Civil kisokos Pályázati információs füzet civil szervezetek számára
Európai Szociális Alap
%()(.7(7e6$-g9ė%(
Civil kisokos Pályázati információs füzet civil szervezetek számára
Tartalomjegyzék Összeállította: Molnár Elvira Civil kisokos Pályázati információs füzet civil szervezetek számára Első kiadás Bács-Kiskun Megyei CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM munkatársaival közösen összeállított információs füzet. Kiadja: MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ TESTVÉRSZERETET ÉS FALUMISSZIÓ ALAPÍTVÁNY 6200 Kiskőrös, Szűcs József u. 12. Kiskőrös, 2015.
Bevezető................................................................................................... 7 Nemzeti Együttműködési Alap............................................................... 9 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet......................................... 19 Nemzeti Kulturális Alap........................................................................ 23 Nemzetközi Visegrádi Alap................................................................... 27 Európa a Polgárokért Program............................................................ 33 Széchényi 2020...................................................................................... 39 Emberi erőforrás fejlesztési operatív Program (EFOP)....................... 43 Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív Program (GINOP)........... 47 Integrált közlekedés-fejlesztési operatív Program (IKOP).................. 51 Környezeti és energiahatékonysági operatív Program (KEHOP)......... 53 Rászoruló személyeket támogató operatív Program (RSZTOP).......... 55 Terület- és településfejlesztési operatív Program (TOP)..................... 59 Versenyképes Közép-Magyarország operatív Program (VEKOP)........ 65
KISKŐRÖS-DAOP-5.1.2/A-09-2f-2011-0005/09 Kiskőrösi Civil Konferencia a városközpont rehabilitációs projekt tükrében című városrehabilitációs projekt keretében elkülönített Programalap felhasználásával megvalósuló információs füzet. Kiadványunk bolti forgalmazásba nem kerül. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a műbővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül a teljes mű semmiféle formában nem sokszorosítható. Nyomdai munkák: Druk-ker Kft. Kiskőrös
Civil Információs Centrum.................................................................... 67 Hivatkozások.......................................................................................... 71
Civil kisokos
BEVEZETŐ Magyarországi Baptista Egyház Testvérszeretet és Falumisszió Alapítvány már a Civil Információs Centrumok működése óta jó kapcsolatot ápol a kiskőrösi székhelyű Címbirtokossal, a Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesülettel. Ezen okból kifolyólag több civil szervezeteknek szóló projektet valósítottunk meg közösen. Jelen kiadvány a Kiskőrös Város Rehabilitációs Projekt keretén belül valósul meg. Együttműködve a Bács-Kiskun Megyei Civil Információs Centrummal körbejártuk, hogy mely pályázati konstrukciók ajánlhatóak a nonprofit szektorban működő szervek részére. Ebben az információs füzetben mindezen lehetőségeket sorra vesszük, bemutatjuk az egyes pályázatok fontos, sokszor visszatérő elemeit, melyeket évről évre hasznosítani tudnak egy-egy projetk előkészülete során. A füzetben először a hazai pályázati lehetőségeket tekinthetik át, s továbbhaladva egyre nagyobb pályázati szerveket, kiírások összefoglalóját találhatjuk meg. Végül áttekintjük a civil szervezeteket segítő Civil Információs Centrumok tevékenységét, elérhetőségét. Kívánjuk, hogy legyen segítségükre ezen összefoglaló kisokos.
7
Civil kisokos
NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP Az Alap rendeltetése A Nemzeti Együttműködési Alap központi költségvetési előirányzat, mely a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogatja. Az Alap feletti rendelkezési jogot a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkár gyakorolja.
Az Alap kiadásai Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések: a) civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó öt százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségei nek fedezésére fordít; b) civil szervezet működésének támogatása; = az alap 60%-a c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása (ebben magyarországi és határon túli civil szervezet egyaránt részesülhet, utóbbi csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen); d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása; e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása;
9
Civil kisokos
g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás; j) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. = az alap 30%-a + a államtitkár által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alap ján b)–j) pontra az alap 10%-a fordítható. Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább 80%-ára nyilvános pályázatot kell kiírni úgy, hogy azon belül 10% vis�szatérítendő támogatás, 70% vissza nem térítendő támogatás.
Az Alap bevételei Az Alap fontosabb bevételi forrásai: a) szervezetek és természetes személyek befizetései; b) a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet vagyona a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában; c) a személyi jövedelemadó 1%-a, melyet nem ajánlottak fel az adó zók civil szervezetek részére; d) a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatá saként meghatározott összeg.
A kedvezményezettek köre Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány lehet.
Civil kisokos
Az Alap szervezete Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács kilenc főből áll: a) három tagját a civil szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg, b) három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága jelöli ki, c) három tagját a civil szervezetek javaslatára a államtitkár kéri fel. A Tanács elnökét a államtitkár a Tanács tagjai közül nevezi ki. A államtitkár az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében Kollégiumokat hoz létre. Kollégiumok: 1. Közösségi Környezet Kollégium (KK) 2. Új Nemzedékek Jövőjéért Kollégium (UN) 3. Mobilitás és Alkalmazkodás Kollégium (MA) 4. Nemzeti Összetartozás Kollégium (NO) 5. Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium (TF) A kollégiumok 9 tagúak: a) három tagja a civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megvá lasztásra, b) három tagot a szakpolitikai feladatot ellátó államtitkár a civil szervezetekkel történt egyeztetést követően delegál, c) három tagot pedig a államtitkár a civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki. A Kollégiumok elnökét a kollégium tagjai közül a államtitkár nevezi ki. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.
10
11
Civil kisokos
Nem lehet a Tanács a Kollégium tagja: a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője, b) állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tag ja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testüle tének tagja, polgármester, alpolgármester, c) a Tanács tagjának vagy a Kollégium tagjának közeli hozzátartozója, d) az, aki öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és adó- és vámtartozását nem rendezte, e) az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg, f) az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületé nek tagja volt.
Civil kisokos
Pályázati kiírások: Kollégiumonként külön működési- és szakmai pályázatok kerülnek kiírásra. Ha a működési pályázat kapcsán adott civil szervezet adott kollégiumhoz (UN) nyújtott be pályázatot, akkor szakmai pályázatot is kizárólag ahhoz a kollégiumhoz (UN) nyújthat be.
Az Alapot önálló központi költségvetési szerv (Alapkezelő) kezeli. Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács és a Kollégiumok meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács és a Kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább területi hatókörrel működnek. Minden civil szervezet egy elektort delegálhat, minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. A Tanácsnak és a Kollégiumoknak a tagjait az elektorok az államtitkár által összehívott elektori gyűlésen egyéni listás szavazással választják meg. A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. A jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.
12
13
Civil kisokos
MA-M
Civil kisokos
NO-M
TF-M
UN-M
KK-M
Meghirdetés dátuma
2015. február 13.
Meghirdetés dátuma
2015. február 13.
