Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám:
CÍM:
Előterjesztő:
48638/2011.
ELŐTERJESZTÉS AZ ANYAKÖNYVI SZOLGÁLTATÁSOK HELYI SZABÁLYAIRÓL (RENDELETALKOTÁS)
Dr. Dobos József jegyző
Az előterjesztést megkapta:
Jogi és Ügyrendi Bizottság
Törvényességi véleményezésre 2011. január . bemutatva:
Meghívottak:
1
Előadó: Dr. Tószegi Ildikó Tisztelt Közgyűlés! Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló többször módosított 1982. évi 17.tvr. (továbbiakban At.) felhatalmazta a települési önkormányzatokat arra, hogy rendeletben határozzák meg a hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, valamint az e többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét. Fontos kiemelni, hogy az At. 15/A § (6) bekezdése alapján ezekért a szolgáltatásokért díjat kell fizetni, továbbá a 15/A § (7) bek. alapján az anyakönyvvezetőnek a munkaidőn kívül végzett közreműködésért járó díjat meg kell határozni. Ezért a rendeletalkotás az önkormányzat számára kötelező. Ugyanezen jogszabály 15/A § (2) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat biztosítja a házasságkötésre, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget, amelyben a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik. A (3) bekezdés szerint, a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi. A jogszabály kötelezően határozza meg a házasság megkötésének valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényben előírt módját és azt, hogy az eseményhez méltó körülményeit akkor is biztosítani kell, ha az hivatali helyiségen kívül történik. E szabályokat a rendelettervezet elkészítése során figyelembe vettük. Sopronban a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségeiben, valamint a külső helyszíneken tartott házasságkötésekért járó díjazást a hivatali szolgáltatásokról szóló szabályzat határozza meg. Külső helyszíneken 4 éve tartunk házasságkötéseket. A külső helyszíneken történő házasságkötést a házasulók kérelme alapján a jegyző engedélyezte úgy, hogy megvizsgáltunk minden olyan szempontot, amelyet az At. jelenleg is előír. Ilyen külső helyszínek voltak a Hotel Fagus, a Hotel Sopron, Mediterrano Étterem, Bányászati Múzeum udvara, Szélmalom vendéglő. Minden helyszín esetében egyeztettünk az üzemeltetővel, és meggyőződtünk arról, hogy a megfelelő körülmények biztosítottak. Külső helyszínen ezen kívül csak kivételes esetben a jogszabály rendelkezéseinek betartásával, kórházban, büntetés-végrehajtási intézetben valamint a rendőrségi fogdán került sor házasságkötésre. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében történő házasságkötés tényleges költségei meghaladják a jelenlegi szabályzatban meghatározott térítési díj öszszegét. A tényleges költségek közé tartozik az alkalmazottak, anyakönyvvezető
2
bére, közterhei, a fűtés, világítás, takarítás költségei. Ezért a rendelettervezetben a jelenleginél magasabb összegű térítési díjakat határoztunk meg. A külső helyszínen történő házasságkötésért járó díjazás mértékét (50.000 Ft) a házasulók az eddigi gyakorlat során elfogadták. Más hivatalok által felszámított díjjal összehasonlítva elmondható, hogy az reális, a környékbeli városi önkormányzatok által kért összeggel egyező. Ezért nem javasoljuk a díj emelését, annak mértékét a tervezetben a szabályzatban szereplővel azonos összegben határoztuk meg. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a értelmében, a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzése során felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a képviselőtestületet tájékoztatni kell. A hatásvizsgálatot elkészítettük és az előterjesztés 1. mellékleteként csatoljuk. Szintén elkészítettük és a 2. mellékletben csatoljuk a fenti törvény 18. §-ban foglaltak szerint a rendelet tervezet indokolását. A fenti indokok alapján előterjesztem az SZMSZ 53. § (1) bekezdése alapján nyílt szavazás útján, az 53. § (2) bekezdésének a) pontja alapján minősített többséggel meghozható rendelet tervezetet. Sopron, 2011. január 27. Dr. Dobos József jegyző
Mellékletek: 1.
Előzetes hatásvizsgálat összefoglalója
2.
