Bujdosó Gyöngyi
Alkotótechnikák reklámkreativitás mesterkurzus záródolgozata
témavezető Kaszás György UpGrade Communications
Budapest • 2009
Tartalomjegyzék GONDOLKODÁS ÉS KREATIVITÁS ........................................................................ 3 Gondolkodás .......................................................................................................... 3 Kreatív gondolkodás............................................................................................. 4 Mentális ugrás........................................................................................................ 5 A KREATIVITÁS STRUKTÚRÁJA ............................................................................. 6 PROBLÉMAMEGOLDÁS MÓDSZEREI.................................................................... 7 Laterális gondolkodás........................................................................................... 7 Hatszín kalap módszer ......................................................................................... 7 InVENT módszer ................................................................................................... 8 VÁLLALATI INNOVÁCIÓ ......................................................................................... 9 GYAKORLATI PROBLÉMA...................................................................................... 10 A megoldandó probléma.................................................................................... 10 Az alkalmazott módszer..................................................................................... 10 ELSŐ MEETING .......................................................................................................... 11 A meeting előkészítése........................................................................................ 11 Jegyzőkönyv ......................................................................................................... 12 MÁSODIK MEETING................................................................................................. 14 A meeting előkészítése........................................................................................ 14 Jegyzőkönyv ......................................................................................................... 15 KONKLÚZIÓ ............................................................................................................... 19 FELHASZNÁLT IRODALOM................................................................................... 20
2
Gondolkodás és kreativitás A „gondolkodás” gyűjtőfogalom: a nagy tudományos felfedezéseket és művészi alkotásokat érlelő szellemi (mentális) folyamatokat éppúgy magában foglalja, mint annak eldöntését, hogy mit együnk reggelire.
Gondolkodás Az emberi történelem legnagyobb gondolkodói, Platón, Arisztotelész, Leonardo, Newton, Einstein és mások sem tudták meggyőzően elmagyarázni, mi a gondolkodás és a kreativitás. Valószínűleg azért sem, mert a több különböző mentális tevékenység megnevezésére használt „gondolkodás” szó jelentése valójában nagyon nehezen határozható meg. Platón, a mindenki által ismert nagy görög filozófus egy helyütt azt írja, hogy az alkotó gondolkodó az alkotás pillanatában elveszíti önmagát, és felsőbb hatalmak eszközévé válik: „e tudós férfiak értelmét az isten kisajátítja és a maga szolgálatába, állítja”. Albert Einstein, a XX. század kiemelkedő természettudósa sem tudott tudományos magyarázatot adni a gondolkodásnak. Úgy vélte, hogy egyszerű logikai lépésekkel nem lehet nagy tudományos fölfedezésekhez jutni: ehhez is „az elme nagy ugrására van szükség, akárcsak a költő vagy a festő munkájához”. A kreatív gondolkodás történetét feldolgozó hatalmas munkájában, Az alkotó cselekedet című könyvben Arthur Koestler bevezeti a biszociáció fogalmát: eszmék vagy gondolatok új felismerések érdekében történő, újszerű összeillesztését, kombinálását. Sigmund Freud osztrák pszichológus, a pszichoanalízis megalkotója számos tanulmányban elemezte olyan művészek lelki alkatát, mint Michelangelo, Leonardo da Vinci, Shakespeare, Dosztojevszkij vagy Ibsen. E tanulmányaiban elsősorban az alkotók belső indítékait, eszméik eredetét és fejlődését vizsgálta. Jól mutatja e kérdések rendkívül összetett és szerteágazó voltát az, hogy az imént felsorolt gondolkodóknak nincs olyan állítása, amelyet mások ne vitattak vagy cáfoltak volna. Az említett alkotók esetében jobbára a kreatív gondolkodás legmagasabb rendű formáját vizsgálták – azt, amelyik nagy tudományos fölfedezésekhez és eredeti műalkotások létrehozásához vezetett. Ám a gondolkodás ilyen formáira 3
csak kivételes tehetségű emberek képesek, holott gondolkodásra a mindennapi életben is szükségünk van [2].
