BUGACPUSZTAHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ÉVBEN T E LJES ELJÁRÁS V É GSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI T E R V D OKUMENTÁCIÓ

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15.

BUGACPUSZTAHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA 2014-15. ÉVBEN

TELJES ELJÁRÁS VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Megbízó: Bugacpusztaháza Község Önkormányzata 6114 Bugacpusztaháza, Számadó u. 28. Főépítész: Szilberhorn Erzsébet Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/421-256 e-mail: [email protected] www.ujleptekbt.hu 2015. július hó

ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

1


Tervezőcsoport tagjai Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006) Táj- és kertépítészet: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara TK-1 06-0102) Közlekedéstervező: Csapó László építőmérnök (Csongrád Megyei Mérnökkamara TRk-T/06-0199/H-158) Víziközművek, földgázellátás: Patkós Margit okl. vízépítőmérnök, (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara TV-T/06/0006) Energetika, elektronikus hírközlés: Somogyi János okl. villamosmérnök (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara TH;V-T; EN-T; HI; 06/0467) Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő, környezetvédelmi szakértő (Mérnöki Kamara regisztrációs sz.: 06/0171)

TARTALOM oldalszám ELŐZMÉNYEK, MÓDOSÍTÁSI ÜGYEK LISTÁJA, TERÜLETE ELŐZETES ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE TERVI ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS (határozat-tervezet) TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAINAK TÁBLÁZATOS JEGYZÉKE, és Étv. 7. § SZERINTI IGAZOLÁS 6. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK 7. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (rendelet-tervezet) 8. SZABÁLYOZÁSI MÓDOSÍTÁSOKAT ALÁTÁASZTÓ LEÍRÁS 9. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰELLÁTÁSI ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ 10. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 11. KÖRNYEZETVÉDELEM 12. A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA 13. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA 14. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZAT VÉGSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRE BOCSÁTÁSRÓL 1. 2. 3. 4. 5.

3 14 19 22 32 33 35 45 54 57 62 64 65 74

Szeged, 2015. július ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

2


1. ELŐZMÉNYEK, MÓDOSÍTÁSI ÜGYEK LISTÁJA, TERÜLETE Előzmények Bugacpusztaháza Község első OTÉK-alapú településrendezési terve 2002-ben készült az előzetesen elfogadott Hosszútávlatú Településfejlesztési Koncepció alapján. A jelenleg hatályos tartalmát a tervanyag a 2007. évi módosítás során nyerte el. A Településszerkezeti tervet az önkormányzat a 9/2001. Kt. határozatában hagyta jóvá, a község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról a 3/2007. (VI. 28.) ÖR rendeletében döntött. A közelmúltban néhány helyi lakos és vállalkozás, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Településrendezési eszközök módosítását kezdeményezte. Az ügyek kezelésére a képviselő-testület a 2014. június 25-i ülésén a Településrendezési eszközök módosításának elindításáról döntött, egyidejűleg elfogadta a Partnerség rendjét (határozat kivonatát ld. következőkben). Az eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. § szerinti teljes eljárás keretében zajlik. A 45. § (1) bekezdésben foglaltak alapján az szabályozási és szerkezeti terv az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével módosul. A teljes eljárás rendjének megfelelően a tervezéshez előzetes észrevételeket kért be a polgármester 2014. év novemberében. A beérkezett írásos észrevételek értékelését, a figyelembe vétel módját a 2. fejezet tartalmazza. A terv véleményezését a polgármester 2015. januárban hirdette meg az államigazgatási szervek és a Partnerségben résztvevők felé. A vélemények értékelését a 3. fejezet közli. A tervanyag az észrevételek alapján javításra került. A Képviselőtestület 4/2015. (III. 26.) határozata lezárta a véleményezést és állami főépítészi végső véleményezésre bocsátotta a tervet. Az állami főépítész a módosítás elfogadását engedélyezte. Módosítás tartalma Településszerkezeti terv módosítás: 1. Mezőgazdasági területből erdőterületbe kerülnek át az időközben erdőművelés alá vont földrészletek: M → E 2. Erdőterületből (pusztai) mezőgazdasági területbe kerül át a KNPI által kivonásra tervezett erdőrész: E → M 3. Erdőterületből (tanyás) mezőgazdasági területbe kerül át 25 db meglévő tanyás telek: E → M tanyás 4. Mezőgazdasági területből Természetközeli területbe kerülnek át a földhivatali nyilvántartásban „mocsár”-ként szereplő földrészletek: M → TK 5. Erdőterület helyett „MG” mezőgazdasági üzemi területté válik egy telek a tulajdonos gazdaságfejlesztési szándékainak megfelelően: E → MG 6. Erdőterületből bővül a Hírös Doboz Kft. „IG” területbe tartozó telephelye: E → IG A Szabályozási terv leköveti a fenti módosításokat, továbbá: 1. A Hírös Doboz Kft. kibővített „IG” övezetében a maximális építménymagasság 12,5 méterre emelkedik. 2. Az SZ-2 tervlapon fel lesz tüntetve a belterület tervezett határvonala, amely magában foglalja a jelenleg is lakóterületbe tartozó, de külterületi fekvésű lakott telekcsoportot. 3. Az SZ-2 tervlapon a tervezett üdülőterület utca- és telekhálózatát át kell szerkeszteni, mert a digitális állami nyilvántartási térképen a terület geometriája jelentősen eltér a korábbi (papíralapú) térképétől. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

3

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Településszerkezeti tervben tervezett változások helyszínei

A Helyi Építési Szabályzatba belekerülnek a területrendezési tervekkel való összhang érdekében szükséges kiegészítések és módosítások, továbbá a fenti tervmódosításokhoz kapcsolódóan történnek változások. Az Országos Területrendezési Tervből (OTrT) és Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Tervből (BKMTrT) kötelezően átvezetendő elemek (pl. kerékpárutak) feltüntetésre kerülnek a terv jóváhagyandó és alátámasztó munkarészeiben. A hatályos külterületi tervlapok (szerkezeti terv, szabályozási terv) Bugac közigazgatási területét is tartalmazzák, mivel a tervkészítések időszakában (a közigazgatás legutóbbi átalakításáig) a két települést társult önkormányzat irányította és a döntéshozatalok is e szerint történtek. A mostani módosítás a jelenlegi ábrázolásnak és jelkulcsnak megfelelő feldolgozás mellett elkülöníti egymástól a két település tervlapjait. A szabályozási terveken jelenleg pontozásos textúrával szerepelnek az erdőművelési területek, hullámvonalas kitöltéssel a vízállások, az 1998-as állapot szerint. Ezek a vizsgálati jellegű ábrázolásokat a feldolgozás során megszűntek. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

4

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Módosítással érintett telkek lehatárolása a hatályos szabályozási terv részletein Mezőgazdaságiból erdőterületbe átkerülő földrészletek

1. ügy 1-2. helyszín: 1. ügy 3. helyszín:


5

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 1. ügy 4. helyszín:

Erdőterületből (pusztai) mezőgazdasági területbe átkerülő földrészletek (világoszöld) 2. ügy helyszín:


6

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Erdőterületből (tanyás) mezőgazdasági területbe átkerülő 25 db meglévő tanyás telek

3. ügy helyszínei:


7



8

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Mezőgazdasági területből „Természetközeli terület”-be kerülnek át a földhivatali nyilvántartásban „mocsár”-ként szereplő földrészletek

4. ügy 1. helyszín:

4. ügy 2-3. helyszín:

4. ügy 4-5-6. helyszín:


9

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Erdőterület helyett „MG” mezőgazdasági üzemi területté válik a 0324/3 hrsz.-ú telek (barna)

5. ügy helyszíne: Erdőterületből bővül a Hírös Doboz Kft. „IG” területbe tartozó telephelye

6. ügy helyszíne:


10

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Szabályozás változása: a Hírös Doboz Kft. kibővített „IG” övezetében a maximális építménymagasság nő

7. ügy helyszíne: Szabályozás változása: az SZ-2 tervlapon fel lesz tüntetve a belterület tervezett határvonala, amely magában foglalja a jelenleg is lakóterületbe tartozó, de külterületi fekvésű lakott telekcsoportot

8. ügy helyszíne:


11

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Szabályozás változása: az SZ-3 tervlapon a tervezett üdülőterület utca- és telekhálózatát át kell szerkeszteni, mert a digitális állami nyilvántartási térképen a terület geometriája jelentősen eltér a korábbi (papíralapú) térképétől 9. ügy helyszíne:

Szilberhorn Erzsébet sk. önkormányzati főépítész


12



13


2. ELŐZETES ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE Bugacpusztaháza Község Településrendezési Eszközök 2014-15. évi módosítása teljes eljárással – előzetes szakasz Véleményező szerv

Vélemény röviden (megjegyzés: a www.ujleptekbt.hu tervezői honlapon minden beérkezett vélemény megtalálható)

