Tüntetés a média törvény ellen
Az első ügy (cikkünk a 5. oldalon)
(8. oldalon)
Ezt hogy vegyük komolyan? (cikkünk a 8. oldalon)
2011. január 20.
VÚ Bp
Városi Újság Budapest
Időszaki kiadvány
Egy szavuk sem lehet… Miközben egymilliárd forintnál is magasabb adóssággal vette át a szocialista – szabaddemokrata többségű képviselőtestület Újpestet 2006 végén, 2010 őszén több mint egy-
milliárd forintnyi megnyert uniós támogatással, fejlesztési, működési hitel, valamint kötvénykibocsátásból adódó adósság nélkül vették át a várost a fideszesek. (cikkünk a 2. oldalon)
O tempora, o mores! (Ó idők, ó erkölcsök) Írhattuk volna úgy is, hogy „Óh tempora, óh médiatörvény”! (Csak hát Cicero idejében ilyen még nem volt.) Ám a mi időnkben már volt is, van is médiatörvény, ahogy volt is, van is Fidesz is. Sajnos nem az a Fidesz, amelyik el-
e-mail:
[email protected]
www.vujsag.com
Elég, ha a tükörbe néznek…. Úgy tűnik, hogy az újpesti fideszesek nem akarják vállalni az Újpestet is sújtó, az újpesti fideszes országgyűlési képviselők által is elfogadott központi költségvetés következményeiért a
felelősséget, ezért inkább visszafelé mutogatnak. Ezzel viszont a nekik kampányoló korábbi polgármester, dr. Derce Tamás, és a jegyző, dr. Vitáris Edit felelőssége is felmerül…
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…?
(cikkünk a 2. oldalon)
MEGEMLÉKEZÉS
Tilos a dohányzás a BKV megállókban. Érthető! Eddig sem volt szép, hogy a buszok tiszta kipufogó-füstje folyton összekeveredett a dohányfüsttel.
lenzékben még oly igen kényes volt a média, a sajtó szabadságára, függetlenségére, hogy ellenzékben – amúgy nagyon helyesen! – rászólt a miniszterelnökre, ha az belemaszatolt a sajtó dolgaiba.
Ez végre megoldja a városi levegő problémáját. Mert vannak az emberek, és nekik vannak jogaik. Aztán meg vannak a dohányosok…
(cikkünk a 8. oldalon)
Nem indult túl jól
Hagyjuk. Nem kell mindig a pótcselekvésen számon kérni a megoldások hiányát…
Január 10. napján megemlékeztek a II. világháború újpesti befejeződésére (cikkünk a 2. oldalon)
Virág és Pelikán (cikkünk a 4. oldalon)
Hol van baj a médiatörvénnyel?
Most fél évig Magyarország az EU elnöke. Ez nem jelent túl sokat – a döntéshozatalban semmivel nincs több beleszólásunk, mint eddig –, inkább olyan dolog ez az elnökség,
II. évfolyam 1. szám
10 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki gyorshajtásért, a be nem kapcsolt biztonsági övért, a piroson való áthajtásért és ittas vezetésért is. Vajon mennyi a büntetése annak a részeg sofőrnek, aki biztonsági öv nélkül, ezerrel hajt át a piroson? És mennyi, ha közben telefonál? Ez tételenként ennyi, vagy összevonva? 2011. május 31. után offshore cég nem működtethet patikát Magyarországon.
mellyel igazolhatjuk, hogy nem jogilag, hanem belülről, a mi lényegünket tekintve vagyunk teljes jogú tagjai az Uniónak. (cikkünk a 6. oldalon)
Nyitás előtt kérdezze meg orvosát, patikusát és könyvelőjét. 20 új kormányhivatal áll fel. Az átalakítást azzal indokolta a kormány, hogy így megvalósítható az egyablakos ügyintézés.
Levél — váltás
Értsd: még egy ablakos…
„A médiatörvény értelmében az NMHH-nak (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a következőkben: Hatóság) joga lesz arra, hogy az írott sajtóban megjelent tartalmakat is ér-
telmezze, hatósági szempontból is – mintha csak parkolási ügyekben elkövetett mulasztásos vétségeket mérlegelne."
Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy Jolsvai Andrást, a 168 óra c. hetilap főszerkesztő-helyettesét kiebrudalták a helyi médiából, az Újpesti Naplóból. Az esetet "kedélyes" levélváltás követte. (cikkünk a 3. oldalon)
Hát boldog új évet, kedves olvasó! Csak az a kérdés, hogy valóban az lesz-e? Az elmúlt év nem búcsúzott szépen, és a mostani sem indult túl jól. (Már persze politikailag.) Tavaly áprilisban, a választásokkal akkora hatalom került a Fidesz kezébe, amekkora az
Az jó! Akkor már két millióan nézik az adást!
(cikkünk a 5. oldalon)
(cikkünk a 4. oldalon)
BUÉK!
Rákay Philip lett az MTV m1 csatornájának intendánsa.
MSZMP bukása, azaz 1998 óta párt kezében még nem volt hazánkban. (A KDNP-t most hagyjuk, az addig él, míg azt teszi, amit a Fidesz diktál.) Ekkora hatalommal már elegánsan is el lehet lenni, higgadtan, úriember módjára intézve a dolgokat, és nem amolyan „izomagyú” stílusban. Persze az ilyesmihez higgadt, kulturált úriemberek kellenek.
„Nem emlékszem, hogy Magyarország valaha kritizálta volna a francia médiatörvényt mondjuk azért, mert Magyarországon lehetetlen a tévé elnökét kinevezni kormányzati hatáskörből, ott meg lehet.”– Mondta Orbán Viktor egy külföldieknek tartott sajtótájékoztatón. Nálunk is lehet. Viktor felhívja telefonon Annamáriát, és bediktálja neki a nevet. Ennyi az egész. Még hogy nem lehet! Akar valaki fogadni?!
VÚ Bp
II. évfolyam 1. szám
2
Egy szavuk sem lehet… Miközben egymilliárd forintnál is magasabb adóssággal vette át a szocialista – szabaddemokrata többségű képviselőtestület Újpestet 2006 végén, 2010 őszén több mint egymilliárd forintnyi megnyert uniós támogatással, fejlesztési, működési hitel, valamint kötvénykibocsátásból adódó adósság nélkül vették át a várost a fideszesek. Az egyik helyi fidesz-guru azt nyilatkozta, hogy a szocialisták adósságot hagytak maguk után. De vajon ki is hagyott maga után adósságot? 2006. októberében került sor önkormányzati választásokra. Addig az újpesti képviselőtestületben a szocialisták ellenzékben voltak. Az akkor még 33 fős testületben a többséget a többi politikai erő egyfajta „népfrontja” alkotta, melyben a legnagyobb létszámú frakció a Fideszé volt. Azaz az 1998 – tól 2006 októberéig tartó 8 éves időszakban az újpesti képviselő-testületben szinte mindvégig a fideszes frakció a többségi, míg az MSZP frakció az ellenzéki oldalon állt. 2006 októberében változott a helyzet, mert az MSZP frakció a vele szövetségre lépő SZDSZ frakcióval együtt többségbe került. A polgármester mindvégig Derce Tamás volt, aki korábban a fideszesekkel, utána a szocialistákkal működött és szavazott együtt. Az új alpolgármesterek megválasztására csak 2006 decemberében került sor (megjegyzendő – hiszen az akkori képviselő testület figyelembe vette a választási eredményeket – egy fideszes alpolgármestert is megválasztottak), az új vezetés tehát lényegében csak 2007 elejétől látott munkához. Az új városvezetés komoly külső és belső adósságot örökölt a fideszes időszakból. Újpest egyrészről tartozott banknak, másfelől pedig a saját vagyonkezelő cégének, az Újpesti Vagyonkezelő Zrt.-nek is. Ez utóbbi ugyan belső adósság, tehát tulajdonképpen önmagának tartozott az önkormányzat, mégis figyelemre
méltó. Mindezek a tartozások nagy mértékben megterhelték Újpest költségvetését. Hiszen korábban a Megyeri úti bérlakások felépítésére felvett nagy összegű bankkölcsönből adódóan még 400 millió forintot kellett visszafizetni a Raiffeisen banknak. Szintén ekkor kellett még megfizetni 265.609.400,- Ft-ot az Újpesti Vagyonkezelőnek a korábban épített – úgynevezett új városháza – építéséből adódó utolsó törlesztő részletet. Az önkormányzat ugyanis 2002 óta törlesztette a városháza ellenértékét a vagyonkezelőnek. A fentiek együttesen tehát több, mint félmilliárd, mintegy 665 millió forint tartozást tesznek ki. És akkor még nem beszéltünk arról a 2006-ban évközben felhasznált likvid hitelről, mely áthúzódott az éven, s ezáltal, mint működési hitelt kellett visszafizetni. 2007 végén a képviselő-testület MSZP-s és fideszes képviselők szavazataival is, nagy többséggel ismerte el az önkormányzat 2006 végéig (tehát az un. fideszes többség ideje alatt) képződött további belső tartozását a vagyonkezelő cég felé. Ez, több, mint félmilliárdos, 542 milliós tétel volt. Mindösszesen tehát a fent kifejtettek azt jelentik, hogy az önkormányzatnak legalább 1,2 milliárdos adóssága jött létre a fideszes időszakban, Derce Tamás polgármestersége alatt. Ráadásul a vagyonkezelő később még kamat követeléssekkel is élt az önkormányzat felé. A kölcsönös tartozásokat végül 2010-ben rendezte a képviselőtestület az önkormányzat
felé, amikor is megállapította, hogy a korábbi, félmilliárdot is meghaladó horribilis belső tartozásokból 2010-re a töredéke, 71 millió maradt fenn. Tehát az Önkormányzat a 2007-et megelőző, fideszes időszakban drasztikus összegű belső tartozást halmozott fel, amit a szocialista időszakban a töredékére csökkentettek, miközben a banki tartozást, illetve az új városháza építésének tartozását is visszafizették. Ezen túl, mintegy egymilliárd forint uniós támogatást is nyert az önkormányzat az új Főtérre, valamint két óvoda felújítására. Ekkora összegű támogatást korábban sosem nyertek! Közben felújításra került a Gyermekszakrendelő, a gyermekfogászat, létrejött a Közterület felügyelet, tucatszám újították fel minden évben a játszótereket és parkokat, valamint bevezetésre került a HPV elleni védőoltás, és az új tankönyv támogatási rendszer. Vagy beszélhetnénk az új Főtérről, de akár az Öko-programról is. Mindezek után fejlesztési, működési hitel, valamint kötvénykibocsátásból adódó adósság nélkül, több mint egymilliárd forint megnyert uniós támogatással, számos elvégzett fejlesztéssel vette át a várost a Fidesz. Érdemes ezt összevetni azzal, hogy például a Fidesz milyen legatyásodott állapotban adta át Esztergomot, fuldokolva az adósságtól. Vagy, hogy éppen a Fidesz vezette önkormányzatok a leginkább eladósodottak. Mindezt egybevetve talán túlzás nélkül állíthatjuk: egy szavuk sem lehet! Nem beszélniük, hanem dolgozniuk kellene végre!
