CSEPEL III ERİMŐ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ május 31. Készítette:

CSEPEL III ERİMŐ

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ÉS EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

KÖZÉRTHETİ ÖSSZEFOGLALÓ 2010. május 31.

Készítette:

MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 1117 Budapest, Budafoki út 95. Tel: (1) 382-4700 Fax: (1) 204-4198

Dokumentum azonosító:S 090640 25 100531 1

Csepel III Környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció Közérthetı összefoglaló

TARTALOMJEGYZÉK 1

ELİZMÉNYEK.............................................................................................................. 4 1.1 Beruházói szándék ................................................................................................ 4 1.2 A tervezett beruházás fı elemei ........................................................................... 4 1.3 Kiinduló feltételek, az elızetes vizsgálatok eredményei .................................... 4 1.3.1 Lehetséges mőszaki megoldások................................................................... 4 1.3.1.1 1.3.1.2 1.3.1.3 1.3.1.4

Tüzelıanyag ................................................................................................................ 5 Blokkok elrendezése – tengelyek száma .................................................................... 5 Hőtési technológia ....................................................................................................... 6 Csatlakozás a magyar villamos energia rendszerhez (VER) ...................................... 6

1.3.2 Kiválasztott mőszaki megoldások ................................................................... 6 1.4 A kiválasztott technológia környezetvédelmi elınyei ........................................ 6 1.5 A telephely környezetvédelmi elınyei ................................................................. 6 2 ALAPINFORMÁCIÓK ................................................................................................... 7 2.1 Az engedélykérı adatai ........................................................................................ 7 2.2 A beruházás engedélyeztetése............................................................................. 7 2.3 Az erımői technológia környezetvédelmi engedélyeztetésének folyamata...... 7 2.3.1 Az erımői technológia összevont KHV+IPPC dokumentációja ....................... 7 2.3.2 A KHV+IPPC dokumentáció készítésének célja ............................................. 7 2.3.3 Az engedélyezés alapjául szolgáló technológiai alapadatok ........................... 8 2.4 Közösségtájékoztatás ........................................................................................... 8 3 A TELEPÍTÉS HELYE, TERÜLETIGÉNYE, TERÜLETHASZNÁLATOK ...................... 8 3.1 Telepítési terület.................................................................................................... 8 3.2 A tervezett erımői terület tulajdonviszonyai ......................................................10 3.2.1 Elızetes egyeztetések ..................................................................................11 4 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG JELLEMZİI .............................................................11 4.1 A választott technológia ......................................................................................11 4.2 Gépészeti fıberendezések ..................................................................................13 4.2.1 Blokkséma ....................................................................................................13 4.3 Tüzelıanyag ellátás .............................................................................................13 4.3.1 Alap tüzelıanyag - Földgáz ...........................................................................13 4.3.2 Tartalék tüzelıanyag – Kis kéntartalmú (0,2 %) gázturbina tüzelıolaj ...........13 4.4 Vízellátás, vízfelhasználás, vízkezelés ................................................................13 4.4.1 Vízigények ....................................................................................................13 4.4.2 Technológiai hulladékvíz kibocsátások ..........................................................14 4.4.3 Csapadékvíz elvezetés .................................................................................14 4.4.4 Ivóvíz - szennyvíz ..........................................................................................14 4.5 Távhı kiadás lehetıségei a Csepel III erımőbıl................................................14 4.6 Villamos berendezések ........................................................................................15 4.7 Irányítástechnika ..................................................................................................15 4.8 Villamos hálózati csatlakozás .............................................................................15 4.9 Építészet ...............................................................................................................15 4.9.1 Elrendezés ....................................................................................................16 4.9.2 Bontási munkálatok .......................................................................................16 4.10 Városképi megjelenés ......................................................................................19

MVM ERBE Zrt.

2/27


5

A KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE .............................................................................20 5.1 A hatótényezık és a hatásviselık.......................................................................20 5.2 Közvetlen hatások által érintett területek ...........................................................20 5.3 Országhatáron átterjedı környezeti hatások .....................................................21 6 ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................21 6.1 A hatásvizsgálat eredményeinek összegzése ....................................................21 6.1.1 Levegıtisztaság-védelem ..............................................................................21 6.1.2 Felszíni vizek.................................................................................................23 6.1.3 Felszín alatti vizek és a talaj védelme ...........................................................24 6.1.4 Zaj- és rezgés ...............................................................................................24 6.1.5 Hulladékgazdálkodás ....................................................................................24 6.1.6 Élıvilág érintettsége ......................................................................................24 6.2 BAT alkalmazása a tervezett Csepel III-ban........................................................25 7 KÖZÖSSÉGTÁJÉKOZTATÁS .....................................................................................26 8 AZ ALPIQ CSEPELI VÁLLALATCSOPORT ELISMERÉSEI .......................................27

MVM ERBE Zrt.

3/27


1

ELİZMÉNYEK

1.1

Beruházói szándék

Az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport a volt Csepel Vas- és Fémmővek területén 2000-ben üzembe helyezett Csepel II kombinált ciklusú gázturbinás erımőve bıvítéseként egy új, jó hatásfokú, 400-450 MWe villamos összteljesítményő, Csepel III Erımő (Csepel III) elnevezéső, kombinált ciklusú gázturbinás erımő (KCE) beruházásának elıkészítését kezdte meg. Az Alpiq Csepeli Vállalatcsoportot négy budapesti székhelyő társaság alkotja: Alpiq Csepel Kft. (korábbi nevén Csepel Áramtermelı Kft.), a Csepel II Erımő (Csepel II) tulajdonosa, Csepel III Erımő Kft., az új Csepel III beruházója, Alpiq Csepeli Szolgáltató Kft., a Csepel II üzemeltetési és karbantartási feladatait látja el, Alpiq Csepeli Erımő Kft., a Csepel I szolgáltató társaságot üzemelteti. Az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport tulajdonosa Európa egyik piacvezetı energiakereskedı társasága, a svájci Alpiq. A kombinált ciklusú erımő üzembe helyezése az elızetes tervek szerint 2014. évben várható. A Csepel III elsıdleges tüzelıanyaga földgáz lesz. A hıhasznosító kazánban nem lesz póttüzelés. Alternatív tüzelıanyagként - a Villamosenergia Törvény (VET) elıírásait kielégítendı – gázturbina olaj felhasználása tervezett. Az engedélykérı a Csepel III Erımő Kft. A Csepel III tervezési és engedélyeztetési munkáinak teljes körő ellátására, köztük a környezetvédelmi engedélyeztetés lefolytatására az MVM ERBE Zrt. (ERBE) kapott megbízást többfordulós tárgyalás eredményeképpen. 1.2

A tervezett beruházás fı elemei

A tervezett beruházás az alábbi fı elemekbıl tevıdik össze: az erımői technológia megépítése az erımői hőtıvízrendszer megépítése csatlakozás a magyar villamos energia-rendszerhez (VER) 1.3 1.3.1

Kiinduló feltételek, az elızetes vizsgálatok eredményei Lehetséges mőszaki megoldások

A tervezett Csepel III fejlesztés Technológiai alaptervében megvizsgált lehetséges mőszaki megoldások és azok különbözı változatai (zárójelbe téve) az alábbiak voltak: [1.] Tüzelıanyag (földgáz, tartalék tüzelıanyag: tüzelıolaj) [2.] Blokkok elrendezése Tengelyek száma (egytengelyes – Single-Shaft (SS) vagy többtengelyes – Multi-Shaft (MS)) [3.] Hőtési rendszer (frissvízhőtés)

MVM ERBE Zrt.

