csiü kaktuszkedvelö szakkör tajékoztatóia

csiü kaktuszkedvelö szakkör tajékoztatóia

- 34 -

A

THELOCACTUS JK. SCH./

BR. ÉS R.

Thelocactus conothelos var. argenteus

Wm

Tlielocactus hexaedrcphorus v. deciper.sls T e s t e sötétzöld, vílsszahaJló, p i s z k o s , sárgás-barna

tövisekkel.

T h e l o c a c t u s hexaedrophorus y. droegeanus T e s t e hamuszürke t e s t " , szemölcsei n y o m o t t a k .

T h e l o c a c t u s hexaedrophorus v. f o s s u l a t u s T e s t e széles-kerek 15 cm átmércSjü, Kb" 13 b o r d a , s o k s z o r p i r o s a n á r n y a l t . Peremtövis 't-5 db 3 cm h o s s z i g , barnától szürkéig. K ö z é p t ö v i s e 1 db '4,5 cm h o s s z ú , néha enyhén h a j l o t t . A tövis tőben mind v a s t a g o d o t t , 1 felső k i s e b b és vékonyabb, a középső g y e n g é n gyűrűzött. V i r á g a majdnem fehér, v a g y selymosrózsaszin. Lelőhelye: Mexikó / S a n L u i s P o t o s i / .

Thelof^actus hexaedrophorus v. l a b o u r e t i a n u s A bordák összefüggőtbek." E z v a l ó s z í n ű l e g c s a k

formaértékü.

T h e l o c a c t u s h e x a e d r o p h o r u s v. major T ö v i s e i 3 cm. h o s s z ú s á g ú a k . V a l ó s z í n ű l e g e z i s c s a k f o r m a értékir. E z e k a sajátságos n ö v é n y e k már a l a k j u k k a l i s változatossát:ot j e l e n t e n e k ogy g y ű j t e m é n y b e n . I g e n s o k m e l e g e t k i v a n n a k .

Ttioluoactus k r a i n z i a n u s T e s t e gomba^aku, erősen sarjadó, párnát alkotó, 8 - 1 0 cm nag a s , 6 cm átmérőjű, fényló szürkészöld n ö v é n y . A 8 b o r d a a r á n y l a g h o s s z i i , 3 om-es dudorszoi'ü szon;r 1 csók i e t a g o l t .

- 35 Elálló p p r e m i ö v l s e i ' ( - 5 cm h o s s z ú r a i s megnSnek, tövük meg­ v a s t a g o d o t t . Az e g y e t l e n k ö z é p t ö v i s k b 6 cir. hosszú / a k i f e j ­ l e t t n ö v é r y o n / . A v i r á g 5 - 6 cm magas, 9 cm á t m é r ő v e l , f é n y l ő bársonyos v i l á g o s - i b o l y a . Bibéje k r é m s z í n ű , m a g j a tom.pa f e ­ kete. Lelőhelye: M e x i k ó .

T T i e l o c a c t u s l e u c a c e u i t h u a = "fehértüskés" T e s t e gömbölyded, v a l a m i v e l m a g a s a b b , m i n t sz\éles k b 1 5 cm n a g y s á g ú , sötétzöld, erősen sarjadó, t e l e p e t alkotó n ö v é n y . A 8 - 1 3 b o r d a enyhén c s a v a i o d o t t , v í z s z i n t e s b a r á z d á v a l e l ­ választott, f e j l e t l e n szemölcsü. A p e r e m t ö v i s e k száma 7 - 2 0 db, között v á l t o z ó . F i a t a l o n sárgásak, öregen s z ü r k é s f e h é ­ rek, szétterülök, v a g y v i s s z a h a J l ó k , e g y e n l ő t l e n h o s s z ú s á g ú , f i a t a l o n f e k e t e árszerü, elöregedve szürke, erősebb m i n t a p e r e m t ö v i s e k . Az 5 cm nagyságú v i r á g á n a k s z i n e i g e n v á l t o z ó , r e n d s z e r i n t világosságra. L e l ő h e l y e : Mexikó / H i d a l g ó , Zimapán,

Ixmiquipan/.

Thelocactus leucacanthus v. porrectus T e s t e kékeszöld. 7 - 9 db, 2 cm hosszú f e l f e k v ő p e r e m t ö v i s e v a n . Az e g y e t l e n cm hosszú k ö z é p t ö v i s ferdén f e l f e l é , v a g y előre álló, néha k i c s i t m e g h a j l o t t . A tövisek e l e i n t e mind sötétpirosak, fehér f o l t o k k a l , de f o k o z o t t a n k i v i l á ­ g o s o d n a k . Virága r e z e s á r n y a l a t ú . Lelőhelye: M e x i k ó / H i d a l g ó / T l i e l o c a c t u s l e u c a c t m t h u s v . p o r r e c t u s néven B a c k e b e r g szerint i i i ^ e g y I t i r a t l a n növény i s s z e r e p e l . Nagy kövér szemölcsü, erős v í z s z i n t e s b o n t á s s a l , a z alsó t ö v i s p á m á k b ó l erősen s a r ­ jadó. Kb 9 f o l t o s b a r n á s tövissel, a k ö z é p s ő a l e g h o s s z a b b . A tövisek c s o k i o s a n terülök, a t e s t levélzöld. V i r á g a v a l ó ­ színűleg p i r o s . J a v a s o l t n é v : v a r . p s e u d o p o r r e c t u s .

Tlielocactus leucacanthus v. snnchezmcjoredal , a v a r . schmollilnpjí e g y f o r m á j a a t t ó l , c s a k a bíborszínű porzóival és k e v e s e b b ágú rózsaszín bibéjével tér e l . L e l ő h e l y e : M e x i k ó /Qucretaro/.

Hielocactus leucacanthus v. s c h m o l l l i . Átlag 12~bordás" f é n y t e l e n v i l á g o s z ö l d , szemölcsökre b o n t o t t növény. 1 3 - 1 9 . előbb s á r g á s , m a j d szürkésfehér, sűrű s u g a i n s a n felfekvő p e r e m t ö v i s tőben b a r n á s , v a g y p i r o s , 1 , 5 cm hosszú. K ö z é p t ö v i s h a v a n , v a l a m i v e l h o s s z a b b . V i r á g a cos hosszú, szélesre nyiló s e l y m e sí én>-ü i b o l y a k á r m i n . A b i b e krém.- a porzók h a l v á n y s á r g a szinüek. Lelőhelye: M e x i k ó / Q u e r e t a r o / .

- 36 Thelocactus l l o y d l l L l o y d - r ó l e l n e v e z v e . M a g á n y o s , gömbalakú t o s t e k b 12 cns á t m é r ő j ű és v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b . H a J v á n y kékeszöld színű. A szemölcsök f e l t ű n ő e k , a l a c s o n y a k , szélesebbek, m i n t ma­ g a s a k . T ö v é n é l k b 1* cm s z é l e s . A t ö v i s p á m a i g e i i liosszú, s a szemölcs felén I s túlér. A 8 elulról jövő tövis kö­ zéptől k i f e l é h a j l i k . Néha még e g y m e i l é k t ö v i s i s előfordul, m e l y a l u l k e r e k v a g y éles, sárgás, k á r m i n p i r o s h e g g y e l . A l e g h o s s z a b b 6 cm. A v i r á g b i b o r - v a g y világos iUolyaszinü. Porzói f e h é r e k , bibéje s á r g á s , f e l ü l rózsaszín. Thelocactus lophothele 25 cm-es n a g y n ö v é s ű , gömbalakú, süllyedt-gyapjaafejű, e r ő ­ s e n sarjadó n ö v é n y . 1 5 - 2 0 db spirális a l i g összefüggő b o r ­ dája 2 cm n a g y s á g ú s z e m ö l c s ö k k é b o m l i k . A tövispárna fehér, v a g y s á r g á s . A 3 - 5 db 3 cm hosszú p e r e m t ö v i s a l u l v a s t a g , f e r d é n á l l ó , r e n d s z e r i n t h a j l o t t . Előbb feketék, v i l á g o s ­ b a r n á k v a g y sárgák, a felső vörösek. K ö z é p t ö v i s e , l i a v a n ' ( - 5 cm h o s s z ú . A virág 5 cm átmérőjű, s z i n e i g e n v á l t o z ó , a bái'scnyos f é n y ű sárgp k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t a i , v a g y ezüstös csillogású r ó z s a s z í n . L a s s a n f e j l ő d i k . Lelőhelye: Mexikó /Chihual-ua/.

T l i e l o c a c t u s n i d u l a n s = "Fészekszerü" Kb 12 cm n a g p s 2 0 cm á t m é r ő j ű lapított gömbalakú t e s t . Előbb kékeszöld, m a j d szűrkészöld s z l n i l . G y e n g é n g y a p j a s , csúcsán a sürü tövisek i g e n k ü l ö n l e g e s / f é s z c k s z o r ü / állá­ súak. Spirális bordái kb 2 0 db, 2 cm i r a g a s a k , ferdén c s a ­ p o t t szemölcsölcre t a g o l t a k . A h o s s z ú l á s , aránylag nE.gy tövispárnák 1 cm h o s s z i ' i a k , e l e i n t e f i l c e s e k . A tövispárna alsó részén, f é l k ö r b e n 6 - 8 db, 1 cm-es tövis található, m e l y e k idővel, f c l y a n i t o s a n l e h u l l a n a k . Felettük középen k db, 5 - 6 cm h o s s z ú k ö z é p t ö v i s h e l y e z k e d i k e l . A felső részen még 3 db, 2 cm h o s s z ú p e r e m t ö v i s v a n . E l e i n t e mind s ö t é t s z e r u s z i n ü , g y ű r ű z ö t t , n é m e l y i k b a r á z d á s . Később már elmaradnak-. A h o s s z a b b a k fénylő szűrkésf ol-.érek, a z b e s z t szerűén f o s z l o t t a k . E z e g y i k j e l l e g z e t e s s é g e . Sárgásfehér v i r á g a k b k cm. n a g y s á g ú . A szirm.ck belső szélei b a r n á s zülde'c, kivűl fehér szogélyUek, b o r v ö r ó s v é g g e l . Lelőhelye: Mexikó.

ThelocactUK phymathotlielos T e s t e nyoir.ott gömbalakú 10 cm á t m é r ő v e l , k b 6 - 8 cm mí.gcs. Csúcsa gyengén f i l c e s . Kb 13 db d u z z a d t szemölcsü bordája v a n , e z e k k e s k e n y g e r i n c c e l kötődne!:. Az erős tövisek, 1 - 3 db, 1 , 5 cm l o s s z ú a k , e g y e n e s áiszeiüel;, előbb f e l i e t e k , mejd e l s z ü r k ü l n e k . Az 5 cm átmérőjű virágnalt s z i n e olég v á l t o z a t o s : fehér, b á r s o n y f e h é r , világosrós.snszin, rózsrszln. L c l ö l e l y e : Mc;:ikó / S A ? t i l l ó / .

Thelocactus rinconcnsis /=rinconadensls/ Nagyságé v i t a t o t t " . W-!Iaaec s z e r i n t k i s e b b m i n t a l o p h o t h e l e . Magasságát 8 - 3 0 cm-l^', átnéröjét 1 2 - 2 0 c m - i g irják l e . T e s t e szürkészöldtől a k é k e s z ö l d i g , gyengén f i l c e s c s ú c c s a l . A 13 db b o r d a őrös szemölcsökre t a g c l t , de k i s e b b és k a r ­ csúbbak / m i n t a h e x a e d r o p l o r u s és hete.vochromus, v a g y e h r e n g e r g i i - e / , nem o l y a n tompái:. Tlielocactus sausslerl T e s t e széles k e r e k " 2 0 cm átmérővel kb 2 0 s p i r á l i s , h o s s z ú ­ kás, felfelé álló szemölcsökre b o n t o t t b o r d á v a l . S z i n e világoszöld. A s u g a r a s a n e l h e l y e z k e d ő , k b 9 - 1 1 f e h é r p e r e m tövis, 1 , 5 cm h o s s z ú . A 3-U b a r n á s k ö z é p t ö v i s 3-^ cm h o s z szú, e g y árszerüen elálló, a többi f e l f e l é á l l ó . B í b o r s z í n ű virága h cm átmérőjű, a s z i r o m l e v a b k k e s k e n y e k , l á n d z s a s z e rüek. A b i b e és a p o r z ó k v l l á g o s s á r g á k . Lelőhelye: Mexikó / S a n L u i s P o t o s i , M a t e h u a l a / .

TTielocactus s c h w a r z l i V i s z o n y l a g újabb, a z e g y i k l e g s z e b b i g e n m u t a t ó s f a j . A k é ­ keszöld tövisű t e s t eléri a 2 0 cm m a g a s s á g o t , átmérője a 7 c m - t . Bordáinak száma á l t a l á b a n 13 többmint a b i c o l o r n a k / , r a j t u k a feltűnően szép n a g y k e r e k d e d tövispárnákkal és a z őket körülölelő, hatásos 13-l'» db o l d a l t terpeszkedő s á r g á s p i r o s tövű p e r e m t ö v i s , m e l y e k idővel t e l j e s e n e l s á r g u l n a k . 3 felső kb 17 mr, a legfelső - n é h a lapított - 3 cm h o s s z ú , f e l f e l é á l l . Középtövise általában n i n c s e n . A 8 - 1 0 cm át­ m é r ő j ű , a p i r o s s z i n különböző á r n y a l a t á v a l pompázó / t ü n d ö k l ő / virágról állíthatjuk, hogy a z e , 5 y i k l e g s z e b b T h e l o c a c t u s virág. A c s é s z e l e v e l e k b i b o r b a m á k , széles fehér szegéllyel, csöve zöld. Belül a s z i r m o k felső b i b o r l i l a része, g y ű r ű a l a k ­ b a n f e h é r r é h a l v á n y o d i k e skarlátvörös t o r o k f e l e t t . G y ö n y ö r ű látvány a v l l á g o s s á r g a p o r z ó k csokrában a f e h é r szárú 8 - 1 0 águ s k a r l á t v ö r ö s e n kiem.elkedő b i b e . Göm.bal akú termése b a m á s l i l a szinü. 2 mm-es m a g j a f e k e t é s ­ b a r n a . Jó m.eleg, n a p o s "hidegágyban" júniustól o k t ó b e r i g szorgalmasan virágzik. Lelőhelye: M e x i k ó /Tamaulipas/.

