Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata

Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata __________________________________________________________________________________________

Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Kádárné Monori Éva tagintézmény-vezető

Jóváhagyta: Mikesy György igazgató

Szentendre, 2014. június 30. 1 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


Tartalomjegyzék Általános rendelkezések .................................................................................................................................. 4 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja .................................................................................................. 4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre ....................................................... 4 2. A Szabályzat időbeli hatálya és felülvizsgálati rendje .................................................................................... 5 3.1 A Szabályzat személyi hatálya ..................................................................................................................... 5 3.2 A Szabályzat nyilvánosságra hozatalának módja .......................................................................................... 6 4. A tagintézmény jellemzői ................................................................................................................................... 6 4.1. Általános jellemzők ...................................................................................................................................... 6 4.2 A tagintézmény vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje ......................................................... 7 4.3 A tagintézmény képviseletére jogosultak köre .............................................................................................. 7 4.4 Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése .......................... 8 5. A tagintézmény tevékenysége ............................................................................................................................. 9 6. A tagintézmény gazdálkodási jellemzői .............................................................................................................. 9 6.1 Vállalkozási tevékenység .............................................................................................................................. 9 6.2 A tagintézmény használatában lévő vagyon és a felette való rendelkezési jog ............................................. 9 6.3 A tagintézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külső személy részére ........................ 9 7.Aláírási és bélyegzőhasználati jogkör ................................................................................................................ 10 7.1 Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata .......................................................................................... 10 7.2 Aláírási és bélyegzőhasználati jog .............................................................................................................. 10 8. Az intézmény vezetése, szervezeti rendje, külső és belső kapcsolatainak rendszere ........................................ 10 8.1 A kapcsolattartás rendje, formái ...................................................................................................................... 11 8.2 A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ....................................................... 12 8.3 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje .................................... 12 8.3.1 Az iskola szülői szervezetének jogai .......................................................................................................... 13 8.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ...................................................................................... 14 8.4.1 Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás ..................................................... 14 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ............................................................................................ 14 8.4.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ....................................................................................... 14 8.4.3 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás .................................................................................. 15 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása ................................................................................ 15 8.4.4 Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek .................................................................................. 15 9. Működési szabályok .......................................................................................................................................... 16 9.1 A működés rendje ....................................................................................................................................... 16 9.1.1 Az iskolai tanév ........................................................................................................................................... 17 9.1.2. Tanítási év rendje ........................................................................................................................................ 17 9.1.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei .................................................................. 18 9.2 A nyitva tartás rendje .................................................................................................................................. 20 9.3 A vezetők bent tartózkodása ....................................................................................................................... 20 9.4 Az intézmény alkalmazottainak munkarendje............................................................................................. 20 9.5 Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a tagintézménnyel ....... 21 9.6 A fenntartó munkatársai, szakértők, pedagógiai szakszolgálatok, egyéb hivatalos szervek munkatársai ... 21 9.6.1 Média .......................................................................................................................................................... 21 10. Nevelőtestület.................................................................................................................................................. 22 10.1 Szakmai munkaközösségek (Nkt 71.) ....................................................................................................... 22 10.2 A pedagógusok .......................................................................................................................................... 23 10.2.1 A pedagógiai munka belsőellenőrzésének rendje ...................................................................................... 23 10.2.2 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során .................................... 23 10.3 Nevelőtestületi értekezletek (Nkt 70 §) ..................................................................................................... 24 10.3.1 Alakuló értekezlet ..................................................................................................................................... 24 10.3.2 Tanévnyitó értekezlet ................................................................................................................................ 25 10.3.3 Osztályozó értekezlet ................................................................................................................................ 25 10.3.5 Félévzáró értekezlet................................................................................................................................... 25 10.3.6 Tanévzáró értekezlet ................................................................................................................................. 25 10.3.7 Szakmai/nevelési értekezlet ...................................................................................................................... 25 10.3.8 Rendkívüli értekezlet................................................................................................................................. 25 10.3.9 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések ....................... 26 2 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3. 1.

Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata __________________________________________________________________________________________ 11. Az intézmény közösségei, és ezek kapcsolatai egymással .............................................................................. 26 11.1 Az iskola Diákönkormányzata (Nkt 48 §) ................................................................................................. 26 12. A tagintézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................................................ 28 12.1 Az oktatás és nevelés igénybevételének módja ......................................................................................... 29 12.1.A tanulói jogviszony ................................................................................................................................. 29 12.2 Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevétele .................................................................................. 30 12.3 Az oktatás-neveléssel kapcsolatos jogok és kötelességek érvényesülése az intézményben ...................... 30 12.3.1 A gyermekek jogai és kötelességei ........................................................................................................... 30 12.3.2 Hit- és erkölcstan, és erkölcstan (felmenő rendszerben) .......................................................................... 30 Fakultatív hit- és vallásoktatás (kifutó rendszerben) ............................................................................................ 31 12.4 A diákigazolvány ...................................................................................................................................... 31 12.5 Elektronikus nyomtatványok használata .................................................................................................. 31 12.6 A tanulói alkotások tulajdonjoga ............................................................................................................... 32 13. A tájékoztatás és megismertetés rendje ........................................................................................................... 32 13.1 A jogorvoslati eljárás és a fegyelmi egyeztető eljárás szabályai ......................................................... 32 13.1.1. Az iskola döntései elleni jogorvoslat szabályai ........................................................................................ 33 13.1.2. Gyermekek, tanulók fegyelmi felelősségének szabályai .......................................................................... 34 13.2 A tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................................................................. 37 15. A tagintézményi hagyományok ápolása, az ünnepélyek és megemlékezések rendje ...................................... 38 15.1 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok .......................................................................................... 38 15.2 Az ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás ............................................................................... 39 16. A tagintézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje ................................................................................... 40 16.1 Gyermek- és ifjúságvédelem ..................................................................................................................... 40 16.2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje ........................................................................... 41 16.2.1 Gyermekek, tanulók egészségügyi felügyelete és ellátási rendje .............................................................. 41 16.3 Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátási rendje ............................................ 42 17. Intézményi védő-óvó előírások ....................................................................................................................... 42 17.1 A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje (mindennapos testedzés, nemdohányzók védelme) ....................................................... 42 17.2 A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, tennivalók baleset esetén .................................................... 43 17.2.1 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok .................................................................. 43 17.2.2 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok ............................................................................................ 44 18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) ............... 45 18.1 Rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás ............................................................... 46 20. Mellékletek...................................................................................................................................................... 47 20.1 Szülői munkaközösség SZMSZ-e ............................................................................................................. 47 20.2 Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata ......................................................................... 51

3 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata meghatározza a tagintézmény szervezeti felépítését, a tagintézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és minden rendelkezést, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe és mely a Cházár András EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon mellékletét képezi. Az SZMSZ a kialakított intézményi célrendszer, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre Törvényi szabályozók:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  Magyarország Alaptörvénye (2011.04.25.),  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról,  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,  A tankönyvpiac rendjéről szóló többször módosított 2001. évi XXXVII. törvény,  A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény,  Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény.  2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, Alapul szolgáló rendeletek:  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,  22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az erkölcstanról és hit- és erkölcstanról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról,  Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,  362/2011. (XII.7.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról, 4 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


 A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet,  A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000. (VII. 14.) kormányrendelet.  26/1997. (IX.3.) NM - rendelet és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet iskolaegészségügyi ellátásról

