MILYENEK? Kérdıíves vizsgálat az iskolai könyvtárak állapotáról a fıvárosban
A fıvárosi intézmények vezetése, könyvtárostanárai számára nem újdonság, hogy a Mérei Pedagógiai Intézet szervezésében 2008 novemberében az iskolai könyvtárak állapotáról felmérés készült. Az iskolai könyvtárak közül a fıvárosban több igen nagy hagyományú, régen alapított. Gazdag információs bázisként azonban csak akkor tudnak mőködni, ha megfelelnek a törvényi elıírásoknak és a felhasználói igényeknek. Az Intézet jogelıdje, a Fıvárosi Pedagógiai Intézet vezetı-szakfelügyelıjeként Ballér Endréné is számba vette a 70-es években az iskolai könyvtárakat. Majd a 90-es évek elején Dán Krisztina vezetı szaktanácsadó reprezentatív mérést végzett egy igen részletes kérdıív segítségével. Ezzel egyidıben hasonló helyzetkép született Budapest kerületeiben is, jómagam a Hegyvidék iskolai könyvtárait vizsgáltam. A jelenlegi helyzetfeltáráshoz használt kérdıív mindössze 30 kérdést fogalmazott meg, s a legalapvetıbb iskolai könyvtári feltételeket vette számba a fıvárosi fenntartású intézmények esetében: az iskolai könyvtár területe, felszereltsége, személyi feltételei, szolgáltatásai, valamint az állománnyal kapcsolatos adatok. A kérdıív elsı része az iskola és könyvtár elérhetıségét tudakolta. Az elérhetıségen túl az intézménytípusra és létszámadataira kérdeztünk. Az intézménytípus ugyanis pontosan meghatározza az adott iskolai könyvtár győjtıkörét, az állománykialakítás és fejlesztés legfontosabb szempontjaként. A létszámadatok a könyvtári szolgáltatások szempontjából érdekesek, hiszen a legtöbb helyen egy könyvtárostanár lát el változó számú felhasználói kört. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELHELYEZÉSE Ezután következtek a könyvtárra vonatkozó adatok. Elsıként a könyvtár területére és az ülıhelyek számára kérdeztünk. Az iskolai könyvtár olyan közösségi tér az oktatási intézményekben, ami nagyon sokféle szerepnek, feladatnak meg kell, hogy megfeleljen. Egyidıben szükséges a korszerő információforrásokat biztosító, tudásközpontként, és a kulturális rekreáció színtereként is mőködnie. Ehhez azonban helyre, funkcionális terek kialakítására, alkalmas területre van szükség. A legtöbb fıvárosi fenntartású intézmény könyvtára jóval a 1960-as évek elıtt keletkezett, ezért a funkcionális terek száma, mérete sokkal alacsonyabb. Ez abból következik, hogy a hatvanas években az iskolai könyvtár szerepváltáson, feladatmódosuláson ment keresztül, amelynek eredményeként a század végére kialakult, a modern, 21. századi iskolai könyvtár modellje. Ez a modell, amelyet számos hazai meghatározás mellett az IFLA ( Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége)UNESCO dekrétumban rögzít, az iskolai könyvtárat az egész életen át tartó tanulás központjává, a formális és informális tanulás bázisává teszi. Ezekhez a szerepekhez nem elegendı az egy osztályteremnyi, gyakran galériás megoldású, zsúfolásig megtelt polcokkal teli könyvtár.