Tlielocactus tulensis Erősen sarjadó, k b 12 cm átmérőjű, szürkészöld, k i s s é mtsgnyúlt t e s t , gyengén f i l c e s c s ú c c s a l . A b o r d á k - kb 1 0 db v a s k o s , ormótltin, 2 cm magas, 6 élű, de a l u l k e r e k s z e m ö l ­ c s e i , k e s k e n y nyúlvánnyal kapcsolódnak egymáshoz. A h o s s z ú k á s tövispárna s z ü r k é s f e h é r . A 6 - 8 db p e r e m t ö v i s elég rövid, kb 1 , 5 cm h o s s z ú , előbb b a r n á s a k , m a j d s z ü r k é s fehéiek. K ö z é p t ö v i s e h a var., 3 - ' ) cm h o s s z ú , szögletes, l a p i t o t t , szarúszerű sötétebb v é g g e l . Néha cseik b a r n a töviseket találunk.

- 38 Virága ^1 cm n a g y s á g ú , ezüstösfehér, á r n y a l a t t a l , kárrainrózsaszin k ö z é p c s l k k a l . A b i b e halványságraLelőhelye: Mexikó / T u l a , T a m ? v 1 i p t s / .

Innen

rózsaszín

a neve.

Tlielocactus wagncrlanus Eduárd Wagr.erröl e l n e v e z v e . A T h e l o c a c t u s b i c o l o r h c z h a ­ sonló n ö v é n y . A 2 0 cm magasságot i s elérő sötétzöld t e s t átmérője 6 - 3 cm. 1 3 bcrdája r e n d s z e r i n t e g y e r e s vonalú, tompa. A tövispárnál: e l e i n t e f i l c e s e k . K i 2 0 db s u g a r a ­ s a n elálló, ve.gy f é s ü s z e r ü , k i s s é felfekvő sárgásrózsas z i n p e r e m t ö v i s e i erősen f e d i k a n ö v é n y testét, 2 cm h c s s z ú e k . K ö z é p t ö v i s e l e i n t e 1 db, k é s ő b b 3-'l db, e g y e n e s v a g y gyengén h a j l o t t , 3 cm h o s s z ú , s á j g á s r ó z s a s z i n . V i r á g a 5 - 6 cm átm.érőjü, b í b o r p i r o s . Lelőhelye: Mexikó k e l e t i része. A f e l s o r o l t f a j o k o n és v é l t o z s t o k o n túl, v a n még <• f é l e , i s m e r e t l e n / n é v t e l e n / növényen;, m e l y e k írlndcn b i z c r j i y a l T l i e l o c a c t u s o k . /Szabó Árpád mt g v e t é s é b ő l / .

1/

M i n t T h e l o c a c t u s b i c o l o r került hozzám. 13 do, k b 1 cm h o s s z ú , t e l j e s e n fehér, hajlékony, f l n o i . tö­ v i s ű , j e l e n l e g U cn: áiirérőjü, gömbalelrú, v i l á g o s ­ zöld szinü n ö v é n y . A 13 db bordp Icb 1 cm. niagps szem.ölcsökre b c m l o t t . Tövispárnái Vb 3 mni > c s s z ú a k . A r a j t a levő tövisek nem különit!ietők p e r e m és Icözéptövisekrií . E l é g g y o r s növésű és s a r j a d . Viiágct természetesen még nem h r z o t t .

2/

Rövid f i n o m fehér töviselOcel b c r i t o t t /még< s p l ' h cm á t m é r ő j ű / sötétzöld t e s t , ú g y s z ó l v á n s z a b á l y o s gömt, 2 1 db apró, 6 - / mni magas szemülosö:. e bem.'ott ocrtíáv a l . Az 1-2 mm-es k e i e k tövispérnélicn elhelyezhető 1 5 - 1 6 db p e r e m t ö v i s 5 mm hosszú, pz 1 db 7-" mm ^ c s z szú k c z é p t ö v i s f e l f e l é álló és .oátrahajló, a c s ú c s b a n barnás árnyalatú l e j j e b b k i f a l . u l . Nagyon l a s c n l i t a T . i e l o c a e t u s c c r . c t : : : o l o s - - a , c s p l : kö­ zéptövise k c v e s e t U és rövidebb. L e h e t , h o g y ogy h e l y i változata. Virágot m é g nem h o z o t t .

3/

J e l e n l e g 5 cm á t m é r ő j ű gömbalai't'-. t e s t , 8 r b spirális b o r d a , k b 1 cm megps és n l u l 2 cm széles szeir.clcsök-e t a g o l t . A szom.ölcsölc alsó, k b 3/''. lészc - - i ágrssárga c s a k a felső l/'+ rész zöld s z i n i . A csúcsban z c l d c l . . A t o jésdadal alrú tövispárnár r 1 V.e 1 yoz:;rdő 9 r't perem.tövis 1 cm. hosszú, sugárp,s á l l á s ú , ssűrkés-f eliér, a csúcsban levőkör. h r . J v á n y r ó z s a s z l n áinyp.lat. K ö z é p t ö ­ v i s e egyelőre n i n c s e n . Az egész r^egvetés i l y e n fe.lerás szinü. V i r á g a még i s m e r e t l e n .

- 39 h/

T e l j e s e n sötétbarna szinü, J e l e n l e g 3 cm á t m é r ő j ű gömíalakú t e s t . /A Paródia a u b t e r r a n e a - h e z h a s o n l ó / . A 8 b o r d a a l a c s o n y . Hatszögü a l a c s o n y , k b 5 - 6 mm széles és magas szemölcsölcre t a g o l t . A k e r e k 2 mn átmJrőjü, e l e i n t e f i l c e s tövispérnáin 9 - 1 0 db s z ü r k e , s u g a r a s a n kissé előreálló 5 mm, hosszú p e r e m t ö v i s és 1 db inkább f e k e t e , m i n t sötétbarna 2 cm hosszú k ö z é p tövis. V i r á g a i s m e r e t l e n .

E z e k után m é g e g y T h e l o c a c t u s n i d u l a n s x b i c o l o r h i b r i d e t i s m e r t e t e k . S z u t o r l s z G y u l a keresztezése. Gömbalakú, világoszöld t e s t . J e l e n l e g 5 cm á t m é r ő v e l . A 8 db szemölcsökre b o m l o t t b o r d a szemölcsei 1 cm. m a g a s a k és s z é l e s e k . A t ö v i s p á m a k e r e k , a csúcsban f i l c e s , 9 - 1 0 db szürke, 1 cm hosszú peremtövissel és 1 db v i l á g o s b a r n a , 1 , 5 - 2 cm hosszú középtövissel a n ö v é n y felső részén, m e l y l e j j e b b eltűnik. V i r á g a m é g i s m e r e t l e n .

A loirásokat f i g y e i m o s e n v é g i g o l v a s v a m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a T l i e l o c a c t u s i g e n szétvváltozatos n e m z e t s é g , m e l y töviseivel és a l a k z a t a i v a l , de '.főként virágpinalc h i h e t e t l e n ü l g a z d a g , változatos színskálájával r a g a d j a meg f i g y e l m ü n k e t . Az e l t a r t á s u k sem n e h e z e b b , v a g y k ö r ü l m é n y e s e b b , m i n t a l e g ­ több k a k t u s z é . M é g s e m találunk orszégunltbar. e g - y e t l e n t e l j e s T h e l o c a c t u s gyűjteményt sem, a z egyébként nem n a g y o n n é p e s jiemzetségből. Bár a k i f e j l e t t ntívények elég n a g y o k , m é g i s módot adnp a r r a , hog-y k e v é s h e l l y e l rendelkező "yüjtő i s a b l a k b a n vag>' k i s h i d e g á g y b a n , e g y t e l j e s n e m z e t s é g e t ö s s z e ­ állítson. Az e l h a n y a g o l t s á g fő o k a , h o g y nem. " d i v a t o s " n ö v é ­ n y e k , Így ritkán és n e h e z e n b e s z e r e z h e t ő e k . Egy i l y e n gyüjtem.ény k i e g é s z í t é s é r e p e d i g i g e n a l k a l m a s a z E c h i n o n i a s t u s , G l a n d u l i c a c t u s , Gynjiocac t u s , Hamatocac t u s , T u r b i n i c a r p u s , ug-yancsal nem n a g y o n n é p e s és hosszú időn át virágzó n e m z e t s é g e k , m e l y e k h a s o n l ó ápolást és körülmé­ n y e k e t igényelnek.

F c r r á s m. u n k á k: C.Backeberg: Das Kakteen L e x i k o n C.Backeberg: Vunderwelt Kakteen W.Haage: Das p r a k t i s c h e Kaktoenbucli i n F a r b e n W.Haage: Freuc'e m i t K a k t e e n R . S u b i k , W.Kraus : K a k t e e n u n d a n d e r e Sulílculenten Nachrichten der s t o i r i s c h e n Kakteenfreunde, 1 9 7 3 . számai. K a k t e e n und a n d e r e S u k k u l e n t e n k ü l ö n b ö z ő számai

LCRENZ KÍRCLY

- 40 K U B Á B A N G Y Ű J T Ö T T KAKTOSZMAGOK GYŰJTŐSZÁMAINAK

JELENTÉSE

A H a j d u - B i h a r l Kaktuszkedvelők Tájékoztatójának 1 9 7 5 . évi számában a d t a m k ö z r e e l o s z d - K u b á b a n gyűjtött k a k t u s z magvaim jegyzékét, 1 1 1 . a gyűjtőszámaim Jelentését. Azóta e l t e l t liárom év, a magoknak e g y részét h a z a i gyűjtők v e t e t t é k e l , a magvak k i s e b b része k ü l f ö l d r e került. Több gyű jteményben láttam már f e l c s e p e r e d n i a z apró növény­ kéke t . S z ü k s é g e s n e k t a r t o m a l i s t a ú j b ó l i megjelentetését azért i s , m e r t a tudományra u j t a x o n o k leírása azóta már megtörtént. M i g a z első l i s t a c s a k a g y ű j t ő s z á m o k J e l e n ­ tését t a r t a l m a z t a , a d d i g e b b e n jegyzékben röviden J e l l e m zem a lelőhelyeket i s , e z z e l szeretnék segítségére l e n n i a z o k n a k a gyűjtőknek, a k i k a k u b a i növényeket n e v e l i k . A n a g o k a t k é t é v e s k u b a i tartózkodásom m á s o d i k évében, 1 9 7 ' * . s z e p t e m b e r és 1 9 7 5 . Június között gyűjtöttem. L e g e r e d m é n y e s e b b gyűjtések a k a k t u s z o k b a n l e g g a z d a g a b b k e l e t i tartományban Orientében f o l y t a k . A n ö v é n y e k e t jórészt m á r a t e r e p e n sikerült m e g h a t á r o z n i . A m e g h a t á ­ rozás esetenkénti bizonytalanságát kérdőjellel Jelöltem. A 3 8 . számú tételnél / P i l o s c c e r e u s r o b i n i i / a magokat nem személyesen gyűjtöttem, m e r t a m i k o r magam a h e l y ­ színen jártam, a n ö v é n y e k e n gyümölcsöt még nem találtam, így a termés begyűjtését a k é s ő b b i e k b e n a z o t t a n i k a k t u s z o s barátom, C a r l o s E s t e v e z M o n t e s de O c a v é g e z t e . E z e n kivül a 2 1 , 3 2 , 3Í4, 3 6 , és 37 tételek sem saját g y ű j ­ tések eredményei.

A gyűjtött f a j o k MZ / 1 .

jegyzéke

M e l o c a c t u s n a g y i i M é s z á r o s 197í> L a Mota / O r i e n t e / , a n d e z l t p o r f I r sziklákon, közvetlenül a t e n g e r p a r t o n . Szórványosan f o r d u l elő, e n d e m i k u s f a j .

2.

H y l o c e r e u s t r i a n g u l a r i s / L . / B r . e t T. T a p a s t e - . J a r u c o - i d o m b v i d é k /üabeuia/, mészkősziklá k o n szórványosan, e g y e s p é l d á n y o k n ő n e k .

3.

Opur.tia d i l l e n i l / K e r . G a w l . / Ilaw. P l a y a E s c o n d i d a / l l a b a n a / , közel a t e n g e r p a r t h o z m é s z k ő s z i k l á k o n n a g y bozótoktit a l k o t .

U.

H a r r i s i a eriophora Gyűjteményéből.

5.

Harrisia taylori Britt. G u a n t á n a m o / O r i e n t e / , száraz legriőr, valószínűié m é s z k ő t a l a j o n , a l i g néhány példány, k i m o n d o t t a n ritka f a j .

/Pfeiff./

Dritt./ ? /

- 41 6.

7.

Harrisia tayiori Britt. L a Mota / O r i e n t e / , sürü b o z ó t b a n , v a l ó s z i n ü l e g v u l k á n i t a l a j o n . Néhány példány e g y m á s h o z k ö z e l , többet nem találtunk. H a r r i s i a eriophora / P f e i f f . / B r i t t . C a u t o E l C r i s t o / O r i e n t e / , Jóminöségü g a z d a g t a l a j o n , v a l ó s z i n ü l e g mészkő a l a p o n . R i t k á s erdő c s e r j e s z i n t j é b e n , m e g l e h e t ő s e n g y a k o r i .

8.

D e n d r o c e r e u s n u d i f l o r u s / E r i g . / B r . e t R. G i b a r a / O r i e n t e / , t e n g e r p a r t i bozótban, zátony­ mészkő a l a p o n , i g e n r o s s z t a l a j o n , magányos pél­ dány.

9.

R i t t e r o c e r e u s / L e m a i r e o c o r e u s / h y s t r i x /Haw./ B a c k b g . S a n A n t o n i o d e l S u r / O r i e n t e / , sürü bozótot Elköt, többnyire m á s n ö v é n y e k n é l k ü l , vulkáni t a l a j o n , de a t e n g e r p a r t k ö z e l é b e n mészkövön i s .

10.

P i l o s o c e r e u s b r o o k s i a n u s / B r . e t R./ B y l . e t R o w l . / ? / S i b o n e y / O r i e n t e / , t e n g e r p a r t i mészkő t e r a s z o n , szórványosan, nem r i t k a .

11.

O p u n t i a d l l i e n l i / K e r . G a w l . / Haw. G u a n t á n a m o / O r i e n t e / , száraz legelön óriási k a t a l k o t a z 0 . m i l i t a r i s s a l együtt.

folto­

12.

O p u n t i a m i l i t a r i s B r . e t R. G u a n t á n a m o / O r i e n t e / , száraz legelön n a g y f o l t o k a t a l k o t a z 0 . d l l l e n l i - v e l együtt, e z a f a j k i z á ­ rólag c s a k i t t f o r d u l e l ő .

13.

R h o d o c a c t u s c u b e n s i s / B r . e t R./ K n u t h . C a u t o E l C r i s t o / O r i e n t e / , jóminöségü g a z d a g t a l a j o n , v a l ó s z i n ü l e g m é s z k ö a l a p o n . Ritkás erdő l o m h k o r c n a és c s e r j e s z i n t j é b e n . E z a z egyébként r i t k a n ö v é n y i t t g y a k o r i , de termést a l i g h o z .

ll*.

