CD13) expressziójának in vivo vizsgálata Ga-68-NOTA-c(NGR) radiotracerrel

[1] Kísérletes daganatok aminopeptidáz N (APN/CD13) expressziójának in vivo vizsgálata Ga-68-NOTA-c(NGR) radiotracerrel 
 Trencsényi Gy. [1]; Máté G. [1]; Enyedi K.N. [2]; Mező G. [2]; Angyal J. [3]; Emri M. [1]; Kis A. [1]; Farkas A. [4]; Bíró T. [5]; Galuska L. [1]; Kertész I. [1]. 
 [1] Nukleáris Medicina Intézet, Debreceni Egyetem (DE); [2] Peptidkémiai Kutatócsoport, MTA-ELTE, Budapest; [3] Parodontológiai Tanszék, DE; [4] Urológiai Klinika, DE; [5] Élettani Intézet, DE. 
 
 Célkitűzés: Az aminopeptidáz N (APN/CD13) molekula fontos szerepet játszik a daganatokban zajló érképződési (neoangiogenetikus) folyamatokban, valamint a tumorok áttétképzésében. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az aszparagin-glicin-arginin (NGR) peptidek specifikusan kötődnek az APN/CD13 molekulához. Az NGR peptidek radiotracerrel történő jelölése lehetővé tette a neoangiogenetikus folyamatok PET kamerával történő kimutatását. Kísérleteink során mesoblastos nephroma daganatok APN/CD13 expresszióját vizsgáltuk Ga-68 jelzett NOTA-c(NGR) radiotracerrel MiniPET-II kamerával. 
 Módszerek: Fischer-344 patkányokba (n=6) mesoblastos nephroma (NeDe) sejteket ültettünk vesetok alá, illetve injektáltunk szubkután (n=6). A beültetést követően meghatározott időpontokban PET felvételeket készítettünk. Az αvβ3 integrin szelektív Ga-68-NODAGA-[c(RGD)]2, illetve Ga-68-NOTA-c(NGR) radiotracereket (7,4±0,2 MBq) intravénásan injektáltuk a kontroll (n=6), valamint az ortho - és heterotopikusan transzplantált kísérleti állatokba. A radiotracerek injektálása után 90 perccel az állatokat elaltattuk (3% isoflurán), majd 10 perces statikus gyűjtéseket végeztünk a daganatos területekről kisállat PET kamerával (MiniPET-II, Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen). 
 Eredmények: Az ex vivo és in vivo szervi megoszlásos vizsgálatok kimutatták, hogy egészséges állatok hasüregi szerveinek Ga-68-NOTAc(NGR) felvétele szignifikánsan (p=0,01) alacsonyabb, mint az irodalomból már jól ismert, szintén neoangiogenetikus folyamatokat célzó Ga-68NODAGA-[c(RGD)]2 felvétel. A NeDe daganatos állatok szubkután és vesén növekvő primer tumorait ex vivo és in vivo vizsgálva, a Ga-68-NOTAc(NGR) felvétel SUVmean, SUVmax, és T/M (tumor/izom) értékei szignifikánsan (p=0,01) magasabbak voltak, mint a Ga-68-NODAGA[c(RGD)]2 esetén. A Ga-68-NOTA-c(NGR) molekula specifikus kötődést mutatott a daganatok által expresszált APN/CD13 receptorokhoz, amelyek jelenlétét western blot vizsgálatokkal is kimutattuk. 
 Következtetés: A Ga-68-NOTA-c(NGR) alkalmas radiotracer az ortho - és

heterotopikusan transzplantált APN/CD13 receptort expresszáló daganatok PET leképezéssel történő kimutatására, továbbá magas tumor/háttér kontrasztot eredményez, amely jelentősen megkönnyíti a PET felvételek értékelhetőségét. 
 
 
 
 
 
 
 
 [2] Follow up of patients with albumin coated lyophilized human bone allograft in aseptic hip and knee prosthesis revision surgery by SPECT/CT 
 Radácsi A. (1), I. Klára T. (2) 
 (1) Diagnoscan Peterfy S. Hospital, BUDAPEST, HUNGARY, (2) Trauma Department of Erzsébet Teaching Hospital Sopron, Sopron, HUNGARY.
 
 Purpose: to examine osteoblast activity in albumin coated allograft by SPECT/CT. 
 Patients and Methods: Whole body bone scintigraphy and SPECT/CT was performed N=20 patients, after one year of hip or knee prosthesis revision surgery. The indication for surgery was aseptic loosening and critical extent of bone loss, human albumin-treated lyophilised structural allograft were implanted in every case. 
 Results: There were significantly higher tracer uptake in the marginal part of the allograft than in the normal bone tissue, and there were no any sign of looseness or inflammation. 
 Conclusion: Supplementing bone allografts with serum albumin may increase the success of prosthesis revision surgery.
 
 
 
 [3] A sztöchiometriai viszonyok szerepe radiojódozott készítmények el?állításánál 
 Mándoki T.; Fekete A.; Szemenyei E.; Antalffy M.; Környei J. 
 Izotóp Intézet Kft., Budapest 
 
 CÉLKITŰZÉS: 
 A mellékvesekéreg vizsgálatában, a mellékvesevelő eredetű és az ismert

antigéneket termelő tumorok leképezésében - kezelésében nagy jelentőségűek a radiojódozott készítmények. Ugyanakkor kevés szerző foglalkozik az előállítás során felhasznált 131I fajlagos aktivitásával, az ebből adódó sztöchiometriai viszonyokkal (mólarányokkal), jóllehet ez a paraméter döntő a kívánt jelzési hatásfok elérésében. 
 
 MÓDSZER: 
 Norkoleszterol-származék, meta-jód-benzil-guanidin (MIBG), továbbá egy fehérje-szubsztrátum (monoklonális antitest) jelzési reakciójában vizsgáltuk a mólarányok és a jelzési hatásfok összefüggését. Az első két szubsztrátumnál izotópcserében történt a jelzés, míg a fehérjénél közvetlen elektrofil jódozást alkalmaztunk (szobahőmérsékleten). Vizsgáltuk a szubsztrátum/radiojód, ill. elektrofil jódozás esetén az oxidálószer/radiojód mólarányokat is. 
 
 EREDMÉNYEK: 
 A Norkoleszterol származék jelzésekor 784 µmol szubsztrátumhoz 18,5 GBq 131I-jódot adtunk, ami tellúr besugárzásából származó (kisebb fajlagos aktivitású) készítmény esetén max. 3000:1, hasadványjód esetén akár 10 000:1 mólarányt jelent. Ennek ellenére a jelzési hatásfok 35-60 % tartományban változik, mert hőérzékenység okán a reakcióelegy nem érheti el a 60 oC-ot. A diagnosztikai, ill. terápiás felhasználású MIBG-nél 18,5 – 37 µmol szubsztrátumot ömledékben jeleztünk 3, ill. 20 GBq 131I-jóddal, 120:1, ill. 36:1 mólarány mellett, >90% , ill. >80% jelzési hatásfokot elérve. Nagymolekulatömegű fehérje közvetlen, elektrofil radiojódozásakor a jódot oxidatív úton kell reakcióképessé tenni, az oxidálószer feleslegben történő alkalmazásával. 20 GBq tellúr besugárzásából származó 131I esetén csak 10:1 oxidálószer/jód arány alakult ki, mellyel a fehérjébe történő beépülés csak 15-45%. Kizárólag 700 – 1500 GBq/mg fajlagos aktivitású hasadványjóddal értünk el oxidálószer/jód >75 mólarányokat, mellyel a jelzési hatásfok 60% fölé került. A sztöchimetriai értékelés során megállapítottuk, hogy azért adódott kis jelzési hatásfok a kisebb fajlagos aktivitású 131I használatakor, mert 1 mól fehérjébe 20-35 mól jódnak kellett volna beépülnie, azaz túltelítés lépett volna fel (a szubsztrátum/jód arány << 1 lett volna). Hasadványjód esetén a >60% jelzési hatásfok mellett sem kell 3-5 mól jódnál többnek beépülnie egy mól fehérjébe. 
 
 KÖVETKEZTETÉS: 
 Izotópcserében történő radiojódozásnál nem a mólarány, hanem a magas hőmérséklet a döntő paraméter a kívánt jelzési hatásfok elérésében.

Monoklonális antitest közvetlen elektrofil radiojódozásakor viszont a jelzési hatásfokot az oxidálószer/jód és a szubsztrátum/jód mólarány befolyásolja döntően. Ebben a reakcióban csak a nagy fajlagos akitvitású, hasadvány eredetű 131I izotóppal történő jelzés vezethet sikerre, amennyiben terápiás felhasználású készítményt akarunk előállítani.
 
 
 
 [4] Értékelés a három vegyértékû fémek szerepérõl a nukleáris medicina mindennapi gyakorlatában 
 Környei J.; Alekszi N.; Szemenyei E.; Antalffy M. 
 Izotóp Intézet Kft., Budapest 
 
 Célkitűzés: 
 A 44Sc, 67,68Ga és a 111,(113m)In három vegyértékű, pozitron- vagy gamma-sugárzó fémizotópok egyre gyakrabban szerepelnek a klinikai kutásokban, különféle specifikus ligandumok (aminosavak, peptidek, enzimszubsztrátok, antitestek) jelző anyagaként. Jelen munkánkban azt tanulmányoztuk, hogy lehet-e szerepük ezen radionuklidoknak az izotópdiagnosztika hagyományos indikációs területein PET vagy gammakamerás/SPECT leképezés mellett. Vizsgáltuk továbbá, hogy bővülhet-e a béta-sugárzó háromértékű fémek: a 90Y, 153Sm, 166Ho, 177Lu alkalmazása az izotópterápiában. 
 
 Módszer: 
 Értékeltük a DTPA, EC, EDTMP, fitát ligandumok, továbbá a NOTA, DOTA (BPAMD) makrociklusok három vegyértékű fémekkel alkotott komplexeinek stabilitási állandóit, összehasonlítva a vérben lévő transzferrinhez való kötődésre vonatkozó értékekkel. Értékeltük továbbá e komplexek koordináció-számának és a biodisztribúciónak az összefüggését. Minthogy e fémizotópok általában 0,015-0,5 M HCl oldatban állnak rendelkezésre, tanulmányoztuk a saját formulázású liofilizátumok savval szembeni pufferkapacitását, ill. a megnövelés lehetséges módjait. Az ón(II)-tartalmú kitek esetében figyelembe vettük a ligandum/fém, ligandum/ón(II), ill. fém/ ón(II) mólarányokat. 
 
 Eredmény: 
 DTPA-val a Ga3+, In3+, Sc3+ ionok a transzferrinnél stabilisabb, negatív töltésű (vesén át ürülő) komplexet alkotnak 6-os, ill. 7-8-as koordináció esetén. EC-vel viszont a Ga3+ és In3+ ionok 6-os koordinációjú komplexet

képezve elektromosan semlegesek, és így a Ga-EC a májban lokalizálódik, míg az In-EC a májfelvételt követően a hepatobiliáris rendszeren keresztül ürül. A Ho-EC esetében viszont a koordinációs szám 6-nál nagyobb, és e komplex negatív töltésű, aminek következtében a vesén át gyorsan távozik, tehát biztonságosan alkalmazható a restenosis megakadályozására szolgáló ballonos-kezelésekben. Az EDTMP nem optimális ligandum a Ga3+ ionok számára, míg az In-EDTMP hasonlóan viselkedik a négy bétasugárzó fém EDTMP-komplexéhez. A Ho3+ és Sm3+ ionok a DOTA-val szemben is az EDTMP-t preferálják, a Lu3+ pedig azonos stabilitású komplexet ad mindkét ligandummal. Fitáttal a béta-sugárzó fémeken kívül az In3+ képez stabilis szuszpenziót („kolloidot”), fém/ligandum >1 mólarány esetén. Saját formulázású kitjeink a DTPA kivételével tolerálják, ha a fémeket 0,015 M HCl maximum 1 ml-ében adjuk hozzá, azaz a pH az 5 – 8 tartományban marad. Ennél nagyobb savkoncentráció esetén azonban puffert tartalmazó „B”-ampulla alkalmazása is szükséges. 
 
 Következtetés: 
 99mTc-hiányában 67,68Ga-, 111,(113m)In-, 44Sc-DTPA komplexekkel a dinamikus vesevizsgálat (vagy keringési vizsgálatok) PET- vagy gammakamerás leképezéssel megoldhatók, míg érdemes megfontolni 111, (113m)In-EDTMP vagy a 111,(113m)In-BPAMD, ill. a 67,68Ga-BPAMD alkalmazhatóságát a SPECT/PET csontszcintigráfiában. A terápiás indikációs terület bővülését a fitát alapú szuszpenziók (pl. 177Lu-fitát kisízületek kezelésére) vagy 177Lu-mikroszférák/emulziók alkalmazása (pl. intraarteriális májterápia) jelenthetik. 
 
 
 
 
 
 
 [5] A [C-11]kolin tartalmú PET radiogyógyszer stabilitás vizsgálata HPLC-vel 
 Jószai I. ; Papréti N.; Szikra D.; Miklovicz T.; Mikecz P. 
 Nukleáris Medicina, Klinikai Központ, Debreceni Egyetem, Debrecen 
 
 Célkitűzés: 2014-ig Magyarországon onkológiai és kardiológiai indikációjú PET vizsgálatokhoz [F-18]FDG, [C-11]metionin és [C-11]acetát-Na állt rendelkezésre, amelyek radiogyógyszerként voltak törzskönyvezve. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete törzskönyvi dokumentációt

készített és beadta a GYEMSZI-OGYI felé a [C-11]kolin gyártási engedélyének megszerzése céljából múlt év elején. Ez a jelzett vegyület elsősorban rosszindulatú prosztata megbetegedések diagnosztikájában hivatott teret nyerni egyedülállóan az országban. A törzskönyvi beadvány egyik lényeges eleme és a gyártási engedély megszerzésének feltétele a [C-11]kolin radiokémiai stabilitásának vizsgálata, amellyel a hatóanyag molekula bomlásából származó radioaktív szennyezők részaránya határozható meg. A kolin esetében a radiolitikus bomlás következtében C-11 izotópot tartalmazó aminok keletkezhetnek: monometil-amin (MMA), dimetil-amin (DMA), trimetil-amin (TMA). Munkánk célkitűzése a [C-11]kolin radiokémiai stabilitásának ellenőrzésére alkalmas folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer kifejlesztése és egy a továbbiakban folyamatos stabilitási program kialakítása a hatályos Helyes Gyógyszergyártási Irányelveknek (cGMP) megfelelően. 
 Módszer: A [C-11]kolin radiokémiai stabilitás vizsgálatához kifejlesztett HPLC eljárás során az alábbi kromatográfiás körülményeket alkalmaztuk: Zorbax SCX 4.6 x 50 mm, 5 µm analitikai kolonna; radioaktivitás és UV (280 nm) detektorok; áramlási sebesség 3 ml/perc; 20 µl injektált térfogat; 3 perc mérési idő; eluens: 20%-a acetonitril, 80%-a puffer (56 mg/l dopamint tartalmazó 25 mM ammónium-acetát, pH=5). A módszer kifejlesztése során a hatóanyag és a potenciális szennyezők azonosításához MMA, DMA, TMA és kolin referencia oldatokat használtunk. A módszerfejlesztés során az eluens összetételét optimalizáltuk: pH,ammónium-acetát koncentráció és acetonitril arány. 
 Eredmények: A HPLC eljárás segítségével sikerült elválasztani a kolin hatóanyagot a szennyező aminoktól. A kolinhoz legközelebb eluálódó trimetil-amin 1,2 csúcsfelbontással választható el a hatóanyagtól. A kidolgozott HPLC módszerrel különböző aktivitású [C-11]kolin oldatok stabilitását vizsgáltuk radioaktivitás detektorral és meghatároztuk a radiolízis során keletkezett szennyezők részarányát. Eredményeink alapján az átlagos aktivitáskoncentrációjú (<1 GBq/ml) minták vizsgálata során elhanyagolhatóan alacsony volt a szennyezők részaránya a hatóanyaghoz képest. Ugyanakkor a 3 GBq/ml feletti koncentrációk esetén sem haladta meg ez az érték a 0,36%-ot, ami jelentősen elmarad a megengedett 5% határértéktől. Az Intézetben gyártott [metil-11C]kolin stabilitása a kifejlesztett HPLC módszerrel végzett vizsgálataink alapján megfelel az elvárásoknak. 
 Következtetés: Az általunk kifejlesztett HPLC eljárás alkalmas a [C-11]kolin tartalmú radiogyógyszer radiokémiai stabilitás vizsgálatához. A gyógyszer hatóanyag radiolitikus bomlásából származó szennyezők részaránya

elhanyagolható a készítmény lejárati idejének végéig viszonylag magas radioaktív koncentrációk mellett. Következésképpen nem szükséges a termék esetében stabilizáló szerek alkalmazása. A stabilitási vizsgálatok folyamatos jellegűek. Az elmúlt egy évben további öt gyártási tétel került stabilitási vizsgálatra. A készítmények radiokémiai tisztasága a lejárati idő végéig egy esetben sem csökkent a kritikus 95%-os határ alá. 
 
 
 
 
 [6] Rekombináns HSA alkalmazása a szentinel nyirokcsomó detektálására alkalmas radiofarmakon előállítására
 Jánoki Gergely[1];Révész Csaba[1]; Smelko-Esek Ágota[1];Balogh Lajos[3]; Tóth Gábor[2]; Mike Zsolt[2]; Jánoki Győző[2];
 [1] Radiopharmacy Laboratórium Kft. Budaörs, Hungary, [2] MediRadiopharma Kft. Érd,Hungary [3] Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Budapest, Hungary
 
 Munkánk során célul tűztük ki , hogy a nagy tisztaságú, vírusmentes és recombináns technológiával előállított rHSA felhasználásával szentinel nyirokcsomó detektálásra alkalmas méretű stabil nanokolloid radiofarmakont hozunk létre mely klinikailag egyenértékű a jelenleg elérhető nanokolloid radiofarmakon készítményekkel. 
 
 Előkísérleteink során GMP körülmények között előállítottuk a rHSA alapú kolloid oldatokat melyeknél célunk a 100nm alatti részecskeméret tartomány elérése volt. Az alkalmazott liofilizációs ciklus paramétereit előkísérletek során határoztuk meg. A liofilizált kísérleti készítményt radiokémiai tisztaság, részecskeméret eloszlás, membránszűrési illetve állatkísérletes tesztekben vizsgáltuk. 
 
 Az előállított kísérleti radiofarmakon radiokémiai tisztaság ( RCP›98%), részecskeméret és részecskeméret eloszlás tekintetében is egyenértékű (95% ‹80nm) a diagnosztikában jelenleg is alkalmazott nanokolloid termékekkel. Az analitikai eredményeket követően az állatkísérletek során (Beagle, Wistar ) is igazolást nyert hogy a rHSA alapú radiokolloidok nyirokkeringésbe történő bejutásának sebessége és farmakokinetikája megegyezik a hHSA alapú nanokolloidokéval. 
 
 Kísérleteink alapján a rekombináns HSA alkalmazható lehet a jelenleg

használt human eredetű HSA nanokolloid radiofarmakonok kiváltására. Biztonságos vírusmentes alternatívát jelenthet mely megfelel a nemzetközi gyógyszerhatóságok egyre szigorodó biztonságközpontú szabályozása által állított követelményeknek. Ahhoz hogy az új rekombináns HSA alapú radiofarmakonok a klinikai gyakorlatban is bevezetésre kerülhessenek, további jelentős kutatási tevékenység szükséges a témában. 
 
 
 
 [7] Őrszem nyirokcsomó-jelölési technikák emlőtumorban peritumorális/szubareoláris-melyik a jobb?
 K.Bártfai, L.Tóth, K.Proksa, Zs.Unger
 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Képalkotó Diagnosztika
 
 Háttér: Az őrszem nyirokcsomó biopszia az utóbbi évtizedekben a korai emlőrák kezelésének részévé vált. A jelölő anyag optimális beadási helyét illetően azonban nem egységesek az álláspontok. 
 Célkitűzés: A két legelterjedtebb jelölési módszer összehasonlítása volt a célunk. (peritumorális/szubareoláris) A peritumorális beadás a tumor nyirokelvezétésének pontosabb mutatója, a szubareoláris jelölés, saját korábbi tapasztalatunk és az irodalom szerint, biztosabb jelölődést eredményez. Azt vizsgáltuk, vajon a peritumorális beadásból megjelent őrszem nyirokcsomók után a szubareoláris jelölés eredményez e más régióban újabb őrszem nyirokcsomót. 
 Betegek és módszer: 146 emlőtumoros beteg preoperatív limfoszcintigráfiás vizsgálatát végeztük, kettős beadással. Radiofarmakon: Tc99m-humán szérum albumin millimikroagregátum (Senti-scint) 70 MBq/ injekció. A műtét előtti napon peritumorális jelölést végeztünk (ultrahang vezérléssel vagy manuális tumorlokalizálás után), 2 óra múlva a többirányú felvételek után a nyirokcsomó bőr-jelölése történt. Ezt követően a radiofarmakont szubareolárisan is beadtuk. Másnap reggel újabb felvételek készültek és ismét bejelöltük az aktív nyirokcsomókat. 
 Eredmények: Nem jelölődött őrszem nyirokcsomó 2 esetben. 4 betegnél a késői felvételeken ugyanabban a nyirokrégióban újabb aktív nyirokcsomó jelent meg, a már előzőleg ábrázolódott őrszem nyirokcsomó(k) közvetlen közelében. 
 Vizsgálatunk alapján a peritumorális és szubareoláris jelölési technika azonos nyirokcsomók megjelenését eredményezte az esetek 97,3%-ában. 
 Következtetés: A két beadási módszer azonos nyirokrégióban, jelentős százalékban azonos őrszem nyirokcsomók megjelenését eredményezte. A

szubareoláris beadási technikával a jelölődés biztosabb, ezért önmagában is alkalmas emlőtumor őrszem nyirokcsomó jelölésre. 
 
 
 
 [8] Az FDG-hozamot befolyásoló tényezők a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetében
 Pótári N. ; Jószai I. ; Szikra D. ; Bihari Z.; Fülöp F.; Rubleczky B.; Mikecz P.
 Debreceni Egyetem ÁOK Nukleáris Medicina Intézet
 
 Célkitűzés: A pozitronemissziós tomográfia (PET) korunk egyik legmodernebb orvosi képalkotó diagnosztikai vizsgálómódszere. Magyarországon, közelebbről Debrecenben, 1994 óta végeznek PET vizsgálatokat. A vizsgálathoz leggyakrabban alkalmazott jelzőanyag egy radioaktív izotóppal jelölt szőlőcukor molekula származék (18F-FDG), melynek segítségével a szövetek cukorfelhasználásáról nyerhetünk adatokat. Ezen radiodiagnosztikumnak mind az előállításáról, mind a felhasználási lehetőségeiről hatalmas irodalom áll rendelkezésre. Mégis, a jól körülírt reakció ellenére, időről időre a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete, csakúgy mint más gyártóhely, belefut elsőre talán megmagyarázhatatlannak tűnő hozamcsökkenésbe. Ezen radiokémiai hozamot befolyásoló tényezőket - a ciklotrontól a szintézispanelig - vettük górcső alá és vizsgáltuk meg, mi mindent kell elkövetnünk azért, hogy ezen hozamcsökkenéseket elkerüljük, vagy legalábbis minimalizáljuk. 
 Módszer: Az intézetünkben található GE PETTRACE gyártmányú ciklotronnál jelentkező leggyakoribb üzemzavarokat kívántuk feltárni. Megvizsgáltuk az aktivitás transzportjánál alkalmazott különböző csövek anyagi minőségét. Az FDG-gyártó modulok (Nuclear Interface, GE Tracerlab FX FDG) leggyakoribb hibáit elemeztük és ezen adatok felhasználásával, valamint a gyártói ajánlások figyelembevételével dolgoztunk ki karbantartási tervet. 
 Eredmények: A gyártó panelek aktív használata előtt nyomásteszt került bevezetésre, amelynek a segítségével a szelepek megfelelő működését és a reakcióedény zártságát lehet megvizsgálni. A gyártó által ajánlott oldalankénti 120 szintézis utáni nagykarbantartás elvégzése erősen javasolt, szükségességét a saját tapasztalatok is megerősítették. Az aktivitástranszport csövek anyagi minőségének kiválasztása kezdetben a már rendelkezésre álló anyagok felhasználását tette indokolttá, azonban a TEFZEL és a FEP csövekkel negatív tapasztalatokat szereztünk. Irodalmi ajánlások alapján kipróbáltuk a PE csöveket is, ezen csövek ugyan

megfelelőbbnek bizonyultak az előbb említetteknél, azonban túl lágynak mutatkozott a ciklotron és a gyártópanelek közötti ólomalagútba való lefektetéshez. Az ideális választás ezek után a PEEK cső lett, amely drága és viszonylag rideg ugyan, de kellően ellenáll a sugárzásnak, így elég sokáig használható, meghosszabbítva a csereperiódust. A részecskegyorsító által termelt 18F izotóp beépülési hatékonyságát a targetek karbantartottsága is nagy mértékben befolyásolja, de a gyártói ajánlásokat itt is figyelembe kell venni. Nem várt kedvezőtlen hatás volt a részecskegyorsító stabilabbá tételét célzó „upgrade” után folyamatosan jelentkező csökkent hozamú gyártás, minek okaként a nyaláb rossz célzása, azaz a céltárgy falának sugarazása volt kimutatható. 
 Következtetés: Amennyiben a gyártói ajánlásokat figyelembe véve végezzük el a karbantartásokat, valamint a modulok tesztelésekor és üzemeltetésekor kapott görbéket megfelelően értelmezzük, minimálisra csökkenthetőek a gyengébb hozamú szintézisek. Teljességgel kiküszöbölni természetesen nem lehet ezen rosszabb hatásfokú gyártásokat, de célunk az, hogy minnél kevesebb ilyen legyen. Lehetőség szerint betegvizsgálat ne maradjon el az alacsony hozamú gyártás miatt. 
 
 
 
 [9] A 99mTc-HM-PAO-val jelölt autológ leukociták aszeptikus elõállításának tesztelése Medi-Media-Fill kit alkalmazásával 
 Németh Klára [1], Jánoki Gergely [1], Tóth Gábor [2], Jánoki Győző [2] 
 Radiopharmacy Laboratórium Kft.[1],Budaörs, Medi-Radiopharma Kft.[2], Érd 
 
 A korábban cégünknél kifejlesztett reagens készlet, a Medi-Media-Fill kit lehetővé teszi, hogy a klinikai felhasználó helyeken diagnosztikai vagy terápiás célból parenterálisan alkalmazott radiofarmakonok aszeptikus előállításának folyamatát mikrobiológiai megfelelőség szempontjából ellenőrizhessük. A kit gyakorlati alkalmazását a 99mTc-HM-PAO-val jelölt autológ humán leukociták előállításának folyamatán keresztül mutatjuk be. Mivel a jelölt leukociták preparálása és alkalmazása során a mikrobiológiai szennyeződések kockázata jelentős, indokolt aszeptikus művelet szimulációval részletesen megvizsgálni az előállítás folyamatát. 
 
 Az izotóp laboratóriumok számára talán a legnagyobb kihívást jelentő technika a leukociták aszeptikus szeparálása vérből és in vitro jelölése 99mTc-HM-PAO-val. A komplex lépésekben előállított preparátumot, a saját

élő és jelölt sejteket intravénásan visszaadva végezhető el a diagnosztikai vizsgálat. Minden parenterálisan alkalmazott készítmény esetén alapkövetelmény a sterilitás és a pirogénmentesség, így a helyben, izotóp laboratóriumban készített, intravénásan alkalmazott preparátumok esetén is. Az izotóp laboratóriumban a készítménynek, a sejtpreparátumnak nemcsak radiokémiai szempontból, hanem mikrobiológiai szempontból is megfelelő minőségűnek, biztonságosnak kell lennie. 
 
 A Medi-Media-Fill kitben található reagens, a steril TSB (Tryptic Soy Broth) oldat segítségével modelleztük az autológ leukociták aszeptikus szeparálását és jelölését 99mTc-HM-PAO-val a Leuco-Scint kit (MediRadiopharma Kft.) használati utasításának megfelelően. A protokollban megadott minden lépést, a vérvételt, a vérsejtek szedimentálását, a vérlemezke mentes autológ plazma és leukocita preparálást több centrifugálási lépésben, az inaktív liofilizált készítmény, a HM-PAO beoldását és jelölését technéciummal, a szeparált leukociták jelölését 99mTc-HM-PAO-val, a preparátum aktivitás meghatározását a valódi reagensek (HM-PAO liofilizátum, ACD-A oldat, Plazmasteril oldat, a technécium-generátor eluátuma) helyett a TSB oldattal hajtottuk végre. A vért, a sejtszuszpenziót és a plazmát is a TSB oldattal helyettesítettük. Minden preparálási lépés végén mintát vettünk a TSB oldatból, amelyet a Medi-Media-Fill kitben található steril üvegekben inkubáltunk a leírt sterilitás tesztnek megfelelően. A szimulációs teszt során nyert tesztminták mikrobiológiai értékelése vizuálisan történt. Az aszeptikus preparálás akkor megfelelő, ha az összes tesztmintában a TSB tápoldat átlátszó, tiszta steril oldat marad két hét inkubálást követően. Mivel az aszeptikus preparálás előfeltétele a megfelelően tisztított és fertőtlenített környezet, a steril levegőt biztosító berendezések, továbbá a szigorú higiénes szabályzatot betartó személyzet, ezért a media-fill tesztelést mikrobiológiai környezet- és személyi higiénes monitorozással kombináltuk a Medi-Media-Fill kitben található kontakt típusú agar lemezek segítségével. 
 A szimulációs teszt értékelését a kithez csatolt adat- és eredményközlő lapon összegeztük mint könnyen archiválható dokumentumot. A LAF-ban elvégzett műveletek során mindhárom esetben steril eredményt kaptunk. 
 
 Összefoglalva a Medi-Media-Fill kit alkalmas a humán leukociták aszeptikus szeparálásának és 99mTc-HM-PAO-val történő jelölésének szimulálására, amellyel a steril preparátum előállításának körülményei is ellenőrizhetők, az aszeptikus lépések validálhatók, a preparálási hibák javíthatók, továbbá az előállításban résztvevő személyek gyakorlottsága

bizonyítható, a gyakorlatlan személyek betanítása megvalósítható. A MediMedia-Fill kittel elvégzett szimulációs teszt a hatóságok, inspektorok számára is bizonyítja, hogy az izotóp laboratórium működése az aszeptikus preparálás előírásainak megfelel, a laboratórium képes a 99mTc-HM-PAOval jelölt autológ leukocitákkal végzett diagnosztikai vizsgálatok biztonságos végrehajtására. 
 
 
 
 
 
 [10] Rekombináns HSA alkalmazása a szentinel nyirokcsomó detektálására alkalmas radiofarmakon előállítására
 Jánoki Gergely[1];Révész Csaba[1]; Smelko-Esek Ágota[1];Balogh Lajos[3]; Tóth Gábor[2]; Mike Zsolt[2]; Jánoki Győző[2];
 [1] Radiopharmacy Laboratórium Kft. Budaörs, Hungary, [2] MediRadiopharma Kft. Érd,Hungary [3] Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Budapest, Hungary
 
 Munkánk során célul tűztük ki , hogy a nagy tisztaságú, vírusmentes és recombináns technológiával előállított rHSA felhasználásával szentinel nyirokcsomó detektálásra alkalmas méretű stabil nanokolloid radiofarmakont hozunk létre mely klinikailag egyenértékű a jelenleg elérhető nanokolloid radiofarmakon készítményekkel. 
 