Rendelet tervezet indoklása
3
Az előterjesztés 1. melléklete
HATÁSVIZSGÁLATI LAP az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól szóló …./2011.(…..) számú önkormányzati rendelet tervezethez 1. Társadalmi hatások Az anyakönyvi szolgáltatások, hivatali időben – a kialakult gyakorlat szerint péntek délután ún. „irodás esküvőkön” – a város házasságkötő terme mellet található Tükörteremben, illetve az anyakönyvvezető hivatali helyiségében ingyenesek voltak. A házasságkötő teremben és a Díszteremben, valamint a külső helyszínen tartott esküvőkért díjat kellett fizetni. A családi esemény ünneplését a házasulandók nagy része különböző, a Hivatal által nyújtott szolgáltatásokkal (pl. szülőköszöntés, koccintás) egészítette ki, melyekért szintén járt díjazás. Az e szolgáltatásokért fizetendő díjakat a hivatal által nyújtott szolgáltatásokról szóló szabályzat határozta meg. A külső helyszínen történő házasságkötés engedélyezésének feltételei, illetve a hivatali munkaidőn túli házasságkötések engedélyezhető időpontjának meghatározásakor figyelembe vettük a korábbi évek tapasztalatait (szokásos helyszínek, ahol a megfelelő körülmények biztosítottak, illetve pénteken és szombaton 13.0018.00 óra közötti időpontban). Tekintettel arra, hogy a rendelet a korábbi előírásokhoz és az igényekhez képest jelentős változást nem tartalmaz, várható, hogy a házasulandók elfogadják e szabályozást. 2. Gazdasági, költségvetési hatások A rendelet mindenképpen növeli a házasságkötések költségeit, a házasságkötéssel kapcsolatos kiadások – ruha, virág, gépkocsi, lakodalom, díszítés, a fotózás, video felvétel, stb. –között azonban a szertartás díja mértékét tekintve még mindig elenyésző. A hivatal költségvetéséből, éves szinten, a házasságkötések lebonyolítására, mintegy 6.000.000 Ft körüli összeget fordítottunk. Ezek részben dologi (a házasságkötő terem, a menyasszonyi váró, a koccintó, a technikai helyiségek, az illemhelyiségek, fűtési, világítási, takarítási költsége) részben személyi kiadások (a szertartást vezető anyakönyvvezető, a szertartás technikai lebonyolítását végző munkatársak munkadíja és túlmunka díja, közterhei, költségtérítése). Ezzel szemben a bevétel a ráfordított összegnek mintegy a felét tette ki. Ezért emeltük meg a házasságkötő terem illetve Díszterem bérleti díját. Az anyakönyvvezetők díjazásánál a részükre korábban kifizetett túlmunkadíjakat vettük alapul. A megállapított megbízási díj kifizetése nem ró nagyobb terhet az önkormányzatra, mint a túlmunkáért fizetett díj. A külső helyszínen történő házasságkötések díja a korábbi jogszabályi környezetben is fedezte a bekerülés költségét.
4
3. Környezeti hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. 4. Egészségi következmények A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendelet végrehajtása során az adminisztratív terhek növekednek. Az adminisztratív terhek növekedését az egyedi engedélyezési eljárások lefolytatása jelenti. Éves szinten várhatóan 10-12 egyedi eljárás lefolytatására lehet számítani. A helyszíni szemle – amelynek lefolytatása elengedhetetlen a döntéshozatalhoz – az ügyintézők terheit növeli. 6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei Az At. felhatalmazta a települési önkormányzatokat arra, hogy rendeletben határozzák meg a hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, valamint a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét. Az At. rendelkezése alapján ezekért a szolgáltatásokért díjat kell fizetni, továbbá az anyakönyvvezetőnek a munkaidőn kívül végzett közreműködésért járó díjat meg kell határozni. Ezért az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége van. Ugyanakkor rendeletalkotás hiányában munkaidőn túl és hivatali helyiségen kívül házasságkötésre nem kerülhet sor, ezáltal a házasulandók jogai csorbulnak, emiatt eljárások indulhatnak különböző szerveknél, hatóságoknál, továbbá az önkormányzat bevételtől esik el. 7. A jogszabály alkalmazáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Az adminisztratív terhek növekedése számottevő pénzügyi kiadással nem jár. A díjak bevezetése esetén a pénzügyi mérleg javul.
