T A R T A L O M Simon Miklós: Homoki nyárfatermesztésünk néhány időszerű kérdése 433 Abonyi István: A munkanormák alkalmazása és az anyagi ösztönzés a komplex fakitermelésben .. .. 443 Dr. Papp László: Mikor lehet a csemetekiemelést kezdeni? . . . . 450 Dérföldi Antal: Méretcsoportos szerfabecslés és választéktervezés 455 dr. Sólymos Rezső: A fák koronaméretének helyes kialakítása erdőnevelési feladat .. .. .. 474 Címkép: A szentegáti trófea (Mecseki Áll. Erdőgazdaság Foto ERTI Körmendi Tibor) Hátlapon: Autóval a Fellegvárba (Pilisi Áll. Erdőgazdaság, Foto ERTI, Jéröme René) C O f l E P ) I ( A H H E UIUMOH
MiiK/ioiu : H c K O T o p u é c o i s p e M e H H b i e B o n p o c u BbipauiHBanHíi necHaHOÍí noHBe
Aőottbu Mmmean :
LTpi-iMeHeHHe nopivi p a ö o T
KOMnjiei
Jl-p nan JlacAo : Kórsa M O W H O n a n a T b Jj3pg*)3Adu Anma/i : TaKcaui-iíi AejiOBOÜ no
u
AiaTepnaJibHoe
Tonojin
na 433
nooinpeHue
npu
:
443
npoH3BOAHTb Bbii
?
450
a p e B e c u H b i H nnaHHpOBaHHe c o p r a i v i e H T O B
pa3MepHHM rpynnaiw
455
Jl-p UloüMomu PeMce :
HpaBHübHoe (JiopiMupOBanne jiBJiíieTCH jiecoBOACTBeHHoK 3a,taMen
pa3wepOB
Ha
ceHmazama
nepBoií
cTpaHHne
OŐJIO>KKH :
Tpocpeü om
Ha nocjieAHeü C T p a H H u e O6JIO>KKII : Jloe3dKa Toc. JIecxo3, OOTO : >KepoMe Pene).
KPOHH
flepeobeB 474
MauiUHOü
e
ejijiezt}ap (TIHJIHIIICKHH
S O M M A I R E Simon M.: Quelques problémes actuelles de la culture du peuplier sur sable ... 433 Abonyi I.: Emploi de normes de travail et encouragement materiéi dans l'exploitation forestiére complexe .. 443 Dr. Papp L.: Quand peut-on commencer avec l'arrachage des plants forestiers . . 450 Dérföldi A.: Estimation du bois de service et planification des produits forestiers selon des groupes de mesures 455 Dr. Sólymos R.: Une tache de la sylviculture: le développement convenable des mesures des cimes d'abres .. 474 En couverture: La trophée de Szentegát En reverse: Par l'auto á la Citadelle (Économie forestiére Pilis, photo ERTI, Jérome R.)
A
lapban megjelent tanulmányok
szerzői
Abonyi István, az OEF munkaügyi osztályának vezetője, Budapest; Dérföldi Antal tudományos osztályvezető, ERTI, Budapest; dr. Papp László tudományos munkatárs, ERTI, Budapest; Simon Miklós erdőművelési előadó, Dunaártéri Áll. Erdőgazdaság, Baja; dr. Sólymos Rezső tudományos osztályvezető, ERTI, Budapest.
Homoki nyárfatermesztésünk néhány időszerű kérdése S I M O N
M I K L Ó S
H o m o k t e r ü l e t e i n k f e l s z í n é t k ü l ö n b ö z ő d o m b o r u l a t o k — h u l l á m v ö l g y e k és h u l l á m h e g y e k — t a r k í t j á k . A s z é l d e f l á c i ó s és a k k u m u l á c i ó s m u n k á j a f o l y t á n létrejött t e r m ő h e l y l á n c s z e m e k v í z g a z d á l k o d á s i f o k a f o r m á n k é n t , de gyakran azon b e l ü l is l é p é s r ő l l é p é s r e v á l t o z i k . A j e l e n l e g a l k a l m a z o t t t e r m e s z t é s i m ó d szerek a l a p j á n n e m e s n y á r c é l á l l o m á n y a i n k tervezését csak egészen szűk t e r ü letekre korlátozhatjuk s olyan erdőtípust kell terveznünk, amilyent a betelepí tésre szánt t e r e p f o r m a m e g k ö v e t e l . A z e r d ő m ű v e l ő n e k a z a fő feladata, h o g y s z o rosan a l k a l m a z k o d j é k a t e r m ő h e l y adottságaihoz, Í g y g y a k r a n előfordul, h o g y k i s t e r ü l e t e n e g y e r d ő r é s z l e t e n b e l ü l is t ö b b c é l á l l o m á n y t í p u s t k e l l t e r v e z n ü n k . A m i n d i n k á b b n ö v e k e d ő n y á r f a s z ü k s é g l e t e r d ő g a z d á l k o d á s u n k a t arra készteti, hogy intenzív termesztési eljárásokkal, az agrotechnika m i n d e n eszközének fel használásával olyan termelési m ó d s z e r e k e t d o l g o z z u n k ki, m e l y e k k e l az eddig n e m e s n y á r t e r m e s z t é s r e a l k a l m a t l a n n a k v é l t t e r ü l e t e k e n is é r t é k e s , n a g y f a t ö meget szolgáltató