Cognative-WWF Ökobarométer 2004 Milyen környezettudatossággal lépett be a magyar lakosság az Európai Unióba? Miként ítéli meg a magyar lakosság a környezet állapotát 2004-ben, közvetlenül az EU csatlakozás küszöbén? Mely emberi tevékenységeket tartják a leginkább környezetkárosítónak? Kitől várja a magyar lakosság a környezet- és természetvédelmi problémák megoldását? Mit tennének az emberek a környezet állapotának megóvása érdekében? Milyen mértékű a vélt kontra valós hajlandóság a környezet megóvása terén? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative-WWF Ökobarométer 2004 című kutatás, mely annak a kutatássorozatnak a folytatása, melyet az előző év során a Cognative Kft. a WWF Magyarország felkérésére, annak támogatásaként végzett. A kutatás során (immáron negyedik alkalommal) 2004 áprilisában reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Ily módon a jelen kutatás eredményei az EU csatlakozást közvetlenül megelőző hetek helyzetjelentésének tekinthetők.
A környezeti problémák megítélése hazánkban és a világban
5% 4% 19%
NT/NV itthon és/vagy külföldön vannak problémás területek
23% 2003. febr.: 29%!
22% itthon és/vagy külföldön vannak súlyosan problémás területek
30%
52% 2003. febr.: 50%
13% 7% c2-c3 Bázis: Összes megkérdezett. Kártyával segített válaszadás.
itthon és/vagy külföldön katasztrófális a helyzet
20%
vagy itthon, vagy külföldön van problémás terület itthon is és külföldön is van problémás terület vagy itthon, vagy külföldön van súlyosan problémás terület itthon is és külföldön is van súlyosan problémás terület itthon, vagy külföldön katasztrofális a helyzet itthon is és külföldön is katasztrofális a helyzet
2003. febr.: 18%
N=1020 2 0 0 4 . á p r ilis
A hazai és a globális környezet állapotát a lakosság egyötöde katasztrofálisnak, további 50%-a súlyosan problémásnak tarja, míg azok aránya, akik szerint minden rendben van,
elhanyagolható. A környezetvédelem iránti fogékonyság továbbra is erőteljesen problémaorientált, azaz adatokkal is alátámasztható, hogy minél súlyosabbnak vélik az egyes emberek a környezet állapotát (helyi és globális szinten egyaránt), annál inkább érdeklődnek ilyen témák iránt. A fentiekben nem mutatkozott számottevő elmozdulás az előző évhez képest. A lakosság érzékenysége a környezetkárosító hatások iránt számos tényezőtől, elsősorban a személyes érintettségtől (pl. erősen környezetszennyezett helyen élők körében), másrészt a különböző események médiavisszhangjától függ. Mi sem példázza ezt jobban, mint az atomerőmű környezetkárosító hatásának megítélése. Múlt év februárjában az első tíz helyezést elért környezetkárosító tevékenység rangsorában csak a nyolcadik helyezést foglalta el (a lakosság 31%-a tartotta erősen környezetet károsítónak). Tavaly júniusban azonban, amikor a Paksi Atomerőműben keletkezett üzemzavarok a figyelem középpontjában voltak, egészen az ötödik helyig ugrott fel (a lakosság 47%-a tartotta erősen környezetet károsítónak), míg a médiavisszhang alábbhagyásával júliusra a hetedik helyre esett vissza (a lakosság 38%-a tartotta erősen környezetet károsítónak). Idén áprilisban, miután kiderült, hogy az eredeti tervhez képest csúszik a sérült részek kiemelése, az atomerőmű újra az ötödik helyre lépett elő (a lakosság 44%-a tartotta erősen környezetet károsítónak).
Környezetkárosító hatások: 2004. április
Top 1-5 1% 1% 1% 5%
2% 1% 3%
0% 1% 2% 9%
14%
3% 5%
1% 2% 4%
10%
14%
22% 26%
15% 37% 22%
NT / NV Egyáltalán nem károsítja a környezetet
79%
70%
61%
Számottevően nem károsítja a környezetet 44%
42%
Kismértékben károsítja a környezetet Eléggé károsítja a környezetet
Tankhajók elsüllyedése
Vegyi üzemek
c6 Bázis: Összes megkérdezett. Kártyával segített válaszadás.