Pályázat célja
A civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás
Pályázat célja
A civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás
Pályázat benyújtására jogosultak
Szövetségek, alapítványok, egyesületek alapcél szerinti tevékenység: élet és vagyonbiztonság, közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa – elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport, a nők és a férfiak esélyegyenlőségének védelme
Szövetségek, alapítványok, egyesületek alapcél szerinti tevékenység: a Kárpátmedencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése; az európai integráció elősegítése; a Magyarországon élő nemzetiségek; az emberi és állampolgári jogok védelme; vallási tevékenység
Minimális – maximális igényelhető összeg
250 000 – 4 000 000 Forint
Szükséges önrész
10 %
Benyújtásának módja
elektronikus (EPER – rendszeren keresztül)
Benyújtás határideje
2015.03.26. 23:59
2015.03.23. 23:59
alapítváSzövetségek, alapítványok, Szövetségek, nyok, egyesületek egyesületek alapcél szerinti alapcél szerinti tevékenytevékenység: nevelés ség: nonprofit szervezetek- és oktatás; képességnek, ernyőszervezeteknek fejlesztés; gyermek- és nyújtott szolgáltatások; ifjúsági érdekképviselet; Pályázat benyújtá- szakmai és érdekképviselet; gyermekés ifjúságvédesára jogosultak adományosztás; szociális lem; egészségmegőrzés; tevékenység; családsegítés; betegségmegelőzés; időskorúak gondozása; re- gyógyító, egészségügyi habilitációs foglalkoztatás; rehabilitációs tevékenyhátrányos helyzetű rétegek ség; kábítószer-megsegítése; egyéb nonprofit előzés; természet- és tevékenységek környezetvédelem Minimális – maximális igényelhető összeg
250 000 – 4 000 000 Forint
Szükséges önrész
10 %
Benyújtásának módja
elektronikus (EPER – rendszeren keresztül)
Benyújtás határideje Honlap cím
Honlap cím
Szövetségek, alapítványok, egyesületek alapcél szerinti tevékenység: kulturális tevékenység; közművelődés; tudomány és kutatás; hagyományápolás; audioés telekommunikáció; informatika; elektronikus hírközlés; szak- és felnőttképzés; ismeretterjesztés; társadalmi párbeszéd; fogyasztóvédelem; település és közösségfejlesztés
2015.03.24. 23:59
2015.03.25. 23:59
2015.03.23. 23:59
http://civil.info.hu/web/nea/palyazatok
http://civil.info.hu/web/nea/palyazatok Működési pályázat főbb ismérvei A Működési pályázatokhoz egy kiírás és egy útmutató létezik, mely minden Kollégiumra egységesen vonatkozik. Jelen táblázat a 2015-ös évre vonatkozó pályázatok adatait tartalmazza.
14
15
Civil kisokos
KK-SZ
MA-SZ
Meghirdetés dátuma
Pályázat célja
Pályázat benyújtására jogosultak
Minimális – maximális igényelhető összeg
NO-SZ
A Kárpát-medencei együttÉlet és vagyonbiztonság, működés, mint a határon túli közbiztonság, polgári magyarsággal kapcsolatos védelem, önkéntes tűzoltás, nemzetközi tevékenység mentés és katasztrófa és az európai integráció elhárítás, közrend és közleelősegítése, továbbá a kedésbiztonság védelme, Magyarországon élő nemzetiszabadidő, hobbi és sport, a ségek, valamint az emberi és nők és férfiak esélyegyenlőállampolgári jogok védelme, ségének védelme területén vallási tevékenység területén működő civil szervezetek működő civil szervezetek szakmai programjának szakmai programjának támogatása. támogatása.
Szövetségek, alapítványok, Szövetségek, alapítványok, Szövetségek, alapítványok, egyesületek egyesületek egyesületek alapcél szerinti tevékenység: alapcél szerinti tevékenység: alapcél szerinti tevékenység: a Kárpát-medencei együttélet és vagyonbiztonság, kulturális tevékenység; működés, mint a határon túli közbiztonság, polgári közművelődés; tudomány és magyarsággal kapcsolatos kutatás; hagyományápolás; védelem, önkéntes tűzoltás, nemzetközi tevékenység előmentés és katasztrófa audio- és telekommunikáció; informatika; elektronikus hír- – elhárítás, közrend és köz- segítése; az európai integráció közlés; szak- és felnőttképzés; lekedésbiztonság védelme, elősegítése; a Magyarországon élő nemzetiségek; az ismeretterjesztés; társadalmi szabadidő, hobbi és sport, a párbeszéd; fogyasztóvédelem; nők és a férfiak esélyegyen- emberi és állampolgári jogok védelme; vallási tevékenység lőségének védelme település és közösségfejlesztés
250 000 – 2 500 000 Forint
100 000 – 2 000 000 Forint
250 000 – 2 000 000 Forint
10 %
Benyújtásának módja
elektronikus (EPER – rendszeren keresztül)
Honlap cím
2015. 03. 31. 23:59
2015. 03. 30. 23:59
2015. 03. 27. 23:59
http://civil.info.hu/web/nea/palyazatok
16
UN-SZ 2015. február 13.
Pályázat célja
Nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése területén működő civil szervezetek szakmai programjának támogatása.
Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, gyermek-és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet-és környezetvédelem területén működő civil szervezetek szakmai programjának támogatása.
Pályázat benyújtására jogosultak
Szövetségek, alapítványok, egyesületek alapcél szerinti tevékenység: nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások; szakmai és érdekképviselet; adományosztás; szociális tevékenység; családsegítés; időskorúak gondozása; rehabilitációs foglalkoztatás; hátrányos helyzetű rétegek segítése; egyéb nonprofit tevékenységek.
Szövetségek, alapítványok, egyesületek alapcél szerinti tevékenység: nevelés és oktatás; képességfejlesztés; gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; gyermek- és ifjúságvédelem; egészségmegőrzés; betegségmegelőzés; gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; kábítószer-megelőzés; természet- és környezetvédelem.
Minimális – maximális igényelhető összeg
250 000 – 3 000 000 Forint
150 000 – 3 000 000 Forint
Szükséges önrész
10 %
Benyújtásának módja
elektronikus (EPER – rendszeren keresztül)
Benyújtás határideje Honlap cím
Szükséges önrész
Benyújtás határideje
TF-SZ Meghirdetés dátuma
2015. február 13. Kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek szakmai programjának támogatása.
Civil kisokos
2015. 03. 26. 23:59
2015.03.30. 23:59
http://civil.info.hu/web/nea/palyazatok
A Szakmai pályázatokhoz Kollégiumonként egy-egy kiírás és egy-egy útmutató tartozik. A jelen táblázat a 2015-ös évre vonatkozó szakmai pályázatokra vonatkozó adatokat tartalmazza.
