Jegyzőkönyvi kivonat a Magyar Színházi Társaság Közgyűléséről Helye:
Rátkai Klub 1068 Bp., Városligeti fasor 38.
Ideje:
2013. október 14. 1500
Jelen vannak:
Mellékelt jelenléti ív szerint
Levezetőelnök:
Solténszky Tibor
Csizmadia Tibor köszönti a megjelenteket és bejelenti, hogy a 70 tagszervezete közül még kevesebb, mint fele van jelen, tehát a közgyűlés nem határozatképes. Az alapszabály értelmében azonos napirendi pontokkal az újra összehívott Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Amíg ez megtörténik, felkéri meghívott vendégeinket, Halász Jánost, az EMMI kultúráért felelős államtitkárát, valamint Csomós Miklós főpolgármester helyettest, hogy tartsák meg tájékoztatójukat. Halász János elmondta, hogy mindig fontosnak tartotta a szakmai szervezetekkel való kapcsolattartást. A Színházi Társaság vezetőivel is többször találkozott kinevezése, 2013. február 28. óta, és számos témát vitattak meg több alkalommal – nyilvánosan a POSzT-on is. Nagyon hasznosnak tartja, ahogy arra már példa is volt, ha a különböző szakmai szervezetek közösen lépnek fel egyes kérdésekben véleményeiket ütköztetve és egyeztetve. Mostani hozzászólását is a Társaság elnökségének szeptember 11-i levelében felvetett kérdések alapján teszi meg. Az előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatban beküldött módosító javaslatainkkal kapcsolatban elmondta, hogy törvénymódosításra a választások előtt nem lát lehetőséget – maximum egyéni képviselői indítványként. Amit lehet, rendeletekkel próbálnak megoldani. A minisztérium is elismeri, hogy fontos a lassan egy éve elindított drámainstruktori képzés, amely a törvényben előírt, meghatározott százalékú szakirányú végzettségű szakember képzését segíti elő. Már folynak a munkálatok azon, hogy ez valóban felsőfokú végzettségként elfogadott diplomát adjon. A középdíjak kérdésével kapcsolatban ő is elismerte, hogy növelni kell a díjak számát – tervei szerint a jelenlegi 7 Jászai Mari-díj tízre emelkedhet. A jelenlegi kuratórium bővítésére most nem lát lehetőséget, mert megbízatásuk három évre szól. Bár elfogadja azt az érvelést, hogy az a jó, ha a szakma minden területe képviselve van a kuratóriumban. A Pécsi Harmadik Színházzal kapcsolatban elmondta, hogy bár a NEÉT támogatta, hogy bekerüljön a kiemelt előadó-művészeti intézmények közé, a miniszter úr ezt most nem találta aktuálisnak, jövőre ismét vissza kell rá térni. A TAO-ról többször folytak tanácskozások – pl. a POSZT-on is. Legutóbb a FESZ , a Teátrumi és a Színházi Társaság képviselőivel volt erről szó. A TAO a jelenlegi viszonyok között jó rendszer, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az EU 2015 után is engedélyezze, viszont alaposabb ellenőrzést kell végezni (november végéig az Előadóművészeti Iroda 20 ilyen ellenőrzést végez), hogy valóban csak működő előadó-művészeti szervezetek vehessék igénybe, legyen mögötte tényleges teljesítmény és ki kell küszöbölni a visszaéléseket.