5
Az előterjesztés 2. melléklete
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …./2011. (…...) rendelete az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól Indokolás Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló többször módosított 1982. évi 17. tvr. (továbbiakban At.) felhatalmazta a települési önkormányzatokat arra, hogy rendeletben határozzák meg a hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, valamint ezekben az esetekben a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat, illetve az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét. Ugyanezen jogszabály 15/A. § (2) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat biztosítja a házasságkötésre, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget, amelyben a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik. A (3) bekezdés szerint, a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi. A jogszabály (5) bekezdése kötelezően határozza meg azt is, hogy a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényben előírt módját és az eseményhez méltó körülményeit akkor is biztosítani kell, ha az hivatali helyiségen kívül történik. 1.§ Sopron városban a Polgármesteri Hivatal épületében került kialakításra a házasságkötő terem, a hozzá tartozó helyiségcsoporttal (koccintó, Tükörterem, váró) együtt, amely helyiségek közül a Tükörterem önállóan is méltó helyszínt nyújt a házasságkötéshez és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez. A házasságot, bejegyzett élettársi kapcsolatot kötő felek kérhetik, hogy a Díszteremben vagy az anyakönyvvezető hivatali helyiségében kerüljön sor a szertartásra. Ezen helyszínek is biztosítják az esemény méltó megünnepléséhez szükséges feltételeket. Évek óta felmerülő igény a házasulók részéről, hogy a Polgármesteri Hivatal épületén kívül kerüljön sor az anyakönyvvezető közreműködésével házasságkötési szertartások lebonyolítására. A külső helyszínen megtartott házasságkötések zavartalan lebonyolítása érdekében a két házassági anyakönyvet vezetünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét egy példányban vezetjük. Minden olyan helyszínen, amelyen biztosíthatóak azok a feltételek, amelyeket az At., valamint a rendelet tervezet előír, önálló engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető a házasságkötés. A házasságkötés fontosságát, a társadalomban betöltött szerepét kívánjuk hangsúlyozni azzal, hogy a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek esetén előírjuk, hogy
6
a szertartás helyszínéül a vendéglátó tevékenységtől elkülönített termet, területet stb. biztosítsanak, melyet kizárólag az eseménynek rendelünk alá. A házasságkötés hivatalos aktus, az anyakönyv pedig okirat, mely nélkül nincs esküvő. Ezért az anyakönyvvető személyének és az anyakönyvnek a védelméről gondoskodni kell, így nem engedélyezhető házasságkötés olyan külső helyszínen, szabadtéren, ahol a biztonság nem garantált. Nem engedélyezhető továbbá olyan helyen sem, ahol a nyilvánosság nem biztosítható. 2. § A házasságkötéssel jön létre az új család, amely a társadalom folyamatos megújulásának alapja. Ez az esemény külsőségeiben is jelentőséggel bír, amellett, hogy a társadalom előtt összetartozásukat kijelentő felek egy életre kiható döntést deklarálnak a házasságkötési eljárás során. A döntés fontossága is indokolja, hogy minden olyan körülményt, amely a szertartás lefolytatására zavaró hatású lehet, kizárjunk. A szabadtéren megtartott házasságkötések egyre elterjedtebbé válnak. Az időjárás változásai szükségessé teszik, hogy minden olyan esetben, amikor a tervezett szabadtéri házasságkötés az eső, szél, stb. miatt szabadtéren nem tartható meg, alternatív esőhelyszín legyen kijelölve. Az esőhelyszínen szintén biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek a házasságkötés méltó megünnepléséhez szükségesek. A házasságkötés joga a törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén minden embert, függetlenül egészségi állapotától, tartózkodási helyétől, megillet. Ha a házasulók legalább egyike olyan egészségi állapotban van, amely halállal fenyeget, illetve előzetes letartóztatásban van vagy jogerős szabadságvesztés büntetését tölti, mozgásában korlátozott. A fekvőbeteget ellátó intézmény, a rendőrségi fogda, vagy a büntetés-végrehajtási intézet rendje azonban nem teszi teljes egészében lehetővé, a házasságkötés nyilvános és méltóságteljes megünneplésének lehetőségét. Ezekben az esetekben a házasságkötést az adott intézet rendjének, illetve a körülményeknek megfelelően, a lehető legnagyobb méltóságot biztosítva kell megtartani. 