CSOMAGOLÁSI ÉS ANYAGMOZGATÁSI ORSZÁGOS SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
KÉSZÍTETTE: CSAOSZ TITKÁRSÁGA FELÜLVIZSGÁLTA: A CSAOSZ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA JÓVÁHAGYTA: A CSAOSZ ELNÖKSÉGE Budapest, 2015. szeptember
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály rendelkezésein alapul. Jelen szabályzat célja az, hogy az ügyvezető szervek (elnökség, titkárság), valamint a Felügyelőbizottság mindennapi működési, működtetési folyamatait áttekinthető formában rögzítse és szabályozza, ezért e dokumentum az Alapszabály rendelkezései közül csak a napi munkavégzésre vonatkozó részeit tartalmazza – változatlan formában. A dokumentum a működéssel összefüggő, és nem az SZMSZ-ben rendezett szabályzatokat mellékletként tartalmazza.
2
Tartalomjegyzék
1. Általános információk .......................................................................................................................... 4 1.1. A Szövetség adatai:....................................................................................................................... 4 1.2. A szabályzatot alkotók köre:......................................................................................................... 4 1.3. A szabályzat végrehajtására kötelezettek köre: ........................................................................... 4 1.4. A szabályzat időbeli hatálya: ........................................................................................................ 4 1.5. A szabályzat működésének területi hatálya: ................................................................................ 4 1.6. A szabályzat alapelvei: .................................................................................................................. 4 2. A CSAOSZ célja és feladata .................................................................................................................. 5 2.1. Az érdekképviselet keretében: ..................................................................................................... 5 2.2. Az érdekegyeztetés területén: ..................................................................................................... 6 2.3. Szolgáltató és kapcsolattartó feladatai keretében: ...................................................................... 6 3. A Szövetség szervei:............................................................................................................................. 6 4. A Szövetség Elnökségének feladatai és működése ............................................................................. 7 5. A Felügyelőbizottság feladatai és működése ...................................................................................... 8 6. A CSAOSZ szakbizottságai .................................................................................................................... 9 6.1. Kis- és Középvállalkozói Tagozat (KKV) ......................................................................................... 9 6.2. Környezetvédelmi Bizottság (HAPEC) ........................................................................................... 9 6.3. Magyar Aeroszol Szakbizottság (MASZ) ....................................................................................... 9 6.4. Hajlékony falú Csomagolószer-gyártók Bizottsága (HFCSB) ....................................................... 10 7. Az ügyvezető főtitkár feladatai.......................................................................................................... 10 8. A Szövetség képviselete .................................................................................................................... 10 9. A CSAOSZ Titkárság (iroda) feladatai és működési rendje ................................................................ 11 9.1. A Titkárság feladatai a CSAOSZ szerveivel kapcsolatban............................................................ 11 9.2. A Titkárság szervezete, munkakörök .......................................................................................... 11 9.3. Gazdasági adminisztrációs feladatok ......................................................................................... 11 9.4. Bankszámla feletti rendelkezési jog ........................................................................................... 12 9.5. A helyettesítés rendje................................................................................................................. 12 10. Egyéb rendelkezések ....................................................................................................................... 12 A CSAOSZ szervezeti felépítése ............................................................................................................. 13 A CSAOSZ Felügyelőbizottságának ügyrendje ....................................................................................... 14 Az ügyvezető főtitkár munkaszerződésben rögzített feladatai ............................................................. 18 CSAOSZ versenytörvénnyel összefüggő magatartás-szabályzata.......................................................... 19
3
1.
Általános információk
1.1. A Szövetség adatai: Magyar neve: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Rövidítve: CSAOSZ Angol elnevezése: Hungarian Association of Packaging and Materials Handling Rövidítve: CSAOSZ Működési terület: Magyarország Székhelye: 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Adószáma: 19023865-2-43 KSH-azonosító: 260717 A szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0002182 – Fővárosi Törvényszék Alapítás éve: 1990 Számlavezető bank: K&H Bank Zrt. Internet címe: www.csaosz.hu E-mail cím:
[email protected] Bélyegző lenyomata:
1.2. A szabályzatot alkotók köre: Készítő: CSAOSZ Tikárság Felülvizsgáló: a CSAOSZ Felügyelőbizottsága Jóváhagyó: a CSAOSZ Elnöksége
1.3. A szabályzat végrehajtására kötelezettek köre: A CSAOSZ tisztségviselői, szervei, bizottságai, továbbá az CSAOSZ-hoz tartozó tagvállalatok, gazdasági társaságok, valamint szerződések alapján a Szövetséghez kapcsolódó egyéb jogi vagy magánszemélyek, akik a szabályzat rendelkezéseit szerződéseikben magukra nézve kötelezőnek fogadták el.
1.4. A szabályzat időbeli hatálya: Jelen szabályzat, az CSAOSZ felügyelőbizottságának észrevételeinek figyelembe vételével, az elnökség jóváhagyó határozata után lép hatályba és határozatlan időre szól.
1.5. A szabályzat működésének területi hatálya: A szabályzat Magyarország területe és minden olyan nemzetközi esemény színhelye (indulástól érkezésig), ahol a Szövetséghez tartozó személy vagy személyek részt vesznek.
1.6. A szabályzat alapelvei: egységes ügyintézés elve, pontos elszámolás elve, naprakész adatszolgáltatás elve.
4
2.
A CSAOSZ célja és feladata
1.
Szervezi és összefogja a csomagolószereket, és -gépeket gyártókat felhasználókat, forgalmazókat, továbbá oktató, kutató, fejlesztő intézményeket, valamint a csomagolással foglalkozó vállalkozásokat. Érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti és képviseli. Elősegíti a vállalkozások hatékony működését, az információáramlást, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat és a szakterület fejlődését. Elősegíti az ellátási lánc hatékonyságának növelését, az azonosítási és a logisztikai rendszerek fejlesztését és elterjesztését. Elsősorban a csomagolási hulladékok körében – szemléletformálással, tanácsadással hozzájárul a környezetvédelmi szempontok érvényesítéshez, társadalmi szerepvállalása alapján mind a tagjai körében, mind azokon kívül.