További Észrevétel figyelembe vétele részvétel

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

Felhívja a figyelmet, hogy önkormányzati főépítész közreműködése szükséges. A módosításokra vonatkozóan nem kíván észrevételt tenni. Tervezés szakmai és eljárási jogszabályaira figyelmeztet. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

igen

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Környezetvédelemi illetve táj- és természetvédelmi szempontból a levelében felsorolt jogszabályok betartására figyelmeztet. A tervezett módosítások kapcsán levegőtisztaság-védelmi elvárás, hogy a környező ingatlanokon élők életkörülményei ne romoljanak, életminőségük ne sérüljön. Jelzi, hogy a rendeltetésmódosítás a vonatkozó zajvédelmi határértékek megváltozását is jelentheti. Javítja az 1. ügyben érintett egyik ingatlan hrsz.-át 0482/32 helyett 0488/32re. A környezetvédelmi vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek, mert a tervezett módosítás nem gyakorol jelentős környezeti hatást. A vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályok figyelembe vételét kéri, megadva a legfontosabbak listáját. Nincs tudomása a község területét érintő, a településrendezést befolyásoló ágazati tervről. A tervezett módosítások ellen vízügyi, vízvédelmi szempontból nem emel kifogást. A településrendezési terv módosításával kapcsolatosan táj- és természetvédelmi szempontból előzetes észrevételt nem tesz. Megküldte a község területét érintő természetvédelemmel kapcsolatos rajzi adatbázist a tervezőnek. A környezetvédelmi vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. A levelében felsorolja a legfontosabb közegészségügyi jogszabályokat és azok figyelembe vételét javasolja. A 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerinti környezeti vizsgálatot nem igényli. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a 28/2011.(IX.06.) BM rendelettel kiadott OTSZ fontosabb előírásait említi.

igen

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


A főépítészi teendőket az eljárás ideje alatt Szilberhorn Erzsébet látja el. A jogszabályokat figyelembe veszi a módosítás. A környezeti vizsgálatról egységesek a vélemények, ezért tárgyalás nem szükséges. A hivatkozott jogszabályok betartását a környezetvédelmi tervfejezet elemzi. A hrsz. javítás átvezette a tervező.

igen

Nem tartalmaz kifogást.

igen

A rajzi adatok szerint módosításra került a szabályzat.

igen


igen

A szakági szabályokról a tájékoztatást köszönjük. Belvízi kármegelőzésre az elmúlt években nem volt szükség

14

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Javasolja, hogy a jelenlegi belvízvédelmi tapasztalatok alapján a településrendezési terv felülvizsgálata történjen meg és az esetlegesen szükséges intézkedéseket tegye meg a község. Tájékoztat arról, hogy a község katasztrófavédelmi osztálya „III”-as osztály. A vonatkozó elégséges védelmi szint követelmények:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség

Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság

Közli továbbá, hogy a hatósági nyilvántartás szerint a község területén nem található a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezet hatálya alá tartozó veszélyes üzem. Észrevételt nem tesz, a terv elfogadását támogatja. Nem érkezett észrevétel. Kiegészítő ügyekben nem közölt észrevételt. A 6. számú módosításhoz a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel egyeztetést kér, mivel az „IG” területbe történő átsorolásból adódó forgalomnövekedés miatt esetlegesen szükségessé válhat új országos közúti kapcsolat kialakítása. A 9. számú ügyben a tervezett üdülőterület utca-és telekhálózatának átszerkesztésénél az útkategóriának megfelelő, OTÉK-ban előírt szabályozási szélességet kéri biztosítani. A tervezett módosítások nem érintenek ATIVÍZIG kezelésű csatornát. Felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett terület beépítettségének növelése estében a vízügyi munkarészben vízműtani számítás alapján meg kell határozni az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét, meg kell nevezni a befogadóját, valamint a befogadás feltételeit is meg kell vizsgálni. Továbbá az érintett felszíni befogadó kezelőjével egyeztetni kell a bevezetés műszaki feltételeit. Elégtelen levezetési feltételek mellett


Bugacpusztaházán. A HÉSZ mostani módosítása a megyei területrendezési terv „rendszeresen belvízjárta terület övezete” tervlap szerinti kijelöli a belvízveszélyes területeket és a 28. § új (3) bekezdésében szabályokat szab. A védelmi szint követelmények ismeretében megállapítható, hogy azok közvetlenül nem igénylik helyi építésügyi szabályok meghozatalát.

nem


-

-

igen

A Magyar Közút Nzrt-t bevontuk a véleményezésbe (ld. adott ügyben írt véleményét). A 9. ügyben a terv megtartja a feltáró utak 14 m szabályozási szélességét, ami meghaladja az OTÉK szerinti minimumértéket (12 m). A beépítettség növelése a Hírös Doboz Kft. területbővítése és a major (különleges mezőgazdasági üzemi terület) létesítése esetén valósul meg. Mindkét esetben megoldott a csapadékvíz elvezetése. A 8. fejezet tartalmazza a szakági leírást.

igen

15


Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

gondoskodni kell a vízelvezető műszaki létesítmények bővítéséről, építéséről. Felhívja a figyelmet, hogy a vízrendezési létesítmények vízjogi engedélyezési kötelezettségére. Működéséhez kapcsolódó jogszabályok listáját közli. A tervezett módosítások nyilvántartott, vagy védett elemeket nem érintenek, ezért közvetlen örökségvédelmi érdeket nem sértenek. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdésére az örökségvédelmi hatástanulmányról. Észlelte továbbá, hogy a hatályos településrendezési tervben szereplő régészeti lelőhelyeket a közhiteles nyilvántartás szerinti aktualizálni szükséges. Bugacpusztaháza nem tartozik a Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetébe, ezért észrevételt nem tesz. A módosítás ellen kifogást nem emel, földvédelmi szempontból környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek. A termőföld védelméről szóló 2007. évi XXIX. törvény 6/B szakaszára és egyéb rendelkezéseire hívja fel a figyelmet. Közli a termőföld átlagos aranykorona értékét művelési áganként:

igen

A módosítás alá vont területekre vonatkozóan tartalmazza a tervanyag az örökségvédelmi hatástanulmányt. A Forster Központból megkért adatok a módosítási tervanyagba beépültek.

nem


igen

Nem tartalmaz kifogást. A szabályozási terv alapjául az ez évben, erre a célra megvásárolt térkép szolgál, az állami adathasználatról szóló felirat az SZ-1 és SZ-2 térképre rákerül.

Az állami térkép felhasználásának szabályai kapcsán kéri a származásukat igazoló számla másolatot mellékelni a végleges tervhez, továbbá a tervlapokon annak feltüntetését, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”. Nem érkezett észrevétel.

-

-

Nem érkezett észrevétel.

-

-

A dokumentációban foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, ezért észrevételt nem tesz.

nem



16

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala Bugac Nagyközség Önkormányzat Bócsa Község Önkormányzat Jakabszállás Község Önkormányzat Orgovány Nagyközség Önkormányzat Kiskunfélegyháza Város PH. Jogi Iroda Építésügyi Hatóság


-

-

Közli, hogy a község területén védendő földtani értékek, földtani veszélyforrások nem ismertek, nyilvántartott, működő szilárdásványi nyersanyag lelőhely nem található. A község területét lefedi a Kiskunhalas I. – szénhidrogén kutatási terület. A település földtani adottságairól a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban találhatók adatok. A módosításokkal ásványi nyersanyag lelőhelyet, bányatelket nem érintenek, ezért a HÉSZ módosításával egyetért, kifogást nem emel. Rögzíti továbbá, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek, mivel az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. §-a alapján a változtatások miatt jelentős környezeti hatás nem várható. Jelzi, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 94. § (1) bekezdés szerint biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. A postai létesítmények elhelyezési lehetősége kapcsán a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 31. § (1) bekezdésébe foglalt kötelezésre hivatkozik. Közli a szakági elvárásokat a 14/2013. (IX.25.) NMHH rendelet 26. §-ra hivatkozva.

nem


igen


-

A módosítások az igazgatási terület különálló, kis kiterjedésű részeit érintik. A tervezett változtatások nem befolyásolják az elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtás szabadságát, a szolgáltatások szabad áramlását, a szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztást, az esélyegyenlőséget, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférést, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, új technológiák elterjedési lehetőségét. Az egyes helyszínek ellátottságáról a közmű leírás beszámol. -

Nem érkezett észrevétel. Nem érkezett észrevétel. A módosítás az önkormányzat célkitűzéseivel nem ellentétes. Egyéb észrevételt, kiegészítést, javaslatot nem tesz A módosításhoz hozzájárul, kifogást nem emel. Külön egyeztetésen kérte, hogy a HÉSZ 21. § (9) bekezdésében szereplő szabályok csak a lakóterületekre vonatkozzanak, mivel a többi építési övezetben (gazdasági, különleges övezet) jellemző az, hogy nem csak egy főépület épül az alaprendeltetés szerint. A fásszárú növények ültetését a telekhatároktól 3 m-en belül kéri korlátozni a

igen


igen igen

Nem tartalmaz kifogást. A kért változtatást és új szabályokat a HÉSZ 21. § (9) bekezdés módosítása és a 28. § új (4) bekezdése tartalmazza.


17


EDF-Démász Hálózati Elosztó Kft. Bácsvíz ZRt.

Magyar Telekom ZRt. GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Kecskeméti Üzemigazgatóság Novatron Zrt. Magyar Közút Nonprofit Zrt.