M a m i l l a r i a p r o l i f e r a / M i l l . / Haw. / " f o r m a O r i e n t e " / P l a y i t a s de C a j o b a b o / O r i e n t e / , t e n g e r p a r t i m é s z k ő t e r r a s z o k c n , de a tengerparttól v i s z o n y l a g maga­ s a b b a n . M é s z k ő s z i k l á k tövében, r i t k a és n e h e z e n megtalálható.

15-

M e l o c a c t u s b o r h i d i i Mészáros 1976 T o r t u g u l l l a / O r i e n t e / , t e n g e r p a r t i 2. és 3. m é s z ­ k ő t e r a s z o n mészkősziklák repedése L t o n , s z i n t e t a ­ l a j n é l k ü l . K i s területen e n d e m i k u s , de a l e l ő h e ­ lyén g y a k o r i .

16.

M e l o c a c t u s h a r l o w i i / B r . e t R./ V a u p c J , l e c t o t i p u s / M é s z á i o s / S u r g j d e r o do Macambo / O r i e n t e / , t e n g e r ­ p a r t i elsö m é s z k ő t e r a s z o n , k ö z v e t l e n ü l a t e n g e r ­ p a r t o n , c s a k n e m t a l a j n é l k ü l , nem r i t k a .

17.

M e l o c a o t v s h a i J o w i i / B r . e t R./ V a u p e l , l e c t o t i p u s /Mészáros/, f . c a n d i d a Mészáros S u r g i d e r c de Macambo / O r i e n t e / , a z előző tétel példányai között nem r i t k a .

- 42 18.

M e l o c a c t u s g u i t a r t l l L e ó n / b a r n a tövisű f o r i t a / S i e r r a de J a t i b o n i c o d e l S u r / C a m a g ü e y / , g r a n o d i o r i t sziklákon, n a g y o n száraz k ö r ü l m é n y e k között g y a k o r i .

19.

N e o l l o y d i a / N e o b e s s e y a / c u b e n s l s / B r . e t R./ B a c k b g . H o l g u i n / O r i e n t e / , s z e r p e n t i n s z a v a n n á n , ritkás g y e p ­ ben, sziklatörmelék között, nagyon r i t k a .

20.

M e l o c a c t u s m a t a n z a n u s León C u a b a l de l a s T r e s C e i b a s / M a t a n z a s / , s z e r p e n t i n ­ d o m b v i d é k legszárazabb, l e g s i v á r a b b részeli?, s z e r ­ p e n t i n s z i k l á k k ö z ö t t , r i t k a , a gyűjtés m i a t t k i p u s z ­ tulóban v a n .

21.

M a m i l l a r i a p r o l i f e r a / M i l l . / Haw. / " f o r m a P i n a r d e l R i d / V i n a l e s / P i n a r d e l R i o / , mészkö-kupkarszton, nem saját gyűjtés, a lelöheJyen á l l í t ó l a g g y a k o r i .

22.

L e p t o c e r e u s leóni B r . e t R. S i e r r a d e Anctfe / S i e r r a de E s e p e r ó n / / H a b a n a / , m é a z k ő d o m b o n , f é l i g lombhullató erdőben, m é s z k ő s z i k l á k között fölgyült v a s t a g h u m u s z b a n . Nagyon r i t k a , e n d e m i k u s f a j , a l i g n é h á n y példány i s m e r t .

23.

M e l o c a c t u s J a k u s i i Mészáros 1976. S i e r r a Ceri'o G a l o n o / O r i e n t e / , s z e r p e n t i n h e g y s é g l e g ­ sivárabb r é s z e i n , szerpentinsziklák k ö z ö t t , f o l t s z e ­ rűen előforduló e n d e m i k u s f a j .

2k.

M e l o c a c t u s a c u n a l León Cajobabo környéke / O r i e n t e / , t e n g e r p a r t i mészkőtera­ s z o k s z i k l á i n a k r e p e d é s e i b e n . H o s s z ú , k e s k e n y sávon a t e n g e r p a r t t a l p á r h u z a m o s a n e l t e r j e d t , de szórvá­ n y o s a n f o r d u l elő.

25.

M e l o c a c t u s a c u n a i León v a r . f l a v l s p i n u s M é s z á r o s 1 9 7 6 . / s á r g a tövisű f o r m a / B o c a de R i o T a c r e / O r i e n t e / , a törzsalak elterjedési területén belül a R i o T a c r e t o r ­ k o l a t a k ö r ü l més2.kős5-.iklákon, k i s területei., k e v é s példány.

26.

M e l o c a c t u s a c u n a i León v a r . f l a v l s p i n u s M é s z á r o s 1976 / s á r g a - b a r n a tövisű f o r m a / B o c a d e R i o T a o i e / O r i e n t e / , a z előző tétel növényeivel együtt, n é h á n y p é í d ^ n j .

27.

28.

29.

M e l o c a c t u s a c u n a i León s s p . l a g u n a e n s e M é s z á r o s 1 9 7 6 . L e g u n a de J o j o / O r i e n t e / , foltszerű s z e r p e n t i n - k i b u k k a n á s o k o n , szerpentinszikr.ákon c s a k r i o n t a l a j n é l k ü l , f o l t c k b a i ; I g e n gv-akori. , M e l o c a c t u s h a r l o w i i / B r . e t R./ V a u p e l , l e c t o t i p u s /Mészáros/ /hosszútövisű f o r m a / A 1 6 . tétel n ö v é n y e i k ö z ö t t , s z ó r v á n y o s a n . O p u n t i a d i l l e n i l / K e r . - G a w l . / Haw. C o r r a l Nuevo, C u a b a l d e l l a s T r e s C e i b a s gyakori.

/Matanzas/,

30.

- 43 M p ] o c a c t u s g u i t a r t i i Loón /világos tövisű f o r m a / S i e r r a de J a t i b o n i c o d e l Siir /Camagűey/, g r a n o d i o r i t sziklákon, n a g y o n száraz k ö r ü l m é n y e k között, g y a k o r i .

31.

O p i i n t i a k o n d é r i i /nomon nudunv/ S i c r i - a ozótokat a l k o t , g y a k o r i .

32.

M e l o c a c t u s evae Mészáros 1 9 7 6 . C a i m a n e r a - t ó l DNY-ra, a G u a n t á n a m o - i öböl Ny oldalán / O r i e n t e / , k a v i c s k o n g l o m e r á t u m o n , szói-ványosan /leg. Nagy Elemér/.

33.

M e l o c a c t u s r a d o c z i i Mészáros 1 9 7 6 . S i e r r a de B a r a c o a , G u a j i m e r o környékén, L a Tinta-tói É-ra / O r i e n t e / , szerpentin-csúcsokon i l l . törmeléklejtőkön, lokálxsan k i s p o p u l á c i ó k .

3'i.

Melocactus sp. L e i r a t l u n t a x o n a lUirlowii-alakkörből, S i b o n e y /Oriente/, t e n g e r p a r t i mészkő-teraszon, szórványosan /leg. Nagy Elemér/.

Tí.

R j i i p s a l i s c a s s u t l i G;;rtn. S i e r r a do A n u f e / S l o r r a do E s p e r ó n / / H a b a n a / , m é s z k ő ­ dombvidék, m e r e d e k északi s z i k l a f a l o n , r i t k a .

36.

l ^ e p t o c o t e u s míixonil l ) r . e t R. / ? / Playa Guardulalmrca /Oriente/, tengerparton, példány / l e g . : J a c i n t o M a c i q x i e z / .

37.

Ml-loiao 1 US s p . L c i i u t l a i i t a x o n a Ha r I oi» i 1 - a l a k k o r bői, S l g u a /üi'iente/ l e g . Nagy E l e m é r /

magányos

E n s e n a d a de

38.

P i l o s o c e r e u s r o l i i n i i / -"vem./üyl. e t R o w l . S t a C r u z d e l N o i t e /Habana/, t e n g e r p a r t i m é s z k ő t e r a ­ s z o n , közvetlenül u t e n g e r p a r t o n n é h á n y százméteres h o s s z o n , k e s k e n y sávban, sürü bozótban o t t g y a k o r i /leg. Citrlos F s t c v o z Montes/.

39'

Coreiis liexagomis / L . / M i l l . S a n A n t o n i o d c l o s Bunos / H a b a n a / , ültetett

Mészáros

példány.

Zoltán

- 44 Paródia o t u y e n s i s_ Ri_t_t_. Egyesével n c v ö , ritkán sarjadcó lapított f é l g ö m b . Átmérője eléri a 11 c m - t , k i s s é b e s i ' l l y e d t tenyészősi'icsa gyengén g y a p ­ j a s . Szemölcsckic t a g c l t brit'ái s p i lál 1 s.-m nőn e l , széniijl'J és 2 0 között vál t o - z i k . F i a t u l n ö v é n y e i é n c s a k p z erősen kiemelkedő s p e m c l c s ö k láthatók m e l y e k később jól elkilönüjö bordákká f e j l ő d n e k . Az areolál". s z i n e fehér, a l a l t j u k k e r e k . 7 - 9 pe reiü'ö\ i s e kissé h a j l o t t , a legfelső 2 , 5 cm hosszúra i s megriő. 1 középtö\ise h o r g a s . A tövisek s z i n e b a r n a v a g y f e k e t é s , idővel elszür­ külnek . K á r m i n s z i n ü v i r á g j á n n k á t m é r ő j e 3 cm, a belső s z i r m o k szegé­ l y e lilás v a g y b a r n á s - s á r g a . Jól f e j l ő d ő rovér>, k ü l ö n ö s e t b gondozást nem igényel. Hazája B o l i v i a - i O t u y o . I r o d a l o m : B a e l v o b e r g : Das. K a k t e e n l e x i k o n . K u a S : 196': p a g . 13Ki-aS: 1 9 7 0 p a g . I 9 0 .

K f i u c n c s Err:ő

PARÓDIA OTUYEIJSXS RÍTT.

- 45 -

A Turbinicarpus NEMZETSÉG

Fiatal

UENDEZÉSE

T. s c h m i e d i c k e a n u s

V. m a c r o h e l e

/olvány/

C h a r l e a G l a s s és Róbert F o s t e r s z e r k e s z t ö p á r o s tollából a C a c t u s a n d S u c c u l e n t J o u r n a l /U.S./ 1 9 7 7 - , j u l i u s - a i i g u s z t u s i számában "A T u r b i n i c a r p u s n e m z e t s é g r e v í z i ó j a " c i r a m e l r é s z ­ l e t e s és hosszú tanulmány j e l e n t meg. A szerzők a l a p o s e l 8 tanulntónyt f o l y t a t t a k , f e l k e r e s t é k , i l l e t v e f e l k u t a t t á k a z e d d i g f e l f e d e z e t t f a j o k élőhelyét, ú j élőhelyeket f e d e z t e k f e l , i s m e r e t l e n e g y e d e k e t g y ű j t ö t t e k b e , a z o k a t é v e k i g meg­ f i g y e l é s a l a t t tartották, m a j d m i n t u j f a j t leírták a z o k a t . A tanulmány e l k é s z í t é s é h e z a d a t o t szolgáltatott a szerzők­ n e k C h a r l e s és Mary P o l a s k i , L a u , K u e n z l e r , O t e r o , Möller V a l d e z , Cowper és még s o k a n mások, továbbá a maganyag v i z s ­ gálatát D r . W e r n e r R a u h és a H e i d e l b e r g l E g y e t e m B o t e u i i k a i Intézete végezte i g e n r é s z l e t e s e n és a l a p o s a n . A magtetnulmány e g y i k alapját képezte a j a v a s o l t r e n d e z é s n e k . Érdekes részletei a tanulmánynak, h o g y a k o r á b b i l e i r ó k i l l . b e s o r o l o k á l t a l elkövetett hibákat i s r é s z l e t e s e n i s m e r t e t i . A tanulmány a T u r b i n i c a r p u s n e m z e t s é g e n belül alapvető ö s s z e ­ vonásokat, új leírásokat i l l . a n e m z e t s é g k i t á g í t á s á t j a v a ­ s o l j a e d d i g m á s g e n u s o k b a s o r o l t f a j o k r a , Így talán nem érdektelen főbb s z e n p o n t j a i t i s m e r t e t n i a m a g y a r gyűjtőkkel is. A szerzők alapvető m e g á l l a p í t á s a , h o g y a T u r b i n i c a r p u s nem­ z e t s é g j e l e n l e g i i s m e r e t e i n k s z e r i n t h a t f a j t f o g l a l magá­ b a és e z e k a k ö v e t k e z ő k : T. l o p h o p h o r o i d e s , T. l a u i , T. p s e u d o m a c r o c h e l e , T. v a l d e s i a n u s és T. p s e u d o p e c t i n a t u s . A T. g r a c i l i s , T. m a c r o c h e l e , T. k l i n k e r a n u s / é s nem k l i n k e r i a n u s / és T. s c h w a r z i l a továbbiakban a T. s c h m i e ­ d i c k e a n u s v a r i á n s a i . A T. p o l a s k i i s z i n o n i m a T. s c h m i e ­ d i c k e a n u s V. s c h i v a r z i i v a l . A f e n t i alaptézisekből m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a r e n d e z é s együttjár n é h á n y ú j k o m b i n á c i ó v a l , néhány ú j f a j leírásával i l l . két t a g n a k m á s n e m z e t s é g b ő l , a P e l e c y p h o r a n e m z e t s é g ­ ből vaJó á t h e l y e z é s é v e l .

- 46 T i s z t á n l á t á s u k érdekében, továbbá a szerzők rendezési i n d o ­ k a i n a k b e l á t á s á h o z szükséges, h o g y röviden i s m e r t e s s e m a T u r b i n i c a r p u s n e m z e t s é g élőhelyét. A szerzők kutatásai s z e r i n t a z e d d i g isme.rt terület f ö l d r a j z i l a g e g y k i s s é k i ­ t e r j e d t és M e x i k ó C o a h u i l a , S a n L u i s P o t o s i , Nuevo L e o n , T a m a u l i p a s továbbá H i d a l g ó és Q u e r e t a r o á l l a m a i n a k e g y e s részeit f o g l a l j a m a g á b a . E z e k a z á l l a m o k a M e x i k ó i ö b ö l p a r t j á n h ú z ó d n a k és jellemző éghajlatukkal döntően megha­ tározzák a T u r b i n i c a r p u s - n e m z e t s é g életviszonyait. A szél m i n d i g a t e n g e r felöl f ú j és h o z z a a z esőfelhőket, m e l y e k a 3 0 0 0 m magas h e g y e k n e k ütközve a csapadék n a g y részét a t e n g e r p a r t közvetlen közelében l e e j t i k .

schmiedickeanus V. k l i n k e r a n u s Az élőhelyek Jelentős része a magas h e g y e k mögötti k b 1 . 5 0 0 m magas f e n n s í k o n húzódik, a h o l a z éghajlat s z u b ­ trópusinak m o n d h a t ó . Az o t t a n i tél, teliát a k a k t u s z o k p i h e n ő i d ő s z a k a k b . a mi á p r i l i s u n k n a k f e l e l meg, u g y a n a k ­ k o r a n y á r sem túlságosan f o r r ó , m e r t a z óceáni légáram­ lás enyhíti a h ő s é g e t . A c s a p a d é k kb 7OO-8OO mm/év és e g é s z évben v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s elosztású. T. s c h m i e d i c k e a n u s

oltvány

T.

