Comenius Iskolai Együttműködések Vidékfejlesztési Minisztérium Dunántúli Agrár-Szakképző Központ Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kaposvár
Biogazdálkodás Kézikönyv
Kaposvár 2014
Bevezetés A 2012/2013-as tanévben iskolánk – a VM DASzK – Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium – 22 tanulója és 4 tanára, a COMENIUS Iskolai Együttműködések Projekt keretein belül 2 hetet töltött Burgenlandban, az ausztriai partnerintézményünk, a güssingi székhelyű Landwirtschaftliche Fachschule szervezésében. Kint tartózkodásunk második hetében lehetőségünk volt betekintenünk az osztrák biogazdálkodás mindennapjaiba. Hétfőtől péntekig a témával kapcsolatos elméleti előadásokat hallgatunk – pl. az ausztriai biogazdálkodás helyzetéről, a támogatási rendszerről –, üzemlátogatásokon vettünk részt, és elvégeztünk egy bio-tanfolyamot is. A projektben vállaltuk, hogy bemutatjuk az ausztriai diákoknak – akik természetesen szintén két hetet tölthettek Magyarországon, a projekt keretein belül – a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét, problémáit. Ezt próbálja meg röviden összefoglalni, ez a kiadvány.
2
Mitől bio a bio? Az ÖKO-, BIO- előszavak és az ÖKOLÓGIAI, BIOLÓGIAI jelzők a mezőgazdaságra vonatkoztatva ugyanazt a gazdálkodási formát takarják. Ezek a jelzők pozitív üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (= bio) folyamatainak, illetve a környezet (= öko) érdekeinek figyelembevételével készült, vagy használatával azt védik. Az elnevezés országonként ugyan változik (organic, ecological, biologischer, ökologischer, stb.) azonban ugyanazt a gazdálkodási formát jelenti! Mit jelent a biogazdálkodás Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány megfogalmazást: 1. „A biogazdálkodás nem más, mint mezőgazdaság összhangban a természettel.” 2. A 834/2007/EK tanácsi rendelet 4. cikke értelmében „az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik.” 3. Márai Géza szerint: „az ökológia gazdálkodás olyan környezetkímélő és megújító, különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő-és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelent, amely a szigorú előírások (EU, IFOAM, Biokultúra Egyesület) keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet-és egészségvédelem, és életforma-változtatás igényével folyik.” 4. A Codex Alimentarius szerint: „az ökológiai gazdálkodás nem életforma, hanem „holisztikus termelési-gazdálkodási rendszer (a növénytermelésben és az állattenyésztésben), amelyik a nem mezőgazdasági eredetű ráfordításokkal szemben a természetes eljárásokat részesíti előnyben. Ez úgy valósul meg, hogy – ahol csak lehetséges – talajművelési, biológiai és mechanikai módszereket alkalmaznak a szintetikus anyagok helyett.” 5. Dr. Sárközy Péter szerint: „az öko (bio) -gazdálkodás természetidegen anyagok felhasználása nélkül állítja elő termékeit. Olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetmegóvó – egyúttal jövedelmező!– gazdálkodási forma, mely során értékes, egészséges táplálékot állítanak elő.” 6. Kissné így fogalmaz: „az ökológiai mezőgazdaság a föld, a növények, az állatok és az ember harmonikus együttműködésén alapul. Fő célja – az élelmiszerek előállítása mellett – a természetes körforgás fenntartása. E termesztési mód céljaiban tudatosan nem törekszik a maximális hozamok és teljesítmények elérésére, hanem a lehető leginkább környezetkímélő módszerekkel biológiailag nagy értékű, egészséges élelmiszereket előállítására.”
3
7. Az első Magyarországon megjelenő átfogó ökogazdálkodási szakkönyv szerkesztője Radics László a következőkben foglalta össze az ökogazdálkodás lényegét: „ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágyák és a szintetikus növényvédő szerek nélküli, a természetes biológiai cikluson, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük.” 8. Szintén Radics László mondta – és talán ez a megfogalmazás áll legközelebb a valósághoz: „az ökológiai gazdálkodás nemcsak termeléstechnológia, hanem etikai kérdés, életszemlélet, életforma és életfilozófia is egyben.„ 9. www.miau.gau.hu: A biomezőgazdaság terméke a káros szermaradványoktól mentes, remek ízű és zamatú, jól tárolható termés, melyet természetes úton feldolgozva, esetleg konzerválva egészséges, magas biológiai értékű élelem kerül a fogyasztó asztalára. A biogazdálkodás alapelvei
1. ábra: A biogazdálkodás legfontosabb alapelvei. A törvényi keretek Az Európai Unióban – így hazánkban is – a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (öko, bio, biológiai, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok (2. ábra) betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással (Magyarországon tanúsítvánnyal). A biotermékek előállításának teljes folyamatára (az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig) szigorú előírások vonatkoznak (2. ábra).