 Előkísérleteink során GMP körülmények között előállítottuk a rHSA alapú kolloid oldatokat melyeknél célunk a 100nm alatti részecskeméret tartomány elérése volt. Az alkalmazott liofilizációs ciklus paramétereit előkísérletek során határoztuk meg. A liofilizált kísérleti készítményt radiokémiai tisztaság, részecskeméret eloszlás, membránszűrési illetve állatkísérletes tesztekben vizsgáltuk. 
 





Az előállított kísérleti radiofarmakon radiokémiai tisztaság ( RCP›98%), részecskeméret és részecskeméret eloszlás tekintetében is egyenértékű (95% ‹80nm) a diagnosztikában jelenleg is alkalmazott nanokolloid termékekkel. Az analitikai eredményeket követően az állatkísérletek során (Beagle, Wistar ) is igazolást nyert hogy a rHSA alapú radiokolloidok nyirokkeringésbe történő bejutásának sebessége és farmakokinetikája megegyezik a hHSA alapú nanokolloidokéval. 


Kísérleteink alapján a rekombináns HSA alkalmazható lehet a jelenleg használt human eredetű HSA nanokolloid radiofarmakonok kiváltására. Biztonságos vírusmentes alternatívát jelenthet mely megfelel a nemzetközi gyógyszerhatóságok egyre szigorodó biztonságközpontú szabályozása által állított követelményeknek. Ahhoz hogy az új rekombináns HSA alapú radiofarmakonok a klinikai gyakorlatban is bevezetésre kerülhessenek, további jelentős kutatási tevékenység szükséges a témában. 
 A KMR_12-1-2012-0057 projekt a Magyar Kormány támogatásával, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg. 
 
 
 
 [11] Területkijelölés optimalizálása retrobulbáris gyulladás szcintigráfiás méréséhez
 Szilvási Péter, Galuska László, Varga József
 Debreceni Egyeten Nukleáris Medicina Intézet
 
 CÉLKITŰZÉS: Graves ophthalmopathia immunsuppressiós kezelésekor igen fontos szempont, hogy elkülönítsük a betegség immunológiailag aktív szakaszát, amikor az immunsuppressios kezelés hatásos, az immunológiailag inaktív státusztól, amikor a kezelés következtében nem várható javulás. Retrobulbáris gyulladás vizsgálatánál a Tc-99m DTPA radiofarmakonnal történő SPECT szcintigráfiás vizsgálat gyorsasága, alacsony költsége, széles körben való elérhetősége miatt a két stádium elkülönítésében optimális módszer lehet. Ez a radiofarmakon nagy mértékben dúsul a gyulladt, aktív retrobulbáris területeken, ezzel hasznos információt szolgáltatva a betegség státuszáról, viszont más, sűrűn erezett szomszédos területen (pl. orr nyálkahártya) is halmozódik, ezzel rontva a vizsgálat specificitását. A módszer klinikai hasznosságát az elmúlt években a munkacsoport eredményei alátámasztották. Munkánk célja a metodika átvitele egy széles körben hozzáférhető szoftverplatformra, és egyidejűleg a vizsgálat szempontjából lényeges, gyulladt szem mögötti terület kijelölésének optimalizálása, majd a felvételi érték referenciatartományának átszámítása az új metodikára. 
 MÓDSZEREK: Hatvanhét aktív Graves ophtalmopathia gyanújával vizsgált páciens hetvennégy SPECT vizsgálata került feldolgozásra retrospektív módon. Feldolgozásunkban az elmúlt években rutinszerűen alkalmazott, összegzett transversalis szeleteken végzett területkijelöléssel kapott átlagos radiofarmakon-felvételi értékeket hasonlítottuk össze az InterViewXP feldolgozó programcsomagban két új, transversalis és

sagittalis szeleteken a retrobulbáris területre optimalizált területkijelölésen alapuló átlagos és teljes felvett aktivitási értékkel. Azt vizsgáltuk, hogy az így kapott értékek mennyire korrelálnak a korábbiakkal, és sikerül-e a területkijelölés szubjektivitását csökkenteni a kezelés hatékonyságának megítéléséhez. 
 EREDMÉNY: A két területkijelöléssel kapott radioaktivitás-koncentrációkat a korábbi módszer eredményeivel összehasonlítva azt találtuk, hogy míg a korrelációs együtthatók hasonló értékűeknek adódtak (transversalis: 0,828, sagittalis: 0,823), addig az együttható a sagittális ROI-k esetén 1-hez közelebbi értéknek adódott (1,07), mint a transversalis ROI-kkal (1,28). Ez alapján tehát az új sagittális ROI-kkal mért aktivitás-koncentrációk közelebb állnak a korábbi értékekhez a transversalisnál, de – mivel mégis szignifikánsan különböznek azoktól az Altman-Bland elemzés szerint – közvetlenül nem hasonlíthatjuk össze a régi és új ROI-kkal kapott értékeket; mindenképpen új referenciatartományra van szükség. 
 A teljes radioaktivitás-felvételek közül a sagittalis metszeteken kijelölt területeké korrelál jobban a korábbi értékekkel (r: 0,72 ill. 0,62; p<0,0001). A transversalis metszetekből számolt teljes aktivitás valamivel magasabb értéket adott (Bland-Altman: p=0,040); a különbség nem függ a felvett aktivitás mértékétől (p>0,05), de az egyedi értékek eléggé szórnak. 
 KÖVETKEZTETÉS: A pontosabban rögzített területkijelölési módszer és az összaktivitásra történő áttérés az aktivitás-koncentráció helyett objektívabb, ezáltal reprodukálhatóbb, megbízhatóbb értékeket eredményez. A korábban megállapított referenciatartomány határa a sagittális metszeten kijelölt terület összaktivitásában 490 milliomod beadott dózisnak felel meg. Az InterViewXP keretrendszer lehetővé teszi a módszer meghonosítását más központokban is. 
 
 
 
 [12] Melanoma malignum specifikus Ga-68-NODAGA-PROKAINAMID el?állítása és in vitro vizsgálata 
 P. Szabó J. [1]; Nagy T. [1]; Nagy G. [2]; Kis S.A. [1]; Márián T.[1]; Emri M. [1]; Kis A. [1]; Kertész I. [1]; Trencsényi Gy. [1]. 
 [1] Debreceni Egyetem ÁOK Nukleáris Medicina Intézet; [2] Scanomed Kft. Debrecen, Debreceni Egyetem. 
 
 Bevezetés: A melanoma malignum magas áttétképző hajlama miatt nagy százalékában a betegek halálát okozza. Ezért a daganat és az áttétek korai kimutatása fontos a betegség kimenetele szempontjából. A PET







diagnosztikában használt F-18-FDG alternatívája lehet egy specifikus kölcsönhatáson alapuló Ga-68-al jelzett radiofarmakon. A Ga-68 jelölés nagy előnye, hogy generátorizotóppal történhet, így olyan laboratóriumokban is előállítható a radiofarmakon, ahová ciklotron nem került telepítésre. Kísérletünk során a prokainamid struktúrája alapján olyan Ga-68-al jelzett radioligand kifejlesztésén dolgoztunk, amely képes specifikusan akkumulálódni a melanint termelő melanoma sejtvonalakban. 
 Módszerek: A prokainamid makrociklusos kelátorral való konjugációjához mono-NHS-NODA-GA kelátort használtunk, amelyet a Chematech cégtől vásároltunk. Az összes felhasznált vegyszer analitikai minőségű volt. A savamid kötés kialakítását karbonát pufferben (pH=9) 2 óra szobahőmérsékleten történő keveréssel valósítottuk meg. A reakcióelegy bepárlását követően a terméket félpreparatív oszlopon megtisztítottuk. Az elkészült prekurzor szerkezetét tömegspektrometriás mérésekkel LCM-ITTOF készülék segítségével azonosítottuk. A radioaktív Ga-68-oldat kinyeréséhez 5 ml 1M HCl-oldatot használtunk, melynek az aktivitás szempontjából legkoncentráltabb 1ml-es frakcióját alkalmaztuk jelölési reakcióinkhoz. Az optimalizációs kísérleteknél az analitikai gyorsteszt papírkromatográfia volt. Az in vitro biológiai vizsgálatokhoz melanint termelő B16F10 és melaninmentes MELUR sejtvonalakat használtunk. A Ga-68 radiotracer akkumulációját kalibrált gamma-számlálóval mértük. 
 Eredmények: Elkészítettük a prokainamid NODA-GA kelátorral konjugált vegyületét és tömegspektrométerrel igazoltuk, hogy az általunk izolált termék megegyezik az elvárt szerkezettel. Optimalizációs kísérleteket hajtottunk végre, amelyek célja annak a legkisebb prekurzorkoncentrációnak a megállapítása, amely még megbízhatóan vezet kvantitatív jelöléshez az általunk preferált körülmények között. Meghatároztuk, hogy a pH eltolása befolyásolja ezt a koncentrációt, 4-es pH értéknél éles határ tapasztalható a radiokémiai tisztaságban, ezért 4,5es pH érték esetében 10µmol/l-es koncentrációt célszerű használni. In vitro vizsgálataink során a Ga-68-NODA-GA-prokainamid koncentrációja a B16F10 sejtvonalon 90 percig folyamatos emelkedést mutatott, míg a MELUR sejtek esetében kisebb mértékű változás volt megfigyelhető. 10 perc kifolyást követően a B16F10 sejtekben kötődött Ga-68-NODA-GAprokainamid hétszerese volt a MELUR sejtekben mérhetőnek 
 Következtetés: Az intézetünkben előállított Ga-68-NODA-GA-prokainamid radiotracer in vitro körülmények között specifikusan akkumulálódik a melanint termelő malignus melanoma sejtekben. 



 
 
 
 [13] Májmetasztázis miatt rezekált betegek funkcionális rezerv kapacitásának meghatározása fúziós SPECT-CT vizsgálattal
 Papp H.[1], Dede K.[2], Egyed Zs.[3], Salamon F.[4], Bursics A.[2], †Balogh I.[1], Galler Z.[1]
 Uzsoki Utcai Kórház, SE ÁOK Oktató Kórháza, Budapest, [1]Nukleáris Medicina Osztály, [2]Sebészeti-Onkosebészeti Osztály,[3] Radiológiai Osztály,[4] Patológiai Osztály
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Májrezekció előtt a sebész számára fontos információ a tervezett rezekció utáni maradék májszövet térfogata és működése. Vizsgálatunkban a máj funkcionalitásának és működő térfogatának változását határoztuk meg a májrezekciót követően, külön vizsgálva ennek összefüggését a műtétet megelőző kemoterápiával. 
 MÓDSZER 
 Jelenleg vizsgált betegeink száma 22, akiknél döntő többségben a vastagbél primer tumora okozta az áttétet a májban. A vizsgált betegek normális májfunkcióval rendelkeztek, a laboratóriumi és szcintigráfiás vizsgálatok alapján az epeúti obstrukció kizárható volt. A máj funkciójának vizsgálatára Tc-99m Membrofenin epeszcintigráfiát végeztünk SPECT vizsgálattal, a morfológia megítélésére aznapi CT felvétellel kiegészítve. A funkció változását a műtét előtt valamint a rezekciót követő 1, 6 és 12 héttel végzett SPECT és CT vizsgálat fúziója alapján határoztuk meg. A posztoperatív változást a műtétnél megtartott, a sebész által meghatározott maradék májszövet funkciójához hasonlítottuk. 
 EREDMÉNY 
 A betegeket két csoportra osztottuk, aszerint, hogy major (≥3 segmentum) vagy minor (<3 segmentum) rezekciót végeztünk, illetve további alcsoportokban vizsgáltuk őket, aszerint, hogy a műtétet megelőzően kaptak–e kemoterápiát. Mindkét betegcsoportról elmondható, hogy a műtétet követő első hétben a maradék májszövet visszanyerte aktivitásának jelentős részét, amely változás a major csoportban természetesen lényegesen nagyobb volt (minor rezekció: ΔAátl=114%, major rezekció: ΔAátl=156%). A térfogatváltozás esetén ugyanezt tapasztaltuk. Az 1. és 6. hét között eltelt időszakban a változás csak azon betegeknél volt számottevő, akiknél az első hétig nem volt jelentős

növekedés (major rezekció esetén ΔAátl=76%, minor rezekció esetén ΔAátl= 18%). A 6. és 12. hét között lényeges aktivitás változás már nem volt tapasztalható. A műtét előtti kemoterápia nem volt jelentős hatással a maradék májszövet funkcionális aktivitásának növekedésére. 
 KÖVETKEZTETÉS 
 A máj funkcionális kapacitásának jelentős részét a posztoperatív első héten visszanyeri, és a 6. hétig minden betegnél visszatért az eredeti szintre. Jelenlegi beteganyagunk alapján azt mondhatjuk, hogy a máj rezerv kapacitásának alakulása a műtétet követően nem függ a műtétet megelőző kemoterápiától. 
 
 
 
 [14] Melanoma malignum in vivo vizsgálata Ga-68-NODAGA-PCA radiotracerrel
 Nagy T. [1]; P. Szabó J.[1]; Máté G. [1]; Nagy G. [2]; Angyal J. [3]; Kis S. A. [1]; Márián T.[1]; Emri M. [1]; Kis A. [1]; Kertész I. [1]; Trencsényi Gy. [1].
 [1] Debreceni Egyetem ÁOK Nukleáris Medicina Intézet; [2] Scanomed Kft. Debrecen; [3] Parodontológiai Tanszék, Debreceni Egyetem.
 
 Bevezetés: A bőrdaganatok legagresszívabb formája a melanocitákból kiinduló melanoma malignum. Korai felismerése a nukleáris medicina képalkotó módszereivel meghatározó a betegség kimenetele szempontjából. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a prokainamid (PCA) specifikusan kötődik a melanin molekulához. A PCA radionuklidokkal történő jelölése lehetővé tette a melanoma tumorok PET kamerával történő kimutatását. Kísérleteink során kísérletes melanoma daganatok kimutathatóságát vizsgáltuk Ga-68 jelzett prokainamid radiotracerrel MiniPET-II kamerával. 
 Módszerek: SCID egerekbe melanint tartalmazó (B16-F10) és amelanotikus (MELUR) sejteket injektáltunk szubkután illetve intravénásan. A melanoma sejtek injektálását követően meghatározott időpontokban PET felvételeket készítettünk. A kísérleti állatokba F-18-FDG-t, illetve melaninra specifikus Ga-68-NODAGA-PCA-t injektáltuk intravénásan. Az inkubálási idő eltelte után az állatokat elaltattuk (3% isoflurán), majd 10 perces statikus gyűjtéseket végeztünk kisállat PET kamerával (MiniPET-II, Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen). 
 Eredmények: Az ex vivo és in vivo szervi megoszlásos vizsgálatok kimutatták, hogy a Ga-68-NODAGA-PCA a veséken keresztül ürül ki és a kontroll állat egyéb szerveiben radiotracer halmozás nem volt

megfigyelhető. Szubkután növekvő daganatok esetén a melanint tartalmazó B16-F10 daganatok szignifikánsan (p<0.05) többGa-68-NODAGA-PCA-t halmoztak, mint az amelanotikus tumorok, amelyek radiotracer felvétele a háttérrel (izom) közel azonos. Az intravénásan injektált B16-F10 sejtek metasztatikus tumorokat hoztak létre a tüdőben, amelyek Ga-68-NODAGAPCA felvétele közel 7-szerese volt a háttérnek (SUVmean T/M: 6,5; SD 1,4). FDG-18-vel összehasonlítva, a B16-F10 daganatok SUV T/M (tumor/ izom) értékei szignifikánsan (p<0.05) magasabbak voltak Ga-68-NODAGAPCA esetén. 
 Következtetés: A Ga-68-NODAGA-PCA radiotracer specifikusan kötődik a daganatok melanin molekuláihoz, amely alkalmassá teszi a melanin-pozitív primer és metasztatikus melanoma daganatok PET leképezéssel történő kimutatására. 
 
 
 
 [15] Az 18FDG PET tumordiagnosztikai trécer és a multidrog rezisztencia kapcsolata 
 Márián T.[1]; Trencsenyi Gy.[1]; Goda K.[2]; Szalóki G.[2]; Mikecz P.[1]; P.Szabó J.[1]; Krasznai Z.[2], Krasznai ZT.[3].
 Debreceni Egyetem, [1]Nukleáris Medicina Intézet, [2]Biofizika és Sejtbiológiai Intézet, [3] Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen.
 
 Több tudományos közleményben is felvetették azt a kérdést, hogy az FDG, a legfontosabb PET tumordiagnosztikai tracer nem szusztrátja-e a multidrog rezisztenciáért felelős egyik legfontosabb pumpának a Pglycoprotein (Pgp) pumpának. Munkánkban azt vizsgáltuk, hogy az 18FDG szubsztrátja-e vagy modulátora-e a Pgp pumpának. 
 
 Módszerek: Az FDG akkumulációs és kiürüléses kinetikáját 3 különböző Pgp pozitív és Pgp negatív tumoros sejtpáron hasonlítottuk össze. Az FDG hatását a Pgp pumpa által aktivált ATPase aktivitására intakt sejteken és sejtmenbránon is teszteltük. 
 
 Eredmények: Az ATPase assay módszer és a rhodamin 123 akkumulációs vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy az FDG nem szubsztrátja és nem is modulátora a multidrog rezisztenciáért felelős Pgp pumpának. Bár az FDG sejtekben történő akkumulációjában és kiürülésében szignifikáns különbséget mértünk a Pgp pozitív és Pgp negatív sejtpárok között, ezen hatások a Pgp-et expresszált sejtek fokozottabb energiaigényével

magyarázhatók. 
 
 Következtetések: Az FDG nem szubsztrátja a Pgp pumpának. Az FDG felhalmozódásban mért különbségek a Pgp pozitív és negatív sejtek és tumorok között a valós glükózfelhasználást demonstrálják. 
 A munkát a Debreceni Egyetem Szodoray ösztöndíja (Krasznai Z.T., Goda K.) támogatta. 
 
 
 
 
 [16] Fehérje kolloid radiofarmakonok részecskeméretének és méreteloszlásának meghatározása dinamikus fényszórás módszerrel 
 Révész Cs.[1], Jánoki G.[1,2], Smelkóné Esek Á.[1], Tóth G.[2], Jánoki Gy. [1,2] 
 [1]Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs, Hungary [2]MediRadiopharma Kft., Érd, Hungary 
 
 Célkitűzés: A klinikai gyakorlatban alkalmazott fehérje kolloid radiofarmakonok közül az alábbiak részecskeméret analízisét végeztük el: Nanocoll („A”), Nanotop („B”), Nanoscan („C”), Nano-Albumon („D”) és Senti-Scint („E”). A méreteloszlás vizsgálatot rekombináns HSA felhasználásával készült farmakonon („F”) is elvégeztük. 
 Módszer: A fehérjekolloid radiopharmakonok inaktív és radioizotóppal jelzett készítményeinek méreteloszlását dinamikus fényszórás (DLS) módszerrel (Zetasizer Nano ZS, Malvern) határoztuk meg. A vizsgálati eredmények alátámasztására több esetben szűrési tesztet végeztünk, valamint a jelzett farmakonok bioeloszlását Wistar patkányokon gammakamera képalkotással (Nucline AP, Mediso) és a szervaktivitás (máj, lép, csontvelő, tüdő, gyomor, pajzsmirigy) meghatározásával (Wizard 2480, Perkin Elmer) tanulmányoztuk. Az összes vizsgálati módszer kivitelezése kvalifikált készüléken történt. A DLS mérések előtt a készülék pontosságát, a mérés ismételhetőségét és a koncentrációtól való függetlenségét minősített polisztirén latex méret standardokkal ellenőriztük. 
 Eredmények: Az izotópdiagnosztikában alkalmazott fehérje kolloid radiofarmakonoknak szigorú gyógyszerkönyvi minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A dinamikus fényszórás elvén mért méreteloszlást a részecskék mérettartományainak fényszórása (intenzitás), térfogata és száma szerint lehet kifejezni. A polidiszperzitás index (PdI) a nanorészecskék méretszóródásának, polidiszperzitásának fokát jellemzi. Az

előírt méreteloszlási követelmény: az inaktív és jelzett farmakonoknak több mint 95%-ban 80 nm alatti méretűeknek kell lenniük térfogat szerint, „E” esetén pedig minimun 80% 100-600 nm között intenzitás szerint. A részecskeméret eloszlás követelményeinek valamennyi készítmény megfelelt. A nanokolloidok mérete inaktív mérést követő jelzés során nem változott, a jelzett készítmény méreteloszlása önmagában jellemzi az adott készítmény kolloid méretét. Az egyes radiofarmakonok átlagos mérete közötti különbség az alábbiakban foglalható össze: „A” és „B” 20 nm alatt (PdI=0,5-0,8), „C”, „D” és „F” 15-30 nm között (PdI=0,2-0,4), „E” 105-130 nm között (PdI=0,2-0,4). Vizsgálataink során a radiofarmakonok jelzést követő stabilitása és jellemző mérete szobahőmérsékleten 4-6 óráig nem változott. A biológiai vizsgálat magas máj (85-90%), lép (2-4%) és csontvelő (8-12%) eloszlást mutatott. 
 Következtetés: A fehérje nanokolloid radiofarmakonok méretének és méreteloszlásának vizsgálatára alkalmazott dinamikus fényszórás módszer nagyon érzékeny és alkalmas klinikai radiofarmakonok minőségellenőrzésére, mind az átlagos méret és a méreteloszlás meghatározására, mind az egyes készítmények összehasonlítására. 
 
 
 
 
 
 [17] C-11 izotóppal jelzett [N-Metil-C-11]Rodamin-123 előállításának modellezése
 Németh Enikő[1], Heim Anette[1], Horváth Géza[2], Miklovicz Tünde[1], Varga József[1], Márián Teréz[1], Mikecz Pál[1]
 [1] Debreceni Egyetem, ÁOK, Nukleáris Medicina Intézet [2] Isotoptech Zrt, Atommagkutató Intézet, Debrecen 
 
 A debreceni Nukleáris Medicina Intézet biológiai részlegének egyik fő profilja a Pgp pumpa tanulmányozása az élő szervezetekben. A Pgp pumpa egyik szubsztrátja a rodamin-123, amely a mitokondriumban halmozódik fel, s így vizsgálható vele a multidrog rezisztencia. A Pgp pumpa szubsztrátjai segítségével, valamint különféle blokkolók alkalmazásával vizsgálható a Pgp pumpa működése. 
 CÉLKITŰZÉS: 
 Munkánkban C-11 izotóppal jelölt [N-Metil-C-11]Rodamin-123 szintézisét kívántuk megvalósítani, amely alkalmas arra, hogy vizsgálható legyen vele a Pgp pumpa működése a PET technika segítségével. Azonban a direkt

jelölés nem vezetett eredményre, azért egy egyszerűbb vegyületet választottunk, amellyel végig modellezhető a folyamat, amelyet majd a Rodamin-123 esetében is alkalmazni tudunk. Ez a vegyület az anilin volt. 
 MÓDSZER: 
 A 14N(p,α)11C magreakcióval előállított C-11 radionuklidból a GE által gyártott PETtrace MeI MicroLab szintézis modulját felhasználva [C-11]CH3I-ot állítottunk elő. A [C-11]CH3I átáramoltattuk egy kemencén, ahol ezüst trifluormetánszulfonát-tal reagálva [C-11]CH3OTf keletkezett, ezt használtuk a továbbiakban jelölő ágensként. 
 A reakció kivitelezéséhez rendelkezésünkre állt egy saját fejlesztésű folyamatvezérelt panel, amellyel a reakció körülményeit tudtuk biztosítani a forró fülkén kívülről. 
 A direkt jelölés ebben az esetben sem működött, ezért egy kerülő utat választottunk a jelölésre. A prekurzor, acetanilid elkészítését követően, annak DMF-ben oldott 0,5 mg-ját [C-11]CH3OTf-tal reagáltattuk, NaH katalizátor mellett. Az ALKILEZÉS 2 min-en keresztül 50 °C-on zárt reakcióedényben zajlott. A következő lépésben HIDROLIZÁLTUK a terméket 130 °C-on 8 min-en keresztül 1M HCl oldattal, majd SEMLEGESÍTETTÜK 1M NaOH oldattal. Ezt követően a keletkező reakcióelegyet félpreparatív HPLC-re injektáltuk, ahol a TISZTÍTÁS 250 mm hosszú/10 mm átmérőjű Nucleodur C18 Pyramid 5µm oszlopon történt, ammónium formiát (pH= 7): MeCN 70:30 arányú keverékével, a detektálást 254 nm hullámhosszon végeztük. A [N-Metil-C-11]Anilin frakcióját gyűjtöttük, majd analítikai HPLC segítségével AZONOSÍTOTTUK, hasonló oszlopot (250/4,6 mm) és eluenst használva. 
 EREDMÉNYEK: 
 Megtörtént a fent említett részreakciók optimalizálása. A [C-11]MeTrifláttal történő alkilezés során az [N-Metil-C-11]Acetanilid 93-97% tisztaságban keletkezett. A hidrolízis során megkaptuk a C-11 izotóppal jelzett N-metilanilint, amely 47-50 % hozammal keletkezett. Fél preparatív HPLC eljárással 100 %-osan tudtuk tisztítani a terméket. 
 KÖVETKEZTETÉS: 
 A C-11 izotóppal jelzett [N-Metil-C-11]Rodamin-123 előállítását segítheti az anilinnel kifejlesztett reakció, mivel az anilin modell vegyülete a rodaminnak, s így ezt a későbbiekben alkalmazhatjuk a Rodamin-123 nyomjelzésére. 
 
 
 
 [18] A MiniPET-II kisállat PET készülék képalkotó képességének

javítása detektorgyűrű wobbling módszerrel
 Kis S. A. [1]; Ajtay-Hegedüs H. [1]; Opposits G. [1]; Balkay L. [1]; Gy. Hegyesi [2]; Molnár J. [2]; Emri M. [1]
 [1] Debreceni Egyetem, ÁOK, Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen; [2] MTA, Atommag Kutató Intézet, Debrecen;
 
 Célkitűzés: A MiniPET-II kisállat PET kamera képalkotó képességének javítása céljából egy forgatható detektorállványt fejlesztettünk ki, melyre a detektorblokkokat átszereltük. Ezzel lehetővé vált a detektorrendszer ún. rotációs wobbling mozgása (adatgyűjtés közbeni, több lépésben történő elforgatása), mellyel a rendszerben definiált koincidenciavonalak számát virtuálisan többszörözhetjük. Célunk annak vizsgálata, hogy a technika alkalmazása a képminőségre és a kamera térbeli felbontására milyen hatást gyakorol. 
 
 Módszer: A MiniPET-II kamera két szomszédos detektora között nyílásszöget 2, 3 és 4 részre osztottuk fel (WN2, WN3, WN4). Az adatgyűjtések során ezen felosztásokhoz tartozó lépésekben és szögállások mellett az állványt elforgattuk, úgy hogy az össz-gyüjtésiidő minden esetben azonos maradt. További módszer alapján a detektorrendszert fél kristályvastagságnak megfelelő szöggel forgattuk, két lépésben (WP2). A wobbling technika képalkotásra gyakorolt hatását a NEMA NU-4 2008 szabványban leírt, F18 oldattal töltött képminőség (IQ) fantom segítségével, valamint Na22 pontforrással vizsgáltuk. A látótér középpontjába elhelyezett IQ fantommal képhomogenitást, képtávolságot, képkorrelációt, illetve további két (SOR, RC) képtulajdonságot jellemeztünk. Az SOR (spill-over ratio) a fantom inaktív területre beszóródó aktivitás nagyságát mutatja, míg az RC (recovery coefficient) a rendszer résztérfogat hatással szembeni érzékenységéről nyújt felvilágosítást. A pontforrással a rendszer felbontóképességének pozíció függését határoztuk meg, úgy hogy a forrást a látómező radiális tengelye mentén mozgattuk. A módszert GATE SPECT/PET Monte-Carlo alapú programcsomag felhasználásával szimulációs módon is vizsgáltuk. 
 
 Eredmény: A wobbling módszer alkalmazásával a legtöbb esetben kedvezőbb képminőség paramétereket kaptunk. A legjobb eredményeket a WN2 és WP2 opciók nyújtották. A felbontóképesség a mérések esetén 10%-20%-al javult, míg szimulált adatokon nem tapasztaltunk lényeges változást. Az uniformitás mértékére, azaz a képhomogenitásra minden opció mellett kedvezőbb értékeket kaptunk a mért és szimulált adatokon is.

Az RC esetén - eltérő mértékben - de szintén javulást tapasztaltunk. Az SOR paramétereknél azonban a módszer nem eredményezett változást, míg a képkorreláció és a képtávolság esetén szintén kedvezőbb adatokat nyertünk. 
 
 Következtetés: Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a wobbling módszer megfelelő alkalmazásával a MiniPET-II kisállat PET készülékkel előállított képek minősége javítható.
 
 
 
 [19] Esetismertetés. Pozitív Tc99m-jelölt szomatosztatin receptor szcintigráfia (SPECT/CT) fej-nyaki laphám carcinomas esetben, egy ritka lelet 
 Jorgov Linda[1], Varga Zsolt[1], Remenár Éva[2], Gödény Mária[3], Takács Edit[1], Szilvási István[1], Dabasi Gabriella[1] 
 Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék [1], Budapest Országos Onkológiai Intézet, Fej-nyak Sebészeti Osztály [2] és Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ [3], Budapest 
 
 Egy 70 éves férfi fej-nyaki régiójában Tc99m-Tektrotyd vizsgálattal intenzív szomatosztatin receptor pozitivitású, szövettanilag igazolt laphám carcinoma metastasist találtunk. Ez irodalmi ritkaság. Ehhez hasonló esetbemutatást a mai napig egyetlen publikációban találtunk (Doan et al.; 2011). 
 Esetismertetés: 
 A beteg kivizsgálására jobb oldali megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók miatt került sor, amihez gyulladásra utaló jelek nem társultak. 2012. novemberében nyaki MR vizsgálat készült, ami jobb oldalon a gl. submandibularis szomszédságában egy kóros nyirokcsomónak imponáló elváltozást mutatott. Az MR vizsgálat felvetette glomus tumor lehetőségét. A teriméből UH vezérelt vékonytű biopszia történt, ami azonban inkonkluzív eredményt adott. A teljes testről készült Tc99m-HYNIC-EDDA-octreotide vizsgálat (2013.05.09) ezen eltérésnek megfelelően kifejezett szomatosztatin receptor pozitivitást mutatott, egyebütt érdemi kóros eltérés nem ábrázolódott. A 2013.06.29-i MR kontroll a kérdéses terimét változatlan állapotúnak írta le. Ezután 2013.07.26-án sebészi eltávolításra került sor. A hisztológiai vélemény szerint az eltérés grade III. basaloid carcinoma nyirokcsomó metastasisának felelt meg. Immunhisztokémiai vizsgálattal a nyirokcsomó chromogranin, synaptophysin, S100 negatív volt. A primer

tumor keresése (MR, kontrasztanyaggal készített CT, FDG-PET vizsgálat) során a nyelvgyökből és a jobb oldali tonsillából mintavétel történt, ezek hisztológiai feldolgozása során malignitásra gyanús jelet nem találtak. Az onkológiai bizottság döntése alapján a beteg regionális sugárkezelésben részesült. A legutóbbi kontroll vizsgálatok (sugárterápiás konzílium 2015.02.09-én; kontroll MR és PET-CT vizsgálat) alapján recidíva ill. progresszió nem igazolódott. A primer tumor továbbra sem volt diagnosztizálható. 
 Megbeszélés: 
 Ismeretünk szerint az irodalomban jelenleg csekély számú publikáció található szomatosztatin receptor pozitív, fej-nyaki régióban levő laphám carcinomas esetről. Ez a szövettani típus eddig nem tartozott a szomatosztatin receptor szcintigráfia indikációs körébe. Esetbemutatásunk eredménye alapján a hasonló (a fej-nyaki régióban található, szövettanilag laphám carcinoma) tumorok esetében prospektív tanulmányt tervezünk a Tc99m-Tektrotyd pozitivitás esetleges klinikai hasznosságának (pl. restaging, radionuklid terápia indikációja) vizsgálatára. 
 
