Chován Péter: A magyar földgázszállító rendszer történeti fejlődése -
kivonat 2 -
Az anyag célja összefoglalni a magyar földgázszállító rendszer kiépülésének történetét. Bemutatni a történeti fejlődésen keresztül a fejlődés főbb állomásait, a jelenleg üzemelő gázszállító rendszer geográfiai jellegzetességeit és fizikai adottságait, várható, illetve lehetséges fejlesztési, fejlődési irányokat.
A SZÁLLÍTÓRENDSZER LEÍRÁSA A magyar nagynyomású földgázszállító távvezeték-rendszerbe a gáz - a betáplálási pontokon keresztül – import forrásokból, hazai gázmezőkből, illetve hazai gáztárolókból kerül be. A nagynyomású vezetékrendszer látja el a gázszolgáltató társaságokat, az erőműveket és a nagyipari fogyasztókat. A rendszer 5784 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik. A vezetékhálózat egy teljesen integrált gázszállító rendszer, amely
betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból, vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből, gázátadó állomásokból áll.
A rendszer jellemző átmérője 100–1400 mm, üzemnyomása 40-75 bar, átlagéletkora közel 30 év. Az importból vásárolt, valamint a hazai termelésből, illetve a föld alatti tárolókból származó földgáz mennyiségi és minőségi átvételéről 17 hazai és 4 import betáplálási pont gondoskodik. A távvezeték-rendszeren a kapacitásnövelő nyomásfokozás, illetve a fogyasztók megfelelő mennyiségű és minőségű gázzal való folyamatos ellátása érdekében 6 kompresszorállomás működik: Bátán, Beregdarócon, Hajdúszoboszlón, Mosonmagyaróváron, Nemesbikken és Városföldön. A beregdaróci létesítmény 2011 augusztusa óta egykori vezetője, Seszták Imre villamosmérnök nevét viseli. A földgáz szétosztása és az átadási pontok felé történő továbbítása a vezetékhálózat kapcsolódó pontjain üzemelő csomópontokon történik. A megfelelően szagosított földgáz kiadása a gázátadó állomásokon keresztül valósul meg. A közel 400 kiadási pont legfontosabb feladata, hogy a csatlakozó rendszerüzemeltetők és a közvetlen ipari fogyasztók számára folyamatos és biztonságos ellátást biztosítson. Minden betáplálási és kiadási ponton sor kerül a rendszerben áramló földgáz mennyiségének mérésére, minden átvételi, illetve átadási ponton megtörténik a fölgáz minőségének ellenőrizése. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítését a föld alatti gáztárolók biztosítják, amelyekhez a távvezeték-hálózat öt ponton kapcsolódik. A gázszállító rendszer kapcsolódási vázlata a 6. sz. ábrán látható.
1
6. sz. ábra Magyar földgázszállító rendszer felépítése 2014 A földgázszállító rendszeren, a siófoki rendszerirányító központban és a 6 db területi távvezetéki üzemben komplett telemechanikai, távfelügyeleti rendszer működik. A földgáz szagosítása a törvényi előírásoknak megfelelően és a fogyasztókkal kötött külön szerződések alapján történik. Az acél távvezeték-hálózat teljes egészére kiterjedő katódvédelmi rendszer üzemel, amelynek feladata a vezetéki korrózió megakadályozása. FÖLDGÁZIPARI MÉRFÖLDKÖVEK 1937: 1938: 1943: 1949: 1949: 1954: 1958: 1968: 1974: 1975: 1991: 1996: 2004: 2008:
Az első hazai kőolaj- és földgázmező felfedezése a Zala megyei Budafapusztán Az első gázvezeték átadása (Budafa – Újudvar) A MAORT megépítteti a Bázakerettyét Nagykanizsával összekötő gázvezetéket Megindul a földgázszállítás a főváros felé (Bázakerettye – Budapest) Megalakul az Ásványolaj- és Földgáz Távvezeték Nemzeti Vállalat Siófok központtal Megalakul a Kőolajvezeték Vállalat Siófokon Megindul a szállítás az első (román-magyar) import vezetéken Diszpécserközpont nyílik a vállalat székhelyén, Siófokon Kettéválik a Kőolajvezeték Vállalat: létrejön a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) és a Kőolajvezetéképítő Vállalat (KVV) Csatlakozás a szovjet földgázszállító rendszerhez (a Testvériség importvezetéken keresztül) Megalakul a MOL Rt, megszűnik a GOV. Ezt követően a földgázszállítás szervezete a MOL Rt. szervezeti egységeként működik. Létrejön az osztrák-magyar interkonnektor (HAG importvezeték) Megalakul a MOL Földgázszállító Rt. A Társaság neve FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (röviden: FGSZ Zrt.-re) változik. 2
