A HATÁRMENTI TÉRSÉGEK VIZSGÁLATA A HAZAI ÉS A KÜLFÖLDI SZAKIRODALOMBAN ÉS A
HATÁRVIDÉKEK MODELLJEI
Molnár Judit 1. A határvidékek vizsgálata a külföldi szakirodalomban A külföldi irodalomban a „borderland”, „Grenzraum” vizsgálatai valamivel régebbre nyúlnak vissza, mint a hazaiak. A téma mégis a század második felében került igazán elõtérbe. Azt megelõzõen a határral foglalkozó munkák eleinte „a határok létrejöttének szabályszerûségeit” (ASCHAUER, W. 1996, p. 231) kutatják, majd a konkrét okokra terelõdik a hangsúly, de jellemzõ rájuk, hogy „a határral elválasztott területek közötti – mindenekelõtt fiziognómiai – különbségekkel” foglalkoznak (ASCHAUER, W. 1996, p. 233). Új korszak kezdõdik a kutatásokban a 60-as évektõl, amikor a határvidékek már nem az államok peremterületeiként jelentkeznek, hanem különleges funkcióval bíró csomópontok, ahol nagymértékû változások zajlanak (ASCHAUER, W. 1996). Így a nemzetközi irodalomban is megjelennek azok a tanulmányok, amelyek ennek megfelelõen vizsgálják a határvidéket és a határok szerepét. Wolfgang Aschauer három nagy csoportba sorolja e munkákat: „1. az állam általános társadalmi-gazdasági fejlõdésének kihatása a határvidékekre, ill. az államok közötti megfelelõ különbségek, mint a határvidékfejlõdés tényezõje, 2. a határközi viszonyok formái, tényezõi, hatásai, 2. az idõdimenzió bevonásával a határ kialakításának, határ rugalmasabbá tételének, ill. megszüntetésének hatásai” (ASCHAUER, W. 1996, p. 233). Ezen kívül még említést tesz más irányzatokról is, mint a területtervezés, a határvidéken lakók határral kapcsolatos magatartásaival, ill. a határvidékeknek, mint a menekültek letelepedési helyeivel foglalkozó tanulmányok. Christoph Waack aszerint csoportosította a kutatásokat, hogy milyenek a kutatási szempontok, így megkülönböztetett „szereplõközpontú”, „szervezetközpontú”, „ideológiacentrikus” és „integrációs hatású” kutatási módot (WAACK, CH. 2000). Andrea Kampschulte is három nagyobb csoportba sorolja a kutatási területeket: 1. a határokat átlépõ tervekkel, 2. a határokon átnyúló gazdasági együttmûködésekkel és 3. a határokat áthidaló kapcsolatokkal foglalkozó témák. Ezután öt kutatási aspektust különít el: 1. a határ, mint a kulturkörnyezet eleme, 2. a határ, mint a gazdasági térség eleme, 3. a határ, mint a településtérség eleme, 4. a határ, mint a határvédelmi és kereskedelmi körzetek eleme, 5. a határ, mint a térségi tervezés eleme. Ez az ötféle vizsgálódási irányvonal szerinte háromféle kutatási tárgy köré csoportosul: a határvonalakkal, a határterületekkel és a határvidéki lakossággal foglalkozó munkákhoz. Mindezeket egy táblázatban összesíti, és megjelöli az adott témakörhöz tartozó területen tevékenykedõ kutatók nevét is (KAMPSCHULTE, A. 1999). A nyolcvanas évek végéig nyomon követhetõ ezek alapján a határokhoz, határvidékekhez kapcsolódó munkák és azok alkotói. Az alábbiakban a kilencvenes évek határkutatásai tekinthetõ át a külföldi szakirodalomban elsõsorban angolul és németül megjelent tanulmányok alapján. Kilenc téma, 1. együttmûködés és kapcsolatrendszer, 2. gazdaságföldrajz, 3. helyi társadalom, 4. földrajzi mobilitás, 5. turizmus 6. kommunikáció és közlekedés, 7. Politikai földrajz, 8. történelem, 9. környezeti problémák és vízgazdálkodás, köré csoportosítva a
A kutatás az F 029180 sz. OTKA támogatásának segítségével készült. Ph.D. Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék, egyetemi adjunktus
1
tanulmányokat, az tapasztalható, hogy a legtöbb kutató a határvidékek kapcsolatrendszereit és együttmûködéseit, illetve annak lehetõségeit, valamint ezeknek a területeknek a gazdasági és társadalmi kérdéseit vizsgálta. 1.1 Az együttmûködés és a kapcsolatrendszer, mint a határterületek kutatási irányvonala Klemenic, V. és Bufon, M. Szlovénia esetében vizsgálták határvidéken élõ kisebbségeket, és arra következtetésre jutottak, hogy a kulturális elemeknek nagy szerepe van a határközi kapcsolatokban (KLEMENIC, V. - BUFON, M. 1994). Stasiak, A. a megváltozott politikai helyzet lengyel határvidékeket érintõ következményeirõl szól, olyan gyakorlati kérdésekre is kitérve, mint az ellenõrzõ pontok növekedése és stratégiai szerepe (STASIAK, A. 1995). A német határterületek az egyik leggyakrabban vizsgált határvidéket jelentik a külföldi szakirodalomban. Schamp, E. W. a határmenti kapcsolatokat nézte Németország és a volt szocialista blokk határainál (SCHAMP, E. W. 1995). A cseh-német határmenti térséget magába foglaló Egrensis Eurorégió céljairól ír Jurczek, P. és Wildenauer, M, arról a törekvésrõl, hogy a II. világháború elõtt már szoros kapcsolatban lévõ térségek között újraéleszthetõvé váljanak ezek a kötõdések, valamint körvonalazzák az eurorégió fejlõdési irányvonalait (JURCZEK, P. - WILDENAUER, M. 1995). A holland – német határ közelében fekvõ három város a hollandiai Enschede-Hengelo, a németországi Münster és Osnabrück példáján keresztül vizsgálja két szerzõ a határközi kapcsolatokat, azt, hogy hogyan próbálja a három város összhangba hozni a regionális politikájukat és a gazdasági fejlõdésüket (HAUFF, T. – KREFT-KETTERMANN, H. 1996). Stryjakiewic, T. lengyel szemszögbõl közelíti meg a