CSESZTREG TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

CSESZTREG TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása......................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................................ 10 Célok ........................................................................................................................................................... 10 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége....................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység .............................. 31 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége ......................................................................................... 41 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége ................................................................................. 48 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége ............................................................... 52 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása .................................................................................. 56 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága ............................................................ 57 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 58 1. A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 58 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 58 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 59 Jövıképünk ....................................................................................................................................... 59 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 60 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 65 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 67 A megvalósítás elıkészítése ...................................................................................................... 67 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 67 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 69 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 69 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................. 70 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 71

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csesztreg Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása

Csesztreg község Zala megye nyugati részén, az Őrség – Göcsej – Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka patak ölelésében található. A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A község neve egyes kutatások szerint szláv eredetű, jelentése tiszta patak. Ennek valószínűsége igen nagy, hiszen a község a Kerka folyó partján helyezkedik el. Kutatások szerint a XI. század végéig a község jelenlegi területe a kialakított magyar határvédelmi rendszer – a gyepű – területére esett. A zalai őrökről, konkrétan, mint a gyepű védőiről, 1257-ben okleveles forrás is megemlékezik, amikor IV. László király Buza fia Márton őrt kivette a zalai őrök közül és nemesei közé emelte, elkülönítve számára egy darab földet Csesztreg-Karka nevű földje mellett. 1322-től a település vámszedési joggal rendelkezett. 1334-ben említik először templomát. 1469-ben mezővárosi rangot nyer (oppidium), mely kiváltságos státuszát 1871-ig sikerült megtartania. A középkorban a község az alsó-lendvai Bánffy család birtoka volt. A mezőváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A templom a mai formáját a XV. században nyerte el. 1669-ben írásos forrás tartja nyilván iskoláját és annak tanítóját. A XVIII. század végétől a mezővárosban polgári olvasókör működött. A XIX. században a község körjegyzőségi, körorvosi székhely és a megyében az elsők között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg az első, hivatalosan bejegyzett egyesület a településen, a mai napig folyamatosan működő Tűzoltóegyesület. 1928-ben labdarúgó csapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be. A természet szerelmeseit szép természeti környezet várja, mely minden évszakban szinte csak itt látható látnivalóval szolgálhat, pl.: a Kerka virágzása, kockás liliom és sárgaliliom virágzása. A környező erdőkben 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani. A környék szarvas állománya igen híres, ezért jelentős a vadászturizmus. Érdekes látnivaló a húshagyókeddi „maskurázás”, amikor állarcba és jelmezbe öltözött helybeliek koraestétől késő éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfaállításnak és annak kitáncolásának. A község ünnepe a július első vasárnapján tartott falunap, a szeptemberi Móric napi búcsú és az idősek napja. A község testvértelepülése az alsó-ausztriai Markersdorf-Haindorf település. A község lakói vendégszerető emberek, ezért mindenkit szívesen látunk Csesztregen. Napjaink: A község az ide látogató turistákat megfelelő szálláslehetőséggel, az itt letelepedni szándékozókat pedig teljesen kiépített infrastruktúrával várja. Külön kedvezmény, hogy a letelepedni és lakást építeni akarók 50 Ft/m2-es áron juthatnak építési lakótelekhez. Napjainkban emellett a község gazdaságföldrajzi jelentősége is továbbra is él, hiszen jelentős létszámot foglalkoztató ipari park működik a községben, melynek két meghatározó cége: a Femat-Hungária Kft. és a Hoffmann Carbon Kft. Emellett jelentős számú üzlet és magántulajdonú szolgáltató vállalkozás áll a lakosság szolgálatára.

4

A település demográfiai adatai:

1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő

Változás

872 880 868 873 877 881

101% 99% 101% 100% 100%

Forrás: TeIR, önkormányzati adat

A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 872 fő volt; 2008-ban 880 fő. A 2009-es adatok szerint csökkent a községben élők száma, ebben az évben 868 fő volt, 2010-ben növekedett, ekkor 873 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 877 fő volt, 2012. december 31-én 881 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma először csökkenő, majd növekvő tendenciát mutat.

5

2. számú táblázat - Állandó népesség fő

nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

%

nők 437

férfiak 444

összesen 881

nők 50%

férfiak 50%

52 14 239 31 101

49 15 266 38 76

101 29 505 69 177

51% 48% 47% 45% 57%

49% 52% 53% 55% 43%

6

Csesztreg településen az állandó lakosság létszáma 2012. évben 881 fő. A férfiak száma 444 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, a nők száma 437 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma közel azonosságot mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú nők száma 52 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 51%a, férfiak száma 49 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 49%-a. A település állandó lakosságában a 15-17 éves korú nők száma 14 fő, amely az állandó lakosság adott korosztályának 48%-a; a 15-17 éves korú férfiak száma 15 fő, amely a település állandó lakosságának adott korosztályának 52%-a. A 18-59 éves korú lakosságszámból a nők száma 239 fő, amely az állandó lakosság 47%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 266 fő, amely az állandó lakosság 53%-át jelenti. A 60-64 éves korú lakosságból a nők száma 31 fő, amely az állandó népesség 45 %-a, míg a férfiak száma 38 fő, amely a lakosság 55 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 101 fő, amely az állandó lakosság 57 %-a, míg a férfiak száma 76 fő, amely az állandó lakosság 43 %-a.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 202 128 2008 213 109 2009 222 103 2010 223 103 2011 240 100 2012 177 101 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 157,8% 195,4% 215,5% 216,5% 240,0% 175,2%

Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált 2008-2011 évek között az öregedési index %-os aránya folyamatosan növekedett, 2012-ben az előző évhez képest 65%-os csökkenést mutat. Nagyon kimagasló a 2011-es adat. E adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága még mindig elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség.

7

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 30 2009 15 2010 29 2011 34 2012 52 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

29 22 24 29 11

1 -7 5 5 41

A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre 2012. évben az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek. A legtöbb elvándorlás 2009. évben tapasztalható.

8

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 8 2009 5 2010 8 2011 6 2012 5 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 10 14 13 10 12

természetes szaporodás (fő) -2 -9 -5 -4 -7

A településen a vizsgált években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal.