HÉSZ a szomszédsági viták elkerülése és a kerítés és egyéb építmények védelme érdekében. Nem érkezett észrevétel. Jogszabályi előírásokat közöl a fejlesztési területek vízellátásának és szennyvízelvezetésének megvalósításáról, valamint az egyes szennyvízcsatornával kapcsolatos építmények 20 m-es védőtávolságáról. A belterületi szabályozási tervet érintő lakó- és gazdasági felhasználású terület vízellátása céljából a rendezési tervnek megfelelő vízhálózat kiépítése szükséges vízjogi engedélyes terv készítését, egyeztetését és engedélyezését követően. Az esetleges fejlesztések infrastruktúrájának tervezésekor a valós vízigények ismeretében javasolt az elláthatósági feltételek vizsgálata. Jelzi, hogy a községben kiépítés alatt van a szennyvízelvezető csatornahálózat. Kéri, hogy a módosítás vegye figyelembe a hálózatot és a szennyvíztisztító telep elhelyezkedését. Nem érkezett észrevétel. Nem érkezett észrevétel. Nem érkezett észrevétel. A módosítás érinti a kezelésében lévő 54. sz. Kecskemét-Soltvadkert-Sükösd másodrendű főutat és az 5407. j. Bugac összekötő utat. Kéri, hogy a 0525/6 és 0531/14 hrsz.-ú erdőterületet a közút és az erdőterület között jogszabály szerint előírt 2 m-es tűzpászta és szervízút figyelembe vételével határozzák meg. A Hírös Doboz Kft. telephelybővítése a meglévő útcsatlakozások felhasználásával történhet, új csatlakozás kiépítése nem lehetséges. A többi módosítás ellen nincs kifogása.


igen

A településrendezési tervben egyelőre nem jelentkezik feladat a szennyvízelhelyezéssel kapcsolatban. Bugacon folyik a szennyvízcsatorna-hálózat építése, Bugacpusztaháza szennyvizeinek átvezetését is javasolja az 1998. évi szakági javaslat, azonban az agglomerációs határt ehhez a megoldáshoz hozzá kell majd igazítani.

-

-

igen

Az erdőterületen belül 6 m széles magánútsávot ír elő a szabályozás, annak érdekében, hogy az erdő ne közelíthesse meg veszélyesen az országos közutat. A Hírös Doboz Kft. telephelybővítése nem igényel új közúti kapcsolatot.

18


3. TERVI ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE Bugacpusztaháza Község Településrendezési Eszközök 2014-15. évi módosítása teljes eljárással – tervi szakasz Véleményező szerv

Vélemény röviden (megjegyzés: a www.ujleptekbt.hu tervezői honlapon minden beérkezett vélemény megtalálható)

Támogatjae az elfogadást ?

Észrevétel figyelembe vétele

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész

Felhívja a figyelmet a jelenleg hatályos településrendezési eszközök alkalmazhatóságának határidejére. Jelzi továbbá:

igen

A jogszabályokat figyelembe fogja venni az önkormányzat.

A módosításokra vonatkozóan észrevételt nem tesz. Nem emel kifogást.

igen


A tervezett módosítások ellen vízügyi, vízvédelmi szempontból nem emel kifogást.

igen


Levelében írja:

igen

A HÉSZ védett fákról szóló 29. § (1) bekezdését törli a módosító rendeletbe kiegészítésként bekerült 14. § (3) 4. pont. A rajzi adatok szerint módosításra került a szabályzat.

A módosítások ellen közegészségügyi szempontból kifogást nem emel.

igen


Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hat. O. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. Szerve


19

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Az előzetes szakaszban tett észrevételeit megismétli.

igen

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság

Kifogást nem emel.

igen

Korábbi véleményét fenntartja. Korábbi véleménye: A tervezett módosítások nem érintenek ATIVÍZIG kezelésű csatornát. Felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett terület beépítettségének növelése estében a vízügyi munkarészben vízműtani számítás alapján meg kell határozni az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét, meg kell nevezni a befogadóját, valamint a befogadás feltételeit is meg kell vizsgálni. Továbbá az érintett felszíni befogadó kezelőjével egyeztetni kell a bevezetés műszaki feltételeit. Elégtelen levezetési feltételek mellett gondoskodni kell a vízelvezető műszaki létesítmények bővítéséről, építéséről. Felhívja a figyelmet, hogy a vízrendezési létesítmények vízjogi engedélyezési kötelezettségére. Működéséhez kapcsolódó jogszabályok listáját közli. A beérkezett terv örökségvédelmi szempontból megfelelő, kifogást nem emel.

igen

A beépítettség növelése a Hírös Doboz Kft. területbővítése és a major (különleges mezőgazdasági üzemi terület) létesítése esetén valósul meg. Mindkét esetben megoldott a csapadékvíz elvezetése. A 8. fejezet tartalmazza a szakági leírást.

igen


A módosítás ellen kifogást nem emel. A termőföld védelméről szóló 2007. évi XXIX. törvény rendelkezéseire hívja fel a figyelmet. Közli, hogy minden erdőt, fásítást érintő esetben a jelenleg hatályos, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásai a mérvadóak. A módosítási ügyekben álláspontja a következő:

igen


igen

A közölt feltételek a megvalósításra vonatkoznak, a módosítás elfogadása ellen nem tartalmaznak kifogást.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság


Belvízi kármegelőzésre az elmúlt években nem volt szükség Bugacpusztaházán. A HÉSZ mostani módosítása a megyei területrendezési terv „rendszeresen belvízjárta terület övezete” tervlap szerinti kijelöli a belvízveszélyes területeket és a 28. § új (3) bekezdésében szabályokat hoz rájuk vonatkozóan. A védelmi szint követelmények ismeretében megállapítható, hogy azok közvetlenül nem igénylik helyi építésügyi szabályok meghozatalát. Nem tartalmaz kifogást.

20


Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Jakabszállás Község Önkormányzat Orgovány Nagyközség Önkormányzat Kiskunfélegyháza Város PH. Jogi Iroda Építésügyi Hatóság Bácsvíz ZRt. Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A többi módosításhoz feltétel nélkül hozzájárul. Kifogást nem emel. A módosítás ellen kifogással nem él. A módosítás ellen kifogást nem emel. Nem küldött választ. Nem küldött választ. Megerősítette korábbi véleményét a következők szerint. A módosítás érinti a kezelésében lévő 54. sz. Kecskemét-Soltvadkert-Sükösd másodrendű főutat és az 5407. j. Bugac összekötő utat. Kéri, hogy a 0525/6 és 0531/14 hrsz.-ú erdőterületet a közút és az erdőterület között jogszabály szerint előírt 2 m-es tűzpászta és szervízút figyelembe vételével határozzák meg. A Hírös Doboz Kft. telephelybővítése a meglévő útcsatlakozások felhasználásával történhet, új csatlakozás kiépítése nem lehetséges. A többi módosítás ellen nincs kifogása.


igen igen igen -

Nem tartalmaz kifogást. Nem tartalmaz kifogást. Nem tartalmaz kifogást. -

igen

A felelős tervező telefonon egyeztette Kovács Orsolya ügyintézővel, hogy az észrevételek kezelési módja a tervben kielégítő a következők szerint. Az erdőterületen belül 6 m széles magánútsávot ír elő a szabályozás, annak érdekében, hogy az erdő ne közelíthesse meg veszélyesen az országos közutat. A Hírös Doboz Kft. telephelybővítése nem igényel új közúti kapcsolatot.

21


4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (Képviselő-testület határozatával jóváhagyandó) Határozat-tervezet ……/2015. határozat Tárgy: Településszerkezeti terv módosítása Bugacpusztaháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta fenti tárgyú írásos előterjesztésben foglaltakat és az alábbiakat rögzíti. Bugacpusztaháza 9/2001. Kt. számú önkormányzati Településszerkezeti terve a melléklet szerint módosul.

határozattal

jóváhagyott

Felelős: Kerekes László Zoltán polgármester Határidő: Hatályba lépést követően folyamatos Határozatról értesítést kap: - Bugacpusztaháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tagjai (Helyben), - Kerekes László Zoltán polgármester, - Dr. Fröschl-Nagy Péter jegyző, - Balogh Tünde tervező, - Irattár Bugacpusztaháza, 2015. ….


22

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Melléklet a …../2015. határozathoz 1.

A szerkezeti terv új fóliákon feltünteti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Forster Központ által rendelkezésre bocsátott nyilvántartási adatokat. A „szerkezeti jelentőségű dűlőút” jelölése zöld szín helyett ciklámen színt kap a láthatóság érdekében. Átveszi a terv az országos kerékpárút-hálózati elemeket is. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (sárga sraffozás) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2015. évi adatszolgáltatása alapján kerül be a szerkezeti tervbe.


23

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 2.

Mezőgazdasági területből erdőterületbe kerülnek át az elmúlt években erdőművelés alá vont földrészletek (58,2 hektár).

2.1. Hrsz.: 0482/16, 0488/32, 0482/22 (a,c alrészletek) MK kertes mezőgazdasági besorolású telkek a Bócsai határ mentén Hatályos Településszerkezeti terv

Módosított Településszerkezeti terv

2.2. Hrsz.: 0501(keleti széle) MP általános (pusztai) mezőgazdasági besorolású telek a védett puszta határán Hatályos Településszerkezeti terv


24

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Módosított Településszerkezeti terv

2.3. Hrsz.: 0525/6, 0531/14, MT általános (tanyás) mezőgazdasági besorolású telkek az 5409 mentén Hatályos Településszerkezeti terv


Indoklás Az erdőrészek átsorolása a megvalósult állapot átvezetését jelentik a szerkezeti tervben.


25

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kérése alapján erdőterületből MP jelű általános (pusztai) mezőgazdasági területbe kerül át a kivonásra tervezett erdőrész a 0581/7 hrsz.-ú telek D-i részén (25,5 hektár).

3.

