c Almáskert Óvoda Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda gyermekeit érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja

c Almáskert Óvoda Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda gyermekeit érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programja Az Intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját:  az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit,

I. Fejezet Általános szabályok 1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza:  az óvoda hátteréből és  a családi háttérből adódó feladatokat,  az óvodával való együttműködés módjait,  a pedagógusok és a gyermekek jogait, kötelezettségeit.

2. A szabályzat hatálya Az egyenlő bánásmód követelményét:  a köznevelési intézmény, mint szerv valamint,  a köznevelés szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is.

1

3. Helyzetelemzés 3.1.

A költségvetési szerv neve, székhelye: Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

3.2.

Tagintézménye: Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 41.

3.3.

Telephelye: Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Budapest, Gázgyár lakótelep

3.4. A költségvetési szerv fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fő tér 3.

3.5.

A költségvetési szerv irányító szervének neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő testülete 1033 Budapest, Fő tér 3.

3.6.

A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer kijelölt körzete

3.7. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Jogi személy, önállóan működő

költségvetési szerv,

III.. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának

Budapest

Főváros

Képviselő-testülete

által

költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre

az intézményi

van

körébe tartozó feladatoknál. 2

vagyon

működtetésének

Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el. 3.8. A költségvetési szerv típusa: Óvoda Napi 12 órás nyitva tartású 3.9. Az intézmény maximális befogadóképessége: 

Székhelyen:

135 fő



Tagintézményben:

180 fő



Telephelyen:

105 fő

Összesen:

420 fő

3.10. Az intézmény csoportjainak száma: 

Székhelyen:

5



Tagintézményben:

7



Telephelyen:

4

Összesen:

16

3.11. Az intézmény engedélyezett pedagógus álláshelye: 

Székhelyen:

11 fő



Tagintézményben:

16 fő



Telephelyen:

Összesen:

8 fő 35 fő

3

3.12. Az intézmény engedélyezett technikai létszáma: 

Székhelyen:

8,5 fő



Tagintézményben:

12 fő



Telephelyen:

6,5 fő

Összesen:

27 fő

3.13. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 

Az intézmény szakágazat szerinti besorolása: 851020 Óvodai nevelés



Az ellátandó alaptevékenység: o 851000-1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása o 851011-1 óvodai nevelés ellátás, ezen belül a Nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást o 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgássérült, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek számára a tagintézményben, Szérűskert u. 41. szám alatt. Óvodapedagógus főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetése o 562912-1 óvodai intézményi étkeztetés o 562917-1 munkahelyi étkeztetés o 856099-1 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: (tanfolyam szervezés) o 682002-2 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

4

3.14. Óvodatörténet 

Alapítás éve: 1983.



Alapító neve: III. kerületi Tanács VB



Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda, Almáskert Napköziotthonos Óvoda (579/ÖK/1997. (X. 15.) határozat)



2002. július 01-től tevékenységi kör kiegészítése (193/ÖK/2002.(VI.20) számú határozat)



AZ ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar óvodapedagógus hallgatóinak gyakorló helye (9/ÖK/2003.(I.29.) határozat)



Maximális létszám meghatározása (91/ÖK/2004.(II.25.) számú határozat)



2005. március 31-től TEÁOR és szakfeladat elnevezés változása miatt 133/ÖK/2005.(III.02.) számú határozat 1. pontja



Maximális létszám emelés 476/ÖK/2006.(VI.30.) számú határozat 7.) pontja



289/ÖK/2007. (V.30.) sz. Határozat j) pontja névhasználatról, Almáskert Óvoda



33/ÖK/2008. (II.06.) sz. Határozat alapján 2008. január 31-től szakágazati és szakfeladat számok változása



318/ÖK/2009. (VI.04.) sz. Határozat alapján a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény rendelkezései alapján módosítás



437/ÖK/2009..(VIII.26.) számú határozat az új államháztartási szakfeladat rend előírt módosítása 2008. évi CV. Törvény alapján.



121/ÖK/2009. (III.25) számú határozat d.) pontja alapján az Óbudai Csicsergő Óvoda (1033 Budapest, szérűskert u. 41.) tagintézményként és a Gázgyár lakótelepi óvodát telephelyként, Almáskert Óvoda (1033 Budapest, Szérűskert u. 37.) székhellyel működteti tovább.



655/ÖK/2010.(X.29.) számú határozat alapján maximális létszám módosítása.



797/ÖK/2010. (XII.16) számú határozat alapján az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényből eredő változások átvezetése.

5



435/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet változásainak átvezetése.



436/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet rendelkezéseinek átvezetése



437/ÖK/2012. (VI.28.) sz. határozat alapján az alapító okirat 11.b) pontja kiegészül: szabad kapacitás érdekében végzett tevékenység: 682002-2 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

3.15. Az óvoda OM azonosítója: 034288 3.16. Az intézmény alapdokumentumai:  Az intézmény jogszerű működését az Almáskert Óvoda alapító okirat módosítását, egyidejűleg az egységes szerkezetbe foglalt új alapító okiratot, ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat 2013. szeptember 25-ai Képviselő-testületi ülésén a 600/ÖK/2013.IX.25.) számú határozat d.) pontjával hagyta jóvá.  Az intézmény működését, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó jogi forrásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja.  Az intézmény tartalmi működését az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült pedagógiai program határozza meg.  Az intézménynek a gyermekekre és szülőkre vonatkozó szabályait a Házirend rögzíti.

6

3.17. Az óvoda “önálló arculata” "Aki szereti a szépet az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanul látni...az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, s meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját, és máris szebbnek látja a világot." Hermann Alice Intézményünk 3 épületben működik. Székhely: Almáskert Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u. 37.

2500-657

www.almaskert-szerus-37.freeweb.hu

Tag Óvoda: Óbudai Csicsergő Óvoda 1033 Bp., Szérűskert u. 41. 3671-982

csicsergok.gportal.hu

Telephely: Gázgyár lakótelepi Óvoda 1031 Bp., Gázgyár lakótelep 3687-901

honlap készítése folyamatban van

Az Almáskert Óvoda, a Kaszásdűlő lakótelep közepén a bölcsőde mellett található, 1982-ben épült. 135 gyermek töltheti itt mindennapjait. Az Óbudai Csicsergő Óvoda, a 180 gyermek befogadására alkalmas óvoda 1985 óta működik a kaszásdűlői lakótelepen. A Gázgyár lakótelepi óvoda 1912-ben épült, gyönyörű zöldövezetben található, 105 gyermek befogadására alkalmas. Az Almáskert Óvoda 5, a Gázgyár Óvoda 4 , a Csicsergő Óvoda 7 vegyes csoportban neveli és fejleszti az óvodás gyermekeket. Az óvoda dolgozói szakképzett óvodapedagógusok és dajkák, akik hittel, lelkesedéssel, magas színvonalú nevelő munkával dolgoznak a gyermekekért. Az Almáskert és az Óbudai Csicsergő Óvoda nevelőtestületének pedagógiai kultúráját jól jellemzi az a tény, hogy évek óta vezetik az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskola óvodapedagógusi szakának nappali és esti gyakorlati képzését. Az óvodapedagógusok felkészültsége, tudása lehetővé tette számunkra, hogy saját magunk alkotta helyi nevelési program alapján dolgozzunk, amely kiváló minősítéssel rendelkezik. 2010. szeptemberében módosított nevelési programmal dolgozunk. A módosított programunk címe: Az Almáskert, az Óbudai Csicsergő és Gázgyár lakótelepi Óvoda Játékos Természetismereti, Mozgás, Anyanyelvi Programja. A Program magában foglalja - a családi nevelést kiegészítve - a 3-7 éves korú gyermekek széleskörű nevelését, személyiségük teljes kibontakoztatását, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását.