Kreatív gondolkodás A kreativitás meghatározásával foglalkozó tudósok különböző megközelítésekből különböző definíciókat adtak a kreativitás, illetve a kreatív gondolkodás lényegére. Nyelvészeti szempontból a kreativitás megfogalmazható úgy, mint a beszélőnek az a képessége, hogy a maga nyelvén korlátlanul képes új, soha nem volt mondatokat alkotni, és ilyeneket megérteni [7]. A kreativitást általánosabb megközelítésben úgy írják le, mint azt a képességet, hogy valaki a másokat megszorító korlátozásokon kívül gondolkodik, azt a képességet, hogy egységgé formáljon olyan tényezőket, amelyek máskülönben csak összefüggéstelen információk maradnának, tehát hogy egymástól látszólag eltérő részletekből egyedülálló mintát vagy megoldást formál. Új, egyedülálló, okos, merész, forradalmi: ezek azok a jelzők, amit a kreatív gondolkodáshoz társítunk [9]. Arthur Koestler úgy értelmezi a kreativitást, hogy az „a korábban össze nem függő struktúrák kombinációja úgy, hogy a keletkező egészből többet nyerj, mint amit beletettél” [5]. Clark Moustakas szerint „A kreativitás absztrakció, mely csak egy sajátos, egyedülálló relációban ölt konkrét formát. A fa ágai szabadon terjeszkednek, fenntartva a fa alapidentitását, esszenciális különlegességét színében, formájában, mintázatában. Kontrasztként állnak ezek szemben a törzs rögzített természetével. Mégsem látunk fát, amelynél ne vennénk észre ezen alapvető harmóniát, teljességet és egységet. A kreativitás, mint a faág, csak a nagyobb rendszer viszonylatában hordoz értelmet.” [6] Carl Sagan megközelítésében „… a pusztán kritikus gondolkodás az új minták utáni kutatás nélkül steril és kudarcra ítélt. Komplex problémamegoldás változó körülmények között mindkét agyfélteke aktivitását igényli: a jövőbe vezető út a corpus callosumon keresztül vezet”. J. P. Guilford úgy definiálja a kreativitást, hogy az „a divergens gondolkodás a problémamegoldásban”. Guilford a divergens gondolkodást „különböző irányokban való gondolkodásként” definiálta [3].
4
Mentális ugrás A jelek szerint a problémák kielégítő megoldásához szükséges gondolkodási folyamatoknak nincsenek merev szabályai. A megoldás keresésére irányuló erőfeszítéseink jórészt meglehetősen függetlenek a tudattól. Gyakran hallani olyan történeteket, hogy valaki hosszú órákig hiába törte a fejét valamilyen problémán, s miután pár órára, pár napra vagy még sokkal hosszabb időre félretette a kérdést, egyszer csak az agyába villant a megoldás, vagy szimbolikus formában megálmodta azt. Ezen a ponton a tudományos gondolkodás szinte elválaszthatatlanul öszszeolvad a művészi alkotással. Természetesen minden tudósnak és művésznek, bármely területen dolgozzék is, rengeteg időt és energiát kell áldoznia az őt foglalkoztató problémák tanulmányozására. Az univerzum matematikai modelljének kidolgozása éppúgy elképzelhetetlen e nélkül, mint egy szimfónia megkomponálása. Mégis igen sok jeles alkotó hangsúlyozza a képzelet ugrásának jelentőségét, a hirtelen támadt sugallatot, intuíciót, amely kulcsot ad a megoldáshoz. Annak megfejtése azonban, hogy a tudattalan miként rostálja át a problémával összefüggő tényeket, s miként egyesíti a kreatív ötleteket, a jövő logikus és kreatív gondolkodóira vár.