9

Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A jelenlegi HEP a 2010-ben elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát is tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Program első lépésként helyzetelemzést készít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A települési önkormányzat megvizsgálja a település esélyegyenlőségi helyzetét és problémáit. A HEP a feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. Célok Csesztreg község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csesztreg település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Csesztreg Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Csesztreg Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Csesztreg Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Csesztreg Község gazdasági programja 2006-2014. Településszerkezeti terv Kerkai Jenő Általános Iskola és Óvoda- Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

11

Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. A település rendelkezik •

A környezetvédelem helyi szabályozásáról,

11/1999. (X. 1.) ÖR

Célja: Csesztreg településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. • a köztisztaságról, 7/2001. (VII. 1.) ÖR Célja: Csesztreg község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. • a gyermekvédelem helyi szabályozásáról, 6/2006. (II.28.)ÖR Célja: a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. •

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,

11/2004. (VI.08.) ÖR Célja: az önkormányzat az Sztv. alapján Csesztreg község területén élő lakosság szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében az e rendeletben felsorolt szociális ellátásokat biztosítja. • A helyi közművelődésről, 13/1999. (XI. 1.) ÖR Célja: a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a helyi önkormányzat feladatait és törekvéseit a közművelődési ellátás területén, elősegítse a közművelődés továbbfejlesztését. Csesztreg településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Csesztreg Község Önkormányzati Képviselő-testülete Lenti Kistérség Többcélú Társulásának tagja, amelynek keretében az önkormányzat gondoskodik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet feladatairól, valamint a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és támogató szolgálat feladatainak ellátásáról. Az önkormányzat továbbá a köznevelési feladatok tekintetében az óvodai nevelés feladatáról az általa fenntartott Tündérkert Óvoda útján nemcsak saját, hanem további településekről érkező gyermekek esetében is gondoskodik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak.

12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Csesztreg községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 29 fő vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Csesztreg község lakosságára vonatkozóan az magas szintű foglalkoztatottság a jellemző. A településen lévő nyilvántartott álláskeresők számát és arányát ezen fejezet 3.2.1. táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya csökkent. Az előző évben szereplő 3,4 %; 2,1 %-ra csökkent. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

nő

férfi

fő fő 2008 270 312 2009 263 240 2010 268 308 2011 260 307 2012 256 311 Forrás: TeIR, önkormányzati adat

összesen fő 582 503 576 567 567

nő fő 14 17 11 8 6

% 5,2% 6,5% 4,1% 3,1% 2,3%

férfi fő 14 17 12 11 6

% 4,5% 7,1% 3,9% 3,6% 1,9%

összesen fő 28 34 23 19 12

% 4,8% 6,8% 4,0% 3,4% 2,1%

13

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2011

2012

fő

28

34

23

19

12

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

1 3,6% 3 10,7% 4 14,3% 2 7,1% 3 10,7% 4 14,3% 1 3,6% 4 14,3% 6 21,4% 0 0,0%

0 0,0% 3 8,8% 4 11,8% 5 14,7% 7 20,6% 4 11,8% 2 5,9% 3 8,8% 6 17,6% 0 0,0%

0 0,0% 0 0,0% 3 13,0% 3 13,0% 4 17,4% 5 21,7% 0 0,0% 3 13,0% 4 17,4% 1 4,3%

0 0,0% 0 0,0% 1 5,3% 2 10,5% 2 10,5% 4 21,1% 4 21,1% 2 10,5% 3 15,8% 1 5,3%

0 0,0% 1 8,3% 2 16,7% 1 8,3% 2 16,7% 3 25,0% 3 25,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

14

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 14 14 28 2009 17 17 34 2010 11 12 23 2011 8 11 19 2012 6 6 12 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 7 7 8 6 4

férfi 7 9 6 1 2

összesen 14 16 14 7 6

Nő 50,0% 41,2% 72,7% 75,0% 66,7%

férfi 50,0% 52,9% 50,0% 9,1% 33,3%

összesen 50,0% 47,1% 60,9% 36,8% 50,0%

A táblázat adataiból kitűnik, hogy a településen a 2008-2012 között a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent. Az álláskeresőknél a nemek aránya hasonlóságot mutat. A 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők 50%-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli volt. A tartós munkanélkülieknél a nők száma kétszer nagyobb, mint a férfiaké.

15

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát végzettek lakosság száma összesen száma év összesen

nő

férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

nő

férfi

Összesen

fő 777 807

fő 379 391

fő 398 416

fő 0 0

fő fő fő 2001 777 379 398 2011 807 391 416 Forrás: TeIR, Önkormányzati adat

% 0,0% 0,0%

nő fő 0 0

% 0,0% 0,0%

férfi fő 0 0

% 0,0% 0,0%

A 3.2.6. számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a településen a regisztrált munkanélküliek a 2008. évben 28 fős létszáma 2009. évben növekedett 33 főre, majd ezt követő években jelentős csökkenést tapasztalhatunk. A vizsgált időszakban nincs 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező személy regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 8 általános iskolai végzettséggel a vizsgált időszakban közel azonos számban szerepelnek, csak a 2009. évben van egy nagymértékű kiugrás. A regisztrált munkanélküliek között magas a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, aránya. A 2008-2011 évek között a 8 általános és a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel közel hasonlóságot mutat. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő 2008 28 2009 33 2010 22 2011 19 2012 12 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0%

8 általános fő 8 12 5 6 5

% 28,6% 36,4% 22,7% 31,6% 41,7%

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 20 71,4% 21 63,6% 17 77,3% 13 68,4% 7 58,3%

16

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő

Fő

%

2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év

2009 2010 2011 2012

fő

fő

%

fő

%

fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

17

Csesztreg településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó 2012. évi adatok alapján, a csesztregi lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Csesztreg településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel. c) közfoglalkoztatás: 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya résztvevő az aktív korú romák/cigányok száma roma/cigány lakossághoz képest

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

2010

13

2%

0

0%

2011

14

3%

0

0%

2012

2

0%

0

0%

Forrás: Önkormányzati adat

Az elmúlt években sikeresen működik a központi költségvetésből finanszírozott közmunkaprogram, melynek célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában.