nyárasokat létesíthetünk. Nyárfagazdálkodásunkat m i n d mostanáig az extenzív termesztési módszerek alkalmazása jellemzi. A közelmúltban nemesnyárasainkat n a g y törzsszámmal, kisméretű csemetével, sűrű hálózatú monokultúrákban, m a g a s vágáskorral ter veztük. U j a b b a n célállományainkban a nyárcsemetét, m i n t főfafajt, m á s fafa jokkal — töltelékfákkal — elegyítjük, arra törekedve, h o g y kiegyensúlyozott n ö vénytársulásokat, h o z z u n k létre. A h a g y o m á n y o s termesztési eljárásoktól eltérően erdőgazdaságunk homoktalajain a közelmúltban ültetvényszerű nyárkultúrák telepítését k e z d t ü k m e g . E z e k j e l l e m z ő j e , h o g y a h o m o k f o r m á k a d t a m e g k ö t ö t t ség k i k ü s z ö b ö l é s é v e l g a z d á l k o d á s u n k b a n o l y a n é l e t k ö r ü l m é n y e k e t b i z t o s í t s u n k a növényi kultúra számára, amely viszonylagos egyöntetűség kialakításával m a x i m á l i s e r e d m é n y e k elérésére alkalmas. E n n e k előfeltétele a belterjes g a z d á l kodás. Eljárásunk elméleti megalapozottságát a következők adják. A Szovjetunió n ö v é n y t e r m e s z t é s r e k ü l ö n b e n teljesen alkalmatlan vidékeken, úgynevezett hidropónia t e l e p e k e n m e g o l d o t t á k a n a g y ü z e m ű t á p o l d a t o s z ö l d s é g t e r m e s z t é s t . N a g y kiterjedésű ü v e g h á z a k b a n tápoldattal táplált steril h o m o k b a n t o n n a s z á m r a termesztik a különböző zöldségféléket. A növénytermesztéshez szükséges h á r o m a l a p v e t ő t é n y e z ő k ö z ü l ; a m e g f e l e l ő hőmérsékletet nagy hőerőművek hulladék e n e r g i á j á b ó l b i z t o s í t j á k ; a z á t m e n e t i l e g h i á n y z ó napfényt narancsvörös neon l á m p á k f é n y é v e l p ó t o l j á k ; a tápanyagot gyengén savanyú kémhatású, mestersé g e s e n előállított t á p o l d a t b a n a d a g o l j á k (1). A t á p o l d a t ö s s z e t é t e l é v e l a n ö v é n y e k növekedését, fejlődését irányítani tudják. A h i d r o p ó n i k u s rendszerű termesztési e l j á r á s i g a z o l j a , h o g y m e g f e l e l ő m i n ő s é g ű t a l a j n é l k ü l is l e h e t n ö v é n y t t e r m e s z teni. A t a l a j f ő s z e r e p e a tápoldat tárolásában és a növényzetnek helyhez való rögzítésében van. A h i d r o p ó n i k u s r e n d s z e r ű n ö v é n y t e r m e s z t é s s e l n a g y o b b t e r m é s á t l a g o t é r t e k el, m i n t a z e g y é b o p t i m á l i s t e r m ő h e l y e k e n , m i v e l a t á p a n y a g oldat adagolását szükség szerint s z a b á l y o z h a t t á k . ban
T í z és n é h á n y é v v e l ezelőtt a z é s z a k - o l a s z o r s z á g i N o b i l i - N i c h e t t i m e z ő g a z d a sági birtok h o m o k b u c k á i n a h o m o k v á n d o r l á s m e g a k a d á l y o z á s a céljából a t a l a j v í z i g ( 2 — 7 m ) m é l y e n l e v e r t n é h á n y n y á r f a k a r ó k i l o m b o s o d o t t és m e g e r e d t , s ő t f e j l ő d é s n e k i n d u l t és é v r ő l é v r e h i h e t e t l e n j ó n ö v e k e d é s t é r t el. A b i r t o k d o m b o r z a t á t h o m o k - d ű n é k a l k o t j á k . K ö z t ü k m é l y d e p r e s s z i ó k h e l y e z k e d n e k el. A m é l y e b b , k e d v e z ő b b termőhelyek mezőgazdasági m ű v e l é s alatt állnak. A h o m o k b u c k á k a t p e d i g a véletlen, de egyúttal szerencsés m e g f i g y e l é s t a n u l s á g a i a l a p ján a talajvizet elérő, m é l y f ú r á s o s n y á r ü l t e t v é n y e k k e l hasznosítják, m e g l e p ő e n
jó eredménnyel. Ezek a gyenge, n y e k létesítése előtt n e m xerofita növények
9 4 — 9 9 % homoktortalmú talajok a
borították. M o s t helyükön
intenzív művelésben
n a g y fatömeget szolgáltató n e m e s n y á r ültetvények állnak
A z intenzív gazdálkodás teljesítőképességét A
napjainkban végzett
óriási
nagyrészt
álló,
értékes,
(1. ábra).