Hatályos Településszerkezeti terv


Indoklás Az erdőterület két oldalán lévő gyepek között ökológiai folyosó jön létre, növelve a terület diverzitását és lehetővé téve a fajok migrációját. A Képviselő-testület 7/2014. Kt. határozata 2.1. pontjában foglalt döntés alapján erdőterületből MT általános (tanyás) mezőgazdasági területbe kerül át 26 db meglévő tanyás telek (összesen 12,0 hektár).

4.

4.1. Hrsz.: 0527/7, 0529/1, 0525/4, 0547/2 tanyák Hatályos Településszerkezeti terv


26


4.2. Hrsz.: 0525/24 (a), 0543/1,6, 0545/3,5,6,7,8, 0551/5 tanyák Hatályos Településszerkezeti terv



27

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 4.3. Hrsz.: 0576/2,3,5,6 tanyák


Módosított Településszerkezeti terv 4.3. Hrsz.: 0307/3,5,8, 0324/1,5,12,13,14, 0578/59 tanyák Hatályos Településszerkezeti terv


Indoklás A tanyák fennmaradását szolgálja a tényleges használat szerinti átsorolás, ami közösségi érdek, hiszen a tanyasi életmód elősegíti mind az ott élők megélhetését, mind pedig a gazdálkodási hagyományok megtartását. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

28

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Mezőgazdasági területből Természetközeli területbe kerülnek át a földhivatali nyilvántartásban „mocsár”-ként szereplő földrészletek (összesen 30,3 hektár).

5.

5.1. Hrsz.: 0488/17 (f, alrészlet), MK kertes mezőgazdasági besorolású földrészlet az 54. számú főút mentén Hatályos Településszerkezeti terv


5.2. Hrsz.: 0579/1 (b, g, alrészlet) 0579/3 (b, h, n, alrészlet), 0580/1 ( d, alrészlet) MP általános (pusztai) mezőgazdasági besorolású földrészlet a védett pusztában Hatályos Településszerkezeti terv


29


Indoklás A „mocsár” művelésű földrészleteket az OTÉK 30. § (1) a) pontja szerint Természetközeli területbe kell sorolni. A Képviselő-testület 7/2014. Kt. határozata 2.5. pontjában foglalt döntés alapján erdőterületből „MG” mezőgazdasági üzemi területté válik a 0324/3 helyrajzi számú telek a tulajdonos gazdaságfejlesztési szándékainak megfelelően (1,0 hektár).

6.



Indoklás Az érintett telek tulajdonosa faanyag-rakodó telephelyet kíván létrehozni. A gazdaságfejlesztést érdemes támogatni, mert a község jövőjének alakulásában pozitív szerepet játszik.


30


A Képviselő-testület 7/2014. Kt. határozata 2.4. pontjában foglalt döntés alapján erdőterületből „IG” egyéb ipari gazdasági területté válik a 0578/98 helyrajzi számú telek É-i része (3,0 hektár).

7.

Hatályos Településszerkezeti terv (T-1)

Módosított Településszerkezeti terv (T-1)

Hatályos Településszerkezeti terv (T-2)

Módosított Településszerkezeti terv (T-2)

Indoklás A Hírös Doboz Kft. fejlődése szorosan összekapcsolódik a község jövőjének alakulásával, lévén az egyetlen ipari üzem a településen, ezért a kérelem támogatása közösségi érdek.


31


5. TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAINAK TÁBLÁZATOS JEGYZÉKE, és Étv. 7. § SZERINTI IGAZOLÁS A módosítások összesen 129,4 hektárt érintenek, de 4,0 hektár kivételével mindegyik a beépítésre nem szánt kategórián belül történik. Az erdő-, mező- és vízgazdálkodási, valamint az újonnan bevezetett „Természetközeli” területre vonatkozó változások a község kialakult tájszerkezetébe illeszkednek, a zöldfelületeinek rendszert a természet- és tájvédelem érdekeinek megfelelően gazdagítják és segítenek megőrizni a tanyasi gazdálkodási hagyományokat. A szerkezeti terv módosítása a következő adatokkal foglalható össze: Ügysorszám 1. ügy (M → E) 2. ügy (E → M) 3. ügy (E → M tanyás) 4. ügy (M → TK) 5. ügy (E → MG) 6. ügy (E → IG)

Terület (ha)

Jelenleg

20,4 16,4 21,4 25,5 12,0 3,8 29,7 1,0 3,0

MK MP MT E E MK MP E E

Módosítva E E E MP MT TK TK MG IG

Az Étv. 7. § (2) bek. e) pontja előírja: „c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület”. Ennek teljesülését jelen eljárásban az új beépítésre szánt területet keletkeztető ügyekben az alábbiak szerint vizsgáltuk: 5. ügy (E → MG) Új beépítésre szánt MG különleges mezőgazdasági üzemi terület: A községben jelenleg három kijelölt terület van a hatályos terv szerint, ezek mindegyike major használatban van, ezért az előírás teljesül:

6. ügy (E → IG) Új beépítésre szánt IG ipari gazdasági terület: A községben a bővítésre kijelölt iparterületen kívül nincs máshol IG-terület a hatályos szerkezeti tervben. Az előírás tehát teljesül.


32


6. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA (Kerekítés egy tizedes jegyig) 1.

Területhasználat

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes terület Településközpont vegyes terület 10% zöldfelülettel

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Központi vegyes terület Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület IG Üdülőterület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Oktatási központok területei Egészségügyi területek Nagy kiterjedésű sportolási célú területek A kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek Állat- és növénykertek területei Nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei Hulladékkezelők, -lerakók területei Épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre

19. 20. 21. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28.


Értékmutató

Változás (ha)

Változás (pontszám)

+3,0

+1,2

0,6 1,2 3,0 2,4 0,5 0,5 0,4 0,4 2,7 3,0 1,5 1,5 3,0 3,0 3,0 2,2

3,0 0,1 1,5 0,1 0,5

33

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

Temetők területei Mezőgazdasági üzemi terület MG Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület Autópályák, autóutak, valamint főutak Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak, valamint vasúti pályák Zöldterület Zöldterület 3 ha felett Zöldterület 3 ha alatt Erdőterület Védelmi, gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületek E Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület Mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület MK Általános mezőgazdasági terület MP, MT Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Karsztbokorerdő Mocsár, nádas TK Sziklás terület Különleges beépítésre nem szánt terület 80% zöldfelülettel Egészségügyi területek Nagy kiterjedésű sportolási célú területek Kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek Állat- és növénykertek területei Temetők területei Nyersanyaglelőhelyek Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület Összesítés:

3,0 0,7 1,5

+1,0

+0,7

+16,7

+150,3

-24,2 -30,0

-121,0 -111,0

+33,5

+268,0

0,5 0,6

8,0 6,0 9,0 8,0

5,0 3,7 6,0 9,0 8,0 2,5

6,0 6,0 3,2 6,4 6,0 0,2 3,2 3,2 +188,2

MEGFELEL! ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

34


7. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Rendelet-tervezet Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (……..) számú rendelete Bugacpusztaháza Község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 3/2007. (VI. 28.) ÖR számú rendelet módosításáról Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási, Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály – Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal, valamint ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

35

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok és partnerségi egyeztetés résztvevői véleményének kikérésével a következőket rendeli el. 1. § Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (VI. 28.) Ör. rendelete (továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdés új h) ponttal egészül ki: „(h) a jelen rendelet 5. számú mellékletében szereplő „Régészeti lelőhelyek” lista” 2. § A Rendelet 1. § (3) bekezdés (a) pontjának felsorolása kiegészül a következő rendelkezésekkel: [Kötelező elemként kezelendő, csak jelen rendelet módosításával változtatható meg az SZ-1 terven jelölt:] „ rendszeresen belvízjárta terület,  tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.” 3. § A Rendelet 1. § (4) bekezdés (a) pontjának felsorolása kiegészül a következő rendelkezésekkel: [Kötelező elemként kezelendő, csak jelen rendelet módosításával változtatható meg az SZ-3 terven jelölt:] „ rendszeresen belvízjárta terület.” 4. § A Rendelet 1. § (5) helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az SZ-1 és SZ-3 terv ábrázol országos jogszabályban előírt követelményeket is, melyeknek betartása a mindenkori hatályos, vonatkozó országos jogszabályok szerint kötelező. Ezek a következők:  nemzeti park határa,  közösségi természetvédelmi (Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési) terület határa,  fokozottan védett természeti terület határa,  nemzeti ökológiai hálózat – magterület határa,  nemzeti ökológiai hálózat – összevont folyosó határa,  ex lege szikes tó határa,  érzékeny természeti terület határa (a teljes igazgatási terület),  természeti terület határa,  bioszféra rezervátum határa,  közúti érdekeltségű terület határa,  vasúti érdekeltségű terület határa,  régészeti lelőhely határa.” 5. § A Rendelet 2. § (1) bekezdés (b) pontjának felsorolása új 6. alponttal egészül ki: [beépítésre nem szánt területen] ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

36

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. „6. természetközeli (Tk)” 6. § A Rendelet 16. § új (13) bekezdéssel egészül ki: „(4) Magánút céljára szabályozott földrészleten erdő nem telepíthető.” 7. § A Rendelet új 20/A szakasszal és alcímével egészül ki: „Természetközeli terület (Tk) 20/A § A Tk jelű természetközeli területbe tartoznak a mocsár használatú földrészletek, melyeken építmény nem helyezhető el.” 8. § A Rendelet 21. § (9) bekezdés új felvezető szöveggel egészül ki: „(9) Lakóövezetre vonatkozó szabályok” 9. § A Rendelet 25. § új (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területbe tartozó földrészleteken létesülő épület külső megjelenéséhez használt anyagok színét a természetes építőanyagok színárnyalatainak megfelelően kell megválasztani.” 10. § A Rendelet 28. § új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szabályozási tervben “rendszeresen belvízjárta terület” jellel ábrázolt földrészleteken minden új épület tervezése, építése, valamint meglévő épület alsó padlószintjének süllyesztése geotechnikai jelentés alapján történjen. Új lakóépület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeinek padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ennek hiányában a csatlakozó terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. (4) 3 méternél magasabbra növő fásszárú növény – az élősövény kivételével – a telekhatártól mért 3 méteren belül nem telepíthető.” 11. § A Rendelet 31. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Régészeti értékvédelem 31. § Az 5. mellékletben helyrajzi számukkal szereplő telkek a régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok.”


