Csehszlovák-magyar kapcsolatok, Masaryk és Beneš határrevíziós javaslatai

Balogh A d ás

Hi du iste ek, sziá i tigrisek éves. ELTE, Új- és Jele ko i Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Gulyás László

Csehszlovák-magyar kapcsolatok, 1922-1930 Masaryk és Beneš határrevíziós javaslatai

M

ag a o szág a két világhá o ú közötti időszak a szo szédai közül Csehszlovákiával volt a leg idege viszo a , a két o szág között fol a atosa hűvös távolságta tó, izal atla légkö u alkodott.1 Véle é ü k sze i t a sehszlovák és a ag a álla viszo át e e az időszakban az alá i ódo szakaszolhatjuk: 1918-1920: A sehszlovák- ag a álla hatá egszületésé ek szakasza. : A egeg ezési kísé letek B u k2 és Ma ie ad3) szakasza. 1922-1930: A viszo lag ékés eg üttélés szakasza. 1930-1933: A ké sze ű eg ütt űködési kísé letek szakasza. 1933-1937: Az elle tétek kiéleződése. 1938-1939: A sehszlovák álla fel o lásá ak ko a. Jele ta ul á a ásodik szakasz jellegét és fő tö té éseit utatja e, kie elt fig el et sze telve a hatá kiigazítási „ötletekre” illetve a gazdasági kap solatokra. A csehszlovák-magyar kapcsolatok jellege Az . évi tá g alások B u k és Ma ie ad) kuda a utá az 1920-as években ko ol közeledés e e ke ült so a két o szág között. Az 1922-től -ig ta tó szakaszt a „viszo ylag ékés együttélés” szakaszaké t í hatjuk le, de két ező e – külpolitika és gazdaság – komoly sehszlovák- ag a küzdelem folyt. Be eš – a sehszlovák álla „örökös külügy i isztere” – a húszas évek e túle sülte a ag a lehetőségeket és Mag a o szágot teki tette Csehszlovákia álla i eg sége elsőszá ú pote iális veszél eztetőjé ek. Az eze veszél elle i sehszlovák fellépés legfo tosa eszköze a kisantant volt. A kisa ta t fő sze vező FÜLÖP Mihál -SIPOS Péte : Magyarország külpolitikája a XX. század a . Aula Kiadó, Budapest, 1990. 147. 2 E ől őve e lásd. TÓTH, A d ej /a : Az első két oldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között - Bruck an der Leitha I. rész . Fó u Tá sadalo tudo á i Sze le, IV. évfol a , / . szá -39.; TÓTH, A d ej / : Az első két oldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között - Bru k a der Leitha II. rész . Fó u Tá sadalo tudo á i Sze le, IV. évfolya , / . szá . 3 TÓTH A d ej / : Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között – Mariá ské Láz ě I. rész . Fó u Tá sadalo tudo á i Sze le, IV. évfol a , / . szá . 20-32.; TÓTH, A d ej : Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között – Mariá ské Láz ě II. rész . Fó u Tá sadalo tudo á i Sze le, V. évfol a , / . szá -64. 1

195

Gul ás László: Csehszlovák-magyar kapcsolatok, 1922-1930. Masaryk és Be eš határrevíziós javaslatai