A Szabályzatnak magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az intézmény egyéb belső szabályzataihoz. 2. A Szabályzat időbeli hatálya és felülvizsgálati rendje A Szervezeti és Működési Szabályzatot a törvényi, jogi szabályozások változásának megfelelően felül kell vizsgálni, és módosítani kell amennyiben az alkalmazotti közösség legalább egyharmada írásban kéri. A Szabályzatot a tagintézmény vezető előterjesztése után az intézmény szakalkalmazotti értekezlete fogadja el a Diákönkormányzat és a Szülői szervezet véleményezési jogának gyakorlása mellett. A Szabályzat az igazgató jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. Az SZMSZ időbeli hatálya kiterjed a nyilvánosságra hozás utáni elfogadástól a módosításokig, illetve a visszavonásig. 3.1 A Szabályzat személyi hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed a tagintézmény valamennyi dolgozójára és szervezetére, valamint a benne szabályozott tevékenységekre, valamennyi intézményhasználó körére, akik:

- a tagintézménnyel tanulói jogviszonyban álló, illetve a tagintézmény szolgáltatásait -

igénybe vevő gyermekek, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a tagintézmény alkalmazottai, a tagintézmény vezető, a tagintézmény külkapcsolatait képviselő személyek, a nevelési-oktatási gyakorlatukat a tagintézményben végző felsőoktatási intézmények hallgatói, alkalmi vendégek, látogatók.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban és mellékleteiben foglaltak megismerése és megtartása valamennyi a tagintézményt használó feladata és kötelessége. A Szabályzatban foglaltak megtartásáért minden tagintézményt használó felelősséggel tartozik. Az abban foglaltak megszegése esetén: 5 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


  

Az alkalmazottakkal szemben – a tagintézmény vezető jelzése alapján – az igazgató hozhat intézkedést. A tagintézménnyel tanulói jogviszonyban álló gyermekekkel szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség a jelen dokumentumban meghatározottak szerint. Egyéb személyeket (szülőt, vagy más nem a tagintézményben dolgozó, illetve tanuló személyt) a tagintézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, a tagintézmény vezetőt (illetékes helyettesét) kell értesíteni, aki a szükséges intézkedést megteszi.

3.2 A Szabályzat nyilvánosságra hozatalának módja Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata elérhető a www chazar.hu honlapon. A Szabályzat 1-1 példánya megtalálható a székhely épület igazgatói irodájában, a tagintézmény vezető irodájában (2000 Szentendre, Kovács L. u. 3. sz.). A SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni: az irattárban, a könyvtárakban, az igazgatónál (iskolatitkárságon), tagintézményvezetőknél. Az újonnan elfogadott vagy módosított SZMSZ előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell tanulókat osztályfőnöki órán és szülőket szülői értekezleten. A tagintézményt használók kérésére a tagintézmény vezető a tagintézményben, a nyitvatartási időben, valamint az osztályfőnökök a fogadó órákon vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban rendelkezésére bocsátják az SZMSZ-t, szükség esetén segítik annak értelmezését. 4. A tagintézmény jellemzői Az intézmény jellemzői Szakmai alapdokumentumában lettek megállapítva. (Mellékletben található)

4.1. Általános jellemzők A tagintézmény neve: Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye A tagintézmény honlapja: www.szbarczigusztav.sulinet.hu

A tagintézmény logója: A tagintézmény rövidített neve: Cházár András EGYMI Bárczi Gusztáv Tagintézménye Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, EGYMI A tagintézmény típusa: általános iskola 6 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


Székhelye: 2600 Vác Március 15 tér 6. Tagintézmény címe: 2000 Szentendre, Kovács L. út 3. sz. OM azonosítója: 032652/005 KLIK azonosítója és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerülete, 2700 Cegléd, Malom tér 3. sz. Évfolyamok száma: 8 évfolyamos általános iskola Felvehető maximális tanulólétszám: 100 fő Alapítás éve: 1988. Alapítója: Szentendre Város Tanácsa – 2000 Szentendre, Városház tér 3. sz. Alapításkori elnevezése: Kovács László utcai Általános Iskola A tagintézmény alapítójának jogutódja, az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32.

Klebelsberg

A tagintézmény hatóköre, működési területe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerülete feladat-ellátási területe (Pest megyének a Duna nyugati partja: Visegrádtól, Budakalászig) A tagintézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. A tagintézmény szakmai felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatala - 1052 Budapest, Városház u 7. A tagintézmény jogállása: Szakmailag és szervezetileg önálló oktatási egység.

4.2 A tagintézmény vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje Az intézményvezetőt a hatályos jogszabályok betartása mellett nyilvános pályázati eljárás útján a Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Igazgatótanácsa javaslata alapján a tankerületi igazgató bízza meg öt évre (5 tanévre), kivéve, ha a fenntartó –az érvényes jogszabályok alkalmazásával- erről másképpen rendelkezik. Ajánlott kikérni a települési önkormányzat véleményét a pályázóval kapcsolatban. 4.3 A tagintézmény képviseletére jogosultak köre A köznevelési tagintézmény szakmai képviseletére a tagintézmény-vezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre. A tagintézmény képviseletéről az igazgató – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 7 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


A tagintézmény-vezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései a tagintézmény-vezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:  jognyilatkozatok megtétele a tagintézmény nevében tanulói jogviszonnyal, a tagintézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával összefüggésben, az intézmény igazgatójának jóváhagyásával;  a tagintézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján o hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során; állami szervek, hatóságok és bíróság előtt; az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, o tagintézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, iskolaszékkel; más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, a tagintézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel; a tagintézmény belső és külső partnereivel; megyei, helyi gazdasági kamarával; a tagintézmény település szerinti egyházakkal; munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.  sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra, az intézmény igazgatójával egyeztetve;  a tagintézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és a tagintézmény - vezetőjének együttes aláírását kell érteni. 4.4 Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése A foglalkoztatottak jogviszonya alapesetben a Nkt-ben foglaltak, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony, melyre a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Abban az esetben lehet egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. megbízási jogviszony), amely a fentiek szerint nincs leszabályozva, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.. évi V. törvény az irányadó. 8 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


5. A tagintézmény tevékenysége A tagintézmény jogszabályban meghatározott közfeladatai a szakfeladati rend alapján: A tagintézmény szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás Alap szakfeladata (szakmai alapdokumentum): 852012 tanulásban- és értelmileg akadályozott tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022 tanulásban- és értelmileg akadályozott tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

A tagintézmény nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatokat nem lát el. A tagintézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: A tagintézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A szakmai alapdokumentum a mellékletben megtalálható (Melléklet: 1.).

6. A tagintézmény gazdálkodási jellemzői A tagintézmény típus szerinti besorolása A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 6.1 Vállalkozási tevékenység Vállalkozási tevékenységet a tagintézmény nem folytat. 6.2 A tagintézmény használatában lévő vagyon és a felette való rendelkezési jog Ingatlan: vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletek és módosításaik szerint az intézmény használatában lévő vagyon feletti rendelkezési jogot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot gyakorolja. A 2594 helyrajzi számú ingatlan használati joga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot illeti meg. Ingó vagyon: A Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye által vezetett leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. 6.3 A tagintézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külső személy részére A tagintézmény helyiségeit, létesítményeit a tagintézmény-vezető vagy más alkalmazott nem adhat külső személy részére használatra. 9 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


A intézmény adószáma: 15395924-2-13 7.Aláírási és bélyegzőhasználati jogkör 7.1 Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata Hosszú bélyegző: Klik Ceglédi Tankerülete 120047 Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye 2000 Szentendre, Kovács László utca 3. tel: 26/310-060 OM: 032652 Körbélyegző: Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye OM: 032652 Szentendre 7.2 Aláírási és bélyegzőhasználati jog A tagintézményi hatáskörbe tartozó ügyekben aláírási joga a tagintézmény-vezetőnek van. A kötelezettségvállalási és a szakmai teljesítést igazoló jogkörre jogosultakról a tagintézményvezetője a fenntartó kérésére és a személyek változásakor írásban tájékoztatja az intézmény igazgatóját. A tagintézményi bélyegzők használatára jogosultak:  tagintézmény-vezető

