2012.07.05. csütörtök
Szolidárisabb és hatékonyabb Európa Megoldást kell találni a magyar kohéziós pénzek megőrzéséhez! Az agártámogatások 2013-ban nem csökkennek hazánkban Több és hatékonyabban elkölthető forrást szociális célokra Konferencia a Fenntartható Fejlődésről: Rio+20 Elbocsátásokra is számít az MSZP Horn Gyuláról… Horn Gyula 80. születésnapjára
Horn Gyula születésnapját ünnepelte az MSZP barátai körében
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Szolidárisabb és hatékonyabb Európa Elsősorban az EU 2014-2021 közötti költségvetésének mielőbbi tető alá hozását, másodsorban a schengeni egyezmény egyes pontjainak a tagállamok által a közelmúltban történt, a polgárokat kedvezőtlenül érintő módosításainak helyreállítását várja Herczog Edit a most kezdődött ciprusi uniós elnökségtől.
Az EP plenáris ülésén az elnökségi programot ismertető Dimítrisz Hrisztófiasz, Ciprus elnöke szerint mindent meg fognak tenni azért, hogy Európa szolidárisabb és hatékonyabb legyen. Az államfő szerint az utóbbi évek politizálása elhanyagolta a szociális modell megőrzését, ez pedig nagy hiba volt. Meg kell őrizni az értékeket, meg kell védeni a polgárokat, a szociális kirekesztettségnek pedig megálljt kell parancsolni – fogalmazott a politikus.
A szocialista és demokrata (S&D) frakció nevében felszólaló Hannes Swoboda frakcióvezető arra figyelmeztetett, ne számítsanak könnyű elnökségre a bankválság és a gazdasági
válság együttes hatásai
mellett.
Különleges
szabályokra,
hatékony
bankfelügyeletre van szükség az eurózónában. A pénzügyi ágazatnak is hozzá kell járulnia a válság megoldásához. A költségvetés kapcsán elmondta, a kohéziós területeken valóban szükség van arra, hogy elinduljon a fejlődés. Beruházásokra és foglalkoztatásra van szükség, nem lehet csökkenteni a forrásokat – érvelt a szocialista politikus.
Az S&D frakció delegációjával nemrég Cipruson járt Herczog Edit az elnökségi programot értékelve üdvözli, hogy Ciprus hatalmas potenciált lát a belső piacban, a gazdaság élénkítését és a kkv-k helyzetének javítását is az 500 milliós európai piac előnyeinek mind teljesebb kiaknázásával képzeli el a program. Ugyanígy bízik a szocialista politikus abban, hogy a ciprusi elnökség sikerrel valósítja meg a hatékonyabb és fenntarthatóbb Európára, a hatékony és igazságos költségvetésre, az innovációs és energiapolitika forrásainak előteremtésére vonatkozó terveit a következő fél évben.
Annál is inkább, mert Herczog szerint az a legfontosabb, hogy a 2014-ben induló többéves pénzügyi keret fő számairól minél előbb, akár az év második felében megállapodjanak a tagállamok.
A szocialista képviselő arra is számít, hogy a következő fél évben megnyugtató megoldás születik az elmúlt hetekben nagy nemzetközi vihart kavart schengeni-ügyben, a politikus szerint ugyanis tarthatatlan, hogy a tagállamok egyhangú döntésével, a többi uniós intézmény megkerülésével átlépik az uniós jogot, és korlátozzák polgárok az Unió alapító okirataiban szabályozott alapszabadságait.
Megoldást kell találni a magyar kohéziós pénzek megőrzéséhez! "Bízom a ciprusi elnökségben, hogy a következő hat hónapban olyan megoldást talál, amivel elkerülhetjük a hazánk felzárkóztatását szolgáló kohéziós források drasztikus csökkenését.