MEGEMLÉKEZÉS
Mészáros Ferenc
Január 10. napján megemlékeztek a II. világháború újpesti befejeződésére Január 10. napján fejeződtek be a II. világháborús harcok Újpesten. A II. világháború súlyos áldozatokkal járt az újpestiekre nézve is. A munkaszolgálatos és katonaáldozatok, a bombázások, a nélkülözések, a kíméletlen harcok szedték áldozataikat. 1944 nyarán több, mint tízezer embert hurcoltak el Újpestről a koncentrációs táborokba. Az újpesti vasúti hidat a visszavonuló németek felrobban-
tották, újjáépítése során öten rony felrobbantásának megakadályohaltak hősi halált. Újpest január zása volt. Felrobbantották a nyilasok 10-re ürítették ki a németek, ek- központjának tartott Apollo házat, kor fejeződtek be a II. világhá- sok, korábban lefogott személyt kiszabadítva. Február 27-én elindult borús harcok Újpesten. A hagyományoknak megfelelő- az első villamos. Lassan, de biztoen a Pozsonyi – Berda sarkon san, Újpesten is beindult az élet.” A található emlékműnél több szer- megemlékezést követően dr. Trippon vezet emlékezett, így az újpesti Norbert elnök és az újpesti MSZP MSZP mellett az MSZOSZ és a tagjai a Megyeri úti temetőben koszoMEASZ is koszorúzott. A hagyo- rút helyeztek el a II. világháború minmányokkal ellentétben azonban den újpesti áldozatának emléket állító az idén nem koszorúzott a ren- emlékműnél, valamint a Magyar Hősi Katonatemetőnél is. dezvényen az önkormányzat. A megemlékezést Friesz Nikolett vezette. A megemlékezésen az ünnepi beszédet Mészáros Ferenc, az Újpesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja mondta, aki külön kiemelte, hogy: „már a háborúba való belépést követően elkezdődött az ellenállás megszervezése. Hamarosan megalakult az újjászerveződött Újpesti Területi Bizottság. Később a fegyveres ellenállás. Az ellenállási mozgalom dr. Trippon Norbert és Farkas István első kiemelkedő akciója a Vízto-
Munkaszerződését ő is megszavazta saját magának…
Összesen havi nyolcszázezret kereshet Telek Zoltán Az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. Fideszhez köthető igazgatósági elnök - stratégiai igazgatója, Dr. Telek Zoltán összesen akár havi nyolcszázezernél is többet fog keresni közpénzen, melyhez még szolgálati autóra, mobiltelefonra, és akár évi 100%, azaz hétmilliót is meghaladó éves prémiumra lehet jogosult közpénzen. Munkaszerződését ő maga is megszavazta saját magának! Az önkormányzat képviselő-testülete decemberben döntött az Újpesti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói és stratégiai igazgatói posztjáról. A képviselőtestület vezérigazgatónak a korábbi alpolgármestert, Hock Zoltánt, míg stratégiai igazgatónak a Fideszhez köthető Dr. Telek Zoltánt – aki
a korábbi ciklusban a vagyonkezelő gazdasági igazgatója is volt – választotta meg, s akit az újpesti MSZP frakció nem támogatott, mert nem tartja alkalmasnak a feladatra. A végső döntést a cég Igazgatósága hozta meg, ahol az MSZP által delegált igazgatósági tagok kérték, hogy a
két személyről külön lehessen szavazni, de az elnök, a Fideszhez köthető Telek ezt nem tette lehetővé. Mindezt Hőbéné Bálint Andrea igazgatósági tag etikátlannak tartotta. Ezért ő, valamint Bedő Kata igazgatósági tag tiltakoznak az eljárás miatt. Legutóbb interneten kellett szavazni
Elég, ha a tükörbe néznek…. Úgy tűnik, hogy az újpesti fideszesek nem akarják vállalni az Újpestet is sújtó, az újpesti fideszes országgyűlési képviselők által is elfogadott központi költségvetés következményeiért a felelősséget, ezért inkább visszafelé mutogatnak. Ezzel viszont a nekik kampányoló korábbi polgármester dr. Derce Tamás és a jegyző, dr. Vitáris Edit felelőssége is felmerül… „Szomorú tény, de muszáj szembenézni vele, hogy a szocialisták mindenütt, országosan, fővárosi szinten és helyben is ugyanúgy kormányoztak: pénzügyi káoszt, és gazdasági leépülést, adósságot hagytak maguk után” – állapította meg egy helyi fideszes pártkatona, a helyi lap hasábjain. Az „Egy szavuk sem lehet”című cikkünkből egyértelműen kiderül, hogy 2006 végére a Derce - Fidesz többség egymilliárdnál is nagyobb adósságot adott át a szocialista - szabaddemokrata többségnek. Amikor 2010-ben átvette a várost a Fidesz, sem fejlesztési hitele, sem működési hitele, sem kötvény-kibocsátásból adódó külső tartozása nem volt a városnak, a megörökölt belső tartozást pedig korábban töredékére csökkentették. A szocialista alpolgármesterek augusztus végétől nem voltak hivatalban. A szeptemberi testületi ülésen elfogadott költségvetési-rendelet módosításának előterjesztője dr. Derce Tamás volt, aki a rendelettervezetet az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásaival ellentétesen, a Pénzügyi Bizottság véleményezése nélkül nyújtotta be a képviselő testületnek. Augusztus végétől tehát a Fidesszel kampányoló Dercének, illetve – a választás után – a jelenlegi polgármesternek, valamint a jegyzőnek, Dr. Vitáris Editnek volt befolyása és felelőssége a gazdasági folyamatokra, és a gazdálkodásra. De ha mégis úgy gondolják, hogy az előző ciklus az oka mindennek, és igazat állítanak, akkor miért nem a kampányban korábbi szocialista szövetségeseinek hátat fordító, sokak szerint ezért köpönyegforgató Derce Tamást veszik elő?! Hiszen Derce vezette a várost, ő Derce Tamás volt, aki 2008-tól minden évben – az Újpestért Egyesület képviselőivel együtt – megszavazta az éves költségvetést. Miért nem őt veszik elő, akinek most éppen úgynevezett életmű-díjat akarnak adni. Vagy a Derce-életmű része az adósság és a pénzügyi káosz is? Ezért is kitüntetik? És ha életműve része az „adósság és pénzügyi káosz”, akkor miért nevezik példamutatónak munkásságát? Vagy ha az előző ciklus a hibás, miért nem a hivatalt korábban is, és jelenleg is vezető Dr. Vitáris Edit jegyzőt veszik elő és teszik felelőssé az úgynevezett „pénzügyi káoszért”, akinek irányítása alá tartozott az Adó Igazgatási Iroda és a Pénzügyi és Költségvetési Osztály, és aki – munkáltatóként – ezen osztályok vezetőit kinevezte? Aki – a fentebb említett kormányrendelet szerint – a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti. Ha pedig ő is felelős, akkor miért kapott Budapestért
Díjat a választásokat követően, és miért tartotta meg a Fidesz jegyzőnek? Sőt, még a pénzügyi osztályvezetőt is megtartották. Mi állhat a háttérben? Ha pénzügyi káoszról beszélünk, akkor a legfőbb felelősök nyilván Derce Tamás és Vitáris Edit jegyző lehetnek. Ugyan, ne tegyen már úgy a Fidesz, mint aki kívülálló volt! Hiszen a három alpolgármesterből egy fideszes volt. A Gazdasági Intézményt az a Dr. Molnár Szabolcs vezette négy évig, akit nemrég a fideszes képviselők alpolgármesternek választottak meg. Az Újpesti Vagyonkezelőnek pedig az a Fideszhez köthető Telek Zoltán volt a gazdasági igazgatója, akit nemrég szavazott meg a fideszes többség a képviselőtestületben stratégiai igazgatónak. Nem úgy néznek ki Dercéstől, Vitáristól, Telekestől és Molnárostul, mint akiknek semmi köze ne lenne az elmúlt négy évhez! És ha olyan nagy a baj, hogy a költségvetésben 100 milliót is meghaladó hitelt szavaz be a Fidesz az év végén, akkor miért is kell sok tízmilliós jutalmakat osztogatni év végén, vagy mondjuk hatmilliós műfenyőt vásárolni? Vajon milyen keretből és mennyit fizetettek azokért a jó vastag karácsonyi üdvözlőlapokért, melyeket az újpesti polgároknak küldtek? Vagy mondjuk hány tízmilliójába kerülhet az adófizetőknek, hogy a választásokat követően „hulltak a fejek”? Ugyan már! De akkor mégis mi állhat a háttérben, miért mutogatnak visszafelé? Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy „a 2011.-ik évi költségvetés tervezett intézkedései jelentős mértékben érintik az önkormányzatokat és a közszférát. Összességében a kiadási előirányzatok 5%-os csökkentésével kell számolni.” 5% -os csökkentés Újpest mintegy 20 milliárdos éves költségvetésében 1 milliárdos nagyságrendű megszorítást is jelenthet. Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy a jövő évben 3- 3,5 %-os infláció is lehet, valamint a közüzemi díjak helyenként drasztikus emelkedését, akkor még nagyobb megszorításról beszélhetünk. Hiszen a költségvetési koncepcióban is az áll, hogy a közüzemi díjaknál jelentős kiadásnövekedéssel kell számolni.
a vezérigazgató és a stratégiai igazgató munkaszerződéséről. Miközben az egyik fideszes városvezető nemrég éppen takarékosabb működésről beszélt a helyi lap hasábjain, a megszavazott munkaszerződések szerint a vezérigazgató és a stratégiai igazgató, így a Fideszhez köthető Telek személyi alapbére egyaránt havonta bruttó 620.000 Ft. Jogosultak továbbá személyi alapbérük 2%-nak megfelelő összegben a munkáltató által kötött baleset- és életbiztosításra, vagy ugyanilyen mértékben önkéntes biztosító pénztárba való befizetés igénylésére, alapbérük maximum 100 százalékának megfelelő összegű prémiumra, a
mobiltelefon használatra, a gépjármű használatra, valamint vezetői pótszabadságra. Mivel Telek egyúttal az igazgatóság elnöke is, azért a tisztségért majd 200. 000,- Ft havi bruttó tiszteletdíjra jogosult. A kettő együtt a havi 800.000 Ft-ot is meghaladhatja. Hőbéné Bálint Andrea és Bedő Kata igazgatósági tagok nem szavazták meg a munkaszerződéseket. Nem úgy a többi igazgatósági tag és Telek, aki biztos, ami biztos alapon maga is megszavazta a saját, busás juttatásokat tartalmazó szerződését. Mindezt persze a fentebb idézett takarékosság jegyében – tehetnénk hozzá.
Úgy tűnik, hogy a helyi fideszes városvezetés nem akarja vállalni a felelősséget az általuk a parlamentben megszavazott, az önkormányzatok, így Újpest számára is hátrányos költségvetésért, és az esetleges politikailag népszerűtlen lépéseikért. Pedig ha a felelősöket keresik, mutogassanak a saját szövetségesükre dr. Derce Tamásra, és a jegyzőre, Vitáris Editre. De igazából nem is kell visszafelé mutogatniuk, elég ha a tükörbe néznek. Ott vannak a felelősök…
2011. január 20.