Használaton kívül a bélyegzők - a tagintézményben a páncélszekrényben- elzárásra kerülnek. Bélyegző csak a tagintézmény-vezető engedélyével vihető ki a tagintézményből, átvételi elismervény ellenében. A bélyegzőket a tagintézmény levelezéséhez, bizonyítványok, törzslapok, naplók, és egyéb tanügyi dokumentumok hitelesítéséhez használja

8. Az intézmény vezetése, szervezeti rendje, külső és belső kapcsolatainak rendszere Az intézmény vezetősége: - tagintézmény-vezető - szakmai munkaközösség vezető

A kibővített intézményvezetőség: 10 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


- az előző pontban felsoroltak - a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő - a Közalkalmazotti Tanács tagja - a Pedagógus Szakszervezet csoportjának vezetője - a DÖK segítő tanár - SZMK elnöke

A tagintézmény szervezeti egységei: - szakmai munkaközösség - alsós munkacsoport - felsős munkacsoport - napközis (tanulószobai) munkacsoport - fejlesztő munkacsoport 8.1 A kapcsolattartás rendje, formái Vezetők és szervezeti egységek között: Az intézmény vezetősége tagjai vezetik az intézmény szervezeti egységeiben folyó oktatónevelő- adminisztratív munkát. Az éves munkatervben rögzített, és a havi programban részletezett feladatok végrehajtásáról havi rendszerességgel (minden hónap első hétfője) információs értekezletet szervezünk. A folyamatos munkavégzés és az előre nem tervezett (nem tervezhető) feladatok megbeszélésére a vezetőség tagjai napi kapcsolatot tartanak. Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról a tanári folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, a havi programban (Körözvény), valamint egyéb a faliújságra kihelyezett írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatja az ülés döntéseiről, határozatairól a pedagógusokat. A szervezeti egységek egymás között: A szervezeti egységek vezetői a szervezeti egységek képviselőiként a napi kapcsolattartáson túl havi rendszerességgel (minden hónap utolsó hétfője) számolnak be a havi programban leírt feladatok végrehajtásáról a vezetői megbeszélésen. 11 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


A tagintézmény-vezető által szervezett vezetői megbeszélés negyedévente a kibővített intézményvezetőség tagjai részvételével történik. Vezetők egymás között: Az igazgató az intézmény felelős vezetője, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint, közvetlen munkatársai (tagintézményvezető, intézményegység-vezetői, munkaközösség vezető) közreműködésével végzi. 8.2 A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény igazgatója az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy a tagintézmény-vezető tartós akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az tagintézmény- vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a szakmai munkaközösség-vezetőnek kell ellátnia; A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedést, döntést hozhatja meg a tagintézmény-vezető helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Munkáltatói jogkört nem gyakorolhat. 8.3 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők közösségi jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK). Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökeiből állnak. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolai SZMK-val való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során: -

a vezetők feladata az iskolai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: -

információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre 12

_______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolai szülői szervezet jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), -

iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály, vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az SZMK minden évben éves munkatervet készít. 8.3.1 Az iskola szülői szervezetének jogai Döntési: - kialakítja saját működési rendjét - megválasztja saját tisztségviselőit Képviseli a szülőket és a tanulókat a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében Véleményezi - az iskola pedagógiai programját - házirendjét - munkatervét - a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógia programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról, a Házirendről az iskola igazgatójától, tagintézmény-vezetőjétől kérhetnek tájékoztatást. A fent említett dokumentumok egy-egy példánya az iskola irodájában is elérhető, megtekinthető továbbá a székhely iskola honlapján.



8.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelete alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. A tagintézmény rendszeres kapcsolatot tart: intézményvezetéssel egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más oktatási intézményekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, az intézményt támogató szervezetekkel; a gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; települések egyéb szervezeteivel 8.4.1 Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: a Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon (székhely intézmény) intézményen keresztül történik. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok : - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 8.4.2 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A tagintézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: 14 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


-

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat fel kérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

8.4.3 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás A tagintézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A tagintézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás - hatóságokkal. 8.4.4 Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó

Az intézmény neve KLIK Ceglédi Tankerülete 2700 Cegléd Malom tér 3. Tel: 06-53-500-338

2. Székhelyintézmény

Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon 2600 Vác Március 15. tér.6. Tel: 06-27-502-185

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 3. Más oktatási 2000 Szentendre, Rákóczi út 6. intézmény Tel: 06-26-311-238 Barcsay Jenő Általános Iskola 2000 Szentendre,Kálvária út 18. 06-26-310-934 Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2000 Szentendre, Római Sánc köz 1. Tel: 06-26-312-137 15 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


Szentendre Város Óvodái 2000 Szentendre, Pannónia út 3. Tel: 06-26-500-473 Református Gimnázium 2000 Szentendre, Áprili Lajos tér 35. Tel:06-26-302-595 Szent András Általános Iskola 2000 Szentendre, Bajcsy Zsilinszky utca 4. Tel:06-26-310-529

4. Intézményt támogató szervezetete k

Vujicsics Tihamér AMI 2000 Szentendre, Duna korzó 16. Tel: 06-26-310-024 Szentendre Város Önkormányzata 2000 Szentendre, Városház tér 1-3. Tel:06-26-503-300 Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont 2000 Szentendre, Kálvária út 16. Tel:06-26-300-200 Kossuth Lajos SE 2000 Szentendre,Dózsa György út 12-14. Tel: 06-30-99-28-559

2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. 5. Családsegítő és Tel:06-26-312-605 Gyermekjólé ti Szolgálat

9. Működési szabályok 9.1 A működés rendje Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében, részt vesznek a szakalkalmazottak, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az EMMI rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.



A munkatervet a szakmai munkaközösség állítja össze, hozzátéve a DÖK programot, a Zöld programot és a spottal, versenyekkel kapcsolatos éves tervezetet. E munkatervről ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: -

az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

9.1.1 Az iskolai tanév Az iskolai tanév két félévre oszlik, időtartamát a tanítási év rendjét szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza. Az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak a rendkívül indokolt esetben maradhat el (pl. elemi kár, bombariadó, stb.) Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. Rendkívüli szünet Ha az intézmény fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt, a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást várhatóan nem sikerül pótolni, akkor a Cházár EGYMI rendelkezései lépnek érvénybe. A tanítási napok A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes tanárok ellenőrzik a heti ügyeleti rend alapján. 9.1.2. Tanítási év rendje A nevelési-oktatási intézményben az aktuális tanítási év rendjét az éves munkaterv rögzíti. A tagintézményben a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik, és minden év június 15-én, illetve ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. A nevelőtestület döntése szerint az iskola legfeljebb egy tanítás nélküli munkanapot tarthat, ha a helyi tantervben meghatározottak csak így teljesíthetők. 17 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


9.1.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az egyéb foglalkozások célja a tanulói érdeklődésnek megfelelően a képességek fejlesztése egyéni vagy csoportos formában. a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, énekkar, művészeti csoport, FDP (felsős délutáni program) [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sport, testedzés, tehetséggondozás d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. f) Az EGYMI iskolapszichológusa – az havi munkatervben rögzített időpontban pedagógus, ill. szülő kérésére fogadja a gyermekeket. Fő tevékenységei: preventív szűrővizsgálatok, pszichodiagnosztikai mérések, egyéni foglalkozások, csoportterápia.

Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: Az egyéb foglalkozások helyét, időtartamát, programját és felelősét az éves Munkaterv tartalmazza. A nem kötelező tanórai foglalkozáson a tanuló csak saját kérésére vesz részt, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Kivételt képezhetnek azok a rendkívüli esetek, amikor komoly fegyelmi vétség miatt a nevelő eltiltja a tanulót a nem kötelező foglalkozások látogatásától. a) napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a tagintézmény-vezető engedélyt adott. b) A Diákönkormányzat jellemzői (Nkt. 48) -

a diákkörök részesülnek: -

közül a

DÖK-nek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben

a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, a vezető(ke)t önmaguk közül választják meg, Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működnek; 18



c) az iskolai sportkör jellemzői: -

a többi foglalkozásoktól elkülönül, külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja.

d) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: -

e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.

e) az iskola Pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat a tagintézmény-vezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, a program tervezetét, a résztvevők listáját három nappal előtte le kell adni, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. 9.1.4. A tagintézmény tanórán kívüli foglalkozásai A tanórán kívüli, egyéb foglalkozások megnevezése: - Napközi/tanulószoba - Szakkör - Hangszeres zenetanulás - Sportkör - Felzárkóztató foglalkoztatások - Tehetségfejlesztő foglalkoztatások (versenyre felkészítés) - Továbbtanulásra előkészítő foglalkozások - Logopédia - Idegen nyelv (angol) - Háztartástan - Kézműves - Számítástechnika szakkör - Könyvtári foglalkozások - Honismereti szakkör - Zöld szakkör (környezetvédelemmel foglalkozik) 19 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


9.2 A nyitva tartás rendje A tagintézmény munkarendje – a szervezet jellegéből adódóan - egyrészt az ágazati miniszter által kiadott tanév rendjéről szóló rendelethez, másrészt az intézményhasználók igényeihez igazodva kerül meghatározásra. Szorgalmi időszakban munkanapokon a tagintézmény 7.15 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 16.30 óráig tart nyitva. Eseti kérelmek alapján a fenti időpontoktól való eltérést a tagintézmény-vezető engedélyezheti. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 9.3 A vezetők bent tartózkodása A tagintézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a tagintézmény-vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a tagintézmény-vezető a nevelési-oktatási intézményben 8 órától 16 óráig tartózkodik bent. Heti munkaideje 40 óra. Iskolán kívüli munkavégzés esetén a tagintézmény-vezetőt helyettesítéssel megbízott szakmai munkaközösségi vezető, és az ő távolléte esetén pedagógus(ok) intézkedési joggal rendelkeznek. Hosszabb távollét esetén –betegség, szabadság, stb.- bejelentési kötelezettséggel tartozik az intézmény igazgatójának. A szorgalmi időn kívüli ügyeletet a Cházár EGYMI kollégium és Gyermekotthon ügyeleti rendje tartalmazza.

9.4 Az intézmény alkalmazottainak munkarendje Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók munkaideje, munkavégzése és díjazása a hatályos jogszabályok alapján kerül meghatározásra. Az intézmény dolgozói munkaköri leírás alapján fejtik ki konkrét tevékenységüket. A munkaköri leírások tanévenként, illetve új munkavállalók esetében belépéskor kerülnek meghatározásra. A munkaköri leírás részletesen szabályozza a munkavállaló munkaidejét, kötelező tevékenységeit, feladat-ellátási helyét (helyeit) és munkarendjét. Azon munkatársak, akik munkakörükből adódóan tevékenységüket az intézmény épületén kívül is végzik, munkarendjükben jelölik tartózkodásuk helyszínét és időtartamát. A munkaköri leírást az intézmény igazgatójának megbízása alapján a tagintézmény-vezető készíti el. A közalkalmazott a munkarendben meghatározott beosztás szerinti órája előtt 15 perccel köteles a munkahelyén munkaképes állapotban megjelenni. A távolmaradást minden esetben jelezni kell a tagintézmény-vezetőnek. A távolmaradást igazolni kell. A tagintézmény dolgozói benntartózkodásukat jelenléti ív vezetésével tartják nyilván. Továbbá a pedagógusok 32 órás nyilvántartást vezetik. A munkaköri leírásban nem szereplő - szakmai munkával összefüggő - rendszeres vagy esetenkénti megbízást adhat a tagintézmény-vezető a közalkalmazottnak.



9.5 Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a tagintézménnyel A tagintézménnyel jogviszonyban nem állók tagintézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: -

külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat a tagintézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig, az arra kijelölt helyen. Ezekben az időpontokban a tagintézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

-

külön engedély mellett tartózkodhat a tagintézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem a tagintézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik a tagintézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely pedagógusaitól kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet a tagintézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak a tagintézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. A nevelési-oktatási intézményben minden szülőnek joga van arra, hogy gyermeke ügyében rendkívüli meghallgatást kérjen a tagintézmény-vezetőtől, vagy bármely munkatárstól, ha gyermeke állapota, váratlan körülmények azt indokolják. A bejelentett igény eseti egyeztetést kíván a vezető részéről. Az egyeztetett időpontban a szülő számára biztosítjuk a benntartózkodást, az érdemi megbeszélés körülményeit. - A tagintézmény-vezetője, valamint bármely pedagógus - a tagintézmény-vezető hozzájárulásával - élhet azzal a joggal, ha ezt a körülmények szükségessé teszik, hogy írásban, szóban behívja a szülőt, gondviselőt, és a gyermek érdekében szükségessé vált megbeszélést, intézkedést – egyeztetett időpontban – a tagintézmény területén lebonyolítsák. A tagintézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét – portaszolgálat nem lévénelektronikus kapu is biztosítja, ahol az érkezőnek be kell jelentkeznie. A délutáni időszakban tanulói ügyelettel biztosított a bejárás. 9.6 A fenntartó munkatársai, szakértők, pedagógiai szakszolgálatok, egyéb hivatalos szervek munkatársai A kölcsönös együttműködés és segítség jegyében - megfelelő felhatalmazás birtokában - a látogatással összefüggő feladataik elvégzéséhez az intézményben tartózkodhatnak. 9.6.1 Média 21 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


A gyermekek személyiségjogi - és adatvédelme miatt csak az igazgató tudtával, a tagintézmény-vezető engedélyével léphetnek be az intézménybe, és a kijelölt helyiségeket látogathatják. A gyermekekről vizuális és audio felvétel csak írásbeli szülői beleegyező nyilatkozat megtétele után készülhet. Más intézmények pedagógusai, felsőoktatási hallgatók Előzetes bejelentés tagintézményünket.

után,

a

tagintézmény-vezetővel

egyeztetve

látogathatják

Egyéb személyek A tagintézmény-vezető engedélyével tartózkodhatnak az épületben. A tagintézményben tartózkodásuk korlátozott, esetenként napi néhány órát érinthet. 10. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben szervezeti a szakmailag és szervezetileg önálló oktatási egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelésioktatási intézmény nevelő testülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tagintézmény nevelőtestülete az általános iskola tanáraiból áll. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. Törvényi szabályozás szerint: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VIII. fejezet 117. § 10.1 Szakmai munkaközösségek (Nkt 71.) A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és önképzés elősegítése érdekében az iskolákban szakmai munkaközösségek működnek. Szakmai munkaközösséget legalább öt pedagógus hozhat létre. Az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelésioktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.