7

Programunkkal olyan érdekes, élményekben gazdag, boldog óvodai életet szeretnénk biztosítani gyermekeink számára, amely lehetővé teszi a természet és a környezet szépségeinek megismerését, a gyönyörködő rácsodálkozást. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy a gyermekeket kivisszük a természetbe és a természetet behozzuk a csoportszobába. A gyermekek mozgásfejlesztése során fő feladatunk:  a mozgásigény kielégítése, 

a motoros (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) és



az értelmi képességek fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az egész napi tevékenységet, a nevelési folyamat kerete. Feladatunk a beszédészlelés, beszédértés és a beszédkészség fejlesztése. A fejlesztés tartalmi összetevői a hangok tiszta ejtése, a szókincsbővítés, a magyar nyelvnek megfelelő hangsúly, hanglejtés, mondatfajták használata. Óvodánk nevelési alapelvei:  a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük,  a gyermek a fejlődéséhez minden segítséget megkap,  a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlődését segítjük,  a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében az óvoda szorosan együttműködik a szülőkkel,  a gyermekközösség kialakítása a szülők közösségével együtt történik,  a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi,  a gyermek egyéniségének kibontakoztatása, tehetségének gondozása, az eltérő képességű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása,  természetes és élet közeli helyzetek teremtése, melyben a gyermek játszva, tevékenykedve, sokoldalú tapasztalatokat szerezve jut új ismeretekhez. Intézményünk 2004. óta partnerközpontú minőségi óvoda. Minőségfejlesztési mottónk: „Minőségi munka, hatékony együttműködés gyermekeink és partnereink megelégedettsége érdekében.” Óvodánkban a dajkák az óvodapedagógusok mellett a csoportokban dolgoznak, ezzel biztosítani tudjuk a folyamatos napirendet gyermekeink számára. Óvodánkban nyitott, a szülők bármikor betekinthetnek az óvoda nevelésében. Az óvodai beszoktatás is a gyermekek és a szülők igényeihez alkalmazkodik. Büszkék vagyunk arra, hogy a szülők partnernek tekintenek bennünket gyermekeik nevelésében és reméljük, hogy boldog gyermekkort tudunk biztosítani a ránk bízott gyermekek számára. 8

4. Kötelezettségek és feladatok Az intézmény vezetője felelős azért, hogy  az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége, a gyermekek szülei és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program,  az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége ismerje és kövesse a programban foglaltakat,  az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához,  az elfogadott programot jól látható helyre függessze ki, s annak tartalmát a nevelési év nyitó értekezletén ismertesse a nevelőtestülettel és alkalmazotti közösséggel. Az intézmény vezetője felelős:  az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának koordinálásáért,  a program végrehajtásának nyomon követéséért,  az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy:  tisztában legyen az esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi előírásokkal,  biztosítsa a diszkrimináció mentes nevelést-fejlesztést, a befogadó és toleráns légkört,  megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ismereteit bővítse, vegyen részt az ezzel kapcsolatos képzéseken, egyéb programokon,  ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában,  az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülése esetén jelezze azt az óvodavezetőnek. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó felelőssége, hogy:  ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

9

5. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye A helyi esélyegyenlőségi, illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy  Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.  Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy  a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre: o amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy o amelynek megszervezéséhez az állam  közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy  közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul;  az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: o az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, o a nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, o az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, valamint o a nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

10

6. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak:  az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,  a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,  az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,  a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,  a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,  a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,  a gyermekek fejlődésének értékelése. A fenti feladatokat részletesen a Program további fejezetei tartalmazzák.

11

II. Fejezet Az óvodai háttérből adódó feladatok Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörökhöz csoportosíthatóak:  az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás,  a követelmények teljesítése,  a mulasztások,  a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése,  az iskolai életmódra való felkészítés, valamint  az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások

1. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat:  Magyarország Alaptörvénye, valamint  A köznevelésről szóló törvény határozza meg. A köznevelésről szóló törvény több helyen is utal az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz köthető szabályokra, így:  az alapelveknél kinyilvánítja hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani,  az óvodai felvételre vonatkozó részben meghatározza, hogy a gyermek jogviszonya felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvoda vezetője dönt. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódásra vonatkozó főbb előírások: a) Felvétel, előjegyzés 



Az óvodába a gyermekeket: o a községi, o városi, o fővárosi kerületi, o megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. Az előjegyzésre meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

12

b) Gyermek felvétele, átvétele 

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvoda köteles és akinek: o lakóhelye, ennek hiányában o tartózkodási helye a körzetében található.  Ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az óvoda székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.  Ha az óvoda a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az óvoda sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű gyermek, továbbá az a gyermek, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

1.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében:  Az előjegyzés időpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen,  tájékoztatót kell készíteni az előjegyzéssel, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál,  az előjegyzéskor tájékoztatni kell az érintetteket az önkormányzati, illetve munkáltatói támogatások igénylésének lehetőségéről,  beiratkozáskor át kell adni az intézményi házirend egy példányát,  a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,  gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,

13

1.3. A feladatellátás célja Az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosítása az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás során. 1.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az 1.2. pontban leírt feladatok ellátása nyomon követhetősége érdekében:  a beiratkozási, és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, s rájuk kell vezetni a kifüggesztés és a levétel időpontját,  statisztikát kell készíteni: o a beiratkozási igényekről, a felvételt nyert, és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról, o az átvételi igényekről, az átvett és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról;  szükség szerint javaslatot kell készíteni a fenntartó, illetve az érintett intézmények felé az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás esélyegyenlősége biztosításáért.

2. Követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás Az óvodai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek:  a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint  szakmai hozzáállás és  az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A gyermekek óvodai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vonatkozó előírásokat:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény  A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A fentiek alapján az óvoda vezetője a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelező óvodai nevelési foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartozik, a gyermek:  családi körülményei,  képességeinek kibontakozása, valamint  sajátos helyzete.

14

Az óvoda szakmai hozzáállása: Az óvoda nevelési követelmények teljesítésére vonatkozó előírásokat:  Óvodai nevelés országos alapprogramja,  a pedagógiai program határozza meg. 2.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos feladatok:  

a gyermek szüleinek kérelmének elbírálása, elbírálás előtt a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése.

b) Az óvoda szakmai hozzáállása:  A pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: o A óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat.  Az adott pedagógus által készített és alkalmazott foglalkozási terven keresztül – az óvoda – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét.  Az óvodapedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. c) Az óvoda által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések:  a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése,  több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása,  eszközfejlesztés pályázatok útján. 2.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy  a kötelező foglalkozások alól történő felmentés a gyermek érdekének megfelelően történjen,  az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára. 15

2.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód biztosításában is szerepet játszó – 2.2. pontban meghatározott - feladatok nyomon követése a következők szerint történik: a) A kötelező foglalkozások alól történő felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok:   

a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni, az érintettek felkészítésével kapcsolatos iratokat szintén meg kell őrizni, a nevelőtestület által meghatározott követelményekre vonatkozó dokumentációt a számonkérésre vonatkozó adatokat együtt kell tárolni.

b) Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggő mérési, dokumentálási feladatok:   

feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlőség biztosításában alkalmazható tapasztalatairól, az óvodapedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, valamint a fejlesztésre szoruló gyermekekről a foglalkozás látogatási jegyzőkönyvek óvodapedagógusok által alkalmazott módszereinek megfigyeléseiről, elemzéséről.

c) Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenőrzési, mérési feladatok:  a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenőrzése,  feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyezetések dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket,  eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményei összevetése.

16

3. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat a következők határozzák meg:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény  A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  az intézményi házirend 3.2 Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok:  az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását,  tájékoztatási kötelezettsége merül fel: o az intézménynek a szülő, és gyermek felé, o az óvodapedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint o az intézménynek az illetékes jegyző felé,  ellenőrzési kötelezettsége van az óvodapedagógusnak a hiányzások igazolása hitelessége megállapításában. Az óvodapedagógus feladata az, hogy adott mulasztásról megítélje, hogy a mulasztást:  igazolt, vagy  igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatok:  Az óvoda köteles a szülőt - az igazolatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés mellett - értesíteni az óvodaköteles gyermek első igazolatlan mulasztásakor.  Ha a szülő értesítése ellenére az óvodaköteles gyermek ismételten igazolatlanul kötelező foglalkozást mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülőjét.  Az óvodaköteles korban lévő (betöltött 5 éves) nagycsoportosok óvodába járása kötelező a Köznevelési törvény alapján. (Az óvodába járás alól az óvodavezető csak indokolt esetben adhat felmentést.) Ezen gyermekek igazolatlan hiányzása hatósági eljárást von maga után.  Ha a nagycsoportos – óvodaköteles korú - gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról egy nevelési évben folyamatosan 7 napot igazolatlanul van távol és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendsze-

17



rességgel az óvodába, az óvoda vezetőjének kötelessége az önkormányzat jegyzőjét értesíteni további intézkedések miatt. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében megszűnik az óvodai elhelyezését, azon gyermekeknek, akik igazolatlanul 10-nél több napot vannak távol az óvodából, és a szülő kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelő rendszerességgel az óvodába.