4/27


[4.] A magyar villamos energia rendszerhez (VER) történı hálózati csatlakozás feszültségszintje (400 kV, 220 kV, 120 kV) 1.3.1.1 Tüzelıanyag A Csepel II gázellátása az erımőtıl mintegy 2 km-re található Rózsa utcai gázátadó állomásból történik. A Rózsa utcai gázátadó és a Csepel II között kiépítésre került tartalék gázvezeték, a Csepel III gázellátása e csıvezeték felhasználásával tervezett. A 44/2002. (XII.28.) számú GKM rendelet elıírja, hogy az alternatív tüzelıanyagból megszakítható földgázszállítási szerzıdés megkötése esetén 8 napi, éves átlagos tüzelıanyag felhasználásnak megfelelı normatív és további 8 napi, biztonsági energiahordozó készletet kell tartalékolni. A rendelet szerint csak a normatív készletet kell a telephelyen tárolni, a biztonsági energiahordozó készlet folyamatos - vezetéken keresztül történı - rendelkezésre állása esetén a telephelyen kívül is tárolható. 1.3.1.2 Blokkok elrendezése – tengelyek száma A tervezett 400-450 MWe villamos összteljesítményő erımő megvalósítása a legtöbb nagy energetikai berendezés gyártó által már kidolgozott, korszerő, jó hatásfokú, ún. típus kombinált ciklusú blokkok telepítésével megoldható. A kívánt blokkméret elérésére alkalmas gázturbinák jól bevezetett referenciával és komoly üzemi tapasztalattal rendelkeznek világszerte. Versenyképes áron több gyártótól - Alstom, GE, Siemens, Mitsubishi – beszerezhetık. A felsorolt gyártók sorozat terméke villamosenergia-termelésre optimalizált konstrukció. Elrendezésüket tekintve alapvetıen kétféle kivitel lehetséges: egytengelyes (Single Shaft - SS), kéttengelyes (Multi Shaft - MS) elrendezés. Egytengelyes - Single-Shaft (SS) elrendezés Az egytengelyes vagy SS elrendezés egy gázturbinából (GT), egy gızturbinából (ST), egy generátorból és egy a gázturbina kilépı füstgáza által főtött hıhasznosító kazánból (HRSG) áll. A HRSG által termelt gızt a gızturbina hasznosítja. A gázturbina és a gızturbina, egymás utáni elrendezésben, ugyanazon tengelyre főzötten kapcsolódik a generátorhoz, amelyek így azonos fordulaton forognak. A speciális kialakítás következtében a gázturbina – generátor - gızturbina gépcsoport elrendezése kötött. Többtengelyes - Multi-Shaft (MS) elrendezés A kéttengelyes vagy MS elrendezés egy vagy több gázturbina-generátor egységbıl, egy gızturbina-generátor egységbıl és gázturbinánként egy-egy hıhasznosító kazánból áll. A gızturbina a hıigényekre optimalizálható kialakítású lehet, a két generátor külön villamos kicsatlakozással is rendelkezhet. A két konfiguráció összehasonlítása Mindkét változatnak vannak elınyei és hátrányai is. A gázturbina szállítójától függetlenül a fent említett KCE alternatívák esetén a névleges teljesítmény, a hatásfok, a megbízhatóság (rendelkezésre állás), a fizikai méret, mind nagyon közel vannak egymáshoz. Mindkét típus, de fıként az SS elrendezés teljesen standardizált. Összességében a jobb összhatásfok, kedvezıbb beruházási költség, a kisebb helyigény és a rövidebb átfutási idı miatt a Single-Shaft elrendezés került kiválasztásra.

MVM ERBE Zrt.

5/27


1.3.1.3 Hőtési technológia Csepel III hőtésére célszerően egyféle hőtési rendszer vehetı figyelembe, a Duna vizére alapozott frissvíz hőtés. 1.3.1.4 Csatlakozás a magyar villamos energia rendszerhez (VER) A tervezett telepítési térség villamos hálózatát, valamint a tervezett beépített erımői gépnagyságokat tekintve a 400-450 MW e, erımői teljesítményhez a hálózati csatlakozás tervezhetı feszültségszintje 220 kV. 1.3.2

Kiválasztott mőszaki megoldások

A Technológiai alaptervben vizsgált változatok közül kiválasztott mőszaki megoldások az alábbiak:

1.4

[1.]

Csepel III tüzelıanyaga földgáz, tartalék tüzelıanyaga gázturbina olaj

[2.]

Csepel III egytengelyes SS elrendezéső

[3.]

Csepel III hőtési rendszere frissvízhőtés, a Duna vizét használva

[4.]

Csepel III villamos hálózati csatlakozásának feszültségszintje 220 kV

A kiválasztott technológia környezetvédelmi elınyei

A tervezett Csepel III jellemzıi: o a földgázt, mint tüzelıanyagot kiemelkedıen magas hatásfokkal hasznosítja villamos energia termelés céljára o a földgáztüzelés, az alacsony NOx kibocsátású égıkkel mőködı gázturbina, alacsony fajlagos légszennyezı anyag kibocsátást eredményez o az elérhetı legjobb technika (BAT) kívánalmait maradéktalanul kielégíti o mőködéséhez nem szükséges közúti szállítás igénybe vétele o a földgáztüzelésbıl adódóan, mőködése során igen kevés szilárd technológiai hulladékot termel o a kiválasztott technológiának kis telepítési helyigénye van o jó szabályozható, gyorsan indítható o magas a rendelkezésre állása, kicsi a karbantartási idıigénye 1.5

A telephely környezetvédelmi elınyei

A telephely az alábbi környezetvédelmi szempontok alapján került kiválasztásra: A létesítmény meglévı ipari területen belül, ún. barnamezıs beruházásként kerül elhelyezésre, zöldmezıs terület foglalásával nem jár Lakott területektıl távol van Levegıtisztasági védelmi övezet szempontjából a szükséges védıtávolság biztosítható A meglévı Csepel I és Csepel II technológiai és üzemeltetési kapcsolatai alkalmazhatóak (sótalanvíz ellátás, tüzelıanyag ellátás, forróvíz, távhı szolgáltatás, kommunális szennyvízkezelés, üzemeltetési és szolgáltatási tapasztalat, erımővi szakmai kultúra)

MVM ERBE Zrt.

6/27


2

ALAPINFORMÁCIÓK

2.1

Az engedélykérı adatai

Engedélykérı: Rövidített neve: Székhelye: Felelıs vezetık: 2.2

Csepel III Erımő Korlátolt Felelısségő Társaság Csepel III Erımő Kft. 1211 Budapest, Színesfém utca 1-3. Briglovics Gábor, Ambrovics Dénes, Bene Balázs, Varga Csaba

A beruházás engedélyeztetése

A beruházás fı elemei környezetvédelmi szempontból három önálló eljárásban kerülnek engedélyeztetésre, a következık szerint: ⇒ az erımői technológia környezetvédelmi engedélyeztetése ⇒ az erımő vízjogi (elvi és létesítési) engedélyeztetése ⇒ a villamos távvezeték engedélyeztetése 2.3

Az erımői technológia környezetvédelmi engedélyeztetésének folyamata

A megvalósítandó 400-450 MW e villamos összteljesítményő Csepel III létesítésének elıfeltétele a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet szerinti környezetvédelmi engedélyeztetés lefolytatása és annak végeredményeként az egységes környezethasználati engedély megszerzése. Az engedélyezı hatóság a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (KDvKTVF). 2.3.1

Az erımői technológia összevont KHV+IPPC dokumentációja

Az Elızetes konzultációs dokumentációt benyújtó Csepeli Áramtermelı Kft. (az Alpiq Csepel Kft. jogelıdje) nyilatkozott arról, hogy a környezeti hatásvizsgálati (KHV) és egységes környezethasználati engedélyezési (IPPC) eljárásokat összevontan kívánja lefolytatni. Kérelmét a KDvKTVF elfogadta. A jelen összevont Környezeti hatástanulmány és Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció az erımői technológia, a Csepel III telepítése, üzemszerő mőködése valamint felhagyása során fellépı környezeti hatások vizsgálatával, valamint az elérhetı legjobb technika (BAT) kérdéseivel foglalkozik részletesen, a KTVF: 154-7/2010 ügyiratszámon kiadott véleménye alapján. 2.3.2

A KHV+IPPC dokumentáció készítésének célja

A Környezeti hatásvizsgálati és Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció készítésének célja ⇒

a tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erımő részletes leírása,

⇒

a technológiai alapadatok és a telepítési vázlat bemutatása,

⇒

a telepítési terület és környezetének ismertetése,

⇒

a környezet egyes elemeire és rendszereire az erımői technológia által gyakorolt környezeti hatások megadása, kiszámítása,

⇒

a tervezett beruházás hatásterületeinek meghatározása,

⇒

a tervezett Csepel III esetén elérhetı legjobb technika (BAT) számba vétele.