10.2 A pedagógusok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a tantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 10.2.1 A pedagógiai munka belsőellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési terv (FEUVE) készítéséért az intézmény igazgatója felelős. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belsőellenőrzésének célja, feladata, hogy: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 10.2.1.1 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók - igazgató, - tagintézmény-vezető, - munkaközösség vezető. A tagintézmény-vezető– az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményessége, a közösségformálás. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. 10.2.2 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során



- a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményessége, a közösségformálás. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellen őrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. Nkt.63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges alább meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, programokat. - Az iskola pedagógusai átvételi elismervény ellenében kaphatják meg az informatikai eszközöket, melyet az iskolatitkár (aki egyben a leltár kezelője) tart számon. - Az eszközöket, programokat minden évben az év végén be kell mutatni, a használatuk során felmerülő problémákat azonnal jelezni kell. - A kölcsönzés évente megújítható. - A kölcsönzés személyi feltételeinek eldöntése a tagintézmény-vezető feladata. - Leadása: o hosszan tartó távollét esetén, o munkaviszony megszűnése esetén.

A pedagógusok munkaköri leírása a mellékletben található. 10.3 Nevelőtestületi értekezletek (Nkt 70 §) A nevelőtestület értekezleteit az iskolai munkatervben meghatározott módon a tagintézményvezető hívja össze. Egy tanév során az alább felsorolt értekezleteket tartjuk: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet - félévi értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezletek - szakmai (nevelési) értekezletek - rendkívüli értekezlet(ek) Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. 10.3.1 Alakuló értekezlet 24 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


Az évi rendes nyári szabadságot követő első munkanapon a tagintézmény-vezető alakuló értekezlet keretében összehívja a teljes tantestületeket. Az értekezlet keretében számba veszik a beindításhoz szükséges feladatokat, ismerteti a tantárgyfelosztást, melynek elfogadása, véleményezése a tantestület feladata. 10.3.2 Tanévnyitó értekezlet A tanév megkezdése előtt a tagintézmény-vezető által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani, melynek időpontjáról az igazgatót is értesíteni kell. Ezen a tagintézményvezető ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát, melyet a tantestület ezen az értekezleten hagyja jóvá. A tanévnyitó értekezletet gyakorlati okokból - a tagintézmények külön tartják. 10.3.3 Osztályozó értekezlet Az általános iskolában a félév, és a tanév zárásakor osztályozó értekezletet tartanak. Egyeztetik, illetve döntenek a tanulók osztályzatairól, illetve a szorgalom, a magatartás minősítéséről. Olyan ügyekben, melyhez tantestületi döntés szükséges (osztályozó vizsgára, javító vizsgára való utalás) döntenek. 10.3.5 Félévzáró értekezlet A félévzáró értekezleten a tagintézményvezető és az általa felkért reszort felelősök ( munkaközösség-vezető, DÖK vezető tanár, Zöld tanár, fejlesztő, tehetséggondozó team vezetője, az iskolai sportélet felelőse, GYIV felelős) elemzik az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt(anak) a következő félév feladatairól. A félévi értekezletet a tagintézmények külön tartják. 10.3.6 Tanévzáró értekezlet Ezen a tagintézmény- vezető és az általa felkért reszort felelősök ( munkaközösség-vezető, DÖK vezető tanár, Zöld tanár, fejlesztő, tehetséggondozó team vezetője, az iskolai sportélet felelőse, GYIV felelős) elemzik az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt(anak) a következő év feladatairól. elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Körvonalazza (a folyamatos áthelyezések miatt pontosan ekkor még nem lehet tudni) a következő évre vonatkozó tantárgyfelosztást. 10.3.7 Szakmai/nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontban nevelési értekezleteket lehet tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés, belső továbbképzés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően, a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Az értekezletet a tagintézmények külön tartják. 10.3.8 Rendkívüli értekezlet



Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a aláírásával, az ok megjelölésével azt kezdeményezi. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet a tagintézmény-vezető vagy az igazgató is kezdeményezhet, ha ezt olyan alapos vagy rendkívüli ok indokolja, amelyhez a nevelőtestület állásfoglalása, döntése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A munkatervben elfogadott és naptári programban rögzített tantestületi értekezleteken a tantestület minden tagjának meg kell jelennie. Ez alól igazolt betegség kivételével, alapos indok esetén az igazgató felmentést adhat. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 10.3.9 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A teljes (egész intézményt érintő kérdésben) szakalkalmazotti értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestületet írásos anyaggal látja el, így tárgyalja a Pedagógiai programot, az SzMSz - t, a Házirendet, a Munkatervet, és az iskolai munkára irányuló átfogó elemzéseket. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a teljes, egész intézményre kiterjedő nevelőtestületi értekezlet előtt egyezteti a tagintézmény-vezetőkkel munkaközösségek vezetőivel, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A tagintézmény- vezetők a nevelőtestület előtt szóban ismertetik a tantestület véleményét. A nevelőtestületi értekezletre, annak arra vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló SzMK képviselőjét meg kell hívni. 11. Az intézmény közösségei, és ezek kapcsolatai egymással Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 11.1 Az iskola Diákönkormányzata (Nkt 48 §) A DÖK Szervezeti és működési szabályzata a mellékletben található. A Diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48.§ és 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.§ alapján működik. 26 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


Döntési joga van:       

saját működési rendjének meghatározásáról, munkájának hatáskörei gyakorlásáról Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról egy tanítási munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről a DÖK munkáját segítő pedagógus felkéréséről a DÖK jutalmak odaítéléséről

megszervezéséről,

Véleményezési joga van:             

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a házirend elfogadása előtt az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben a tanulókat érintő minden kérdésben ezen ügyekben az elnök és a DÖK segítő pedagógus járhat el a DÖK véleményét képviselve

A Diákönkormányzat feladata:      

a diákjogok védelme a diákok érdekeinek képviselete a szervezett véleménynyilvánítás biztosítása a hagyományok őrzése és újak teremtése a tartalmas diákélet feltételeinek megteremtése a szervezet támogatni kívánja a diákság kulturális programokon való részvételét, illetve ilyen programokat szervez vagy a szervezésben segítséget nyújt  a területen belüli jogérvényesítés, illetve kötelességteljesítés Alapelvek:     

DÖK az iskola diákságának álláspontját képviseli. A sikeres működés alapja a közös vélemények, szándékok párbeszéden alapuló egyeztetése. A DÖK lehetőséget ad ahhoz, hogy a diákok megismerhessék jogaikat, lehetőségeiket, magukat a megfelelő fórumon képviseljék. A szervezet tagjainak joga: képviselőket delegálni a szervezet testületeibe, javaslatot tenni a tisztségviselők személyére, részt venni a közös munkában. A DÖK mindenkor maga állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát. 27



            

Senkit sem érhet hátrány azért, mert a DÖK munkájában részt vesz. A DÖK a nevelőtestület meghallgatásával maga dönt működéséről. Gyakorolja a diákok kollektív jogait. A tevékenységi köreit vezeti, a hagyományokat ápolja és újakat teremt, a működéshez szükséges feltételeket biztosítja. Tevékenységével támogatja az iskola vezetésének mindazon törekvéseit, amelyek a színes diákéletet szolgálják. Együttműködést vállal mindazon szervezetekkel, amelyek célkitűzéseivel egyetért. A DÖK információs csatornáin keresztül folyamatosan tájékoztatja a diákokat a DÖK szervezetével kapcsolatos kérdésekről, pályázatokról, eseményekről. Törekszik megteremteni működésének gazdasági hátterét. A diákok és tanárok számára színvonalas rendezvényeket szervez, ezzel hozzájárulva a kulturális szórakozási lehetőségek bővítéséhez. Véleményt nyilváníthat a diákokat érintő kérdésekben. Javaslatot tesz az iskolát érintő kérdésekben. Érdemi választ ad a hozzá intézett kérdésekben. Működteti az iskolarádiót.