német-lengyel határon a szocialista rendszer összeomlása miatt bekövetkezett változásokat, az új kapcsolatrendszert, ezen belül is kiemelve az oktatásban elérhetõ sikeres együttmûködés szerepét a közös oktatói programban (STRYJAKIEWIC, T. 1996). Szászországi határterületek problémáit feszegeti Roch, I. (ROCH, I. 1996). Az eddig felsorolt munkák alapján is érezhetõ, hogy az európai határvidék kutatások egyik fõ kérdése a volt szocialista országok és Nyugat-Európa érintkezõ határterületei. Bufon, M. a szlovén-olasz határvidék alacsony szintû társadalmi és kulturális kapcsolatairól ír, melynek hátterében történelmi-politikai okokat vél felfedezni. Úgy tûnik, hogy a Szlovéniában végbemenõ politikai-gazdasági változások nem elegek ahhoz, hogy a közösségek és az emberi kapcsolatok intenzitása megnövekedjék (BUFON, M. 1996). A kilencvenes évek második felében több kutatás is folyt az afrikai határvidékeken. Wilson, G. J, Mutesi, P, Mandima, J, Conyers, D, Bury, P, Siyunyi, F. K. a Zambia – Zimbabwe határvidék különbözõ részeit vizsgálták, azt a célt kitûzve, hogy feltárják azokat a tényezõket, amelyek akadályozzák a két szomszédos ország területeinek kapcsolatait (WILSON, G. J. 1996; MUTESI, P. - MANDIMA, J. - CONYERS, D. - BURY, P. - SIYUNYI, F. K. 1996). Asiwaju, A. I. Nigéria és szomszédainak határközi kapcsolataival foglalkozik (ASIWAJU, A. I. 1996), míg Gooneratne, W. és Mosselman, E. E. Kelet – és Dél – Afrika határvidékein folyó kutatási programról ír, arra irányítva a figyelmet, hogy hogyan lehet elõmozdítani a nagyobb mértékû együttmûködést ezeken a határvidékeken (GOONERATNE, W. - MOSSELMAN, E. E. 1996). 1.2 A gazdaságföldrajz, mint a határterületek kutatási irányvonala A gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos kérdést vet fel a határ: mennyire átjárható, milyen az érintkezõ országok gazdasági – politikai helyzete. Nem véletlen, hogy az ide tartozó tanulmányok jelentõs része az EU belsõ határainak valamelyik részével
2
foglalkozik, hiszen az EU törekvései elõirányozzák a határok „felszámolását”, mely cél megvalósításának következményei nagy változásokat idéztek elõ a szomszédos országok határvidékein. Az EU-n belül meglévõ kényesebb határvidékek vizsgálatával, mint Írország és Észak-Írország közötti kapcsolatokkal más határvidékkel foglalkozó témánál is találkozhatunk. A gazdasági aspektusra helyezik a hangsúlyt Hitches, D. M. W. N, O'Farell, P. N. és Conway, C.D. (HITCHES, D. M. W. N. - O'FARELL, P. N. - CONWAY, C.D. 1996). Jones, P. N. és Wild, T. kutatásai a két Németország egyesülése után kialakult helyzetre irányulnak, ezek társadalmi-gazdasági hatásaira az érintett belsõ határvidéken (JONES, P. - WILD, M. T. 1994a; JONES, P. - WILD, M. T. 1994b). Az Unió határokhoz kötõdõ gazdasági kérdéseihez, ill. holland határterületekhez kapcsolódnak Nijkamp, P. és szerzõtársainak valamint Cox, A. és Furlong, P. munkái (NIJKAMP, P. 1993; VAN-GEENHUIZEN, M. - NIJKAMP, P. 1995; VAN-GEENHUIZEN, M. VAN-DER-KNAAP, B. - NIJKAMP, P. 1996; COX, A. - FURLONG, P. 1995). Bicik, I. és Stepanek, V. tanulmánya a Szudéta-vidék földhasznosításában megfigyelhetõ különbségekre hívja fel a figyelmet, ami a határvidéket és a belsõ területeket illeti (BICIK, I - STEPANEK, V. 1994). A különbözõ gazdasági fejlettséggel rendelkezõ országok találkozási vonalánál megfigyelhetõ gazdasági kapcsolatok vizsgálatai képezik a másik fõ szempontot az ide tartozó kutatásokban. A Mexikó – Amerikai Egyesült Államok határvidékének gazdaságában fontos szerepet játszik a nem fûtõ és üzemanyagok bányászata. Orris, G. J. és szerzõtársai ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak tanulmányukban (ORRIS, G. J. et-al 1993). Lengyelország K-i és Ny-i határain egészen más jelleg uralkodik. A keleti oldalon a szürke- és a fekete-gazdaság megnövekedett mértéke jelent gondot (POWESKA, H. 1995), míg a nyugati részen az EU határával való érintkezés miatt vetõdnek fel különbözõ jellegû problémák (KRATKE, S. 1996). Ontarioban és Michiganben történt összehasonlító vizsgálatok a helyi gazdasági fejlõdési technikákat célozták. A szerzõ, Reese, L. A. arra az eredményre jutott, hogy a kanadai területen az alkalmazott technikák szélesebb skálájával lehet találkozni, mint Michiganben. Ennek okaira kereste a választ tanulmányában (REESE, L. A. 1993). Guo-Rongxing egy kínai rurális határvidék gazdasági hatásaival foglalkozik egy területi gazdasági modellen keresztül (GUO-RONGXING, 1994). 1.3 A helyi társadalom vizsgálata, mint a határterületek kutatási irányvonala A határvidéki népesség helyzete, a kulturális és társadalmi életében végbemenõ folyamatok meghatározó jelentõségûek a határmenti területek vizsgálatai szempontjából. Azokban a térségekben, ahol az érintkezõ országok között nagy társadalmi és gazdasági különbségek vannak, ott különösen erõs feszültségek alakulnak ki a határvidékeken. Éppen ezért ezek a térségek jelentik a társadalomra irányuló kutatások nagy hányadát. A Mexikó – Amerikai Egyesült Államok határmenti területeien tapasztalható nyomornegyedekre hívja fel a figyelmet Davies, C. S. és Holz, R. K. munkája (DAVIES, C. S. - HOLZ, R. K. 1992). Szintén ehhez a területhez kapcsolódnak Arreola, D. D. és Curtis, J. R. 18 mexikói várost vizsgáló munkája, Martinez, O. a határvidékek társadalmának tipizálását magába foglaló tanulmánya, Brannon, J. T. és James, D. D. az észak-mexikói határmenti városok társadalmi, gazdasági és környezeti problémáiról szóló írása, valamint Rubin-Kurtzman, J. R, Ham-Chande, R. és Van-Arsdol, M. D. Jr Dél Kalifornia és Baja Kalifornia városi rendszerének népességvizsgálatai (ARREOLA, D. D. - CURTIS, J. R. 1993;