2. 3. 4. 5.
Szakterületén – ideértve a csomagolószerek és -gépek gyártását, forgalmazását, felhasználását, továbbá a csomagolással, ellátási lánccal, logisztikával kapcsolatos tevékenységeket a kutatásfejlesztéstől az értékesítésig – ellátja az érdekképviseleti, érdekegyeztető, szolgáltató és kapcsolattartó feladatokat.
2.1 Az érdekképviselet keretében: 1.
2.
3. 4.
5. 6. 7.
8. 9.
Kezdeményezi, koordinálja, szervezi a Szövetség tagjainak, illetve szakmai csoportjainak összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, amelyek a szakterület presztízse, a tagok érdekei érvényre juttatása körében bármely téren felmerül. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakterületét érintő általános és alapvetően parlamenti döntések, fejlesztési programok és a szabályozók tervezeteivel kapcsolatban. Állásfoglalásairól a gazdaságirányítási szerveket és társadalmi szervezeteket ez utóbbiak közül, különösen azokat, amelyeknek tagja – tájékoztatja. Gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik. A Szövetség tevékenységi körébe tartozó bármelyszintű jogszabállyal kapcsolatban (pl. csomagolás, ellátási lánc, logisztika, környezetvédelem, minősítés stb.) egyeztetett véleményt alakít ki, állást foglal és fellép a tagok érdekeinek védelmében. Kezdeményezi az érdekükben álló új jogszabályok megalkotását, vagy a tapasztalatok alapján meglevők felülvizsgálatát, módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. Részt vesz azon társadalmi szervezetek állásfoglalásainak, szakmai javaslatainak megalapozásában, amelynek tagja. Munkáltatói érdekképviseleti tevékenysége keretében ellátja a tagok munkáltatói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait és felhatalmazás alapján középszintű megállapodásokat köt. Közreműködik a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elvének megfelelő gazdasági környezet megteremésében, így pl. az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésében és elősegítésében. Részt vesz a természeti erőforrások megőrzésében, fenntartásában, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában. Közreműködik a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésében, károsodásának megelőzésében. 5
2.2 Az érdekegyeztetés területén: 1. 2.
Elősegíti a tagok közötti együttműködést. Információs egyeztető, döntés-előkészítési együttműködést épít ki és tart fenn az állami szervekkel (minisztériumok, kormányszervek, országgyűlési szakbizottságok) társadalmi és gazdasági érdekcsoportokkal, érdekképviseleti szervekkel mindazon kérdésekben, amelyekben a szakterület érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.
2.3 Szolgáltató és kapcsolattartó feladatai keretében: 1. 2.
3. 4. 5.
Kapcsolatot tart belföldön minden olyan szervezettel, amelyek az érdekképviselethez és érdekegyeztetéshez szükségesek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében segítséget nyújt tagjai számára külgazdasági kapcsolataik fejlesztésére, új üzleti lehetőségek feltárására, üzletember-találkozók, külföldi gazdasági napokon való részvétel, tanulmányutak, kerekasztal-megbeszélések, közös kiállítások szervezésével, cégmegkeresések közvetítésével. Kapcsolatot tart a szakterület nemzeti és nemzetközi szövetségeivel, és tagjait képviseli. Elősegíti a K+F intézmények, tanszékek, laboratóriumok és vállalatok közötti információáramlást és a tudományos kutatás – műszaki fejlesztés – eredményeinek cseréjét. Egyéb szolgáltatásokat nyújt a tagvállalatok igényei szerint, nevezetesen: 1. számítógépes adatbankot épít ki és működtet a szakmabeli anyagokra, gépekre, eszközökre, berendezésekre, 2. szabvány, előírás-, illetve jogszabálygyűjteményt állít össze és gondoz, 3. szakirodalmi szolgáltatásokat (irodalomkutatás, cikkmásolatok stb.) nyújt, 4. szaktanácsadást végez, 5. szakmai továbbképző tanfolyamokat, gyártó-felhasználó konzultációkat szervez, 6. szimpóziumokat, konferenciákat szervez, 7. fejlesztési management szolgáltatásokat nyújt (időszerű fejlesztési célokról, előkészítés alatt álló, illetve folyó beruházásokról rendszeres informálás, fejlett megoldásokkal összefüggő rendszeres áttekintés stb.), 8. egyéb: a tagok által igényelt, de térítéses szolgáltatásokat végez (pl. marketing piackutatás), 9. vállalkozásokban vesz részt.
6.
Szakfolyóiratot, szakkiadványokat jelentet meg, rendszeresen informálja a sajtót a szakterület eseményeiről.
3.
A Szövetség szervei: 1. 2. 3. 4. 5.
a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelőbizottság, a munka- és szakbizottságok, egyéb szervezetek, az Ügyvezető főtitkár.
A CSAOSZ szervezeti felépítését az 1. melléklet szemlélteti. Jelen szabályzat a Közgyűlés feladataival, működésével nem foglalkozik, azt az Alapszabály rendezi. Az SZMSZ-ben az Elnökség és a további szervek feladatainak rögzítése történik meg.
6
4. A Szövetség Elnökségének feladatai és működése Az Elnökség a Szövetség ügyvezető szerve. 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13.
14.