3
VÚ Bp
Levél — váltás Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy Jolsvai Andrást, a 168 óra c. hetilap főszerkesztő-helyettesét kiebrudalták a helyi médiából, az Újpesti Naplóból. Erről maga az érintett írt egy rövid cikket a 168 órában. No, kaptunk is cikkünkért hidegetmeleget lapunk internetes oldalán, a vita végén az egyik – különösen vehemens – bírálónk felhívta a figyelmünket egy (szintén az interneten megtalálható) hozzászólásra. A hozzászólást „WintermantelZs” néven jegyzi írója, és a hozzászólás végén „Wintermantel Zsolt Újpest Polgármestere” olvasható. Nem tudjuk, hogy ki írta azt a hozzászólást, valóban maga a polgármester-e (itt jegyezzük meg, hogy a polgármester még aláírásban is kis „p”!), vagy valaki csak visszaélt egy választott hivatalnok nevével, címével. Mindenesetre a polgármester úr nem tiltakozott a névhasználat miatt, bár az is lehet, nem is tud róla, bár igaz az is, hogy a hozzászólás több portálon is megjelent. Személyesen Jolsvai András urat is megkerestük, aki elmondta, hogy a szerződést felbontó levélben semmilyen indok nem szerepelt, és semmilyen utalás sem arra, hogy további munkájára (értsd: cikkeire) bármilyen formában igényt tartanának. (Ez egyébként tisztán ki is derül Jolsvai András válaszából.) Ami pedig a hozzászóló gazdasági nehézségekről szóló kitételét illeti, arról külön cikkben emlékezünk meg, már csak azért is, mert egyrészt hivatkozásnak igen nevetséges, másrészt egyszerűen nem is igaz. Ezek után jöjjön a két levél, vagy hozzászólás. (Meg kell jegyezzük, hogy a 168 óra mind a kettőt lehozta szó szerint, mi az ő engedélyükkel idézzük az anyagot.) Az első hozzászólás (levél): „WintermantelZs 2010-12-20 13:36:31 #12 Tisztelt Jolsvai András Úr! Talán Ön tudja a legjobban, hogy amit ír, az nem igaz. Önt senki nem tiltotta ki az Újpesti Napló hasábjairól. Itt az ideje annak, hogy őszintén beszéljünk és senki se bújjon vélt vagy valós sérelmei miatt az üldöztetés látszatát keltve, a mártír szerepébe. Manapság ez ugyanis ismét divatos lett. Sajnálom, hogy Ön, mint Újpest Önkormányzata által kitüntetett, tehát elismert újságíró is beállt a sorba. Cikkében arról ír, hogy csak találgatni lehet az okokról. Ennél van egy egyszerűbb módja is a tények megismerésének (főleg ha újságíróról van szó), meg lehet kérdezni. A helyzet az, hogy a szocialisták rossz gazdálkodása miatt Újpest most nehéz pénzügyi helyzetben van. Újpest költségvetésében több, mint 600
millió forintos lyukat találtunk, a hoz- hogy egyéni erőfeszítéseket teszünk zá nem értés, vagy tudatos választási a közösségért, olyan vállalásokat is költségvetési tervezés miatt. Muszáj teljesítünk, mellyel nem jár közvetrendbe hozni a pénzügyeket, ezért len egyéni előny. Ennek szellemében minden területen takarékossági intéz- szervezünk jótékonysági esteket, kedéseket hoztunk és hozunk. adománygyűjtést, közösségi prograAz Önkormányzatban kevesebb bi- mokat, a lokálpatriotizmust erősítő zottság, kevesebb taggal működik, rendezvényeket. Én és csapatom azért átalakítottuk a hivatalt a hatékonyság dolgozunk, hogy ez minél szélesebb jegyében, minden területen a takaré- körben váljon a régi és új Újpestiek kosság elvét vezettük be. hitvallásává. Tudom, hogy sokan vaHatározott felkérésemre a Sajtó Kft. gyunk és egyre többen leszünk! ügyvezetője áttekintette a cég gazdál- Kérem csatlakozzon az újpesti polgákodását és siralmas állapotokat talált, rok és cégek jótékonysági akciójához, ezért radikális lépéseket kellett ten- melynek keretében tegnap, november nie. Több kollégától meg kellett válni, 19-én, 250 hátrányos helyzetű újpesti mind a TV, mind az újság "előállítási" gyermek kapott karácsonyi ajándékot. költségeit csökkentenie kellett. Kérem adjon hírt olvasói számára az Ebbe a kategóriába esett az Ön cégével kötött szerződés is, melyet a korrekt együttműködés jegyében, az eddigi munkát megköszönve bontottak fel, a szerződés rendelkezései szerint. A felmondási idő alatt továbbra is várták írásait, természetesen a rögzített díjazás ellenében. A Sajtó Kft. vezetőjének tájékoztatása szerint Ön nem küldött újabb írást, tehát nem volt mit megjelentetni. Inkább kitiltásáról írt saját lapjában. Ezt nem tartom korrektnek! Tisztelt Jolsvai András Úr! Tényszerűen nem igaz, hogy az Ön írásait letiltották! Ez egy másik korszakra jellemző, másik hatalom gyakorlata, más szemlélet lenne, amit maEgy régi kép: Jolsvai András dédnagybátyja táblája előtt gam is és csapatom is elítél. Jelen esetben arról van szó, hogy a rendkívüli gazda- Újpestiek eme fontos eseményéről. sági helyzetben a publicisztikáiért a jö- Mint ahogyan utólag is várjuk csatvőben nem kap díjazást. Mert ugyanis lakozását az Újpestiek jótékonysági az írásában szereplő állítás, miszerint: adakozásához, mely során több, mint "Mindezért sosem vártam hálát vagy egymillió-kétszázezer forintot adtak fizetséget..." tételesen nem igaz. Illet- össze a vörösiszap áldozatainak! ve lehet, hogy nem várt, de kapott dí- Ha esetleg az igaztalanul megbántotjazást, melynek mértékét mindaddig, taktól elnézést kér, előre is megköszöamíg ahhoz nem járul hozzá nem fo- nöm! gom megírni. Továbbra is tisztelettel, üdvözlettel: Tudom és ismerem újpesti elkötele- Wintermantel Zsolt zettségét, magam is érdeklődéssel Újpest Polgármestere” olvastam írásait. Amennyiben díjazás nélkül is megtiszteli az Újpestieket az- És a válasz erre: zal, hogy továbbra is megosztja velük írásait, akkor mindannyian találkozha- „Tisztelt Wintermantel Zsolt úr! tunk azokkal az Újpesti Napló hasáb- Revelatív erejű levele nyomán be kell jain. látnom, valóban nem politikai üldöÚjpest mindig azért volt erős, mert zés, csupán gazdasági racionalitás tagjai tettek a közösségért. A lokálpat- áldozata vagyok. Engem tökéletesen riotizmus, melyről Ön személyes pél- meggyőzött arról, hogy ahol Ön és dákat említve is sokat ír, arról is szól, csapata rendet csinál, nem is feltéte-
lezhetünk efféle szándékokat. Hiszen azok az idők már elmúltak. Ám mielőtt végleg lezárnánk ezt az ügyet, feltennék két kérdést. Az első: mondja, miért nem szólt eddig? Nem lett volna egyszerűbb, ha Ön, vagy valamelyik munkatársa felhív, és azt mondja, kedves barátom, veszélyben a haza? Mink nagyra becsüljük a Te munkádat, de mit csináljunk, az ellen ellopta a pénzt, üres a kassza, írjál nekünk mostantól ingyér! Akkor én mondtam volna valamit. Például, hogy édes egykomám (ez csak afféle stíluselem, nem kell megijedni), Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, ha nem fizetöl, nem írok, alászolgája! Lehetséges, hogy ezt mondtam volna. De lehet, hogy azt mondom, édes öcsémbátyám, énnekem is vörös-arany vér folyik az ereimben, élek-halok Ujpestért, ezután minden nap írok nektek valamit, hadd teljen a lap, és hadd kapjon lábra a költségvetés. Énrajtam ne múljon! Most már nem tudjuk rekonstruálni, mit mondtam volna, ha mondhattam volna. De nem mondhattam, mert engem senki nem tájékoztatott, hogy itt egyszerű financiális problémáról van szó. Igazán sajnálhatja Wintermantel Zsolt Úr, hogy minderről hallgattak mostanáig, hiszen ha időben közlik, mindenféle találgatás, mindenféle híresztelés alól kihúzhatták volna a szőnyeget. Most, hogy utólag jönnek elő ezzel a magyarázattal, amikor már zeng az ég, tiltakozások és levelek esnek, amikor bizonyos vihart kavart az ügy, egyesek talán úgy fogják gondolni, mindez későn koholt magyarázat csupán. (Én, hadd nyugtassam meg rögtön, nem tartozom közéjük.) A második kérdés: miért nem avatja be döntésének okaiba legalább a munkatársait? Ha ezt teszi, akkor is sok félreértés tisztázódhatott volna időben. Én ugyanis, az Ön állításával ellentétben, igenis megkérdeztem, mi a valóságos helyzet. Jelesül a főszerkesztőt kérdeztem meg, nem tudván még, hogy minden kérdéssel Önhöz kell fordulni. A főszerkesztő azonban mit sem szólt reám vonatkozó gazdasági gondokról, sem a további (ingyenes) megjelenés lehetőségéről. Ezzel szemben arról tájékoztatott, hogy felsőbb utasításra engem többé nem jelentethet meg a lapban, már ott levő cikkem sem jöhet, nemhogy újat írhatnék, és
Az MSZOSZ a leghatározottabban ellenzi a köztisztviselők elbocsáthatóságáról szóló törvényt Telefoninterjú Juhász Lászlóval, az MSZOSZ Újpesti Szervezete vezetőjével – Az MSZOSZ-nek egyelőre nincs még hivatalos álláspontja, de azt elmondhatom, hogy nagyon nem értünk egyet ezzel a törvénnyel. – Mennyi embert érinthet ez a törvény itt, Újpesten? – Mintegy kétszázötven köztisztviselő van itt Újpesten, akiknek az életét teszi bizonytalanná ez a törvény, mert indoklás nélkül, azonnali hatállyal, bár mikor felmondhatnak nekik. Ez a családtagokat is beleszámítva több mint ötszáz érintettet jelent. Gondoljon bele, közülük sokan hitellel rendelkeznek, növekvő költségeik vannak, és emellé jött ez a létbizonytalanság,
az azonnali állásvesztés lehetősége. Ezt abszolút elítéljük! Mint az újpesti szervezet vezetője határozottan állítom, hogy ez egy elfogadhatatlan tör vénymódosítás, és nem emlékszem rá, hogy a „fülkében” bárki felhatalmazást adott volna erre a jelenlegi kormánynak. – Mi az Ön véleménye: mi lehetett ennek a törvénymódosításnak a célja, oka?
– Erről semmilyen információ nem jelent meg, így csak feltételezni tudom, hogy ezzel a köztisztviselői kar lojalitását próbálják megnyerni, vagy inkább kizsarolni azzal, hogy nem a szakmának, hanem a vezetésnek igyekeznek majd megfelelni azok, akik féltik az állásukat. Ez egy olyan nyomásgyakorlás, olyan fenyegetés, amellyel az egész köztisztviselői kart fenyegetik, nem csak itt
Újpesten, és amely a vezetőséghez való igazodást kényszeríti ki belőlük. – Tervez-e valamit az MSZOSZ ez ellen a törvény ellen? – Biztosan fel fogja emelni a szavát, de nem csak ez ellen, hanem az ös�szes most bejelentett tervezett megszorítások ellen is. Minden olyan intézkedés ellen, ami a munkavállalókat lehetetleníti el. Az MSZOSZ a munkavállalók érdekeit képviseli, és még egyszer hangsúlyoznám, ezekre a lépésekre semmilyen felhatalmazást nem kapott a kormány. – Köszönöm szépen.
az okokat firtató kérdésemre válaszolva már arra hajlott, hogy munkahelyem lehet szálka az önök szemében. Beláthatja, hogy ezek után nem teljesen indokolatlanul jutottam arra a (helytelen) következtetésre, miszerint politikai tisztogatásnak estem áldozatul. Hála a Jóistennek, már tudjuk, nem így van. Most, hogy mindent tisztáztunk, csak az marad hátra, hogy megtisztelő ajánlatát, amellyel egy szintre helyez engem a nyugdíjas olvasólevél-írók amatőr hadával, határozottan visszautasítsam. Ugyanis van közöttünk egy áthidalhatatlan nézetkülönbség. Ön láthatóan semmire sem becsüli munkásságomat, kidobott pénznek tartja, amit az önkormányzat rám költött, alig várja, hogy megszabaduljon tőlem, s még arra sem méltat, hogy tájékoztasson. Én viszont úgy gondolom, eddigi ténykedésem feljogosít hinnem, hogy írásaimat minden újság büszkén vállalhatja, s hogy minden ujpesti polgármester kezét-lábát törheti örömében, ha én jelenek meg a lapjában. Mindezek után azt tartom helyesnek, ha nem kezdek itt alkudozni Önnel, hogy milyen feltételek mellett méltóztatna beengedni nagybecsű lapjába, hanem – amíg Ön áll az ujpesti önkormányzat élén – távolmaradásommal tüntetem ki a lapot. Lokálpatriotizmusomért azért nem kell aggódnia, minden ujpesti fórumon szívesen leszek jelen a továbbiakban is, ahová meghívnak. S hadd áruljam el Önnek, hogy mostanában egy nagyobb regényen dolgozom, amely természetesen Ujpesten játszódik, s arról szól, milyen fontos is a közösség megtartó ereje a nehéz időkben. Ha megjelenik, számíthat tőlem egy dedikált példányra. További működéséhez sok sikert kívánva maradtam Jolsvai András a 168 óra főszerkesztő-helyettese Utóirat: Levélváltásunkat elküldtem az Újpesti Napló szerkesztőségébe is, hadd ismerjék meg az ujpestiek szélesebb körben tanulságos történetünket. Remélem, nincs kifogása a megjelenés ellen. A magam részéről a honoráriumról lemondok.” Eddig hát a levélváltás. Mi kezünket-lábunkat nem törjük ugyan – nem lévén újpesti polgármesterek –, de örömmel és büszkén közölnénk Jolsvai András úr cikkeit mindaddig, míg lapunknál méltóbb helyet nem talál újpesti történeteihez. Kérjük, ezt vegye meghívásnak!
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Matolcsi György a Széchenyi-terv bemutatása közben: „Azt gondolom, hogy ezek azok a nagyon fontos… közben itt verem a… kis… kis… ö… eszközömet…” Miniszter úr, ne tegye! Azért még mindig jobb, mint ha a másét verné… „Én még őszinte ember voltam…” Tavaly még azt nyilatkozta, hogy „nálunk az ilyen dolgokat a feleségem intézi” — a magánnyugdíjpénztári tagságról! (Az előadásról készült felvételen annyi azért kiderül, hogy Matolcsi György egy demonstrációs eszközzel küszködött. Forrás: http://sardobalo.blog. hu/2011/01/14/nem_kene_ gyuri?utm_source=ketrec&utm_ medium=link&utm_campaign=index [A 2:40-től!])