3
MARTINEZ, O. 1994a; BRANNON, J. T. - JAMES, D. D. 1995; RUBIN-KURTZMAN, J. R. HAM-CHANDE, R. - VAN-ARSDOL, M. D. JR 1996). A szlovén-olasz határvidék kulturális és társadalmi kapcsolatait vizsgálja Bufon, M, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a tényezõk stabilitása és a politikai elkülönülés nagymértékû ellentmondást takar a térségben (BUFON, M. 1993). A szlovéniai határvidékrõl is találhatunk írásokat még a 18 tanulmányt tartalmazó kötetben, amelyben ezen kívül olvashatunk még a cseh-német határ megnyílásának hatásairól is (PAK, M. 1993). Djurdjev, B. S. határ-hatás összefüggésében a bánáti háztartások felbomlásáról szól (DJURDJEV, B. S. 1995). Aschauer, W. az osztrák – magyar határvidéken készült, a határátkelõhelyekre és a társadalmi kapcsolatokra irányuló felmérés eredményeirõl számol be (ASCHAUER, W. 1995). 1.4 A földrajzi mobilitás, mint a határterületek kutatási irányvonala Ennél a témakörnél a leghangsúlyosabb érdeklõdés az illegális bevándorlások, illetve a menekült kérdéskört jelentik. Számos tanulmány készült a Mexikó – Amerikai Egyesült Államok határvidékrõl, ahol komoly társadalmi és gazdasági gondokat okoznak az illegálisan bevándorlók tömegei (KOSSOUDJI, S. A. 1992; ESPENSHADE, T. J. - ACEVEDO, D. 1995; SIMCOX, D. 1995). A Kelet- és Közép - Európai menekült áradat hatásaival foglalkozik King, M. (KING, M. 1992), melyben feltárja az EU bevándorlásokat megszigorító intézkedéseinek hátterét. A vándorlások munkaerõ-piaci vonatkozásairól szól Belgium példáján Coombes, M. (COOMBES, M. 1995). 1.5 A turizmus, mint a határterületek kutatási irányvonala A határhoz kapcsolódó turizmus leginkább a bevásárló-turizmust érinti (DIMATTEO, L. - DI-MATTEO, R. 1996) Kanada és az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül, de a határ, akár lehet a látogatások vonzó tényezõje is (TIMOTHY, D. J. 1995). 1.6 A kommunikáció és közlekedés, mint a határterületek kutatási irányvonala Napjainkban egyre fontosabbá válik ez a kérdéskör, az, hogy hogyan érintik a kommunikációs jelenségeket, folyamatokat a határok (SUAREZ-VILLA, L. - GIAOUTZI, M. STRATIGEA, A. 1992), illetve hogyan hat a határ a közlekedésre (RIETVELD, P. 1993). 1.7 A politikai-földrajz, mint a határterületek kutatási irányvonala Ezek a munkák a leginkább a konfliktusokkal terhelt határvidékekkel foglalkoznak. Az egyik terület, amelyet többen is vizsgálatuk tárgyának választottak az Ír Köztársaság és Észak-Írország határtérsége. Itt a politikai helyzetnek nagy szerepe van a határterület társadalmi-gazdasági viszonyának alakulásában (TANNAM, E. 1995; O'DOWD, L. CORRIGAN, J. - MOOR, T. 1995). A másik térség, Thaiföld és Burma (Miamar), illetve Thaiföld és Kambodzsa határvidékének vizsgálatával kívánnak a szerzõk közelebb kerülni a Burma és Kambodzsa közötti politikai és hadi konfliktus megértéséhez (GRUNDY-WARR, C. 1993).
4
1.8 A történelem, mint a határterületek kutatási irányvonala A határterületek elválaszthatatlanok a történelmi folyamatoktól, már csak azért is, mert annak során változnak, alakulnak azzá, illetve szûnnek meg azzá lenni. Gyakran csak úgy érthetjük meg egy-egy határvidék jellemvonásait, ha ismerjük a történelmi hátterét. Howkins, T. J. Lengyelország 1918 és 1930 közötti idõszakában tanulmányozta a vasútföldrajz szerepét a határok meghúzásában (HOWKINS, T. J. 1996). Amadouny, V. M. Transzjordánia és Szíria közötti határ történelmi fejlõdését taglalja 1915 és 1932 között. A határ fizikai jellemzõinek tárgyalásán túl, a szerzõ kitér a politikai, kulturális és társadalmi-gazdasági hatásokra is a térségben (AMADOUNY, V. M. 1995). 1880-as évektõl az 1970-es évekig vizsgálja a Kenya és Szomália közötti határelmozdulást Thompson, V. B. (THOMPSON, V. B. 1995). Ezt a folyamatot összefüggésbe hozza a határokon történõ mozgásokkal, illetve az idegen népek erõszakos hódításaival. 1.9 A környezeti problémák és a vízgazdálkodás, mint a határterületek kutatási irányvonala A természeti környezet kérdéseit nem lehet lezárni egy határnál. Az ezzel kapcsolatos problémák csak együttmûködéssel oldhatóak meg. Wood, W. B. az akkor még Csehszlovákiáról írja azt, hogy a víz és a levegõ szennyezõdések exportõrje és importõrje is egyben. A felmerülõ gondok megoldását a szerzõ csak a szorosabb környezeti kooperációval tudja elképzelni (WOOD, W. B. 1992). Ezen a területen is kiemelkedõ a Mexikó – Amerikai Egyesült Államok határvidékérõl szóló írások. Ezek a vízháztartás kérdéseivel és a környezeti károkkal foglalkoznak, és szintén kihangsúlyozzák a szoros együttmûködést annak érdekében, hogy ezeket a problémákat kezelni, illetve megoldani lehessen (MUMME, S. P. 1995; INGRAM, H. - LANEY, N. K. - GILLIAN, D. M. 1995; JOHNSTONE, N. 1995).
2.