e eje Csehszlovákia és a ak külüg i iszte e, Be eš volt.4 Be eš la kadatla aktivitással és fig ele el ig ekezett Mag a o szágot ko dá a és alá e delt helyzet e ta ta i. Mi de ol a eset e épszövetségi köl sö , kato ai elle őrzés, lesze elés-ké dése, f a kha isítás, sze tgotthá di i ide s, jugoszláv-magyar közeledés, et . , a iko Mag a o szág egp ó ált kieszközöl i á i e ű legkisebb változtatást a fe álló status uo-n, Be eš a legha iasa és legke é e álláspo tot képviselte Mag aro szággal sze e . Ezzel pá huza osa a ag a külpolitikai i á ítói Csehszlovákiát teki tették a legi ká tö éke álla alakulat ak Közép-Eu ópá a , azaz úg go dolták, hogy az utódálla ok közül a sehszlovák álla a legkö e e széttö hető. E ek jeg é e szá os ag a kato ai te v született a sehszlovák álla elle i há o ú a vo atkozóa , illetve Budapest titok a tá ogatta a szlovák szepa atista e őket. Elsőso a Vojte h Tuká-t, aki eg észt a Hli ka-pá t tagjaké t legális szlovák politikuské t tevéke kedett, e ek jeg é e 1921- e kidolgozta a sehszlovák álla o elüli szlovák auto ó ia-te vét.5 Más észt Bé s e titkos közpo tot állított fel, ahol a sehszlovákelle es feg ve es elle állást p ó álta megszervezni. Ezen titkos é si szlovák közpo t, i d a ag a -, i d a le g el ko á al egp óált kap solatot kiépíte i. 6 Belitska Sá do Mag a o szág va sói követe . á ius -é jele ti Budapest ek, hog Pet i hevi h ez edes a é si szlovák közpo t kato ai vezetője Va só a é kezett és tá g al i sze et e Piłsudski marsallal. Itt jeg ezzük eg, hog végül a a sall sze él ese e fogadta Pet i hevi h ezedest. A le g elek óvatossága ögött valószí űleg eg dolog húzódhatott eg: attól ta tottak, hog a dolog ilvá osság a ke ülése eseté kiéleződik a le g elsehszlovák viszo . Ezt azé t ta tották ká os ak, e t a lo a ói sze ződés egkötését ez ga a tálta a f a ia- é et és a é et- elga hatá t, viszo t e ga antálta a le g el- é et és a sehszlovák é et-hatá t se úg értékelték, hog a vá ható é et e pa zióval sze e Le g elo szág és Csehszlovákia é dekei közösek, azaz a két álla ak közeled ie kell eg áshoz. Tuka a Slovak í ű apilap a . ja uá -é közzétette „A Turó sze t árto i deklará ió tízedik évé e ” í et viselő ikkét. E e azt állította, hog a dekla á ió ak létezik eg titkos zá adéka, el sze i t a szlovákok csak úg é tettek eg et a Csehszlovákiához való satlakozással, ha az tízévi p ó aidő e szól. Azaz 8. októ e -á Szlovákia á e lesz Csehszlovákia észe, ha sak képviselői ásképpe e dö te ek. A ikk hatal as viha t kava t, P ága . ja uá -á felfüggesztette Tuka e tel i jogát, leta tóztatták, ajd július a a pozso i tö vé szék elé állították. Az eg ik legfo tosa vádpo t a ag a álla al fol tatott titkos eg ütt űködés volt. Végül . októ e -é év örtö e ítélték.7 4 Be eš két világhá o ú közötti külpolitikájá ól lásd GULYÁS László: Edvard Be eš. Közép-Európa ko ep iók és a valóság. Att akto Kiadó, Má ia es ő, . -230. 5 NOSZ Gyula: Csehszlovákia törté ete. Gló us Kiadó, Budapest, . . 6 SZOKOLAY Katalin: Le gyelország törté ete. Balassi Kiadó, Budapest, . . 7 KOVAČ, Duša : Szlovákia törté ete. Kalligram Kiadó, Pozso , . .

196

Balogh A d ás


.

Visszaté ve a diplo á iai kap solatok a: Bethle Istvá , aki és között ag a i iszte el ökké t Be eš eg ik legfo tosa tá g alópa t e e volt, ige ag fe ta tásokkal viseltetett Be ešsel és Csehszlovákiával sze e . Jól utatja ezt, hog a sokat utazó politikus Csehszlovákiát és Ro á iát tudatosa elke ülte. Jelle ző, hog a iko a épszövetségi köl sö kap sá -ban felmeült eg Be eš-Bethle találkozó lehetősége, Bethle kikötötte, hog sehszlovák 8 te ület e e teszi a lá át. Mi dezek következté e a ag a és a sehszlovák diplo á ia között az öszszes lehetséges szí té e – de elsőso a a Népszövetség ke etei elül – folyaatos küzdele zajlott az -as évek e . A épszövetségi ha ező külö öse a sehszlovákiai ag a kise ség hel zete adott szá os lehetőséget a ag a és sehszlovák diplo aták össze sapásá a.9 A ag a diplo á ia épszövetség eli politikájá ak eg ik sa okpo tja az volt, hog fol a atosa api e de tartsa a kise ségi ké dést – te észetese i dhá o kisa ta t te ületé élő ag a kise ség vo atkozásá a – és e ek é deké e tökéletesítse a kise ségi pa asz eljá ást. E ek kettős élja volt: . a hatá o túli ag a kise ség helyzeté ek javítása . a kisa ta t elle i o ális, jogi és politikai fellépés. 10 Az előtti ag a szo ialista tö té etí ók, illetve az utá i posztszo ialista tá saik eg ik kedve c szte eotípiája, hog a két világhá o ú közötti időszak a Közép-Eu ópá a a Masa k evével fé jelzett sehszlovák álla volt a legde ok atikusa . Még ha el is fogadjuk ezt az állítást, a a i de féleképpe fel kell hív u k a fig el et, hog P ága és a seh politikai elit a e zetálla építést teki tette legfo tosa feladatá ak, e ek pedig a e zeti kise ségek (magya ok, é etek voltak a sze vedő ala ai. Íg a ag a diplo aták elege dő u í ióhoz jutottak, hog a Népszövetség külö öző fó u ai tá adást i tézzenek a csehszlovák álla elle . Il e feltételek között e sok esél adódott eg sehszlovák-magyar politikai egeg ezés e. A következő alfejezetben bemutatjuk azokat az eseteket, amikor a fe te leí tak elle é e égis vala iféle közeledés e ke ült so . A csehszlovák- agyar határ revíziójá ak kérdésköre A vizsgált időszak a Be eš és éhá eset e az álla el ök Masa k is időnké t felvetette a sehszlovák- ag a egeg ezés lehetőségét, po tosa a a sehszlovák- ag a hatá esetleges egváltoztatásá ak „ötletét.” A szakirodalmat és a fo ásokat átta ul á ozva az -as évek e öt ol a esetet találtu k (záójel e jeg ezzük eg, hog voltak ég tová i eg ilvá ulások is Masaryk réROMSICS Ig á : Bethle Istvá . Politikai életrajz. Mag a ságkutató I tézet, Budapest, 1991. 216. A ké déskö ől lásd S)ARKA László: Revízió és kise ségvédele . IN: S)ARKA László sze k. : Dunatáji dile ák. Ne zeti kise ségek-kise ségi politika a . Századi Kelet-Közép-Európá a . Ister Kiadó, Budapest, 1998. 162-169.; Sza ka László / : A kise ségi ké dés a ag a - seh szlovák kapcsolatokban. IN: ug a ott. Sza ka László sze k. /a -223. 10 ZEIDLER Miklós: A revíziós go dolat. Osi is Kiadó, 2001. 65-66. 8

9

197


szé ől, de ezek e e i e ko k étak voltak –G.L.) amikor Masa k ko k éta felvetette a csehszlovák- ag a hatá evíziójá ak ké dését. Az első eset: 1923- a d . Pál i E d é ek az alá iakat o dta: „Kész vagyok kijele te i, hogy ezeket a túl yo óa agyarlakta területek ek a visszaadásáról igenis lehet tárgyal i, de ter észetese sakis egfelelő feltételek ellett.” 11 A ásodik eset: . októ e -á a köztá saság éves fe állása alkal áól ki o sátott üze eté e ezt olvashatjuk: „Ne várhatjuk el, hogy a ékeszerződések határozatait i de ki elle zés és tiltakozás élkül vállalja agára. Ha ozás élkül kijele te aga is, hogy a ékeszerződések izo yos tisztázást követelek. E ek azo a lojálisa , yílta és e sületese kell egtörté ie.’12 A harmadik eset: . ájus -é Julius Wolf é et í ó ak az alá iakat mondta: „… egyáltalá e kifogásolja a közös egyetértés alapjá végrehajta dó magyar- seh határrevíziót. Ezzel a felfogással azo a sze e áll ak… a kisanta t ásik két álla á ak aggodal ai, hogy t.i. e e az eset e ők is el lehet ek készülve haso ló agyar igé yekre. Ezek azok az okok, a elyek iatt Csehországak eg va kötve a keze”13 A negyedik eset: . július -é Rai is h Fe e előtt az alá iakat fejtegeti: „Ma is hajla dó vagyok egy ékés revízióról tárgyal i. Részü kre egy Du a-szakasz feltétle életszükségletet jele t, ezért va szükségü k Pozso yra és a ak agyarok által lakott kör yékére. Ezzel sze e tárgyal i lehet i da a területek revíziójáról, a elyek e 5 % felül lak ak agyarok.”14 Az ötödik eset 1930. szeptember 28-á a Lo do Ge e ál P ess ek adott i te jújá a az alá iakat jele tette ki: „É i de képpe együtt érzek a agyarokkal ehéz helyzetük e és kedvező körül é yek között hajla dó vol ék fo tolóra venni a fe álló határok ak javukra való egváltoztatását; ielőtt azo a ez valamilyen for á a lehetséges lesz, a agyarok ak eg kell változtat iuk taktikájukat.” A fe ti öt idézet ől látható, Masa k köztá sasági el ökké t újságí ók, illetve politikusok előtt té legese tett a ag a - sehszlovák hatá esetleges egváltoztatásá a vo atkozó kijele téseket. A szaki odal at és a fo ásokat átta ul á ozva Be eš eseté e supá eg il e kijele tést találtu k az előtti időszak a vo atkozóa . Nézzük ezt az esetet: 1 ájusá a Mase evi h Szilá d Mag a o szág p ágai követe jele tette a Mag a Külüg i iszté iu ak, hog Be eš, Fe di á d Ma ek Auszt ia p ágai nag követe előtt ol a kijele tést tett, isze i t eze ag a t te ülettel eg ütt kész le e átad i Mag a o szág ak, se é e eg st atégiai hatá kiigazítást ké Pozso tól dél e Csehszlovákia javá a.15 Joggal e ül fel a ké dés: Mi tö té t eze kijele tések elha gzása utá ? A váIdézi STEIER Lajos: A sehek és a revízió. Magyar Szemle, / . szá , -193. STEIER: 187. 13 STEIER: 187-188. 14 STEIER: 188. 15 Az ajá lat ól ag a levéltá i fo ás alapjá eszá ol ORMOS Má ia: Fra iaország és a keleti izto ság -1936. Akadé iai Kiadó, Budapest, . . 11

12

198

Balogh A d ás


.

lasz fu sá ak tű ik, de g ako latilag se i se tö té t ag a ész ől. Véle éü k sze i t ez két ok a vezethető vissza. Az eg ik ok: a bethle i külpolitika végső élja a teljes evízió Mi de t vissza! volt. E e a ko ep ió a nem illet bele kise vag ag o te ületek visszaté ése. Mag a o szág Csehszlovákiától az egész Felvidéket – sőt vele eg ütt a Ká pátalját is – vissza aka ta kap i, eze él teljesülését e a legjo a szolgálta vol a eg Du a- e ti kise határkorrek ió.16 A ásik ok az volt, hog Bethle és a külüg i iszté iu diplo atái úg ítélték eg, hog i d Masa k, i d Be eš, ajá latai ögött eg é tel űe taktikai sze po tok húzód ak eg. A sehszlovák el ök és külüg inisztere ezekkel az ajá latokkal a nemzetközi közvéle é előtt, illetve a e zetközi diplo á ia szeeplői előtt íg kívá ták de o st ál i egeg ezési hajla ukat. Ezek az ajá latok a a voltak, hog eg utassák előttük a sehszlovák külpolitika ugal asságát és e gedéke ségét. Ezt ég azzal kell kiegészíte ü k, hog a taktikai lele é eke kifog hatatla , elvakulta ag a elle es és a ag a politikusok go dolatvilágát és űködését jól is e ő Be eš po tosa tudta, se Masa k ak se eki e kell attól ta ta ia, hog szavuko fogják őket.17 Hiszen a budapesti politikai kö ök mindent vissza akarnak szerezni. A csehszlovák- agyar gazdasági kapcsolatok A két világhá o ú közötti időszak a i d Csehszlovákia, i d Mag a o szág szá á a létfo tosságú lett vol a a gazdasági koope á ió.18 előtt az Oszt ákMag a Mo a hia ke etei között Cseh- és Mo vao szág a ag a agá te ékek eg ik fo tos pia a volt, ug a ekko a seh ipa szá á a Mag a o szág újtott komoly piacot.19 Ráadásul a sehszlovák álla ásik alkotó észe, Szlove szkó – azaz Felvidék – előtt sze ves észe volt a Ká pát- ede ei u ka egosztásak. E ek elle é e az -as évek e a két o szág gazdasági kap solatai akadozva űködtek. Jól utatja ezt, hog Csehszlovákia és Mag a o szág között sak 1923- a született eg az első ke eskedelmi egyez é .20 Ezt követte az ájusá a aláí t úja ke eskedel i sze ződés, el e a két o szág egadta eg ás ak a leg ag o kedvez é t. Ez a sze ződés de e e é e já t le. 16 Az ezzel kap solatos go dolat e t po tos egfogal azását lásd Ottlik G ö g -ban Walko Lajos külüg i iszte hez í t levelé e , is e teti PRIT) Pál: Eudard Be eš és a agyar illúziók. IN: PRITZ Pál sze k. : Magyar diplo á ia a két há orú között. Ta ul á yok. Mag a Tö té el i Tá sulat, Budapest, 1995. 210-213. 17 PRIT) Pál: Reviziós törekvések a agyar külpolitiká a . IN: PRIT) Pál sze k. : Magyar diplo á ia a két há orú között. Ta ul á yok. Mag a Tö té el i Tá sulat, Budapest, . -240., 237. 18 S)ÁVAI Fe e : Vitás és vitatott gazdasági kérdések az Osztrák-Magyar Mo ar hia fel o lása utá . Közép-Eu ópai Közle é ek, / . szá , 63-75. 19 KOMLÓS , Joh : Az Osztrák-Magyar Mo ar hia i t közös pia . Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tize kile edik század a . Maecenas Kiadó, Budapest, 1990. 20 A ké déskö ől lásd Má ta ROMPORTLOVÁ: A kereskedel i politika helye a két világhá orú közötti sehszlovák-magyar kapcsolatokban. IN: S)ARKA László sze k. : Békétle évtizedek. -1938. Ta ul á yok és doku e tu ok a agyar- sehszlovák kap solatok törté eté ől a két világhá orú között. Budapest, 1988. 25-43.