17
Civil kisokos
Civil kisokos
NEMZETI CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET Az Intézet az Emberi Erőforrások Minisztériumának a szociálpolitikai, családpolitikai, gyermekvédelmi, esélyegyenlőségi, ifjúság- és drogpolitikai irányítási és szakmapolitikai feladatainak megvalósítását támogató háttérintézménye, amely kiemelten két államtitkárság, a Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság, valamint a Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság munkáját támogatja. Alaptevékenységünk kiterjed a tudományos kutatás, módszertani fejlesztés, valamint statisztikai és információs szolgáltatások körére. Részt veszünk a fenti feladatokat érintő fejlesztési programok előkészítésében és lebonyolításában. A Pályázatkezelő Főosztály a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szervezeti egysége. Az Intézet a feladatait a pályáztatás teljes folyamata során az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázati források, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó céljainak, illetve megbízott testületei támogatási stratégiáinak megfelelően, valamint a jogszabályokban rögzített előírásoknak megfelelően látja el. Pályázatokat kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Pályázatkezelő által működtetett Pályázatkezelő Rendszer szoftveren keresztül, amely az alábbi címen érhető el: http://www.ncsszi-pr.hu
18
19
Civil kisokos
Civil kisokos
Általánosságban az alábbi feltételeknek megfelelő szervezetek nyújthatnak be pályázatot: • az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szer vezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású civil szervezetek (egyesüle tek és alapítványok, kivéve civil társaságok, pártok, pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek, szakszervezetek, közalapítványok), • egyházak, egyházi fenntartású szervezetek (pl. plébánia, parókia, gyülekezet) • médiatartalom-szolgáltatók, sajtótermék kiadók, internetes tarta lomszolgáltatók amelyek: a Lebonyolító internetes Pályázatkezelő Rendszerében (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelő Rendszere) regisztráltak. A regisztrációval és a Regisztrációs nyilatkozat benyújtásával kapcsolatos információkat a Pályázati Útmutatók tartalmazzák. Előnyt élvez az a pályázat, amelyben a pályázó szervezet a programja megvalósítása során együttműködik a helyi közélet egyéb szereplőivel, pl. az önkormányzattal, a helyi sajtóval és médiával, illetve helyi oktatási intézménnyel, civil és/vagy egyházi közösséggel, egészségügyi intézménnyel stb. és erről szándéknyilatkozatot vagy együttműködési megállapodást is csatol pályázatához. A KAPOCS a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szakmai folyóirata, amely nemcsak a szaktárca területei között szeretne hidat építeni, hanem „összekötő kapocs” kíván lenni a szociológia és más rokon társadalomtudományok, valamint a gyakorlati tapasztalatok és az elméleti megközelítések között is. Ennek megfelelően teret kíván biztosítani minden olyan ismereteket terjesztő, színvonalas írásmű megjelenítésére, amely a tág értelembe vett család- és ifjúságügyek, a szociálpolitika, gyermekvédelem témaköreit érinthetik, ide sorolva olyan területeket is, mint az esélyegyenlőség, a nők helyzete, vagy akár a drogpolitika.
A lap tematikai sokféleségéhez műfaji sokféleség társul. Elméleti tanulmányt, kutatási beszámolót, statisztikai elemzést, szakpolitikai összefoglalót, rendszerelemző tanulmányt, hazai és külföldi összehasonlító tanulmányokat, konferencia-összefoglalót, programbemutatást, módszertani írásokat, jó gyakorlatokat, esettanulmányokat, pályázatokhoz kapcsolódó írásokat egyaránt megjelentetünk.
A pályázók köre
20
21
Civil kisokos
NEMZETI KULTURÁLIS ALAP A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt húsz évben a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának legmeghatározóbb intézménye lett. A Magyar Országgyűlés 1993-ban hozta létre.
Célja: A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása
Támogatja: 1) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozását, megőrzését, valamint hazai és határon túli terjesz tését; 2) a kulturális ágazatot érintő évfordulókat, fesztiválokat, hazai és külföldi rendezvényeket; 3) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelen lét biztosítását, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételt; 4) a művészeti alkotások új irányzatainak kialakítását, új kulturális kezdeményezéseket, a kultúrával kapcsolatos tudományos kuta tásokkal, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységeket; 5) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységeket, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismeré-
23
Civil kisokos
sének díjazását, valamint a szakmai szervezetek által alapított dí jakhoz való hozzájárulást; 6) a nemzetközi tagdíjak megfizetését • a támogatás odaítéléséről szakmai kuratóriumok döntenek, az alapítványt igazgatóság működteti, jelenleg a felügyeletet a Nem zeti Erőforrás Minisztérium államtitkára gyakorolja
NKA bevételei: • •
2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, mint külön adót és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötös lottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg. a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból, a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből, a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetéseiből, valamint a szerzői jogról szóló törvény módosítása alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetésekből származnak.
Mire jó az NKA? • •
A kulturális programokra irányuló EU-s pályázatok megszerzésének feltétele a saját forrás biztosítása. Ehhez az NKA-ból is biztosítható forrás. Az előadó-művészeti terület évad időviszonylatban működik, a művészek állandó, vagy alkalmi szerződtetése is évadhoz kötött. A produkciók bemutatása, vagy felújítása, az előadás-sorozatok évadokra készülnek. Emiatt a programmegvalósítás és a forrásteremtés állandó bizonytalanságot eredményez, így a programok jelentős részét az érintettek NKA pályázatok útján kapott támogatásokból tudják megvalósítani.
24
Civil kisokos
• • • •
A nemzetközi hírnevű művészek programjai évekre előre ismertek, hazai meghívás lekötéséhez több évre előre történő kötelezettségvállalás szükséges. Ehhez a felhatalmazás elkülönített állami pénzalapból (NKA) megadható. A „kreatív” iparágak (film, tv, az ipari, az építészeti és életmódbeli design) felértékelődése várható. Az új technológiai fejlődés, illetve tudatos fejlesztés hosszú távú, kiszámítható, stabil finanszírozási forrást igényel, amelyhez nemzetgazdasági érdek is fűződik. Az NKA, mint elkülönített állami pénzalap, ebben a finanszírozásban hatékony szerepet vállal. Hosszú távú kiadói, vagy más programok finanszírozásánál – egy elkülönített állami pénzalap (NKA) meg tud felelni az igényeknek. Az épített kulturális örökség területén adódó feladatok általában hosszabb távú pénzügyi kötelezettségvállalást igényelnek. A költségvetési vita alól kivont NKA, mint elkülönített állami pénzalap, ezt az igényt kiszámíthatóbbá, tervszerűbbé tudja tenni.
NKA Kollégiumai 1. Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma 2. Folyóirat-kiadás Kollégiuma 3. Könyvkiadás Kollégiuma 4. Közgyűjtemények Kollégiuma 5. Közművelődés és Népművészet Kollégiuma 6. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma 7. Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma 8. Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma 9. Színház- és Táncművészet Kollégiuma 10. Vizuális Művészetek Kollégiuma 11. Zenei Kollégium
25
Civil kisokos
Kiírások egész évben folyamatosan megjelenésre kerülnek, de elsősorban tavasszal és ősszel várhatóak. Aktualitás szempontjából az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a 2015. év II. félévében várható pályázati határidőket: 2015. II. félév Kollégium megnevezése
Pályázat benyújtási határideje
Bírálati ülés legkésőbbi dátuma
Vizuális Művészetek Kollégiuma
2015.08.03.
2015.09.03.
Színház- és Táncművészet Kollégiuma
2015.08.11.
2015.09.14.
Közművelődés és Népművészet Kollégiuma
2015.08.14.
2015.09.14.
Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma
2015.08.17.
2015.09.21.
Zenei Kollégium
2015.08.18.
2015.09.21.
Könyvkiadás Kollégiuma
2015.08.19.
2015.09.21.
Közgyűjtemények Kollégiuma
2015.08.24.
2015.09.24.
Folyóirat-kiadás Kollégiuma
2015.09.08.
2015.10.12.
Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma
2015.10.01.
2015.12.07.
Könyvkiadás Kollégiuma
2015.11.04.
2015.12.08.
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V.9.) NKÖM rendelet 18. § (4) bekezdése alapján a pályázati kiírás tényéről, ezen belül a pályázatot kiíró kollégium megnevezéséről, a pályázat benyújtási határidejéről, valamint a pályázati felhívás teljes szövegének elérhetőségéről legkésőbb a pályázat benyújtási határidejét megelőző 30. napon legalább egy országos napilapban tájékoztató közleményt kell megjelentetni. Megjegyzés: A benyújtási határidőre vonatkozó változtatás jogát a Kollégiumok, illetve az Igazgatóság fenntartják.