Két közgyűlés között a Szövetség tevékenységének irányítása, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, kivéve az Alapszabály 6.§ 1.4.1-4.6 és a 4.11-4.13. pontokban meghatározott közgyűlési hatásköröket. A beszámolók közgyűlés elé terjesztése. Az éves költségvetés közgyűlés elé terjesztése. A szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. A Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megválasztatásának előkészítése. A közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése. Az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása. Részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre. A Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jelen szabályzatban előírt intézkedések megtétele. tag felvételéről való döntés. az elnökség 15 főből áll. Amennyiben az Elnökség választott tagjainak létszáma 9 fő alá csökken, az Elnökség tagjainak kiegészítésére közgyűlést kell összehívni. a Szövetség tisztségviselőinek a tagvállalatok vezető tisztségviselői vagy kivételesen a tagvállalatok által jelölt személyek választhatók. A Szövetség elnöksége tiszteletbeli tagjainak választhatók a 15 fős elnökségen kívül azon személyek, akik az adott területen hosszú ideje kiemelkedő szakmai tevékenységet végeznek. Tiszteletbeli tagnak egyidejűleg maximum 3 fő választható. A tiszteletbeli tagok tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehetnek az Elnökségi üléseken, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Az elnök, a társelnökök és az elnökség tagjai megválasztása 3 évre szól. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Amennyiben mandátumuk időtartama alatt az elnökségi tagok ezen tisztsége megszűnik, az elnökség kooptálással kiegészülhet. Abban az esetben, ha az elnökségi tag tisztsége megszűnik, kooptálására azon tag jogosult, amelynek vezető tisztségviselője vagy a tag által jelölt személye az Elnökség tagja volt. Abban az esetben, amennyiben az elnökségi tag tisztsége azért szűnik meg, mert a tagvállalat szövetségi tagsága megszűnt, kooptálásra az érintett szakterület tagvállalatai jogosultak a Jelölőbizottság javaslata alapján. A kooptált tagok száma 5 főnél több nem lehet. A Szövetség elnökségi üléseinek egyes napirendi pontjai megvitatásához a Szövetség elnöksége tanácskozási joggal a tagvállalatok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit és a Szövetség munkabizottságainak vezetőit is meghívhatja.
15.
Az elnökség jóváhagyja a Szövetség tagjainak kezdeményezésére szakágazatonként, illetve főbb tevékenység-csoportonként munkabizottságok, egyéb szervezetek, szakbizottságok létrehozását. Ezek így, különösen a Környezetvédelmi Bizottság, Hajlékony falú Csomagolószer-gyártók Bizottsága és a Magyar Aeroszol Szakbizottság a saját, de az elnökség által jóváhagyott működési szabályzatuk alapján működnek azzal, hogy legalább három taggal alakulhatnak meg. Egy tag több bizottságnak és egyéb szervezetnek is tagja lehet.
16.
A Szövetség elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart. Az Elnökség üléseit a Szövetség elnöke, társelnökei és az ügyvezető főtitkár jogosult összehívni.
7
17.
18.
Az ülésre szóló meghívókat legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napig ajánlott küldeményként kell postázni. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Amennyiben az Elnökség létszáma 9 főre csökken, úgy legalább 5 tag jelenléte szükséges a határozatképességhez. Határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén szavazást haladéktalanul meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni. Kétharmados szótöbbség kell a határozatok meghozatalához az alábbi esetekben: 1. a Szövetség alapszabályának módosítására vonatkozó javaslat, 2. hatósági funkciók átvételére vonatkozó javaslat, 3. a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása, 4. az etikai normákra és annak módosítására vonatkozó javaslatok, 5. az ügyvezető főtitkár munkaszerződésének megkötése, módosítása és megszüntetése; 6. pártoló tagságra vonatkozó megállapodás megkötése.
19.
Az Elnökség ügyrendjét saját maga állapítja meg.
5.
A Felügyelőbizottság feladatai és működése
1.
A Szövetség közgyűlése 3 tagú Felügyelőbizottságot választ abból a célból, hogy a Szövetség törvényes működését biztosítsa. Az első Felügyelőbizottság megválasztása a 2017. évet lezáró rendes közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2018. május 31. napjáig szól. Ezt követően a felügyelőbizottságot 3 évre kell megválasztani. A Felügyelőbizottság tagjának a Ptk-ban előírt szabályokon túlmenően tagvállalatok vezető tisztségviselői vagy a tagvállalatok által jelölt személyek választhatók. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Szövetség vezető tisztségviselője. A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás meg-szűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség Elnökségéhez intézi. A Felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni. A Felügyelőbizottság a Szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a Szövetség fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok legalább 2/3 jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást haladéktalanul meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, úgy a döntést elvetettnek kell tekinteni. A Felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. A Felügyelőbizottság elnöke az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt. A Felügyelőbizottság saját, 2015. május 29-én elfogadott ügyrendje alapján működik. A működési rendet a 2. melléklet tartalmazza.
2. 3. 4. 5.
6.
7. 8.
9.
10. 11. 12.
8
6.
A CSAOSZ szakbizottságai
6.1 Kis- és Középvállalkozói Tagozat (KKV) A tagozat informális szervezet, céljai: 1. piackutatás, csomagolóipari fejlesztés, piaci lehetőségek bővítése, 2. közös fellépés a kis- és középvállalkozókat érintő szakmai és gazdasági kérdésekben, 3. a szakmát érintő törvények, rendeletek, szabványok figyelése, véleményezése, érdekeik érvényesítése a CSAOSZ-on keresztül, 4. kerekasztal beszélgetések szervezése aktuális, a témát ismertető meghívott előadóval, 5. üzleti tapasztalatok, vevőkre vonatkozó információk kicserélése, 6. kiállításokon közös standon való részvétel. A Tagozatot 1 fő elnök irányítja, a CSAOSZ főtitkárával együttműködve.