5
A kreativitás struktúrája Guilford [3] és később Torrance [10] legalább tíz kreatív képességet gyűjtött öszsze, amelyek feltételezésük szerint a kreativitás struktúráját alkotják. 1. Szenzibilitás: problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat, amelyeket mások nem. 2. Gondolati mozgékonyság: asszociációs „gazdagság”, azaz a kreatív emberek agyában az átlagosnál több ötlet születik. 3. Eredetiség: a kreatív gondolkodás fontos sajátossága, hogy új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tud adni a problémákra. 4. Rugalmasság: a kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és különböző ötleteket tudnak létrehozni. 5. Szintetizálás: a gondolatok nagyobb és teljesebb gondolati körökbe történő rendezése. 6. Elaboráció: a kreatív emberek képesek a részletek kitöltésére. Adott információk alapján struktúrát építenek fel (amikor az ötlet tervvé alakul, akkor van szükség kreatív gondolkodásra). 7. Analízis: a kreatív gondolkodás lebontja a „szimbolikus struktúrákat”, hogy újakat alkosson. 8. Újradefiniálás: a tárgyaknak a szokásos módtól eltérő interpretálása vagy észlelése, ez lehetővé teszi azok egészen új célokra történő felhasználását. 9. Komplexitás: a kreatív emberek sok, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni. 10. Értékelés: a kreatív emberek könnyen meghatározzák az új ötletek értékét. Ezekhez további két kulcsfogalom társítható: Elágazó (hálózatos) gondolkodás: A vertikális gondolkodás a fogalmakat hierarchikusan rendezi el, és az egyik fogalomtól a másikig ezeken a hierarchikus pályákon át jutunk el. Az elágazó gondolkodás ezzel szemben aszszociatív hálózatokat alkot, egy-egy fogalomtól sokféle út vezet a másikig. Hipotézisalkotó gondolkodás: míg a hipotézisek ellenőrzéséhez konvergens gondolkodásra van szükség, addig a hipotézisek felállításához intuíción alapuló ötletekre. A kreatív gondolkodásnak ez a meghatározása tehát az alkotó intuíciót állítja a középpontba. 6
Problémamegoldás módszerei A problámák megoldására számtalan programozott megoldási módszer létezik. Jelen dolgozatban ezek közül csak de Bono három módszerét vázoljuk fel. Gyakorlati példán keresztül azonban csak a „Hatszín kalap módszer” kerül bemutatásra.
Laterális gondolkodás Edward de Bono filozófus a laterális (oldalirányú) gondolkodás tanának legfőbb hirdetője úgy véli, hogy mivel az emberi élet nem szorítható be tiszta matematikai egyenletekbe, az emberek szívesebben hallgatnak az érzéseikre, mint a gondolkodásukra. Szakadékot lát a technikában végbemenő óriási haladás és a humán szféra – számtalan társadalmi és gazdasági baj tanúsága szerint – nagyon is elmaradott állapota között, s a megoldást gondolkodási módszereink gyökeres átalakításában látja. Úgy véli, hogy amit ma gondolkodásnak vélünk, az sokszor csak információ. A de Bono-féle laterális gondolkodásnak az a feladata, hogy kiszabadítsa börtönéből a kreatív gondolkodást, s hogy képessé tegye az embereket az agy mintázat- (pattern-) alkotó képességének jobb kihasználására. A laterális gondolkodás szép sikereket könyvelhet el mind az iparban, mind az oktatás ésszerűsítése terén. Alkalmazására jó példa az a vállalat, amelynek irodaépületében kevés volt a lift. Az alkalmazottak közül sokan megsérültek, amint a csúszós lépcsőn siettek lefelé. A vállalat vezetősége két lehetőséget látott a probléma megoldására: felgyorsítani a meglévő lifteket vagy még egyet beszereltetni. Mindkettő sokba került volna. A laterális gondolkodási technika alkalmazása sokkal egyszerűbb, eredményesebb és olcsóbb megoldással szolgált. Tükröket szereltek fel a lépcsők mellé, s mivel az alkalmazottakat érdekelte a tükörképük, lassabban mentek a lépcsőn és ritkábban csúsztak meg [4].
Hatszín kalap módszer Edward de Bono hat gondolkodó kalapja (vagy más néven hatszín kalap módszere) a párhuzamos gondolkodás módszereit és szakaszait testesíti meg. A gon7
dolkodás alapját szolgáló eszmét a görög "hármak bandája", Szókratész, Platón és Arisztotelész alkotta meg, lényege az elemzés, az ítéletalkotás és az érvelés, annak áttekintésére, ami van. Egy téma kibontására azonban ez rossz, primitív, alacsony hatékonyságú módszer, mert a vitázó felek csak azt nézik, mi téves a másik érvelésében, s így nem jutnak semmire. A reneszánsz idején az egyházi befolyás alatt lévő egyetemek ezt a módszert vették át, hiszen nem állt érdekükben a kreatív gondolkodás terjesztése. A hat kalap módszer szerint azonban mindenki mindig együttműködve gondolkodik [1]. Használatával kiszélesíti a gondolkodást, kimozdítja a gondolkodást költség központúságból, eszközöket kínál az üzlet átfogalmazásához, emeli a teljesítmény minőségét, felszabadítja és munkába állítja a cég kreatív energiáit, módszert szolgáltat a kreativitás aktivizálásához, lehetővé teszi a párhuzamos, konfrontálódás nélküli gondolkodást. A módszer hat különböző szintet különböztet meg. A fehér kalap az objektív tényeket, a piros a hozzá fűzött érzelmeket (indoklás nélkül) tárja fel, a veszélyekre a fekete, a lehetőségekre és reményekre a sárga hívja fel a figyelmet, a zöld kreatív szempontból közelít, míg a kék a vitát moderálja.