1. ábra: A Nobili—Níchetti mezőgazdasági birtok homokbuckáin hároméves I—262-es mélyfúrásos ültetvény.
daságunk
nyárültetvé
álltak a termelés szolgálatában. Felszínüket
létesített
l e g j o b b a n a szocialista
termőhelyátalakítási
munkája
mezőgaz bizonyítja.
változó, de általában alacsony termőerejű, hullámos domborzatú h o m o k v á z
talajokból, v a g y g y e n g é n h u m u s z o s h o m o k b ó l , n é h á n y é v leforgása alatt n a g y ki terjedésű, termőhelyileg közel e g y n e m ű , értékes n a g y ü z e m ű gyümölcsösöket v a rázsolnak olyan termőhelyeken ladja.
Ebben a
planírozás,
modern
vagyis
a
is, a h o l a t a l a j v í z m é l y s é g e a 15
agrotechnika
talajnak
közel
minden
lehetőségét
egyszintbe
hozatala
m - t is
megha
felhasználják.
után
Teljes
zöldtrágyázással,
s z e r v e s ós m ű t r á g y a a d a g o l á s s a l a talaj t e r m ő k é p e s s é g é t , v í z g a z d á l k o d á s á t f o k o z a t o s a n n ö v e l i k és e g y b e n ki is e g y e n l í t i k .
A talaj jó vízgazdálkodását a t o v á b
biakban gépi ápolással tartják fenn. H o m o k i tájrészletünkhöz tartozó községek belterületein
a z utóbbi tíz
évben
óriásnyárral végzett utcafásítások rendkívüli eredményessége g y a k r a n gondolko-
zásba ejti az embert. Közelebbről megvizsgálva, ezek a telepítések olyan homok talajokon találhatók, amilyenek az üzemi erdősítésre vagy fásításra váró területe ken bőven előfordulnak. A sok sikeres fásításból ragadok ki két példát; Az első Érsekcsanád község szélén, de még a belterületekhez tartozó részen fekszik. Magános ház mellett tíz igen jó fejlődésű óriásnyárból álló fasor díszlik. Ültetés ideje, felhasznált anyag: 1958 tavasz, 2 éves óriásnyár suháng Mellmagassági átlag átmérő (7 egyed átlaga): Átlag, magasság: Átlagtörzs köbtartalma: Maximális mellmagassági átmérő: Maximális magasság: Talajvízszint mélysége
20 14,5 0,22 21 15,0 420
cm m m cm m cm 3
Talaj vizsgálati adatait az 1. táblázat szemlélteti: Érsekcsanád belterületén Icvíí 5 éves oriásnyár fasor talajvizsgálati adatai Talajvizsgálati Réteg mélység cm
R é t e g e k r ö v i d leírása
pH vizes
CaC0 /o
3
Fenolftalein lúgos ság
Öszszes só,
1.
táblázat
adatok
hy
%
Arany féle kötött ség
Vízeme lés 5 mm
Hu musz
/o
h
/o
G y e n g é n h u m u s z o s l e p e l h o m o k ke vés l ö s z t a r t a l o m m a l
7,8
24,57
0,03
0,39
(30,—)
420
0,65
4 0 — 80
Mezőségi h o m o k A-szintje
7,8
29,05
0,01
0,09
0,52
(30,—)
280
1,39
80—340
Iszapos üde h o m o k f o l t o k k a l , C-szint
7,9
29,90
0,04
0,08
0,43
(30,—)
510
—
8,1
34,23
0,04
—
0,69
(31,—)
250
0 — 40
340—420
Nedves zóna
pszeudoglei
h o m o k o s iszap,
kapilláris '
—
Talaja tehát lepelhomokkal borított, gyengén humuszos homokból kialakuló, mező ségi homok. A szelvény iszapos-homokú C szintje, továbbá a fasor közvetlen köze lében levő birkaakolból odakeveredett trágya és az állandó gyommentesség igen ked vező vízháztartást, illetve megfelelő tápanyaggazdálkodást biztosít. A második vizsgálati terület az első területtől mintegy 300 m-re van, beépített utcában. A 6-—7 éves óriásnyárak sűrű hálózatban, három sorban vannak ültetve. A középső sorban levő fák vastagsági méretben már valamivel lemaradtak (3. ábra).
2. ábra: Érsekcsanád belterületén levő ötéves óriásnyár fasor
Ü l t e t é s i d e j e , f e l h a s z n á l t a n y a g : 1957 t a v a s z , 2 é v e s ó r i á s n y á r Á t l a g m e l l m a g a s s á g i á m é r ő (6 e g y e d á t l a g a ) Átlag magasság: Átlagtörzs köbtartalma: Maximális mellmagassági átmérő Maximális magasság:
suháng 19 16,8 0,23 21 17,0
cm cm m! cm m
U g y a n o t t l e v ő 7 é v e s ó r i á s n y á r és t i s z a h á t i n y á r mellmagassági
25- - 2 1 17- - 1 5
átmérője:
magassága: fatömege: Talajvízszint
' mélysége:
T a l a j s z e l v é n y a d a t a i t a 2.
táblázat
cm m
0,42 m - - 0,26 m s 290 cm 3
tűnteti fel:
Érsekcsanád belterületén levő 6 — 7 éves ó r i á s n j á r fasor talajvizsgálat! adatai
2.