6.2 Környezetvédelmi Bizottság (HAPEC) A bizottságot 1 fő elnök irányítja, a CSAOSZ főtitkárral együttműködve. A Környezetvédelmi Bizottság céljai: 1. a csomagolási és szilárd hulladékok keletkezésének objektív elemzése, a mennyiségének meghatározása, 2. olyan hulladék kezelésére vonatkozó javaslatok, modellek kidolgozása a hatóságokkal együttműködve, amely EU konform, és amely kiemeli a szilárd hulladékok szelektív kezelésének szükségességét, 3. az összes csomagolószer és csomagolási eljárás felelősségteljes alkalmazásának ösztönzése, amelyet tudományos információk támasztanak alá, beleértve az életciklus elemzést, 4. a hulladékkezelés önszabályozó modelljeinek és gyakorlatának fejlesztése és ösztönzése, az Európai Unió gyakorlata szerinti kiterjesztett gyártói felelősség elvének támogatása, népszerűsítése 5. a csomagolóipar tevékenységét befolyásoló környezetvédelmi törvények, rendeletek, szabványok előkészítő munkájában való folyamatos részvétel, a tervezetek véleményezése, javaslattétel az illetékes szervek számára, 6. információszolgáltatás a Kormány számára a települési szilárd hulladékok kezelésének Magyarországon alkalmazható megoldásairól. A HAPEC egyes, kiemelt feladatainak ellátására saját tagdíjrendszerrel működik, amelyet elkülönített számlán kezel. A gazdálkodásért a Főtitkár felel, aki pénzügyi teljesítést csak a Bizottság elnökének jóváhagyása alapján teljesíthet.
6.3
Magyar Aeroszol Szakbizottság (MASZ)
A szakbizottság főbb céljai: 1. a tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, 2. az aeroszol iparág különböző területein dolgozó tagok (beszállítók, gyártók, az aeroszol termékek márkatulajdonosai stb.) érdekeinek összehangolása, 3. az iparágat érintő speciális rendelkezések, törvények, rendeletek szabványok előkészítése, a tervezetek véleményezése, hatásuk értékelése, 9
4. 5. 6.
szakmai állásfoglalások, ajánlások készítése, kapcsolattartás rokonszakmai területek képviselőivel, részvétel nemzetközi szervezetek munkájában, az Európai Aeroszol Szövetségben (Federation of European Aerosol Associaton, FEA), az információáramlás biztosítása a MASZ és a FEA között, a magyar érdekek képviselete, a nemzetközi tapasztalatok megismertetése a tagjaival, a szakmával összefüggő javaslatok, jelzések kidolgozása a nemzetközi tapasztalatok alapján, s ennek továbbítása a magyar illetékes szervekhez.
A MASZ az egyes feladatok elvégzésének finanszírozására külön pénzalapot hozott létre, amelyet elkülönített számlán kezel. A gazdálkodásért a Főtitkár felel, aki pénzügyi teljesítést csak a Bizottság elnökének írásbeli jóváhagyása alapján teljesíthet. A MASZ-t 1 fő elnök és 1 fő titkár irányítja.
6.4 Hajlékony falú Csomagolószer-gyártók Bizottsága (HFCSB) A szervezet feladatai: 1. a tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, 2. szakmai állásfoglalások, ajánlások készítése, 3. a szakterületet érintő speciális rendelkezések, törvények, rendeletek szabványok előkészítése, a tervezetek véleményezése, hatásuk értékelése, 4. kerekasztal beszélgetések szervezése aktuális, a témát ismertető meghívott előadóval 5. üzleti tapasztalatok, vevőkre vonatkozó információk kicserélése, A Bizottságot 1 fő elnök irányítja a CSAOSZ főtitkárával együttműködve.
7.
Az ügyvezető főtitkár feladatai
1.
A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző és szolgáltató szervezettel (Iroda) rendelkezik, amelynek vezetését az ügyvezető főtitkár végzi. Az ügyvezető főtitkár feladata többek között: 1. a Szövetség napi ügyeinek vitele; 2. a beszámolók előkészítése és az Elnökség elé terjesztése; 3. az éves költségvetés elkészítése és az Elnökség elé terjesztése; 4. a tagság nyilvántartása; 5. a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; 6. a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése. Az Iroda ügyrendjét a Szövetség Szervezeti Működési Szabályzatában az Elnökség hagyja jóvá. Az ügyvezető főtitkár határozatlan időtartamra szóló munkaviszonyban látja el feladatait, vele szemben a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja. Az ügyvezető főtitkár feladata az Iroda működésének irányítása a Közgyűlés és az Elnökség iránymutatásai alapján. Feladatait az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
2.
3. 4.
10
8.
A Szövetség képviselete
1.
A Szövetséget harmadik személyek előtt a Szövetség elnöksége nevében a Szövetség elnöke, az általa kijelölt elnökségi tag, vagy az ügyvezető főtitkár önállóan képviseli. Bankszámla feletti önálló rendelkezési jogosultsága a CSAOSZ elnökének és az ügyvezető főtitkárának van. A Szövetséget azon szervezetekben, amelyeknek tagja, a Szövetség elnöke, vagy az általa esetileg megbízott személy képviseli. A Szövetség elnöke és ügyvezető főtitkára útján közvetlen kapcsolatban áll azon szervezetekkel, amelyeknek tagja. A Szövetség elnöksége útján saját nevében közvetlen kapcsolatokat tart a főhatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel.
2. 3. 4. 5.
9.
A CSAOSZ Titkárság (iroda) feladatai és működési rendje
Az iroda a CSAOSZ döntés-előkészítő, operatív ügyintéző és végrehajtó munkaszervezete, amely folyamatos működését hivatott biztosítani. Élén az elnökség által kiválasztott és munkaviszonyban álló Ügyvezető főtitkár áll.