Az igazolt mulasztással kapcsolatos feladatok:  lehetőség szerint kapcsolattartás a gyermekkel, gyermek szülőjével az óvodai foglalkozásokon a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékoztatás a foglalkozás anyagáról, a foglalkozásokon végzett munkáról). Az igazolt és igazolatlan mulasztással kapcsolatos közös pedagógiai feladat:  a hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint. 3.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja:  az igazolatlan mulasztások számának minél kisebbre történő szorítása,  a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése a foglalkozásokon, illetve kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások segítségével. (Bővebben lásd a fejlesztés résznél.) 3.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A dokumentálás, mérés módja, eszközei: 



Az óvodapedagógusnak/óvodavezetőnek feljegyzést kell készíteniük: o a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, o a szülő értesítéséről, o szülővel folytatott megbeszélés eredményéről. Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekről.

A nyilvántartásba be kell írni:  a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyző értesítését),  az intézkedések eredményeit, hatását stb.

18

4. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 4.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat :  az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. A törvény 10. § (2) bekezdése értelmében „jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely… egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít”. A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt okok miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban: Megkülönböztetésnek számít, ha valakit a következők miatt ér kedvezőtlen bánás mód:  neme,  faji hovatartozása,  bőrszíne,  nemzetisége,  nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,  anyanyelve,  fogyatékossága,  egészségi állapota,  vallási vagy világnézeti meggyőződése,  politikai vagy más véleménye,  családi állapota,  anyasága (terhessége) vagy apasága,  szexuális irányultsága,  nemi identitása,  életkora,  társadalmi származása,  vagyoni helyzete,  foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,  érdekképviselethez való tartozása,  egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője

19

4.2. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport:  intézménybe való felvétele, átvétele során,  a csoportba való beosztása során  intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében,  a követelmények tejesítésének értékelésekor,  a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan),  a gyermekek balesetet követő ellátásakor, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakor, Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. 4.3. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy  az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását megakadályozza,  megakadályozza a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását. 4.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladat ellátásának mérése, nyomon követése a következő módon történik:  vizsgálni kell az előjegyzési, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés szempontjából,  ellenőrizni kell az csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esnek-e a jogellenes elkülönítés fogalmi körébe,  az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott, szakmai érvek lehetnek,  feljegyzést kell készíteni a csoport, vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról.

20

5. Felkészítés az iskolai oktatásra 5.1. A területre vonatkozó szabályozás Az iskolai oktatásra történő felkészítés témakörére vonatkozó szabályokat a Köznevelésről szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Az iskolai oktatásra felkészítés feladatait tartalmazza a helyi foglalkozási terv is.

6. A neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 6.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat:  a köznevelési törvény,  az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint  az intézmény házirendje tartalmazza. 6.2. Az ellátandó konkrét feladatok A feladatok a következők: 

  

Minden gyermeknek egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékoztatni kell: o az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozások, tanfolyamok vonatkozásában, o az óvoda helyiségeinek használata tekintetében pl.: tornaszoba, a gyermekek szülőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, az óvodai neveléssel, foglalkozásokkal kapcsolatos jutalmazások során az óvodapedagógusoknak, illetve az óvodavezetőnek a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a gyermekekkel való egyenlő bánásmód elvét ne sértse, a gyermekek, szülők ismerjék a neveléssel kapcsolatos jutalmazási lehetőségeket.

21

6.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása az intézményi szolgáltatások és jutalmazások terén. 6.4. A feladatok ellátásnak nyomon követése Feljegyzést kell készíteni az intézményt az intézményi szolgáltatások igénybevétele, illetve a jutalmazások rendjével kapcsolatban ért kritikákról. Vizsgálni kell azok esélyegyenlőséget, vagy egyenlő bánásmód követelményt sértő voltát.

III. Fejezet Családi háttérből adódó feladatok A családi háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörök mellé csoportosíthatóak:  a családi háttér iskolai végzettsége,  az egyszülős család okozta problémák, feladatok,  a család szociális, anyagi helyzete. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott gyermeknél halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről.

1. A családi háttér iskolai végzettségéhez kapcsolható esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó közvetlen szabályozás nincs, de a Köznevelési törvény és a végrehajtási rendeletei, valamint egyes intézményi dokumentumok érintik a gyermekeket a családi háttérben tapasztalható iskolai végzettség miatti egyenlőtlenségét. 1.2. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A családi háttér iskolai végzettség szempontjából:  adott gyermek esetén lehet ösztönző, illetve  a gyermek tehetségének kibontakozását, illetve fejlődését hátrányosan befolyásoló.

22

A családi háttér iskolai végzettsége pozitívan hat általában a gyermekre akkor, ha  a szülők, illetve az egyik szülő diplomás, mivel elvárásként fogalmazódik meg a gyermekkel szemben is az, hogy ügyes, korához képest megfelelő fejlettségű legyen,  a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, és a gyermekük elé hosszabb távon a magasabb iskolai végzettséget, és az általa remélt jobb munkalehetőség reményét vetítik, ezért kiemelt figyelmet fordítnak a gyerek fejlesztésére. A családi háttér iskolai végzettsége ugyanakkor negatívan is hathat a gyermekre akkor, ha  a szülők alacsony, vagy közepes iskolázottságúak, a gyermekük fejlődésére nem fordítanak különösebb figyelmet, nem bíztatják, támogatják törekvéseit,  a szülők diplomásak, és gyermeküket – a gyermek tehetségének, szándékának, érdeklődési körének figyelembe vétele nélkül - irányítják. 1.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az óvodapedagógus feladata az, hogy  felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erősségeit és gyengeségeit,  felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked tudnod kell”, a másik oldalról „nem tudok foglalkozni veled”),  a személyes találkozások során felmérje a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülői elvárásokat,  munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje (lásd együttműködés az óvodával rész),  tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást,  gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt,  teremtse meg foglalkozáson a differenciáló nevelés kereteit, és alkalmazza azokat a többféle gyermeki igény kielégítésére. Az óvoda feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik:  az óvoda javaslata a szülő felé fejlesztő eszközök, játékok vásárlására  az óvoda által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb. látogatás).  Az óvoda által szervezett családokkal közös programok (játszódélutánok, „Játssz velem!” program rendezvényei

23

1.4. A feladatellátás célja A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a pedagógus, a gyermek, a szülő együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel. 1.5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A családi háttér iskolai végzettségéből fakadó intézményi feladatellátás nyomon követése, ellenőrzése a következő számadatok, és információk szerint történik:  az óvoda által szervezett programok száma, valamint a résztvevők létszáma,  az óvodapedagógusok jelzése a szülők gyermekkel szemben nem megfelelő fejlettségi szintjéről, a kezdeményezett beszélgetések eredményéről, a kezdeményezett intézkedésekről.

2. Az egyszülős családdal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás Az egyszülős családdal kapcsolatos jogszabályi háttérként közvetlenül csak az esélyegyenlőségi törvény vehető figyelembe, mely szerint nem szabad hátrányosan megkülönböztetni az ilyen családban nevelkedő gyermekeket. 2.2. Az egyszülős családdal kapcsolatban felmerülő, a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák Az egyszülős családban nevelkedő gyermekek esetében a gyermek esélyegyenlőségét hátrányosan befolyásolja:  elvált szülők esetében a két szülő közötti konfliktus, esetenként az eltérő nevelési módszerek, eszközök használata,  az egyszülős családban: o gyakran kevesebb figyelem jut a gyermekre, o előfordul csak a gyermekre koncentrálás, ami már gátolhatja a gyermek egyéniségének, saját világképének kialakulását, közösségekbe való beilleszkedését,  a gyermek érzelmileg bizonytalanná, egyes esetekben kiszolgáltatottá válhat,  anyagi problémák is jelentkeznek.