 
 
 [20] NGR peptidek tervezése, szintézise és radiojelölése gallium-68cal
 Kertész I. [1], Máté G. [1], Enyedi KN. [2], Trencsényi Gy. [1], Mező G. [2]
 [1] Debreceni Egyetem, AOK, Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen, [2] Eötvös L. Egyetem, Szerves Kémia Tanszék, Budapest
 
 Bevezetés 
 Angiogenezisnek azt a folyamatot nevezzük, amikor új erek képződnek korábban erezetlen szövetek irányába. Az angiogenezis megfigyelhető számos human kórkép – köztük a tumoros megbetegedések, koszorúér elzáródás stb. – során. Az aminopeptidáz N (APN) egy olyan membrán kötött glikoprotein, amelynek fontos szabályozó szerepet tulajdonítanak az erek képződése folyamán. Az APN olyan peptideket és proteineket képes megkötni, amelyek hordozzák az aszparagin-glicin-arginin (NGR) aminosavakból álló szekvenciát. Ebből következik, hogy az NGR tripeptidmotívumot hordozó peptidcsalád egy ígéretes hordozó lehet, amennyiben valamilyen pozitron-sugárzó izotóppal megjelöljük. Korábbi kutatások ugyanis kimutatták, hogy a megfelelően kiválasztott szekvenciát tartalmazó peptidek képesek specifikusan dúsulni a tumorok által létrehozott új erekben, tumor-xenograftot hordozó kísérleti állatokban. A szakirodalom

szerint az NGR analógok háromszor hatékonyabban dúsulnak egyes kísérleti modellekben összehasonlítva az RGD származékokkal, amelyeket már régóta használnak az integrin receptorok nem-invazív kimutatására, mint úgyszintén angiogenezis marker. Sajnos a kémiai stabilitása az NGR peptideknek nem a legkiválóbb. Megfigyelték, hogy az NGR szakasz aszparagin alegysége spontán módon képes átalakulni izoaszpartáttá, átformálva a szekvenciát izoDGR-ré. Ez a módosulás a receptor affinitásban is jelentős változást eredményez, hiszen az új származék integrin receptor affinitást mutat. 
 Anyagok és módszerek 
 A peptidek szilárd fázisú peptid szintézissel készültek el. A makrociklusos kelátorok konjugálásához azok izotiocianát-tartalmú származékait használtuk fel, amelyek a szabad aminocsoporttal stabil tiourea-kötést alakítottak ki vizes közegben. Az elkészült ligandumokat RP-HPLC-vel tisztítottuk, fagyasztva szárítottuk. Szerkezetazonosításra MS-t használtunk. A radiojelöléshez szükséges gallium generátort az IDB Holland-tól vásároltuk és az aktivitást 1 M-os HCl oldattal nyertük le a kromatográfiás oszlopról. A jelöléshez a legnagyobb aktivitáskoncentrációjú frakciót (általában 1 ml) használtuk fel. A fémnyomok elkerülése végett a jelöléseket műanyag reakcióedényben hajtottuk végre, az alkalmazott oldatok a lehető legmagasabb tisztasági fokot képviselték. A jelöléseket 4,5-4,6-os pH-n, nátrium acetát pufferben hajtottuk végre, szobahőmérsékleten, illetve 95°C-on, 5 percig. A reakciók végső radiokémiai tisztaságát ITLC és analitikai RP-HPLC-vel ellenőriztük. 
 Eredmények 
 Sikeresen megszintetizáltunk három ciklikus NGR analógot. A származékok különböztek egymástól a gyűrű-tagszámában, illetve a gyűrűzárás módjában. A származékokat NOTA, illetve NODAGA kelátorral konjugáltuk a lizin oldalláncának szabad aminocsoportján. Elvégeztük az optimalizációs jelölési kísérleteket gallium-68-cal szoba- és emelt hőmérsékleten is. Megállapítottuk, hogy a kvantitatív jelölési tartomány mindhárom származék esetében 10 mikromol-os koncentráció felett érhető el. Stabilitásvizsgálataink kimutatták, hogy az amidkötéssel ciklizált analóg kémiai stabilitása kiemelkedik a sorozatból, illetve a szekvenciába a glicin helyére épített szarkozin is javítja a kémiai stabilitást. 
 Következtetések 
 Az amidkötéssel ciklizált származék stabilitása felülmúlja a szakirodalomban leközölt származékok hasonló tulajdonságát. Az eddig elvégzett biológiai karakterizálás eredményei a kedvező kémiai tulajdonságokkal együtt azt sugallják, hogy ez a származék ígéretes

radioligandum lehet az angiogenezis nem-invazív kimutatására PET-tel. 
 
 
 
 [21] Esetismertetés: Összetett szívhibával operált gyermek tüdőkeringésének váratlan eredményt adó vizsgálata Tc99m-MAA-val
 Galler Zoltán [1]; Medveczki Andrea [1]; Varga Zsolt [1]; Oprea Valéria [2]
 [1] Uzsoki utcai Kórház, Izotópdiagnosztikai Osztály, Budapest [2] Gottsegen György Országos Kardiológia Intézet, Csecsemő- és Gyermekosztály, Budapest
 
 Esetismertetés: 
 A két és fél éves koráig - összetett szívhiba miatt – többször operált, az azóta eltelt 15 év alatt szoros kardiológiai gondozás alatt álló beteg tüdőszcintigráfiás vizsgálatára a jobb/bal tüdőarány megítélésére, az egyéb vizsgálatok által bizonytalanul felvetett, a bal arteria pulmonalisba helyezett stent beszűkülésének gyanúja miatt került sor. A vizsgálat során – standard módon – a jobb vena cubitalisba adott Tc99m-MAA-val a két tüdőfél aránya (bal/jobb) 82/18 % volt. A szcintigráfiás eredmény azonban nem korrelált sem a beteg klinikai állapotával, sem a korábbi diagnosztikus szívkatéterezés alapján várható képpel, emiatt a klinikussal történt konzultáció (illetve az előzetes műtéti leírások áttekintése) után a vizsgálatot megismételtük, ezúttal lábháti vénába történő radiofarmakon beadással. Az ily módon a vena cava inferior rendszere felőli injektálással a tüdőarány gyakorlatilag megfordult (a bal/jobb arány 12/88 %-nak adódott), valamint a radiofarmakon nagyvérkörbe átjutását jelezve ábrázolódtak a vesék is. A két vizsgálat együttes eredménye már megfelelt a műtét ismeretében várható képnek, és gyakorlatilag kizárta a stent restenosisát. 
 Megbeszélés: 
 A napi gyakorlatban ritkán találkozunk congenitalis szívhibával operált betegekkel, ráadásul ezek sokfélék lehetnek. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy összetett szívhiba miatt műtött páciensek esetén a megszokott módon kivitelezett vizsgálat – a veleszületett helyzet és a postoperatív állapotban megváltozott anatómiai viszonyok miatt - félrevezető eredményt adhat, ezekben az esetekben fontos a standard eljárás hozzáigazítása a nem szokványos anatómiai helyzethez.
 
 
 
 [22] MELANOMA MALIGNUM ESETÉBEN VÉGZETT SENTINEL

NYIROKCSOMÓ SZCINTIGRÁFIA FONTOSSÁGA A MULTIDISZCIPLINARITÁS JEGYÉBEN 
 Buga Klára (1), Nagy Dezső (1), Tóth Mária (1), Debreczeni Béla Zoltán (2), Vajda Adrienne (3), Duffek László (1), Szilvási István (1) 
 MHEK Nukleáris Medicina Osztály, Budapest (1) MHEK Plasztikai és Égéssebészeti Osztály, Budapest (2) MHEK Bőrgyógyászati Osztály, Budapest (3) 
 
 A sentinel nyirokcsomó (SLN) vizsgálata indokolt minden olyan betegeknél melanoma malignum(MM) esetében, akiknek a tapintási lelete és UH vizsgálata negatív és a tumor vastagsága >1.0 mm. A nyirokcsomó státusszal korrelál a recurrencia-mentes idő és a teljes túlélés. Mikrometasztázis esetén blokkdisszekció indikált. 
 Intézményünkben a MM betegek komplex kezelésének része a SLN eltávolítás. Osztályunkon 2007 és 2013 között 56 esetben történt törzsi elhelyezkedésű MM esetében SLN szcintigráfiás vizsgálat, melyet a SLN eltávolítása követett. 
 Módszer: a SLN szcintigráfia során a műtéti heg köré négy pontban történt a radiofarmakon beadása sc. Alkalmazott radiofarmakon: 99m-Tcnanokolloid (szemcseméret: 10-80 nm ). A beadás után gamma kamerával dinamikus képsororozatot gyüjtöttünk (30 db 30 mp gyűjtésű idejű frémek), majd 1 óra múlva SPECT felvétel, 4 óra múlva kétirányú statikus képek készültek az axilláris és az ingunalis régiókról. Az ábrázolódott nyirokcsomó vetületét a bőrőn a megjelenés sorrendjében bejelöltük két irányból, ami alapján a kérdéses nyirokcsomót gamma-szonda segítségével lokalizálták a műtét során. A SLN meghatározásra kettős jelölést alkalmaztak ( a patent-blue festék beadása a műtét előtt fél órával történt.) Az eltávolított nyirokcsomók szövettani vizsgálata a módszertani leveleknek megfelelően sorozatmetszeteken történt, immun-hisztokémiai vizsgálatok segítségével. 
 Eredmények. az ábrázolódott nyirokcsomók száma betegenként 1-4 között volt. Az 56 törzsi MM betegből 24 esetben több, mint egy nyirokrégióban jelent meg SLN. Az axilláris régióban 44, az inguinalis régióban 36, az egyéb régiókban 6 nyirokcsomó ábrázolódott, melyek lokalizálásában a SPECT technika segített. 16 esetben történt radikális blokkdisszekció, ami során összesen 20 metasztatikus nyirokcsomót távolítottak el. A korai dinamikus felvételek értékelése alapján minden esetben már korán ábrázolódott SLN. A műtétek során a vártnál kevesebb esetben észleltek kéken festődő nyirokcsomót (6 esetben nem volt festődés). 
 Következtetések: vizsgálatunk megmutatta a korai dinamikus képsorozat hasznosságát a SLN lokalizálásában, a SPECT technika pedig segített a

mélyen fekvő nyirokcsomók pontosabb kimutatásában, kiemelten a törzsi, több nyirokrégiót érintő terjedés esetén. Technikai szempontból pontosabb a nyirokcsomó lokalizálás, ha előzetesen nem történt lebenyplasztikával végzett szövetpótlás. 
 
 
 
 
 
 
 [23] MELANOMA MALIGNUM ESETÉBEN VÉGZETT SENTINEL NYIROKCSOMÓ SZCINTIGRÁFIA FONTOSSÁGA A MULTIDISZCIPLINARITÁS JEGYÉBEN 
 Buga Klára (1), Nagy Dezső (1), Tóth Mária (1), Debreczeni Béla Zoltán (2), Vajda Adrienne (3), Duffek László (1), Szilvási István (1) 
 MHEK Nukleáris Medicina Osztály, Budapest (1) MHEK Plasztikai és Égéssebészeti Osztály, Budapest (2) MHEK Bőrgyógyászati Osztály, Budapest (3) 
 
 A sentinel nyirokcsomó (SLN) vizsgálata indokolt minden olyan betegeknél melanoma malignum(MM) esetében, akiknek a tapintási lelete és UH vizsgálata negatív és a tumor vastagsága >1.0 mm. A nyirokcsomó státusszal korrelál a recurrencia-mentes idő és a teljes túlélés. Mikrometasztázis esetén blokkdisszekció indikált. 
 Intézményünkben a MM betegek komplex kezelésének része a SLN eltávolítás. Osztályunkon 2007 és 2013 között 56 esetben történt törzsi elhelyezkedésű MM esetében SLN szcintigráfiás vizsgálat, melyet a SLN eltávolítása követett. 
 Módszer: a SLN szcintigráfia során a műtéti heg köré négy pontban történt a radiofarmakon beadása sc. Alkalmazott radiofarmakon: 99m-Tcnanokolloid (szemcseméret: 10-80 nm ). A beadás után gamma kamerával dinamikus képsororozatot gyüjtöttünk (30 db 30 mp gyűjtésű idejű frémek), majd 1 óra múlva SPECT felvétel, 4 óra múlva kétirányú statikus képek készültek az axilláris és az ingunalis régiókról. Az ábrázolódott nyirokcsomó vetületét a bőrőn a megjelenés sorrendjében bejelöltük két irányból, ami alapján a kérdéses nyirokcsomót gamma-szonda segítségével lokalizálták a műtét során. A SLN meghatározásra kettős jelölést alkalmaztak ( a patent-blue festék beadása a műtét előtt fél órával történt.) Az eltávolított nyirokcsomók szövettani vizsgálata a módszertani leveleknek megfelelően sorozatmetszeteken történt, immun-hisztokémiai vizsgálatok segítségével. 


Eredmények. az ábrázolódott nyirokcsomók száma betegenként 1-4 között volt. Az 56 törzsi MM betegből 24 esetben több, mint egy nyirokrégióban jelent meg SLN. Az axilláris régióban 44, az inguinalis régióban 36, az egyéb régiókban 6 nyirokcsomó ábrázolódott, melyek lokalizálásában a SPECT technika segített. 16 esetben történt radikális blokkdisszekció, ami során összesen 20 metasztatikus nyirokcsomót távolítottak el. A korai dinamikus felvételek értékelése alapján minden esetben már korán ábrázolódott SLN. A műtétek során a vártnál kevesebb esetben észleltek kéken festődő nyirokcsomót (6 esetben nem volt festődés). 
 Következtetések: vizsgálatunk megmutatta a korai dinamikus képsorozat hasznosságát a SLN lokalizálásában, a SPECT technika pedig segített a mélyen fekvő nyirokcsomók pontosabb kimutatásában, kiemelten a törzsi, több nyirokrégiót érintő terjedés esetén. Technikai szempontból pontosabb a nyirokcsomó lokalizálás, ha előzetesen nem történt lebenyplasztikával végzett szövetpótlás. 
 
 
 
 
 
 [24] Progresszíven fennálló újszülöttkori sárgaság: epeúti atresia?
 Fejes Zs.1,2, Besenyi Zs.2, Lázár M.1, Pásztor Gy.1,3, Pávics L.1,2
 1Diagnoscan Magyarország affidea csoport, Szeged 2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Nukleáris Medicina Intézet, Szeged 3Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai Klinika, Szeged 
 
 Célkitűzés: Az újszülöttkorban fennálló progresszív sárgaságnak három fő oka lehet: neonatalis hepatitis, epeúti atresia vagy ductus choledochus cysta. A kórisme felállítása több szakma együttes közreműködésével történik. Szerzők a dinamikus choleszcintigráfia diagnosztikus értékét vizsgálták ilyen eseteken. 
 Módszer: Intézetükben 2009 és 2014 között 6 alkalommal kértek progresszív újszülöttkori sárgaság esetén dinamikus choleszcintigráfiát (3 fiú, 3 lány, átlagéletkor a vizsgálat időpontjában: 40 nap). Minden újszülöttnél több alkalommal volt acholias széklet, az össz bilirubin szint átlagosan: 211 umol/l, az indirekt bilirubin szintje átlagosan: 177 umol/l volt, továbbá a többi emelkedett májenzim érték mellett kiemelkedő a minden esetben jelentősen magas gamma-glutamil transzferáz érték (átlagosan 489 U/l). Neonatalis hepatitisben, mely utánozhatja az epeúti atresia

szcintigráfiás képét, egyik beteg sem szenvedett. A szcintigráfiát 99mTcBrIDA-val végeztük, felvételeket bélaktivitás egyértelmű megjelenéséig vagy maximum 24 óráig készítettünk. A képeket vizuálisan értékeltük 
 Eredmények: Négy esetben a szcintigráfiás kép alapján epeúti atresia kizárható volt. Ebből három esetben a sárgaság a klinikai kezelés hatására rendeződött, valódi oka nem derült ki. Egy esetben az icterust ductus choledochus cysta okozta. Ebben az esetben a centrális epeutak és az epehólyag is kirajzolódtak, mely ebben az életkorban kórjelző, kifejezett epeelfolyási nehezítettségre utal. Radiofarmakon csak a másnap készített felvételen jelent meg a belek vetületében. 
 A szcintigráfiás kép epeúti atresiára két esetben volt jellegzetes (24 óra elteltével sem volt bélaktivitás). Az egyik esetben főként a máj és a vesék ábrázolódtak, a másik esetben szokatlanul hosszan megfigyelhető volt a szív vetületében vérpool aktivitás.Mindkét esetben májbiopszia történt. Az első esetben az epeúti atresia igazolást nyert. A második esetben intrahepatikus kolesztázis igazolódott, az epeúti atresia a biopsia alapján kizárható volt, az állapotot a beteg anamnézisében szereplő kifejezett intrauterin haemolysis okozhatta. 
 Következtetések: Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a dinamikus choleszcintigráfia igen érzékeny módszer epeúti atresia kimutatására, azonban hozhat álpozitív eredményt, mely helytelen műtéti beavatkozást vonhat maga után. 
 Megállapítható, hogy az értékelés során önmagában a bélaktivitás megjelenésének hiánya nem elegendő az epeúti atresia diagnózisának felállításához. Nem megfelelően működő máj esetében a magas vérpool aktivitás és a vesén keresztüli secunder elimináció előtérbe kerülése kifejezetebb lehet. Valamint, mivel intrauterin haemolysis éretlen máj esetén, utánozhatja epeúti atresia képét, így ezen vizsgálatok előtt kiemelt figyelmet kell szentelni a kórtörténetnek. 
 
 
 
 [25] ÚJ alfa SUGÁRZÓ KÉSZÍTMÉNY BEVEZETÉSÉ A HAZAI NUKLEÁRIS MEDICINA OSZTÁLYOKON SUGÁRVÉDELMI SZAKÉRT?I LEÍRÁS 
 Porcs-Makkay László, Jóba Róbert, Czibor Sándor, Duffek László, Szilvási István 
 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ 
 
 Henry Becquerel 1896.03.01.-én uránt tartalmazó ércben felfedezi a

természetes radioaktivitást. 1898. 12. 26.-án Pierre Curie és Marie Sklodowska-Curie a Francia Akadémián bejelenti a rádium és polónium felfedezését. 1934-ben Frédéric Joliot-Curie és Irène Joliot-Curie felfedezi a mesterséges radioaktivitást. Végül Hevesy György a radioaktív nyomjelzés felfedezésével új tudományágat, a nukleáris medicinát alapozta meg. Az eltelt hosszú idő során a különböző bomlásformák és sugárzás típusok fokozatosan kerültek alkalmazásra. Az Alfaradin az első olyan készítmény, amely használata esetén a terápiás hatást alfa bomló radioizotópok alfa sugárzásával érik el. 
 Célom az volt, hogy egy szakértői leírást állítsak össze az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozata Módszertani levele megírásához. Szakértői leírásom sugárvédelmi használati útmutatóként használható az új alfa bomló radioizotóp a Xofigo (Alfaradin) bevezetésekor a hazai Nukleáris Medicina Osztályokon. 
 Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozata Módszertani levele, valamint a sugárvédelmi szakértői leírás alapján engedélyezte a Sugáregészségügyi Hatóság a Xofigo bevezetését és alkalmazását a Nukleáris Medicina Osztályokon. 
 A poszter ismerteti a 223Ra bomlásának legfontosabb fizikai paramétereit, biztonságos használatának részleteit, a kezelés módját, az esetleges kontamináció esetén teendőket, a személyzet dózisának becslését, a beteg-felvilágosítás lényeges elemeit és a szükséges sugárvédelmi óvintézkedéseket. 
 
 
 
 [26] Radioaktivitás monitorizálása a radioizotópos kezelésen átesett betegek otthonában
 Besenyi Zs. (1), Havasi F. (2), Müller B. (2), Pávics L. (1)
 Szegedi Tudományegyetem (1) Nukleáris Medicina Intézet, (2) Szofverfejlesztési Tanszék, Szeged
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Az ambulás radioizotópos kezelésen átesett betegek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy direkt módon is meggyőződhessenek az őket és a környezetüket érintő sugárterhelésről. Annak érdekében, hogy a betegek számára a közvetlen radioaktivitás mérését lehetővé tegyük, és az eredménytől függően szükség esetén közvetlenül orvosi tanácsokat is adjunk, indokolttá vált a telemedicina eszközeinek felhasználásával egy olyan mérőrendszer kidolgozása, melyet a beteg az otthonában kezel és az

eredményeket online módon a nukleáris medicina szakemberhez továbbítja. 
 MÓDSZER 
 Az elmúlt 2 éven TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0073 pályázat keretében megkezdtük egy, a beteg otthonában használható sugárzásmérő eszközzel okostelefonon keresztül kommunikáló mérőrendszer fejlesztését. Az sugárzásmérő eszköz kicsi, viszonylag olcsón beszerehető, a szoftver pedig vezeti a felhasználót egyrészt a beteg ottonában a radioaktív szennyezettség szempontjából kritikusnak számító helyek sugárszennyezettségének mérésében, másrészt interaktív módon tájékoztatja a beteget a szükséges óvintézkedésekről. A szoftveres döntéstámogatás segít a mért értékek elemzésében, indokolt esetben az orvosi konzultáció kezdeményezésében. 
 EREDMÉNYEK 
 A rendszer prototipusa elkészült, melynek főbb elemeit mutatjuk be a prezentációnkban. Olyan mobil eszközt adunk betegeink és a betegek ellátásában résztvevők (pl. betegszállító) kezébe, mely interaktív módon, egyszerűen tájékoztatja a felhasználót a sugárhigénés óvintézkedésekről. Mérhetővé válik továbbá a környezet sugárterhelése, szükség esetén hanggal, rezgéssel jelez, illetve az adatok továbbításával személyreszabott tanácsadásra nyújt lehetőséget. Megfelelő alkalmazás mellett a nukleáris medicinia szakemberei távfelügyeletet is biztosíthatnak az esetleges problémák elhárítására. 
 KÖVETKEZTETÉS 
 Rendszerünk egyrészt megnyugtatja a betegeinket, családtagjaikat és eloszlatja a kétségeiket, félelmeiket, másrészt minimalizálhatja a megfelelő tájékoztatás révén a könyezetben élők sugárterhelését. 
 
 
 
 [27] FDG-PET/CT szerepe a fej-nyak tumorok besugárzás tervezésében
 
 Besenyi Zs. (1), Kovács S. (1), Urbán Sz. (2), Hideghéty K. (3), Lengyel Zs. (4), Pávics László (1)
 Szegedi Tudományegyetem (1) Nukleáris Medicina Intézet, (2) Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék, (3) Onkoterápiás Klinika, Szeged, (4) Pozitron Diagnosztika Kft. Budapest 
 
 CÉLKITŰZÉS 











A korszerű onkológiai ellátás során az FDG-PET/CT-nek nemcsak a pontos stádium meghatározásban van jelentősége, hanem szerepet kap a besugárzás tervezésében is. A vizsgálat célja, hogy összehasonlítsuk a besugárzástervezéshez készült topoCT, valamint az FDG-PET/CT vizsgálat alapján meghatározott tumor térfogatot. MÓDSZER 
 Hetven fej-nyak tumoros beteget vizsgáltunk. CT illetve FDG-PET/CT vizsgálat készült 3 héten belül, a későbbi besugárzási pozícióban. Első lépésben 3 független szakember 8 különböző méretű tumor kontúrozását végezte el FDG-PET/CT és CT felvételeken, hogy meghatározzuk az alkalmazott manualis kiejlölés intra- és interobserver variabilitást. A besugárzástervezéshez mind a hagyományos CT-alapú topometriás szeleteken, mind az FDG-PET/CT felvételeken elvégeztük a céltérfogatok manuális kontúrozását, és meghatároztuk a besugárzási tumor térfogatot (GTV-cm3). A kézi kijelölés alapján meghatározott tumor térfogatokat nemcsak számszerűn, hanem geometriai módszerrel is összehasonlítottuk. 
 EREDMÉNYEK 
 A módszer intra- és az interobserver variabilitása az egyes megfigyelők kontúrozása között nem mutatott szignifikáns eltérést. /Intraklassz korreláció: interobszerver: PET r=0,994, CT r=0,999, intraobszerver: PET r=0,992, CT r=0,998/. Összességében a FDG-PET/CT-vizsgálat alapán meghatározott besugárzási céltérfogat az esetek 98 %-ban (69/70) különbözött a topoCT alapján megjelölt térfogattól. Tíz esetben (14 %) a tumor térfogat a metabolikus információk alapján nagyobb, 59 esetben (84 %) kisebb lett. A két módszer alapján meghatározott céltérfogatok szignifikáns különbséget mutattak (kétmintás t-próba, p‹0,0001). Az eredményeink alapján (regressziós analízis) a kisebb térfogatú tumorok esetében a CT vizsgálat alulbecsülheti, nagyobb tumorok esetében túlbecsülheti a tumor céltérfogatát. A geometriai összehasonlítás során a tumor-térfogatelemek geometriája nagy variabilitást mutatott. 
 KÖVETKEZTETÉS 
 Az FDG-PET/CT vizsgálat eredménye az esetek jelentős részében módosítja a tumor térfogatot, mely alapja a valós besugárzási mezőnek, ezáltal segítségünkre van a viabilis tumorszövet pontosabb meghatározásában, a rizikószervek dózisterhelésének csökkentésében. Vizsgálataink alapján megállapítható hogy a CT és az FDG-PET vizsgálat a tumorok két különböző tulajdonságát mutatja, és ezek az információk együttesen szükségesek a megfelelő terápiás terv elkészítésében. 


[28] Incidentális léziók FDG-PET/CT vizsgálatokban
 Sipka G. (1), Besenyi Zs. (1), Lengyel Zs. (2), Pávics L. (1)
 Szegedi Tudományegyetem (1) Nukleáris Medicina Intézet, Szeged, (2) Pozitron Diagnosztika Kft., Budapest
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Az onkológiai diagnosztikában széles körben FDG PET/CT vizsgálatokat végeznek. A metabolikus leképezés során a primer tumorral összefüggő eltérések mellett, gyakran incidentális léziókat is felfedezhetünk. Vizsgálat célja, hogy „rutin” FDG-PET/CT vizsgálatok során a primer daganattal összefüggésbe nem hozható, más eredetű tumor gyanús FDG halmozások eredetét retrospektív analízissel megvizsgáljuk. Az utánkövetés során meghatározzuk az elváltozások pontos természetét. 
 MÓDSZER 
 Munkánk során különböző onkológiai indikációban elvégzett 326 FDG-PET/ CT vizsgálat eredményeit dolgoztuk fel a telemedicina módszereinek segítségével (229 férfi, 97 nő; átlagéletkor: 57,4 év). A leletek eredményeit aszerint csoportosítottuk, hogy szerepelt-e a leírásban az egyes betegek primer tumorával összefüggésbe nem hozható kóros halmozás. A szelektált esetek minimum kétéves utánkövetése történt, meghatároztuk (a szövettani tipizálásra törekedve) a leírt incidentális elváltozások pontos természetét, elhelyezkedés és állapot szerint csoportosítottuk. Az incidentális eltéréseket malignitás szerint csopotosítottuk. Benignusnak tekintettük a szövettanilag igazolt jóindulatú léziókat, illetve azokat az eltéréseket, melyekről a minimum kétéves utánkövetés során sem jelentkezett klinikailag malignitásra gyanú. Malignusnak a szövettanilag igazolt eltéréseket tartottuk. 
 EREDMÉNYEK 
 A 326 beteg közül 112 esetben (34,36%) nem várt FDG halmozást, malignus vagy benignus daganatot sejtető elváltozást találtunk. Lokalizáció szerint az incidentalis találatok legnagyobb része a gastrointestinalis rendszerben 35 %(42/112) valamint a fej-nyak régióban 35 % (42/112) ábrázolódott, a fennmaradó 30 % (28/112) tüdő, urogenitalis rendszer, bőr és egyéb lokalizációkban volt. A gastrointesztinális rendszer tekintetében a legtöbb eltérést a colonban találtuk 57% (24/42) melyek közül azonban egy sem volt malignus. A gyomor léziói döntően rosszindulatú folyamatra utaltak. A malignusnak talált fej-nyaki eltérések zöme a primer folyamat metasztázisa volt 77 % (10/13). A pajzsmirigyben kimutatott dúsulások azonban meglepő módon nem utaltak rosszindulatú daganatra. AZ egyéb elváltozások közül a mellékvese és a tüdő FDG halmozásai közel egyforma

gyakorisággal a primer folyamat áttétei illetve második malignus folyamatok voltak. 
 KÖVETKEZTETÉS 
 Összességében az FDG-PET/CT vizsgálatok jelentős részében, mintegy harmadában váratlan incidentális léziókat mutatunk ki. Legtöbb esetben a fej-nyak és az emésztő szervrendszer területén látható malignus betegségre gyanús jel. Addig, amíg a fej-nyaki eltérések zömmel a primer folyamattal függenek össze, a gyomor eltérései nagy valószínűséggel második primer malignus tumort jeleznek. Vizsgálatunkban a colon és pajzsmirigy eltérései zömmel jóindulatú elváltozásokat sejtetnek.
 