táblázat
Vízeme lés
Hu musz
Talajvizsgálati a d a t o k Rétegmélység cm
0—35 35—100 100—140
R é t e g e k r ö v i d leírása
pH vizes
CaCO,
/o
Fenolf'talein lúgos ság
Öszszes só
/o
%
hy
/o
Arany féle kötött ség
5»
/o
mm
7,6
13,52
—
—
0,99
(30,—)
310
2,26
Rossz vízgazdálkodású durva sárga, homok
7,6
13,59
—
—
0,16
(25,—)
445
—
Üde, világosbarna eltemetett mező ségi h o m o k A-szint
7,8
16,88
0,02
—'•
0,35
(24,—)
450
0,75
Humuszos
barna
tömődött
homok
140—185
D u r v a sárga h o m o k , C-szint
. . . .
7,9
15,98
0,02
—
0,18
(23,—)
370
—
185—230
F e k e t e iszapos h o m o k , réti A-szint
8,1
. 0,84
0,02
0,10
0,96
(25,—)
430
3,86
0,03
0,62
(30,—)
—
0,19
(20,5)
—
230—280
H o m o k o s iszap, C-szint
8,1
33,93
0,04
280—á90
D u r v a szürke h o m o k
8,0
17,59
0,05
'
. '•—
A táblázatból látható, hogy többszöri talajkombinációval állunk szemben. A n a g y f a t ö m e g h o z a m o t egyrészt a talaj j ó v í z g a z d á l k o d á s a (közeli talajvíz, visszaduzzasztó h a t á s ) , m á s r é s z t a z á l l a t o k ü r ü l é k é v e l k a p c s o l a t o s f e l s z í n i t á p a n y a g b ő s é g és a z á l l a n d ó g y o m m e n t e s s é g biztosítja. Ezekből a tényekből kiindulva, de e r d ő g a z d a s á g u n k é — 3 éves helyi tapasztalatai b ó l is b á t r a n m o n d h a t j u k , h o g y a m e n n y i b e n megfelelő technológiai eljárások alkal m a z á s á v a l az előbbi k ö r ü l m é n y e k e t biztosítani tudjuk, alacsonyabb termelési értékű h o m o k t a l a j o k o n is k é p e s e k v a g y u n k n é h á n y é r t é k e s f a f a j t t e r m e s z t e n i . A n y á r f a , m i n t á l l o m á n y a l k o t ó f a f a j elsőként lépett ki a h a g y o m á n y o s e r d ő g a z d á l k o d á s s z ű k k e r e t é b ő l és m i n t t e r m e s z t e t t n ö v é n y d ö n t ő f o n t o s s á g ú s z e r e p e t k a p o t t a z ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s é b e n . H o m o k i t e r m ő h e l y e i n k e n a f é n y és a h ő m é r s é k l e t o p t i mális mennyiségben a d v a van. A víz, m i n t állandó tápanyagoldószer, a n y á r f a gyö kereinek hihetetlen alkalmazkodóképessége révén a mélyfúrásos termesztési mód s z e r r e l (2) b i z t o s í t h a t ó . B i z o n y o s m é r t é k b e n m a g a a t a l a j v í z is t á p a n y a g o l d a t . A 3. táblázaton n é g y h e l y e n f e k v ő ü l t e t v é n y t a l a j v í z m i n t á i n a k v i z s g á l a t i a d a t a i t i s m e r t e tem. A vizsgálatokat a z E R T I központi laboratóriuma volt szíves elvégezni.
3. táblázat Talajvízminta vizsgálati adatai Község
Bátmonostor 07 Borota Bokroshát Borota Müller Átlag
Talajvíz mélysége cm
pH
380 260 290 320
7,5 7,5 7,6 7,6
K +
Na
+
CaO
P
2
O
5
mg/l 0,60 0,60 5,00 1,45.
3,60 2,00 4,90 4,00
87,60 77,40 79,50 98,00
0,05 0,11 1,52 0,13
1,91
3,62
85,62
0,45
A növényzet általában igen híg (1—5 ezrelékes) oldatokból veszi fel a tápsókat (3). Nagyobb töménységű oldatok — különösen homoktalajon — ozmotikusán elvonhatják a gyökérsejtekben levő vizet, miáltal a növény könnyen kisül, azaz elpusztul. A ta lajvíz vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a talajvíz, mint tápoldat, csak kis mértékben jöhet számításba, mivel a normál töménységű oldatnak csak mintegy 2— 10%-át éri el és emellett nem is tartalmaz minden tárelemet. A kritikus aszályos idő szakban azonban tápanyagellátás szempontjából is jelentősége van. A 4. sz. ábrán egy kétéves óriásnyárnak a talajvízben kifejlődött, feltárt gyökérrészletét mutatom be a talajvíz hasznosításának igazolására.
3. ábra: Érsekcsanád belterületén hatéves óriásnyár fasor.
levő
4. ábra: Vaskút 20/a erdőrészlethen feltárt mélyfvrásos óriásnyár vízfelvevő gyökerei.