24

2.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az óvoda feladta az, hogy  az egyszülős családban élő gyermekek személyiségfejlődését a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus segítségével fokozottan figyelemmel kísérje,  a gyermekvédelmi felelős beszélgetést kezdeményezzen a gyermekkel, segítse a problémáinak megoldását,  törekedni kell arra, hogy a gyermekkel legalább egy pedagógus mély, bizalmi kapcsolatot építsen ki, s problémáit feltárja, hogy azon segíteni lehessen,  a gyermek viselkedésében, fejlődésében észlelt változások miatt az óvodapedagógusnak beszélgetést kell kezdeményezi a szülővel, szülőkkel,  a tevékenységeken, foglalkozásokon nem az elvárható teljesítményt mutató gyermek számára biztosítani kell a differenciált nevelést, valamint gondoskodni kell a felzárkóztatásáról, fejlesztéséről,  ha a gyermeknél a szülőkkel történő megbeszélés után nem kezdődik meg pozitív változás, az óvodapedagógus, óvodavezető kezdeményezi, hogy a szülők a gyermeket szakemberhez (pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz) vigyék. 2.4. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy az egyszülős család miatt a gyermekre nehezedő terheket felismerje és segítse a családot a problémák megoldásában. 2.5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyszülős családokkal kapcsolatos feladatellátás közvetlenül nem mérhető. A feladatok dokumentálása az óvodapedagógusi, óvodavezetői feljegyzésekkel történhet, melyekben leírják az egyszülős családban nevelkedő gyermekek személyiségével, fejlődésével, illetve a szülőkkel, a gyermekvédelmi felelőssel folytatott megbeszélések tapasztalatait.

25

3. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás 

A család szociális, anyagi helyzetével kapcsolatban a következő szabályozásokat kell figyelembe venni: o az esélyegyenlőségi törvény, o a Köznevelési törvény, o 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet o az intézményi házirend, valamint o a szervezeti és működési szabályzat.



Az előzőeken túl figyelembe kell venni még a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és szociális rendeletét.

3.2. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó a gyermekek esélyegyenlőségét befolyásoló helyzetek, problémák A család szociális helyzetéből fakadó problémák a következők lehetnek:  a gyermek szociális viselkedése nem megfelelő,  a nem megfelelő életvitelű családban, a rendezetlen családi viszonyok között, a rendszertelen életmód mellett a gyermekek otthoni nyugodt légköre nem biztosított,  a családnak a szociális helyzetéből fakadóan nincsen meg a gyermek harmonikus otthoni fejlődését elősegítő körülmények, eszközök, a gyermek ingerszegény környezetben él. A család anyagi helyzetéből adódó problémák jellemzően a következők:  a család nem, vagy nehezen tudja biztosítani a gyermek megfelelő fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges szükségleteket, így: o egyes esetekben még az étel biztosítása is gondot jelent, o a ruházat minősége, mennyisége nem megfelelő, o otthon nincsen a gyermekeknek az ismereteinek bővítéséhez szükséges eszköz háttér (mesekönyvek, fejlesztő játékok, stb.);  az anyagi helyzet miatt nem kísérik kellő figyelemmel a gyermek fejlődését,  a szülők plusz munkát vállalnak az anyagi helyzetük növelésére, így a gyermekre nehezebben tudnak figyelni,  egyes családok a látszat fenntartása érdekében sok mindent anyagi lehetőségeiken felül vállalnak.

26

3.3. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: a) A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása:  az óvodapedagógusnak, óvodavezetőnek törekednie kell arra, hogy megismerjék a gyermek életkörülményeit, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a gyermeket,  az óvodapedagógusnak: o a gyermekkel folytatott beszélgetés, megfigyelés o a fogadóórák, o a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések és o a családlátogatás tapasztalatai alapján segítenie kell feltárni, azonosítani a gyermeket hátrányosan befolyásoló körülményeket. b) A gyermek szociális viszonyainak figyelemmel kísérése:  az óvodapedagógus feladata, hogy figyelemmel kísérje adott gyermek szociális viselkedését, szociális viszonyait,  az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős indokolt esetben kezdeményezheti a szakmai tanácsadói intézmények igénybevételét. c) A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása:      

ha az óvodapedagógus, illetve a gyermekvédelmi felelős a gyermek nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az óvodavezetőt, az óvodavezetőt tájékoztatja a szülőket, hogy milyen lehetőségek, kedvezmények vannak a gyermek étkeztetésének szociális ellátásában, az óvodavezető tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat, az óvoda az intézmény lehetőségei alapján szociális támogatásban részesíti a gyermeket, a rászoruló gyermekek részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: alapítvány, óvoda által szervezett program bevétele), a kötelező eszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát.

27

3.4. Feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a gyermeknek a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit a lehető legkisebbre csökkentse:  saját eszközökkel,  a család és más szakintézmények bevonásával,  a fenntartó közreműködésével 3.5. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladatok mérése az alábbiak szerint mérhető:    

a gyermekek anyagi-szociális helyzete miatti családlátogatások száma, az óvodapedagógusok jelzéseinek száma a gyermekek nem megfelelő anyagi és szociális helyzet miatt, az óvodavezetőnek a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző felé tett észrevétele, szociális ellátás kezdeményezéseinek száma, az intézménynek a gyermekek anyagi-szociális kiadásait csökkentő tevékenysége, és annak pénzügyi eredménye.

IV. Fejezet Együttműködés az óvodával Az óvodával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatcsoportot képeznek:  a megfelelői óvodai légkörrel, az intézményi lehetőséggel kapcsolatos feladatok,  a gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok, valamint  az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenysége.

1. A megfelelő óvodai légkörhöz, az intézményi lehetőséghez kapcsolódó esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó központi szabályozás csak érintőleges, a tényleges szabályokat az intézményi:  a házirend, valamint  a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

28

1.2. A megfelelő óvodai légkörrel, intézményi lehetőséggel kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményének biztosításával kapcsolatban a következő sajátos helyzetek, problémák merülhetnek fel:  Az óvoda az intézmény és egyes kiemelt partnerei véleményével mérhető. Ilyen kiemelt partnercsoportok a gyermekek, a pedagógusok és a szülők.  Az óvoda légkörére pozitívan hatnak olyan körülmények, melyeknek anyagi vonzata van (pl. rendezett, esztétikus környezet, a gyermekek tevékenységét segítő eszközök), s ezt a plusz anyagi terhet az óvoda a fenntartó tudatos támogatási tevékenysége nélkül nehezen gazdálkodja ki,  Az intézmény által nyújtott lehetőséget befolyásolják:  a szokások, a korábbi években biztosított lehetőségek (melyeket az intézmény figyelembe vesz a költségvetésében, az óvodapedagógusok feladatmegosztásánál),  a gyermekek és óvodapedagógusok érdeklődési köre, és az érdekérvényesítésük erőssége (megteszik-e a belső szabályozásban meghatározott kezdeményezést vagy sem),  a magasabb iskolázottságú, illetve anyagilag jobb helyzetben lévő igényei jobban érvényesülnek, mivel más szülők kevésbé élnek jogaikkal,  az intézmény anyagi lehetőségei,  az intézményi eszközöknek, és felszereléseknek a lehetőségei. 1.3. Az ellátandó konkrét feladatok A megfelelő óvodai légkör, valamint az intézményi lehetőséggel kapcsolatos együttműködési feladatok a következők: 

  

egyeztetés az óvoda és fenntartó között: o az intézmény költségvetési javaslata, és annak módosítása vonatkozásában, o az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök), a szülők folyamatos tájékoztatása, és a szülői igények, elképzelések figyelembe vétele, az óvodapedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására, az intézménynek az intézményi légkör javítása érdekében szükség szerint közre kell működnie a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más szakintézménnyel, a védőnővel, az orvossal stb.

29

1.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, a gyermekek számára kellemes, biztonságot nyújtó intézményi légkör biztosítása, az intézményi lehetőségek minél jobb kihasználása, bővítése az intézménnyel együttműködő partnerek közreműködésével. 1.5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése során feljegyzést kell készíteni:  az intézmény partnereinek intézményi légkörre vonatkozó jelzéseiről,  az intézmény fenntartóval folytatott egyeztetéseiről,  az intézmény által nyújtott lehetőségekről, és az intézmény felé beérkező igényekről,  az intézmény által igénybe vett olyan eszközökről, melyek az óvodai légkör javítását célozzák.