A POSZT-tal kapcsolatban elmondta: mindenképpen szüksége van rá, hiszen a színházi szakma legfontosabb rendezvénye. Támogatását úgy képzeli el, hogy az NKA írjon ki meghívásos pályázatot csak a POSZT-nak a szükséges összegre (ugyanannyi, mint tavaly). Egyébként meg szükség van a színházi fesztiválok rendszerezésére, hogy összhang legyen pl. a tematika és a finanszírozás tekintetében is. Az önkormányzati színházakkal kapcsolatban elhangzott, hogy már olvashatók a jövő évi finanszírozás számai, és már idén is a fenntartói támogatás arányában osztódik el a támogatás egy része. Jövő nyáron, a 2015-ös költségvetés készítése során az egészet újra kell tárgyalni. Személy szerint ő erősítené ezt a szemléletet. Az biztos, hogy a színházaknál még mindig jobb a helyzet, mint pl. a múzeumoknál, ahol nem egy esetben a fenntartó semmivel sem támogatja az intézményt. Az igazgatói pályázatok átláthatóságával kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg minisztériumi intézménynél ilyen nem zajlik, amikor volt, az átlátható volt. Bár a minisztériumnak is van képviselője a szakmai bizottságban, az csak egy szavazatot jelent, és a döntés joga a fenntartó kezében van. Csomós Miklós főpolgármester helyettes hozzászólásában a budapesti színházi helyzet pozitívumait hangsúlyozta – meg tudták őrizni a finanszírozást, s a fővárosi fenntartású színházak számos szakmai sikert értek el, valamint – néhány kivétellel – sikerült megőrizni a nézőszámokat is. Jelenleg egy évben 1,7 millió nézője van a színházaiknak. Sajnos kulturális alapot nem tudtak létrehozni, de a színházi alapból számos fontos programot támogattak – elsősorban a fiatal nézők színházba szoktatásának érdekében (drámapedagógia, KÖR, nemzetközi kapcsolatok, drámaíró pályázatok Budapestről, stb.) Fontos esemény volt az Átrium Filmszínház, valamint a Jurányi megnyitása, s különböző pályázatok útján támogatták a hivatásos színházakat és a függetleneket egyaránt. Reprezentatív felmérést készíttettek a színházba járási szokásokról. Ezt elsősorban a főváros színházi stratégiájához szeretnék felhasználni. Kérdésként felmerült a szakmai bizottságok összetétele, hogy esetleg lehetne egy független szakemberekből álló listát összeállítani és azokból válogatni. Jelenleg a hivatalos résztvevőkön kívül a négy „szakértőt” a Színházi Bizottság kéri fel, ami nem mindig könnyű. Csizmadia Tibor megköszönte a vendégeknek a részvételt és hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát. Zárszóként kiemelte, hogy az Operett és a Vígszínház esetében a vezetői döntés elodázása rossza hatással van a társulatokra, az ott zajló szakmai munkára. Rövid szünet után 16.05-kor Solténszky Tibor levezetőelnök ismét köszöntötte az egybegyűlteket és a közgyűlést megnyitja. Felkéri a megjelenteket, hogy nyílt szavazás útján kézfeltartással szavazzanak a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők (2 fő) és szavazatszámlálók (3 fő) személyére. Jegyzőkönyvvezető:
Koós Csilla
Jegyzőkönyv hitelesítők:
Felföldi Anikó és Lőkös Ildikó
Szavazatszámláló Bizottság: Horányi László, Németh Kristóf, Vásárhely Nóra
1/1/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés jegyzőkönyvvezetőnek Koós Csillát, jegyzőkönyv hitelesítőnek Felföldi Anikót és Lőkös Ildikót, szavazatszámlálónak Horányi Lászlót, Németh Kristófot és Vásárhelyi Nórát egyhangúlag megszavazza. Levezetőelnök ismerteti a meghívóban kiküldött napirendet 1. Elnökségi beszámoló; 2. Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági beszámoló; 3. Az elnökség új tagjainak elfogadása; 4. Tagfelvétel; 5. Díjfelterjesztések összegezése – Kossuth, Kiváló, Érdemes – beérkezett javaslatok, ill. új jelölések alapján; Levezetőelnök kéri, ha valakinek van javaslata a napirendhez, akkor azt most mondja el. Mivel új napirendi pontra javaslat nem érkezik, így levezetőelnök megkéri a Közgyűlést, hogy szavazzanak a napirendi pontok elfogadásáról. 1/2/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés a napirendi pontokat egyhangúlag elfogadja. 