9.1 A Titkárság feladatai a CSAOSZ szerveivel kapcsolatban 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
támogatja a közgyűlés, az elnökség, a Felügyelőbizottság és a bizottságok munkáját, előkészíti és szervezi az üléseket, valamint elkészíti az adott ülés jegyzőkönyvét; felvett jegyzőkönyvek egy-egy példányát papír alapon az irodában őrzi. az elnökségi ülésekről készített jegyzőkönyveket a tagjai részére továbbítja, valamint azok rövid összefoglalóját a CSAOSZ hírlevelében közzéteszi; a közgyűlés határozatait, beleértve a mérleg és eredménykimutatást is, az ülést követő 60 napon belül a www.csaosz.hu honlapján közzéteszi a közgyűlés határozatait az elnökség irányítása alapján végrehajtja; az elnökségi döntéseket végrehajtja, napi operatív feladatok ellátja; feladata jelentést tenni az elnökség felé, informálni az elnökséget az ügyek állásáról, az elvégzett, valamint a soron következő a további feladatokról. a tagvállalatok által kért kisebb feladatokat megoldja; ellátja a nemzetközi szervezetekben képviselt tagsággal kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart fenn azok tagjaival;
9.2 A Titkárság szervezete, munkakörök 1. 2. 3. 4.
A CSAOSZ Titkárság munkakörei: ügyvezető főtitkár, szervezőtitkár és szaktitkár. Valamennyi munkavállaló feladatait a Szövetséggel munkaviszonyban látja el. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja, amelyet az elnök hajt végre. A szervező- és a szaktitkár feletti munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja, a feladatokat személyre szólóan határozza meg. A könyvelési, bér és egyéb munkaügyi feladatokat szerződés keretében vállalkozó látja el.
11
9.3 Gazdasági adminisztrációs feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
beérkező számlák iktatása a számlázóprogram iktatómodulja segítségével, valamint azok ellenőrzése, kimenő számlák elkészítése engedélyezett számlázóprogram használatával, készpénzes számlák pénztárbizonylatainak elkészítése a számlázóprogram pénztármodulja segítségével, készpénz kezelésére a főtitkár és a szervezőtitkár jogosult, könyvelés számára a számlák és egyéb okmányok rendezett átadása, a évi leltározások, selejtezések végrehajtása, külföldi kiküldetés esetén valuta kiírása, elszámolása számlák alapján, banki kapcsolattartás.
9.4. Bankszámla feletti rendelkezési jog 1. 2. 3.
A bankszámla feletti joggal önállóan csak az elnök és az ügyvezető főtitkár rendelkezik. Üzleti bankkártya használatára az ügyvezető főtitkár jogosult. A főtitkár a banki ügyletek napi bonyolítására a nyomon követés lehetősége mellett a szervezőtitkárt megbízhatja.
9.5 A helyettesítés rendje 1. 2.
Az elnököt akadályoztatása esetén a társelnökök helyettesítik az Alapszabályban rögzített sorrendben. Az ügyvezető főtitkárt akadályozatása esetén az ellátandó feladat jellegétől függően az iroda munkatársa vagy az elnökség/elnök által kijelölt személy helyettesíti.
10. Egyéb rendelkezések A CSAOSZ elnöksége 2011-ben CSAOSZ versenytörvénnyel összefüggő magatartás-szabályzat-ot fogadott el, amely a tagokat és a CSAOSZ-t arra kötelezi, hogy versenytörvénybe ütköző témákat a CSAOSZ rendezvényein nem vetnek fel. A szabályzatot a 4. melléklet tartalmazza. Jelen szabályzat minden korábban kiadott SZMSZ helyébe lép.
Budapest, 2015. szeptember hó Mellékletek: 1. melléklet: A CSAOSZ szervezeti felépítése 2. melléklet: A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Felügyelőbizottságának ügyrendje 3. melléklet: Az ügyvezető főtitkár munkaszerződésben rögzített feladatai (a munkaszerződés kivonata) 4. melléklet: CSAOSZ versenytörvénnyel összefüggő magatartás-szabályzata
Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség
12
1. melléklet
A CSAOSZ szervezeti felépítése
Közgyűlés
Felügyelőbizottság
Elnökség
Titkárság
Hajlékony falú Csomagolószergyártók Bizottsága
Kis- és középvállalkozói Tagozat
Környezetvédelmi Bizottság
Magyar Aeroszol Szakbizottság
13
2. melléklet
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (továbbiakban: Szövetség) Felügyelőbizottságának ügyrendje I.
Általános rendelkezések
1.1. A Felügyelőbizottság a mindenkori hatályos jogszabályok így különösen a Polgári Törvénykönyv, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a közgyűlési határozatok, valamint a jelen ügyrendben foglalt előírások szerint, mint testület végzi tevékenységét. 1.2.
A Felügyelőbizottság munkájának célja és rendeltetése, hogy a közgyűlés részére átfogóan ellenőrizze a Szövetség ügyvezetésének munkáját és a Szövetség működését. Ellenőrzési jog- és hatásköre a Szövetség működésének, illetve az ügyvezetés tevékenységének vizsgálatára is kiterjed.
1.3. A Felügyelőbizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik, és tevékenységéről – az ügyvezetés tájékoztatása mellett – a közgyűlésnek köteles beszámolni. A Felügyelőbizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. 1.4.
A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A tagot e minőségében sem a Szövetség tagjai, az Elnökség és az ügyvezetés sem utasíthatja.
1.5. A Felügyelőbizottság, illetve annak tagjai a Szövetség vezető tisztségviselőitől, ügyvezetőjétől, vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják. 1.6
A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé. A Felügyelőbizottság jelen pontban meghatározott tájékoztatási és kezdeményezési kötelezettségének az Elnökség részére történő írásbeli jelzéssel tesz eleget.
1.7.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság jogosult haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
1.8.
A Felügyelőbizottsági tagok ellenőrzési tevékenységüket fokozott körültekintéssel, a Szövetség érdekei elsőbbségének biztosítása mellett kötelesek ellátni.
1.9
A Felügyelőbizottsági tagok a munkájuk során tudomásukra jutott értesüléseket üzleti titokként kötelesek megőrizni, mely kötelezettségük a Felügyelőbizottsági tagságuk megszűnését követően is fennáll.
II.
Hatásköri szabályok
2.1.
A Felügyelőbizottság hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat a Ptk. és a Szövetség Alapszabálya tartalmazza. 14
2.2.