A 2014-től életbe lépő uniós költségvetés most tárgyalt javaslata a kohéziós politika esetében hátrányosan érintené az új tagállamokat. A javaslat jelen formájában különösen kedvezőtlen lenne Magyarország számára, amely támogatásainak egy ötödét, akár negyedét is elveszíthetné." - jelentette ki Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője tegnap Strasbourgban, a ciprusi soros elnökségről tartott plenáris vitában. Az elnökség hivatali ideje alatt a tagállamok várhatóan megállapodásra jutnak a 2014-20 közötti uniós költségvetés fő számairól. A szocialista delegációvezető emlékeztetett arra, hogy a dán elnökség alatt a magyar problémát nem vették a megfelelő mértékben figyelembe. "Kérem a ciprusi elnökséget, tegye meg, amit a dán elnökség nem tett meg. Rögzítse elnöki közleményben, miszerint elfogadhatatlan, hogy Magyarország számára a kohéziós források 20-30%-kal csökkenjenek 2014-től. Méltányos megoldást kell találni országom, Magyarország számára" hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A szocialista delegációvezető kiemelte: elfogadhatatlanok az arra irányuló törekvések, amelyek az elmaradottabb, elsősorban új tagállami régiók felzárkóztatására jutó forrásokat csökkentenék. "Magyarország problémája ugyanakkor egyedülálló, ezért külön figyelmet érdemel az uniós döntéshozók részéről." - zárta felszólalását Tabajdi Csaba.
Az agártámogatások 2013-ban nem csökkennek hazánkban "Az Európai Parlament jelentése lehetővé teszi, hogy a 2013-as közvetlen agrártámogatások ne csökkenjenek az újonnan csatlakozott tagállamokban. Elértük végre, hogy 2012-re az új és a régi tagállamok támogatottsági szintje kiegyenlítődjön. A támogatási szint kiegyenlítődése azonban nem jelenti a támogatási összegek kiegyenlítődését. Az Európai Bizottság még mindig nem oldotta meg, hogy az újonnan csatlakozott tagállamoknak egyenlő elbánás járjon az új agrártámogatási rendszerre való átálláskor. A termeléstől függő támogatások fenntartása különösen fontos a magyar agrárium számára. Létfontosságú lenne azonban a támogatások kiterjesztése, mivel a magyar sertés- és baromfi ágazat már a hazai igényeket sem képes fedezni. Ezért kérem az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az új tagállamok hátrányos megkülönböztetése ellen." - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja a Közös Agrárpolitika reformja kapcsán rendezett plenáris vitában. "A SAPS-ot, vagyis az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok, köztük Magyarország esetében az eddigi kiegészítő nemzeti támogatások nem számítanának bele az új támogatási jogosultságok kiszámításába. Eközben az SPS-t, vagyis összevont gazdaságtámogatási rendszert alkalmazó többi tagállam átviheti mostani jogosítványait. Felvetésemre az EP-jelentéstevő megértette a tíz új tagállam, köztük Magyarország problémáját, ezért most az Európai Bizottságot kérem, hogy fordítson kellő figyelmet az új tagállami kérésre." - húzta alá Tabajdi Csaba. A szocialista delegációvezető kiemelte, hogy "az Európai Bizottság javaslatai értelmében a tagállamoknak szánt források névértéke a 2013-as szinthez képest nem csökkenne. A magyar élelmiszergazdaság 2013-ban 1,313 milliárd euróval gazdálkodhat, amellyel hazánk a nyolcadik legnagyobb haszonélvezője a Közös Agrárpolitikának."
Több és hatékonyabban elkölthető forrást szociális célokra "Magyarország már eddig is sokat profitált a foglalkoztatást, a társadalmi felzárkózást elősegítő Európai Szociális Alap forrásaiból. A ma elfogadott bizottsági jelentés célja, hogy a következő pénzügyi tervezési időszaktól kezdve valóban azok jussanak ehhez a közösségi támogatáshoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A parlament által javasolt új szabályozás egyszerűsítené és hatékonyabbá tenné a források felhasználását,
kibővítve a támogatandó célok és a támogatásra jogosultak körét" - hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, aki az Európai Szociális Alapról szóló rendelet parlamenti árnyék jelentéstevője. A jogszabálytervezetet csütörtökön fogadta el rendkívüli ülésén az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága.
A foglalkoztatást, a társadalmi felzárkóztatást segítő közösségi forrás, az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználásának egyszerűsítéséről és hatékonyabbá tételéről döntött ma az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága. A nagy többséggel elfogadott jelentés, amelynek egyik kidolgozója Göncz Kinga szocialista EPképviselő volt, az unió 2014-ben kezdődő hétéves keretköltségvetésének foglalkoztatási és szociális célú kiadásaira szolgáló ESZA új szabályait tartalmazza.