InVENT módszer Az InVENT (Insight Value Express Navigation Tool) módszer a célcsoport insighton alapul.
Célcsoport insight
Közlés Mirıl/Mit/Miként/Forma Termék/Márka Tulajdonság/Érték
Elsőként elkészíti az insight-profilt, ami az általános és fókuszált insighton, valamint szekunder információkból áll. Ezt követően Meghatározza a termékhez, illetve a márkához tartozó tulajdonságokat, csoporttulajdonságokat, értékeket, ezt követően a közlés tárgyát és formáját.
8
Vállalati innováció Az innovációs megközelítés szempontjából a kreativitás a valóság jobb felhasználási módjára vonatkozó felismerésnek tekinthető. Ez kapcsolódik az innováció olyan felfogásához, amely szerint az radikális és nem folyamatos változást jelent. A sikeres innováció tehát függ a kreativitástól, s ezért amikor radikális változások szükségesek és kívánatosak, kedvező feltételeket kell biztosítani a kreativitáshoz. Úgy tűnik, a sikeres innováció létrejöttében a kreativitás nemcsak az egyik szükséges feltétel, hanem a sok egyenlő között az első, amely szükséges ahhoz, hogy a többi tényező működésbe lépjen. Az innováció megértéséhez és befolyásolásához ezért legelőször az alkotási folyamatot és követelményeit kell elemezni. A kreativitás kutatása alátámasztja az itt következő alapgondolatokat, nevezetesen azt, hogy a kreatív teljesítmény számos lényeges tényezője előre meghatározható és ellenőrizhető. Nem pusztán várni és figyelni kell, hogy mi lesz az eredmény ha új területek meghódítására vállalkozunk, hanem a kreatív problémamegoldás körülményeinek kialakításával és fenntartásával aktívan növelhető a siker valószínűsége. Egy szervezeten belüli kreativitás megértéséhez is az egyéni kreativitásból kell kiindulni, mivel az egyéni gondolat és cselekvés határozza meg döntően a vállalati kreativitást. Az egyéniről a csoportszintre való áttérésnél természetesen figyelembe kell venni a csoporttényezőket, valamint az emberek és erőforrások szerkezetét. Ha az egyéni kreativitás feltételei hiányoznak, azt semmiféle szervezet nem tudja pótolni erőforrásai átrendezésével.
9
Gyakorlati probléma A megoldandó probléma E dolgozatban egy probléma megoldását vázolom fel fiktív adatokra épülően, fiktív szereplőkkel és fiktív meetinggel. Szervezet:
az AHA Egyetem
Probléma:
kevés diákot tudtunk felvenni az informatika karra, így nem biztosított a kar modernizálásához és digitális fejlesztéséhez szükséges anyagi támogatás
Résztvevők:
az AHA Egyetem tudományos rektorhelyettese a kar tudományos dékánhelyettese a kar oktatási dékánhelyettese a kar gazdasági dékánhelyettese a kar pénzügyi osztályának vezetője a kar dékáni hivatalának vezetője
(moderáror)
Az alkalmazott módszer Edward de Bono hatszín kalap módszerét alkalmazzuk a megoldási utak kialakításához. A hatszín kalap módszer szerepei: Folyamatirányító, moderátor Tények, adatok Kreatív, ötletek, lehetőségek, alternatívák Pozitívumok, előnyök, remények Negatívumok, ellenvélemények – indokolni kötelező Érzelmek, megérzések, ösztön – indokolni nem kell
10
Első meeting A meeting előkészítése A találkozó előkészítéséhez a moderátor (aki majd a kék színű kalapot viseli) felvázolja a találkozó előzetes menetét. Ehhez elkészíti a meeting „hatszín kalap” szekciótervét. Az első meeting szekcióterve:
Kalapszín
Idıtartam
Cél
(perc)
A meeting céljának és elızetes menetének felvázolása
3
A problémával kapcsolatos benyomások
5
Statisztikai és közvélemény-kutatási adatok ismertetése
5
Javaslatok a probléma megoldására
10
A javaslatokkal kapcsolatos érzések, benyomások
2
A javaslatok sorrendbe állítása
3
Ellenérzések az 1. alternatívával kapcsolatban
3
Az 1. alternatívára vonatkozó statisztikai és közvéleménykutatási adatok ismertetése
2
Megvalósítási javaslatok
15
Érzelmek a javaslatokkal kapcsolatban
2
Remények, elvárások,
3
Sorrend állítása a megvalósítási javaslatok között
7
A kollégákat körlevélben értesítettük a meeting időpontjáról és helyéről. A körlevélhez csatoltan megkapták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat is.