A Felügyelőbizottság köteles megvizsgálni - az éves számviteli beszámolót, - az Alapszabály módosításra tett javaslatokat, - a Szövetség más szövetséggel való egyesülésére, beolvadására, szétválására és megszűnésére, valamint más Szövetségi formába való átalakulásra tett javaslatokat mindazon kérdéseket, melyeket az Alapszabály a Felügyelőbizottság hatáskörébe utal.
2.3.
A jelen pontban meghatározott kérdésekben a Felügyelőbizottság véleményét köteles a közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolni, vagy a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíttetni, e nélkül érvényes közgyűlési határozat nem hozható. Amennyiben a Felügyelőbizottság a szabályosan, határidőben közölt javaslatokra nem reagál, úgy kell tekinteni, hogy a javaslattal egyetért. Ezen szabály alól kivételt az éves beszámoló felülvizsgálata képez, melyről minden esetben kötelező az írásbeli vélemény csatolása.
III.
Működési szabályok
3.1.
A Felügyelőbizottság tagjait a Szövetség közgyűlése választja határozott időtartamra az Alapszabály rendelkezései szerint.
3.2.
A megválasztásról szóló közgyűlési határozattól számított 30 napon belül az új Felügyelőbizottság köteles alakuló ülést tartani. Az alakuló ülésen a Felügyelőbizottság tagjai közül elnököt választ, megállapítja éves munkatervét, felosztja az egyes Felügyelőbizottsági tagok között a feladatokat, és szükség szerint felülvizsgálja az ügyrendet. Amennyiben a Felügyelőbizottság működésének idején az elnök személyében következik be változás, az új elnököt 30 napon belül meg kell választani. Az elnök személyéről a Felügyelőbizottság köteles a Szövetség Elnökségét írásban értesíteni.
3.3.
A Felügyelőbizottság folyamatos és zavartalan működésének anyagi-technikai feltételeit (helyiség, irodatechnikai eszközök, irattározás stb.) az adminisztrációs feladatok ellátását (jegyzőkönyvezetés, postázás stb.) a Szövetség, illetve az ügyvezetés köteles biztosítani. A Felügyelőbizottság működésének költségeit a Szövetség viseli.
3.4.
A Felügyelőbizottság üléseit általában a Szövetség székhelyén tartja. Ezen rendelkezés alól kivételt képez, amennyiben a Szövetség a közgyűlését egyéb, az Alapszabályban meghatározott indokok alapján a Szövetség székhelyétől különböző helyszínen tartja, és egyúttal szükséges a Felügyelőbizottság ülésének megtartása is.
3.5.
A Felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja.
3.6.
A Felügyelőbizottság üléseit az FB elnök hívja össze és vezeti. A Felügyelőbizottság összehívását bármely tag írásban – az ok és a cél megjelölésével – az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök a Felügyelőbizottság ülését a kezdeményezéstől számított 8 napon belül 30 napon belüli időpontra nem hívja össze, annak összehívására a tag maga jogosult.
3.7.
A Felügyelőbizottság összehívását az ügyvezetés is kezdeményezheti írásban az elnöknél a Felügyelőbizottsági tagok egyidejű értesítésével. Amennyiben az elnök az ügyvezető kezdeményezésétől számított 8 napon belül nem hívja össze 30 napon belülre a Felügyelőbizottság ülését, úgy az ügyvezetés jogosult a Felügyelőbizottságot összehívni.
3.8.
A Felügyelőbizottság ülését az elnök írásbeli meghívó kiküldésével hívja össze. A meghívóban az ülés helyét, időpontját és a napirendet kell közölni, az esetleges írásbeli előterjesztéseket pedig lehetőség szerint mellékelni kell. A meghívókat elektronikus vagy postai levélben az ülés időpontja előtt 5 nappal korábban kell elküldeni. Amennyiben az írásos előterjesztések a meghívóhoz nem lettek csatolva, úgy azokat az ülésen át kell adni.
15
Az ülés napirendjére bármely Felügyelőbizottsági tag, az Elnökség és az ügyvezető is tehet javaslatot; amennyiben a javaslatot az ülés tervezett időpontja előtt legalább három nappal korábban a Felügyelőbizottsági tagokkal ismertetik, úgy azokat az ülésen kötelező megtárgyalni, ellenkező esetben a javaslat csak akkor tárgyalható, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, s egyik sem tiltakozik az új napirendi pont megtárgyalása ellen. 3.9.
Sürgős esetben – az ok megjelölésével – a Felügyelőbizottság ülése 3 napon belülre is összehívható.
3.10. A Felügyelőbizottság ülésre minden esetben meg kell hívni - a szövetség elnökét, és - az ügyvezető főtitkárt. Eseti jelleggel a felsorolt személyeken kívül más személy is meghívható. A meghívottak tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt az ülésen. 3.11. A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az üléstől számított 8 napon belül végleges formában is el kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető személyéről a Szövetség köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmazni: - az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, tisztségük megjelölésével; - a napirendet, - az egyes napirendekkel kapcsolatban elhangzottakat azzal, hogy bármely jelenlévő kérésére szószerinti leírást kell készíteni; - a szavazás eredményét; - magát a döntést, illetve a határozatot; - a jegyzőkönyvvezető, az elnök és egy tag, mint hitelesítő aláírását. Amennyiben valamely tag tiltakozott, úgy ezen tiltakozásnak kifejezettnek kell lenni. A határozatokat év elejétől kezdődő, folyamatos sorszámozással kell ellátni. 3.12. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. Minden tagot egy szavazati jog illet meg, s a szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. A Felügyelőbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel, és nyílt szavazással hozza. 3.13. Az ülésekről készített jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül valamennyi Felügyelőbizottsági tagnak és az ügyvezetésnek meg kell küldeni. 3.14. A Felügyelőbizottság mindenkori elnöke köteles arról gondoskodni, hogy Felügyelőbizottság működésével kapcsolatos valamennyi irat egy példányban a Szövetség székhelyén irattározásra kerüljön, melynek tárgyi feltételeit a Szövetség köteles biztosítani. Irattározni kell különösen a Felügyelőbizottság ügyrendjét, munkaterveit, a meghívókat, a jegyzőkönyveket, az egyes ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket, a Felügyelőbizottság jelentéseit. 3.15. A Felügyelőbizottság által végzett ellenőrzésekről készített jegyzőkönyveket, jelentéseket haladéktalanul meg kell küldeni az ügyvezetés és az Elnökség részére is. IV.