4
2. ábra: Az ökológiai gazdálkodás törvényi háttere.
5
Ők így csinálják … Az alábbiakban röviden szeretnénk bemutatni az ausztriai biogazdálkodás helyzetét, néhány jellemző számadat segítségével, továbbá néhány gazdaságot, ahol kint tartózkodásunk ideje alatt mi is jártunk.
3. ábra: Bioaustria. Biogazdálkodás Ausztriában Termelés Ausztriában – amely területileg (83.871 km2), lakosság számában (8.149.000 fő) és mezőgazdaságilag művelt területnagyságában (2.749.416 ha) is kisebb Magyarországnál – 2010. év végén 543.605 hektár volt az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásba bevont terület. Ez a mezőgazdaságilag művelt terület 19,7%-a (4. ábra). Ezen a több mint félmillió hektáron 22.132 gazdaság osztozott, 25 ha átlagméret mellett. 2011-ben ez a terület 542.605 hektár volt, mezőgazdasági üzemek száma ugyanebben az időszakban 22.058 volt.
6
4. ábra: A 10 legnagyobb bio-területtel rendelkező ország a Földön, 2011-ben. (Forrás: Forrás: Willer H., Kilcher L., Lernoud J. (Eds.) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends 2013. FiBL - IFOAM, Bonn)
Foglalkoztatás Az ország egyik legnagyobb biotermelő tömörülése, a Bio Austria szervezet jelenleg mintegy 13.000 családi gazdaságot fog egybe, de fő munkaidényben 100.000-nél is több személyt foglalkoztatnak. Teljes Ausztriát tekintve a biogazdák körében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya ma már magasabb, mint a hagyományos termékeket termelők körében. Fogyasztás Ausztriában
a
mezőgazdasági
termelés
mintegy
egynegyedét
az
egészséges
élelmiszerek képzik és nemcsak minőségi, hanem mennyiségi mutatók alapján is az első helyen állnak Európában. Mintegy három évtizede ismerték fel a biogazdálkodás fontosságát, az európai élmezőnybe azonban hosszú és rögös út vezetett. Ehhez először is politikai akaratra és az ágazatot szabályozó rendeletekre volt szükség, majd a termelők és a fogyasztók széles körű tájékoztatására. Az agrárminisztérium kampányt indított a biotermékek népszerűsítése érdekében, a termelőket buzdította, megszervezte oktatásukat, egészséges élelmiszerek tömkelegével árasztotta el a piacot, így serkentve az eladást. Mindezekre – állami támogatásokon keresztül – természetesen komoly pénzt fordított. A termelés folyamatosan nőtt, számos gazdaság tért át a biotermelésre. Mindezek mellett már csak garanciára volt szükség, ennek érdekében a termékeket külön jelöléssel látták el (5. ábra). Az országos kampánynak köszönhetően, amelyben a politika is kivette részét, a
7
biotermékek eladása évente megközelítőleg 7%-ot növekedett. Szakértő vélemények szerint ezen még lehetne javítani.
5. ábra: Biotermék jelölések 2010-ben 986 millió Ft értékben forgalmaztak bioélelmiszert. Az egy főre eső fogyasztás 118 Euró volt. 76 millió Euró értékben exportáltak. Magyarországon ez az érték 25 millió Euró és 3 Euró/fő volt. Ugyanakkor mi 20 millió Euró értékben exportáltunk biotermékeket. Az éves bioélelmiszer-fogyasztás az elmúlt három évben 10 százalékkal növekedett, a biotermékek részaránya a teljes gyümölcs-, zöldség-, tej- és tejtermék-, továbbá tojás-, hús- és készétel-fogyasztásban 2011 első negyedévében 6,6 százalék volt, a teljes éves ausztriai biotermék-forgalom pedig meghaladta az 1,1 milliárd eurót (egy felmérés szerint minden tíz osztrák polgárból kilenc igennel válaszol, ha arról kérdezik, fogyaszt-e bioélelmiszert). Az árak átlagosan 7-10 %-kal magasabbak a hagyományos élelmiszerek árainál, igaz, az árkülönbség a biohús esetében – részben az egyértelműen és bizonyíthatóan magas termelési költségek, részben az árualaphiány miatt – olykor az 50 %-ot is eléri. Ausztriában a biotermékek ma már több mint egyharmada különféle diszkont jellegű üzletekben értékesül. 2010-ben a Hofer és a Lidl 4,1 milliárd eurót kitevő frissáru-forgalmából a bioélelmiszerek több mint 300 millió euróval részesedtek.