A T u r b i n i c a r p u s " m i m i k r i növény", s valószinüleg e z a z oka a n n a k , h o g y a v i s z o n y l a g i s m e r t területeken sem v e t t é k észre sokáig, h i s z e n a z összes i s m e r t fejt és változatot a z u t o l s ó 50 évben f e d e z t é k f e l . Az a l á b b i m e g á l l a p í t á s o k a t a szerzők a n e m z e t s é g leirásábein i g e n f o n t o s n a k t a r t a n a k .

általános

A n ö v é n y e k a l a k j a tömzsi, gömbölyded, k i s m é r e t ű . S z i n e a szürkéstől a k é k e s z ö l d ö n át a b a r n á i g v a r i á l ó d i k és színé­ b e n i s a l k a l m a z k o d i k é l ő h e l y é h e z . A n ö v é n y e k jelentős része és a n a g y r é p a g y ö k é r z e t a f ö l d b e n v a n , valósággal behúzódik k ö r n y e z e t é b e . A tüskék legtöbbször p a p í r s z e r ü o k , l i a j a s o k , v a g y tollformajúak, g y a k r a n l e h u l l a n a k és inkább a z álcázást szolgálják, m i n t a v é d e k e z é s t . A termések liosszúkás alaki'iak, simák, m e l y e k h o s s z i r á n y b a n f e l r e p e d n e k és a magok k i l u i l Iá­ nak.

- 47 E l t é r ő e n s o k k l s n ö v é s ü k a k t u s z f a j f é n y e s p i r o s termé­ sétől, a T. szürkésbarna termését v a l ó s z í n ű t l e n , h o g y ma­ d a r a k v a g y más á l l a t o k m e g e g y é k és Így a n ö v é n y e k szélesebb elterjedését e l ő s e g í t s é k . A legtöbb T. elterjedését megha­ tározzák a liangyák - m e l y e k a magokat előszeretettel h o r d ­ ják szét -, a szél és a z esővizek, m e l y e k n a g y o n k o r l á t o z o t t területet biztosítanak a n ö v é n y e k e l t e r j e d é s é n e k . A f i a t a l magoncok á l t a l á b a n a z einyanövény k ö r ü l k e l n e k k i és n ö v e ­ k e d n e k , e n n e k m e g f e l e l ő e n l e g g y a k i ' a b b a n kolóniákat a l k o t n a k , a m e l y e k éppenezért egységes m e g j e l e n é s ű e k . A növények magról könnyen, g y o r s a n n ö v e k e d n e k , h a több p é l ­ dány v a n együtt ís még k u l t ú r á b a n i s k ö r ü l v e s z i k a f e l n ö ­ vekvő magoncok a z anyanövényt, l i a a magokat nem szedjük l e - i g y k i a l a k u l a kolónia. 1 9 2 7 - b e n i r t a l e Dödeker a z E c h i n o c a c t u s s c h m l e d i c k e a n u s t , f e l f e d e z v e a n e m z e t s é g első tagját. Az ezután f e l f e d e z e t t l i j f a j o k a t több más k a k t u s z n e m z e t s é g b e s o r o l t á k a szerzők, i g y a z E c l i i n o c a c t u s , S t r o m b o c a c t u s , T l i e l o c a c t u s , Toumeya n e v e k a l a t t s z e r e p e l t e k . 1 9 3 7 - b e n v e z e t t e be B a c k e b e r g és Duxbaum a T u r b i n i c a r p u s n e m z e t s é g n e v e t . A f a j i leirést Buxbaum készítette 1 9 3 7 - b e n és a T. s c t u n i e d l c k e a n u s t m i n t tipusnövényt r ö g z í t e t t é k . Az e g y e s fájok leírásánál, besorolásánál i l l . átsorolásánál más nemzetségekliez - több s z a b á l y t a l a n s á g történt a s z e r ­ zők s z e r i n t , de tény, hogy maga B a c k e b e r g egyéb a l a k i h i b á k elkövetésén k i v ű l , úgy i r t a l e a T u r b i n i c a r p u s p o l a s k i i t és a T u r b i n i c a r p u s roseiflórust, h o g y nem r e n d e l k e z e t t tipusnövénnyel és nem I s m e r t e a p o n t o s élőhelyeket, a T. roseiflorusnál c s a k Mexikót t u d t a m e g n e v e z n i . E z e k n e k k ö v e t ­ kezménye v o l t , és már k o r á b b a n e g y é r t e l m ű v é vált, h o g y a T. p o l a s k i i s z i n o n i m a T. s c h w a r z i i v a l , a szerzők által f e l f e d e z e t t és szabályosan l e i r t T u r b i n i c a r p u s l a u i v a l ó s z i n ü l e g m e g e g y e z i k a B a c k e b e r g által szabálytalanul l e i r t és T. r o s e i f l o r u s n a k n e v e z e t t f a j j a l . Most p e d i g a revízió e g y i k legérdekesebb részét i s m e r t e t ­ ném, a m e l y a k o r á b b a n P e l e c y p h o r a p s e u d o p e c t i n a t a és PolPc>i)Uoi-a v a l d e s i a n a n é v e n l e i r t f a j o k a t a T. alá v o n t a . Az l 9 ( ) 0 - i i s évek f o l y a m á n megállapítást n y e r t , h o g y a p s e u d o p e c t i n a t a és v a l d e s i a n a nem t a r t o z n a k a P e l e c y p h o r a n e m z e t s é g h e z , ezért 1 9 6 9 - b e n K l a d i w a és Buxbaum e két f a j r a a Normanbokea n e v e t J a v a s o l t a . G l a s s és F o s t e r e l ­ f o g a d j a , hoe> a p s e u d o p e c t i n a t a és v a l d e s i a n a nem t a r t o z i k , a P e l e c y p h o r á h o z , a z o n b a n nem f o g a d j á k e l a Normanbokea n e v e t , m e r t szerintük előbb a meglévő n e m z e t s é g e k k e l össze k e l l hasonlitíinJ - hátha v a l a m e l y i k b e b e s o r o l h a t ó k - k ü ­ lönös t e k i n t e t t e l a T. n e m z e t s é g r e , a p s e u d o p e c t i n a t a és v a l d e s i a n a virágja, termése és m a g j a i u g y c u i i s T. - j e l l e ­ gűek.

- 48 A magok m é g m a k r o f e l v é i d e k e n I s t e l j e s e n hasonló szövetszerkezetet m u t a t n a k . Szerintük a fő ok, amiért K l a d i w a és Buxbaum nem s o r o l t a a vitás növényeket a T. nem­ zetségbe a z a k ü l ö n b ö z ő tüske és a r e o l a t i p u s . A szerzők legmeglepőbb á l l í t á s a , a m e l y e t tulajdonképpen e l k e l l f o g a d n u n k , hog>' e z e k a z eltérő tüske és a r e o l a típusok "nem" e l t é r ő k , hanem ellenkezőleg T. típusúak, u g y a n i s i l y e n tüskék és areolák J e l l e m z i k a többi T. f a j t i s , de c s a k f i a t a l magonc k o r á b a n . A p s e u d o p e c t i n a t a és v a l d e s i a n a e s e t é b e n e z a f i a t a l k o r i Jellemző k é s ő b b i s megmarad, m i g a f e j l ő d é s során a többi T. f a j eltérő tüskefornációt v e s z f e l . F e n t i e k m i a t t szerzők a pseudopectinatát és a v a l d e sianát a T. n e m z e t s é g b e sorolják. Végül G l a s s és F o s t e r i r t a évi m e g f i g y e l é s u t á n .

l e 1 9 7 6 - b a n a T. g r a c i l i s t

G l a s s és F o s t e r s z e r i n t tehát a T u r b i n i c a r p u s határozókulcsa a z alábbak s z e r i n t a l a k u l : A T u r b i n i c a r p u s / B a c k b g . / Buxb. e t Backbg. f a j a i n a k határozókulcsa l.a. b.

öt

nemzetség

nemzetség

Tüskézet c s a k f i a t a l korbein f é s ü a l a k ú v a g y tollszerü. általában középtövissel 2 A k i f e j l e t t e g y e d e k e n i s f é s ü s z e r ü v a g y tollszerü tüskézet v a n 3

2.a. b.

Tüskézet p a p i r - v a g y k a r t o n s z e r ü - T . s c h m i e d i c k e a m T S T ü s k é z e t nem p a p i r - v a g y k a r t o n s z e r ü

3.a. b.

T ö v i s e k c s a k k i s s é h a j l o t t a k , többé-kevésbé m e r e v e k h T ö v i s e k tekervényesek és h a j s z e r ü e k T . p s e u d o m a c r o c h e l e

í+.a.

A k i f e j l e t t n ö v é n y á t m é r ő j e n a g y o b b m i n t 3>5 cm, k é k e s szinü, általábein h tövissel - T. l o p h o p h o r o i d e s A k i f e j l e t t növény á t m é r ő j e k i s e b b m i n t 3 , 5 cm, zöldes szinü, á l t a l á b a n 6-7 tövissel T.laui

b. 5.a. b.

Tollszerü Fésüalakú

tövisek tövisek

T.valdesianus T.pseudopectinata

A T. s c h m i e d i c k e a n u s / B ö d . / B u x b . e t . B a c k b g . f a j változa­ t a i n a k határozőkulcsa

1. a . b.

A n ö v é n y m a g a s s á g a n a g y o b b m i n t a z átmérője 2 A n ö v é n y m a g a s s á g a k i s e b b m i n t a z átmérője / k e v é s b é megnyúlt n ö v é n y e k / 3

2. a.

K u s z a , k a r t o n s z e r ü tövisek, virág fehér, a s z i r m o ­ k o n rózsaszín k ö z é p c s i k v a n - v a r , s c h m i e d i c k e a n u s /törzsalak/ Vékony, p a p i r s z e r ü tövisek, f e h é r v i r á g - v a r . g r a c i l i s

b.

3

- 49 -

T. p s e u d o m a c r o c h e l e V. k r a i n z i a n a 3. a . b.

A növény inkább gömbszerü A növény l a p i t o t t a b b

kwa.

A növény

b.

b.

lophophoroides oltva '4 var.schwarzli

5 cm magas, a tövisek 2 , 5 - ' * cm

hosszúak... var.macrochele A n ö v é n y 5 cm-nél a l a c s o n y a b b , a tövisek rövidebbek, m i n t 1 cm var, klinkeranus

A T. p s e u d o m a c r o c h e l e / B a c k b g . / z a t a i n a k határozókulcsa

l.a.

T.

T r l c h o c e r e u s pasacanára

Buxb.et

Backbg.

f a j válto-

Tompa zöld szinü, a szemölcsök k ö r a l a k ú a k , v i r á g 3 , 5 cm á t m é r ő j ű , s z i r m o k fehérek, rózsaszín k ö z é p csikkal var.pseudomacrochele /törzsalak/ Sötétzöld, a szemölcsök a l a p j a k ú p o s , v i r á g 2 cm átmérőjű, s z i r m o k zöldesek v a g y sárgás k r é m s z i n ü e k var. krainziana

I r o d a i

o m :

C a c t u s a n d S u c c u l e n t J o u r n a l /U.S./, V o l . X L I X . 1 9 7 7 / ' + . B a c k e b e r g : D i e C a c t a c e a e V. Backeberg: K a k t e e n l e x i k o n Hajdú-Bihari K a k t u s z k e d v e l ő k T á j é k o z t a t ó j a 1 9 7 2 / 1 . Nagy Károly: T u r b i n i c a r p u s o k

Nagy Károly

a

- 5o sulcorebutiákröl

SUL£OREBUTIA VASQUEZIANA

RAUSCH

Első leírása a K u a S 1 9 7 0 / 6 szénában jelért meg. E z e k s z e r i n t egyesével n ö v ő , répé.gyökerü a l i g 1 , 5 cm átmé­ rőjű és kb 2 cm magas n ö v é n y k e . / F e l o l t v a a z o n b e n lényege­ sen n a g y o b b r a i s megnő/. E p i d e r m i s z é n e k s z i n e a feketészöldtől a z i b o l y á s f e k e t é i g változó, h mm-es cscraócskákból álló b o r d á i n a k száma 13A bordák spirális lefutásÚEk. Az ereolái h o s s z ú k á s a k , fehér e s e t l e g sárgás f i l c c e l borítottak, mintegv' 3 nmi h o s s z ú a k . T ö v i s e i n e k száma 1 2 - 1 6 , 1 , 5 cm hossziiságot i s elérnek, lá­ g y a k , h a j l ' k o n y ' a k , kuszán összefonódok, aranysárga, m e g v a s ­ tagodó tövüknél p i i o s & s szinüek. Virága 2 , 5 cm hosszv'i és u g y a n i l y e n átmérőjű, mr.genta v o r c s , belül sárga. É l ő h e l y e : Bolívia, C h u q u i s a c a taitomány, S u c r e a L o s A l a m o s b e v e z e t ő út m e n t é n W a r e k l a n a k ö r n y é k é n 2 9 5 0 m magas­ ságban. É r d e k e s , hogy R a u s c h e z t a növényt 4.973-ban a H o l ­ l a n d SUCCULENTA cimü fclyólrp.tban újra I s m e r t e t t e , a h o l a n ö v é n y méretét csupán 1 cm-ben liatározza meg. A v i r á g s z í ­ nénél i s "világos lilát" emJ.it. A S. i n f l e x i s e t a /CARDENAS/ DONAIX leírása s z i n t e szóról szóra a z o n o s , a z élőhelyük i s közel a z o n o s . Tehát k é r d é s e s a h i v a t a l o s leírás ellenére i s , hegy nem. két f a j , hanem csupán két élőhelyi változatról v a n szó. GyüjtŐEzánia: ¥R SSk.

S u l e o r e b u t i a v a s q u e z i a n a HAUSCII

Fotó: S a l a m o n

Tibor

SULCORKFUTIA

VASQl)E7IANA

Ri>UüCH v a r . ALDISPJNA

RAUSCH

EJső leirása a H c l l a n d "SUCCULEMTA" 1 9 7 3 / 1 2 . számában, R e i i s c h S u l c c r e b v táikról szóló cikksorozatának részeként J e l e n t m€g. A tipus-nö\énytől csupán t. tövisek fehér színével tér e l . G y ű j t ő s z á m a : WH '»7'».