 
 
 [29] Az FDG-PET/CT prediktív és prognosztikus értéke és különbözõ válaszmérõ kritériumok alkalmazhatósága az emlõrák primer szisztémás terápiája során 
 Tőkés Tímea [1]; Szentmártoni Gyöngyvér [1]; Kajáry Kornélia [2]; Lengyel Zsolt [2]; Torgyík László [1]; Somlai Krisztián [3]; Tőkés Anna-Mária [4]; Kulka Janina [5]; Dank Magdolna [1; Györke Tamás [6],[7]. 
 [1]Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Onkológiai Részleg [2]Pozitron Diagnosztika Kft [3]Szent Margit Kórház [4]MTA-SE Tumor Progresszió Kutató Csoport [5]SE II.sz. Patológiai Intézet [6]SE Nukleáris Medicina Tanszék [7]Scanomed Kft, Budapest 
 
 Célkitűzés: Vizsgálatunkban egy egyszerűsített, a metabolikus tumorválaszt értékelő (mPET) és egy, a kombinált, morfológiai szempontokat is figyelembe vevő (cPET) PET/CT válaszkritérium rendszer összehasonlítását tűztük ki célul, felmérve a két rendszer hatékonyságát a patológiai komplett remisszió (pCR) predikciójában, valamint prognosztikai értéküket a progresszió-mentes (PFS) és teljes túlélés (OS) tekintetében. 
 Módszer: 71, primer szisztémás terápiában (PST) részesült emlődaganatos beteget vontunk be vizsgáltunkba. A PST kezelés megkezdése előtt, valamint azt követően is történt FDG-PET/CT vizsgálat. A tumorválasz értékelése során mértük a Standard Felvételi Hányados maximális értékének (SUVmax) valamint a daganatok méretének változását. A tumorválaszt értékeltük a daganatok metabolikus változása alapján (mPET rendszer) és kombinált, a viabilitás mellett a morfológiai változásokat is figyelembe vevő módszerrel is (cPET). Mindkét módszer hatékonyságát értékeltük az elért pCR függvényében. Emellett vizsgáltuk a betegcsoportban a biológiai szubtípusok eloszlását, és a szubtípusok

hatását a daganatok metabolikus aktivitására, morfológiai válaszára, valamint az alkalmazott kritériumrendszerek szerinti tumorválasz mérésre. 
 Eredmények: 23/71 beteg esetében alakult ki pCR (32.4%). A pCR-/nonpCR betegcsoportok elkülönítésében a PET/CT igen jól teljesített. A pCR/ non-pCR betegcsoport összehasonlítása során szignifikáns különbséget találtunk a primer daganatok SUVmax (p=0.000012) és méret (p=0.00016) változását tekintve. A válaszkritériumok alkalmazása során a kombinált, metabolizmuson és morfológián alapuló elkülönítés (cPET) bizonyul pontosabbnak, megelőzve a csak viabilitáson alapuló válaszmérést (mPET). cPET esetében magasabb szenzitivitást (75% vs. 43.75%) és negatív prediktív értéket (60% vs. 43.75%) mértünk, alacsonyabb fals negatív esetszámmal (12 vs. 27), mint az mPET kritériumok esetén. Noha szignifikáns eltérést találtunk az egyes biológiai szubtípusok szerint mind az FDG-felvétel változását, mind a tumorméret csökkenését tekintve (p=0.0044; p=0.035), a szubtípusok nem voltak hatással az mPET, illetve cPET kritériumok szerinti válaszmérésre (p=0.7405; p=0.0529). Vizsgálatunkban sem a klinikai komplett remisszió (az mPET illetve cPET kritériumok szerint), sem a pCR nem mutatott szignifikáns összefüggést a túléléssel. 
 Következtetések: Eredményeink alapján a kombinált, metabolizmuson és morfológián alapuló elkülönítés (cPET) bizonyult pontosabbnak a pCR kimutatásában a csak metabolizmuson alapuló válaszméréssel (mPET) szemben az FDG-PET/CT vizsgálatok kiértékelése során. A biológiai szubtípusok heterogén betegcsoportokban mutatott kedvezőtlen hatása a tumorválasz mérésére az alkalmazott mPET és cPET kritériumrendszerek esetén nem jelentkezett. 
 
 
 
 
 
 [30] SPECT REKONSTRUKCIÓ OPTIMALIZÁLÁSA IDŐFELOSZTÁSON ALAPULÓ ZAJELEMZÉSSEL
 Varga József [1]; Forgács Attila [2]
 [1] Debreceni Egyetem ÁOK Nukleáris Medicina Intézet [2] ScanoMed Kft, Debrecen 
 
 CÉLKITŰZÉS: A rekonstrukció optimális módszerének és paramétereinek kiválasztásához egy-egy vizsgálattípushoz a kép szerkezetére, mintázatára valamint zajtartalmára vonatkozó információra lenne szükség, amelyek

általában a betegvizsgálatokról nem állnak rendelkezésünkre. Ha azonban a begyűjtési időt gyors váltogatással felosztjuk két kép között, akkor ezek csak a zajban különböznek; vagyis a különbségük alapján becsülhető az összegük zajtartalma. Korábban azt találtuk, hogy a különbségkép nagy térfrekvenciájú komponensei ténylegesen egybeestek a “hagyományos” kép nagy frekvenciájú összetevőivel planáris gamma-kamerás, SPECT és PET vizsgálatok, valamint szűrt visszavetítéses és fokozatos közelítéses rekonstrukció esetén is, a gyakorlatban szokásos zajosság és iterációszám mellett. 
 Jelen munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan alkalmazhatók a megőrzött térfrekvencia-tartományt jellemző mutatók szívizom-perfúziós SPECT vizsgálat különböző rekonstrukcióinak összehasonlítására. 
 MÓDSZER: Egy mellkasfantom „szívfalát” és a környező „mellkasi” területet töltöttük fel különböző Tc-99m aktivitáskoncentrációjú vízzel. A fantomról 3 különböző gyűjtési idővel 360 fokos íven, 96 vetületi irányból SPECT begyűjtést készítettünk. A középső gyűjtési időt úgy választottuk meg, hogy a szíven keresztül haladó metszetekben a rutin betegvizsgálatokéhoz hasonló összbeütésszámot adjon; a másik kettő beütésszáma ennek 34%a illetve 320%-a volt. Mindegyik vetületből két azonos idejű kép készült, mintha kapuzott szívvizsgálatot gyűjtenénk két képes felosztással. A begyűjtött adatokból (időablakonként külön) 6 féle rekonstrukciót végeztünk az InterView XP programcsomaggal: simítás nélküli, csak ramp-szűrt visszavetítéssel (RAMP), kétféle szűrt visszavetítéssel (FBP, MYO), OS-EM iteratív rekonstrukcióval, valamint a vetületi képen alkalmazott két dimenziós „optimális” Wiener-szűrést követő ramp-szűrt visszavetítéssel (wRamp) és iteratív rekonstrukcióval (wOSEM). Az iteratív rekonstrukciónál a lépésszámot 3 és 20 között változtattuk. 
 Az identikus, csak zajban különböző metszeti képpárokból kiszámoltuk a zajhányad-görbét a térfrekvencia függvényében, majd erre Boltzmannfüggvényt illesztettünk, és annak letörési frekvenciájával jellemeztük a rekonstrukció során megőrzött komponensek tartományának szélességét. 
 EREDMÉNYEK: Az összehasonlításokhoz a bal kamra üregén áthaladó metszetek átlagos letörési frekvenciáját használtuk. A metszetekben megjelenő jel térfrekvencia-tartományának szélessége a begyűjtött beütésszámmal minden rekonstrukciós módszerrel nőtt, de nem egyforma mértékben. A legzajosabb képeken a MYO és a wOSEM teljesített legjobban, míg a rutinban használatos statisztikájú képeken az OSEM elérte a wOSEM minőségét. A rutinban használatosnál sokkal jobb statisztikájú vizsgálatoknál a különbségkép némileg alulbecsülheti a zajt. Az OS-EM rekonstrukcióval a rutinhoz hasonló beütésszámnál a bal szívkamra

üregén átmenő metszetek átlagos letörési frekvenciája 7 közelítő lépésnél adta a maximumot. 
 KÖVETKEZTETÉS: Vizsgálataink azt mutatták, hogy a módszer alkalmas egyrészt a különböző rekonstrukciós eljárások összehasonlítására, másrészt egy adott rekonstrukciós eljárás (szűrési illetve iterációs) paramétereinek optimalizálására, valódi betegvizsgálatokon, akár egyénre szabottan is. 
 
 
 
 [31] 18F-izotóppal jelzett lipidek elõállítása liposzómás gyógyszerkészítmények PET vizsgálatára 
 Varga Anikó[1], Kaposy Nándor[3], Forisek Judit[1], Meskó Zoltán[1], Rohács László[1], Mátyás Aurél[1], Gyurkó István[2], Varga Zoltán[2], Tóth Gyula[1] 
 1: Pozitron-Diagnosztika Kft, Budapest 2: MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest 3: Imanova Ltd, London 
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Pozitron bomló izotóppal jelzett lipidek alkalmasak lehetnek liposzómás készítmények in-vivo vizsgálatára pozitron emissziós tomográfiával. Munkánk célja a 18F izotóppal történő jelzés lehetőségének vizsgálata volt különböző lipidszármazékok esetén. Összehasonlítást nyújtunk egy szakirodalomból ismert 18F jelzett lipid, a 3-[18F]fluoro-1,2-dipalmitoilglicerol ([18F]FDP), és egy új foszfolipid származék, a (R)-2,3bisz(palmitoiloxi)propil-2-(3-((2-(2-[18F]fluoroetil)-2H-1,2,3-triazol-4il)metoxi)-propánamido)-etil-foszfát ([18F]DPPEP) szintézisének körülményei, valamint azok gyakorlati alkalmazhatóságának tekintetében. 
 
 MÓDSZER 
 Első lépésben a 3-tozil-1,2-dipalmitoil-glicerol (Ts-DPG) és a (R)-2,3bisz(palmitoiloxi)propil 2-(3-(prop-2-iniloxi)propánamido)etil-foszfát (DPPEP) inaktív prekurzor vegyületeket preparáltuk. A Ts-DPG szintézise esetén irodalomi eljárást követtünk, míg a DPPEP esetén az 1,2-dipalmitoilsn-glicero-3-foszfoetanolamin és a 3-(prop-2-iniloxi)propánsav-szukcinimidil észter közötti reakciót alkalmaztunk. 
 A 18F izotóp beépítése a Ts-DPG-be Advion NanoTek mikroáramlásos reaktor segítségével (2 m x 0,1 mm) SN2 nukleofil szubsztitúciós reakcióban történt. A szintézis paramétereit optimalizáltuk: 100-180°C-os tartományban vizsgáltuk a fluorozást; a 18F kinyerésére használt eluens

összetételét 5-15 mg/ml Kriptofix 222 koncentrációtartományban változtattuk; a Ts-DPG prekurzor koncentrációt pedig 0,3-4,8 mg/ml között; míg az áramlási sebességet 10-110 µL/perc tartományban. A jelzett nyers [18F]FDP szabad fluoridtól és a prekurzor feleslegétől történő tisztítását SepPak Plus Silica oszlopokon végeztük normál fázisú elúcióval. A [18F]FDP további megítélése érdekében e jelzett lipidet kereskedelmi forgalomban beszrezhető Caelyx liposzómás készítménnyel konjugáltuk. 
 A [18F]DPPEP előállítását a máshol részletezett módszer alapján szintetizált [18F]fluoro-etilaziddal ([18F]FEA) végeztük. A DPPEP alkincsoportja és a [18F]FEA azid-funkcionalitása közötti cikloaddíciós reakciót („klikk-kémia”) Cu(I)-THPTA (tris(3-hidroxipropil-triazolilmetil)amin) katalízis mellett végeztük. A tiszta [18F]DPPEP-t Sephadex-G25 oszlopon nyertük ki a reakcióelegyből, aminek konjugációját ebben az esetben is Caelyx liposzómával végeztük. 
 A jelzett lipidekkel, és Caelyx liposzómákkal egészséges Balb/C és Nu/Nu egértörzsből származó egyedeken bio-eloszlás vizsgálatokat végeztünk „kisállat” PET-MRI berendezés segítségével. 
 





EREDMÉNYEK 
 Mindkét inaktív prekurzor molekulát (Ts-DPG és DPPEP) preparatív mennyiségben, és tisztán preparáltuk laborunkban, amit LCMS és 1H-NMR és 13C-NMR vizsgálatok igazoltak. 
 A mikroáramlásos reaktorral a [18F]FDP szintézise optimálisan 145°C-on, 20 µL/perc áramlási sebességgel, 1,5 mg/ml prekurzor koncentráció mellett volt megvalósítható, az elérhető maximális jelzési hatásfok pedig 55% körül volt. A jelzés és a tisztítás együttes időigénye 100 perc volt, így 1,1 GBq [18F]FDP-t állítottunk elő 98%-os radiokémiai tisztasággal. 
 A [18F]DPPEP szintézise esetén a [18F]FEA akár 20 GBq-es mennyiségben, 30 percen belül rendelkezésünkre állt. A klikk-reakció közel 100%-os hatásfokkal végbement 4 µmol/ml DPPEP koncentráció mellett, 60°C-on, 40 perc alatt. A [18F]DPPEP a vizes fázisú reakcióelegyből tisztán kinyerhető volt méretkizárásos kromatográfiával azáltal, hogy e lipid önmagában liposzóma-szerű és méretű formában van jelen vizes oldatban. Ezzel a módszerrel 5 – 8 GBq,(> 95%-os tisztaságú) [18F]DPPEP volt előállítható 70 perc alatt 18F-ból kiindulva. 
 A további eredményeink szerint a [18F]FDP lipid csak 1 % körüli hatásfokkal, a [18F]DPPEP pedig közel 60%-os hatásfokkal épült be a Caelyx-liposzómába. A dinamikus állatkísérletek igazolták a lipid májkiválasztódását, míg a jelzett liposzóma jellemzően a véráramban maradt. 


KÖVETKEZTETÉS 
 Eredményeink alapján egyértelmű előnyt igazoltunk a [18F]DPPEP lipid mellett. E trészer radiokémiai szintézise megbízhatóbban, gyorsabban valósítható meg és nagyobb hozam mellett, mint [18F]FDP esetében. Ugyanakkor a [18F]DPPEP a liposzómák kettősrétegű foszfolipid membránjába is képes beépülni, úgy hogy közben a liposzóma integritása változatlan marad. Jelenleg nincs irodalmi adat arra vonatkozóan, hogy hasonlóan kedvező tulajdonságú PET radiofarmakon állna rendelkezésre liposzómák bio-eloszlásának megítélésére. 
 
 
 
 
 
 [32] Korai terápiás válasz értékelése 18F-FDG PET/CT-vel májáttétet adó colorectalis carcinoma elsővonalbeli célzott kezelése során
 Németh Zsuzsanna (1), Lengyel Zsolt (2), Boér Katalib(1), Wijker Wouter (3), Borbély Katalin (4)
 1 Szent Margit Kórház, Onkológiai Osztály 2 Pozitron-Diagnosztika Kft. 3 SMS Oncology Biometric Unit Auxiliis Pharma Ltd 4 Országos Onkológiai Intézet 
 
 Cél: A vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy mennyire hasznos eszköz a 18F-fluorodeoxyglucose (18F-FDG PET/CT) a terápiás válasz értékelésében elsővonalbeli biológiai terápia (cetuximab vagy bevacizumab) és kemoterápia kombinálása esetén metasztatikus colorectalis carcinomában szenvedő betegeinknél. 
 Módszer: 2014 áprilisa és novembere között 11 olyan metasztatikus vastagill.végbélrákos beteget vontunk be a vizsgálatba, akik elsővonalbeli célzott kemoterápiás kezelést kaptak. Kiindulási 18F-FDG PET/CT és CT vizsgálatot végeztünk a szisztémás terápia megkezdése előtt. A 2. ciklus kezelést 18F-FDG PET/CT, a 3. ciklus kezelést pedig CT vizsgálat követte a terápiás válasz értékelése céljából. Az alkalmazott kemoterápia FOLFIRIprotokoll volt ( 1.nap 180mg/m2 irinotecan, 1-2.nap 200mg/m2 leucovorin, 1-2.nap 400mg/m2 bolus 5-FU és 1-2.nap 600mg/m2 cont. 5-FU 22 órás infúzió), amelyet vagy cetuximabbal vagy bevacizumab-bal kombináltunk. A cetuximab a 2-, 3-, 4-, exon vad-típusú RAS-t hordozó daganatok esetében került alkalmazásra, míg a bevacizumabot a RAS-statustól függetlenül alkalmaztuk. Vizsgálatunkban a májáttétek értékelésére összpontosítottunk, azaz minden beteg esetében volt legalább egy 2cm-es mérhető laesió a

májban. A SUVmax értéket mértük a kiinduláskor és a 2.ciklus kemoterápiát követően és az FDG felvétel relatív változását (delta-SUV) is kiszámoltuk. Eredményeinket az EORTC (European Organisation for Research and Treatment of Cancer) FDG válasz kritériumok szerint értékeltük. 
 Eredmények: Az összes beteg alkalmas volt a terápiás válasz értékelésére. Az EORTC PET/CT kritériumait figyelembevéve nyolc betegnél parciális metabolikus választ (PMR), három betegnél pedig progresszív betegséget (PMD) igazolt a PET/CT vizsgálat. Akkor, ha a SUVmax csökkenése meghaladta a 25%-ot reagáló, amennyiben pedig a SUVmax csökkenése kevesebb volt, mint 25% nem-reagáló csoportba soroltuk a betegeket. A CT alapján a RECIST kritériumok szerint is értékeltük a válaszadást (CR, PR, SD). Abban a nyolc esetben, ahol a PET/CT partiális remissziót mutatott, a CT vizsgálat csupán stabil betegséget igazolt. Egy esetben csupán a PET/ CT mutatta ki az új laesiót a májban, amit a CT nem detektált. 
 Következtetések: Kezdeti eredményeink alapján a tumorban észlelhető morfológiai és metabolikus válaszok eltérhetnek és ezek figyelembevétele megváltoztathatja terápiás döntéseinket. A SUVmax érték változás hasznos eszköznek tűnik a terápiás válasz értékelésében a metasztatikus colorectalis carcinomában szenvedő betegek esetében is. 
 
 
 
 [33] Egy 99mTc-izotóppal jelzett monoklonális antitest előállítása humán diagnosztikai célokra
 Rohács László[2], Szerdahelyiné Dékány Márta[2], Meskó Zoltán[2], Varga Anikó[2], Mátyás Aurél[2], Besenyi Zsuzsanna[1], Tóth Gyula[2], Pávics László[1].
 [1]: Szegedi Tudományegyetem, Nukleáris Medicina Intézet, Szeged [2]: Pozitron-Diagnosztika Kft,. Budapest 
 
 Célkitűzés: 
 Az Infliximab nevű monoklonális antitest egy elsősorban Crohn betegségben (CD) alkalmazott hatóanyag. Munkánk célja az volt, hogy ezt az antitestet 99mTc izotóppal jelöljük szulfhidril-csoportokkal történő koordinációban annak érdekében, hogy egy stabil, humán célra felhasználható radiofarmakont nyerjünk, amely alkalmas CD-ben szenvedő betegek esetén a gyulladásos terület in-vivo lokalizációjára SPECT képalkotó módszer segítségével. 
 Módszer: 
 Antitestek 99mTc izotóppal történő jelzésének egyik lehetséges módja az,

amikor redukcióval szabad szulfhidril-csoportokat hoznak létre az antitesten, amelyhez aztán az izotóp viszonylag egyszerűen és gyorsan koordinálható. Ezt a metodikát követve az általunk kidolgozott jelzési folyamat tulajdonképpen két fontosabb lépésre volt tagolható: a 99mTc jelzésre alkalmas kötőhelyek kialakítására Infliximab monoklonális antitesten, illetve az izotópos jelölés és tisztítás kivitelezésére. 
 
 Az első részben az antitestek jellegzetes harmadlagos térszerkezetének biztosításában is résztvevő diszulfid-hidak egy kis hányadát kontrollált módon (100:1 mólarányban) DL-ditiotreitollal (DTT) redukáltuk foszfátpufferben oldott Infliximabon. A redukált monoklonális antitesteket preparatív PD-10 típusú Sephadex G25 géloszlopon különítettük el a DTT reagens feleslegétől. A kialakított SH-csoportok antitestenkénti számát spektrofotometriával 412 nm-es hullámhosszon határoztuk meg ciszteinstandardsorral történő összehasonlító mérésekkel. HPLC módszerrel vizsgáltuk a DTT redukált (-(SH)2) és oxidált (–S-S) formájának koncentrációját a redukált Infliximab oldatában. A kromatográfia során Aquasil-C18 oszlopot, mobilfázisként 0,1%-os trifluorecetsavat használtuk 1,2 ml/perc áramlási sebességgel és 220 nm-en UV detektorral. 
 Az SH-kötőhelyek diszulfid hidakká való spontán oxidációját kis mennyiségű 2-merkaptoetanol tárolás előtti hozzáadásával akadályoztuk meg. 
 
 A radiokémiai jelzéshez 99Mo/99mTc generátorból származó [99mTc]pertechnátot, valamint kompetitor ligandként nátrium-oxidronátot (HDP) használtunk. A jelzés hatásfokát Zorbax GF-250 HPLC-SEC oszlopon követtük, 2mM-os EDTA és 0,1 M-os foszfát tartalmú mobil fázissal 0,5 ml/perc áramlási sebesség mellett, valamint UV- (254nm), illetve radioaktivitás detektálással. A sterilre szűrt radiofarmakon 5 órán belül volt felhasználható. 
 
 Eredmények: 
 
 A redukció következtében a későbbi izotóp koordinációjához szükséges mennyiségű szabad SH-csoport jött létre, amely méréseink szerint 8 – 18 szulfhidril-csoportot jelentett antitestenként. Ilyen kismértékű módosítás azt jelenti, hogy az antitest eredeti térszerkezete nem változott meg a redukció következtében. Az redukált, és 2-merkaptoetanollal (< 200:1 2-Me/ Infliximab mólarány) stabilizált Infliximab oldat, amely diagnosztikus célra porciózva mindössze 0,2 mg antitestet tartalmazott üvegenként fagyasztva

legalább 2 évig alkalmas maradt a jelzés céljára. 
 A jelzés során 0,2 mg redukált Infliximab tartalmú üvegből 1350 és 3700 MBq közötti aktivitású [99mTc]Infliximab oldatot nyertünk 10 perc alatt, szobahőmérsékleten, amely 1 - 3 beteg vizsgálatára volt elegendő. A jelzés hatásfoka 70 - 90 % között változott, ezért szükséges volt a jelzett radiofarmakon tisztítása steril, izotóniás oldattal kondicionált PD-10 géloszlopon. Ennek során a jelzett antitestet > 95%-os tisztaságban kaptuk meg, míg a [99mTc]HDP, és a pertechnetát radiokémiai szennyezők mennyisége gyakorlatilag eliminálódott. A jelölt antitest 4,5 perc körüli főcsúcsot eredményezett a standard Infliximab retenciós idejével megegyezően. Az alkalmazott kromatográfiás rendszerben a 99mTcO4- 8,9 perc, míg a 99mTc-HDP komplex 6,1 perc környékén detektálható, így ez az analitikai módszer kiválóan alkalmas volt a nyomjelző tisztaságának meghatározására. 
 
 Következtetés: 
 
 A fejlesztési munka eredményeként sikerült előállítani 99mTc jelzett Infliximab radiofarmakont, ami steril, humán célra használható, és az általunk kidolgozott eljárásban csak jól meghatározott, alacsony koncentrációban alkalmaztuk az irodalomban elterjedten használt, de viszonylag toxikus 2-merkaptoetanolt. A 99mTc-Infliximab nyomjelzőanyag megkapta a GYEMSZI engedélyét a közeljövőben megvalósuló klinikai kipróbálásra. 
 
 
 
 [34] Egy 18F-izotóppal jelzett ?klikk-reagens? szintézise biomulekulák, és nanorészecskék nyomjelzésére 
 Meskó Zoltán1, Kaposy Nándor3, Szerdahelyiné Dékány Márta1, Varga Anikó1, Tóth Illés1, Mátyás Aurél1, Varga Zoltán2, Tóth Gyula1. 
 1: Pozitron-Diagnosztika Kft, Budapest 2: MTA Természettudományi Kutaóközpont, Budapest 3: Imanova Ltd, London 
 
 Célkitűzés: 
 Munkánk célja olyan, 18F izotóppal jelzett reagens szintézise volt, amely alkalmas lehet peptidek, fehérjék, vagy lipidek, de akár nonorészecskék, mint például a liposzómák pozitron bomló izotóppal történő hatékony nyomjelzésére. Tekintve, hogy az alkin-tartalmú vegyületek és azidszármazékok közötti cikloaddíció, az úgynevezett klikk-kémia módszere

számos bioaktív vegyület szintézisében igen hatékonyan használható, ezért e terület vizsgálatába mi is bekapcsolódtunk egy alkalmas klikk-reagens, a [18F]fluoro-etilazid ([18F]FEA) szintézisének hazai bevezetése révén. 
 
 Módszer: 
 Első lépésként preparáltuk a későbbi radiokémiai reakcióhoz szükséges toluolszulfonsav-2-azidoetil-észter (Ts-AEE) prekurzor vegyületet, valamint a FEA oaktív változatát. E vegyületeket preparatív kémiai úton állítottuk elő kissé módosított irodalmi eljárások alapján 
 A [18F]FEA reakciókörülményeinek optimalizálását Advion NanoTek mikrokémiai modulon végeztük a minél nagyobb jelzési hatásfok elérése érdekében. A módszerfejlesztéshez 1 ml 6,5 mg/ml koncentrációjú Ts-AEE prekurzor acetonitriles oldatát használtunk. A 18F izotópot Eclipse-HP ciklotronnal állítottuk elő 18O(p,n)18F magreakcióval 95 %-os 18O-dúsítású vízből. A keletkezett 18F ionokat Chromafix 30-PS-HCO3 – anioncserélő oszlopon választottuk el, az elúcióhoz 11,6 mg/ml K2CO3 és 36,6 mg/ml Kriptofix 2.2.2. 50%-os víz-acetonitril elegyét alkalmaztuk. A vizsgált hőmérsékleti tartomány 60 – 130 °C volt, míg a mikroreaktorban az áramlási sebesség 20 és 120 µl/min között változott. 
 Az optimalizált reakcióparaméterek ismeretében preparatív mennyiségben szintetizáltuk a [18F]FEA-t TracerlabFDG modulon, amihez átalakított szintézis kazettát használtunk, valamint módosított programot írtunk. A jelzéshez jellemzően 30 – 40 GBq közötti kezdeti aktivitású [18F]fluorid-iont használtunk. A reakcióedényben a jelzést 105 °C-on, 10 percig folytattuk. A képződött [18F]FEA-t ezután átdesztilláltuk 85 °C-on, 8 perc alatt egy összesen 4ml vizet tartalmazó gyűjtőedénybe. A termék azonosítását és radiokémiai tisztaságát HPLC-vel vizsgáltuk RP-MS oszlopon, 10 perces lineáris gradiens elúcióval. Az eluens acetonitril és (pH=9,3) 10mM ammónium-acetát elegye volt, melyben az acetonitril aránya a kezdeti 40 %-ról 70 %-ra változott. A detektálás UV-detektorral (245 nm), illetve gamma-detektorral történt. A [18F]FEA-val együtt átdesztillálódó acetonitril mennyiségét gázkromatográfiával mértük. 
 A tiszta [18F]FEA-val próbajelzést végeztünk a Gluc-[Lys0,Lys(ivDde)5]TOCA alkinezett peptiddel Cu(I)-THPTA (tris(3-hidroxipropiltriazolilmetil)amin) katalízis mellett. 
 
 Eredmények: 
 Az Ts-AEE prekurzor molekulát preparatív mennyiségben, és tisztán preparáltuk az elvégzett LCMS vizsgálatok tanúsága szerint. Az inaktív „hideg” FEA standardot csak oldatban lehetett előállítani. 


A mikroáramlásos rektorban az optimális 125 oC-on 95% feletti jelzési hatásfokot sikerült elérni 20 ul/perc áramlási sebesség mellett. A preparatív, úgynevezett „pot”-reakcióhoz 105 oC-os reakcióhőmérséklet is elegendő volt (10 perc). A desztilláció során kerestük azt a legalacsonyabb desztillálási hőmérséklet és legrövidebb időt, amikor az illékonyabb [18F]FEA nagyobb része már átdesztillálódott (jellemzően 10 - 15 GBq, 60% körüli bomláskorrigált hozam), de még elfogadhatóan alacsony (< 20 v/v%) maradt az acetonitril koncentrációja a desztillátumban. (Érzékenyebb klikk-reakciók számára C-18 SepPak-on a [18F]FEA oldata tovább tisztítható, így egészen 1 v/v% alá szorítható az acetonitril mennyisége.) A [18F]FEA oldatában a desztillációs lépésnek köszönhetően sem a Ts-AEE prekurzor, sem a [18F]fluorid ion szerint nem volt kimutatható radio-LCMS viszgálattal. 
 A [18F]FEA klikk-reagensként történő beépülési hatásfoka a Gluc-TOCA alkinezett peptid származékba 40 %-os volt optimalizálás nélkül. 
 
 Következtetés: 
 A [18F]FEA szintézise nagyon jó hatásfokkal, és magas kémiai és radiokémiai tisztaságban valósítható meg SN2-reakcióban fluorid ionokból kiindulva. A radioaktív azidszármazék előnyösen használható alkinok és azidok között végbemenő Cu(I) katalizált Huisgen cikloaddíciós reakcióban, így a [18F]FEA-t máris széles körben alkalmazzuk peptidek, lipidek, foszfolipidek, vagy liposzómák jelzésére. 
 
 
 
 
 
 [35] 223-Ra Cl kezeléssel szerzett kezdeti tapasztalatok
 Német R., Besenyi Zs., Pávics L.
 Szegedi Tudományegyetem, Nukleáris Medicina Intézet, Szeged
 
 CÉLKITŰZÉS 
 A prostatarák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú betegsége. Prognózisa rossz, a metastasisok kialakulása gyakori, melyek 85-90%-ban a csontokban fejlődnek ki. A prostatarákok kezelése komplex. A műtéti és gyógyszeres kezelések mellett az utóbbi időben egyre nagyobb szerephez jutnak a radioizotópos kezelések. A közelmúltban került a figyelem középpontjába az első olyan alfa-sugárzó vegyület, amely nem csupán a csontfájdalmakat enyhíti, hanem a betegek túlélési kilátásait is javítja. A Ca-

csoportba tartozó 223-Ra Cl-ot a sikeres klinikai III. fázis kipróbálást követően a kasztráció-rezisztens, csontáttéttel járó prostatarákok kezelésére Magyarországon is regisztrálták. Munkánk célja a szerrel szerzett kezdeti tapasztalataink összefoglalása. 
 MÓDSZER 
 Intézetünkben eddig 2014. augusztusától - 2015. februárjáig 11 beteget kezeltünk. A kasztráció-rezisztens prostatarákos férfiak átlagéletkora 73 év (63-79) volt. A betegeknél összesen 37 alkalommal végeztünk a betegek testsúlykilogrammjára kalkulált aktivitású 223-Ra Cl kezelést (átlagaktivitás: 4,8 MBq). A betegeknek a radioaktív készítményt szárnyas tűvel végzett kanulálást követően adtuk be, majd fiziológiás sóoldattal beöblítettük. 2014. novemberétől az eredeti kiszerelésű ampullából az oldatot Sterifix 0,2 µm szűrőn keresztül 6 ml maximális kapacitású fecskendőbe szívtuk fel. Az általános sugárvédelmi normák betartásán túl különleges sugárvédelmi eszközöket nem használtunk. A kezelések előtt 7-14 nappal a betegek vérképét ellenőriztük, az első kezelésre a betegek a csontszcintigráfiás felvételeikkel és a klinikai adatokat tartalmazó beutalóval érkeztek. A meleglaborban a radioaktív készítménnyel végzett manipulációs területen, a hulladéktárolónál, az aktív váróban, és a betegek által használt toalettben Berthold- LB124 típusú felületi szennyezettség mérő berendezéssel ellenőrző méréseket végeztünk. A kontroll mérésekhez az intézet titkárságának helységeit használtuk. 
 EREDMÉNYEK 
 A radiofarmakon preparálása során nehézségekbe nem ütköztünk, a felszívás során használt szűrő alkalmazásakor 18Gx2” tűt használtunk, mely az ampullát kissé megbillentve lehetővé tette, hogy az aktív oldatot szükség esetén maradéktalanul felszívjuk. A 37 kezelés során paravénás beadás egyetlen egy esetben történt. A felületi sugárszennyezettségi mérések során a kontroll helységekhez képest megnövekedett háttérsugárzást nem észleltünk. Hat kezelést 1, öt kezelést 3, két kezelést 6 beteg kapott eddig, 1 személy pedig a negyedik kezelés után elhunyt. A 11 beteg vérképeit analizálva a vörösvértest, haematokrit, haemoglobin és a thrombocyta számokban jelentős változás nem volt, a vörösvértestszámban 0,4 T/L, a haemoglobinban 10 g/L, a haematokrit értékében 3 %-os, a trombocytaszámban 90 G/L átlagcsökkenést tapasztaltunk. A haematológiai változás a fehérvérsejtszám és a neutrophil granulocyta csökkenésében volt jelentősebb, a fehérvérsejtszám átlagcsökkenés: 2,8 G/L volt, de egyetlen esetben sem csökkent 3 G/L alá, a neutrophil granulocytaszám átlagcsökkenés 1,8 G/L, de egyetlen esetben sem csökkent 1 G/L alá. A betegek általános állapota a kezelések alatt két beteg kivételével javult, egy

beteg az alapbetegséggel összefüggésbe nem hozható cerebrovasculáris történésben elhunyt, egy betegnek pedig az elvégzett 5 kezelés ellenére a fájdalmai nem csökkentek. Ez utóbbi esetben időközben kialakuló lágyrész metastasisok kimutatása irányába képalkotó vizsgálatokat végeztünk, melyek progressziót nem mutattak. 
 KÖVETKEZTETÉS 
 Az alfa-sugárzó 223-Ra Cl biztonságosan preparálható és alkalmazható a kasztráció-rezisztens prostatarákok csontmetastasisainak kezelésére. A sugárvédelmi előírások betartása mellett háttérsugárzás növekedést nem észleltünk. A betegek döntő többségének az állapota javult, fájdalmaik csökkentek. A teljes (6) kezelésen átesett betegszám alacsony, ezért a kontroll képalkotó vizsgálatok eredményeiről és a kezelések végső kimeneteléről jelenleg még nem tudunk nyilatkozni, a tanulmány további folytatását tervezzük. 
 