"Az a célunk, hogy a 2020-ig tartó időszakig a Bizottság által javasolt 84 milliárd eurót az eddigieknél rugalmasabban, hatékonyabban és gyorsabban költhessük el azokra, akik a segítségre valóban rászorulnak" - fogalmazott a szavazás után Göncz Kinga.
"A következő pénzügyi időszakban jelentős hangsúlyt kapnak azok a programok, amelyek a társadalmi befogadást, a szegénység leküzdését szolgálják. Csökkenhetnek a pályázók adminisztratív terhei, könnyebbé, egyszerűbbé válhat a költségek elszámolása. Ez jelentős segítség azoknak a kisebb civil szervezeteknek, amelyek mostanáig a kapacitásaik szűkössége miatt, nem sok eséllyel pályázhattak uniós támogatásra" hangsúlyozta a szocialista képviselő.
Göncz Kinga ugyancsak fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az új szabályozás alapján az Európai Bizottság erőteljesebb jogosultságot kapna arra, hogy ellenőrizze: a pénzek elköltése során valóban szem előtt tartották-e a szegregáció tilalmát, az esélyegyenlőség biztosításának követelményét.
"Az Európai Szociális Alap felhasználásának összhangban kell lennie a tagállamoknak a nemzeti reformprogramban, a foglalkoztatási stratégiában, a roma stratégiában, a szociális jelentésben, a szegénység és kirekesztés csökkentését célzó programokban tett kötelezettségvállalásaival. Ez különösen azért fontos, mert egyes kormányok hajlamosak
arra, hogy olyan döntéseket hozzanak - például a szegényeket sújtó egykulcsos adózás bevezetésével, vagy a tankötelezettségi kor leszállításával -, amelyek nyíltan szembe mennek az uniós szinten jóváhagyott politikai célokkal" - emelte ki a képviselő.
Az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által elfogadott jelentésről előreláthatólag szeptemberben szavaz a parlament plenáris ülése. A tagállamközi Tanács és az EP között ezután kezdődik meg az egyeztetés a jogszabályról. Göncz Kinga hangsúlyozta, hogy a válságból kivezető út a társadalmi befogadáson és a foglalkoztatás növelésén keresztül vezet. A képviselő elfogadhatatlannak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek csökkenteni igyekeznek az Európai Szociális Alapra fordítható forrásokat.
Konferencia a Fenntartható Fejlődésről: Rio+20 Hatalmas várakozások előzték meg a 2012 júniusában, Rio de Janeiroban, az ENSZ által szervezett konferenciát a fenntartható fejlődésről. A konferencia címe, Rio+20, amely 20 évvel az első Föld-csúcs után hozza össze az állam-és kormányfőket, hogy a zöld gazdaságról értekezzenek.
2012. július 5-én az Európai Parlament plenáris ülésén foglalkozott a konferencia eredményeivel.
„Nincs
okunk
túlzott
optimizmusra
a
Rio+20
konferencia
végkimenetelének értékelésekor.”-kezdte felszólalását Dr. Gurmai Zita az MSZP Európai Parlamenti képviselője. A Képviselőaszony kiemelte, hogy a gazdasági válság következtében hozott szigorú intézkedések mellett, figyelmet kell fordítani az emberi jogok területén kialakult válságra, valamint az ambiciózus környezetvédelmi politikára is. „Figyelemre méltó, hogy a záródokumentum foglalkozik a zöld gazdaság fontosságával és kihangsúlyoz olyan fontos témákat, mint a társadalmi nemek közötti egyenlőség és a társadalmi részvétel előmozdítása.”-tette hozzá Gurmai Zita. „Mindent összevetve azonban kétségbeejtően kevés a valódi eredmény. Különösen azt hiányolom, hogy a célkitűzések végrehajtására semmiféle időkeretet nem határoztak meg.”-jegyezte meg a politikus. Majd hozzátette, hogy a záródokumentumban alig esik szó olyan fontos témákról, mint a zöld-és szociálisan befogadó gazdaság és fejlődés. Ami pedig szintén sajnálatos a képviselő szerint, hogy a résztvevő államok annak ellenére,
hogy elismerték a reprodukciós egészség beépítésének fontosságát a nemzeti stratégiákba, a záródokumentum nem tartalmazza a reprodukciós jogokat. „Röviden összefoglalva tehát korlátozott siker, több mint 700 kötelezettségvállalás, azonban konkrét cselekvési terv nélkül.”-zárta mondanivalóját Dr. Gurmai Zita.