Cél:     

Minél több diákkal megismertetni a DÖK munkáját és lehetőség szerint új - tehetséges tagokat beszervezni. A diákok önirányítási képességeinek fejlesztése. Az iskolai demokratizmus szélesítése. Fejleszteni a diáktanácsot a harmonikus és hatékony munka érdekében. Változatos szabadidő programokat kínálni

12. A tagintézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A tagintézmény épületét címtáblával és lobogóval, az osztály-, csoport- és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A tagintézmény minden dolgozója, gyermeke és tanulója egyaránt felelős:    

a tagintézmény épületeinek, tulajdonának védelméért, állagának megőrzéséért, a tagintézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért.

Vagyonvédelmi okok miatt a tagintézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.

A tagintézmény épületének és helyiségeinek tanulókra, gyermekekre vonatkozó használati rendjéről a tagintézményi Házirend részletesen intézkedik.



A tagintézmény nyitását és zárását az e feladattal megbízott személyek végzik. Rendkívüli esetben a tagintézmény összes dolgozója teljes felelősséggel tartozik a szabályos nyitásértzárásért. A tagintézmény dogozóinak joga a tagintézmény épületének, valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata a helyiségért felelős személy engedélyével. Nem oktatási-nevelési célra a helyiségek csak a tagintézmény-vezető engedélyével vehetők igénybe. A berendezések, felszerelések épségéért, rendjéért a használatba vevő a használat ideje alatt felel. A tagintézmény eszközeit, felszereléseit, berendezéseit elvinni csak a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. A dolgozó írásban felelősséget vállal az elvitt dolgokért, azok épségéért anyagilag felelős. Visszaszolgáltatáskor a tagintézményvezető ellenőrzi az eszköz épségét.

12.1 Az oktatás és nevelés igénybevételének módja 12.1.A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony keletkezésénél és megszűnésénél a hatályos jogszabályok alapján járunk el. Iskolánkban csak a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiadott szakértői vélemény/javaslat alapján vehető fel gyermek. Beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési adatait igazoló kártyát, a lakcímkártyát és a TAJ kártyáját. Ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, a tagintézmény vezetője értesíti a szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján a gyermek lakóhelye szerint illetékes tankerületet. Ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni, a tagintézmény értesíti a szakértői véleményt adó intézményt. A tagintézmény vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületet, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény ellátási területén van. A tanuló felvételénél, átvételénél az alapító okiratban meghatározott körzet az irányadó. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével lehet. Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, a tagintézmény vezetője értesíti a tanuló lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületet. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tagintézmény osztályozóvizsgán állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos döntésekben. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján lett magántanuló, iskolai neveléséről és oktatásáról (felkészítés, érdemjegyek és osztályzatok megállapítása) a tagintézmény gondoskodik a szakértői véleményben foglaltak szerint. 29 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


A tagintézmény gondoskodik a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról akkor is, ha a gyermek szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, s emiatt válik magántanulóvá. 12.2 Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevétele Az intézményi (EGYMI) alapfeladathoz tartozó utazó gyógypedagógiai ellátást a tagintézmény biztosítja a hozzá tartozó feladat-ellátási területén élő, integráltan tanuló sajátos nevelési igényű tanulók számára. A szolgáltatási körbe tartozó intézmények jelzései, szolgáltatási igényei alapján történik, és azt követően kerül sor a foglalkozási lehetőségek megszervezésére (szakember kijelölése, óraszámok megállapítása) és az ellátás biztosítására. 12.3 Az oktatás-neveléssel kapcsolatos jogok és kötelességek érvényesülése az intézményben 12.3.1 A gyermekek jogai és kötelességei Tagintézményünk biztosítja a vele tanulói jogviszonyban álló gyermekek emberi-állampolgári (pl. Magyarország Alaptörvénye, Polgári Törvénykönyv), gyermeki (pl. Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Családjogi Törvény, Gyermekek védelméről szóló törvény) és tanulói (pl. a közoktatásról és köznevelésről szóló törvények és végrehajtási rendeleteik) jogainak érvényesülését. Ezzel próbáljuk nyílttá, nyitottá, demokratikussá és kooperatív jellegűvé tenni az intézmény teljes működését, beleértve az oktatási-tanulási folyamatot, irányítást, szervezést is. Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló gyermekek esetében: 

 

az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítésével a tagintézmény biztosítja, hogy minden ellátott gyermeket – életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően - biztonságban és egészséges környezetben neveljék-oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőséggel alakítsák; a tagintézmény megteremti a feltételeket az emberi, gyermeki és tanulói jogok egyéni és kollektív érvényesítésének valamint a kötelezettségek teljesítésének, és Házirendben szabályozza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának részleteit; a tanulói értékelés és ellenőrzés rendszerét, valamint a továbbhaladás feltételeit a tagintézmény a Helyi Tantervében szabályozza.

12.3.2 Hit- és erkölcstan, és erkölcstan (felmenő rendszerben) A székhely SZMSZ-ből átvéve: A köznevelési törvény rendelkezésének megfelelően intézményünk kötelezővé teszi, hogy a gyermekek, tanulók vagy erkölcstan/etika vagy egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan órákon vegyenek részt. Az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstant intézményünkben a tanulók, és a szülők igénye szerint szervezi, oly módon, hogy alkalmazkodjon a foglalkozások (azon belül tanórák) rendjéhez és viszont.



A hit- és erkölcstanra, ill. erkölcstanra való jelentkezés módja az arról rendelkező jogszabály szerint a tanévet megelőző tanévben, ill. elején, vagy év közben a szülő írásbeli igényt nyújt be az igazgatónak, szükség esetén az egyház képviselőjének, mely tartalmazza a gyermek nevét, felekezetét. A hit és vallásoktatáshoz szükséges helyiséget, eszközöket a tagintézmény biztosítja.

Fakultatív hit- és vallásoktatás (kifutó rendszerben) Tagintézményünk a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításához ökumenikus (történelmi egyházak közötti egyeztetés alapján történő) hitoktatásra ad lehetőséget a tagintézményünkkel tanulói jogviszonyban álló gyermekek részére. Az önkéntes hitoktatáson való részvétel lehetőségéről a tanévnyitó ünnepélyen a tagintézmény-vezető ad tájékoztatást. Tanév elején az osztályfőnökök igényfelmérést végeznek. A jelentkezéseket a kitöltött és a szülő által aláírt jelentkezési lapokon kell benyújtani minden év szeptember 10-ig. Működése a területileg illetékes történelmi egyházakkal való együttműködésben szerveződik. Az iskola a hitoktatásra jelentkezők létszámát megküldi az egyházaknak. A hitoktatók személyét az egyházak biztosítják. Az iskola és az egyházak megállapodást kötnek a hittanórák idejére és helyére vonatkozóan. Az intézmény hitoktatás céljára az épületben térítésmentesen biztosítja a tantermet, a tanítás rendjéhez igazodva. Biztosít továbbá az oktatás idejére a várakozó szülők számára is egy tantermet. 12.4 A diákigazolvány A tagintézmény-vezető az iskolai titkárság ajtaján rögzíti a diákigazolvány kiadását végző személy nevét, rögzíti fogadó óráinak idejét. A diákigazolványokkal kapcsolatos ügyintézést végző személy a kijelölt időpontban végzi a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint a diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket: igénylés, térítési díjak összegyűjtése és elszámolása, valamint biztonságos tárolása. Munkáját a tagintézmény-vezető félévenként ellenőrzi. 12.5 Elektronikus nyomtatványok használata Elektronikus naplót a tagintézmény nem használ. Az esetlegesen elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatvány kinyomtatását követően: -

el kell látni a tagintézmény-vezető eredeti aláírásával és a tagintézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.



