CIPRUS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

CIPRUS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

MENCZEL BETTINA Budapest, 2003.

1.


Szeretném

megköszönni

konzulensemnek

Vándor

Jánosnak,

Szigetvári

Tamásnak, valamint Varga–Haszonits Zoltánnak a szakdolgozatom megírása alatt nyújtott odaadó segítségüket. Továbbá szeretném megköszönni szüleimnek, hogy tanulmányaim alatt támogattak és mellettem álltak és végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani a Lazarou családnak támogatásukért.

2.


TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 3 Bevezetés ...................................................................................................................... 6 1

A ciprusi konfliktus............................................................................................... 8

1.1 A rendezési tervek....................................................................................... 10 1.2 Az Európai Unió szerepe a rendezésben..................................................... 11 1.2.1 A két közösség közötti tárgyalások legutóbbi fejleményei................. 13 2 Ciprus és az Unió kapcsolatának története ......................................................... 19 2.1 Az 1987-es Vámuniós Megállapodás ......................................................... 27 2.1.1 Közösségi támogatások....................................................................... 28 2.2 Ciprus csatlakozási kérelme........................................................................ 30 2.3 A feltételek elhagyása: görög nyomás alatt az Unió................................... 33 2.4 Minősítési feltételek.................................................................................... 34 2.5 A gazdasági feltétel..................................................................................... 35 3 A csatlakozási tárgyalások .................................................................................. 37 3.1 Az előcsatlakozási stratégia ........................................................................ 37 3.2 A csatlakozási tárgyalások kezdete............................................................. 39 3.3 A csatlakozási folyamat .............................................................................. 40 3.4 A ciprusi konfliktus hatása a csatlakozásra................................................. 47 4 A veszélyes háromszög és az EU........................................................................ 51 4.1 A görög ciprusiak és a görögök reményei .................................................. 51 4.2 Törökország és a török ciprusiak pozíciója................................................. 52 5 Ciprus és az Európai Unió között aláírt csatlakozási szerződés ......................... 55 5.1 A csatlakozási szerződés felépítése............................................................. 55 5.2 Ciprusra vonatkozó átmeneti intézkedések................................................. 56 5.2.1 Az áruk szabad mozgása ..................................................................... 56 5.2.2 A szolgáltatások nyújtásának szabadsága ........................................... 57 5.2.3 A tőke szabad mozgása ....................................................................... 57 5.2.4 Versenypolitika ................................................................................... 58 5.2.5 Mezőgazdaság..................................................................................... 58 5.2.5.1 Mezőgazdasági jogszabályok.......................................................... 58 5.2.5.2 Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok ................................. 59 5.2.6 Közlekedéspolitika.............................................................................. 59 5.2.7 Adózás................................................................................................. 59 5.2.8 Energia ................................................................................................ 60 5.2.9 Környezetvédelem .............................................................................. 61 5.2.9.1 Levegőminőség ............................................................................... 61 5.2.9.2 Hulladékgazdálkodás ...................................................................... 61 5.2.9.3 Vízminőség ..................................................................................... 61 5.2.9.4 Ipari szennyezés csökkentés és kockázatkezelés ............................ 62 5.3 A Ciprusra vonatkozó Jegyzőkönyvek ....................................................... 62 5.3.1 A 3. Jegyzőkönyv................................................................................ 63 5.3.2 A 10. Jegyzőkönyv.............................................................................. 63

3.


6

Az Európai Konvent............................................................................................ 65

6.1 A Konvent ülésein Ciprus által tett javaslatok:........................................... 67 7 Monitoring jelentés Ciprus csatlakozási felkészültségéről ................................. 70 8

Ciprus kereskedelmi kapcsolatai......................................................................... 77

8.1 Ciprus külkereskedelme 2002-ben.............................................................. 77 8.1.1 Ciprus importja ................................................................................... 78 8.1.1.1 Az import termékek szerinti megoszlása ........................................ 78 8.1.1.2 Az import eredetének földrajzi eloszlása ........................................ 79 8.1.2 Ciprus exportja.................................................................................... 80 8.1.2.1 Az export megoszlása termékcsoportok szerint.............................. 80 8.1.2.1.1 Ipari termékek exportja ............................................................. 81 8.1.2.1.2 Mezőgazdasági termékek exportja............................................ 81 8.1.2.2 Az export földrajzi megoszlása....................................................... 82 8.1.3 Reexportálás........................................................................................ 83 8.2 Exporttámogatás Cipruson.......................................................................... 83 9 A ciprusi gazdaság kihívásai az uniós csatlakozás tükrében .............................. 85 9.1 Fejlesztések a függetlenség kikiáltása utáni időben.................................... 85 9.2 A gazdaság alapvető jelentősége és a ciprusi gazdaság gyengeségei ......... 86 9.2.1 Szerkezetátalakítás és foglalkoztatás .................................................. 88 9.2.2 Nyílt piacgazdaság, kereskedelmi deficit és folyószámla deficit ....... 89 9.2.3 Infláció ................................................................................................ 89 9.2.4 Költségvetési deficit............................................................................ 89 9.2.5 Termelékenység és versenyképesség .................................................. 90 9.3 Középtávú fejlesztési tervek az európai orientáció keretei között .............. 91 9.3.1 Az uniós feltételekkel való harmonizáció ........................................... 92 9.3.2 Gazdasági stabilitás és a költségvetési fejezetek ................................ 92 9.3.2.1 Az ÁFA uniós feltételekhez való igazítása ..................................... 94 9.3.2.2 A jellegzetes rendszer elfogadása, tekintettel az Unióban használt fogyasztási adó legalacsonyabb mértékére ..................................................... 94 9.3.2.3 A vállalati nyereségre kivetett adó.................................................. 94 9.3.2.4 Az állami segélyek összeállításának revíziója azért, hogy igazodjon az acquis-hez........................................................................................................ 95 9.3.3 Az emberi erőforrás fejlesztése........................................................... 96 9.3.4 Ciprus, mint nemzetközi információs központ ................................... 97 9.3.5 A kutatás támogatása, valamint az információs társadalomra fektetett hangsúly ............................................................................................................. 98 9.3.6 A közszektor megreformálása............................................................. 99 9.3.7 Ciprus, mint üzleti központ szerepe a Mediterrán térségben ............ 100 9.4 Egyéb üzleti tevékenységek a régióban .................................................... 102 9.4.1 Hajózási központ............................................................................... 102 9.4.2 Tranzit kereskedelmi központ ........................................................... 102 9.4.3 Ciprus, mint vállalkozói bázis a Közép-Kelet régió számára ........... 103 10 A magyar-ciprusi kapcsolatok .......................................................................... 104 10.1

Magyarország álláspontja a ciprusi kérdésben.......................................... 106 Befejezés................................................................................................................. 108

Táblázatok .............................................................................................................. 109

4.


Felhasznált Irodalom ........................................................................................... 114

5.


BEVEZETÉS Manapság kevés embernek jut eszébe, hogy létezik egy kis sziget, amely megosztott, és amely problémájára több mint három évtizede nem sikerült megfelelő megoldást találni. Azonban ez a sziget, még ilyen háttérrel is képes volt arra, hogy elérje, hogy egy nagyon nehéz helyzetből, és nagyon nehéz háttérrel, 2004. május elsején az Európai Unió tagjává váljék. Az Európai Unió keleti és déli irányú bővítése immár visszafordíthatatlan politikai folyamat. Az Unió kiterjesztésének szándéka egyrészt biztonságpolitikai indítékokra vezethető vissza, mivel az EU elsőrendű feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai valamint a földközi-tengeri régiók politikai stabilizálása. Másrészt a kiszélesedett Unió, még ha az új tagok gazdasági támogatása terheket is ró rá, nagyobb eséllyel indulhat a világ piacaiért folyó globális versenyben. 1998. március 31-én az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a felvételre jelentkező 5+1 országgal. A „+1” ország Ciprus. Ciprus a többi öt országhoz hasonló, azonos jogú és azonos kötelezettségekkel bíró szereplője a csatlakozási folyamatnak, de mindenkor elkülönül a közép- és kelet-európai csatlakozandó országoktól. Az

elkülönülés

azonban

nem

magyarázható

csupán

a

földrajzi

különbözőségekkel. Meghatározóbbnak tekinthetőek a történelmi, és azzal összefüggő politikai, gazdasági tényezők, amelyek alapján valóban nem könnyű párhuzamot vonni a szigetország és a közép-európaiak között. Ciprus, a csatlakozó országok közül az Unió számára az egyik legproblémásabb ország. Nem gazdasági vagy szociális tényezők miatt, hanem azért, mert a csatlakozási folyamat alatt nem lehetett figyelmen kívül hagyni a ciprusi problémát – mely az európai és mediterrán biztonságpolitikai fejezetekre is kihatással van – valamint Törökország csatlakozási kérelmét sem.

6.


Azonban Ciprus gazdaságilag a legfelkészültebb a csatlakozó országok közül. A sziget egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 75%-át. Az ország legnagyobb problémája politikai és gazdasági megosztottsága. A ciprusi probléma több mint három évtizede tart. Megoldására sok javaslat volt, azonban egy olyan javaslat, mely mind a két fél számára elfogadható, még nem született. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül egyedül az Unió legdélebbi tagországává váló Cipruson nem tartottak népszavazást az ügyben. A nicosiai parlament ratifikálta a 2003. április 16-án aláírt európai uniós csatlakozási szerződését, így elvben 2004. május elsején egész Ciprus csatlakozik az EU-hoz, ám a gyakorlatban csak a sziget déli kétharmad részét alkotó, a görög ciprióták által vezetett rész számít majd uniós területnek. Ha azonban a csatlakozásig mégis sikerülne megegyezni az egyesítésről, akkor az egész szigetre kiterjesztik az EU jogrendszerét. Szakdolgozatom megírásakor arra törekedtem, hogy bemutassam azt az utat, melyet Ciprus a csatlakozási folyamat alatt bejárt. A szakdolgozat elején röviden kitértem a ciprusi problémára, melynek ismerete úgy gondolom fontos ahhoz, hogy megértsük Ciprus csatlakozási indítékait. Ezután próbáltam minél részletesebb kifejteni Ciprus politikai- és kereskedelmi kapcsolatát az Európai Unióval a kezdetektől egészen a csatlakozási szerződésig, melyet Ciprus Konventben való részvétele, majd a Bizottság 2003. november 5-én kiadott Monitoring jelentése követ. A szakdolgozatomat Ciprus és Magyarország kapcsolatával zártam. Mivel 2004. május elsején Magyarország Ciprussal együtt csatlakoznak az Unióhoz, úgy gondolom hasznos megismerni a két ország kapcsolatát.

7.


1

A CIPRUSI KONFLIKTUS A válság, a brit gyarmati uralom felszámolásával egyidős. Az ötvenes évek

végéig a Ciprus felszabadításáért küzdő erők, beleértve az EOKA-t és Makarioszt is, egyértelműen az enóziszt, a görög anyaországgal való egyesülést célozták. Törökország kezdettől a sziget megosztását szorgalmazta (taxim-politika). Paradox módon a NATOtag Görögország ötvenes évek végén még nemhogy nem követelte az enóziszt, de komoly nyomás alá helyezte Makarioszt is, hogy fogadja el az egyesülés helyett az ország függetlenségét. Görögország ebben az időben azért nem akarta még az egyesülést, mert nem akart vitába keveredni Nagy-Britanniával, akkori legfőbb szövetségesével, amely ciprusi bázisait féltette1. Makariosz taktikai okokból, a későbbi enózisz reményében fogadta el a függetlenséget. Arra számított, hogy a független Ciprus majd gyakorolhatja önrendelkezési jogát és népszavazással dönthet a szigetország és Görögország egyesüléséről. A három érintett hatalom, Nagy-Britannia, Görögország és Törökország azonban úgy „ajándékozták” meg Ciprust a függetlenséggel, hogy annak konkrét kialakításába az érintetteket be sem vonták. A három hatalom a Ciprusi Köztársaság intézményeiről, leendő alkotmányáról, függetlensége garanciáiról létrehozta 1959-ben a három zürichi szerződést2, és egy egyezményt a ciprusi intézményekről, amelyeket mint kész tényt egyszerűen aláírattak Makariosz érsekkel Londonban. A zürichi-londoni egyezmények néven ismert szerződések jelentették az alapját az egy évvel később, 1960-ban kidolgozott ciprusi alkotmánynak is. Az így kialakult alkotmányos és garanciális rendszer, bár biztosította a független Ciprus megszületését, eleve magába hordozta a későbbi válságot: -

A görög és török ciprióták 7:3 arányban részesültek valamennyi

közigazgatási tisztségben, a parlament és a kormány összetételében. -

Az elnök görög ciprióta (Makariosz lett), az alelnök török ciprióta (dr.

Kücsük, majd Denktas). Mindkettőt a két népközösség külön-külön választotta meg, és mindkettőnek vétójoga volt minden fontos állami döntésben.

1

Redmond, Johan: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 64. oldal 2 a garanciákról, a négy ország szövetségéről, illetve a brit szuverén bázisok fenntartásáról

8.


-

A

három

garantáló

hatalomnak

(Nagy-Britannia,

Görögország,

Törökország) beavatkozási jogot adott arra az esetre, ha a kialakult alkotmányos rend veszélybe kerülne (igaz, csak az eredeti állapot helyreállítása céljából!). Nagy-Britannia megtarthatta két ”szuverén” bázisát és a másik két garantáló hatalom katonai kontingenseket tarthatott az országban (Görögország 950, Törökország 650 katonát). Tehát a Ciprusi Köztársaság születésétől fogva korlátolt szuverenitással rendelkezett. Az időzített bombák hamarosan robbantak is: a török ciprióta alelnök vétói miatt az állam működése 1963 végére megbénult (pl. nem lehetett elfogadtatni az állami költségvetést, megszavaztatni az adótörvényt). Ezért Makariosz elnök kísérletet tett az alkotmány megváltoztatására, ami miatt a török ciprióták elhagyták a közös kormányt, a parlamentet, köztisztségeket, majd 1964-ben kitörtek a népközösségek közötti zavargások. (Az ENSZ 1964-ben küldött először békefenntartókat Ciprusra a mészárlás megakadályozására.) 1974-ben a görög katonai junta segítségével a ciprusi puccsisták (Szamszon3) megdöntötték Makariosz uralmát és kilátásba helyezték az enóziszt, a Görögországgal való egyesülést. Törökország, a Garancia Szerződésben biztosított jogával élve a török ciprióták ”segítségére” sietett, megszállta a sziget északi harmadát. 1983. november 15-én a török ciprióták, a szigetnek török csapatok által 1974 óta megszállt részén, Ankara támogatásával kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot4. Az ENSZ 541/1983 és 550/1984 számú határozatai elítélték az egyoldalú deklarációt és felszólítottak a török csapatok azonnali visszavonására. Az ún. "Észak-Ciprusi Török Köztársaság" elnöki típusú köztársaság. Az egykamarás parlament 50 helyén a Dervis Eroglu vezette konzervatív Nemzeti Egységpárt (29,8% 17 mandátum), a Rauf Denktas vezette szintén konzervatív Demokrata Párt (19,2% - 15 mandátum), a Mehmet Ali Talat vezette baloldali Török Köztársasági Párt (24,4% - 13 mandátum) és a korábbi nicosiai polgármester Mustafa Akinci vezette szintén baloldali Kommunális Liberális Párt (13,3% - 5 mandátum) osztozik. A két konzervatív párt egyértelműen a szakadár állam önállóságáért száll síkra, míg a baloldali pártok a föderáció mellett érvelnek. A

török

népközösség

területén

("ÉCTK")

2000

áprilisában

tartottak

elnökválasztásokat, újraválasztották Rauf Denktaşt. Hakki Atun kormányfő 1995. 3 4

Az 1974-es puccs után 7 napig ő lett a miniszterelnök. Előtte a parlamentben dolgozott. Tálas Andrea: Feszültség Cipruson: A nicosiai faló, HVG 1996/34 augusztus 24. 18-20. oldal

9.


novemberi lemondását követően ismét a ciprusi kérdésben hajthatatlan nézeteket valló "keményvonalas" Derviş Eroglu lett a miniszterelnök. A Ciprusi Köztársaságban ekkor még Glafkosz Clerides volt az elnök. A hosszú ideig5 tartó elnöksége azonban 2003-ban véget ért. A 2003. február 16-i ciprusi elnökválasztás az általános várakozások ellenére már az első fordulóban eredményes volt. Az előrejelzések szerint a győzelemre egyébként is esélyes Taszosz Papadopulosz elnyerte a szavazatok több mint 50%-át, így a következő ötéves periódusban betöltheti a köztársasági elnök pozícióját, mint a független köztársaság ötödik elnöke6. A választás eredménye azt mutatja, hogy a baloldali pártok összefogása AKEL, DIKO, KISOS, és a Zöldek Pártja meggyőző fölényt tudott kiharcolni a függetlenként induló jobboldali jelölt G. Kleridesszel, valamint a jobboldal egy részének támogatását élvező A. Markidesszel szemben. A megválasztott elnök kétségkívül a Ciprusi Köztársaság számára sorsdöntő időszakban foglalja el hivatalát. Az elnök első nyilatkozataiban elkötelezte magát a tárgyalások folytatása mellett, az igazságos és tartós megállapodás keresése iránt az ENSZ rendezési terve alapján. A megválasztott elnök belpolitikai terveiről csak általánosságban szólt, hangsúlyozta, hogy nemzeti egységkormány létrehozására törekszik, biztosítja a társadalmi egyenlőséget, kivételek és megkülönböztetés nélkül, a teljesítmény lesz az egyetlen mérce.

1.1

A rendezési tervek A hetvenes évek végén Makariosz, majd Kiprianu elnök és Rauf Denktas, a

török népközösség vezetője között született un. magas szintű megállapodások, valamennyi ENSZ-határozat, és az ENSZ főtitkárának a kilencvenes évek elején előterjesztett rendezési csomagtervei kb. ugyan azokat a problémákat járja körül. Ezek: az ország szuverenitása, területi egysége, felosztásának tilalma, az ország vagy annak egy részének egyesülési tilalma egy másik országgal (enózisz és a kettős enózisz tilalma), az alkotmányos berendezkedés és a garanciák kérdése.

5 6

Összesen tíz évig volt (1993-2003) megszakítás nélkül Ciprus miniszterelnöke. Tálas Andrea: Új Ciprusi Elnök, Kemény hangok, HVG, 2003. február 22., 19. oldal

10.


Mindkét népközösség tulajdonképpen elfogadta azt a rendezési alapelvet, amely egy, két közösségből és két övezetből álló föderációt javasol. Megvalósítását azonban mindkét fél különbözőképpen értelmezi. A görög ciprióták egy szorosabb föderációt szorgalmaznak és hajlandók lennének visszaállítani az eredeti, 1960-as alkotmányos berendezkedést, görög elnök mellett a török alelnök intézményét, a hatalmi ágak 7:3-as megosztását. Ezzel szemben a török ciprióták az elnöki rotációt, és a fele-fele arányú megosztást kívánnák a köztisztviselők között, a parlamentben és a kormányban. A török ciprióta fél emellett olyan külön szuverenitást követel saját népközösségének, ami gyakorlatilag a mai kettéosztottságot és így az ÉCTK létét szentesítené. A garanciák kérdésében Törökország ragaszkodik katonai jelenlétének fenntartásához (jelenleg kb. 60.000 katona), arra hivatkozva, hogy az 1960. évi garanciaszerződés erre módot adott (igaz, csak 650 katona erejéig!). A görög ciprióták szorgalmazzák a sziget teljes demilitarizálását, valamennyi török katona kivonását, cserébe befagyasztanák a saját katonai költségvetésüket, leszerelnék a ciprusi Nemzeti Gárdát (görög ciprióta hadsereg), és a felszabaduló összeggel a nemzetközi békefenntartást finanszíroznák. Egyedül a területi kiigazítás kérdésében hajlik a török fél engedményre: a török hadsereg jelenleg megszállva tartja a sziget 37%-át, pedig az eredeti török ciprióta lakosság az országnak csak 18%-át tette ki. A török megszállás alatt azonban megindult az anatóliai törökök betelepítése, így a szigetország demográfiai összetételének a megváltozása is. A török bevándorlók, mintegy 70 ezer ember sorsa, illetve a török megszállás elől délre menekült mintegy 200 ezer görög menekült kárpótlása sem egyszerű feladat.

1.2

Az Európai Unió szerepe a rendezésben Az ENSZ rendezési kísérletei rendre ellehetetlenültek, még azokat a viszonylag

apró lépéseket sem sikerült meglépni, amiket a bizalomerősítő csomagterv tartalmazott (a Nicosiai Repülőtér és Famagusta ’szellemváros’ megnyitása). A kialakult rendezési elképzeléseket hol az egyik, hol a másik ciprióta fél vitte zsákutcába, a legkevésbé konstruktív fél azonban a török. Ezért a főtitkár többször nevesítve felelőssé tette őt. Igaz az is előfordult, hogy a főtitkár újabb jelentés összeállítására kényszerült az USA

11.


nyomására, amely rendszerint elkerülendőnek tartotta Törökország sarokba szorítását. Az ENSZ-nek nincs kényszerítő eszköz a kezében, jó ha az UNFICYP meg tudja akadályozni a harcok kiújulását. Az USA tudna, de kérdés, hogy akar-e nyomást gyakorolni Törökországra, amely térségbeli legfőbb szövetségese. Kleridesz, volt ciprusi elnök 1996. október közepén úgy tájékoztatta a magyar külügyminisztert, hogy az új Clinton adminisztráció komoly szerepvállalásra készül 1997 elejétől a ciprusi kérdésben. Az USA, globális biztonsági szempontból értékelve a helyzetet, végre látta, hogy a ciprusi kérdés rendezetlensége és más okok miatt is növekszik a görög-török feszültség, ami a kiszámíthatatlan törökországi iszlámista folyamatokat figyelembe véve, veszélyes biztonsági következményekkel járhat. Az USA kezdeményezésnek egyelőre nincs látható eredménye. Ezért Nicosia taktikát változtatott és az ország EU-tagságától reméli a ciprusi kérdés megoldását. Törökország ellenzi az EU szerepvállalását, mert Görögország iránti elfogultsággal gyanúsítja. Ugyanakkor felismerte, hogy a ciprusi csatlakozást saját európai törekvéseire tudja kihasználni. Igazából nem is annyira magát Ciprus EUtagságát ellenzi, mint inkább azt, hogy a szigetország Törökország előtt váljék az unió teljes jogú tagjává. Ezt az álláspontot fejtette ki G. Aktan, a török Külügyminisztérium helyettes államtitkára Pataki Istvánnal folytatott 1997. szeptember végi budapesti konzultációja során is. Álláspontja meglehetősen merevnek tűnt, mivel hivatkozott, hogy az 1960. évi garanciaszerződés szerint Ciprus nem lehet olyan szövetségnek a tagja, amelynek valamelyik garantáló hatalom (így Törökország) nem tagja. (Erre Nicosia válasza: az el nem kötelezett mozgalomnak, és a Commonwealth-nek sem tagja Törökország, Ciprus tagsága ellen még sincs kifogása). Ankara azt is sérelmezte, hogy 1963. óta áll az unióval társult viszonyban, 1987-ben nyújtotta be teljes jogú csatlakozási kérelmét, de a kérelemmel az EU nem hajlandó érdemben foglalkozni (a török vendégmunkások várható tömege, az iszlám, illetve kurd kérdés megoldatlansága és általában a rossz emberi jogi helyzet miatt). Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a ciprusi tagság török elutasítását elsősorban motiválja, hogy a Ciprus EU-csatlakozása esetén lehetetlenné válna a megszálló török hadsereg jelenléte, aminek kivonásáról hallani sem akar. Az EU-tagság elsősorban a török cipriótáknak hozna gazdasági előnyt. Jelenleg óriási a fejlettségbeli különbség. Most a déli rész a fejlettebb, azonban az invázió előtt

12.


éppen fordítva, az északi rész volt viszonylag fejlettebb. Az EU az életszínvonal emelését kínálja a török cipriótáknak cserébe a ciprusi rendezésért. Megszűnne például az ÉCTK-t sújtó jelenlegi teljes gazdasági, kulturális embargó (ENSZ-határozatok írják elő az embargót, ezzel büntetve az 1983. évi elszakadást), megindulhatna Északon is a tömeges turizmus, ami a déli országrész felvirágzását hozta, stb.. Nicosia módszeresen arra törekszik, hogy megismertesse a török népközösséggel is a csatlakozás előnyeit, a nicosiai Európa Intézet kiadványai kétnyelvűek (török is), különböző európai fejlesztési terveken dolgoznak az északi országrész lemaradásának enyhítésére. Az észak-ciprusi vezetők elfogadják, hogy a csatlakozás gazdasági előnyökkel járna, de elvetik, hogy a csatlakozási kérelmet az általuk törvénytelennek és nem reprezentatívnak ítélt nicosiai kormány nyújtotta be az egész szigetország nevében. A legfőbb félelme mégis csak az, hogy a török csapatoknak távozniuk kellene. Olyan mély a görög ciprusiakkal való bizalmatlanság, hogy az ország újraegyesülése estén ismét a népközösségek közötti erőszak elhatalmasodásától tartanak.

1.2.1 A két közösség közötti tárgyalások legutóbbi fejleményei 2003. február 22-én Ciprusra érkezett az ENSZ főtitkára7, hogy a múlt év decemberében meghatározott határidő lejárta előtt kísérletet tegyen a két közösség közötti tárgyalások lezárására, a ciprusi kérdés átfogó rendezésére. Az ENSZ főtitkára által a korábbiakban előterjesztett rendezési terv, majd annak módosított változata alapján folytatott közvetlen tárgyalások nem vezettek eredményre. Lényegében minden alapvető fontosságú kérdésben (terület, biztonság, menekültek) egyik fél sem mutatott kompromisszum készséget, illetve nem tett megegyezésre irányuló kezdeményezést. A jelek szerint mindkét fél kivárásra rendezkedett be, a külső körülmények, a folyamatban részes szereplők politikai alkufolyamatainak eredményétől várva saját pozíciójuk megerősödését. Tekintettel arra, hogy az előző két tervezetet a ciprusi görögök és törökök lényegesen különböző megfontolásból tárgyalási alapnak ugyan elfogadták, de tartalmának legfontosabb elemeit azonban változatlanul vitatják, ezért a főtitkár az úgy

7

Ciprust Svájc mintájára alakítanák át, Népszabadság, 2003. február 26. http://www.figyelonet.hu/cikk.php?id=3&cid=54864 – 2003.10.12.

13.


nevezett "harmadik" Annan-terv megvitatását helyezi tárgyalásai középpontjába. A harmadik változat fontosabb elemei az alábbiak: -

a görög ciprióták fennhatósága alá kerülő területek nagysága kisebb lesz, mint korábban előirányozták, s ennek is jelentős részét az angolok által visszaadandó területek képeznék, valamint a morfui és famagusztai falvak visszacsatolása. E területekre nagyobb számban térhetnének vissza a menekültek is;

-

a Karpasz-félsziget (a sziget észak-keleti nyúlványa) változatlanul török fennhatóság alatt marad, s ide nem térhetnek vissza a menekültek. Megjegyzendő, hogy a félsziget a görögök részére majdnem szenthelynek tekinthető, nem véletlen, hogy a megválasztott elnök, T. Papadopulosz a választási

kampány

során

visszaszerzését

a

megegyezés

egyik

kulcskérdésének tekintette; -

a Karpasz-félsziget elvesztését kompenzálandó, a famagusztai és morfui térségben a görögök további területeket kapnak, ahová további 2700 menekült térhet vissza, s 15 falu kerül görög fennhatóság alá;

-

ha az átfogó megállapodás elfogadásra kerül, s a két alkotó állam területén megtartandó népszavazás eredményes lesz, a brit bázisok területének közel 50%-a visszakerül a ciprusiakhoz. A területek 90%-át a görögök, a maradékát a törökök kapják;

-

a menekültek visszatérésének lehetősége a török irányítás alatt maradó területekre a korábbi 28%-ról 21%-ra csökken, míg a visszatérés megkezdésére a korábban tervezett négy évről hat évre növekszik. Kivételt képeznek a 65 év felettiek, akik két év múlva térhetnének vissza korábbi lakhelyükre;

-

a további menekültek visszatérését hosszú időszakra, kvóta szerinti megosztásban és tulajdonszerzési (építési) korlátozásokkal szabályozzák. Mivel ez ellentmond az acquis communautaire rendelkezéseinek, Törökország EU tagságát követően a korlátozást felszámolják;

14.


-

a Görögország és Törökország részéről a szigeten állomásoztatható katonai egységek létszámát illetően a tervezet 6000 fős kontingenst tervez;

-

a jövőben Görög- és Törökországból a bevándorlók aránya nem haladhatja meg az egyes alkotó államok lakosságának 5%-át;

-

az új állam elnevezése "Egyesült Ciprusi Köztársaság", föderális kormányzattal, két államalkotó résszel;

-

az új tervezet megerősíti, hogy az új állam csatlakozik az EMU-hoz és a schengeni megállapodáshoz;

-

a kormányzati berendezkedést illetően a korábbi tervekhez képest eltérés, hogy az Európai Ügyek minisztere öt éves időszakra kapja megbízatását, tehát különleges helye lesz az Elnöki Tanácsban;

-

a két népközösség külön-külön választja meg a parlament alsóháza és a Szenátus tagjait, azonban a helyhatósági választásokon közösen vehetnek részt;

-

a megállapodás elfogadásáról rendezendő népszavazás során az EU csatlakozásról nem szavaznak.