A határvidékek modelljei
A határtérségekkel foglalkozó nagyszámú vizsgálat alapján nyílt lehetõsége az un. határvidék-modellek kidolgozására. Peter Haggett három féle határterület típusról tesz említést, aszerint, hogy hogyan jött létre ez a határ (HAGGETT, P. 1979); Oscar J. Martinez pedig a határvidék két oldalának kapcsolatrendszere alapján négyféle határvidékrõl beszél (MARTINEZ, O. J. 1994a, 1994b). A magyar szakirodalomban Tóth J. kapcsolatrendszer modellje a belsõ és a határmenti területeket különbözteti meg egymástól (Tóth J. 1996). 2.1 Haggett-féle határtípusok (1. ábra) a) A határ, mint következmény (subsequent boundaries) b) A határ, mint elõzmény (antecedent boundaries) c) Az erõltetett határ (superimposed boundaries)
5
1. ábra A határok típusai Peter Haggett nyomán (HAGGETT, P. 1979) t1
t2
a) subsequent boundaries
t1
t2
t3
b) antecedent boundaries
Eredeti kulturális vagy etnikai választóvonal Államhatár Késõbbi letelepedés határvonala
c) superimposed boundaries a) Abban az esetben, ha a határ azután rajzolódik ki, miután egy adott etnikum letelepedett, és ez a határ illeszkedik ennek a népcsoportnak a letelepedési határához, akkor a határ, mint következmény alakul ki. b) Ezzel ellentétben az elõzményként létrejött határ már a letelepedést megelõzõen létrejön. Annak a csoportnak, amelyik a területet birtokba veszi, ehhez a határhoz kell igazodnia. c) A harmadik esetben a térségben már megtörtént a letelepedés, ezután viszont olyan határ jön létre, amely nem illeszkedik a kulturális vagy etnikai választóvonalakhoz, erõltetett határvonal jön létre (Haggett, Peter szó szerint ráerõltetettnek nevezi ezt a határtípust). 2.2 Martinez határvidék modellje (2. ábra) a) b) c) d)
Elidegenedett határvidékek Egymás mellett létezõ határvidékek Együttmûködõ határvidékek Egyenrangú határvidékek
6
2. ábra Martinez határvidék modellje (MARTINEZ, O. J. 1994b) a) elidegenedett határvidék
b) egymás mellett létezõ határvidék
„A” ország „A” ország
„B” ország „B” ország
c) együttmûködõ határvidék
d) egyenrangú határvidék
„A” ország „A” ország „B” ország
„B” ország
a) Elidegenedett határvidékrõl akkor beszélhetünk, ha a rendkívül kedvezõtlen helyzet következtében gyakorlatilag a határon keresztül semmilyen átjárás nem létezik. Martinez szerint az elidegenedés fõ okai a hadviselés, a politikai viták, az erõs nacionalizmus, ideológiai, illetve vallási ellenségeskedések, kulturális különbözõség, valamint az etnikai versengés. Ez a harc a fegyverkezéshez és a „határforgalom” nagyon szigorú ellenõrzéséhez vezet. b) Egymás mellett létezõ határvidék esetében az érintkezõ országok közötti konfliktus kezelhetõ szinten marad, de a helyzet nem olyan kedvezõ, hogy a megfelelõ együttmûködés kialakulhatna. c) Amikor a szomszédos országok határvidékei között az egymásrautaltság érvényesül, és megvalósul a szimbiózisban való együttélés, együttmûködés, akkor beszélhetünk együttmûködõ határvidékekrõl. Martinez szerint ennél a típusnál gyakrabban elõfordul az az eset, hogy a szomszédos államok közül az egyik erõsebb a másiknál, így számára jut a domináns szerep. Ehhez az országhoz kötõdik a termelõ kapacitás, míg a szegényebbhez a nyersanyagok és az olcsó munkaerõ. A gazdasági egymásrautaltság elegendõ alkalmat biztosít a határvidékiek számára a határon átnyúló társadalmi, kulturális kapcsolatok kialakítására. A különbözõ kedvezõtlen jelenségek, mint pl. a csempészet, a be- és kivándorlások, azonban arra kényszerítik a központi kormányzatot, hogy megfelelõ
7
lépéseket tegyen a határ ellenõrzésére, és csak annyira tartsa nyitva, amennyire az még az említett kapcsolatrendszert nem akadályozza. d) Egyenrangú határvidékek akkor jöhetnek létre, ha a szomszédos országok kiküszöbölik az egymás közötti fõbb politikai különbségeket, valamint megszüntetnek minden akadályt, ami a kereskedelmi, gazdasági és az emberi, társadalmi mozgásokat illeti. A kapcsolat minden területén a két fél teljesen egyenrangú. Az ilyen fajta együttmûködéshez, szoros szövetségi államok kialakulásához leginkább az járul hozzá, ha a felek politikailag és katonailag szilárdak, gazdaságilag erõsek. 2.3 Tóth-féle térkapcsolat-formák modellje (3. ábra): Ez a modell kifejezetten az államszocializmus idõszakában jellemzõ hazai viszonyokat reprezentálja. A kapcsolatrendszeren alapszik és gyakorlatilag a határvidékeknek azon típusát mutatja be, ahol kedvezõtlenül alakulnak különbözõ bel- és külpolitikai okok miatt a határok átjárhatósága. 3. ábra Tóth-féle modell Tipikus (normális) kapcsolatok
Határmenti kapcsolatok
határátkelõ
3
A határmenti térségek vizsgálatai a hazai szakirodalomban
A XX. század viharos eseményeinek következményeként szinte természetessé válik már az európai ember számára, hogy kontinensünk térképe folyamatos változásban van. A mai Magyarország határvonalai 1947 óta rögzítettek, de a vizsgált térségben e század folyamán háromszor történt határváltozás: 1920-ban a trianoni szerzõdést követõen, 1938ban, az 1. bécsi döntéskor, majd 1947-ben, amikor a párizsi békekonferencián a trianoni állapotokat állították vissza. Az utána következõ idõszakban „Kelet-Közép-Európa Szovjetunió vezette államai egyrészt – a deklarációk szintjén – szívélyes, baráti, sõt testvéri viszonyban voltak egymással, másrészt viszont a területi integritás és a belügyekbe
8