26
Civil kisokos
NEMZETKÖZI VISEGRÁDI ALAP A V4 egyetlen intézményét, a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alapot a négy állam miniszterelnökei 200-ben alapították. Célja az alapító országok közti együttműködés mélyítése, a kapcsolatok erősítése, és a V4 államok közös népszerűsítése harmadik államokban projektek finanszírozása révén, kiemelten az alábbi területeken: kultúra, tudomány, kutatás és oktatás, ifjúsági cserék, határokon átnyúló együttműködés, turizmus. A V4 kohézió erősítésén túl az Alap fokozatosan külpolitikai jelentőségű profillal bővült: a V4 régióval szomszédos országok (Nyugat-Balkán és Keleti Partnerség) pályázóit, illetve e régiókkal foglalkozó projekteket is támogat, a V4 demokratizációs és gazdasági tranzíciós, valamint EU-integrációs tapasztalatainak megosztása érdekében, hozzájárulva e térségek stabilitásához. Többszöri növelések után az Alap éves költségvetése jelenleg 8 millió euró, amelyhez a tagállamok egyenlő arányban járulnak hozzá. Az Alap eddig mintegy 2000, mobilitást elősegítő tanulmányi ösztöndíjat nyújtott a V4 régió és más országok, kiemelten a Kelti-Partner-országok diákjainak, és mintegy 4000 projektet finanszírozott (Small, Standard és Strategic Grants), amelyek elsősorban az oktatás, kultúra, tudomány, szociális és egészségügy, fiatalok csereprogramja, turizmus, környezetvédelem és határon átívelő együttműködés terülteink valósultak meg. Az Alap visegrádi egyetemi tanulmányok programot is működtet a V4 régióval foglalkozó egyetemi kurzusok támogatására, művészeti rezidens programokat tart fenn a V4 országokban és New Yorkban, támogatja a Visegrad Insight folyóirat és az online Visegrad Revue megjelenését, valamint a négy ország területén zajló V4 kerékpárverseny megrendezését. A 2012 szeptemberében létrejött „Think Visegrad” think-tank-hálózat részt vevő szervezeti – a négy külügyminisztérium
27
Civil kisokos
igényei alapján – közös stratégiai elemzéseket készítenek, valamint működtetik a 2014-ben indított Civil Servants Mobility Program-ot, mely keretében egyes keleti partnerországok tisztviselői kapnak szakmai továbbképzést a V4 államokban (2015-ben várhatóan ukrán és moldáv résztvevők). Az Alapnak hallgatói mobilitási megállapodása van érvényben Taiwannal, illetve kiírásra került az első V4+Japán közös alapkutatási projektek számára kiírt pályázat is. A nyugat-balkáni és a Keleti Partnerség országok pályázóinak az Alap strukturáltan, külön programok keretében nyújt támogatást (Visegrád + és V4EaP), amelyek finanszírozásába sikerrel vontunk be külföldi donorokat is (Hollandia, USA, Németország, Dél-Korea, Svájc, Svédország, Kanada). Az Alapot az ügyvezető igazgató által vezetett pozsonyi Titkárság működteti, a statútum, a pénzügyi szabályzat és a V4 külügyminisztériumok által meghatározott irányok alapján. Az Alap két fő döntési testülete a Külügyminiszterek Konferenciája (CM) és a Nagykövetek Tanácsa (CA): a nagykövetek, és miniszterek vagy meghatalmazottjaik személyes találkozókon, vagy írásban fogadják el a döntéseket, pl. jóváhagyják a nyertes pályázatok kihirdetését, új programok indítását, stb.. A döntéseket a nemzeti V4 koordinátorok – NVA szakértői minőségükben – készítik elő az Alap munkatársaival együttműködve, személyes találkozók (Expert Meetings) és folyamatos elektronikus kommunikáció révén. Az igazgatót 3 évre választják, a V4-elnökség rotációjától eltérő sorrendet követve. A tisztséget 2012 augusztusa óta a szlovákiai Karla Wursterová tölti be, utódja 2015 nyarától lengyel diplomata lesz. Helyettese 2014. január óta Varga György diplomata. Az Alap működésének felügyeletét az igazgató mellett éves rotációban működő elnökség látja el, melyet 2015-ben Magyarország tölt be. Ez jórészt technikai feladatokat jelent, de lehetőséget is biztosít a V4 magyar érdekeknek is megfelelő láthatóság-növelésre, mivel az Alap idén 15 éves.
28
Civil kisokos
Pályázati lehetőségek, gyakorlati részletek A kötött tematikájú pályázatok, ösztöndíjak és egyéb rögzített célú programokon túl a pályázók három alapvetően „szabad felhasználású”, a V4-en belüli kohézió erősítését célzó pályázattípuson indulhatnak, melyeket a maximális támogatási összeg és egyes részletszabályok különböztetnek meg: ezek a kis, standard és stratégiai pályázatok (Small, Standard és Strategic Grants). Az Alap honlapján minden pályázati típusra vonatkozóan külön részletes angol nyelvű szabályzat, illetve rendszeresen frissülő útmutatók találhatóak. • • • •
Pályázatot a rögzített szabályok alapján és határidővel, bármely természetes személy vagy jogi entitás benyújthat, ha annak témája kapcsolódik a Visegrádi Együttműködéshez és a V4 régió projekt-partnerei közti kapcsolatok fejlesztését célozza, és részt vesz benne legalább három, ideális esetben négy V4 országból érkező partner (1 szervező, 2/3 partner szervezet). Ez alól kivétel a határon átnyúló együttműködés” forma, ahol minimum két V4 országnak kell együttműködnie. Előnyben részesülnek a nem-kormányzati és non-profit szervezetek, önkormányzatok, állami iskolák, egyetemek és kutatóintézetek, és általában állami intézetek, de a közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozott intézmények nem pályázhatnak és nem is lehetnek partnerek. Mindig biztosítani kell a projetk láthatóságát (honlap, kiadvány, stb.). A projektek tematikus kategóriái kis- és standard pályázatok esetén: kulturális együttműködés, oktatás, tudományos tapasztalatcsere és kutatás, ifjúsági csereprogramok, határokon átnyúló együttműködés, turizmus-promóció. A stratégiai pályázatok témáit minden évben meghatározzák a V4 államok: 2015-ben a három prioritás V4+Ukrajna (tapasztalatátadó rendezvények, illetve energihatékonyság); V4 régió közlekedési és más infrastruktúrák összekötése; V4 régió energiapiaci liberalizációja és összeköttetések a gyakorlatban.
29
Civil kisokos
• • •
A pályázatokat minden esetben angolul, az Alap honlapján közzétett jelentkezési lapok kitöltésével lehet benyújtani, on-line, majd kinyomtatva postai úton is. Az online rendszer általában a határidők előtt egy hónappal nyílik meg. Az Alapnak el kell küldeni a partnerek által aláírt eredeti, angol nyelvű együttműködési nyilatkozatokat, a résztvevők igazolványának/regisztrációs dokumentumának másolatait, valamint a költségvetés nem Alap által finanszírozott részének rendelkezésre állását igazoló dokumentumok másolatát. A hiánytalanul beküldött pályázatokat az Alap tartalmi szempontok szerint értékeli, majd ajánlását és az összes beérkezett pályázatot megküldi a 4 külügyminisztérium V4 koordinációs munkatársainak, akik a pályázatokat a társfőosztályok és társtárcák bevonásával véleményezik, indokolt esetekben – de az egy országból érkező projektekre szánt források összegét megtartva – akár felülbírálva az Alap értékelését. A V4 koordinátorok és az Alap megegyezik a nyertesek végső listáján, amelyet hivatalosan a Nagykövetek Tanácsa hirdeti ki (aláírt jegyzőkönyv mellékleteként, az eredményekről a pályázó a honlapon értesül). A pályázókkal az Alap szerződést köt. A támogatás kifizetése több részletben történik, a szerződésben rögzített módon, amely figyelembe veszi a megvalósítási ütemtervet (utóbbit a pályázó köteles folyamatosan frissíteni). Az első kifizetés az aláírt szerződés Alapnak való eljuttatása után 15 napon belül történik, a többi a pályázó által készítendő köztes előrehaladási jelentések (narrative report, financial report) alapján. Háromrészes záró jelentéssel (tartalom, pénzügy, könyvelő által végzett audit), teljes pénzügyi elszámolással és ezek jóváhagyásával, illetve az utolsó (utólagos) kifizetés teljesítésével tekinthető befejezettnek a projekt.
30
Civil kisokos
Kis pályázatok (SMALL GRANT)
Standard pályázatok (STANDARD GRANT)
Stratégiai pályázatok (STRATEGIC GRANT)
Támogatási összeg
max. 6000 EUR
6001 EUR fölött, általában 10-15 000 EUR
Nagyobb összegek a projekt függvényében, általában kb. 40 000 EUR
Ebből készpénz maximum
50%
30%
20%
Támogatási összeg a teljes költségvetéshez képest
80%
70%
A 2015 költségvetésében e típusra rendelkezésre álló összeg
640 000 EUR (V4 országonként kb. 160 000)
2 200 000 EUR (V4 országonként kb. 550 000)
400 000 EUR
Megvalósítási időkeret
6 hónap
12 hónap
12-36 hónap
Benyújtási határidő
március 1. június 1. szeptember 1. december 1.
március 15. szeptember 15.
április 15.
Elbírálás
50 munkanap
60 munkanap
50 munkanap
31
Civil kisokos
Bár arányaiban a kulturális és oktatási projektek dominálnak, rendszeresen sikerrel pályáznak magáncégek releváns projektekkel, illetve gazdasági témájú (főleg tudatosságnövelő, tudásmegosztó) projektek pl. területi és országos kamarák, ipartestületek koordinációjában, illetve az Alap számos turizmus-fejlesztő projektet is támogatott az elmúlt 15 évben.
Civil kisokos
EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM Mi az Európa a polgárokért program célja?
Az Európai Unió Európa a polgárokért programjának célja, hogy segítse a polgárokat az Unió történelmének, működésének alaposabb megismerésében, az uniós szakpolitikák és döntéshozatali folyamatok megértésében, miközben aktív szerepvállalásra és demokratikus részvételre ösztönzi őket.
Általános célok: • •
Segíteni a polgárokat az Európai Unió, a közös történelem és a sokszínűség jobb megértésében Elősegíteni az európai polgárság fogalmának jobb megértését, valamint a polgári és demokratikus részvétel feltételeit
Konkrét célok: • • •
32
megvalósításuk nemzetközi szinten, az európai dimenziót erősítve! a megemlékezés, a közös történelem és az európai értékek fontosságának tudatosítása hozzájárul a béke fenntartásához, az uniós polgárok jólétének erősítéséhez az eszmecserék, a közös gondolkodás és a hálózatok fejlesztése révén a polgárok uniós szintű demokratikus szerepvállalása és a polgári részvétel ösztönzése az uniós szakpolitikák és döntéshozatali folyamatok jobb megértésének elősegítésével, valamint az interkulturális és önkéntes programokban való részvétel népszerűsítésével
33
Civil kisokos
Civil kisokos
FONTOS VÁLTOZÁSOK:
A program felépítése
Egyre nagyobb hangsúly helyeződik a program prioritásai mellett a világosan megjelenő és kidolgozott európai dimenzióra, az innovatív munkamódszerekre, az újszerű tevékenységekre és a disszeminációra. Továbbá fontos, hogy a projekteknek legyen úgynevezett multiplikátor hatásuk, vagyis a közvetlenül részt vevőknél szélesebb kört érjenek el. Prioritást élvez az alulreprezentált vagy kevesebb lehetőséggel bíró csoportokból érkező polgárok bevonása.
1. alprogram: Európai emlékezet
Éves prioritások: Az Európa a polgárokért program általános célkitűzéseivel összhangban az Európai Bizottság éves prioritásokat is meghatároz. Az alábbi linken megtalálhatóak a 2015-ös évre vonatkozó prioritások: http://eacea.ec.europa.eu/europe-for-citizens_en
A pályázásra jogosultak köre Alprogramoktól függően a következők vehetnek részt az Európa a polgárokért programban:
• • • • • • •
helyi / regionális hatóságok városok / települések testvérvárosi szövetségek helyi önkormányzatok szövetségei / egyesületei helyi hatóságokat képviselő non-profit szervezetek civil társadalmi szervezetek ifjúsági, oktatási és kutatási szervezetek
34
Benyújtási határidő
Támogathatósági időszak: a tevékenységeknek kötelezően meg kell kezdődniük
március 1.
a határidővel megegyező év augusztus 1-je és a határidőt követő év január 31-e között
2. alprogram: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel • Testvérváros-program • Városok hálózatai • Civil társadalmi projektek
Intézkedés
Benyújtási határidő
Támogathatósági időszak: a tevékenységeknek kötelezően meg kell kezdődniük
március 1.
a határidővel megegyező év július 1-je és a határidőt követő év március 31-e között
szeptember 1.
a határidőt követő év január 1-je és szeptember 30-a között
március 1.
a határidővel megegyező év július 1-je és december 31-e között
szeptember 1.
a határidőt követő év január 1-je és június 30-a között
március 1.
a határidővel azonos év augusztus 1-je és a határidőt követő év január 31-e között
Testvérváros-program
Városok hálózatai
Civil társadalmi projektek
35
Civil kisokos
Civil kisokos
A pályázatokat legkésőbb a pályázati (benyújtási) határidő utolsó napján, közép-európai idő (CET) szerint 12:00 óráig kell benyújtani. Amennyiben a beadási határidő hétvégére esik, akkor a hétvége utáni első munkanap tekintendő a határidő napjának.
A programban részt vevő országok Támogatható országok jelenleg: • az Európai Unió 28 tagállama (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvát ország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) • Szerbia, Montenegró, Macedón Köztársaság Kérjük, olvassa el az Európa a polgárokért programról és a pályázás feltételeiről szóló programismertetőt (https://eacea.ec.europa.eu/sites/eacea-site/files/documents/comm2014000430000hu.pdf ) is.
Európa a Polgárokért Infografika
36
37
Civil kisokos
SZÉCHÉNYI 2020 A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább.
39
Civil kisokos
Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok (2014-20) Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához, amelytől azt várjuk, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb gazdasági és politikai közösségévé válljon a válság utáni új világrendben. Magyarország az uniós tagállamok közül az elsők között szerepel az egy lakosra jutó támogatási összeg tekintetében, hiszen 2020-ig minden magyar állampolgárra 712 ezer forint fejlesztési forrás jut, ez 50 ezer forinttal több, mint az előző fejlesztési ciklusban. Az Európai Unió előtt álló kihívásokat látva kérdéses, hogy a kohéziós politika, a kelet-közép-európai régió tagállamainak gazdasági felzárkóztatására 2020 után is hasonló mennyiségben állnak-e majd rendelkezésre külső források, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a 12 000 milliárd forint 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani, létrehozva több százezer új munkahelyet és megerősítve a kis- és középvállalkozói szektort. Sikeresebb fejlesztéspolitikára van szükség, ahol a célokhoz alkalmazkodik a fejlesztéspolitika formai keretrendszere, ahol a pályázatkelezéssel foglalkozó adminisztráció szolgáltató szemlélettel közelít a pályázók felé és ahol tud segít, ahelyett, hogy saját személyében akadályozza a vállalkozások fellendülését. A Miniszterelnökség azt várja el a pályázati adminisztrációban résztvevő állami szereplőktől, hogy szolgáltató szervezetként segítsék a pályázók munkáját. Ahhoz, hogy Önt is sikeres pályázóként köszönthessük a következő években, ajánljuk, hogy olvassa végig az alábbi operatív programokat, amely tervek hét évre előre vázolják, hogy milyen feltételekhez illeszkedve számíthat tervei megvalósításához fejlesztési forrásokra.