VÚ Bp
II. évfolyam 1. szám
4
BUÉK! Hát boldog új évet, kedves olvasó! Csak az a kérdés, hogy valóban az lesz-e? Az elmúlt év nem búcsúzott szépen, és a mostani sem indult túl jól. (Már persze politikailag.) Tavaly áprilisban, a választásokkal akkora hatalom került a Fidesz kezébe, amekkora az MSZMP bukása, azaz 1998 óta párt kezében még nem volt hazánkban. (A KDNP-t most hagyjuk, az addig él, míg azt teszi, amit a Fidesz diktál.) Ekkora hatalommal már elegánsan is el lehet lenni, higgadtan, úriember módjára intézve a dolgokat, és nem amolyan „izomagyú” stílusban. Persze az ilyesmihez higgadt, kulturált úriemberek kellenek. Ekkora hatalommal már olyan tökéjre lehetne vinni a demokráciát, amire valóban ritkán volt/van pél-
da Európában. Ekkora hatalommal már élni is lehet a visszaélés helyett. Ám 2010 mégsem a fentiekkel írta be magát hazánk történelmébe. Tulajdonképpen ezek ellenkezője történt. Kevesen gondoltak bele, hogy a Fidesz hatalom-átrendezése – pontosabban a kormányzati struktúra átrendezése – volt az első igen fontos lépés afelé, hogy a demokrácia felfejlesztése helyett a központosított hatalom, az autokrácia szerkezete épüljön föl hazánkban. A minisztériumi összevonások valójában a különböző területek egységesítését szolgálták, olyan központosítást, mely a központi utasításellenőrzés világát teremtették újra a különböző szakmai csoportosulások önszerveződése helyett. A kormányzat „spórolásról”, „olcsóbb államról” beszélt, de ez egyszerűen nem igaz, a központi bürokrácia létszámában nőtt és nem csökkent. Kevesebb lett ugyan a miniszter, de az államtitkárok és azok helyettesei létszáma több mint megduplázódott! De akkor mi indokolja, hogy egyetlen központi irányítás alá kerüljön
például az oktatás, a kultúra szervezése és az egészségügy? Ugyan mi a közös bennük? Semmi más, mint az állampolgárokkal közvetlenül foglalkozó, azokat közvetlenül érintő ügyek anyagi forrásainak egybefogása. Igaz, hogy tevékenységük teljesen eltér egymástól, ám irányultságuk közvetlenül érinti az embereket. Így aztán akár beteg az az állampolgár, akár csak tanulni akar, egy központtól függ. Ugyanez lett a helyzet a gazdasággal és a pénzügyekkel is. Az a bizonyos „centrális erőtér”, amiről Orbán Viktor bő fél évvel a választások előtt Kötcsén, zárt körben már ejtett néhány szót, egy hónappal a választások után strukturális gólemként tornyosult fölénk, megvalósítva egy hatalmas „holding-világot” a közigazgatásban is. Az igazán „szép” ebben a dologban, hogy aztán e mérhetetlen centrum a gyakorlatban egészen elképesztő módon aprózódott el, a különböző közigazgatási szintek és irodák úgy szaporodnak, mint a gyom, visszaáll a megyei szint mellé a járási szint is, a megyei közigazgatás megduplázódik, és tovább osztódik, burjánozva,
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntője A köszöntő dr. Orbán Viktor, az új EU-s elnök írása az interneten. „A háború és a gyűlölet romjai fölé csak ilyen. Magasba lendítő küldetébarátságot építeni, térdre kénysze- sek után válságos árapály, kétségekkel ríteni a kommunizmust, újraegye- teli útkeresés, majd az új küldetésre síteni Európát, megalkotni egy új való rátalálás katartikus, megerősítő világpénzt bizonyára nehezebb volt, és önbizalommal teli évei következmint az a munka, ami most ránk nek. vár.” „Hol van már a tavalyi hó? Mikor hazám képviselőjeként 2002 előtt részt vettem az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóin, mindannyiunkat lelkesedés, optimizmus, az Európa újraegyesítése iránt érzett történelmi elkötelezettség, az euró bevezetésének történelmi tette miatti büszkeség, az ősi európai civilizáció újabb diadalmas korszakának előérzete hatotta át. Amikor 2010 nyarán újra szélesre tárultak "Ne fuss vele messzire!" előttem az európai csúcstalálkozóknak otthont adó szalonok ajtói, gondterhelt A második világháború európai romarcélek, mélyen barázdált homlokok, jai felett így jelölte ki számunkra a a bizonytalan jövőről szóló beszédek, Gondviselés a tartós európai béke segítséget sürgető és válságtanács- felépítésének küldetését, majd a komkozásokba süllyedő államférfiak és munizmus összeomlása után így vált államasszonyok fogadtak. Mindehhez küldetésünkké az európai kontinens az euró eresztékeinek recsegése és újraegyesítésének ügye, ide értve az ropogása adta a háttérzenét. eurót, az egyesített Európa legfontoEgy derűlátó korszak lezárult, egy kül- sabb és legerősebbnek ígérkező acéldetés véget ért, egy nagy elhivatott- pántját is. ság üzemanyagtartályai kimerültek, A majd két évtizedes diadalmenet a hordozórakéták kényszerleszállást korszakát a világpiac újrafelosztásáhajtottak végre. hoz vezető globalizáció tektonikus Nem érdemes méltatlankodnunk a mozgásai váltották föl. Az Európai sors igazságtalan és balszerencsés Unió előtt álló feladat nem bonyolult, fordulata miatt. Végül is a nagy civi- csak nehéz. Kezelni kell a ma elharalizáció, az ősi kultúrák, világbajnok pózónak látszó nemzetgazdasági válgazdasági rendszerek életciklusa már ságokat, sikeres válságkezeléssel meg
kell szilárdítani és a világ legmegbízhatóbb pénzévé kell tenni az eurót, és úgy kell megújítani az európai gazdasági rendszert, hogy versenyképes legyen az ambíciótól fűtött és a siker éhségétől hajtott új riválisaival. A belga elnökség hathónapos munkája egy futóverseny jól sikerült rajtjára emlékeztet: a magyaroknak most körelőnyt kell kiharcolni, a lengyeleknek pedig jól kell megfutni a célegyenest. V isszazökkenve az eurokraták különleges nyelvi világába, ez annyit tesz, hogy a belga elnökség alatt felállították a válságkezelő task force-ot, a magyar elnökség idején pedig végig kell vinni a szerződés módosítását, fel kell állítani az állandó válságkezelő mechanizmust, be kell üzemelni az európai gazdasági szemesztert, ki kell tárni a teljes foglalkoztatáshoz, a munka és a termelés megbecsüléséhez vezető ajtókat, majd a lengyeleknek egy huszáros vágtával meg kell alkotniuk azokat az eszközöket, a többéves kerettervet, amelyekkel ezek a célok elérhetők. Ennyi az egész. Nehéz, de korántsem lehetetlen. A háború és a gyűlölet romjai fölé barátságot építeni, térdre
Dzsentrivilág Magyarországon Elhangzott egy interjú Belénessy Csabával, az MTI (Magyar Távirati Iroda) új vezérigazgatójával, aki igen árulkodó mondatot eresztett el annak kapcsán, hogy szerinte a közszolgálati médiumok újságíróinak, szerkesztőinek lojálisnak kell lenniük a kormányhoz. ”… az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval.” – mondja a vezérigazgató úr. Hát itt van a kutya elásva kérem!
Az eredendő baj az, amikor egy magas tisztségű hivatalnok összekeveri a kinevezést a megbízással! Mert a kormány – vagy annak nevében maga a vezérigazgató – kinevezi, kinevezheti a közszolgálati médiumok vezetőit, dolgozóit, de ha ezzel azt hiszi, hogy megbízást is adott nekik, hogy ő lett a „megbízó”, akkor itt nagy baj van! Ha egy ilyen kinevezéssel nem marad meg az újságíró, a szerkesztő integritása, függetlensége, ha kvázi
szolgai módon a kinevező szája íze szerint kell írnia, akkor az a valami egészen más, mint amiről az elmúlt húsz év szólt. Az bizony nem egyéb, mint az „az húzatja a zenét, aki fizet!” dzsentroid attitűdje. Persze ezt is lehet, így is lehet! Csak akkor tessék kihagyni a dologból a demokráciát, még címke, vagy hivatkozás formájában is! Mert a demokráciában a dolgok nem így mennek!
mint a rákos sejt. De ez csak az indulás volt, a strukturális keret, és leányálom ahhoz képest, ami ezután jött. Mert létezett már hazánkban egy demokratikus rend, olyan hatalmi viszonyokkal, melyek egymást ellenőrizve megakadályozták, hogy egyik-másik hatalmi erő olyan koncentráltságot érhessen el, ami már ellenőrizhetetlen. „Tudja Müllerné, a monarchia jó dolog, ha jó a király – mondta Svejk –, a baj az vele, hogy ha rossz, akkor sem lehet leváltani.” Mi itthon már éppen ott tartottunk, hogy a mi választott „királyunk” leváltható, vagy visszavonulásra kényszeríthető, és éppen a sokat szidott MSZP mutatott erre példát az elmúlt két ciklus alatt kettőt is. (Lásd Medgyessy és Gyurcsány távozását a miniszterelnöki székből.) El tudja képzelni az olvasó, hogy a „centrális erőtér” lovagja, dr. Orbán Viktor hasonló lépésre szánná el magát? Ami pedig ennek az új rendnek a fenntartásához, fennmaradásához kell, az is összeáll lassan, maradéktalanul. Az Alkotmánybíróság jogköre megcsonkítva, az
Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség vezetésére pártkatonák kerültek, a Költségvetési Tanács felszámolva, a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába Fidesz-jelöltek kerülnek, a magántulajdonról kiderült, hogy a hatalom játszi könnyedséggel veheti el – lásd „válságadók” no és a magánnyugdíjpénztárak államosítása –, törvények hozhatók visszamenő hatállyal, és a sajtó, az eddig szabad sajtó példátlanul durván megfenyegetve, olyan hatalmi rend alá kerülve, mely azt csinálhat vele, amit akar. Talán ez utóbbi volt a kigördülő csepp a pohárból. Ezt már talán az EU sem tudja lenyelni, megemészteni. Mert beszélhet a hatalom amit akar, a sajtószabadságnak nem akkor van vége, mikor láncra verik az újságokat vagy a tévéket, hanem akkor, amikor olyan jogi környezetet építenek fel, melyben ezt bármikor megtehetik függetlenül attól, hogy valóban megteszik-e? És ugyanez a helyzet a demokráciával, mint szerkezettel is. Esti János, főszerkesztő
Virág és Pelikán – Boldog új évet, Virág elvtárs! – Magának is Pelikán! Mi újság? – Virág elvtárs, nagy baj van. Az olvadás megindult, áradnak a vizek, és a belvíz is támad. – Hol van már a tavalyi hó? – Hát ez az! Itt van, csak most víz formájában. – Nagyobb bajok vannak mostanában Pelikán. Nézzen körül: gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok. – Államasszonyok? Azok kik? – Ne szakítson félbe, Pelikán! Egy derűlátó korszak lezárult, egy küldetés véget ért, egy nagy elhivatottság üzemanyagtartályai kimerültek, a hordozórakéták kényszerleszállást hajtottak végre. – A hordozórakéták? Kényszerleszállást?! Én úgy tudtam, hogy azok szépen leválnak a rakétáról, ha kiürültek. Ezeknek ez a dolguk. – Nem érdemes méltatlankodnunk a sors igazságtalan és balszerencsés fordulata miatt, Pelikán. Végül is a nagy civilizációk, az ősi kultúrák, világbajnok gazdasági rendszerek életciklusa már csak ilyen. – Virág elvtárs, én hülye vagyok! Mik azok a világbajnok gazdasági rendszerek? – Erről most nem nyitok vitát Pelikán! A majd két évtizedes diadalmenet korszakát a világpiac újrafelosztásához vezető globalizáció tektonikus mozgásai váltották föl. – Juj!... – A feladat nem bonyolult, csak nehéz. – Akkor tessék nekem elmagyarázni, Virág elvtárs: mit kell csinálni? – Végig kell vinni a szerződés módosítását, fel kell állítani az állandó válságkezelő mechanizmust, be kell üzemelni a gazdasági szemesztert, ki kell tárni a teljes foglalkoztatáshoz, a munka és a termelés megbecsüléséhez vezető ajtókat, majd a lengyeleknek egy huszáros vágtával meg kell alkotniuk azokat az eszközöket, a többéves kerettervet, amelyekkel ezek a célok elérhetők. – Hogy mit kell megalkotni a lengyeleknek egy huszáros vágtával? – Az eszközöket Pelikán, a többéves kerettervet. – És ezt ők is tudják? – Ennyi az egész. Nehéz, de korántsem lehetetlen. A háború és a gyűlölet romjai fölé barátságot építeni, kiépíteni 500 millió ember és 27 nemzet közös és egységes gazdasági térségét, bizonyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár. – Virág elvtárs! Én inkább visszamennék a gátra… – Csalódtam magában Pelikán. Menjen. De ne felejtse: egyszer még kérünk magától valamit…
kényszeríteni a kommunizmust, újraegyesíteni Európát, megalkotni egy új világpénzt, kiépíteni 500 millió ember és 27 nemzet közös és egységes gaz-
dasági térségét, bizonyára nehezebb volt, mint az a munka, ami most ránk vár. Miért ne lennénk hát optimisták?”