3. § Az At. megállapítja, hogy a házasságkötések időpontját az anyakönyvvezető a házasulók kívánságának figyelembevételével tűzi ki. Előírja azt is, hogy nem köthető házasság, illetve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napon. Az Mt. munkaszüneti napként jelöli meg január elsejét, március 15.-ét, húsvéthétfőt, május elsejét, pünkösdhétfőt, augusztus 20.-át, október 23.-át, november elsejét, és december 25-26.-t. Előírja továbbá, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az azon a napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az utóbbi években december 24ét, Szenteste napját szabadnappá nyilvánítják, melyet más alkalommal „bedolgozunk”. December 31-én a biankó okmányok kötelező leltározása miatt Okmányirodánk zárva tart. Ezért indokolt, hogy ezeken a napokon se kerüljön sor házasságkötésre. A törvényi szabályozáson túl, az évtizedek óta kialakult hagyomány, valamint a házasságkötések megünneplésének önkormányzat által viselt költségei is indokolják, hogy vasárnapi napokon házasságkötésre ne kerüljön sor. A hivatali munkaidőn kívül a házasságkötések lehetséges időpontjait annak érdekében szükséges behatárolni, hogy az anyakönyvvezetők munkája tervezhető és szervezhető legyen. A szokások mellett a költséghatékonyságot is figyelembe vettük az időtartam meghatározása során. A kialakult gyakorlat szerint a hivatali helyiségen kívül megtartott házas7
ságkötések megtartására a délutáni, kora esti órákban kerül sor. A fényviszonyok miatt a hivatali helyiségen kívül engedélyezett házasságkötések időpontját nem célszerű oly módon meghatározni, amely zavaró hatású lehet. Ezért javasoljuk az utolsó házasságkötés kezdő időpontját 18.00 órában meghatározni. Az időjárás májustól szeptember közepéig terjedő időtartamban kedvezőbb a szabadtéri rendezvények megtartásához, illetve a kialakult hagyományok szerint a házasságkötésekre ebben az időszakban kerül sor legnagyobb számban. 4. § A házasságkötések során biztosítani kell, hogy a szertartás időtartama megfelelő legyen. A rendeletben megjelölt hivatali helyiségben minimum 30 perc, illetve hivatali helyiségen kívül 90 perc alatt kell a házasságot ünnepélyes körülmények között megkötni, ami az esetek többségében műsoros szolgáltatást is magában foglal. A hivatali helyiségen kívül tartott házasságkötések esetében ezen időtartam alatt kell biztosítani azt is, hogy az egyik helyszínről a másikra eljuthasson az anyakönyvvezető, az anyakönyvvel együtt. Tekintettel arra, hogy Sopronban két házassági anyakönyv vezetése történik (az első anyakönyv a hivatali helyiségben megtartott házasságkötések bejegyzésére szolgál, a második anyakönyv pedig a más helyszínen megtartottakéra), azonos időpontban két házasságkötésre is sor kerülhet. A hivatali helyiségen kívül azonban azonos időpontban több házasságkötés nem lehetséges. 5. § Az At. önkormányzatok számára adott felhatalmazása a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályai meghatározására szól. Az engedélyezési szabályai mind az anyagi jogi, mind az eljárási jogi szabályok meghatározását magukba foglalják. Az anyakönyvi eljárás közigazgatási eljárás, melynek során a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem indokolt ezen eljárási szabályoktól eltérőeket alkotni, ugyanakkor célszerű meghatározni azokat az eltéréseket, amelyek az eljárásban résztvevő felek érdekeit szolgálják. 6. § A hivatali helyiségen kívüli helyszínek esetében vizsgálni kell, hogy megfelelnek-e azoknak a feltételeknek, amelyeket az At, illetve e rendelet meghatároz. Ennek érdekében ismerni kell, hogy a helyszín biztosításához az azzal rendelkezni jogosult hozzájárult-e, illetve a helyszínen kell meggyőződni az összes feltétel meglétéről. Az engedélyezés során az összes körülmény figyelembevételével kell a döntést meghozni. 7. § A jogszabályokban és a jegyzői engedélyben meghatározott feltételeknek a házasságkötés időpontjában is fenn kell állniuk, ellenkező esetben – az engedély meglététől függetlenül – az anyakönyvvezető a házasságkötést megtagadhatja.