SULCORflDUTIA V E R S I C O L C R

nom.prov;

E z t a növényt a z U e b e l m a n n c é g h o z t a f o r g a l o m b a , e d d i g s e h o l s e m j e l e n t meg e h i v a t a l o s leirása. F e l t é t e l e z h e t ő e n k e ­ r e s k e d e l m i n é v csupán, e d d i g i i s m e r e t e i m a l a p j á n m e g e g y e z i k a S. g l o m e r i s p i n a - v a l / a n n a k e g y " k u l t u r v á l t o z a t a " ? /

SULCOREBUTIA

VERTlCILLACAN'niA

RITIER

Eiső leirása e "THE NATlClJAL C A C I U S SlICCULENTEN JOURNAL • / A n g l i a / 1 9 6 2 / 1 számában J e l e n t meg. M é l y z ö l d , erősen sarjadzó r é p a g y ö k e r ű r ö v é n y . G y ö k e r e elér­ h e t i a z 5 cm hosszúságét i s . A n ö v é n y f ö l d f e l e t t i része 3 cm étm.érő m e l l e t t k b 5 cm magas. 1 3 - 2 ] szemölcsökre bom­ ló b c r d á J a v a n . A s z e m ö l c s ö k 3 - 5 mm s z é l e s e k és 2 - ' ; mi m é l y e k . A z areolái n a g y o n k e s k e n y e k , a l i g 0 , 5 mm-esek, h o s s z ú k h mni k e r ü l i , ogjuástól 3 - 5 mm-re h e l y e z k e c U i e l . e l . Finom., f é s ü s z e r ű e n elhelyezkedő töviseinek száma JZ-lU, hcsszúl- a-íí mm. E l ő s z ö r sctétbp.rnál:, később szürkévé f a ­ k u l n a k . A n ö v é n y csúcsút a tövisek süi'ün b e b o r í t j á k . V i r á g a a ncvér>- alsó r é s z é n , m e g l e h e t ő s e n mélyen jön e l ő . A v i r á g o k s z i n e violába j á t s z ó b i b o r v ö r c s t ő l a c i n ó b e r p i r o s i g v á l t o z ­ h a t . A virágtorka ne.rancsvöi-ös. É l ő h e l y e : B c i i v i a , Cochambeniba tartomáry A r q u e S a y a r i h e g b e n . / R i t t e r i t t gyűjtötte be a z á l t a l a l e l r i n ő v é r y t / . Gyü..tőszái.-k: FK 752/A, WR 2 5 1 , L 95'* S I L C O P F I H V I A V E U T I C I L I J C A N T H A R3ri;ER_ v a r . BRF:VISF]MA RAUSCl. noni. p r c v .

W a l t e i ' Rauscií gjtijtéséből származó n ö v é n y , m e l y n e k i d e i g ler.Gser. t d t a e z t a n e v e t . A g j ü j t ő s z é m jegyzékén v i s z o n t v a r . " O b i s p c " /onnan való?/ néven s z e r e p e l . É l ő h e l y e : B o l i v i a , C.vqr.i s r c e , S u c r e Gyü.:tőszáiii.-': WK ' * 7 5 .

- 52 SULCORKBUTIA. yEgTlCILI./.CAKTIIA RITTER_ v_a_i_._ ClJj'miA l y p S C H

E l s ö lelrésa a K V E S 1 9 7 2 . évi 5 . számáhar találrató. E g y e d ü l , vag-y U i s c s o p c r l o k h a i i n ö v ő , gclyóalalMi, ;
Suleorebutia verticillacahtha SULCOREBtTIA

HITT.

VERTICILLACAKTHA R I I T E R

Kotó: S a l a m o n

Tibor

v a r . VERTICOSIOR R I T I E B

Első leirása e z s n g o l "THE KATIDNÁL CACTUS SUCCULENTEK JOlIl!I,Ai/ 1 9 6 2 . évi 1 számában található. É l ő h e l y i v á l t o z a t , m e l y n e k a vlrágr b í b o r s z í n ű . Tövisei a t i pusnövénytől eltérően sötétbarjiás szinüek és sűrűbben. Simon véletiénye s z e r i n t csupán p eltérő virágszln k i l ö n b c z t e t i meg a S. t a r e t e n s i s t ő l .

- 53 É l 8 h e l > e : D o n a l d s z e r i n t B c i i v i a , Cochambanilie. tartomány A r q u e S a y a r i , 2 8 0 0 m macassáeban. R i t t e r a z e r e d e t i leírásban l e l ő ­ helyül Bolívia C h u q u i s a c a tartományában levő S u c r e és R a v e l ő határvidékét jelöli meg. G>-ü.jtögzáma: FF 7 5 2 . St'LCOnj:taJTIA V E R T 1 C U . I J T U S / ? / nom.prov.

Az N S Z K - b e l i U l l i g cég h o z t a f o r g a l o m b a , m i n t ú j d o n s á g o t , csupán f i T i i y i m e g j e g y z é s s e l , "sötétvörös v i r á g ú "

S l L C O P F l . U T I A V E B I C m . A T U S nom.

prov^_ v a r .

VERTICOSIOR

nom.prov.

U g y a n c s a k E Z U h l i g cég listáján találkozurk e z z e l a n é v v e l . G y a k o r l n t b e j i a z o n o s a S. v e r t l c i l l a c a n t h a v a r . v e r t l c o s i o r - a J .

SLJLCOREBUTIA VIZCARRA E /CARIlEKAS/ DOKALJ

Elsö leirása R e b u t i a v i z c e r r a e C a r d e n a s n é v e n a z a m e r i k a i "CACl'US és SUCCULENT JOURNAL" 1 9 7 0 / ' * . szárrában j e l e n t meg, mE.jd D o n a l d átírása elapján i gyancsr-k a z a m e r i k a i "CACT. SUCC. JOUR."-be.n 1 9 ? l / l szánban S u l e o r e b u t i a v i z c e r r a e / C A R D Í ; N A S / DONALr n é \ e n . A növény t e s t e golyószerü 3 - 3 , 5 cm mugas és Íl-S cm átmérőjű, szürkészöld e p i d e r m i s z e eseterJtér.t k i s s é b i b o r s z i n l i e n játszik. B c r d á i n a k száma 1 8 , m e l y e k k h U mri magas barázdált p ú p o k r a tagozódnak. Az areolák k-6 mm h o s s z ú a k , tojásdadok, szürkés gyapjúval f e d e t t e k . Az areolák távolsága eg-yníástól 1 cm. T ö v i s e i n e k száma többnyire 17 s u g e . r a s a n e l r e n d e z e t t széltö­ v i s és 2 - 3 rendezetlenül elterpeszkedö k ö z é p t ö v i s . A szél tövisek h-S mm hosszúak., a k ö z é p t ö v i s e k 8 - 1 1 mm-esek. A tövisek színia f e h é r e s - sárge, v a g y b a r n a . A tövisek k e ­ m é n y e k szúrósak. A felső areolák tövisei r ö v i d e b b e k . Virágait a növénytest oldalén íiozza, m e l y e k tölcsér-al akv'iak, színük világos m a g e n t á t ó l a m é l y s ö t é t i g v á l t o z ó . A bőségesen m e g j e l e n ő v i r á g o k 3 , 5 cm h o s s z v a k és 2 cm á t m é r ő j ű e k . A m a g h á z golyóf oritiá j i ' ' , k b . 5 mm á t m é r ő j ű , világoszöld, h ú s o s p i k k e l y e k k e l borított. A virágcső n a g y o n r c v i d , m i n d ö s s z e 5 mm liosszú, szintén p i k k e l y e s . A külső virágtakaró l e v e l e k lándzse.-alakúak, r ó z s a s z í n ű e k , zöld p ö t y ö k k e l . A p o r z ó s z á l a k 5 mm l i o s s z a a k s a v i r á g c s ö e l j á t ó l a s z i r o m ­ l e v e l e k kezdetéig megtalálhatóak, magenta vörösek. A p o r ­ t o k o k v i l á g o s s á r g á k . A b i b e m i n t e g y , 1 , 5 cm h o s s z ú , fehér száron ülve n é g y á g ú v i l ágoss&vge..

- 54 H a z á j a Bolívia, Cochanibanibp tartomány M i z q u p l.özplében. ipÉg-ben C a r d e n a s találta meg először / 2 0 0 0 w me.gasságbeji/. E r r e a f a j r a jellemzők a s u g a r a s a n elrendeződő tövisek. V i r á g o k n é l k ü l , első ránézésre akár Paródiának, v a g y L c b l viának i s l e h e t n e t a r t a n i . Nevét a m i z q u e i E u p l o r i n o V i z c a r r a tiszteletére k a p t a . D o n a J d a z úJraJeirásriál élőhelyül M i z q \ i e - t a d j a meg 3 0 0 0 m mE.gasságtan. Gyóijtőszánia: WR U6k.

StTLCOREBUTIA VIZCARRAE /CARDI'NAS/ DONALD v a r , n o v a VR

6h6/A

E z t a növényt V a l t e r R a u s c h találta Cochambanibéban. G y ű j t ő listáján " S . v i z c a r r a e v a r . k l e i n " n é v e n s z e r e p e l . L í i r a t l a n taxon.

SULCOREBUTIA

WEINGARTOIDES KRAHN nom.

prov..

H i v a t a l o s leirása u g y a n nem j e l e n t meg. A H o l l a n d "SUCCULENTA" 1 9 7 1 . évi első száriétan említi először, m a j d a z 1 9 7 3 . évi 1 0 . számában k ö z l i , h o g y t z a név csupán s z i n o n i m a . H e l y e s e n S. k r a h n i i Rí.USCK. Több gyűjtőnél W e l n g a r t i a w e l n g a r t o i d e s néven I s s z e r e p e l - h.ibásan. Gyóijtőszáma : K r . 2 / 9 .

SULCQREHUTIA WEINGARTOIDES R l l T E R nom.

prov.

Első leirása e z i d e i g nem j e l e n t meg. Az i r o d a l o m b a n c s f k utalásokat találtam e r r e a n ö v é n y r e /"C/.CT. SUCC. JOUÜN. Ame­ r i k a 1 9 7 1 / 1 szám, v a l a m i n t a H o l l a n d "SUCCULENTA" 1 9 7 3 / 1 0 száriában/. E z t a növényt i s a S. k r - c l m i i si,inonimájániik t a r ­ tották hosszú i d e i g , sőt D o n a l d a z o n o s n a k találta a S. pompagrandensi s - s e l . L e l ő h e l y e k é n t R a u s c h a Bolíviai V i l a - Vilát a d j a meg l.b 2 6 0 0 m r:agasságban. KPJVHN a h o l l a n d " S u c c u l e n t a 1 9 7 1 / 1 számában e l i s m e r i , h o g y a z általa talált és i d e i g l e n e s e n S. w c i n g a r t o i i l e s / K r 2 7 1 . / n é v e n n y i l v á n t a r t o t t n ö v é n y e nem azorn.s ,. R i t t e r által i s ­ m e r t e t e t t S. w e i n g a r t o i d e s / F I : 9kh/ e l .

SLT.C0RKBfTIA_ XAOT'HO/JJTHA BACK_rEE_RC Első leirése a B a c k e b e r g " K A K T I E N L E X I K C I l " 1 9 6 6 - c s kiadásának h l 8 . oldalán található. A z o n b a n e z o leirás kétségeket támaszt m.inder. gy'üjtőber.

- 55 U g y a n i s es-,t a niivényt R. c a n d i d a e n é v e n 1 9 6 1 - b e n C a r d e n a s , a s v e i c i "Sukkulentenknnde"-ban i s r o e r t e t t e . S u l e o r e b u t i a c a n d i d a e n é v e n p e d i g B u i n i n g és D o n a l d a z a m e r i k a i " C a c t . and S u c c . J o u m " - b a n J963« m á r c i u s é b a n k ö z ö l t e . Simon s z e r i n t csupán e g y , z a v a i t okozó s z i n o n i m a . D o n a l d természetesen megtámadta a " x a n t h o a n t h a " l e í r á s t . Elég éiesen biiálva B a c k e b e r g f e l ü l e t e s t á j é k o z t a t á s o n alapuló b o t a n i k a i névadományczésát. E g y b e n m e g a d j a a n ö v é n y élőhelyi a d a t a i t , e z e k s z e r i n t B c i i ­ v i a , Cochanibamba tartomány, A y o p a y a , Tiquripa>-anál 2 8 0 0 m magasságban. / E z a z a d a t B a c k e b e r g leírásából h i á n y z i k / E n n e k a v i t á n a k - bár B a c k e b e r g azóta m e g h a l t - v a n n a k ér­ dekes részletei. U g v a n i s a K a k t e e n l e x i k o n b a m megtaláljuk a S. c a n d i d a e leírását /UlU o l d . / és színes fényképét / 3 9 £ . k é p / de u g / e n o t t a xanthoar.tha l a t i n nyelvű diagnózisával /kXS.olö, és f énykéi ével / ' * 0 6 . k é p / i s találkozunk. A z o n b a n i t t a S. c a n d i d a e leírójaként / C a i d e n a s / B a c k e b e r g s z e r e p e l . H o l o t t a prioritás enjiél a növénynél eg>' p i l l a n a t i g sem l e h e t k é t ­ séges. És még e g y apró k i s érdekesség, B a c k e b e r g a S. x a n t h o ­ a n t h a gyt'jtőszáriét, bár kérdő j e l e z v e FR 77'*-ben a d j a meg. E z e n a számon v i s z o n t a F r i e d r i c h Richternél a S. c a n d i d a e szerepel.

sulcori:hutia

7avaij:tae

/cardenas/

backeberg

Első leírását a K u a S 1 9 6 5 / 9 - száriában találjuk A y l o s t e r a z a v a l e t a e C a r d e n a s néven. SulcorebutiEiként B a c k e b e r g "KAKTEENX.EX1K()IJ" f ü g g e l é k é b e n a 4 6 0 . o l d a l o n találjuk. Eiősen sarjadzó, 5 - 6 cm hosszú répagyökerü n ö v é n y . A g j ö k é r n y a k n á l k b 12 mm v a s t a g . A sötétzöld e p i d e r m i s z ü , g o l y ó ­ alakú n ö v é r y t e s t átmérője 15 mm k ö r ü l i . A tetején k ö l d ö k szerű b e m é l y e d é s s e l . Elmosódó bordáljiak szária kV) 9- A b o r d á k l a p c s a n k e r e k m i n t e g y 3 mm-es csomócskükból tevődnek össze. Az a r e o l á k - 3 - 5 mm h o s s z ú a k , n a g y o n k e v é s f i l c c e l f e ­ d e t t e k , e g y e n e s e k . Az areolák cgjmAstól va.'.ó távolsága 2 - 3 mn. A tövisek f é s ü s z e r ű e n r e n d e z e t t e k , 2 - 3 mm hosszÚEik;, szánul: csekély, mind össze ' ( - 5 , e z e k e n kivül a z a r e o l a alsó és felső v é g é n v e n még e g y - e g y töviske. A tövisei: i g e n v é k o n y a k , scrteszerűek, színűk f e h é r e s , b a r né-S a l a p p a l . A virágok a n ö v é n y alsó részén f e j l ő d n e k , k cm h o s s z ú a k és 3 , 5 cm citmérőjüek. A m a g t ó z k mn átmérőjű, f e h é r e s , k o p f s z . A virágcső 15 mm^ h o s s z ú és n a g y o n szűk, m i n d ö s s z e 2 mm v a s ­ t a g . A virágcscvet k-6 mm hosszú b a r n á s , h e g y e s p i k k e l y e k f e d i k . A belső s z i r o m l e v e l e k lándzsalakúak., kivűl bariváscl:, belül m.agentavöi'ösek. A belső s z i r o m l e v e l e k szintén l.ándzsaalakúak, élénk m a g e n t a v ö r ö s e k . A pcrzószálak: i s vörösek, h o s s z u k 5 - 7 mii n p o r t o k f e h é r e s . A termőszár 2 cm hosszú, a l u l f e h é r e s , f e l j e b b zöldes- A 7 - 8 ágú b i b e zöld.