37

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 12. § A Rendelet 1. 1. § (2) felvezető szövegében a „területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka)” szövegrész helyébe az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységet folytatni”, 2. 14. §-ban az „a mezőgazdaság” szövegrész helyébe az „az erdő- és mezőgazdaság”, 3. 16. § (1) bekezdés b) pontban az „utak” szövegrész helyébe a „közutak”, a „tekintendő” szövegrész helyébe a „tekintendő, a KÖu jelzésűek az országos úthálózat részei”, 4. 16. § (12) bekezdésben a „Természetvédelmi oltalom alatt álló” szövegrész helyébe a „Nemzeti park”, 5. 28. § alcímében a „Védőterületek” szövegrész helyébe a „Védőterületek, belvízveszély” szöveg lép. 13. § (1) A Rendelet 1. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul. (2) A Rendelet 2. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul. (3) A Rendelet 5. melléklete lesz e rendelet 3. melléklete. 14. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napját követő harmincadik napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszíti. (2) Jelen rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek. (3) Hatályát veszíti a Rendelet 1. 1. § (3) bekezdés b) pontja, 2. 25. § (3) bekezdésben a „melyen fémlemez vagy pala fedőanyag nem alkalmazható” szövegrész, 3. 28. § (2) bekezdés, 4. 29. § (1) bekezdés.

Kerekes László Zoltán polgármester

Dr. Fröschl-Nagy Péter jegyző

Megalkotta: Bugacpusztaháza Község Képviselő-testülete 2015. . napján tartott ülésén. Kihirdetve: Bugac Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 2015. . napján.


38

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA

BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15.

1. melléklet a …/2015. (…) önkormányzati rendelethez SZ-1 Szabályozási terv módosításai

1.

Új szabályozási elemek és jelmagyarázatuk

2.

Mezőgazdaságiból erdőövezetbe átkerülő földrészletek 1.


3.


39



4.


5.


7.

Erdőövezetből MP mezőgazdasági övezetbe átkerülő földrészlet, MP mezőgazdaságiból Tk természetközeli övezetbe átkerülő földrészletek


6.

Jelmagyarázat kiegészítése (KÖu, tervezett magánút)

40



8. MP mezőgazdaságiból Tk természetközeli övezetbe átkerülő földrészletek

9. MK mezőg.-ból Tk természetközeli övezetbe átkerülő földrészlet

10. Erdőövezetből MT mg.-i övezetbe átkerülő földrészletek



13. Erdőövezetből MT mg.-i és „MG” különleges üzemi övezetbe átkerülő földrészletek


41


2. melléklet a …/2015. (…) önkormányzati rendelethez SZ-2/M4 Szabályozási terv módosításai

1.

2. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

42


3.

4.


43

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. melléklet a …/2015. (…) önkormányzati rendelethez

3.

„5. sz. melléklet a Bugacpusztaháza Község Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 3/2007. (VI. 28.) ÖR. rendelethez

BUGACPUSZTAHÁZA nyilvántartott régészeti lelőhelyei

1

A B C Lelőhely Lelőhely Lelőhely jele neve jellege - kora R1 Állami Gazdaság Temető, szarmata,

D E KÖH Helyrajzi azonosító szám 29402 0578/63, 0578/39, 0578/38, 0578/11

R3

Kulman-csárda

Telepnyom (felszíni), ismeretlen kor,

81183

R4

Repülőtér

Temető, kor

2

3

4

avar 29411

0500, 0504/1, 0504/4, 0504/2, 0504/3 0581/1, 0501

„


44


8. SZABÁLYOZÁSI MÓDOSÍTÁSOKAT ALÁTÁMASZTÓ LEÍRÁS 1. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: Mezőgazdasági területből erdőterületbe kerülnek át az időközben erdőművelés alá vont földrészletek: M → E

Légifotó 2014. Google

A Szabályozási tervben a hrsz.: 0482/16, 0488/32, 0482/22 (a,c alrészletek), 0501(keleti széle), 0525/6, 0531/14 földrészletek erdőövezetbe kerülnek. Tényleges használatuk már jelenleg is az erdőművelés. Az 5407 jelű Bugaci összekötő úttal közvetlenül határos 0525/6 hrsz.-ú telek átsorolása kapcsán a közút kezelője kérte a 2 m-es tűzpászta és szervízút helyigényének figyelembe vételét, ezért a szabályozási terv 6 m széles magánutat jelöl ki az erdő területfelhasználási egységen belül (ld. közlekedési alátámasztó leírást). ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

45

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 2. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: a 0581/7 hrsz.-ú telek D-i részén a KNPI által kivonásra tervezett erdőrész MP jelű általános (pusztai) mezőgazdasági övezetbe kerül át.

Légifotó 2014. Google A módosítással az erdő két oldalán húzódó MP pusztai mezőgazdasági övezetek között összeköttetés jön létre. 3. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: MT általános (tanyás) mezőgazdasági övezetbe kerülnek át meglévő tanyás telkek hrsz.: 0307/3,5,8, 0324/1,5,12,13,14, 0525/4, 0525/24(a), 0527/7, 0529/1, 0543/1,6, 0545/3,5,6,7,8, 0551/5, 0547/2, 0576/2,3,5,6, 0578/59.

Az egyik tanyacsoport képe ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

46

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Az MT tanyás övezet szabályai változatlanok maradnak a HÉSZ 19. § (10) bekezdésben: az építmény elhelyezését szolgáló művelésből kivont udvar beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot,  szabadon álló beépítési mód tartandó,  az építménymagasság nem lépheti túl a 4,5 métert illetve a terület alaprendeltetését szolgáló technológiához szükséges, de legfeljebb 18,0 m-es magasságot,  lakóépület csak a 30 m-es átlagszélességet elérő telkeken létesíthető. A tanyák száma inkább csökken, mint nő és ezt a folyamatot a módosítás sem tudja megállítani, de remélhetőleg legalább néhány tanya esetében mentőövet jelent majd a tényleges használat szerinti övezeti besorolás. 4. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: a földhivatali nyilvántartásban „mocsár”-ként szereplő földrészletek az újonnan létrehozott „Természetközeli övezet”-be kerülnek. A módosítással érintett 5 helyszínen – melyek közül 4 a védett pusztában található – a módosítás következtében nem helyezhető majd el építmény (HÉSZ új 20/A szakasza). 5. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: a 0324/3 helyrajzi számú telek „MG” mezőgazdasági üzemi övezetbe kerül.

Légifotó 2014. Google Az „MG” különleges major övezet már szerepel a helyi szabályzat 14. szakaszában. Az erdőgazdálkodás építményeinek elhelyezését is lehetővé teszi a módosítás. Az övezeti előírások nem változnak:  szabadon álló beépítési mód,  telek beépítettsége legfeljebb 30 %,  építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerű működéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság,  legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter.


47

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 6. Településszerkezeti tervi módosítás lekövetése a szabályozásban: a Hírös Doboz Kft. telephely bővítésének biztosítására a 0578/98 helyrajzi számú telek É-i része „IG” egyéb ipari gazdasági övezetbe kerül és az övezet „H” építménymagassági értéke növekszik.

Légifotó 2014. Google Az „IG” övezet a helyi szabályzat 13. szakasza értelmében az OTÉK 20 szakaszában szereplő „egyéb ipari” övezetnek felel meg. Az övezeti paramétereket a szabályozási terv rögzíti, az építménymagasság maximuma a módosítás során 6,5 méterről 12,5 méterre nő a változással érintett telekcsoportra vonatkozóan. A módosított előírások:  szabadon (vagy oldalhatáron) álló beépítési mód,  telek beépítettsége legfeljebb 50 %,  „H” építménymagasság legfeljebb 12,5 méter,  legkisebb kialakítható teleknagyság 2000 négyzetméter. 7. Az SZ-2 tervlap feltünteti a belterület tervezett határvonalát, amely magában foglalja a jelenleg is lakóterületbe tartozó, de külterületi fekvésű lakott telekcsoportot. A légifotón látható telekcsoport 15 lakásegységet foglal magába ikerházakban és családi házakban. Belterületbe vonásukat a község elindítja. A jelenlegi övezeti besorolás nem változik (Falusias lakóövezet), de a tervezett belterületi határt a módosított szabályozási terv megjeleníti.