8. § A házasságkötés, ha arra hivatali munkaidőben, a hivatali helyiségben vagy a Tükörteremben kerül sor, díjmentes. 8
A hivatali helyiségben, hivatali munkaidőn túl megtartott házasságkötés jelenleg is díjköteles. A Polgármesteri Hivatal hivatali szolgáltatásokról szóló szabályzata tartalmazza, hogy a házasságkötéssel kapcsolatban milyen szolgáltatások kérhetők, és tartalmazza e szolgáltatások díját. A rendelet tervezet a helyiségbérlettel illetve a külső helyszínen történő házasságkötéssel kapcsolatban felmerülő díjat a rendelet mellékletében állapítja meg, az egyéb igénybe vehető szolgáltatások díja továbbra is a hivatal szabályzatában kerül rögzítésre. 9. § A munkaidőn túli házasságkötés díjából és a szolgáltatások díjából a polgármesteri hivatalhoz befolyó összegből került eddig finanszírozásra a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, az anyakönyvvezetők hivatali helyiségen kívül végzett munkájának a Ktv szerinti díjazása, a házasságkötő terem technikai feltételeinek javítása, az eszközök cseréje, illetve bővítése, városi ünnepségek műsorainak finanszírozása. Az önkormányzat éves költségvetési rendeletének, mind a bevételi mind a kiadási oldalán az e tevékenységből származó bevétel illetve kiadás szerepel. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előírja, hogy a köztisztviselő rendkívüli esetben a törvényben vagy önkormányzati rendeletben megállapított munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. A törvény a köznyelvben túlmunkaként vagy túlóraként nevezett, a napi, heti munkaidőn felül végzett munkát nevezi rendkívüli esetnek. A túlmunkát írásban kell elrendelni. Az elrendelt túlmunkát elsősorban szabadidővel kell megváltani, ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül a szabadidő kiadása nem lehetséges. A szabadidő mértéke a rendkívüli munkavégzés időtartamával azonos. Ha a rendkívüli munkavégzésre a köztisztviselő heti pihenőnapján, vagy munkaszüneti napon kerül sor, a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetők a hivatal köztisztviselői, akik a hivatali munkaidőben anyakönyvvezetői, illetve más beosztásban végzik munkájukat. A hivatali munkaidőn túl végzett anyakönyvvezetői munka esetén, amelynek nagy része a heti pihenőnapon valósul meg, a szabadidő megváltást a törvényi előírások szerint nem tudjuk biztosítani, hiszen nem áll rendelkezésre ehhez megfelelő számú és képzettségű köztisztviselő. Amennyiben a törvény szerint szabadidőt kell biztosítani, az ügyintézői munka, az ügyintézési határidők megtartása, valamint az ügyfélfogadás biztosítása nem oldható meg. Fentiekre tekintettel az anyakönyvvezetők, a Ktv szerinti pénzbeli megváltásban részesülnek, amely a kifizetéskori illetményük szabadidőre járó arányos összege. Az At. felhatalmazta az önkormányzatokat arra, hogy rendeletben állapítsák meg azt a díjat, amelyet a házasulandók a hivatali munkaidőn kívül, illetve a hivatali helyiségen kívül megtartott házasságkötésekért az önkormányzatnak kötelesek megfizetni, valamint arra is, hogy az anyakönyvvezetőnek járó díj mértékét megállapítsák. Az anyakönyvvezetők a házasságkötés során kötelesek ünnepélyesen megjelenni, ruházatukkal, megjelenésükkel is az ünnep méltóságát kell emelniük. Tekintettel arra, hogy az anyakönyvvezetők részére a házasságkötésben való közreműködés olyan plusz kiadást jelent, amelynek megtérítése más módon nem történik meg, javasoljuk, hogy a részükre megállapított adóköteles költségtérítés az illetményalap összegében kerüljön megállapításra, amely magába foglalja a méltó megjelenéssel 9
járó költségek egy részét. A köztisztviselői illetményalap összegét az Országgyűlés állapítja meg a költségvetési törvényben. Jelenleg ez az összeg 4 éve változatlan mértékű, 38.650 Ft.