11
Jegyzőkönyv Kalapszín
Hozzászólások M: A meeting célja, hogy megoldási utakat találjunk arra a problémára, hogy nagyon kevés diákot tudunk felvenni, aminek következtében az állami finanszírozás és nem fedezi tervezett a modernizálást és digitális fejlesztést. A meeting tervezett menetét a kivetített táblázatban láthatják. Elfogadható-e a tervezet? Igen, el. Kezdjük! Nem hiszem, hogy a több hallgató javítana a helyzeten. Több hallgatóval nem lehet színvonalas oktatást produkálni. Megoldható lenne, mert néhány évig még lesz elég felvételiző. Pénz is több folyna be, lehetőség is több lenne. A modernizáláshoz, akadálymentesítéshez tervezetten 300 MFt kellene. A digitális fejlesztéshez a tervek szerint 260 MFt lenne szükséges. Összesen tehát fejlesztésre 560 MFt lenne szükséges. A jelenlegi hallgatói létszám és bevételi források esetén a fejlesztésre szánható összeg mindössze 360 MFt. 200-zal kellene növelni a hallgatóink létszámát az elkövetkező 4 év folyamán ahhoz, hogy a szükséges állami támogatásokat megkapjuk. Vigyük lentebb a ponthatárokat! Tegyük vonzóbbá az egyetemünket, benne a karunkat! Emeljük az oktatás, ezen belül is az e-tanítás körét és színvonalát! Maradhat mind a három, mert érdemes gondolkodni rajtuk Úgysem fog menni! M: Állítsuk sorrendbe a javaslatokat! Ezek alapján fogunk továbbhaladni. Mit javasolnak? A sorrend tehát az alábbi lesz: Vigyük lentebb a ponthatárokat! Emeljük az oktatás, ezen belül is az e-tanítás körét és színvonalát Tegyük vonzóbbá az egyetemünket, benne a karunkat! Az elsőként megbeszélendő téma tehát az, hogy Vigyük-e le a ponthatárokat? Nem fogunk több támogatást kapni, mert az előirányzat 200 MFt elvonás a következő évre. Nem kellene még több rosszképességű hallgatót beültetni, mert akkor nem fogjuk tudni tartani az oktatás színvonalát.
12
Kalapszín
Hozzászólások Egy plusz hallgató felvételével az éves támogatás 1 MFt-tal nő, amelyben az állami támogatás 800 eFt, az egyéb bevételek növekedése 200 eFt A hallgatók számának növekedése hozzásegíthet bennünket cégekkel való szélesebb kapcsolatrendszerhez. Felkellene térképezni, mely cégekhez lehetne a diákokat tanulóként pár hónapra elhelyezni! Felvéve a kék kalapot javasolnám, hogy a piros kalap után egy fekete kalap következzen! Rendben, egyetértünk! Nekem ez a javaslat még kevésbé tetszik, mint eleinte! A leszállított ponthatárok alacsonyabb előképzettségű hallgatókat jelent, ami rossz irányba viszi a képzést. Nem lehet cégeknél elhelyezni tanulóként hallgatókat! A gazdasági helyzet sem olyan, és az alacsonyabb tudásszint sem előny! Felvéve a kék kalapot javasolnám, hogy hagyjuk el a sárga kalapot, mert ez úgy tűnik, senkinek sem tetszik, és takarékoskodjunk az idővel! Rendben, egyetértünk! TÖRÖLVE M: A fentiek alapján a elmondhatók az alábbiak: Három megoldási út került javaslatra. A javasoltak közül a mai találkozón az elsőt beszéltük meg, amely a ponthatárok leszállítása volt. Ezzel a megoldással kapcsolatban csoportnak negatív véleménye volt. Fentiek alapján a ponthatárok leszállítását elvetettük. A következő két meetingen a következő két javaslattal foglalkozunk: Emeljük az oktatás, ezen belül is az e-tanítás körét és színvonalát Tegyük vonzóbbá az egyetemünket, benne a karunkat! A jegyzőkönyvben az eredetit szekciótervtől való eltéréseket rózsaszínű háttérrel jelöltük. Köszönöm a kreatív közreműködést! Találkozunk holnap!