8
Néhány Güssing környéki gazdaság bemutatása Tehenészet, Bildein Bildein (magyarul Beled), Burgenland déli részén fekszik, közvetlenül a magyar határ mellett, Güssing járás északkeleti részén. A falu határ melletti csendes, félreeső fekvése nemcsak a táj érintetlenségét, hanem az emberek egyszerű, barátságos természetét, és a hagyományokat is megőrizte (6. ábra). Nem elhanyagolandó, hogy házigazdánk, a güssingi iskola igazgatója, Herr Müllner, szintén bildeini …
6. ábra: „Ein Bild auf Bildein”. A családi gazdaságban, amit meglátogattunk, tejelő szarvasmarhatartással foglalkoznak. A telepen a Holstein-fríz mindkét változata – a fekete-tarka és a vörös-tarka is – megtalálható. Az állatlétszám: 125 db tehén és a szaporulata. A teheneket csoportos, kötetlen tartásmódot alkalmazva, nagy légterű istállókban tartják egész évben (7. ábra).
7. ábra: Az istállóban. 9
Az állatokkal a saját gazdaságban megtermelt – kizárólag ökológiai termelésből származó tömeg- (lucernát, hereszénát, kukorica szilázst) és abraktakarmányokat (triticalet, árpát, szóját, borsót, tököt) etetnek. Ezenkívül az állatok kapnak még ásványi anyag kiegészítést is. A fejés egy 2x8 férőhelyes halszálkás fejőházban történik, a telep termelési átlaga 8300 kg/év. ?????????? A következö látogatásunk úticélja egy növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaság volt, ahol 200 ha területen folytatnak ökológiai gazdálkodást, változatos és szigorú vetésforgót alkalmazva, amiben gabonafélék, kukorica, szója, lucerna, herefélék és egyéb pillangós virágú növények kapnak helyet. Saját terményszárítóval és tárolóval rendelkeznek, más biogazdálkodóknak is végeznek bérszárítást, nagyon ügyelve a bekerülő termények minőségére! „Sonnenschwein” – a napon sütkérező sertések birodalma
8. ábra: Vidám lakmározás. A gazdaság, illetve az itt tartott sertések – és a belőlük készült termékek – nagyon különös, de ugyanakkor nagyon találó, hangzatos és könnyen megjegyezhető elnevezést kaptak, „Sonnenschwein” ami szó szerinti fordításban „Napsertést”jelent. Ezt az elnevezés az állatok tartásmódjára utal. A sertéseket szabadban, nagy csoportban, egyszerű „épületekben” tartják (9. ábra). Az állatok éjjel-nappal, télen-nyáron a szabadban vannak. A takarmányozásuk is extenzív, csak kiegészítő takarmányozásban részesülnek.
10
9. ábra: A tartásmód. A Duroc és egy hagyományos német fajta, a Schwäbisch-Hällisch (10. ábra) keresztezését alkalmazzák.
10. ábra: A schwäbisch-hällische fajta. Tartásuknak és a takarmányozásnak köszönhetően a sertések húsa sokkal jobb minőségű (11. ábra) és sokkal ízletesebb, amiről szerencsére mi is meggyőződhedtünk (12. ábra).
11
11. ábra: A kiváló minőségű sertéshús.
. 12. ábra: „Érzékszervi bírálat”. Obstparadies Ez valóban – ahogy a neve is mutatja – egy „gyümölcsparadicsom”, ahol nem kevesebb, mint 265 fajta gyümölcsöt termesztenek. A gazdaság természetesen géncentrum is egyben.
13. ábra: „Obstparadies” egy különleges gyümölcsös kert.