1 napirendi pont: Elnökségi beszámoló Csizmadia Tibor sajnálkozását fejezte ki, hogy a vendégek a következőket már nem tudják meghallgatni. Kitért arra, hogy a Színházi Társaság szakmai érdekvédelmi szervezetként elsősorban önmagától kell megvédenie magát– a közömbösségtől, az érdektelenségtől. Az jó, hogy a szakma sokszínű, sokféle területet fed le. Az egyes vélemények begyűjtésével nincsen gond – a kimenettel inkább – nehezen tudjuk magunkat „eladni”, kommunikálni. Nem biztos, hogy eléggé hangsúlyozni tudtuk a problémákat. Nehéz a képviseletünk több területen– jelenleg a vidéki színházaknak nincs megfelelő képviselője az elnökségben. Röviden vázolta az elmúlt közgyűlés óta eltelt időszakban végezett munkánkat. Tavaly decemberben a pályázati pénzek zárolása borzolta a kedélyeket – ez ellen mi is felemeltük a szavunkat, talán valami szerepünk nekünk is volt abban, hogy ugyan csak a következő évben, de feloldották a zárolásokat. Több konkrét eset kapcsán ismét felmerült az igazgatói pályázati rendszer használhatósága. Véleményünk szerint szüksége van pályáztatásra, de nagyon fontos, hogy a szakmai bizottságokban hiteles emberek üljenek. A középdíjak odaítélésének rendszere az elmúlt három év alatt sokat sérült – nem csak a díjak számának csökkenése, hanem a kuratórium összeállítása miatt, vagy mert kétszer annyi jelöltet kell javasolni, mint aki megkaphatja. A kuratóriumban jelenleg javasoltjaink közül Molnár Piroska van jelen, akinek személye garancia a színvonalra – de a többiekkel szemben kisebbségben van. Véleményünk szerint nem a díjakkal járó összeg a lényeges, hanem az elismerés maga. Egész évben terítéken van a POSZT kérdése. A finanszírozás lényeges pont, de folyamatos egyeztetésben vagyunk a Teátrumi Társasággal a tartalmi kérdésekkel kapcsolatban is. A legfontosabb a válogatás rendszere - minden más ebből következik -, de lényeges a zsűri, az
OFF programok, a szakmai viták is. Várjuk a javaslatokat, s rövidesen egyeztetünk a jövőt illetően. Az Elnökség általában háromhetente ül össze. Amikor lehet, meghívjuk azoknak a szakmai szervezeteknek a képviselőit, akik személyesen nincsenek jelen a testületben. Így voltak pl. a Kritikus Céh képviselői is – amikor az általuk rendezett showcase kapcsán, még a nyilvánosan is megfogalmazott nézeteltéréseket megelőzően – egyezettünk számos kérdésben.. Kérdésként felmerült, hogy pályázzunk-e az MMA-hoz – többen ellenezték ezt. A Társaság azt az álláspontot fogadta el, hogy pályázzunk – a POSZTra és a tervezők kiállítására nem kaptunk semmit, működésre viszont igen. Az OSZMI igazgatói pályázatán a Társaságot Csizmadia Tibor képviselte. Javaslatokat tettünk a különböző díjakra (pl. Hevesi Sándor-díj, Aase díj, Prima primissima, stb.). Részletesen foglalkoztunk az előadó-művészeti törvény tanulságaival és az ebből következő módosítási lehetőségekkel. Az elnökség tagjai szétosztották egymás között a fejezeteket, és az összegzett anyag birtokában az elnök képviselte álláspontunkat a NEÉT ülésein, aminek véleményünk szerint nem elég nagy a súlya. Úgy érezzük, hogy az előző államtitkár először kitalálta az új ötleteket, majd utána beszélte meg a szakmai szervezetekkel, Halász János más stílust képvisel, ő inkább meghallgatja a javaslatokat. A hatásfok, a tényleges eredmény már más kérdés. A Társaság működését is át kellett tekintenünk, hogyan tudunk hatékonyabbak lenni s jobban kommunikálni az elvégzett, nem kevés munkát. Korábban a tag-színházaknak volt nagyobb szerepe a Társaság életében, most inkább a szakmai szervezetek programjának segítésére, megvalósítására, támogatására kerül a hangsúly. Sajnos nem elég erőteljes a rendezők jelenléte, pedig sokszor szükség volna rájuk pl. állásfoglalások megfogalmazásakor. Többen támadnak bennünket, hogy nem vagyunk elég határozottak, nem reagálunk prompt és erőteljesen az aktuális kérdésekre, vagy hogy közösen lépünk fel valamilyen ügyben a Teátrumi Társasággal. Pedig vannak olyan kérdések, ahol erre, az összefogásra van szükség, mint pl. a drámainstruktori képzés esetében, amikor a két elnök közösen írt levelet. Fontos a jelenlétünk a szakmában, a köztudatban, ezért is volt fontos, hogy saját sátrunk volt a színházi korzón, ahol lehetőséget biztosítottunk a szakmai szervezeteknek a megjelenésre – volt akik ezzel jól tudtak élni (bábosok, dramaturgok, tervezők). Emellett a Társaság végzi a szokásos mindennapi tevékenységét, kezeli a nála lévő alapítványokat. Ezúton is hívjuk fel a figyelmet a Pethes-Agárdy Alapítványra, amely fiatal színész házaspárok számára ad lehetőséget utazás támogatására. Kérünk mindenkit, hogy tegyenek javaslatot Aase-díjra, melynek kuratóriuma november végén ül össze. A közgyűlés fél perces néma felállással adózott az elmúlt egy évben meghalt színházművészek emléke előtt. A résztvevők hozzászólásukban egyrészt a POSZT kritikáját fogalmazták meg, másrészt az összefogás jelentőségét hangsúlyozták. Levezető elnök kéri, hogy kézfeltartással szavazzanak a beszámoló elfogadásáról 1/3/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés a beszámolót egyhangúlag elfogadja. 3. napirendi pont: Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolója.