Suleorebutia

zavaletae

/CARÜ./ BACKilü. lotó: S a l a m o n

Tibor

H a z á j a : B o l i v i a C h i - q u i s e c a tartomány Zuc'anez köi-nyék é n a R i o Grandé m e d e n c é j é b e n . E z t a növényt MtflSES ZAVAI.ATA gyűjtötte elöozör .1963-ban. E r r e a f a j r a Jellemző n l i o s s z i : éiénl. m a e e n t a v ö i c s e s virág, v a l a m i n t a S u l c o r e b u t i á k n á l s z o k a t l a n u l f e l á l l ó plkJceJyü világ. B a c k e b e r g idevonatkozóan a k ö v e t k e z ő l e t i r j a " E z p f e j b i ­ z o n y l t j a , h o g y n ' i l y e n iipgyfdntosségi'. v e i t a z á-^talem aján­ l o t t S u l e o r e b u t i a nemzetség bevezetése. C a r d e n a s e z t a nö­ vényt s e h o g y a n sem t u d t a a Rebtitiál-.hoz b e s o r o l n i . V i s z c ' n t a z A y l o s t e r á k k ö z é való besorolást téves. Miután e z A y l o s t e r a ner.zetség S p e g a z z i n i s z e r i n t o l y a n r.övérytkre v o n a t k o z i k , m e l y e k n e k a virág-csöve a t e r m o s z á n á l nyél s z e ­ rűen össze v a n n ő v e , és kivűl a v i r á G c s C v ö n sörték, f i n o m szőrök v a n n a k . A S. z a v a l e t e e v i i á g c s c v e u g y a n szül., de a t e r m o s z á n á l n i n c s ö s s z e n ő v e , v a l a m i n t a virágcső és a magház c s u p e s z . Az areolák i s v o n a l s z e i ü e k . R a u s c h a B a c k e b e r g f é l e leiiást m e g v é t ó z v a liivatkozva a r ­ r a a tényt e, h o g y a z o n o s területen beg-yüjtött növényét /Wl' 5 9 0 / S u l e o r e b u t i a t a r a b u c o e n s i s n é v e n r.zonositották. V i s z o n t a z 197't-ben k i a d o t t gyűjtőszám listájár. mégis s . z a v a l e t a e n é v e n közli / i g a z , 1-ogj k é r d ő j e l l e l / .

E d d i g t a r t a n a e Su.'co.robutia n e m z e t s é g eléggé összekuszált f f jp.ljiek ismertetése. Az i s m e r c t e t e t t f a j o k Jó részénél ta.'álunk a z o n o s v o n á s o k a t , i n d o k o l a t l a n újrplei.rásokat.

- 57 E z e k Jórészc, i r - n t iiáscni e l e j é n e t J ü e t t e r a , túlnyomó r é s z ­ ben k e i e s k c d e J i r . i érdek. S a j n o s rálurJ i s taJálunk elég s o k s p e c . n o v á t , EiTjiok r nemző tségrek a z alapC'S r e n d s z e r e z é s e utár B f a j o k szária vélet.iér.yem s s i e r i n t csupán f e l é r e , h a r m a ­ dára c s c k l t e n n e . L e g t ö b b j ü k csupán élöhelyi v á l t o r e t t á , e s e t l e g alfajjá v á l n a . De hogy e z belövetliezzen, a h h o z a l a p o s f e l k é s z ü l t s é g ű , tárgyilagos b o t a n i k u s o k r a l e n n e szükség. E z s e l g y a k o r l a t b a i i befejezést n y e r n e a S u l c o r e b u t i á k r ó l i r t eléggé h i á n y o s ismertetésem. S a j n o s több m e g b í z h a t ó a d a t o l e z i d e i g neír sikerült s z e r e z n e m . N a g y o n s o k n é v van a z i s m e r t e ttekén k i v ü l m é g f o r g a l o m . b a n . Hazánliban i s talállioztam o l y a n g>-üjtő\el, a k i t i z e n n y o l c féle S. r a v - s c h i v a l "büszkélkedett", v a g y egy itiásik p é l d a a n > á r elején NDK-ban jártam, természetesen a S u l c o r e b u t i á k v o l ­ t a k a z érdeklődésem fő táigyai, és m e g l e p e t é s s e l találtam egy S u l e o r e b u t i a " s t e i n n . a n n i i - t " . /Nem. s t e i n l i a c h i i - t / eredetéről s a j n o s nem t u d t a k f e l v i l á g o s í t á s t n y ú j t a n i . A növény v i s z o n t szép v i l á g o s tövisű és egyelőre e g y e t l e n általam i s m e r t f a j j a l sem tudom a z o n o s í t a n i . Éppen e n n e k a k i s i.-ásomnek b e f e j e z é s e előtt k a p t a m meg a "DER FRANKEUi'TER KAKTEEN - FREUND" 1 9 7 7 . évi 3 . szá­ miét, m e l y b e n neglepoléssel o l v a s t a m F.H. B r a n d t leírását a " R e t u t i a g l o m i e r i s o t a C a r d . -ról". E n g e d j é k meg, hogy n é h á n y s o r t i d é z z e k ebből a l e í r á s b ó l . "Amikor R i t t e r 1 9 6 1 - b e n a R e b u t i a g l o m e r i s o t a C a r d - o t a S u l e o r e b u t i a nem.zetségbe á t s o r o l t a , ellentétbe k e r ü l t B a c k e b e r g g e l , a k i a z I 9 6 6 - 0 S K a k t e e n l e x i k o n 383 oldalán m é g a z t a nézetet k é p v i s e l t e , h o g y e z a n ö v é n y nem S u l e o ­ r e b u t i a , a m i t a tövispárnák eltérő voltával i n d o k o l t , m e l y e i i t t nem v o n a l s z o r ü e k , m i n t a S u l c o r e t u t i á k n á l . R i t t e r h e l y e s e n járt e l , a m i k o r a glomerisetét a R e b u t i a n e m z e t s é g t ő l l e v á l a s z t o t t a , de tévedett, am_ikor a S u l c c r o butiákhoz s o r c l i a , de i g a z a v o l t B a c k e b e r g n e k i s , h o g y a glom.erisetát nem. t a r t o l t a S u l c o i e b u t i á n a k . S a j n o s a b b a n a z időben a magok f o r m á j á t , struktúráját e l ­ h a n y a g o l t á k . K ü l ö n b e n rögtön feltűnt v o l n a / ! / h o g y a g l o m e r i s o t a mag a W e i n g a r t i á k h o z t a r t o z i k . A g l o m c r i s e t a rntgja ú g y s z ó l v á n a z o n o s a W e i n g - a r t i a m u l t i s p i n a H i t t . m a g j á v a l . Majdnem f a j azonosságra k ö v e t k e z t e t h e t iit-iik, lia a két f a j alapvetően nem k ü l ö n b ö z n e e g y m á s t ó l . / ? / M é g i s a g l o m e r i sclát n y u g o d t a n m.int "miniatűr" W e l n g a r t i a p u l q i i c n s i s C a r e U I i o z s o r o l h a t j u k , m i v e l a tövisek elrendezése vülamini a magok f o r m á j a i s e g y e z i k . Csujján c s a k a k e s k e n y csövű virágaik k ü l ö n b ö z n e k a W e l n g a r t i a szélestorku virá­ g a i t ó l . E z a z o n l a r . nem. szolgálhat f a j m e g k ü l ö n b ö z t e t ő b é ­ lyegként . "

- 58 "Az előbb f e l s o r o l t a k hoz k e l l á t s o r o l n i . " T e h á t Welngartia

:

alapján a glomerisetát

Combinatio

a Welngartiák-

nova:

g l o m e r i s o t a /CARD;/ BRANIiT. a z érvényes név"

Ha k i s Írásom első részére gont^clunk , i s m e r e t e t t e m néhány e témával k a p c s o l a t o s vitát. B r a n d t ú r e z e k e t a n e m z e t k ö ­ z i sajtóban közölt vitatémákat p r ó b á J j a "meglovagolni". L é n y e g é b e n semmi újat neir. i r , m e r t a Sulcorebutiák m a g j a i a leírások s z e r i n t , h a s c n i i t a n j - k a Welngertiák m a g j a i n a k j ó r é s z é h e z . A virág f o r m a k ü l ö n b s é g e , d e a tövisek r e n d e ­ ződése, nem j e l e n t h e t m i n d e n e s e t b e n találomra k i r a g a d v a e g y b e n n e m z e t s é g r e terjedő k ü l ö n b s é g e t . Az e s e t l e g e s apró eltérések semmiképpen sem d ö n t ő e k , e z e k évről évre ennél n a g y o b b mértékben i s v á l t o z h p t n r k . E z t a k i s idézetet c s a k azért m u t a t t a m b e , h o g y n e n e m z e t ­ ségek á t s o r o l á s á t , csupán a f o r m a k ö i ö k i l l . a f a j o k t i s z ­ tázását p r ó b á l j u k először saját hazánktaji m e g o l d a n i . A W e l n g a r t i a WERD. g e n u s létének k é r d é s é v e l a z 1 9 7 7 . évi l O S K o n g r e s s z u s o n behatóan f o g l a l k o z t a k . V é g l e g e s e n e l f o ­ g a d o t t n a k jelentették k i a W e l n g a r t i a WERD. n e m z e t s é g l e ­ írását és elvetették a z e d d i g i s szinonimának t a r t o t t S p e g a z z i n i a BACKBG. név h a s z n á l a t á t . E g y b e n f e l h í v t á k a f i g y e l m e t a r r a , h o g y további n é v k o m b i ­ nációkra n i n c s szükség. A Sulcorebutiák kérdését tudom^ásom s z e r i n t nem érintették. A W e l n g a r t i a és S u l e o r e b u t i a n e m z e t s é g e k rokonságának 1 1 1 . a z o n o s s á g á n a k kérdését véleményem, s z e r i n t egészen más oldalról k e l l e n e b o n c o l g a t n u n k . Legelőször a z t a tényt k e l l f i g y e l e m b e v e n n i , h o g y a term.észet örök törvénye a tovább­ f e j l ő d é s . E z a f e j l ő d é s nem fejeződik be a z e g y e s f a j o k f e l f e d e z é s e k o r , a z ember általi r e n d s z e r b e foglalásával r e n d s z e r t a n i " b e s k a t u l y á z á s á v a l " . Véges e m b e r i voltunkból f a k a d ó a n c s a k a mát látjuk, s n e h e z e n t u d j u k érzékelni a természet évszázadokra, évezredekre terjedő p i l l a n a t a i t . Ha e z e k e t a " p i l l a n a t o k a t " k e z d j ü k v i z s g á l g a t n i , találkozunk k i v e s z e t t , k i v e s z ő b e n lévő f a j o k k a l . Ugyanalckor a z o n b a n n e h e ­ z e n t u d u n k megbarátkozni a z z a l a g o n d o l a t t a l , hogy a j e l e n időben i s a l a k u l n a k , f e j l ő d n e k . E n n e k a f o l y a m a t n a k e g y részét l á t h a t j u k a szemünk előtt l e f o l y n i a W e l n g a r t i a S u l e o r e b u t i a n e m z e t s é g e k k e t t é v á l á s á b a n . Hogy a z ő s szijlők k ö z ö s e k v o l t a k ? E r r e c s a k k ö v e t k e z t e t n i l e h e t . I g y a magok, a v i r á g o k többé-kevésbé a z o n o s megjelenési f o r m á j á b ó l , a közel a z o n o s élőhelyekből. Az ő s szülőket v a l ó s z i n ü l e g v a l a h o l a Lobiviák körül k e l l k o r e s n ü n k . E r r e u t a l érdekes módon néhány I x j b i v i a f a j v o ­ n a l s z e r ű areoláival, f é s ü s z e r ű e n elrendeződött töviseivel.

- 59 I g y p l : a L o b i v i a t i e g e l i a n a /élőhelye B o l i v i a , T a r i j a / , a L o b i v i a p s e u d o c i n n a b a r i n a /élőhelye B o l i v i a déli része/, e z u t ó b b i n a k a m a g j a i a S u l e o r e b u t i a magokhoz f e l t ű n ő e n hasonlítanak, ölnél a C a r d e n a s á l t a l f e f e d e z e t t fajnál B a c k e b e r g m e g j e g y z i , h o g y m é r e t e i b e n és tüskézetében erősen változékony. De u g y a n í g y k e r e s h e t j ü k a W e i n g a r t i á k k ö z e l e b b i k a p c s o l a ­ tát a G y m n o c a l y c i u m o k k a l i s / G y m n o c a l y c i o i d csoport/. E z e k a J e l e n l e g i f a j i bélyegek a z évezredek homályában elvesző k ö z ö s ősökről tanúskodnak.