 
 
 [36] Datscan vizsgálatok vizuális és kvantitatív kiértékelésének lehetőségei
 1Szekeres Sarolta, 2Kovács Norbert, 3Orsi Gergely, 3Perlaki Gábor, 4Papp László, 5Suha Balázs, 1Schmidt Erzsébet,1Zámbó Katalin 
 1PTE KK Nukleáris Medicina Intézet, 2Neurológiai Klinika, 3MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport, 4Mediso Kft, 5PTE ÁOK
 
 Célkitűzés: A 123-I-Ioflupán, mint preszinaptikus dopamin receptor analóg, a striatum ezen receptor sűrűségének meghatározásában játszik fontos szerepet. A vizsgálat az eszencialis tremor és a Parkinson- kórhoz, multiszisztémás atrophiához (MSA) és a progresszív szupranukleáris bénuláshoz (PSP) kapcsolódó Parkinson-szindrómák elkülönítését szolgálja. Célunk annak eldöntése volt, hogy a különböző kvantitatív kiértékelési módszerek hogyan segítik a képek vizuális értelmezését. 
 Betegek és módszerek: Ötven beteg adatait dolgoztuk fel. A betegeinket öt fő csoportba sorolhatjuk: 1. eszenciális tremoros betegek, 2. Parkinsonszindrómák különböző esetei (MSA, PSP), 3. kezdődő Parkinson-kóros betegek, 4. előrehaladott Parkinson-kóros páciensek 5. súlyos Parkinsonkóros betegek, akiknél a magas gyógyszerdózisok mellett súlyosbodó tünetek és mellékhatások miatt egyedi engedéllyel Duodopa kezelésre került sor. 
 A vizuális kiértékelés során egy már validált (Ottaviani S. és mtsai, 2006), négy stádiumból álló vizuális skálát alkalmaztunk (normál, abnormál grade

I, II, III.). A kiértékelést két, egymástól független szakember is elvégezte. A kvantitatív kiértékelésre 3 metodikát alkalmaztunk: 1. egy normális preszinapticus receptor-eloszlású beteg SPECT/CT vizsgálatán a striatum területén 4, és az occipitalis kéreg mindkét oldalán 1-1, tehát összesen 6 optimális VOI-t jelöltünk ki, amit a későbbiekben minden betegre alkalmaztunk, 2. minden beteg SPECT/CT vizsgálatán egyedileg jelöltük ki az említett optimális VOI-kat, 3. a beteg CT és MR képeit egymáshoz regisztrálva, az MR vizsgálaton kijelölt maszkot használtuk a SPECT vizsgálaton a striatum számszerű paramétereinek meghatározására. 
 Eredmények: A két független kiértékelő által meghatározott vizuális értékek jól korrelálnak egymással, az adott betegség klinikumával, a Parkinsonos betegek stádiumával. A vizuális skála ismert értékeinek a különböző kvantitatív módszerekkel történő, valamint a különböző kiértékelési módszerek során nyert kvantitatív paraméterek egymással való összevetéséről, a legjobban alkalmazható paraméterek kiválasztásáról számolunk be előadásunkban. 
 Következtetéseink: Az előzetes eredményeink alapján a kvantitatív értékelési módszerek segítik, finomítják a vizuális kiértékelést. Bízunk abban, hogy a kétféle módszer egyesítésével egy, a klinikumban is jól hasznosítható módszer kidolgozására nyílik lehetőségünk, ami nemcsak a betegségek elkülönítésében, a Parkinson- kór diagnózisának megerősítésében, hanem a betegség progressziójának nyomon követésében, valamint az alkalmazott terápia hatásának felmérésében is segítséget fog a jövőben nyújtani. 
 
 
 
 





[37] Macska és kutya pajzsmirigy volumenének meghatározása síkbeli és tomográfiás számítási módszerekkel
 Jóba Róbert Péter1, Dabasi Gabriella1, Polyák András2, Pöstényi Zita2, Thuroczy Julianna3, Alberto Signore4, Filippo Galli4, Bús Katalin1, Jorgov Linda1, Balogh Lajos2
 1. Nukleáris Medicina Tanszék, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország 2. Országos „Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), Budapest, Magyarország 3. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest, Magyarország 4. Dept. of Radiological, Oncological and Pathological Sciences, Sapienza University, Rome, Italy


Célkitűzés: Célunk az volt, hogy több ismert síkbeli, és háromdimenziós SPECT pajzsmirigyvolumen számítási módszert hasonlítsunk össze kutyák és macskák esetében. Valamint megpróbáljuk a humán térfogat számítási eljárások közül azokat kiválasztani, amelyek alkalmasak macska és kutya pajzsmirigy betegek jódterápiás kezelési dózisának kiszámítására. 
 Módszer: Több mint húsz pajzsmirigybeteg kutyáról és macskáról készült SPECT / CT-felvétel 2011 decembere óta; uni- és multifokális hyperthyreosis, jóindulatú és rosszindulatú pajzsmirigy tumorok (adenoma és carcinoma) gyanújával. Intravénásan 99m-pertechnetátot és 131-jódot adtunk be 15 MBq / tskg mennyiségben. A planáris és SPECT/CT felvételek a beadás után 8-14 perccel intravénás anesztéziában készültek. A pajzsmirigyvolument a planáris képek alapján néhány különböző, a humán diagnosztikában használt módszerrel számítottuk ki: A: [(π / 6) × L × H × W] , B: [(π / 2) × L × W²], C: [0,33 × (terület cm²) 3/2], D: [1,08 × (π / 6) × L × W²], E: (terület × H), F: (0,27 × terület × L), G: (π × L × W²) és H: [π × (4/3) × W³]. A SPECT képeken a pajzsmirigyvolumen kalkulálása automatikus isocount VOI-val történt. 
 A CT-felvételeket tekintettük gold standardnak, a volumen kijelölése szeletenként kézzel történt. 
 Eredmények: Összehasonlítva a CT volumetrikus adatokkal, a SPECTalapján végzett térfogatkijelölési módszer gyakorlatilag megegyező eredményeket járt. A planáris módszerek közül "D" módszer bizonyult a legalkalmasabbnak; az "A" és "B" kis mértékben, "C, E, F, G és H" szignifikánsan eltérő eredményezett a CT-vel összevetve. 
 Következtetés: Az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy a legpontosabb becslést mutató térfogati (SPECT/CT) módszer mellett a "D" is alkalmazható, különösen akkor, amikor a hibrid képalkotó eszközök nem állnak rendelkezésre. Szerzők remélik, hogy a pajzsmirigy SPECT / CT képalkotási és térfogati becslési módszer hamarosan szerephez fog jutni az állatorvosi diagnosztikában.
 
 
 





[38] Az új módszer néha gondokkal jár. A Ra-223 kezelés logisztikai feladatai 
 Jóba Róbert Péter, Czibor Sándor, Bálint Botond, Duffek László, PorcsMakkay László, Szilvási István 
 Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Nukleáris Medicina Osztály, Budapest, Hungary 


Bevezetés: A csontáttétek egyes malignus daganatos megbetegedésekben (pl. prosztata- és emlőrák) gyakoriak. Súlyos fájdalmat, mozgáskorlátozást okozhatnak, emiatt az életminőség jelentősen romlik. 
 Módszer: A csontáttétekkel járó (de lágyrész áttétek nélküli) un. kasztrációrezisztens prosztatarákban egy új radioizotóp terápiás eljárás, a Ra-223-rádiumdiklorid kezelés nem csak a fájdalmat csillapítja, de az élettartamot is bizonyítottan meghosszabbítja. A rádium a kalciumhoz hasonló kémiai tulajdonságai alapján beépül a csontba, terápiás hatását a nagy energiájú, nagy lineáris energiatranszferrel rendelkező α-részecske révén fejti ki. Eredmények: A teljes túlélést áltagosan 3.6 hónappal nyújtja, az un. nagy csontesemények bekövetkeztét átlagosan 5.3 hónappal késlelteti. A kezelés jól tolerálható, kevés mellékhatást okoz. A siker azonban jelentős logisztikai feladatokat igényel. 
 A kezelést az OEP egyedi méltányossági eljárás alapján finanszírozza. Ez jelentős adminisztratív munkával jár. Egy kezelés összesen 6 db, négyhetente adott iv. injekció beadásából áll. Minden injekció beadása előtt ellenőrizni kell a beteg haemoglobinszintjét, az abszolút neutrofil- és thrombocyta-számot. Ha ezek egy megadott szint alatt vannak, az injekció nem adható be, ezért a következő tervezett terápiát le kell mondani (legkésőbb a kezelés előtt egy héttel). A kezelést kérő és a kezelést végző orvos közösen felelős a beteg kezeléséért. 
 Következtetés: Az említettek miatt a logisztika lényeges. Igen fontos a társszakmák, emellett a rendelő, a forgalmazó, a szállító és a finanszírozó közötti kommunikáció. Ezt a hazai forgalmazó cég elektronikus adatkezelő programmal segíti. A jó együttműködés eredménye: javul a beteg életminősége, várható élettartama megnő.
 
 
 
 [39] 90Yttrium radiosynoviorthesis eredményességének összehasonlítása Rheumatoid arthritises és Inflammált arthrosisos krónikus térdizületi synovitisben. 
 Szentesi Margit, Nagy Zoltán, Gombos Marcel, Géher Pál, Papp István. 
 Semmelweis Egyetem, III.sz. Belgyógyászati Klinika, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport, Budai Irgalmasrendi Kórház. Budapest 
 
 A krónikus synovitisek kezelése a reumatológusok egyik leggyakoribb feladatai közé tartozik. Radiosynoviorthesisről/RSO/ az első közlemény 1952-ben Fellinger tollából jelent meg, a módszer azóta az egész világon elterjedt. Magyarországon 1985 óta végzünk RSO-t, eddig 6500 beteg

kezelésére került sor. Jelen munkánkban a RSO hosszútávú eredményességét hasonlítjuk össze Reumatoid arthritisben/RA/-ben és Inflammált arthrosisban/OA/. 
 Betegek: 486 beteg 10 éves nyomonkövetésével az 90yttrium RSO hosszútávú eredményességét vizsgáljuk Rheumatoid arthritisben/RA/-ben és Inflammált arthrosisban/OA/. Rheumatoid Arthritises betegek: a 345 RA beteg közül 312 seropozitiv, 33 seronegativ , 108 férfi és 237 nőbeteg. A betegek átlagéletkora 61,6 /40-84 /év. 180 betegnél jobb, 165 betegnél bal térdben végeztünk RSO-t. 165 beteg Steinbrocker functional stadiuma II, 165, betegé III, 15 betegé IV stadium. 9 beteg I, 201 beteg II,135 beteg III, 15 beteg IV röntgen stadiumba tartozott. Az alapbetegség fennállási ideje 7.3 év (0.5-25), a synovitis fenállási ideje 6.4 év ( 0.5-24). A RSO előtti punkciók száma 12.3 a RSO előtti steroid injekciók száma 10.2. 195 beteg szisztémás steroid therapiában részesül. Inflammált arthrosisos betegek: 141 beteg közül 46 férfi, 95 nőbeteg. A betegek átlagéletkora 61.5 év (40-86). 71 betegnél jobb, 70 betegnél bal térdizületben történt RSO. Az alapbetegség fenállási ideje 12.3 év (5-20), a synovitis fenállási ideje 8.2 év (5-20). A RSO előtti punkciók száma 8.7, a RSO előtti intraarticular steroid injectiok száma 9.3. 9 beteg I, 60 beteg II, 72 beteg III röntgen stadiumú. A nyomonkövetési idő 10 év. A RSO eredményességének értékelése objective és szubjectiv pontrendszer segítségével történt. 
 Eredmények: Az első 10 évben a kitűnők és jók együttes aránya 71%. A kitűnők és jók együttes aránya Rheumatoid arthritisben 83%, Inflammált arthrosisban 55%. A RSO után 10 évvel, a betegek 73%-nak nem volt szüksége újabb punkcióra. 
 Következtetés: 
 A RSO a krónikus synovitisek kezelésének ugyanolyan hatékony módszere, mint a sebészi synovectomia. A RSO után 10 évvel a betegek 71%-ban várhatunk kitűnő és jó eredményt. A betegek 72%-ban várhatjuk a krónikus synovitis megszüntét. RA-ben szignifikánsan jobb eredményt várhatunk, mint OA-ben. 
 
 
 
 
 





[40] A O-(2-[18F]fluoretil)-L-tirozin minőségellenőrzése
 Szikra D., Jószai I., Pótári N., Kertész I., Mikecz P., Pintér G., Varga J.
 Debreceni Egyetem, Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen


Célkitűzés 
 A PET izotóppal jelzett aminosavak az agytumorok megnövekedett aminosav transzportjának kimutatására alkalmasak. Segítségükkel megkülönböztethetőek a kezdeti- és az előrehaladott tumorok, és követhető az alkalmazott terápia sikeressége. Jelzett aminosavak közül jelenleg csak a L-[metil-11C]metionin érhető el hazánkban. A 11C rövid felezési ideje miatt az anyag nem szállítható, így a vele végezhető vizsgálatok csak Debrecenben hozzáférhetőek. Egy Európai Uniós finanszírozású (GOP 1.3.1) pályázat keretében célul tűztük ki a O-(2-[18F]fluoretil)-L-tirozin (FET) humán célú előállításának engedélyeztetését. A FET felhasználásához szükséges a termék azonosítása, kémiai- és radiokémiai tisztaságának meghatározása. A gyógyszerkönyvi módszereket továbbfejlesztve, egyik esetben alternatív eljárást alkalmazva dolgoztunk ki és validáltunk kromatográfiás elválasztásokat a termék minőségellenőrzéséhez. 
 Módszerek 
 A FET-et Scintomics GRP kazettás szintézisrendszeren állítottuk elő (2S)O-(2′-toziloxietil)-N-tritil-tirozin-terc.butil észterének nukleoflil fluorozásával és az azt követő savas hidrolízissel. A kromatográfiás elválasztásokat Waters Acquity UPLC I-class folyadékkromatográffal végeztük, amelyhez házi készítésű plasztik szcintillátoros radioaktivitás detektort kapcsoltunk. 
 Eredmények 
 A termék azonosítására és radiokémiai tisztaságának meghatározására 5 perces gradiens elválasztást dolgoztunk ki Acquity BEH C18 50x2,1mm kolonnán, amely alkalmas az előállítás során képződő radioaktív köztitermékek elválasztására. 
 A nukleofil szubsztitúcióhoz használt tetrabutil-ammónium só mennyiségi meghatározására alkalmas gyógyszerkönyvi módszert továbbfejlesztettük. Kinetex XBC18 50x4,6mm kolonna alkalmazásával az eluensösszetételt megváltoztatva 5 perc alatt a termék tetrabutil-ammónium só tartalma meghatározható. 
 A termék enantiomer tisztaságának meghatározására orto-ftálaldehid és Nizobutiril-L-cisztein segítségével kolonna előtti származékképzést alkalmaztunk. Acquity BEH C18 100x2,1mm kolonnán a FET D és L enantiomerjei alapvonalon elválaszthatóak voltak (Rs>2,4). 
 Következtetés 
 A kidolgozott analitikai módszerek alkalmasnak bizonyultak a FET minőségi paramétereinek meghatározására. A 2um alatti szemcseméretű, vagy héjszerkezetű állófázisok alkalmazása a jelenleg elérhető egyik leghatékonyabb folyadékkromatográfiás rendszerrel jelentősen fölgyorsítja a PET radiofarmakonok minőségellenőrzését, és az új elválasztási

módszerek kidolgozását. A validált módszereket klinikai kísérleti engedély, majd ezt követően forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez tervezzük felhasználni. 
 A munka a GOP-1.3.1-11/A-2011-0136 azonosító számú "Tumordiagnosztikai célú, fluor-18 izotóppal jelzett, speciális PET radiogyógyszer kísérleti fejlesztése és a forgalombahozatalt előkészítő törzskönyvi dokumentáció elkészítése, új radiogyógyszer piacra lépése" c. pályázat keretében valósult meg. 
 
 
 
 [41] BIOLÓGICAI TERÁPIA ÉS RADIOSYNOVIORTHESIS REUMATOIAD ARTHRITISES BETEGEK KEZELÉSÉBEN
 Szentesi Margit, Nagy Zotán, Papp István,Gombos Marcell, Geher Pál:
 Semmelweis Egyetem, III.sz. Belgyógyászati Klinika, Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport, Budai Irgalmasrendi Kórház. Budapest 
 
 Munkánk célja: 
 Biológiai kezelés mellett is előfordulhat 1-1- ízület synovitise. Hogyan oldjuk meg a problémát? Biológiai kezelést váltsunk? A báziskezelést változtassuk meg? Sebészi synovectomiát végezzünk, esetleg radiosynoviorthesist/ RSO/? 
 Betegek: 
 Osztályunkon 1500 RA beteget kezelünk biológiai therápiával. 2002-2014 között, 100 biológiai therápiával kezelt betegnél végeztünk RSO-t, a biológiai kezelés mellett jelentkező térdízületi synovitis miatt. 62 beteg eredményességének vizsgálatával kerestük a feltett kérdésekre a választ. A megfigyelési idő a RSO után 2 évig tartott. 
 A vizsgálatban szereplő 62 rheumatoid arthritises/RA/-es beteg közül 55 szeropozitiv, 7 szeronegativ volt. 8 férfi és 54 nőbeteg kezelésére került sor. 32 betegnél jobb, 30 betegnél bal térdben végeztünk RSO-t. 52 beteg Steinbrocker functional stadiuma II, 10 betegé III stadium. Az alapbetegség fennállási ideje 7.3 év (0.5-25), a synovitis fenállási ideje 3,1 hónap( 2-4). A RSO előtti punkciók száma 4,2 a RSO előtti steroid injekciók száma 3. 12 beteg szisztémás steroid therapiában részesül. 
 Eredmények: 
 A megfigyelési idő első 2 évében a kitűnő és jó eredmények együttes előfordulása 82,2%. A RSO után 2 évvel a betegek 83,3 %-nak nem volt szüksége újabb punkcióra. A térdízületi synovitis jelentkezése előtt komplett remisszióban lévő beteg hatásos RSO után ismét komplett remisszióba

került. DAS: 2,4+-0,4. 
 Következtetés: 
 1.A RSO hatékony módszer a krónikus térdízületi synovitis kezelésében. 
 2. A RSO biológiai kezelés mellett is hatékonyan szünteti a krónikus térdizületi synovitist. 
 3. A biológiai kezelést, a beavatkozás idejére átmenetileg fel kell függeszteni, a fertőzés veszély miatt. 
 3. A biológiai kezelés mellett jelentkező synovitis esetén 1-2 intraarticuláris triamcinolon hatástalansága esetén korán kell végezni RSO-t. 
 4. Korai RSO végzése esetén nincs szükség sebészi synovectomiára, bázisterápiás átállításra, biológiai kezelés váltására, mert a beteg ismét komplex remisszióba kerül. 
 
 
 
 [42] A kezelés előtti PET/CT-n mért metabolikus tumor volumen prediktív szerepe diffúz nagy B-sejtes lymphomában
 Molnár Dávid [1], Garai Ildikó [2], Tóth Zoltán [2], Zsótér Norbert [3], Papp László [3], Demeter Judit [4], Gergely Lajos [5], Masszi Tamás [6], Tímár Botond [7], Szepesi Ágota [7], Györke Tamás [2,8]
 [1] Semmelweis Egyetem (SE), Általános Orvostudományi Kar, Budapest [2] Scanomed Kft., Budapest [3] Mediso Kft., Budapest [4] SE I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest [5] DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Hematológia [6] Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály, Budapest [7] SE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet [8] SE Nukleáris Medicina Tanszék
 
 Célkitűzés: Retrospektív tanulmányunk során a kezelés előtti, staging célú 18F-FDG PET/CT vizsgálat során mért metabolikus tumor volumen (MTV) és totál lézió glikolízis (TLG) értékének prognosztikai szerepét vizsgáltuk diffúz nagy B-sejtes lymphomával (DLBCL) diagnosztizált betegek körében. 
 Módszer: 48 de novo DLBCL-val diagnosztizált beteg standard, R-CHOP (rituximab, cyclophosphamid, doxorubicin, vincristin, prednisolon) kezelés előtti staging PET-CT vizsgálaton esett át. A kvantitatív PET paraméterek meghatározásához a tumorok automatikus szegmentálása grádiensmaximalizált, régiónövelő algoritmus szerint történt (InterView Fusion szoftver, Mediso Kft.) Az MTV és TLG értékek meghatározása a szegmentált VOI (volume of interest)-n belül történt. A különböző értékelési módok prognosztikus hatékonyságának összehasonlítására és a MTV,

valamint TLG optimális vágópontjának kimérésére ROC (receiver operating characteristic) analízist használtunk. A betegcsoportok betegségmentes túlélését (DFS) Kaplan-Meier analízissel számítottuk, összehasonlításukhoz a log-rank tesztet alkalmaztuk. 
 Eredmények: A 43,5 hónapos medián követés során 9 (19%) betegnél jelentkezett progresszió. A ROC analízis alapján MTV=235cm3 és TLG=1632 bizonyult optimális vágópontnak. A 3 éves DFS a magas és alacsony MTV-nel rendelkező betegcsoportok esetén 63 és 96% voltak (p=0,002). A magas és alacsony TLG-sel rendelkező páciensek betegségmentes túlélése közti különbség nem mutatkozott szignifikánsnak (p=0,08). 
 Következtetések: A kezelés előtti PET/CT-n mért MTV érték hasznos prognosztikai paraméter a standard immunkemoterápiával kezelt DLBCL-s betegek körében.
 
 
 
 [43] PET/MR: Luxus vagy szükséglet? 
 Borbély Katalin
 Országos Onkológiai Intézet, PET/CT Amb.; Kaposvári Egyetem, PET/MR, PET/CT Részleg
 











A legmodernebb hibrid képalkotás a pozitron emissziós tomográfia / mágneses magrezonancia (PET/MR) technológia, ami az emberi kreativitás egyik legnagyszerűbb eredménye. 
 A PET/MR multi-modális rendszer két nagymértékben különböző eljárást egyesített, magában hordozva e két leképezési technika előnyeit és jelentősen csökkentve azok hátrányait. 
 A PET/MR nagy lehetőségekkel bír, és fontos szerepet játszhat a gyermekgyógyászatban, a klinikai onkológiában, neurológiában és kardiológiában, azáltal, hogy a funkcionális és anatómiai információk új megközelítését nyújtja. 
 Ezek a vizsgálatok nagy valószínűséggel hamarosan belépnek a klinikai alkalmazásokba és olyan multifunkcionális adatok szimultán mérését tartalmazzák, mint a különböző trészerekkel végzett PET-térképek és a különböző funkcionális MR adatok, a nagy felbontású MR anatómiai részletek mellett. 


[44] AZ ŐRSZEM NYIROKCSOMÓ RADIOIZOTÓPOS LOKALIZÁLÁSÁNAK VALIDÁLÁSA MALIGNUS MELANOMÁBAN HOSSZÚ-TÁVÚ KLINIKAI KÖVETÉSSEL
 Papós Miklós, Oláh Judit, Csányi Ildikó,Lázár Máté, Varga János, Varga Erika, Mohos Gábor, Kis Erika, Korom Irma, Séra Teréz, Kemény Lajos, Pávics László 
 SZTE Mukleáris Medicina Intézet, SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Diagnoscan Kft. Szeged
 











Célkitűzések: Malignus melanomában (MM) szenvedő betegekben az őrszem nyirokcsomó(k) (SN) radioizotópos lokalizálása, műtéti kimetszése és szövettani vizsgálata régóta alkalmazott eljárás a blokk disszekció indikálására és a betegség prognózisának megítélésére. A módszer validálása a betegek hosszú-távú klinikai követésével lehetséges. A szerzők az eljárás validálását az SN negatív betegek későbbi nyirokcsomó érintettségének vizsgálatával végezték. 
 Betegek és módszerek: 1999 szeptembere és 2005 márciusa között 337 betegben végeztek preoperatív SN meghatározást 99mTc-nanokolloiddal (SENTI-SCINT) gammakamerás módszerrel. Intraoperatíve az SN azonosítása gamma-szondával történt. SN lokalizáció olyan betegekben történt, akiknél a MM vastagsága nagyobb volt, mint 1 mm, vagy a Clark beosztás szerint IV-es stadiumú, illetve ulcerált vagy regresszív jeleket mutató MM-ban szenvedtek. A preoperativ stadium-maghatározás során nyirokcsomó érintettségre utaló jeleket a betegeknél nem találtak. A klinikai követés minden esetben legalább 9 év volt (109-175 hónap). 
 Eredmények: Intraoperatíve valamennyi betegben találtak SN-t (313 esetben egy régióban, 24 betegben több régióban). Az SN-ban 202 esetben (60%) nem találtak MM áttétet, míg 135 esetben igen (40%). Több mint 9 éves klinikai követés 197 SN negatív betegnél történt. A szerzők azt találták, hogy ezekben az esetekben 10%-os (19/197) volt a MM-mal összefüggő halálozási arány. Hat túlélő betegben (3%) a klinikai követés a MM aktív voltát igazolta. A szerzők a MM-ban meghalt illetve az aktív betegséggel élő SN negatív betegek 5%-ban (9/197) igazoltak nyirokcsomó átétet. 
 Következtetés: A szerzők megállapították, hogy az SN negativitása 95%-os biztonsággal kizárja a későbbi nyirokcsomó metasztázisok megjelenését. Eredmények bizonyították a módszer validitását. 



 [45] A I-123-Ioflupane SPECT (DaTSCAN) klinikai haszna a Parkinsonkór differenciáldiagnosztikájában 
 Szilvási I. [1]; Czibor S. [1]; Takács E. [2]; Nagy D. [1]; Duffek L. [1]; Kalamény É. [3]; Széplaki Z. [4]; Takáts A. [5] 
 [1] Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Nukleáris Medicina Osztály; [2] Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszék Budai Részleg; [3] Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Neurológiai Osztály; [4] Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Neurológiai Osztály; [5] Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 
 
 Célkitűzés: a DaTSCAN vizsgálat klinikai hasznosságának vizsgálata a tremorral és/vagy rigiditással járó neurológiai kórképek diagnosztikájában. A dopamin-transporter SPECT vizsgálata a striatum dopaminerg neuronjainak praesynapticus károsodását mutatja ki. 
 
 Módszer: 34 beteg DaTSCAN vizsgálatát retrospektíve elemeztük. Olyan betegeket vizsgáltunk, akiknek betegsége Parkinson-kór, essentiális tremor, ill. atípusos extrapyramidális mozgászavar klinikai tünetei mellett a neurológiai vizsgálatok, ill. a kórlefolyás alapján nem volt egyértelműen diagnosztizálható. 
 2009 és 2014 között összesen 34 (9 nő és 25 férfi) beteget vizsgáltunk, 18 beteget a MH EK Honvédkórházban, 16 beteget a SE Nukleáris Medicina Tanszék Budai Részlegében. Átlag életkoruk 64.7 év (szórás 12.4 év) volt. Tüneteik között 9 esetben egyoldali, 17 esetben szimmetrikus tremor, 19-19 esetben rigiditás illetve Negro (fogaskerék)-tünet, 8 esetben bradykinesis és 3 esetben tartási instabilitas szerepelt. A DaTSCAN vizsgálatot az EANM módszertani leírása alapján végeztük (GE Infinia, ill. Mediso AnyScan S) SPECT-tel. A betegenkénti szemikvantitatív és vizuális értékelést legalább két nukleáris medicina szakorvos végezte. 
 
 Eredmények: a DaTSCAN vizsgálat 19 esetben igazolta a korai tüneteket mutató Parkinson-kórt, 6 esetben a kétséges Parkinson-kór és az essentialis tremor gyanúja közül az utóbbit erősítette meg. 3, korábban Parkinson-kór diagnózissal kezelt beteg esetén a normális dopamin receptor-sűrűség alapján a diagnózis essentialis tremorra módosult, 1-1 esetben az essentialis tremor, ill. az alvási apnoe syndroma vélt diagnózisa módosult Parkinson-kórra. 1-1 esetben a feltételezett Parkinson-betegség hátterében alvási apnoe syndroma, ill. DOPA-responsiv dystonia igazolódott. 1-1 esetben a korábban feltételezett periodikus végtagmozgási

rendellenesség syndroma, ill. Lewy-testes dementia kórképe nyert megerősítést. 
 
 Következtetések: Vizsgálatunkból megállapítható, hogy a DaTSCAN hazai környezetben is klinikailag hasznos szerepet tölthet be a Parkinson-kór és egyéb, tremorral (is) járó kórképek differenciáldiagnosztikájában. Jelentős a korai Parkinson-kór diagnosztikájában, demens betegben segíthet a Lewytestes dementia megállapításában. Mindennek jelentős financiális következménye van a finanszírozó, ill. a beteg számára is. 
 