A felszíni csapadék felfogására, tárolására és a talaj termőérejenek fokozására a talajminőségtől függően műtrágyával kombinált zöldtrágyázással a felszínhez közel aktív réteget képezhetünk ki. Zöldtrágyának rozsos-szöszösbükköny, somkóró, csillag fürt, zabosbükköny, napraforgó ajánlható, Láng szerint (4) 1 kh somkóró törés egyen értékű 150 q jó minőségű istállótrágyával. Erdőgazdasági viszonylatban ültetvények létesítésében, illetve eredményességük fo kozásában a már említett három termőhelyi tényezőn felül az alkalmazott nyárklónok megválasztása is döntő szerepet játszik. Ezidáig az I—214, I—154, I—262, és az óriás nyár klónok váltak be. Az olasz klónok fatömegprodukciója a mi nemesnyárainkkal (óriás-, korai-, késeinyár) szemben 30—40%-kal magasabb. Betegségekkel szembeni ellenállásuk (Dothichisa populea Sacc; Phloemysus passerini Sign.; Cytospora chrysosperma Pers.; Venturia populina Vuill.) jóval nagyobb. A Venturia populina VmZZ.-nak és egyik változatának, a Polaccia elagans Serv.-nak (tavaszi lombhullás) a károsítása nálunk még gyakorlatilag ismeretlen betegség. Nyugat-Európában, de főleg Olaszor szágban jelentős károkat okoz. Fertőzésének hatására a növényzet a kilombosodás után (májusban) teljes lombját és fiatal hajtásait is ledobja, utat nyitva más halálos beteg ségeknek. Legjobban az úgynevezett kanadai nyarakat (különböző, fajtaazonosságukat meg nem állapítható euróamerikai nyárpopulációkat támadja meg. A Phleomysus pas serini Sign. (nyárkéregtetű) fertőzése már nálunk is ismertebb. Valószínűleg Egyiptom-
Duna—Tisza
közi
h o m o k h á t d é l n y u g a t i t á j r é s z l e t és É s z a k - o l a s z o r s z á g éghajlati adatainak összehasonlítása
NobiliNichetti
Klimatikus tényezők
Milano
13,0
É v i átlagos hőmérséklet, C° Vegetációs időszak átlag hőmérséklete, C° Leghidegebb hónap (január) átlag hőmérséklete, C° Legmelegebb hónap (jú lius) átlag hőmérséklete, C° É v i átlag csapadék, m m Minimális évi csapadék,
Torino
Baja
13,4
11,9
11,1
20,3
18,6
18,1
+ 3,0
1,9
0,3
—1,0
24,0 663
24,8 814
23,1 690
22,0 615,9
424 Maximális
évi
fontosabb
410,5
(1961)
csapadék, 1184
É v i átlag csapadók eloszlása : január hó, m m február hó, m m
845,4 (1955)
havi 45 37 48 59 55 53 39 44 80 81 66 56 45°10'
április hó, m m június hó, m m augusztus hó, m m .. szeptember hó, m m október hó, m m november hó, m m . . . december hó, m m . . . . Szélességi fok É v i átlag napfény tartam,
187
94
224
232
172
180
231
184
45°30'
45°05'
1995 (Velence) Átlagos vegetációs időszak tartam (hőmérséklet 5 C° felett), nap Fagyos napok száma .... Esős napok száma
36,1 41,5 37,5 50,2 71,4 72,5 50,4 50,2 41,4 51,4 68,1 45,2 46°10'
1560
Velencében 2 6 0 — 2 8 0 61 77 94,5
2078,3
207—265 72 137
51 45,4
5. táblázat Szel vény száma 1.
Nobili-Niehetti
talajvizsgálati
Mély ség cm
Vá lyog /o
Szint
%
2. A A
1 2
Homok /o
1 20 55 200 300
94,4 94,8 96,1 99,3 99,7
1 8 70
99,3 99,3 99,2
adatai
A . Giordano
nyomán
P-H
N
7,3 7,9 7,9 8,0 8,0
0,44
0048
0,76
7,1 7,5 7,7
3,10 0,22 0,10
0,16 0,03 0,03
5,35 0,39 0,34
H O
KC1
—
1,7 2,2 1,3 0,5 0,3
18,0 23,5 8,5 32,0 37,0
6,8 6,9 6,8 6,9 7,1
— —
0,7 0,7 0,8
13,2 19,4 17,0
7,8 7,9 8,1
5,6 3,0 2,6 0,2
z
Hu musz /o
C /o
A g y a g Mész /o %
/o
ból került át Európába. A Pó völgyében De La Bej-fa 1934-ben fedezte fel, s ott ha talmas károkat idézett elő. Hazánkba ez a gyapjastetű, miután Jugoszláviában még nem fordult elő, valószínűleg Ausztrián keresztül került be. Tudomásom szerint a Hanságban 1960-ban lépett fel először. Gazdaságunknál első ízben a Duna hullámteré ben koránfakadó nyarak törzsén 1961 év őszén fedeztük fel, ezideig észrevehető kárt nem észleltünk. Óriásnyáron még egyetlen esetben sem fordult elő. Vannak olyan vélemények az I—214, I—262 és I-—154 klónnal kapcsolatosain, hogy nagy fatömeghozamukat csak hazájukban képesek megadni. Ezt az állítást az ottani melegebb és nedvesebb éghajlattal, hosszabb vegetációs időszakkal igyekeznek alátá masztani. Sokan a fagyérzékenységtől tartanak. Az idei kemény tél, mikor Baján —22,6° C hőmérsékletet is mértek, ennek ellenkezőjét bizonyítja. A kiültetést azonban — ha nem időben történik vagy valami más rendellenesség következik be — sokkal jobban megsínylik, mint a mi nemesnyáraink. A hosszabb idejű szállítás vagy huzamo sabb vermelés az eredményesség szempontjából végzetessé válhat. A vermelésban meg indult suhángok vitalitásukból sokat veszítenek, így elültetésük után már nehezen tudnak lábra