Először is, egy demokráciában nincs olyan, hogy a „kormány fizet”, mert egy demokráciában nyilvánvaló, hogy a kormánynak nincs saját pénze, abban a demokratikus vendéglátóban mi fizetjük a zenés felárat, és nem az üzletvezető. (Hogy a példánál maradjunk.) Mi pedig nem azt akarjuk az újságokban olvasni, a tévékben látni, vagy a rádiókban hallgatni – a közszolgálatiakban pláne nem –, amit a kormány megrendel, hanem azt, ami valóban történik. Még akkor is, ha ez nem tetszik a kormánynak! Tehát igenis van olyan, hogy valaki el-
fogadja a „tisztséget”, azután „szembeszegül a megbízóval” helyett a kinevezővel, mert egy demokráciában – ha az valóban demokrácia – éppen az nem megy, hogy egy kinevezéssel megvásárolhatja bárki bárkinek a véleményét, tollát, kameráját, mikrofonját. És ha ezt az MTI vezérigazgatója nem tudja, akkor abból egyetlen dolog következik: sürgősen távoznia kellene az MTI éléről. Vagy, Isten hozott urambátyám, éljen a szép régi-új dzsentrivilág Magyarországon!
2011. január 20.
5
Hol van baj a médiatörvénnyel? ható ügyre bukkan, akkor annak tárgyában is eljárást indít [149.§ (2)]. A panaszok a Biztoshoz érkeznek, aki főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. Szakképzettségének kívánalmairól a törvény nem tesz említést, ugyanakkor háromféle, az igazságszolgáltatási eljárás megkettőzését jeFotó: internet Lévai Júlia lentő szereppel is felruházza. Az alábbi cikk szerzője Lévai Júlia, az A Biztos egyfelől nyomozó, aki a interneten található „Galamus cso- 141.§ szerint „panasz hiányában hivaport” honlapjáról. talból is jogosult intézkedni, amennyi(A pontos internetes cím: ben a 140.§ (1) bekezdés b) pontban h t t p : / / g a l a m u s . h u / i n d e x . meghatározott érdeksérelemről egyéb php?option=com_content&view=arti úton tudomást szerez”. cle&id=45859:amikor-a-mediahatosag- A 142. § értelmében „a panasz, illeteliteltje-a-fueggetlen-birosaghoz-fordul ve az egyéb úton tudomására jutott, &catid=40:cslevaijulia&Itemid=65) a 140. § (1) bekezdés b) pontban A cikk túl hosszú ahhoz, hogy teljes meghatározott érdeksérelem kiterjedelmében közöljük, ez itt az első vizsgálása érdekében bármely része. A kiemelések tőlünk származ- média-, illetve hírközlési szolgáltanak. tótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő „A médiatörvény értelmében az adatokat, felvilágosítást és nyilatNMHH-nak (Nemzeti Média- és Hír- kozatot kérhet, valamint megfeleközlési Hatóság, a következőkben: lően alkalmazhatja a Ket. Hatósági Hatóság) joga lesz arra, hogy az írott ellenőrzésre, valamint e törvénynek sajtóban megjelent tartalmakat is ér- a tényállás tisztázására vonatkozó telmezze, hatósági szempontból is rendelkezései szerinti egyéb eszkö– mintha csak parkolási ügyekben el- zöket. Az érintett média-, illetve hírkövetett mulasztásos vétségeket mér- közlési szolgáltató tizenöt napon belül legelne. Ezután a mérlegelési eljárást köteles a kért adatot, felvilágosítást, joga lesz olyannak tekinteni, mint ami- nyilatkozatot a Biztos számára szolgálvel megkettőzheti a független bíróság tatni, abban az esetben is, ha az adat működését. A Hatóság legfőbb em- üzleti titoknak minősül. A Biztos köbere ez ügyben a Média- és Hírközlé- teles a tudomására jutott üzleti titkot si Biztos (a továbbiakban: Biztos) lesz, megtartani, azt az adatközlő kérésére aki nem választott, hanem a Hivatal el- zárt iratként kezeli”. nöke által kinevezett személy. A sajtót Továbbá a 155. § értelmében „joérintő panaszok ügyében minden szál gosult a médiaszolgáltatással, az ő kezében fut össze. sajtótermék kiadásával, illetve műNézzük, milyen ügymenet részé- sorterjesztéssel kapcsolatos – akár vé válik az a tartalmakat közzé tévő törvény által védett titkot is magászerkesztő-újságíró-médiaszolgáltató, ban foglaló – adatot tartalmazó akivel szemben bejelentés érkezik a valamennyi eszközt, iratot, dokuHatósághoz. mentumot megtekinteni, megvizsA Hatóságnál elbírálandó ügyek a gálni, azokról másolatot, kivonatot törvény szerint négyféle módon kelet- készíteni”. kezhetnek: Másfelől ügyész, aki a 149. § ér– Valaki sértőnek érez valamit önma- telmében „a hatáskörébe tartozó gára nézve, és bejelentést tesz [140. ügyekben eljárását hivatalból is § (1)], megindíthatja, kivéve, ha e törvény – Buzgó állampolgár általában véve szerint az eljárás kizárólag kérelemsértőnek érez valamit, és bejelentést re indítható”, illetve „Amennyiben a tesz [145.§], Hatóság eljárása során az egyedi ha– Maga a hatóság tekint sértőnek va- tósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szolamit, és a sértett nevében – megkér- rosan vagy közvetetten összefüggő dezése nélkül! – eljárást indít [149. § jogsértésről szerez tudomást, annak (1)], vonatkozásában – hatósági döntésé– Ha a hatóság az egyik eljárás során nek meghozatala előtt – eljárását hiegy másik, szerinte sértőnek nyilvánít- vatalból kiterjesztheti”.
Végül pedig bíró, aki megvizsgálja a panaszokat, s aki a 142.§ (3) értelmében „az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás)”, majd mindezek alapján egy személyben ítél arról, hogy az ügy milyen szankcióval járhat. Igaz, a Biztos nem rendelkezik hatósági felhatalmazással, ám a (száz százalékban kormánypártiakból álló) Médiatanács az ő javaslata alapján dönt – egyszerű többséggel, kézfeltartással –, hogy egy ügyben mekkora bírságot rójanak ki a bepanaszoltra. Itt érkezünk meg ahhoz a tényhez, hogy az eljárásban nincs védelem, vagyis a procedúrának nincs olyan résztvevője, aki a bepanaszolt (kvázi „alperes”) érveit-érdekeit jogilag szakszerű módon képviselné, és ezzel mérsékelné a bírói munka esetleges elfogultságát. (Itt jegyzem meg, hogy ennek a mérséklő garanciának a léte a jelek szerint ismeretlen a Kulturális Bizottság fideszes elnöke, L. Simon László előtt. Ő ugyanis az ATV Egyenes beszéd című műsorában, 21én ezzel a visszakérdezéssel reagált Kálmán Olga egyik kérdésére: „Miért, ugyan mi garantálja az igazságszolgáltatásban a bírók elfogulatlanságát?” Számára itt most megismétlem: a védőügyvéd, vagyis a mérlegelés differenciálásának lehetősége). Az egyeztetések – vagyis gyakorlatilag ál-bírósági tárgyalások – során a Biztos a „peres” feleken kívül egyetlen további személyt: a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet képviselőjét vonhatja be, „ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti” (142.§). Ilyen helyzet ráadásul kizárólag olyankor állhat elő, amikor a felek valamelyikének van köze valamilyen szervezett fogyasztóvédelmi intézményhez. Ám amikor a panaszos magánszemély, vagy ugyanaz a hatóság, amelynek biztosa egyszersmind ítészként is funkcionál, senki sem védi meg szakszerűen a bepanaszoltat semmiféle ítészi elfogultsággal szemben.
Az esetről az Index független hírportál számolt be. Érdekessége a történteknek, hogy annál a közszolgálati rádiónál – az MR1 Kossuth adónál – történt, melyre talán leginkább vonatkozik a médiatörvény. A történtekről így ír az Index: Nem vezethet műsort a közrádión elhallgató Mong
Az első ügy
2010. december 21., kedd 14:56 Az MR1 180 perc című reggeli műsorában Mong Attila egy percen át nem szólalt meg, ezzel tiltakozva az új médiatörvény ellen. A műsor szerkesztőjével, Bogár Zsolttal előzetesen egyeztetett akció után Mong nem vezethet, Bogár nem szerkeszthet műsort a rádióban, de újságíróként tovább dolgozhatnak. "Az éjszaka az Országgyűlésben elfogadták az új médiatörvényt. Az érvényben lévő törvény és a rádió szabályzata szerint hírhez véleményt nem fűzhetek, ezért a szerkesztővel, Bogár Zsolttal egyetértésben, lelkiismereti okokból most egy percig inkább csendben maradok. Az új médiatörvény miatt tehát a 180 percből – egy perc csend" – köszönt be reggel
Kérdés: melyik az az ország, amelynek törvényei lehetővé teszik, hogy ilyen módon kettőzzék meg az igazságszolgáltatást, illetve hogy egyáltalán megkettőzzék? Hol lehetséges olyan eljárás, amelyben szellemi tartalmakat egyetlen, politikai hátterű Biztos mérlegelhessen úgy, mintha parkolási ügyekről volna szó?”
VÚ Bp
No comment Az alábbi internetes blog-bejegyzést minden kommentár nélkül közöljük. Legfeljebb annyit hozzá: ez lesz majd a szép, új, média-világ? Tényleg akarta ezt valaki?!
A női Wass Albert lesz az új Mong Attila 2011.01.10. 12:51 - szily
A commentcom úgy tudja, hogy január 17-én reggel Csűrös Csilla vezeti a Kossuth rádióban a 180 percet. Ebből a műsorból függesztették fel a médiatörvény ellen élő adásban egyperces hallgatással tiltakozó Mong Attila műsorvezetőt. Meg nem erősített információink szerint arról is szó van, hogy Csűrös a Napközbent is vezeti majd. Az új Mongot a társadalompolitikai szerkesztőséghez vették fel. A "Jövőnk a tét – Hoffmann Rózsával beszélget Csűrös Csilla" című kötet szerzője 25 évig volt a Magyar Rádió szerkesztője, aztán kirúgták, hogy most akkorát kambekkeljen, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszony adja a másikat. Azt még nem tudni, Csűrös milyen műsorvezető lesz, azt viszont senki sem veheti el tőle, hogy ő csinálta meg az egyik legszórakoztatóbb magyar nyelvű weboldalt. A Kossuth korábbi munkatársait egyfajta, szakmaiságnak hazudott pes�szimizmus jellemzte. Csűrös Csilla bezzeg kimondja, hogy Hogyne lenne jövőnk, amikor cserkészek évzáró Te Deumukat Zebegénybe, a Trianon emlékét őrző nemzeti zarándokhelyre szervezik! Nem beszélve arról, hogy Az utolsó esőcsepp Istenünk említésekor hullott az arcunkra, szivárgott a szívekbe, üzente a lelkeknek: van remény. A kommunisták által kinevelt "újságírók" agyát sajnos annyira átmosták, hogy például azt hiszik, Trianon valamiféle megváltoztathatatlan "történelmi tény". A leendő főszerkesztőt (EDIT: véletlenül írtam főszerkesztőt, természetesen műsorvezetőre gondoltam, elnézést.) viszont nem lehet ilyen könnyen megvezetni, mert ő átlát az üveges tótok szitáján: S akkor tán megélhetjük azt is, hogy már csak egy Fico nevű szlovák illető hiszi és vallja majd rendületlenül, hogy "Trianon szent és sérthetetlen!" Akiben még maradt pár kommunista vagy szexista sejt, az esetleg azzal jönne, hogy egy nő nem elég kemény egy ilyen nagy feladathoz.