Fontos információ tehát a könyvtár nagysága, amely majd ismét arányba állítható lesz a könyvtárhasználók közösségének nagyságával. Az ülıhelyek számát az 1993. évi oktatási törvény határozza meg azzal, hogy elıírja a könyvtárban egy tanulócsoport befogadására alkalmas olvasóteremnek, kell lennie. Az egy tanulócsoportnyi ülıhely feltétlenül szükséges, hogy valamennyi diák le tudjon ülni a könyvtárhasználattan oktatása során a könyvtárban. Ezzel egyidıben kérdeztünk rá a könyvtárhasználtatására. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik tárgyból, milyen rendszeresen veszik igénybe, illetve alkalmazzák az oktatás során az iskolai könyvtár adta lehetıségeket. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZEMÉLYI FELTÉTELEI A könyvtár mérete után kérdésünk a személyi feltételekre, illetve a könyvtár dolgozóinak legmagasabb végzettségére kérdezett rá. Az oktatási törvény meghatározza, hogy oktatási intézményben könyvtárostanár alkalmazása kötelezı, s a könyvtáros asszisztens, technikus ajánlásként szintén olvasható a dokumentumban. Ugyanitt kerül szabályozásra a végzettség kérdése is: Az iskolatípusnak megfelelı tanári és könyvtárosi (bármely típusú) diploma szükséges a könyvtárostanári munkához. Még mindig nagyon sok helyen semmilyen könyvtárosi végzettséggel is lehet valaki iskolai könyvtárban könyvtárostanár. Sıt gyakori az is, hogy a könyvtárostanárnak nincs iskolatípusnak megfelelı pedagógus végzettség. A középiskolai tanári munkához egyetemi végzettséget ír elı a jogszabály, s ez vonatkozik a könyvtárostanárra is. Gyakori jelenség, hogy a létszámcsökkenéssel egyidıben az intézményvezetés nem talál más kiutat, mint azt a kollégát, akinek nincs megfelelı óraszáma, beülteti könyvtárostanárnak a könyvtárba. Minden szakértelem, elızetes tanulmányok nélkül. A szaktanácsadói, szakértıi tapasztalat diktálta tehát ennek a kérdésnek a megfogalmazását. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR TECHNIKAI BERENDEZÉSE Az 1/1998. évi OM rendelt tartalmazza az oktatási intézmények eszközrendszerét. A technikai eszközök zöme a könyvtárhasználók teljeskörő kiszolgálását, a hatékony tájékozódást szolgálja. A számítógépen túl megjelöltük az erre alkalmas eszközök valamennyi típusát. Számítógépre szükség van a könyvtárosi munkához és a felhasználói önálló információszerzéshez is. Így a számítógép, internet csatlakozással szolgálja a feldolgozó munkát, a naprakész információszolgáltatást és további munkaállomások a felhasználók tájékozódására szolgálhatnak. A DVD olvasásra alkalmas eszközök, videólejátszó, fénymásoló, szkenner, projektor, vetítıvászon, a korszerő információs technológiák egyaránt szükségesek a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához, a könyvtár - tanítási idın kívüli - rekreációs tevékenységéhez. A reprográfiai munkát segíti a szkenner, a fénymásoló, a videó, DVD másolására alkalmas eszköz. A kapcsolattartás elengedhetetlen a könyvtárosi munkában. Ennek egyik hagyományos eszköze a telefon, amelynek megléte a napi könyvtárosi munka elengedhetetlen része.
Bizony nagyon nehéz állományt fejleszteni, tájékoztatni úgy, hogy a telefonkapcsolatra a tanáriban, vagy a portán keresztül van csak lehetısége a könyvtárostanárnak. A vonalkód leolvasó a feltárt állományon alapuló kölcsönzést könnyíti meg. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI A szolgáltatásra vonatkozó adatok esetszámok. Nem pontos statisztikai adatokat vártunk el, bár ennek vezetése az év végi beszámolókhoz, a statisztikai adatok elkészítéséhez is igen hasznos. Kölcsönzés Az iskolai könyvtár –bár elsısorban oktatási szerepe van – ezzel egyidıben ellátja a hagyományos értelemben vett könyvtári feladatokat is. Ezt az oktatási törvény is elıírja, hiszen a jogszabály értelmében az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási idıben minden nap elérhetı kell legyen szolgáltatásaival. Ezért az elsı néhány kérdés, amely a nyitva tartási idıt, a kölcsönzések átlagos napi és heti értékeit tudakolja. Kis könyvtárak esetében egyre nagyon értelmet, jelentıséget kap, a könyvtárközi kölcsönzés. Az iskolai könyvtár, amely leginkább az infokommunikációs technológia elsajátíttatásának, a