kapni. Mivel rügyfakadásuk a legkorábban indul meg, tavasszal, amint az idő engedi, ültetésüket azonnal végezzük el. Olaszországban a nyárültertvények mintegy 11 000 000 törzzsel cca 39 000 ha területet foglalnak el. (1961 évi adat) (5). A 39 000 ha-ból 33 000 ha Észak-Olaszországra esik. Összehasonlítva a mi Duna-Tisza közi délnyugati homokhát tájrészletünk éghajlatát az észak-olaszországi, de különösképpen az előbb tárgyalt mezőgazdasági birtok klimatikus viszonyaival az előző oldali 4. táb lázat szerinti képet kaphatjuk. Az olaszországi adatok Charderon J. Climatologie et Populiculture, publ. „Bulletin du service de culture et d'etudes de peuplier et du saule", 1961. no. 1. írásából származnak. A bajai éghajlati adatokat a helyi meterológiai állomás szolgáltatta. A z észak-olaszországi csapadék-viszonyok általában kedvezőbbek. A vege tációs időszak alatt a m i t á j u n k csapadékeloszlása a z o n b a n a z olaszországit e r ő sen megközelíti, sőt k e d v e z ő b b . E z főleg a júniusi-augusztusi időszakra v o n a t k o zik. A h ő m é r s é k l e t i k ü l ö n b s é g e k n e m o l y a n n a g y o k , h o g y a z o k a f a t ö m e g n ö v e k e d é s t s z á m o t t e v ő e n b e f o l y á s o l n á k . A m i a s z é l e s s é g i f o k o t illeti, B a j a e g y s z é lességi f o k k a l északabbra fekszik, m i n t Nobili-Nichetti, Torino, v a g y a k á r Casale Monferato, a nyárfakutató intézet központja. A sárvári nyárfakutató állomás, a h o l a z I—214 r e n d k í v ü l i f e j l ő d é s t m u t a t , B a j á t ó l e g y t e l j e s s z é l e s s é g i f o k k a l északabbra fekszik. A z átlagos évi n a p f é n y t a r t a m n á l u n k m é g V e l e n c e átlagos é v i n a p f é n y t a r t a m á n á l is h o s s z a b b , a z 5 C ° h ő m é r s é k l e t f e l e t t i n a p o k s z á m a azonban e g y teljes h ó n a p p a l kevesebb. V é g ü l m é g a Nobili-Nichetti m e z ő g a z d a s á g i b i r t o k t a l a j v i s z o n y a i r a v o n a t k o z ó a n A. G i o r d a n o t a l a j t a n i m e g f i g y e l é s e i b ő l k i a r a g a d c t t k é t t a l a j s z e l v é n y a d a t a i t m u t a t o m b e (5. táblázat). L á t h a t ó , h o g y t a l a j u k a m i h o m o k v á z - t a l a j a i n k h o z és g y e n g é n h u m u s z o s homoktalajainkhoz hasonlít. A humuszos rétegek nálunk általában keske nyek, de kedvezően n a g y h u m u s z t a r t a l o m m a l bírnak (tőzeg). Ezek után vizsgáljuk meg, m e n n y i fatömeget várhatunk h o m o k i m é l y f ú r á sos nyárplantázsainktól. A z értékeléshez a k ö v e t k e z ő források szolgáltatnak alapot: éghajlati adatok összehasonlító táblázata; a Nobili—Nichetti birtok h o m o k b u c k á i r ó l l e t e r m e l t és l á b o n á l l ó m é l y f ú r á s o s n y á r p l a n t á z s o k f a t ö m e g e i n e k t é n y s z á m a i (6); a N o b i l i — N i c h e t t i b i r t o k t a l a j v i z s g á l a t i a d a t a i (7); a m e g l e v ő 1—3 é v e s n y á r ü l t e t v é n y e i n k első v i z s g á l a t i a d a t a i ; a t á j r é s z l e t ü n k b e t a r tozó községek belterületein létesített 5 — 6 — 7 éves fasorok f a t ö m e g adatai. B i z tonság céljából a k o r o n k é n t m é r t átlagtörzsek f a t ö m e g e t csak 6 0 % - k a l v e t t e m számításba, h e k t á r o n k é n t 280 törzzsel. A f e l s o r o l t t é n y e z ő k f i g y e l e m b e v é t e l e és m é r l e g e l é s e a l a p j á n m e g s z e r k e s z tett I I . s z á m ú f a t ö m e g g ö r b e s z e r i n t m é l y f ú r á s o s n y á r p l a n t á z s a i n k t ó l a k ö v e t e k e z ő f a t ö m e g h o z a m v á r h a t ó (5. ábra, 6. táblázat); F a t ö m e g ö s s z e h a s o n l í t á s l e h e t ő s é g e c é l j á b ó l a z 5 . á b r á n é s 6. t á b l á z a t o n a z I. 6 Z . f a t ö m e g g ö r b e a z é s z a k - o l a s z o r s z á g i m é l y f ú r á s o s n y á r p l a n t á z s o k f a t ö m e g e t ,
Egy Fatömeggörbe száma
h a - r a eső
I
fatömeghozam
II
IV
III
Nyárállomá Nyárállomá Mélyfúrásos n y a i n k ha- nyaink haországi plantázsakénti fatö kénti fatö mélyfúrásos inkban vár m e g e elő m e g e elő plantázsok ható ha-kén- használati használati h a - k ó n t i fa t i f a t ö m e g , f a t ö m e g nél f a t ö m e g g e l tömege m kül együtt m m m
THIQ v ;T Ír - o l fi,<37 I J O / J E X TV
kor
-
V / T E T Ő fi
3
3
3
8 22 45
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
a
III—IV.