12
Ez a hely nem csak egy „hagyományos” bio-gyömölcsös, hanem egy szórakoztató- és információs központ is egyben, ahol minden korosztály találhat kedvére való elfoglaltságot: a gyerekek játszva tanulhatnak a gyümölcsökről, a kertről, a felnőttek pedig akár gyümölcsborokat is kóstolhatnak, egy 300 éves pincében. Az „Uhudler” hazája
14. ábra: Az uhudler. „Már az első illatolás elárulja, hogy miről is van szó, meglepő a bor különleges illat- és ízvilága.” Az uhudler osztrák borkülönlegesség, Dél-Burgenlandból származik. Egészen pontosan Heiligenbrunn pincéiben, illetve néhány környékbeli falu és kisváros borszaküzletében lehet megtalálni. Külsőre igen hasonlít a roséra, vagy a sillerre. Különleges, hiszen amerikai ún. direkt termő szőlőtőkékről származik.
13
15. ábra: Heiligenbrunn (Szentkút). A bornak, magának intenzív eper- vagy feketeribizli-illata és íze van, karakteres ízét olykor azonban a névből eredő „róka-jelleggel” is jellemzik. Mivel ezek a szőlőfajták direkt termők, rendkívül ellenállóak a szőlőtetűvel (filoxéra) és egyéb szőlőbetegségekkel szemben. Éppen ezért szinte soha nem kell permetezni és trágyázni. A gyümölcs átlagosnál magasabb pektintartalma miatt a bor kissé magasabb – az egészségre azonban nem káros – metanol tartalommal rendelkezik, mint az európai szőlőfajtákból készült borok. Maga az „uhudler szőlő” piros, ritkábban fehér hibridfajta, amely az európai és az amerikai Vitis labrusca és Vitis riparia fajták keresztezéséből jött létre. Uhudler név alatt több fajta is értendő, és máig vitatott, mely fajták számítanak az „uhudler-csoporthoz” és melyek nem. A bor egészen pontosan a Concord, Delaware, Elvira és Ripatella szőlőfajtákból készül. Az 1970-es években Ausztriában az uhudler „háztáji ital” volt, és csak a saját felhasználásra történő termelését engedélyezték. A 80-as évek közepén az uhudler készítése/forgalmazása tilossá vált. Ez az állapot a 90-es évek elejéig tartott, de már ekkor is voltak termelők, akik a bor megőrzéséért küzdöttek. Nem minden eredmény nélkül! Ma már az osztrák bortörvény alapján nyolc burgenlandi községben engedélyezik az uhudler bor forgalmazását. Sőt, az európai uniós bortörvénybe is rendelkezik az uhudler, egy meghatározott területen történő termeléséről és forgalmazásáról.
14
16. ábra: „A palackozott csoda.” Az uhudler névnek egyébként legalább két eredete van: az egyik szerint, ha az elkészített bort a férfiak sűrűn kóstolgatták, majd azután karikás szemekkel hazatértek feleségükhöz, azok felkiáltottak: úgy nézel ki, mint egy uhu! A másik név szintén a sűrű kortyolgatásból ered: kora őszi délutánokon a házacskáik előtt lévő padokon ülő öreg labancok a folyamatos iddogálás következtében beszélni már nem, csak huhogni tudtak, mint a baglyok.
15
Mi így csináljuk … Biogazdálkodás Magyarországon Egy kis visszatekintés Magyarországon a biogazdálkodás kezdetét a biomozgalom indulásától, a Biokultúra Klub 1983-as megalakulásától számíthatjuk. 1988-ban még csak 15 üzemben folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. A terület még nem érte el az 1000 hektárt. Ettől kezdve dinamikus, évi 50-100%-os növekedés volt tapasztalható. 2001-ben már több mint 79 ezer hektárt ellenőriztek. Ekkor azonban a fejlődés üteme megtört. 2005-2007 között a környező országokhoz képest egyedülállóan csökkent az ökogazdálkodás területe és a gazdaságok száma. Bár ez a csökkenés 2008-ban megállt, komolyabb fordulatról azonban nem beszélhetünk, inkább csak stagnálásról. 2009-ben jelentős, 11%-os növekedés volt, de ennek sem lehetett sokáig örülni, mert az ezt követő két évben már újra több mint 20 ezer hektárral csökkent az ökoterület nagysága.
1997-2012
ha
140000 120000 100000 80000 60000 40000
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
0
1997
20000
17. ábra: A Biokontroll által ellenőrzött ökoterületek nagysága, 1997 és 2012 között. (Forrás: BHN KFT. Éves jelentés, 2012.)