A tervezett változások egyértelműen jelzik, hogy az Európai Unió szorosan egyeztetett az ENSZ illetékeseivel annak érdekében, hogy a megállapodás tartalmában megfeleljen a csatlakozási egyezmény szövegének. Kétségkívül a szereplők többsége a megállapodásra törekszik, azonban az álláspontok közötti különbség olyan mélyen gyökerező, hogy annak feloldása a sokévi erőfeszítés után sem vehető bizonyosra. A rendezésben különösen érintett szereplők (ENSZ, EU, USA, Anglia, Görög- és Törökország) a nyilatkozatok szintjén természetesen a kérdés mielőbbi megoldását szorgalmazták, azonban eszközeik korlátozott befolyásra adtak lehetőséget, mivel a két népközösség vezetői saját álláspontjukban nem mozdultak el a kölcsönösen elfogadható megállapodás irányába.

15.


Noha az ENSZ eredetileg február 28-i határidőt adott a ciprusi görög és török vezetőknek, hogy döntést hozzanak a svájci mintára kialakítandó konföderáció tervéről, a holtpontra jutott tárgyalások miatt az ENSZ a határidőt eltolta március 10-ig. Kofi Annan, a világszervezet elnöke Ankara és Athén felkeresése után február 22-től Nicosiában tárgyalt Tászosz Papadopulosz megválasztott ciprusi görög elnökkel és Rauf Denktas ciprusi török vezetővel. Az ENSZ elnöke a háromoldalú megbeszéléseken mindössze annyit tudott elérni, hogy a két politikus elfogadta az új határidőt: március 10-én nyilatkoznak végérvényesen arról, elfogadják-e a Ciprus újraegyesítését célzó ENSZ-béketervet és megtartják-e a megállapodás sorsáról döntő népszavazást. Azonban a 2003. március 10-én tartott hágai tárgyalások kudarccal végződtek8. Ezek Ciprus újraegyesítését voltak hivatva előkészíteni. Ha március 10-ig létrejött volna az egyezség, úgy március 30-án népszavazást tartottak volna mindkét közösségben. Amennyiben a választók is jóváhagyták volna a béketervet, akkor Ciprus újraegyesített országként csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Noha jogilag zavaros, politikailag bizonytalan helyzet marad fenn, a ciprusi tárgyalások kudarca nem változtat az EU álláspontján: a Ciprusi Köztársaság egységes szigetként 2004. május elsején kerül be az Unióba. A törökök lakta részre egyelőre nem terjed ki az uniós joganyag, ezt ”felfüggesztik” az újraegyesítésig. Mivel Görögország a sziget felvétele nélkül megvétózná az egész bővítést, Brüsszel kénytelen eltekinteni attól az alapelvtől, hogy az új tagok nem hozhatnak be etnikai-területi vitát. Az EU egyik külső határa átmenetileg a görög és a török cipriótákat elválasztó, úgynevezett zöld vonal lesz. A Kofi Annan nevével fémjelzett ciprusi egyesítési terv, amelyet az elmúlt időszakban újra és újra átalakítottak, hogy megfeleljen a két közösség vezetőinek, egy Svájchoz hasonló, de még annál is lazább konföderációt hozott volna létre, amely két szuverén államot egyesít egy dupla kabinetrendszer irányítása alatt. A tervezet visszajuttatott volna valamennyi elfoglalt területet a görögöknek. "Természetesen csatlakozni szeretnénk az EU-hoz, de nem a görög ciprióták kisebbségeként - mondta a

8

Kudarc a Ciprusról folyó tárgyalásokon, Népszabadság, 2003. március 11. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=99608&DocID=91845#91845 – 2003.10.12.

16.


tárgyalások után Rauf Denktas török ciprióta vezető. - "A jelenlegi terv elfogadhatatlan, nem terjeszthetem a nép elé."9 A Ciprusi Köztársaság azonban „jó szándéka jeleként” gazdasági segítséget kíván nyújtani a török résznek: a nicosiai kormány azt tervezi, hogy az ország északi részéből származó mezőgazdasági termékek exportját lehetővé teszi a déli görög részen keresztül, a török ciprusiak dolgozhatnának a déli részen is10. Ezek után 2003. április 23-án egy fontos történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi, mivel 29 év után először lépték át a Ciprus északi és déli részét elválasztó, ENSZ-katonák által ellenőrzött vonalat a ciprusiak. „Kiprosz Kriszosztomidesz kormányszóvivő közölte, a zöld vonal átjárhatósága nem jelenti azt, hogy a két közösséget szimbolikusan elválasztó fal leomlott volna, majd hozzátette: a ciprusi kérdés megoldásának nem ez a módja. A ciprusi kormány törvénytelennek tartotta Denktas lépését, mondván: azzal, hogy a görög cipriótáknak az ellenőrző ponton fel kell mutatniuk az útlevelüket, valójában elismerik, hogy egy másik országba utaznak. Nicosiát az is felháborította, hogy Denktas egyoldalúan hozta meg döntését, anélkül hogy arról előzetesen egyeztetett volna a másik féllel. (…)”11 A határnyitást pontosan időzítették, hiszen épp egy héttel Ciprus EU-csatlakozási szerződésének aláírása után került rá sor. Az egyesítésről szóló megegyezés elmaradásával Ciprus az északi országrész nélkül lép be az Unióba, hacsak a bővítés időpontjáig, jövő év május elsejéig tető alá nem hozzák a megegyezést. Denktas hajlandó lenne ismét tárgyalóasztalhoz ülni Taszosz Papadopulosz ciprusi elnökkel, az egyetlen bökkenő csupán, hogy nem fogadja el tárgyalási alapként az ENSZ által tavaly októberben előterjesztett és időközben többször módosított rendezési tervet. Pedig török részről is egyre nagyobb nyomás nehezedik Denktasra. Azóta, hogy Günter Verheugen EU-bővítési biztos, valamint Szimitisz görög kormányfő is közölte, Brüsszel a ciprusi rendezéstől teszi függővé a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ankarával. Tayyip Erdogan, az újdonsült iszlámista török miniszterelnök is sürgeti a 9

Ciprusnak csak a görög fele csatlakozhat?, Figyelő, 2003. március 13. http://www.figyelonet.hu/cikk.php?id=3&cid=55674 – 2003.10.12. 10 Esély vagy gyarmati státus? Visszhangok a jövőre csatlakozó országokból, Népszabadság, 2003. április 18. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=106350&DocID=97028#97028 – 2003.10.12. 11 Tálas Andrea: Ciprusi határnyitás: Zöld út, HVG, 2003. május 03. http://hvg.hu/folio_cikk.xhtml?cmd=get&host=192.168.19.41/lpbin20/lpext.dll/Infobase26/1/4b/56%3Fc %3Dcurr – 2003.10.12.

17.


konfliktus mielőbbi rendezését olyannyira, hogy a tárgyalások azonnali megkezdését javasolta Denktasnak az ENSZ rendezési terve alapján. Mindeközben persze Ankara érvénytelennek tekinti Ciprus EU csatlakozási szerződését, hiszen - hangoztatják - a török cipriótákat is magába foglaló, egységes parlament és kormány hiányában a jelenlegi nicosiai kabinet nem képviseli a szigetország egészét. A ciprusi kérdést illetően ugyanakkor Ankara enyhülését jelzi, hogy Abdullah Gül török külügyminiszter bejelentette, ha Ciprus nagykövetséget kívánna létesíteni Ankarában, a török kormány hajlandó lenne megvizsgálni igényét12. Rauf Denktas pedig 2003. május 9-én a ciprusi görögöket felszólította arra, hogy a jó szándék jeleként oldják fel az északi országrész elleni embargót, miután ő maga nemrég megszüntette a 28 éven át érvényben lévő utazási tilalmat. Ugyan ezen a napon jelentették be azt is, hogy a távközlési vállalatok tárgyalásokat kezdhetnek arról, hogy a ciprusiak kölcsönösen használhassák mobiltelefonjukat, amikor a másik fél területén tartózkodnak13. 2003. augusztus 8-án Törökország az általa elfoglalt és semelyik ország által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal vámuniós megállapodást kötött. A keretegyezményt Girne városában írták alá. A megállapodással az észak-ciprusi török gazdaság gyakorlatilag integrálódik a világgazdaságba – jelentette ki Abdullatif Sener, török kormányfőhelyettes14. Azonban a megállapodást nem ratifikálták.

12

Tálas Andrea: Ciprusi határnyitás: Zöld út, HVG, 2003. május 03. http://hvg.hu/folio_cikk.xhtml?cmd=get&host=192.168.19.41/lpbin20/lpext.dll/Infobase26/1/4b/56%3Fc %3Dcurr – 2003.10.12. 13 Erdogan Ciprus török részén, Népszabadság, 2003. május 10. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=109753&DocID=99754#99754 – 2003.10.12. 14 Törökország vámunióra lépett Észak-Ciprussal, Népszabadság, 2003. augusztus 08. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=125742&DocID=111876#111876 – 2003.10.12.

18.


2

CIPRUS ÉS AZ UNIÓ KAPCSOLATÁNAK TÖRTÉNETE Ciprus tagja az el nem kötelezett mozgalomnak, az EBESZ-nek, az Európa

Tanácsnak és a Nemzetközösségnek. Ciprus, egyelőre nem kíván csatlakozni a NATOhoz. A szervezethez történő csatlakozását azt követően kívánja napirendre tűzni, hogy az EU teljes jogú tagjává vált. Ciprus külpolitikai tevékenysége szinte kizárólag a ciprusi kérdés nemzetközi megismertetésére, a kapcsolatos ENSZ-határozatok betartására, az ÉCTK és harmadik országok esetleges érintkezéseinek szoros figyelemmel kísérésére szorítkozik. Újabban a külpolitika legfőbb prioritása az ország uniós csatlakozása elsősorban azért, mert tagságától reméli az évtizedes megosztottság megszüntetését, a ciprusi kérdés rendezését is. Ezekben a kérdésekben szorosan egyeztet Athénnal és egyéb nemzetközi kérdésekben is "követi" a görög álláspontot. A korábban brit gyarmat Ciprus 1960-ban, a függetlenség kikiáltásakor egy időben kezdte Európa-orientált politikáját15. Mivel Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozott, nem reagált az Európai Közösség megalakulására. A ciprusiak feltehetőleg folytatták is volna ezen az úton, ha Nagy-Britannia nem dönt úgy 1961-ben, hogy kérelmezi tagságát az Európai Közösséghez. Mivel Ciprus leginkább kereskedelmi szempontból függött Nagy-Britanniától, a Közösség által kialakult vámok és korlátozások miatt Ciprus úgy döntött reagálnia kell, így 1962-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét. Ebben az időben ez azért is tűnt ésszerűnek, mert Görögországnak és Törökországnak is ugyan ez volt a célja. A Közösség és a három európai kelet-mediterrán ország közötti kapcsolat kölcsönösen előnyös volt mind a négy fél számára. A Közösség számára stratégiai okokból, Ciprus, Görögország és Törökország számára viszont gazdasági és politikai okokból kifolyólag. Hamar tisztázódott azonban, hogy Ciprus csatlakozási kérelme csak a brit piacoktól való függéshez kapcsolódott, mivel érvényteleníttette csatlakozási kérelmét, amikor 1963-ban a franciák megvétózták a brit csatlakozási kérelmet16. A britek 1967ben másodszor is benyújtották csatlakozási kérelmüket, azonban ez elég rövid ideig élt 15

Niyazi Kizilyürek: Ciprus and the European Union In: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002. EIC

19.


ahhoz, hogy a ciprusiak bármilyen lépést tegyenek. Másik okuk az volt, hogy ebben az évben kezdett kibontakozni a polgárháború, így minden erejüket a belső problémák helyreállítása vitt el. Azonban az újabb brit csatlakozási kérelem benyújtása 1971-ben – mely 1973-ban Nagy-Britannia csatlakozásához vezetett – egy időben történt a ciprusi csatlakozási kérelem benyújtásával. Az ok, amiért Ciprus csatlakozni kívánt: ily módon szerette volna biztosítani exportját fő kereskedelmi partnerének, az Egyesült Királyságnak. Cipruson a termelés valamint a kereskedelmi rendszer a brit piacnak megfelelően volt kialakítva. Ciprus bort (ezek közül is leginkább sherryt), szezonon kívüli gyümölcsöt, valamint zöldséget exportált az Egyesült Királyságnak és ez még a függetlenség kikiáltása után is folytatódott a brit vámengedmények miatt. NagyBritannia uniós csatlakozása Ciprus számára azt jelentette, hogy egy rövidebb átmeneti időszak után elveszítheti a brit piac nyújtotta kedvezményeket, valamint, hogy a Közösségnek megfelelően át kell orientálnia a kereskedelmi politikáit. Más oka is volt azonban Ciprusnak a csatlakozási kérelem benyújtásakor17: -

az Egyesült Királyság után a hat Közösségi tagállam volt Ciprus legfontosabb kereskedelmi partnere;

-

a csatlakozás összeegyeztethető volt a Ciprusi Kormány exportösztönző politikájával, melynek célja volt az „economies of scale” megteremtése, valamint a belső piac kompenzálása a sziget kis mérete miatt;

-

úgy gondolta, hogy a Közösséggel létesített szoros kapcsolat segítheti Ciprus gazdaságának fejlődését;

-

a

Közösségen

keresztüli

pénzügyi

segélytől

és

a

magántőke

beáramlásától még inkább a gazdaság fejlődését várták; -

féltek,

nehogy

kevesebb

kereskedelmi

engedményt

kapjanak

a

Közösségtől, mint a többi szomszéd mediterrán-ország; -

valamint szükségesnek érezték, hogy csatlakozzanak Európa növekvő regionális csoportjához.

16

Joseph S. Joseph: Cyprus ethnic conflict and international politics. From independence to the threshold of the EU, Macmillan Ltd. 1997., 117. oldal

20.


Rövid időn belül Ciprus a csatlakozás felé kezdett orientálódni azért, hogy ebből a nagyon előnytelen helyzetből, melyben elveszítette az Egyesült Királyság piacaira való kedvezményes belépését, előnyt ’varázsoljon’ még akkor is, ha esetleg neki kell engedményeket nyújtania a Közösség felé. Ami a kereskedelmet illeti, a Közösség úgy gondolta, a termelés kiegészítése mindkét fél számára kölcsönös hasznot hoz, azonban a Közösség igazi érdeke Ciprus stratégiai elhelyezkedésében rejlett. A ciprusiakat tekintve, nem mindenki támogatta a csatlakozás gondolatát. A közép és jobb oldali politikai pártok a csatlakozás mellett álltak, míg a bal oldali pártok inkább szerettek volna egy olyan preferenciális kereskedelmi megállapodást, melyet a Közösség más mediterrán országgal már aláírt18. A balszárny attól félt, hogy a csatlakozás elásná Ciprus el nem kötelezett külpolitikáját, valamint, hogy Ciprusnak egy ilyen megállapodás alatt kevesebb engedményt kellene adnia. A török ciprusiak a csatlakozás mellett álltak, mivel ők alkották a mezőgazdasági népesség nagyját, és ezért őket érintette volna legjobban a brit piacok elvesztése. Ráadásul a Törökország által támogatott török ciprusiak próbálták ösztönözni a Közösséget, hogy közvetlenül velük, a közösségükkel is tárgyaljanak, így próbálva politikai státuszt szerezni maguk számára. Azonban a Közösség ezt azzal utasította el, hogy csatlakozási tárgyalásokat csak a nemzetközileg elismert Ciprusi Kormánnyal folytat. Azonban a Közösség kitartott – és a mai napig kitart – amellett, hogy a csatlakozásnak mindkét etnikai közösség számára hasznosnak kell lennie. A társulási megállapodás aláírására 1972 decemberében került sor, és a vámunió kialakítását tűzte ki célul egy tíz éves átmeneti időszak alatt. Ezt két lépcsőben kívánták teljesíteni. Az első rész 1973. június 1-én lépett hatályba és 1977. június 30-ig kellett teljesülnie. A második lépcsőről a tárgyalásokat az első lépcső befejezése előtt tizennyolc hónappal tervezték elkezdeni. Az EK-Ciprus megállapodás két részből tevődött össze. A tényleges megállapodás meghatározta Ciprus kapcsolatát a hat tagállammal. Ezen kívül a megállapodás tartalmazott egy protokollt, amely meghatározta Ciprus kapcsolatát azon államokkal, melyek 1973-ban csatlakoztak a Közösséghez (Nagy-Britannia, Írország és Dánia). Voltak intézkedések, melyek a

17

Redmond, John: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 65. oldal 18 Redmond, John: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 65. oldal

21.


parlamentek közötti intézkedéseket és kapcsolatot határozták meg, azonban a csatlakozási megállapodás fő intézkedései a kereskedelmet érintették19: -

A Közösség 70%-os csökkentést engedélyezett a Közös Külső Vámtarifákból azon Ciprusról importált ipari termékekre, melyek eleget tesznek a Közösség eredetszabályozásának a következők kivételével:

a férfi felső-ruházat és a mű rostanyag exportját éves vámkvótákban szabályozták (de mentesültek a Közösség eredetszabályozása alól)

petróleum termékek és számos a Közösség által importált más termékek speciális szabályozás alá estek (melyek a Római Szerződés II. Melléklete alá esnek)

-

A

Közösség

mezőgazdasági

engedménye

40%-os

csökkentést

tartalmazott a közös külső vámtarifából a ciprusi citrusfélék exportjából, valamint a vámok teljes eltörlését a szentjánoskenyérfát illetően. -

Ciprus fokozatosan és mindenre egyenlő arányban a 15%-os vámot az első lépcső végére 35%-ra növeli, bár ez alól olyan termékek melyek a bevétel növekedését célozták, vagy a versenyképtelen ipari szektorok kivételt képeztek. Továbbá engedélyezték Ciprus számára, hogy megtartsa a meglévő mennyiségi korlátozásokat, de a Közösség számára biztosítania kellett a legnagyobb kedvezményes elbánást.

-

Ezeken az engedményeken felül, Nagy-Britanniának és Írországnak továbbra is a meglévő vámokat kellett használnia a csatlakozás előtt, ami nem más, mint a Commonwealth által előírt kedvezményrendszer. Ez Ciprus számára sokkal nagyvonalúbb volt, legfőképpen a mezőgazdasági termékeket tekintve, melyek közül számos termék vám nélkül léphetett Nagy-Britannia területére20.

19

Redmond, John: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 66-67. oldal 20 Dániára, mivel nem volt különös kapcsolata Ciprussal, ugyan azok az intézkedések vonatkoztak, mint a hat alapító tagállamra.

22.


A második lépcsővel kapcsolatban nem határoztak meg semmit, de az általános szándék az volt, hogy a Commonwealth által nyújtott kedvezmények elveszítését kompenzálni fogja a második lépcsőbe jutás, valamint a vámok további csökkentése addig, amíg végül az összes ciprusi export számára teljesen el nem törlik őket. Azonban a Közösség és Ciprus közötti társulási megállapodás nem tartalmazott semmilyen kilátást Ciprus csatlakozására. A végső cél a vámunió kialakítása és nem Ciprus csatlakozása volt. Sajnos az engedmények többsége inkább volt látszólagos, mint valós. Igaz az, hogy a brit piacra való belépés továbbra is kedvezményes volt, fontos volt Ciprus számára, de csak egy rövid ideig, mivel hosszú távon ez a legáltalánosabb intézkedése volt a megállapodásnak, mivel ezek csak irányt adtak a második lépcsőben nyújtott kedvezményeknek. Ciprus számára a jelek nem voltak kielégítők. A ciprusi ipari termékek vámjának 70%-os csökkentése inkább felületes volt, mivel néhány textil és ruhaipari termékekre nem is használhatták. Fontosabb volt az, hogy használták a Közösség eredetszabályozását, mely lényegében azt jelentette, hogy a ciprusi könnyűipar csak olyan termékeket exportálhat a Közösség területére, melyek a Közösségből importált alapanyagból készültek. Ugyan így a ciprusi mezőgazdasági termékek exportjára kapott engedmények is be voltak határolva. A szentjánoskenyérfa vámmentessége szinte semmi jelentőséggel nem bírt, mivel a csatlakozás előtti vám kevesebb, mint 10% volt és tulajdonképpen Ciprus, Spanyolország és Kréta az egyetlen hely, ahol termesztik. A citrusgyümölcsökre – mely Ciprus gazdaságának fő terméke – adott engedmények csekély jelentőségűek voltak, és nem megfelelőek, mivel bár megegyeztek a Spanyolország és Írország számára nyújtott kedvezménnyel, a Maghreb országoknak (80% csökkentés) és Görögországnak (100% csökkentés) nyújtott engedménynél alacsonyabb szinten voltak. Ciprus az első lépcső teljesítése alatt azzal kívánta pótolni a brit piacokon való veszteségét, hogy a Közösség Globális Mediterrán Politikájában fontos pozíciót ér el. Azonban az a remény, hogy a Közösség és Ciprus kapcsolatában fontos fejlődés érhető el az 1974-es török invázió valamint a sziget kettéosztása miatt meghiúsult.

23.


Az 1974. július 15-én a görög katonai kormány által Makariosz elnök ellen intézett puccs21 után a Közösség tagjai nemtetszésüket nyilvánították ki a Ciprussal történtekkel kapcsolatban. A kilenc külügyminiszter megjelentetett egy kommünikét, melyben figyelmeztettek, hogy a fejlemények ellentétes hatással vannak a keletimediterrán térség stabilitására, továbbá kijelentették, támogatják Ciprus függetlenségét, területi integritását valamint elleneznek minden külső beavatkozást. A török katonai intervenció után a Közösség egy újabb megállapítást tett, melyben kifejtette, hogy feltétel nélkül támogatja az ENSZ 353-as határozatát, valamint figyelmeztette a feleket, hogy ragaszkodjanak egy azonnali tűzszünethez és működjenek együtt az ENSZ békefenntartó hadtestével, valamint elrendelte a Ciprusi Köztársaság alkotmányos rendjének visszaállítását. A

sziget

megosztása

után

az

európai

országok

számos

alkalommal

kinyilvánították, hogy támogatják az ENSZ szárnyai alatt történő interkommunális tárgyalásokat. Kialakítottak egy közös álláspontot, mely szerint a status quo elfogadhatatlan és az ENSZ az egyetlen keret a megoldáshoz. Ez politikailag érzékennyé tette a kapcsolatot, és ezért a tagállamok vonakodtak attól, hogy átlépjenek a második lépcsőbe, még akkor is, mikor a Bizottság előterjesztette azt a javaslatát, hogy az 1976-ban kívántak szerint módosítsák a társulási megállapodást. A Közösség semleges pozíciót kívánt felvenni, mivel úgy gondolta, hogy a társulási megállapodásban történő bármilyen előrelépést észlelhetik a török ciprusiak, valamint maga Törökország is, és úgy vehetik, hogy a Közösség a görög ciprusiaknak kíván kedvezni. A sziget kettéosztása politikai aspektusból nézve katasztrofális szociális és gazdasági hatást eredményezett. A gazdasági kizökkentés komolyan megsebezte Ciprus gazdaságának képességét a vámunió kialakítására. Valamint a Közösség is képtelen volt további engedményeket adni a ciprusi mezőgazdasági termékek exportjára. Rövid időn belül sem a Közösség, sem Ciprus nem érezte képesnek magát arra, hogy továbblépjen a második lépcsőre, és a Ciprusiak kénytelenek voltak elismerni, hogy a legjobb megoldás az, ha az első lépcsőt kitolják. Bár a Ciprusi Kormány fő célja az lett, hogy minél hamarabb tovább lépjenek a második 21

lépcsőbe,

az

első

lépcsőt

még

tíz

éven

keresztül

folyamatosan

Tálas Andrea: Feszültség Cipruson: A nicosiai faló, HVG 1996/34 augusztus 24. 18-20. oldal

24.


meghosszabbítgatták. Ez azt mutatja, hogy a Közösség vonakodott attól, hogy előbbre haladjon, valamint, hogy a Közösség a tárgyalásokon erőfölényben volt. Így, amikor az első lépcső meghosszabbítását nem tudták időben elérni, a Közösség egyoldalúan tovább folytatta a létező megállapodást, vagy néhány alaklommal végrehajtotta saját ajánlásait még az elfogadási idejük alatt, a ciprusiak néhány módosítása után. Azonban ez nem azt jelenti, hogy Ciprusnak semmi beleszólása nem volt. Négy okot említhetünk, amiért Ciprus úgy gondolta, befolyásolhatja kapcsolatát a Közösséggel22. Először is, a ’70-es években Ciprus Közösségtől való kereskedelmi függősége csökkenni kezdett, és 1978-ban exportja 45%-a az arab országokba ment23. Hasonlóképpen, megállapodtak abban, hogy bár Ciprus piaca kicsi, nem jelentéktelen a Közösség számára. Harmadszor, Ciprus kihasználhatja stratégiailag jó elhelyezkedését, és lehetséges partnere lehetne a szovjet blokknak. Végül, a Közösség Ciprussal való kapcsolatát fel akarta használni arra, hogy ne legyen ellentét a Görög Ciprusi Kormány és a török ciprusiak között. A ’70-es években teljesült a ciprusiak azon vágya, hogy közelebbi kapcsolatot alakítsanak ki a Közösséggel, mivel a következő csatlakozásba bevette Görögországot is Portugálián és Spanyolországon kívül. 1977. júniusban megállapodtak abban, hogy a társulási megállapodás első fázisát 1979 végéig kitolják. Ez Ciprus számára számos újabb engedményt jelentett, például az ipari termékek exportjának vámját 70% helyett 100%-al kívánták csökkenteni néhány termék kivételével (ruházat és petróleum termékek), valamint fejlődést értek el az eredetszabályozásban is. Ezek után a figyelem egy sokkal nehezebb feladat felé fordult. Meg kellett határozni, hogy a brit piacokra exportált mezőgazdasági termékek kedvezményes piacrajutását, mivel kellene felváltani. Ez 1978-ra sikerült. Végül Ciprus két ízben is elutasította a Közösség indítványát, ami ahhoz vezetett, hogy a Közösség egyoldalúan, mint ideiglenes intézkedés vezette be javaslatát, amíg 1980 márciusában meg nem sikerült állapodniuk. Ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet 1978. májusban írták alá és még egy kiegészítő jegyzőkönyvvel, 1979 végéig tartott. Az utolsó kiegészítő jegyzőkönyv, igazodott az eredeti társulási megállapodáshoz mivel arról rendelkezet, hogy terjesszék ki Ciprusra azon mezőgazdasági engedményeket, melyeket a többi mediterrán országoknak megadtak. Ez a kiegészítő jegyzőkönyv azért is volt fontos, 22

Redmond, John: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 66-67. oldal

25.


mert a brit piacokra való kedvezményes bejutási feltételeit kiterjesztette a Közösség piacaira, és lefedte az összes fő ciprusi export terméket, nevezetesen a citrusféléket, szőlőt, burgonyát és répát, konzervált gyümölcsöket, gyümölcsleveket, valamint az asztali-

és

likőrborokat.

Ezeket

a

megállapodásokat

azután

1980

végéig

meghosszabbították. A ’80-as években, Görögország csatlakozása után, a Közösség megpróbált még aktívabb lenni. Az ÉCTK 1983-as megalakulása után –melyet csak Törökország ismer el – a tíz tagország elítélte a török, török ciprusi tettet és újból kifejezték, hogy támogatják a sziget függetlenségét, szuverenitását, területi integritását valamint egységét. Első alkalommal határozottan kijelentették, hogy az egyetlen kormány melyet elismernek, az a Ciprusi Köztársaság kormánya, és felszólították a többi országot is, hogy ne ismerjék el az ÉCTK-t. 1980. novemberben végre megállapodtak a Csatlakozási Tanács összeülésében azért, hogy 1981. január 1-én a társulási megállapodás második fázisába lépjenek át. Az átmeneti folyamat a következőket tartalmazta: -

1980 végén megállapodnak arról, hogy a jelenlegi megállapodást 1981 végéig kitolják;

-

1981 elején tárgyalásokat kezdenek azért, hogy meghatározzák a kereskedelmi megállapodásokat 1982-re és 1983-ra vonatkozóan;

-

1982-ben tárgyalásokat kezdenek, hogy meghatározzák a társulás második fázisának pontos tartalmát.

Ezek azon a megegyezésen alapultak, hogy a társulásból adódó előnyök az egész szigetet kell, hogy érintsék. Az 1981-re várt megállapodásban nem sikerült egyet érteni, és ez azt jelentette, hogy a Tanács még 1982. októberig sem fogadott el egy tárgyalási direktívát az 1982-es és 1983-as kereskedelmi engedményekről. Az egyet nem értés az Egyesült Királyság valamint Franciaország és Olaszország között volt. Az Egyesült Királyság úgy gondolta, az engedmény Ciprus mezőgazdasági termékeire annyit jelent, hogy továbbra is engedik azok hagyományos kereskedelmi áramlását. Franciaország és 23

Azonban ez csak időleges volt, mivel a ’80-as években Ciprus arab országokba irányuló exportja erősen csökkenni kezdett. Ez nem azt jelenti, hogy ennek az exportnak nincs jelentősége, de a Közösség Ciprus

26.


Olaszország azonban féltették saját termelőiket, továbbá attól féltek, hogy egy ilyen nagylelkű engedmény Ciprus számára megfelelő példa lesz a többi mediterrán ország számára ahhoz, hogy ők is engedményekért folyamodjanak. Mindez ahhoz vezetett, hogy az 1981-re várt megállapodást az EK áttolta 1982-re, és addig folytatták a tárgyalásokat, míg az 1983-ra vonatkozó jegyzőkönyvet alá nem írták, és az EK végre nem hajtotta azt ugyan ez év júliusában. Ezt a jegyzőkönyvet addig hosszabbították meg újra meg újra, míg meg nem állapodtak a társulási megállapodás második lépcsőjéről.