Szemetelés
Atomerőmű
Műanyag flakonok / tasakok
Erőteljesen károsítja a környezetet
2004. április
N=1020
Húsz különböző terület környezetkárosító hatásának értékelése alapján a lakosság leginkább a tankhajók elsüllyedését (79%), a vegyi üzemeket (70%), a szemetelést (61%), atomerőmű (44%-kal újra az első ötben), és a műanyag flakonokat / tasakokat (42%) tartja erőteljesen környezetszennyezőnek. Ugyanakkor a mezőgazdálkodási tevékenységet (25%), a folyószabályozást (28%), a papírfelhasználást (29%), a vadászatot (50%), illetve az erdőgazdálkodást (63%) egyáltalán nem, vagy számottevően nem tartja környezetkárosítónak.
2/6
Ugyanezen területek vizsgálata alapján a lakosságot négy, véleményében határozott különbséget mutató csoportra oszthatjuk környezettudatosságuk szerint:
Közönyösek (30%): A tankhajók elsüllyedésén, a vegyi üzemeken, a széntüzelésű erőműveken és a szemetelésen kívül nem tartják környezetszennyezőnek a vizsgált tevékenységeket.
Atomfélők (29%): A közönyösek által megnevezett területek mellett jelentősen környezetkárosítónak tartják az atomerőműveket Fogyasztási cikk fóbiások (24%): A vezető négy területen kívül a hajtógázos sprayk, a műanyag flakonok környezetkárosító hatását erőteljesnek tartják, és felismerik a repülővel való közlekedés környezetkárosító hatását is.
Aggódók (17%): Véleményük szerint gyakorlatilag tevékenység jelentős környezetkárosító hatással bír.
minden
felsorolt
emberi
A 2003-as arányokhoz képest valamelyest nőtt az aggódók és csökkent a fogyasztási cikk fóbiások aránya.
Kinek kell tennie …?
Adott környéken élő embereknek együttesen
21%
53%
74%
Az egyes embereknek saját maguknak
21%
52%
73%
Önkormányzatoknak 10%
59%
69%
A környezetet szennyező vállalatoknak 12%
54%
66%
Környezet- és természetvédelmi 11% szervezeteknek
50%
Mindenkori kormányzatnak 13%
47%
Vezető nemzetközi politikusoknak 11%
61% 60% 51%
40%
c4/c5 Bázis: Összes megkérdezett. Kártyával segített válaszadás.
Leginkább tennie kellene n=1020 Tennie kellene n=1020
2004. április
Szintén összefüggésben a problémák észlelésével, látható, hogy a lakosság önmagának továbbra is jelentős szerepet szán, mivel az adott környéken élőket (74%), illetve az egyes embereket (73%) majdnem háromnegyedük nevezi meg, mint akiknek tennie kellene az ügy érdekében. Csökkent a környezetet szennyező vállalatokat szerepe, mint akiknek tennie kellene a környezet állapotának megóvása és javítása érdekében, már „csak” a lakosság kétharmada nevezte meg őket. A önkormányzatokat és a környezetvédelmi szervezeteket a lakosság 69% illetve 61%-a nevezi meg. 3/6
Mit tenne Ön a környezet megóvása érdekében? 0% 11% 3% 2%
1% 6% 2% 4%
15%
23%
0%
51%
3% 4% 4% 4%
2% 7% 9% 6%
30% 24%
24%
NT / NV / Nem tudom értelmezni magamra nézve Már most is így teszek
28%
2% 0% 4% 8%
Biztosan nem tenném meg
23%
20%
Valószínű, hogy nem tenném meg Lehet, hogy megtenném, lehet, hogy nem Valószínű, hogy megtenném
45%
Hulladékot szelektíven gyűjtenék
Biztosan megtenném
37%
34%
33%
31%
Előnyben részesíteném a környezetbarát csomagolásokat
Nem szemetelnék
Előnyben részesíteném a biogazdaságból származó élelmiszereket
Felajánlanám adóm 1%-át valamely környezet- ill. természetvédelmi szervezetnek
c7 Bázis: Összes megkérdezett. Kártyával segített válaszadás.
N=1020
2004. április
A kutatási eredmények alapján is igazolható, hogy a környezetkárosító hatás észlelése és a cselekvési hajlandóság erőteljes összefüggést mutat. Ily módon, míg a szelektív hulladékgyűjtésre a lakosság csaknem fele (45%), addig „újrapapír” használatára vagy a papírfelhasználás csökkentésére csak a lakosság egynegyede, ill. egyötöde mutat határozott hajlandóságot. A szelektív hulladékgyűjtés mellett a lakosság a környezetbarát csomagolású termékek (37%), a szemetelés elhagyására (34%) és a biogazdaságból származó élelmiszerek előnyben részesítésére (33%) lenne leginkább hajlandó.