48


8. Az SZ-3 tervlapon a tervezett üdülőterület utca- és telekhálózata átalakul, igazodva a digitális állami nyilvántartási térképnek a korábbi (papír alapú) térképtől eltérő geometriájához. Az 1998-as alaptérképi állapot az 1:2880 léptékű papírtérkép volt. A digitális állami térkép nagyban eltér ettől a belterület ÉK-i határán, ahol az igazgatási terület és a belterület határa egybeesik: a légifotón a piros vonal a régi, a sárga az újabb határvonalat mutatja. A szabályozási terv kötelező szabályozási vonalakat és irányadó telekalakításokat jelöl. A terület tényleges geometriájához hozzá kell igazítani a vonalakat. A telkek darabszáma (72) nem változik. A tervlap Ú-Ú-Ú vonalakkal vette körbe a telektömböket, ezzel jelezve, hogy az üdülőövezetek „új” elemek, azaz a 2002. évi módosítás során váltak hatályossá. Ezt a jelölést a módosítás értelemszerűen elhagyja. A HÉSZ változásainak magyarázata az egységes szerkezetű rendelet bemutatásával 1. §. (1) A rendelet hatálya Bugacpusztaháza község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki. (2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni (a) az OTÉK előírásai, (b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, továbbá (c) a jelen rendeletben foglalt helyi építési szabályok, (d) a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő SZ-1 jelű, a község igazgatási területének az SZ-3 terv hatályán kívül eső részére vonatkozó szabályozási terv (továbbiakban: SZ-1 terv), (e) a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő SZ-3 jelű, a község belterületén és a közelében fekvő beépített területeken hatályos szabályozási terv (továbbiakban: SZ-3 terv), (f) a jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő Beépítési előírások és (g) a jelen rendelet 4. számú mellékletében szereplő „Faérték számítás” (h) a jelen rendelet 5. számú mellékletében szereplő „Régészeti lelőhelyek” lista szerint szabad. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

49

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. (3) (a) Kötelező érvénnyel kezelendő, csak jelen rendelet módosításával változtatható meg az SZ-1 terven jelölt:  igazgatási terület határa  szabályozási terv érvényességi területének határa  szabályozási vonal (közterületet, nem közterületet elválasztó vonal),  beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,  területegység határa,  területegység jele,  mezőgazdasági övezetek határa  megtartandó tájérték (fa, facsoport, épület),  rendszeresen belvízjárta terület,  tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület. b) Irányadó érvénnyel kezelendő az SZ-1 terven jelölt mezőgazdasági majorok védőterülete mely a tényleges környezeti hatás ismeretében, az illetékes hatóságok előírásai alapján pontosítandó. (4) Az SZ-3 terv az OTÉK rendelkezéseivel összhangban kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. a) Kötelező elemként kezelendő, csak jelen rendelet módosításával változtatható meg az SZ-3 terven jelölt:  belterületi határvonal  szabályozási terv érvényességi területének határa  szabályozási vonal (közterületet, nem közterületet elválasztó vonal),  beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,  területegység határa,  területegység jele,  beültetési kötelezettségű terület határa  építési övezet határa,  építési övezet jele,  megtartandó fa,  helyi védettségű épület,  megszüntető jel  rendszeresen belvízjárta terület. (5) Az SZ-1 és SZ-3 terv ábrázol országos jogszabályban előírt követelményeket is, melyeknek betartása a mindenkori hatályos, vonatkozó országos jogszabályok szerint kötelező. Ezek a következők:  országos védettségű természeti terület határa,  nemzeti park határa,  közösségi természetvédelmi (Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési) terület határa,  fokozottan védett természeti terület határa,  nemzeti ökológiai hálózat – magterület határa,  nemzeti ökológiai hálózat – összevont folyosó határa,  ex lege szikes tó határa,  érzékeny természeti terület határa (a teljes igazgatási terület),  természeti terület határa, ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

50

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15.  bioszféra rezervátum határa,  közúti érdekeltségű terület határa (a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt módosító 1991. évi XX. Tv. 92. §/10/b, és OTÉK 36. § /6/),  vasúti érdekeltségű terület határa (OTÉK 36. § /7/),  régészeti lelőhely határa. Indoklás: Az építési munka fogalmát célszerű az építési törvény definíciójához kötni. A Régészeti lelőhely lista külön mellékletbe kerül a jogszabály-alkotás szabályai szerint. A kötelező érvényű tervi elemek közé a megyei területrendezési terv alapján bekerült két új megyei övezet lehatárolása. Az egyéb jogszabályokból átvett tervi elemek sora kibővült a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Forster Központ adatközlése alapján. Ezek az elemek már színesben jelennek meg a korábban fekete-fehér feldolgozású szabályozási tervlapokon. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. § (1) A község közigazgatási területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint: a) beépített illetve beépítésre szánt területen 1. falusias lakó- (FL) 2. vegyes-, 2.1. településközpont vegyes- (TV), 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (KG), 3.2. ipari- (IG), 3.3. mezőgazdasági major- (MG), 4. hétvégi házas üdülő-, b) beépítésre nem szánt területen 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési1.1 közúti közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési- (KÖ), 1.2 vasúti közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési- (VA), 2. zöld- (KP), 3. erdő-, (E), 4. mezőgazdasági- (M), 5. vízgazdálkodási (VT), 6. természetközeli (Tk) területbe tartoznak. Indoklás: A terv jóváhagyása után megváltozott országos településrendezési követelmények szerint a „mocsár” rendeltetésű földrészletek Természetközeli övezetbe tartoznak. Mezőgazdasági majorterület (MG) 14. § A terület telkein az üzemi állattartásra illetve –tenyésztésre, valamint az erdő- és mezőgazdaság ellátására szolgáló létesítmények helyezhetők el a következő övezeti szabályok betartásával:  szabadon álló beépítési mód,  telek beépítettsége legfeljebb 30 %, ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

51

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15.  építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerű működéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság,  legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter. Indoklás: A majorok különleges kategóriájában a helyben kialakult használati módot szükséges szabályozni. Bugacpusztaházán az erdőgazdaságot és a mezőgazdaságot egyaránt kiszolgálják az üzemközpontok. Közlekedési- és közműterület (KÖ, VA) 16. § (1) a) A közúti közlekedési- és közműterületeket az SZ-3 terv KÖ jelzéssel különbözteti meg. b) Az SZ-1 terv hatályos területén nyilvántartott illetve tervezett közutak mindegyike közúti közlekedési- és közműterületnek tekintendő, a KÖu jelzésűek az országos úthálózat részei. (12) Természetvédelmi oltalom alatt álló Nemzeti park területen légvezeték vagy aszfaltburkolatú út nem helyezhető el. (13) Magánút céljára szabályozott földrészleten erdő nem telepíthető. Indoklás: A közút és magánút megkülönböztetése, valamint a „KÖu” bejegyzés pontosítja a közlekedési előírásokat. A természetvédelmi oltalom többféle lehet, a „Nemzeti park” területe azonban egyértelmű. A 7. fejezet 1. pontjában leírt módosításhoz kapcsolódik a magánút szabályozás, abból a célból, hogy erdő ne terjeszkedjen ki az állami útra. Természetközeli terület (Tk) 20/A § A Tk jelű természetközeli területbe tartoznak a mocsár használatú földrészletek, melyeken építmény nem helyezhető el. Indoklás: Az országos szabályokhoz igazodik a módosítás. 21. § (9) Lakóövezetre vonatkozó szabályok a) Építési telken a terület alaprendeltetésének megfelelő második és további épület akkor létesíthető, ha az építési vonalon már áll ilyen épület. b) Az a) bekezdés szerinti második és további épület előírt építménymagassága megegyezik az övezeti jel illetve „Beépítési előírások” által megszabott mérettel, ha építési vonala az építési hely közterület felőli határán fekszik, más esetben legfeljebb 3,5 méter lehet. Indoklás: A szabályok csak a lakóterületekre legyenek érvényesek, mivel a gazdasági és különleges övezetben nem csak egy normál magasságú főépület tartalmaz alaprendeltetést. Településkép védelme 25. § (3) A lakó-, vegyes-, üdülő-, általános tanyás mezőgazdasági (MT) és zártkerti mezőgazdasági (MZ) területek telkein létesülő épületek fő tömegüket tekintve 30-45o hajlásszögű magastetővel fedendők, melyen fémlemez vagy pala fedőanyag nem alkalmazható. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

52

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. (4) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területbe tartozó földrészleteken létesülő épület külső megjelenéséhez használt anyagok színét a természetes építőanyagok színárnyalatainak megfelelően kell megválasztani. Indoklás: Az újonnan kijelölt tájképvédelmi terület szabályait állapítja meg az előírás, egyben törli az indokolatlanul szigorú anyaghasználati megkötést. Védőterületek, belvízveszély 28. § (1) A közüzemi vízműkutak és a hozzájuk kapcsolódó ivóvíztárolók 50 m-es körzetén belül az állattartás tilos. (2) Az SZ-1 terven „mezőgazdasági major védőterülete” jellel körülvett területen belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület csak az egészségügyi szakhatóság, állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság eseti hozzájárulása alapján engedélyezhető. (3) A szabályozási tervben “rendszeresen belvízjárta terület” jellel ábrázolt földrészleteken minden új épület tervezése, építése, valamint meglévő épület alsó padlószintjének süllyesztése geotechnikai jelentés alapján történjen. Új lakóépület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeinek padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ennek hiányában a csatlakozó terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. (4) 3 méternél magasabbra növő fásszárú növény – az élősövény kivételével – a telekhatártól mért 3 méteren belül nem telepíthető. Indoklás: Az újonnan kijelölt belvízjárta terület szabályait állapítja meg az előírás, egyben törli a major védőterületének előírását, amely a szakhatóság számára jogszabály-ellenesen eljárási jellegű feladatot szabott meg. A fásszárú növények ültetésének szabályát az építési hatóság és a PH. műszaki szakembere javasolta a helyi jogszabályba iktatni a kerítés és épületek védelmében, továbbá a szomszédsági konfliktusok megelőzésére. Természet- és környezetvédelem 29. § (1) Helyi védettségűek a következő fák fasorok illetve facsoportok: 1. Fehér fűz (kb. 120 éves) – puszta középső részén 2. Pusztaház telkének facsoportja (hrsz: 1071) (2) Az SZ-1 terven „megtartandó tájérték” jelöléssel ábrázolt fa és az SZ-3 terven jelölt „megtartandó fa” a) csak baleset és életveszély esetén vágható ki b) lombja által fedett területen csak a legszükségesebb földmunkát szabad végezni, csak kézi földmunka alkalmazható. a) lombját érintő légvezeték nem létesíthető. (3)

A település vízvédelmi szempontból nem minősül nitrátérzékeny területnek.

