CSOBÁNKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT
TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
2012-2017
Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete Csobánka községben élők egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 31. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi Esélyegyenlőségi Programot (a továbbiakban: Program) fogadja el.
I. BEVEZETÉS
Az Esélytv. 31. §-a értelmében Csobánka település esélyegyenlőségi programjának célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata.
Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték.
Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának
alapfeltétele
a
diszkriminációmentesség
és
a
szegregációmentesség.
Az
esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
Célunk, hogy Csobánka olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz.
A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére.
A
Program
egyes,
a
hátrányos
helyzetű
csoportok
helyzetének
feltárását,
esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen:
2
valamint
1. az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése, 2.
a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása,
3. a munkaerőpiaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása, 4. a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása, 5.
az
egyenlő
bánásmód
követelményének
érvényesítése
a
helyi
önkormányzat
döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, 6. a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában.
A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó alábbi dokumentumokkal összhangban készült: a) Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, b) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv.
Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat.
Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Csobánka község problémáit, lehetőségeit. Az elemzés négy területre koncentrál: foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociális- és közszolgáltatások.
I.1. A Program jogszabályi háttere:
1. Magyarország Alaptörvénye, 2. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 3.
321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról.
A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi
3
esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani: a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján - szükség esetén - a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a Türr István Képző és Kutató Intézet.
2012. november 1-jét követően meghirdetett pályázatok esetén a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Esélytv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.
I.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek:
I.2.1. Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára.
4
I.2.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják.
I.2.3. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel.
I.2.4. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását.
I.3. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek
a) az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása, b) a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, c) az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása, d) az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása, e) az esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója, f) fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása, g) az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása, h) az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése, i)
a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról.
5
II. HELYZETELEMZÉS
II.1. A település bemutatása
Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak. Csobánka a főváros közeli környékének bájos, alpesi jellegű települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felől bevezető völgy látványa is élményszerű. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítő, pihentető csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülő negyede.
6
II.2. Gazdaság
Csobánka Budapest agglomerációs körzetének egyik tagja, pest megye északi részén fekvő település. Kiemelkedő lehetősége Csobánkának, hogy a páratlanul gazdag természeti értékekeivel a térség idegenforgalmi látogatóhelyeinek egyik kiemelt településévé váljon a közeljövőben, erősítve ezzel a település gazdasági lehetőségeit is. Az adófizetők aránya a településen az országos átlaghoz hasonló mértékű. 2011-ben a településen 513 regisztrált vállalkozás volt, amelyből 135 egyéni vállalkozás, 378 társas vállalkozás. A társas vállalkozások munkavállalói létszámáról, valamint a regisztrált őstermelők számáról nincs adatunk.
II.3. Demográfia
Csobánka település lakóinak száma az elmúlt évtizedben növekedett, de emellett egyre jelentősebben érezhető a népesség elöregedése. 2011-ben 8 házasságkötésre és 11 válásra került sor. Csecsemőhalálozás 2011-ben nem fordult elő a településen.
Állandó népesség korcsoportos bontásban az utóbbi években: december 31-
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
0-2 éves
118
109
121
116
102
92
102
98
85
89
3-6 éves
134
160
155
165
156
149
146
143
142
131
7-14 éves
309
324
306
319
318
331
327
309
300
304
15-18 éves
135
147
161
159
170
174
167
180
177
176
19-45 éves
1166
1173
1198
1221
1212
1228
1290
1279
1288
1273
46-62 éves
648
673
705
728
713
712
713
733
739
744
63-100 éves
337
346
353
367
392
416
432
443
461
485
Állandó
2847
2932
2999
3075
3063
3102
3177
3185
3192
3202
én
népesség
II.4. Foglalkoztatottság-munkanélküliség
A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag (3,21 %) alatt van. A rendszeres szociális ellátásban és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma növekszik. A munkanélküliek között jellemzően az általános iskolát végzettek száma, a legmagasabb főiskolai, egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek száma alacsony.
7
Az álláskeresők foglalkozását tekintve megállapítható, hogy a legjelentősebb arányban a fizikai foglalkozású álláskeresők vannak jelen. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai.