 
 
 
 
 [46] KORONÁRIA STENT-BEÜLTETÉSEN ÁTESETT BETEGEK HOSSZÚTÁVÚ KÖVETÉSE EKG-KAPUZOTT SZÍVIZOM PERFÚZIÓS SPECT VIZSGÁLATTAL 
 Takács E.[1], Jorgov L.[1], Varga Zs.[1], Janecskó M.[2], Szilvási I.[1] 
 [1]Nukleáris Medicina Tanszék Kútvögyi Részleg [2]Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Semmelweis Egyetem, Budapest 
 
 Célkitűzés: 
 A koszorúérbetegség a koronária stent beültetés (PCI) után is tovább progrediál és irodalmi adatok szerint az ischémia szivizom perfúziós szcintigráfiával történő kimutatása alkalmas lehet a későbbi kardiális történések előrejelzésére, tekintet nélkül a beteg tüneteire. 
 Vizsgálatunk célja a szívizom perfúziós EKG-kapuzott SPECT (GSPECT) vizsgálat hasznosságának felmérése volt stent beültetésen átesett betegek hosszútávú követésében. 
 Módszer: 
 27 beteget (4 nő, 23 férfi) követtünk 3-9 (átlag 6 év) éven keresztül a stentbeültetés után. Ezen időszak alatt minden betegnél legalább két terheléses Tc99m-tetrofosmin GPECT vizsgálatot végeztünk egynapos protokoll szerint. Az adatfeldolgozáshoz Cedar-Sinai kvantitativ kiértékelő módszert használtunk (QPS/QGS, 20 szegmentes modell), meghatároztuk a SSS, SDS score értékeket, a teljes perfúziós deficitet(TPD%) és a bal kamrai ejekciós frakciót (LVEF). A GSPECT vizsgálatok szemikvantitativ paramétereinek változását összehasonlítottuk a betegek klinikai adataival és a későbbi koronarográfia szükségességével. 
 Eredmények: 


A 27 beteg közül 14 esetben észleltük az SDS értékek növekedését illetve szignifikáns mértékű ischemia kialakulását. Az SDS értékek átlaga 3,1 ± 1,3-ról 7,5 ± 1,8-ra nőtt (p<0,05). 
 A követési időszakban haláleset vagy miokardiális infarktus nem fordult elő. 10 betegnél (ΔTPD% átlag 7,1±1,9 ) került sor koronarográfiára, melynek során 6 revaszkularizáció történt (2 esetben restenosis, 3 esetben a PCI-t követően két éven belül más érlokalizációban kialakult szűkület miatt, 1 betegnél pedig CABG műtétet végeztek). 4 betegnél revaszkularizáció nem volt szükséges, mivel az észlelt stenosisok mértéke az 50%-ot nem haladta meg. 5 %-nál nagyobb bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) csökkenés csak 4 betegnél, SDS≥7 esetén jelentkezett. 
 Következtetés: 
 Eredményeink alapján a szívizom perfúziós GSPECT vizsgálat hasznos a stent-beültetésen átesett betegek nyomonkövetésében és rizikóbecslésében valamint befolyásolja a terápiás teendőket. 
 
 
 
 
 [48] Heliprobe légzési teszt alkalmazhatóságának vizsgálata kutyákon és macskákon
 Balogh Lajos [1]; Polyák András [1]; Pöstényi Zita [1]; Jóba Róbert Péter [2]; Bús Katalin [2]; Jorgov Linda [2]; Györke Tamás [2]; Dabasi Gabriella [2]; Thuróczy Julianna [3]; Szilágyi Jusztina [3]; Jánoki Gergely [4]; Bártfai Katalin [5]; Tóth Lajos [5]; Környei József [6]; Antalffy Mária [6]; Jánoki Győző[7]
 [1] Országos ”Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), Budapest, Magyarország [2] Nukleáris Medicina Tanszék, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország [3] Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest, Magyarország [4] Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs, Magyarország [5] Nukleáris Medicina Osztály, Szent Imre Kórház, Budapest, Magyarország [6] Izotóp Intézet Kft., Budapest, Magyarország [7] Medi-Radiopharma Kft., Érd, Magyarország 
 
 Célkitűzés: Ismeretlen, illetve vitatott kórtani szereppel rendelkező saját Helicobacter törzsek kutyák és macskák gyomrában is élnek. Az ember gyomorfekély- és gyomorrák fejlődésében szerepet játszó H. pylori tünetmentes és beteg kutyák és macskák gyomrában is kimutatható, egyesek szerint reservoir-ként szerepel. Célul tűztük ki a Heliprobe légzési

teszt (Izotóp Intézet Kft.) alkalmazhatóságának vizsgálatát mindkét állatfajon. 
 Módszer: Egészséges Beagle kutyákon (14) egészséges macskákon (6) illetve gasztroszkópiás vizsgálatra referált betegeken (6 kutya, 3 macska) végeztük el a Heliprobe légzési teszteket 2014. és 2015 években. A 14C-t tartalmazó tablettát az éber állatoknak per os beadtuk. Az állatokat minden esetben injekciós módszerrel bódítottuk, majd az inhalációs narkózishoz használatos légcsőtubust helyeztünk be – és ennek végéhez csatlakoztattuk a légzési tesztet. A tesztet a színreakció lejátszódásáig a tubus végén hagytuk, majd a teszt elvégzése után 1-5 napon belül kiolvastattuk. A légzési teszt elvégzése után gasztroszkópiás (Storz) vizsgálatot végeztünk, ahol a gyomor nyálkahártyáról felvételeket készítettünk és mintákat vettünk. 
 Eredmények: Még kistestű kutyákon (a legkisebb 2,6 kg!) és macskákon (3,6-4,6 kg) is elegendő mennyiségű levegő áramlott át spontán légzés során a tesztcsíkokon és 10-14 perc alatt létrejöttek a színreakciók. A közepes és nagytestű kutyákon a színreakció 4-7 perc alatt létrejött. Az egészséges állatokban a légzési teszt 5/14 kutyában és 2/6 macskában volt pozitív. A referált betegeken 4/6 kutyában és 2/3 macskában kaptunk pozitív teszteredményeket. A gyomornyálkahártya szövettani és PCR vizsgálatai jelenleg folyamatban vannak. 
 Következtetés: A Heliprobe légzési teszt még a legkisebb testtömegű kutyák és macskák esetében is kivitelezhető, alkalmazható, minden esetben értékelhető eredményt adott. A légzési teszt elvégzése állatokon állatorvosi klinikai és közegészségügyi (reservoir fajok) okokból is indokolható lehet. 
 
 
 
 [49] Állatok SPECT/CT vizsgálatainak mikrobiológiai kockázatai humán nukleáris medicina osztályon
 Balogh Lajos [1]; Polyák András [1]; Pöstényi Zita [1]; Jóba Róbert Péter [2]; Bús Katalin [2]; Jorgov Linda [2]; Györke Tamás [2]; Taba Gabriella [2]; Dabasi Gabriella [2]; Thuróczy Julianna [3]; Jánoki Gergely [4]; Bártfai Katalin [5]; Tóth Lajos [5]; Környei József [6]; Antalffy Mária [6]; Németh Klára [7]; Jánoki Győző [7]
 [1] Országos ”Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), Budapest, Magyarország [2] Nukleáris Medicina Tanszék, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország [3] Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest, Magyarország [4]

Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs, Magyarország [5] Nukleáris Medicina Osztály, Szent Imre Kórház, Budapest, Magyarország [6] Izotóp Intézet Kft., Budapest, Magyarország [7] Medi-Radiopharma Kft., Érd, Magyarország 
 
 Célkitűzés: Humán egészségügyi intézményekben a nagy értékű vizsgáló műszereken (angiográf, CT, MRI, fúziós képalkotó eszközök ..) a világ fejlett államaiban és Magyarországon is kutatási célú állatkísérleteket is végeznek. Célszerű felmérni az ezzel kapcsolatos mikrobiológiai és egyéb kockázatokat. 
 Módszer: Hétköznapokon a Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszékén a humán vizsgálatok befejeztével kísérleti állatok (spontán beteg kutyák és macskák, egzotikus állatok, sertések) egésztest 3D SPECT/CT vizsgálatait végeztük el 2014. és 2015. években, 14 alkalommal, összesen mintegy 78 állaton. Az állatok vizsgálatának megkezdése előtt – majd annak befejeztével a takarítás előtt és után, a környezet felületi mikrobiológiai szennyezettségének felmérésére alkalmas kontakt agar lemezeket (Medi-Media fill kit, Medi-Radiopharma Kft) használtunk a vizsgáló helyiség 5 pontján (vizsgáló ágy 1 és 2, kollimátor 3, járófelület 4 és 5). A lemezeket a használati utasításon feltüntetett módon inkubáltuk, majd a mikroorganizmus telepeket számoltuk és értékeltük. 
 Eredmények: Mindhárom vizsgálati időpontban mind az 5 vizsgált felületen jelentős számú baktérium és gomba telepeket mutattunk ki. A vizsgálatok megkezdése előtti telepszámokhoz képest az állatvizsgálatok jelentős és szignifikáns telepszám emelkedést eredményeztek a vizsgálatok végére. A takarítás és fertőtlenítés után elvégzett mintázásokból már újra alacsonyabb, jellemzően a kiindulási telepszámoknál is kevesebb mikroorganizmust sikerült kimutatnunk. 
 Következtetés: A kontakt agar lemezek alkalmasnak bizonyultak a SPECT/ CT vizsgáló helyiség mikrobiológiai szennyezettségének felmérésére. A kísérleti állatok vizsgálatai, megfelelő izoláció, majd takarítás és fertőtlenítés után nem jelentenek mikrobiológiai kockázatot az alaptevékenységként végzett humán klinikai vizsgálatokra nézve. A mikrobiológiai kockázati adatainkat radioizotóp terheléssel tervezzük kiegészíteni. 
 
 
 
 [50] Liposzómás gyógyszerkészítmények utólagos nyomjelzésére 18F izotóppal 


Tóth Gyula [1], Meskó Zoltán [1] Rohács László [1], Mátyás Aurél [1], Szerdahelyiné Dékány Márta [1], Tóth Illés [1], Kaposy Nándor [3], Gyurkó István [2], Varga Zoltán [2]
 [1] Pozitron-Diagnosztika Kft, Budapest [2] MTA Természettudományi Kutatóközpont, Budapest [3] Imanova Ltd, London 
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Számos gyógyszerhatóanyag célba juttatása esetén indokolt lehet a hatóanyag liposzómákba történő zárása, „becsomagolása”, mivel intravénásan injektált liposzómák intakt módon és hosszú időn keresztül a véráramban maradnak. Az azonban, hogy egy liposzómás készítmény milyen mértékben jut el a célszövethez vizsgálható lenne pozitron bomló izotóppal jelzett liposzómák bio-eloszlásának PET leképezésével. Célunk volt olyan módszer kidolgozása, amellyel liposzómás gyógyszerkészítményeket utólagosan lehet nyomjelezni 18F izotóppal az eredeti liposzóma minimális módosítása mellett. 
 
 MÓDSZER 
 Első lépésben a liposzómák membránját alkotó foszfolipidekhez hasonlatos két alkin-tartalmú származékot szintetizáltunk: az (R)-2,3bisz(palmitoiloxi)propil-2-(3-(prop-2-iniloxi)propánamido)etil-foszfátot (DPPEP) egy máshol leírt módszer alapján, illetve az (R)-2,3bis(palmitoiloxi)propil-2-(triprop-2-inilammónium)ethil-foszfátot (DPPETP). A DPPETP-t 1,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-foszfoetanolamin és propargil-bromid reakciójával állítottuk elő. A reakciót tömegspektrométerrel a keresett célvegyületek anyaionjainak megfelelő m/z értékek alapján követtük a reakcióelegyből időközönként vett mintákból. 
 Ezután olyan liposzómákat preparáltunk, amelynek membránja 1:4 és 1:30 közötti tömegarányban tartalmazta a két alkinezett foszfolipid valamelyikét, majd a liposzómák felületén elérhető alkin-csoportokhoz kopcsoltuk egy frissen preparált fluorozott azidot, a [18F]FEA-t. THPTA és BPDS kelátorokat vizsgáltunk különböző koncentrációkban a Cu(I) katalizált cikloaddició optimalizálása érdekében. A reakciókat egységesen 60 oC-on, 45 percig folytattuk. 
 A következőkben egy doxorubicin hatóanygú liposzómás gyógyszerkészítményt, a Caelyxet nyomjeleztük két különböző stratégiát követve: az elsőben előbb a DPPEP-hez kötöttük a 18F izotópot [18F]FEAval, majd PEG-micellák segítségével vittük be a liposzómás készítményekbe a jelzett foszfolipidet. A másikban viszont előbb vittük be az alkinezett lipidet a liposzómákba, majd ezután kötöttük a [18F]FEA-t a

liposzómákhoz. 
 A jelzett liposzómák bio-eloszlását egérmodellen vizsgáltuk kisállat PET/ MRI berendezéssel. Az adatokat dinamikus módban gyűjtöttük 0 és 90 perc között. 
 
 EREDMÉNYEK 
 A DPPETP kvaterner amint Mensutkin-reakcióval szintetizáltuk a megfelelő primer aminból propargil-haliddal. Ez a reakció előbb rendre szekunder-, tercier-, majd a kívánt kvaterner amint eredményezte, a folyamat rekciókinetikája jól követhető volt az alkalmazott egyszeres kvadrupól tömegspektrométerrel. 
 A liposzómák alkin-azid közötti cikloaddíciós jelzése során célunk volt a minél kevesebb idegen lipid bevitele a liposzómába. A DPPEP és a DPPETP modellkísérletes összehasonlítása során a DPPETP-vel sikerült elérni alacsonyabb (1:30 körüli) alkinezett lipid/összlipid tömegarányt, ekkor 80% fölötti volt a cikloaddíció hatásfoka [18F]FEA-val Cu(I)-BPDS katalízis mellett. 
 A Caelyx utólagos jelölésének értékelésekor megállapítottuk, hogy a DPPEP micellás bevitele a liposzómába, majd az ezt követő [18F]FEA-s liposzóma jelzés előnyösebb a radioaktív műveletek kevesebb száma miatt. A fordított megközelítésben, a radiokémiai folyamat két lépéssel hosszabb volt ugyan, de így sikerült leszorítani az alkinezett lipid/összlipid tömegarányt 1:60 értékre, úgy hogy a cikoaadíciós lépés hatásfoka, és a micellás beépülés hatásfoka is a még elfogadható 40-60 % körüli volt. 
 A jelzett liposzómák dinamikus bio-eloszlás vizsgálatakor 20. perc utáni véráramban való tartózkodást tapasztaltunk, magas SUV értékkel, ami állandó maradt a még vizsgált 90. percben is. Ez a jelölés in vivo stabilitásárára utal a liposzómában. 
 
 KÖVETKEZTETÉS 
 Ismereteink szerint a világon elsőként valósítottuk meg egy liposzómás gyógyszerkészítmény utólagos nyomjelzését 18F izotóppal. Rámutattunk annak lehetőségére, hogy akár más új, még fejlesztési fázisban lévő liposzómás készítmények bio-eloszlását is lehetséges ezen új metodika adaptálásával és pozitron emissziós tomográfiával megbízhatóan jellemezni. 
 
 
 
 [51] Receptor-targetált radiofarmakonok, teranosztikumok fejlesztése

szervetlen gyógyszerhordozó nanorészecskék kutatása során 
 Polyák András [1], Nagyné Naszályi Lívia [2], Trencsényi György [3], Jóba Róbert P. [4], Pöstényi Zita [1], Jánoki Gergely [5], Jorgov Linda [4], Bús katalin [4], Varga Zsolt [4], Györke Tamás [4], Jánoki Győző A. [6], Dabasi Gabriella [4], Bóta Attila [2], Balogh Lajos [1] 
 [1] OSSKI – Országos „F.J.C.” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest [2] MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Budapest [3] Debreceni Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Debrecen [4] Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest [5] Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs [6] MediRadiopharma Kft., Érd 
 
 CÉLKITŰZÉSEK 
 Kísérleteinkben egy új, biokompatibilis, biodegradábilis, komplex hatóanyag-hordozó nanorészecske rendszert készítettünk el, majd a Tc-99m-jelzése után vizsgáltuk annak lehetőségét, hogy a későbbi hatóanyag-bevitel nyomonkövethető legyen SPECT és SPECT/CT képalkotással, és emellett a nanorendszer új, önálló radiofarmakonjaként is alkalmazható legyen. 
 
 MÓDSZER 
 A multifunkciós nanorészecskék szilika és cirkónia felhasználásával alkotott magját polialmasav héj burkolja. Az elsőként kísérleti receptor-targetáló ágensként felhasznált folsavat ez a polimer héj köti meg, de a nanorészecskék így kialakított felszíne egyben lehetőséget teremt egyszerű technéciumos jelzéshez is. A kísérleteinket megelőző toxikológiai vizsgálatok szerint a hordozó nanorendszer mellékhatások nélkül alkalmazható biológiai kísérletekben. A Tc-99m jelzés ón-kloridos redukció során ment végbe, szobahőmérsékleten. A jelzettségi hatásfok ellenőrzésére vékonyréteg-kromatográfiás módszert (TLC) alkalmaztunk, a részecskeméret és morfológia jellemzésére és nyomon követésére fényszórás-fotometriát (DLS) illetve transzmissziós és pásztázó elektronmikroszkópot (TEM, SEM) használtunk. A Tc-99m-jelzett nanorészecskéket tumor-transzplantált kísérleti állatokban tanulmányoztuk (folát-receptort overexpresszáló HeDe tumoros Fischer 344 patkányokon), illetve spontán eredetű daganatos megbetegedésben szenvedő állatorvosi páciensek SPECT/CT vizsgálataiban alkalmaztuk. 
 
 EREDMÉNYEK 
 A technéciumos jelzés egyszerűnek, hatékonynak és könnyen

reprodukálhatónak bizonyult, a nanorészecskék részecskemérete a jelzés során nem változott, az in vitro jelzettségi hatásfok tartós és magas (>99%) volt. A biológiai vizsgálatok során az állatokon nem volt semmilyen mellékhatás megfigyelhető. Az SPECT vizsgálatok igazolták, hogy a folsavat megkötő nanorészecske-változat egyértelműen jól halmozódnak folát-receptort overexpresszáló tumorokon. A SPECT felvételeken emellett a nem-pegilált nanorészecskékre, liposzómákra jellemző RES-eloszlást, viszonylagosan magas máj és lép felvételt figyelhettünk meg. A jelzett készítménnyel sikeresen azonosítottunk különböző folát-receptort magasabb mértékben kifejező karcinómát spontán beteg állatokban. 
 
 KÖVETKEZTETÉSEK 
 A szilika-cirkónia alapú nanorészecske készítmény első biológiai eredményeinek megszületését fontos első lépésnek tekintjük egy multifunkciós teranosztikum kifejlesztésének a folyamatában. A vizsgálataink igazolták, hogy a készítmény és a módszereink alkalmasak arra, hogy a későbbi hatóanyag-bevitel nyomon követhető legyen SPECT/ CT képalkotással, illetve alkalmasak lesznek arra, hogy más receptortargetáló ágens és más radioizotóp (Lu-177, Ga-68) alkalmazásával más tumortípusok is detektálhatóvá és kezelhetővé váljanak a nanorendszer által. Az eredmények tehát új, reménybeli tumorterápiás gyógyszerek, illetve új diagnosztikai és terápiás radiofarmakon-jelölt készítmények kifejlesztésének lehetőségét is elővetítik. 
 
 
 
 
 
 [52] Lu-177 izotóppal jelzett cirkónia alapú kolloid helyi radionuklidterápia céljára
 Polyák András [1], Nagy-Naszályi Lívia [2], Drotár Eszter [2], Pöstényi Zita [1], Jóba Róbert P. [3], Trencsényi György [4], Jánoki Gergely [5], Jorgov Linda [3], Bús katalin [3], Varga Zsolt [3], Györke Tamás [3], Jánoki Győző A. [6], Renata Mikolajczak [7], Dabasi Gabriella [3], Bóta Attila [2], Balogh Lajos [1]
 [1] OSSKI – Országos „F.J.C.” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest [2] MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Budapest [3] Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest [4] Debreceni Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Debrecen [5] Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs [6]

Medi-Radiopharma Kft., Érd [7] Radioisotope Centre Polatom, National Centre of Nuclear Research, Otwock, Lengyelország 
 
 CÉLKITŰZÉS 
 Kísérleteinkben helyi radionuklid terápiára (radioszinovektómiára vagy tumor-terápiára) alkalmas lutécium-177 izotóppal jelzett, szilika alapú radiokolloidot állítottunk elő. A készítményt in vitro körülmények közt, és biológiai vizsgálatban is teszteltük, egy állatorvosi páciens kezelése során. 
 
 MÓDSZER 
 A szilika alapú kolloid elkészítéséhez korábban már alkalmazott és publikált, szilika alapú nanorészecskéket használtunk kiindulási anyagként. A liofilizált formában lévő nanorészecskéket HEPES pufferben szuszpendáltuk, miközben hozzáadtuk a 0.04 M-os HCl oldatban, LuCl3 formában lévő Lu-177 izotópot. A Lu-177 izotóp a Polatom laboratóriumából származott. A jelzés rövid időt igényelt, és szobahőmérsékleten ment végbe. A jelzettségi hatásfok ellenőrzésére vékonyréteg-kromatográfiás módszert (TLC) alkalmaztunk, a részecskeméret és morfológia jellemzésére és nyomon követésére fényszórás-fotometriát (DLS) és pásztázó elektronmikroszkópot (SEM) használtunk. Az elkészült anyagot ízületi gyulladásban szenvedő kutya betegen alkalmaztuk. Az 280 MBq aktivitású, 200 mikroliter térfogatú anyagot közvetlenül a kutya bal hátsó csánk-ízületének szinoviális folyadékterébe juttattuk. Az injektálás után közvetlenül, majd 24 órával és egy héttel később SPECT vizsgálattal ellenőriztük a radiofarmakon megfelelő helyeződését. A 24 órás vizsgálatnál a beteg 99mTc-MDP radiofarmakont is kapott, majd a két izotóp és radiofarmakon eloszlását, lokalizációját egyetlen SPECT vizsgálattal rögzítettük, párhuzamos detektálással (dual-isotope SPECT imaging”). 
 
 EREDMÉNYEK 
 A megfelelő pufferálással és szuszpendálással részleges szemcseösszetapadást idéztünk elő, melynek folyományaként a részecskék szőlőfürt-szerű nanorészecske-szigeteket alkottak, a részecske-rendszer effektív részecskemérete pedig 1 mikron fölé emelkedett úgy, hogy a rendszer fajlagos felülete mégis sokszorosa volt egy hasonló részecskeméretű, de globuláris mikrorészecskékből álló kolloidnak. A lutécium-177 jól kötődött a kolloidhoz, mind a kezdetben megfigyelt, mind az in vitro nyomokövetett jelzettségi hatásfok 98% fölötti volt. A kezelés megkezdése után a betegen allergiás vagy egyéb mellékhatások nem voltak megfigyelhetők. A „dual-isotope SPECT imaging” vizsgálattal

igazoltuk, hogy míg a kinyert képeken 99mTc-MDP radiofarmakon az teljes csontvázrendszert kirajzolja, addig a injektált radiokolloid 98%-a csakis a kezelt ízületben helyeződik. Az egyetlen ízületen kívül detektálható Lu-177halmozódás a legközelebbi nyirokcsomóban volt. A kezelés után egy héttel a kutya ismét használni kezdte a kezelt végtagot. 
 
 KÖVETKEZTETÉS 
 A radiokolloidot az in vitro, és in vivo részecskeméret- és radiokémiai stabilitása eredményeképpen sikeresen alkalmaztuk egy spontán beteg kutya radioszinovektómiai kezelésében. Az eredmények felvetik a készítmény a daganatterápiában (pl. metasztatikus májdaganat terápiájában) való kipróbálásának lehetőségét is. 
 
 
 
 [53] InterViewXP 2.x EGY ÚJ GENERÁCIÓS ÁLTALÁNOS KLINIKAI KÉPFELDOLGOZÓ RENDSZER A KONVENCIONÁLIS ÉS MULTIMODALITÁSÚ NUKLEÁRIS MEDICINA LEKÉPEZÕ RENDSZEREIHEZ 
 (1)Kári Béla, (2)Papp László, (2)Farkas Attila, (2)Fegyvári András, (2)Wirth András, (2)Turák József, (2)Német László, (2)Szimjanovszki Emil, (2)Nagy László 
 (1)Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest (2)Mediso Ltd., Budapest 
 
 A megalkotott InterViewXP 2.x képfeldolgozó rendszer az előző majd egy dekádon át használt rendszer alapos megújítása, mely messzemenően illeszkedik a mai kor technológia követelményeihez mind a rendszer kezelői felület mind a képmegjelenítési technikák és a képfeldolgozási eljárások kialakítása tekintetében. Az új rendszer elsődleges szolgálata a hazai fejlesztésű és gyártású (Mediso Ltd.) nukleáris leképező rendszerek (planáris, dedikált, SPECT és multi-modalitású) képeinek kiértékelése, feldolgozása, dokumentálása. Mindemellett nem veszítettük szem elöl a más leképező rendszerekhez való csatlakozást a megújított és tovább fejlesztett DICOM struktúrával, a még hatékonyabb RIS (Radiology Information System) támogatás érdekében. 
 
 Az InterViewXP 2.x rendszer Windows alapú, de komoly megkötés, hogy csak 64bites rendszeren fut. A 32bites rendszerek egyáltalán nem támogatottak. A teljes körű grafikát NVIDIA szolgáltatja. Ha a felhasználó a lehetőségek teljes palettájára igényt tart, akkor minimum a 4-es sorozat

(NVIDIA GTX 4xx) GPU (Graphic Process Unit) szükségeltetik. Kijelzés szempontjából a HD felbontás (1920x1200) alapkövetelmény. A rendszer ennél kisebb felbontással is működőképes, de használata ekkor nehézkesebb. 
 Az InterViewXP 2.x legfőbb újdonságai: 
 - A teljesen megújult a kezelői felület. A programok vezérlései, konfigurációi egységes alapelvek alapján és módon történnek függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgálatot dolgozunk fel. Az azonos funkciót jelentő „icon”-k mindig ugyanazon a helyen találhatók. A képernyő képre vonatkoztatott kihasználtsága maximális, így jóval kevesebb beavatkozással lehet végeredményt kapni. 
 - Az alap feldolgozó programok halmaza szervek szerint csoportosított. A felhasználó az általa leggyakrabban használt funkciókat „Favorite” menübe szervezheti, így gyorsítva a napi rutin munkáját. 
 - Az eredmények dokumentálása is egységes alapelvre épül. A képernyőre szerkesztett eredménylapok közvetlenül dokumentálhatók. Az egyedi dokumentumok készítése továbbra is hasonló alapelvekre épül, mint a korábbi planáris protokollok esetén. 
 - A leképezett alapadatok kézi feldolgozásának, módosításának esetleges szükséges átszervezésének támogatása is megvalósult a megújított képfeldolgozó rendszeren belül. 
 - A multi-modalitású TeraTomo (GPU alapú) rekonstrukciós algoritmus teljes körű integrálása megtörtént az új rendszerbe, mely extra minőségű képi eredményeket szolgáltat mind fantom mind humán leképezésekben szimultán több energia ablakok esetében is. 
 - Új iteratív 2D, 3D szűrők kerültek a rendszerbe, melyek nagymértékben hozzájárultak az extra képminőség eléréséhez. 
 - A hagyományos szűrő és rekonstrukciós algoritmusok paraméterezése letisztult, következésképp a felhasználók egyszerűbben definiálhatnak saját képkiértékelő és rekonstrukciós eljárásokat. 
 - Alapos átdolgozáson ment át az „Application Server”, mely alapvető, de "láthatatlan motorja" a TeraTomo eljárásnak, a képszűrési és egyéb kollimátor - detektor függő kvantitatív képkiértékelési metodikáknak. 
 - Említést érdemel, hogy a rendszerben működő összes klinikai alapeljárás többszöri komplex teszten ment át, ezzel is növelve a rendszer klinikai működési megbízhatóságát. 
 A komplett képkiértékelő rendszer a klinikai tesztek végső állapotában van, mely azt jelenti, hogy hamarosan eljuthat a széles klinikai gyakorlatban itthon és külföldön egyaránt. A tesztek során, ahol csak tehettük fantom és humán összehasonlításokat, validációt is végrehajtottunk. Mind fantom,

mind in-vivo leképezések esetén műtermék mentesen sikerültek az 1mm voxelméretű leképezések rekonstrukciói. A teszteket különböző rendszereken is reprodukáltuk (AnyScan SC HR, NanoSPECT-CT UHR/ parallel leképezés/). 
 
 Az új rendszer igen jó platformot szolgáltat a jövő képfeldolgozó algoritmusainak fejlesztéséhez, klinikai alkalmazások bővítéséhez. Új irányként már elkezdtünk foglalkozni a több energia ablakos átszórás korrekcióval, 4D rekonstrukcióval, és a kvantitatív SPECT méréstechnikai kérdéseivel. 
 
 
 
 
 
 [54] N-methyl-14C-Selegiline szöveti eloszlásának nyomon követése autoradiográfiás módszerrel patkány modellen
 Pöstényi Zita [1]; Polyák András [1]; Balogh Lajos [1]; Trencsényi György [2]; Nagy Tamás [2]; Jánoki Győző A. [3]; Révész Csaba [4]; Jánoki Gergely [4]; Faiglné Birkás Erzsébet [5]; Tekes Kornélia [6]; Kalász Huba [7]
 [1] Országos "F.J.C" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest [2] Nukleáris Medicina Tanszék, Debreceni Egyetem, Debrecen [3] Medi-Radiopharma Kft., Érd [4] Radiopharmacy Laboratórium Kft., Budaörs [5] Izotóp Intézet Kft., Budapest [6] Gyógyszerhatástani Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest [7] Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest 
 
 Célkitűzés: A selegiline (L-deprenyl, phenyl-isopropyl-methylpropargylamine) a monoamin-oxidáz B (MAO-B) irreverzibilis gátlószere, évtizedek óta alkalmazott gyógyszer a depresszió, a Parkinson- és Alzheimer - kór kezelésében. Jelen vizsgálatok során a vegyület C-14 izotóppal jelzett verziójának felhasználásával kívántuk nyomon követni a szöveti eloszlást patkányokban. 
 Anyagok és módszerek: Az egésztest autoradiográfiás vizsgálatokhoz hím Wistar patkányokat (1. állat: 225,9 g, 2. állat: 239,6 g) 15 mg/kg Nmethyl-14C-Selegilinnel kezeltünk intraperitoneálisan. Az alkalmazott aktivitás az 1. állat esetében 6,29 MBq, a 2. állat esetében 6,66 MBq volt. Az 1. állatot 15 perc, a 2. állatot 60 perc után elaltattuk 300 mg / kg pentobarbitállal (Nembutal). Az állatokat beágyaztuk 1% karboxi-metilcellulóz (CMC) oldat felhasználásával. Miután folyékony nitrogénben

lefagyasztottuk a patkányokat, 80 µm vékony egésztest metszeteket vágtunk (Leica CM 3600 cryomacrotome) koronális síkban. Az anatómiai megfeleltetés megkönnyítéséhez a metszeteket beszkenneltük lapolvasó segítségével (Epson Perfection 1640). A metszetekről MultiSensitive Storage (Perkin Elmer) autoradiográfiás filmen 7 napos expozíciós időkkel készítettünk felvételeket, az eredményeket Cyclone Plus (Perkin Elmer) autoradiográfiás szkenner segítségével olvastuk le. Az elkészült felvételek feldolgozása során PE OptiQuant képelemző szoftvert használtuk. 
 Eredmények: Az egésztest felvételeken jól detektálható az N-methyl-14CSelegiline szöveti eloszlása. Az egésztest beütésszámhoz képest 15 perc elteltével az agyban az egésztest beütésszám 10%-a található meg, ami 60 perc elteltével 6,8%-ra csökkent. A májban az egésztest beütésszámhoz képest 15 perc elteltével 13%, 60 perc elteltével 24% található. Az agyi területekre fókuszálva az látható, hogy az N-methyl-14C-Selegiline a kérgi és kéreg alatti területeken halmozódik. Az előzetes RP-HPLC méréseknek megfelelően a könnymirigyben is jelentős halmozást figyelhettünk meg. 
 Következtetés: A vizsgálatokból kiderül, hogy az N-methyl-14C-Selegiline szöveti eloszlása patkány modellen a szakirodalomban leírtaknak megfeleltethető, a halmozódás elsősorban a lipid gazdag szövetekben detektálható. Illetve a magas MAO-B enzim aktivitású szövetek, mint pl. az agy, tüdő, szív is jelentős halmozást mutatnak. 
 