Indoklás: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a fák helyi védelme csak akkor valósulhat meg, ha kezelési terv készül róluk. Egyebekben a helyszínek a nemzeti park területben találhatók, tehát helyi védelem nélkül is biztosítva van az értékes fák megőrzése.


53

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Régészeti értékvédelem 31. § (1) A település közigazgatási területén 29402 azonosító számon, „Bugacpusztaháza Állami Gazdaság” néven nyilvántartott, római kori temetőként felvett, 0578/38-39 helyrajzi számú telkeken fekvő régészeti lelőhely esetében alkalmazni kell a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mivel ez a törvény erejénél fogva ex lege védett. (2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. törvény szerint régészeti érdekű területek. (3) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok jelen rendelet Függelékében rögzítésre nem kerülnek. Az 5. mellékletben helyrajzi számukkal szereplő telkek a régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok. Indoklás: A módosítási eljáráshoz az önkormányzat bekérte a Forster Központtól a régészeti lelőhelyek adatait, melyeket a rendelet új (5.) mellékleteként léptet hatályba a változtatás. 8. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰELLÁTÁSI

ALÁTÁMASZTÁS A MÓDOSÍTÁSHOZ Környezetalakítás A beépítésre nem szánt területek rendeltetés-változásai a táj és a természet értékeinek védelmét szolgálják. Az erdő- és mezőgazdasági terület viszonylatában a kialakult műveléshez való igazodás és a természetes pusztarészek összekapcsolásának szándéka indokolta a szerkezeti terv és a szabályozás módosítását. Az új beépítésre szánt MG különleges major terület erdőkbe ágyazottan létesül az igazgatási területnek olyan részén, amely nem esik természetvédelmi oltalom alá. A Hírös Doboz Kft. IG iparterület bővítését szintén olyan területen irányozza elő a módosítás, amely erdővel övezett és természetvédelemmel nem érintett. Közlekedési hálózatok A módosítások a szerkezeti jelentőségű úthálózatot nem változtatják meg. A belterületen előirányzott üdülőtelek-csoportok kiszolgáló úthálózatát átszerkeszti a módosítás az állami térkép digitálissá vált határvonalaihoz igazodva, de megtartva a 14 m szabályozási szélességet, néhány szakaszon még szélesítve is a közterületet. Az állami közútkezelő szerv írásos észrevétele alapján tervezett magánút kijelölését tartalmazza a módosított SZ-1 szabályozási tervlap az 5407 jelű Bugaci összekötő úttal közvetlenül határos 0525/6 hrsz.-ú telken. A 2 m-es tűzpászta és szervízút helyigényét úgy biztosítja a terv, hogy a közút telkének jelenlegi 18 méteres szélességét a magánút 6 méterrel kiegészíti. A magánút céljára szabályozott földrészleten erdő nem telepíthető (HÉSZ 16. § új 13. bekezdés).


54


Meglévő erdő az 5407 jelű út mentén Geológia, vízrajz, földtani adottságok A módosítások nincsenek kihatással a község geológiai, vízrajzi, földtani helyzetére. Az 1998. évi alaptervben szereplő szakági leírás szerint Bugac területén a felszíni talajképződmények eolikus eredetűek, karbonátos futóhomok, homokos lösz jellegűek. Vízgazdálkodási jellemzőik szerint ezek a homokos részek igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű és gyenge víztartó képességűek. A semlyékesekben meszes-szódás szikes, szolonyeces talajok találhatók, melyek gyenge víznyelésűek, igen gyenge vízvezető képességűek, erősen víztartók, vízgazdálkodás szempontjából kedvezőtlenek. Földtani veszélyforrás a község területén nem ismert. Nem folytatnak felszíni bányászati tevékenységet. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatszolgáltatása alapján a község területét lefedi a Kiskunhalas I. – szénhidrogén kutatási terület. Csapadékvíz-elvezetés Az 1-5. sorszám alatt tárgyalt településszerkezeti módosítások beépítésre nem szánt területi kategóriák közötti változtatásokról szólnak, melyek a csapadékvíz-elvezetés szempontjából semlegesek. A 6. számú ügyben „MG” major keletkezik a belterülettől D-re lévő 1,0 hektáros területen. A telek a Dékánykúti csatornától 100 méteren belül fekszik. A környező erdőkben elszivárogni nem tudó csapadékvizet a csatorna levezeti a Kis-Székis tóba. A 7. sorszámú településszerkezeti módosítás keretében a Hírös-Doboz Kft. telephelye Ny-i irányban 4,0 hektárral bővül. A bővítési területet erdők veszik körül, melyek talajában a csapadékvizek elszivárognak, vagy a természetes tereplejtés révén a közeli (300 m-re lévő) Kis-Székis tóba jutnak. Általánosságban elmondható, hogy a település területe jó vízelvezető képességű, csapadékvízelvezetési gondok a belterületen csupán a mélyebb fekvésű Csikós utca mentén és a község központjában lévő, közpark céljára kijelölt, beépítetlen telken jelentkeznek. A Csikós utcában a szakági alátámasztó terv (1998. évi) egy nyílt csapadékcsatorna kiépítését javasolja, amely a meglévő befogadó-hálózaton s a Dékánykúti csatorna felső szakaszán keresztül a Kis-Székis tóba csatlakozik. A község központjában a lokális belvíz-probléma megoldható egy tó kimélyítésével is, amely közjóléti és záportóként egyaránt szolgálhat. A szakági tervjavaslat szerint a belterület többi részén az utcák egyik, illetve a szélesebb utcák mindkét oldalán szikkasztó árkok kialakítása indokolt, széles, füvesíthető keresztmetszettel. Ezeket az utcák burkolásakor érdemes megvalósítani.


55

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Ivóvízellátás Vezetékes vízellátás biztosított Bugacpusztaháza belterületen és a belterülethez kapcsolódó beépített területen, így a 6. számú településszerkezeti módosítási ügyben érintett Hírös Doboz Kft. telephelyén és a belterületbe vonandó lakóövezetben is. A vízműkút, vízkezelő létesítmény és magastározó a település központjában helyezkedik el, a vízmű üzemeltetési engedély száma: 71.828/3/1993, üzemeltetője a BÁCSVÍZ Zrt. A kiépített hálózat NA 150 (Betyár utcai gerinc) és NA 100 kapacitású. a község egyetlen ipari telephelye a Hírös Boboz Kft., ipari célra azonban nem használ ivóvizet. A vízbázis és a hálózat ki tudja elégíteni a meglévő és tervezett igényeket. A 7. számú ügyben keletkező új majorig a Pásztor utcai vezeték meghosszabbítható (400 m). Szennyvízelhelyezés A községben nincs csatornahálózat és tisztítás. A szippantott szennyvizeket a jászszentlászlói szennyvíztisztító-telepre szállítják. A módosítások nem keletkeztetnek számottevő növekedést a szennyvíz-mennyiségben. Az 1998. évi szakági tervjavaslat a Csikós utcában gravitációs gyűjtő kiépítését javasolja. A javaslat szerint az innen, és a később bővíthető hálózatról összegyűlő szennyvizek átemelőn és egy kb. 2,5 km hosszú, a vasút mellett vezetett nyomócsövön csatlakoznak a Bugaci főgyűjtőhöz, s jutnak a tisztítótelepre. A nem csatornázott helyekről – zárt gyűjtőkben való tárolás után – szippantásos kihordással szintén a telepre kerül a szennyvíz. A későbbiekben újabb gravitációs szakaszokkal bővülhet a csatornahálózat, s kedvezően megváltozhat az elvezetett és kihordott szennyvizek aránya. A szennyvízkezelés lehetséges megoldásait a Bugac csatornahálózati projekthez kapcsolódva érdemes vizsgálni. A hálózattól távolabb eső, nagyobb külterületi létesítmények szennyvizeit egyedi kis tisztítóberendezésekkel helyben érdemes kezelni, vagy szippantással elszállítani a tisztító telepre. Földgázellátás Bugacpusztaháza vezetékes gázzal ellátott. A község a fülöpjakabi betápláló vezetékről kapja a gázt a belterület K-i sarkánál elhelyezett KÖGÁZ – 200 6/3 gázfogadón keresztül. A módosítások előre láthatólag nem teszik szükségessé a hálózat bővítését. Amennyiben a Hírös Doboz Kft. telephely-fejlesztéséhez a jelenlegi 65 m3/h kapacitás mégsem lesz elegendő, akkor az üzemeltetővel egyeztetendő hálózatfejlesztést kell végrehajtani az engedélyezést követően. Villamosenergia-ellátás A módosítások során nem jelentkezik számottevő plusz energiaigény. Bugacpusztaháza kül- és belterületének villamos energiaellátását a Kiskunfélegyháza-Bugac 20 kV-os légvezetékről kapja, amely Kiskunfélegyháza nyugati külterületét, Alsómonostort és Bugac területét is ellátja energiával. A vezeték Bugac belterületéig 95 mm2 keresztmetszetű, a Bugacpusztaháza és Nagybugac irányában továbbhaladó szakasza viszont 50 mm2 keresztmetszetű. Az ellenoldalú 20 kV-os hálózatok keresztmetszete 35 mm2. A nagy távolság miatt feszültségesési gondok jelentkeznek a szűkebb keresztmetszeten, ezért az 1998-as szakági javaslat indítványozta a nagyobb keresztmetszetre való átépítést, amelyre ez ideig nem kerül sor.