sz.
fatömeggörbe mot
4
5 15 25 40 60 80 ' 105 130 165 200 235 270 305 340 375 400 425 450
7,5 115 155 220 300 365 430
10 15 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 110 120 135 150 170 190 210 220 225 230
-
.
fatömeggörbe pedig
a
a
homoki
mélyfúrásos
3
10 15 26 32 38 45 • 52 61 76 90 105 122 142 162 198 235 262 290 318
nyárállományaink
nyárplantázsainkban
fatömeget,
várható
a
II.
sz.
fatömeghoza-
személteti 1 ha-ra vonatkoztatva. Az
I. sz. f a t ö m e g g ö r b e s z e r k e s z t é s e
olasz t é n y s z á m o k
felhasználásával
tör
tént. A
III.
gyűjtött tömege
sz.
fatömeggörbe
70—100 alapján
felvétel
az
elegyarányú készült.
alapján
végzett
A
érvényben
levő
nemesnyárasok
kigyűjtött
hektáronkénti
fatömegbecslésekkel
k i t e r m e l t f a t ö m e g e k itt n e m szerepelnek. osztályú
osztályú
nyárasok homoki területeinken mint
fordulnak
IV.
termőhelyi
rint,
a
elő.
Amelyik
osztályon
megszerkesztett
fatömegeit
belül
van.
A
fatömeggörbe
koronként
ki
kiszámított
fa
fatömegeket
egészítettem
vettem
nemesnyáras
hektárra ki.
törzsenkénti
Előhasználatból
A z ü z e m t e r v e k b ő l csak az I — I V .
mőhelyi ban
nyárasok
üzemtervekből egy
számításba, rontott
erdők
a magasabb kort
V—VI.
és c s a k f i a t a l eléri,
az m i n d
Magyar-féle nyárfatermelósi a
VII.
(közepes)
ter
termőhelyi
termőhelyi
tábla
kor I—• sze
osztálynak
felel meg. A nálattal az
I V . sz. f a t ö m e g g ö r b e együtt
üzemtervi
foglalja
a koronként
magában.
nyilvántartásokból
Az
elérhető
összes f a t ö m e g e t
előhasználati
koronként
fatömeggörbe
kigyűjtött
és
az
előhasz-
szerkesztése
összesített
előhasz-
nálati f a t ö m e g e k f e l h a s z n á l á s á v a l , t o v á b b á a f o l y ó n ö v e d é k a d a t a i n a k k o m b i nálásával történt. A 300 m fatömegprodukció a m i viszonyainknak megfelelően óvatos becs lés s z e r i n t 10 é v e s k o r h e l y e t t 15 é v e s k o r b a n v á r h a t ó . E z 2 0 m átlagnövedéket jelentene. Jelenlegi a z o n o s k o r ú n e m e s n y á r - á U o m á n y a i n k á t l a g n ö v e d é k e k b . 6,5 m . N a g y f a t ö m e g e t b i z t o s í t ó s z e l e k t á l t a n y a g f e l h a s z n á l á s a é s m e g f e l e l ő talajjavítás a l k a l m a z á s a esetén a tervezett f a t ö m e g t ő l m é g j o b b e r e d m é n y v á r ható. 3
3
3
j
A
í
t
?
i
9
io
f)
K
rs
5. ábra: Homoki nemesnyárasok
Ha párhuzamot vonunk állapíthatjuk m e g :
/+
rs
/t
17
it
/s
összes fatömegének vonatkoztatva. a
két
termesztési
ro
ti
zj
x*
ts
Tt
tr
rs
rs
so
összehasonlítása 1 ha területre
módszer
között,
az
alábbiakat
A plantázs módszerrel termesztett nyárasok f a t ö m e g e ötéves korig ala c s o n y a b b , ötödik év után az állomány szerűen nevelt nyáras fatömeget ugrás szerűen elhagyják. Á l l o m á n y b a n n e v e l t n y á r a s a i n k n a g y o b b f a t ö m e g g y a r a p o dása csak a gyérítési k o r elérése után, a törzsszám n a g y o b b m é r v ű csökkenésé vel indul m e g . L e g n a g y o b b f a t ö m e g n ö v e k e d é s t 1 7 — 2 1 éves k o r b a n m u t a t n a k . Üzemterveink a homoki nemesnyár-állományok vágáskorát általában 40 éves korban állapítják meg. Ilyen m a g a s a n megállapított vágásérettségi k o r igen erőltetett, m i v e l h o m o k i n e m e s n y á r a s a i n k 2 0 — 2 5 éves k o r b a n f e j l ő d é sükben általában megállnak. Ezen a koron felül a csúcsszáradás m á r legtöbb e s e t b e n m e g i n d u l . A 25 éves vágásérettségi kor megállapítása homoki viszony-
latban jobban fatömeget (2,66 X azt
megfelelne.