 
 
 [55] Emlődaganatok metabolikus heterogenitásának vizsgálata FDG PET/CT vizsgálattal
 Farkas Bence[1], Forgács Attila[2], Garai Ildikó[2]
 [1]DEKK Nukleáris Medicina Intézet [2]ScanoMed Orvosi, Diagnosztikai, Kutató és Oktató Kft.
 
 Célkitűzés: A F18-FDG PET/CT vizsgálat az onkológiai diagnosztikai algoritmus része a legtöbb daganatos kórkép esetében. A tumor metabolizmus mértékének megítélése nemcsak a benignus és malignus folyamatok elkülönítésében fontos, hanem prognosztikai jelentőséggel is bír. A daganatok metabolizmusának karakterizálására a klinikai gyakorlatban leginkább a szemikvantitatív „Standardized Uptake Value” (SUV) különböző paraméterei (maximum, átlagos) vagy a metabolikus tumor térfogat (MTV) terjedtek el. Új koncepciót jelent a metabolizmus számszerűsítésében a tumor volumen heterogenitásának elemzése. Vizsgálni kívánjuk a heterogenitási paraméterek összefüggését

a klinikai stádiummal, a receptorstátusszal ill. molekuláris patológiai markerekkel. 
 Módszerek: Intézetünkben vizsgált 32 emlőrákos beteg kezdeti PET/CT eredményeit értékeltük ki retrospektíven, akiknek lokálisan előrehaladott emlőrákja volt. A 3 cm-nél kisebb primer tumorral rendelkező vagy előzetesen terápiát kapott betegek nem kerültek bele a vizsgálatba. A tumor 2.5 SUV küszöb alapján szegmetált voxeleire számoltuk az alábbi heterogenitás paramétereket: entrópia, kovariancia, homogenitás, korreláció, kontraszt. Ezt követően Mann-Whitney U próba és KruskalWallis teszt segítségével kerestünk összefüggést adott heterogenitás paraméter értéke és az emlőtumorok ösztrogén-, progeszteron-, Her2receptor státusza, Ki-67 proliferációs index, primer gócok száma az emlőben, valamint a tumoros folyamat lokális illetve távoli kiterjedtsége között. 
 Eredmények: Általánosságban elmondható, hogy az általunk vizsgált heterogenitás paraméterek nem mutattak összefüggést a primer gócok számával, metasztázisok helyével, Her2-receptor státusszal és Ki-67 proliferációs indexszel. 
 A korreláció mint heterogenitás paraméter értéke szignifikánsan nagyobb (10.35->18.63; p=0.09) a progeszteron-receptor pozitív esetekben, míg a többi paraméter tőle függetlennek bizonyult. Az ösztrogén-receptor pozitív esetekben az entropia mértéke (9.89->16.95; p=0.017), a korreláció értéke (10.07->16.73; p=0.025), valamint a kontraszt (10.36->16.36; p=0.043) heterogenitási paraméterek nagyobbnak bizonyultak. A homogenitás értéke csökkent (15.57->9.73; p=0.49) az ösztrogén-receptor pozitív daganatoknál. 
 Következtetés: Vizsgálatunk során összefüggést találtunk a hormonreceptor státusz és egyes heterogenitási paraméterek között, melynek klinikai relevanciája további vizsgálatokat igényel. A többi prognosztikai tényezővel nem sikerült egyértelmű összefüggést kimutatnunk. 
 
 
 
 [56] Prosztatarák és kolin PET/CT
 Garai Ildikó(1), Farkas Bence (2), Galuska László (2)
 (1)Scanopmed Kft. (2) Nukleráis medicina Intézet, DEKK
 
 A C11 kolin PET már több éve sikeres módszer a prosztatarák korai recidivájának és áttéteinek kimutatásában. Hazánkban egy éve van lehetőségünk C11- kolin PET/CT vizsgálatokat végezni a humán

betegellátásban. 
 2014 március- 2015 február között 64 beteg C11 kolin PET/CT vizsgálatát végeztük el, s az adatokat retrospektiven értékeltük az irodalom összefüggésében. 700-850 Mbq C11 Kolin iv. injektálása után 5 perccel 120 sec./frame gyűjtési idővel PET/CT vizsgálatot végeztünk Philips Gemini 64/ Tof készülékkel a combközéptől koponyabázisig, átlagosan 6-8 ágypozicióval a beteg méretétől függően. Minden esetben alacsony dózisú (120 keV, 150mAs) CT készült elnyelés korrekció és anatomiai lokalizáció céljából. Mivel a betegcsoport heterogén volt csak esettanulmány végeztünk, statisztikai analizis nem történt. 
 A prosztata primer malignus folyamatát 13 esetben észleltük, a SUVmax: 4,5-10,5 között volt mérhető. Közülük 4 esetben metasztatikus szórást is észleltünk a vizsgálat időpontjában. 44 restaging indikáció esetén 5 esetében recidív folyamatra utaló kóros halmozást, 9 betegnél lokoregionális és/vagy távoli nyirokcsomó érintettséget 5 esetben soliter vagy többgócú osseális szórást észleltünk. Hólyagaktivitás diszkrétmérsékelt intenzitással ritkán megjelent, de nem zavarta a prosztata, ill. a prosztata ágy megítélését. Reaktiv nyirokcsomók elsősorban inguinális lokalizációban gyakran ábrázolódtak biopsziát követően, de megjelenésük és aktivitásszintjük miatt viszonylag biztonsággal elkülöníthetők voltak a metasztázistól. 
 C11 kolin kiváló radiofarmakon a prosztata rák diagnosztikájában, mely nem helyettesíti a diagnózis és a staging során jól bevált modalitásokat ( TRUS, CT, MRI,), de értékes kiegészítő információt nyújthat válogatott esetekben a terápia pontosabb tervezéséhez, a recidiv ill. metasztatikus folyamat korai kimutatásához. 
 
 
 
 [57] Ra-223 terápia sugárvédelmi mérési eredményei
 Szűcs Éva[1], Csepura György[2], Garai Ildikó[1]
 [1]Scanomed ODKO Kft. Debrecen, [2]Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Debrecen
 
 Célkitűzés: 
 2014-ben Magyarországon bevezetésre került a Ra-223 Xofigó terápia. Az α sugárzó izotópok használata – dozírozás, beadás, hulladékkezelés - új kérdéseket vet fel a sugárvédelemmel kapcsolatban. 
 Módszer: 
 Ra-223 készítmény kezelésével kapcsolatosan végeztünk méréseket.

Dózisteljesítményt mértünk FH 40 F2 dózisintenzitás mérővel a gyári csomagolás külső felületén, az ólom tégelyen zárt és nyitott állapotban, ill. a kidozírozott fecskendőn. 
 Az esetleges levegő szennyezettség mérésére a meleglaboratórium és az injekciózó helyiségben 10 db szűrőpapír korongot függesztettünk ki. Ezek mérése Canberra 1510 HP(Ge) műszerrel történt. Egy műanyag dobozt kis mennyiségű izotóppal szennyeztünk, és dekontaminálás után mértük a felületi szennyezettséget. A dekontaminálás folyamatát LB 123 (LB1231β,γ detektor) szennyezettség mérővel mértük. 1 beteg a terápia után 24 órát a fektető szobában töltött, és távozás után 13 db nedves dörzsmintát vettünk a szoba és a mellékhelyiség különböző részeiről. Ezek mérése Canberra 1510 HP(Ge) műszerrel történt. 
 Eredmények: 
 Zárt doboz felülete maximális dózisteljesítmény 0,67µSv/h. Zárt ólom tégely 20-40µSv/h. Nyitott ólom tégely 50-180µSv/h iránytól függően. Fecskendő 60-180µSv/h a felszívott aktivitástól függően. Levegőszennyeződést nem tudtunk kimutatni. 10 db EDTA-s tisztítás után 4500Bq/cm2 –ről 60Bq/cm2 csökkent. A dekontaminálás során a hatásfok 20-50%. A kezelt beteg által okozott felületi szennyezettség a WC csészében nem volt mérhető. A villany kapcsolón, asztalon, kilincseken 4,56Bq-13,69Bq mértünk. 
 Következtetés: 
 A Ra-223 dozírozása folyamatos elszívás mellett történt, ezáltal a laboratórium levegőjében aktivitást nem tudtunk kimutatni. Miután teljes dekontaminálás nem lehetséges, a dozírozás előtt célszerű a fülkét folpack fóliával kibélelni, ezáltal megakadályozható, hogy Ra-223-al felületi szennyeződés történjen. A munka során külön csipeszt kell használni. A terápia után a beteg haza megy, ezért fel kell világosítani, hogyan tudja a környezetét védeni az esetleges szennyeződéstől. 
 
 
 
 [58] Kézperfúzió SPECT/CT 3D printerrel nyomtatott kiegészítők használatával
 Kiss Anett [1], Kukuts Kornél [1], Barna Sándor [1], Csiki Zoltán [2], Garai Ildikó [1]
 [1]Scanomed ODKO Kft. Debrecen, [2] Belgyógyászati Intézet C épület DEKK
 
 A kézperfúzió szcintigráfia egy objektív, minimálisan invazív, olcsó módszer a kéz keringésének vizsgálatára és követésére. 


Nagy tapasztalatunk van a kézperfúzió planáris leképzésében a mikrocirkuláció vizsgálatára. Napjainkban, ahol csak lehet, a rétegfelvételek átvehetik a planáris leképzések helyét a diagnosztikában. 
 
 Módszerek: 
 
 20 beteget választottunk be a vizsgálatba, akiknek ismert volt a kéz mikrocirkulációjának zavara. Minden alkalommal a statikus és a tomográfiás vizsgálatot is elvégeztük: 
 a.: statikus kézperfúziós szcintigráfia: 400-600MBq 99m-Tc-DTPA (Mediradiopharma) injektálását követően gyors dinamikus(30x2sec) és 3 perces statikus felvétel készült. 
 b.: a statikus felvétel után helicalis SPECT készült (128x128 mátrix 48 nézet, 40s/nézet) 3 fejes gamma kamerával ( Anyscan CS Mediso). A SPECT felvételt követően lowdose CT készült. Ahhoz, hogy a beteg ne mozdítsa meg a kezét és az ujjait a vizsgálat során speciális kéztartót készíttettünk, melyet 3D nyomtatóval készítettek el. A rekonstrukciót OSEM RR iteratív módszerrel végeztük és Interview Fusion 2.02 verzióval értékeltük ki. A kvantitatív feldolgozáshoz (ujj/tenyér arány) kizárólag a statikus felvételeket használtuk fel. 
 
 Eredmények: 
 
 A SPECT/CT felvételek nagy felbontásúak, amelyek vizuális értékelése sokkal egyszerűbb. Minden vizsgálatot a speciális kéztartóval végeztünk. A SPECT/CT rekonstrukció kiváló volt. A lokális mikrocirkulációs zavarokat sokkal precízebben követhetjük, vizsgálhatjuk, mely nagyon fontos a másodlagos Raynaud szindrómában. Kvantitatív számolás azonban még megoldatlan a SPECT esetében, melyhez új adatbázis készítése szükséges. 
 
 Megbeszélés: 
 
 Kézperfúzió SPECT/CT egy potenciálisan használható metódus a „hideg kéz” vizsgálatára, de még további vizsgálatok szükségesek a pontosabb adekvált kvantifikáció elkészítéséhez.
 
 
 
 [59] Percutan coronaria interventión átesett betegek myocardium

perfusio scintigraphiája a klinikai gyakorlatban
 Czibor S [1]; Moravszki M [1]; Buga K [1]; Tóth M [1]; Szilvási I [1]
 [1] Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Nukleáris Medicina Osztály
 
 Célkitűzés: Célunk a myocardium perfusio scintigraphia (MPS) klinikai hasznosságának értékelése volt korábban percutan coronaria interventión (PCI) átesett betegek követése során a restenosis, ill. új localisatióban kialakult stenosis kimutatásában. 
 
 Módszer: Vizsgálatunkban 142 PCI-n átesett beteg MPS és invazív coronarographiás (CAG) leletét, valamint kardiológiai dokumentációját dolgoztuk fel. A vizsgálatokra a beteg klinikai adatai alapján restenosis gyanúja miatt került sor. A terheléses MPS-t EKG-kapuzással, egynapos protokoll szerint végeztük. Azon betegek adatait dolgoztuk fel, akiknél a restenosis klinikai gyanúja miatt előbb MPS, azt követően CAG történt. A betegek (38 nő és 104 férfi) átlagéletkora 63 év volt (szórás: 9,8). Az utolsó PCI és a MPS között eltelt idő mediánja 13,5 hónap volt. A MPS és a CAG vizsgálat között eltelt idő átlagosan 8 hét volt. 
 
 Eredmények: A 142 MPS során 102 esetben ábrázolódott reverzibilis perfusiodefectus (ischaemia), 40 esetben nem (10 negatív vizsgálat és 30 fix perfusiodefectus). CAG-val 99 esetben találtak haemodynamikailag significans stenosist (50 esetben instent restenosist, 49 esetben új lokalizációban kialakult stenosist), 43 esetben nem. A 102 MPS-val ischaemiát véleményezett lelet közül 83 (81,37%) valós pozitív, 19 (18,36%) álpozitív volt. Az ischaemiára nem utaló MPS-leletek közül 24 (60%) valós negatívnak, 16 (40%) álnegatívnak bizonyult. Összességében a MPS és a CAG lelete 107/142 esetben (75,35%) egyezett. Az ischaemia jelenléte a MPS vizsgálaton significansan nagyobb, míg hiánya significansan kisebb kockázatot jelez instent restenosis vagy új stenosis kialakulásának vonatkozásában (p<0,05). Az ischaemiát leíró MPS-t követően szignifikánsan (p<0,05) hamarabb (átlagosan 7 héten belül) került sor invazív CAG-ra, mint ischaemia hiányában (átlagosan 12 héten belül) – utóbbi esetben perzisztáló atípusos mellkasi panaszok miatt végeztek CAG-t. Az 50 instent restenosis közül 24 esetben az a. coronaria dextra (RCA), 18 esetben a ramus anterior descendens (LAD), 6 esetben a ramus circumflexus (CX), 1 esetben pedig mind a LAD, mind a CX, 1 esetben pedig az a. coronaria sinistra főtörzsének (LM) területére beültetett stentben jött létre. A 49 új localisatióban kialakult stenosis közül 14 esetben az RCA, 12 esetben a LAD, 11 esetben a CX, 5 esetben mind a LAD, mind a CX, 4

esetben mindhárom ér, 1-1 esetben a LAD és az RCA, a LAD és az LM, valamint a CX és az RCA területén helyezkedett el. 
 
 Következtetés: Vizsgálatunkból megállapítható, hogy a PCI-n átesett betegekben ischaemia klinikai gyanúja esetén elvégzett MPS vizsgálat nagy valószínűséggel utal coronaria restenosis vagy új localisatiójú stenosis kialakulására. Ezért a noninvazív MPS klinikailag hasznos a PCI-n átesett betegek követésében.
 
 
 
 [60] F-18 Labeling Of Glucosamine Derivatives for Modelling Reaction between [F-18]-4-Fluorobenzaldehyde and Chitosan 
 Lima Oubina Ana, Miklovicz Tünde; Matolcsy Anita; Varga József; Borbély János*, Mikecz Pál
 Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Nukleáris Medicina Debrecen *BBS Nanotechnológia Kft. Debrecen 
 
 OBJECTIVE: The aim of this work is to model F-18 labelling of chitosan based nanoparticles via [F-18]-4-fluorobenzaldehyde ([18F]-FBA) on the amine group. For the reaction one of its components, the glucosamine (GlcN) was used, instead of the whole polymer (chitosan). Because of the smaller size of this molecule it was easier to handle. In order to study the reaction GlcN, it’s derivatives: 1,3,4,6-Tetra-O-Acetyl-2-amino-GlcN (TAGlcN), N-Acetyl-GlcN (NAGlcN) and glucose were used. 
 
 MATERIALS AND METHOD: [18F]-FBA was synthesized from 4-FormylN,N,N-Trimethylanilinium triflate (5-7 mg in 1mL anhydrous DMSO) using Kriptofix 222 and K2CO3 (15 and 2,8 mg) undergoes nucleophilic aromatic substitution, in a 15 minutes reaction at 70 oC following Speranza et al. In order to decrease the precursor and the main impurity, dimethyl amino benzaldehyde (DMABA), the reagent amounts were decreased: precursor amount from 5-7 mg to 3, Kriptofix 222, 5.1 mg, KHCO3 is used instead of K2CO3, 1.4 mg. Reaction conditions were changed, 5 minutes at 80°C, and SCX cartridge is used to remove side products, as described by Mcrobbie et. al.. 
 To model chitosan labelling, direct radiolabeling (Carroll et al.) and direct and indirect reductive amination reactions (Abdel-Magid et al.) were used, between [18F]-FBA carbonil group with GlcN and TAGlcN amine group, at different temperatures: 110°C, 70°C, 50°C and room temperature, during 15

minutes reaction time. NaBH3CN was employed as reducing agent (Liberek et al.). To study the possible aldol side reactions we performed the same experiments with NAGlcN and glucose. 
 RESULTS: [18F]-FBA is obtained by a 53 % ± 10 % yield with >95% radiochemical purity. The precursor and DMABA content is lower following Mcrobbie method, 22±9 and 16±13 µg/mL respectively. 
 Direct radiolabelling reaction on GlcN or TAGlcN gave a poor yield (<7%). In case of direct reductive amination, we found different yields for the reaction between FBA and TAGlcN determined by HPLC at different temperatures (70°C: 42.3±0.7%, 50°C:41.2±4.3%, room temperature: 19.5±7.5% 
 With indirect reductive amination, (with TA-GlcN), at 110C the results are similar that with direct reductive amination at the same temperature. The reaction yield at room temperature was 41±12%. 
 The reactions with N-Acetyl-GlcN and glucose gave significantly different compounds with less than 5 % yield. 
 CONCLUSIONS: Modelling reaction of direct and indirect reductive amination show that the [18F]-FBA reacts mainly with the NH2 group of GlcN or TA-GlcN with high yields at 70°C and lower temperatures. In case of absence or blocked amine group we observed aldol side reactions with low yield. These results could be applied for radiolabeling chitosan based nanoparticles. 
 
 Acknowledgements: This work was supported by FP7-PEOPLE-2012-ITN (316882 RADIOMI project). 
 
 REFERENCES: 
 Speranza et al., Applied Radiation and isotopes. 67, 1664-1669 (2009) 
 McRobbie G. et al.,Eur J Nucl Med Mol Imaging 40 (Suppl 2):S89–S567 (2013) 
 Carroll L.et al., Med. Chem. Commun. 4, 653 (2013) 
 Abdel-Magid F. et al., J. Org. Chem. 61, 3849-3862 3849 (1996) 
 Liberek B. et al., Carbohydrate Research. 340, 1876–1884 (2005)
 
 
 
 [61] 99mTc-Tektrotyd-dal végzett SPECT/CT során talált aspecifikus dúsulások a tüdőben
 Bátyi Ferenc, Barna Sándor, Garai Ildikó
 Scanomed kft., Debreceni Központ



 Célkitűzés: A neuroendokrin tumorok diagnosztikájában napjainkban széles körben elterjedt módszer a szomatosztatin receptor szcintigráfia (SRS). A specifikus kötődés lehetővé teszi a tumorok szomatosztatin receptor státuszának megítélését, azonban néhány esetben aspecifikus halmozásokat is megfigyelhetünk. Munkánk célja a tüdőben talált CTmorfológiai eltérés nélküli fokális halmozások eredetének tisztázása. 
 
 Módszer: Intézményünkben 99mTc-Tektrotyd-dal végezzük a szomatoszatin receptor szcintigráfiát. 700 MBq radiofarmakon injektálása után 1 és 4 óra múlva planáris egésztest leképzést végeztünk. A 4 órás felvétel után hasi, szükség esetén mellkasi SPECT/CT vizsgálat történt. Ha szükséges volt 24 órás planáris egésztest és SPECT/CT vizsgálatot végeztünk. A rekonstrukció és a kiértékelés Mediso InterView XP 1.06.177 és Mediso InterView Fusion 2.02.055 szoftverrel történt. Amennyiben aspecifikus halmozásokat találtunk a rendelkezésre álló betegdokumentáció és későbbi képalkotó vizsgálatok alapján próbáltuk az eredetét meghatározni. 
 
 Eredmény: A 2014-es évben intézményünkben 75 SRS vizsgálat történt. A kiértékelés során négy betegnél öt esetben találtunk intenzív fokális radiofarmakon-halmozást a tüdőkben, melyek hátterében CT-morfológiai eltérés nem volt azonosítható. Követéses vizsgálatok a neuroendokrin eredetet egyik esetben sem erősítették meg. 
 
 Következtetés: Aspecifikus dúsulások megjelenése 99m Tc Tektrotyd szcintigráfia során differenciál diagnosztikai problémát jelent, mely esetben a CT hozzáadott értéke felesleges beavatkozásokat előzhet meg. 
 
 
 
 [62] Kezdeti tapasztalataink a multiplex csontmetasztázist adó prosztatatumoros betegek 223-Ra-diklorid (Xofigo) kezelésével
 Sántha Orsolya, Szegedi Judit, Garai Ildikó
 ScanoMed Orvosi, Diagnosztikai, Kutató és Oktató Kft. Debreceni Központja
 
 Célkitűzés: 
 Intézetünkben alfa-sugárzó Xofigo (Ra-223-diklorid) kezelés alatt álló multiplex csontáttétet adó prosztatatumoros betegek dokumentációjának áttekintése révén eddigi tapasztalataink összegzése, eredményeink

bemutatása. 
 Módszer: 
 A Xofigo tüneteket okozó csontáttétes, egyéb szervi áttétet nem adó, kasztráció-rezisztens prosztatatumoros betegek kezelésére szolgál. Intézetünkben 15 beteg Xofigo terápiáját kezdtük el a mai napig. A teljes kezelés hat intravénás injekcióból áll, melyek négy hetente követik egymást. Az egy alkalommal beadott aktivitás 50 kBq testtömegkilogrammonként. A Xofigoval kezelt betegeknél beszámoltak csontvelő szuppresszióról, így a kezelések előtt egy héttel vérképellenőrzés történik, hogy a terápiát biztonsággal elvégezhessük. A betegek a kezelés napján nullától kilencig terjedő skálán határozzák meg csontfájdalmaik erősségét. A radiogyógyszer beadása intravénás kanülön keresztül történik. Az injektálás után körülbelül fél órával a betegek otthonukba távoznak. Ezen betegek Xofigo terápia előtt, alatt, illetve esetenként a kezelés lezárulását követően készült vizsgálati eredményeit tekintettük át. 
 Eredmények: 
 Az intézetünkben Xofigoval kezelt 15 betegből két beteg kezelése már befejeződött, a fájdalomskála adatai alapján csontfájdalmaik a kezelés végére jelentősen javultak. Három beteg kezelését meg kellett szakítani, két esetben hematológiai eltérések miatt, egy esetben pedig fenyegető patológiás törés miatt. Jelenleg 10 beteg kezelése folyik. Közülük hat beteg két kezelést kapott meg eddig, öten az első kezelést követően a fájdalomskálán a csontfájdalmaik csökkenését jelezték. 
 Következtetés: 
 Az eddigi eredmények alapján a Xofigo terápia a kezelt betegek csontfájdalmait csökkenti. További adatok beérkezésével a kezelés előtti és utáni PSA szintek összevetését, illetve a terápia előtt és után készült egésztest csontszcintigráfiás felvételek összehasonlítását is tervezzük. 
 
 
 
 [63] Szentinel nyirokcsomó vizsgálatok eredményessége méhnyak- és méhtestrákos betegeknél – 3 év tapasztalatai
 Zámbó Katalin1, Stefanovits Ágnes2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Bán Zsuzsanna1, Koppán Miklós2, Varga Tamás2, Gőcze Péter2, Bódis József2
 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, 1Nukleáris Medicina Intézet, 2Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs 
 
 Célkitűzés: A nyirokcsomó metasztázis jelenléte az egyik legfontosabb

prognosztikai faktor a méhnyak- és méhtest daganatok kórlefolyásában és a megfelelő terápia megválasztásában. Vajon a szentinel nyirokcsomó technika alkalmazásával itt is elkerülhető lehetne a teljes kismedencei lymphadenectomia és az esetleges szövődmények? 
 Betegek és módszer: A kérdés megválaszolására a 2011-2013. év között elvégzett vizsgálatok eredményeit dolgoztuk fel. Korai stádiumú malignus cervix (n=24) és corpus uteri (n=62) daganatos megbetegedések (n=86) sebészeti ellátása során a szentinel nyirokcsomók eltávolítása mellett teljes kismedencei lymphadenectomia is történt. A műtétet 24 órával megelőzően valamennyi betegnél 99mTc-Sentiscint-et injektáltunk 4 részletben a cervix uteri négy kvadránsába szubmukózálisan, majd statikus és SPECT/CT vizsgálatot is végeztünk. A műtét során intraoperatív gamma szondát alkalmaztunk. Valamennyi eltávolított nyirokcsomó szövettani vizsgálata megtörtént a szentinel nyirokcsomó(k) megjelölésével. 
 Eredmények: A méhnyakrákos betegeknél 91%-os (22/24) jelölődés volt, ebből azonban műtét közben csak 15 esetben (68%) találták meg a szentinel nyirokcsomót, amely 11 esetben volt negatív. A műtét 7 betegnél laparoszkópos módszerrel történt. Négy betegnél alakult ki recidíva, 1 beteg exitált, a szentinel nyirokcsomó egyik betegnél sem jelzett áttétet. A méhtestrákos betegeknél 76%-os (47/62) jelölődést találtunk, a műtét során csak 27 esetben (57%) tudták a szentinel nyirokcsomót eltávolítani, amely 23 esetben volt negatív. A műtét 18 betegnél laparoszkópos módszerrel történt. Négy beteg exitált, 1 beteg recidíva miatt, a másik 3 betegnél azonban más volt a halál oka, a szentinel nyirokcsomó mindegyiknél negatív volt. 
 Következtetés: A méhtest daganatoknál a jelölődés hatásfoka rosszabb, mint méhnyakrák esetén, ezért előbbieknél változtatni kellene a beadási technikán. A műtét során megtalált szentinel nyirokcsomók aránya feltűnően alacsony, ennek oka technikai probléma is lehet, de hátterében a kismedencei nyirokrégiók bonyolultabb anatómiai felépítése, a nyirokkeringés sajátossága is állhat. A módszer hatékonysága rosszabb, mint a már ismert daganatoknál, ezért a beadási és detektálási technikák további finomítása szükséges. 
 
 
 
 [64] A CHEAP vizsgálat (2007-2011) eredményei Hodgkinlymphomában
 Barna Sándor [1]; Miltényi Zsófia [2]; Simon Zsófia[2]; Jóna Ádám[2]; Magyari Ferenc[2]; Illés Árpád[2]; Garai Ildikó[1] 


[1] Scanomed ODKO Kft Debrecen [2] DEKK Belgyógyászati Intézet
 
 Bevezetés: Napjainkban az interim 18FDG-PET/CT prognosztikai szerepe egyértelmű, és remélhetőleg az ezen alapuló válasz-adaptált kezelés fogja meghatározni a Hodgkin-lymphomás betegek kezelésének tervezését, és túlélését. Fontos segítséget nyújt(hat), mind a refrakter állapotok korai felismerésében, mind az esetleges túlkezelésekből származó késői szövődmények elkerülésében, így jelenleg nagy számban zajlanak a klinikai vizsgálatok, melyek a Hodgkin-lymphoma kezelésének interim PET/ CT alapján történő módosítására irányulnak. Azonban a jelenleg ajánlott, és egységes kezelési módszereknél kevés vizsgálat történt az interim és restaging PET/CT vizsgálatok pontos prognosztikai szerepének meghatározására, vagy ezek hosszú távú értékelésére illetve a jelenleg trial-eken kívül kezelt betegek kezelésében betöltött szerepével. 
 Betegek és módszerek: 2007. január 1. és 2011. december 31. között a DEOEC Belgyógyászati Intézetben a CHEAP (Chemotherapy Effectiveness Assessed by PET/CT) vizsgálat keretében staging, interim és restaging PET/CT vizsgálatokat végeztünk Hodgkin-lymphomás betegeknél, az interim PET/CT értékelésére a Deauville kritériumokat alkalmaztuk, a Deauville 4 és 5 eredményt értékeltük pozitívnak. Vizsgáltuk a teljes és relapsusmentes túlélést, a vizsgálat szenzitivitását, specificitását, pozitív és negatív prediktív értékét. A túlélési időket 2013. május 1-ig értékeltük. Azoknál a betegeknél, akiknek az interim PET/CT pozitív volt vizsgáltuk a relabáló és nem relabáló csoport közötti különbségeket a betegek, és a betegség klinikopathológiai jellemzői alapján. 
 Eredmények: 113 Hodgkin-lymphomás betegnek (57 férfi és 56 nő) történt staging, interim és restaging PET/CT vizsgálata ezen időszak alatt. Az interim PET/CT eredménye alapján terápiamódosítás nem történt. A betegek átlagéletkora 38 év volt a betegség diagnózisakor, a vizsgálatban az átlagos követési idő 48,5 (7-70) hónap. Korai stádiumú 62 beteg, előrehaladott stádiumú 51 beteg volt, 59-nek volt B tünete. Az interim PET/ CT vizsgálat negatív volt 83 (73,45 %) esetben, pozitív 30 (26,55 %) betegnél. A negatív prediktív érték 92,7%, a pozitív prediktív érték 56,6 % volt. Az 5 éves teljes túlélés az interim PET negatív csoportban 93.4 %, szemben az interim PET pozitív csoportban észlelhető 58 %-kal (p<0.001), az 5 éves relapsusmentes túlélés 92.7 % v. 40.8 % (p<0.001). Stádiumok alapján vizsgálva korai stádiumban a vizsgálat negatív prediktív értéke 100%, szemben előrehaladott stádiumban 82.35 %, míg a pozitív prediktív érték 53.8 %, és 58.8 % volt. Az interim PET pozitív csoportban a 40 év feletti betegeknek szignifikánsan nagyobb az esélyük a relapsusra

(p=0.057). 
 Megbeszélés: Saját adataink is megerősítették az interim PET/CT magas negatív prediktív értékét, kiváló prognosztikai szerepét különösen a korai stádiumú csoportban, így rutinszerű klinikai alkalmazása vizsgálatunk alapján mindenképpen indokolt. Az interim PET/CT alapján pozitívnak bizonyuló eseteknél azonban további szoros kontroll javasolt. A klasszikus klinikai tényezők, mint a szövettani altípus, az életkor segíthet, de más biológiai prognosztikai markerek (pl:CD68+ macrophagok aránya, TARC szint változása) vizsgálata is indokolt lehet. A restaging vizsgálatánál pozitívnak bizonyuló esetekben ismételt biopszia, sze további, mentő kezelés indokolt. 
 