4/6
Realitás szűrő Legalább 100 métert hajlandó lenne megtenni a szelektív hulladékgyűjtő konténerig Legalább 10%-kal többet fizetne egy környezetbarát csomagolásban kapható szénsavas üdítőitalért Legalább 10%-kal többet fizetne egy csak környezetbarát anyagokat tartalmazó mosószerért Legalább 10%-kal többet fizetne bio-gazdaságból származó tejért
13% 87% 54% 35% 17%
Egyiket se tenné meg Legalább egyet megtenne Legalább kettőt megtenne Legalább hármat megtenne Mind a négyet megtenné
C8A,C8B,C8C,C8E Bázis: MInden megkérdezett. Spontán és segített válaszadás. Egy válasz lehetséges.
Az idei felmérés már nem csupán a hajlandóságot mérte fel, hanem azt is, hogy milyen valós alapja van ennek a hajlandóságnak. Ez négy, a lakosság által jellemzően környezetbarátnak tartott cselekedet további boncolgatásával történt. A kutatás arra kereste a választ, hogy vajon mennyivel fizetnének többet egy környezetbarát csomagolásban kapható szénsavas üdítőitalért, egy csak környezetbarát anyagokat tartalmazó mosószerért vagy egy bio-gazdaságból származó termékért illetve, mekkora távolságot lennének hajlandóak egy szelektív hulladékgyűjtő konténerig megtenni. Mindezek alapján becslések tehetők arra nézve, milyen realitása van az előző pontban vázolt hajlandóságnak. Az eredmények szerint a lakosság 87%-a hajlandó lenne valamilyen konkrét (még ha nem is túl nagy) áldozatra, ugyanakkor kevesebb, mint egyötöde lenne hajlandó „áldozni” mind a négy esetben, 13%-uk pedig teljes passzivitást mutat. Fontos figyelembe venni azt is, hogy azok körében, akik legalább egy dolgot a fenti négyes közül megtennének, túlnyomó többségben a szelektív hulladékgyűjtésben közreműködnének, valamilyen pénzbeli áldozatra csak 2/3-uk lenne hajlandó. Végeredményképpen megállapítható, hogy a magyar lakosság tisztában van számos emberi tevékenység környezetkárosító hatásával, és ennek leküzdése érdekében bizonyos hányaduk cselekedni is hajlandó, ugyanakkor más tevékenységek esetében továbbra sem érzékelik a meglévő, illetve kialakulóban lévő problémák valódi súlyát. Az is bizonyos, hogy sokkal inkább motiválhatók a pénzbeli hozzájárulást nem igénylő cselekedetek iránt, mint az iránt, ha valamiért a jelenleginél többet kellene fizetni. A véleményformálók, döntéshozók és a gyártók (rangsor felállítása nélkül ideértve a környezetvédelmi szervezeteket, az érintett kormányzati szerveket és hatóságokat, a gyártókat, továbbá a média szereplőit is) közös felelőssége az, hogy egyrészt ez a cselekvési
hajlandóság aktivizálódik-e, másrészt tudatosul-e egyáltalán a tevékenységek és miért károsítják vagy károsíthatják környezetünket. 5/6
lakosságban,
mely
Módszertan: A kutatás személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján készült 2004. április hónapjában. Annak érdekében, hogy a megkérdezettek mintába kerülésére egyenlő esélyt biztosítsunk, kérdezőbiztosaink a mintába kerülő háztartásokat véletlen indulócímről indított szigorított véletlen séta segítségével keresték fel, országosan 110 mintavételi ponton. A háztartáson belül a megkérdezetteket véletlen kulccsal választották ki. A véletlen mintavételből adódó eltéréseket ún. többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján. Az eredmények max. +/- 1,9 -3,1%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes lakosságot megkérdezzük.
További információ: Gergely Ferenc, ügyvezető igazgató, Cognative Kft., tel.: 484-7091, e-mail:
[email protected] A háttéranyag *pdf formátumban a www.cognative.hu/aktualis címen is letölthető. Az ábrák, a kutatásból származó adatok és megállapítások kizárólag a Cognative Kft. és a WWF Magyarország nevének megemlítésével használhatók fel. A Cognative-WWF Ökobarométer 2004 eredményeinek további részletei megrendelhetők a Cognative Kft.-nél a fenti elérhetőségeken, illetve a 484-7090 központi számon és a
[email protected] email címen.
6/6