2012. február hóban regisztrált munkanélküliek száma a településen:
Az összes regisztrált munkanélküli száma
104
Álláskeresési ellátásban részesülők száma
25
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma
25
180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma
76
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma
8
II.5. A község infrastruktúrája
A közművesítettség Csobánka belterületén jó, a külterületi részeken még meglehetősen nagy hiányosságok tapasztalhatóak. A szennyvíz csatorna ellátottság belterületen közel 100 %-os, külterületen nulla. A település csatornázottsága csak az állandó fogyasztók (87%) esetében haladja meg az országos 60%-os átlagot. Az állandó fogyasztók között a csatornázottság 87%-os, míg az idényfogyasztók körében 48%-os. A Csobánka Község szennyvízelvezetését biztosító rendszer 23,2 km (a bekötések nélkül) a Dunakanyar Jobbparti Regionális szennyvízelvezető rendszerre csatlakozik, mely a szentendrei szennyvíztisztító telepre szállítja a szennyvizeket. Az egészséges ivóvízellátás belterületen teljes mértékben megoldott, az elfogyasztott vizet teljes mértékben a Duna partjára telepített parti szűrésű kutak biztosítják. Csobánka Község átlagos napi vízigénye 2011-ben 1052 m3/nap volt. A községet ivóvízzel ellátó rendszer, a gerincvezeték, és az elosztóhálózat együttesen 23,3 km. A villamos energia ellátás a belterületen közel 100 %-os, külterületen kb. 35-40 %-os. Az elmúlt évben a rekonstrukciós, és karbantartási keretösszegből jelentős összeget fordított az ELMŰ Zrt. hálózat javításra, fenntartásra, üzembiztonság javítására. 2012-es évben kerül sor 41 oszlop cseréjére, a szabadvezeték hálózat szakaszos cseréjére, biztonságos, kötegelt vezetékre. A hírközlő hálózat szinte teljes egészében kiépített, a lakások 75 %-ában van telefon, a különböző mobil rendszerek is évek óta működnek. A községben 2 nyilvános távbeszélő állomás található. A településen helyi kábeltelevízió működik. A szilárd burkolatú utak összes hossza 16,2 km A faluból a környező települések helyközi autóbuszjárat igénybevételével érhetők el. Csobánka Község területén a gázelosztó hálózat hossza 24009,5 m gerinc vezeték, 3381,6 m leágazó vezeték, a bekapcsolt fogyasztók száma 929 db, ebből 899 lakossági fogyasztó, és 30 közületi.
8
II.6. Egészségügyi ellátás
Az egészségügyi alapellátás része: 1. háziorvosi ellátás, 2. házi gyermekorvosi ellátás, 3. fogorvosi alapellátás, 4. alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, 5. védőnői ellátás, 6. iskola-egészségügyi ellátás. A községben 1 háziorvosi, 1 gyermekorvosi praxis, 1 védőnői körzet és 1 fogorvos van. A településen biztosított a család- és házi segítségnyújtás. A faluban egy gyógyszertár működik. Megállapítható, hogy az egészségügyi helyzet mutatói közül nagyon kevés az, amelyről pontos információval, nyilvántartással rendelkezik a település. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre.
II.7. Szociális ellátás
A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. Csobánka Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres segélyeket, különböző támogatásokat az alábbiak szerint teljes körűen biztosítja: 1. aktív korúak ellátása, 2. ápolási díj, 3. időskorúak járadéka, 4. lakásfenntartási támogatás, 5. közgyógyellátás, 6.
átmeneti segély,
7. temetési segély, 8. köztemetés, 9. közgyógyellátás, 10. egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
A szociális alapszolgáltatások Pomáz Város Önkormányzata és a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása által ellátott.
9
II.8. Gyermekvédelem
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekvédelem intézményrendszere gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátásokra osztható fel, melyből az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzatok feladatkörébe a gyermekjóléti alapellátások tartoznak.
