Chapter 9 Wind energy

Chapter 9 Wind energy

9.

A szélenergia

Bevezető gondolat A szélenergia-átalakítás modernkori alkalmazása az áramtermelést szolgálja, amelynek során a forgási energiát egy áramfejlesztő segítségével elektromos energiává alakítják Időtartam 3 óra Évszak Bármikor Hely Osztályterem Szükséges Jegyzetfüzet, toll, számítógép-internet (vagy előre kigyűjtött adatok); anyagok könnyű, viszonylag kemény lap (“műszaki rajzlap”), gombostű, parafadugó, hurkapálcika, üres műanyag flakon, gyöngyök, valamint hajszárító Tantárgyak Fizika, Technika, Számítástechnika, Földrajz, Társadalomismeret (vagy Osztályfőnöki óra) Cél Megismertetni a tanulókkal a szélgia segítségével történő áramtermelés lehetőségeit, bemutatni annak előnyeit-hátrányait Módszerek Előadás, Beszélgetés, Adatelemzés, Bevezetés A szél a földfelszín eltérő mértékű felmelegedéséből fakadó légmozgás. A szél energiájának legegyszerűbb és egyben legősibb alkalmazása a szélmalom. Ennek működési elve, hogy egy vitorlakészlet segítségével forgási (mechanikus) energiává alakítja át a felfogott levegő lendületét. A vitorlák körkörös mozgása megforgat egy rudat, ami áttétek segítségével gabonaőrlésre, vagy vízszivattyúzásra használható fel. Az első szélmalmokat már négyezer évvel ezelőtt építették. A szélenergia-átalakítás modernkori alkalmazása az áramtermelést szolgálja, amelynek során a forgási energiát egy a rúd végénél elhelyezett áramfejlesztő segítségével elektromos energiává alakítják. Az elektromosságot távés elosztóvezetékeken transzformátorállomásokhoz, onnan pedig otthonokba, üzletekbe, iskolákba stb. továbbítják. Műszaki-technikai háttérinformációk Méretük szempontjából a modern szélturbinák az egészen apró, egy méteres (vagy kisebb), házilag használható daraboktól a hatalmas, az elektromos hálózatra egyenként, vagy szélparknak nevezett csoportban közvetlenül csatlakozó turbinákig terjednek. A magas tartótornyok vagy oszlopok biztosítják a megfelelő magasságot ahhoz, hogy a turbina akadálytalanul „hozzáférjen” a szélhez, a rotor (szélkerék) pedig a lehető legerősebb és legegyenletesebb szelek irányával szembe forduljon. Egy fogaskerékház és egy kontaktornak nevezett zárókapcsoló biztosítja, hogy a turbina a szélsebesség ingadozásaitól függetlenül a megfelelő frekvenciával (50 Hz) és feszültséggel (230 volt) táplálja az elektromosságot a hálózatba. A zárókapcsoló mindaddig bekapcsolva marad, ameddig a szél nem biztosít elegendő energiát a turbina számára. Ekkor elengedi a forgórészt, hogy az szabadon forogjon.

[A képen: 1. Lapátok 2. Rotor 3. Szárnylapátszög 4. Fék 5. Lassújárati tengely 6. Sebességváltó 7. Generátor 8. Vezérlőkapcsoló 9. Szélmérő 10. Szélkormány 11. Gondola 12. Gyorsjárati tengely 13 Oldalirányú fogaskerék 14. Oldalirányú forgatómotor 15. Tartóoszlop]

9.1. ábra: Egy szélturbina mechanikája Forrás: Alliant Kids Energy


A szélturbinák főbb paraméterei a következők: • a lapátok száma (a rotor kiegyensúlyozása szempontjából három az optimális); • a lapátok hossza (a turbina ereje a végigpásztázott területtel növekszik, a hossz négyzetével arányosan); • a lapátok pozíciója a toronyhoz képest (majdnem minden szélturbinánál a lapátok a szélirány felől nézve torony előtt helyezkednek el. Lehetnének a lapátok a torony mögött is, de ez felesleges zajt okozna). A kisebb turbinákat akkumulátortöltő-rendszerek üzemeltetésére vagy otthonok, iskolák és közösségi termek energiaellátására használják. Ezek a turbinák általában 1-15 méter magasak és 100 watt és 5 kilowatt (5000 watt) közötti elektromosságot termelnek. A legkisebb rendszereket akkumulátorok töltésére vagy utcai lámpák energiaellátására használják. A valamivel nagyobb, 500 watt körüli rendszerekkel lakókocsik és hajók akkumulátorait töltik fel. Egy normális ház igényeinek leginkább megfelelő turbina teljesítménye 1 és 2,5 kilowatt között mozog, méretük egy alacsony termetű felnőttével azonos. Ezeket a turbinákat gyakran azokhoz az épületekhez erősítik, amelyeket energiával látnak el (ezért épületbe integrált turbináknak is nevezik őket). Az 5 kilowattos, közösségi méretű rendszerek iskolák, irodák vagy közösségi épületek energiaellátására alkalmasak. Ezeket a nagyobb turbinákat általában az ellátott épületektől bizonyos távolságra felállított pilonok (póznák) tetejére erősítik. A kisléptékű szélenergia-hasznosítás, hasonlóan a többi megújuló energiahordozóhoz, igen alkalmas arra, hogy olyan helyeken biztosítson elektromosságot, ahol a megszokott módokon (pl. az országos hálózat révén) drága lenne az energiaellátás. Ide tartoznak azok a távoli helyek (például tanyák), melyek nem kapcsolódnak az országos hálózatra. Ezek a „hálózatfüggetlen” (vagy „szigetüzemű”) rendszerek akkumulátorok révén tárolják a megtermelt elektromosságot, és gyakran dízelgenerátorokkal kombinálják őket, hogy szélcsendes időben is biztosítani tudják az energiaellátást. A hálózathoz kapcsolódó rendszerek esetén a fel nem használt elektromosság visszatáplálható az országos hálózatra és eladható az áramszolgáltatóknak. Ez olyan bevételi forrást jelenthet, amelyből fedezhetők a turbina építésének egyes költségei.

2


9.1 feladat Készítsd el és próbáld ki saját szélturbinádat! Megjegyzések tanárok számára: Háttér: Ez a gyakorlat modellezi a szélturbinák működését, a kisérlet során lehetőség van arra, hogy a tanár a korosztálynak megfelelő mennyiségű és mélységű műszaki-technikai információt adjon át a diákoknak. Cél: 1. Készítsenek a tanulók hajtogatott szélforgót, majd az ábrán látható módon rögzítsék azt a műanyag flakonhoz. 2. Annak megértése, hogy a szélturbina hatékonyságát milyen tényezők és hogyan befolyásolják. 3.

A téma továbbgondolásával megbeszélhetők a szélturbinák telepítését befolyásoló egyéb tényezők is!

Az optimális működés érdekében a turbinának a szél számára akadálytalan helyen kell állnia. Mivel a fák, az épületek és a hegyek akadályozzák a szél áramlását és/vagy „turbulenciát” okoznak, a közelükben elhelyezett turbinák áramtermelése alacsonyabb lesz. Ezért a kapott elektromosság érdekében fontos alaposan meggondolni, hová állítjuk a turbinát. Mielőtt tehát döntenénk a szélturbinák helyéről, szélsebességméréseket kell végezni. Ez akár egy évig is eltarthat. A legtöbb szélturbina beindulásához olyan nyílt terület szükséges, amelynek átlag szélsebessége óránként legalább 12 km (kb. 3 m/s). Azonban a gazdaságos szélenergiatermeléshez minimum 6 m/s –s szélsebesség szükséges. Segédanyagok: könnyű, viszonylag kemény lap (“műszaki rajzlap”), gombostű, parafadugó, hurkapálcika, üres műanyag flakon, gyöngyök, valamint hajszárító. Lépések: A diákoknak kiosztott útmutató segítségével készítsük el a szélforgókat, majd a hajszárítókkal végezzük el a kisérleteket. Annak érdekében, hogy felmérjük, a diákok valóban megértették-e pl. a lapátok szögének jelentőségét, kérdezzük meg, meg tudnák-e oldani, hogy a lapátok ellentétes irányban forogjanak. VAGY Kérdezzük meg őket, miért kell az igazi szélturbinák lapátjait a széllel egy vonalba hozni, ha karbantartás céljából le kell állítani a forgást. Kulcsszavak: megújuló energia, szélenergia. Készségek: ok-okozati kapcsolatok megállapítása, ötletek tesztelése megfigyelések, mérések és személyes tapasztalat útján, tapasztalati következtetések levonása, megfigyelések tudományos magyarázata. Tantárgy: fizika, technika. Korosztály: 7-11 év. Időigény: 30 perc

3


9.1 feladatlap: Készítsd el és próbáld ki saját „szélturbinádat”! Készítsd el és próbáld ki saját szélturbinádat! Hogyan és mitől forognak a szélturbinák lapátjai? E feladat során egy szélforgó segítségével modellezzük a szélturbinák működését!. Feladatok: 1. Tanárotok útmutatása alapján készítsétek szélforgót, amellyel modellezhetitek a szélturbinák működését! 2. Hajszárító segítségével vizsgáljátok meg, hogy hogyan befolyásolja a forgó működését a - szél és a lapátok egymáshoz viszonyított iránya, - szél sebessége, - lapátok száma 3. Eredményeiteket tanárotok segítségével foglaljátok össze! 4. Véleményetek szerint milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni szélturbina telepítésekor.

4


9.2. feladat A nagy „szélvita Megjegyzések tanárok számára: A különféle méretű szélturbinák léte, illetve elhelyezésük számos vita középpontjában áll. A vitában egyaránt részt vesznek az állampolgárok, az „én udvaromban ne” csoportok, energiavállalatok, valamint a hatóságok és a média. A gyakorlat a téma felvetései közül bont ki néhányat. Háttér: A szélenergia alapú áramtermelés környezetkárosító hatása csekély a fosszilis tüzelőanyagokat alkalmazó hagyományos eljárásokhoz képest. Nem szennyezik a környezetet, és az egyetlen jelentős hatást a látvány, a keletkező zaj, valamint a mozgó lapátok által vetett árnyék jelenti. A legtöbb turbina vizuális hatása nem szembetűnőbb, mint a központi erőművekből transzformátorközpontokba elektromosságot szállító villanyoszlopoké. Csakhogy míg az emberek villanyoszlopok látványához még kiemelkedő természeti szépségű helyeken is hozzászoktak szélturbinákéhoz nem, ezért a kérdés jelentős vitává és a tervezési hatóságok egyik problémájává nőtte magát.

a a a ki

A másik jelentős hatást a lapátcsúcsokon áthaladó levegő áramlása által okozott hallható zaj jelenti. Ne feledjük azonban, hogy gyakorlatilag minden mozgó tárgy kiad valamilyen hangot, ami alól a szélturbinák sem jelentenek kivételt. A jól tervezett szélturbinák működés közben általában csendesek, és például a közúti forgalom, a vonatok, repülőgép és építkezések zajához képest a szélturbinák zaja igen alacsony. A lehetséges műszaki megoldások közé tartozik a lapátcsúcs alakjának megváltoztatása a légáramlat javítása érdekében, vagy a lapátcsúcs-sebességének csökkentése. Az általában nyílt területekre telepített nagy turbinákat rendszerint több mint 400 méterre állítják fel a legközelebbi lakóépületektől. Ilyen távolságból az elektromosságot generáló szélturbina hangja megegyezik egy 50-100 méterre elhelyezkedő patak zajával, vagy az enyhe szélben susogó levelek zörejével. Ez viszont azonos egy tipikus, bekapcsolt fűtéssel vagy légkondicionálással rendelkező nappali szoba, egy könyvtári olvasóterem, vagy egy üres, csendes, légkondicionált iroda hangszintjével. A szélturbinák közelében lakókat érintheti a „diszkóhatásnak” is nevezett árnyékvetés. A nap lapos állása esetén zavaró, hosszú, pörgő árnyékok keletkeznek. Emiatt fontos a szélturbinák megfelelő tájolása, és lakott területektől több száz méter biztonsági zóna tartása. Gyakran hangzik el, hogy a szélturbinák madárpusztulást is okoznak. Valóban veszélyesek lehetnek a forgó lapátok bizonyos vándorló madarakra. Emiatt a madárvonulási útvonalakat kizárják az engedélyezhető területek közül. A lakóépületekhez erősített kisebb turbinák esetében a vizuális hatás valószínűleg nem nagyobb, mint egy TV antenna vagy egy parabolaantenna esetében. A zajhatás azonban jelentősebb lehet, hiszen egyrészt a kis turbinák a lakóépület közvetlen közelében helyezkednek el, másrészt pedig a konstrukciók sem olyan kiforrottak, mint a nagyméretű szélturbinák esetében. De léteznek kifejezetten a kis turbinákra kidolgozott műszaki megoldások is, amelyek elfogadható szintekre csökkentik a zajkibocsátást.

Cél: Egy szélturbina és/vagy szélpark építése mellett vagy ellen szóló nézetek megfontolása és megvitatása. A gyakorlat célja, hogy a tanulók… 1. …megértsék a szemben álló nézőpontokat, amikor a szélenergia áramforrásként való használatáról gondolkoznak. 2. …társaikkal segítőkészen és együttműködve dolgozva fejlesszék csapatmunka-készségüket.

5


Módszer: 1. Osszuk két nagy csoportra az osztályt és döntsük el, melyik csoport fogja támogatni a szélenergiát és melyik lesz „ellene”! 2. A csoportokban dolgozó tanulók rendezzék két kategóriába („mellette” és „ellene”) a fenti mondatokat! 3. Kérjük meg mindkét csoportot, hogy tárják nézeteiket egy vitahelyzetben a másik csoport elé (a kivágások, vagy egyébb újságcikkek segíthetnek a tanulóknak érveik megfogalmazásában), majd vitatkozzanak és egyénenként szavazzanak! 4. A diákoknak segítségre lesz szüksége a kompromisszumos megoldások keresésében. Nem cél hogy a vita elmérgesedjen, jóval fontosabb egy megnyugtató közös nevező megtalálása (pl. mivel zajterhelést okoznak, csak lakott területektől távol helyeznénk el). Kérdésekkel segíthetünk a vita előremozdításában (pl. Hol épültek itthon szélturbinák és miért pont ott? Miért lehetnek fontosak a szélturbinák különösen a tanyák számára?) Szélenergiával kapcsolatos cikkek találhatók a http://www.zoldtech.hu/rovatok/szelenergia oldalon Szorgalmi feladatok: A vita eredményei alapján a gyerekek újságtudósítást írhatnak az iskola többi tanulója számára, amelyben kiegyensúlyozottan beszámolnak az osztályvita során felmerült érvekről. Kulcsszavak: megújuló energia, szélenergia, vita, álláspontok, közösség. Készségek: ellentétes vélemények megértése, ütköző nézetek/álláspontok végiggondolása, csapatmunka. Tantárgy: földrajz, társadalomismeret Korosztály: 10-12 év. Időigény: 30 perc.

6


9.3 feladatlap: A nagy „szélvita A nagy „szélvita” Csoportos vita: a szélenergia előnyeiről és hátrányairól. Módszer: 2 csoportba tömörülve (támogatók / ellenzők) vitassátok meg a szélturbinák alkalmazásának előnyeit, hátrányait (ehhez segítséget nyújthatnak a következő mondatok)! „A szélerőmű-telep szemet sértő látvány.” A szél megbízhatatlan, ezért az elektromosság más fajtáira van szükség.” „A szélenergia az elektromosság tiszta, megújítható forrása.” „A szélenergia nem szennyezi a környezetet, és nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz.” „A szélerőmű-telepek csökkentik a fosszilis tüzelőanyag-igényt, és ezáltal csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást.” „A szélerőmű-telepek zajterhelést okoznak.” „A szélturbinák madarakat ölnek meg.” „Kutatások kimutatták, hogy a szélturbinák nagyon kevés madarat ölnek meg, hacsak nem vándorló útvonaluk mentén helyezik el őket.” „A szélfarmok mutatósabbak a szénerőműveknél.” „A szélparkok tönkreteszik a tájképet.” „Ha annyi energiát akarunk megtermelni, amennyit egy atomerőmű képes, rengeteg szélturbinára van szükség, ami rengeteg területet foglal el.” http://www.zoldtech.hu/rovatok/szelenergia

7


A szélenergia ipari méretű hasznosításának története Nagy-Britanniában és Dániában A szélmalmokat évszázadokon keresztül használták kenyérliszt őrlésére, de az első áramfejlesztő szélmalmot csak 1888-ban építette Charles F. Brush az ohiói Clevelandben. Az első kereskedelmi szélerőmű-telepeket pedig csak az 1980-as években fejlesztették ki Kaliforniában. Ma a kihasznált szélkapacitás tekintetében és a szélturbinák gyártásában egyaránt Európa a világ vezető hatalma. Németország, Spanyolország és Dánia rendelkezik a legfejlettebb szélszektorral Európában, mivel ezen országok kormányai léptették életbe a leghatékonyabb piaci ösztönzőket a szélenergia fejlesztésére országaikban. Kezdetben a szélturbinákat a szárazföldre telepítették, azonban a technológia fejlődésével, és mert a legjobb szárazföldi helyszínek többségét már kihasználták, elkezdődött a tengeri szélparkok telepítése, hiszen ott magasabbak az átlagos szélsebességek, így több áram termelhető. A szélenergia fejlődését főleg az engedélyeztetés nehézkessége és a felmerülő költségek gátolják. Így az Egyesült Királyság Dánia szélenergia kapacitásának alig felével rendelkezik, jóllehet népessége és áramfogyasztása tízszerese Dániáénak. Bár a szélenergia már majdnem egymillió háztartásnak biztosít elektromosságot Angliában, az ország áramszükségletének ez alig 0,5%-át (1/200-át) teszi ki, miközben Dánia saját fogyasztásának majdnem 20 százalékát fedezi a szél révén. A tengeri széltechnológia fejlődése, a piaci ösztönzők és a hivatalos eljárások változásai nyomán azonban az Európa legnagyobb szélpotenciáljával rendelkező Egyesült Királyság szélalapú áramtermelése valószínűleg gyors növekedésnek néz elébe. A világ első „tengeri” szélfarmját 1991-ben építették a Balti-tengeren, Dánia mellett. A farm 11 turbinából áll, amelyek Vindeby falu közelében, 1,5 illetve 3 kilométernyire, északra helyezkednek el Lolland szigetétől. NagyBritannia e téren sem tartozott az élmezőnybe: első tengeri szélturbináit 2000-ben helyezte üzembe Blyth (Northumberland) közelében, a parttól 1 kilométernyire. A Blyth-nél használt turbinák viszont sokkal nagyobbak a Vindebynél találhatóaknál (turbinánkénti csúcsteljesítményük több mint négyszerese a dániaiaknak). A két blyth-i turbina hozzávetőleg 2775 otthon számára elegendő elektromosságot generál, ami Vindeby teljesítményének csaknem 2/3-a. Az Egyesült Királyság első nagyléptékű tengeri szélfarmját 2003-ban, North Hoyle-nál, az Írtengeren építették. Ez a farm 30 turbinából áll, a walesi partoktól mintegy 8 km-re helyezkedik el, és hozzávetőleg 65.000 otthon számára elegendő elektromosságot termel. A világ legnagyobb tengeri szélerőmű-telepét 2003-ban Dánia építette: a Horns Revnél található 80 nagy turbina mintegy 150.000 otthont lát el árammal.

Kisméretű szélturbinák engedélyeztetése Nagy-Britanniában A 2006-os brit Energy Review (kormányprogram) eredményeként az épületekbe integrált mikro-szélturbinák 2007 végére szabadon telepíthetőek lesznek az Egyesült Királyságban. Így a háztulajdonosoknak nem kell külön engedélyt kérni az ilyen turbinák felszereléséhez, hacsak ingatlanuk nem valamely kiemelt területen (pl. természetvédelmi övezetben) található. A jogszabályi változás nem érinti az iskolák számára alkalmas, 2,5 kW-nál nagyobb, oszlopra szerelt turbinákat, amelyeket továbbra is engedélyeztetni kell.