tanulási, és digitális kompetenciafejlesztésnek a helye az iskolában szerényebb állománnyal bír. Ezért fontos, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel kiegészítse a kölcsönözhetı dokumentumok körét. Kapcsolat az Országos Dokumentumlelátási Rendszerhez kevés iskolai könyvtárban van, de a helyi Fıvárosi Szabó Ervin könyvtár fiókkal élı a kapcsolat, a könyvtárközi kölcsönzés. Helyben olvasás, anyaggyőjtés A könyvtári szolgáltatások között az iskolai könyvtárakban kiemelt jelentıségő a helyben használat. A tanórán kívüli tájékozódás, az indokolt tantárgyi felmentések esetei, az egyre inkább használt projekt alapú oktatás a könyvtár információbázisán alapul. Az önálló tanulói munkák készítése kapcsán az anyaggyőjtés kiselıadáshoz, bemutató készítéshez, szakdolgozathoz. A helyben igénybe vett információforrások alkalmait ezért tartottuk fontosnak megkérdezni. A könyvtár reprogáfiai szolgáltatásai az iskolában didaktikai és anyagi szempontból is megkérdıjelezhetıek, de mértékük jelzésértékő lehet a kialakuló használói szokások tekintetében. Tájékozódás, tájékoztatás A könyvtárhasználati ismeretek oktatása során egyik kiemelt terület a könyvtári tájékoztató eszközök használatának gyakoroltatása. A hagyományos katalógust nagyon lassan, de kezdi fölváltani a könyvtári adatbázis, katalógus. Ezek használati száma mellett fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy a legfrissebb információkat tartalmazó folyóirat-állományt mennyire veszik igénybe a tájékozódás során az olvasók. A papír
alapú tájékozódás mellett egyre inkább használatos az internetes tájékozódás, amelyet a könyvtárhasználati ismeretek során oktatunk is. Az iskolai könyvtár állományok feldolgozása a hagyományos katalógus mellett könyvtári szoftver segítségével is megindult. A könyvtári szoftverek száma nagy, sokszor beszerzési ára dönt egyik vagy másik mellett. A kérdések közt szerepel az alkalmazott szoftver megnevezése, hogy pontos képünk legyen a piacon lévı, használt szoftverek megoszlásáról. A kiegészítı tevékenységek Az oktatási törvény és követı rendelete meghatározza a könyvtárostanár feladatait az iskolai könyvtárban. A könyvtárszakmai és könyvtárpedagógiai feladatok felsorolása után a kiegészítı tevékenységekre utal a jogszabály. Tapasztalatunk alapján a könyvtárostanár, a könyvtár szolgáltatásainak tudatos bıvítésével, oktató-nevelı, munkájával gyakran gondoskodik egyéb iskolai feladatokról is: iskolaújság, kiállítások, tehetséggondozó versenyek, ünnepi mősorok, évkönyvek készítése. Ennek pontos számát, mértékét szerettük volna megismerni a fıvárosi fenntartású intézmények esetében. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A hazai jogszabályok, a fent idézet IFLA-UNESCO dekrétum értelmében az iskolai könyvtár alapfeladata, amely a többi könyvtártípustól megkülönbözteti. A Nemzeti alaptantervben is helyet kapó ismeret, tudáselem. A kérdések elsısorban a helyi oktató-nevelı munkát szabályozó dokumentumokban való megjelenést, az önálló kereszttantervek meglétét vizsgálják. A könyvtárhasználattan oktatása a Nemzeti tanterv alapján kidolgozott helyi kereszttantervek segítségével kellett hogy elkészüljenek. Ennek alapján az egyes intézményekben a könyvtárostanár alapfeladata a könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Ennek megvalósulására kérdeztünk rá. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a könyvtárhasználati ismeretek oktatása ne csak a könyvtárostanár feladata legyen. Az alacsony óraszám miatt fontos, hogy valamennyi szaktárgy, tantárgy keretében legyen könyvtárhasználaton alapuló szakóra. Ezek az órák lehetıvé teszik a speciális szaktárgyi, tantárgyi ismerethordozók jobb megismerését, az elsajátított könyvtárhasználati ismeretek gyakorlását. A könyvtárhasználatra épülı szakórák száma azért ad fontos információt számunkra, mert valljuk, hogy a könyvtári információszerzési, információkezelési technikák elsajátíttatása valamennyi pedagógus feladata. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY A kérdıív jelentıs részét a könyvtárhasználókkal való különbözı feladatok teszik ki. Ám néhány kérdés erejéig a könyvtári állománnyal is szükséges foglalkozni.