13
Második meeting A meeting előkészítése Az előző meetingen három olyan megoldási út vetődött fel, amely megoldás lehet a problémára. Az első meetingen az alapvető irányok kitalálása után az első megtárgyalásra került. A pozitívumok és negatívumok számbavétele után az első megoldási utat elvetettük. A következő meetingen a második megoldási úttal foglalkozunk, amelyhez szintén el kell készíteni a szekciótervet. A második meeting szekcióterve:
Kalapszín
Idıtartam
Cél
(perc)
A meetingsorozat céljának felelevenítése Az elsı meetingen elhangzottak összefoglalása A második meeting céljának és szekciótervének bemutatása
5
Ellenérzések a 2. alternatívával kapcsolatban
5
A problémával kapcsolatos benyomások
2
Statisztikai és közvélemény-kutatási adatok ismertetése Remények, elvárások
10 5
Javaslatok a probléma megoldására
20
A javaslatokkal kapcsolatos érzések, benyomások
5
Ellenérzések a javaslatokkal kapcsolatban
5
Megvalósítási javaslatok
15
Érzelmek a javaslatokkal kapcsolatban Remények, elvárások,
5
Sorrend állítása a megvalósítási javaslatok között
7
A kollégákat körlevélben értesítettük a meeting időpontjáról és helyéről. A körlevélhez csatoltan megkapták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat is. 14
Jegyzőkönyv Kalapszín
Hozzászólások M: A meeting célja, hogy megoldási utakat találjunk arra, hogyan emelhetnénk az oktatás színvonalát. Ez azon probléma megoldásának második kreatív ötlete, hogy nagyon kevés hallgatót tudunk felvenni, aminek következtében nem elegendő az állami támogatás a tervezett és szükséges modernizáláshoz és digitális fejlesztéshez. Az első javaslatot, miszerint le kellene szállítani a ponthatárokat, az első meetingen elvetettük. A mai meeting célja tehát az, hogy arra keressünk megoldási módokat, milyen módokon tudnánk az oktatás színvonalát emelni. A meeting tervezett menetét a kivetített táblázatban láthatják. Elfogadható-e a tervezet? Igen, el. Kezdjük! Szerintem nem fogja növelni a diákok létszámát az oktatás színvonalának emelése. Ennek egyik oka a gazdasági recenzió, másik oka pedig a középiskolás tanulók számának folyamatos csökkenése. Ez nem igaz! Ez biztosan nincs így! M: Attól tartok, ez egy piros kalapos megjegyzés volt, amit majd a piros kalap sorra kerülése esetén várunk öntől! Folytassuk a fekete kalappal, hogy láthassuk, milyen gondokkal kell számolnunk! Nem tudjuk a tanárokat anyagilag motiválni, nem tudjuk előfinanszírozni a készítendő tananyagokat. Nincsenek meg az eszközfeltételek. Hiányzik a legtöbb olyan eszköz, ami az e-tananyagok írásához és alkalmazásához szükséges lenne. Látványos tanulói eredményekkel a többi hallgatót is lehetne tanulásra ösztönözni, de jelenleg nincsenek olyan hallgatóink, akik húzóerővel bírnának. A tanároknak is kisebb a motivációjuk a gyengébb hallgatói tudásszint miatt. Szerintem nemsokára vége lesz a gazdasági recenziónak, úgyhogy ezzel a feltétellel kellene számolnunk. Szerintem az oktatás színvonalának emeléséhez megvannak a feltételek. Az országos rangsorban szakmailag a 3. helyen állunk. Egyre több ingyenesen letölthető tananyag áll a hallgatók rendelkezésére: A kurzusok 65%-ához már készült digitális tananyag. Az elkészített tananyagok száma kurzusonként 1,2. A multimédiás eszközök száma gépenként 0,3. 1 hallgatóra 0,67 számítógép jut.
15
Kalapszín
Hozzászólások Minden terembe szereltettünk projektort. A projektorokat a tanároknak csak 67%-a használja. Szigorítottunk a hallgatók órákon való részvételét. Ellenőrzéseket iktattunk be a tanárok munkájával kapcsolatban. A minőségbiztosítást egyre több részelemre alkalmazzuk. Elérhetjük az országos rangsorban a 2. helyet! Ezzel az oktatói anyaggal magas színvonalú oktatást tudnánk elérni. Az egy oktatóra eső diplomák száma 2,1. A diákok a jobb képzés után jobb állásokat kaphatnának. Több vállalati kapcsolatot tudnánk kialakítani a termelő és a szolgáltató szférával. Jó lenne felvenni azon óraadók legalább 70%-át, akik most óraadók A több bevétel gyorsabb fejlődést tenne lehetővé. E-oktatás irányába való elmozdulás: E-tananyagok írása – legyen minden kurzushoz legalább egy tananyag Tanárok ilyen irányú továbbképzése LCMS rendszer bevezetése Portfolió bevezetése Multimédiás vonal erősítése, elkezdhetnénk az oktatási intézmények számára kedvezményes szoftverek beszerzésével. Lemaradó hallgatók korrepetálása Tehetséggondozás erősítése, ebbe több hallgató bevonása Számonkérés minden gyakorlaton Nem fog menni! Mindenki túlterhelt! Szerintem sikerülhet elérni a 2. helyezést! Egy év alatt is elérhetjük. Dehogy! Nem lesz rá pénz. A korrepetáláshoz pénz kell! Nagyon nehéz lesz az oktatókat – különösebben az „X”-generáció előtti generáció képviselőit – rávenni arra, hogy e-tananyagíró tanfolyamra járjanak. Egyrészt mi nem tudjuk fizetni, tehát nekik kellene pénzt befektetni, másrészt nem mindenki hajlandó elfogadni, hogy csak a zöld tábla használatával már nagyon nehéz a felnövekvő „Z” generációt motiválni. Köztudott, hogy a középiskolából felkerült diákok átlagosan egyre alacsonyabb ismeretszintet mutatnak. Így lehetetlen lesz az oktatás színvonalának javulásából származó pozitív eredményeket kimutatni. Nem lehet anyagi ellenszolgáltatás nélkül korrepetálásra kényszeríteni az oktatókat.
16
Kalapszín
Hozzászólások A kék kalapot felvéve javaslom, tartsunk egy kávészünetet! Rendben! M: Rendben! 5 perc múlva találkozunk M: A szünet előtt néhány ellenvetést hallottunk az elhangzott kreatív ötletekkel kapcsolatosan. Javaslom, nézzük meg még, milyen más módokon emelhetnénk az oktatás színvonalát! Bemutató előadásokkal népszerűsíteni lehetne az oktatók körében az elektronikus, kifejezetten e-learninges tananyagokat. Gyakorlati problémák és feladatok előtérbe helyezése Projektmódszer bevezetése. Ehhez össze kellene gyűjteni az alkalmazott módszereket, aztán erre felhívni a kollégák figyelmét! Az ipar igényeinek nagyobb arányban való kielégítése (kevesebb elmélet, több gyakorlat) Akkor sem versenyezhetünk a BHA-val! Szerintem pedig lehet! Nincs az olyan távol a lehetőségeinktől! Az e-tananyagok írása még élvezetes is lehet! Nagy challange! Jó lenne tudni, összeszedni, milyen tehetséggondozó módszereket használnak A projektmódszerre vannak nagyon jó példák! Melyik ipar milyen igényeit? Ez gyakorlatilag lehetetlen szerintem! El kell tudni érnünk, hogy minden kurzushoz álljon rendelkezésre elektronikus tananyag. Szerintem elérhető, hogy e-learningesek legyenek a tananyagok. Ez az a terület, ahol mindig tanulni kell, így eggyel több terület elsajátítása az oktatóinknak nem szabad, hogy gondot okozzon. Szoftverbeszerzésre van tartalékunk, úgyhogy ilyen termékek vásárolhatók. Minél szélesebb körben kellene a projektmódszert alkalmazni! Meg tudnék szervezni egy e-tananyagíró kurzust a kollégák számára. Biztosan sokuknak tetszene! Az