való be nem avatkozás elvének túlhangsúlyozásával, az etnikai problémák szõnyeg alá söprésével, a centralizált szervezési-irányítási modell tartós mûködtetésével olyan helyzetet hoztak létre, amelyben a határokat szinte fétisként kezelték, nehezen átjárhatóvá tették.” (TÓTH J. 1996, p. 38). Ez a politika meghatározta a kutatások területét is: határmenti térségek vizsgálatáról szó sem lehetett olyan értelemben, hogy a határ mindkét oldalát egyszerre nézzék. A nyolcvanas évek második feléig nem is történtek igazán ilyen jellegû vizsgálatok. 1986-ban indította programját a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, melynek feladata a határvidék állapotának vizsgálata, azzal a céllal, hogy kialakulásában milyen szerepe volt a határmenti fekvésnek, illetve milyen lehetõség van a szomszédos országokkal való együttmûködésre (KOVÁCS T. 1991). Kovács Teréz szociológusként keserûen fogalmazza meg a következõket: „Az elsõ probléma, amit kutatásom során kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a határmentiségnek a hazai szakirodalomban kevés kutatási elõzménye van, a szociológiában meg éppenséggel semmi. Azt a kevés kutatási eredményt, amely e témakörben létrejött, a földrajztudomány szolgáltatta.” (KOVÁCS T. 1991, p. 41). Korábbi idõszakból tehát nem gyakran találkozunk ilyen jellegû munkákkal. A hetvenes években, amikor több tanulmány is jelent meg errõl a vidékrõl (BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I. 1975, BARTA GY. 1975, LACKÓ L. 1975, BELUSZKY 1977, 1979) a kutatások célja az volt, hogy feltárja az elmaradott területeknek a problémáit és lehetõséget találjon ezek kezelésére. Nem tekintették a határvidéket egy olyan területnek, amelyet más módszerrel, más megközelítésben kéne vizsgálni, mint a belsõ országrészeket (ebben szerepe volt az akkori politikai helyzetnek, amirõl már az elõzõekben szó esett). Az elsõ olyan munka, amelyben a szerzõk hangsúlyozták a határmentiség kérdését, 1983-ban jelent meg (TÓTH J. – CSATÁRI B. 1983). Ebben az Alföld határmenti területeinek népességföldrajzi vizsgálatairól írnak, de ezen túl már szó esik a határmenti együttmûködésrõl is, igaz még csak, mint a kutatás további feladatai között. 1986-ban rendezték Szombathelyen „A terület- és településfejlõdés társadalmigazdasági folyamatai Magyarországon” c. program keretén belül A sajátos helyzetû térségek terület és településfejlesztési problémái elnevezésû konferenciát, ahol a földrajztudomány számos képviselõje tartott elõadást. Itt a határvidéket sajátos térségként kezelik, amellyel már külön kell foglalkozni, de még együvé sorolják pl. a megyehatár menti területekkel. Nem jellemzõ az sem, hogy a határ mindkét oldalát vizsgálnák, inkább a magyarországi részre irányulnak ezek a kutatások. Számos elõadás hangzott el a határmenti térségekre vonatkozóan, de csak egyben merült fel a határmenti térségek kapcsolatainak vizsgálata (RECHNITZER J. 1988). Kocsis Károlynak 1988-ban, a Földrajzi Értesítõben megjelent cikke már a határ mindkét oldalára kiterjed, a szlovák-magyar határvidék K-i részének népesedési folyamatait vizsgálta (KOCSIS K. 1988). 1990-ben jelent meg Kovács Zoltán a határ menti területek központhálózatáról írt tanulmánya, amelyben ahogy õ nevezi: a „határhatás effektusnak” a településhálózatra gyakorolt hatását vizsgálja, hangsúlyozva a határ menti területek egyedi jellegét (KOVÁCS Z. 1990). SüliZakar István írásaiban inkább a határvidéknek csak a magyarországi részeivel foglalkozik behatóbban (SÜLI-ZAKAR I. 1991, 1992), de a határmentiség, ennek történetisége, hatása, az õ munkáiban is elõtérbe került. Ugyancsak népességföldrajzi tanulmány Hoóz István 1992-ben megjelent cikke amelyben a magyar határ menti 20 km-es sávban lévõ települések népességszám alakulását vizsgálta 1900-tól 1990-ig. Fõ célkitûzése az volt, hogy „ az országhatár közelségének milyen a szerepe, mekkora a hatása a népességszám alakulására” (HOÓZ I. 1992). A nyugati határvidéken történt kutatásokról jelent meg egy kötet Martin Seger és Beluszky Pál szerkesztésében, melyben a szerkesztõkön kívül Berényi Istvánnak, Kocsis Károlynak, Sikos T. Tamásnak Váradi Mónikának, Doris Wastl-Walternek olvashatóak
9
tanulmányai az osztrák – magyar határmenti térségben végzett kutatásaikról, illetve az ehhez kapcsolódó elméleti kérdésekrõl (SEGER, M. - BELUSZKY P. 1993). Késõbb Éger Györgynek jelent meg számos publikációja az un. „Multietnikus régiók és a határmentiség szerepe és helyzete Magyarország és szomszédai viszonylatában” c. kutatás keretein belül (ÉGER GY. 1993, 1994a, 1994b, 1996a, 1996b, 1996c, 1997a, 1997b.) Az etnikai preferencia vizsgálata, amelynek eredményeirõl az egyik cikkében számol be (ÉGER GY. 1996c), ebben az értekezésben is alkalmazásra került a vizsgált háztartások körében. Tiner Tibor az észak-magyarországi országhatár átjárhatóságának néhány közlekedésföldrajzi feltételérõl közöl hasznos információkat (TINER T. 1994). Több kutató foglalkozott olyan területtel is e témakörben, amely korábban tabunak számított, pl. a szlovák-magyar lakosságcserével. (DOBROSSY I. 1997, KEMÉNYFI R. 1998, KOCSIS K. 1998, KUGLER J. 2000) 1996-ban Szegeden rendezték meg az elsõ, (majd 1999-ben a második) Határon innen – határon túl c. konferenciát, melyeken számos elõadás hangzott el errõl a témáról. Az 1996-ban rendezett konferencián jónéhány olyan elõadás is volt, ami az újdonság erejével hatott. Tóth József a regionális fejlõdés kapcsán szólt a különbözõ korszakokban a határmenti együttmûködésekrõl és kapcsolatokról (TÓTH J. 1996). Süli-Zakar István a Kárpátok Eurorégió nehézségeirõl (SÜLI-ZAKAR I. 1996), Ekéné Zamárdi Ilona a határmentiség és a vándorlások közötti összefüggésrõl (EKÉNÉ ZAMÁRDI I. 1996) tartottak elõadást. Pál Ágnes a dél-alföldi határmenti települések kapcsán vizsgálta a határ szerepét a társadalmi-gazdasági folyamatokban (PÁL Á. 1996). Készültek tanulmányok a magyar – szlovén (MOHOS M. 1996, GYURICZA L. 1996), a magyar – horvát (HAJDÚ Z. 1996) és a magyar – osztrák (CSAPÓ T. 1996, SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI I. 1996), illetve ez utóbbiban volt szó a magyar-szlovák településkapcsolatokról is Gyõr–Moson–Sopron megyébõl. Aubert Antal a határmenti térségek turizmusáról, Golobics Pál pedig az interregionális kapcsolatokról szólt (AUBERT A. 1996, GOLOBICS P. 1996). 