18

Ennek eredményeképpen több helybeli lakos rövidebb vagy hosszabb távú foglalkoztatása megoldott. Csesztreg Községben 2010, 2011 évben 13, illetve 14 fő, míg 2012. évben közfoglalkoztatottak létszáma 2 fő. Az önkormányzat arra törekszik minél több országos közfoglalkoztatási programban részt venni, ezzel is esélyt nyújtani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, és tartós munkanélküliek elhelyezkedésére. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

év

regisztrált vállalkoKiskereskezások delmi üzletek száma a száma településen

2008

59

3

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak száma

6

0

működő foglalfoglalkozkoztatatási kivetett befizetett tási programokiparűzési iparűzési progban részt adó adó ramok vevők száma száma helyben 29116458 26204812,2 0 0

0 2009

61

3

31445775

5

34939750 0

2010

67

5

5

42553150

69

5

5

45287100 0

2012

85

5

0

0

0

0

0

0

0

40758390

0

2011

0 38297835

53681760

5

59646400

Forrás: Önkormányzat adatai

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkaautóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal napokon Legközelebbi 10 perc 15 25 perc 0 0 14,6 km 1 óra 13 centrum perc Megyeszékhely

38 perc

12

1 óra 30 perc

0

0

50,9 km

4 óra 14 perc

Főváros

2 óra 33 perc

6

4 óra 30 perc

0

0

330 km

27 óra 31 perc

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

19

A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés. A munkavállalók nagy része helyi foglalkoztatóknál tudott elhelyezkedni, de a szomszédos Lenti városában és a megyeszékhelyen is dolgoznak. A harmadik legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt.

A községben élő munkanélküliek a Lenti Járási Hivatal Munkaügyi központjával tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz. Csesztreg településen az adatok alapján nyilvántartott pályakezdő álláskereső 2012. évben 1 fő, és az előző években sem tapasztalható magas létszám. A nyilvántartott pályakezdő nők száma 2012-ben 1 fő nő volt, amely a településen élő 18-29 éves lakosság számához képest 0,8 %-os értéket jelent.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 58 66 124 2009 53 63 116 2010 58 62 120 2011 53 68 121 2012 54 69 123 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 1 0 0 0 1

% 1,7% 0,0% 0,0% 0,0% 1,9%

Férfi fő 1 3 1 0 0

% 1,5% 4,8% 1,6% 0,0% 0,0%

összesen fő 2 3 1 0 1

% 1,6% 2,6% 0,8% 0,0% 0,8%

20

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Zala Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központjával. A Munkaügyi Központ által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, ahol igyekszik foglalkoztatást biztosítani. További lehetőségük ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Csesztregen 2012-ben 2 fő közfoglalkoztatott dolgozott. A 2013-as évben március 1-ével kezdődött meg a közfoglalkoztatás a községben és összesen 2 fő embernek tudott munkát biztosítani. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható.

21

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 558 2009 543 2010 547 2011 537 2012 603 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0 0 0 0 0

segélyben részesülők % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben. 2008 – 2012 években a táblázatban szereplő adatok alapján álláskeresési segélyben nem részesült senki.

22

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak

nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 28 2009 34 2010 23 2011 19 2012 12 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő

%

0 0 0 0 0

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

A táblázat adatai alapján 2008-ban 28 fő volt, 2009-ben 34 fő volt, 2010-ben a 23 fő, 2011-ban 19 fő, 2012ben a településen 12 fő a nyilvántartott álláskeresők száma. A vizsgált időszak alatt egy fő sem volt jogosult álláskeresési járadékra. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő

munkanélküliek %ában

2008 9 1% 0 2009 2 0% 8 2010 2 0% 6 2011 1 0% 5 2012 1 0% 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0% 1% 1% 1% 1%

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

23

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Csesztregen 2012. évben 363 db lakás található. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

szociális lakásállom ány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

2008

361

0

3

0

0

0

0

0

2009

362

0

3

0

0

0

0

0

2010

362

0

3

0

0

0

0

0

2011

363

0

3

0

0

0

0

0

2012

363

0

3

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány A település 2012. évben 3 db bérlakással rendelkezik. b) szociális lakhatás Csesztreg település nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Csesztreg település nem rendelkezik egyéb lakáscélra nem használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Csesztreg településen nincs elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás.

24

e) lakhatást segítő támogatások: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az önkormányzat által a szociális törvényben biztosított lakásfenntartási támogatásban részesülők számát a 3.4.3 táblázat tartalmazza. f) eladósodottság:

A településen a vizsgált időszakban nem volt adósságcsökkentési támogatásban részesülő lakó. Ebből adódóan a településen az eladósodottság nem olyan jelentős mértékű, amely szükségessé tenné az adósságkezelési támogatás széleskörű igénybevételét. A településről elmondható, hogy lakosai nincsenek túlzott mértékben eladósodva, eladósodással kapcsolatos segítség kérelem nem érkezett az önkormányzat felé, önkormányzati adat szerint eladósodás miatt nem kellett senkit sem kilakoltatni. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás nem tartozik a településhez. Közműellátás: A község közműellátása teljes. A gázellátás a belterületen teljes körű. A vezetékes ivóvíz ellátás és szennyvíz hálózat biztosított. A magas csatorna- és vízárak miatt azonban valószínűsíthetően a megélhetési gondokkal küzdő lakosok egyre több közműtartozást halmoznak fel. A hulladék elszállításáról a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Továbbá havi 1-1 alkalommal külön erre a célra kihelyezett zsákokban gyűjtik külön-külön a papír, illetve műanyag hulladékot a települési háztartásokból.

Községünk utcái aszfaltos útburkolattal rendelkeznek, kivételt képeznek ez alól a községhez tartozó hegy-utak, melynek a jövőbeni aszfaltozása, rendbe tétele elengedhetetlen a település és az itt élők számára. Közlekedés Csesztreg településen jónak mondható, a Zala Volán menetrendszerinti buszai naponta több alkalommal közlekednek, így buszjárattal elérhetővé válnak a munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, járási hivatalok, stb. Az utasoknak 2 db létesített buszváró áll rendelkezésre a buszra történő feljutáshoz, ezek akadálymentesítése nem megoldott. Csesztreg települést vasúti vonal nem érinti. A településen 2012. évben összesen 363 lakás található. Az önkormányzat 3 db bérlakással rendelkezik. A település szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. Az egyéb, lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal a település nem rendelkezik.

25

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

7

0

2009

17

0

2010

15

0

2011

27

0

2012

29

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A lakásfenntartási támogatás a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott támogatás. A településen a vizsgált években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. 2008-ban 7 fő, 2009-ben 17 fő, 2010-ben15 fő, 2011-ben 27 fő, míg 2012-ban 29 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A számadatokból látszik, hogy 5 év alatt egyre többen részesültek lakásfenntartási támogatásban. A növekvő számadatok arra engednek következtetni, hogy évente egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselése egyre nagyobb terhet jelent, ezért az önkormányzat segítségére, anyagi támogatására szorulnak.

26

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi rendelés működik, hetente öt alkalommal várja a betegeket; gyermekorvosi rendelő nincs. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás Lentiben szintén megoldott. A járóbeteg szakellátást a térségben a Lentiben működő Egészségügyi Központ biztosítja. A fogorvosi ellátás a település lakói esetében heti két alkalommal vehető igénybe. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a Lentiben működő Egészségügyi Központ, valamint a háziorvosi rendelés keretében biztosított. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekre a háziorvosi és védőnői szolgálat hívja fel a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi Központban biztosított.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen a közétkeztetés szolgáltatást igénybevételének lehetősége rendelkezésre áll. A helyben működő szolgáltató lehetőségeihez mérten törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételére. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen sportolni vágyók a helyben található Szabadidőparkban található sportpályákat és 600 m2-es tornatermet használhatják a sportprogramok megvalósításához.

27

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást többcélú társulás keretében biztosítja. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A munka nélkül maradt egyéneknek segít a munkaerőpiacra történő visszajutásban, a fogyatékkal élő személynek az életvitelben, a problémák, megoldásában nyújt segítséget. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés térségi szinten, a Szociális Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül valósul meg. A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladat a lenti székhelyű Kolping Gondozási Központtal kötött ellátási szerződés keretei között valósul meg. Az ellátás keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére; az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre; a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra van lehetőség. Az ellátást igénybe vevők száma– a lakosság elöregedése miatt – növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt Zalaegerszegen és Nagykanizsán működteti a nappali melegedőt. Az ellátást igénylő személyeket a zalaegerszegi intézményben helyezik el. A hajléktalanná vált személyek központba történő bekerülésének többféle módja adott: állampolgári, önkormányzati bejelentések, szociális intézmények jelzései alapján a személyek felvételére lehetőség van, amennyiben az utaztatásuk nem megoldott, úgy az utcai szociális munkás autó által történő beszállításra kerül sor. E szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyeknek a napközbeni társas kapcsolatokra, higiéniás szükségletek kielégítésére. A Kolping Gondozó Központ szolgáltatási struktúraként megfelelő napi ellátást biztosít a fogyatékkal élők számára, közösségi programok, közösségi együttlét, pihenés, foglalkozás által elősegíti az önsegítő környezet kialakulását. Az intézmény szolgáltatásait jelenleg csak az ott élők számára biztosítja, mivel csesztregi fogyatékos nem vesz igénybe. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az Idősek étkeztetése, rászorulósági alapon átmeneti segélyek természetbeni nyújtása. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008

1

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

28

A településen háziorvosi rendelés működik, hetente öt alkalommal várja a betegeket. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás szintén Lentiben megoldott. A járóbeteg szakellátást a Lentiben működő egészségügyi központ biztosítja. A táblázat adataira vonatkozóan a TeIR adatbázisban nem találhatók adatok.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

14

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

12 12 19 19

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A településen közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált 2012. évben 19 fő volt.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

1

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

1 1 1 1

29

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. A településen a vizsgált években ápolási díjban 1 fő részesült. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely a lakosság közösségi életbe való bevonását szolgálja. Az önkormányzat működésének és döntéseinek megismerését szolgálja a képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, amelyen való részvétel a lakosság részéről nem jellemző. A közösségi élet színterei a művelődési ház, az IKSZT, valamint a könyvtár, továbbá a településen a tradícióknak megfelelően megszervezett rendezvények, így a falunap. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai jellegű konfliktusok nincsenek jelen. Csesztreg községben az elmúlt években működött a polgárőrség, amely hatékony segítséget nyújtott a kisebb fajsúlyú bűncselekmények visszaszorításában. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A korábbi években is volt az összefogás, adományozás a településen, amely ma is hasonlóan működik. Számos ember vesz részt a szervezett önkéntes munkákban. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a nyilvántartott álláskeresők között a tartós munkanélküliek száma

fejlesztési lehetőségek Munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás növelése

30

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a.) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen élő veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számát a 4.1.1. táblázat tartalmazza. A településen élő 18 év alatti lakosokhoz képest a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya nem kiemelkedő.

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

1

0

0

2009

2

0

0

2010

1

1

0

2011

5

1

0

2012

5

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

31

A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni ne tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. Védelembe vehető továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem töltött gyermek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Veszélyeztetettség alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években nőtt a védelembe vett gyermekek száma. Ez a számadat a településre beköltöző egy családban nevelkedő gyermekek létszámát adja. A veszélyeztetettség oka a család életvitele. A veszélyeztetettség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésnek. A település ezt a feladatot a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ révén, azzal való együttműködés útján, a helyi védőnő és az iskola gyermekvédelmi felelős pedagógusa bevonásával valósítja meg. A rendelkezésre álló információk alapján 2010. és 2011. évben az előző években védelembe vett gyermekek estében szűnt meg az eljárás a településen.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres és rendkívül gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát a 4.1.2. számú táblázat tartalmazza, amelyből látszik, a gyermekvédelmi kedvezményt egyre többen veszik igénybe. Ez a negatív tendencia a tartós munkanélküliségnek, a lakosság elszegényedésének tudható be.

32

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

24

0

0

0

2

2009

29

0

0

0

2

2010

34

0

0

0

1

2011

36

0

0

0

0

2012

30

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

33

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a településen 2012.évben 30 fő volt. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre jogosultak száma iskola 1száma 1-13. 8. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

1

11

7

22

0

0

2009

5

13

3

17

0

0

2010

7

14

3

16

0

0

2011

8

13

7

20

2

0

2012

7

13

1

16

2

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A kedvezményes óvodai-és iskolai juttatásokban részesülők száma a vizsgált időszakban hasonlóságot mutat. Az önkormányzat a településen nehéz helyzetben lévők támogatását beiskolázási segéllyel, karácsony előtt a nagycsaládosok és az egyedül élő idős emberek élelmiszercsomag adásával és lehetőségeihez mérten egyéb szolgáltatásokkal valósítja meg.

34

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatást nyújtani az önkormányzat részéről forráshiány miatt kevés lehetőség nyílik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek számára ingyenes étkezés biztosított az iskolában és óvodában, valamint a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családok kedvezményesen vehetik igénybe az óvodai és iskolai étkezést. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyereki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetéven történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A településen nem élnek telepszerű, szegregált lakókörnyezetben gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

22

2009

1

24

2010

1

25

2011

1

28

2012

1

25

Forrás: Önkormányzati adat

A csesztregi 0-14 éves korú gyermekeket, valamint a várandós kismamákat a csesztregi védőnő látja el.

35

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen gyermekorvosi rendelő nem működik, a gyermekorvosi ellátás a Lenti Egészségügyi Központban elérhető gyermekorvos révén biztosított. Szakorvossal történő tanácsadás minden hónap harmadik keddjén valósul meg a 0-6 éves gyermekek számára. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény, Lenti Szakszolgálat, illetve a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi központban biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást többcélú társulás keretében biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A családsegítés komplex módon nyújtja az ellátást a szociálisan hátrányos helyzetű egyéneknek, családoknak, segít abban, hogy a kialakult válsághelyzet megoldódjon, illetve a kialakulását megelőzze. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Krízishelyzetben a családok a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ segítségét vehetik igénybe, kik az önkormányzattal, az iskola, óvoda, védőnő, háziorvos bevonásával igyekeznek szakszerű segítséget nyújtani. A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ feladata: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenységi körükbe tartozik a családi kohézió erősítése, a megküzdő képesség, a problémamegoldó készség kialakítása és fejlesztése a kliensekben, az egyének, családok és társintézmények természetes és mesterséges erőforrásainak mobilizálása, az önerő bevonása a segítő kapcsolatba, valamint fokozott preventív munka a gyermek-, ifjúság-, és családvédelem területén.

36

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Csesztreg községben 101 fő 14 éven aluli gyermek él a 2012-es adatok alapján Már az óvodában kezdik megismertetni a gyermekekkel a sport és az egészséges életmód fontosságát. Rendszeresen tartanak egészségnapot mind az óvoda, mind az iskola intézményében. Hetente több alkalomban testnevelési órákon próbálják megszerettetni a kis gyermekekkel a sportot, és hangsúlyozzák annak fontosságát. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A településen oktatási-nevelési intézmény működik, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára a gyermekétkeztetés és az ingyenes tankönyv biztosított. i.) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen bölcsődei nevelés helyben nem megoldott.

37

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A településen családi napközi nem működik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a.) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen van közoktatási intézmény. A településen élő óvodás korú és iskoláskorú gyermekek a községben található óvodába és iskolába járnak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A településen működik köznevelési intézmény, így adott a gyógypedagógusok száma. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A csesztregi tanulókat fogadó közoktatási intézmények részéről hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés jelzésére nem került sor.

38

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény működik. A csesztregi tanulókat fogadó közoktatási intézmények maximálisan törekednek az oktatás hatékonyságát növelni.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre.

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

1 Az óvoda telephelyeinek száma 15

Hány településről járnak be a gyermekek

75 Óvodai férőhelyek száma 3 Óvodai csoportok száma reggel 7, este 17

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

3 hét A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

6

1

6

1

0

0

3

0

2 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0

Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Gyógypedagógusok létszáma

Dajka/gondozónő

A településen önálló óvoda működik. Az önkormányzat az óvodai nevelési feladatot a fenntartott intézménye révén biztosítja. A településen élő óvodás korú gyermekek a helyi óvodába járnak. A napi rendszeres óvodába járás a beíratott gyermekeknél megvalósult.

39

A 2013/2014-es tanévben az óvodába beíratott gyermekek száma 71 fő. Az intézményben jelenleg 6 fő óvodapedagógus, valamint 3 fő dajka és 2 fő kisegítő személyzet kerül foglalkoztatásra, valamennyien rendelkeznek az előírt képesítésekkel. Az intézmény szakember ellátottsága jónak mondható, ugyan 1 fő óvodapedagógusra még szükség lenne. A logopédia foglalkozások külső szakember segítségével, heti rendszerességgel valósul meg. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

15

2

50

1

15

0

14

2

50

1

14

0

16

2

50

1

16

0

20

2

50

1

20

0

21

2

60

1

21

0

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

26

28

54

32

59,3%

2011/2012

24

33

57

30

52,6%

2012/2013

23

34

57

35

61,4%

napközis tanulók száma

tanév

Forrás: TeIR, KSH Tstar Csesztreg településen helyben általános-iskolai nevelés-oktatás működik. A községben Általános Iskolába 145 gyermek jár. A 4.4.7 táblázat alapján a 2012/2013 évben az iskola csesztregi tanulóinak létszáma 57 fő, amely az előző évekhez viszonyítva hasonlóságot mutat. A közoktatási feladatokat, a fejlesztő felkészítést, a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést, a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás és az iskolai napközi is Csesztregen vehető igénybe.

40

A korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el kistérségi koordinációban. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése részben biztosított

gyermekprogramok szervezése

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. Csesztregen a közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás területén – lényegesen magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segíti az óvodai szolgáltatások teljes körű elérése, a bölcsődei ellátás egyenlőre nem megoldott. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkavállalási korúak száma a Zala Megyei kormányhivatal Járási hivatal Munkaügyi Központja szolgáltatott adatot. A munkanélküliek számát jelen fejezet 5.1.1. táblázat tartalmazza. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

2008 312 270 2009 240 263 2010 308 268 2011 307 260 2012 311 256 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

férfiak

nők

férfiak

nők

293 218 292 293 301

252 241 253 249 247

19 22 16 14 10

18 22 15 11 9

41

A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Csesztreg Községben bölcsőde nem működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhelyhiány miatt még óvodás korú gyermeket nem utasítottak el. Az általános iskolában reggel 7-től várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők délután fél 5-ig biztonságban tudhatják gyerekeiket.

42

43

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A helybéli nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban, mint a férfiak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei igen csekélyek. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire közfoglalkoztatottként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők a foglalkoztatás területen hátrányos megkülönböztetést élveznek a bérek terén is. Ugyanazon munkáért sokszor kevesebb bért kapnak, mint férfi társaik. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

2008

15

2009

14

2010

16

2011

20

2012

21

működő bölcsödék száma

bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

egyéb

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

44

A településen a bölcsődei nevelés nem megoldott. Problémaként jelentkezhet a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése, amelynek oka, a bölcsődei férőhelyek korlátozottsága, amely nagymértékben csökkenti a nők munkaerő-piacon történő elhelyezkedését, illetve munkába való visszatérést. Az óvodai nevelés a községben működő óvodai intézményben valósul meg. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a családbarát munkahelyek száma kevés.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

22

22

2009 2010 2011 2012

1 1 1 1

24 25 28 25

24 25 28 25

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történő legmegfelelőbb alkalmazását értjük. A széles körű és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezően befolyásolja, illetve befolyásolhatná. E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegőrzés szerves része. Hiszen egészséget megőrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a megelőzés sorsdöntő kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A mélyszegénységben élők és roma családoknál jellemzően megfigyelhető, hogy több gyermeket vállalnak, és ezek a gyermekek általában előre nem tervezettként jönnek világra. Családtervezésnél azonban kevesen veszik figyelembe az egészséges életmód, egészséges környezet, higiénia, terhes gondozás, szűrővizsgálatok fontosságát. A fenti kritériumok megismertetésében, elfogadtatásában a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központnak és a védőnői hálózatnak van fontos szerepe. A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok, tanórák már az általános iskolában megkezdődnek, majd a középiskolákban folytatódnak; osztályfőnöki, biológia óra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idején a megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A településen működik védőnői szolgálat, amelynek feladata a kisgyermek egészségi állapotának felügyelete, valamint a kismama gyakorlati, lelki segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A településen a 0-3 éves korú gyermekek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 2008-ban 22 fő, 2009-ben 24 fő, 2010-ben 25 fő, 2011.-ben 28 fő, és 2012-ben 25 fő volt az ebbe a korcsoportban tartozó gyermekek száma a településen.

45

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőkkel szembeni családon belüli erőszak az emberi méltósággal szembeni súlyos támadás, amely megakadályozza, hogy a nők élhessenek alapvető jogaikkal. E jogsértéseket csendben, gyakran általános közönytől övezve követik el. A nőkkel szemben családon belül elkövetett erőszak forrása az, hogy a nők férfiakénál alacsonyabb társadalmi pozíciója a nők és lányok súlyos megkülönböztetéséhez vezet a családokban és nagyobb közösségekben. Olyan fokozódó problémáról van szó, amely az Európa Tanács összes tagállamát érinti. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni, sokszor maguk a nők– különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70§, Munka Törvénykönyve 5§, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A településen nőket ért fizikai, vagy lelki bántalmazásról pontos információ nem áll rendelkezésre. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

0

0

0

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nem működnek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona). A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal együttműködve az alábbi, Zala megyében működő anyaotthonok és családok átmeneti otthona vehető igénybe. Csesztreg községre vonatkozóan a zalaegerszegi Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona az illetékes, ahova elsősorban Zalaegerszegről és vonzáskörzetéből helyeznek el várólista alapján (várandós nőket is). Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén az ország egész területéről is fogadnak, minden esetben a gyermekjóléti szolgálat ajánlásával, egyéni kérelem alapján 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati anyaotthon a (egyházi, alapítványi) év anyaotthon a település 50 km-es anyaotthon a településen körzetében településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

0

0

0

1

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

1 1 1 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés

46

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012

Férfi

Nő

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi

Nő

Közgyűlések tagjai Férfi

Nő

Forrás: Helyi adatgyűjtés Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testületben a polgármester és 4 fő képviselő között 2 nő foglal helyet. Az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézmények is többségében női alkalmazottakat foglalkoztatnak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák Csesztregen nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája

Bölcsőde, családi napközi igénybevétele

47

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az ageizmus az életkor alapú diszkriminációt jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkriminációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, megvalósulhat direkt vagy indirekt módon, és következményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkriminációnál tapasztaltakhoz. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztudatban. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon, ahogy községünkben is.

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 110 148 258 2008 107 139 246 2009 111 137 248 2010 123 143 266 2011 81 114 195 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat a településen élő nyugdíjas korúak nemenkénti bontását tartalmazza. 2008-ban a településen összesen 258 fő nyugdíjas volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 110 fő, míg a nők száma 148 fő. 2009-ben az összes nyugdíjas száma a településen 246 fő volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 107 fő, a nők száma 139 fő volt. 2010-ben az összes nyugdíjas száma 248 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásában részesülő férfiak száma 111 fő, míg a nők száma 137 fő volt. 2011-ben az összes nyugdíjas száma 266 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 123 fő volt, a nők száma 143 fő. 2012-ben az összes nyugdíjas száma 195 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 81 fő volt, a nők száma 114 fő. Az adatokból megállapítható, hogy a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők között magasabb a nők száma.

48

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Jelentős az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció is. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a Munka Törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori. A magas munkanélküliségi adatok kedvezőtlenek az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előmozdítására. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Csesztregen működik nyugdíjasok klubja Korhatártalanok Klub néven. Aktív közösségi élet zajlik, foglalkoztatás, tanulás lehetősége rendelkezésükre áll. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs arra vonatkozó adat, hogy az időskorú személyeket mely hátrányos megkülönböztetés éri a foglalkoztatás területén.

49

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alapszolgáltatások közül Csesztregen elérhető a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás. A településen háziorvosi rendelő működik, a járóbeteg szakellátások a Lenti Egészségügyi Központban érhetők el a lakosság részére.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 213 0 0% 2009 222 0 0% 2010 223 0 0% 2011 240 0 0% 2012 177 0 0% Forrás: TeIR, KSH Tstar

50

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

1 1 0 0 0

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadékában részesülő személyekről 2012. évben nem állnak rendelkezésre adatok. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a településen élő idős lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzájutására. Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül az Idősek napja, amely az érintettek körében nagy sikernek örvend. A településen a Művelődési Ház és IKSZT nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generáció részére is lehetőséget biztosít a társas kapcsolatokra, a tudás bővítésére. Az idősek a közösségi közlekedés, a közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés az akadálymentesítés hiánya miatt korlátozottan tudják igénybe venni. c) idősek informatikai jártassága A településen működő IKSZT és mozgókönyvtári szolgálat internet hozzáféréssel is rendelkezik, amely lehetőséget biztosít, nemcsak a fiatalabb korosztály, hanem az idősebb korúak részére a világháló elérésére. A település azonban nem rendelkezik megfelelő adatokkal arra vonatkozólag, hogy az idősebb korosztály mennyire ismeri a számítógépet, és szeretnék-e informatikai tudásukat fejleszteni. Ezért a közeljövőben célszerű lenne feltérképezni, hogy az érintett célcsoport ismeri-e a számítógépet, tudja-e kezelni. Amennyiben az adatgyűjtés eredménye arra enged következtetni, hogy az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól, de van igényük az ismeretek elsajátítására, akkor szeretnénk megoldást találni erre a problémára.

51

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Községünkben a Korhatártalanok Klubja igyekszik az idősebb korosztályt megcélzó, speciális programok nyújtására. Szükségessé válna olyan intézkedések, lehetőségek meghozatalára, melyek kiszélesítik ezeket a programokat. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma

Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nem csak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkoztatási forma. A helyi önkormányzat nem foglalkoztat fogyatékkal élő személyeket. A községben nem található olyan vállalkozási forma, mely a fogyatékkal élők számára munkát biztosítana. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élők foglalkoztatása területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. Nincs elérhető munkahely a községben élő fogyatékkal élők számára.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen fogyatékkal élőket támogató helyi intézmény nem működik. Az önkormányzat a Kolping Gondozási Központtal kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a fogyatékos személyek nappali ellátását. Nincs lehetőség az önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok igénybevételére a fogyatékkal élők számára Csesztreg Községben.

52

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008

5

0

2009

3

0

2010

3

0

2011

3

0

2012

3

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők száma 2008-ban 5 fő, 2009-ben 3 fő volt, 2010-ben 3 fő, 2011-ben 0 fő, 2012-ben 0 fő volt számon tartva rokkantság és rehabilitációs ellátás néven. A településen 0 fő részesül az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban.

53

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A településen fogyatékkal élők nappali ellátását biztosító intézmény helyben nem található. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az önkormányzat a fogyatékkal élők részére, anyagi erőforrás hiánya miatt nem tud kedvezményeket biztosítani. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen található közintézmények (önkormányzati hivatal, művelődési ház, könyvtár) akadálymentesítése részben megoldott. A közintézmények fizikai akadálymentesítése megtörtént, viszont a látás- hallássérültek és egyéb fogyatékkal élők számára nem minden épület akadálymentes. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés akadálymentesítését még nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A helyi lakosok foglalkoztatásában kiemelkedő szerepe van az önkormányzatnak, amely a közmunkaprogramok révén tud részt venni a foglalkoztatásban. A községben kevés számban élnek fogyatékkal élő emberek. Munkahelyek a község területén nem állnak rendelkezésükre a fogyatékkal élő emberek számára. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

54

A buszmegállók fizikai akadálymentesítése megtörtént. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A szociális alapszolgáltatások közül a községben elérhető a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított a fogyatékkal élők számára is a háziorvosi rendelés keretében, a járóbeteg szakellátások a Lenti Egészségügyi központban érhetők el a lakosság részére f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen nem érvényesül a pozitív diszkrimináció jelensége. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Közintézmények teljes akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei

Teljes akadálymentes környezet kialakítása

55

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Óvoda közös fenntartására és működtetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § -a alapján az óvodai nevelés biztosítása az önkormányzat kötelező feladatainak egyike. A település ezen feladat-ellátási kötelezettségének a szomszédos településekkel közösen tesz eleget. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen nemzetiségi önkormányzat nem működik. A településen működik egyházközség, amely gondozza az egyház tulajdonát képező területet, a templomot. A településen a civil szervezetekkel való kapcsolatot egyrészt a közszolgáltatások biztosításán keresztül valósul meg. Csesztregen a házi segítségnyújtás, a hajléktalanok nappali ellátása, valamint a fogyatékos személyek nappali ellátása a szociális törvényben meghatározottak szerint ellátási szerződés keretében a Kolping Gondozási Központ által valósul meg. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Társulások:

- Lenti Kistérség Többcélú Társulása: Önkormányzatunk a társulás keretében gondoskodik a családsegítés, gyermekjóléti alapszolgáltatás, valamint a központi orvosi ügyelet, mint kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.

ZALAISPA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS A 281 önkormányzat által alapított Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás tevékenysége, a Társulás területén a hulladékgazdálkodás biztosítása. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen több civil szervezet is működik, azok részvétele nagymértékű a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 1890-ben alakult Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, 1928-ban létrejött Sportegyesület. Hagyományaink őrzői 23 éve a Falubarát Egyesület tagjai, sokat tesznek a falu kulturális életének színesítéséért, a közösségért. A Horgász egyesület is hozzájárul a gyermekek és az idősebb korosztály hasznos szabadidő eltöltéséhez. A Csesztreg Községért Közalapítvány folyamatosan tevékenykedik a hátrányos helyzetű gyermekek és a rászoruló idős emberek támogatásáért. A művelődési ház keretei között működik a negyven éves múltra visszatekintő Pávakör, a Színjátszókör, a Rózsatánc kamarakórus, a Kézimunkakör, Korhatártalanok Klubja. A hagyományok ápolása az egyik erőssége településünknek, azt is lehet mondani életünk része. Gyermekek, fiatalok, felnőttek és az idősebb korosztály is képviselteti magát a hagyományőrző programokban – maskurázás, majális, szüreti felvonulás. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Községünkben a for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában olyan módon nyilvánul meg, hogy a Csesztreg Községért Közalapítvány kezdeményezéseit, az iskolát és az óvodát is támogatja.

56

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

- Csesztreg Község Önkormányzata - Kerkai Jenő Általános Iskola - Tündérkert Óvoda - Háziorvos - Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ - Védőnői szolgálat

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A fórum szervezésével kívánjuk feltárni a mélyszegénységben élők, illetve romák, nők, idősek, gyermekek és fogyatékkal élők helyzetét, valamint beazonosítani a problémákat, majd megoldást találni a meglévő problémákra. Csesztreg Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Csesztreg Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében.

57

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Csesztreg településre általánosan érvényes megállapítások: -

nyilvántartott álláskeresők között a tartós munkanélküliek magas aránya

-

elöregedő népesség, a természetes fogyás mutatószáma növekszik

-

ingázás a munkahely és a lakóhely között

-

szociális ellátásokra magas számú igény

Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Magas az aktív korúak között a tartós Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás munkanélküliek száma; növelése;

Gyermekek

Szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem Gyermekprogramok szervezése teljes körűen biztosított

Idősek

Nyugdíjban, nyugdíjszerű részesülők magas száma;

Nők

Kiskorú gyermekek problémája

Fogyatékkal élők

Közintézmények teljes akadálymentesítésének hiánya, közösségi Teljes akadálymentes környezet kialakítása; közlekedés nehézségei;

ellátásban

Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;

elhelyezésének Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása

58

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás Munkaügyi központ, Önkormányzat növelése

Gyermekek

Gyermekprogramok szervezése

Idősek

Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási kibővítése, egészségügyi szolgáltatások Központ, Kolping Gondozási Központ, fejlesztése; Önkormányzat, Egészségügyi Központ

Nők

Bölcsőde, családi napközi igénybevételének Önkormányzat, védőnői szolgálat, óvoda biztosítása

Fogyatékkal élők

Teljes akadálymentes környezet kialakítása;

Önkormányzat, Általános iskola, Óvoda

Önkormányzat

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentesen élhetnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményei nagymértékben javuljanak Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közösségi életben való részvételére, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén családbarát munkahelyek létesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedésére és lehetőségeik bővítésére.

59

Az intézkedési területek részletes kifejtése Romák és/vagy a mélyszegénységben élők, helyzete, esélyegyenlősége: 1. Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése Intézkedés címe:

Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövidtávú cél: az aktív korúak között a tartósan munkanélküliek számának pontos felmérése, az okok pontos feltérképezése, Középtávú célkitűzés: az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: tartósan munkanélküliek számának csökkentése -

tartósan munkanélküliek számának és okainak pontos felmérése az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése a javaslatok megvalósítása

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, jegyző,

Partnerek

Munkaügyi központ,

Határidő(k) pontokba szedve

2014.: felmérések elkészítése 2015.: a tartós munkanélküliek számára munkalehetőségek feltérképezése, biztosítása 2014.-2018.: munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Munkaügyi központ adatai; Önkormányzat éves beszámolója Foglalkoztatottsági szint növekedése

motiválatlan résztvevők, jövőkép hiánya

Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása

60

Gyermekek helyzete, esélyegyenlősége: 1. Gyermekprogramok szervezése

Intézkedés címe:

Gyermekprogramok szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem teljes körűen biztosított

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövidtávú cél: szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének biztosítása Középtávú célkitűzés: rendszeressé váló gyermekprogramok Hosszútávon: gyermekprogramok rendszeres szervezése révén közösségépítés, formálás - Igények felmérése - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése, együttműködés kialakítása az érintett intézményekkel, - a programok szervezéséhez szükséges források felkutatása

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, jegyző

Partnerek

Önkormányzat, általános Alapszolgáltatási Központ

Határidő(k) pontokba szedve

2013.: igényfelmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése 2014-2018.: gyermekprogramok rendszeres szervezése a partnerekkel együttműködve.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Önkormányzat adatai

iskola,

óvoda,

Szociális

és

Gyermekjóléti

Kockázatok és Elegendő gyermeklétszám hiánya, változó jogszabályi környezet csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása

61

Nők helyzete, esélyegyenlősége: 1. Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása

Intézkedés címe:

Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövidtávú cél: igények pontos feltérképezése Középtávú célkitűzés: értékelés, szükséges intézkedések előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: bölcsődei nevelés megszervezése

- Igényfelmérés - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése - Bölcsődei nevelés megszervezése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, jegyző

Partnerek

Önkormányzat, szociális és gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ;

Határidő(k) pontokba szedve

2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése 2014-2016.: bölcsődei nevelés megszervezése az igények alapján

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Önkormányzat adatai

Kockázatok és Pénzügyi forrás hiánya csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

62

Idősek helyzete, esélyegyenlősége 1. Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés címe:

Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövidtávon: pontos felmérés készítése idősek helyzetéről, igényeikről Középtávon: információhoz való hozzáférés elősegítése, Hosszú távon jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztése a cél

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

-

felmérés készítése idősek helyzetéről, problémák beazonosítása, terv kidolgozása információhoz való hozzáférés elérése kulturális programok szervezése idősek klubja működtetése, fejlesztése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ

Partnerek

Önkormányzat, Kolping Gondozási Központ, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Egészségügyi Központ, háziorvos, házi gondozó

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

2013.: felmérések elkészítése, elemzése, problémák beazonosítása 2014.: idősek klubja működtetése 2015 - 2018.: szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

Önkormányzat adatai

Kockázatok és Pénzügyi forrás hiánya csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása

63

Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 1. Akadálymentes környezet kialakítása

Intézkedés címe:

Akadálymentes környezet kialakítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Közintézmények teljes akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei;

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövidtávon: fogyatékkal élők helyzetének, igényeinek pontos felmérése, problémák beazonosítása Középtávon: teljes akadálymentesítés kidolgozása, munkahelyek elérhetőségének elősegítése Hosszútávon: teljes akadálymentesítés megvalósítása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

-

akadálymentesítési kötelezettség pontos felmérése akadálymentesítésre vonatkozó ütemterv kidolgozása lehetséges pénzügyi források felkutatása, saját forrás felmérése ütemterv és pénzügyi források rendelkezésre állása akadálymentesítés megvalósítása

szerint

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, jegyző

Partnerek

Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve

2013.: felmérések készítése, elemzése, probléma megoldására javaslat tétel 2014. – 2015.: ütemterv kidolgozása, lehetséges pénzügyi források felkutatása 2014-2018.: akadálymentesítettség megvalósítása

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Önkormányzat adatai

Pénzügyi forrás hiánya

Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

64

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Az intézkedés címe, megnevezése

Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése

Gyermekprogra mok szervezése

Bölcsőde, családi napközi igénybevételén ek biztosítása

1

Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

D

Az intézkedés tartalma

E

Az intézkedés felelőse

F

költségevetés

önkormányzat 2018. által kijelölt személy

önkormányzat 2018. által kijelölt személy

Helyzet és önkormányzat 2016. igényfelmérés által kijelölt , bölcsődei személy nevelés megszervezése

Erőforrások felmérése, források megteremtése

felmérés saját koncepció, Erőforrások készítése idősek költségvetés felmérése, helyzetéről, források megteremtése

bölcsődei nevelés megszervezése

Ifjúsági koncepció

G

Az intézkedés megvalósításának határideje

a tartósan Közfoglalkoztatá tartósan önkormányzat 2018. munkanélküliek si terv munkanélküliek által kijelölt számának számának és személy csökkentése okainak pontos felmérése, értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése megvalósítása

szabadidő szabadidő hasznos, hasznos tartalmas eltöltésének eltöltése nem biztosítása, biztosított közösségformál ás-építés

Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma

Szociális alapszolgáltatás Nyugdíjban, ok bővítés, nyugdíjszerű fejlesztése

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

III. A nők esélyegyenlősége

1

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Intézkedés sorszáma

C

B

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

A

3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) I

Létrejött programok száma, érdeklődési

bölcsődei nevelés megvalósítása az igényfelmérés alapján

Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók

kérdőívek, felmérés eredményei

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati

megfelelő környezet kialakítása (tárgyi személyi feltételek)

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források

tárgyi személyi feltételek

Hosszú működés

65

távú

folyamatosan működik a bölcsődei és nevelés

Hosszú működés

távú

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

J

és Folyamatos ütemterv munkaterv, megfelelő források

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

H

1

Akadálymentesí Akadálymentesí tés tés hiánya megvalósítása

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

ellátásban részesülők magas száma

akadálymentesít pályázati és források megvalósulása

problémák beazonosítása, terv kidolgozása információhoz való hozzáférés elérése kulturális programok szervezése jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztése Erőforrások felmérése, források megteremtése

önkormányzat 2018. által kijelölt személy

források

akadálymentesít Emberi, és megvalósulás szakemberi bevonás, pályázati források

mutatók

66

teljes körű akadálymentesít és

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

68

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

69

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

70