MVM ERBE Zrt.

7/27


2.3.3

Az engedélyezés alapjául szolgáló technológiai alapadatok

A tervezett Csepel III a legtöbb nagy energetikai berendezés gyártók által már kidolgozott, korszerő, jó hatásfokú, ún. típus kombinált ciklusú blokkok telepítésével megvalósítható. A tervezett blokkméret elérésére alkalmas gázturbinák megfelelı referenciával és üzemi tapasztalattal rendelkeznek világszerte és több gyártótól - Alstom, GE, Siemens, Mitsubishi – is beszerezhetık, a konkrét szállító kiválasztása azonban a tervezés jelen fázisában még nem történt meg. Csepel III tervezési feladatainak és környezetvédelmi engedélyeztetésének mőszaki feltételrendszerét az ERBE által kidolgozott Technológiai alaptervben lévı mőszaki és telepítési alapadatok szolgáltatták. Egyes gázturbina szállítók esetében - jelen fázisban - még korlátozottan állnak rendelkezésre a projekt specifikus adatok, ezért a tervezési alapadatok az ERBE hasonló projektjei, publikus adatbázisok és prezentációk alapján kerültek figyelembe vételre. Csepel III telepítési vázlata a legnagyobb területigényő technológia méreteinek figyelembe vételével készült, biztosítva, hogy bármelyik szállító berendezései megfelelıen elhelyezhetık legyenek. A környezetvédelmi engedélyeztetés alapadatait a legnagyobb környezeti kibocsátásokat okozó technológia alapján, a lehetséges maximális környezeti terhelés értékeit alapul véve határoztuk meg. 2.4

Közösségtájékoztatás

A beruházással kapcsolatos kommunikáció célja, hogy a környéken lakók, a leendı munkavállalók, az energetikai ágazat képviselıi, szakemberei, az üzleti élet szereplıi, a környezetvédelmi szakemberek, a különbözı civil szervezetek tagjai, valamint a helyi, illetve az országos sajtón keresztül a közvélemény is pontos és alapos tájékoztatást kapjon az erımőrıl már az építkezés tervezésének kezdetétıl egészen az üzembe helyezésig. 3 3.1

A TELEPÍTÉS HELYE, TERÜLETIGÉNYE, TERÜLETHASZNÁLATOK Telepítési terület

A tervezett fejlesztési terület Budapest XXI. kerületében, a Csepel-szigeten, annak északnyugati részén, a volt Csepel Vas- és Fémmővek területén, a Duna parton helyezkedik el. A Csepel III részére kiválasztott telephely a meglévı Csepel II mellett, attól északra lévı terület. Az alábbi ábrákon a fejlesztési terület és annak környezete látható légi felvételeken.

MVM ERBE Zrt.

8/27


forrás: Google Earth

1. ábra Áttekintı - A fejlesztési terület és környezete őrfelvételen


2. ábra A Csepel II és a tervezett fejlesztési terület őrfelvétel nagyításon

MVM ERBE Zrt.

9/27



3. ábra A tervezett fejlesztési terület őrfelvétel nagyításon

A felvételeken jól látható, hogy a vizsgált telephelyet ipari területek veszik körül. A Csepel III által érintett területek nagyrészt a régi, korábban részben üzemen kívül helyezett Csepel I üzemi területén helyezkednek el. A régi technológiai berendezések nagy részben elbontásra kerültek, az érintett területrészen jelenleg üres üzemépületek találhatók. A Csepel I területén jelenleg is találhatók használatban lévı épületek, üzemrészek, üzemelı technológiák, amelyek funkcióját a Csepel III beruházás megvalósítása után is meg kell tartani. 3.2

A tervezett erımői terület tulajdonviszonyai

Csepel III megvalósítása több helyrajzi számon nyilvántartott területet érint. Az érintett helyrajzi számok a Csepel III elhelyezéséhez szükséges mértékben, a végleges elrendezés és helyszínrajz ismeretében kialakuló telekalakítás miatt változni fognak, új helyrajzi szám alatt összevonásra kerülnek. Az érintett területek többségi tulajdonosai az Alpiq Csepeli Vállalatcsoporthoz tartozó társaságok.

MVM ERBE Zrt.

10/27


4. ábra Áttekintı - Csepel III fejlesztés által érintett területek

3.2.1

Elızetes egyeztetések

A Csepeli Áramtermelı Kft. (az Alpiq Csepel Kft. jogelıdje) 2009. május 24-én megkereste Csepel Önkormányzatát, felvázolva a tervezett Csepel III létesítésének elképzelését. A tervezett fejlesztést a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VKB) megtárgyalta és javasolta a Terelı utca – Színesfém utca – 210146/117 hrsz. - 210146/114 hrsz. – Hıerımő utca – Déli bekötı utca - 210146/75 hrsz. - - 210146/74 hrsz. – Duna folyam által határolt területre Kerületi Szabályozási Terv (KSzT) készítését. A Szabályozási terv elkészítésére pályázat alapján a Budapest Fıváros Városépítési Tervezı Kft. kapott megbízást. Csepel III. Erımő szabályozási tervének jóváhagyása – CSSZT-XXI-22 számon – folyamatban van. 4 4.1

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG JELLEMZİI A választott technológia

A vizsgált teljesítmény tartományban (280-310 MWe, ISO 2314 szerinti környezeti állapotban mért) elérhetı F osztályú gázturbinák magas villamos teljesítményüknek és jó hatásfokuknak köszönhetıen szereztek vezetı pozíciót a nagyteljesítményő (400-450 MW e) kombinált ciklusú gázturbinás erımővek piacán.

MVM ERBE Zrt.