Elbocsátásokra is számít az MSZP Az MSZP szerint nem vezet majd új állások létrejöttéhez a kormány munkahelyvédelmi terve.
Burány Sándor országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, helyesnek tartják a tízpontos kormányzati terv céljait, de az kiegészítésre szorul.
A szocialisták szerint ugyanis illúzió, hogy az akcióterv - amelyet hétfőn ismertetett a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök - a munkahelyek számának gyarapodását hozza, ehelyett arra számítanak, hogy a cégek az utánuk járó járulékkedvezmény miatt hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportokhoz tartozókat (25 éven aluliakat, 55 éven felülieket és képzetleneket) vesznek majd fel most is betöltött állásaikra a jelenlegi alkalmazottak helyett. Az MSZP szerint az ebből fakadó elbocsátásokkal együtt a terv nem a foglalkoztatás növelését, hanem a munkaerőpiac átrendeződését idézi elő.
Az MSZP-s politikus szerint illúzió az is, hogy a szakképzetlenek emberek tömegének állást lehet biztosítani, az ellenzéki párt ezért a szakképzés támogatásával és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez igazításával egészítené ki a kormány elképzeléseit. Hiányolják a hátrányos helyzetű kistérségekben munkát adó vállalkozások segítését is.
Burány Sándor hangsúlyozta: a munkahelyvédelmi akcióterv legnagyobb hiányossága, hogy nincs rá megfelelő fedezet. Mint mondta, a pénzügyi tranzakciós illeték kivetése a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) százmilliárdos veszteséget okoz a jegybanknak, amit a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie. Ez csak úgy lenne elkerülhető, ha az MNB áthárítaná az illetéket, ami azonban 2,5 százalékos kamatcsökkenéshez vezetne és a forint árfolyamát veszélyeztetné - emelte ki a szocialista képviselő.
Véleménye szerint eltúlzott az a várakozás is, hogy a kormány százmilliárd forintot remél a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteinek megadóztatásától, ebből - tette hozzá - legfeljebb harmincmilliárd származhat. Kockázatosnak nevezte a jövő évi tartalék egy részének felhasználását is.
Ugyanakkor elismerte, hogy a munkahelyvédelmi terv csökkenti a kisvállalkozók terheit, ám álláspontja szerint ezzel az Orbán-kormány csak visszaadja, amit két év alatt elvett tőlük a bérek és a járulékok emelésével.
A szocialista képviselő a legsúlyosabb gondnak azt nevezte, hogy a kormánynak nincs elképzelése a gazdasági növekedés beindítására, a kereslet élénkítésére és a piacok bővítésére, ennek hiányában pedig a foglalkoztatási adatok javulása sem várható.
Horn Gyuláról… Helmut Schmidt volt német kancellár, Hans-Dietriech Genscher volt német külügyminiszter, Heinz Fischer osztrák köztárasági elnök, Félipe González volt spanyol kormányelnök, Jean-Claude Juncker Luxemburg miniszterelnöke, Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszter nyilatkozott Horn Gyuláról. http://www.mszp.hu/video/horn_gyularol
Horn Gyula 80. születésnapjára A Magyar Szocialista Párt tisztelettel köszönti Horn Gyulát 80. születésnapján. Európai politikust, magyar államférfit, baloldali embert, a XX. század végi magyar és európai történelem egyik meghatározó alakját köszöntjük ma.
Horn Gyula európai politikusként történelmi tettet vitt véghez, amikor a kelet-németek emberek előtt megnyitotta Magyarország nyugati határait. Ezzel az első rést vágta a
vasfüggönyön, ami elvezetett a berlini fal leomlásához, majd Németország, és később Európa újraegyesítéséhez.
Magyar államférfiként egyik kezdeményezője és fontos alakítója volt a fordulatnak, ami lehetővé tette a magyarországi rendszerváltást és a III. Magyar Köztársaság megteremtését.