2.1

Az 1987-es Vámuniós Megállapodás Az első szakasz sikeres teljesítése után, 1987. október 19-én Luxemburgban

került aláírásra a társulási megállapodás második szakaszának megvalósítását segítő protokoll. A cél, a Vámunió két szakaszban történő kialakítása volt. Az első szakasz 1988-97, míg a második 1998-2002/03 közötti időszakra vonatkozik24. Ezen időszakok alatt a két félnek meg kell szüntetnie a vámot és mennyiségi korlátozást az összes ipari termékre, valamint számos mezőgazdasági termékre is. Párhuzamosan ezzel a folyamattal Ciprusnak adoptálnia kellett az Unió Közös Vámtarifáit (Common Customs Tariff), melyet 1997 végére sikerült teljesítenie. A Görög Ciprusi Kormány végre elérte, amit szeretett volna. Azonban a török ciprusi fél elégedetlen volt. Nem vettek részt a tárgyalásokon (bár a Bizottság mindig informálta őket), és ellenezték a Közösség és Ciprus közötti kapcsolatok további fejlesztését. A Vámunió megalakításának első szakaszában történt főbb intézkedések25: -

A

ciprusi

ipari

termékek

importvámjainak

fokozatos

megszüntetése, vagy évente 9%-al csökken, vagy néhány esetben évi 4%-os csökkentéssel kezdődik, de később 15%-os évi csökkentést kell kitennie. A Közösség az eredeti 70%-os csökkentés helyett 100%-al csökkentette vámjait a csatlakozás első lépcsőjének első meghosszabbítását követően. A második

domináns kereskedelmi partnere. 24 Niyazi Kizilyürek: Ciprus and the European Union In: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002. EIC, 32. oldal 25 John Redmond: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 71. oldal

27.


lépcsőben a Közösség megszüntette a férfi felső-ruházati és műrost importjának kvótáit. -

Hasonlóképpen Ciprusnak a Vámunió első fázisában be kellett vezetnie a Közösség közös külső vámtarifáját.

-

Ciprusnak el kellett törölnie a Közösségből származó ipari termékek importjára vonatkozó mennyiségi korlátozásait.

-

Ami a mezőgazdaságot illeti, a mérsékelt övi termékeket nem vonták bele a megállapodásba, így csak 43 termék maradt, melyek főként gyümölcsök és zöldségek. Az ezekre a termékekre vonatkozó vámokat és más korlátozásokat fokozatosan meg kellett szüntetni, és e termékekre is be kellett vezetni a Közösség közös külső vámtarifáját.

A második fázisban a továbbhaladás nem automatikus, hanem szükséges hozzá a Társulási Tanács döntése, és amíg ez hiányzik, addig az első fázis intézkedéseit automatikusan folytatni kell. A második fázis további öt évig tart, bár ezt a Társulási Tanács lecsökkentheti négy évre, és akkor lesz vége, ha a teljes társulás beteljesedik. Ez magába foglalja az ipari termékek, valamint az egyezménybe belefoglalt mezőgazdasági termékek

szabad

áramlását.

Ha

ez

mind

megtörténik,

akkor

a

Közösség

eredetszabályozását meg kell szüntetni.

2.1.2 Közösségi támogatások26 1974 után négy pénzügyi segélyt írtak alá a sziget fejlődésének elősegítése valamint a pénzügyi és technikai együttműködés előmozdítása céljából. Az elsőt 1977 decemberében írták alá és az 1979-1983 közötti időszakra vonatkozott. Ez pénzügyi és technikai együttműködést biztosított Ciprus számára. A segély 30 millió ECU-t tett ki, melynek a 2/3-t az Európai Befektetési Bank kölcsönözte, további 4 millió ECU-t speciális feltételű kölcsön tette ki, a maradék 6 millió ECU-t, pedig segély formájában kapta. A segélyt, az infrastrukturális fejlesztést szolgáló projektek elősegítésére valamint 26

The European Union and Cyprus, Published by the Delegation of the European Commission to Cyprus, 1997. 27. oldal

28.

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 27

a bikommunális projektek realizálására szánták.

1983-ban állapodtak meg a második

pénzügyi protokollban, mely az 1984-88 közötti időszakot érintette. Ez a segély 44 millió ECU-t tett ki. Ebből 28 millió ECU-t kölcsönzött az EBB, 6 millió speciális kölcsön, és 10 millió ECU, pedig segély formájában érkezett. Ez termelési és infrastrukturális projektek megvalósítását, a projektekhez kapcsolódó technikai együttműködést, valamint a képzésekben az együttműködést segítette. A harmadik pénzügyi segélyt 1989-ben kapta Ciprus, és leginkább azt célozta, hogy Ciprus minél hamarabb be tudjon illeszkedni a vámunió által kialakult és megnövekedett versenyhelyzetbe. Céljai között szerepelt valamint, hogy elősegítse a ciprusi gazdaság átláthatóságát az Unióhoz való integrálódás érdekében, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások fejlődésére, az ipar, a turizmus és a feldolgozóipar területén. Létre kívántak hozni továbbá egy Európai Intézetet a szigeten. Ezt a pénzügyi segélyt 1989 novemberében írták alá és 62 millió ECU segélyt biztosított. (Ebből 44 millió ECU volt az EBB kölcsön, 13 millió segély és 5 millió ECU kockázati tőke). A Negyedik Pénzügyi Jegyzőkönyv az 1994-98 közötti időszakra vonatkozott és 74 millió ECU-t tett ki. Ebből az összegből 24 millió ECU támogatást tartalmazott az Unió költségvetéséből, 50 millió ECU kölcsönt, pedig az Európai Beruházási Banktól. A célkitűzései a következők voltak: -

a ciprusi gazdaság fejlődésének elősegítése

-

az EK-Ciprus Társulási Megállapodás céljainak elérése

-

Ciprus gazdaságának átláthatóbbá tétele

-

Ciprus bizonyos EU programokban való részvételének támogatása

-

erőfeszítések

támogatása

annak

érdekében,

hogy

egy

általános

megegyezés születhessen a ciprusi problémára. A teljes 24 millió ECU-s támogatásból 5 millió ECU-t az egész sziget fejlesztésére kidolgozott projektekre különítettek el (ezek olyan fejlesztések, amelyek mindkét félnek, vagy a török cipriótáknak jelentenek előnyöket, ezáltal erősítve a sziget 27

A nicosiai szennyvízrendszer projekt, a Vassiliko-Pentaskinosi vízfejlesztési- és ellátási projekt, a Dhekelia erőmű projekt, a Phase I és a Nicosiai Master Terv, civil munkálatok és építkezések Ledras és Onassagorou utcáin Nicosiában valamint Kyrenia sugárúton, mely Nicosia elfoglalt részén található.

29.


egységességét) és 12 millió ECU-t pedig arra, hogy kidolgozzanak egy átfogó megegyezési javaslatot a ciprusi kérdés megoldására. A Negyedik Pénzügyi Jegyzőkönyv hatályát 1999. december 31-ig meghosszabbították. Továbbá az Európai Beruházási Bank a pénzügyi jegyzőkönyvek keretén kívül 10 millió ECU kölcsön nyújtását határozta el Limassol Amathus önkormányzatának, hogy kibővítsék a város csatorna és vízelvezető rendszerét. A Pénzügyi Szabályozás Ciprus és Málta Előcsatlakozási Stratégiájának alkalmazására (2000-2004), a Ciprus harmonizációs programját segítő pénzügyi támogatási tervekre vonatkozik. Az új szabályozás (mely felváltotta a Pénzügyi Jegyzőkönyvet) fő célja az előcsatlakozási támogatás (segélyek) alkalmazásának bevezetése a két országban az acquis communautaire alkalmazásához és átvételéhez szükséges

előkészületek

érdekében.

Ciprus

esetében

a

két

közösség

közti

együttműködés előmozdítását, mint további célt határozták meg. A Ciprusnak adandó összeg 2000-2004-ig terjedő időtartamban eléri az 57 millió eurót. Ciprus 2000-ben összesen 9 millió euró pénzügyi támogatást kapott, ebből 3 millió eurót mindkét közösséget érintő projektekre. A 2000-es források felhasználását illetően elsődleges cél az acquis communautaire-rel való harmonizáció, amellyel kapcsolatban négy projektet is elfogadtak, ezeket a ciprusi kormány irányította. 2001ben a pénzügyi támogatás teljes összege elérte a 11,5 millió eurót. Ebből 7,7 millió eurót harmonizációs célokra, 3,8 millió eurót pedig mind a két közösséget érintő projektekre szántak.

2.2

Ciprus csatlakozási kérelme28 A ’70-es évek alatt a görög ciprusi közösségben az összes politikai párt Európa

ellenes volt. Az EDEK (Ciprusi Szocialista Párt), a PASOK (Görög Szocialista Párt) állásfoglalását követte, mely azon Caramolis-kormány ellen volt, amely 1975-ben kérelmezte Görögország csatlakozását. Mindezek ellenére 1981-ben Görögország a Közösség teljes jogú tagjává vált, Papandreou szocialista kormánya alatt. A görög példát

28

Niyazi Kizilyürek: Ciprus and the European Union In: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002. EIC, 33-36. oldal

30.


követve, az AKEL (Ciprusi Kommunista Párt) pártot kivéve az összes politikai párt irányt váltott a ’80-as évek elejére és érdeklődve kezdték figyelni az EK tagság előnyeit. Az EDEK már a ’80-as évek elején szerette volna kérelmezni Ciprus felvételét, a többi párt azonban először vámuniót akart. Számukra fontosabb volt tagságuk az el nem kötelezettek mozgalmában. Abban az időben a mozgalom még befolyással bírt, és a ciprusiak féltek attól, hogy a mozgalom muzulmán tagjai elismerik az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Mindezek ellenére ez a helyzet 1988-ra megváltozott és a politikai pártok többsége elkezdte kritizálni Vasiliou elnököt, amiért a Közösség görög elnöksége alatt nem kérelmezte Ciprus felvételét. A Szovjetunió összeomlása valamint a hidegháború vége után az el nem kötelezettek mozgalma elvesztette jelentőségét. Ezek a tényezők ahhoz vezettek, hogy az AKEL is véleményt változtatott. Ettől kezdve a parlament tagjai erős vágyat éreztek az iránt, hogy benyújtsák csatlakozási kérelmüket. A ciprusi kormány 1990 júliusában az olasz elnökség alatt kérelmezte teljes jogú tagságát a Közösségbe. Valójában, mióta Görögország az EK tagja (1981. január), a görög kormány összes programja 1995-ig arra törekedett, hogy Törökországot úgy határozza meg, mint egy olyan ország, mely se nem európai, és se nem pedig része az Unió mediterrán érdekeinek. Ugyanakkor Athén a ciprusi kérdést bevette az Unió agendájába és 1988-tól, elkezdte befolyásolni és elkezdtek nyomást gyakorolni az Unióra Ciprus csatlakozásának érdekében. A vámuniós megállapodást ezek után Athén teljes segítségével érték el. Ciprus csatlakozási kérelmét mind az EU, mind az USA támogatta. Az USA meg volt győződve arról, hogy Ciprus európai perspektívája mindkét felet bátorítani fogja arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A görög ciprusiak szemében Ciprus uniós csatlakozása katalizátor szerepet töltene be a hosszú ideje tartó ciprusi problémára, és drasztikusan segítené Ankara hozzáállásának megváltozását. A török ciprusiak erős reakciója ellenére a görög ciprusi oldal csatlakozási kérelmét elfogadták. A Bizottság az 1993. június 30-án kiadott Országvéleményben megvizsgálta hogy vajon Ciprus, képes-e eleget tenni a csatlakozáshoz szükséges kritériumoknak. Egy komoly probléma vetődött fel mikor tisztázták, hogy a Ciprusi Köztársaság képes rá, viszont a sziget északi része nem. Az EK Szerződésből eredő csatlakozási kritérium

31.


meghatározza, hogy a jelentkező országnak európainak kell lennie, a Szerződés céljait támogatnia kell, át kell vennie az acquis communautaire-t, demokratikusan felépített politikai renddel kell rendelkeznie, működő piacgazdasággal kell bírnia, valamint a többi tagállammal versenyképes gazdasággal kell rendelkeznie29. A Bizottság szerint Ciprus eleget tesz ezeknek a követelményeknek. A fent említett Országvéleményben a Bizottság megerősítette a sziget európai jellegét, elhivatottságát ahhoz, hogy az Unió tagja legyen. Kifejezte, hogy nem kételkedik abban, hogy Ciprus képes hozzájárulni az Unió céljainak eléréséhez, valamint átvenni az acquis communautaire-t. Kijelentette továbbá, hogy a Ciprusi Köztársaság demokratikusan felépített politikai rendszerrel bír. Ennek ellenére az Országvélemény kihangsúlyozta, hogy a sziget megosztottságából adódik néhány probléma: mivel az EGT-t alapító szerződésben lefektetett négy alapvető szabadság, az univerzálisan elismert politikai-, gazdasági-, szociális- és kulturális jogok, valamint a letelepedési jog nem gyakorolható a sziget egész területén. Ezek a szabadságok és jogok biztosítottak az egész Ciprusi Köztársaságot érintő alkotmányos megállapodások részeként. A megoldás érdekében a Bizottság úgy döntött, támogatja az ENSZ Általános Tanácsát a megoldásért folytatott munkájában. Ciprus teljes jogú tagságának kérelme a kezdetektől fogva komoly dilemmát okozott az EU-nak és ez a mai napig tart. Bár nincs formális kapcsolat a csatlakozás és a ciprusi kérdés megoldása között, a tagállamok számos alkalommal tisztázták, szeretnék, ha a probléma a csatlakozás előtt megoldódna. Ezért az Unió elfogadott egy ”kettős stratégiát” amelynek célja, hogy Ciprus mindkét felét bíztassa a probléma megoldására. Ennek következtében az EU elkezdte felmérni, hogy a görög ciprusiak elég erőfeszítést tesznek-e a probléma megoldására valamint, hogy a török oldal megfelelő hajlandóságot mutat-e. Az Európai Unió tárgyalásokat kezdett a Ciprusi Köztársaság kormányával, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy 1964-es döntése alapján úgy ismertek el, 29

A kérdés, hogy vajon Ciprus a többi tagállamhoz viszonyítva rendelkezik-e hatékony gazdasággal, megválaszolható úgy, hogy a Bizottság által közölt adatok szerint a GNP/fő eléri az EU átlag 48%-át a sziget egészét figyelembe véve. Ez a százalékérték körülbelül megegyezik Görögországéval. Azonban, ha a szigetnek csak a déli részét vesszük figyelembe, ez a szám eléri az EU átlag 55%-át, amely már magasabb Görögországnál. A GDP/fő a déli részen magasabb, mint néhány tagállamban. Az északi részen a GNP azonban csak körülbelül 19%-a az EU GNP átlagának.

32.


mint az egész sziget képviselete, de amely de facto egy görög ciprusi kormányzás. Az Unió nem vette figyelembe azt, hogy ha nem veszik be a török oldalt a tárgyalásokba, megnehezíti a helyzetet.

2.3

A feltételek elhagyása: görög nyomás alatt az Unió A Bizottság által Ciprusnak állított csatlakozási feltételeket egyre többször

leszavazták. Az ok a görög diplomácia jelenléte volt. Két fő kapaszkodót használtak. Először is, Athén lemondott azon kikötéséről, miszerint megvétózza az Unió és Törökország között kialakuló vámuniót. Másodszor, Athén azzal fenyegetett, hogy megvétózza az Amszterdami Szerződést, valamint az EU kelet irányú bővítését. Az eredmény: Ciprus csatlakozásához kiszabott feltételeket elhagyta az EU, valamint megállapodtak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének pontos időpontjában, hat hónappal az 1996. márciusban kezdődő turini kormányközi konferencia befejezése után. Görögország diplomatái ezzel megnyerték az Unió többi 14 tagjával szemben vívott küzdelmet. 1993. június 30-án a Tanács megerősítette a Bizottság Avis-ját30. 1993 októberében a Tanács jóváhagyta az Országvéleményt és megerősítette Ciprus taggá választhatóságát. Ugyanakkor 1994 februárjában az EU kinevezte M. Serge Abou-t Ciprus európai megfigyelőjévé a célból, hogy megfigyelje, és jelentést készítsen a két közösség között folytatott tárgyalásokról, valamint a ciprusi kérdés megoldásának előrehaladásáról. Az európai megfigyelő – aki tisztán kijelentette, hogy a török oldal az egyedüli felelős azért, amiért nem találnak megoldást – jelentése egy újabb támogatást jelentett a görög ciprusiak jelentkezéséhez31. Az 1994 júniusában tartott korfu-i csúcson, valamint 1994 decemberében Essenben az Európai Tanács kijelentette, hogy Ciprus (Máltával együtt) benne lesz a következő bővítési folyamatban. Ezután, 1995. március 6-án történt az elemzők által nevezett ”történelmi megállapodás”. E megállapodás szerint Görögország nem vétózza meg az Unió és Törökország között kötendő Vámuniós Megállapodást, valamint megengedte a Negyedik Pénzügyi Protokoll elindítását, ezért Ciprust biztosították a felől, hogy a csatlakozási tárgyalások hat hónappal az 1996-os Kormányközi Konferencia befejezése után megkezdődnek. A 30

Heinz-Jürgen Axt: The Island of Cyprus and the European Union In: Clement H. Dodd: Cyprus: The need for new perspectives, The Eother Press, 1999., 177. oldal 31 Niyazi Kizilyürek: Ciprus and the European Union In: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002. EIC 35. oldal

33.


74 millió ECU értékű Negyedik Pénzügyi Protokollt, melynek tisztán előcsatlakozási karaktere volt ugyan ezen a napon írták alá. Ezzel párhuzamban az EU elkezdett komolyabb figyelmet szentelni a Ciprussal folytatott tárgyalási folyamatra. 1995. júliusában az Európai Tanács Luxemburgban megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások Ciprussal az előbb említett időpontban megkezdődnek. Ezzel egy strukturális dialógus vette kezdetét Ciprus és az Unió között. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek és 2002-re értek véget. Ezek után az Unió az összes csatlakozandó állammal 2003. április 16-án aláírták Athénban a csatlakozási szerződést32. A ratifikációs folyamat sikeres lezárulása esetén Ciprus 2004. május 1-jén az unió tagjává válik.

2.4

Minősítési feltételek Az EU Szerződés (92) ’O’ cikkelye nem határoz meg semmilyen speciális

feltételt a tagjelöltek számára, csak a következőt jegyzi meg: Bármely európai állam kérheti felvételét az Európai Unióba… A csatlakozás feltételei valamint azon Szerződések intézkedései melyeken az Unió alapszik, tárgyát kell képezniük a tagállamok és a jelentkező államok között kötendő megállapodásoknak. Így az egyetlen feltétel a jelentkező számára, hogy európai állam legyen. A gyakorlatban az 1993. júniusi koppenhágai csúcson megfogalmaztak néhány – már említett – kritériumot33. Úgy, mint a sikeres jelentkezőnek a következő feltételekkel kell bírnia: − Stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását. − Működő piacgazdaság, amely képes megbirkózni az Unióban meglévő piaci erők versenyével.

32

Aláírták Athénban az EU-csatlakozási szerződést, Népszabadság, 2003. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=105995&DocID=96709#96709 – 2003.10.12. 33 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001,

április

16.

34.


− A

tagságból

eredő

kötelezettségekre

való

képesség:

acquis

communautaire adaptálása és alkalmazása, beleértve a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is34. Amíg minden más jelentkező országnak nehézséget jelentettek ezen feltételek, Ciprusnak nem voltak komolyabb problémái gazdasági téren. Bár Ciprus számára az a feltétel a legfontosabb, mely szerint a jelentkező ország nem vihet konfliktust az EU határain belülre.

2.5

A gazdasági feltétel A

gazdasági

teljesítményt

tekintve,

Ciprus

kevésbé

tűnik

problémás

jelentkezőnek az EU számára, mint a többi jelentkező. Valójában Ciprus versenyképes félnek számít. A World Bank jelentése szerint gazdag ország magas GNP-vel, amely körülbelül 12000$/fő (2002-es adat). A Ciprusi Köztársaságnak néhány tagállamnál szilárdabb a gazdasági helyzete. A munkanélküliség jelentéktelen, az inflációs ráta 3% és a növekedési ráta 4,5%-os. A Bizottság az Országvéleményben megjegyezte, hogy Ciprus eleget tesz a tagsághoz szükséges feltételeknek, valamint a Maastrichti konvergencia kritériumoknak.35 1974 óta – vagyis ténylegesen az 1964-es összeütközés óta – a sziget két részének a fejlődése teljesen elkülönült. Észak-Ciprus gazdasága teljesen a török pénzügyi segélyeken alapul, amely részben kiegyensúlyozta a költségvetési hiányt. Az ÉCTK termékei több mint 40%-át Törökországból importálja, a GNP 3000$ körüli, az infláció 75%-os. Az észak-ciprusiak export lehetőségei erősen korlátozottak, az Európai Bíróság 1994-es ítélete óta. A bíróság döntése alapján, a török ciprusiak EU-ban történő exportja illegális, mivel nem ismerik el az Észak Ciprusi Török Köztársaságot. 1994-ig az északi oldal exportjának több mint 50%-a Nagy-Britanniába ment36. 34

1997-ben a munkanélküliség 3%-os volt Cipruson, míg az EU-n belül 10,2%-os. Az infláció megfelel a 2,9%-os konvergencia kritériumnak, az EU-ban a növekedési ráta 2,8% körüli volt. 35 A Maastrichti konvergencia kritériumok szerint az inflációs ráta nem lehet magasabb 3%-nál, a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át, valamint a teljes adósság maximum 60% lehet. 36 1994. július 5-én az Európai Unió bírósága kiadta rendelkezését egy Brit Bíróság által készített előzetes hivatkozásról. A ciprusi citrusfélék és burgonya exportőrök fellebbeztek a Brit Bíróságon, mivel a brit hatóság elfogadta az ÉCTK igazolásait, melyek a Ciprusi Vámhatóság nevében lettek lebélyegezve. A Brit Bíróság úgy döntött, hogy csak azokat az import papírokat és egészségügyi igazolásokat fogadhatják el a tagállamok, melyeket a Ciprusi Köztársaság – mint egyetlen Ciprusi Állam, melyet az Unió elismer – megfelelő szerve állít ki.

35.


Az Unió szerint a csatlakozás hasznosabb lenne az északi rész részére, mivel a Közösség strukturális segélyeinek legtöbb része ide kerülne, mivel el lenne az Unió legfejletlenebb területe. A Bizottság már számolt azzal a lehetőséggel, mely szerint Észak-Ciprus végül a tárgyalásokhoz való csatlakozás mellett dönt, és fontolóra vette, hogy az ország kis mérete miatt nem lenne-e nehéz felzárkóznia. „(…) Nagyobb esély lenne arra, hogy a fejlettségbeli különbséget csökkentsük az északi és a déli rész között, Ciprus Unióhoz való integrálódása esetén”37. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandók lennének elismerni az észak ciprusi kormányt.

37

Országvélemény befejezése, 44. cikkely, 22. oldal

36.


3

A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK

3.1

Az előcsatlakozási stratégia Az előcsatlakozási stratégia célja, hogy a tagjelölt állalmok a csatlakozásig

teljesítsék

az

acquis

communautaire-t.

A

csatlakozási

partnerségről

–

a

munkaprogrammal és az időrenddel együtt – az összes jelentkező állammal megegyeztek. 1993 novembere óta 23 munkacsoport – mely közalkalmazottakból, félig kormányügynökségek-, valamint a magánszektor delegáltjaiból áll – minden egyes területet figyelembe vesz, ahol szükség van szabályozásra. 1995. júliusban Ciprus és az EU között egy strukturális párbeszéd kezdődött azzal a céllal, hogy különböző szintű tárgyalásokon, felkészítse Ciprust a csatlakozásra. Ez a folyamat segítette Ciprust a jogalkotás és politikák harmonizálásában, gyakorlásában. Ettől fogva Ciprus részt vesz azon Közösségi Programokban, melyek a csatlakozási kérelmet benyújtó országok előtt nyitva állnak úgy, mint MEDIA II., képzési programok (SOCRATES, LEONARDO, Youth for Europe), ARIANE, RAPHAEL, Matthaeus vám program, IV. Keretprogram a Kutatás és Technológia Fejlesztésére, valamint résztvesz bizonyos projektekben, melyek főként a bírósági és adminisztratív kapacitás növelését célozzák. Ezen kívül használhatja a TAIEX (Technikai Segítség és Információcsere Program) által biztosított technikai segítséget. Ciprus 1997. decemberig a közép-kelet-európai országokkal ellentétben nem élvezhette a TAEIX38 program előnyeit használata jogi alapjának különbsége miatt és még nem profitált a PHARE-ből, mely egy segélyprogram. 1997. június 27-én a holland Kok miniszterelnök, van Mierlo külügyminiszter, Santer bizottsági elnök és van der Broek bizottsági tag meghallgatta a tíz kelet- és közép-európai országok, illetve Ciprus és Törökország kormányainak vezetőit az amszterdami Európa csúcstalálkozó eredményeiről, mely hivatalosan is lezárta az IGC-t. A Tanács és a Bizottság kimerítő részletességgel számolt be a szerződés végső 38

A TAEIX egy olyan program, mely segíti a jogalkotás harmonizálását.

37.


eredményeiről, kiemelve azokat a területeket, ahol jelentős előrelépéseket értek el valamint kifejtették az intézményi megállapodásokat a bővítéssel kapcsolatban39. Három héttel később, július 16-án a Bizottság az Agenda 2000-ben, az európai Parlamenthez szóló tájékoztatóban az Unió jövőbeni fejlődésével kapcsolatban újraértékelte a helyzetet a ciprusi Országvélemény 1993-as kiadása óta és megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások valóban a tervezettnek megfelelően kezdődnek. Az Agenda 2000 megismételte az Uniónak azt az elhatározását, miszerint figyelembe véve a tárgyhoz tartozó ENSZ döntést, pozitív szerepet kíván játszani egy tartós rendezés kialakításában. A Tanács meghosszabbította az elnökségi követ kinevezését Cipruson, hogy figyelje és jelentse a politikai rendezés fejleményeit. Az Unió az Agenda életbe lépését követően sem tudott beavatkozni annak érdekében, hogy a felek megegyezzenek az intézményi megállapodások tekintetében. De lehetőség nyílt az acquis communautaire-rel kompatibilis megállapodások esetén tanácsot adni. Úgy vélték, hogy a csatlakozás lehetősége önmagában is ilyen irányban ösztönözheti a feleket. A csatlakozási tárgyalások menetrendjének elfogadása azt jelentette, hogy a tárgyalások a politikai rendezés előtt megkezdődnek Ciprussal. Az Unió osztotta az ENSZ főtitkára által kifejtett azon nézetet, mely szerint a nyílt tárgyalásokra irányuló döntést pozitív fejleményként kell tekinteni, mely elősegítheti egy politikai megállapodás megtalálását. A Bizottság 1997-ben úgy érezte, hogy a csatlakozási tárgyalásokat elősegíti, ha a felek között megfelelő eljárást alakítanak ki, mely lehetővé teszi a török ciprusi közösség képviselőinek a részvételt a csatlakozási folyamatban. Továbbá egy politikai rendezésről szóló megállapodás a biztosítaná a csatlakozási tárgyalások gyorsabb befejezését. Az Agenda 2000 tisztázta, hogy ha a rendezést eredményező folyamatot nem kezdik meg a csatlakozási tárgyalások kezdési időpontja előtt, a tárgyalásokat a Ciprusi Köztársaság kormányával kezdik meg, ami az egyetlen nemzetközi törvények által elismert kormányzat. Hans van der Broek siettette a feleket, hogy használják ki a

39

The European Union and Cyprus, Published by the Delegation of the European Commission to Cyprus, 1997. 29-30. oldal

38.


tárgyalásos megoldásra kínálkozó lehetőséget a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. Ezt a pozíciót elfogadta a helsinki Európai Tanács (1999. december 16-18.), amikor az Európai Unió tagállamainak kormányfői félreérthetetlenül kijelentették, hogy a ciprusi probléma rendezése nem előfeltétele Ciprus Unióhoz való csatlakozásának. Ahogy ez az Elnöki Összefoglalóban is megtalálható: „Az Európa Tanács hangsúlyozza, hogy a politikai rendezés megkönnyíti Ciprus csatlakozását az Európai Unióhoz. Ha nem születik megállapodás a csatlakozási tárgyalások befejezéséig, a Tanács határozata a csatlakozásról nem tekinti a fentieket előfeltételnek. Ebben a Tanács figyelembe fog venni minden a tárgyaláshoz tartozó tényezőt.”

3.2

A csatlakozási tárgyalások kezdete Az Agenda 2000-ben megfogalmazott Bizottsági javaslatok alapján és a

Kormányközi Konferencia sikeres befejezésének figyelembe vételével az Európai Tanács 1997 decemberében Luxemburgban elhatározta, hogy egy átfogó bővítési folyamatot indít 1998. március 30-án tíz közép- és kelet-európai országgal és Ciprus részvételével. A luxemburgi Európa Tanács elfogadta a Bizottságnak azt az ajánlását, hogy bilaterális kormányközi konferenciát hívjanak össze 1998 tavaszán azért, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Ciprussal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Csehországgal és Szlovéniával. 1998. március 12-én Clerides elnök egy hivatalos javaslatot nyújtott be az Európa Tanács elnökségének a török ciprióták meghívására, hogy nevezzenek ki képviselőket és teljes jogú tagként vegyenek részt a csapatban, amely megtárgyalja Ciprus Uniós csatlakozását. A Ciprus-EU csatlakozási tárgyalások 1998. március 31-én kezdődtek. A megnyitó beszédében a Miniszterek Tanácsának elnöke, a brit külügyminiszter Robin

39.