40
Civil kisokos
Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok: 1. EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) 2. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) 3. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 4. KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) 5. RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) 6. TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) 7. VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP)
41
Civil kisokos
Civil kisokos
EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: a) Társadalmi felzárkózás b) A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése c) Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesz tések d) A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a vég zettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére
42
43
Civil kisokos
Civil kisokos
•
egészségfejlesztés és betegségmegelőzés: közvetve, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek csökkentésével hat az EU 2020 Stratégia nélkülözés vagy szociális kirekesztés által fenyegetett népesség számarányának csökkentési céljára;
Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”.
•
köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére: közvetlenül hat az EU 2020 Stratégia végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentési céljára; közvetlenül szolgálja a 2014. évi CSR 6. pont második mondatában foglalt cél teljesülését és közvetett módon segíti az ifjúsági munkanélküliség csökkentését;
E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.
•
felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, a felsőoktatás teljesítményelvű átalakítása, valamint a kutatói utánpótlás megerősítése: közvetlenül hat az EU 2020 Stratégia felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelési céljára, közvetve pedig hozzájárul a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének javításához; közvetlenül szolgálja a 2014. évi CSR 6. pont harmadik és negyedik mondatában foglalt célok teljesülését;
•
utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében: közvetve, az elmaradott járásokban levő hiányszakmák betöltöttségi szintjének növelésével segíti a 2014. évi CSR 4. pont utolsó mondatában foglalt cél teljesülését.
e) A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése f) Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intéz ményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben
Az EFOP kapcsolódása az EU 2020 Stratégiához és az országspecifikus ajánlásokhoz: •
társadalmi felzárkózás: közvetlenül hat az EU 2020 Stratégia nélkülözés vagy szociális kirekesztés által fenyegetett népesség számarányának csökkentési céljára; közvetlenül szolgálja a 2014. évi CSR 4. pont utolsó mondatában foglalt cél teljesülését;
•
a család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése : közvetve hat az EU 2020 Stratégia nélkülözés vagy szociális kirekesztés által fenyegetett népesség számarányának csökkentési céljára; közvetlenül szolgálja a 2014. évi CSR 4. pont utolsó mondatában foglalt cél teljesülését;
44
A forráselosztás indoklása Az EFOP pénzügyi kerete (az EU támogatási része) a teljes Magyarországra jutó uniós támogatási keret több mint 11%-a, 2.612.789.000 euró. Az operatív program keretének túlnyomó része, 65,4%-a az Európai Szociális Alapból, míg 34,6%-a az Európai Regionális Fejlesztési
45
Civil kisokos
Alapból kerül finanszírozásra, lévén a beavatkozások döntő hányada a humán tőke javítását célozza. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott prioritási tengelyek összesített keretének 89,4%-a kerül az 5 legnagyobb ESZA beruházási prioritásra allokálásra. Az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013 Európai Parlament / Tanács rendelete 4. cikk (3) bekezdés c) alpontja szerinti 60%-os koncentrációs követelményt már 3 beruházási prioritás is teljesíti (ezek aránya 62,6%). A 9. tematikus célra jutó keret az EFOP 51,8%-a, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást mind az EU 2020 Stratégia kapcsolódó indikátorainak teljesítése, mind pedig társadalmi oldalról szemlélve. A segítségre szorulók számának csökkentése a teljes magyar lakosság 5%-át érinti. Ezen felül e tematikus cél igen sokrétű, a társadalmi felzárkózástól kezdve, a szociális területen és a civil szervezetek megerősítésén át az egészségügyig terjedő fejlesztéseket karol át. A 10. tematikus cél megvalósítását az EFOP keretének 46,8%-a biztosítja. Számításaink szerint ez elegendő az EU 2020 Stratégiában foglalt végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére – különös tekintettel arra, hogy a szakképzéssel és részben az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos fejlesztések a GINOP keretei között valósulnak meg – és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésére irányuló célok teljesítéséhez. Továbbá lehetőséget biztosít a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzéséhez posztgraduális képzések kidolgozásával, kutatói képzési programokkal, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységekkel. A kutatás-fejlesztés egyéb beavatkozásait a GINOP tartalmazza. Az intézkedések egymással szoros tartalmi és időbeni összhangban kerülnek megvalósításra.
46
Civil kisokos
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 20142020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzet közi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése
47
Civil kisokos
Civil kisokos
4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések meg valósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásarán�nyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP).
48
1. ábra: GINOP tervezésének intézményi háttere:
A GINOP tervezését az alábbi fő alapelvek vezérelték: • a program által támogatott állami beavatkozások kizárólag gaz daságfejlesztésre összpontosítanak; • a beavatkozások indokoltságát, megvalósíthatóságát és eredmé nyességét minden esetben beavatkozási logikával szükséges iga zolni, mely kimutatja, hogy a fejlesztés valóban hozzájárul a nem zeti és EU-s célkitűzések eléréséhez; • a támogatott projektet az operatív program szintjén mérhető és más tagállamokban zajló fejlesztésekkel összevethető mutató számokkal, indikátorokkal kell ellátni, hogy a támogatások hasz nosulása minden esetben kimutatható legyen; • a tervezés során kiemelt szempont a jövőbeni auditkockázat és a támogatások későbbi felfüggesztésével kapcsolatos veszélyek preventív elhárítása már a program tervezése során; • a korábbi hazai és nemzetközi végrehajtási tapasztalatokat a ter vezés és programozás minden szintjén figyelembe kell venni, különös tekintettel az adminisztráció csökkentésére annak érde kében, hogy a korábbi hibák ne ismétlődjenek meg.
49
Civil kisokos
Civil kisokos
A Partnerségi Megállapodás alapján a következő 7 évre vonatkozó, legfontosabb célkitűzések a következőek: 1. Üzleti infrastruktúra-fejlesztés folytatása (inkubátorok, ipari parkok, stb.) 2. Vállalkozások hálózatosodásának ösztönzése 3. Kkv-k hosszú távú versenyképességének megteremtése, gazdasági dualitás csökkentése 4. Kkv-kapacitásainak megteremtése a hátrányosabb helyzetű térségekben Az Európai Bizottság pozíciós papírjában, az országspecifikus ajánlásokra is hivatkozva a következő célterületeket emelte ki a kkv fejlesztés területén: 5. Kkv-k tőkéhez és forrásokhoz segítése (pénzügyi eszközök fontos szerepe) 6. Új üzleti modellek elterjesztése, kkv-k koncepcionális támogatása 7. Vidéki területek mezőgazdasági és erdészeti vállalkozóinak támogatása
INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Az operatív program hatálya alá tartozó régiók: • Közép-Magyarország • Közép-Dunántúl • Nyugat-Dunántúl • Dél-Dunántúl • Észak-Magyarország • Észak-Alföld • Dél-Alföld Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Magyarország (és az Európai Bizottság 2014-2020-as időszakra szóló) Partnerségi Megállapodásban megcélzott fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést szolgálja. Az IKOP a Partnerségi Megállapodás prioritásait a következőképpen szolgálja: • • • •
50
A gazdasági szereplők versenyképességének javítását és nemzetközi szerepvállalásuk fokozását közvetetten a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével. A foglalkoztatás növelését közvetetten a közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását közvetetten a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével.