1999-ben „Elválaszt és összeköt – a határ” címmel jelent meg Nárai Márta és Rechnitzer János által szerkesztett kötet, melyben hét szerzõtõl, hét tanulmány foglalkozott az osztrák-magyar határ menti térség társadalmi-gazdasági változásaival, valamint tartalmaz a kiadvány egy cikket, amelyben Rechnitzer János összefoglalja a határ menti együttmûködéseket Európában és Magyarországon. Ez utóbbiban az Európai Határ menti Térségek Szövetségének (Association of European Border Regions) tevékenységeitõl kezdve a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió bemutatásáig olvashatunk tágabb térségünk minden olyan szervezetérõl, amely a határ menti területek kapcsolatrendszerét kívánják elõsegíteni a gazdasági-társadalmi életben (RECHNITZER J. – NÁRAI M. 1999). Örvendetes, hogy 1999 õszén megrendezték Szegeden a II. Határon innen – határon túl konferenciát, és az is, hogy a geográfusok jeles képviselõi ilyen nagy számban foglalkoznak ma már ezzel a témával. Azt azonban hiányosságként lehet említeni, hogy még mindig kevés az olyan munka, amelyben a vizsgálatokat a határ mindkét oldalára kiterjesztik, és együtt vizsgálják a határvidékek két oldalát. A határvidék kutatásokról összességében az mondható el, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban egyre jelentõsebb szerepet képviselnek, azáltal, hogy megnövekedtek az integrációs törekvések, hogy a világ gazdaságában egyre hangsúlyosabbá válnak az együttmûködések a különbözõ államok és térségek között. A vizsgálódások köre szerteágazó, magukba foglalják a társadalmi-gazdasági, történelmipolitikai irányvonalakat.
10
IRODALOM: AMADOUNY, V. M. 1995: The formation of the Transjordan-Syria boundary, 1915-1932 – Middle-Eastern Studies 31 (3), pp. 533-549. ARREOLA, D. D. - CURTIS, J. R. 1993: The Mexican border cities: landscape anatomy place place personality – University of Arizona Press, Tucson, 258 p. ASCHAUER, W. 1995: Dimensionen und Aspekte grenzuberschreitender Regionsbildung im ungarischösterreichishen Grenzraum – Frankfurter Wirkschafts- und Sozialgeographische Schriften 67, pp. 139-160. ASCHAUER, W. 1996: Themen und Betrachtungsweisen – In: Pál Á.– Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 224-230. ASIWAJU, A. I. 1996: Transborder cooperation policy promotion at the local level: West African experience focusing on Nigeria and adjacent countries – Regional Development Dialogue 17/2, pp. 156-172. AUBERT A. 1996: A turizmus Magyarország határmenti térségeiben – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 336-344. BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I. 1975: A hátrányos helyzetû területek vizsgálata Borsod-AbaújZemplén megyében – Földrajzi Értesítõ XXIV. évf. 3. füzet, pp. 299-390. BARTA GY. 1975: Mikrogeográfiai vizsgálat egy észak-borsodi faluban (Trizs) – Földrajzi Értesítõ XXIV. évf. 3. füzet, pp. 391-416. BELUSZKY P. 1977: Krasznokvajda - egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton – Földrajzi Értesítõ XXVI. évf. 1977. 3-4. füzet, pp. 349-386. BELUSZKY P. 1979: Falvak az Aggteleki Karszton – In: Viga Gy. (szerk.) Néprajzi Tájkonferenciák. Miskolc, pp. 20-45. BICIK, I - STEPANEK, V. 1994: Post-war changes of the land-use structure in Bohemia and Moravia: case study Sudetenland – GeoJournal 32(3), pp. 253-259. BRANNON, J. T. - JAMES, D. D. 1995: Daunting challenges confront borderlands – Forum for Applied Research and Public Policy 10(2), pp. 34-49. BUFON, M. 1993: Cultural and social dimensions of borderlands: the case of the Italo-Slovene trans-border area – GeoJournal 30(3), pp. 235-240. BUFON, M. 1996: Social integration in the Italo-Slovene Gorizia transborder region – Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie 87/3, pp. 247-258. COOMBES, M. 1995: The impact of international bounderies on labour market area definitions – Area 27(1), pp. 46-52. COX, A. - FURLONG, P. 1995: Utilities contracting and the EU procurement rules: national contract awards behaviour under the EU directives – Utilities Policy %/3-4, pp.199-206. CSAPÓ T. 1996: Határmenti együttmûködések Vas megyében – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 367-377. DAVIES, C. S. - HOLZ, R. K. 1992: Settlement evolution of ‘colonias’ along the US-Mexico border. The case of the lower Rio Grande Valley of Texas – Habitat International 16(4), pp.119-142. DI-MATTEO, L. - DI-MATTEO, R. 1996: An analysis of Canadian cross-border travel – Annals of Tourism Research 23(1), pp. 103-122. DJURDJEV, B. S. 1995: Border effects on household dissolution in the Banat region, Yugoslavia – GeoJournal 35(4), pp. 409-413. DOBROSSY I. 1997: Határok-kapcsolatok (A szlovák-magyar lakosságcsere történetéhez) – In: Katona J. Viga Gy. (szerk.) Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. Miskolc, pp. 217-224. ÉGER GY. 1993: Multietnikus határtérségek Közép-Európában – Régió 3. szám, pp. 34-55. ÉGER GY. 1994a: Etnikum, régió, vallás a hármashatárok menti településeken – Tér és Társadalom Szolnoki Nyári Egyetem, pp. 156-162. ÉGER GY. 1994b: A határ két oldalán (Az életkörülmények és életmód azonosságáról és különbségérõl az osztrák-magyar határtérségben) – Agrártörténeti Szemle XXXVI. évf. 1-4. szám, pp. 160-166. ÉGER GY. 1996a: Régió és periféria – Magyarságkutatás 1995-96, Budapest, pp. 237-246. ÉGER GY. 1996b: Gyepû vagy periféria? Néhány közép-európai határ menti térség hosszú távú demográfiai iránya – Iskolakultúra, szeptember, pp. 34-37. ÉGER GY. 1996c: Kettõs tükörben. Etnikai preferenciák néhány közép-európai határtérségben – Pro Minoritate V. évf. 3. szám, pp.95-106. ÉGER GY. 1997a: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában – In: Varga Cs. - Tibori T. (szerk.) A mai világ és a jövõ forgatókönyvei. Budapest, pp. 223-242. ÉGER GY. 1997b: A határ, ami elválaszt és összeköt. Életmód, életkörülmények, etnikai preferenciák az országhatár mentén élõ magyar népesség körében – Limes 2. szám, pp. 87-116.