199


De a ki o takozó világgazdasági válság, a el az ag á te ékek á á ak esésé e é eztette hatását, a a ösztö özte a sehszlovák elpolitiká a eg e ag o szeepet játszó ag á iusokat – az Ag á pá t tagja volt a ko á koalí ió ak –, hogy saját á szí vo aluk védel e é deké e teg e ek i tézkedéseket. Az Ag á pá t nyo ásá a á iusá a a p ágai pa la e t eghozta az úg evezett keé sütési tö vé t a elföldi ag á te ékek védel é e, ajd a sehszlovák álla jele tős é ték e ege elte a ga o a-, liszt- és állatvá okat. Ez eg é tel űe a ag a ag á expo tot sújtó lépés volt.21 1930. november 7-é úja tö vé t hozott a p ágai parla e t, az úg evezett ő lési és lisztkeve ési tö vé t, a el kimondta, hogy minde ki köteles legalá %- a elföldi úzát felhasz ál i. Válaszul a ag a álla a Mag a o szág a i á uló seh ipa ikk i po tot sújtó ehozatali i tézkedéseket vezetett be.22 Ezek utá logikus lépés volt, hog az . december 15-é lejá ó ag a - sehszlovák ke eskedel i sze ződést, a el ek alappillé e a ag a úza evitel lehetővé tétele, a sehszlovák fél e volt hajla dó egújíta i. Sőt, a á köz e egkezdett p ágai ke eskedel i tá g alásoko se született egeg ezés. Úg hog a két álla között sze ződés élküli állapot és e ek következté e vá há o ú keletkezett – é tsd köl sö ös vá e elések –, el ez egésze -ig ekko í tak alá eg úja ke eskedel i eg ezé t elta tott.23 Csehszlovák ész ől a ezőgazdasági p otek io iz us, íg ag a ész ől az ipa i te ékek álla i védel e eá ékolta két o szág gazdasági kap solatait, és e ől szi te logikusa következett a vá há o ú. Itt jeg ezzük meg, hogy gazdasági té e Mag a o szág ak eg ik szo szédjával utalunk itt a magyar- o á és ag a -jugoszláv gazdasági/ke eskedel i kap solatok a se érgesedett el a viszo a a i a, i t Csehszlovákiával.

NOSZ Gyula: Csehszlovákia törté ete. Gló us Kiadó, Budapest, 1932. 140. FÜLÖP-SIPOS: 148. 23 ROMPORTLOVÁ: 38. 21

22

200

Csehszlovák-magyar kapcsolatok, Masaryk és Beneš határrevíziós javaslatai

Recommend Documents