A könyvtári állomány bázisa a könyvtárostanári munkának. Egy jól szervezett, nem túl nagy győjteménnyel mindent meg lehet tanítani, ami az egész életen át tartó tanulás folyamatához szükséges. Kérdéseink az OKM oktatási statisztikájához kapcsolódtak. Fontosnak tartottuk megismerni a könyvtári állomány nagyságát, a tankönyvek nélkül. Az a tapasztalatunk, hogy magas dokumentumszámú állományok jönnek létre azzal, hogy az iskolába kerülı tankönyvek is feldolgozásra kerülnek. Így igen hamis statisztikai adatok, állománygyarapítási adatok jelennek meg. Az sem véletlen, hogy a tankönyvekkel kapcsolatos tevékenység munkaidıre lefordított értékét is kérdésként fogalmaztuk meg. Az állománnyal kapcsolatos feladatok közül kiemelt jelentıségő a 3/1975 KM-PM rendelet értelmében a selejtezés, a leltározás. Gyakran marad el az állományból való kivonás profilváltás, elhasználódás, alacsony használat esetén. Ez vezet ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak állománya indokolatlanul felduzzad. Ugyanígy nagy jelentıségő, hogy sokszor személyi feltételek hiánya, vagy egyéb feladatok miatt elmarad az állományellenırzés, a leltár. Ennek ütemezését a fenti rendelet egyértelmően szabályozza. A könyvtári állománnyal kapcsolatos tevékenységek között kell megemlítenünk a tankönyvek könyvtári kezelését is. Nem véletlen a kérdés: „Mennyi idıt töltött ebben a tanévben a tankönyvtámogatással, kapcsolatos tevékenységgel?” Gyakori az a téves nézet, hogy az ingyenes tankönyveket egyedi leltárkönyvbe, hagyományos könyvtári állományba vétellel kell az oktatási intézmény tulajdonába venni. Ez sokszor hónapokra elveszi a valós feladatoktól, az érdemi könyvtárostanári munkától az idıt. Ennek mértékére, tendencia jellegére voltunk kíváncsiak e kérdéssel. MINİSÉGPOLITIKA Az oktatási intézmények elkészítették minıségirányítási programjukat. Sok helyen az iskolai könyvtár, a könyvtárostanár és tevékenysége ennek része. De nincs egységes kép e területen sem. A kérdésre adott válaszok lehetıséget adnak arra, hogy egy-egy intézmény számára segítséget nyújtsunk e terület integrációjára a helyi minıségirányítási programban. A könyvtárostanári, iskolai könyvtári munka értékelése speciális ismereteket igényel. A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet által összeállított szempontok segítséget nyújthatnak az oktató-nevelı munkában különleges szerepet betöltı terület értékelésére. Az intézményi értékelés mellett jelentıs szerep jut a külsı szakmai értékelésnek is. A fıvárosi listás szaktanácsadók az iskolai könyvtári területen a fenti szempontok megvalósulását segítik szakmai jártasságukkal. Speciális tudásuk, gyakorló könyvtárostanárként megélt tapasztalatukkal hozzájárulhatnak a fıvárosi oktatási intézmények könyvtárainak fejlıdéséhez. İk azok, akik javaslatot tehetnek az iskolai könyvtárral kapcsolatos intézkedési tervre, iskolai könyvtári szakértık bevonására is, az esetleges problémák megoldásához.
A listás szaktanácsadók munkájával az oktatási intézményekbe érkezı könyvtári szakfelügyelık (akik könyvtárszakmai szempontból végeznek törvényességi ellenırzés az 1997-es könyvtári törvény értelmében) pozitív képet kaphatnak a fıváros iskolai könyvtárairól. Ennek a munkának alapját képezi e kérdıíves felmérés, amelynek helyzetfeltáró és fejlesztési javaslatokat megfogalmazó értékelése a Budapesti nevelı hasábjain, a Mérei Pedagógiai Intézet honlapján a széles szakmai közönség mellett a szülık és diákok számára is olvasható lesz.
Hock Zsuzsanna könyvtárpedagógiai szakértı