A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért a tagintézmény-vezető felel, valamint a hitelesítésről a tagintézmény-vezetőnek kell gondoskodnia. 12.6 A tanulói alkotások tulajdonjoga A tanuló által létrehozott alkotások, termékek a tagintézmény tulajdonát képezik. Az előállított termékek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. 13. A tájékoztatás és megismertetés rendje A Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata Házirendje, Helyi Pedagógiai Programja elérhető a www.cházár.hu honlapon. Az alapdokumentumok 1-1 példánya megtalálható a székhely épület intézményvezetői irodájában és a tagintézmény tagintézmény-vezetői irodájában. A tagintézmény-használók kérésére a tagintézmény nyitvatartási idejében rendelkezésére bocsátja azt, szükség esetén segíti annak értelmezését. A nevelési-oktatási intézményben a fogadóórák rendjéről szóló tájékoztatás a gyermekek tájékoztató füzetében és az ellenőrzőkben megtekinthetők, külön egyeztetetés után a pedagógusok bármikor tartanak fogadóórát. 13.1

A jogorvoslati eljárás és a fegyelmi egyeztető eljárás szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 21.§ (2) szerint „A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. „ - Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében a tagintézmény-vezető jár el. -

A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet a tagintézmény-vezető ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít.

-

A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

-

A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 32



-

Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

-

Harmadszori, vagy súlyos kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét.

-

Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja.

-

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti.

-

Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját.

-

Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni.

-

Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

13.1.1. Az iskola döntései elleni jogorvoslat szabályai Tagintézményünk a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A köznevelési intézmény döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt a közléstől vagy a döntés elmulasztásának tudomására jutásától számított 15 napon belül – a szülő, a tanuló eljárást indíthat, kivéve a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen, amennyiben azok megállapítása a helyi Pedagógiai programnak megfelelően történt. A köznevelési intézmény döntése jogerős, ha a 15 napos határidőn belül ellene nem nyújtanak be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelem lehet:  jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, 33 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


 a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem. Ezen kérelmek benyújtása esetén az intézményvezető jár el és hoz döntést. Egyéb érdeksérelmi ügyekben a szülői közösség és a nevelőtestület tagjaiból álló legalább háromtagú bizottság jár el a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. Illetve ebben az esetben is végrehajtható, ha a többi tanuló nyomós érdeke ezt indokolja. A szülői szervezet és a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással az intézményvezetőhöz fellebbezést nyújthat be. Amennyiben a döntést a (az intézményvezető hozta a fenntartóhoz fellebbezést nyújthat be) fenntartó hozta, a kormányhivatalnál lehet törvényességi ellenőrzést kezdeményezni. 13.1.2. Gyermekek, tanulók fegyelmi felelősségének szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében a tagintézményvezető jár el. Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet a tagintézmény-vezető ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítjuk, hogy a tagintézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően a tagintézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy a tagintézmény-vezetővel való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel a



tagintézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola vezetője (tagintézmény-vezető) megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával a tagintézmény-vezető – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus – a tagintézmény-vezetővel való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a 35 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított tagintézmény-vezetői döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a tagintézmény-vezetőhöz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a tagintézmény-vezető a kérelmet az ügy összes iratával együtt az intézmény vezetőhöz továbbítja. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló      

közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 36


Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata __________________________________________________________________________________________ 13.1.2.1 Enyhébb kötelességszegés fegyelmező intézkedései

Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni. Az intézkedések formái: -

osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés.

Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatainál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleményének kikérését követően. A szaktanárok szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak fegyelmező intézkedésként annak a tanulónak, amely tanuló magatartása, fegyelme a szaktanár óráin huzamosabb ideig nem kielégítő. A szaktanári figyelmeztetés az osztályfőnök előzetes véleményének kikérését követően adható. 13.2 A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásának elvei: Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint 37 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


-

az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység.

A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónkét, illetve - csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. A tanulók jutalmazásának formái

A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret, - tárgyi jutalom. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv; - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény. 15. A tagintézményi hagyományok ápolása, az ünnepélyek és megemlékezések rendje A tagintézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 15.1 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás a tagintézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a tagintézmény meglévő hírnevének: -

megőrzése, illetve növelése. 38



A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy a tagintézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: -

ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (kiadványok, újságok).

A tagintézmény hagyományai érintik: -

a tagintézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket.

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá a tagintézmény: -

jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, a tagintézmény belső dekorációjával.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 15.2 Az ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Tanévnyitó

Szeptember

Tanévzáró

Június

Október 6.

Október

Október 23.

Október

Március 15.

Március



Mikulás

December

Karácsony

December

Pedagógusnap

Június

Anyák Napja

Május

Ballagás

Június

Farsang

Február

Bárczi Napok

Május

Gyermeknap

Június

Madarak és fák Napja

Május

A felső tagozatosok megemlékeznek a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról, a Holokauszt Áldozatainak Emléknapjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról is.

16. A tagintézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje 16.1 Gyermek- és ifjúságvédelem A köznevelési intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a tagintézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.



A tagintézmény-vezető gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkájához szükséges feltételekről. A tagintézmény a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol érhető el, mely az éves munkatervben kerül rögzítésre. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a tagintézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:  Az osztályokat és csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a tagintézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.  Gyermekbántalmazás gyanúja, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte estén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény vezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalnál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  A tagintézményben a tanulók, és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, stb.) címét, illetve telefonszámát.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.  A tagintézménynek figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére.  Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megkezdéséhez.  A tagintézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számos támogatásra jogosultak. A védelembe vétel elrendeléséről, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatala után tájékoztatjuk a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik (pl.: ingyenes vagy kedvezményes étkezés). 16.2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 16.2.1 Gyermekek, tanulók egészségügyi felügyelete és ellátási rendje Gyermekorvosi ellátás A köznevelési törvény az alapszolgáltatások körébe sorolja a rendszeres egészségügyi felügyeletet. Az ellátás az iskolaorvos és a védőnő hatáskörébe tartozik. Tagintézményünk hetente egyszer gyermekorvosi/védőnői ellátást biztosít a vele tanulói jogviszonyban álló 41 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


gyermekeknek. Heti rendszerességgel problémáikkal kapcsolatban.

védőnő

fogadja

a

tanulókat

egészségügyi

Ellátás rendje: rendelési idő a tanulók tájékoztató füzetében/ellenőrzőjében és az orvosi rendelő ajtaján kerül kihirdetésre. Az ellátás kiterjed a tanulók évfolyamonkénti vizsgálatára és szűrésére. Az orvosi vizsgálatokról a gyermekorvosnak és a védőnőnek nyilvántartást kell vezetnie. Az iskolaorvos és a védőnő az általánosítható tapasztalatokról tanévenként egyszer tájékoztatja a tagintézmény-vezetőt. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat a tagintézmény lehetőségei szerint megvalósítja. Gyermekfogászat A tagintézménnyel jogviszonyban álló tanulók évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. A szűrési eredményekről a szülőket a tagintézmény írásban tájékoztatja. A gyermekek fogászati kezelése a SZEI intézményben történik pedagógus kísérettel zajlik. 16.3 Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátási rendje Az alkalmazottaknak kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni, a jogszabályokban meghatározottak szerint. A részleteket a tagintézmény munka- és balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. 17. Intézményi védő-óvó előírások 17.1 A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje (mindennapos testedzés, nemdohányzók védelme) A tűz-, munka- és balesetvédelemért felelős személy, a tanév kezdete előtt, az intézmény egész területét bejárja és ellenőrzi az épületek és udvarok tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásoknak való megfelelését. Az ellenőrzés során felmerülő hiányosságok megszüntetéséről a tagintézmény-vezető gondoskodik a nevelési-oktatási év kezdetéig. A gyermekek egészségének védelme érdekében:  a tagintézmény biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét - a mindennapi testedzés szabályozása a Helyi Pedagógiai Program részét alkotó Környezeti nevelési és egészségnevelési programban található,  a tagintézmény biztosítja, hogy az udvar a szünetekben és a délutáni időszakban a gyerekek rendelkezésére álljon tanári felügyelet mellett;  a tagintézményben a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása nem megengedett;  a tagintézmény az iskola-egészségügyi ellátásról a hatályos rendelet előírásai szerint gondoskodik;  azokban a helyiségekben, ahol a gyerekek megfordulnak, a dugaszolóaljzatok védődugóval vannak ellátva;  az elektromos árammal működő eszközök (audiovizuális eszközök, TV, magnó stb.) átvizsgálása évente legalább egyszer megtörténik - csak kifogástalan állapotban állhatnak a kollégák és gyermekek rendelkezésére;  a torna-, technikai eszközök, valamint az udvari játékok vizsgálata évente egyszer megtörténik; 42 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