Cook üdvözölte a csatlakozási tárgyalások kezdetét Ciprussal, valamint kihangsúlyozta, hogy: „Az Unió hiszi, hogy Ciprus csatlakozása az Európai Unióhoz minden közösség előnyére válik, beleértve a török ciprusi közösséget, valamint elősegíti a békét és megegyezést a szigeten.” Hozzátette, hogy az Unió: „Örömmel fogadta a felajánlást a török ciprióta képviselők részvételére a csapatban, hogy megtárgyalják Ciprus Uniós csatlakozásának feltételeit. Az Európai Unió sajnálja, hogy a török ciprióta közösség eddig negatívan reagált a felhívásra. Ismételte a török ciprióták együttműködésének fontosságát a csatlakozási folyamatban, összhangban a Luxemburgi Európa Tanács összefoglalójával. Az Elnökség és a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket a kapcsolat felvétele érdekében.”

3.3

A csatlakozási folyamat A csatlakozási folyamat első szakaszában megvizsgálták, hogy a jelentkező

állam jogrendszere, politikái és intézményrendszere, mennyire tesz eleget az acquis communautaire-nek. Ezt a folyamatot nevezik az átvilágítási folyamatnak. A többoldalú találkozások alatt a Bizottság bemutatta álláspontját és elvárásait a csatlakozandó országokkal szemben azon fejezetekkel kapcsolatban, melyekről tárgyalni fognak. Ezután kétoldalú találkozások kezdődtek a Bizottság és minden egyes tagjelölt ország között, ahol minden ország saját helyzetét a harmonizáció fokával egyetemben vizsgálják. A tárgyalások megkönnyítése érdekében, az acquis-t 3140 fejezetre osztották, melyeket az átvilágítási folyamatban vizsgáltak meg. Ciprus részére 1998. május 4-én kezdődött el ez a folyamat és 1999. június 29-én fejeződött be 37 találkozás után, melyeken az összes fejezetről tárgyaltak. Az EU luxemburgi állásfoglalása értelmében, 1998 márciusában Ciprussal is megindultak a csatlakozási tárgyalások.

40.


1998. november 10-én az osztrák elnökség egy kormányközi konferenciát hívott össze, ahol hét fejezetről kezdték meg a tárgyalásokat. Ezek a fejezetek az iparpolitika, kis- és középvállalatok, tudomány és kutatás, oktatás és képzés, távközlés és információs technológiák, kultúra és audiovizuális politika, valamint a közös kül- és biztonságpolitika. Ezek közül a távközlés és információs technológia fejezetet, valamint a közös kül- és biztonságpolitika fejezetet nem sikerült lezárni. A többi 5 fejezetet lezárták, azonban megállapodtak abban, hogy ez addig nem minősül véglegesnek, amíg az összes fejezetet le nem zárják. A távközlés és információs technológiák fejezetre vonatkozóan Ciprus egy éves átmeneti időszakot kért a távközlési szektor liberalizálására, azt ígérve, hogy a 2003. december 31-ig megtörténik41. A

következő

kormányközi

konferenciát

1999.

április

19-én

tartották

Brüsszelben. Ezen a konferencián Vassiliou négy fejezettel kapcsolatba nyújtotta be álláspontját. Ez a négy fejezet a távközlés és információs technológiák fejezete, a statisztika, fogyasztóvédelem valamint halászat. A távközlés és információs technológiák fejezettel kapcsolatban változás történt, mivel az előző konferencián kért derogációt Vassiliou visszavonta és kijelentette, hogy a szektor liberalizálása 2003. január 1-re (vagyis az akkor megállapított csatlakozási időpontra) teljesülni fog. A konferencia végén megállapodtak abban, hogy a statisztika fejezettel kapcsolatban nincs szükség további tárgyalásokra, a többi fejezetről azonban még tárgyalni fognak42. A negyedik kormányközi konferenciára 1999. május 19-én Brüsszelben került sor. Ezen a konferencián a következő fejezetekről tárgyaltak: vállalati jog, fogyasztóvédelem, vámunió, külkapcsolatok és versenypolitika. Ezek közül a fogyasztóvédelmi fejezetet, a vámunió fejezetet és a külkapcsolati fejezetet sikerült lezárni. A vállalti jog fejezetet azért nem tudták lezárni, mert a fuvarozói vállalatok éves elszámolásának versenypolitikával

bemutatásáról kapcsolatban

még a

további

tárgyalásokra

szövetkezetek

volt

helyzetéről

szükség. nem

A

sikerült

megállapodásra jutni. A halászat fejezetet, pedig azért nem zárták még le ekkor, mert a nyílt tengeren üzemelő, regisztrált halászhajókkal kapcsolatban még további 40

Ténylegesen 29 fejezet van + az Intézményi kérdések, mely a tagjelöltek Uniós intézményeiben való jövőbeli részvételéről szól, valamint létezik egy ’Egyebek’ fejezet, mely azon fejezetekkel foglalkozik, melyekről még nem volt szó. 41 Intergovernmental Conference EU Cyprus, 10.11.98→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news008.htm - 2003.11.22. 42 Substantive Cyprus-EU Negotiations 3rd EU-Cyprus Intergovernmental Conference (19/4/1999)→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news012.htm - 2003.11.22.

41.


tárgyalásokra volt szükség. Az Unió szerette volna, ha ezen hajók tevékenységi köre ellenőrzés alá kerül. Szintén nyitva maradt a közös kül- és biztonságpolitika fejezete43. A következő kormányközi konferenciát 1999. szeptember 30-án tartották. Ezen a konferencián tárgyaltak a tőke szabad áramlása fejezetről, a Monetáris Unióról, valamint a szociálpolitika és foglalkoztatás fejezetekről. Megállapodtak arról, hogy a következő konferencián öt újabb fejezetről kezdik meg a tárgyalásokat. Mivel a tárgyalt fejezetekről nem sikerült megállapodniuk, arra később visszatértek44. A hatodik konferenciát 1999. november 12-én tartották. A következő fejezetekről kezdték meg a tárgyalásokat: szolgáltatások nyújtásának szabadsága, közlekedés, adózás, energia, valamint folytatták a tárgyalásokat a versenypolitika és vállalati jog fejezetekről. A konferencia végén megállapodtak abban, hogy a megfelelő alkalommal ezekre a területekre visszatérnek. Ami a közlekedéspolitikát illeti, Ciprus a már használatban lévő kereskedelmi autókban a tachográf elhelyezésével kapcsolatban átmeneti időszakot kért. A másik probléma ezen a területen abban rejlik, hogy mivel Ciprus rendelkezik a világ hatodik legnagyobb flottájával ezért számos tagállamnak követelései vannak az ellenőrzésükkel és felügyeletükkel kapcsolatban, valamint a tengeri biztonsággal kapcsolatban. Az adózással területén az offshore cégek miatt vannak problémák. Harmonizálni kell az adókat, ezért ez a fejezet elhúzódott45. 1999. decemberében az EU helsinki csúcstalálkozóján a tagországok kimondták: Ciprus felvételének nem lehet előfeltétele a sziget politikai helyzetének rendezése, ugyanakkor a szervezet figyelemmel kíséri a rendezési tárgyalásokat, s az érintett felek készségét a megállapodásra. Az USA álláspontja szerint az EU-nak továbbra is körültekintően kell kezelnie Ciprus EU-tagságának kérdését, mert a sziget integrálása a szigetországi görög török viszály rendezése nélkül, a két NATO-tagország, Görögország és Törökország közötti nyílt katonai szembenálláshoz vezethet46.

43

Substantive Cyprus-Eu Negotiations 4th EU-Cyprus Intergovernmental Conference (19/5/1999)→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news016.htm - 2003.11.22. 44 Fifth Meeting of the Conference on Cyprus' Accession to the European Union at the Level of Chief Negotiators in Brussels (30/9/1999)→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news022.htm 2003.11.22. 45 Sixth Meeting Of The Conference On The Accession Of Cyprus To The European Union At Deputy Level In Brussels (12.11.1999)→http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news023.htm 46 (7/12/1999) Fourth Meeting of the Intergovernmental Conference at Ministerial Level In Brusselshttp://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news024.htm - 2003.11.22.

42.


A hetedik csatlakozási konferenciát 2000. április 6-án tartották. A konferencia folyamán megállapodtak arról, hogy lezárják a további négy fejezetet: halászat, szociális politika és foglalkoztatás, vállalati jog, valamint kül- és biztonságpolitika fejezetek. Ezen kívül két újabb fejezetről kezdtek tárgyalásokat. Ezek a regionális politika és a pénzügyi ellenőrzés fejezetek47. A nyolcadik kormányközi konferenciát 2000. május 26-án tartották. Ezen a konferencián három újabb fejezetről kezdtek tárgyalásokat. Ezek a személyek szabad mozgása, bel- és igazságügy, valamint a pénzügyi és költségvetési fejezetek. Megállapodtak, hogy Ciprus képes időre teljesíteni a közösségi vívmányokat ezekből a fejezetekből. Újratárgyalták továbbá a versenypolitika fejezetét és megállapították, hogy Ciprus jelentős előrehaladást ért el ezen területen48. A kilencedik kormányközi konferenciát 2000. október 5-én tartották. Két fejezetről (tőke szabad áramlása és környezetvédelem) tárgyaltak. A konferencián Vassiliou bejelentette, hogy a tőke szabad áramlása fejezettel kapcsolatban a szükséges kamatlábakat Ciprusnak sikerül elérnie. A tőkemozgás liberalizálásával kapcsolatban Vassiliou elmondta, hogy 1996 óta átfogó pénzmosás elleni törvényeket hoztak, melyek érintik mind a hazai, mind nemzetközi üzleti vállalatokat. A második lakóingatlanra vonatkozóan Vassiliou kérte, hogy a 8 éves átmeneti időszakot csökkentsék le 5 évre. Ami az energia szektort illeti, Ciprus folytatja a liberalizálást, azonban ahhoz, hogy a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt teljesíteni tudja, szüksége van egy 4 éves átmeneti időszakra. Az áruk szabad mozgásáról, mivel Ciprus nem tudja csatlakozás előtt bevezetni a CE jelzés használatát, valamint mivel nem minden termék előállítása felel meg az uniós elvárásoknak, ezért még tárgyalnak. Továbbá ezen a konferencián kijelentették, hogy Ciprus eddig összesen 16 fejezetet zárt le49.

47

7th Meeting of the Conference at Deputy Level (Brussels, 6 April 2000)→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news029.htm - 2003.11.22. 48 Eighth Meeting at Deputy level held in Brussels on 26 May 2000→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news031.htm - 2003.11.22. 49 Ninth Meeting at Deputy Level held in Brussels on 5 October 2000→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news037.htm - 2003.11.22.

43.


2000. november 16-án tartották a tizedik kormányközi konferenciát. Ezen a konferencián Ciprusnak sikerült lezárnia az áruk szabad mozgása fejezetet50. A 2000. decemberi nizzai csúcstalálkozó megerősítette a helsinki döntést, miszerint Ciprus teljes jogú tagságának nem előfeltétele a sziget helyzetének rendezése. A ciprusi probléma az EU-török kapcsolatrendszer részévé vált: az EU-török partnerségi dokumentum a ciprusi kérdéssel a "politikai párbeszéd" címszó alatt foglalkozik A 11. kormányközi konferencia 2001. március 29-én volt. Ezen a konferencián Vassiliou ismertette álláspontját a le nem zárt fejezetekről, továbbá elmondta, hogy a harmonizáció érdekében milyen változtatásokat tettek. Átmeneti időszak kéréséről ezen a konferencián egyik tárgyalt téma esetén sem volt szó51. A 12. kormányközi konferencián 2001. május 17-én lezárták a szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezetet, a közlekedés fejezetet, valamint az energia fejezetet. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezetében a szövetkezeti hitel- és takarékintézetek 5 éves átmeneti időt kaptak arra, hogy harmonizáljanak a közösségi vívmányokkal. Ez idő alatt tervezik az intézmények átalakítását és megerősítését52. A személyek szabad mozgása fejezetet 2001. június 12-én Luxemburgban sikerült lezárni53. 2001. július 27-én, a 13. kormányközi konferencián lezárták a környezetvédelmi fejezetet is. Szó volt továbbá a mezőgazdaság és adózás fejezetekről54. A 14. kormányközi konferenciát 2001. november 28-án tartották. A konferencián Vassiliou felvázolta az adózás, a kereskedelem politika, a mezőgazdaság valamint a belés igazságügy területén történt fejlesztéseket55. 50

Tenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level (Brussels 16 November 2000).→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news040.htm - 2003.11.22. 51 Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Eleventh Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level. Brussels, 29 March 2001→http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news043.htm - 2003.11.22. 52 Speech by H.E. Dr.George Vassiliou at the Twelfth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level Brussels, 17 May 2001→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news048.htm - 2003.11.22. 53 (12/6/2001) 7th Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Ministerial Level, Luxemburg→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news053.htm - 2003.11.22.

44.


A 2001. december 12-én, miniszterek szintjén tartott kormányközi konferencián Ciprusnak sikerült lezárni a bel- és igazságügy fejezetet. E mellett szó volt még a versenypolitikáról, a mezőgazdaságról (erről a fejezetről megkezdték az érdemi tárgyalásokat), valamint a környezetvédelmi fejezetről (Ciprus átmeneti időszakot kapott a csomagolóanyagok újrafeldolgozása és a városi szennyvíz területén)56. A 15. kormányközi konferenciát 2002. március 21-én tartották. Ezen a konferencián nem zártak egy fejezetet sem, azonban szó esett a regionális politikáról, a versenypolitikáról, a mezőgazdaságról és az adózásról. Az adózással kapcsolatban Vassiliou elmondta, hogy a korábbi elképzelésüket, miszerint az összes jelenleg működő, vagy 2001. december 31-ig Cipruson működésbe lévő offshore cégekre 2011ig fenn kívánja tartani a 4,25%-os adószintet, elvetik és a többi országgal együtt 2005-re harmonizálják adórendszerüket az Unióval. Azonban szeretnék, ha a Zivania ital jövedéki adóját csökkenthetnék, mivel félnek attól, hogy az importált italokat az árkülönbség miatt előnyben fogják részesíteni a ciprusiak. Ezen kívül néhány termékre (élelmiszer, gyógyszerek, gyermekruházat stb.) szeretnék megtartani az adómentességet, mivel a 8%-ról 15%-ra emelkedő (2003. júniusig) adóérték így sem kedvez a közép- és alacsony jövedelmű osztályoknak, és nem szeretnék, ha a lakosság azt hinné, a csatlakozás miatt csökkenni fog az életszínvonal. Vassiliou elmondta, hogy felkészültek arra az esetre is, ha csökkenteni kell az adómentes termékek körét. Ez esetben elengedik kérelmüket a gyógyászati eszközökre és a gyermekcipőre. Az adómentes termékekre az átmeneti időszakot 2007. decemberig kérvényezték57. 2002. április 19-én tartották a 16. kormányközi konferenciát Ciprus csatlakozásáról. Ezen a konferencián három fejezetet sikerült lezárni. Ezek az adópolitika fejezet, regionális politika fejezet, valamint az intézményi kérdések fejezet. Az adózással kapcsolatban az Unió engedélyezte Ciprus számára, hogy a kis- és közép 54

(27/7/2001) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the 13th Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level, Brussels→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news055.htm - 2003.11.22. 55 (28/11/2001) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Fourteenth Meeting of the InterGovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news073.htm - 2003.11.22. 56 (12/12/2001) Closing of the Chapter "Justice and Home Affairs" at the 8th Meeting of the Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union held at ministerial level→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news074.htm -2003.11.22. 57 (21/3/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Fifteenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news080.htm - 2003.11.22.

45.


vállalatok alapításához szükséges alaptőkét 9000 ciprusi fontra emelje, továbbá engedélyezte az átmeneti időszakot az a gyógyszerek és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek adómentességére. Szintén engedélyezték csökkentett adókulcs használatát az éttermi szolgáltatásokra 2007. december 31-ig. A Zivaniára kért csökkentett adót azonban nem engedélyezte az Unió. Viszont engedélyezték, hogy Ciprus a csatlakozást követő első évben jövedékiadó-mentességben részesítse a cementgyártás során használt ásványi olajakat, valamint, hogy kiegészítő jövedékiadó-mentességben részesítse a helyi személyszállítás során használt üzemanyagok minden típusát. Azt a kérelmét sem engedélyezte az Unió Ciprusnak, hogy 2011-ig megtartsa a 4,25%-os adóértéket a nemzetközi vállalatoknak, így azt 2005-ig harmonizálni kell. A konferencián mind ezek mellett szó volt a mezőgazdaságról és a pénzügyi és költségvetési fejezetekről58. A versenypolitika fejezetét 2002. június 10-én Luxemburgban zárták le. Szót ejtettek továbbá a mezőgazdaságról, adózásról, a regionális politikáról valamint a pénzügyi és költségvetési fejezetekről59. 2002. június 28-án, a 17. kormányközi konferencián áthatóan tanulmányozták, hogy a mezőgazdasági fejezeten belül mely területekről kell még alaposabban tárgyalni60. 2002. július 30-án a 18. kormányközi konferencián sikerült lezárni a mezőgazdasági fejezet növény-egészségügyi részét és az állati hulladékokkal foglalkozó részét. Ciprus visszavonta azt a kérelmét, hogy legyen védelmi zóna számos erdei növénnyel kapcsolatos ártalmas organizmus számára, és kérelmüket csak egy ilyen organizmusra korlátozták, mely a lps. sexdentantus61.

58

(19/4/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Sixteenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news084.htm - 2003.11.22. 59 (10/6/2002) Closing of the Chapter "Competition Policy" at the 9th Meeting of the Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union held at ministerial level→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news087.htm - 2003.11.22. 60 (28/6/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Seventeenth Meeting of the InterGovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news089.htm - 2003.11.22. 61 (30/7/2002) Closure of the Phytosanitary and Veterinary part of the Chapter of Agriculture during 18th Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the EU, held at Chief Negotiators level→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news091.htm - 2003.11.22.

46.


2002. október 13-án Koppenhágában az Unió lezárta Ciprussal a mezőgazdasági, költségvetési-, és az egyéb fejezeteket62. Majd a 2002. december 12-13-án az Európai Tanács Koppenhágában kijelentette, Ciprus 2003. május 1-én az Unió tagországai közé lép. Továbbá közölték azt is, hogy ettől függetlenül Ciprusnak továbbra is dolgoznia kell a sziget egyesítése érdekében63. A Bizottság nem kételkedik Ciprus Európaiságában, még ha messze is helyezkedik el Brüsszeltől. „Ciprus földrajzi elhelyezkedése, mely 2000 éve az európai kultúra és civilizáció forrásánál alakult ki. Az európai befolyás intenzitása látható a ciprusi emberek által osztott értékekben, és a lakosok kulturális, politikai, gazdasági és szociális életvitelében. Mindez, valamint a Közösséggel létesült gazdag kapcsolata, adományozza kétség kívül Ciprusnak az európai identitását és jellegét, valamint megerősíti elhivatottságát arra, hogy a Közösséghez tartozzon.”64

3.4

A ciprusi konfliktus hatása a csatlakozásra Az Unió a ciprusi kérdésről állandó álláspontot tart a politikai megoldás

megtalálása érdekében. Azonban, 1995-ben az Európai Miniszterek Tanácsa sajnálta a közösségek közötti tárgyalások haladásának hiányát, és úgy döntöttek, hogy a tárgyalások kezdete nem függ attól, találnak-e előzőleg megoldást a konfliktusra. Az Uniós intézmények azonban nem értettek egyet abban, hogy ez a döntés feltételes-e és néhányan a Tanácsban, bár nem kértek formális kapcsolatot, hozzá akarták kötni a csatlakozási tárgyalásokat a Törökországgal létesített vámunióhoz. Ezt az érvet az érdekében használták, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Parlamentre, nehogy megakadályozzák a Törökországgal kötendő megállapodást. Az Európai Parlament kihangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma, valamint annak az Unióhoz való csatlakozása két különböző fejezet, és nem Ciprusnak kell lennie a Törökország és az 62

(13/10/2002) Copenhagen European Council: Completion of the Accession Negotiations with the official confirmations of the closure of the Chapters of Agriculture, Budget and Other→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news096.htm - 2003.11.22. 63 Presidency Conclusions Copenhagen European Council 12 and 13 december 2002→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/07_documents/copenhagen_presidency_conclusions.pdf - 2003.11.22.

47.


Unió közötti kapcsolatok biztosítékának. E módon egy megállapodás nem lehet előfeltétele Ciprus csatlakozásának akkor sem, ha egy politikai megoldásról szóló megállapodás a tárgyalások gyorsabb befejezését eredményezné. A tagállamok, azonban még mindig megoszlanak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mivel a Bizottság az Agenda 2000-ben kikötötte, hogy egyik jelentkező sem vihet határkonflikust vagy bármilyen belső konfliktust Európa határain belülre. A tagállamok két csoportra oszlottak: az első csoport bármilyen előfeltétel nélkül támogatta Ciprus jelentkezését. E csoport alapján a Ciprusi Köztársaság egy a nemzetközi közösség által elismert állam. A másik csoport elutasította, hogy a tárgyalásokat csak görög ciprusi hatóságokkal kezdjék meg, mivel e csoport tagjai elutasították egy megosztott sziget integrálását az Unióhoz. Azonban mivel az 1995-ben megrekedt közösségek közötti tárgyalásoknak az volt az oka, hogy a török ciprusi oldal és Denktas elutasította, hogy csatlakozzon Ciprushoz a tárgyalásokon, ezért az első csoport álláspontját fogadták el, mint a 15-ök közös álláspontja. Ezt megerősítették az Agenda 2000-ben: az időrend, melyben a Ciprussal való tárgyalásokkal kapcsolatban állapodtak meg, azt jelenti, hogy a tárgyalásokat egy politikai megállapodás nélkül is elkezdheti. Bár nincs formális kapcsolat a ciprusi megállapodás és a csatlakozás között, néhány tagállam tisztázta, szeretné, ha a csatlakozás előtt sikerülne megoldást találni a problémára. Az Unió helsinki csúcsa fontos volt a ciprus-EU és török-EU kapcsolatokat tekintve. Ezen a csúcson Törökországot tagjelöltté választották így újra megnyílt útja az Unió felé. Ezzel egy időben a helsinki csúcs tisztázta, hogy Ciprus csatlakozásának nem előfeltétele a probléma megoldása. Azonban az EU tartja magát a kettős stratégiájához nevezetesen, hogy a megoldás érdekében mindkét félre nyomást gyakorol, és a csúcs végén megjegyezte, hogy Ciprus csatlakozásakor az összes paramétert figyelembe veszik. Vagyis egyik párt sem kerülheti el az ENSZ megoldás érdekében tett kezdeményezéseit. Mint Ciprus EU-val folytatott fő tárgyalója Vassiliou úr tisztán kijelentette, ha a görög ciprusi oldal nem működik együtt megfelelően az ENSZ-el, és nem győzi meg az Uniót arról, hogy minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy megoldják a problémát akkor a csatlakozás el lesz halasztva. Ha pedig a török-ciprusi oldal nem működik együtt a megoldás érdekében, akkor Ciprus lehet EU tag. Ilyen 64

Országvélemény befejezése, 44. cikkely, 22. oldal

48.


esetben az acquis communautaire-t csak azon területen fogják használni, melyek a Ciprusi Kormány irányítása alá tartoznak. A jelentkezés óta a két közösség közötti minden tárgyalás berekedt és az EU egy új konfliktusponttá vált a két közösség között. Mivel Ciprus jelentkezése kapcsolódik az EU-török viszonyhoz, a tagállamok attól tartanak, hogy Ciprus csatlakozása hatással lehet a Törökországgal folytatott viszonyukra. Másfelől Görögország azzal sürgeti az Uniót, hogy vegye fel Ciprust, vagy pedig megvétózza az egész bővítési folyamatot. Az Unió dilemmája evidens. Az EU koppenhágai csúcsértekezletén a nélkül hívták meg Ciprust az EU-ba, hogy az ENSZ rendezési tervének aláírását rákényszerítették volna a szigetországra, tehát előfeltételek nélkül kapott meghívást. A kormányzati oldal politikusai úgy vélik, hogy a csatlakozási meghívás elősegíti a ciprusi kérdés rendezését, de az elnökségi következtetésekben a megállapodás aláírására megjelölt 2003. február 28-i időhatárt azért nem tartják abszolút “kötelezőnek”. Az északi fél hirtelen tárgyalási készségét kiváltó közvetlen okok az időtényező (a ciprusi EU-tagság közeli perspektívája), továbbá az EU-török kapcsolatok alakulása voltak. A tárgyalási folyamat kezdete 1992 óta talán most foglalja komolyan magában az áttörés és a rendezés lehetőségét. A népközösségi tárgyalások legnehezebb kérdései: az új Ciprus nemzetközi státusza és belső alkotmányos rendje, a tulajdonviszonyok rendezése (kárpótlás, kártérítés), az alapvető szabadságjogok érvényesülése (pl. szabad mozgás). A 2002. decemberi koppenhágai csúcsértekezlet, az ahhoz kapcsolódott külső nyomás után a ciprusi kérdés rendezésének körülményei alapvetően változtak meg. Az egyes felek érdekeltsége, a módosult pozíciók miatt, jelentősen megváltozott. A görög ciprióta fél a várható EU-tagság előnyeinek bemutatásával nyugodtabban, külső és belső nyomás nélkül tárgyalhat saját közvéleményével és a török cipriótákkal is. Saját lakosságának elsősorban a politikai eredményt mutathatja fel, míg a török ciprióta fél ”meggyőzése” elsősorban a most bejelentendő gazdasági intézkedéseken és az egyéb emberiességi lépéseken keresztül valósul meg. A török ciprióta fél, – legalábbis a lakosság jelentős része – a koppenhágai csúcs után eltelt időszakban a rendezésben legérdekeltebb szereplőnek tűnik, amit a sorozatos és nagy létszámú tüntetésekkel is kifejezésre juttat. A megmozdulásokon Denktas

49.


távozását követelik, mert az ő politikája vezetett ahhoz, hogy Ciprus meghívást kapott, de a török ciprióták ennek pozitív következményeiből kimaradhatnak. Denktas saját közössége szemében tehát egy történelmi lehetőséget halasztott el. A görögök többsége szorongással, vegyes érzésekkel tekint az Annan-tervet65 megvalósító tárgyalásos rendezésre. Egyrészt győzelemnek tekintik, hogy Ciprus zöld utat kapott az EU-ba. Ugyanakkor az Annan-terv olyan kompromisszum, amely jelentősen eltér a korábban követett görög (maximalista) stratégiától. Görög értékelés szerint az Annan-terv alapján történő rendezésnek mindaddig csekély esélye van, amíg Denktas és tanácsadói kulcspozícióban vannak. Fontos fejlemény, hogy Görögország részéről már kormányzati szinten is megfogalmazták: a Ciprussal is kibővített, 25 tagú EU-ban a „görög tényező” jelentősebb szerepet fog betölteni, mind gazdasági, mind politikai-intézményi értelemben, ennek megfelelően Görögország közepes-nagy tagállamként definiálja magát. Az iszlám-barát török kormány kevésbé negatívan fogadta az ENSZ ciprusi rendezési tervét, mint az azt elutasító korábbi nacionalista kormányzat. A kormány mozgástere ugyanakkor rendkívül szűk a hadsereggel szemben. A katonai vezetés aggállyal fogadta a rendezési terv biztonsági aspektusait, hangsúlyozva: a területen állomásozó török csapatok létszámának 10000 fő alá csökkentése biztonsági szempontból aggályos, a tervezett területi megosztás biztonsági kockázatot jelent a ciprusi törökség számára. A ciprusi görögöknek visszaadandó területek stratégiai jelentőségűek (pl. ivóvíz ellátás). A délről északra irányuló migráció súlyos szociális gondok forrása lesz. Az Unió az összes csatlakozandó állammal 2003. április 16-án aláírták Athénban a csatlakozási szerződést66. A ratifikációs folyamat sikeres lezárulása esetén Ciprus 2004. május 1-jén az unió tagjává válik.

65

MTI: Ciprus továbbra is megosztott marad, Népszabadság, 2003. március 11. Aláírták Athénban az EU-csatlakozási szerződést, Népszabadság, 2003. április 16. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=105995&DocID=96709#96709 – 2003.10.12.

66

50.


4

A VESZÉLYES HÁROMSZÖG ÉS AZ EU Evidens, hogy az Unió azzal, hogy Ciprust teljes jogú taggá választja, egy olyan

konfliktus közepére kerül, amely nem csak Ciprust érinti, hanem Görögországot és Törökországot is. Az, hogy Görögország tagállam, és Ciprus az ő segítségével próbálja biztosítani tagságát a jelenlegi EU bővítéskor, valamint az hogy Törökország hivatalosan az 1999-es helsinki csúcs óta tagjelölt, a ciprusi problémát európai problémává alakítja át. A ciprusi kérdés európaizálódása az EU-török kapcsolatok ’elciprusiodásához’67 vezetett. Az Unió elvárja hogy Törökország, konkrét lépéseket tegyen a konfliktus megoldása érdekében azért, hogy folytathassa saját útját az Unió felé. Azonban Törökország a mai napig ellene van annak, hogy Ciprus előtte csatlakozzon az Unióhoz. A remények azonban mindkét fél részéről magasak.

4.1

A görög ciprusiak és a görögök reményei68 Bár van néhány gazdasági motivációja Ciprus uniós csatlakozásának (mint pl.:

Ciprus külkereskedelmének 50%-át az EU tagállamokkal folytatja, a turisták több mint 70%-a európai országból származik), Ciprus jelentkezésében inkább politikai indokok dominálnak. A görög ciprusi oldal abban reménykedik, hogy az EU segítségével gyorsabban megoldódik a ciprusi probléma. Mivel Ciprus csatlakozásáról nagy az egyetértés a görög ciprusi közösség között, ez volt a 98-as választási kampány legfontosabb témája. A Ciprusi Köztársaság kormánya valamint az Unió is úgy gondolja, hogy a csatlakozás növelné a ciprusi probléma gyorsabb megoldásának esélyét. A sziget „A Bizottság meg van győződve arról, hogy Ciprus csatlakozása növelné a biztonságot és az Unió virágzását, valamint, hogy segítene abban, hogy a sziget két közössége közelebb kerüljön egymáshoz.”69

67

Niyazi Kizilyürek: Ciprus and the European Union in: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002. EIC, 40. oldal 68 Zenon Stavrinides: Greek Cypriots Perceptions In: Clement H. Dodd: The need for new perspectives, The Eother Press, 1999., 54-95. oldal 69 Országvélemény befejezése, 44. cikkely, 22. oldal

51.