11/27


A gázturbinák magas villamos hatásfoka elsısorban a turbinába lépı közeg hımérséklet növekedésének köszönhetı. Az F-osztályú gázturbinákban az égıtérbıl a turbina részbe lépı közeg hımérséklete jelenleg 1400 oC körüli (1375-1500 oC, gyártótól függıen). A jelenleg piacon lévı F-osztályú gázturbinák fizikai méretük és kialakításuk tekintetében nagyon hasonlóak egymáshoz, valamennyi gyártó megfelelı referenciákkal rendelkezik. A ma forgalomba lévı földgáz tüzeléső gázturbina égık alacsony NOx kibocsátásúak (dry low-NOx) földgáz tüzelés esetén. Manapság a gázturbina gyártók ezen égık alkalmazásával 50 mg/Nm3 (15 % O2, száraz, 0 ºC) kibocsátást garantálnak 40-60 % és 100 % gázturbina terhelés között. Mindazonáltal e gázturbinák képesek a garantált értéknél kedvezıbb emissziós értékek mellett is üzemelni bizonyos terhelési tartományokban és üzemeltetési feltételek esetén. A gázturbinák folyamatosan tartható minimális terhelését a megengedett NOx kibocsátás korlátozza. A tartalék tüzelıanyagként figyelembe vett tüzelıolaj használatához kombinált, földgáz-olaj égı alkalmazása szükséges. Ezek alkalmasak olajtüzelés esetén az égéstérbe történı sótalanvíz befecskendezésre, amellyel csökkenthetı a keletkezı NOx mennyisége. Az NOx emissziós határérték eléréséhez a felhasznált tüzelıolaj mennyiségével arányos, esetenként annál nagyobb mennyiségő sótalanvíz befecskendezése is szükséges lehet. A kombinált ciklusú erımővek magas hatásfoka a következıknek köszönhetı: a gázturbinából kilépı magas hımérséklető füstgáz a hıhasznosító kazánba kerül, ahol a füstgáz hıtartalmát tovább hasznosítva túlhevített gız termelhetı, amely gızturbinába vezetve többlet villamosenergia termelésre fordítható. A hıhasznosító kazánokban rendszerint az ún. három nyomásszintő gız körfolyamatot alkalmazzák a gázturbinából kilépı hı maximális hasznosítására, megnövelve egyben a gızturbina-generátor gépegység villamos teljesítményét és így a KCE villamos és össz hatásfokát egyaránt. A tervezett 400-450 MWe villamos összteljesítményő Csepel III a legtöbb nagy energetikai szállító által már kidolgozott, korszerő, jó hatásfokú, ún. típus kombinált ciklusú blokkok telepítésével megvalósítható.

5. ábra KCE sematikus folyamatábrája

MVM ERBE Zrt.

12/27


4.2 4.2.1

Gépészeti fıberendezések Blokkséma

A tervezett Csepel III fıbb berendezései, rendszerei a következık: -

földgáz és olajtüzeléső (alternatív) gázturbina a segédberendezésekkel,

-

három nyomásszintő, újrahevítıs hıhasznosító kazán táprendszerrel és egyéb segédrendszerekkel (vegyszeradagolás, mintavétel, stb.),

-

kondenzációs gızturbina a kondenzátorral valamint a kondenzátor hőtését és a segédhőtéseket biztosító frissvíz-hőtéssel,

-

generátor a segédberendezésekkel,

-

blokktranszformátor és segédüzemi transzformátorok.

A gázturbinából kilépı magas hımérséklető és hıtartalmú füstgáz a hıhasznosító kazánban gız termelésére hasznosítható. A hıhasznosító kazán végsı kialakítása (nyomásszintek kiválasztása, újrahevítés alkalmazása) a gázturbina jellemzıihez illesztve kerül megtervezésre, a veszteségek minimalizálásával elérhetı jó hatásfok érdekében. A hıhasznosító kazánban termelt gız hasznosítása a hıhasznosító kazánhoz illesztett kondenzációs gızturbinán történik. Csepel III teljesítményét, az elérhetı hatásfokot jelentısen befolyásolják a környezeti jellemzık: környezeti hımérséklet, légnyomás, relatív páratartalom. 4.3 4.3.1

Tüzelıanyag ellátás Alap tüzelıanyag - Földgáz

Csepel III gázellátása a Rózsa utcai gázfogadó és a Csepel II között kiépítésre került tartalék gázvezeték felhasználásával tervezett. 4.3.2

Tartalék tüzelıanyag – Kis kéntartalmú (0,2 %) gázturbina tüzelıolaj

Egy új, 12 000 m3 nettó kapacitású olajtartály létesítése esetén Csepel II átlagos üzemvitele mellett Csepel III bármilyen üzemvitele esetén elegendı normatív olajtároló kapacitás áll rendelkezésre. A felépítendı olajtartály álló, hengeres, föld feletti acéllemez tartály, fedett védıgyőrős, merev tetıs, dupla fenekő kialakítású, a dupla fenék közötti tér vákuumos szivárgás ellenırzéssel. A védıgyőrő térfogata képes befogadni a tartály teljes töltetét (a védıgyőrő ill. a tárolótartály közlekedı edényként mőködik.) 4.4 4.4.1

Vízellátás, vízfelhasználás, vízkezelés Vízigények

A Csepel III üzeméhez szükséges víz alapvetıen kétféle felhasználásra fordítódik: •

hőtıvíz a kondenzátorba és a segédhőtéshez

•

sótalanvíz a blokkok gızciklusának pótvízellátására és az egyéb fogyasztók ellátására

A tervezett Csepel III hőtését a Dunából, frissvíz hőtéssel célszerő biztosítani.

MVM ERBE Zrt.

13/27


A hőtıvízrendszer víznyerı helye a Duna bal partján, a meglévı Csepel II vízkivételi mő bıvítésével, az 1638-1639 fkm környezetében kialakított szivattyútelep. A szükséges hőtıvíz mennyiség a Duna kisvízi vízhozamának mindössze 1,3 %-a, ami sem mennyiségi, sem környezetvédelmi problémát nem okoz. A technológiából kilépı felmelegedett vizet - egy szinttartó bukógátas mőtárgyat követıen – gravitációsan, a Csepel II-vel azonos módon, energiatörı mőtárgyon, surrantón keresztül vezetik vissza a Dunába, az 1638-1639 fkm szelvényben. A bukógátas mőtárgy beton peremének magasságát az árvédelmi gát magasságához kell igazítani. A surrantó mőtárgyban a törvényi elıírások miatt árvédelmi elzárási lehetıséget kell beépíteni. 4.4.2

Technológiai hulladékvíz kibocsátások

A technológiai hulladékvíz elsısorban a hőtıvízbıl és a kazánból leiszapolt vízbıl áll. Normál üzemmódban egyéb, kismennyiségő, a víz/gız körfolyamatból származó leürítések is keletkeznek. A hőtıvíz a technológiai folyamatban zárt rendszerő, csak hıvel szennyezıdik. A tervezett erımői technológiában üzemszerő mőködés esetén nincs elcsurgó olaj, így olajjal szennyezıdött víz sem képzıdik. Azokon az üzemterületeken, ahol olajos manipulációk történnek (turbina terem), az elfolyó vizek összegyőjtése és olajfogón történı átvezetése szükséges. Az olajtartályok mellett potenciálisan elcsurgó olajok, a transzformátor mellett vészhelyzet esetén kiömlı olajok, valamint a potenciálisan olajjal szennyezıdı csapadékvizek tisztítását olajfogó szolgálja. Az olajos hulladék vizek az olajleválasztókon történı tisztítást követıen a szétválasztott rendszerő csatornarendszerbe vezethetık és a szinttartó bukógátas mőtárgyból a hőtıvízzel együtt kerülnek a befogadóba. 4.4.3

Csapadékvíz elvezetés

A térburkolatokról és tetıkrıl lefolyó csapadékvizek, valamint az egyéb területekrıl összegyőjtött, nem szennyezett felszíni vizek közvetlenül a befogadóba kerülnek. Az erımő területérıl összesen lefolyó becsült csapadékvíz hozam 250 l/s. A befogadó folyóvíz olajszennyezıdésének megakadályozása érdekében megfelelı mérető olajfogók felszerelése szükséges a felszíni parkoló területeken. A transzformátor alapok megfelelı esıvíz tároló kapacitású aknákkal, olajszivárgás esetére olajfogó rendszerrel lesznek kiépítve. Az olajtartály környezetébıl összegyőjtött csapadékvíz szintén olajfogón keresztül kerül elvezetésre. 4.4.4

Ivóvíz - szennyvíz

A ~1,5 m3 /nap, ~547 m3 /év mennyiségő ivóvíz a meglévı ivóvíz hálózatról biztosítható. Az ivóvízzel megegyezı mennyiségő kommunális szennyvíz a Csepel II meglévı biológiai szennyvíztisztító berendezésére adható. A Csepel II-ben keletkezı kommunális szennyvizeket PURATOR Puratox biológiai szennyvíztisztító berendezés tisztítja. A tisztított víz egy átemelı aknába kerül, majd hígítás után jut a befogadóba. 4.5

Távhı kiadás lehetıségei a Csepel III erımőbıl

A standard SS blokk villamos energia termelésre optimalizált rendszer, hıkiadás csak a villamos energia termelés rovására történhet, a standard kialakításban távhı termelésre felhasználható hulladékhı nem áll rendelkezésre.

