Dr. Kovács Árpád
egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke
Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága
-
A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
1 2010. november 10.
Államhatalmi funkciók Hálózatfüggő szolgáltatások
Mezőgazdaság, bányászat, ipar
Gazdasági funkciók Egészségügy
Tömegközlekedés
TB-, jóléti szolgáltatások
Alapinfrastruktúra Kutatás, fejlesztés
Törvényalkotás
Végrehajtás
Pénzügyi, üzleti szolgáltatások
Igazságszolgáltatás
Monetáris rendszer
Lakás-, települési infrastruktúra Környezetvédelem Párt-, hitéleti- és civil tevékenységek
Kulturális szolgáltatások Képzés, oktatás
Információ-szolgáltatás
Kulturális funkciók
2010. november 10.
Jóléti funkciók
2
Védelmi funkciók 2
A jó kormányzás tényezői 3
AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOS MŰKÖDÉSE
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Törvényeket, szabályokat követő Esélyegyen- magatartás lőséget, mások gondolatát befogadó szabályozás Átlátható működés Elszámoltatható tevékenység
ELLENŐRIZHETŐSÉG
Konszenzus képes tevékenység Részvételre, kooperációra buzdító magatartás Célszerű, eredményes gazdálkodás Reagáló képes működés
AZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE
TÖRVÉNYESSÉG
HATÉKONYSÁG
2009. szeptember 28.
3 2010. november 10.
A versenyképesség néhány összetevője
4 2010. november 10.
A „jó kormányzás” vagy inkább „jó kormány” akkor érvényesül, ha az állam • képes időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó társadalmi tervezésre építve olyan szabályozó és vezénylési kereteket alkotni és érvényesíteni, amelyek megfelelő feltételeket és ösztönzést teremtenek a társadalom és a gazdaság harmonikus fejlődése számára, • alkalmas tulajdonosként, gazdasági partnerként – gazdasági szereplőként – sikeresen (együtt)működni a magánvállalkozásokkal, tehát e funkciójában az állam vállalkozói menedzsmentjeinek teljesítménye, aktivitása, példaadó magatartása a versenyképesség tényezője, • képes a társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére, a nagy ellátórendszerek hatékony működtetésére, vagyis, hogy az államháztartás, a közszféra szervezeteinek teljesítményem, versenyképessége hozzáadott értéket jelent vagy sem.
5 2010. november 10.
Magyarország helyezése a nemzetközi versenyképességi rangsorban Ország
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Belgium
19
18
19
18
25
24
27
25
24
22
25
Németország
13
13
17
20
21
23
26
16
16
13
16
Görögország
34
31
36
42
44
50
42
36
42
52
46
Spanyolország
25
24
23
27
31
38
36
30
33
39
36
Franciaország
22
25
25
23
30
30
35
28
25
28
24
Írország
5
7
9
11
10
12
11
14
12
19
21
Olaszország
32
33
34
41
51
53
56
42
46
50
40
Luxemburg
3
2
2
2
9
10
9
4
5
12
11
Hollandia
4
6
4
13
16
13
15
8
10
10
12
Ausztria
18
14
15
14
13
17
13
11
14
16
14
Portugália
28
32
33
39
39
45
43
39
37
34
37
Finnország
6
5
3
3
8
6
10
17
15
9
19
Dánia
12
15
6
5
7
7
5
5
6
5
13
Svédország
14
11
12
12
11
14
14
9
9
6
6
Egyesült Királyság
15
17
16
19
22
22
21
20
21
21
22
USA
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
Magyarország
27
30
30
34
35
31
35
35
38
45
42
Forrás: World Competitiveness Yearbokk. 2010. november 10.
6
Korábban háttérben maradt összefüggések: • méltatlan és indokolatlan az a ma élő egyoldalú beállítás, ami a gyenge versenyképességért a felelősséget a közszféra teljesítményhiányában, annak okaival nem törődve láttatja, • a vállalkozók számára a zavarokkal terhelt politikai vezénylés – szükségszerűen – a közszféra cikk-cakkokat követni nem tudó vergődésén, a lerombolt közigazgatás teljesítmény-hiányos bürokráciáján keresztül jutott el, • - jóval nagyobb szerepe van a versenyképesség alakulásában a politikai, gazdaságpolitikai irányítás (a társadalmi tervezés) minőségének, mint azt korábban a közvélemény, de akár a vállalkozók feltételezték, • a (köz)igazgatási, vezénylési rendszerek utóbbi években látott szinte végletes leépülése is az itt látott, politikaivezénylési okokra visszavezethető, koncepciós hiányosságoknak, gazdaságpolitikai következetlenségeknek tulajdonítható, 7 2010. november 10.
Alapvető cselekvési szcenáriók: • a reálgazdaság terheinek csökkentésével, a gazdasági növekedés megszilárdításával a versenyképesség javítása, és ezáltal biztosítva a fenntartható fejlődést, illetve • a szociális védőhálók, ellátások fenntartásával a társadalmi kohézió megőrzése, erősítése és ezáltal biztosítva a társadalom nagyobb teljesítménye, s így érve el a fenntartható fejlődést. 8 2010. november 10.
Legfontosabb, legsürgősebben megoldandó problémacsoportok • az államháztartás fenntartható (költségvetés egyenleg, államadósság) pozíciójának megteremtése és erősítése érdekében a közpénzügyi rendszer megújítása és ezzel összehangoltan a magas közteherviselés (adók, járulékok) és a jövedelem centralizáció, valamint újraelosztás mérséklése; • az oktatás és képzés minőségének javítása, és a kutatásfejlesztést szolgáló innováció-politika kidolgozása, az állami irányítás hatékonyságának növelése, valamint a K+F állami finanszírozás stratégiai jellegének megteremtése; • a politikai-kormányzati tevékenység színvonalának emelése a közbizalom építés, a politikai döntéshozók negatív megítélésének mérséklése, a korrupció csökkentése, a kormányzati politika konzisztenciájának és a döntéshozatala átláthatóságának javítása érdekében. 9 2010. november 10.
Tennivalók: • az állam, a közszféra versenyképességet erősítő tevékenysége szempontjából, mintegy cselekvési vezérfonalat adva, meg kell fogalmazódnia annak társadalmi és gazdasági „országcélnak”, vagyis a politikailag megfogalmazott, szakmailag alátámasztott és a társadalom többsége által támogatott jövőképnek, amely a cselekvési forgatókönyv hosszabb távú stabil alapját adja; • a fentiekben foglaltakra épülve, a versenyképesség fenntarthatóságához meg kell születnie a korszerű nemzetgazdasági tervezésnek, amely – figyelemmel az Európai Unió programozási követelményeire és gyakorlatára – alkalmas az alulról jövő kezdeményezések, igények és a kormányzati szintről érkező koordinációs törekvések összhangjának a biztosítására. 10 2010. november 10.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
11 2010. november 10.