 
 
 [65] CT metszetek morfológiai értékelésének előnyei egésztest csontszcintigráfia kiegészítő SPECT-CT vizsgálata kapcsán
 Bán Zs.1; Rostás T.2; Schmidt E.1; Szakáll Sz.3; Lengyel Zs.3; Zámbó K.1
 1Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet, 2Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika, 3PozitronDiagnosztika Központ
 
 Célkitűzés: Egy esetismertetés kapcsán bizonyítani, hogy jelenthet-e előnyt a beteg számára az egésztest csontszcintigráfia során kimutatható körülírt dúsulások további obszervációjára készített SPECT-CT vizsgálat CT metszeteinek morfológiai értékelése. 
 Beteg és módszer: Egy 24 éves férfibeteg, diffúz medence- és combtáji fájdalommal. 750 MBq 99mTc-MDP iv. beadása után a medence régiójáról 3 fázisú vizsgálatot indítottunk, 2 óra elteltével egésztest csontszcintigráfiát is készítettünk. A felvételek megtekintése után a medence disztális részének és mindkét femur proximális 2/3-ának kiegészítő SPECT-CT vizsgálatát is elvégeztük, ennek felvételeit radiológus szakorvossal együtt értékeltük. 
 Eredmények: A jobb femur trochanter majorjának területén a csontszcintigráfia mindhárom fázisában mérsékelten fokozott aktivitás volt kimutatható. A bal femur diafízisében a középső és a disztális harmad határán körülírt radiofarmakon dúsulás ábrázolódott. A kiegészítő SPECTCT vizsgálat alapján ezen többletaktivitások lokalizációjában a CT metszeteken nem mutatkozott ugyan szerkezeti eltérés a csontok kompakt állományában, azonban a velőűr denzitása fokozott volt, ezen kívül a bal oldali inguinális régióban egy megnagyobbodott nyirokcsomó volt

kimutatható. További obszervációként megtörtént a femurok MR vizsgálata, valamint az inguinális nyirokcsomó UH vizsgálata is, utóbbi FTAB-val egybekötve: az aspirátum vizsgálata malignus limfómát igazolt. További (a szövettant pontosító, valamint staging) vizsgálatok történtek, és rövid időn belül megkezdődhetett a beteg kezelése. Két alkalommal végeztek PET-CT vizsgálatot a betegnél, közülük a későbbi komplett metabolikus remissziót mutatott. 
 Következtetés: Az ismertetett eset jól bizonyítja, hogy a SPECT-CT vizsgálat CT metszeteinek radiológus szakorvos által történő részletes morfológiai értékelése nagy jelentőségű lehet a korai diagnózis felállításában, így következményes terápiás előnyt is jelent a beteg számára. 
 
 
 
 [66] A fúziós (SPECT/CT) vizsgálatok haszna a mellékpajzsmirigy adenóma igazolásában
 Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1
 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, 1Nukleáris Medicina Intézet, 2I. sz. Belgyógyászati Klinika, 3Radiológiai Klinika, 4Általános Orvostudományi Kar, Pécs
 
 Célkitűzés: A mellékpajzsmirigy adenóma diagnosztikájában elvégzett kiegészítő nyaki és mellkasi SPECT/CT felvételekkel az elváltozások morfológiájának és pontos anatómiai lokalizációjának meghatározása. 
 Beteganyag és módszer: Intézetünkben 2007. júliustól 2014. decemberig 248 hiperparatireózisban szenvedő beteg (61 férfi és 187 nő) 99mTc-MIBI statikus szcintigráfiáját, és kiegészítő SPECT/CT vizsgálatát végeztük el. 370 MBq 99mTc-MIBI intravénás beadását követően 15 és 120 perces statikus felvételeket készítettünk a nyak és a mellkas területéről, mindkét fázisban szubtrakcióval. A beadást követően 60 perccel a vizsgálatot nyaki és mellkasi régió SPECT/CT felvételeivel egészítettük ki. Az esetek nagy részében a MIBI vizsgálat előtti vagy utáni napon 99mTc pajzsmirigy szcintigráfiát is végzünk. 
 Eredmények: 104 esetben a statikus mellékpajzsmirigy szcintigráfia, a SPECT és a natív CT vizsgálat is pozitív eredményt mutatott, tehát a mellékpajzsmirigy adenóma fennállását igazolta. 89 betegnél a szcintigráfia, a SPECT és a natív CT vizsgálat is negatív eredményt adott.

22 esetben a negatív statikus szcintigráfia mellett pozitív SPECT és pozitív natív CT eredményt kaptunk. 13 betegnél a pozitív mellékpajzsmirigy szcintigráfia mellett negatív SPECT és negatív natív CT eredmény született. 20 esetben a SPECT és a CT eredménye nem egyezett, itt további vizsgálatokat javasoltunk (UH, MR). 
 Következtetés: A SPECT/CT alkalmazása nagymértékben segíti a funkcionális képalkotással kimutatott elváltozások lokalizálását, javítva ezzel a további képalkotó eljárások (UH vagy CT vezérelt biopszia) és a műtéti megoldás eredményességét. A natív CT-vel kimutatható morfológiai eltérés javítja a vizsgálat diagnosztikus pontosságát. Eredményeink alapján a mellékpajzsmirigy adenómák igazolásában és pontos lokalizálásában is fontos szerepet játszik a kiegészítő SPECT/CT vizsgálat. 
 
 
 
 
 [67] A nukleáris medicina fejlődése Pécsett: út a „kopogó” szkennertől a SPECT/PET/CT-ig
 Dombai Emília, Vass Gyuláné, Simonné Palotás Tímea, Gulyásné Seres Tímea
 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézet
 
 Célkitűzés: Az izotópdiagnosztika fejlődésének bemutatása a kezdetektől napjainkig a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nukleáris Medicina Intézetében. 
 Eredmények: Az in vitro izotópdiagnosztikai módszerek 1966-ban kerültek bevezetésre a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika izotóp laboratóriumában, az akkor újonnan átadott 400 ágyas Klinikai tömbben. 1967-ben került üzembe helyezésre az első gamma szkenner, ezáltal elindultak az in vivo vizsgálatok is. 1978-ban újabb gamma szkennerrel bővült a laboratórium, amely már önálló intézményként működött. A 2 szkenner már lehetővé tette a nagyobb szervek vizsgálatát is.1981-ben korszerű szcintillációs kamera került telepítésre. Egy évvel később a gyártó cég számítógéppel bővítette ki a gépparkot (SuperSEGAMS software). 1986-ban egy második szcintillációs kamera került installálásra, ezzel együtt MicroSEGAMS és DIAG software váltotta fel az előzőt. 1994-ben, az országban az elsők között telepítették nálunk a csúcstechnikának minősülő SIMENS gyártmányú, kétdetektoros MultiSPECT készüléket. 2007 júliusában Magyarországon elsőként Intézetünkben helyezték üzembe a Mediso Kft. által gyártott multimodalitású SPECT/CT készüléket. 2013

decemberében nem csak műszerparkunk újult meg, hanem egy teljesen új épületbe költöztünk, ezzel Intézetünk környezetével is „európai” színvonalra emelkedett. Előre láthatólag 2015 nyarán kerül beépítésre a harmadik modalitás, a PET gyűrű az AnyScan SPECT/CT készülékbe. 
 Következtetés: Az elmúlt 40 év során az in vivo diagnosztika hatalmas fejlődésen ment keresztül világszerte, így Intézetünkben is. Ezekkel a korszerű hibrid műszerekkel lehetőség nyílt újabb módszerek bevezetésére, amelyek a vizsgálatok szenzitivitását és a specificitását is növelik. Berendezéseink és módszereink fontosak és nélkülözhetetlenek a képalkotó diagnosztikában. 
 
 
 
 
 
 [68] Antigranulocyta antitest és 3 fázisú csontszcintigráfia alkalmazása endoprotézises ízületek infekciójának korai diagnosztikájában
 Schmidt Erzsébet¹, Szabó Zsuzsanna¹, Szekeres Sarolta¹, Bán Zsuzsanna¹, Veisz Miklós², Zámbó Katalin¹
 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, 1Nukleáris Medicina Intézet, 2Általános Orvostudományi Kar, Pécs 
 
 Célunk: A 3 fázisú csontszcintigráfia és antigranulocyta antitest szcintigráfia szerepének tisztázása a periprotetikus infekció korai diagnosztikájában. 
 Betegek és módszer: 7 beteg (5 nő, 2 férfi) vizsgálatát végeztük el, 5 esetben térd, 2 esetben csípőízületi endoprotézis szeptikus lazulásának gyanúja miatt. A kérdéses ízület területéről 3 fázisú csontszcintigráfiát végeztünk, mindhárom fázisban az ellenoldali ízület aktivitásához viszonyított kvantitatív értékeléssel, amit a csontszcintigráfiás fázisban SPECT vizsgálattal egészítettünk ki. Az antigranulocyta antitest szcintigráfiát a radiofarmakon (700-800 MBq 99mTc-Scintmun) i.v. beadását követően 3 és 24 órával végeztük. Minden betegnél anterior és posterior irányból egésztest felvétel és a kérdéses régió területéről SPECT felvétel is készült. Eredményeinket egybevetettük a laboratóriumi (fehérvérsejt szám, CRP) és a radiológiai leletekkel. 
 Eredmények: Az antigranulocyta antitest szcintigráfia 3 térdízületi TEP-es páciensnél jelzett infekt folyamatot támogató körülírt többletaktivitást. Mindhárom betegünknél a 3 fázisú csontszcintigráfiával is fokozott radiofarmakon dúsulást találtunk mindhárom fázisban, ami elsősorban a

beáramlási és vérpool fázisban mutatott jelentősebb mértékű dúsulást az antigranulocyta antitest szcintigráfiával negatív eredményt adó esetekhez képest. Ugyanakkor, a laboratóriumi leletek és radiológiai vizsgálatok nem mutatattak egységes képet. 
 Következtetés: Habár a kis esetszám miatt további adatgyűjtés feltétlenül szükséges, eredményeink arra utalnak, hogy az antigranulocyta antitest szcintigráfiát megelőzően, periprotetikus infekció gyanújakor, a laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményétől függetlenül indokolt a 3 fázisú csontszcintigráfia elvégzése, és csak a perfúziós és vérpool fázis egyértelmű többletaktivitása esetén érdemes az infekcióra specifikus antigranulocyta antitest szcintigráfia elvégzése. 
 
 
 
 [69] A csontszcintigráfia és a NaF-PET/CT szerepe a csontmetasztázisok kimutatásában. Esetbemutatások. 
 Moravszki Mónika (1), Buga Klára (1), Lengyel Zsolt (2), Molnár Péter (2) Galler Zoltán (3), Szilvási István (1) 
 MHEK Nukleáris Medicina Osztály, Budapest (1) Pozitron Diagnosztika Kft., Budapest (2) Uzsoki utcai Kórház, Izotópdiagnosztikai Osztály, Budapest (3) 
 
 Célkitűzésünk: 
 A csontszcintigráfia évtizedek óta jól bevált, széles körben használt, értékes vizsgálat a csontmetasztázisok kimutatásában. A PET/CT elterjedésével egy új, pozitron sugárzó radiofarmakonnal, a F-18-nátrium fluoriddal (NaF) végzett PET/CT vizsgálat is belépett a csontmetasztázisok kimutatására szolgáló képalkotó eljárások közé. Alkalmunk volt a két módszer összehasonlítására 3 saját betegünk esetében. 
 Beteganyag és Módszer: 
 3 beteg Tc-99m-foszfonáttal (MDP és HDP) végzett planáris és SPECT csontszcintigráfiás, valamint NaF-dal végzett PET/CT vizsgálatát hasonlítottuk össze. 
 Esetismertetések: 
 1. eset: 67 éves férfi, prosztata tumor preoperatív stádium meghatározására készült csontszcintigráfiáján a degeneratív eltéréseken kívül a bal csípőlapátban ábrázolódott metasztázisra gyanús képlet, melynek megfelelően a röntgen vizsgálat szintén gyanút írt le. Az elvégzett NaF-vizsgálat során több mint száz apró metasztatikus góc igazolódott. A két vizsgálat között eltelt idő 20 nap volt. 


2. eset: 64 éves, prosztata tumorral gondozott férfi esetében emelkedett PSA miatt készült csontszcintigráfiával a L-I. csigolyában ábrázolódott metasztázisra utaló eltérés. A régióról készült MR vizsgálat traumás eredetűnek véleményezte. A NaF-vizsgálattal a L-I. csigolyában és a sacrum jobb fossa lateralisában láttunk csontmetasztázis. A két vizsgálat között eltelt idő 4 hónap volt. 
 3. eset: 73 éves nőbeteg, 12 éve emlőtumor miatt áll onkológiai gondozás alatt. Emelkedő tumormarkereket észleltek. A kontroll csontszcintigráfiával a Th-I., L-II-III. csigolyák területén jelent meg kórosan fokozott osteoblast tevékenység. A gerincről készült CT vizsgálat a Th-I. csigolyában metasztázist, egyebütt számos degeneratív eltérést mutatott. A NaFvizsgálat soliter Th-I. csigolya érintettséget igazolt. A vizsgálatok között eltelt idő 3 hónap volt. 
 Következtetés: 
 3 esetünk demonstrálja a NaF-PET/CT vizsgálat előnyeit a csontmetasztázisok kimutatásában. A NaF-PET/CT vizsgálat ideje rövidebb, sokkal érzékenyebb, térbeli felbontóképessége, kontrasztossága jobb, mint a hagyományos csontszcintigráfiáé. Ugyanakkor jelentősen drágább, így a napi gyakorlat számára egyelőre továbbra is a hagyományos csontszcintigráfia áll első helyen a csontmetasztázisok kimutatásában. 
 
 
 
 
 
 [70] Egész test csont SPECT vizsgálat: módszertani megfontolások
 Kukuts K.(1), Fordzyun I.(1), Forgács A.(1),Barna S.(1), Garai I.(1),
 (1) ScanoMed Orvosi, Diagnosztikai, Kutató és Oktató Kft.
 
 Célkitűzés: Radioaktív izotópokkal végzett diagnosztika alapvető korlátai a beadható izotóp mennyisége, az izotóp fizikai és biológiai felezési idő, valamint a vizsgálat hossza. Ezen feltételek mellett az elsődleges szempont az információ maximalizálása, azaz a diagnosztikai érték növelése. 
 A csontszcintigráfiai vizsgálatok kiemelkedően nagy számban vannak jelen, ezért a teljes vizsgálati idő beteg, és izotóp management kérdés is terhelt diagnosztikai központok esetében. 
 Egy hagyományos csontszcintigráfiás vizsgálat alap esetben tartalmaz egy 15 perces csont felvételt, melyet szükség esetén követhet egy vagy akár több régiós un. multi-FOV SPECT/CT felvétel is a pontos lokalizációhoz,

régióként 16 perc járulékos vizsgálati idővel. A teljes vizsgálat idejéhez hozzáadódik még az indokoltság elbírálásának ideje, amely legalább 5-10 perc, szakorvos terheltégének függvényében. 
 Célunk egész test csont SPECT felvételi mód definiálása 3 fejes SPECT/ CT berendezésen, ezzel redukálva a teljes kamera időt és izotóp szükségletet a hagyományos csont vizsgálatokkal szemben. 
 
 Módszer: 30 beteg esetében a hagyományos csontszcintigráfiás vizsgálatokat kiegészítettünk egész test SPECT-el egy 3 detektoros Mediso AnyScan CS kamerán. Átlagosan 5-6 FOV-ból áll az egésztest vizsgálat beteg magasságától függően, ágy pozíciónként 5 perces gyűjtési idővel, így a teljes vizsgálat ideje 25-30perc, amely megegyezik egy egésztest csontvizsgálat és egy 1 régiós kiegészítő SPECT idejével. Az iteratív kép rekonstrukciót Interview XP szoftverben végeztük. Az anonimizált felvételeken egy nukleáris medicina szakorvos beazonosította a csont elváltozásokat, mind a hagyományos leképzéssel nyert anterior és posterior felvételen mind a párhuzamosan elkészült 3D egész test felvételen. 
 
 Eredmények: 3 detektoros kamerával a gyűjtés ideje összemérhető egy átlagos csont vizsgálat idejével, nagyobb diagnosztikai értékkel. A rekonstrukció optimalizálása után a beazonosítható csont elváltozások száma között kiértékelés során szignifikáns különbség nem volt. A kérdéses régió a teljes SPECT felvétel után alacsony dózisú CT-vel kiegészíthető, mely teljes értékű diagnosztikai információval bír. 
 Következtetések: Az egész test csont SPECT felvételek reális alternatívát jelentenek a hagyományos csont vizsgálatok helyett. Nagy betegforgalom mellett képes csökkenteni a napi össz vizsgálati időt, és izotóp igényt. 
 
 
 
 [71] A Tc-99m és az In-111 jelzett somatostatin analógokkal végzett szcintigráfia összehasonlító értékelése.
 Szilvási István (1), Varga Zsolt (2), Jóba Róbert (1), Buga Klára (1), Bús Katalin (2), Takács Edit (2), Dabasi Gabriella (2)
 MH EK Honvédkórház, Nukleáris Medicina Osztály, Budapest (1) Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest (2) 
 
 Célkitűzés. 
 A somatostatin receptor szcintigráfia a neuroendocrin tumorok (NET) diagnosztikájában régóta használt módszer. Az „arany standardnak”

számító In-111-pentetreotid (Octreoscan: O) mellett az utóbbi évtizedben egy Tc-99m-jelölt analóg is: a Tc-99m-EDDA-HYNIC-TOC (Tektrotyd: T) is használatos. Diagnosztikai értékük összehasonlításáról kevés adat található. Kezdeti eredményeinkről 2011-ben számoltunk be. Vizsgálatunk célja, hogy a 2009-2015-ben elvégzett vizsgálataink alapján összehasonlítsuk az O és a T diagnosztikai értékét a NET diagnosztikájában. 
 Beteganyag. 
 Összesen 30 betegben készítettünk 4 héten belül O és T szcintigráfiát. Az indikáció minden esetben szövettanilag igazolt NET stagingje (n= 15) vagy postoperatív recidívájának/metasztázisainak klinikai-laboratóriumiradiológiai gyanúja (n=15) volt. A két vizsgálat sorrendje véletlenszerű volt. A második vizsgálatot minden esetben akkor végeztük el, ha az első vizsgálat eredménye bizonytalan volt vagy ellentmondott a klinikai adatoknak. Erre O esetén 20, T esetén 10 betegben került sor. 14 férfi és 16 nő adatait elemeztük. Átlag életkoruk 47 (35-80) év volt. 
 Módszer. 
 O esetén 4 és 24 óra (6 esetben még 48 óra múlva is), T vizsgálat esetén 1 és 4 óra (12 esetben még 24 óra múlva is) planáris és SPECT felvételeket készítettünk a nyak-mellkas-has-kismedence tájékáról. Az összehasonlító értékelés a felvételek kvalitatív-vizuális elemzése alapján két nukleáris medicina szakorvos konszenzusán alapult: testtájanként összehasonlítottuk a kimutatható kóros képletek számát. 
 





Eredmények. 
 Az adatok feldolgozása alapján a 30 vizsgált betegből 27 esetben találtunk somatostatin receptorban dús képletet. Közülük 2 esetben igen nagyszámú májmetasztázist láttunk. A további 25 beteg közül 11-ben 1-1, 14-ben összesen 34 kóros képletet láttunk. Ebből a 45 (11+34) gócból a T-dal 44, O-nel 35 volt egyértelműen kimutatható. Az 1 T-dal nem kimutatható képlet O-nel látható volt, a 10 O-nel negatív vagy kérdéses képlet közül T-dal 7 volt kóros. 
 A kóros képletek régiónkénti megítélése alapján: a 3, mindkét vizsgálattal negatív beteg mellett a 27 beteg közül 21-ben a két vizsgálat eredménye azonos, 6 esetben eltérő volt. Ezek közül 1 betegben a T, 1 esetben az O adott álpozitív eredményt. A további 4 esetben ugyan mindkét vizsgálat pozitív volt, de az érintett testtájékok (nyak, mellkas, has, máj) száma különbözött. Közülük 3 esetben a T egy másik régióban is kimutatott kóros képletet, 1 esetben azonban egy régióban azt nem mutatta ki. 


Következtetés. 
 Saját, viszonylag nagyszámú NET betegben egy hónapon belül elvégzett összehasonlító vizsgálataink alapján a két módszer diagnosztikai értékében lényeges különbség nincs. A T képminősége és ezzel a kérdéses képletek megítélhetősége jobb, érzékenysége valamivel nagyobb. Az egyébként is csekély számú álpozitív, ill. álnegatív leletek aránya kisebb. Ugyanakkor a T a hasban a zavaró bélaktivitás miatt kissé bizonytalanabb (beteganyagunkban SPECT/CT-t csak elvétve végeztünk), ezért az esetek mintegy harmadában 24 órás vizsgálatra is szükség lehet. Ennek ellenére a T vizsgálat előnye, hogy rövidebb (beteg-, ill. kamera-) időt vesz igénybe. Mindezek alapján somatostatin receptor szcintigráfiára a T rutinszerűen ajánlható. 
 
 
 
 [72] Gyomorürülés SPECT/CT vizsgálatának modellezése standard összetételű és térfogatú 99mTc-mal jelzett táplálékkal
 Fordzyun I.(1),Kukuts K.(1),Forgásc A.(1), Emri M.(2), Barna S.(1), Garai I. (1) 
 (1)Scanomed OD Kft.Debrecen, (2)Nukláris Medicina Intézet Debrecen 
 
 Célkitűzés: Jelenleg nincs standard diagnosztikai eljárás a nukleáris medicinában a gyomor és gasztrointesztinális rendszer funkcionális vizsgálatára. Célunk a gyomor ürülés kinetikáját vizsgálata Tc-99m jelzett standard élelmiszer felhasználásával. 
 
 Módszer: Diszpepsziás betegeket vizsgáltunk, akiknek a gasztroszkópia nem igazolt organikus eltérést. A betegek éhgyomorral érkeztek, közvetlen a vizsgálat előtt 70MBq 99mTc jelzett GastroScintet (Mediradiopharma, 22g) és extrudált kenyeret (abonett 4.8 g) fogyasztottak el. A GastroScint készítmény standard minőségű élelmiszernek minősül (SMÉ), gyakorlatilag tojáspor, protein, fehérje. A gyomor lumenének kitöltése érdekében, 200ml folyékony tápszer (Nutridrink) is fogyasztásra került. A jelzett étel és ital előkészítése és elfogyasztás sugárvédelmi szempontoknak megfelelően történt. Tojásfehérje intolerancia, illetve glutén érzékenység kontra indikációnak minősült. Kikértük a betegek véleményét a jelölt élelmiszer ízével, állagával, szagával és minőségével kapcsolatban. Rögtön az élelmiszer elfogyasztása után egy korai 10 perces SPECT/CT (kép mátrix: 128X128; vetületek száma: 96; vetületek ideje:20s; ultra alacsony dózisú CT: 120kV 20mAs), ezt követően, planáris dinamikus gyűjtés indult

(60x1perc), valamint ismételten egy 10 perces SPECT-CT (korai SPECT/ CT-vel megegyező paraméterekkel) készült a gyomor régióról Mediso AnyScan CS kamerán. Így a teljes leképzési idő 1,5 óra. A SPECT képek iteratív rekonstrukciója Interview Xp szoftver használatával készült. A SPECT felvételek kiértékelése során meghatároztuk a gyomor teljes térfogatának, valamint a levegő és gyomortartalom arányának változását az időben a kezdeti és 1 órával későbbi időpontban. A dinamikus felvételekre bomlás korrekció után ROI-t definiáltunk, és meghatároztuk a biológiai T1/2 értéket idő-aktivitás görbék alapján. 
 Eredmények: Létrehoztunk egy gyűjtési és kiértékelési metódust a gyomor ürülés vizsgálatára. A Gastroscint technikailag könnyen jelezhető, extra laboratóriumi körülményeket nem igényel. A betegek a jelzett élelmiszert elfogadhatóan ízletesnek, könnyen elfogyaszthatónak ítélték. A gasztrointesztinális région kívül radiofarmakon dúsulást nem észleltünk. 
 
 Következtetés: Az általunk definiált gyűjtési protokoll ígéretes módszer a gyomorürülés pontosabb paramétereinek meghatározására, de a normál értékek szükségesek a kóros állapotok elkülönítéséhez. 
 
 
 
 [73] A koronária CT angiográfiát követõen elvégzett miokardium perfúziós szcintigráfia klinikai hasznossága 
 Moravszki Mónika (1), Buga Klára (1), Tóth Mária (1), Kerecsen Gábor (2), Szilvási István (1) 
 MHEK Nukleáris Medicina Osztály, Budapest (1) Pozitron Diagnosztika Kft., Budapest (2) 
 
 Célkitűzés: 
 Megvizsgáltuk, mi a klinikai haszna az ismert vagy feltételezett ischaemiás szívbetegekben (ISZB) készült koronária CT angiográfia (CCTA) kérdéses leletét követően elvégzett miokardium perfúziós szcintigráfiának (MPS). 
 Beteganyag és Módszer: 
 2007 és 2014 között 126 betegnek történt MPS és CCTA vizsgálata. Közülük annak a 40 betegnek az adatait dolgoztuk fel, akiknél a MPS-t a kérdéses eredményű CCTA-t követően 6 hónapon belül végeztük el. Ezeknél az 1 napos protokoll szerinti terheléses (ergometriás vagy gyógyszeres) és nyugalmi EKG-kapuzott MPS készült. A radiofarmakon 400+800 MBq Tc-99m-tetrofosmin vagy –sestamibi volt. A vizsgálatot kétdetektoros GE Infinia SPECT berendezéssel végeztük. A CCTA Siemens

Dual-Source-CT berendezéssel történt. A MPS elvégzésének indikációi a CCTA lelet alapján a következők voltak: 1. csoport: non-szignifikáns és/ vagy határérték szignifikanciájú stenosisok hemodinamikai hatásának megítélése (n=28); 2. csoport: ismert multiplex stenosisok esetében a culprit lézió meghatározása (n=4); 3. csoport: stenosis nélküli, >400 Cascore (n=4); 4. csoport: koronária anatómiai variáns (n=4). A MPS eredményét a CCTA vizsgálati lelettel és a betegek klinikai adataival vetettük össze. A betegek nyomon követése legalább 1 év volt. 
 Eredmények: 
 A MPS vizsgálatok szegmentális értékelését követően az 1. csoportban 9 ischaemiás és 6 fix perfúziós eltérést találtunk, 12 esetben perfúziózavar nem volt. A 2. csoportban 2 ischaemiás és 2 fix perfúziócsökkenés volt. A 3. csoportban 2 ischaemiás és 2 negatív, a 4. csoportban 1 ischaemiás és 3 negatív eredményt kaptunk. Az összesen 14 ischaemiás perfúziócsökkenést mutató eset közül 1 betegnél CABG, 4 esetben PCI történt 3 hónapon belül. 9 esetben nem volt invazív beavatkozás, közülük 1 beteg a 10. hónapban miokardialis infarktust kapott. 8 betegnél nem történt major kardiális esemény a nyomonkövetési idő alatt. A 25 negatív vagy fix perfúziócsökkenést mutató esetből 2 hónapon belül 4 betegnél történt PCI, a többi betegnek a nyomon követése során nem volt major kardiális eseménye. 
 Következtetés: 
 Eredményeink azt mutatják, hogy a CCTA elterjedése nem csökkenti a MPS klinikai jelentőségét, mert lényeges a kérdéses koronária anatómiai elváltozások klinikai jelentőségének megállapításában, a prognózis becslésében, befolyásolva ezzel a terápiás döntést. 
 
 
 
 
 
 [74] Hogyan validáljuk a kvantitatív szöveti heterogenitást számoló programok megbízhatóságát és pontosságát? 
 Béres Mónika1, Forgács Attila2, Balkay László1 
 1Debreceni Egyetem AOK, Nukleáris Medicina Intézet 2ScanoMed Orvosi, Diagnosztikai, Kutató és Oktató Kft. 
 
 Célkitűzés: Egy nukleáris medicina laboratórium szigorú minőség ellenőrzési szabályoknak és követelményeknek kell megfelelnie, többek között a radiofarmakon készítmények előállításának és beadásának,

valamint a vizsgálathoz használt eszközök kalibráltsága és megbízhatósága szempontjából. A képek kiértékeléséhez használt szoftverek esetében azonban ritkábban vetődik fel, hogy például helyesek-e az orientációk, a hossz és térfogatmérés, valamint hogy az egyszerű átlagszámolástól az összetettebb kvantitatív paramétereket számoló algoritmusokig vajon megfelelő értéket szolgáltatnak-e. Kifejezetten igaz ez az un. heterogenitási indexek (HI) meghatározására, mert ezek módszere a mai napig nem egységes, illetve a meghatározható indexek száma több mint 50 lehet. Klinikailag releváns információt azonban csak olyan kvantitatív adatokból szabad származtatni, amelyeknek kiszámolt értéke nem függ a felhasznált programterméktől. Ezért célunk volt megvizsgálni speciális szintetikus képek segítségével, hogy vajon az eltérő szoftverek mennyiben eredményeznek eltérő vagy hasonló HI értékeket. 
 Módszerek: Jelen munkánkban az ún. co-occurance mátrix (coM) alapú paramétereket teszteltük 4 heterogenitás számolást támogató szoftverrel (CGITA , Interview Xp, MATLAB , Mazda ). Öt speciális szintetikus képet állítottunk elő részben már megjelent publikációk, illetve saját megfontolások alapján. A különböző mintázatokra az entrópia, korreláció, kontraszt, energia, és homogenitás értékeit először manuálisan számoltuk ki, majd az egyes kiértékelő szoftverek beépített függvényei segítségével határoztuk meg, illetve hasonlítottuk össze az egyes HI adatokat. 
 Eredmények: Jelentős, akár nagyságrendnyi eltérések is előfordulhatnak a szoftver választás függvényében. Ennek oka valószínűleg nem implementálási hiba, hanem az egyes HI indexek eltérő számítási módszerének a különbözősége. Alapvető eltérés van a programok között abban, hogy az un. különböző irányok szerinti meghatározott coM adatokat átlagolják először, majd ebből számolják a HI indexeket, vagy minden coM adat külön meghatározzák az HI értékeket és utálag ezeket átlagolják. 
 
 Következtetés: Jelenleg nem dönthető el, hogy melyik a legmegfelelőbb számítási algoritmus és programtermék a HI indexel meghatározására. Azonban a heterogenitási paraméterek kiszámolására vonatkozó általános standardizálás nélkül, a HI indexek prognosztikus célú használata egyáltalán nem indokolt, és nem korrekt. Az általunk létrehozott szintetikus képadatbázis a standardizálás egyik alapelem lehet.