11
EKÉNÉ ZAMÁRDI I. 1996: A határmentiség tükrözõdése a vándorlásban – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 52-62. ESPENSHADE, T. J. - ACEVEDO, D. 1995: Migrant cohort size, enforcement effort, and the apprehension of undocumented aliens – Population Research and Policy Review 14(2), pp. 145-172. GOLOBICS P. 1996: A határmenti térségek városainak szerepe az interregionális együttmûködésben Magyarországon – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 224-230. GOONERATNE, W. - MOSSELMAN, E. E. 1996: ‘Planning across the borders’: border regions in Eastern and Southern Africa – Regional Development Dialogue 17/2, pp. 136-155. GRUNDY-WARR, C. 1993: Coexistent borderlands and intra-state conflicts in mainland Southeast Asia – Singapore Journal of Tropical Geography 14(1), pp. 42-57. GUO-RONGXING, 1994: The economic impact of spatial organisational structures on the provincial borderregions of China – Chinese Geographical Science 4(3), pp. 204-209. GYURICZA L. 1996: Szlovénia függetlenné válásának hatása Lentire és környékére – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 288-298. HAGGETT, P. 1979: Geography a modern synthesis – Harper International Edition New York, 627p. HAJDÚ Z. 1996: A magyar-horvát határmenti együttmûködés dilemmái – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 306-312. HAUFF, T. - KREFT-KETTERMANN, H. 1996: Zusammenarbeit im deutschniederländischen Grenzraum – Geographische Rundschau 48/7-8, pp. 412-418. HITCHES, D. M. W. N. - O'FARELL, P. N. - CONWAY, C.D. 1996: The comparative performance business services in Northern Ireland and the Republic of Ireland – Urban Studies 33/7, pp. 1093-1110. HOÓZ I. 1992: A határmenti települések elnéptelenedése – Statisztikai Szemle, december, pp. 1005-1017. HOWKINS, T. J. 1996: Railway geography and the demarcation of Poland’s borders 1918-1930 – Journal of Transport Geography 4/4, pp. 287-299. INGRAM, H. - LANEY, N. K. - GILLIAN, D. M. 1995: Divided waters: bridging the Us-Mexico border – University of Arizona, Tucson, 262 p. JOHNSTONE, N. 1995: International trade, transfrontier pollution, and environmental cooperation: a case study of the Mexican American border region – Natural Resources Journal 35(1), pp. 33-62. JONES, P. - WILD, M. T. 1994a: Opening the frontier: recent spatial impacts in the former inner-German border zone – Regional Studies 28(3), pp. 259-273. JONES, P. - WILD, M. T. 1994b: Socio-economic gradients across the inner-German frontier – Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie 85(3), pp. 224-235. JURCZEK, P. - WILDENAUER, M. 1995: Ansätze zur grenzüberschreitenden Entwicklung in der Euroregio Egrensis – Frankfurter Wirkschafts und Sozialgeographische Schriften 67, pp. 109-137. KAMPSCHULTE, A. 1999: Grenzen und Systeme – Von geschlossenen zu offenen Grenzen? – Tübingen Geographische Studien, Heft 127. Universität Tübingen, Geogr. Inst. Tübingen pp. 169-185. KEMÉNYFI R. 1998: A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai rajza – Gömör Néprajza L. Debrecen, 294 p. KING, M. 1992: The impact of EC border policies on the policing of ‘refugees’ in Eastern and Central Europe- Innovation in Social Sciences Research 5(3), pp. 7-24. KLEMENÈIC, V. - BUFON, M. 1994: Cultural elements of integration and transformation of border regions: the case of Slovenia – Political Geography 13(1), pp. 73-83. KOCSIS K. 1988: A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. – Földrajzi Értesítõ XXXVII. évf. 1-4. füzet, pp. 137-158. KOCSIS K. 1998: Telepítések és az etnikai térszerkezet a Kárpát-medence határvidékein (1944-1950) – In: Illés S. – Tóth P. P. (szerk.) Migráció, Tanulmánygyûjtemény I. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 123-146. KOSSOUDJI, S. A. 1992: Playing cat and mouse at the US-Mexican border – Demography 29(2), pp. 159-180. KOVÁCS T. 1991: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében – Tér és Társadalom 1, pp. 41-53. KOVÁCS Z. 1990: A határ menti területek központhálózatának átalakulása az elsõ világháború után – Földrajzi Közlemények XXXVIII. kötet 1-2. szám, pp. 3-16. KRATKE, S. 1996: Where east meets west: the German-Polish border region in transformation – European Planning Studies 4/6, pp. 647-682. KUGLER J. 2000: Lakosságcsere a DK-Alföldön, 1944-48 – Osisis – MTA Kisebbségkutató Mûhely, 260 p. LACKÓ L. 1975: Magyarország elmaradott területei (Egy kutatás eredményei és tapasztalatai) – Földrajzi Értesítõ XXIV. évf. 3. füzet, pp. 243-269. MARTINEZ, O. J. 1994a: Border People – The University of Arizona Press Tucson & London, 352 p. MARTINEZ, O. J. 1994b: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis – Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, pp. 1-15.