10
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …./2011. (…...) önkormányzati rendelete az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályairól
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A házasságkötés helyszíne 1. § (1) A házasságkötésre, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére (a továbbiakban együtt: házasságkötés) alkalmas hivatali helyiségek a következők: a) az anyakönyvvezető hivatali helyisége, b) a Polgármesteri Hivatal házasságkötő terme, c) a Polgármesteri Hivatal Tükörterme, és d) a Polgármesteri Hivatal Díszterme. (2) A házasságkötés a hivatali helyiségen kívül az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (továbbiakban: At.) szabályai szerint engedélyezhető. (3) Kereskedelmi, vendéglátó üzletben házasságkötés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a szertartás lebonyolítására a vendéglátástól elkülönített helyiség, terület biztosított. (4) Közterületen, nyílt vízen, nyílt vízen keresztül megközelíthető építményben, vízi és légi járművön, valamint lakóházban és annak kertjében házasságkötés nem engedélyezhető. 2. § (1) A házasságkötés olyan helyszínen engedélyezhető, ahol a méltó megünnepléshez szükséges feltételek a következők szerint biztosíthatók: a) a helyszín gondozott, hulladéktól, szaghatástól mentes, b.) közlekedési és egyéb zajok a szertartás méltóságát nem zavarhatják meg, c) biztosított az anyakönyv és az anyakönyvvezető védelme káros behatásoktól, így különösen esőtől, széltől, sérüléstől, d) a házasságkötés résztvevői számára megfelelő nagyságú tér álljon rendelkezésre, és e) más tevékenység a szertartást nem zavarhatja meg.
11
(2) Ha a házasságkötés szabadtéri helyszínen történik, a megfelelő esőhelyszín biztosításáról a kérelmezőnek kell gondoskodni. Az esőhelyszín megjelölése az engedély megadásának feltétele. (3) Ha a házasuló állapota közeli halállal fenyeget, vagy szabad mozgásában a bíróság vagy más hatóság döntése miatt korlátozva van, a házasságkötés méltó megünneplésének feltételeit a házasuló tartózkodási helye szerinti intézmény szabályainak figyelembevételével kell biztosítani. 2. A házasságkötés ideje 3. § (1) Házasságot kötni hivatali munkaidőben, az e rendeletben előírtak szerint lehet. (2) Nem lehet házasságot kötni vasárnap és munkaszüneti napokon, december 24én és december 31-én. (3) Hivatali munkaidőn kívül hivatali helyiségben pénteken és szombaton 13.00 óra és 18.00 óra között engedélyezhető a házasságkötés. (4) Hivatali munkaidőn kívül és hivatali helyiségen kívül zárt épületben, pénteken és szombaton 11.00 és 18.00 óra között engedélyezhető a házasságkötés. (5) Hivatali munkaidőn kívül és hivatali helyiségen kívül szabadtéren engedélyezett helyszínen május 2. és szeptember 15. között engedélyezhető a házasságkötés, az anyakönyvi és más jogszabályok előírásainak betartásával. 4. § (1) Hivatali helyiségben 30 percenként kerülhet sor házasságkötésre. (2) Hivatali helyiségen kívül egy napon legfeljebb két házasságkötés tartható úgy, hogy a két szertartás kezdő időpontja között legalább 90 perc különbség legyen. (3) A hivatali időn kívüli házasságkötés időpontját lehetőleg úgy kell engedélyezni, hogy két szertartás közvetlenül kövesse egymást. 3. A hivatali munkaidőn túli, illetve hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre vonatkozó engedélyezési eljárás 5. § (1) Hivatali munkaidőn túl, illetve hivatali helyiségen kívül jegyzői engedéllyel lehet házasságot kötni. Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az engedélyezési eljárás kérelemre indul. A kérelemnek tartalmaznia kell a házasulandók nevét, a tervezett házasságkötés időpontját, helyét, a szertartáson résztvevők várható számát, és az At-ben illetve jelen rendeletben foglalt feltételek biztosítására vonatkozó adatokat, információkat.