Mivel sziget integrációja magába foglalja az európai törvényhozás és politikák végrehajtását, a görög ciprusiak legfőképpen a sziget újraegyesítésében reménykednek. Így mindkét közösségnek azonos pénzneme lenne, azonos külpolitikát folytatnának, melyet Brüsszel határoz meg. Sőt a görög ciprusi oldal úgy gondolja, hogy az EU tagság előnyei vonzani fogják a török ciprusi közösséget. Azonban ez a stratégia még nem működik. Bár a Ciprusi Köztársaság jelentkezése óta az észak-ciprusi és a török kormányzás kevésbé együttműködő a közösségek közötti tárgyalásokon, a török ciprusiak többsége mégis a csatlakozásban hiszi az igazi béke esélyét, a demokráciát és a virágzást. Ciprus jelentkezésére reagálva Törökország ismét deklarálta, hogy annektálni fogja Észak-Ciprust. A két fél 1997. augusztus 16-án egy Együttműködési Megállapodást írt alá, mely kilátásba helyezi az Észak-Ciprusi Török Köztársaság Törökországhoz való integrálását.

4.2

Törökország és a török ciprusiak pozíciója70 A török ciprusi politikai pártok többsége elutasította a csatlakozási kérelmet,

mivel a Ciprusi Köztársaság által az egész sziget nevében lett. A jelentkezést erősen kifogásolta a török ciprusi vezetőség és Ankara, megvonva így a görög ciprusiak jogát attól, hogy az egész sziget nevében beszéljenek. Amit az Unió ciprusi kormánynak hív, azt a török ciprusiak görög ciprusi kormánynak neveznek. Álláspontjukat a Garancia Szerződésre és az 1960-as alkotmány szavaira alapozzák, amely engedélyezi az elnök és az alelnök – egy török ciprusi – vétó jogát bármilyen külpolitikai döntés felett, különösen olyanok felett, mely valamilyen nemzetközi integrációhoz vagy szövetséghez való csatlakozásról szól, amelynek sem Görögország, sem pedig Törökország nem tagja. Török hivatalnokok a görög ciprusiak jelentkezéséből arra következtetnek, hogy ilyen indirekt módon próbálják a görög ciprusiak megvalósítani az enóziszt. Ezen szemlélet szerint, ha a török ciprusiak hamarabb lesznek tagok, mint Törökország, még mindig kisebbségben lesznek a két görög féllel szemben. A török ciprusiak 89,6%-a gondolja úgy, hogy az Unióhoz való csatlakozás segítené a gazdaság fejlődését és 79,3%-a részesíti előnyben a demokráciát. A két nagy

70

Necati Münir Ertekün: The Turkish Cypriot Outlook, In: Clement H. Dodd: The need for new perspectives, The Eother Press, 1999., 97-113. oldal

52.


jobb oldali párt, melyeknek török támogatáson alapszik erejük és akik 1974 után elkezdtek letelepedni Észak-Cipruson – nevezetesen az UBP és DP – , támogatják Ciprus csatlakozását azzal a feltétellel, hogy Törökországgal együtt lép be az Unióba. A Parlament más pártjai – a TKP és a CTP – más állásponton vannak, mégpedig, hogy először oldják meg a problémát, azután csatlakozzon az egész sziget az Unióhoz anélkül, hogy Törökországra várnának. E szerint a csatlakozási tárgyalásokat be kellene fagyasztani, és akkor kellene újra kezdeni, mikor a két közösség közös álláspontra jutott. Az YBH az egyetlen párt, mely feltétel nélkül támogatja Ciprus csatlakozását, mivel úgy gondolja, az Unió megteremtheti a megfelelő feltételeket a ciprusi békéhez. Fontos megjegyezni, hogy 2000-ben azon török ciprusiak száma melyek a mellett állnak, hogy még Törökország előtt csatlakozzanak az EU-hoz 66%-ra nőtt. Bármilyen a különböző pártok és a közvélemény álláspontja a török ciprusi közösségben az EU tagságról, a végső döntés Törökországon áll úgy, mint a ciprusi probléma megoldása is. Clerides elnök meghívta a török ciprusiakat71, hogy vegyenek részt a csatlakozási tárgyalásokon, ahogy azt az EU kívánta. Ezt azonban nem szabad úgy érteni, hogy elismerik a Török Ciprusi Köztársaságot. Denktas azonban elutasította a meghívást. Mikor az 1997-es luxemburgi csúcson az Unió nem tagjelölt államként nevezte meg Törökországot, az EU és Észak-Ciprus közötti minden kapcsolat megszűnt és Denktas még követelőzőbbé vált. Mind Denktas, mind Ankara úgy döntöttek, nem folytatnak politikai dialógust az Unióval és megváltoztatták a hivatalos török álláspontot a ciprusi konfliktus megoldásával kapcsolatban. Ettől kezdve a török ciprusiak addig nem akartak részt venni a tárgyalásokon, amíg az ÉCTK-t el nem ismerik mint független állam. Törökországnak közreműködő a hozzáállása a ciprusi konfliktushoz, mivel Cipruson keresztül látja saját útját az Unióban. Ezt tisztán látható onnan, hogy Törökország egyik elvárása, hogy Ciprust csak az után vegyék fel az Unióba, ha már Törökország felvételének időpontjáról időrendet állapítottak meg. Másik elvárása, hogy Törökország Ciprussal egy időben csatlakozzon az Unióhoz, ám ez az elvárás az akkori feltételeket nézve sem tűnt reálisnak.

53.


71

Lionel Barber, David Buchan: EU reaches compromise deal over Cyprus; Financial Times, 1998. március 16.

54.


5

CIPRUS

ÉS

AZ

EURÓPAI UNIÓ

KÖZÖTT

ALÁÍRT

CSATLAKOZÁSI

SZERZŐDÉS

5.1

A csatlakozási szerződés felépítése

1. Csatlakozási szerződés -

A legfontosabb az első cikk, amely kimondja, hogy a tíz jelölt ország az

Európai Unió tagjává válik. -

A második cikk a ratifikációról rendelkezik.

-

A harmadik cikk felsorolja a fordítás húsz nyelvét (Európai Unió =

tizenegy + tagjelöltek = kilenc hivatalos nyelv). 2. Csatlakozási okmány a) Az EU-alapszerződések módosítása. A 62 cikkből álló részben mondják ki – például – az EU-joganyag közvetlen alkalmazását, ami az alkotmánymódosítást is szükségessé tette: az uniós jogszabályokat az új tagállamokban is kötelező alkalmazni (a rendeleteket egy az egyben). Ezzel a százezer oldalnyi EU-joganyag is a szerződés részévé válik, anélkül, hogy mellékelnék. b) Átmeneti intézkedések. A Ciprusnak megítélt átmeneti mentességeket húszoldalas melléklet sorolja fel. (VII. Melléklet) 3. Záróokmány a) Jegyzőkönyvek.

55.


Ciprus ebben a részben két ízben is érintett. Rá vonatkozik a harmadik jegyzőkönyv, mely az Egyesült Királyság felségterületeiről rendelkezik, valamint a tizedik jegyzőkönyv, melynek témája a ciprusi kérdés. b) Nyilatkozatok. A csatlakozó országok itt főként megoldatlan problémákat emlegetnek fel. Az Európai Unió azonban leszögezi, hogy ezek a dokumentumok jogilag nem kötelező érvényűek. Ciprus nem tett külön nyilatkozatot. A legvégén közel kétezer oldalon termék- és vállalatfelsorolás, a csatlakozási szerződés által érintett gyógyszerektől egészen a vágóhidakig.

5.2

Ciprusra vonatkozó átmeneti intézkedések72

5.2.3 Az áruk szabad mozgása A Ciprus által egy nyelven rendelkezésre bocsátott listán szereplő gyógyszerekre a ciprusi jog alapján a csatlakozás időpontját megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélyek a közösségi joggal összhangban történő megújításukig, vagy pedig legkésőbb 2005. december 31-ig érvényesek. Az, hogy egy adott gyógyszer szerepel ezen a listán, az nem azt jelenti, hogy a gyógyszer forgalomba hozatali engedélye összhangban van a közösségi joggal. A csatolt A. és B. listán azok az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények szerepelnek, amelyek Cipruson jelenleg forgalomban vannak. Az e termékekre vonatkozó eredeti forgalomba hozatali engedélyeket a régi, nem harmonizált jogszabályok alapján adták ki.

72

Csatlakozási Szerződés: VII. Melléklet→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00034.hu03doc - 2003.10.18.

56.


2004 és 2005 folyamán (a gyártó és/vagy az importőr kérelmére) a listán szereplő összes gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az új, harmonizált jogszabályok rendelkezéseivel összhangban megújítják, így 2005. december 31-ig teljes mértékben harmonizált dossziék jönnek létre. A minőségi, biztonsági és hatásossági követelményektől eltérve, a ciprusi jog alapján a rendelkezésre bocsátott listán szereplő gyógyszerekre a csatlakozás időpontját megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélyek vagy addig maradnak érvényben, amíg a közösségi joggal valamint a listán meghatározott időkerettel összhangban megújításra nem kerülnek, vagy pedig legkésőbb 2005. december 31-ig. Az eltérés alá tartozó forgalombahozatali engedélyeket a tagállamokban nem illeti meg a kölcsönös elismerés.

5.2.4 A szolgáltatások nyújtásának szabadsága A 2000/12/EK irányelvet 2007. december 31-ig Ciprus esetében nem kell alkalmazni a szövetkezeti hitel- és takarékintézetekre, amennyiben azok működése nincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel. A csatlakozás időpontjától 2007. december 31-ig, a ciprusi hatóságoknak minden év elején tájékoztatniuk kell a Bizottságot az irányelvnek nem megfelelő, annak alkalmazási köréből továbbra is kizárt szövetkezeti hitel- és takarékintézetek számáról, valamint piaci részesedésükről.

5.2.5 A tőke szabad mozgása Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Ciprus a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a második lakóingatlanra vonatkozó 2000. december 31-én hatályban lévő jogszabályait.

57.


5.2.6 Versenypolitika Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések ellenére azok a vállalkozások, amelyek a ciprusi jövedelemadó-törvény alapján 2001. december 31-ig kedvezményben részesültek, 2005. december 31-ig fenntarthatják ezt a kedvezményt.

5.2.7 Mezőgazdaság

5.2.7.1 Mezőgazdasági jogszabályok Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke ellenére, Ciprus a csatlakozás időpontját követő ötéves időszakban állami támogatást nyújthat annak biztosítása érdekében, hogy egyes hátrányos helyzetű térségekben az átlagos családi jövedelem ne legyen kevesebb, mint az országos átlagos családi jövedelem 80%-a. Az állami támogatások felhasználásáról Ciprusnak évente jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amelyben fel kell tüntetnie a nyújtott támogatások formáját és összegét. A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésével kapcsolatban, a kivonási támogatásra meghatározott felső határt Ciprus esetében a csatlakozás időpontját követő ötéves időszakban kell alkalmazni. A 2004-2005 – 2008-2009-es gazdasági években a felső határ alma, körte, barack és csemegeszőlő esetében a forgalmazott mennyiség 20%-a, citrusfélék esetében, pedig e mennyiség 10%-a. A csatlakozás időpontjától öt évig a teljes tej minimális zsírtartalmára vonatkozó követelményeket a Cipruson termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni. A zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Cipruson forgalmazható, vagy harmadik országba exportálható. A marha- és borjúhús piacának közös szervezésével kapcsolatban Ciprus esetében az állománysűrűség alkalmazását a csatlakozást követő első évi 4,5 ÁE/hektártól a csatlakozást követő ötödik évi 1,8 ÁE/hektárig lineáris alapon, fokozatosan kell bevezetni.

58.


5.2.7.2 Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok A gabonavetőmagvak közül, a Hordeum vulgare L. (árpa) magvak analitikai tisztaságára meghatározott követelményeket ezen magvak forgalmazására vonatkozóan, a csatlakozás időpontját követő öt éves időszakban Ciprus esetében nem kell alkalmazni. Ebben az időszakban az ilyen magvak a többi tagállamban nem hozhatók forgalomba. A csatlakozás időpontját követő ötéves időszakra Ciprus elhalaszthatja az 2002/53/EK és 2002/55/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok illetve a zöldségvetőmagvak országos fajtajegyzékében szereplő magvaknak az ország területén történő forgalmazása vonatkozásában való alkalmazását. Ebben az időszakban az ilyen magvak a többi tagállamban nem hozhatók forgalomba.

5.2.8 Közlekedéspolitika 2005. december 31-ig a közúti személyszállításra vagy árufuvarozásra nyilvántartásba vett járművekben a menetíró készülékek beépítésére és használatára vonatkozó követelményt Ciprus esetében a 2002. január 1-je előtt nyilvántartásba vett és kizárólag belföldi fuvarozásban részt vevő járművek vonatkozásában nem kell alkalmazni. E járművek vezetői személyes menetnaplóban kötelesek rögzíteni vezetési és pihenőidejüket.

5.2.9 Adózás 2007.

december

31-ig

Ciprus

a

megelőző

fázisban

megfizetett

adó

megtérítésével fenntarthatja az adómentességet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre és élelmiszerekre, kivéve a fagylaltot, jégnyalókát, fagyasztott joghurtot, szorbetet és hasonló termékeket, valamint a sós élelmiszereket (burgonyaszirom vagy rúd, puffasztott vagy más hasonló, további elkészítés nélkül emberi fogyasztásra csomagolt termékek). 2007. december 31-ig, illetve amennyiben az irányelv 28l. cikkében említett átmeneti időszak korábban lezárul, annak utolsó napjáig, Ciprus legalább 5%-os hozzáadottértékadó-kulcsot alkalmazhat az éttermi szolgáltatásokra.

59.


A csatlakozást követő első évben a pénzforgalmi könyvvitelre valamint az egymással gazdaságilag kapcsolatban álló személyek közötti értékesítések értékére Ciprus továbbra is alkalmazhatja a hozzáadottértékadóra vonatkozó egyszerűsített eljárást. 2007. december 31-ig Ciprus hozzáadottértékadó-mentességben részesítheti az építésitelek-értékesítést. Ez a mentesítés semmilyen tekintetben nem érinti a saját forrásokat, amelyekre vonatkozóan

az

adóalapot

a

hozzáadottértékadóból

származó

saját

források

beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK-Euratom tanácsi rendelettel összhangban újra meg kell határozni. Ciprus

fenntarthatja

a

nemzetközi

személyszállításra

vonatkozó

hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz. A csatlakozást követő első évben Ciprus jövedékiadó-mentességben részesítheti a cementgyártás során használt ásványi olajakat, valamint kiegészítő jövedékiadómentességben részesítheti a helyi személyszállítás során használt üzemanyagok minden típusát.

5.2.10 Energia 2007. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Ciprus esetében nem kell alkalmazni. Ciprus gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készletei, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermékkategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfelelnek meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak: –

a csatlakozás időpontjáig 60 nap;

–

2007. december 31-ig 90 nap.

60.


5.2.11 Környezetvédelem

5.2.11.1

Levegőminőség

A benzin és dízel üzemanyagokra vonatkozó követelményeket a csatlakozást követő első évben Ciprus esetében nem kell alkalmazni.

5.2.11.2

Hulladékgazdálkodás

2005. december 31-ig Ciprusnak a következő közbenső célokkal kell teljesítenie a hasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket a következő csomagolóanyagok tekintetében: -

műanyagok újrafeldolgozása: tömeg szerint mért 10% a csatlakozás időpontjáig, és 15% a 2004. évre;

-

papír/kartonpapír újrafeldolgozása: tömeg szerint mért 11% a csatlakozás időpontjáig, és 14%-a 2004. évre;

-

teljes újrafeldolgozási arány: tömeg szerint mért 12% a csatlakozás időpontjáig, és legkevesebb 15% a 2004. évre;

-

teljes hasznosítási arány: tömeg szerint mért 35% a csatlakozás időpontjáig, és 41% a 2004. évre.

5.2.11.3

Vízminőség

2012. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Ciprus esetében a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell alkalmazni: -

2008. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat a 15000 lakosegyenértéket meghaladó két agglomerációban (Limassol és Paralimni) teljesíteni;

61.


-

2009. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat további egy, 15000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációban (Nicosia) teljesíteni;

-

2011. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat további egy, 15000 lakosegyenértéket meghaladó agglomerációban (Paphos) teljesíteni.

5.2.11.4

Ipari szennyezés csökkentés és kockázatkezelés

Az 1700 mg/Nm³ mennyiségű kibocsátási határértékeket a Dhekelia-ban és a Vasilikos-ban található tüzelőberendezések 2002 szeptemberében üzemben lévő kazánjaira nem kell alkalmazni addig, ameddig a következő feltételek valamelyike megvalósul: –

ezen kazánok tekintetében jelentős felújítás vagy változás következik be;

–

földgáz válik hozzáférhetővé a szigeten;

–

Ciprus villamosenergia-exportőrré válik;

–

a jelenleg üzemben lévő kazánokat lezárják.

Az 1700 mg/Nm3 mennyiségű kibocsátási határértékek alkalmazása során minden év március 31-ig a csatlakozás időpontjától kezdődően, Ciprusnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a felhasznált fűtőanyag minőségéről, az éves teljes kén-dioxid kibocsátásokról és ezen kénkibocsátások becsült részarányáról a szomszédos országok kibocsátásaiban.

5.3

A Ciprusra vonatkozó Jegyzőkönyvek A Csatlakozási Szerződésekhez csatolt Jegyzőkönyvek közül a harmadik és a

tizedik jegyzőkönyv vonatkozik Ciprusra.

62.


5.3.1 A 3. Jegyzőkönyv

A harmadik Jegyzőkönyv az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeiről szól. A Ciprus és az Európai Unió között aláirt csatlakozási szerződést az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeire csak akkor lehet alkalmazni, ha arra a jegyzőkönyvben

megállapított

szabályok

megfelelő

alkalmazásának

biztosítása

érdekében szükség van. Ezek a rendelkezések hozzákapcsolódnak a Ciprusi Köztársaság, valamint a csatlakozási szerződést aláíró többi kilenc ország csatlakozási feltételeihez. Az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott szabályok kizárólagos célja, hogy szabályozzák az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeinek sajátos helyzetét, és nem lehet alkalmazni a Közösség más területein, illetve sem egészben, sem részben nem példaértékűek egyéb, a Szerződés 299. cikkében meghatározott másik európai területen már hatályos vagy meghozható különleges szabályokra vonatkozóan. A Jegyzőkönyv alapján a felségterületeken lakóhellyel rendelkező vagy ott munkát vállaló személyekre a Ciprusi Köztársaság szociális biztonsággal kapcsolatos jogszabályait kell alkalmazni, valamint olyan bánásmódban kell részesülniük, mintha a Ciprusi Köztársaság területén rendelkeznének lakóhellyel vagy ott vállalnának munkát. A Ciprusi Köztársaság nem köteles ellenőrizni a felségterületekkel közös szárazföldi és tengeri határait átlépő személyeket, és semmilyen, a külső határok átlépésére vonatkozó közösségi korlátozást nem lehet alkalmazni az ilyen személyekre. A felségterületek külső határait átlépő személyeket az Egyesült Királyság ellenőrzi.

5.3.2 A 10. Jegyzőkönyv74 A 10. Jegyzőkönyv engedélyezi Ciprus számára, hogy azokon a területeken, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést, a közösségi vívmányok alkalmazását felfüggesszék. 73

3. Jegyzőkönyv, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00042.hu03.doc - 2003.10.18. 74 10. Jegyzőkönyv, Ciprusról→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00043.hu03.doc - 2003.10.18.

63.


A Jegyzőkönyv továbbá kijelenti, hogy a ciprusi kérdés rendezése esetén a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag határoz a Ciprus Európai Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó feltételek kiigazításáról a ciprusi török közösségre tekintettel. Ebben a jegyzőkönyvben foglaltak semmiben sem gátolják a gazdasági fejlődés előmozdítására irányuló intézkedéseket. Azonban az ilyen intézkedések nem érinthetik a közösségi vívmányoknak a csatlakozási szerződésben meghatározott feltételek szerinti, a Ciprusi Köztársaság bármely más részén történő alkalmazását. A Jegyzőkönyv kihangsúlyozza, hogy az Európai Unió kész a ciprusi kérdés rendezésének feltételeit azokkal az elvekkel összeegyeztetni, amelyeken az EU alapul, továbbá kifejezi az Unió azon követelményét, miszerint Ciprus csatlakozásának mindkét fél hasznára kell válnia. A szerződő felek megerősítik a Jegyzőkönyben a ciprusi kérdés teljes körű, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban álló rendezésére irányuló kötelezettségvállalásukat, valamint az Egyesült Nemzetek főtitkárának e cél elérésére tett erőfeszítéseihez nyújtott teljes támogatásukat.

64.


6

AZ EURÓPAI KONVENT Az európai integráció – fennállásának közel fél évszázada során – hatalmas

fejlődésen ment keresztül. Megteremtette az egységes belső piacot és a közös valutát, az integráció szerves részévé vált a bel- és igazságügyi együttműködés, formálódnak a közös kül- és biztonság- valamint védelempolitika keretei. Ugyanakkor az Európa előtt álló kihívások sokkal bonyolultabbak, mint korábban bármikor. Több, nagy horderejű feladat kerül egy időben napirendre. Komoly kihívást jelent a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító eszközök elterjedése és a szegénység. A földrész biztonságát garantáló transzatlanti együttműködés új követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Ezekre a kihívásokra csak egy olyan legitim, demokratikus, cselekvőképes Európai Unió képes megfelelő választ adni, amelynek intézményei és eljárásai korszerűek és átláthatóak, amelyben érvényesül a tagállamok teljes egyenjogúsága, s ahol a közösségi és kormányközi irányítási modell egységben és hatékonyan valósul meg. Az Európai Konvent az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre. Az unió történetében ez a második ilyen javaslattevő testület, amely gyakorlatilag az első, az alapvető jogok kidolgozására hivatott konvent mintáját követi. Az Európai Konvent létrehozásáról az Európai Unió laekeni csúcsértékezlete döntött. E testület arra kapott felkérést, hogy javaslatot tegyen az Európai Unió hatásköreinek pontosabb körülhatárolására, az Európai Unió jogszabályainak egyszerűsítésére és egységesítésére, valamint a demokratikusabb, áttekinthetőbb, hatékonyabb Unió kialakítására. Az Európai Konvent 2002. február 28-án tartott alakuló közgyűlése után, 2002 március 1-től folyamatosan ülésezik. A Konventnek résztvevője volt az Európai Unió tizenöt tagországa állam- és kormányfőinek egy-egy képviselője, a tizenöt tagállam nemzeti parlamentjeinek két-két képviselője, az Európai Parlament tizenhat tagja és az Európai Bizottság két képviselője. Ciprusról – a többi tagjelölt államhoz hasonlóan – a Kormány és az Országgyűlés két képviselője tanácskozási joggal vett részt a Konvent munkájában, s egységesen fellépve törekedtek a nemzeti érdekek képviseletére.

A

Ciprusi Kormány képviselője Michael Attalidesz volt, az Országgyűlés két képviselője, pedig Eleni Mavrou és Panayiotisz Demetriou. Résztvettek továbbá még a Kormány és az Országgyűlés képviselőinek helyettesei is. A Ciprusi Kormány képviselőjének

65.


helyettese Theophilosz V. Theophilou volt, az Országgyűlés két képviselőjének helyettesei, pedig Mariosz Matszakisz és Androula Vassziliou voltak. Az Európai Konvent elnöksége 2003. július 18-án átadta az Európai Unió soros elnökségének

a

„Szerződés

egy

Európai

Alkotmány

létrehozásáról”

című

dokumentumot, amely az Európai Unió alkotmányos szerződésének tervezete, az Európai Unió intézményeinek és politikáinak reformjára törekvő Kormányközi Konferencia tárgyalásainak indító dokumentuma. A konvent és a rákövetkező kormányközi konferencia egy folyamatot alkot: a konvent, amelyben 105, kétharmad részben parlamenti, egyharmad részben kormányzati képviselő közös gondolkodásával érlelődnek a politikai megoldások, a döntéselőkészítési szakaszt jelenti; a kormányközi konferencia pedig - ahol 25 kormányzati képviselő ül majd az asztal körül - a döntési szakasz. A konszenzuskeresés, a közös nevező megtalálása nagyon kemény tárgyalási folyamat, amelynek során kiesnek azok a javaslatok, amelyet akárcsak egy tagállam is következetesen ellenez. Az alkotmányos szerződés megalkotása kapcsán az intézmények kérdése körül zajlik a legnagyobb vita. Ehhez hozzájárult, hogy az elnök egyéni javaslatokat ismertetett a sajtóval, amelyeket csupán ezt követően tárgyalt meg az elnökség, s így kerültek a konvent elé. A koncepció három nagy problémakört érint. Az első a tagállamok megnövekedett számának kezelése. Új szervezeti megoldást igényel a 15-ről 25-re növekedő létszám mellett a tagállamok közvetlen részvételének biztosítása. (Ha minden miniszter csak 10 percet beszél, az már 2,5 órás tárgyalásokat feltételez.) Megoldandó kérdés a rotációs elnökség. Nagyon fontos, hogy a tagállamok egyenlő eséllyel láthassák el az elnöki teendőket, ez a tagállami egyenlőség egyik megjelenési formája. Nyilvánvaló az is, hogy a mostani hat hónapos rotáció nem tartható, hiszen tizenkét és fél évenként kerülne sor egy-egy országra. A jelenlegi rotációs elnökség alapvető megújításra szorul, de változatlanul fontos szempont, hogy a tagállamok továbbra is azonos eséllyel töltsék be az elnökségi funkciót.

66.


A második fontos kérdés a szervezet multifunkcionális szerepe. Kétféle módon lehet a funkciókat azonosítani az EU-ban: a tanácsi formációk vagy a bizottsági szolgálatok megnevezésében. A kormányzati funkciók száma legalább húsz, s mintegy 25 a bizottsági funkcióké. Gyakorlatilag ma már minden kormányzati funkció megjelenik az EU-ban. Ismert, hogy egyes funkciókat az EU teljes hatáskörben, másokat a tagállamokkal megosztva gyakorol, ismét másokat a tagállamok hatáskörében hagy. Ezek mellé a konvent most egy negyedik, az úgynevezett támogatott hatáskört is bevezette. Ilyen, az unió által támogatott, tagállami hatáskörök találhatók például a gazdaságpolitika peremén és ilyen egyebek közt a fiskális politika a gazdasági és monetáris unióban. Az uniónak végképp le kellett számolnia azzal az 50 évvel ezelőtti illúzióval, amely szerint a közösségben a tagállami hatáskörök előbb-utóbb fölkerülnek az EU szintjére. A tagállamok nagyon is léteznek, bizonyos funkcióról egyáltalán nem kívánnak lemondani, más funkciókat viszont szívesen gyakorolnak az unióval közösen, s a kettő között létező átmeneti fokozatoknak is mozgásteret kell adni ahhoz, hogy az EU működőképes maradjon. A multifunkcionalitás problémája mögött éppen úgy, mint az intézményi viták mögött is a harmadik nagy probléma, a hatalomelosztás kérdése húzódik meg. Ezen belül az első helyen a tagállami érdekérvényesítés problémája jelenik meg, ami most a kibővülő EU-ban - egy kicsit leegyszerűsítve - a nagy tagállam - kis tagállam érdekkonfliktusban fogalmazódik meg. Ugyanakkor azzal minden tagállam tisztában van, hogy meg kell találni a párbeszéd csatornáit ahhoz, hogy a konvent véget érjen, közös megoldásra kell jutni a nagyok és kicsik között. Tény, hogy az EU egyre több jogot biztosít az állampolgároknak, de alapvetően a tagállamok egyenlőségén alapszik, s a döntő szót mindig az államok legitim kormányai mondják ki.

6.1

A Konvent ülésein Ciprus által tett javaslatok75: -

az Uniónak a lakosság számára sokkal érthetőbbnek kell lennie a jövőben, ismertetnie kell a döntéshozás folyamatait, valamint politikáit

75

http://www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsf/0/AC5D0EAF3DB36F34C2256D960023F410?OpenDo cument&languageNo=1 - 2003.11.23.

67.


-

a hatáskörmegosztás legitimitásának megerősítéséhez a szubszidiaritás és az arányosság elvét a gyakorlatban is alkalmazni kellene

-

vannak területek, ahol kevésbé indokolt a közösségi szintű döntéshozatal, más területeken azonban a magasabb, a tagállami szintet meghaladó döntéshozatal kívánatos

-

az Európai Parlament szerepét meg kell erősíteni, valamint növelni kellene a nemzeti parlamentek hatáskörét és befolyásolási lehetőségeit az európai integrációs folyamatokra

-

a szerződéseket egyesíteni kellene, hogy a lakosság számára a szerződés intézkedései érthetőbbek legyenek

-

az Emberi Jogok Kartáját bele kellene venni a szerződésekbe

-

az Unió és a Közösségi jelleg további erősítése, demokratizálása, hatékonyabbá tétele fontos lenne

-

szükséges az Unió és az európai társadalmak közötti távolság csökkentése

-

az Unió céljai és feladatai megfogalmazásakor a polgárok szempontjait előtérbe kell állítani

-

fontos az integráció átláthatóbbá és közérthetőbbé tétele

-

az Unió vállaljon a jelenleginél jóval határozottabb szerepet és felelősséget az egyre inkább globalizálódó világban

-

a feladatok megosztásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a polgárok várakozásaira

-

a COSAC szerepét meg kellene erősíteni, gyakrabban kellene üléseznie

-

a döntéshozatali eljárás-rendszer túlságosan bonyolult és összetett, sem az Unió megfelelő legitimitását nem biztosítja, sem megfelelő működési hatékonyságát. Ezért szükséges a rendelkezésre álló eszközök számának

68.


csökkentése,

közöttük

hierarchia

kialakítása,

valamint

tartalmuk

világosabb megfogalmazása -

az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a nemzetközi folyamatok befolyásolásában, képesnek kell lennie egységes fellépésre a külvilág irányában

-

határozottabb nemzetközi szerepvállalást tenne lehetővé, ha az EU előrelépne a valóban közös és hiteles kül- és biztonságpolitika megteremtése felé

-

erősíteni kell az „egy hangon való beszéd” elvét

-

csökkenteni kellene a jogalkotási eljárás és módszerek számát, valamint a jogi eszközök számát is

-

a menekültügyi, menedékes és vízumpolitika terén egységes jogi keretet kell létrehozni, és ezzel meg kell alkotni a közösségi menedékjogi- és menedék politikát.