A magyar ökogazdálkodás elmúlt években tapasztalt csökkenését, megtorpanását az érintettek különböző okokkal magyarázták. A tények pedig a következők: 1999-ben az akkori kormányzat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi programban az ökológiai gazdálkodás dinamikus fejlődésével számolt, 2006-ra 300 ezer hektár elérését tűzte ki célul. 2001-ig az éves növekedés 50% körüli volt. Ezt követően azonban a növekedés üteme 16
fokozatosan csökkent, sőt 2004 után a terület már abszolút értelemben is csökkent. A kitűzött cél végül csak 41%-ban (122.766 ha) valósult meg. A 2009-ben induló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) újra csak 300 ezer hektárt célzott meg. Ekkor ismét sokan reménykedtek, hogy a csatlakozást követően élvezhetik a „bio-boom” (= a biotermékek árának és fogyasztásának 10-20%-os éves növekedése a fejlett világban) jótékony hatásait. Sajnos ez sem így lett. A remények, azóta, hogy 2004-ben még azt hittük, hogy Uniós csatlakozásunk az ökogazdálkodás kitörési pontja lehet, sorra nem váltak be. Ma már jól látszik, hogy az elmúlt tíz évben az ökológiai ellenőrzött terület nagysága gyakorlatilag stagnált. Nálunk a „bioboomnak” jele sincs. Pedig a Kárpát-medence és benne hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, ezen belül az ökológiai gazdálkodáshoz is. Az pedig, hogy országunknak még mindig sikerült megőriznie GMO-mentességet, további felbecsülhetetlen előnyt jelent. A jelenlegi helyzet 2012-ben
a
KSH
adatai
alapján
130.633
ha-on,
a
mezőgazdasági
terület
hozzávetőlegesen 2,5%-án folyt biogazdálkodás (ez a Biokontroll és a Hungária által ellenőrzött területeket is tartalmazza), ami az előző évhez képest némi növekedést jelentett az ellenőrzött területek nagyságát tekintve. Sajnos a szakemberek véleménye ennek ellenére az, hogy a magyar ökológiai gazdálkodás, a biokultúra mozgalom még mindig válságban van. Sajnos a válság velejárója, hogy egyre kevesebb bioélelmiszer kerül a hazai piacra, így a magyar fogyasztók asztalára. Ráadásul a belső fogyasztás és felhasználás túlnyomó része – az exporthoz hasonló nagyságrendű – 80-90%-a importból származik. Az ökológiai gazdálkodás területi aránya és a benne szereplők száma nagyon elmarad a kiváló adottságaink, nyújtotta lehetőségektől. Pedig még a munkanélküliség enyhítésében is szerepe lehetne a nagy élőmunkát igénylő ökogazdálkodásnak. Ráadásul a magasabb ár mindezt finanszírozná is. A hazai biotermelésnek számos specialitása van. A termelés alapvetően exportorientált, az áruk több mint 90 %-a külföldi, elsősorban német piacokon talál vevőkre. A termelők jelentős részét elsősorban a nagyobb árbevétel és jövedelem reménye vonzza. A belső kiskereskedelmi kereslet elenyésző, a magas árak, a hihetetlenül mozaikos üzlethálózat, a gyenge propaganda és reklám miatt. Az, hogy Magyarországon az ökológiai mezőgazdaság él, ez mindenképpen örvendetes tény.
17
A Kormány által 2012 tavaszán elfogadott, a magyar vidék felemelését célul kitűző Nemzeti Vidékstratégia, Ökológiai gazdálkodás programjában célként fogalmazta meg Magyarország Ökológiai Gazdálkodási Akciótervének elkészítését, az EU akciótervével összhangban. Az elkészült Akcióterv tartalmazza a hazai ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzetének elemzését, a problémák és pozitívumok feltárását. Ökológiai növénytermesztés
18. ábra: Az ellenőrzött öko-területek megoszlása művelési ágak szerint, 2012-ben. A szántóföldi növénytermesztésen belül (54.500 ha) a gabonafélék aránya a meghatározó (50,3%), emellett még jelentős területen termesztünk zöldtakarmányokat (25,2%), továbbá ipari (16,8%) és fehérjenövényeket (4,8%) is. Az ökológiailag művelt ültetvények területe 5.218 ha, ezen belül nagyobb arányban gyümölcsöt (75%) és kisebb részben szőlőt (25%) termesztettünk 2012-ben. Ökológiai állattartás
19. ábra: az ökológiai gazdálkodásban tartott állatállomány fajok szerinti megoszlása, 2012. 18
Az ökológiai állattartás volumene mindig is nagyon alacsony volt Magyarországon, még a legjobb években is. A bio-állatállomány túlnyomó többsége (77%-a) baromfi – 113.975 db – (21. ábra), ezt követi – bár lényegesen kisebb létszámban – a szarvasmarha (14%) – 20.858 db –, a juh és a kecske, majd a sertés, a ló és a szamár, illetve az egyéb haszonállatok (összesen: 9%). Bio-méhészet A korábbi években dinamikusan fejlődő bio-méhészet, sajnos az utóbbi időben szintén stagnál, pedig az ilyen módon előállított termékek Magyarország számára nagy jelentőséggel bírnak – szemben sok más EU-s tagállamban. 2012-ben a bio-méhészek száma 176 fő, a méhcsaládjaik száma pedig 19296 db – mindkét érték csökkent az előző évekhez képest (2009-ben 21.263 db, 2010-ben és 2011-ben 19.376 db volt a családok száma, illetve 192 és 181 fő a méhészek száma).
