CSALÁDI KÖTELÉKEK A MOM ÉLETÉBEN Ünnepi emlékezés a Magyar Optikai Művek alapításának 140. évfordulóján Kozek Adolfné Aranka Budapest, MOM Kulturális Központ 2016. december 5.
Jubileumi emlékezés, 2016 „Ma már a MOM nincs sehol. Lebontották. Eltűnt Magyarország egyik világhírű gyára, eltűntek a munkások, elenyészett a gyár hosszú története, eltűnik a múlt, s vele együtt a jövő is, a Magyar Optikai Művek jövője is.” • Makovecz Imre által írtak cáfolatát: „elenyészett a gyár hosszú története, eltüntek a munkások”, adja • A MOM Emlékalapítvány működése és a mai ünnepi rendezvény • A MOM dolgozók kiemelkedő nemzedékeire, családi kötelékeikre való emlékezésről szóló program pont • A rendelkezésre álló adatok, dukumentumok alapján a „munkások” mindenapjait is meghatározó,hangsúlyosan értékes családi kapcsolataik felidézése
A kezdetek: a Süss gyár neveltjei • Süss Nándor alapított ipartanonciskola a magyarországi finommechanikai műszeripar bölcsőjének tekinthető • Az által kiképzett segédek és társaik, majd az ő utódaik munkásságának köszönhető, és a többszakmás képzések eredménye az egyre bővülő termék skála, ipar és gyár fejlődés • Az emberi munka eredményeként fejlődőtt a gyár termelése, személyi állománya folyamatosan nőtt a teremelés eredményeivel, eredményességével együtt • Csupán szemléltetésül lássunk egy-egy kiragadott összefüggést, az Emlékalapítvány birtokában lévő 19701975, illetve 1980-1985 évi gazdasági eredmények kimutatását tartalmazó forrásokból 3
A MOM fejlődése: az árbevételeket tekintve ÖSSZES TEVÉKENYSÉG ÁRBEVÉTELEI /mFt/
1985 1984 1983 1982
1981 1980 1976-79 1975 1974 1973 0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
A MOM fejlődése: a működési eredmények alapján A MOM éves nyereségei /mFt/ 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976-79
1980
1981
1982
1983
1984
1985
A Süss, a MOM Rt. és a MOM állami ipari nagyvállalat személyzete LÉTSZÁMADATOK /Fő/ 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1905
1920
1930
1937
1938-1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
Emlékek a Csörsz utcában dolgozókról • • • •
Ez a 3 ábra azonban csak közömbös számokat mutat be, holott a számok által kifejezett értékadatok, a gazdasági kimutatásokban szereplő „hozzáadott érték” a gyárban dolgozó sok kéz és fő érdeme Süss Nándor kimagasló érdeme a finommechanikai, műszeripari szakmák hazai „tanoncképzése” A gyár tanműhelye felkészített az új gyártmányok „szerkesztésére”, precíz gyártásukra, szabályozásukra. Álljon itt egy rövid idézet az 1937. évi „SÜSS NÁNDOR” nevét viselő Ipartanonciskola Évkönyvből „Tanonciskolánk az 1937. évben egy újabb lépést tett a haladás felé, amelnnyiben vállalatunk igazgatósága az 53 éves hagyománnyal szakítva elhatározta, hogy ettől az évtől kezdődően nemcsak műszerészeket igyekeznek nevelni, hanem más szakmákra is képesítést nyújt. Tapasztalatain azt mutatják, hogy a más szakmai képesítéssel bíró iparosok csak nagyon nehezen tudnak beilleszkedni kereteink közé s a nálunk megkívánt nagy pontosságot elérni.”