2. A gyermekek védelmével kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A területre megfogalmazott feladatokat a család szociális és anyagi helyzetével kapcsolatos feladatoknál leírtak figyelembe vételével kell ellátni, mivel a feladatok jellegük miatt összekapcsolódnak, illetve átfedik egymást. 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek védelmével kapcsolatos szabályokat érinti:  a Köznevelési törvény és végrehajtási rendelete, továbbá  az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és végrehajtási rendeletei, valamint  a helyi önkormányzat szociális és gyámügyi rendeletei. Az ellátandó feladatok körére előírásokat határozhatnak meg az óvodapedagógusok, - különösen a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy - munkaköri leírásai. A gyermek védelmével kapcsolatban előírásokat fogalmaz meg továbbá:  az intézmény SZMSZ-e, valamint  a házirend. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

30

2.2. A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek: a) a gyermek a család anyagi helyzete miatti problémák, b) a gyermek szociális helyzete miatti problémák, c) a gyermek egészségügyi helyzete miatti problémák, d) az intézményi baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatos problémák, e) a gyermekek általános egészségügyi helyzetével kapcsolatos problémák. A fenti problémák külön-külön és együttesen is a gyermekek különböző szintű veszélyeztetettségét jelzi. 2.3. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézménynek a gyermekek anyagi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: 

 

a gyermekvédelmi felelős, illetve a problémát ismerő óvodapedagógus, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó-,(illetve tartózkodási) helye szerint illetékes jegyzőnél: o a gyermek a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatása érdekében, szükség esetén jelezve azt, hogy a támogatás természetbeni ellátás formájában lenne célszerű nyújtani, o a család lakhatási támogatásával kapcsolatos segélyezése ügyében, illetve o a gyermek étkeztetésének támogatása érdekében; az óvodapedagógus tájékoztatja az óvodavezetőt, ha tudomására jut az, hogy a gyermek valamely óvoda által szervezett programon azért nem tud részt venni, mert a család anyagilag nem tudja viselni a terheket, az intézménynek keresnie kell azokat a lehetőségeket, melyek segítik a nem megfelelő anyagi körülmények közötti gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását.

Az intézménynek a gyermek szociális helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai:  megegyeznek a családi háttérből fakadó anyagi és szociális helyzetből adódó feladatoknál leírtakkal, ezért itt külön nem kerül kifejtésre. Az intézménynek a gyermek egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai:  a gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvodapedagógusok kezdeményeznek, szerveznek.

31

Az intézménynek a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatos együttműködési feladatai:  a gyermekeket és szüleit tájékoztassák az intézményi balesetvédelmi előírásokról, a védő, óvó intézkedésekről,  az intézmény tájékoztassa a fenntartót az intézményben található balesetveszélyről, tegyen javaslatot a balesetveszély elhárítására,  minden esetben jegyzőkönyvet vegyen fel az intézményben előforduló balesetekről,  minden esetben gondoskodjon a balesetek kivizsgálásáról. Az intézménynek a gyermekek általános egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai:  az intézmény feladata, hogy az egészségnevelési programját minden gyermekre kiterjesztve hajtsa végre,  gondoskodjon arról, hogy az orvosi és a fogászati ellátáson minden gyermek részt vegyen. Az intézmény a gyermek védelme érdekében: a) Ellát tájékoztatási feladatokat is, így: 

 

az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi:  az intézményben gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy (gyermekvédelmi felelős ) nevét, elérhetőségét,  a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (ilyen intézmények: gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.), az intézményvezető köteles havonta ellenőrizni a hirdetmények meglétét, szükség esetén gondoskodnia kell a pótlásról, a gyermekvédelmi felelős a csoportokat felkeresve tájékoztatja az óvodapedagógusokat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá.

b) Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálttal:   

segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól akkor, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, részt vesz a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség munkájában, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére a szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszéléseken.

32

2.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja a gyermek veszélyeztetettségének felismerése, a felismerést követően a veszélyeztetettség megszüntetése az intézmény által rendelkezésre álló eszközökkel, valamint az intézményen kívüli együttműködő partnerekkel. 2.5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése:  a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy,  az óvodapedagógus, valamint  az óvodavezető feljegyzéseivel, beszámolójával történik.

3. Az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenységével összefüggő esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatai 3.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek védelmével kapcsolatos szabályokat érinti:  a Köznevelési törvény és végrehajtási rendelete, továbbá  az intézmény SZMSZ-e, valamint  a házirend. 3.2. Az óvoda kapcsolata, együttműködése a szülőkkel, gyermekközösséggel A köznevelési törvény az alapelvek között rögzíti, hogy :”A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

33

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.” Ennek érdekében:  a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,  a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját. Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi. 3.3. Az ellátandó konkrét feladatok Ellátandó feladatok:  Az intézményben legalább nevelési év-kezdés előtt át kell tekinteni az intézmény és a gyermekek, gyermekközösségek, valamint a szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás belső szabályozását.  Gondoskodni kell arról, hogy a szülők megkapják év elején, illetve változást követően a házirend egy-egy példányát.  Támogatni kell a szülői szervezet működtetését. 3.4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, a gyermekekkel, gyermekközösségekkel, illetve a szülőkkel való együttműködés kereteinek megfelelő szabályozása, és az együttműködés folyamatos biztosítása. 3.5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése a következő képen történik:  a szülői szervezet működésének figyelemmel kísérésével

34

V. Fejezet A szülő jogai és kötelezettségei A szülő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos intézményi feladatok több korábban tárgyalt témakörhöz is kapcsolódik, így itt csak az egyes feladatok összefoglalva jelennek meg.

1. A területre vonatkozó szabályozás A szülő jogaival és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg:  Köznevelési törvény 72.§-a, valamint  az 1997. évi XXXI. tv. A területre vonatkozó szabályokat meghatározhat még az intézmény házirendje is. Az általános szülői jogokat és kötelességeket az 1997. évi XXXI. törvény határozza meg a következők szerint:  A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és biztosítsa a gyermeke: o testi, o értelmi, o érzelmi és o erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást és o az egészségügyi ellátásához való hozzájutást  A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.  A gyermek szülője - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak: o személyi és o vagyoni ügyeiben képviselni.  A gyermek szülője köteles: o gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, o gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, o gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, o gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, o a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

35

A szülőnek a Köznevelési Törvény szerinti kötelessége, hogy  gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,  biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét  figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,  rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,  elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,  megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,  tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, óvodapedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.  Megjelenjen gyermekével a nevelési tanácsadáson  Biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét A szülőnek a Köznevelési Törvény szerinti joga, hogy  Gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményeit  megismerje az óvoda nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,  gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,  írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a szülők közössége, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon,  az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a tanfolyamokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,  a intézmény vezetője vagy az óvodapedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,  kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,  személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  a fenntartóhoz vagy az oktatási jogok biztosához forduljon.

36

2. A szülők kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák A szülők kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek:  A különböző szülői csoportok eltérő mértékben élnek jogaikkal, így az iskolázottabb, tehetősebb szülők aktívabban, határozottabban lépnek fel az óvodával kapcsolatos együttműködés során, s érdekeik is jobban érvényesülnek. Így előállhat olyan helyzet, hogy a szülők képviselői olyan javaslatokat hagynak jóvá, olyan döntéseket hoznak, mely nem veszi figyelembe a kevésbé iskolázott, és rosszabb anyagi körülmények között élő családok helyzetét.  A szociális és anyagi nehézségekkel küzdő családok nehezen tudják teljesíteni valamennyi kötelezettségeiket, mivel beállítottságuk, illetve az anyagi problémák leküzdésére irányuló tevékenységük akadályozza őket ebben.  A legtöbb esetben a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a szülő nem tart kapcsolatot az óvodával, csak az óvoda igyekszik kapcsolattartásra a szülővel, így az elvileg kétoldalú folyamat egyoldalúra redukálódik. Ennek oka, hogy az érintett gyermekek szülei óvodai ügyekben nem keresik a kapcsolatot a pedagógussal. Jellemző, hogy a magatartási problémákkal, esetenként hiányos felszereléssel rendelkező gyermekek szülei a fogadónapokra, szülői értekezletekre sem mennek el.

3. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézmény által ellátandó feladatok:  tájékoztatási tevékenységgel segíteni kell a szülőket abban, hogy megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat,  az óvodapedagógusnak ellenőriznie kell, hogy tájékozódott-e a szülő az óvoda értesítéseiről: o a gyermeke fejlődésével tisztában van-e, o az óvodapedagógus által kezdeményezett megbeszéléséken részt vett-e, o látogatja-e a fogadóórákat, illetve a szülői értekezleteket stb.,  ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fő oka a szülői háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni,  a gyermekvédelmi felelős tevékenysége által törekedni kell a gyermek veszélyeztetettségének felfedezésére, és kezelésére (lásd a gyermek védelmére vonatkozó részt),  a szülői közösségek képviselő választása során az óvodapedagógusnak segítenie, támogatnia kell azt, hogy a képviselők valóban a teljes szülői kör érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve hozzanak döntéseket,  a szülők részére biztosítsa a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges információs, tájékoztatási hátteret,  a szülőkkel együttműködjön a gyermek érdekében,  a szülők számára megadja azokat az ismereteket, melyek a jogaik érvényesítéséhez szükségesek.

37

4. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy az intézmény segítse és figyelemmel kísérje a szülők kötelezettségének teljesítését, valamint a jogaik érvényesítésére vonatkozó tevékenységüket.

5. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás dokumentálása, nyomon követése úgy történik, hogy  az óvodapedagógusok beszámolnak, illetve írásbeli feljegyzést készítenek: o a szülők tájékoztatásáról a szülői kötelezettségek és jogok vonatkozásában, a tájékoztatás módjáról (pl. házirend részeként), o ha egyes szülők esetében a szülői kötelezettségek megszegését tapasztalják, s ezzel a gyermek számára érdeksérelmet okoznak, illetve a gyermek veszélyeztetettségét idézik elő,  az óvodavezető tájékoztatja a nevelőtestületet a szülői kötelezettség megszegéséből származó intézkedéseiről, azok eredményeiről.

38

VI. Fejezet A pedagógus jogai és kötelezettségei 1. A területre vonatkozó szabályozás A pedagógus jogaival és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg:  a köznevelési törvény, és végrehajtási rendelete,  az intézmény házirendje és  a pedagógus munkaköri leírása. 1.1. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy  személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék,  a pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit megválassza,  a helyi foglalkozási terv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tanulmányi segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket,  saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket,  irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját,  hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, információkhoz  a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában, tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,  szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,  szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,  az oktatási jogok biztosához forduljon. 1.2. A pedagógus alapvető feladata, kötelessége A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy 

Nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

39

     

        

A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse, Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, Mozdítsa elő a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek fejlődéséről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, A gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, csoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a gyerekek tevékenységét, Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az intézmény ünnepein és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, Megőrizze a hivatali titkot, Hivatásához méltó magatartást tanúsítson, A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

2. Az ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata, hogy 

a jogait úgy gyakorolja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményét, így pl.: o a foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelően határozza meg, o alkalmazza a differenciált nevelést, o a hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét,

40





o támogatást és biztatást ad a nem megfelelő családi háttér miatt kudarcokkal küzdő gyermekek számára, a kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy o a gyermek veszélyeztetettségére utaló jeleket észlelni tudja, o ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, o segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, o a gyermek személyisége megfelelő irányban fejlődjön, mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek személyiségfejlődése kielégítő legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét.

A pedagógusoknak tudatosan fel kell használniuk azt a tényt, hogy a gyermekek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetőségekhez mérten erősítse a fentieket.  

a pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek megfelelő személyiségfejlődése elősegítése céljából a szakintézmények bevonását, a szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék mind – mind a nevelés, szocializáció színterei.)

3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a pedagógusok a jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során maximálisan figyelembe vegyék a gyermeki esélyegyenlőség, illetve egyenlő bánásmód biztosításának követelményét.

4. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatba hozható érdeksérelmekről készített bejelentések számával, tartalmával, és a kivizsgálás eredményével történik.

41

VII. Fejezet A gyermekek jogai és kötelezettségei 1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg:  a köznevelésről szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete,  az intézmény házirendje. 1.1. Gyermeki jogok a köznevelési törvény szerint A Köznevelési Törvény 45. § szerint a gyermeknek joga, hogy     

 



Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, A nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, Nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, Részére az intézmény pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés, tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, A gyermek joga, hogy a nevelési intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, családot terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre az oktatási jogok biztosához forduljon.

42

1.2. A gyermekek kötelezettségei a köznevelési törvény szerint A gyermek kötelessége, hogy:  Részt vegyen intézményes nevelésben  Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,  Óvja saját és társai testi épségét, egészségét  Megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően használja a rábízott eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit,  Megtartsa az SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

2. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézmény feladata, hogy  biztosítsa a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye,  az óvodakötelezettség, a tankötelezettség teljesítését minden gyermektől megkövetelje, illetve feltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje.

3. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a gyermeki jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésbe hozható – az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelményét sértő – bejelentések számával, tartalmával, valamint a kivizsgálás eredményével történik.

43

VIII. Fejezet A gyermek fejlődésének értékelése A gyermek fejlődésének értékelése témaköre kiterjed:  a gyermekek fejlődése értékelésének, minősítésének módjára,  a felzárkóztatásra, felfejlesztésére,

1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek teljesítményének értékelésére vonatkozó szabályokat:  a Köznevelési törvény,  20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet  A pedagógiai program határozza meg.

2. Az ellátandó konkrét feladatok A gyermekek értékelésével, minősítésével kapcsolatos feladatok: 

az óvodapedagógus feladata, hogy o a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, indokolt esetben keresse meg a szülőt a gyermek nem megfelelő előrehaladása miatt, o az értékelést kellő objektivitással adja, nyújtva lehetőséget arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről, o amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezze a szülővel való párbeszédet, illetve adjon javaslatot a gyermek haladásának előmozdítása érdekében.

A gyermek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok: 

az óvodapedagógus legfontosabb feladata, hogy o adott gyermek esetében minél korábban felismerje a felzárkóztatásra szorulás tényét, azonosítsa a gyermek lemaradásának okait, valamint azt, hogy a lemaradásból fakadó hiányosságokat hogyan lehet pótolni és melyik az a terület, ami leginkább fejleszthető. A tapasztalatok szerint külön figyelmet kell szentelni a sajátos nevelési igényű, az állami gondozásban élt gyermekek, a nem megfelelő anyagi körülmények között élő családok gyermekei, illetve a jó módban, de elhanyagoló környezetben nevelkedő gyermekek, illetve a roma származású gyermekekre.

44



 

o bármilyen komoly is a lemaradás, elérje azt, hogy  a gyermek nyitott legyen az élményekre,  kialakuljon a gyerek szellemi autonómiája - függetlenedjen a kedvezőtlen külső adottságoktól, a stressztől, tragédiáktól, tiszteletlenségtől, megalázásoktól, stb.  tartalmassá tudja tenni a gyermek az életét akkor is, ha az egy akadályozott élet, az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekkel és a szülővel való kapcsolattartás során: o kezdeményezze a gyerek felzárkóztatásban való részvételét, o tájékoztassa a szülőt arról, hogy a felzárkóztatásnak milyen eredményét tapasztalja, az óvodapedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel az óvoda segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes fejlődéséhez, az óvoda feladata, hogy biztosítsa a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeit.

A gyermek továbbhaladásával kapcsolatos feladatok 



Az óvodavezető feladata, hogy o a gyermek számára az egyéni továbbhaladást az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelmények betartásával engedélyezze, o a közoktatási törvényben meghatározott, gyermekek továbbhaladásának engedélyezésével kapcsolatos jogkörét a gyermek érdekének megfelelően, az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével végezze, Az intézménynek gondoskodnia kell az előkészítő foglalkozáson részt vevő gyermekek esélyegyenlőségének biztosításáról.