Még meg sem száradt a tinta az új médiatörvényen, máris megszületett az első ügy a törvénnyel kapcsolatban. Az eredmény: jelentésírás, a szerkesztő és a műsorvezető ideiglenesen felfüggesztve, az elnök úr nem nyilatkozik. és a "nárcizmus és az exhibicioniz- dott az akció értékelése, az MR1 Kosnegyed hétkor Mong Attila. A reggeli műsor egy perces csendjéről mus" megnyilvánulásának minősítette suth Rádió vezetői behívatták Mongot Mong azt írja, a szerkesztővel, Bogár – osztotta meg Mong az első reakci- és a szerkesztőt, Bogár Zsoltot is. Abban maradtak, hogy a műsorvezető Zsolttal közös döntést "a törvényben ókat. is garantált újságírói szabadsággal Késő délelőtt szűkebb körben folytató- Mong Attilának és a szerkesztő Bogár Zsoltnak jelentést élve, lelkiismereti okokból" kell írnia az esetről. hozták. Mong Attila a napifix. A műsorvezető a Facetumblr.com című bookon azt írta, hogy a napi mikroblogjában száindító értekezleten a napokban kinevezett főszerkesztő, molt be a részletekről: Gazsó L. Ferenc azt mondta, a vizsgálat lezárultjáig hogy "kicsit olyan volt mint ő nem dolgozhat műSztálin halálakor elnémultak sorvezetőként, Bogár a keleti blokkban a rádiók, Zsolt pedig szerkeszannyi különbséggel, hogy tőként, de újságírói itt könnyek nem voltak". munkát végezhetnek. Egyébként az egész adást A Magyar Rádió vekiegyensúlyozottnak, jó ritzérigazgatója, Jónás musúnak találta. A negyed István is megszólalt Fotó: internet Mong Attila hetes akciót magánakciónak az ügyben. Közölte,
Ez a képzeletbeli retardált ezek szerint nem olvasott Csűröst: Minket még nem űztek el a szülőföldünkről, ideje hát, hogy visszafoglaljuk végre. Végleg. És a dicsőséges tavaszi hadjáratot ne kövesse fél év múltán a világosi fegyverletétel! És azt sem olvasta, hogy A keresztényi könyörületet el nem vetve is hittel hiszem, hogy egy jól működő, mi több, egy működő társadalomban a Tízparancsolat törvényeinek érvényesülniük kell, az ellene vétőknek pedig bűnhődniük kell! Ez pedig a világi életben számonkérést jelent! Na de sikerülhet ez? Nem túl nagy ez a feladat akár több száz Csűrös Csillának? A rövid válasz: nem, mert Ezernél is több esztendeje meg kilencven éve álljuk a sarat, csüggedések és nekibuzdulások, viszályok és véráldozatok, nagyszerű diadalok és hősies elbukások közepette, a szétszórattatásban is mindig, újra és újra összekapaszkodón. Rabul ejt, fogva tart, útravalót ad e tiszta erkölcsű, keménységet, szívós kitartást és rengeteg munkát követelő hegyi világ... mondja az újságíró, és bár nem a Rádió emeleti irodáira, hanem Hidegségre gondol, a külső megfigyelőt mindenképpen optimizmus töltheti el. A kókadtak után egy lelkes ember foglalja el a műsorvezetői széket, aki egyként ért az érsebészethez – ám, a csonkolt ország végtagjaiban újra és újra felbuzog a vér –, a komparatív lingvisztikához – Magyar állampolgárnak vágyja születendő magzatát a kolozsvári fiatal lány, kinek nővére azért ül az uszodában óvodáskorú kisfia edzésein, hogy a román edző szavait számára lefordítsa, s aki budapesti aquaparki látogatás ígéretével igyekszik legyűrni a kicsi kétszeres - a víz és az idegen szavak szülte - ijedtségét –, és a heavy metal újságíráshoz – Fekete pólójukon Nagy-Magyarország térképe vagy az angyalos címer, kezükben égő gyertya, arcukon a kimondott szó komolysága és hite. Az is igaz, hogy Fénynek értéket ád a sötét…, de ami a legbiztatóbb az egészben, az az, hogy Visszafoglaltuk a Kossuth teret, visszafoglaljuk magunknak az országot is, érzem. Tudom. Hiszem. (A bevezetőn kívüli vastaggal szedett idézetek Csűrös Csilla cikkeiből származnak.) arra kérte kollégáit, hogy mondják el álláspontjukat a 180 perc című műsorban történtekkel kapcsolatban. "Sem kirúgva, sem felfüggesztve nincsenek" – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy magánvéleménye szerint belefér-e a sajtószabadság fogalmába az, hogy egy percig nem szólal meg egy műsorvezető, Jónás István azt mondta: egyelőre nem akar állást foglalni, várja kollégái magyarázatát. Eddig az Index beszámolója. Hogy Mong Attila vezet-e még műsort, és ha igen meddig, az a jövő zenéje. De figyelemmel arra, hogy Tölgyessy – aki eddig a Kossuth reggeli műsorában elemezte az előző hét politikai eseményeit, azok várható következményeit – már nem kap szót a közszolgálati rádióban, hogy ezt az egy percet azonnal „üggyé” tudta tenni a rádió vezetése, szóval mindezekre figyelemmel joggal gondolhatja bárki, hogy ennek a hatalomnak, és kinevezett alsóbb vezetőinek, a tolerancia-szintje a nulla körül mozog. Pedig aki ennyire nem bírja a kritikát, az nagyon gyenge. Akinek valódi ereje van, az az ilyesmin csak mosolyog…
VÚ Bp
II. évfolyam 1. szám
6
Nem indult túl jól Most fél évig Magyarország az EU elnöke. Ez nem jelent túl sokat – a döntéshozatalban semmivel nincs több beleszólásunk, mint eddig –, inkább olyan dolog ez az elnökség, mellyel igazolhatjuk, hogy nem jogilag, hanem belülről, a mi lényegünket tekintve vagyunk teljes jogú tagjai az Uniónak. Mindehhez persze amolyan „Európai-módon” kellene viselkedni mint itthon, mint odakint. Hogy ez mit jelent? Legelébb talán azt a valós alázatot, melyről Orbán beszélt a választási győzelem után, aztán gyorsan el is felejtette, elindult csörtetve, törtetve, le- és átgázolva mindenen, ami neki nem tetszik. Emlékeznek még? Átlátható, egyeztetések utáni döntéshozatalról beszélt, megfontolt, hatástanulmányokkal alátámasztott előkészítésről stb. Hogy mindebből semmi nem lett, azt már tudjuk, látjuk. Gyakorlatilag egyetlen törvényt sem előzött meg semmilyen társadalmi egyeztetés, a legtöbbet „egyéni képviselői indítvány” formájában nyújtották be, így aztán a törvény egyeztető kényszere nem is vonatkozott rá. (Azt a maszlagot, hogy ezek az „egyéni képviselői indítványok”
valóban egyéniek voltak, és nem Orbán, illetve a kormány utasítására és intuíciói alapján születtek meg, ugye egyetlen felnőtt sem veszi be?!) Ez viszont minden, csak nem európai attitűd. Ma Magyarországról egyre inkább az a kép alakul ki Nyugaton, az EU-ban, hogy egy demokratikus álcába csomagolt diktatúra bontakozik ki, és az a legnagyobb baj, hogy igazuk van! A másik alapvető probléma, hogy pártunk és kormányunk gátlástalanul szegül szembe alapvető Uniós normákkal is, mikor belenyúl a magántulajdon érinthetetlenségének szentségébe, mikor a sajtószabadságot szűkíti, hacsak nem szünteti meg éppen. "Kár ide szaladgálni Brüsszelbe" – reagált Orbán egy másik újságírói kér-
dés nyomán arra, hogy egy 15 céget magában foglaló csoport – köztük vezető német és osztrák energiavállalatok – közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezte aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt. A levél szerint – amelyet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az
A német kormány nyomatékosít Miután Szijjártó Péter szerint a német kormány helyettes szóvivőjének az a szerdai mondata, hogy „eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az EU-ról, a világban kialakuló képről, a szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett" köszönő viszonyban sincs az erről szóló MTI tudósítással – na, ki leli a különbséget? –, amely szerint „Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az EU-ról a világban kialakul, emiatt is magától értetődik, hogy Magyarország elkötelezett maradjon az EU értékei mellett", ezért nyomozásba kezdett. Szijjártó megállapította, „minimum félreértés" arról beszélni, hogy Angela Merkel német kancellár a jogállamiság elveire figyelmeztette volna Magyarországot a médiatörvény kapcsán, s jól le is teremtette a tényszerűségre, íme, mit sem adó sajtót. A német kormányt meghökkenthette a magyar miniszterelnök szóvivőjének eltökélt nyomozása, és a maga részéről nyomatékosította az előző napi üzenetet: Werner Hoyer,
a német külügyminisztérium államminisztere tudatta, hogy a médiatörvény „nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre". Kijelentette: „ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit". „A szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság, mint az értékek védelmezője ellenőrzi, vajon a Magyarországon elfogadott médiatörvények összeegyeztethetők-e a Lisszaboni Szerződés által előírt standardokkal. A sokszínűségben megnyilvánuló egységen alapuló Európai Unió szellemének mindenesetre nem felelnek meg", mondta. Ha ezek után Szijjártó Péternek értelmezési gondjai támadnának, segítünk: a német kormány akkora pofont adott a magyarnak, hogy a fal adja a másikat, s ezt már nem lehet elintézni azzal a rendkívül pökhendi megjegyzéssel, hogy „az európai politikában jelen lévő forradalmi romantika hevülete néha-néha átragad a magyar saj-
tó egyes tudósításaira is". Mert, csak hogy tiszta forrást szennyezzünk: úgy tűnik, a magyar politikában jelen lévő forradalmi romantika hevülete néhanéha átragad egyes kormánypárti politikusokra, akik ilyenkor, legyünk nagyvonalúak, kevéssé törődnek a tényszerűséggel. Orbán Viktor máris az egyik konzervatív német napilap állandó rovatában találta magát a Nap Pinokkiójaként, mert azt mondta, hogy a magyar médiaszabályozás teljesen európai. Még szerencse, hogy helyettese, Semjén Zsolt nem számít annyira, hogy a külföldi sajtó nekiálljon elemezni azt a mondatát, amely szerint a médiatörvényt ért külföldi kritikák oka az, hogy „a hazai balliberális vonal futkos Európa-szerte, saját haverjaikhoz". (Sic!) Maradjon ez a mi kis szégyenünk, hadd égjen ezért csak a mi arcunk.
Egy MTI hír
nem lehet gúzsba kötni, illetve kellő hatalom birtokában persze lehet, de akkor tessék szépen kiiratkozni a demokráciák világából.
sajtószabadság-képviselője egy osztrák lap szombati számában megjelent interjúban. "Remélem, hogy a kormány végül belátja, hogy valamit változtatnia kell (a törvényen). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben ezzel a törvénnyel" – mondta Dunja Mijatovic a Der Standardnak. "Vannak alapvető értékek és alapvető szabadságjogok. Ezen nincs mit tesztelni" – válaszolta a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, miszerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban. A média sokszínűségének csorbulása a leginkább problematikus a törvényben – vélekedett Dunja Mijatovic. A törvény felhatalmazza a médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a műsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, "ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik" – mondta. Szerinte Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe.
Előterjesztése óta – azaz már a törvény megszavazása előtt is! – tiltakozik a magyar médiatörvény ellen a szabad világ szinte minden szelete, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül! Érthető: a sajtó szabadsága olyan alapvetés egy demokráciában – és Európában –, amin nincs mit magyarázni, amit
Az alábbi MTI által közölt hír is erről szól:
EBESZ: Módosítani kell a médiatörvényt MTI, 2011. január 15., szombat
A szervezet sajtószabadság-képviselője szerint a törvényt még az előtt meg kell változtatni, hogy használni kezdenék.
Civilben ő a Manneken Piss
Nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV – a magyar kormányban hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A levélírók szerint ez kárt okoz a beruházásoknak, illetve az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa otthon dől el, nem Brüsszelben. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát "össze kell kötni Magyarország sorsával". Hát persze, hogy össze kell kötni, de
nem így! mert ezek a cégek adóznak ám itt rendesen, munkahelyeket teremtenek, és a foglalkoztatottak után szintén befizetnek minden befizetni valót – nem is keveset! –, és egyre több beruházást hajtanak végre, ha békén hagyják őket. De ugyan miért gondolja azt Orbán Viktor, hogy attól, hogy valaki gazdag és idejön, és itt termel, és hasznot hajt az országnak, rögtön el is kell tartania azt? És miért gondolja azt, hogy ezzel – a pillanatnyi előny után – tényleg jól járunk? Mára a kormányzó párt gyakorlatilag mindenkit magára haragított, akit csak lehetett, és – ahogy Kéri László fogalmazott – ellenségeket talán még tud szerezni, de szövetségest, barátot már nem. Pedig egyre inkább erre lesz szüksége, mert az a bizonyos „fülke-forradalom” lassan kihűl, és amikor megvalósulnak azok a másnak hívott megszorítások, melyekre már utalt a miniszterelnök, igen csak nagy hiány támad barátokban és szövetségesekben. Apám mondogatta mindig: okos ember a barátai számát gyarapítja, nem az ellenségeit. No igen, az okos ember…
Most aktuális
Ezt a Ludas Matyi 1960 márciusi számából származó karikatúrát még tavaly májusban küldte nekünk egyik olvasónk. Akkor még nem közöltük le, de eltettük „szebb” időkre! Úgy gondoljuk, most jött el a közlés ideje…
És még egy kis segítség arra vonatkozóan, mit is értenek Európában a sokszínűségben megnyilvánuló egységen. Azt például, hogy a közpénzekből fenntartott Magyar Rádióban beszámolnak róla, hogy a német kormány mit mondott a magyar médiaszabályozásról. A közrádióból ugyanis ezt már nem lehetett megtudni. Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a médiatanács összetételét is és azt, hogy "egy testület ellenőriz mindent". A mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük – fogalmazott. Sok probléma van a sajtószabadsággal Európában, így Olaszországban, Franciaországban és máshol is, de "semmi a közelébe sem annak, amit ma Magyarországon látni" – mondta. Az EBESZ sajtószabadság-képviselője az elmúlt hónapokban többször is szorgalmazta az új magyar médiaszabályozás módosítását. A nemzetközi szervezet megbízottjának állásfoglalása szerint a törvények nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztői szabadságot, és alkalmasak a politikai visszaélésekre. Eddig az MTI tudósítása. A kormány célja világos: elnémítani min-
den kritikát, minden ellenvetést, és ehhez bizony országos abroncs kell a média köré, mert a helyi kis-cenzorok ehhez kevesek. Hogy mi lesz a vége? Nem tudjuk, nem látunk a jövőbe. Csak reméljük, hogy a kormány nem a rossz utat választja, nem makacskodik tovább, hanem belátja, hogy ez a törvény egyszerűen nem felel meg az európai normáknak, ezzel nem lehet Európában, az EU-ban megmaradni. Talán már maga Orbán Viktor sem emlékszik rá, hogyan vélekedett egykor a média szabadságáról. Segítsünk neki emlékezni: „A tévé és a rádió nálunk közszolgálati funkciókat hivatott ellátni az adófizetők pénzéből. Nem szabad tehát olyan politikai nyomásoknak kitenni, amelyek közepette ezek az intézmények a szakmai megfontolásokat esetleg háttérbe szorítva kénytelenek lavírozni. Ez olyan forrásává válhat, aminek a nézők, a hallgatók isszák meg a levét.” (Népszabadság, 1990. június 04.)
2011. január 20.
Az egy kulcsos személyi jövedelemadó haszonélvezői és kárvallottjai A végzett munka felelőssége és társadalmi hasznossága miatt a közjogi méltóságok – a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei –, az országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, illetve vállalkozók és más kiemelt jövedelmű köztisztviselők nettó jövedelmét nem lehet egy az egyben az átlagos, illetve a 300 ezer forint alatt keresőkével összevetni, az azonban érdeklődésre tarthat számot, hogy egy-egy adómódosításból ki jár ros�szul, illetve ki húz hasznot. A Fidesz-KDNP koalíció kevés kézzel fogható választási kampányígéreteinek egyike a személyi jövedelemadó sávjainak módosítása volt. Első intézkedései közé tartozott az a döntésük, hogy 2010. január elsejével kezdődően a jelenlegi 32 %-os adósávot megszüntetik, a 17 %-t 16 %-ra csökkentik, azaz bevezetik az egy kulcsos személyi jövedelemadót. Indoklásaik szerint tették ezt azért, hogy az így felszabaduló pénzzel a vállalkozókat újabb termelői befektetésekre ösztönözzék. Ez ugyan elméletileg igaz lehet, de semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy a vállalkozók is így gondolják, az adómódosításból megmaradó pénzt tényleg a termelés bővítésére, modernizálására költik, s nem luxus fogyasztásaik növelésére. A fideszes célkitűzések megvalósításának konkrét lépései homályosak, erről megfogható választ sem a választási kampány idején, sem az Orbán kormány megalakulása óta
7
nem kaptunk sem a hatalmon lévők, sem az érintett vállalkozók részéről. A külső szemlélő számára már-már úgy tűnik, hogy a hatalom birtokosai maguk sem gondolták végig a teendőket, ők sem tudják pontosan, hogy az adósávok módosításával felszabaduló tőkének mi lesz a sorsa, valóban hogyan segíti elő a termelés bővítését és modernizálását? Az egy kulcsos adórendszernek a különböző társadalmi rétegekre gyakorolt hatása a fentiektől eltérően jóval kidolgozottabb, bárki számára kön�nyen áttekinthető. A személyi jövedelem alapján a társadalom két nagyobb csoportba sorolható: a havi 300 ezer forint alatt és fölött keresőkre. A keresők döntő többsége az első kategóriába tartozik, a másodikba csak kisebb hányada. Az adósávok módosítása következtében a többségnek – hacsak havi néhány ezer forint erejéig is – 2011. január 1-től kezdődően az előző évhez képest kevesebb pénz kerül a pénztárcájába. Minél alacsonyabb a fizetése, annál nagyobb a csökkenés. És ehhez még jön az infláció! Az előzőektől eltérően a legalább 300 ezer forint havi jövedelműek kézzelfoghatóan jobban járnak. Ezt tanúsítják a következő adatok is: 400 ezer forint havi bruttó jövedelem esetén közel 19 ezer, 800 ezer esetén 100 ezer, egymillió esetén 140 ezer forint a nettó jövedelem növekedés. Nem vitatva azt, hogy a módosítás kigondolói és országgyűlési elfogadói a gazdaságfejlesztés igényeiből indultak ki, de a kézzelfogható hasznot már az első fizetéstől kezdődően ők élvezhetik, a
termelés bővítésére és modernizálására gyakorolt pozitív hatás – ha egyáltalán lesz – csak huzamosabb idő elteltével válik érzékelhetővé. Példaként álljon itt Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöki, országgyűlési képviselői fizetése és pártelnöki tiszteletdíja, ami 2010-ben havi bruttó 2 millió 348 ezer forintot tesz ki. 2010-ben ebből 1 millió 214 ezer forint került a pénztárcájába, 2011-ben viszont, a bér-kalkulátor. com számításait is figyelembe véve, 1 millió 650 ezer, az előző évinél 436 ezer forinttal többet visz haza. (A végeredmény megadásánál már bekalkuláltuk azt is, hogy a 13. havi fizetés megszüntetése mintegy 68 ezer forint havi nettó fizetés csökkenéssel jár.) Ehhez járulnak még a természetbeni juttatások: gépkocsi, telefon, internet stb. használat. A másik négy közjogi méltóság sem panaszkodhat. Míg 2010-ben az 1.507 ezer forint havi bruttó jövedelemből közel 552 ezer forintot fizettek, illetve fizetnek be személyi jövedelemadóként, addig 2011-ben ennek csak valamivel több mint felét. Végeredmény azonban az, hogy a személyi jövedelemadó egy kulcsossá válásának és a 13. havi fizetésük megszüntetésének eredményként havi nettó jövedelmük mintegy 210 ezer forinttal növekszik. Juhász T. János
VÚ Bp
Tisztelt Juhász T. János úr!
Nem számoltunk utána a miniszterelnök és a közjogi méltóságok fizetésének, de úgy véljük, a most érvénybe
Városi Újság Esti János főszerkesztő úrnak Tisztelt főszerkesztő úr! Szeretem az újságját, bár úgy ítélem meg, hogy Ön talán meg sem született, amikor én már dolgoztam. Manapság – figyelve a híreket és az eseményeket – olyan érzésem van, hogy Orbán erőteljesen kezd Rákosira hasonlítani. Ő a fővezér, (és) aki ellentmond: mehet a süllyesztőbe. Már csak az kell, hogy az Orbán-féle ÁVH is létre jöjjön. valaha kisiskolás koromban énekelni tanították velem: „Rákosi a legjobb apa, minden dolgozó a fia. Gondot visel az országra, békére és szabadságra.” Ezt ma úgy lehetne kezdeni, hogy: „Orbán a…” a többi maradhat. Nekem cifra múltú családom van. Szüleim szegény földműves emberek voltak. Apámat még a nagybirtokos úr (is) tisztelte. Jó dolgozó, és becsületes ember volt. Hárman voltunk testvérek. A bátyám a háború után rendőr (ún. „Rajk-rendőr”) lett, a szerb határra került, amikor Titót „láncos kutyának” titulálták. Ő már régen nem él. Volt férjem (nem él) katonai tűzszerész volt. 1956: visszahívták fel nem robbant lövedékeket szerelni, így „Kádár-pribék” lett belőle. A fegyveres cég üldözött engem, a leányomból rendőrtiszt lett, 48 évesen meghalt 2006-ban, alezredes volt. Fiam negyven éves, szerencsémre ő megmaradt a tanult szakmájában. Ma is fizikai munkás, 12 órás váltott munkaidőben dolgozik. Jó, hogy van munkája. Én magam 45 évet ledolgoztam, amiből elveszett öt évem, megszakítás miatt. Én csak arra szeretnék választ, hogy az Orbán család vagyona honnan? (…) Egy 74 éves nyugdíjas. Kedves nyugdíjas olvasónk! Sajnos téved, leveléből visszakövetkeztetve, amikor Ön dolgozni kezdett – hacsak nem végzett gyerekmunkát –, már én is láthattam Rákosi-pajtást. Minden esetre most 40 éves fiának akár az apja is lehetnék. Ön is, már én is tudjuk, hogy a fiatalság olyan „bűn”, mely az évek múltával teljesen elévül. Ami levelének elején szereplő hasonlóságot illeti, tény, hogy Orbán Viktor sem egy égimeszelő, és mostanában már enyhe hízásnak is indult, de neki azért még dús haja van, és test-térfogatban közelébe sem ér Rákosinak. A többi nagyjából stimmel. Hogy az Orbán-család vagyona honnan van, azzal nem foglalkozunk – ahogy senki más vagyonával sem –, sőt, még azt sem firtatjuk, hogy mekkora is az a vagyon. Ha majd bármilyen törvénytelenség gyanúja merül fel ezzel kapcsolatban, akkor. Talán. De lapunk profilja erősen eltér ettől. Remélem, tetszését azért továbbra is megnyerjük. Tisztelettel: Esti János főszerkesztő
VÚ Bp
Tisztelt Esti János főszerkesztő úr! Nagyon szépen köszönjük a Városi Újság c. lapokat. Nagyon szeretjük olvasni, mert sok igazságot tudunk meg belőle. (Tádzs Mahal „Az egyoldalúságról” c. írást külön köszönöm.) További jó munkát kívánunk Önöknek. Nagyon szeretnénk, ha 2011-ben is kaphatnánk a lapokat. Boldog Újévet kívánunk Önöknek! Szekeresné (Újpestről) Kedves Szekeresné! Köszönjük jókívánságait – természetesen az összes többi olvasónknak is, kik megtiszteltek ilyen kívánsággal bennünket –, viszont kívánjuk! Örülünk, hogy szeretik lapunkat, reméljük, ez így is marad. Káposztásmegyeren 2011-ben is él a lap, sajnos egész Újpestet ellátni – anyagi okokból – nem tudjuk. Viszont hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy lapunkat az interneten is olvashatják, a www.vujsag.com címen, és aki a nyomtatott formára (is) kíváncsi, PDF. formátumban úgy is megtalálja ugyanott. Még egyszer viszonozva jókívánságait, mi is boldog újévet kívánunk! Esti János főszerkesztő
VÚ Bp
lépett adórendszer ennél kissé bonyolultabb, árnyaltabb! Kétségtelen tény, hogy a magas jövedelműek sokkal jobban járnak, mint az alacsonyabb kategóriába tartozók, azt mi is vitatjuk, hogy ez lenne a társadalmilag igazságos közteherviselés. (Megírtuk már, hogy a valóban arányos teherelosztás szerintünk an�nyit tesz, hogy a kiugró jövedelműek jövedelmük arányában is magasabb százalékkal járuljanak hozzá közös terheinkhez. Ez koncepcionális különbség.) De! Az már nem egészen fedi a valóságot, amit az alacsonyabb fizetési kategóriákkal kapcsolatban írt. Először is, a közszférában dolgozók esetleges bércsökkenését – amit az adójóváírás fokozatos kivezetése okozna –, a központi költségvetés kompenzálja, kiegészíti, így – a kormány ígérete szerint – rosszabbul nem járhatnak! Másfelől elfeledkezik a gyermekek után járó – igen magas! – adókedvezményről, ami szintén a haza vihető nettó kereseteket növeli a gyermeket nevelők nagyszámú táborába tartozóknál. A versenyszférában dolgozók számára a megállapodás szerinti minimálbér-növelés tartja szinten a nettó kereseteket – minimum szinten tartva! –, és ehhez jöhet még az esetleges emelés, valamint az itt is érvényes, gyermekek után járó kedvezmény. Továbbá. Igen jelentős a kis és közepes vállalkozók nyereségadójának csökkentése! Talán elkerülte a figyelmét
VÚ Bp
az a tény, hogy évi 500 milliós eredményig – tehát a bevételből levonva a levonható összes kiadás, költség – az adó mértéke a régebbi 19 %-os szintről 10 százalékra mérséklődött, ami valóban hatalmas adócsökkentés ebben a szférában. Tegyük hozzá, hogy létszámát tekintve az ezen körben érintett vállalkozók vannak a legtöbben! (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mikro-, kis- és középvállakozók nyereségadója praktikusan megfeleződött!) Ez a csökkentés már valóban alkalmas fejlesztésre, és munkahelyteremtésre. Pontosabban ez a csökkentés alkalmas erre, és nem a személyi jövedelemadó mérséklése! Ez utóbbi önmagában valóban nem generál munkahelyeket, különösen akkor, ha közben a járulékok egyikét még emelik is, lásd a TB járulék 9,5-ről történő emelését 10 %-ra. Mindezekkel együtt én úgy vélem, a mikro-, kis- és közép-vállalkozók és a bérből élők terhei általában csökkennek, vagy szinten maradnak, persze az más kérdés, hogy annyival csökkenek-e, mint amennyivel a megélhetés költségei nőnek. Hogy a gazdagok jól, vagy jobban járnak, az ebből a szempontból teljesen érdektelen kérdés. A miniszterelnöki fizetést viszont – ha tényleg csak en�nyi – meglehetősen alacsonynak tartom, véleményem szerint egy ország első számú vezetőjének ennél jóval többet kellene keresnie. Tisztelettel: Esti János
VÚ Bp
18
II. évfolyam 1. szám
8
18
18
Egy médiatörvény margójára
Részlet az elfogadott médiatörvényből: 9. § (7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. 10. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé. Akkor most felsorolunk néhány közismert történetet, és arra lennénk kíváncsiak, vajon adásba kerülhetnének-e, mondjuk a közszolgálati televíziók valamelyikében? Ám a közlés előtt némi figyelmeztetés:
FIGYELEM!