-

meg kell adni az Uniónak a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy a bővítés miatt előtte álló feladatokat véghez vigye. Ezek a feladatok a következők: •

meg kell határozni az Unió szerepét a világban

•

sokkal átláthatóbbnak kell lennie

•

nagyobb összhangban és hatékonyabban kell működnie

•

fejleszteni kell a kül- és biztonságpolitikát, valamint a védelmi-katonai kapacitásokat

•

a lakosság számára biztonságot kell szolgáltatnia

Az Európai Konvent már befejezte munkáját: megalkotta az Európai Unió Alkotmányának tervezetét. A 2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia, melynek célja az Alkotmány véglegesítése, jelenleg is folyik.

69.


7

MONITORING JELENTÉS CIPRUS CSATLAKOZÁSI FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL76 A csatlakozási tárgyalások 2002. december 13-án sikeresen lezárultak Ciprussal

a csatlakozási szerződés 2003. április 16-án aláírásra került. A csatlakozási szerződés ratifikációját követően Ciprus 2004. május 1-én az EU tagjává válik. A 2002. évi Éves Jelentéssel együtt megjelentetett stratégiai dokumentumában („A kibővített Unió Felé”) a Bizottság megállapította: „A csatlakozó országoknak a csatlakozás idejétől alkalmazniuk kell a közösségi jogszabályokat, kivéve azon eseteket, ahol átmeneti megállapodásokat fogadtak el. A tárgyalások során vállalt kötelezettségeket teljes körűen teljesíteni kell a csatlakozás előtt. Az Éves Jelentések több területre is rámutatnak, ahol további javulás szükséges politikai és gazdasági összefüggésben, és a közösségi jogszabályok átvételével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban. Ezt élénken nyomon kell követni. Annak érdekében, hogy a fejlődést elemezze, és hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást megkönnyítse a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri ezt és jelenti a Tanácsnak. A Bizottság hat hónappal a csatlakozás várható ideje előtt egy átfogó monitoring jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.” A 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanács megállapította: „A csatlakozás felé a vállalt kötelezettségek figyelemmel kísérése további iránymutatást

ad

a

csatlakozó

országoknak

a

felelősségvállalásra

irányuló

erőfeszítéseikhez a jelenlegi tagállamoknak, pedig megadja a szükséges biztonságot.” és a 2003. júniusi thesszaloniki Európai Tanács rögzítette: „…bátorítjuk a tíz csatlakozó államot, hogy folytassák erőfeszítéseiket, annak érdekében, hogy teljesen felkészültek legyenek a tagállami kötelezettségek vállalására a csatlakozás idejére. Ez magában foglalja a közösségi jogszabályok szükséges fordításait is. A csatlakozás sikere érdekében, ezen előkészületek figyelemmel kísérése fokozódott, a Bizottság által előterjesztett rendszeres jelentések alapján.”

76

Comprehensive monitoring report on Cyprus's preparations for membership→ http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/report_2003/pdf/cmr_cy_final.pdf - 2003.11.18.

70.


Ez a jelentés egy átfogó helyzetjelentést kíván adni a Bizottság által elvégzett vizsgálat megállapításairól, a 2002. évi Éves Jelentés megállapításaira építkezve. A jelentés két fő részből áll. Az első rész a gazdasági témákkal foglalkozik. Röviden leírja a Cipruson végbement gazdasági fejlődést, majd ezután leltárba veszi a szükséges gazdasági reformok végrehajtását azon területeken, ahol a 2002. évi Éves Jelentés következtetései további fejlődést tartanak szükségesnek. A második rész áttekintést ad arról, hol tart Ciprus a csatlakozási szerződésből eredő kötelezettségek és követelmények végrehajtásában az acquis minden egyes fejezete terén. A közösségi jogszabályok alkalmazásában és végrehajtásában betöltött fontosságukra tekintettel, a közigazgatás és a bíróság általános helyzete és a hatékony korrupció-ellenes intézkedések kidolgozása is ennek a résznek egy bevezető fejezete. A jelentés a 2003. szeptember végi állapotot tükrözi. A ténylegesen meghozott döntéseket, a ténylegesen megalkotott jogszabályokat, a ténylegesen alkalmazott intézkedéseket, és a ténylegesen létrehozott és működő szervezetrendszereket rögzíti. A Bizottság úgy gondolja, hogy még van esély a ciprusi problémára a csatlakozás előtt megoldást találni. Ha ez tényleg sikerül, akkor az egyesült Ciprus léphetne be az Unióba. Mivel a Monitoring készítése alatt még nem oldódott meg a konfliktus, ezért ez a jelentés csak Ciprus déli részére vonatkozik. A jelentés az acquis minden egyes fejezetére vonatkozóan jelzi azokat a területeket, ahol Ciprus a csatlakozásig képes lesz alkalmazni a közösségi jogszabályokat, valamint azokat a területeket, ahol további intézkedések szükségesek. Ahol indokolt, a jelentés jelzi azon ügyeket, ahol az elmaradt vagy hiányos előkészületek komoly aggodalmat keltenek. Ez azért szükséges, mert Ciprusnak a csatlakozás idejére teljesen felkészültnek kell lennie a tagságra. Az értékelésben megfelelően tükröződnek, hogy hol kötöttek a csatlakozási tárgyalások során átmeneti megállapodásokat. Gazdasági helyzetről a jelentés a következőket írja:

71.


Ciprus gazdaságának a fejlődése 2002-ben lelassult. Az infláció a folyószámla és a gazdasági deficit megromlott. A strukturális reformok lassan, de folytatódtak, azonban néhány régebbi hosszú távra szóló intézkedés még megmaradt. Azokon a területeken, ahol az előző Éves Jelentés fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg, némi előrelépés történt, azonban még mindig maradtak további tennivalók. A telekommunikációs szolgáltatás-, az energia-, a légi közlekedés-, valamint a postai szolgáltatás szektorokban 2003-ra megtörtént a liberalizáció, azonban más szektorokban még nem. A költségvetés konszolidációja szemmel láthatóan nem történt meg, a folyószámla deficit, pedig kiszélesedett. Haladás történt a pénzügyi ellenőrzés területén, azonban ezen a területen is szükség van még néhány intézkedésre. Ami az általános közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitást illeti, adottak a megfelelő feltételek ahhoz, hogy a ciprusi közigazgatás és igazságszolgáltatás a közösségi vívmányokat alkalmazni tudja, de még szükség van további fejlődésre. A közigazgatás terén meg kell erősíteni a közszolgáltatások pártatlanságát. Az igazságszolgáltatás terén a bírósági eljárás hosszát le kell rövidíteni azért, hogy biztosítani tudják az acquis megfelelő végrehajtását. A ciprusiaknak folytatniuk kell a korrupció elleni harcot egy átfogó korrupció ellenes politikát folytatva, beleértve a politikai pártok alapításának szabályozását is. Ami a közösségi vívmányoknak az egyes politikák területén történő végrehajtását illeti, a jelentés a következőket írja: Először is, meg kell jegyezni, hogy Ciprus a politikák legtöbb területén a közösségi vívmányokkal való megfelelés magas szintjét érte el. Várható, hogy Ciprus képes lesz az elvárásoknak megfelelően végrehajtani a közösségi vívmányokat a csatlakozás időpontjára a következő területeken: -

az áruk szabad áramlása fejezetben: horizontális és eljárási intézkedések és új megközelítésű jogszabályok valamint nyilvános közbenjárás és a nem harmonizált területek;

-

a személyek szabad áramlása fejezetben: a szakmai minősítések kölcsönös elismerése, állampolgári jogok, munkavállalók szabad mozgása, valamint a szociális biztosítási rendszer összhangba hozása;

72.


-

a szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezetben: a banki-, és biztosítási szektor, a személyes adatok védelme, nem pénzügyi szolgáltatások alapításához való jog, valamint a nem pénzügyi szolgáltatás nyújtásának szabadsága;

-

a tőke szabad áramlása fejezetben: mindent, beleértve a pénzmosást is, ahol szükséges még néhány gyors intézkedés;

-

vállalati jog és számvitel fejezet

-

versenypolitika fejezet

-

mezőgazdaság fejezetben: Ciprus várhatóan a csatlakozás időpontjára képes lesz végrehajtani a közösségi vívmányokat számos horizontális területen, beleértve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert. Továbbá teljesül a harmonizáció a közös piaci szervezetek területén, a vidékfejlesztésben, valamint az állategészségügy területén, az élő állatok és állati eredetű termékek kereskedelmében, az állati jólét és az állatok tartása és élelmezése-, valamint a halászat területén, a strukturális tevékenységek területén, a piacpolitika-, az állami segélyek-, valamint a nemzetközi megállapodások területén;

-

a közlekedéspolitika fejezetben: a transzeurópai közlekedési hálózatok területén;

-

adózás fejezet;

-

gazdasági és monetáris unió fejezet;

-

statisztika fejezet;

-

a szociális politika és foglalkoztatás fejezetben: munkajog, férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, munkahelyi biztonság és egészségügy területeken, szociális párbeszéd területén, foglalkoztatás politika területén valamint a szociális védelem területén;

-

iparpolitika fejezet;

73.


-

kis- és középvállalkozások fejezet;

-

tudomány és kutatás fejezet;

-

oktatás és képzés fejezet;

-

kultúra és audiovizuális fejezetben: a kultúra területén

-

a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja fejezetben: a jogi szerkezet területén, valamint a programozás és pénzügyi menedzsment és ellenőrzés vonatkozásában;

-

környezetvédelem fejezetben: a horizontális jogalkotás, levegő- és vízminőség, hulladék-kezelés, ipari kockázatok kezelése, vegyi anyagok, zaj és nukleáris biztonság és sugárzás-védelem területén;

-

fogyasztó- és egészségvédelem fejezetben: a biztonsággal kapcsolatos intézkedések és a fogyasztói szervezetek területén;

-

a bel- és igazságügy fejezet;

-

vámunió fejezet;

-

külkapcsolatok fejezetben: a közös kereskedelempolitika területén, a humanitárius segítségek és a segélyezési politika területén;

-

közös kül- és biztonságpolitika fejezet;

-

a pénzügyi ellenőrzés fejezetben: a külső audit területén, a strukturális tevékenységek kiadásai feletti ellenőrzés, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén;

-

a pénzügyi és költségvetési rendelkezések fejezet;

Bizonyos területeken Ciprus csak részben felel meg a vállalásoknak és a követelményeknek, ezért megerősített erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a csatlakozás idejére be tudja fejezni a felkészülést. Ezek a következő területek:

74.


-

az áruk szabad mozgása fejezet: beleértve a régi megközelítésű szektorális jogszabályokat

-

a szolgáltatások szabad mozgása fejezetben: befektetési szolgáltatások és értékpapír

piacok,

az

információs

társadalommal

kapcsolatos

szolgáltatások; -

vállalati jog fejezetben: a szellemi és ipari tulajdonjogok;

-

mezőgazdaság fejezetben: a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSEs) és állati hulladékok, az állategészségügyi ellenőrzési rendszer, az általános intézkedések és bizonyos növény-egészségügyi területek, közös intézkedések, állati táplálék, Farm Könyvelési Adat Hálózat;

-

halászat fejezetben: a forrás és flottaigazgatás, vizsgálat és ellenőrzés;

-

közlekedés politika fejezet: légi közlekedés, közúti közlekedés;

-

szociálpolitika és foglalkoztatás fejezetben: az Európai Szociális Alap és diszkrimináció ellenesség, valamint a közegészség;

-

energia fejezetben: a versenyképesség és a kínálat biztosítása, valamint a belső energia piac;

-

távközlés és információs technológiák fejezetben: a postai szolgáltatások;

-

kultúra és audiovizuális politika fejezetben: az audiovizuális terület;

-

a regionális politika és strukturális eszközök koordinációja fejezetben: az intézményi struktúrák területe;

-

környezetvédelemi fejezetben: a természet védelme és a genetikailag módosított organizmusok;

-

fogyasztó- és egészségvédelemi fejezetben: piacfelügyelet és nem biztonság vonatkozású intézkedések;

-

bel- és igazságügy fejezetben: vízumpolitika és menekültügy politika;

75.


-

külkapcsolatok fejezetben: a harmadik országokkal kötött kétoldalú egyezmények;

-

pénzügyi ellenőrzés fejezetben: a belső pénzügyi ellenőrzés területe.

Végül, Ciprusnak azonnali és határozott lépéseket kell tennie három komoly aggodalomra okot adó területen a közösségi vívmányok két fejezetében, ha a csatlakozás időpontjára kész kíván lenni. Ezek közül egyik a mezőgazdaság fejezet, ahol Ciprusnak fel kell készülnie a Kifizető Ügynökség felállítására, valamint a külső kereskedelmi mechanizmusok használatára. A másik fejezet a közlekedés politika, ahol növelnie kell a tengeri biztonságot. A jelentés összeállításához számos információs forrás került felhasználásra. Ciprus felkérést kapott, hogy szolgáltasson információt a felkészültség helyzetéről. A jelentés Ciprusnak a csatlakozási szerződés és a csatlakozási tárgyalások keretein belül szolgáltatott információit is felhasználja csakúgy, mint szakértői felméréseket, amelyek azért készültek, hogy bizonyos területek adminisztratív feltételrendszerét értékeljék. A Tanácsi ülések és az Európai Parlament jelentései és határozatai szintén számításba lettek véve a jelentés összeállításakor. Releváns területek esetében, a Bizottság a különböző nemzetközi szervezetek, így például az Európa Tanács, az EBESZ, és a nemzetközi pénzügyi szervezetek, és a nem kormányzati szervezetek értékelésére is támaszkodott.

76.


8

CIPRUS KERESKEDELMI KAPCSOLATAI

8.1

Ciprus külkereskedelme 2002-ben77 Ciprus számára nagyon fontos a nemzetközi piacrajutás a kis hazai piaca,

valamint gazdasági nyitottsága miatt. Ezért mindig nagy jelentőséget tulajdonított a kereskedelmi szektornak, mely jelentősen hozzájárult a sziget gazdasági növekedéséhez. A 2002-es év folyamán az export a GDP 8%-át adta. Ciprus külkereskedelme 1998-2002 között (millió ciprusi font) 3000 2500 2000 Összes export

1500

Összes import

1000 500 0 1998

1999

2000

2001

2002

2002-ben Ciprus külkereskedelmének értéke 2,998 millió ciprusi font volt, mely így az előző évhez képest 5%-os növekedést mutat. Ez a csökkenés főként az újraexportálás csökkenéséből ered – 26,6%-al csökkent a 2001-es 381 millió ciprusi fonthoz képest – mely 2002-ben 280 millió fontot tett ki. Ciprus hazai exportja is csökkenést mutatott a 2001-es 247 millió fonthoz képest 2002-ben 6,2%-al kevesebb, mindössze 232 millió fontot tett ki. (1. Táblázat)

77

CYPRUS EXTERNAL TRADE DEVELOPMENTS IN 2002→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/trade.htm - 2003.10.18.

77.


8.1.3

Ciprus importja

2002-ben a teljes import 2487 millió ciprusi fontot tett ki, mely így a 2001-es 5229 millió fonthoz képest 1,7%-os csökkenést jelent.

8.1.3.1 Az import termékek szerinti megoszlása Az importált termékek majdnem egészét nyersanyagok (29,2%) valamint fogyasztói javak (28,7%) teszik ki. Ezeket követik a közlekedési eszközök (16%), üzemanyag és kenőanyagok (10%), valamint a tőkejavak (9,9%). 2002-ben a nyersanyagok importja elérte a 725 millió ciprusi fontot. 2001-ben ez az érték 737 millió ciprusi font volt. 2002-ben a nyersanyag import legtöbb része az ipari szektorba ment. A fogyasztói javak importja 713,6 millió ciprusi fontra csökkent a 2001-es 793,2 millió ciprusi fontról. A tőkejavak importja szintén csökkenést mutatott, a 2001-es 269,6 millió ciprusi fontról 246,8 millió ciprusi fontra csökkent 2002-ben.

Termékcsoportok szerinti import 2002-ben

T őkejavak 9,9% Üzemanyagok és Kenőanyagok 10,8% Közlekedési eszközök 16,0%

Egyéb 5,4%

Nyersanyagok 29,2%

Fogyasztói javak 28,7%

A közlekedési eszközök valamint alkatrészek importja 2001-hez képest (329 millió ciprusi font) növekedést mutat, 2002-ben elérte a 397,2 millió ciprusi fontot.

78

http://www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsf/0/AC5D0EAF3DB36F34C2256D960023F410?OpenDo cument&languageNo=1

78.


Az üzemanyag és kenőanyagok importja a 2001-es 302,5 millió ciprusi fontról 2002-re 269,7 millió ciprusi fontra csökkent. (2. Táblázat)

8.1.3.2 Az import eredetének földrajzi eloszlása 2002-ben az Európai Unió országai voltak Ciprus legfőbb kereskedelmi partnerei. Ezen országok a teljes import 53%-át adták, mely 1319 millió ciprusi fontot tett ki. Ugyan ez az érték 2001-ben 1285 millió ciprusi font volt. A főbb exportőrök az Unió tagállamai közül Görögország, Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság. A második legfontosabb exportőrök az ázsiai országok voltak 2002-ben. Ezen országok a teljes import 20,4%-át (508 millió ciprusi font) adják. A legfontosabb exportőrök erről a területről Japán, Kína, Izrael, Tájföld, Tajvan és Hong Kong. A 2001es 154 millió ciprusi fonthoz képest a Japánból származó import 2002-ben 168 millió ciprusi fontra emelkedett. A többi európai országból származó import (beleértve a régebbi szocialista országokat is) 2002-ben a teljes import 8,6%-át adták- A 2001-es 206 millió ciprusi font után 2002-ben lassú növekedés ment végbe, ami után 2002 végére az ezen országokból származó import 213 millió ciprusi fontot ért el. Ezen országok közül a legfontosabb exportőr Oroszország, Ukrajna és Svájc.

Országcsoportok szerinti import 2002-ben

Észak- és KözépAmerika 5,3%

Arab országok Egyéb országok 5,3% 7,4%

Egyéb európai országok 8,6%

Európai Unió 53,0%

Ázsia 20,4%

79.


Az Észak- és Közép Amerikából származó import erős csökkenést mutat. 2001ben 246 millió ciprusi font volt, azonban 2002-ben már csak 132 millió ciprusi font volt. Így 2002-ben a teljes import 5,3%-át adták. Az USA-ból származó import 238 millió ciprusi fontról 2002-ben 124 millió ciprusi fontra csökkent. Az arab országokból származó import Ciprus teljes importjának szintén 5,3%-át adja. 2001-ben az innen származó import 135 millió ciprusi font volt, 2002-ben azonban csak 131 millió ciprusi font volt. A főbb exportőrök ezen országok közül Szíria, Egyiptom és Szaúd- Arábia. A világ többi részéről származó import a teljes import 7,4%-át teszi ki. 2001-hez képest (147 millió ciprusi font), 2002-ben növekedést mutat (184 millió ciprusi font). A legfontosabb exportőrök ezek közül Argentína, Brazília, Kanada, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland. (3. Táblázat)

8.1.4 Ciprus exportja79 2002 folyamán Ciprus exportja 231,6 millió ciprusi font volt. 2001-hez képest ez 6,2%-os csökkenést jelent.

8.1.4.1 Az export megoszlása termékcsoportok szerint Ciprus főbb export termékei az ipari termékek. Ezen termékek a teljes export 63,8%-át tették ki 2002-ben.. Az export értéke a 2001-es 150,5 millió ciprusi fontról 2002-ben 141,6 millió ciprusi fontra csökkent. A mezőgazdasági nyersanyag exportja mely a teljes export 16,6%-át adja szintén csökkent. A 2001-ben számolt 43,8 millió ciprusi fonthoz képest 2002-ben 36,9 millió ciprusi font volt. A feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja 33 millió ciprusi fontra növekedett, így a teljes export 14,8%-át adja. (4. Táblázat) 79

http://www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsf/0/AC5D0EAF3DB36F34C2256D960023F410?OpenDo cument&languageNo=1

80.


8.1.4.1.1

Ipari termékek exportja

Az ipari termékek alkotják a ciprusi export legnagyobb hányadát. 2002-ben a teljes export 63,8 %-át tették ki, mely 2001-hez képest csökkent, mivel ezen termékek exportja 2001-ben 150,5 millió ciprusi font volt, 2002-ben azonban csak 141,6 millió ciprusi font.

Az export megoszlása gazdasági szektorok szerint 2002-ben Feldolgozott ásványok 3,3% Feldolgozott mezőgazdasági termékek 14,8%

Ásványi nyersanyagok 1,4%

Nyers mezőgazdasági termékek 16,6%

Egyéb 0,0%

Iparcikkek 63,9%

2002-ben a legfontosabb exportált termékek a gyógyszerek (43,1 millió ciprusi font), ruházati termékek (16 millió ciprusi font), műanyag áru (6,3 millió ciprusi font), bútorok (5,9 millió ciprusi font), papíráru (5,5 millió ciprusi font), valamint dohányáru (4,6 millió ciprusi font). (5. Táblázat)

8.1.4.1.2

Mezőgazdasági termékek exportja

2002-ben a nyers- és feldolgozott mezőgazdasági termékek a teljes export 16,6 %-át és 14,8%-át képezték. A nyers mezőgazdasági termékek exportja 43,8 millió ciprusi fontról (2001), 36,9 millió ciprusi fontra csökkent 2002-ben. A főbb export termékek e csoportból a citrusfélék (18.5 millió ciprusi font) és a burgonya (11,1 millió ciprusi font).

81.


A feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja 2002-ben 33 millió ciprusi fontra emelkedett a 2001-es 28 millió ciprusi fontról. Ebből a csoportból a főbb exportált termék a Halloumi sajt, borok, gyümölcs- és zöldséglevek. (6. Táblázat)

8.1.4.2 Az export földrajzi megoszlása Ciprus számára az Európai Unió jelenti a legfőbb piacot. 2002-ben 117,6 millió ciprusi font értékben importáltak Ciprusról, ami Ciprus összes exportjának 50,8%-át teszi ki. 2001-ben ez az érték 122,3 millió ciprusi font volt. Az Unió tagállamai közül a legfőbb export piac Ciprus számára az Egyesült Királyság, Görögország, Németország és Hollandia. Az arab országok jelentik a második legfontosabb piacot Ciprus számára. 2002ben 20,3%-át adták Ciprus teljes exportjának, mely így 55,8 millió ciprusi fontról 2002ben 47 millió ciprusi fontra csökkent. E csoportból a legfontosabb piacok Libanon, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátus, Irak, Szaúd-Arábia, Kuvait és Egyiptom.

Országcsoportok szerinti export 2002-ben

Kereskedelmi raktárak 4,2%

Európai Unió 50,8%

Ázsia 6,8%

Egyéb országok 6,6% Egyéb európai országok 11,3%

Arab országok 20,3%

Az európai, és főleg kelet-európai országokba irányuló export 25,7 millió ciprusi fontról (2001), 26,3 millió ciprusi fontra emelkedett 2002-ben. Így az összes export 11,3%-át képviseli. A főbb export piacok Oroszország, Csehország, Románia, Albánia és Norvégia.

82.


Az Ázsiába irányuló export az összes 6,8%-át teszi ki, és 16,7 millió ciprusi fontról (2001), 15,9 millió ciprusi fontra csökkent 2002-ben. A főbb piacok Izrael, Hong Kong és Malajzia. A világ többi részére irányuló exportja közül Ciprus legfontosabb piaca az Egyesült Államok. Az ide irányuló export 13,5 millió ciprusi fontról 2002-ben 15,2 millió ciprusi fontra emelkedett. A teljes exportból 6,6%-al részesedik. A kereskedelmi raktárak belföldi termelése 13 millió ciprusi fontról (2001) 2002-ben 9,7 millió ciprusi fontra csökkent, így 4,2%-át képviselik Ciprus teljes exportjának. (7. Táblázat)

8.1.5 Reexportálás80 A reexportálás jelentős hányada főként az Unió tagállamaiba és az arab országokba irányul. A Közép- és Kelet-Európába irányuló újra kivitel is jelentős volt. A főbb reexportált termékek a dohány és az alkoholos italok.

8.2

Exporttámogatás Cipruson81 A Ciprusi Köztársaság Kormánya a Kereskedelmi, Ipar és Turizmus

Minisztériumon keresztül egy olyan kereskedelemfejlesztő és támogató politikát folytat, melynek célja az export bővítése és diverzifikációja. A Minisztérium külön figyelmet szentel a szakmai szolgáltatások támogatására. Ez a szektor nagyban hozzájárul a GNPhez. Ugyanakkor segít abban, hogy úgy ismerjék meg Ciprust, mint egy nemzetközi üzleti központ.

80

http://www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsf/0/AC5D0EAF3DB36F34C2256D960023F410?OpenDo cument&languageNo=1 - 2003.10.21. 81 Development Planning and Economic Development→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/econdev.htm - 2003.10.20.

83.


Azért, hogy ezt a politikát eredményesen végrehajtsák, a Minisztérium különböző eszközöket fejleszt ki az export ösztönzése érdekében. Így számos olyan tervet vezettek be, melyek a termékek és szolgáltatások exportjának kiszélesítését célozták. Ezek a tervek 2002 folyamán működtek, magukban foglalták nemzetközi vásárokon való részvételt, hirdetéseket, piackutatásokat valamint a kereskedelmi megbízások megrendezését külföldön. Ezeken kívül a Minisztérium exportbiztosítással is foglalkozik, a ciprusi exportőröknek biztosítást nyújt olyan veszteségek után, melyek az ő hatáskörébe tartoznak. Nemzetközi területen a Minisztérium kétoldalú kereskedelmi megállapodást írt alá a harmadik országokkal, valamint szoros kapcsolatot tart fenn a kereskedelmi fejezetekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. Továbbá a Minisztérium készül az uniós tagságra, mivel 2004. május 1-én Ciprus az Unió teljes jogú tagja lesz. Végül, de nem utolsó sorban a Minisztérium 12 Kereskedelmi Központot működtet, melyek gondosan kiválasztott piacokon helyezkednek el. Jelenleg a Minisztérium Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Egyiptomban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Izraelben, Oroszországban, Svédországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban működtet ilyen kereskedelmi központokat. Nekik egyetlen feladatuk a termékek és szolgáltatások exportjának elősegítése.

84.


9

A CIPRUSI GAZDASÁG KIHÍVÁSAI AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN

9.1

Fejlesztések a függetlenség kikiáltása utáni időben82 Ciprus gazdasága szabadpiac nyílt és fejlődő. Ciprus gazdaságának növekedési

rátáját 1960 és 2001 között évente 5,7%-ra becsülik, kivéve az 1974-75 közötti időszakot, mikor a török invázió eredményeként egy éles, 18%-os csökkenést mértek. A többi időszakban Ciprus gazdaságának növekedési rátája magasabb szinten volt, mint a fejlődő és fejlett országokban. 1974 előtt a növekedés mozgató ereje a magánbefektetések növekedése valamint a mezőgazdasági és ipari termékek exportjának növekedése volt, míg 1974 után a növekedés eredményezője inkább a közfogyasztásra alapult, mely a gazdaság újraélesztése, a menekültek fenntartása, valamint a lakásépítések miatt nagyon megnőtt. Mind ezek eredményeként, a pénzügyi deficit valamint a közadósság is megnőtt. Ez idő alatt a gazdaság olyan strukturális változásokon ment keresztül, melynek eredménye, hogy a hagyományos elsődleges szektor, mely a mezőgazdaságon és a bányászaton alapult, egy szolgáltatói gazdasággá fejlődött, új társadalmi dimenzióval. Így az elsődleges szektor míg a ’60-as évek elején 25%-al járult hozzá a GDP-hez, és 45%-al a foglalkoztatáshoz, addig a ’90-es évek végén ez a szám a GDP esetében 5%-ra csökkent, a foglalkoztatás esetében pedig 10%-ra. Másrészről a szolgáltatói szektor hozzájárulása a GDP-hez a ’60-as évek elején 53,5% volt, 2001-ben azonban elérte a 76,6%-t. A foglalkoztatás 2001-re 31,5%-ról 69,0%-ra emelkedett. Ebben az újrastrukturálódási folyamatban egy fontos tényező volt a turizmus szektor, ahol az évi növekedés az invázió után a többi szektor kétszeresét tette ki. Becslések szerint a turizmus a gazdasági tevékenységhez 20%-ban járul hozzá, a turizmusból származó valuta a GDP százalékában kifejezve pedig ugyan ennyit kb. 20%-ot tesz ki. A gazdaság turizmustól való túlzott függése, melyre leginkább külső tényezők hatnak, nem kívánt helyzetet alkot.

82

Mr. T. Klerides: Threats and Opportunities lying in view of EU membership, Speach at the Seminar for foreign banks on „The Cyprus economy”, 2002. október 25.

85.