 a gyerekek testi épségét zavaró tárgyakat, másokat veszélyeztető eszközöket az intézmény területére nem hozhatóak be;  az intézmény egész területén – az alkalmazottaknak, gyermekeknek, szülőknek és látogatóknak egyaránt - tilos a dohányzás. A dohányzási tilalom megszegőivel szemben az intézményvezető fegyelmi eljárást kezdeményez, illetve folytat le. Aki veszélyeztető meghibásodást, körülményt észlel, köteles haladéktalanul értesíteni az intézmény vezetőségét. 17.2 A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, tennivalók baleset esetén Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kerületek meghatározásra azok a védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 17.2.1 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A tagintézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: -

-

-

-

hogy a tagintézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; hogy a tagintézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; hogy a tagintézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; hogy csak 7-8. osztályos tanulók és csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: 43



-

-

villamos fúrógép, barkácsgépek, törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

Mivel az intézmény értelmi fogyatékos tanulókat lát el, az alsó tagozatosok is csak pedagógus felügyelet mellett használhatnak ollót és kést. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Az osztályfőnök feladata, hogy: -

a tantermekben a konnektorokat vakdugóval lássa el és annak meglétét folyamatosan ellenőrizze.

A pedagógusok feladata, hogy: -

haladéktalanul jelezzék a tagintézmény-vezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére a tagintézmény-vezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: -

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.

17.2.2 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok A tagintézmény-vezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi az illetékes szervnek, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény igazgatója és fenntartója, ill. megbízott munkavédelmi vezető felé, Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, 44 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. -

A pedagógus feladata: 1. A tagintézmény-vezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok a tagintézmény-vezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti a tagintézmény-vezetőnek, illetve a tagintézmény-vezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, a tagintézmény-vezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: -

a tagintézmény-vezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell a tagintézmény-vezetőt. A tagintézmény-vezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, 45 _______________________________________________________________________________________ Szentendre, Kovács László utca 3.


-

bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell a tagintézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor a tagintézmény-vezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 18.1 Rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás Rendkívüli esemény esetén szükséges teendőkről A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: -

-

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia!

A tagintézmény-vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, A vízszerzési helyek szabaddá tételéről, Az elsősegélynyújtás megszervezéséről, A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a tagintézményvezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

-

A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, Az épület kiürítéséről. 46



A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait a tagintézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület a tagintézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

20. Mellékletek 20.1 Szülői munkaközösség SZMSZ-e A Szülői munkaközösség tanév elején éves Munkatervet készít.









20.2 Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Ezen Szervezeti és működési szabályzat a Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye tanulói által létrehozott diákönkormányzat szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza. I. A Diákönkormányzat célja, feladata 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében: -

Tanulmányi munka

-

Sportélet

-

Kulturális programok szervezése

-

Diáknap II.

A diákönkormányzat tagjai

1. A diákönkormányzatot a Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézményének tanulói alkotják. 2. A diákönkormányzat minden tagjának joga van a tisztségviselők megválasztásában részt venni mint választó és mint választható személy. 3. A diákönkormányzat minden tagjának joga van a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni. III.

A diákönkormányzat szervezeti felépítése, működése

1. Tanulóközösségek -

A diákönkormányzathoz tartozó tanulóközösségek (osztályok) 1 küldöttet (képviselőt) delegálnak.

-

A tanulóközösség választott vezetősége a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztó közösséget. (iskolagyűlés)

-

A tanulóközösség által választott küldöttek képviselik az őket választó tanulóközösségeket a diákönkormányzat iskolai vezetőségében, illetve tájékoztatják megválasztóikat az iskola vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról.

2. A Diákönkormányzat vezetősége -

Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg. 51



-

A diákönkormányzat vezetősége ahány osztály van, annyi főből áll.

-

A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választják meg: o Elnök

-

A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek összehívása, előkészítése, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése.

-

A vezetőség üléseit az éves munkaterv szerint havonta tartja.

-

A vezetőség ülései a személyi ügyek tárgyalását kivéve nyilvánosak.

-

A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza meg. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. IV.

A Diákönkormányzat vezetősége

1. Megválasztja a vezetőség tisztségviselőit. 2. Megválasztja a DÖK-t képviselő személyt, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásra. 3. Részt vesz a tanulók megszervezésében.

szabadidős,

tanórán

kívüli

iskolai

programjainak

4. Elfogadja a DÖK éves munkatervét. 5. A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével dönt az egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK vezetőségének megbízása egy tanévre szól. V. -

Képviselet, kapcsolattartás

A DÖK az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a DÖK segítő tanár képviseli. VI.

A DÖK gazdasági működése

A DÖK működésének feltételeit az iskola biztosítja. -

Az iskola minden évben a DÖK rendelkezésére bocsátja a papírgyűjtésből befolyt összeget közösségi célokra, illetve a DÖK működésére.

-

A DÖK bevételét képezi a DÖK által szervezett rendezvények bevétele is. VII.

A DÖK jogai és kötelességei

A. Jogok 1. Döntési jogkör A tanulóközösségek döntenek: -

saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, valamint a DÖK aktívák megválasztásában és visszahívásában. 52



-

A DÖK SZMSZ-ének elfogadásában.

-

Az egy tanítás nélküli munkanap programjának megvalósításában.

Véleményezési jogkör -

A munkatervnek a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok kialakításában. o A Házirend összeállításában. o A tanulók jutalmazásában, fegyelmi ügyek. o Az SZMSZ elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben. o Kulturális és iskolán kívüli programok szervezésében.

Egyetértési jogkör -

A diákképviselők és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában.

Javaslattételi jogkör o Az iskola projekt témájának megválasztásában. o Az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. B. Kötelességek C. A DÖK vezetőségének kötelessége: -

Személyi döntései, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv elfogadása előtt kikérje az őt megválasztott tanulóközösség, tanulók véleményét.

-

Évente legalább két alkalommal a DÖK tagjait összehívja és tájékoztassa a vezetőség által végzett munkáról.

-

A papírgyűjtésből befolyt összeget közösségi célokra, ill. a DÖK működési feltételeinek fedezésére fordítsa. VIII.

A DÖK legfelsőbb fóruma az iskolagyűlés

-

Havonta egyszer hívható össze.

-

Meghallgatja a DÖK beszámolóját.

-

Javaslatot tehet a DÖK és az iskolai életet érintő bármely kérdésben.

-

Értékeli a havi munkát. IX.

-

Záró rendelkezések

Az SZMSZ módosítását a DÖK bármely tagja kezdeményezheti.



-

Az SZMSZ-t a tagok véleményének meghallgatása után a DÖK vezetősége fogadja el, majd a Nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe.


Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon Bárczi Gusztáv Tagintézménye Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents