VEZETŐI PROGRAM „Változatlanul és mozdulatlanul semmi sem marad ezen a világon. Változik a lehűlő föld alakja, s még a csillagok járása is, és változik mindaz, amit e földön az ember alkot…, az emberiség históriája a jelenkor iskolájában arra tanít, hogy ezek a változások nem egyes pillanatokban, hanem folyamatosan mennek végbe… Más idők, más emberek. A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját.” (Eötvös Loránd)
CÉLKITŰZÉSEK Jogszabályi változások 2012. szeptember 1-től életbe lépett a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről (Nkt.) szóló törvény legtöbb szakasza, mely új szemléletet tükröz a köznevelés rendszerében: „3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes
képviselői
megosztják
a
köznevelési
intézményekkel
és
a
pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.” 2013. január 1-i dátummal a pedagógiai szakszolgálatokra, valamint a tankötelezettség alsó határára vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. 2013. szeptember 1-től a tanulókra vonatkozó időkeretre, valamint a pedagógusok munkabeosztására vonatkozó szabályozás is megkezdődik. Ekkortól
hatályos
a
Köznevelési
Hídprogrammal,
a
maximális 1
osztálylétszámmal kapcsolatos rendelkezés, s az iskolai foglalkozások szervezésének előírása. A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, mely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szól, 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben kerül bevezetésre az első, ötödik, kilencedik, a hat évfolyamos gimnáziumok esetében a hetedik, valamint a hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamokon. Az új szabályozáshoz alkalmazkodva kellett az iskolai alapdokumentumokat is átdolgozni, melyek szintén 2013. szeptember 1-től lesznek hatályosak. A jogszabályi változásokból levezethető, hogy a következő években a köznevelési rendszer minden szereplőjének új kihívásokkal kell szembesülni, azoknak a lehető leghamarabb megfelelni.
FELADATOK NAT által meghatározott feladatok A NAT által előírt fejlesztési területek, nevelési célok közös értékeket jelenítenek meg, ezért a pedagógiai folyamatok minden területén jelen kell lenniük. Ezek a célok megjelennek a kerettantervi szabályozásban, s az erre épülő iskolai helyi tantervben is. A nevelési célok a köznevelés folyamatában a következő szinteken valósulhatnak meg: •
Beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;
•
Tantárgyak
részterületeivé
válhatnak,
vagy
önálló
tantárgyként
jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint;
2
•
Alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;
•
Témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
A NAT által előírt nevelési célok a következők: •
Erkölcsi nevelés
•
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
•
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
•
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
•
A családi életre nevelés
•
A testi és lelki egészségre nevelés
•
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
•
Fenntarthatóság, környezettudatosság
•
Pályaorientáció
•
Gazdasági és pénzügyi nevelés
•
Médiatudatosságra nevelés
•
A tanulás tanítása
Új tantárgyak bevezetése Erkölcstan, hit- és erkölcstan A nemzeti köznevelésről szóló törvény 35. §-a írja elő a jelzett tantárgyak kötelező, felmenő rendszerű bevezetését az általános iskola 1-8. évfolyamán, először a 2013/2014. tanév első és ötödik évfolyamán lesz az órarendben ilyen tantárgy.
Az
erkölcstan
helyett
választható
hit-és
erkölcstan
tárgy
megszervezésére vonatkozó szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. 3
Intézményünkben az erkölcstan tanítására bevonható két kolléga, azonban szükségesnek látom legalább még egy pedagógus képzését, mivel az említettek a tantárgyfelosztás alapján eddig is túlterheltek voltak. Természetbúvár, Bringa akadémia, Bejárható Magyarország A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, mely a kerettantervek kiadásának, jóváhagyásának rendjéről szól, 1. és 2. melléklete tartalmazza a kötelező tantárgyak és minimális óraszámokat, valamint a szabadon felhasználható órakeretet évfolyamonként. Utóbbi óraszámokat az emelt szintű ének-zene és német nyelv tárgyak óráihoz kell felhasználnunk. A tantestület döntése értelmében az általános tantervű osztályainkat természetbúvár szemléletűvé alakítanánk,
ezért
első-második
évfolyamon
bevezetésre
kerül
egy
„Természetbúvár” tantárgy, harmadik-negyedik évfolyamon „Bringa akadémia”, ötödik-nyolcadik évfolyamokon a „Bejárható Magyarország”. Utóbbi tantárgyhoz kapcsolódva jelentkeztük azon szándékunkat az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkatársának, hogy csatlakozni szeretnénk a nevelési-oktatási
program
fejlesztéséhez
és
kipróbálásához.
Az Oktatási Hivatal vezetésével 2013 őszétől indul el a nevelési oktatási program fejlesztése, amibe be szeretnének vonni különböző adottságú iskolákat és vállalkozó pedagógusokat. 2014-ig zajlana 5-8. évfolyamon a fejlesztés, ezzel egyidejűleg ötödik évfolyamon az elkészült produktumok kipróbálása. Ahhoz, hogy a lehető legmagasabb szinten taníthassuk ezeket a tárgyakat is, nélkülözhetetlennek tartom a pedagógusok ezen tantárgyakkal kapcsolatos képzéseken, konferenciákon, műhelymunkákon való részvételét. Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2012. szeptember 1-től írja elő a heti öt óra testnevelést, melyből legfeljebb heti két óra a következő módokon is megvalósulhat: 4
•
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
•
iskolai sportkörben való sportolással,
•
versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme
alapján
a
tanévre
érvényes
versenyengedélye
és
a
sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tantárgy bevezetése a 2012/2013. tanévben nem okozott problémát, azonban a későbbiekben a délelőtti órák megtartására is kevésnek bizonyul az épületenkénti egy tornaterem. Megoldást jelenthetne a Móra F. utcai épület tetőterében megkezdett „tornaszoba” kialakítása, melynek elkészítésére anyagi forrásra lenne szükség.
Művészeti oktatás fenntartása, bővítése A művészeti tevékenység, az alkotó munka segíti a személyiség fejlődését és differenciálódását, a lelki dinamika újjászerveződését. Adatok bizonyítják, hogy a művészi élménnyel találkozó, a művészetet tanuló gyerekek kreativitása, gondolkodásuk hajlékonysága, eredetisége, fantáziája, élmény- és ismeretfeldolgozó képessége jobban fejlődik. A művészeti tagozatokon részt vevő tanulók magasabb szinten folytathatják életüket. Jobbak a gondolkodási feladatokban,
fejlettebb
a
kreativitásuk,
nagyobb
az
emocionális
érzékenységük, mélyebb az élményfeldolgozásuk, nagyobb a belső kontroljuk, kevesebb a peremhelyzetbe kerülő. A művészeti képzésben részt vevő tanulók a feladatokat jobban oldják meg. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy az érdeklődő tanulóknak lehetőséget kellene biztosítani az ének-zene kiemelt oktatása mellett egy komplexebb, több művészeti tevékenységet felölelő (képzőművészet, színjátszás, tánc) foglalkozásokon való részvételre is. Mivel az Nkt. 27.§ (2) szerint általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, úgy gondolom, hogy a délutáni
5
időszakban ilyen jellegű foglalkozásra is lehetőség nyílik megfelelő szakember bevonásával.
Egész napos iskola Intézményünk elkötelezett az iskolaotthonos oktatási forma mellett, melyet 2013. szeptember 1-től az egész napos iskola vált fel. Az egész napos iskola oktatási-nevelési forma megoldást nyújthat az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak enyhítésére. A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A tanítási órákat egyenletesen osztjuk el délelőtti és délutáni foglalkozásokra, s közöttük a szabadidő eltöltésének számtalan lehetőségét biztosítjuk a gyerekeknek. Természetesen a feladatok közé tartozik a házi feladat elkészítése, ami kb. 20-30 percet vesz igénybe, délelőtt és délután. Ezen kívül ebéd, játék, olvasás, bábozás, edzés, sportfoglalkozás, különböző szakkörökön való részvétel is tartozik a programok közé. A tevékenységek megválasztása mindig a szülői igények, és lehetőségek függvényében valósul meg. A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. A tanítók között a felelősség megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és a délutáni szabadidős tevékenységet is irányítja. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb. 6
Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetőség van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában. Az egész napos iskola oktatási forma esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos
oktatási
formában,
így
megvan
a
beszélgető
körök
szervezésének a feltétele. Az előző pályázatomban is szerepelt az iskolaotthonos oktatás bevezetése alsó tagozaton. A gyakorlat igazolta feltevéseinket, így már nem csak első három évfolyamon, hanem az alsó tagozat minden évfolyamán egy osztályban ez az oktatási forma jellemző. Vezetésem alatt alakult ki az a gyakorlat, hogy a nem iskolaotthonos osztályokban is a tanítók tantárgycsoportos munkamegosztással dolgoznak, azaz minden alsó tagozatban tanító nevelő részt vesz a napközis munkában is, és a délelőtti órák megtartásában is. Tapasztalatom szerint ez jó hatással volt az alsós munkaközösségre is, egységességük, munkavégzésük a közös cél érdekében példamutató lehet más közösségek számára is. A 2013. szeptember 1-től életbe lép az Nkt. 27. § (2), mely szerint az általános iskola úgy kell, hogy szervezze az oktató-nevelő munkát, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. A délutáni időben nem csak az alsó tagozatnak, hanem minden tanuló számára fontos lehetőség az iskolai könyvtárban való foglalkozás biztosítása. A könyvtár szintén rendelkezik internet eléréssel, számítógépekkel, itt a digitális és a hagyományos technika valóban egymást erősíti.
7
Óvoda-iskola, valamint alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése Óvoda-iskola 2006 novemberétől szoros kapcsolatot tartunk fenn az Ajkai Városi Óvodával. Ekkor adtuk be közösen, konzorciumi partnerként a HEFOP/2006/2.1.5.B „Halmozottan
hátrányos
helyzetű
tanulók
integrált
nevelése”
című
pályázatunkat, mely sikeresnek bizonyult. Ebben a tanévben – immár hatodik alkalommal – kezdték elsőseink a tanévet közösen az óvodapedagógusok és a tanítók vezetésével, s ősszel a volt óvodai csoportokba való visszalátogatással. A 2012/2013. tanévben hagyományteremtő szándékkal indult városi meseíró versenyünk a negyedik évfolyam tanulói számára. A zsűri által legjobbnak tartott mesék illusztrálására az óvodák nagycsoportosait kértük fel, s az így elkészült műveket egy kiadványban szerepeltettük. Céljaim között szerepel az óvodákkal való kapcsolat megerősítéseként, színesítéseként, hogy a különböző ünnepélyekre, megemlékezésekre, iskolai eseményekre egy-egy óvodai csoportot meghívjunk, illetve egy-egy osztállyal ellátogassunk. Alsó-felső tagozat Az ötödik osztályosok tanulmányi eredményében tapasztalatom szerint szinte minden diáknál kisebb-nagyobb visszaesés tapasztalható. Úgy gondolom, a leendő felsős osztályfőnökök február-március hónapban való kijelölésével a pedagógusok és a gyerekek is lehetőséget kapnának arra, hogy a negyedik évfolyam utolsó időszakában egymásra hangolódhassanak. 2012 szeptemberétől a negyedik évfolyam minden osztálya a „felsős” épületben kezdi meg tanulmányait. A tanítók és a szülők visszajelzése alapján pozitív hatású, mivel a kisdiákok még a megszokott tanítóikkal illeszkednek be az új
8
környezetbe, alkalmazkodnak az új szokásokhoz, vesznek részt közös programokon a „nagyokkal”. Fontosnak tartom, hogy az elkövetkezőkben a felsős kollégák is nyitottabbak legyenek az alsó tagozatban folyó tanórai munka megismerésére, s fordítva, hiszen a zökkenőmentes átmenet ennek segítségével valósulhatna meg.
Pedagógusok továbbképzése Meggyőződésem,
hogy
intézményünk
minden
pedagógusa
szakmailag
alkalmas arra, hogy magas színvonalon lássa el a rá bízott feladatokat. Annak érdekében,
hogy
mindannyian
megfeleljünk
az
újabb
kihívásoknak,
feladatoknak, folyamatos képzésre van szükség. Ezek nagy része lehet önképzés
a
szakmai
folyóiratok,
honlapok,
valamint
a
szakirodalom
tanulmányozása által. Más részük viszont szervezett szakirányú és módszertani továbbképzés
annak
érdekében,
hogy
az
esetlegesen
hiányzó
szakképesítéseket biztosítsuk. Mivel egyre több azon tanulóink száma, akik egyéni bánásmódot igényelnek, sürgetővé vált a pedagógusok ilyen irányú fejlesztése felkészült szakemberek által.
Pedagógus életpályamodell bevezetése Magának az életpályamodellnek a bevezetése teljes szemléletváltást, új munkaszervezést, a feladatok újragondolását, minősítési és ellenőrzési rendszer kiépítését jelenti. Nem utolsósorban jelentős béremelés is kapcsolódik várhatóan hozzá. Új előmeneteli rendszer került kidolgozásra, amely szerint öt fokozata lesz a tanárok minősítésének: gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, pedagógus III (mester-pedagógus), illetve tudóstanár (tudományos fokozattal). Az egyikből a másikba való átlépéshez egy minősítői vizsga, illetve mesterpedagógusnál pedagógus szakvizsga megtétele szükséges.
9
Az egyes szintekre való átlépés akkor válik esedékessé, amikor a pedagógus egy meghatározott időt eltöltött a pályán. A különböző szintekhez más-más jogosultságok lettek rendelve. Fontosnak tartom a kollégák motiválását minősítésük megszerzésére, hiszen az ahhoz szükséges feladataik, munkájuk elvégzése által az intézmény külső megítélése is pozitív irányba változhat. A pedagógus életpályamodellel együtt kerül bevezetésre az új pedagógus munkarend, melyet a Nkt. 62. § szakasza tartalmaz. Intézményvezetői felelősség és feladat a jogszabályi előírásnak megfelelő munkaszervezés oly módon, hogy az ellátandó feladatok pontos számbavétele után biztosítsuk a pedagógusok egyenletes terhelését.
Partnerek közötti kapcsolatok javítása Pedagógusok közötti kapcsolat A Borsos Miklós Általános Iskola alapításával együtt új szervezet, új tantestület jött létre. Az átszervezések után jelenleg két épületben folyik az oktató-nevelő munka oly módon, hogy áttanítás az épületek között az ének-zene tantárgyon kívül jelenleg nem szükséges. Az egyes telephelyeken dolgozó kollégák általában csak a közös megbeszéléseken, értekezleteken, egyéb közös rendezvényeken találkoznak. Úgy gondolom, hogy a közös értékrend megszilárdítása érdekében a pedagógusoknak szükséges lenne a tanév során egymás munkájába betekintést nyerni. Ennek megvalósítását olyan feladatok megoldásában látom, amelyekben minden telephely érintett: pályázatok kidolgozása, oktatásinevelési
problémák
elemzése,
belső
továbbképzés,
egymás
órájának
látogatása, egy-egy feladatra teamek létrehozása, stb.
10
Szülők-pedagógusok közötti kapcsolat Az eredményes iskolai munka csak a szülők támogatásával valósulhat meg, ezért fontos lenne a jelenleginél pozitívabb, közvetlenebb kapcsolat kialakítása a családokkal. Ennek formája a szülői értekezleteken és fogadó órákon kívül lehet családlátogatás; munkadélután; közös fórumok pedagógusok és szülők együttes részvételével külső előadó bevonásával nevelési feladatokról, egészséges életmódról, környezetvédelemről, stb. A 2011-ben először megrendezésre került alapítványi bál szintén segíti a jobb kapcsolatot.
Intézményi honlap működtetése A hagyományos kapcsolattartási módok (személyes, telefonos, írásos, értekezlet,
stb.)
megtartása
mellett
szükséges
és
fejlesztése,
mely
segítségével
működtetése
az
intézményi
folyamatosan
honlap nyomon
követhetők minden partner számára az iskolánkkal kapcsolatos legfrissebb információk, feladatok. A honlap az első vezetői ciklusom alatt elkészült, az adattartalma rendszeresen frissül. (http://borsosajka.uw.hu) A következő időszakban a honlapot is fejleszteni szeretném olyan tartalmakkal, melyek még több információt nyújtanak iskolánk belső életéről (pl. osztályok órarendje, eseménynaptár, üzenőfal, tanárok weblapjai, stb.). A honlapon keresztül
rendszeresen
versenyeredményeket,
lehet
melyek
publikálni hozzájárulnak
az az
iskolai
történéseket,
intézmény
hírnevének
rendelkezik
rendszeres
erősítéséhez, pozitív megítéléséhez. Hasznosnak
tartom,
hogy
minden
pedagógus
használatú elektronikus levélcímmel, ugyanis az aktuális információk, feladatok, lehetőségek, pályázatok gyakran elektronikus formában állnak rendelkezésre.