8


Számoljunk! 9. 3 Feladat Mikor és mennyi áramot termel a szélturbina? Megjegyzések tanárok számára: Háttér: A szélsebesség (néhány másodperces) rövid és (néhány órás) hosszabb időszakokban egyaránt váltakozik. Következésképpen rövidebb és hosszabb távon egyaránt folytonosan változó kimenő teljesítménnyel kell számolnunk, azaz a szélturbina által termelt elektromos áram mennyisége változik. Amennyiben a turbina az egyetlen áramforrás, akkor a nap egyes szakaszaiban a szükséges energiamennyiséget nem lehet biztosítani, és néhány háztartási készüléket le kell kapcsolni. Az országos hálózathoz csatlakozó, kisebb, házi turbinák esetében ilyenkor a hálózatról pótoljuk az energiát. Amennyiben pedig több áramot termel a turbina, amelyet adott pillanatban nem tudunk háztartásunkban felhasználni, betáplálhatjuk a hálózatba, azaz termelőként eladhatjuk a termelt áramot. Ebben az esetben külön mérőszerkezet beszerelése szükséges a hálózatra feltöltött energiamennyiség számontartására. A szélsebesség mérését tudományos módon egy árbocra szerelt, szélirányjelzővel kiegészített szélmérő (anemométer) segítségével végzik. A méréseket a szélturbina rotortengelyének javasolt magasságában a legcélszerűbb végrehajtani. Mielőtt tehát döntenénk a szélturbinák helyéről, szélsebesség-méréseket kell végezni. Ez akár egy évig is eltarthat. A szélsebesség mérésének egyszerűbb eszközei a szélzsák vagy egy zászló, amelyek egyaránt jelzik a szélirányt és a szélsebességet. Az éves kimenő teljesítmény meghatározásához nyáron és télen is kell méréseket végezni. A legtöbb szélturbina esetében az áramfejlesztés körülbelül 3 m/s szélsebességnél indul be. 8 m/s felett a kimenő teljesítmény lassabban növekszik, 10-12 m/s felett pedig stagnálni kezd. A gazdaságos szélenergiatermeléshez minimum 6 m/s –s szélsebesség szükséges. Kisebb szélturbinák esetén az energiaellátás szempontjából 3 és 8 m/s közötti szélerő sokkal fontosabb a ritkább, erős széllökéseknél, mivel szerencsésebb hosszabb időszakokban kisebb mennyiségű áramot termelni. Cél: 1. Értsék meg a tanulók a szél sebessége és a turbina által termelt áram mennyisége közötti összefüggést! 2. Az optimális szélerősség fontosságának megértése. 3. A helyi adatok internetes kikeresése kézzelfoghatóbbá teszi a szélturbinák adta lehetőségeket! 4. Az interneten elérhető angol nyelvű oktatócsomag hivatkozott eleme pontos képet ad az áramtermelést befolyásoló tényezőkről! A téma továbbgondolásával megbeszélhetők a szélturbinák telepítését befolyásoló egyéb tényezők is! Segédanyagok: lehetőség esetén internet hozzáféréssel rendelkező számítógépeke, egyéb esetben tanár által kigyűjtött adatok, toll, papír Kulcsszavak: megújuló energia, szélenergia. Készségek: ok-okozati kapcsolatok megállapítása, következtetések levonása, adatgyűjtés és adatelemzés Tantárgy: földrajz, fizika, technika, számítástechnika Korosztály: 12-14 év. Időigény: 30 perc

9


9.3 Feladatlap Mikor és mennyi áramot termel a szélturbina? Tanárotok segítségével értelmezzétek az ábrát és állapítsátok meg, hogy mi lehet az ingadozások oka!

A szélsebesség mérését tudományos módon egy árbocra szerelt, szélirányjelzővel kiegészített szélmérő (anemométer) segítségével végzik. A méréseket a szélturbina rotortengelyének javasolt magasságában a legcélszerűbb végrehajtani. A legtöbb szélturbina esetében az áramfejlesztés körülbelül 3 m/s szélsebességnél indul be. 8 m/s felett a kimenő teljesítmény lassabban növekszik, 10-12 m/s felett pedig stagnálni kezd. Kisebb szélturbinák esetén az energiaellátás szempontjából 3 és 8 m/s közötti szélerő sokkal fontosabb a ritkább, erős széllökéseknél, mivel szerencsésebb hosszabb időszakokban kisebb mennyiségű áramot termelni. A tanárotok által megadott adatok vagy a lenti honlapcím segítségével határozzátok meg a környéketeken várható szélsebességet a következő hat napban és döntsétek el, hogy az milyen áramtermelést tenne lehetővé. http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=weather&pid=elorejelzes&mpx=0&kps=1&pri=0 Amennyiben lehetőség van internet-használatra és megfelelő angol nyelvtudással rendelkeztek, pontosabb adatokhoz juthattok a http://www.windpower.org/en/kids/assign/turbine.htm honlapon.

Példa egy nagyméretű szélturbina kimenő teljesítményének váltakozásaira 24 órás időszakban. (Ne feledjük, hogy ipari méretű szélturbináról van szó!) Forrás: Danish Wind Energy Association

10

Chapter 9 Wind energy

Recommend Documents