T e r m é s z e t e s e n e z e k a f e l t é t e l e z é s e k egyelőre c s a k elméleti Jelentőségűek, Bizonyításra a mi k ö r ü l m é n y e i n k k ö z ö t t n a g y o n kevés lehetőség adódik. Az i r o d a l m i a d a t o k s a j n o s nem e g y é r ­ telműek. Az üzleti érdek a z első, a begyűjtött n ö v é n y e k e t a n y u g a t i k e r e s k e d e l e m minél h a m a r a b b a k a r j a f o r g a l o m b a h o z n i , nem v á r j á k még a n ö v é n y e k r é s z l e t e s v i z s g á l a t á t és a leírásokat. Hozzánk a n ö v é n y e k c s a k többszörös á t t é t e l ­ l e l , s o k s z o r t e l j e s e n hibás n é v v e l k e r ü l n e k , i g y még a z ö s s z e h a s o n l í t á s r a s i n c s h i t e l t érdemlő l e h e t ő s é g ü n k . Természetesen e z nemcsak a Sulcorebutiákra v o n a t k o z i k . I g y v a n e z a k a k t u s z g y ű j t é s e g é s z területén. írásomban i s m e r t e t e t t közel n y o l c v a n " f a j " jelentős része l e i r a t l a n , v a g y csupán előlegezett névvel VEOI e l l á t v a . E z a n a g y szám közelsem J e l e n t i a z t , h o g y m i n d e n e g y e s n é v mögött valóban e g y - e g y f a j v a n . A k a k t u s z g y ű j t é s terü­ letén s o k o l y a n többszörösen, több n é v v e l l e i r t n ö v é n n y e l találkozunk, amelyeknél a tényleges k ü l ö n b s é g e k a , vagy a v á l t o z a t meghatározó bélyegeit sem v i s e l i k magukon. L e g f ö l j e b b c s a k élőhelyi f o r m á k , m e l y e k k u l t u r k ö r ü l m é n y e k között n é h á n y n e m z e d é k után e s e t l e g e l t ű n n e k , v a g y erősen elmosódnak. Gyűjteményünk rendszerezésénél 1 1 1 . felállításánál nagy segítségünkre l e h e t K i s s József g y ü j t ő t á r s u n k " r e n d s z e r e " , m e l y e t T á j é k o z t a t ó n k 1 9 7 ' t / l számában i s m e r t e t e t t . Ő a Sulcorebutiákat a k ö v e t k e z ő k é p p e n c s o p o r t o s í t j a . I. II. III. IV. V. VI.

S. s t e i n b a c h i i v á l t o z a t o k és f o r m á k S. t i r a q u e n s i s v á l t o z a t o k , S. v e r t l c i l l a c a n t h a és változatai S. l e p i d a és v á l t o z a t a i , v a l a m i n t a t o t o r e n s i s és a m e n t o s a f a j o k S. c a n i g u e r a l i i , t a r a t e n s i s , m i z q u e n s i s , r a u s c h i i , z a v a l a t e a és a k ü l ö n f é l e m i n i m a v á l t o z a t o k S. k r u e g e r i i , h o f f m a n n i a n a , c a n d i a e S. k r a h n i i , m o n e s e s i i , f l a v i a s i m a , g l o m e r l s p l n a , glonieriseta, tunarienais

- faü Bár e z nem " h i v a t a l o s " f o r m a k ö r - c s o p o r t o s i t á s , mégis n a g y o n jó szolgálatot t e s z n ö v é n y e i n k f o r m a i l a g hasonló f a j a i n a k r e n d e z é s é n é l , s a z e g y e s c s o p o r t o k o n belüli m e g f i g y e l é s e k n é l .

I R Q

D A L O M

Bartalis

Imre

B a c k e b e r g , C.: D i e C a c t a c e a e , I I I . és V I . kötet B a c k e b e r g , C.: D a s K a k t e e n l e x i k o n B r i n k m a n n , K.".: D i e G a t t u n g S u l e o r e b u t i a Höller, E . : Klima-Handbuch, L a t i n a m e r i k a M é s z á r o s Z.: V i r á g z ó K a k t u s z o k M é s z á r o s Z.: Szabó D.: T ö r p e k a k t u s z o k 197Vl

C s i l i K a k t u s z k e d v e l ö Szakkör T á j é k o z t a t ó j a , Der F r a n k f u r t e r K a k t e e n - F r e u n d , 1977/'» K a k t e e n und a n d e r e S u k k u l e n t e n , 1 9 5 2 - 1 9 7 7 L i t e r a t u r s c h a u K a k t e e n , 1977/3-ít

FRIEDRICH

RITTER

80

ÉVES

F r i e d r i c h R i t t e r n e v e a világ k a k t u s z b a r á t a i előtt f o g a l o m . R i t t e r e z év május 9 - é n ünnepli n y o l c v a n a d i k születésnapját. T i s z t e l e t b e l i t a g j a a Német K a k t u s z g y ű j t ő k T á r s a s á g á n a k / D u e t s c h e n K a k t e e n G e s e l l s c h a f t / és t i s z t e l e t b e l i t a g j a a F r a n k f u r t i Kaktuszbarátoknak / F r a n k f u r t e r K a k t e e n f r e u n d e / i s . Nagy örömet j e l e n t számunkra a z a t u d a t , hogy nénet földön t u d h a t j u k Öt. I s m e r e t e s , h o g y 1 9 7 7 - b e n a z év v é g é r e pompás k ö n y v v e l l e p t e meg a k a k t u s z g y ű j t ő k e t . E z a könyv a z életének a k ö n y v e . É l e t é n e k hosszú szakaszát játssza v i s s z a , k e z d ő d i k 1 9 2 1 - b e n Campo M o r a d o n á l és v é g z ő d i k Braziliában, Catinga-nál 1 9 7 1 - b e n . Ötven k a l a n d o s év! K a k t u s z v a d á s z a t o k , k a l a n d o k M e x i k ó b a n és A m e r i k a más részein. E g y könyv, a m e l y m i n d e n k i t lelkesít. A m a g y a r k a k t u s z g y ű j t ő k k e l együtt k í v á n o k n e k i jó és p á t r i á r k á i k o r t , immár a liazájában, h o g y minél l e l h e s s e örömét k ö z ö s h o b b i n k m ü v e l é s é b e n . Else

egészséget tovább

Göddé

Arndtstrasse D-6000. aAlain

7/b,

Frankfurt

- 61 -

iKreGn ^

Raimiind

'977.

évi ? . szám

andere S i i U a l a i

Czomy: Ariocarpus

f i s s u r a t u s / E n g e l m a n n / K.Schumann

Sok gyűjtő e z t a különleges növényt R o s e o c a c t u s - k é n t t a r t j a nyilván. A v i t a tárgya, h o g y a szemölcsök bordásak-e v a g y nem, a virág a z axillából s a r j a d - e v a g y sem. A gyűjtőt e z k e v é s b é z a v a r j a , inkább a n ö v é n y n ö v e k e d é s é n e k és szép virágának örül. L e g a l á b b i s a szerző n a g y o n megörült m i k o r a színes képen b e m u t a t o t t n ö v é n y e először v i r á g z o t t , s mindjárt 3 virágot h o z o t t , m i v e l a f a j nem t a r t o z i k a s z o r ­ g a l m a s virágzók k ö z é . I g e n s o k o l y a n Idősebb növényt i s m e r , m e l y e k még egyáltalán nem v i r á g o z t a k . M i n t a n e m z e t s é g többi t a g j a a z A r i o c a r p u s f i s s u r a t u s i s igényes f a j . M i n t répagyökerünek, á s v á n y o k b a n g a z d a g , a g y a ­ g o s , áteresztő t a l a j t J a v a s o l . V i l á g o s , n a p o s l i e l y e t k i v a n , s a fejlődés időszakában bőven igényel v i z e t . Megfelelő ápolás és időjárás m e l l e t t már s z e p t e m b e r b e n v i ­ rágzik. Nála télen v i l á g o s , száraz h e l y e n t a r t j a 8 C körüli hőmérséklet m e l l e t t . Tehát a m e g f e l e l ő h e l y a n ö v é n y h á z . Alfréd Fröhllch: M a m m i l l a r i a p e n i n s u l a r i s / B r i t t o n és R o s e / O r c u t t . E g y e s v a g y c s o p o r t o s , kissé l a p o s fejű, a t a l a j b a süllyedt n ö v é n y . Öröklött tulajdonságai alapján k é n y s z e r ű i l a p o s n ö v e k e d é s r e , s h a a k ö r ü l m é n y e k kényszeri t i k , védőimül a földre húzódik. Egy i l y e n n ö v é n y nem i s l e h e t szép. De b i z t o s a n más a h e l y z e t , h a a k i c s i , d e megkapó virágát értékeljük. Zöldessárga vi^-ág, zöld b i b e , a külső s z i r o m l e v e l e k vörös k ö z é p - c s i k k a l ; r i t k a színárnyalat a M a m m i l l a r i a virágoknál. Éppen i l y e n r i t k a maga a növény i s a gyűjteményekben. Lelőhelye távol e s i k a t u r i s t a utaktól és a h.ivatásos gyűjtők i s inkább a mexikói c e n t r u m o t részesitik előnyben, m i n t a d é l - k a l i f o r n i a i f é l ­ s z i g e t e t . P o n t o s lelőhely: M e . i k o , B a j a C a l i f o r n i a , Cap S a n L u c a s . J.lJ.Rose f e d e z t e f e l 1 9 1 1 . I I I . 23-án. Az első leirás s z e r i n t termése és m a g j a i s m e r e t l e n . 1 9 7 6 . tavaszán a szerző e g y i k növénye 3 termést h o z o t t . E z e k 2 cm hosszú p i s z k o s p i r o s a k . A mag k i c s i b a r n a . Nevelése nem egyszerű. A fejlődés időszakában s o k m e l e g e t kiváii m é s z m e n t e s t a l a j b a n . Nem k e l l á l l a n d ó a n n e d v e s e n t a r ­ t a n i , 2-3 - i c t e s szüi.c t o k o t t a r t v a öntözzük, m e l e g i d ő b e n c s a k permetezzük. E z t a f a j t s más k b 2 0 0 0 db d é l - k a l i f o r n i a i n ö v é n y t , télen pincében 13-1(> C -on szárazon t a r t j a .

- 62 H o l g e r Dopp: E c h i n o c e r e u s k n i p p e l i a n u s L i e b n e r . A leghálásabb k a k t u s z o k közé s o r o l j a a z E c h i n o c e r e u s o k a t , h a jó n a p o s h e l y e t t u d u n k n e k i k biztosítani. Előnyös f e j ­ lődésükre ha a k e r t b e n n a p o s m e l e g h e l y e n t e l j e s e n v é d t e ­ lenül t a r t j u k őket és c s a k közvetlenül a f a g y o k előtt v i s z szük b e , h ű v ö s , száraz. teleíSbe. E z t bő v i r á g z á s s a l h á l á l j á k meg. H a z á j u k b a n a h a v a t és f a g y o t i s bírják, h o s s z a b b száraz­ ság után.A száraz-pihenő a l a t t n á l u n k i s e l v i s e l i k a g y e n ­ ge f a g y o t , d e azért ne tekintsük őket fagyállóknak, m i v e l n á l u n k t u l magas a levegő n e d v e s s é g t a r t a l m a . A téli z s u ­ gorodás nem ok a n y u g t a l a n s á g r a . I g e n szépek és d í s z í t ő k a z E c h i n o c e r e u s k n i p p e l i a n u s ró­ zsaszín, v a g y k á r m i n i b o l y a s z i n ü 3 cm h o s s z ú U cm széles v i r á g a i , más erős h a t a l m a s E c h i n o c e r e u s v i r á g o k m e l l e t t . K ü l ö n ö s e n k a r a k t e r i s z t i k u s a smaragdzöld b i b e . A sötétzöld á l t a l á b a n 5 b o r d á s , p u h a - h u s u t e s t tompa fényű. R ö v i d - f i l c e s t ö v i s p á m á i n általában 1 vékony tövis talál­ ható .A, h e g y e s szirmú virágait jó ápolása m e l l e t t á p r i l i s , m á j u s , júniusban h o z z a . S a j n á l a t o s módon r e n d s z e r i n t o l t v a f o r g a l m a z z á k e f a j t . E z u g y a n b ő v e b b virágzást j e l e n t , de jellegét v e s z t v e túlhizik. H é p a g y ö k e r é n i g e n jól f e j l ő d i k . A "vörös-pók" igen k e d v e l i . Ewald K l e i n e r ;

E g é s z évben virágzó

Epiphyllum-hibridek

A szerző a z E p i p h y l l u m - h i b r i d k e d v e l ő k n e k a N o p a l x o c h i a ackermetnni / H a w o r t h / K n u t l i , N o p a l x o c h i a pliyllanthoides /De C a n d o l l a / B r i t t o n és R o s e és a H e l i o c e r e u s c i n n a b a r i n u s / E i c h l e r / B r i t t o n és R o s e , utódait ajánlja, m i v e l e z e k v á l a s z t é k á b ó l , e g é s z éven át virágzó gyűjtemény állitható össze. T á p d u s t a l a j b a n , n y á r o n át a s z a b a d b a n , f é l á r n y é k - ^ b a n tarthatók. M i v e l f a g y é r z é k e n y e k , s z e p t e m b e r b e n 8 - l 8 C - o s v i l á g o s telelőbe h o r d j a k e d v e n c e i t , a h o l a liömérséklet f ü g g v é n y é b e n h o z z á k v i r á g a i k a t , h o s s z a b b , rövidebb időkö­ zökben. E g é s z évben műtrágyázza a n ö v é n y e k e t , s a Jó hőés n e d v e s s é g t a r t á s m i a t t a műanyag edényeket t a r t j a a l e g ­ alkalmasabbnak. Günther H e r l ^ s t : Egy "megeredt" E p i p h y l l u m A szerző 1 9 7 6 . februárJéíaan a M a l a y s i á i - f é l s z i g e t e n , e l h a ­ g y o t t területen e g y fán, i g e n m o s t h l i a k ö r ü l m é n y e k közt t a ­ lált e g y 15 h a j t á s o s E p i p h y l l u m tövet, melyről 3 hajtást levágott és szerencsésen h a z a h o z o t t . A dugványok mái- május elején bimbókat f e j l e s z t e t t e k , d e m i v e l gyökérzetűk még f e j l e t l e n v o l t 1 , 5 cm nagyságnál l e h u l l o t t a k . Nyáron át s z o k a t l a n e r ő s e n f e j l ő d t e k s s z e p t e m b e r elején ismét bimbót h o z t a k , m e l y e k s z e p t e m b e r végére virággá f e j l ő d t e k . A v a n í l i a - J á z m i n illatú virág 2 n a p i g v o l t nyitva.

- 63 Valószinüleg a B a c k e b e r g l e x i k o n b a n le-.rt s t e n o p e t a l u m a l / F o e r s t e r / B r i t t o n és R o s e Az azonosítás még hátra v a n .

Epiphyllum azonos.