12
6. § (1) A hivatali helyiségen kívüli házasságkötés engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a kérelemben megjelölt helyszín tulajdonosának, üzemeltetőjének, azzal rendelkezni jogosultnak a helyszín biztosításáról szóló nyilatkozatát, vagy a használatról szóló megállapodás egy példányát. (2)Az engedélyező helyszíni szemle során köteles meggyőződni arról, hogy a kérelemben megjelölt helyszín illetve esőhelyszín megfelel az At., valamint e rendelet előírásainak. (3) Az esőhelyszín biztosítása történhet oly módon, hogy megfelelő méretű és minőségű sátor, lábon álló fedett szín stb. alatt történik a házasságkötés. 7. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a külső helyszínen csak az anyakönyvvezető közreműködését biztosítja. (2) Az anyakönyvvezető a jegyzői engedélytől függetlenül megtagadhatja a házasságkötést, ha annak időpontjában a meghatározott feltételek mégsem teljesülnek. 4. A házasságkötés és a kapcsolódó szolgáltatások díjai 8. § (1) A házasságkötés a hivatali helyiségben és hivatali munkaidőben díjmentes. (2) A hivatali munkaidőn, illetve hivatali helyiségen kívül tartott házasságkötés, mint külön szolgáltatás esetén az önkormányzatot megillető díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) A házasságkötés ünnepélyessé tétele érdekében igénybe vehető külön szolgáltatások díját a Polgármesteri Hivatal hivatali szolgáltatásokról szóló szabályzata tartalmazza. (4) A külön szolgáltatások díját, a házasságkötést megelőzően előre, számla ellenében kell az önkormányzat számlájára megfizetni. 9. § (1) A házasságkötési eljárás során az anyakönyvvezető köteles közreműködni. (2) Az anyakönyvezetőt a hivatali munkaidőn kívül, hivatali helyiségben megtartott házasságkötések esetén eseményenként 3.000 Ft, a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül megtartott házasságkötések esetén eseményenként 4.000 Ft közreműködői díj illeti meg. (3) Az anyakönyvvezető évente egy alkalommal a köztisztviselői illetményalapnak megfelelő összegű adóköteles költségtérítésre jogosult. (4) A költségtérítést minden év március 31-ig, a közreműködői díjat utólag, minden hónap 5. napjáig kell az anyakönyvvezető részére kifizetni.
5. Záró rendelkezések
13
10. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően bejelentett házassági szándék és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési iránti szándék alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
14
1. melléklet a …/... . (… . ...) önkormányzati rendelethez
1.Házasságkötés díja hivatali munkaidőben: 1.1 anyakönyvvezető irodájában ingyenes 1.2 Tükörteremben ingyenes 1.3 Házasságkötő teremben 20.000 Ft 1.4 Díszteremben 40.000 Ft 1.5 külső helyszínen 50.000 Ft 2. Házasságkötés díja hivatali munkaidőn túl: 2.1 Házasságkötő teremben 2.2 Díszteremben 2.3 külső helyszínen
20.000 Ft 40.000 Ft 50.000 Ft
3. A Házasságkötő terem és Díszterem térítési díja a következő alapszolgáltatásokat tartalmazza: a) az ünnepség céljára megfelelően berendezett termet, b) lépcsőház, folyosók szőnyegezését, c) virágtálat ill. tálakat, d) házassági emléklapot, e) az anyakönyvvezető ünnepi beszédét, zenei közreműködést és a zenei jogdíjat. 4. Az 1-2. pontban feltüntetett díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.
15