20. ábra: A bioméhészet alakulása. (Forrás: Biokontroll H.N. Kft.) Ellenőrzési rendszer Magyarországon Magyarországon jelenleg két szervezet jogosult az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésére: 1. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és 2. Hungária Öko Garancia Kft. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. több mint egy évtizede végzi Magyarországon a gazdálkodók és az ökológiai termék előállítás többi szereplőjének ellenőrzését és tanúsítását. 19
Tulajdonosa az a Magyar Biokultúra Szövetség, mely abból a mozgalomból nőtte ki magát, amely hazánkban úttörőként kezdett el munkálkodni a biogazdálkodás, a biotermék-fogyasztás előmozdítása, népszerűsítése és széles körű elterjesztése érdekében.
21. ábra: HU-ÖKO-01. A Hungária Öko Garancia Kft. fő tevékenysége az ökológiai gazdálkodás, vagyis a biotermékek ellenőrzése és tanúsítása (kódszáma: HU-ÖKO-02). Az EU-Bio rendeletek alapkövetelményein túl vállalja a legjelentősebb európai védjegyszervezetek (BioAustria, BioSuisse, Demeter, Naturland) privát feltételrendszereinek megfelelő ellenőrzést is. A Kft. Ausztria vezető ellenőrző szervezetének (Austria Bio Garantie) magyarországi leánycége.
22. ábra: HU-ÖKO-02. A jövő A Nemzeti Vidékfejlesztési Programban 2020-ra, 350 ezer hektár ökoterület elérése szerepel. A Nemzeti Akcióterv megvalósítása révén reményeink szerint hosszú távon és jelentősen növekszik az ökológiai gazdálkodás alatt álló terület nagysága, és azon gazdák, 20
feldolgozók és fogyasztók száma, akik bizalmukat helyezik az ökológiai gazdálkodásba. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztése számos előnnyel jár, melyek közül az egyik legfontosabb a munkahelyteremtés. Az ökológiai gazdálkodás nagyobb élőmunka igénye révén növeli a foglalkoztatottságot, illetve ösztönzi a helyi és hazai piac megerősödését. A társadalmi és gazdasági előnyök mellett ugyanilyen fontosak a környezetre gyakorolt kedvező hatások, mint például a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése, a vízkészlet, talaj, élővilág, természeti értékek és kultúrtáj megóvása. Mindemellett az ökológiai gazdálkodásnak fontos szerepe van az ország GMO mentességének további megőrzésében. Az utóbbi idők fel-felröppenő élelmiszerbotrányai és a hazai lakosság egészségi állapota kapcsán fontos továbbá kiemelni, hogy az ökológiai gazdálkodás a növényvédő szermaradéktól mentes, biológiailag aktív alkotókban gazdag élelmiszerek révén javíthatja a magyar népesség egészségi állapotát is. A biogazdálkodás kedvező exportlehetőségei ellenére szükséges lenne, hogy szilárd belső piaca is kialakuljon. Az Akcióterv számos más hazai stratégiai dokumentumhoz is kapcsolódik. Az ökológiai gazdálkodás elterjesztését szolgálja a 2014-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program és a Biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája is. A Nemzeti Környezetvédelmi Program fontos célként fogalmazza meg a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztését, illetve a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentését. A Biológiai sokféleség megőrzésének stratégiájában is célként jelenik meg a fenntartható mezőgazdálkodás, azon belül a mezőgazdaság alapját képező genetikai erőforrások megőrzése. Szükség van a hagyományos, táji adottságokhoz alkalmazkodott fajták minél szélesebb körű használatára, illetve mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók körében ezeknek a fajtáknak a megismertetésére és elterjesztésére, melyben az ökológiai gazdálkodásnak is fontos szerepe lehet. A 2013 tavaszán elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is hangsúlyozza az ökológiai gazdálkodás fontosságát a következőképpen: „Az ökológiai, tájfenntartó gazdálkodás a környezeti folyamatokba beilleszkedő, azaz a tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszerek alkalmazására épül, és mellőzi a környezetre és egészségre veszélyes anyagok, technológiák használatát. Az ökológiai mezőgazdaság termelési módszerei nagy szerepet játszanak a biodiverzitás és a kultúrtáj fenntartásában, megőrzésében.” A közelmúltban elfogadott Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési terv is célként fogalmazza meg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdálkodók, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának növelését. A Cselekvési terv kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodás térnyerése nagymértékben hozzájárulhat Magyarországon a növényvédő 21
szerek fenntartható használatához, különös tekintettel a fokozott környezeti érzékenységű területeken folytatott gazdálkodás esetében. Környékbeli biogazdálkodók Az alábbiakban néhány, a környékünkön megtalálható és látogatható biogazdaságot szeretnénk bemutatni – természetesen a teljesség igénye nélkül. Bio-gyümölcsös Kaposszerdahelyen „Azt kínáljuk Önnek, amit magunknak is kívánunk. Váljék EGÉSZ-ségére!” Honlap: www.zselicnap.hu A családi gazdaság központja egy, a Zselic kapujában, Szenna és Kaposszerdahely határában elterülő 6 hektáros gyümölcsös, ahol ellenőrzött ökológiai gazdálkodás folyik, melyet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőriz. A gazdaságban termelt valamennyi gyümölcs és a belőlük készült termék, bio minősítésű. A család cseresznye, meggy, sárgabarack, szilva és alma termesztésével és feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozott gyümölcsből 100 %-os gyümölcsleveket és lekvárokat készítenek.
23. ábra: Az 1 literes és 5 literes (bag-in-boksz) 100%-os bio-meggylé. Az ivólevek és lekvárok valódi kézműves termékek, prémium minőségben. Ezt az optimális érettségi állapotban történő betakarítás, valamint a gondos kézi válogatás biztosítja. 22
A feldolgozás házi, illetve kisüzemi módszerekkel folyik, a legnagyobb igényességgel. A termékek – a dzsemek és az ízek kivételével – csakis gyümölcsöt tartalmaznak. A tartósítás kizárólag hő segítségével történik.
24. ábra: Prémium zselici bio-szilvalekvár. Bio-juhászat Szennán A telep egy tagban lévő, 38 hektáros területen fekszik, amely állandó kerítéssel határolva, 8 legelő szakaszra osztott.
25. A csodálatos zselici táj, ahol a gazdaság fekszik. A közel 200 anyás tenyészet a vásárolt merinó állományból charolais és texel kosok felhasználásával alakult ki. 23
26. ábra: A keresztezett állomány. A gazdaságban olyan a tartástechnológia, amelyben a juhokat természetszerűen tartják, takarmányozásuk önkiszolgáló rendszerű, legelőre alapozott, abrak felhasználása nélkül, minimális beruházási igénnyel és élőmunka felhasználással. A kijelölt legelőszakaszon, meghatározott ideig, éjjel-nappal tartózkodhatnak az állatok. A juhok a legelőn átfolyó patak vizéből igényük szerint ihatnak, és a kapcsolódó fás ligetek alatt pihenhetnek, téli időszakban a telephely központi szakaszán korlátozás nélkül fogyaszthatnak szénát. Évente egyszer a legelőn elletnek. A vágásra kijelölt bárányokat az anyjuk alól szállítják a közeli vágóhídra. A gazdaság kizárólag nagysúlyú, 27–35 kg közötti bárányokat értékesít. A telepen az egy napra jutó átlagos munkaidőigény 1 óra.
24
27. ábra: Beszélgetés a tulajdonossal. A juhok rendszeres gondozása – elsősorban az évenkénti nyírás – miatt az új elképzelések szerint a gazdaságban a muflon tenyésztésére térnek át. Ökorex-Bio Kft. Az Ökorex-bio Kft. 1999-től - a somogy megyei Fiadon, a Kéri Major területén - 200 hektáron folytat minősített biotermelést. A gazdaság jelentős hányadán gabonatermesztés folyik, amely magába foglalja mind az étkezési, mind a takarmány céljára termelt kalászosokat, ezen kívül napraforgót, takarmányborsót és a szálastakarmányokat (elsősorban lucernát).