A kezdet kezdetektől fogva, mindig személyes ajánlásra is szükség volt a tanoncképzőbe, illetve a gyár állományába kerüléshez
Időhorizontok és adatállományok a családi kapcsolatok rendszerezéséhez • 1920-1937 illetve 1943-ig terjedő időszak • II. Világháború utáni, de különösen 1979 és 1989 ------------------------------------------------------------• Süss Nándor Preciziós Mechanikai és Optikai Intézet személyi nyilvántartása • 1937-1939 és 1940-1943 években kiadott Magyar Optikai Művek R.T. „SÜSS NÁNDOR” Műszerész és Optikai szakirányú Iparostanonciskolájának Évkönyvei • 1979 és 1989 évekből a Magyar Optikai Művek telefonkönyvei • Továbbá az élő emlékezők és az élő emlékezet
Családi kapcsolatrendszerek feltérképezéséhez felvett színes tartományok, elkülöníthető kapcsolati típusok
apa-leánya-unokája apa-fia-unokája anya-leánya, v. fia
DINASZTIÁK
TESTVÉREK
Férj-Feleség HÁZASPÁROK
A legérdekesebb, legbonyolultabb kapcsolati rendszerekkel rendelkező családok 1. • Mindenkit felül múlva a legszerteágazóbb nemzetéséggel rendelkező és rekord tartó az eddigi kutakodások alapján a Bauer-Pichler család. Ők jogfolytonosan 104 évet átölelő MOM-os multtal rendelkeznek. • Konopa Adorján foglalta össze írásban családjuk történetét
A legérdekesebb, legbonyolultabb kapcsolati rendszerekkel rendelkező 2. • A következő csúcs tartó a MészárosWalter család. Az ő családfájukat maga Dr. Mészáros József rajzolta meg szóban és írásban, egy interjú keretében, ami a Fókusz üzemi lapban jelent meg nem sokkal a MOM 100 éves fennállásának ünnepe után.
Budai Ilona és Mészáros József 1942. Munkahelyi mosoly a kép aláírása, a családi albumban
Dr.Mészáros Józsefné született Budai Ilona 1876-1956, a MOM 80 éves fenállásának ünnepe alkalmával kapott emléklapja
Dr. Mészáros József o.v. az Előkalkuláció és Árosztály dolgozóival nyugdíjas búcsúztatóján
Mészáros család Csaba és Péter fiaikkal 1950-ben, amikor már jogi doktor volt, de a MOM-ból eltanácsolva, alkalmi munkával segítette a család megélhetését. Felesége ekkor ugyancsak alkalmi munkákat végzett, a MOM-ban. Őt még megtűrték.
Dr. Mészáros József és fia Mészáros Csaba A kép sajnálatos esemény kapcsán készült, került az albumba. A szeretve tisztelt feleség és anya eltávozott.
Dr. MÉSZÁROS JÓZSEF
1984
További mind a három önnállónak értelmezett családi kapcsolat tipussal rendelkező • Borosznoki Ferenc és Borosznoki Károly, akik valójában iker testvérpár voltak. Ők műszerész tanulóként léptek be a MOM-ba 1934.07.30-án. Ferenc felesége Ilona is a gyár dolgozója volt. Férje halála után újra férjhez ment, de továbbra is a MOM munkavállalója maradt. Őt 1971-től egészen biztosan a Program Iroda és így az egyre bűvülő ipari nagyvállalattá nőtt MOM „csavarügyi” gyártásintézője, gazdálkodójaként vélhetően sokan ismerték, és emlékeznek rá még ma is, ha Matuz Lászlóné Ica néven említjük. Első férje Borosznoki Ferenc és az ő fia Borosznoki László, aki a MOM több munkahelyén is dolgozott.
További mind a három önnállónak értelmezett családi kapcsolat tipussal rendelkező • Itt említhető a Gacsó-Gál családi kör is, amely szintén a MOM-os munkaévek alatt alakult. Gacsó Bertalan második felesége Marika után az ő tesvére is MOM-os munkavállaló lett, akit később Gál Sándor vett feleségül. Majd Gacsó Bertalan első házasságából származó fia, Gacsó Gyula is a MOM-ban dolgozott.
Egy olyan családi kapcsolat, kötődés is ide kívánkozik, amely lényegét tekintve testvéri és részben egyenes ági, de áthidaló jelleggel. Tóth Pál és Tarcsafalvi András konstruktőrök nevét kell itt említeni. A nagybácsi és unokaöccse munkásságáról a 2015-ben megjelent MOM Emlékkötetből több jelentős részlet megismerhető. ----------------------------------------------------------
A továbbiakban a családi kapcsolatrendszerek feltérképezéséhez felvett színes tartományokba, elkülönített kapcsolati típusokba tartozók említésére kerül sor
Naracssárga tartomány, egyenesági családi kapcsolatok, 1937-ig terjedően • Kainer Nándor és két fia. Az apa 1920.01.05-től művezető, ifj. Kainer Nándort 1921. 08.18. műsz. tanulónak vették fel. A második fia magyarosítot nevén Karsádi János 1928-tól tanuló és 1932-től műszerész. • Jáger István és fia. Az apa 1923.01.30-án lépett be mint műszerész, fia 1935.12.03.-án lépett be, segéd rajzolónak vették fel. • Hollai Keresztély 1921. 08.04-től műszerész tanuló, 1925-től műszerész segéd, fia Hollai Kornél gépészmérnök, 1958-tól MOM-os. • Huba József 1927.08.22-től műszerész tanuló, fia ifj. Huba József már mint mérnök lépett be is MOM-ba. • Neumann József 1934-től műszerész, fia Nádudvari Zoltán aki 1952. 08. forgácsoló tanoncként kezdett.