51
Civil kisokos
Az IKOP a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza, amelyek önmagukban az 1486/2014. (VIII.28.) Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia beavatkozásainak csak egy részét jelentik. A közlekedési stratégiához hasonlóan összközlekedési szemléletű IKOP a párhuzamos támogatások elkerülése érdekében nem terjed ki: • •
az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) támogatható TEN-T törzshálózati folyosó és horizontális (pl. Duna hajózhatósága, alternatív üzemanyag-töltő infrastruktúra, SES légiforgalmi irányítás), valamint a többi operatív programból tervezett közlekedésfejlesztésekre (lásd a 4. és a 8. fejezetet). azon intézkedésekre, melyek EU támogatás nélkül is megvalósíthatóak (pl. e-Call). Ezen intézkedések arányának növelését az Európai Bizottság is elvárja.
A forráselosztás indokolása
Civil kisokos
KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban KEHOP) beavatkozásai elsősorban és közvetlenül a fenntarthatóság környezeti dimenziójának erősítését szolgálják, ugyanakkor áttételesen hozzájárulnak a gazdasági növekedés elősegítéséhez is. A Partnerségi Megállapodás azonosítja azt az öt nemzeti fejlesztési prioritást, amelyek együttes megvalósítása lehetővé teszi az átfogó fejlesztési cél elérését. Ezek közül a KEHOP elsősorban és közvetlenül az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez járul hozzá. A KEHOP stratégiájának kialakítása során messzemenőkig érvényesítésre kerültek az Európai Tanács által 2014. július 8-án elfogadott, Magyarország számára a 2014-15-évekre megfogalmazott országspecifikus ajánlások, amelyek közül a hetedik, az energiahatékonyság javításának ösztönzése egyben a KEHOP egyik specifikus célkitűzése is.
A Kormány döntése alapján a 2014-2020-as operatív programok forrásainak 13,31%-ával rendelkezik, az IKOP forrásai 81,1%-ban KA-ból és 18,9%-ban ERFA-ból állnak. Az IKOP összes forrása a 2007-2013-as KözOP forrásainak alig felét, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel együtt is alig 4/5-ét érik el. Az IKOP forráselosztásánál elsődleges szempont volt az EU kötelezettségek (különösen TEN-T) teljesítése, illetve az erőforrás-hatékony közlekedési módok (pl. kötöttpályás) fejlesztésének priorizálása. Valamennyi prioritás tartalmaz projekt-előkészítést, horizontális szempontként közlekedésbiztonságot és a – lehetőleg az egymással való összekapcsolás (ITS interoperabilitási platform) lehetőségét is biztosító - intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését, energia-hatékonyságot és –takarékosságot.
52
53
Civil kisokos
RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008-2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut. A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika
55
Civil kisokos
Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják.
Civil kisokos
Beavatkozási irányok: 1. Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára 2. Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára 3. Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára 4. Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű idősko rú személyek számára
Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával.
56
57
Civil kisokos
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Az operatív program hatálya alá tartozó régiók: • Közép-Dunántúl • Nyugat-Dunántúl • Dél-Dunántúl • Észak-Magyarország • Észak-Alföld • Dél-Alföld Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra, a középosztály megerősítésére és a munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja.
59
Civil kisokos
A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP).
Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak a EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel:
Civil kisokos
• Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is.
• Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával.
60
61
Civil kisokos
• Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális városrehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését. A TOP céljainak és beavatkozási területeinek meghatározása az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott 2013-as és 2014-es Országspecifikus ajánlások figyelembevételével történt. Az alábbi területeken valósul meg a kapcsolódás: • • • •
Civil kisokos
A forráselosztás indoklásának általános elemei (az adatok alapját az EU-tól érkező EUR támogatási összegek adják) A TOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 15,71%-a, 2013-as árakon 3 389 963 001 EUR. Az operatív program keretének 87,8%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg 12,2%a Európai Szociális Alapból az kerül finanszírozásra. Az OP forráselosztása a Partnerségi Megállapodással, az uniós jogszabályok kereteivel (1301/2013/EU és 1304/2013/EU rendeletek tematikus koncentrációs elvárásai), valamint a hazai és nemzetközi stratégiákkal összhangban történt. A 2014-2020 közötti időszakban Magyarország az EU-s fejlesztési források (vidékfejlesztési és halászati források nélkül) hozzávetőlegesen 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani három OP-n keresztül (TOP, VEKOP, GINOP). A TOP részaránya a három gazdaságfejlesztési célú OP-ból 29,38%.
a TOP foglalkoztatási céljai között célul tűzi ki a nők munkaerőpiaci részvételének ösztönzését, melyet a gyermekgondozási létesítmények bővítésével segít, a TOP célul tűzi ki a szegénység csökkentését, melyet direkt módon az alapellátást nyújtó közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével, a hozzáférés javításával és a szociális városrehabilitációs intézkedésen keresztül segít, a TOP célul tűzi ki a foglalkoztatottság javítását, kapcsolódva az aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, a TOP célul tűzi ki az energiahatékonyság javítását, lehetővé téve az ilyen beavatkozásokat az önkormányzatok számára.
62
63
Civil kisokos
VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM Az operatív program hatálya alá tartozó régió: Közép-Magyarország A Közép-magyarországi régió (KMR) Magyarország legfejlettebb régiója. 2010-ben hazánkban, régiós szinten egyedül Közép-Magyarország GDP-je haladta meg (8,5 százalékponttal) az uniós átlagot. Annak ellenére, hogy a KMR az ország területének mindössze 7,4 százalékát adja, itt él a teljes népesség mintegy 30 százaléka, 2,95 millió fő (Eurostat, 2013). A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada, 1,3 millió fő (Eurostat, 2013) Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (48,82%), 48 milliárd euró összegben (Eurostat, 2011). A Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap) KMR területén felhasználandó fejlesztési forrásait, valamint az egyes ágazati operatív programokból a 1303/2013 EU rendelet ún. programterületen kívül eső műveletek támogatására vonatkozó, 70. cikkének megfelelően megvalósítandó országos hatású fejlesztések, projektek KMR területre arányosított forrásait (várhatóan valamennyi prioritási tengely alatt) a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tartalmazza. Az infokommunikációs fejlesztéseket, valamint a közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztését magában foglaló (3-as és 9-es) prioritási tengelyek kizárólag az ágazati operatív programok keretében megvalósítani tervezett, a fejletlenebb régiókat és a KMR területét is érintő, vagyis országos hatással rendelkező beruházásokat támogatja. A két említett prioritási tengely mellett vagy teljes intézkedések (többek között pl. a 4. és a 6. prioritási tengelyen) vagy az intézkedések egy része (többek között pl. a 2. és 7. prioritási tengelyen) szolgálják az arányosított KMR finanszírozást.