12
MOHOS M. 1996: Népességföldrajzi vizsgálatok a magyar-szlovén határmentén – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 313-318. MUMME, S. P. 1995: The new regime for managing Us-Mexican water resources – Environmental Management 19(6), pp. 827-835. MUTESI, P. - MANDIMA, J. - CONYERS, D. - BURY, P. - SIYUNYI, F. K. 1996: The Kariba, Zimbabwe-Siavonga, Zambia border area: a preliminary study – Regional Development Dialogue 17/2, pp. 173-197. NIJKAMP, P. 1993: Border region and infrastructure networks in European integration process – Environment and Planning C: Government and Policy 11(4), pp. 431-446. O'DOWD, L. - CORRIGAN, J. - MOOR, T. 1995: Borders, national sovereignty and European integration: the British Irish case – International-Journal-of- Urban-and-Regional-Research 19(2), pp. 272-285. ORRIS, G. J. et-al 1993: Nonfuel mineral resources in the United States – Mexico border region – a progress report on information available from the Center for Inter-American Mineral Resource Investigations (CIMRI) – US Geological Survey Circular 1098, 19 p. PAK, M. 1993: The geographical aspects of border regions and regional development – Dela 10, 222 p. PÁL Á. 1996: Dél-alföldi határmenti települések társadalom-gazdaságföldrajzi jelentõsége – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 181-190. POWESKA, H. 1995: Development of trade and services in the eastern borderland of Poland – problems and prospects – Conference Papers, Polish Academy of Sciences, Institute of Geography and Spatial Organization 22, pp. 83-96. RECHNITZER J. 1988: Gyõr-Sopron megye határmenti kapcsolatai – In: Enyedi Gy. (szerk.) A sajátos helyzetû térségek terület és településfejlesztési problémái. Pécs, pp. 80-89. RECHNITZER J. NÁRAI M. (szerk.) 1999: Elválaszt és Összeköt – a határ MTA RKK Pécs-Gyõr, 307 p. REESE, L. A. 1993: Local economic development practices across the northern border – Urban Affairs Quarterly 28(4), pp. 571-592. RIETVELD, P. 1993: International transportation and communication networks in Europe, the role of barrier effects – Transportation Planning and Technology 17(4), pp. 311-317. ROCH, I. 1996: Die Grenzregionen des Freistaates Sachsen - analytische Ausgangssituation, Leitbilder und Ziele der Entwicklungskonzepte, aktueller Stand der grenzubergreifenden Zusammenarbeit – Geographie und Schule 18/103, 29-34. RUBIN-KURTZMAN, J. R. - HAM-CHANDE, R. - VAN-ARSDOL, M. D. JR 1996: Population in trans-border regions: the southern California-Baja California urban system – International Migration Review 30/4, pp. 1020-1045. SCHAMP, E. W. 1995: Die Bildung neuer grenzüberschreitender Regionen im östlichen Mitteleuropa – eine Einführung - Frankfurter Wirkschafts und Sozialgeographische Schriften 67, pp. 1-18. SEGER, M. – BELUSZKY P. (szerk.) 1993: Bruchlinie Eiserner Vorhang, Regionalentwicklung im österreichisch-ungarischen Grenzraum – Böhlau, 304 p. SIMCOX, D. 1995: Growth without prosperity plagues the borderlands. – Forum for Applied Research and Public Policy 10(3), pp. 84-89. STASIAK, A. 1995: Transborder cooperation under the concept of the strategic development of Poland – Conference Papers, Polish Academy of Sciences, Institute of Geography and Spatial Organization 22, pp. 7-14. STRYJAKIEWIC, T. 1996: Euroregionen an Polens Westgrenze – territorale Einordnung, grenzüberschreitende Zusammenarbeit und Wahrnehmung – Geographie und Schule 18/103, pp. 35-42. SUAREZ-VILLA, L. - GIAOUTZI, M. - STRATIGEA, A. 1992: Territorial and border barriers in information and communication networks: a conceptual exploration – Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie 83(2), pp. 93-104. SÜLI-ZAKAR I. 1991: Határmenti falusi térségek társadalomföldrazi problémái ÉK-Magyarországon – Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetébõl, No. 175. Debrecen, pp. 231-244. SÜLI-ZAKAR I. 1992: Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlõdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉKMagyarország határ menti területein – Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1-2. szám, pp. 45-56. SÜLI-ZAKAR I. 1996: A határon átnyúló kapcsolatok erõsítésének lehetõségei a Kárpátok eurorégió területén – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 46-51. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI I. 1996: Határon átnyúló térkapcsolatok a Nyugat-Dunántúlon – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 354-366. TANNAM, E. 1995: EU regional policy and the Irish/Northern Irish cross-border administrative relationship – Regional and Federal Studies 5(1), pp 67-93. THOMPSON, V. B. 1995: The phenomenon of shifting frontiers: the Kenya-Somalia case in the Horn of Africa, 1880s-1970s – Journal of Asian and African studies 30(1-2), pp. 1-40.
13
TIMOTHY, D. J. 1995: Political boundaries and tourism: borders as tourist attractions – Tourism-Management 16(7), pp. 525-532. TINER T. 1994: Az országhatár "átjárhatóságának" néhány közlekedés-földrajzi feltétele ÉszakMagyarországon – Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, Miskolc-Nyíregyháza, pp. 91-104. TÓTH J. - CSATÁRI B. 1983: Az Alföld határ menti területeinek vizsgálata – Területi Kutatások 6, pp. 78-92. TÓTH J. 1996: A regionális fejlõdés kezdetei és mai problémái a Kárpát-medencében – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 27-47. VAN-GEENHUIZEN, M. - NIJKAMP, P. 1995: Industrial dynamics, company life histories and the coreperiphery dilemma – Geography Research Forum 15, pp. 49-69. VAN-GEENHUIZEN, M. - VAN-DER-KNAAP, B. - NIJKAMP, P. 1996: Trans-border European networking: shifts in corporate strategy? – European Planning Studies 4/6, pp. 671-682. WAACK, CH. 2000: „Regionen” an Staatsgrenzen und „Grenzeregionen“ - Ein Beitrag zur Diskussion Konzeptioneller Elemente einer geographischen Grenzregionsforschung im östlichen Europa – Tübingen Geographische Studien Heft 128. Pp. 169-185. WILSON, G. J. 1996: A preliminary survey of the Livingstone, Zambia-Victoria Falls, Zimbabwe border Region – Regional Development Dialogue 17/2, pp. 198-214. WOOD, W. B. 1992: Ecopolitics: domestic and international linkages Acta Universitas Carolinae, Geographica 27(1), pp. 49-54.
14