elkészült e-tananyagokat értékesíthetnénk is! Behozhatnák a készítésük költségeit. M: Mely területekhez kezdhetünk máris hozzá? Állítsuk össze a listát! E-tananyagok íratása, minden kurzushoz legalább egy tananyag egy év alatt E-tananyagok írására előadás és gyakorlatsorozat szervezése LCMS rendszer bevezetése Portfolió bevezetése Tehetséggondozás alkalmazott módszereinek felderítése Projektmódszer módszertani anyagainak összegyűjtése és elérhetővé tétele Oktatási intézmények számára kedvezményes szoftverek beszerzése
17
Kalapszín
Hozzászólások Lehet egy kék kalapos javaslatom? Kellene egy felmérést készíteni, hogy mely multimédiás szoftverek a leggyakrabban használtak az üzleti életben, illetve a jelenleg oktatott kurzusokon. Az összes beszerzése lehetetlen, így egy újabb meetinget kellene tartanunk a szoftverbeszerzésről is. Rendben! Felvesszük a teendők listájára. M: A fentiek alapján a elmondhatók az alábbiak: A meeting célja az volt, hogy megoldási módozatokat, eszközöket keressünk az oktatás, ezen belül is az e-tanítás körének kiterjesztésére, színvonalának emelésére Több megoldási javaslat is érkezett Ezek közül az elfogadottak pár perccel ezelőtt összegeztük. A következő két meetingen a következő két javaslattal foglalkozunk: Tegyük vonzóbbá az egyetemünket, benne a karunkat! Multimédiás szoftverek beszerzésének problematikája A jegyzőkönyvben az eredetit szekciótervtől való eltéréseket rózsaszínű háttérrel jelöltük. Köszönöm a kreatív közreműködést! Találkozunk egy hét múlva! Viszontlátásra! .
18
Konklúzió A módszer már ilyen próbameeting alatt is növelte a kreativitást. Hozzásegítette a gondolkodást a több irányból való megközelítéshez, egy adott irányra való koncentráláshoz. A csoport többi tagjának adott irányú, adott „kalapszínű” gondolatainak meghallgatása, majd annak ugyanazon irányban való továbbvitele nagyban megkönnyíti az új gondolatok keletkezését. A konfliktusmentesség pedig mindenképpen hozzájárul nem csak a munkahelyi légkör javításához, hanem a kreatív meetingek hatékonyságának növeléséhez. A módszer alaposabb ismerete természetesen szükséges a módszer pontos, és ennélfogva még hatékonyabb alkalmazásához. A fenti próbameetingek irányításában és technikájában bizonyára van még sok korrigálandó, mivel ennek elsajátításához hosszabb idő, lehetőségek szerint pedig trainingen való részvétel is szükséges lenne. Mindenképpen megtanulandó, elsajátítandó és alkalmazandó módszer a munkahelyi problémák és a kreatív fejlesztések útirányainak megtalálásainál is.
19
Felhasznált irodalom [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10]
Blahó Miklós: A hármak bandájától a hat kalapig, Manager Publishing, 2007. Gondolkodás kreativitás J.P. Guilford: The Nature of Human Intelligence, McGraw-Hill, 1971 (idézi [9]) Kaszás György: Alkotótechnikák, Reklám-kreatív mesterkurzus, Reklámakadémia, Budapest, 2009. Arthur Koestler: A teremtés, Európa Könyvkiadó, 1998 (idézi [9]) Clark Moustakas: Creativity and Conformity, Van Nostrand, 1967 (idézi [9]) Nyelvészeti Kifejezések Szótára, In: Tóth Szergej: Nyelvészet és társadalom, CD (ISBN 963-03-9414-6) George Prince: The Practice of Creativity: A Manual for Dynamic Group Problem-Solving, Collier, 1972 (idézi [9]) Szilágyi József: A kreativitás mint az innováció egyik oki tényezője, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2006. december E. Paul Torrance: Making the Creative Leap Beyond... Creative Education Foundation Press, 1999 (idézi [9])
20