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
241
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről
50
II.9. Közoktatás
A településen helyben az óvodai és iskolai ellátás történik. Csobánka Község Önkormányzata 2007. évben többcélú intézmény alapításáról döntött, mely intézmény tagintézményei az óvoda, az általános iskola és a közösségi ház és könyvtár. 2011. évben – az alacsony tanulólétszám miatt – az iskolai évfolyamok kettes rendszerű összevonásáról született döntés. A településen az országos átlagot nem haladja meg a HH, HHH, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Létszámadataik alapján külön beavatkozási terv a helyzet kezelésére ezért nem szükséges. A CSKM intézménye nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, a csoportokban, osztályokban kiegyenlített arányban vannak HH, HHH, illetve SNI tanulók. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek több gyermekkel történő együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak, mivel integrált nevelési, oktatási gyakorlat folyik az intézményben. Az országos kompetencia-méréseken az iskola teljesítménye az országos átlag alatti. Az óvoda kapacitása maximálisan kihasznált. A község rendelkezik könyvtárral, továbbá mindenki számára biztosított az informatika alapjainak elsajátítása. A Képviselő-testület 4/2012. (I.26.) KT-határozata alapján ezévben is intézményi átszervezés van folyamatban. A fenntartó intézményét 2012. augusztus 31. napjával jogutóddal meg kívánja szüntetni, egyben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározott óvodai nevelésről ás általános iskolai oktatásról közoktatási intézmények (óvoda, általános iskola) alapításával kíván gondoskodni. II.10. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások
10
Megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. Nemi alapon előnyben részesítés nincs a településen. A Polgármesteri Hivatalban 13 nő és 2 férfi dolgozik. Nők elleni erőszakos cselekményekkel kapcsolatban elmondható, hogy 2010-ben nem, 2011-ben viszont 1 eset fordult elő a településen kiskorú sértett sérelmére. A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatás a Családsegítő Szolgálat keretében érhető el.
II.11. A közszolgáltatások elérhetősége
A településen biztosítottak az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A településen található postahivatal, gyógyszertár. A szociális alapszolgáltatások is helyben elérhetők.
II.12. A program célcsoportja
II.12.1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak 1. a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, 2. a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, 3. a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
II.12.2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Kivételt képeznek ez alól a tanköteles korú fogyatékkal élő gyermekek, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekről pontos adataink vannak, ők integrált oktatásban vesznek részt. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közgyógyellátásban és az időskorúak járadékában részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai
11
végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak.
II.12.3. Romák és mélyszegénységben élők Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy Csobánkán hány fő vallja magát cigány nemzetiséghez tartozónak. A településen cigány nemzetiségi önkormányzat működik. A roma gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében nagyon fontos volt az óvodában és az általános iskolában is az integrált nevelés, oktatás. A hátrányos helyzetűek, inaktívak munkerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekszik segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni.
II.12.4. Gyermekek A településen élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető az óvodai ellátás valamint az általános iskolai oktatás. A helyi sportegyesület az utánpótlás nevelés keretében kiemelkedően fontos szerepet kezd játszani a gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltésében, lehetőséget adva minden gyermeknek bármilyen jellegű megkülönböztetés nélkül.
II.12.5. Idősek A községben a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 16 %-a. Az idősek nyugdíj-összegeiről nincs információnk. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az esetleges egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. A településen működő Vadvirág Nyugdíjas Klub közel 50 fő számára nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, a mindennapi teendőkkel kapcsolatos segítségnyújtásra.
II.13. Szegregátum
Csobánkán szegregátum létezik; a falu hátsó részén található Plandics tér és környéke a cigány nemzetiségi lakosok által koncentráltan lakott terület.
IV. MEGVALÓSÍTÁS, INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA
12
Csobánka Község Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja nem foglalkozik részletesen a
hátrányos
helyzetű
célcsoportokra
vonatkozó
közoktatási
helyzetelemzéssel
és
az
esélyegyenlőtlenségek felszámolása érdekében szükséges intézkedések tervezésével, mivel ezt teljes körűen tartalmazza a már hivatkozott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv. Jelen Program megerősíti a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésben és Tervben tervezett és szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket és intézkedéseket, azok megismétlése nélkül. Az intézkedési terv részletesen tartalmazza a tervezett beavatkozásokat.