A.F.H. B t i i n i n g és A . J . B r e d e r o o : M e l o c a c t u s a z u l e n s i s B u i n i n g és B r e d e r o o s p c c . n o v . A növény első, l a t i n - és n é m e t n y e l v ű leirása, a n ö v é n y és részeinek f é n y k é p e i v e l . John

V. P i l b e a m :

9 csodaszép

Haworthia

A saját gyűjteményéből i r l e 9 növényt 9 f é n y k é p k í s é r e ­ tében,melyek a R e t u s á é s e c t i o - h o z t a r t o z n a k . Beatrice

P o t o c k i - R o t h : Gomba-kártevő

A llsztharmat ritkán f o r d u l

gombát elő.

irja

III.

l e , m e l y a pozsgás

H o i n z Wcry; Az A s t r o p h y t u m bordaszám-növekedése.

a s t e r i a s ritkán

növényeken

tapasztalható

A szerző e g y barátja g y ű j t e m é n y é b e n f e d e z t e f e l a s z o k a t ­ l a n Jelenséget. E g y k b . 20 éves A s t r o p h y t u m a s t e r i a s 8 bordája mellé a csúcsban f e j l ő d é s n e k - i n d u l t a / k i l e n c e d i k , a m i r e a z i r o d a l o m b a n sem talált e d d i g példát.

Gottfried

Unger: F e r o c a c t u s f o r d i i

/Orcutt/ Britton

és

Rose

M á r a m u l t század végén i s m e r t v o l t e z a k i s F e r o c a c t u s E u r ó p á b a n . Általánban már a 8 cm átmérőjű n ö v é n y virágot h o z . A k é p e n b e m u t a t o t t n ö v é n y 5 éves k o r á b a n h o z t a a z első 5 cm. átmérőjű i l l a t o s , több-napos virágait. L.M. F o r d , S a n D i e g o i k e r e s k e d ő r ő l n e v e z t é k e l . M i n t m i n d e n dél-kaliforniai k a k t u s z , s o k fényt és m e l e g e t

kivan. Gerliard Gröner: M a m m i l l a r i a

bombycina

Quehl

A M a m m i l l a r i a bombycinát ajánlja a szerző, m e l y igénytelen, ellenálló f a j . Elénk, v á l t o z a t o s tövisrulxá j a , páijiát alkotó, g y o r s n ö v e k e d é s e m i a t t k e d v e l t és vonzó n ö v é n y llans S c h r c g e r : Méretre

s z a b o t t növény tálak.

Tálszabás, béieJés, de főként a z öntözésrőí i r m a t e m a t i k a i p o n t o s számitáso!; flapján. A módszert i g e n jónak, és e g y s z e riinek t a r t j a . / ! ? / S a i n o s nem t u d j a a z t , iiogy a z öntözésre n i n c s r e c e p t , e z t a t a p a s z t a l a t alapján k e l l m e g t H i i u l n i . LoronLz

KÚJoly

- 64 -

1 9 7 8 • .január 2-&ii Pintér Péter g y ü j t ő t á r s u n k a m á j u s i utunkról t a r t o t t ér­ d e k e s beszámolót, m e l y e t a C s e h s z l o v á k i á b a n és a z NDK-ban látott g y ű j t e m é n y e k r ő l k é s z ü l t diaképekkel t e t t színesebbé. 1 9 7 8 . január l 6 - á n k l u b n a p k e r e t é b e n a k i á l l í t á s u n k r é s z l e t e s megbeszélése került s o r r a , f e l o s z t v a a tennivalókat, r e s z o r t o k a t . 1 9 7 8 . január 30-án N a g y s u r á n y i M i k l ó s előadását a M a m m i l l a r i á k rendszerezéséről n a g y érdeklődés k i s é r t e . Az előadást T á j é k o z t a t ó n k k ö v e t k e z ő számaiban k ö z ö l j ü k . 1 9 7 8 . február 13-án k l u b n a p o t t a r t o t t u n k , m e l y e n a nyári p r o g r a m u n k m e g b e s z é l é ­ s e v o l t a fő téma. Felvetődött e g y e s e t l e g e s brünni v a g y d r e z d a i b o t a n i k u s k e r t látogatás i s . E r r e a kérdésre a Tájé­ k o z t a t ó n k k ö v e t k e z ő számában m é g v i s s z a t é r ü n k . 1 9 7 8 . február 27-én D r . M é s z á r o s Zoltán a m u l t n y á r o n Ausztriában t e t t látoga­ tásáról a I I . részt m u t a t t a b e . Nagy kár v o l t , h o g y a v e t í ­ tőgép h i b á j á b ó l a z állandó e l a k a d á s o k erősen z a v a r t á k a z előadás f o l y a m a t o s s á g á t . K I Á L L Í T Á S U N K R A a n e v e z é s e k a v á r a k o z á s n a k m e g f e l e l ő e n érkeztek b e . Sőt a z e s e t l e g e s túljelentkezések elkerülése végett szükségesnek b i z o n y u l t a n e v e z é s i határidő m e g r ö v i d í t é s e . I g y m á r c i u s 1 0 . u t á n i jelentkezőket, h e l y h i á n y á b a n már nem tudjuk e l h e l y e z n i . U g y a n c s a k ö r v e n d e t e s a k ü l f ö l d i g y ű j t ő t á r s a i n k n a g y érdek­ lődése i s . T ö b b e n jelezték k i á l l í t á s u n k m e g l á t o g a t á s á t . D I A GYÜJTEMÉNYt)NK

GYARAPÍTÁSÁRA

R e p k a István o r o s h á z i . B o r o s József b u d a p e s t i g y ü j t ő t á r s a i n k adományát k ö s z ö n e t t e l n y u g t á z z u k .

Z e l l a Andrews V o s t r y József Nagy K á r o l y N o v é k János Papp E l e k Szutorisz Gyula

MAGAKCIÓNK RÉSZÉRE Anglia Merryfield Knittelfeld Ausztria Budapest Sátoraljaújhely Xsaszeg Budapest

á l t a l f e l a j á n l o t t m a g o k a t a tagság n e v é b e n ezúton k ö s z ö n j ü k .

HSLYREIGAZIIAS. KIBGKSZIIES A2 PR. SZAMOKHOZ FR-szám '*37 '•'49 ^•66 k66/a ^•70 '470/a 1*75 hS'y k86 '»87 '•88 k89 '491 '492 1493 '49'* (495 1496 U99 516 537 537/a 538 5*42 5't2/a 5'45 599/a 681 707 708 708/a 712.

716/a 723

728/a 730 V36

753

M e g n e v e z é s A h o l l a n d v a n V l i e l véleménye s z e r i n t e z a növény egy Gymnocalycium t i l l i a n u m variáció. / " i n S u c c u l e n t a " 1 9 7 1 . 3 . s z á m kl-Uh o l d . / P y r r h o c a c t u s a r m a t u s a z o n o s a z FR 2 3 8 / a - v a l a z e r e d e t i listán m é g H o r r i d o c a c t u s a r m a t u s / Pyrrhocactus iissocarpus Ritt" Iissocarpus var. gracilis Ritt. " odoriflorus Ritt. " s p e c .ajánlott név " atroviridis Ritt. " transitensis Ritt. " vallenarensis Ritt. " TOgenknechtii Ritt. " simulans R i t t . " chorosensis Ritt. " crispus Ritt. " totoralensis Ritt. " carrizalensis Ritt. " confinis Ritt. » g r a c i l i s Riét. " calderanus R i t t . C h i l e o r e b u t i a o d i e r i i R i t t e r konbinácló Pyrrhocactus pygmaeus R i t t . A z o n o s a z FR 2 6 7 / a - v a l v a l a m i n t a z FR 5 1 9 - c e l Pyrrhocactus echinus R i t t . " e c h i n u s v a r . minor R i t t . " glaucescens R i t t . " aconcaguensis Ritt. " a c o n c a g u e n s i s v a r . orientális, a z o n o s a z FR 2 3 9 / d - v e l Pyrrhocactus floccosus Ritt. " c h i l e n s i s ajárlott név. L o x a n t h o c e r e u s p e c u l a r i s R a u h és B a c k b g . Pyrrhocactus dimorphus R i t t . " sotosiflorus Ritt. " s o t o s i f l o r u s var. intermedius R i t C h i l e o r e b u t i a s a x i f r a g a n o v . nudum. /A C i i i l c o r e b u t i a n e m z e t s é g u J . Első FR n ö v é n y leirása e z e n a néven a z " i n C a c t u s " I 9 6 O évi 10 számá­ ban a 6 6 . o l d a l o n . N e o p o r t e r i a m i c r o s p e r r a a v a r ser-^nana R i t t . Első leírásban P a r ó d i a p r o l i f e i - a n é v e n k ö z ö l ­ ték a z " i n S u c c u l e n t a " I 9 6 2 S. 1 8 . s z á m á b a n . A h e l y e s b í t é s e k során Paródia c a m a r g e n s i s v a r . p i o l i f e r a B u i n i n g és R i t t . n e v e t k a p t a . Paródia r o s e o a l b a R i t t . " s u l b t e r r a n o a H i t t . A z o n o s a z FR 7 3 1 - f r y o l " g i b b u l o s o i d o s / E z a név F.H. B r a n d " S t a c h e l p o s t " - b a n 1 9 7 1 - b e n m e g j e l e n t leirása alapján korült k ö z t u d a t b a , tehát nem v é g l e g e s név/ R o b u l t a m u s c u l a R i t t . és T l i i o l e

- 66 . FR-szám 75'* 76l/a 762/b 775 777/a 780 783/a 78? 810 812/a 839 872 881 9l'»/a 91'4/b 916/a 9l6/'c 916/d 919 920 921 985 1026

J02ó/a 1026/b 1027/b 1027/c 1027/d 1058 1085 llOl/b 1102/a

M e g n e v e z é s Rebutia albispinosa R i t t . " s p e c . / B u l t h u i s k a t a l ó g u s alapján ajánlott/ " s p l n i f l o r a /Az 1 9 6 9 - e s U h l i g k a t a l ó ­ g u s alapján ajánlott n é v / . K ö h r e s a z 1 9 7 0 . és 1 9 7 1 . évi k a t a l ó g u s a i a l a p ­ ján a S u l e o r e b u t i a m e n e s e s l l / C a r d . / B a c k b g . ajánlja. Echinopsis boyuibensis R i t t . " mamilloaa v a r tamboensis R i t t . " chacoana v a r . s p i n o s i o r R i t t . T á j é k o z t a t ó n k 1975/'»-es számában a z " E c h i p e r zia"név tévedés f o l y t á n került b e . A n ö v é n y h e l y e s neve E c h i n o p s i s p e r z i a . L o b i v i a c i n t i e n s i s C a r d . A z o n o s a z FR 8 2 - v e l . Welngartia erinacea var. catarirensis Ritt. B o r z i c a c t u s b r e v i c a u l i s , ajánlott n é v . S t e t s o n i a c o r y n e v a r . p r o c e r a R i t t . Azonos a z FR 8 7 3 - i n a l . Pfeiffera raataralensis var. floccosa Ritt. P a r ó d i a c a r d e n a s i i v a r . l o n g l s p i n a n . n . Az 1 9 7 0 - e s K ö h i e s k a t a l ó g u s s z e r i n t ajánlott n é v . Paródia c a r d e n a s i i v a r a p p l a n a t a n.n. W e s s n e r k a t a l ó g u s alapján ajánlott név. Paródia v a r i c o l o r R i t t . " a u r e i s p i n a v a r . omniaurea R i t t . " aureispina var. albifusoa*a Ritt. " r u f i d i h a m a t a H. K e s s l e r J a v a s o l j a a " S t a c h e l p o s t " - b a n a z FR P a r ó d i á k ismoü'tetésénél. Paródia r u f i d i h a m a t a v a r . p a u c i c u s t a t a R i t t . n . n . " rufidihamata var. chlorocarpa Ritt.n.n. U g y a n c s a k H. K e s s l e r J a v a s l a t a alapján. E c h i n o p s i s a u r e a v a r , f a l l a x a z 1 9 7 0 - e s Wint e r k a t a l ó g u s b a n Oehme javasolja. Az 1 9 7 0 - e s W i n t e r katalógusbiUi N o t o c a c t u s mega p o t a m i c u s v a r . alacriportanús. R i t t . n.n. B u i n i n g s z e r i n t o z a n é v erőszakolt s z i n o n i m . A kérdéses növény N o t o c a c t u s o t t o n i s v a r . alacriportanus / ? / N o t o c a c t u s l i n j t i i ajánlott név. " l i n k i i v a r . b u e n o o k e r i i ajánlott név. " a r e c h a v a l e t a i v a r . b u e n e c k e r i i aján­ l o t t név. " a r e c h a v a l e t a i v a r . h o r s t i i ajánlott név. " a r e c h a v a l e t a i v a r . r u b e s c e n s ajánlott név. Erdisia fortalansis Ritt. Pyrrhocactus scoparius R i t t . R e b u t i a s p e c . ajánlott név. W e l n g a r t i a sp(>c. nov, leiratlan

Adás - Vétel'Csere

-

68 -

CSONKA J Ó Z S E F 6 0 0 0 . K E C S K E M É T I R I N Y I U. 2 8 . Ü v e g h á z á n a k lebontása m i a t t e j adná k b 1 5 0 0 - 2 0 0 0 d b - o s g y ű j ­ teményét. É r d e k l ő d ö k a f e n t i e l m e n e J ő z e t e s b e j e l e n t é s u t á n v a g y postán k ö z v e t l e n ü l k e r e s h e t i k f e l .

MEGVÉTELRE

KERESSÜK

!! !

S z a k k ö r ű n k T Á J É K O Z T A T Ó J Á N A K 1 9 7 2 , 1 9 7 ' * , 1 9 7 6 évi t e l j e s é v f o l y a m a i t . A t e l j e s évfolyamokért 2 0 0 - 2 0 0 , - F t - o t f i ­ zetünk. Értesítést a Szakkör elmére k é r j ü k b e k ü l d e n i .

TARTALOMJEGYZÉK - INHALTSVKRZaiCHNIS 34.

old.

Lorentz

Károly:

4ü. o l d . U é s z á r o s

Zoltán:

Kemenes árxs.^:

44.

old.

45.

o l d . Nagy

49. 6ü. 61.

Old. Bartalis

64.

old.

o l d . jílee

Thelocactus

/ K . S c h . / B r . é s R.

Kubában ( j y ü j t ö t t kaktuszmagolt Í5yüjt582ámainak jelentése. i'arodia

otuyensis

Rll'T.

A T u r b i n i c a r p u s nemzetség rendezése jjle Ordnung d e r Gattung T u r b i n i c a r p u s Turbinicarpus.

Károly:

Imre:

Göddé:

old. Lorentz

A

A

Sulcorebutiákröl

yriedrich

Károly:

Ritter

8ü é v e s .

Sajtószemle Literatűrbesprechungeu. Szakköri

Szerkeszlette:

SArtAUs

Irnr«>

Mi-száros

Felelős

7o:iáii

A X X . k < T . i l " l i Muvelödcí.i O t t h o n o k IiiA.e(i&l4»ÁBa B p . X X . I7.;5 Buílipest P l , 7 3 .

^^^^^

éfhÖK

hírek.

kiAdó:

KOTo. A

rts.

PabiÁn

ZoltAn

ÍRA. galó