adnának,
15 é v =
jelenti,
40
hogy
használati
Ha
akkor
év)
15 é v e s h o m o k i
egy
anyaggal
állományszerű
nyárültetvényeinkből
állományban együtt
nevelt
legalább
Negyven
év
vágáskor
leforgása
alatt,
800
kétszer
3
m
azonban
ilyen
20
nagy
velése
céljából
mélyfúrásos —
homoki
ültetésre
függetlenül
a
alkalmatlan
azon homokterületeinket métert meghaladja.
15 é v e s
kellene
adniok.
fatömeget
éves
állományból
pedig
elő Ezzel
nyerünk.
előhasználati
Negyven éves számíthatunk, m i v e l 2 5
3
580 m - t várhatunk.
nem
ívelése m á r erősen az
alábbi
két
visszaesik.
főcsoportra
és alkalmas területekre.
minőségétől
3
Ez
korig
előhasználati
m
alatt
nyernénk.
és e z e n b e l ü l a z e g y h e k t á r r a eső f a t ö m e g
termőhelyeinket
termőhely
300
kor ideje
faanyagot
fatömeget
fatömegre
éves koron felül a f a t ö m e g g ö r b e felfelé Nyárterületeink kiterjesztése
3
m
átlag
3
együtt a legjobb termőhelyeken
esetén
vágásérettségi
800
nemesnyárasainknak
s z e m b e n 15 é v e s n y á r á l l o m á n y b ó l átlag 42 m fatömeggel
nyárültetvényeink
és
A z első
nö
osztottuk: főcsoportba
domborzati viszonyaitól
—,
soroljuk, amelyeknél a talajvíztükör mélysége
mind
az 5—6
Ide z ö m m e l a D u n a terraszát m a g á b a foglaló m a g a s
part-
erdő művelési tevékenységünket továbbra is a Babos-féle termőhelyláncok elméle tén nyugvó erdőfelújítási és erdőtelepítési technológiai eljárások helyi viszo nyokra megtervezett utasítása szerint végezzük. A második csoportba azokat vonulat tartozik. Tájrészletünk területének
a területeinket
m i n t e g y 4 8 % - á t teszik
soroljuk, amelyeknél a talajvizet
5 m
ki. Itt
(maximum 6 m)
mélysé
g e n b e l ü l m e g t a l á l j u k . E z e k tájrészletünk m i n t e g y 5 2 % - á t teszik ki. Itt a z eredményektől gazdálkodási fejlődésével
tenzív lejtésű
függően
az
módszerek
úgynevezett
további
állományszerű
alkalmazásával
párhuzamosan — , fokozatosan
nyárfatermesztésre. buckavonulat
n é l k ü l is t e l j e s g é p i
Először az enyhén
olyan
részeire
talajjavítással
a
elért
klasszikus
talajművelő
erdő
gépparkunk
az ipari, plantázsszerű
h u l l á m o s h o m o k s í k s á g és a
szorítkoznánk,
ápolásra rendezkedhetünk
talajegyengetésekkel,
—
áttérünk
vagy
amelyeknél
in szelíd
talaj egyengetés
be. A továbbiak folyamán
kedvezőtlenebb
homokterületeket
is
gépi elfog
lalhatnánk a nyárfatermesztés számára. A talajminőségtől fekete
és
tiszaháti
mazni.
A
különböző
használati
Felhasznált
értékét
függően
nyártól
az
ültetési
kiindulva
nyár-klónok
anyagot
egészen
mélyfúrásos
az
a
ültetésre
az idén létesített összehasonlító
különböző
I—214
klónig való
klónú fogjuk
fehér, alkal
alkalmasságát
telepen fogjuk
és
értékelni.
irodalom:
1. Tóth T.: A mezőgazdaság kemizálásának néhány kérdése. (Természettudományi közlöny Bpest 1963. I.) 2. Simon M.: Mélyfúrásos, mély gödrös ültetvényes nyárfa termesztés a Dunaártéri Ál lami Erdőgazdaság területén. (Az Erdő, 1963. III.) 3. Frenyó V.: Növényélettan Bpest 1959. 4. Di Gléria J. (Láng Géza): Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatója Bpest, 1958.) 5. Zufa L.: Iskustva o podizanju topolovih kultúra i rasadnika u Italiji i Severnoj Francuskoj. Beograd 1961. 6. S. May: Une originale facon du cultivation des peupliers sur les dunes sabloneuses dans la region de delta du fleuve Po en Italie. Topola Beograd, 1960. 13—14. 7. A. Giordano: Note pedologiques sur les terrains de la propriete „Nobili—Nichetti"Cellulosa et Carta No 9/1959.