28. ábra: „Bio-gabonamező”.
25
A farmhoz 20 ha gyümölcsös is tartozik, amelynek fele kajszi, fele meggy, ezek mellett kisebb területen mogyoró és dió termesztésével is foglalkoznak. A kereslet növekedésével egyre nagyobb területen termelnek bio-zöldségeket, amelyet elsősorban friss áruként magánszemélyeknek, illetve igényes gasztronómiát folytatató éttermek és szállodák részére értékesítenek. Az állattenyésztés a bio-sertéstartásra, ezen belül a mangalicatenyészetre alapszik, de emellett biocsirke nevelést is folytatnak, és folyamatosan bővül a juhállomány is. Az előállított termékeket (sertés füstölt árú, tyúk, tojás) helyben, a budapesti öko-piacon vagy az interneten keresztül is megvásárolhatjuk.
29. ábra: A mangalica-konda. Krisna-völgy – Öko-völgy Alapítvány Az Öko-völgy Alapítvány az Alkalmazott Fenntarthatóságért nevű civil szervezetet 3 magánszemély hozta létre 2008-ban. A 2009-ben bejegyzett Alapítvány tevékenységeit nevezzük összefoglaló néven Öko-völgy Programnak.
26
30. ábra: Az Öko-völgy alapítvány Az alapítvány célja, hogy működő mintán, gyakorlati-személyes példán keresztül mutassa be, hogyan érhető el kiváló életminőség környezeti-, gazdasági- és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható módon. A globális krízisek, mint a klímaváltozás, a környezetszennyezés vagy az élelmiszerválság, csak életmódváltással oldhatók meg. Ehhez szeretne olyan tapasztalatokat átadni az Alapítvány, amelyek egy közösségben már beváltak. Miért pont Krisna-völgy az Alapítvány mintaterülete? Mert a 16 éve működő somogyvámosi ökofalu-közösség, kiváló példa arra, hogy a környezeti-, gazdasági- és társadalmi fenntarthatóság elvei megvalósíthatók, gyakorlatba ültethetők, és hosszútávon élhetők. Az ökofalu több mint százharminc lakója a mindennapokban, a társadalmi- és magánélet szintjein mutatja be a környezettudatosság gyakorlatát, szem előtt tartva a gazdálkodás jövőbeni fenntarthatóságát is. És, hogy mit találunk itt? Biogazdálkodás: zöldség- és gyümölcs kertészet, szántóföldi növénytermesztés és ökológiai állattartás; Természetes élőhelyek védelme; Nádgyökérzónás szennyvíztisztítás; Botanikus Kert; Megújuló energiaforrások használata; Működő faluközösség.
27
31. ábra: Biokertészet – Krisna-völgy. A környezettudatos életmódról összegyűlt
tapasztalatok
továbbadását, mások
eredményeinek megismerését is kiemelten fontosnak tartják. Mintaterületükön fenntarthatósági témájú konferenciákat szervezünk, a júliusi Krisna-völgyi Búcsúkon pedig a „Gondolatkiállítás” sátorban tartanak nyilvános beszélgetéseket. Levelező listát („Ökologika”) és honlapot (www.okovolgy.hu) működtetnek. Kiadványaikkal (például: Öko-völgy Magazin) is segítik a fenntartható életmód népszerűsítését.
32. ábra: Napenergia hasznosítása az Öko-völgyben. A somogyvámosi ökofaluban lehetőséget biztosítanak önkéntesek fogadására, akik közvetlenül, a mindennapi gyakorlatban sajátíthatják el a biokertészet és az ökologikus állattartás fortélyait. 28
Felhasznált irodalom 1. Biokontroll Hungária Nonprofit Kht. Éves jelentése, 2012. 2. Dr. Solti Gábor: Az ökológiai gazdálkodás helyzete Magyarországon. X. Sárközy Péter tudományos Emlékülés. Piliscsaba. 2012. 3. Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért. 2014-2020. http://videkstrategia.kormany.hu/index 4. Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Dinasztia Kiadó. Budapest. 2001. 5. Sárközi Péter és Seléndy Szabolcs: Biogazda 2. Biokultúra Egyesület. 1994. 6. www.okovolgy.hu 7. www.zselicnap.hu 8. www.okorex.hu
29