A feldolgozó szektor, amely 1978-ban a GDP 19%-át képezte, azóta hanyatló tendenciát mutat, melynek eredménye, hogy 2001-ben 10%-ban járult hozzá a GDP-hez. Ez a tendencia alapvetően tulajdonítható ahhoz, hogy 1988 óta az importtermékektől való védelem egyre erőteljesebb, melyet az Unió és Ciprus között kialakult vámunió eredményezett. A legtöbbet szenvedő szektorok a hagyományos ruházati és cipő szektorok voltak. Ezekben a szektorokban a ciprusi termékek számos vetélytárssal kerültek szembe mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. A szektor megerősítése

érdekében

szükséges

volt

támogatni

a

termékek

rugalmas

specializálódását, a technológiai fejlesztést, valamint szükségesek a szerkezeti átalakulások azért, hogy javítsák a termékek versenyképességét.

9.2

A gazdaság alapvető jelentősége és a ciprusi gazdaság gyengeségei83 A ciprusi gazdaság nagy csapást szenvedett el az 1974-es török invázió, valamint

a sziget egy olyan részének törökök által elfoglalása miatt, ahol a gazdasági erőforrások legnagyobb része helyezkedik el. A legnagyobb szerencsétlenséget elszenvedő szektorok a mezőgazdasági szektor, az állattenyésztési szektor, a turizmus és az építési szektor. Az életszínvonal - a munkanélküliség valamint az elbocsátások miatt – éles zuhanásba kezdett, így szükségessé vált egy széles kormányzati beavatkozás a célból, hogy könnyítsenek az ’áldozatok’ helyzetén és újra működésbe hozzák a gazdaságot. A ciprusi gazdaság fellendülése egy viszonylag rövid idő alatt következett be. 1978-ra, elérte az invázió előtti termelési szintet, ezért nevezik ezt ’gazdasági csodának’. Ehhez a fellendüléshez a következő tényezők járultak hozzá: -

az akkori jó fiskális helyzet miatt az államnak lehetősége volt arra, hogy külföldi kölcsönt vegyen fel a gazdaság fellendítéséhez;

-

a turizmus közreműködése, valamint a kormány által a fejlesztésért folytatott politika, az ide tartozó ösztönző intézkedésekkel;

83

Mr Antonis Malaos: The challenges of the Cypriot economy in the process of accession to the EU, Speach at the Summer School on „The Future of Europe”, 2002. szeptember

86.


-

az 1988-ig, az Unió és Ciprus közötti vámunió hatályba lépéséig Ciprus, a hazai termelést figyelembe vevő védelmi politikát folytatott;

-

a rugalmasság, a vállalkozói társadalom ösztönzése, valamint az emberek hite a kormány megbízható fejlesztéspolitikájában.

Ciprus gazdasági helyzetére az elmúlt 20 évben a kényszerű szerkezetváltás nyomta rá bélyegét. Ennek oka, hogy török megszállás alá került az ország fejlettebb és mezőgazdasági művelésre alkalmasabb területe. Az ország déli részén így elsősorban a turizmust, a hajózást, a szállodaipart és egyéb szolgáltató ágazatokat fejlesztették. Az ország azonban a libanoni polgárháború következtében jelentős nemzetközi pénzügyi központtá is vált. A ciprusi gazdaság piacgazdaság, 2001-ben az állami szektor részesedése a GDP-ből mindössze 10% volt. A gazdaság két fő ágazata az idegenforgalom és az offshore vállalati tevékenység. Évente 2,5-3 millió külföldi tölti szabadságát szervezetten a szigeten (a déli országrész lakossága 600 ezer fő!). Az államnak a bejegyzett 47 ezer off-shore termelő és kereskedelmi vállalatból származó devizabevétele elérte az összes hazai termelésű áruexport értékét. A szolgáltató szektorok részaránya növekedett a bruttó nemzeti össztermék létrehozásában (jelenleg 76% - ebből az idegenforgalom 2021%). A zárt devizagazdálkodás, a gyarmati időkből származó fix kamat és a tőkekiviteli korlátozás a belső gazdaság fejlesztését preferálta. A hazai termelés nem fedezi a helyi lakosság szükségleteit, sőt a népességhez viszonyítva viszonylag magas szervezett turista-forgalom miatt az import négy-ötszöröse az exportnak. Ezért Ciprus, import-orientált gazdaságpolitikát folytat (a ciprusi export az importnak kb. 10%-a). Az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i terrortámadás negatív hatással volt a ciprusi gazdaságra. A legnagyobb problémát az idegenforgalom visszaesése jelentette (az ipari és idegenforgalmi minisztérium adatai szerint a beutazó brit turisták számának 20%-os csökkenése a ciprusi GDP-t 2,8%-kal csökkenti). Az ágazati recesszió megállítása érdekében a Központi Bank többször csökkentette az irányadó kamatot. Ciprus tavalyi gazdasági növekedési üteme 3,7% volt. Az infláció 1,97%-ot tett ki, a munkanélküliségi mutató pedig 3,5% körül alakult. Magas az életszínvonal: az egy főre jutó GDP éves összege, vásárlóerő paritáson 2001-ben 19.400 USD volt, ami a mediterrán térségben az egyik legmagasabb. Gazdasági elemzők a növekedési rátát az idén 2.5 %-ra teszik, míg az inflációt közel 4 %-ra. A költségvetés adatai szerint a gazdasági növekedést 2002-ben

87.


elsősorban az idegenforgalom csökkenése fogta vissza. Az EU részaránya a külkereskedelemben

52%

(export),

illetve

54%

(import).

A

legfontosabb

külkereskedelmi partner az Egyesült Királyság, Görögország és Izrael. A gazdasági nehézségek leküzdéséhez további nagy segítséget jelenthet az EU-jogharmonizáció megkövetelte adóreform. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet a kormány 2001. november 5-én fogadta el. A reformtól azt várják, hogy az egyaránt segíti majd az ipart és az idegenforgalmat. Ami a török cipriótákat illeti, életszínvonaluk messze elmarad a déli országrészétől. A török kormány segélyei szanálják a gazdaságot és tartják fenn a török ciprióta közműveket. A belső piac szűk, a pénzhiány és a rendkívül alacsony jövedelmek miatt. Az egy főre jutó GDP 1500 USD-ra becsülhető, 130 ezer körüli lakosság mellett. Az infláció meghaladja a 75 %-ot. A közösségnek közvetlen külgazdasági kapcsolatai csak Törökországgal vannak. Export és import ügyleteiket is török cégek közbeiktatásával bonyolítják. Valamelyest enyhült az EU-import tilalma, de csak a brit piacon. A brit legfelső bíróság ugyanis úgy értelmezi az EU szankcióját, hogy a déligyümölcsök Törökországban kiállított származási bizonyítvánnyal importálhatók Angliába. Mintegy 1,5 M USD értékű nem hivatalos árucsere bonyolódik a ciprusi görög és török népközösség között. Az északiak élelmiszert, a déliek jármű és egyéb gépi berendezések alkatrészeit szállítják.

9.2.6 Szerkezetátalakítás és foglalkoztatás Ciprus gazdasága az elmúlt években átalakult. A szolgáltatások részesedése növekedett, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar részesedése azonban csökkent. Ezek mögött, az elmúlt években a gazdaság kiterjedése és diverzifikációja figyelhető meg a többi szolgáltatások szektora – mint a közlekedés, kommunikáció, biztosítás, pénzügy, személyi szolgáltatások és a foglalkoztatások – felé. A török invázió utáni időszakot kivéve, amikor is a munkanélküliség elérte a 16%-ot, a ciprusi gazdaság növekedésének magas foka a munkanélküliséget 4%-nál is alacsonyabb szinten tartotta. Ami a munkanélküliek összetevőit illeti, körülbelül 20%-a egyetemi diplomával rendelkezik, a fele pedig középiskolai végzettségű. Ez a tény utalt arra, hogy a gazdaság nagyobb haszna érdekében jobban ki kellene használni az emberi erőforrások magas színvonalát.

88.


9.2.7 Nyílt piacgazdaság, kereskedelmi deficit és folyószámla deficit Ciprus nyílt piacgazdasággal rendelkezik, az áruk és szolgáltatások importja és exportja 2001-ben a GDP 97%-át tették ki. Ezt a gazdaság kis méretének és a természeti erőforrások és nyersanyagok behatárolt voltának tulajdonítják. A kereskedelmi mérleg deficitet mutat, mely 2001-ben a GDP 28%-a volt, és nagymértékben láthatatlan erőforrásokat takar, melyek főleg a turizmus bevételeiből adódnak. A gazdaság turizmusból fakadó nagyfokú függése abban mutatkozik meg, hogy a gazdaság növekedési rátájára ellentétesen hatott mikor külső hatások miatt kevesebb turista érkezett a szigetre. A folyó fizetési mérleg a GDP százalékaként, 1980 óta ingadozik. A ’90-es években az átlagos éves deficit a GDP 5%-át tette ki. A deficit egyik fő okaként a ciprusi termékek alacsonyon fokú versenyképessége említhető.

9.2.8 Infláció84 Ciprus gazdaságára nyílt karaktere miatt nagyban hatással van az importált infláció. 1991-ig, az olajválság idejétől eltekintve – mint az 1974 és az 1979- 1981 közötti időszak –, Cipruson az infláció mérsékelt volt, mindössze 2% és 5% között ingadozott. 1992 óta (ebben az évben vezették be az ÁFA-t), 1995-t kivéve, az infláció magasabb szinten mozgott szemben a megfelelő EU átlaggal. Mint ismert, az infláció megfékezése főleg a kölcsön politika korlátozásával érhető el, mivel az állam által a pénzügyi rendszerre gyakorolt ellenőrzés miatt nincs lehetőség arra, hogy e cél érdekében a Központi Bank nyílt piaci politikáját használják.

9.2.9 Költségvetési deficit85 Az állam részesedése a gazdaságból – mint kormányzati kiadások – a GDP 37,5%-át tette ki 2000-ben, ami aránylag magasnak mondható. 84

Development Planning and Economic Development→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/econdev.htm - 2003.10.18. 85 Development Planning and Economic Development→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/econdev.htm - 2003.10.18.

89.


A költségvetési deficit bővülő tendenciát mutatott az elmúlt években. Bár 2001ben (az 1999-es 4%, majd a 2000-es 3,5% után) a GDP 2,8%-ára esett vissza. A deficitbeni növekedés a közadósság növekedéséhez vezetett, mely 1999-ben elérte a GDP 62,1%-át (nem beleértve a Szociális Biztosítási Alaptól kapott kölcsönt) és így első ízben haladta meg az erre vonatkozó Maastrichti Szerződés kritérium adatát, míg 2000-ben a GDP 61,5%-a volt, 2001-ben, pedig 54%-ra esett vissza. Mint ismert, a Maastrichti kritériumok – mely szerint az inflációs ráta nem lehet magasabb 3%-nál, a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át, valamint a teljes adósság maximum 60% lehet – teljesítése nem előfeltétele a csatlakozásnak, bár elvárják a tagjelölt államoktól, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a gazdasági stabilitás és a konvergencia érdekében. A költségvetési deficit a kormány infrastrukturális projektre történő kiadásaiból ered, mely a gazdaság termelékenységét növeli, ami pedig magasabb bevételt eredményez.

9.2.10 Termelékenység és versenyképesség A termelékenység a versenyképességet befolyásoló fő tényező. Cipruson a termelékenység az Uniós tagállamok átlagához képest alacsony szinten van. Az iparban ezt főleg a fejlett technológiában, a képzésben, a javuló emberi erőforrásban, a termelési folyamatban fennálló fejlődésben és a vezetőség fejlődésében fennálló mozgástérnek tulajdonítható. Ami a turisztikai szektort illeti, főként a ’90-es évek folyamán a termelési költség növekedése figyelhető meg, és ez árszínvonal emelkedésében tükröződik. Egyik oka ennek a megfelelő infrastruktúra valamint a kiegészítő turisztikai szolgáltatások hiánya. Másik dolog, ami hozzájárul az alacsony termelékenységhez, az infrastrukturális programok nem megfelelő volta. Az állami befektetésekre költött kiadások az elmúlt években a GDP egyre kevesebb százalékát adják.

90.


Az infrastruktúrához hozzá kell venni az emberi erőforrásokat, valamint a fejlesztésükre, minőségi javulásokra szánt költséget úgy, mint az oktatásra és egészségre szánt kiadásokat, melyek nem tartottak lépést a kiadások növekedésével. Egy másik terület, mely kapcsolatban van a versenyképesség növekedésével, a pénzügyi- és szolgáltatói piac növekedése.

9.3

Középtávú fejlesztési tervek az európai orientáció keretei között86 A globalizáció és Ciprus uniós csatlakozási folyamatának eredményeként, új

feltételek jelentek meg, melyek a fejlesztéshez megfelelő irányvonalat mutatnak. Az új feltételek jellegzetességei a következők: a gazdaság nyitottságán és a liberalizáción keresztül a védettség növelése, az intenzív verseny mind az exportban, mind a belső piacon, valamint a gazdaság komparatív előnyeinek kihasználásának szüksége. Az új feltételek a globalizáció eredményeként a következő jellegzetességgel bírnak: -

a

kereskedelem

liberalizálása,

a

megszüntetése (ehhez hozzájárult

vámok

és

más

korlátozások

a regionális vámuniók és a

szabadkereskedelmi területek kialakítása) -

technológiai haladás, főleg a hírközlési szektorban. Az Internet fejlődése megalakítja a megfelelő infrastruktúrát a vállalkozói tevékenységek elterjedéséhez a hagyományos földrajzi határokon belül.

-

pénzügyi rendszer liberalizálása a tőke szabad mozgásával, valamint a nemzeti valuta konvertibilitása, mely hozzájárul a befektetések támogatásához szélesebb földrajzi körben

-

az, hogy a gazdaságnak mennyire sikerül hasznosítania a globalizáció pozitív elemeit, olyan tényezőktől függ, mint az infrastruktúra, az emberi erőforrás képzés szintje, a közszektor új feltételekhez igazítása, a nemzetközi szabványokon alapuló termelés és orientáció

86


91.


A fő középtávú fejlesztési célok, ahogy azt az 1999-2000-es Fejlesztési Terv elképzeli: -

az Uniós feltételekkel való harmonizációs folyamat felgyorsítása

-

makroökonómia stabilitás és szociális kohézió elérése

-

a termelési egységek átstrukturálása és modernizációja, valamint a ciprusi gazdaság versenyképességét növelő komparatív előnyök kihasználása

-

Ciprus nemzetközi és regionális centrum szerepének erősítése

-

a gazdaság alkalmazkodása az információs társadalomhoz

-

a közszektor megreformálása

-

az életszínvonal emelése és a környezet javítása

9.3.1 Az uniós feltételekkel való harmonizáció A fejlesztések fő célja az uniós feltételekkel való harmonizálás. Azáltal, hogy a különböző fejezetek lezárásra kerülnek, Ciprus meggyőzi az Uniót arról, hogy képesek megvalósítani a kívánt intézkedéseket. Ahhoz, hogy ezeket a gyakorlatban is megvalósítsák, megfelelő adminisztratív és intézményi szerkezet szükséges.

9.3.2 Gazdasági stabilitás és a költségvetési fejezetek87 A gazdasági stabilitás feltételeinek elterjedése egy az Unió politikájának fő jellegzetességei közül. Ez tükröződik a Stabilitás és Fejlesztési Paktumból88 a Gazdasági és Monetáris Unió keretein belül, mely a következőkről rendelkezik: -

az eurózóna összes tagállamának minden évben stabilitási programot kell benyújtaniuk

87

Development Planning and Economic Development→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/econdev.htm - 2003.10.18. 88 Stability and Development Pact

92.


-

az eurózóna minden tagállamának a költségvetési egyensúlyra, vagy esetleg költségvetési többletre kell törekednie

Azok az országok, ahol a deficit meghaladja a GDP 3%-át, ’büntetésben’ részesülnek. A stabilitás politika fő eleme a költségvetési deficit 3%-al a GDP alatt tartása, valamint a közadósság a GDP 60%-a alatt tartása, mint ahogy ezt a releváns Maastrichti Szerződés megfogalmazza. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok nem vezetik be azonnal a közös pénzt. Ahhoz, hogy az Eurózóna tagjai legyenek, legalább két évig szerepelniük kell az Európai Monetáris Rendszer árfolyam mechanizmusában a saját pénznemük leértékelése nélkül. A csatlakozásra jelölt országoknak az Uniós feltételeknek megfelelően egy konvergencia programot kell követniük megfelelő intézkedésekkel a költségvetési terület fejlesztése céljából, a strukturális reformok elősegítéséért valamint a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, figyelembe véve a közösségi vívmányokkal való harmonizációt. Ezen a területen fontosak a költségvetési deficit csökkentése céljából tett intézkedések. A harmonizáción belül megkövetelt intézkedésekbe a következőket értjük: -

az ÁFA uniós feltételekhez való igazítása

-

a jellegzetes rendszer elfogadása, tekintettel az Unióban használt fogyasztási adó legalacsonyabb mértékére

-

vállalati jövedelemre kivetett adó

-

az Állami segélyek összeállításának revíziója, hogy igazodjon az acquishez

93.


9.3.2.1 Az ÁFA uniós feltételekhez való igazítása Az Uniós rendelkezések szerint, a tagállamokban az árucikkekre és szolgáltatásokra kivetett adó legalább 15%-ot tesz ki. Néhány szükség cikk, mint az élelmiszer vagy a gyógyszerek esetében ez a százalék azonban lehet 15% alatt, de nem lehet kevesebb 5%-nál. Az ÁFA mértéke a legalacsonyabb szinten rögzített, így a tagállamoknak lehetőségük van magasabb szintet elfogadni. A cél az, hogy elkerüljék az adó versenyt, és azon erőfeszítéseket, hogy az ÁFA szintjének csökkentésével érjenek el előnyt a piacon. A tagállamok között nagy különbség van az ÁFA mértékének szintjei között. Németországban és Luxemburgban például 15%, míg Svédországban 25%. Ciprus esetében alapvető változás várható, mivel a harmonizáció érdekében 13%-ról 15%-ra kívánják növelni az ÁFA mértékét.

9.3.2.2 A jellegzetes rendszer elfogadása, tekintettel az Unióban használt fogyasztási adó legalacsonyabb mértékére A fogyasztói adót tekintve az acquis rendelkezései által takart árucikkek a dohányáruk (cigaretta, szivar és dohány), az alkoholos italok, beleértve a bort és a sört is, és az üzemanyag termékek (benzin, olaj és gáz). A fenti termékekre az Unió megállapította a speciális fogyasztási adó legalacsonyabb szintjét. Ciprus számára a minimális szinttel való harmonizáció magába foglalja a benzin, az olaj és a sör kivételével az alkoholos italok adó szintjének növelését. A sör esetében a fogyasztói adó Cipruson magasabb, mint az EU-ban.

9.3.2.3 A vállalati nyereségre kivetett adó A vállalati nyereségadó Cipruson alacsonyabb volt, mint az Unió tagállamaiban. Figyelembe kell venni, hogy a Cipruson működő nemzetközi vállalatok adója 4,25%-os volt, szemben a ciprusi vállalatokra kivetett 20%-25%-os adóval. A legtöbb tagállamban nincs lényeges különbség a nyereségadó mértékében a külföldi és hazai vállalatok között. Azonban, a ciprusi adórendszert a következő gazdaságpolitikai célok miatt alkalmazták:

94.


-

a turisztika fejlődésének elősegítése érdekében,

-

az exportösztönzés érdekében,

-

a befektetések ösztönzése miatt,

-

a regionális fejlesztés és

-

az off-shore tevékenységek elősegítése érdekében.

Nemrég vezetett be Ciprus egy 10%-os adómértéket, melyet mind a helyi, mind az off-shore vállalatokra alkalmaznak.

9.3.2.4 Az állami segélyek összeállításának revíziója azért, hogy igazodjon az acquis-hez Általában az acquis szerint, az adományozás nem megengedett akkor, ha hozzájárul a termékek vagy vállalatok kedvező bánásához, így befolyásolva az országok közötti versenyt vagy kereskedelmet. Cipruson az állami segélyek számos formája létezik, mint például a termékek ártámogatása,

direkt

segélyek,

kölcsöntámogatások,

adókedvezmények,

kölcsöngarancia. A Bizottság nem járul hozzá az exporttámogatáshoz, valamint az operációs költséggel összekapcsolt támogatásokhoz. Azonban megengedi azokat az állami támogatásokat, melyek segítik a technológia fejlődését, a kutatást, valamint a kisés közép vállalatok fejlődését. A cél az, hogy az acquis-val való harmonizáció által a rendszer hatásossá váljon. Ebben a tekintetben tanácsos az állami segélyt összekapcsolni a gazdaság újrastrukturálásának szélesebb céljaival, versenyképességének javításával. A közkiadásokat tekintve az intézkedések közül a következőket lehet megemlíteni: -

a fizetésekre költött kiadások korlátozása a közszektorban történő munkaerő toborzás befagyasztásán keresztül, valamint a termeléssel összhangban a bérek emelkedésének visszatartása

95.


-

a különböző részlegek átszervezésén keresztül a munkaerő jobb kihasználása azért, hogy jobban megfeleljen a modern kívánalmaknak, a vezetésbe új módszerek és koncepciók bevezetése speciális képzések és fejlődő programok keretében, valamint a számítógépek használatának elterjesztése

-

olyan új metódusok bevezetése, mint például az önfinanszírozás a célból, hogy segítsen a magánszektor számára a fejlesztési projektek tervezésében, finanszírozásában, valamint működésében

9.3.3 Az emberi erőforrás fejlesztése Az emberi erőforrás nagyon értékes az ilyen kis országok számára mint Ciprus, így az intézkedések, melyek a megfelelő felhasználását célozzák, nagy jelentőségűek. A fő intézkedések, ahogy az 1999-2000-es Fejlesztési Terv meghatározza, a következők: -

igazodás az acquis-hoz a munkakörülményekre való tekintettel

-

a foglalkoztatás változatos formájának előmozdítása, gondolva itt a szerződött

alkalmazott,

részmunkaidős

foglalkoztatás,

rugalmas

időbeosztás, valamint az ösztönző jutalmak bevezetése -

a feltételek kialakítása a foglalkozások szabályozására a célból, hogy harmonizálják az acquis-val, valamint a diplomák kölcsönös elérése érdekében

-

az emberi erőforrások eredményesebb kihasználása a munkaerő piaci szektorok között, a foglalkoztatási kategóriák között és a területek között jelen lévő minőségi és mennyiségi egyensúlytalanság csökkentésével

-

a női munkanélküli munkaerő felhasználása további infrastruktúra és lehetőségek

kialakításával

(úgy,

mint

előkészítő

osztályok,

részmunkaidős foglalkoztatás, rugalmas időbeosztás) -

munkaerő-képzés fejlesztése:

96.


Részvétel az Európai Programokban a célból, hogy fejlesszék az együttműködést Ciprus és a tagállamok között a továbbképzéseket fejlesztése érdekében.

Egy olyan szakmai minősítési rendszer elkészítése, mint amilyen a tagállamokban van, és a fejlődés érdekében az ehhez szükséges rendelkezések rögzítése, továbbá a szakmai minősítések átvizsgálása és elismerése, melytől azt várják, hogy hozzájárul a munkaerő minőségi javulásához és hatékonyságának növekedéséhez.

Az új információs technológiákra felkészítő képzések elősegítése.

A

munkahelyen

történő

vezetőségi

továbbfejlesztői

programok fejlesztésének elősegítése.

A termelékenység javítása azáltal, hogy segítik az új koncepciókat

és

módszereket

a

szervezeten

belül,

fejlesztik a vállalkozásokat és az új technikákat a termelékenység

növekedése

érdekében,

valamint

a

vállalkozói egységek egy rendszert vezetnek be a szakmai kockázatok kezelésére és javítják a dolgozói környezetet.

9.3.4 Ciprus, mint nemzetközi információs központ Ciprus szolgáltatás szektorának széles fejlődése valamint a hagyományos tevékenységeken - mint például a turizmus - túl a diverzifikációra és a tevékenységek fejlesztésére való lehetősége, nemzetközi szerepét tekintve új kilátásokat nyit számára. Különleges hangsúlyt fektetnek azokra a lehetőségekre, melyek az információs szektor fejlődésének eredményeként nyitva állnak előtte. Az információs szolgáltatások széles szektorában történő fejlesztés elősegítése érdekében tett intézkedések közé, a következőket sorolják:

97.


-

Garancia a lakosok jogainak védelmére az EU-val egyvonalban, különös tekintettel

a

személyes

információk

kiadására.

Az

információs

technológiában használt Uniós szabványok támogatása. -

Ciprus és a szomszédos országok közötti kommunikációs kapcsolatok fejlesztése.

-

E-kereskedelem támogatása.

-

Hangsúlyt fektetnek az oktatásban használt információs technológiára és az oktatási intézmények Internethez való hozzáférésére.

-

A munkaerő fejlesztése az információs technológia területén, valamint az információs technológiáról speciális továbbképző programok kialakítása.

9.3.5 A kutatás támogatása, valamint az információs társadalomra fektetett hangsúly Cipruson a kutatási szektor nem annyira fejlett, mint az unió tagállamaiban. Ezt a ráfordítások szintje is mutatja, mely a tagállamokhoz képest – ahol a kutatásra fordított kiadások a GDP 2%-4%-át adják – a GDP alig 0,5%-át teszi ki. Az elmúlt években azonban erősödtek a kutatói tevékenységek. Ehhez hozzájárult az, hogy megalapították a Ciprusi Egyetemet és a Kutatás Fejlesztésének Intézményét, valamint az, hogy Ciprus lehetőséget kap az EU kutatási programjaiban való részvételre. A kutatás további fejlesztéséért tett intézkedések közül, a következőket lehet kiemelni: -

Azon lehetőségek kihasználása, melyek biztosítják részvételüket az uniós kutatási programokban.

-

A kutatói irodák valamint vállalkozások közötti együttműködés elősegítése a kutatási programok fejlesztése érdekében.

98.


-

A kutatási infrastruktúra erősítése, különös tekintettel az információs technológia, az energia, a hírközlés, a vízi források megőrzése és a környezetvédelem területeire.

-

A külföldi kutatói egységekkel való együttműködés előmozdítása, a know-how Ciprusra való érkezése céljából.

9.3.6 A közszektor megreformálása A közszektorban a probléma az alacsony teljesítményből és magas költségekből adódik. A globalizáció új feltételei valamint Ciprus uniós csatlakozása, megfelelő reformokat hoz az állam és a közszolgáltatás hagyományos szerepébe, melynek illeszkedniük kell az új elvárásokhoz, és reagálniuk kell a modern szükségletekre. Ez magába foglal bizonyos változásokat a szolgáltatás működésében és szerkezetében azért, hogy fejlesszék a hatékonyságot és csökkentsék a felesleges bürokráciát, mely hátráltatja a közszektorok működését. A következőkre van szükség ahhoz, hogy a hatékonyság növekedjen a közszektorban: -

Az eljárások leegyszerűsítése, a funkciók decentralizálása.

-

Az oktatás és a továbbképzési programok fejlesztése különös hangsúllyal a vezetőségi szektorra és az információs szektorra.

-

A civil alkalmazottak értékelési rendszerének átvizsgálása azért, hogy a céljaikat szolgálják.

-

A munkaerő hatékonyságával összefüggő ösztönzések bevezetése.

-

Nagyobb szabadság támogatása a döntéshozói szinteken.

-

Az állam felmentése olyan szolgáltatások ellátása alól, melyek sokkal hatásosabban elláthatók a piac által, valamint összpontosítás arra, hogy a szolgáltatásokat rendszeresen ellássák.

99.


-

A számítógépesítés felgyorsítása olyan tevékenységekben melyeknek jelentős szükségük van rá.

9.3.7 Ciprus, mint üzleti központ szerepe a Mediterrán térségben Ciprus történelme során központi szerepet töltött be gazdasági téren a KözépKeleten. Az utolsó két évtized tanúsította Ciprus fokozatos átalakulását egy nemzetközi központtá (a turizmus, a tranzitkereskedelem, a nemzetközi üzlet, a tengeri tevékenységek és általában a szolgáltatások központjává). Komparatív előnyök: Ciprus, jó hírű nemzetközi üzleti központtá alakulását a sziget komparatív előnyeinek tulajdonítják, mely a következőkből származik: -

stabil makroökonómiai környezet és egy általánosan kedvező vállalkozói környezet, mely elősegíti a magánkezdeményezések virágzását,

-

kedvező adórendszer, melyet viszonylag alacsony adóráta és széles adókedvezmény jellemez,

-

a munkaerő magas képzettsége, mely a nemzetközi viszonyokhoz képest alacsony szolgáltatói árral párosul,

-

a társadalmi partnerek közötti megbízható ipari kapcsolatok,

-

magas életminőség, mely alacsony árszínvonallal társul,

-

Ciprus stratégiai földrajzi helyzete (három kontinens kereszteződésében helyezkedik el),

-

brit modellen alapuló modern jogi és könyvelői rendszer,

-

fejlett infrastruktúra, főleg a hírközlésben, repterek és kikötők területén, valamint,

-

az EU-val létesített széleskörű politikai, kulturális és gazdasági kötelék, mely a teljes jogú tagságért való tárgyalás után a tagsággal párosul.

100.