A SZÁLLÍTÓRENDSZER FEJLESZTÉSEI
FOLYAMATOS
FEJLŐDÉSE,
AZ
ELMÚLT
ÉVEK
11. sz. ábra Az FGSZ Zrt. üzemeltetésében lévő gázvezetékrendszer 2014-ben A nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer az évtizedek során folyamatosan bővült, korszerűsödött. 2011-re a hossza elérte az 5784 km-t. Ebből 530 km-nyi vezeték az elmúlt hét évben épült meg, nagy jelentőségű beruházások eredményeképp. Ezek az alábbiak voltak: Pilisvörösvár−Százhalombatta vezeték 2008-ban épült meg a Pilisvörösvár−Százhalombatta 55 km hosszú vezetékszakasz, amely amellett, hogy kiszolgálja a térség növekvő mennyiségi és nyomás igényeit, hozzájárul Budapest és környéke gázellátásának biztonságához. Elkészültével megvalósult a budapesti körvezeték bezárása. Importkapacitás bővítő beruházás A 2010-re elkészült szőregi stratégiai földgáztároló feltöltéséhez, valamint a folyamatosan növekvő hazai gázfogyasztási igények kielégítésére az import kapacitás bővítése vált szükségessé. Ennek részeként 2009-re megépült az ukrán-magyar határ és Beregdaróc között egy 5 km hosszú, Beregdaróc és Hajdúszoboszló között egy 125 km-es vezeték, valamint Algyő és Városföld csomópont között egy 80 km hosszú vezeték és egy elszámolási mérőállomás. 3
A vezetéképítés szükségessé tette Beregdaróc kompresszorállomáson 3 db, valamint Hajdúszoboszló kompresszorállomáson 2 db új kompresszor telepítését és üzembe helyezését. Nemzetközi összeköttetések: Szeged−Arad és Városföld−Slobodnica vezeték Az elmúlt években két olyan vezeték is épült, amely a szomszédos országok vezetékrendszerét köti össze a magyarországival. Az egyik a 47 km-es magyar-román, a másik pedig a 205 km hosszúságú magyar-horvát vezeték. Előbbi a Szeged−Arad vonalon épült, Csanádpalotán egy nemzetközi mérőállomással. Utóbbi a magyarországi Városföldet köti össze a horvátországi Slobodnica településsel, s a vezeték részeként a magyar és a horvát oldalon egy-egy nemzetközi mérőállomás épült. Emellett 3 új kompresszorral bővült a városföldi kompresszorállomás és csomópont, Bátán pedig új kompresszorállomás épült, szintén 3 darab gázkompresszorral. A két összekötő vezeték rendkívüli jelentőséggel bír, nagyban növelik az ország ellátásbiztonságát. Elkészültükkel ugyanis új szállítási útvonalakon új gázforrásokhoz juthat hozzá Magyarország – például a jövőben megépülő krki (Horvátország) LNG-terminál segítségével akár észak-afrikai földgázhoz. JÖVŐBENI TERVEK A Magyar Gáz Tranzit Zrt. beruházása keretében nemrégiben megépült a magyar-szlovák összekötő földgázgázvezeték. Ezen keresztül lehetővé válna az elérése a tervezett lengyelországi LNG-terminálnak, ezáltal pedig további, észak-európai gázforrásoknak. Az FGSZ tervezi a létező nyugati importkapacitások bővítését, valamint a Dunántúl ellátásbiztonságát a HAG-vezetéktől függetlenül szavatoló belső fejlesztéseket. Az FGSZ jövőbeni tervei között szerepel továbbá a majdani magyar-szlovén összekötő vezeték megépítése. A szlovén szállítórendszerhez való kapcsolódás kiteljesítené az importútvonalak diverzifikációját.
4
FELHASZNÁLT IRODALOM: [1.] TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 2009. évi tevékenységéről, éves jelentés. www.meh.hu [2.] AN INTRODUCTION TO PIPELINE PIGGING By: Robert Davidson, Halliburton Pipeline and Process Services Presented at: PPSA Aberdeen Seminar 2002 [3.] Dr. Tihanyi László: SZÉNHIDROGÉN-SZÁLLÍTÁS I., Egyetemi jegyzet. Miskolc, 2006. [4.] Risk Based Pipeline Cleaning By Chován Péter, Pipeline Operators Forum prezentáció, Budapest 2010. október 12. [5.] FGSZ Zrt. Éves Jelentés 2009. [6.] www.fgsz.hu [7.] Dr. Zsuga János: A nemzetközi hálózati összekötések hatása az ellátás biztonságra. 42. Nemzetközi Gázkonferencia és szakkiállítás, 2010. szeptember 28-29. Siófok [8.] A Földgázszállítás 70 éve- Jubileumi kiadvány. Siófok, 2010. [9.] Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv 2008. ENERGIA KÖZPONT Nonprofit Kft. Budapest, 2009 November [10.] A magyar gázipar 1970-1998 [11.]A magyar gázipar másfél évszázada. Történeti kronológia 1856-2000. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Budapest, 2003
5