11
Informatikai háttér megfelelő kihasználása Digitális napló Az
informatikai
hátterünket
kihasználva,
valamint
a
kor
kihívásaihoz
alkalmazkodva célként tűzöm ki a digitális napló bevezetését a papír alapú napló kiváltására. A szokásos adatokon kívül sokféle számítást, statisztikai adatot lehet a szoftver segítségével nyerni, mely nagy mértékben megkönnyíti a további adatszolgáltatási kötelezettségünket. A pedagógusok kipróbálásra, bevezetésre vonatkozó véleményének felmérése folyamatban van. Tanulói laptopok, interaktív táblák A helyzetelemzésben említettem, hogy intézményünk 272 db tanulói laptoppal rendelkezik, valamint a tantermek felében interaktív tábla is található. A XXI. század
gyermekei
már
pici
gyermekként,
otthon
találkoznak
a
számítógéppel, így a digitális technika használata nem okoz számukra problémát. Ezt alapul véve fontosnak tartom, hogy minden pedagógus egyre többet alkalmazza tanóráján az IKT eszközöket. Erre kötelezettségünk is van, a TIOP 1.1.1. pályázat előírásából fakadóan.
Épületek felújítása, eszközfejlesztés Szükséges lenne az épületeink külső és belső felújítása (világítási rendszer, vízvezeték rendszer cseréje, tantermi bútorok cseréje, fűtéskorszerűsítés, stb.), melyet a működtető önkormányzat támogatásával tudunk megvalósítani. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése a délelőtti órákkal is többlet helyiséget igényel a következő években. Pályázati segítséggel meg kellene oldani a Móra F. u-i épületben megkezdett tornaszoba kialakítását. Ugyanitt az udvaron található kosárlabda pálya töredezett, betonos, ezért az balesetveszélyes jelenlegi állapotában, javításra szorul.
12
Az informatikai eszközök folyamatos karbantartást és fejlesztést igényelnek. Az interaktív táblák alkalmazása nagy mértékben segítik a szemléltetést, azonban a projektor izzók cseréje gondot okozhat annak magas ára miatt.
Pályázatokon való részvétel Az intézmény ugyan nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, de fenntartóján, illetve működtetőjén keresztül továbbra is pályázhat különböző programok, tevékenységek finanszírozására. A pályázati kiírások, lehetőségek figyelése az igazgató, a helyettesek valamint a gazdasági vezető feladata volt. Az iskola profiljához illő pályázatokat továbbítottuk véleményezésre a kollégák számára. A következő öt évben szeretnék
több
kollégát
bevonni
a
pályázatok
előkészítésébe
és
lebonyolításába, hiszen azon túl, hogy az intézmény anyagi forrásai bővülnek egy-egy nyertes projekt által, az iskola hírnevére is pozitív hatással van.
13
ÖSSZEGZÉS Mint ahogy bevezetőmben is olvasható, elsődleges célom az, hogy az intézmény eddig elért eredményeit megőrizzük, illetve továbbfejlesszük az új feladatoknak megfelelően. Az iskolai élet nem konfliktusmentes. Munkámban a problémamegoldó, kompromisszumkereső megoldást kívánom érvényesíteni. Fontosnak tartom, hogy a konfliktusokat azon a szinten kezeljük, ahol a legtöbb remény van a problémamegoldásra. Az együttműködést szeretném szorgalmazni a tantestületben, a technikai személyzetben,
a
tanulóközösségekben,
a
szülői
szervezetekben,
hangsúlyozva az összetartozás, az egymásrautaltság, a közös cél és felelősség fontosságát. Bízom
abban,
hogy
a
nevelőtestület,
szülők,
fenntartó,
működtető
támogatásával olyan iskolát tudunk létrehozni, ahol a gyerekek, szülők, pedagógus és a nem pedagógus dolgozók egyaránt biztonságban érzik magukat, értelmét látják erőfeszítéseiknek.
Ajka, 2013. május 24.
Strang Lászlóné pályázó
14