MVM ERBE Zrt.

14/27


A jövıben várható távhıigény növekmény széles tartományban változhat, akár a 140200 MW th-t is elérheti. A standard SS blokkból energetikailag kedvezıbb az alacsony nyomású gız felhasználása, ez azonban igen korlátozott (25-30 MWth) hıkiadást tesz lehetıvé. Magasabb hıigény esetén a középnyomású gızt is fel kell használni, ezzel a teljes kiadható hımennyiség akár 200 MW th fölé is emelhetı villamos teljesítmény csökkenés árán. 4.6

Villamos berendezések

A villamos energia termelése egy generátorral történik, mely a gázturbina - gızturbina egytengelyő hajtására telepített. A generátor fázisonként tokozott sínnel csatlakozik a gépfeszültségő / nagyfeszültségő fıtranszformátorhoz. A blokk üzemszerő indulása a nagyfeszültségő hálózatról a fı-, és segédüzemi transzformátoron keresztül történik. A villamos segédüzem energiaellátása a generátorfeszültségő tokozott sínre csatlakozó segédüzemi transzformátoron keresztül valósul meg. Csepel III vészjellegő energiaellátására, kifutásának, károsodás nélküli leállásának biztosítására beépítésre kerül egy diesel gépegység, mely a 0,4 kV-os fıelosztóhoz fog csatlakozni. Feladata, hogy energiát biztosítson a kijelölt fogyasztók számára olyan üzemzavari esetekben, mikor a szükséges energia más módon nem biztosítható. A teljes villamos segédüzem az irányítástechnikai rendszerrıl is mőködtethetı lesz. 4.7

Irányítástechnika

Csepel III irányítástechnikai rendszere teszi lehetıvé a teljes gépész és villamos technológia pontos áttekintését és biztonságos üzemeltetését. Az erımő közös üzemének és a gázturbinás kombinált ciklusú blokknak az irányítástechnikáját a különbözı technológiai egységek irányítási alrendszereinek - a gépész és villamos technológiát is kezelı - halmaza alkotja. Csepel III állandó kezelı blokkvezénylıbıl történik.

személyzettel

rendelkezik,

a

kezelés

üzemszerően

a

Az on-line füstgáz emisszió monitoring rendszer mérései a HRSG után kerülnek kialakításra, mintavételezı- és adatgyőjtı egysége a technológia helyszínén elkülönített helyiségben, vagy megfelelı védettség biztosításával a technológia közelében telepíthetı. 4.8

Villamos hálózati csatlakozás

Csepel III hálózati csatlakozásának feszültségszintje 220 kV. Az engedélyeztetési, létesítési és gazdasági megfontolások alapján az Albertfalva irányába történik a kicsatlakozás. Az elrendezési rajzokon feltüntettük a 220 kV-os kicsatlakozáshoz az új erımő területén belül szükséges hagyományos légszigeteléső berendezésekkel kiépített szabadtéri kapcsolóállomás terület igényét. 4.9

Építészet

Csepel III telepítésére kijelölt terület mérete kb. 255x230 m, ~5,7 ha. A Színesfém utcai bejárat szintje 105,0 mAf. A rendezett terepszint magassága 104,6 mAf.

MVM ERBE Zrt.

15/27


4.9.1

Elrendezés

A telepítési terv alapján a meglévı gépházi épületbe (turbinacsarnok) kerülnek a fıtechnológiához csatlakozó segédlétesítmények (villamos kapcsoló, segédtranszformátorok, vezénylı, raktár, hıközpont, valamint a sótalanvíz tartály). A meglévı gépházi épület (turbinacsarnok) nyugati oldalán kerül megépítésre az új fıépület, mely magába foglalja a gázturbina-gızturbina-generátor egységeket. A fıépület déli oldalához csatlakozik a kazán épülete és a hıhasznosító kazán kéménye. A fıépülettıl délnyugatra kerül elhelyezésre a 220 kV-os kapcsolóállomás. A fıbb technológiai rendszerek az elvi telepítési vázlaton láthatók. A telepítési rajzon lévı méretek tájékoztató jellegőek, a tervezés további fázisaiban kerülnek véglegesítésre. 4.9.2

Bontási munkálatok

Csepel III telepítéséhez a meglévı épületek, építmények egy részét el kell bontani. A bontási munkálatokat jogerıs bontási engedély megszerzése után lehet megkezdeni. A meglévı közmő és egyéb technológiai vezeték hálózatot fel kell tárni, és a szükséges kiváltásokat el kell végezni. A kültéri medence és az érintett közmővek bontásához vízjogi bontási engedélyt kell kérni, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet valamint a 72/1996. (V.27.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.

MVM ERBE Zrt.

16/27


6. ábra A fıbb technológiai rendszerek elvi telepítési vázlata – teljes terület

MVM ERBE Zrt.

17/27


7. ábra A fıbb technológiai rendszerek elvi telepítési vázlata – technológia

MVM ERBE Zrt.

18/27


4.10 Városképi megjelenés Csepel III egy meglévı, ipari üzem látványát nyújtó területen épül.

8. ábra A telepítési terület jelenlegi képe

A tervezett Csepel III látványterveit az erımői technológia szállítójának kiválasztását és ez alapján a pontos technológiai méretek ismeretét követıen elkészítendı építési engedélyezési tervezés fázisában lehet elkészíteni. A Csepel III épületeinek tömegformálása, a homlokzati megjelenés, az alkalmazott formák és színek csak ezt követıen határozhatók meg. A következı ábra a jelenleg rendelkezésre álló befoglaló méretek, tömegkontúrok alapján a telepítési területbe illesztett Csepel III elızetes látványképét mutatja.

9. ábra Csepel III elızetes látványterve a környezetébe beillesztve

MVM ERBE Zrt.

19/27


A jelenlegi információk alapján rendelkezésre álló tömegkontúrok alapján a környezetébe illesztett Csepel III Budafokról az alábbi elızetes látványképet mutatja:

10. ábra Csepel III elızetes látványterve Budafokról

A tervezés késıbbi fázisában, az építési engedélyezési tervek készítése során alakul ki a végleges látványterv. Az alkalmazandó tömbkontúrok, formák, színek ekkor véglegesíthetık majd. Az érintett csepeli Duna part szakasz többszintő növényzettel történı beültetése módosítja a fenti látképet. 5 5.1

A KÖRNYEZET IGÉNYBEVÉTELE A hatótényezık és a hatásviselık

Hatótényezıként a tervezett tevékenység során a hatásviselıkre, azaz a környezet elemeire, valamint rendszereire hatást gyakorló anyag- és energiaáramlásokat vettük figyelembe. Környezeti elemként a talaj, a levegı, a víz, az élıvilág és az épített környezet, környezeti rendszerként a táj, a település, az éghajlat és a természeti (ökológiai) rendszert vettük számba. A hatótényezık és a hatásviselık a tervezett tevékenység telepítése, mőködése, felhagyása illetve mind a három fázisban az esetleg elıforduló havária esetére is azonosítva lettek. 5.2

Közvetlen hatások által érintett területek

A tervezett erımői technológia a környezet egyes elemeire és rendszereire közvetlenül legfıképp a légszennyezı anyagok kibocsátásával hat. Levegı Az összes hatásterület közül a légszennyezı anyagok kibocsátásával érintett terület a legnagyobb kiterjedéső terület, amelynek sugara ~6 050 m.

MVM ERBE Zrt.

20/27


Felszín alatti víz, talaj A talajt és a felszín alatti vizeket érı hatásokra vonatkozóan a fejlesztési terület alkotja a vizsgálati területet. Felszíni víz Felszíni víz tekintetében a Dunába visszavezetett, felmelegedett hőtıvíz által érintett terület tekinthetı hatásterületnek. A Csepel III által önállóan bevezetett hőtıvíz várható hatásterülete ~1000 m. Csepel II és Csepel III által a Dunába kibocsátott hőtıvizek együttes hatásterülete 1500-2500 m. Élıvilág Az élıvilág védelme szempontjából vizsgálati területnek a felmelegedett hőtıvíz befogadója, a Duna, valamint a légszennyezés által érintett terület tekinthetı mérvadónak. Zaj és rezgés Zaj és rezgés tekintetében Csepel III közvetlen környezete és a legközelebbi védendı objektumok (Kórház és lakóházak) jelentik a vizsgálati területet. Csepel III hatásterülete a Duna területére, a Csepel II területére és a Csepeli Ipartelep, korábban Csepel Vas- és Fémmővek területeire terjed ki. 5.3

Országhatáron átterjedı környezeti hatások

A megvalósítandó, 400-450 MW e beépített villamos összteljesítményő Csepel III hatásterülete ~6 050 m kiterjedéső. Csepel III telepítése, mőködése illetve felhagyása országhatáron átterjedı hatásokat nem okoz. 6

ÖSSZEFOGLALÁS

6.1

A hatásvizsgálat eredményeinek összegzése

A Környezeti hatásvizsgálat során a Csepelen tervezett 400-450 MW e villamos teljesítményő Csepel III környezetre gyakorolt hatásait vizsgáltuk. A tervezett Csepel III mőködése elsıdlegesen a levegıbe kerülı légszennyezı anyagok hatása révén fog hatni a környezetre. a BAT elıírásainak megfelelı legkorszerőbb technikák alkalmazásának köszönhetıen azonban igen kis mértékben. 6.1.1

Levegıtisztaság-védelem

A tervezett erımő mőködésének hatása A földgáz gázturbinában történı elégetésekor NOx, CO és CO2 keletkezik. A rövididejő maximális immissziós hatás meghatározásához a terjedésszámítások alapadataiként a rövididejő maximális kibocsátásokat vettük alapul. A gázturbinás erımővek legjellemzıbb légszennyezı anyaga, az NOx esetében a BAT-nak megfelelı, 45 mg/Nm3 kibocsátással, CO esetében a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet szerinti 100 mg/Nm3 határértékkel számítva. A földgáz gázturbinában történı elégetésekor SO2 és szilárd-anyag gyakorlatilag nem keletkezik. A már mőködı gázturbinák emisszió mérési eredményei szerint szilárd anyag kibocsátás a kimutatási határ alatt, annak közelében van. A terjedésszámítás eredményei szerint a KCE által a térségben okozott többlet NOx immissziós terhelés földgáz tüzelés esetén, leggyakoribb meteorológiai állapotban 16 µg/m3, ami a 200 µg/m3 órás NOx immissziós határérték 8 %-a és a 140 µg/m3 terhelhetıség 11 %-a. Alapterheléssel együtt 76 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 38 %-a.

MVM ERBE Zrt.

21/27


A többlet CO terhelés 35 µg/m3 lesz a leggyakoribb meteorológiai légállapotban, ami a 10 000 µg/m3 órás immissziós határérték 0,35 %-a és a 9 370 µg/m3 terhelhetıség 0,4 %-a. Alapterheléssel együtt leggyakoribb meteorológiai állapotban 665 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 7 %-a. Olajtüzelés esetén a KCE által a térségben okozott többlet NOx immissziós terhelés, leggyakoribb meteorológiai állapotban 23 µg/m3, ami a 200 µg/m3 órás NOx immissziós határérték 11 %-a és a 140 µg/m3 terhelhetıség 16 %-a. Alapterheléssel együtt 83 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 41 %-a.. A többlet CO terhelés 19 µg/m3 lesz a leggyakoribb meteorológiai légállapotban, ami a 10 000 µg/m3 órás immissziós határérték 0,2 %-a és a 9 370 µg/m3 terhelhetıség 0,2 %-a. Alapterheléssel együtt leggyakoribb meteorológiai állapotban 649 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 7 %-a. Szilárd anyag immisszió többlet 0,4 µg/m3 lesz a térségben, az alapterheléssel együtt 40,4 µg/m3. A többlet SO2 immissziós terhelés 21 µg/m3 lesz, ami a 250 µg/m3 órás egészségügyi immissziós határérték 9 %-a és a 245 µg/m3 terhelhetıség 8,6 %-a. Az alapterheléssel együtt leggyakoribb meteorológiai állapotban ~26 µg/m3, ami az órás egészségügyi immissziós határérték 11 %-a. A terjedésszámítások adatai alapján megállapítható, hogy az erımő rövididejő, maximális kibocsátásai sem az alap tüzelıanyag, a földgáz felhasználása, sem pedig a tartalék tüzelıanyag, az olajtüzelés alkalmazása esetén nem okoznak határértéket meghaladó immissziós hatást. A domináns szennyezı anyag, az NOx esetében gáztüzeléskor a határérték 8 %-a lesz a kialakuló immisszió, a tartalékként felhasznált olaj esetén pedig a határérték 11 %-a. A Csepel III éves átlagos kibocsátásai alapján elvégzett terjedésszámítások adatai szerint az erımő által okozott éves immisszió igen kismértékő hatást gyakorol a térség levegı minıségére, a domináns szennyezı anyag, az NOx esetében 0,4 µg/m3 a kialakuló immisszió növekmény, ami a határérték 0,5 %-a. A terjedésszámítások alapján a várható hatásterület 65 m-es kéménymagasság alapján 6 050 m. Védelmi övezet kialakítása A tervezett fejlesztés jelentıs levegıterhelést okozó tevékenység s így a légszennyezı forrás körül kijelölendı védelmi övezet sugara 500 méter. „A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a már mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt.” Monitoring A 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet elıírja, hogy a 100 MW th-nál nagyobb névleges bemenı hıteljesítményő új tüzelıberendezéseket a kibocsátott füstgáz állapotát folyamatosan mérı és rögzítı rendszerekkel kell ellátni. Egészségügyi kockázatelemzés Csepel III várható hatásainak környezet-egészségügyi kockázatelemzése magába foglalta a légszennyezettség becslését és értékelését, a környezet-egészségügyi alapállapot felvételét és a környezet-egészségügyi hatásbecslést.

MVM ERBE Zrt.

22/27


A környezet-egészségügyi hatásbecslést összegezve megállapítható, hogy Csepel III NO2 kibocsátása az elfogadható kockázati szint alatt terheli meg a környezetet, azaz nem jelent egészségi kockázatot a hatásterületen élı felnıtt lakosság számára. A telepítés ill. a felhagyás hatásai A létesítés idıszakában fellépı, a levegı környezetre hatást gyakorló fıbb tevékenységek a szállító jármővek emissziói, valamint az építési területen végzett földmunkák, alapozások diffúz kiporzása. A beszállításokból és az építési tevékenységbıl származó többlet terhelés elhanyagolható többlet immissziót okoz a határértékhez képest. 6.1.2

Felszíni vizek

A Csepel III mőködéséhez szükséges, a Dunából nyert maximális technológiai vízigény 8,2 m3/s, 29 600 m3/h, a Duna kisvízi vízhozamának 1,3 %-a. A Dunába visszavezetett hulladékvizek döntı többsége (99,9 %) hőtıvíz. A hőtıvíz egy szinttartó bukógátas mőtárgyat követıen, a Csepel II-vel azonosan, gravitációsan, surrantón keresztül jut vissza a Duna parti sávjába. Csepel III által a Dunába önállóan bevezetett hőtıvíz hatásterülete ~1000 m, Csepel II-vel együtt a hatásterületük 1500-2500 m. Csepel III legnagyobb hatása a Dunára a kondenzátoron felmelegedett és visszavezetett hőtıvíz hıterhelése. A hıterhelés hatása hasonló a 2000 óta üzemelı Csepel II hatásával, melyet dunai monitoring mérésekkel folyamatosan vizsgáltak. E mérések eredményeire alapozva kijelenthetı, hogy Csepel III-ból a Dunába bevezetett hőtıvíz hatása elsısorban a bevezetés közvetlen közelében, a Duna felszínén eredményez hımérséklet növekedést, a kilépı meleg, kisebb sőrőségő víz a hidegebb Duna víz felszínén elterülve, a part-menti sávban eredményez hımérséklet változást. A part menti zóna vízhımérséklete a hőtıvíz bevezetés alatt a Csepel II hatásának ismeretében, várhatóan 1000 m-en belül csökken vissza ismét a bevezetés feletti értékre. A hőtıvíz bevezetése alatti Duna szakaszokon a hőtıvíz hatására számottevı változás, a Duna vízi élıvilágának változása, az élıközösségek szerkezeti átalakulása nem várható, a jelenlegi fajgazdagság, a magas halsőrőség és a magas biomassza a melegvíz bevezetésének környezetében várhatóan fennmarad. Csepel II és a Csepel III együttes hatásaként a kibocsátott hőtıvizek egyesült partmenti csóvája rövid távolságon belül lehől, a Duna átlagos hımérsékletéhez képest a hımérsékletkülönbség 200-500 m után 1 oC alá csökken és a bevezetéstıl 1500-2500 m után a felmelegedés már nem lesz mérhetı. A hőtıvizek együttes bevezetésének hatására a Duna káros hımérséklet-emelkedése nem következik be, ezért a Duna bevezetés alatti szakaszán a víz hımérsékletére, a víz minıségére és a folyó élıvilágára káros következményeket nem okoz, a bevezetés alatti vízhasználatokat nem korlátozza, a vízfolyásban végbemenı életfolyamatokat sem zavarja meg, így az alatta lévı folyószakaszon lévı vízbázisokra (mintegy 4 km-re lévı vízmő kutakra) nincs kimutatható hatása. Az egyéb szennyvíz elvezetése környezetszennyezést kizáró módon, az elıírásoknak megfelelıen fog történni, így a befogadó Duna élıvilágára káros hatást nem fejt ki.

MVM ERBE Zrt.

23/27


6.1.3

Felszín alatti vizek és a talaj védelme

A tervezett technológia a felszín alatti vizekre és a talajra normál üzemállapot esetén sem közvetlen, sem közvetett veszélyt nem jelent, a kiegészítı környezetvédelmi berendezések, az erımői rendszerek zártsága, ellenırzöttsége miatt a környezet felszín alatti vizeinek szennyezıdése nem valószínősíthetı. Káros hatásokkal a tervezett mőködéstıl eltérı folyamatok kialakulásakor lehetne számítani, ezt azonban a megfelelıen kialakított mőszaki védelem (zárt kármentı, olajfogó, stb.) megakadályozza. A talaj szennyezés veszélye az olajmanipulációk, segédanyag felhasználások esetén fordulhat elı. A turbinák kenıolajrendszerének fı elemei, berendezései olajfogó győjtıszeparátor kármentıvel lesznek ellátva. A fıtranszformátor két oldalán megfelelı vastagságú és magasságú vagyonvédı fal épül. A transzformátorok alatt vasbeton szerkezető kármentı létesül zárt rendszerően kialakítva, az üzemzavar esetén esetleg kiömlı olaj befogadására bazaltzúzalék fog szolgálni. A segédüzemi száraz transzformátorok zárt épületben kerülnek elhelyezésre. A felszín alatti víz és a talaj szennyezettségének elkerülésére vízzáró csatornarendszer kerül kiépítésre az erımő területén. 6.1.4

Zaj- és rezgés

Az erımő építése során az építkezési forgalom, és a telepítendı berendezések szállítása az M0-ás körgyőrőrıl a csepeli II. Rákóczi F. úton, majd a Mag utcán és a Salak utcán keresztül történik az erımő területére. Az építkezés során a földmunkagépek, az építkezés munkagépei és a szállítójármővek munkavégzés és mőködés közben zajt bocsátanak ki, így azok az építkezés domináns zajforrásai. A tervezett erımő környezeti zajforrásaira megadott zajkibocsátási adatokkal a tervezett üzem a zajtól védendı létesítmények környezetében nem okoz határérték feletti zajterhelést. A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a tervezett KCE lakott területektıl távoli létesítése, a létesítés környezetében lévı ipari épületek hangárnyékoló hatása, az erımő kialakítása, a korszerő zajkibocsátású berendezések alkalmazása, a tervezett zajcsökkentési megoldások kivitelezése révén a zaj- és rezgésvédelmi elıírásoknak megfelel, zaj-, és rezgésvédelmi szempontból megvalósítható. 6.1.5

Hulladékgazdálkodás

Az erımő gáztüzeléső technológiájából adódóan, mőködése során igen kevés szilárd technológiai hulladékot termel. A keletkezı technológiai hulladékok elsısorban a karbantartási munkákhoz kapcsolódóan keletkeznek. A keletkezı hulladékok veszélyessége különbözı, minısítésüket, ennek alapján szelektív győjtésüket a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján kell végezni. 6.1.6

Élıvilág érintettsége

A bevezetett hőtıvíz elkeveredése után a Dunában a jelenlegi viszonyokhoz képest jelentıs változást nem okoz. A Duna elıírások alatti hıterhelése a vízi élıvilágra nem lesz jelentıs hatással. A 6050 m hatásterületen Csepel III hatásaként kialakuló éves max. NOx immisszió értéke 0,4 µg/m3, ami a 30 µg/m3 éves ökológiai határérték 1,3 %-a. A hatásterülettel érintett védett területeken kialakuló éves immisszió növekmény igen csekély mértékő, jelentıs természeti

MVM ERBE Zrt.

24/27


hatást nem feltételezünk, egyetlen érintett NATURA területre (élıhely típusra és jelölıfajra) vonatkozóan sem várható jelentıs hatás. 6.2