Egyéb rendelkezések
4.1.
A Felügyelőbizottság elnökének személyében bármely okból bekövetkezett változás esetén – kivéve a halálesetet –, a leköszönő elnök köteles az új elnöknek, ennek hiányában a Felügyelőbizottság egy tagjának e feladatkört jegyzőkönyv ellenében átadni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a folyamatban lévő, intézkedést igénylő ügyeket, és gondoskodni kell az iratok és az irattári anyag átadásáról is.
16
4.2.
A Felügyelőbizottság, illetőleg tagjainak e tisztségük gyakorlásával kapcsolatban felmerült indokolt költségeit a Szövetség – szabályos bizonylatok alapján – megtéríti. Amennyiben a Felügyelőbizottság álláspontja szerint az egyes vizsgálatok elvégzéséhez külső szakértő bevonása válik szükségessé, annak megbízására az ügyvezető, az ügyvezető nemleges döntése esetén a közgyűlés jogosult. Az ügyrendet a Felügyelőbizottság a 2015. május hó 29. napján tartott ülésén hozott 1/2015. számú határozatával fogadta el.
Budapest, 2015. május hó 29. napján
A Felügyelőbizottság elnöke
17
3. melléklet
Az ügyvezető főtitkár munkaszerződésben rögzített feladatai (a munkaszerződés kivonata) …” 2. A Munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelességei A Munkavállaló köteles teljes munkaidejét munkában tölteni, munkáját az elvárható figyelemmel, szakértelemmel, szorgalommal, gondossággal és a jelen szerződés továbbá a Munkáltató Alapszabálya, valamint általános működési rendjével összhangban, a munkáltatói utasítások szerint ellátni. A Munkavállaló köteles a Munkáltatót a Munkáltató által kitűzött terv vagy tervek megvalósításában munkájával támogatni. A Munkavállaló számára a munkavégzés helye a Munkáltató székhelye. Amennyiben a Munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munka jellege megkívánja a Munkavállaló más munkahelyen történő foglalkoztatását - mely a Munkáltató székhelyén kívüli munkahelyet is jelentheti -, a Munkavállaló kötelezi magát, hogy az előírt munkahelyen folytatja tevékenységét. A Munkavállaló köteles munkáját a Munkáltatónak a vonatkozó magyar szabályok és előírások szerint adott utasításaival összhangban végezni. A Munkavállaló munkaviszonya ideje alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné. 3. A főtitkári munkakör legfőbb feladatai A főtitkár vezető tisztségviselő, aki a Szövetség ügyeit intézi, ellátja a munkaszervezet vezetésének feladatát és a szervezetet képviseli. Legfőbb feladatai a munkaszervezet vezetőjeként: a Szövetség feladatainak ellátására legcélszerűbb szervezet kialakítása, működési rendjének meghatározása, a Szövetség feladatainak teljesítésére vonatkozó intézkedések kidolgozása, kiadása, az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, a Közgyűlési, Elnökségi határozatok végrehajtása, illetve végrehajtásának megszervezése, a Szövetség éves tevékenységi és pénzügyi tervének, valamint beszámolójának elkészítéséről való gondoskodás, a Szövetség gazdálkodásával, könyvvitelével összefüggő, jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott feladatok végrehajtása, végrehajtatása és a végrehajtás ellenőrzése, a Szövetség fejlődésére vonatkozó célkitűzések kidolgozása, a Szövetség képviselete harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt, a vezetésére bízott vagyon rendeltetésszerű kezelésére vonatkozó intézkedések kidolgozása, kiadása, az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, a közvetlen felügyelete alá tartozó munkatársak munkájának irányítása, ellenőrzése, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlása, a biztonságos és a dolgozók egészségét óvó munkafeltételek biztosítása. …”
18
4. melléklet
CSAOSZ versenytörvénnyel összefüggő magatartás-szabályzata Jogszabályi háttér Magyarországon hatályos versenytörvény az 1996. évi LVII. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról elnevezést viseli és legutolsó változata 2011. június 18-tól hatályos. A törvény első része foglalkozik a versenyjogi kérdésekkel, így: -
a tisztességtelen verseny tilalmával (II. Fejezet), az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmával (III. Fejezet), a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmával (IV. Fejezet), a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával (V. Fejezet), a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével (VI. Fejezet).
A CSAOSZ alapszabályában rögzített feladatköre
„Szakterületén – ideértve a csomagolószerek és -gépek gyártását, forgalmazását, felhasználását, továbbá a csomagolással ellátási lánccal, logisztikával kapcsolatos tevékenységeket a kutatásfejlesztéstől az értékesítésig – ellátja az érdekképviseleti, érdekegyeztető, szolgáltató és kapcsolattartó feladatokat.
1. Az érdekképviselet keretében: 1.
2.
3. 4.
5. 6.