65
Civil kisokos
A Kohéziós Alap forrásai az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program és a Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program beavatkozásaival támogatják a közlekedési, valamint az egyes energetikai (pl. önkormányzati épületek energiahatékonysági fejlesztései), környezetvédelmi beruházásokat a régióban. Tekintettel arra, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a fejletlenebb régiók területén alkalmazza a fejlesztések területi szemléletű, decentralizált végrehajtását, a VEKOP a régió területi szereplőinek – Budapest, Pest megye, Érd megyei jogú város – igényeit is magába foglalja. A fenti adottság figyelembevételével, az Európa 2020 Stratégia prioritásaival, valamint az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA2020) dokumentumban megfogalmazott területi alapú megközelítés elvével összhangban a VEKOP beavatkozási és végrehajtási logikája ötvözi az ágazati és a területi szemléletet. Ágazati hatáskörbe kerülnek többek között az Európai Szociális Alap (ESZA) régióban megvalósuló oktatási, szakképzési, foglalkoztatási és társadalmi együttműködést, a közigazgatás és közszolgáltatás javítását támogató fejlesztései, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozott vállalkozás-fejlesztési beavatkozások, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció nagyléptékű intézményi és intézményközi fejlesztései, az infokommunikációs fejlesztések.
66
Civil kisokos
CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUMOK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. január 8-án hirdette meg pályázati felhívását a Civil Információs Centrum cím elnyerésére. A pályázatokat 2015. január 25-ig lehetett benyújtani. A pályázati felhívás célja az volt, hogy a pályázó civil szervezetek a felhívásban foglalt feltételek teljesítése esetén a CIC címet elnyerhessék. A beérkezett pályázatok értékelését a civil szektorban releváns tapasztalattal rendelkező stratégiai partnereket is magában foglaló döntés-előkészítő bizottság végezte. A bizottság feladata volt, hogy a pályázatok formai és tartalmi bírálását, valamint szakmai értékelését követően javaslatot tegyen a pályázati kiírásban meghatározott tevékenységek ellátására alkalmas civil szervezetekre. Az alapos döntés-előkészítő eljárás és a szakmailag megalapozott döntéshozatal eredményeképpen olyan civil szervezeteket választottak ki, amelyek a lehető legteljesebb mértékben és legmagasabb színvonalon tudják garantálni az általuk nyújtott szolgáltatások szakmai minőségét. A CIC-ek által ellátandó feladatkör aktualizálásának eredményeképpen – az eddigi feladatokon túl – elvárások kerültek meghatározásra a civil szervezetek érdekvédelmének biztosítása, a közmunkaprogram sikerességének elősegítése és a civil szervezetek hazai- és európai uniós pályázatokon való sikeres részvételének biztosítása érdekében. A Civil Információs Centrum címet egy fővárosi és megyénként egyegy, tehát összesen húsz civil szervezet nyerhette el. A nyertes pályázók jogosultak a miniszter által adományozott Civil Információs Centrum cím viselésére a Civil Információs Centrum Címbirtokosok kiválasztására vonatkozó miniszteri döntés napjától 2015. december 31-ig tartó időszakban.
67
68
+36 46 951 938 +36 30 703 5552 +36 1 479 5297
Esély és Részvétel Alapítvány Századvég Politikai Iskola Alapítvány
Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest 69
9023 Győr Otthon u. 2.
+36 96 550 313 +36 70 455 0165 +36 70 948 5730 +36 52 311 829
United Way Kisalföld Alapítvány Szülők a Gyermekekért, Egymásért Kiemelten Közhasznú Egyesület Egri Norma Alapítvány
Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves
+36 36 420 660
8000 Székesfehérvár Rákóczi u. 25.
+36 22 504 501 +36 30 700 9012 Echo Innovációs Műhely
3300 Eger Deák Ferenc utca 59.
4024 Debrecen Batthyány u.20.
6722 Szeged Klauzál tér 7.
1037 Budapest Hidegkuti Nándor u.8-10 +36 20 278 6545 +36 20 293 3711 Fejér
5700 Gyula Petőfi tér 1. 5600 Békéscsaba Irányi u. 4-6. 5540 Szarvas Damjanich u. 64.
+36 20 276 3999 +36 20 291 9769 +36 20 293 0106 Cetera Egyesület
Békés
Kurca Vidéke Polgári Egyesület
7624 Pécs Szent István tér 17.
+36 72 215 543 +36 72 511 815 Nevelők Háza Egyesület
Baranya
Csongrád
6200 Kiskőrös Pozsonyi u.2. 6000 Kecskemét Csányi J. krt. 14. 6430 Bácsalmás Gróf Széchenyi u. 75.
+36 20 2955 935 +36 20 270 0327 +36 20 292 9414 Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület
Bács-Kiskun
3525 Miskolc Széchenyi u. 19.
cím
telefonszám
Szervezet
normalapitvany@gmail. com
dszedebrecen@gmail. com
[email protected]
[email protected]
civilcsongrád@gmail. com
[email protected]
bazmegye.cic@gmail. com
[email protected]
[email protected]
[email protected]
e-mail
A kiválasztott szervezetek a Civil Információs Centrum cím birtokában sokoldalú, gyakorlati segítséget fognak nyújtani más civil szervezetek számára, emellett szakmai tanácsadást végeznek majd közhasznúsági, pénzügyi terülten, valamint pályázati kérdésekben. Mindezzel a Civil Információs Centrum hálózata hozzájárul a megújult működési környezethez való alkalmazkodás elősegítéséhez, az új szabályok megismeréséhez és elsajátításához, valamint a szektoron belüli és szektorközi együttműködés erősítéséhez. Civil Információs Centrumok 2012. július 1-től végezik a tevékenységüket Magyarországon. A kiválasztott szervezetek és elérhetőségekben bekövetkezett változásokat táblázatunk rögzíti:
Megye
Civil kisokos Civil kisokos
Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület Hegypásztor Kör Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület
Tolna Vas Veszprém Zala
Isten Szolgálatában Református Misszió Alapítvány
Pest
Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány
A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány
Nógrád
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület
Komárom-Esztergom
Éléstár Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület
Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat
Jász-Nagykun-Szolnok
70
+36 92 310 384
+36 88 401 110
+36 30 585 8322
+36 70 415 3360 +36 70 415 3290
+36 42 311 324
+36 30 846 9130 +36 30 681 0007
+36 24 898 150 +36 20 311 1877
+36 32 786 740
+36 34 787 242
+36 56 221 882
telefonszám
8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 47-51.
8200 Veszprém Kossuth u. 10.
9700 Szombathely Horváth Boldizsár krt. 9
7100 Szekszárd Béla Király tér 6.
4400 Nyíregyháza Hősök tere 5.
7400 Kaposvár Csokonai u. 1. 3/5
2336 Dunavarsány Habitat u. 10-12.
3100 Salgótarján Klapka út 4.
2800 Tatabánya Kós Károly u.2
5000 Szolnok Baross u. 56
cím
[email protected]
[email protected]
[email protected]
[email protected]
[email protected]
elestaregyesulet@gmail. com
cicpestmegye@gmail. com
[email protected]
Info.bazispont@gmail. com
contact.szolnok@gmail. com
e-mail
Somogy
Szervezet
Megye
Civil kisokos Civil kisokos
FELHASZNÁLT IRODALOM:
1. dr Bódi György: Változó Civil Világ – Kézikönyv civil szervezetek számára
2. http://civil.info.hu/civil-informacios-centrumok
3. http://www.civil.info.hu/documents/14322/23731/NEA_palyazat_ NEA-KK-15-M_utmutato.pdf
4. http://ncsszi.hu/palyazatok
5. http://www.tka.hu/palyazatok/126/europa-a-polgarokert
6. http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_ operativ_programok_2014_20
7. http://www.nka.hu/palyaztatas/palyaztatasi_naptar
8. http://www.nka.hu/palyaztatas/palyazati_tudnivalok
71
Civil kisokos
JEGYZET
Civil kisokos
JEGYZET
72
73
Civil kisokos
JEGYZET
74
Civil kisokos
76