BAT alkalmazása a tervezett Csepel III-ban

A környezetvédelmi szempontból a legjobb technikának tekinthetı az olyan berendezés és eljárás, amely a szállított és tárolt anyagokat a környezetszennyezést kizáró módon folyamatosan, biztonságosan és ellenırizhetıen tudja kezelni, a rendkívüli események és a katasztrófa helyzetek (tőz, robbanás) lehetıségének kizárásával vagy minimalizálásával együtt. A tervezett Csepel III az elérhetı legjobb technikának való megfelelés tekintetében általánosan az alábbiakkal jellemezhetı: ⇒ A térségben rendelkezésre álló tüzelıanyagok közül környezetvédelmi, mőszaki és gazdaságossági szempontok szerint a földgáz a legkedvezıbb. ⇒ A fosszilis tüzelıanyagot használó erımővek közül a földgáz felhasználása a legkevésbé szennyezı technológiát jelenti. ⇒ A primer energia vonatkozásában - ugyanazon villamos teljesítményre vetítve csökkenti az ország primer energia függıségét. Hatásfok Csepel III a földgáz tüzelıanyagot kiemelkedıen magas hatásfokkal hasznosítja villamosenergia termelés céljára. Csepel III villamos hatásfoka 54-58 % között mozog, az aktuális üzemmódtól és a környezeti feltételektıl függıen. A jó hatásfok elérése érdekében a blokkokat 80-100 %-os terhelésen célszerő üzemeltetni. Légszennyezıanyag kibocsátások A földgáztüzelés - más tüzelıanyagokhoz viszonyítva - a legkevesebb légszennyezıanyag kibocsátással jár. A földgáz nem tartalmaz vagy csak minimális mértékben port és kéndioxidot, ezért nem okoz kimutatható SO2 és szilárd anyag kibocsátást, különös tekintettel arra, hogy a gázturbina épségének megóvása érdekében a földgázt és az égéslevegıt felhasználása, gázturbinába kerülés elıtt szőrni kell. A környezeti levegı lehetı legkisebb mértékő terhelése érdekében a földgáztüzeléső gázturbinás erımővek domináns légszennyezı anyaga, az NOx esetében, az informatív ajánlatok adatai szerint a tervezett gázturbina várható NOx emissziója (NO2-ben kifejezve, 15 % O2 tartalomra számítva) az elérhetı legjobb technika szintjének megfelelıen a tervezett üzemi tartományban (50-100 %) nem haladja meg a 45 mg/Nm3 értéket. A tervezett égı konstrukció megfelelı referenciákkal rendelkezik. Zajkibocsátás Csepel III a zajtól védendı lakóterületektıl távol, ipari területen épül. A technológiai épületek építészeti kialakításánál, a határoló szerkezetek kiválasztása a zajvédelmi szempontok figyelembe vételével történik, megfelelı hanggátlású szerkezetek, hangelnyelı burkolatok alkalmazásával. A környezeti zajkibocsátás mérséklése érdekében korszerő berendezéseket, gépeket, hangtompítókat használnak, a jelentıs zajt kibocsátó technológiai berendezéseket zajcsökkentı burkolatokkal veszik körül.

MVM ERBE Zrt.

25/27


7

KÖZÖSSÉGTÁJÉKOZTATÁS

A közösségtájékoztatás célja az érintettek tájékoztatása a tervezett Csepel III erımői beruházásról. A befektetı célja a projekt alapvetı információiról, legfontosabb mérföldköveirıl az érintettek folyamatos tájékoztatása az országos (országos nyomtatott sajtó, országos TV és rádió) és a helyi (helyi nyomtatott sajtók, helyi TV-k) médián keresztül, akár közvetlen lakossági találkozókon. A beruházással kapcsolatos proaktív kommunikáció segítségével a helyi, illetve az országos sajtón keresztül a közvélemény folyamatos, egyértelmő, pontos és alapos tájékoztatást kap az egész projekt alatt az erımőrıl, már az engedélyezés megkezdésétıl egészen az üzembe helyezésig. Kommunikációs stratégia célja egy több csatornás információ áramlás kialakítása, ami magában foglalja a kommunikáció közvetlen és közvetett formáit egyaránt. A legfontosabb érintettek: o az épülı erımő környezetében lakók, elsısorban Csepel lakossága o az épülı erımő hatásterületén élı lakosság o a különbözı civil szervezetek tagjai o az energetikai ágazat képviselıi o környezetvédelmi szakemberek o kormányzati és önkormányzati szervek o magánszektor esetleg érintett részei o az üzleti élet szereplıi o leendı munkavállalók Lehetséges kommunikációs eszközök az erımő építésének kezdetétıl egészen a kivitelezés lezárulásáig: o A lakosság tájékoztatása szórólapok útján, o helyi fórumok szervezése, o nyílt napok szervezése, o közösségtájékoztatások, meghallgatások szervezése, o sajtóközlemények kiadása és sajtótájékoztatók tartása, o rendszeres információ biztosítása a lakosság és a sajtó képviselıi számára. A Csepel III fejlesztés saját web oldalának létrehozásával is törekszik folyamatosan a legfrissebb információkkal, szakmai véleményekkel és szakértıi anyagokkal ellátni az érintetteket illetve érdeklıdıket. A fentieken túl Csepelen nyilvános helyen, információs tábla elhelyezését tervezzük aktuális információk. A projekt kezdetétıl az üzembe helyezésig a következı témakörökkel kívánunk foglalkozni: o Tervezett beruházás ismertetése o Környezetvédelmi kérdések o Építési engedélyezés o A megvalósuló létesítmény építészeti kialakítása o Zöldfelületek kialakítása

MVM ERBE Zrt.

26/27


o o o

Építés megkezdése és a legfontosabb építkezési fázisok Megvalósuló technológiák bemutatása Üzembe helyezés, próbaüzem, kereskedelmi üzem megkezdése

Együttmőködés kialakítása az érintett Önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel. 8

AZ ALPIQ CSEPELI VÁLLALATCSOPORT ELISMERÉSEI

Az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport tudatában van annak, hogy a vállalatcsoporton belül folyó tevékenységek és a környezet között kölcsönhatás áll fenn, éppen ezért megtesz minden tıle telhetıt a fenntartható fejlıdés biztosítása érdekében. A Vállalatcsoport mindkét telephelye rendelkezik mind magyar, mind nemzetközi minısítésekkel a Környezetközpontú Irányítási Rendszerre (ISO 14001) vonatkozóan. Évente részletes és hiteles adatokkal Környezeti Jelentést készít. A Közép-európai jelentések megmérettetésére szolgáló „Zöld Béka“ pályázaton a zsőri a Vállaltcsoport törekvéseit és környezetvédelmi teljesítményét 2007-ben az elsı díjjal jutalmazta. Az irányítási rendszerek tekintetében szintén mindkét telephely rendelkezik a Munkabiztonsági és Egészségügyi Irányítási Rendszer (MEBIR 28001, OHSAS 18001) magyar és nemzetközi minısítéseivel. A Vállalatcsoport munkatársait tekintve több mint 10 év balesetmentes idıszakot tudhat maga mögött. A fejlıdés külsı megmérettetése céljából elismert nemzetközi pályázatokon vesz részt. A cégcsoport minden munkatársa rendkívül büszke arra, hogy a Vállaltcsoport a RoSPA angol királyi munkabiztonsági társaság által kiírt pályázaton az elmúlt 10 évben folyamatosan magas elismerésben részesült. A vállalatcsoport humánpolitikájának része, hogy a különbözı hazai vállalati versenyekben, mint külsı fórumokon megmérettesse teljesítményét, ezzel is feltérképezve és fejlesztve a vállalati kultúrát és a munkavállalói elégedettséget. Ilyen megmérettetések voltak például az elızı években a Figyelı és a Hewitt Inside által kiírt Legjobb Munkahely pályázat, vagy az Amerikai Kereskedelmi Kamara által meghirdetett Egészséges Munkahely pályázat, melyeken a Vállaltcsoport kiemelkedı eredményeket ért el. 2010-ben a Vállalatcsoport támogatásával és a Csepp Tv közremőködésével immáron ötödik alkalommal került megrendezésre az Alpiq-Csepel helytörténeti vetélkedı, ahol élı televíziós mősor keretében adtak számot a döntıbe jutott csepeli általános iskolások a városrésszel kapcsolatos ismereteikrıl, tudásukról. A környezet élhetıbbé tétele érdekében a Vállalatcsoport számos helyi kezdeményezést támogat, melyekre példa a Szent Imre téri játszótér felújítása, szökıkút létesítésének támogatása, vagy a korábban illegális hulladéklerakónak használt Kis Duna öböl rehabilitációja, sétálóparkká alakítása is.

MSZ EN ISO 9001:2009 • MSZ EN ISO 14001:2005 MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007)

MVM ERBE Zrt.

27/27

CSEPEL III ERİMŐ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ május 31. Készítette:

Recommend Documents