Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár
Tudományos és múzeumi jelentősége Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály NyugatAusztráliából származó kortársai. A 4.4 milliárd éves kőzet, melyben a legidősebb ásvány kikristályosodott, már elpusztult, de a fizikai és vegyi hatásokkal szemben is ellenálló cirkon, törmelékszemcsék formájában, belekerült az üledékbe, mely hárommilliárd éve kőzetté vált.
Cirkonkristályokat tartalmazó vizsgálati minta (Jack Hills hegység, Ausztrália) Trevor R. Ireland (Australian National University) ajándéka
Metakonglomerátum (Jack Hills hegység, Ausztrália) 3 milliárd éves, kissé átalakult törmelékes üledékes kőzet, melyből a cirkonszemcsék származnak.
Mi a cirkon? A cirkon nevű cirkónium-szilikát (ZrSiO4) ásvány apró szemcséi számos kőzetben megtalálhatók. Ipari nyersanyagként, drágakőként, értékes tudományos információk hordozójaként egyaránt fontos. Nem összetévesztendő a benne felfedezett cirkónium elemmel (Zr) és a cirkónia nevű, cirkónium-oxid (ZrO2) összetételű gyémántutánzattal.
Cirkonkristályok
0,1 mm
Apró cirkonkristály kőzet vékonycsiszolatában (keresztezett polárszűrőkkel készült polarizációs mikroszkópi felvétel)
A cirkon mint ipari nyersanyag A cirkont legnagyobb tömegben a tűzállóanyag-ipar, a kohászat (formázóhomok-adalékként) és a kerámiaipar (a zománc és a porcelán fehérítésére) használja fel, de cirkónium- és hafniumércként is termelik. A cirkonban találta meg a cirkóniumot Klaproth (1798), valamint a hafniumot Hevesy és Coster (1923). A cirkont nehézásvány-torlatokból termelik, ahol anyakőzeteinek lepusztulása után rendkívüli ellenállóképessége és nagy sűrűsége miatt halmozódik fel.
http://wpcontent.answcdn.com/wikipedia/commons/thumb/7/79/Ge ological_time_spiral.png/400px-Geological_time_spiral.png
Indiai cirkonhomokbánya
A cirkon mint drágakő A cirkon régóta ismert drágakő. Nagy fénytörése és erős színszórása miatt színtelen változatát gyémántutánzatként is használják. A nyers kövek többsége szürkésbarna, vörösbarna. A szép vörös, narancssárga, kék színt általában hőkezeléssel érik el. Sok változatneve és kereskedelmi neve ismert, pl. •Hiacint: sárgásvörös cirkon •„Matura gyémánt”: színtelen cirkon •„Sztárlit”: kék (hőkezelt) cirkon
A cirkon mint a földtani kormeghatározás eszköze
A Föld eddig ismert legidősebb (4.4 milliárd éves) ásványa, egy cirkonkristály korának meghatározásához a csiszolt felületéről (a bal http://wpcontent.answcdn.com/wikipedia/commons/thumb/7/79/Ge oldali képen látható foltok helyéről) kilökött ological_time_spiral.png/400px-Geological_time_spiral.png ionokat tömegspektrométerrel mérték meg.
A cirkon a kvarc- és földpátásványokban dús (felzikus) magmás kőzetek gyakori összetevője. Kristályosodásának kora kiszámítható a szerkezetébe beépülő uránium ismert ütemű radioaktív bomlása alapján. Ehhez az izotóparányok pontos megmérése szükséges.
Amiért nekem kedves A cirkonokkal 2010-ben kezdtem el foglalkozni Bécsben, egy rövid kurzus során. Saját mintáim vizsgálatához 2011-ben, szintén Bécsben, egy ösztöndíj keretein belül kezdtem. Az MScdiplomamunkám is ezen ásványok morfológiájával (alaktanával) és szövetével foglalkozott. Jelenleg PhD-hallgatóként folytatom tovább tanulmányaimat, a disszertációm témája cirkonok geokronológiai vizsgálata, melynek segítségével megtudhatjuk a hegységeket felépítő kőzetek korát.
Források A cirkonkristályok képe és a mikroszkópos kép a Wikimedia (www.wikimedia.org) szabad felhasználású (Public Domain) fotói. A drágakövekről készült fotókat Fegyvári Tamás, a kiállított cirkonpreparátum és a kőzet képeit Papp Gábor (MTM Ásvány- és Kőzettár) készítette. A 7. dián saját felvételeim láthatók. A Jack Hills-i cirkonokat ábrázoló kép az alábbi linken érhető el: http://www.geology.wisc.edu/~museum/symposium/home.html A cirkonhomok-bánya képének forrása: http://www.sandminingprocess.com/product-images/zircon-sand-miningprocess-india.jpg A szemcsepreparátumot és a kőzetet ábrázoló fotók és a kapcsolódó szövegek az alábbi linkeken érhetőek el: http://www.facebook.com/mttmuzeum/posts/223970681024393 http://www.facebook.com/mttmuzeum/posts/177395602366306