Az alábbi történetek igen megrázó erejűek, ezért azokat a 18 év feletti
18
18
18
olvasóink is csak nagyon nagykorúak felügyelete mellett olvassák! Az olvasók nyugalmának megzavarására alkalmas történetek következnek!
házukat. (Mind bennégnek.) Eztán katonának áll, és egy háborúban az ellenség vezérét egyszerűen ketté hasítja. Szeretője eközben otthon elhalálozik. (Petőfi Sándor: János Vitéz, első rész)
gezett tőrrel sebzi meg a lány bátyja, akit azonban még sikerül ledöfnie az ifjúnak, a fiú anyja méregtől hal meg, végül a fiú ledöfi az elfajzott oldalági rokont is, aztán maga is meghal. (Shakespeare: Hamlet)
1.) Születésétől kezdve halmozottan hátrányos helyzetű, ám igen erős fizikumú harangozó, – a szintén hátrányosan megkülönböztetett népcsoporthoz tartozó – titkos imádottja csábítóját hátulról ledöfi, majd miután szerelmét a templom előtti főtéren felakasztják, őrjöngésében meggyilkolja nevelőapját, a templom egyházi vezetőjét. (V. Hugo: A Notre Dame-i toronyőr)
3.) Rossz tanácsok és jóslatok miatt egy Dél-európai ország uralkodója kidobja, elűzi újszülött fiát. Az ifjú – felserdülve – hazatér, meggyilkolja az apját, és anyját feleségül véve, vele hál. Miután rájön, hogy mit tett, őrjöngésében saját szemét kivájva elbujdokol. (Sophokles: Oidipusz király)
5.) Két fiatalkorú (14-15 éves) úgy dönt, hogy szülei ellenére, azok háta mögött titokban összeházasodik. El is hálják a nászt, ám előtte a csábító a nyílt utcán ledöfi újsütetű neje bátyját, és emiatt menekülnie kell a városból. Végül a fiatalok egymás után öngyilkosok lesznek. (Shakespeare: Romeo és Júlia)
4.) Züllött oldalági rokon meggyilkolja a királyt, majd annak özvegyét feleségül véve, a trónjára ül. A meggyilkolt király fiát előbb bérgyilkosokkal akarja megöletni, de terve nem sikerül. Közben az ifjú megöli elhagyott szertője apját, mire az elhagyott lány folyóba öli magát. A tragédia végén mindenki meghal, a fiút mér-
6.) Öngyilkos merénylő – vallási fanatizmusból – testére kötözött robbanóanyagokkal forgalmas helyen felrobbantja magát. Sok halott, rengeteg sebesült. Eközben – egy másik helyen – lövöldöző ámokfutó ölt meg néhány embert a nyílt utcán, mire a kiérkező rendőrség lelőtte őt. (Hétköznapjaink bármelyike)
2.) Fiatal pásztor, ahelyett, hogy a nyáját őrizné, a szeretőjével hetyeg a folyóparton. Mire végeznek, a nyáj java elkószált. Az ifjú pásztor – a gazda haragja elől menekülve – előbb zsiványok közé keveredik, de önbíráskodást követve el rájuk gyújtja a
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? „Schmitt szerint a sajtószabadságot mutatja Magyarországon az is, hogy a politikai szereplőkről folyamatosan jelennek meg kritikus vélemények. Szerinte ilyesmi róla is megjelent, például azt állították róla, hogy nem tud helyesen írni, nem tud rendesen beszélni. Schmitt hozzátette, hogy ez a tevékenység "ezzel jár". "Nekem is el kellett szenvednem" – fogalmazott.” – írja, idézi Schmitt Pált az Origó internetes honlap. Hogy a köztársasági elnök honlapján megjelenő írásokban hemzsegnek a helyesírási hibák, azt ma már mindenki tudja, aki olvas újságot, vagy böngészi az internetet. De hogy egy köztársasági elnöki tisztség miért jár azzal, hogy az ember elfelejt helyesen írni – még ha szenved is miatta –, az rejtély.
Ezt hogy vegyük komolyan? Hivatalos vizsgálat indult a Tilos ahogy egy ilyen esetet lereagál a Rádió ellen, mert valamelyik nap hatalom, az már külön tanulmányba lejátszott egy amerikai rep-nótát, illő. valamikor délután, minden külön Éppen az interneten felzúduló hanfigyelmeztetés nélkül, holott a gokra válaszolva megjelent egy számban meglehetősen durva ki- hivatalos válasz az eset kapcsán, fejezések hangzottak el, sőt, állító- mely így zárult: lag még erőszakra való buzdítás is „Azért nem árt, ha tudjuk: saját hafennforgott. zájában Ice T dalát – a washingtoni Igaz, hogy a szám az egyik legnehe- Legfelső Bíróság hetvenes évekbeli, zebben érthető amerikai gengszter- ún. Pacificia-döntése óta – csak este gettó szlengben szólt – természetesen 10 óra után adhatják le a rádiók. Ha angolul –, amit még az amerikaiak jó nem így tennék, az amerikai médiarésze sem ért meg, hát még a hazai hatóság, a Federal Communications közönség kiskorúi, igaz, hogy a Ti- Commission olyan bírságot szabna los hallgatói száma meglehetősen ki rájuk, amely biztosan meghaladja csekély, az egész ügy legfeljebb 2-3 a Tilos Rádió éves költségvetését. Így kiskorút érinthet a gyakorlatban, de hát köszöntjük a művészt nálunk, a ez mit sem számít, a törvény az ilyen szabadság hazájában! It's on! esetekben nem azt nézi, hogy men�- Budapest, 2011. január 1. nyi sértettje volt vagy lehetett a do- NMHH Kommunikációs Igazgatóság” lognak, hanem azt, hogy áthágott-e szabályt a média, vagy sem. Tény, hogy a Tilos áthágta, ha a szabályt úgy értelmezzük, hogy az idegen nyelven előadott számokra is vonatkozik. (Ilyen kitétel sem pro, sem kontra nincs a törvényben.) A kérdés persze csiklandós, mert az idegen nyelven előadott számok szóhasználata miatt eljárást indítani elég merész dolog, lévén, így egy-egy fordító kezébe kerülhet a jog, ami azért – lássuk be – nem túl megnyugtató állapot. (Talán akadnak az olvasók közül, akik ismerték annak idején Ice T : Leborulok a nemzet Őnagysága előtt a J’ táimé c. francia zeneszámot a hetvenes évek elejéről. Szép! Sőt, egyenesen gyönyörű, miAnnak idején még a Kossuth is lead- kor az éppen hatályba lépett új mata egyszer-kétszer, persze kizárólag gyar médiatörvény nevében oktatjuk francia nyelven. Ma már egyetlen ki az amerikaiakat a szólásszabadadónak sem merném javasolni, leg- ságról! feljebb szapora füttyögésekkel tarkít- Egyetlen apró kis szépséghibája va, figyelemfelkeltő felkonffal, és csak van a fentebb idézett szövegnek: este tíz és reggel öt között!) a hivatkozott amerikai törvényt De vissza a Tilos ügyéhez. Az eljá- éppen az amerikai tévétársaságok rás – a maga nyelvgyötrő formájá- támadták meg 2006-ban az ameriban – persze komoly felháborodást kai fellebbviteli bíróságon, és az – váltott ki, leginkább az internet vi- igazat adva a keresetnek –, tavaly lágában köszörülték a nyelvüket a júliusban hatályon kívül helyezte népek a magas HIVATAL fellépése azt a bizonyos „Pacifika-döntést”, miatt. (Magyarán: kaptak hideget- illetve törvényt. meleget rendesen.) A magas hivatal tehát olyasmire hiNos, hogy szép, új világunk vezető vatkozott, ami már nincs. hatalma(i) humorérzéke gyakorlati- Mit mondjunk erre? Blama a javából. lag a nullával egyenlő, az nem újdon- Mondandónk többi részét kifütyülság. Ám az a kioktató pökhendiség, tük…
O tempora, o mores! (Ó idők, ó erkölcsök) Írhattuk volna úgy is, hogy „Óh tempora, óh médiatörvény”! (Csak hát Cicero idejében ilyen még nem volt.) Ám a mi időnkben már volt is, van is médiatörvény, ahogy volt is, van is Fidesz is. Sajnos nem az a Fidesz, amelyik ellenzékben még oly igen kényes volt a média, a sajtó szabadságára, függetlenségére, hogy ellenzékben – amúgy nagyon helyesen! – rászólt a miniszterelnökre, ha az belemaszatolt a sajtó dolgaiba. Mit rászólt? Egyenesen felszólította, sőt közleményt bocsátott ki. Íme: Közlemény A Fidesz Kulturális Tagozata felszólítja Medgyessy Pétert, hogy a kormányt irányítsa és ne a közszolgálati televíziók híradóit szerkessze. A Magyar Televízió híradója szerkesztőinek leváltása után Medgyessy Péter a Duna Televízió híradója szerkesztőinek is közvetlen utasításokat kíván adni – derül ki a Magyar Nemzet mai híradásaiból. Medgyessy Magyar Televízióban tett látogatása után leváltották a Híradó főszerkesztőjét, mert a miniszterelnök kifejezte elégedetlenségét. A Duna Televízió esetében brutálisabban járt el: magához "kérette" a Duna TV elnökét, s – ki-ki elképzelheti, milyen módon – közölte vele a híradó szerkesztésével kapcsolatos kívánságait. A Fidesz Kulturális Tagozata megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja azt a hatalmi arroganciát, amellyel Medgyessy Péter beleavatkozik a közszolgálati televíziók hírszerkesztésébe. Felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy diktatórikus törekvéseit szüntesse be!
Hisszük, hogy a sajtószabadság olyan érték, amelyet minden józan értékrendű politikus és közszereplő alapvetőnek tart, és elfogadhatatlannak tartja a visszatérést a végrehajtó hatalom által közvetlenül irányított sajtó korába. Kéréssel fordulunk ezért a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőihez, hogy a fenti – nézetünk szerint demokráciában elfogadhatatlan – törekvések ellen emelje fel a szavát. Meggyőződésünk, hogy Medgyessy magatartása az Európai Unió bármely országában a kormányfő lemondását vonná maga után. Nálunk, mint tudjuk, még a titkosszolgálati múlt sem elegendő erre. Budapest, 2003. október 21. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának Elnöksége Hát, hogy mit szóltak volna, ha ez a mostani médiatörvény, ez a „fülkeforradalmak zabigyereke” akárcsak felmerült volna, nos, abba még belegondolni is rossz…
VÚ Bp
Városi Újság ISSN 2061-604X Levélcím: Városi Újság, 1725 Budapest, Pf. 65 e-mail:
[email protected] www.vujsag.com Kiadja: EX2 Kft. Telefon: (06-1) 2857-994 Főszerkesztő: Esti János Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben 1725 Budapest, Pf. 65 Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Felelős vezető: Jens Dänhardt Cím: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Megrendelés sorszáma: 2011/1 Sokszorosítás dátuma: 2011. 01. 19.