Kezdeményezi, koordinálja, szervezi a Szövetség tagjainak, illetve szakmai csoportjainak összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, amelyek a szakterület presztízse, a tagok érdekei érvényre juttatása körében bármely téren felmerül. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakterületét érintő általános és alapvetően parlamenti döntések, fejlesztési programok és a szabályozók tervezeteivel kapcsolatban. Állásfoglalásairól a gazdaságirányítási szerveket és társadalmi szervezeteket ez utóbbiak közül, különösen azokat, amelyeknek tagja – tájékoztatja. Gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik. A Szövetség tevékenységi körébe tartozó bármelyszintű jogszabállyal kapcsolatban (pl. csomagolás, ellátási lánc, logisztika, környezetvédelem, i minősítés stb.) egyeztetett véleményt alakít ki, állást foglal és fellép a tagok érdekeinek védelmében. Kezdeményezi az érdekükben álló új jogszabályok megalkotását, vagy a tapasztalatok alapján meglevők felülvizsgálatát, módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. Részt vesz azon társadalmi szervezetek állásfoglalásainak, szakmai javaslatainak megalapozásában, amelynek tagja. Munkáltatói érdekképviseleti tevékenysége keretében ellátja a tagok munkáltatói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait és felhatalmazás alapján középszintű megállapodásokat köt. 19
7.
8.
9.
Közreműködik a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elvének megfelelő gazdasági környezet megteremésében, így pl. az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésében és elősegítésében. Részt vesz a természeti erőforrások megőrzésében, fenntartásában, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában. Közreműködik a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésében, károsodásának megelőzésében.
2. Az érdekegyeztetés területén: 1. 2.
Elősegíti a tagok közötti együttműködést. Információs egyeztető, döntés-előkészítési együttműködést épít ki és tart fenn az állami szervekkel (minisztériumok, kormányszervek, országgyűlési szakbizottságok) társadalmi és gazdasági érdekcsoportokkal, érdekképviseleti szervekkel mindazon kérdésekben, amelyekben a szakterület érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.
3. Szolgáltató és kapcsolattartó feladatai keretében: 1. 2.
3. 4. 5.
Kapcsolatot tart belföldön minden olyan szervezettel, amelyek az érdekképviselethez és érdekegyeztetéshez szükségesek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében segítséget nyújt tagjai számára külgazdasági kapcsolataik fejlesztésére, új üzleti lehetőségek feltárására, üzletember-találkozók, külföldi gazdasági napokon való részvétel, tanulmányutak, kerekasztal-megbeszélések, közös kiállítások szervezésével, cégmegkeresések közvetítésével. Kapcsolatot tart a szakterület nemzeti és nemzetközi szövetségeivel, és tagjait képviseli. Elősegíti a K+F intézmények, tanszékek, laboratóriumok és vállalatok közötti információáramlást és a tudományos kutatás – műszaki fejlesztés – eredményeinek cseréjét. Egyéb szolgáltatásokat nyújt a tagvállalatok igényei szerint, nevezetesen: 1. számítógépes adatbankot épít ki és működtet a szakmabeli anyagokra, gépekre, eszközökre, berendezésekre, 2. szabvány, előírás-, illetve jogszabálygyűjteményt állít össze és gondoz, 3. szakirodalmi szolgáltatásokat (irodalomkutatás, cikkmásolatok stb.) nyújt, 4. szaktanácsadást végez, 5. szakmai továbbképző tanfolyamokat, gyártó-felhasználó konzultációkat szervez, 6. szimpóziumokat, konferenciákat szervez, 7. fejlesztési management szolgáltatásokat nyújt (időszerű fejlesztési célokról, előkészítés alatt álló, illetve folyó beruházásokról rendszeres informálás, fejlett megoldásokkal összefüggő rendszeres áttekintés stb.), 8. egyéb: a tagok által igényelt, de térítéses szolgáltatásokat végez (pl. marketing piackutatás), 9. vállalkozásokban vesz részt. 6. Szakfolyóiratot, szakkiadványokat jelentet meg, rendszeresen informálja a sajtót a szakterület eseményeiről. ”
A CSAOSZ versenyjoggal kapcsolatos politikája és intézkedései a jogszerűség fenntartására Amint a fenti alapszabály részletből kiviláglik, semmilyen, a piaci versenyt korlátozni szándékozó intézkedés nem illeszkedik a CSAOSZ feladatkörébe. Figyelemmel a hivatkozott 1996. évi LVII. törvényre: 20
1. a CSAOSZ vállalja, hogy eseti összejövetelein, illetve bizottsági ülésein (továbbiakban: programjain) nem tűz napirendre a versenyjogot esetlegesen sértő kérdéseket és tevékenységét az alapszabálya szellemében folytatja. 2. a CSAOSZ programjait minden esetben az Elnökség egy tagja, vagy a Főtitkár személyes vezetésével (elnökletével) tartja. E szabályzat a CSAOSZ képviselőjének feladatául adja, hogy minden olyan esetben, amikor a program bármely résztvevője részéről versenykorlátozó szándék merül fel, fellépjen, a cselekmény beszüntetésére szólítson fel és a programot berekessze. 3. A CSAOSZ vállalja, hogy az alább nevesített témákat programjain nem tárgyalja, azzal kapcsolatban adatokat nem gyűjt, közvetít, stb.: - aktuális, jövőbeli árak, árelőrejelzések, - vevőlista, - pénzügyi kimutatások (kivéve a nyilvános adatokat), - egyéb, nem nyilvános, verseny-érzékeny információk. 4. A CSAOSZ a programjainak nyilvánosságát biztosítja. A saját fórumain (hírlevél, honlap) a nyilvánosság számára közzé teszi programjainak idejét, helyét, a megtárgyalni tervezett témákat, továbbá annak emlékeztetőjét. 5. A CSAOSZ vállalja, hogy munkabizottsági üléseinek jelenléti ívén feltűnteti és a résztvevők aláírásukkal elfogadják az alábbi szövegezést: „A CSAOSZ jelen rendezvényén a versenytörvénybe ütköző kezdeményezéssel nem élek és ezt a kötelmet a jelenléti ív aláírásával elfogadom.” 6. A CSAOSZ lehetővé teszi, hogy a résztvevők szakjogászai a programokon térítési díj ellenében részt vegyenek.
Budapest, 2011. július hó
Összeállította: Nagy Miklós főtitkár Elfogadta: a CSAOSZ elnöksége a 2011. július 27-i ülésén
21