45

IX. Az esélyegyenlőségi Program megvalósítása 1. Akció terv Azonnali beavatkozást igénylő folyamat  





Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatóak. Minden, beazonosított szegregált nevelési vagy szervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének sikerességét. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatóak. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely alapszolgáltatáshoz (pl. étkeztetés, logopédia, gyógytestnevelés, fejlesztőpedagógia, pszichológia ), vagy az intézményben biztosított tárgyi feltételekhez (pl. tornaszoba, fejlesztőeszközök, mozgásfejlesztő eszközök) nem biztosított egyenlő hozzáférés a gyerekek részére. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatóak. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI): mozgásszervi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartás-szabályozási zavarral ) gyerekek együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya nem éri el a 7%-ot, intézményi értéke 1%.

Az óvoda engedélyezett létszáma 2012. októberi adatok szerint:

Tényleges gyermek létszám: „Kettőnek”, számított gyermek: „Háromnak” számított gyermek: Számított létszám:

420 fő 387 fő

Almáskert Óvoda

Csicsergő Óvoda

Gázgyár Óvoda

Összesen:

135 5

152 19

100 2

387 26

0

1

0

1

140

173

102

415

46

Szakértői Bizottság szakvéleménye

Gyógypedagógiai fejlesztésben részesülők

alapján sajátos nevelési igényű gyerekek:

Almáskert Óvoda

Csicsergő Óvoda

Gázgyár Óvoda

Összesen:

0

5

0

5

Fejlesztendő gyermekek a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján

Tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küszködő gyermekek száma:

Almáskert Óvoda

Csicsergő Óvoda

Gázgyár Óvoda

Összesen:

5

14

2

21

Csicsergő Óvoda

Gázgyár Óvoda

Összesen:

32

43

10

85

Almáskert Óvoda

Csicsergő Óvoda

Gázgyár Óvoda

Összesen:

4 2 0

27 23 0

1 1 0

32 25 0

Logopédiai fejlesztésben részesülő gyermekek Almáskert Óvoda Beszéd problémával, beszédhibával rendelkező gyermekek száma:

Veszélyeztetett gyermek

Veszélyeztetett gyermekek száma: Hátrányos helyzetű gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Szociális támogatásban részesült gyermekek száma: Almáskert Csicsergő Óvoda Óvoda 100 %-os kedvezményezettek 95 %-os kedvezményezettek 60 %-os kedvezményezettek 50 %-os kedvezményezettek 45 %-os kedvezményezettek

4 5 0 20 0

22 4 0 15 1

47

Gázgyár Óvoda

Összesen:

1 1 0 23 2

27 9 0 58 3

48

Akcióterv ütemezése

Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése, szabványoknak való megfelelés

Az intézmény által szervezett kiegészítő szolgáltatásokat ( úszás, kosárovi, jóga, ) sok család nem tudja igénybe venni anyagi helyzete miatt.

Az intézményben kiegészítő szolgáltatást nyújtó oktatókkal az esélyegyenlőség biztosítása érdekében megismertetni e program tartalmát, és céljainak biztosítása érdekében szerződésben rögzíteni tanfolyamonként 2 hátrányos helyzetű gyermek részvételi lehetőségét a foglalkozásokon.

Hátrányos helyzetű gyerekek részére biztosítani egy tanfolyamokon való részvétel lehetőségét Előzetesen egyeztetve a családdal és nevelőtestülettel. Kiemelt szempont az adott kisgyermek testi-lelki szükséglete

Növekszik az asztmás, allergiás betegséggel küzdő kisgyermekek száma

A légzőszervi megbetegedéssel, asztmával, allergiával küzdő gyerekek állapotának segítése

Só-szoba működtetése, használata a tagóvodában. Használatának kiterjesztése az intézmény másik két másik épületébe járó gyerekekre is.

A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása nehézségeket okoz

A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása váljék teljes körűvé, a fenntartó kerületi szinten biztosítsa a szakszerű ellátást

A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátásához a feltételek megteremtése

Az integrált nevelés szükségessé teszi a differenciált fejlesztés, felzárkóztatás módszerének fejlesztését

Minden csoportban a differenciált fejlesztés felzárkóztatás, tehetséggondozás módszertani színvonalának emelése

Fejlesztőpedagógiai, egyéni fejlesztő továbbképzést végezzen el minden csoportból egy kolléga

49

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

folyamatos

Az épület folyamatos állagmegóvása és akadálymentesítése megtörténik.

2008. október 01-től folyamatosan

Hátrányos helyzetű gyerekek is részt vesznek a tanfolyamokon.

2011-től folyamatos a tagóvodában

Minden légzőszervi problémás gyerek heti rendszerességgel igénybe veszi a só-szobát az intézményből.

2010.szeptembertől folyamatosan

Minden óbudai óvodáskorú cukorbeteg gyermek intézményi ellátása megoldott kerületi szinten

folyamatos

Fejlesztőpedagógiai, egyéni fejlesztő továbbképzést végez el minden csoportból egy kolléga

Fenntartó

Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen a nevelő munkára, az integrált nevelésre.

megvalósítás határideje

Intézményvezető

Az óvoda épület állagmegóvása, akadálymentesítés folytatása: küszöbök megszűntetése, fdsz-i mosdó kialakítása mozgássérültek számára

felelős

Tagóvoda vezető

Intézkedés leírása

fenntartó

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézményvezet ő

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Intézkedés leírása

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére a családok nem tudják biztosítani az óvodai élethez szükséges feltételek egy részét (tornacipő, étkezés, színházjegy)

Az intézményt támogató Alapítványok beszerzésekkel, ajándékozásokkal is segítség a rászoruló kisgyermekeket és családjukat esetenként a költségek átvállalásával.

A Csicsergő Tagóvodában jelentősen magasabb a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyerekek létszáma, mint az intézmény többi épületében

Elkerüljük a szegregációnak még a minimális gyanúját is.

Szükség esetén tornacipő, egyéb ruházat beszerzése alapítványi keretből. Kirándulás, étkezés, színházlátogatás költségeinek átvállalása a családoktól. A gyermekek felvétele során a szülői igények figyelembe vétele mellett - törekszünk a szociális különbség csökkentésére,

50

felelős

Intézmény vezető

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézmény vezető

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

megvalósítás határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

2012. októbertől folyamatosan

Minden kisgyermek rendelkezik a sikeres, élmény gazdag óvodai élethez szükséges felszerelésekkel, részt tud venni az óvoda által szervezett programokon. Az intézménybe járó gyerekek szociokulturális háttérében nincs jelentős különbség a három épületben.

2013. májustól folyamatosan

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Almáskert Óvoda

2. A program megvalósítása Óvodánk biztosítja az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program intézkedéseinek megvalósítását. Óvodánk folyamatosan figyelemmel kíséri:  a gyermekek helyzetét,  kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel. Az óvoda lehetőséget biztosít a szülők számára az óvodai esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos panasztételre. Szülői bejelentés, panasz esetén:  az óvoda minden panaszt kivizsgál,  a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. A panasztételi eljárás:  A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az óvodavezetője felel,  az óvodavezető a panasztételi eljárás lefolytatásában és vizsgálat eredményének megállapításában a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja,  a panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni kell és a döntéshez csatolni kell,  a panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő hatósági eljárást kezdeményezhet, amelyhez az óvoda a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az óvodavezető tájékoztatja a fenntartót:  az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos minden panasztételről,

3. Monitoring és nyilvánosság Monitoring: Az óvoda folyamatos belső monitoring rendszerben rögzíti - ha van - a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat. Az óvoda – a fenntartó felé – biztosítja az esélyegyenlőségi, egyéni bánásmód program megvalósításával kapcsolatos éves adat és információs szolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az óvoda az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó felé továbbítja.

51

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Almáskert Óvoda

Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei:     

A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi nevelési-tanulási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

Nyilvánosság: Az óvoda a gyermek törvényes képviselőjének kérésére a jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követően 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az óvoda vezetője felel. Az óvoda az éves monitoring jelentést az óvoda területén lévő nyilvános és jól látható helyre – faliújságra – kihelyezi. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szüleinek írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az óvoda által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az óvodai adat- és információ kezelés körében a személyiségi jogok védelméért az óvodavezetője felelős.

4. Konzultáció és visszacsatolás Az óvoda az esélyegyenlőségi és egyéni bánásmód programot a fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az óvoda az éves monitoring jelentése kapcsán a szülők észrevételeit, javaslatait írásban foglalja, s azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi, egyenlőbánásmód programjába beépíti.