A közvetlen külföldi befektetések vonzása, beleértve a Ciprus és külföldi vállalatok közötti közös vállalatok kialakulásának fejlesztését, mindig is a Kormány politikájának fő célkitűzései közé tartoztak, célba véve ezzel a fejlett technológia és a know-how Ciprusra érkezését. A külföldi befektetők hasznot húznak többek között a már említett alacsony adószínvonalból, és az adókedvezményekből. A Ciprusi Alkotmány garantálja a magántulajdonhoz való jogot függetlenül attól, hogy ciprusiról vagy külföldiről van-e szó. Az államosítás soha nem tartozott a Kormány feladatai közé. Sőt, Ciprus aláírója az Államok és Más Országok Nemzetei Közötti Viták Rendezésének Konvenció Szerződésnek89, valamint számos országgal kétoldalú megállapodást írt alá a kettős adózás elkerülése érdekében. A külföldi befektetések ösztönzése: Ahogy már említettem, a Ciprusi Kormány számos kedvezményt ajánl a közvetlen külföldi befektetők számára, beleértve a következőket: -

alacsony vállalati nyereségadó, 20-25% közötti

-

tíz év kedvezményt olyan nyereségekre, melyek olyan tevékenységből adódnak, amik bővítik a turizmust, mint például golf pályák, vidámparkok, egészségcentrumok, kishajó kikötők, stb.

-

ipari telkek méltányos áron való eladása

-

nulla vám az Ipari Szabad Zónában működő vállalatoknak

-

kétoldalú szerződések számos országgal a kettős adóztatás elkerülése érdekében

Nemzetközi vállalatok vonzása: A Ciprusi Kormány szintén hangsúlyt fektet a sziget, mint magas színvonalú üzleti központ fejlesztésére a komparatív előnyei kiaknázásán valamint az adókedvezményeken keresztül. Ezek közül a legfontosabbak: -

alacsony adószint, melyek a Cipruson működő nemzetközi üzleti vállalkozások és nemzetközi üzleti hálózatok esetében 4,25%

89

Convention for the Settlement of Disputes between States and Nationals of Other States

101.


-

alacsony jövedelem adó – mely 0-20% közé esik – azoknak a külföldi alkalmazottaknak, akik Cipruson élnek és valamelyik nemzetközi vállalatnál dolgoznak

-

gépek és közlekedési eszközök vámmentes importja

-

háztartási kellékek és járművek vámmentes importja azoknak a külföldi alkalmazottaknak, akik Cipruson élnek és valamelyik nemzetközi vállalatnál dolgoznak

9.4

Egyéb üzleti tevékenységek a régióban90

9.4.1 Hajózási központ Ciprus egy nemzetközi hajózási központtá alakult át, a tengeri tevékenység igazgatása és a szállítási szolgáltatások nyújtása miatt. A tengeri nemzetek ranglistáján a hatodik helyet foglalja el. Ezt a fejlődést, Ciprus komparatív előnyeinek, kiváló szolgáltatásainak és adókedvezményeknek tulajdoníthatjuk. A kormány stratégiájának fontos része, hogy elősegítse a nyilvántartott hajók biztonságának és minőségének folyamatos fejlődését. A Ciprusi Kormány jóváhagyta az olyan főbb nemzetközi konvenciókat, mint a tengeri biztonság, tengeri szennyezés megelőzése, képzés, tengerjárók igazolása és őrzése.

9.4.2 Tranzit kereskedelmi központ Ciprus a Kelet-mediterrán térség egyik legfontosabb tranzit kereskedelmi központja. Ez köszönhető többek között úgy a sziget elhelyezkedésének, mint a hatékony vám ügyintézéseknek és a megbízható kezelési és szállítási rendszernek.

90


102.


9.4.3 Ciprus, mint vállalkozói bázis a Közép-Kelet régió számára Ciprus ugyan úgy, mint a múltban és a jelenben, a jövőben is telephelyéül szolgál a külföldi vállalkozóknak, kihasználva így a közép-keleti térség előnyeinek lehetőségét. Ezek a vállalatok hasznot húzhatnak úgy a sziget elhelyezkedéséből, mint baráti kapcsolatukból melyet a függetlenség utáni idők óta tartanak fenn a régió összes országával, valamint a ciprusi vállalkozók azon tapasztalataiból, melyet e piacok különleges jellemzőiről szereztek. Ez a tapasztalat Ciprus és régió országainak erős kereskedelmi kapcsolatainak valamint a ciprusi vállalkozók ezeken a területeken folytatott befektetéseinek terméke. Valamint még egy előny, amiért Ciprust a középkeleti piacok küszöbének tekintik, a már említett kettős adóztatások elkerülésére kötött szerződések.

103.


10

A MAGYAR-CIPRUSI KAPCSOLATOK91 Magyarország a Ciprusi Köztársasággal 1960. október 18-án létesített

diplomáciai kapcsolatot. 1989-től működött nagykövetségünk Nicosiában, amit azonban 1992 augusztusában pénzügyi okok miatt fel kellett számolni. Ezt követően Libanonból, a bejrúti magyar nagykövetség bezárása után, 1995 végétől, pedig ismét Athénből akkreditáltuk

nagykövetünket

Ciprusra.

Az

1999

áprilisában

elfogadott

kormányhatározat értelmében 1999. november 29-én ismét megnyitottuk nicosiai nagykövetségünket ügyvivő vezetésével, athéni nagykövetünk akkreditálásának fenntartása mellett. 2003 januárjától államközi kapcsolatainkat nagyköveti szintre emeltük. Cipruson a magyar állami jelenlét fenntartása mind a kétoldalú kapcsolatok tükrében, mind pedig európai integrációs politikánk tekintetében kiemelten fontos kérdés. 1992 augusztusa óta működik Budapesten ciprusi nagykövetség ideiglenes ügyvivő vezetésével. Nagykövetüket Prágából akkreditálják. A Ciprussal fenntartott kapcsolatainkat a következő tényezők határozzák meg: -

Érdekeltségünk Ciprus EU-tagságában és a ciprusi rendezés sikeres kimenetelében.

-

Magyar ENSZ békefenntartói kontingens állomásoztatása a szigeten (UNFICYP);

-

Aktív oktatási kapcsolataink (ciprusi diákok magyarországi képzése);

-

A számottevő kétoldalú turizmus (évi 11 -12 ezer fő oda-vissza).

A Ciprusi Köztársaság nagyra értékeli a magyar álláspontot a ciprusi kérdésben, amely az ENSZ határozatokon alapszik, ennél többet nem is vár el. Magyarország megszavazta azokat az ENSZ-határozatokat, amelyek tiltják a szakadár állam (ÉCTK) nemzetközi elismerését. Ezért magyar hatóságok nem tartanak fenn kapcsolatot az Észak-Ciprusi Török Köztársasággal. Ciprusi részről nagyra értékelik, hogy békefenntartó alakulattal (1995-től kezdődően, jelenleg 121 fővel) veszünk részt az

91

Magyar-ciprusi tudományos és technológiai együttműködés www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/ciprus/ciprustud.htm 2003.10.16.

104.


UNFICYP-ben. A 2001. júniusában történt osztrák és a szlovén kivonulást követően magyar-szlovák összetételűre változott a 4. szektor kontingense. A magyar-ciprusi államközi kapcsolatok rendezettek, vitás kérdések nem terhelik. A legutolsó hivatalos államfői látogatásra 1989. májusában került sor, amikor George Vasiliou köztársasági elnök tett látogatást Budapesten. Érvényes ciprusi meghívással rendelkezik Mádl Ferenc köztársasági elnök. A korábbi években élénk volt a kapcsolat a két parlament között: 1992 januárjában Alexis Galanos, a ciprusi parlament elnöke járt Budapesten, 1993 áprilisában a magyar Országgyűlés elnöke látogatott Ciprusra, azóta azonban nem került sor magas szintű érintkezésre a két parlament között. 2000. március 25-27-én a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöksége tett látogatást Nicosiában, a ciprusi Külügyi Bizottság viszontlátogatására 2002. február 5-8 között került sor. Magyarországi látogatásra szóló meghívással rendelkezik Demetris Christofias parlamenti elnök. Tizenhat évi szünet után 1996. október 15-17-e között látogatott Kovács László külügyminiszter Nicosiába, melynek során aláírásra került a két tárca közötti együttműködési jegyzőkönyv. 2001. november 22-én Martonyi János külügyminiszter tett hivatalos látogatást Cipruson. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a ciprusi Magyar Napok keretében 2001. október 25-26-án helyszíni tárgyalásokat folytatott. A magyar-ciprusi kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben nagyarányú magyar aktívum mellett növekedést mutat. 2001-ben a kétoldalú forgalom 23,9 M USD tett ki. A 2001-ben 300%-kal növekedő magyar export értéke elérte a 21,7 millió USD-t, míg az import – némi csökkenéssel - 2,2 millió USD volt. 2001. első három havában exportunk tovább nőtt 1,8 M USD-t tett ki, míg a Ciprusról származó behozatal 0,9 M USD volt. A KSH 1998. évi adatai szerint a Magyarországon befektetett ciprusi tőke eléri a 130 M USD-t. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2000-ben 16,1 M USD értékű ciprusi tőke áramlott be hazánkba. Több magyar-ciprusi vegyes vállalat működik és mintegy 350 magyar érdekeltségű off-shore vállalat van jelen a ciprusi piacon. A MALÉV évek óta repül Larnakába (jelenleg heti 3 járat). Egyezményes

kapcsolataink

kielégítők:

idegenforgalmi,

kereskedelmi,

gazdasági, műszaki és ipari együttműködési, továbbá konzuli, vízummentességi, kettős adózást kizáró, beruházásvédelmi, közúti fuvarozási valamint kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezményeink vannak. A két ország közötti hajózási

105.


egyezmény jelenleg egyeztetés alatt áll. Folyamatban van a vízummentesség időszakának kölcsönösen 90 napra történő kiterjesztése. A két ország között oktatási, tudományos és kulturális együttműködési megállapodás és munkaterv keretében rendben folyik az ösztöndíjas csere. Élénk az érdeklődés a magyarországi angol nyelvű képzés iránt. 1989-ben Cipruson megalakult a Ciprusi-Magyar Baráti Társaság, amelynek tagjai elsősorban a Magyarországon egyetemet végzett ciprusiak.

10.1

Magyarország álláspontja a ciprusi kérdésben92 A ciprusi kérdéssel kapcsolatos álláspontunk mindazokat az elemeket

tartalmazza, amelyeket az általunk is megszavazott és máig is érvényes ENSZhatározatok előírnak (független, szuverén, területileg egységes Ciprus, de két közösségű és két zónás föderáció, az ÉCTK el nem ismerése, a főtitkár jószolgálati missziójának támogatása), ugyanakkor mindkét népközösség – így a török ciprióták – jogos érdekeit is figyelembe veszi. Ez a pozíció megfelelően kiegyensúlyozott, amit mind Görögország és a Ciprusi Köztársaság, mind pedig Törökország értékel, ennél többet egyik fél sem vár el tőlük. Ebből az egyensúlyból bármilyen irányban történő kimozdulás biztosan maga után vonná valamelyik partnerünk ellenlépését. Mindkét irányban szívesen fogadott érv: Magyarország békefenntartókkal járul hozzá az UNFICYP tevékenységéhez, a népközösségek közötti összetűzések megakadályozásához és humanitárius feladatok ellátásához. Támogatjuk Ciprus EU-tagságát, mert: -

Ciprust európai országnak tartjuk, amely osztja az európai értékeket és teljesíti a tagsági kritériumokat.

-

Erősödik a földközi-tengeri biztonság, hiszen az EU (a NATO-val együtt) a stabilitás záloga. A mediterrán térség biztonsága magyar érdek is.

92

Ciprus-magyar politikai kapcsolatok www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/ciprus/cipruspol.htm 2003.10.15.

106.


-

Segítene európai módon rendezni a kisebbségi kérdéseket, ez a török népközösség érdeke is.

-

Ciprus EU-tagságának kilátása – megítélésünk szerint – elő fogja mozdítani a ciprusi rendezést is.

-

Az integráció előnyös a török cipriótáknak is mind gazdaságilag (életszínvonal-emelkedést eredményezne), mind politikailag (kitörne a jelenlegi elszigeteltségből).

-

Az EU-tag Ciprus vámunióba kerülne Törökországgal is, amiből Törökország is profitálhat.

107.


BEFEJEZÉS Ciprus mindig is az európai országok családjába tartozott. Számára a csatlakozás egy természetes választás volt, melyet kultúrája, civilizációja, történelme és demokráciája is bizonyít. Bár a ciprusi problémára a mai napig nem sikerült mindkét fél számára elfogadható megoldást találni – ami véleményem szerint minél tovább húzódik, annál nehezebb lesz – Ciprus számára a csatlakozás számos politikai, gazdasági, szociális, környezetvédelmi, stb. előnnyel szolgál. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az uniós tagság kötelezettségekkel, valamint egy olyan átmeneti időszakkal jár, mely néhány gondot okozhat Ciprus számára. Azonban kétségtelen, hogy Ciprus számára a csatlakozás előnyei meghaladják hátrányait. Ténylegesen az Unió, mint egy nagyobb gazdasági és politikai keret, sokat segíthet a ciprusi probléma megoldásában. Van ok azt hinni, hogy Ciprus az Unió tagjaként nem lesz többé a görög-török ellentét tárgya. Egy közös Ciprusi állam, az Unióban

megalapozhatja

a

török-görög

együttműködést,

amely

megerősítheti

Törökország és az Európai Unió közötti köteléket. Azonban sokkal járulhat hozzá Ciprus is a csatlakozáshoz. Földrajzi elhelyezkedése, az ország gazdasági helyzete, a lakosság elhivatottsága, mind olyan tényezők, mellyel hozzájárul az Unión belüli stabilitáshoz, jóléthez. Ciprus elhelyezkedéséből kifolyólag összeköti az Uniót a Közép-Kelettel és a keleti országokkal, így ezáltal a térség gazdasági és pénzügyi szolgáltatások központjává, valamint közlekedési és kommunikációs központjává válhat. Fejlett technikai infrastruktúrája és a jól képzett emberi erőforrás miatt az európai vállalatok számára megfelelő helyszínt szolgáltat vállalkozásuk irányítása céljából. Továbbá megvédheti Európát a terrorizmustól, valamint a kábítószerek beáramlásától. Együtt minden európai ország, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, tagállam vagy tagjelölt, együttműködhet a célból, hogy egy egyesült, virágzó, biztonságos és nemzetközi befolyással bíró Európai Uniót építsen fel.

108.


TÁBLÁZATOK 1. TÁBLÁZAT CIPRUS KÜLKERESKEDELME 1998- 2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT)

Hazai Export93 Re-exportálás 94 Összes Export Összes Import

1998 1999 2000 2001 2002 221,337 215,212 240,762 246,990 231,604 329,797 327,707 351,102 381,039 279,674 551,134 542,919 591,864 628,029 511,277 1,904,710 1,970,905 2,401,926 2,528,720 2,486,612

2001-2002 Változás %-ban -6.2 -26.6 -18.6 -1.7

Teljes Kereskedelem

2,455,844 2,513,824 2,993,790 3,156,749 2,997,889

-5.0

Forrás: Imports and Export Statistics. Department of Statistics and Research. Ministry of Finance, Cyprus

2. TÁBLÁZAT TELJES IMPORTMEGOSZLÁS TERMÉKCSOPORTOK SZERINT 1998- 2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT)

Nyersanyagok Fogyasztói Javak Közlekedési Eszközök Üzemanyag és Kenőanyagok Tőkejavak Egyéb Teljes Import

1998 655,689 650,679 245,150

1999 611,385 689,089 251,713

2000 710,257 793,111 302,433

2001 736,688 793,223 328,866

2002 725,019 713,567 397,201

% 29.2 28.7 16.0

125,826

173,532

310,252

302,471

269,697

10.8

213,116 14,254

199,684 45,506

254,771 31,106

269,550 97,922

246,830 134,298

9.9 5.4

1,904,714 1,970,909 2,401,930 2,528,720 2,486,612

100.0


93 94

Kereskedelmi raktárak belföldi termelését beleértve Kereskedelmi raktárak külföldi termelését beleértve

109.


3. TÁBLÁZAT TELJES IMPORT MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTOK SZERINT 1998- 2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT)

Európai Unió Ázsia Egyéb Európai országok Észak- és KözépAmerika Arab országok Egyéb Teljes Import

1998 1999 2000 2001 2002 1,042,465 1,036,700 1,239,206 1,284,576 1,318,711 384,787 404,231 503,918 510,399 507,714

% 53.0 20.4

137,605

136,527

192,249

205,558

213,368

8.6

250,474

223,639

259,075

246,388

131,717

5.3

47,377 42,006

91,394 78,418

132,276 75,206

134,600 147,199

130,686 184,416

5.3 7.4

1,904,714 1,970,909 2,401,930 2,528,720 2,486,612

100.0


4. TÁBLÁZAT HAZAI EXPORT MEGOSZLÁSA TERMÉKCSOPORTOK SZERINT (kereskedelmi raktárakat kivéve) 1998- 2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT) 1998 1999 2000 2001 2002 Ipari termékek 137,676 133,000 148,815 150,452 141,574 Nyers mezőgazdaségi termékek 40,501 36,490 34,392 43,799 36,881 Feldolgozott mezőgazdaségi termékek 24,449 25,347 28,229 28,030 32,932 Feldolgozott ásványi anyagok 8,963 9,448 10,795 9,697 7,397 Ásványi nyersanyagok 1,473 2,018 1,562 1,882 3,076 Egyéb 99 225 165 84 58 Teljes hazai Export

213,161 206,528 223,958 233,944 221,918

% 63.8 16.6 14.8 3.3 1.4 0.0 100.0


110.


5. TÁBLÁZAT FŐBB IPARI TERMÉKEK EXPORTJA (kereskedelmi raktárakat kivéve) 1998-2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT) Termék Gyógyszerészeti termékek Ruházat Cement Műanyagáru Bútor Papíráru Dohány Parfüm és kozmetikai termékek Zsírok és olajok Lábbeli Alumínium termékek Szivattyú Hűtők Seprűk, kefék, felmosófák, stb. Motorszűrők Világítási felszerelések, tartozékok Elektromos akkumulátorok Egyéb Összesen:

1998 20,281 29,031 8,970 4,157 7,388 4,974 12,179 2,859 3,227 8,357 1,555 2,305 1,712 1,214 1,139 2,141 1,147 25,040

1999 25,166 22,750 7,788 3,775 6,693 3,937 14,051 2,214 2,370 7,089 2,332 2,287 1,762 1,105 957 2,512 1,072 25,140

2000 30,859 22,456 10,811 3,900 7,862 4,787 16,192 2,445 2,783 6,126 3,071 3,169 1,987 1,331 1,035 1,834 871 27,296

2001 39,411 19,699 8,396 4,040 6,828 5,955 10,767 3,370 2,056 3,849 2,797 2,829 2,774 1,337 1,163 1,351 1,143 32,687

2002 43,107 15,994 8,796 6,246 5,922 5,532 4,545 3,586 3,180 3,174 2,775 2,382 1,946 1,381 1,243 1,192 1,171 29,402

137,676 133,000 148,815 150,452 141,574


111.


6.TÁBLÁZAT FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK EXPORTJA (kereskedelmi raktárakat kivéve) 1998-2002 KÖZÖTT (MILLIÓ CIPRUSI FONT)

Nyers mezőgazdasági termékek Citrusfélék Friss szőlők Sárga- és görögdinnye Burgonya Okra Cékla Egyéb zöldségek (friss,fagyasztott vagy szárított) Élő hal Egyéb Mezőgazdaságból származó ipari termékek Halloumi sajt Sajtok (halloumit kivéve) Borok Gyümölcs- és zöldséglevek Hús (fürjt kivéve) Nyers irha és bőrök Konzervált gyümölcsök Egyéb Összesen

1998 40,501

1999 36,490

2000 34,392

2001 43,799

2002 36,881

12,731 2,458 35 18,998 101 229

13,838 1,732 73 14,034 142 270

12,785 1,565 109 12,328 135 261

14,718 1,506 149 17,511 264 222

18,304 561 341 11,104 397 37

2,946

3,162

3,175

4,183

3,763

845 2,158

1,460 1,779

1,682 2,352

1,978 3,268

2 2,372

24,449

25,347

28,229

28,030

32,932

5,438 1,274 6,786 3,115 2,675 839 1,548 2,774

6,053 1,190 7,292 2,911 2,513 778 1,539 3,071

7,564 1,153 6,232 3,500 3,240 1,281 1,531 3,728

7,663 895 5,333 4,052 2,880 2,040 944 4,223

10,946 1,151 5,126 4,667 4,523 1,281 937 4,301

64,950

61,837

62,621

71,829

69,813


112.


7. TÁBLÁZAT ORSZÁGCSOPORTOK SZERINTI EXPORT (kereskedelmi raktárakat beleértve) 1998- 2002 között (MILLIÓ CIPRUSI FONT)

Európai Unió Arab országok Egyéb Európai Országok Ázsia Egyéb országok Kereskedelmi raktárak

1998 1999 2000 2001 2002 111,629 109,106 114,776 122,317 117,561 57,269 52,930 59,580 55,778 47,058 18,644 15,261 18,819 25,674 26,258 13,027 14,250 16,495 16,699 15,846 12,593 14,982 14,289 13,476 15,195 8,175 8,683 16,803 13,046 9,686

% 50.8 20.3 11.3 6.8 6.6 4.2

Teljes hazai export

221,337 215,212 240,762 246,990 231,604

100.0


113.


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Joseph S.Joseph: Cyprus ethnic conflict and international politics. From independnce to the threshold of the EU; Macmilan Ltd. 1997.; 116-126. oldal 2. Zenon Stavrinide: Greek Cypriots Perceptions In: Clement H. Dodd: The need for new perspectives; The Eother Press, 1999.; 54-95. oldal 3. Necati Münir Ertekün: The Turkish Cypriot Outlook In: Clement H. Dodd: The need for new perspectives; The Eother Press, 1999.; 97-113. oldal 4. Heinz-Jürgen Axt: The Island of Cyprus and the European Union In: Clement H. Dodd: The need for new perspectives; The Eother Press, 1999.; 174-195. oldal 5. The European Union and Cyprus, Published by the Delegation of the European Commission to Cyprus, 1997. 6. Niyazi Kizilyürek: Cyprus and the EU In: Cyprus Journal of European Studies, Vol I. No. 2. Spring 2002., by European International College 7. Redmond, John: The Next Mediterranean Enlargement of the European Community: Turkey, Cyprus, Malta, Dartmouth, Aldershot, 1993. 8. Mr. Antonis Malaos: Cyprus economy and the EU accession process, Speach at the Summer School in 2000.09.04. 9. Mr Antonis Malaos: The challenges of the Cypriot economy in the process of accession to the EU, Speach at the Summer School on „The Future of Europe”, 2002. szeptember 10. Mr. T. Klerides: Threats and Opportunities lying in view of EU membership, Speach at the Seminar for foreign banks on „The Cyprus economy”, 2002. október 25. 11. Roderick Pace: Enlargement and the Mediterranean Dimenson of the European Union: The role of Cyprus In: Cyprus and the European Union, edited by: Andreas Theophanous, Nicos Peristianis, Andreas Ioannou, Research and Development Center – Intercollege Press, 1999. 25-41. oldal 12. Miroslav N. Jovanović: Enlargement of the European Union: Economic Dimension In: Cyprus and the European Union, edited by: Andreas

114.


Theophanous, Nicos Peristianis, Andreas Ioannou, Research and Development Center – Intercollege Press, 1999. 41-67. oldal 13. Nicos Peristianis: A Federal Cyprus in a Federal Europe In: Cyprus and the European Union, edited by: Andreas Theophanous, Nicos Peristianis, Andreas Ioannou, Research and Development Center – Intercollege Press, 1999. 125-139. oldal 14. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001. 15. Molnár Andrea: A Ciprus-dilemma, avagy az európaiság ára, In: Az Európai Unióról – kitekintéssel, Európai Tükör, Műhelytanulmányok, No. 21., ISM, Budapest, 1997. 16. Vándor János: Sem vele, sem nélküle: Ciprus és a csatlakozási tárgyalások, In: Külpolitika 1999. tavasz-nyár. 17. Régi-új elnök Észak-Cipruson; HVG 1995. április 29. 31. oldal 18. Cypriots make steady progress towards EU accession; European Report, 1995. december 06. 19. Tálas Andrea: Feszültség Cipruson: A nicosiai faló; HVG 1996. augusztus 24. 18-20. oldal 20. Szegő Gábor: Ciprusi párbeszéd – halvány reménnyel; Népszabadság, 1997. június 10., 2. oldal 21. Lionel Barber, David Buchan: EU reaches compromise deal over Cyprus; Financial Times, 1998. március 16. 22. Tálas Andrea: Új Ciprusi Elnök, Kemény hangok, HVG, 2003. február 22., 19. oldal 23. Ciprust Svájc mintájára alakítanák át, Népszabadság, 2003. február 26. http://www.figyelonet.hu/cikk.php?id=3&cid=54864 – 2003.10.12. 24. Kudarc a Ciprusról folyó tárgyalásokon, Népszabadság, 2003. március 11. http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=99608&DocID=91845#91845 – 2003.10.12. 25. Ciprusnak csak a görög fele csatlakozhat?, Figyelő, 2003. március 13. http://www.figyelonet.hu/cikk.php?id=3&cid=55674 – 2003.10.12.

115.


26. Aláírták Athénban az EU-csatlakozási szerződést, Népszabadság, 2003. április 16. szerző: MTI http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=105995&DocID=96709#96709 – 2003.10.12. 27. Esély vagy gyarmati státus? Visszhangok a jövőre csatlakozó országokból, Népszabadság, 2003. április 18. szerző: MTI http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=106350&DocID=97028#97028 – 2003.10.12. 28. Tálas Andrea: Ciprusi határnyitás: Zöld út, HVG, 2003. május 03. http://hvg.hu/folio_cikk.xhtml?cmd=get&host=192.168.19.41/lpbin20/lpext.dll/I nfobase26/1/4b/56%3Fc%3Dcurr – 2003.10.12. 29. Erdogan Ciprus török részén, Népszabadság, 2003. május 10. szerző: MTI http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=109753&DocID=99754#99754 – 2003.10.12. 30. Törökország vámunióra lépett Észak-Ciprussal, Népszabadság, 2003. augusztus 08. szerző: MTI http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=125742&DocID=111876#111876 – 2003.10.12. 31. CYPRUS EXTERNAL TRADE DEVELOPMENTS IN 2002→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/trade.htm 2003.10.18. 32. http://www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsf/0/AC5D0EAF3DB36F34C225 6D960023F410?OpenDocument&languageNo=1 - 2003.10.21. 33. Development Planning and Economic Development→ http://www.pio.gov.cy/cyprus/economy/econdev.htm - 2003.10.20. 34. Intergovernmental Conference EU - Cyprus, 10.11.98→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news008.htm - 2003.11.22. 35. Substantive Cyprus-EU Negotiations 3rd EU-Cyprus Intergovernmental Conference (19/4/1999)→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news012.htm - 2003.11.22.

116.


36. Substantive Cyprus-Eu Negotiations 4th EU-Cyprus Intergovernmental Conference (19/5/1999)→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news016.htm - 2003.11.22. 37. Fifth Meeting of the Conference on Cyprus' Accession to the European Union at the Level of Chief Negotiators in Brussels (30/9/1999)→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news022.htm - 2003.11.22. 38. Sixth Meeting Of The Conference On The Accession Of Cyprus To The European Union At Deputy Level In Brussels (12.11.1999)→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news023.htm 39. http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news024.htm - 2003.11.22. 40. 7th Meeting of the Conference at Deputy Level (Brussels, 6 April 2000)→http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news029.htm - 2003.11.22. 41. Eighth Meeting at Deputy level held in Brussels on 26 May 2000→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news031.htm - 2003.11.22. 42. Ninth Meeting at Deputy Level held in Brussels on 5 October 2000→http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news037.htm - 2003.11.22. 43. Tenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level (Brussels 16 November 2000).→ http://www.cyprus-eu.org.cy/eng/06_news/news040.htm - 2003.11.22. 44. Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Eleventh Meeting of the InterGovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level. Brussels, 29 March 2001→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news043.htm - 2003.11.22. 45. Speech by H.E. Dr.George Vassiliou at the Twelfth Meeting of the InterGovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level Brussels, 17 May 2001→http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news048.htm - 2003.11.22. 46. (12/6/2001) 7th Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Ministerial Level, Luxemburg→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news053.htm - 2003.11.22.

117.


47. (27/7/2001) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the 13th Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level, Brussels→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news013.htm - 2003.11.22. 48. (28/11/2001) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Fourteenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news073.htm - 2003.11.22. 49. (12/12/2001) Closing of the Chapter "Justice and Home Affairs" at the 8th Meeting of the Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union held at ministerial level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news074.htm -2003.11.22. 50. (21/3/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Fifteenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news080.htm - 2003.11.22. 51. (19/4/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Sixteenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news084.htm - 2003.11.22. 52. (10/6/2002) Closing of the Chapter "Competition Policy" at the 9th Meeting of the Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union held at ministerial level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news087.htm - 2003.11.22. 53. (28/6/2002) Speech by H.E. Dr. George Vassiliou at the Seventeenth Meeting of the Inter-Governmental Conference for the Accession of Cyprus to the European Union at Deputy Level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news089.htm - 2003.11.22. 54. (30/7/2002) Closure of the Phytosanitary and Veterinary part of the Chapter of Agriculture during 18th Intergovernmental Conference for the Accession of Cyprus to the EU, held at Chief Negotiators level→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news091.htm - 2003.11.22.

118.


55. (13/10/2002) Copenhagen European Council: Completion of the Accession Negotiations with the official confirmations of the closure of the Chapters of Agriculture, Budget and Other→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/06_news/news096.htm - 2003.11.22. 56. Csatlakozási Szerződés: VII. Melléklet→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00034.hu03doc - 2003.10.18. 57. 3. Jegyzőkönyv, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00042.hu03.doc 2003.10.18. 58. 10. Jegyzőkönyv, Ciprusról→ www.kum.hu/eu/magyar/aa00043.hu03.doc 2003.10.18. 59. Presidency Conclusions Copenhagen European Council 12 and 13 december 2002→ http://www.cypruseu.org.cy/eng/07_documents/copenhagen_presidency_conclusions.pdf 2003.11.22.

119.

CIPRUS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

Recommend Documents