A Felföldi Anikó, Pócza Zoltán, Szabó József összeállítású Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését Felföldi Anikó olvasta fel. A beszámoló mérleg főösszege 4.436e Ft, amely 1/3 része a megelőző évinek. A csökkenés a mérleg eszköz oldalán a pénzeszközök csökkenéséből a mérleg forrás oldalán a passzív időbeli elhatárolások csökkenésével magyarázható, a forrás oldalon továbbá az előző évi 1.365e Ft veszteség is indokként felhozható. A Magyar Színházi Társaság 2012. évi eredmény kimutatása szerint a tárgyévi bevétel megközelítőleg 15.000e Ft-tal kevesebb, mint a megelőző évben. Ezen bevétel elmaradás a Társaság által bonyolított határon túli pályázati támogatások egy részének elmaradásával magyarázható. A Társaság fegyelmezett költséggazdálkodását jelzi az a tény, hogy az összes ráfordítás a bevételek nagyságrendjéhez igazodott. Ezen tény miatt a bevezetőben jelzett veszteség realizálódott. A kiadások megtakarítása a bérköltségek– és az egyéb ráfordítások (határon túli pályázatokhoz kapcsolódó tételek) csökkenéséből adódott. Kérem a tisztelt Közgyűlést, a Társaság 2012. évre vonatkozó beszámolóját fogadja el. 1/4/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés a Magyar Színházi Társaság pénzügyi beszámolóját egyhangúlag elfogadja. 4. napirendi pont: Új elnökségi tagok. Levezetőelnök elmondja, hogy az elnökség tagjait az egyes tagszervezetek delegálják és a Közgyűlésnek csak megerősítési joga van nyílt szavazás útján. Két elnökségi tag helyett delegáltak újat, Mátyás Irén sajnálatos halála miatt a Szabadtéri Színházak Szövetségének. új delegáltja: Vásárhelyi Nóra, a budapesti színházakat Puskás Tamás helyett: Wettstein Tibor képviseli a jövőben. 1/5/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés az egyes szekciók jelölését egyhangúan elfogadja. Az elnökség új tagjai: Vásárhelyi Nóra és Wettstein Tibor 5. napirendi pont: Tagfelvétel Magyar Szín-Játékos Szövetség Csizmadia Tibor és Solténszky Tibor mondott néhány ajánló szót a Szövetségről, amit Regős János elnök egészített ki. Levezetőelnök kéri, hogy nyílt szavazás útján kézfeltartással szavazzanak a tagfelvételről. 1/6/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés a jelentkező Magyar Szín-Játékos Szövetséget egyhangúan felveszi tagjai közé. 6. napirendi pont: Díjfelterjesztések összegezése – Kossuth, Kiváló, Érdemes –
A kiosztott listán a Színházi Társaság titkárságára beérkezett javaslatok, valamint a tavaly általunk felterjesztettek és nem díjazottak neve (ők vastagbetűkkel) láthatók. A listán jól láthatóan kell megjelölni, hogy kit szeretnének továbbjuttatni a Színházi Társaság felterjesztésében, ezzel is erősítve a színházak, vagy más szakmai szervezet felterjesztését. A Játékszín javaslatára a következő nevek kerültek még fel a listákra: Kossuth-díj: Benedek Miklós Kiváló művész: Hernádi Judit Érdemes művész: Vándor Éva A szavazólapokat kérem, dobják az urnába. A Szavazatszámláló Bizottság befejezte munkáját és ismerteti az eredményt. Kossuth díjra: Benedek Miklós, Börcsök Enikő, Fodor Tamás, Mácsai Pál Kiváló Művész címre: Börcsök Enikő, Dunai Tamás, Hernádi Judit, Igó Éva, Kerekes Éva, Kovalik Balázs, Mohácsi János Érdemes Művész címre: Csizmadia Tibor, Für Anikó, László Zsolt, Menczel Róbert, Novák Eszter, Pintér Béla 1/7/2013.10.14. Határozat: a Közgyűlés a fenti művészeket terjeszti a díjakra. Levezetőelnök megköszöni a részvételt és a Közgyűlést bezárja. K.m.f. ..................................................... levezetőelnök
..................................................... jegyzőkönyvvezető
A jegyzőkönyv hiteléül:
.....................................................
.....................................................