Ugyancsak a naracssárga, egyenesági tartományba tartoznak a II. világháború utáni időszaktól • Ba István, Horváth Sándor, Mihályi György, Nagy László, Pier Lajos, Pópa László, Reményi György, Ruzsa József, Tihanyi Endre, Fügedi Jenő, Humli István, Lednitszky Sándor, Sárkány Kálmánné, Verbovszki Sándorné a fiaikkal, • Muszella János, Sárközi Zsigmondné, Bedi Józse, Budai György leányaikkal, valamint • Szebényi Endréné, született Seress Katalint aki az édesapjával együtt említhető, ebben a körben.
A kék tartományba csak testvére által is MOM-os munkaviszonnyal rendelkezők kerültek, 1943-ig bezárólag • • • •
• • • • • • •
Solti Jakab és Ferenc Beléptek:1924.07.24., 1928.02.29-ben mind ketten műszerészek. Az ő vezeték nevük is magyarosítva lett: Stefánra Tatai János és Sándor Beléptek: 1924. 08.04., 1928.07.26. műsz.tanulók, majd műszerészek Sütő Lajos és Antónia Beléptek:1930.02.28., 03.06. napszámos, munkásnő Simon Mária és János Beléptek:1934.12.14., 1930.08.21. munkásnő és a testvére műsz.tanuló Szemáncz Gizella és Károly Beléptek:1934.12.28. munkásnő, testvére gépmunkás Vrbljanin Mária és Emil Beléptek:1935.05.22., 1935.08.07. munkásnő és gépmunkásnak vették fel őket Mojor László és Tibor Beléptek:1935.07.17., 1935.07.18. Gépmunkás, műsz.tanuló Zbiskó József és Sándor Beléptek: 1935.07.22., 1937.06.24.műsz. És opt., tan-ok Nagy Melinda és Erzsébet Beléptek:1936. 01.18., 1937.02. 25. munkásnők Párkayi Edith és Jolán Beléptek. 1937.01.25. és 26. munkásnők Korsós János és Korsós Sándor 1940-től műszerész tanulók
Második része a kék tartománynak a telefonkönyvi nevek alapján felismert, megnevezhető MOM-os munkaviszonnyal rendelkező testévek • Kolarics, Gregor, Reinhadt, Csávás, Gellért, Kelemen fiú testvérek • Hockstetter, Pincehelyi leány és fiú testvérek valamint a • három Schreibert testvér, két fiú és egy leány
Legnépesebb a zöld tartomány, a házaspároké, a férj-feleség családi kapcsolat • • • • •
Az azonosított házaspárok száma legkevesebb 133 Legtöbb házaspárra igaz, hogy gyári ismeretség után kötöttek házasságot , ez a tényt az 2015-ös Emlékkötet lapjain is olvasható A korai MOM dokumentum és a telefonkönyvek mellett felhasználtuk a sok házaspárt ismerők emlékeit is Senkit sem megbántva (esetleg kimaradna) itt csak három házaspár kerül megnevezésre. Közüllük két pár a gyár legkorábbi időszakában lépett be:
Csipak Imre és Imréné Beléptek: 1928.05.21, 1928.11.28. a férj műszerész és feleség revizor munkakörbe Zöld Károly és Károlyné Beléptek:1930.03.17., 1930.07.22. altiszt, munkásnő munkakörbe. Ők házaspárként kerültek a MOM ba, a kér világháboró közti időszakban
Harmadik pár a MOM-hoz való kötődés példájaként említhető • Sebő Mischt és felesége, akik közül a férj 1952ben műszerész iparitanulóként kezdte kapcsolatát a MOM-al. Majd műszerész segédként az 5-ös osztályon dolgozott, de miután egyik év elején áthelyezték a 4-es osztályra, azaz kölcsön adták, ott maradt. Ott dolgozott a továbbiakban. A 14-es osztályon ismerkedett meg, majdani jövendőbelijével, akivel 1956 után az NSZK-ban távozott. De kötődése, kötődésük az első munkahelyhez megmaradt, aminek bizonyságát a tavaly elkészült és közreadott MOM Évkönyvből lehet kiolvasni.
A MOM életében, jelen tudásunk szerint és a kollektív emlékezet alapján ismert családi kötelékek felelevenítése ezzel a végére ért. • Köszönöm a figyelmet!