52

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Almáskert Óvoda

5. Szankcionálás Az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértését érintő eseteket és panasztételeket az óvoda vezetője köteles kivizsgálni, a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésének megállapítása esetén az óvoda köteles az esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az óvodával szemben, illetve az óvoda vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni.

53

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Almáskert Óvoda

X. Záró rendelkezések 1. Éves terv kidolgozása és beszámoló az elvégzett feladatokról Az intézmény adott nevelési évre vonatkoztatva elkészíti a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményei érvényesülését biztosító helyi tervét, programját. A nevelési év végén összegzi az elvégzett feladatokat, értékeli a tevékenységét. A beszámolóban az éves tervben meghatározott feladatokat, valamint a programban meghatározott nyomon követési, ellenőrzési eszközöket kell figyelembe venni, és felhasználni az értékelés során.

2. Felelősségi szabályok A program, valamint az éves tervekben meghatározottak  végrehajtásáért,  ellenőrzéséért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az éves tervekben egyes feladatok ellátására más személyeket is megbízhat.

3. Titokvédelmi szabályok A jelen programban ellátandó feladatokat a pedagógusok a titokvédelmi szabályzatban meghatározottak figyelembevételével kötelesek ellátni.

Kelt: Budapest, 2013. november 25.

……………………………… intézményvezető

54

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Almáskert Óvoda

Almáskert Óvoda gyermek esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítására vonatkozó feladatellátási terve Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések

A feladatellátás, intézkedések ellátója

ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

I. A nevelési háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Nevelésbe történő bekapcsolódás

Hirdetmények kifüggesztése a előjegyzésről, és az előjegyzéssel kapcsolatos tájékoztató Házirend átadása

2. Követelmények teljesítse 3. Mulasztások 4. Jogellenes megkülönböztetés 5. Iskolába lépésre való felkészülés 6. A szolgáltatások és jutalmazások

Elutasítások áttekintése Felmentéssel kapcsolatos intézkedések áttekintése Pályázatkészítés Az igazolatlan mulasztások esetén gyors intézkedések Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a belső szabályozásban és gyakorlatban Igény esetén a felkészítés megszervezése A beérkező észrevételek kivizsgálása

Óvodavezető, Tagóvodavezető óvodavezetőhelyettes óvodatitkár óvodavezető

folyamatos

óvodavezető

Első szülői értekezlet

óvodavezető

nevelőtestület

előjegyzéskor

-

nevelőtestület

nevelési év elején

nevelőtestület Óvodapedagógus, óvodavezető Óvodavezető Tagóvodavezető

alkalomszerű

óvodavezető

alkalomszerű

óvodavezető

szabályzatok éves felülvizsgálatakor

-

Óvodapedagógusok

nevelési év elején

óvodavezető

nevelőtestület

esetenként

óvodavezető

55

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések

Almáskert Óvoda A feladatellátás, intézkedések ellátója

ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

II. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Családi háttér iskolai végzettsége

2. Egyszülős család

3. A család szociális, anyagi helyzete

Fogadóórák, szülői értekezlet Családlátogatás Differenciálás Felzárkóztatás Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a szülővel Differenciált nevelés Szakemberekkel való kapcsolattartás (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.) Kapcsolattartás a szülőkkel Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (étkeztetés stb.) Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel A rászoruló gyermekek részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.)

óvodapedagógus

alkalomszerű

óvodavezető

óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

alkalomszerű folyamatos folyamatos

óvodavezető óvodavezető óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

folyamatos

óvodavezető

folyamatos

óvodavezető

folyamatos

-

óvodavezető

folyamatos

-

óvodavezető

folyamatos

-

óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodapedagógus óvodapedagógus óvodavezető, Tagóvoda-vezető óvodapedagógus

56

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Feladat megnevezése

Almáskert Óvoda A feladatellátás, intézkedések

Tervezett intézkedések

ellátója

ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

óvodavezető

alkalomszerű

-

folyamatos

-

folyamatos

-

folyamatos

-

folyamatos

-

folyamatos

-

folyamatos

óvodavezető

III. Együttműködés az óvodával 1. A megfelelő óvodai légkör, az intézményi lehetőségek

Egyeztetés az óvoda és a fenntartó között Szülők tájékoztatása Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között

2. A gyermek védelmével öszszefüggő együttműködési feladatok

3. Az óvodának a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködése

óvodavezető, tagóvoda-vezető pedagógus Óvodavezető tagóvoda-vezető

Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és Óvodavezető jelző rendszer működteté- tagóvoda-vezető sében részt vevő szervekkel Kapcsolattartás a helye óvodavezető szerint illetékes jegyzővel A rászoruló gyermekek Óvodavezető részére támogatási eszkötagóvoda-vezető zök, források keresése (alapítvány, stb.) Egészségügyi helyzettel kapcsolatos feladatok óvodapedagógus (testnevelés, orvos látogatás, stb.) Tájékoztatás a balesetóvodavezető, megelőzési és védő, óvó tagóvoda-vezető intézkedésekkel kapcsolatban óvodapedagógus A szülőkkel, gyermekközösséggel kapcsolatos nevelőtestület együttműködési szabályozás áttekintése Házirend kiadása

Kapcsolattartás a szülői szervezettel

Óvodavezető tagóvoda-vezető

folyamatos

alkalomszerű

-

Első szülői értekezletkor

óvodavezető

folyamatos

-

57

1033 Budapest, Szérűskert u. 37. Feladat megnevezése

Almáskert Óvoda A feladatellátás, intézkedések

Tervezett intézkedések

ellátója

ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

Óvodavezető tagóvoda-vezető

alkalomszerű

-

folyamatos

-

folyamatos

-

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

folyamatos

-

IV. A szülő jogai és kötelezettségei 1. Szülői jogok és kötelezettségek

A szülők tájékoztatása a kötelezettségeikről és jogaikról

A szülői tájékozottság ellenőrzése (szülői óvodapedagógus értekezleten részt vett stb.) Kapcsolattartás a veÓvodavezető szélyeztetettséget tagóvoda-vezető észlelő és jelző rendgyermekvédelmi szer működtetésében felelős részt vevő szervekkel

V. A pedagógus jogai és kötelezettségei 1. A pedagógusi jogok és kötelezettségek

A foglalkozás anyaga és a módszer a gyermek életkori sajátosságaiknak megfelelő

Alkalmazza a differenciált nevelést Objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét Felzárkóztató foglalkozást tart Felkészít az iskolai életmódra Kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.)

óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodapedagógus

VI. A gyermek jogai és kötelezettségei 1. A gyermeki jogok és kötelezettségek

A gyermeki jogok biztosítása, érvényesül az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye

Óvodavezető tagóvoda-vezető

58

folyamatos

1033 Budapest, Szérűskert u. 37.

Feladat megnevezése

Tervezett intézkedések

Almáskert Óvoda A feladatellátás, intézkedések ellenőrzés gyakorisága

ellenőrzést végző személy(ek)

folyamatos

-

folyamatos

-

óvodapedagógus

folyamatos

nevelőtestület

óvodapedagógus

folyamatos

óvodavezető

óvodapedagógus

folyamatos

-

óvodapedagógus

folyamatos

-

intézmény

folyamatos

óvodavezető

Óvodavezető tagóvoda-vezető

folyamatos

ellátója

A gyermeki köÓvodavezető telezettség telje- tagóvoda-vezető sítésének megkövetelése óvodapedagógus Kapcsolattartás a veszélyeztetettÓvodavezető séget észlelő és tagóvoda-vezető jelző rendszer működtetésében gyermekvédelmi részt vevő szerfelelős vekkel

VII. A gyermek fejlődésének értékelése 1. A gyermekek fejlődése értékelésének, minősítésének módja

2. Felzárkóztatás

3. Továbbhaladás

A fejlődés objektív értékelése

Minősítésről, értékelésről a szülők tájékoztatása Minél korábbi felismerés a gyermek felzárkóztatásra szorulása esetén Szülő tájékoztatása a fejlesztés eredményességéről Szülő tájékoztatása az eredményes fejlesztés lehetőségeiről Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód követelményeinek betartása

óvodapedagógus

59