Azzal, hogy 1994-ben vezetésével abszolút többséget szerzett a Magyar Szocialista Párt, a baloldali elvek maradandó érvényességét, a baloldali politika nem szűnő létjogosultságát bizonyította be. A kétharmados kormányzati felhatalmazás birtokában pedig azt, hogy az MSZP kormányon eltökélten védelmezi a jogállamiságot, hatékonyan érvényesíti a gazdasági racionalitást, és felelősen képviseli a nemzeti érdekeket.
Kormányzása alatt a magyar baloldal képes volt még inkább megszilárdítani a demokráciát, stabilizálni a gazdaságot, megvédeni az elesetteket, elmélyíteni az európai integrációt, növelni az ország nemzetközi tekintélyét.
Horn Gyula kitartóan és eredményesen küzdött azért, hogy Magyarország az európai és észak-atlanti együttműködés megbecsült, elismert tagja legyen. Kormányzása idején nem volt kérdés, hogy hazánk egyre szorosabb és mélyebb együttműködésre törekszik Európával, az Egyesült Államokkal és a nyugati világgal. Nem kis részben neki is köszönhető, hogy az ezzel ellentétes törekvések eddig nem jártak sikerrel.
Az általa vezetett kormány felelős nemzetpolitikájának köszönhető, hogy sikerült rendezni Magyarország és a szomszédos államok viszonyát, és új alapokra helyezni a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatait.
Mindenkor következetesen védte és támogatta a nehéz helyzetben lévőket, a munkájukból élőket, a nyugdíjasokat, a hétköznapok emberét – mert az ő érdekeik szolgálata, az ő gondjaik enyhítése volt politikájának célja és lényege. Akkor is, amikor baloldali, de felelős politikusként az ország élén képes volt meghozni az emberileg olykor nehéz, politikailag sokszor kockázatos, de az ország hosszú távú sorsára nézve
mindig szükséges döntéseket. Az idő őt igazolta: az örökölt gazdasági gondok leküzdésével sokszorosan megtérültek az átmeneti áldozatok. Ez alapozta meg a magyar gazdaság újkori történetének legnagyobb arányú gyarapodását az ezredforduló éveiben. Ennek köszönhette az ország a dinamikus fejlődést, az új munkahelyek tömeges létrejöttét, a jólét fokozatos emelkedését, az esélyek kiegyenlítődését, az elesettek felemelkedését – mindazt, amit a baloldal képvisel, és ami egy nemzet számára fontos, de aminek ma híján van az ország. Magyarország valamennyi polgára megbecsüléssel gondolhat Horn Gyulára mindezért. A Magyar Szocialista Párt pedig hálás neki és büszke rá. Hálásak vagyunk, mert vezetésével jobb, erősebb és sikeresebb ország lett a hazánk. És büszkék vagyunk, mert vezetésével a baloldal történelmi sikereket érhetett el, és bebizonyította: a Magyar Szocialista Párt képes megújulni, képes megerősödni és képes sikeresen kormányozni.
A Magyar Szocialista Párt elnöksége a párt valamennyi tagjának nevében 80. születésnapja alkalmából erőt, kitartást és gyógyulást kíván Horn Gyulának – az MSZP egykori elnökének, Magyarország volt miniszterelnökének, Európa egyik legelismertebb államférfijának.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke
Horn Gyula születésnapját ünnepelte az MSZP barátai körében Horn Gyula ösztöndíjat és gyakornoki programot alapított az MSZP - ezt Mesterházy Attila pártelnök jelentette be a volt miniszterelnök 80. születésnapja alkalmából tartott ünnepségen.
A Táncsics Alalpítvány és Suchman Tamás által szervezett rendezvényen beszédet mondott Kósáné Kovács Magdolna, volt EP-képviselő, Kovács László volt pártelnök, Földes György, a Politikatörténeti Intézet vezetője, Tóth József XIII. kerületi polgármester és Mesterházy Attila pártelnök.
Külön üzenetet küldött Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, s videóüzenetben méltatta Horn Gyula nemzetközi érdemeit többek között Helmut Schmidt, volt német kancellár, Helmut Kohl egykori nyugatnémet kancellár, valamint osztrák és német külügyminiszterek.
Az ünnepséget Horn Gyula lánya, Anna köszönő szavai zárták.