Vizsgálati szempont,
Javasolt beavatkozás
Felelős, határidő
probléma Nem áll rendelkezésre nemekre Az
intézmények
kötelező
Jegyző, intézményvezetők,
érzékeny adatgyűjtés, elemzés nyilvántartásainak,
szociális ügyintéző
és értékelés az önkormányzat adatszolgáltatásainak áttekintése után
2013. december 31.
által felügyelt szakterületeken.
rövid és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése.
Hiányos
az
adatgyűjtés
a Az intézményi adatgyűjtés és
Jegyző, intézményvezetők,
fogyatékkal élők és a romák adatszolgáltatás mellett az érintett
szociális ügyintéző
társadalmi
2013. december 31.
érintő,
esélyegyenlőségét csoportok érdekvédelmi, kisebbségi azt
befolyásoló képviseletének aktív bevonásával
foglalkoztatási,
egészségügyi szükséges bővíteni az információs
és szociális területeken.
partnerséget arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz (szociális ellátás, egészségügy, gyermekjólét, közművelődés) való hozzáférés mennyire biztosított a hátrányos helyzetű csoportok számára, illetve mennyire veszik igénybe azokat.
A hátrányos helyzetű
Az önkormányzat folyamatosan
csoportok munkaerő-piaci
együttműködik a Szentendrei
helyzetének javítása
Munkaügyi Központtal,
Jegyző, igazgatási csoportvezető Folyamatos
közfoglalkoztatás szervezése A hátrányos helyzetű
A település lakosait érintő
csoportok információhoz való
információkat az önkormányzat
hozzájutásának elősegítése
honlapján megjelenteti, az internettel nem rendelkező polgárokat pedig az
13
Polgármester, Jegyző Folyamatos
önkormányzat újságján keresztül tájékoztatja. Intézményi szintű
Intézményi esélyegyenlőségi
Intézményvezetők
esélyegyenlőségi program
programok elkészítése
2012. december 31.
A hátrányos helyzetű
Az önkormányzat által szervezett
csoportok, egyének ösztönzése
rendezvényeket, amelyek kifejezetten
szükséges a közösségi életben
az egyes hátrányos helyzetű
való részvételre
csoportokra koncentrálnak (pl. idősek
Polgármester, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője Folyamatos
napja, gyermeknap, nemzetiségi nap stb.) A településen működő, a helyi
Az önkormányzat kiemelt figyelmet
Polgármester, jegyző
lakosság érdekében
fordít a civil szervezetek támogatására
tevékenykedő civil
és a partneri együttműködésre, a
szervezetekkel való
rendelkezésre álló források
önkormányzati együttműködés
figyelembe vételével.
Folyamatos
erősítése, az esélyegyenlőség eszméjének minél szélesebb körű érvényre juttatása érdekében A Települési Esélyegyenlőségi
A Települési Esélyegyenlőségi
Program széles körű társadalmi
Programot annak elfogadását illetve
nyilvánosságának biztosítása
felülvizsgálatát követően a
Jegyző Folyamatos
kommunikációs lehetőségeket kihasználva (honlap, helyi újság) meg kell ismertetni a lakossággal.
A Települési Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintetteknek szorosan együtt kell működniük:
1. Az önkormányzati intézmények vezetőinek feladata, hogy az intézmények működését érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumban
és
iránymutatásban
érvényesüljenek
az
egyenlő
bánásmódra
és
esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a Program célkitűzései. 2. A végrehajtás érdekében az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és az önkormányzati intézmények vezetőinek felkészítését biztosítani kell.
14
3. Önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások átalakítását, vagy fejlesztését célozza, esélyegyenlőségi hatáselemzést célszerű készíteni, amely alapján tervezhetők az intézkedések, fejlesztések a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt hatásukra vonatkozóan.
V. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG
Csobánka Község Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:
1. Az eredményesség értékelése, ellenőrzése kétévente történik. Az értékelés eredményeinek nyilvánossá tétele kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani. 2. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi médiumok stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 3. A kétévenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, felelősök, határidők.
VI. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS
Csobánka Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Csobánka Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadás után széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében.
Csobánka, 2012. április …..
Winkler Sándor Józsefné
Majorné dr. Stahácz Éva
polgármester
jegyző
Záradék: Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a …/2012. (IV.26.) KT-határozatával Csobánka Község Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját elfogadta.
15