56

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Elektronikus hírközlés Bugacpusztaháza területére a Bugac Felszabadulás utcai központból légkábeles hálózat halad, amely azonban csak korlátozott számban biztosít csatlakozást (intézmények, cégek). A lakóházakban és a külterületi lakott helyeken többségében rádiófrekvenciás vezeték nélküli telefonok és mobiltelefonok üzemelnek. IP-telefon is használatban van. Ezek ellátására Bugacpusztaháza területén az önkormányzat rádiófrekvenciás adótornya. A bugaci kábeltévé hálózatot a Novotron Informatikai Zrt. WI-FI-n – rossz minőségben – továbbítja a községbe. A legtöbb lakásban a MinDig TV-t használják, vagy előfizetnek a UPC, DIGI vagy T-HOME műsorszórásra. Internetet a T-Home a vezetékes hálózaton a külterület szűk részén szolgáltat. A 3-COM WIFI-n szolgáltat internet-elérést. Mikrohullámú összeköttetés védelmi zónája a községet nem érinti.

11.

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Település múltja A mai Bugacpusztaháza környéke a Bugac-Alsómonostori egyéb belterület közelében feltárt szarmata és avarkori leletek szerint már a honfoglalás előtt is lakott volt. A terület a honfoglalás után az Árpád család birtokához tartozott. A szálláshelyekből több település fejlődött ki a XI.-XII. századra. A monostori határban két templommal rendelkező falura utalnak a régészeti leletek, a nagybugaci részen pedig a tájnevekből és egyéb elnevezéseiből lehet következtetni település jelenlétére („Templom-kút, „Kápolna”). A virágzó településeket a tatárjárás pusztította el, a főbb közlekedési útvonalaktól távol eső vidék elnéptelenedett. Az ezt követő századokban királyi birtok volt, ami többször gazdát cserélt, s népessége csak lassan gyarapodott. A tájat ebben az időben a homoki tölgyesek, homokpuszta gyepek és buckaközi rétlápok természetes növénytakarója határozta meg. A monostor-bugaci puszta a török uralom ideje alatt újból kihalttá vált, lakossága a biztonságot nyújtó városokba húzódott. A művelésbe vonás, majd a zűrzavaros török idők és az azt követő elnéptelenedés viszontagságai, valamit a szárazabbá váló éghajlat eredményezhették az itt eredetileg előforduló növénytakaró nagyarányú pusztulását. Mivel a terület jellemzően futóhomok talajú, az azt borító természetes növényzet ritkulásával, majd rohamos pusztulásával megindult a talaj mozgása. Ezen a mozgó homokon települtek meg az erodált, terméketlen talajok növényei: a borókák, fehérnyarak, mohák, zuzmók. Az uralkodó Ény-DK-i irányú szél hatalmas barázdákat – buckákat és buckaközöket – alakított ki a széllel megegyező irányban. A török alatt elárvult és elvadult pusztán a XVII. századtól Kecskemét városának jószágállománya legelészett majd 300 éven át. Nagybugac 9779 kat. holdas, Kisbugac 6190 kat. holdas, valamint Alsó- és Felsőmonostor 11796 kat. holdas területe már az 1500-as évektől a város bérleménye volt, majd a XVIII. század végére tulajdonává vált adományozás és vásárlás révén. A XIX. század közepére a táj magasabb (nagyjából 112 m fölötti) részein két nagy (valószínűsíthetően borókás nyaras) beerdősült rész, a Bugaci erdő és a Monostori erdő jött létre, közöttük hatalmas legeltetett gyepek, a mélyebb fekvésben szikes tavak vízborította vagy időszakosan kiszáradó medrei, a gyepek és erdők határain pedig megmaradtak a nyílt felületű folyton mozgó homokbuckák voltak. A gyepes pusztaságot a szomszédos lakott Kiskunfélegyháza, Szank, Móricgát és a nagy határúvá vált Kecskemét közötti útvonalak tagolták, az erdőket kikerülve, azok széleinek mentén és a legelőkön keresztül.


57

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. A XIX. század második felétől kezdve már csak a Nagyerdő DK-i oldalán folytattak ridegtartást, másutt félszilaj pásztorkodásra tértek át. A századfordulón a város ménese 600 pej lóból, gulyája 6000 szarvasmarhából állt, nyája kétezernél is több fésűsbirkát és karakül juhot számlált. Bugac és Bugacpusztaháza még nem különült el egymástól ebben az időszakban. Az 1860-ból való katonai térkép még igazi pusztát mutat. Szappanos Jolán tanítónő írja: „A mai Bugac nagyközségnek híre-hamva sem volt még akkoron, sőt senkinek a legmerészebb álmában sem jutott volna eszébe, hogy azokon a széltől hullámos felszínű, hatalmas sárga buckákon, melyek tövében és völgyeiben birkalegelőnek is alig használható, kevés, leginkább szúrós vadnövényzet sínylődik, egykor falu, majd község települ.”


58

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. A térképen azonban már fölfedezhetők a tartós letelepülés első jelei is, elsősorban a kiskunfélegyházi oldalon, ahol „szöllő” feliratú tájegység-név szerepel. Számos tanya is látható tulajdonosa nevének feltüntetésével, bár a mai Bugacpusztaháza területén alig néhány szerepel. A monostori pusztarész keleti részét előbb fokozatosan haszonbérletbe kezdte adni a város, majd pedig eladta a területeket. A további tanyásodási folyamatnak ellenállni nem bírván 1910-ben „Bugac-Monostoron létesítendő faluszerű telepítés” felől döntött a Kada Elek vezette közgyűlés. Az első házak a mostani bugaci főutca mentén és az északra futó mellékutcákban épültek. 1921-ben 106 holdat adott el a város 1-3 holdas parcellákban és 88 db 400 -öles házhelyet is kiosztott. 1922-ben saját igazgatást kapott a 17740 holdas település. 1928 szeptemberében helyezték üzembe a keskeny (60 cm) nyomtávú, 52 km hosszú Kecskeméti Gazdasági Vasutat, melynek célja az volt, hogy a régiót bekapcsolja a gazdasági vérkeringésbe. Nemcsak a terebélyesedő tanyavilág áruit és a falu lakosait szállította a vasút, hanem az idegenforgalom fellendülésében is komoly szerepet játszott. Bugac idegenforgalmáról 1933 óta beszélhetünk, ekkor döntött úgy Kecskemét városa, hogy 4 újságíró tervezete alapján megszervezi a pusztai vendégforgalmat. A korabeli újságcikkek és a bugaci pusztaház vendégkönyve számos illusztris vendégről és emlékezetes eseményről számol be, Móricz Zsigmond és Zilahy Lajos is méltatta Bugacot. Az akció olyan sikeres volt, hogy Bugac nevét máig ismertté tette a világban. 1937-ig közel 20 ezer külföldi látogató tekintette meg a pusztát és a pásztoréletet bemutató műsorokat. A háború után Bugac ismét elcsendesült, a lakosság többsége is elmenekült. A jószágállománynak csak kicsiny része maradt meg. Az emberek megélhetését a mezőgazdaság és az erdészet jelentette. A tanyásodás mértéke az 1950–es évek közepére érte el csúcsát, melyet minden bizonnyal a háborút követő földosztások eredményezetek és amelynek a mezőgazdaság szocialista átalakítása vetett véget. Ez az átalakulás drasztikusan átrendezte a táj képét: a XVIII. századra elpusztult természetes növénytakaró helyén másodlagosan kialakuló, természetesen felújuló növényállományt mind több antropogén hatás érte, s amíg a háború előtt csak egy folyamatosnak tekinthető tájfejlődés ment végbe, addig az 50-es évektől az átalakulás irányát további erőteljes, hosszan ható beavatkozások határozták meg: - az Alföld-fásítás programjaként a futóhomok megkötésére az egykori bugaci és monostori erdők területén szabályos telepítésű, nagyrészt tájidegen fafajú erdők létesültek, nem kevéssé átformálva a táj képét - a lakottá vált tanyás területek védelme miatt, az időszakosan megjelenő belvizek elvezetésére belvízcsatorna hálózat épült, amely jellemzően átszervezte földhasználatot - a megmaradt természetes tájrészletek megtartása érdekében a bugaci erdő és legelő területének nagy részét nemzeti parki védelem alá helyezték. - A Kiskunsági Nemzeti Park védett területe, valamint a KEFAG erdőtömbjei teljesen megszűntették az amúgy is nagyon kisszámú organikus közlekedési kapcsolatot a közigazgatási terület egyes részei között Bugac 1950-ben, nyolc további – Kecskemétről levált – községgel együtt vált teljesen önállóvá. 1989-ben tovább osztódott, amikor Bugacpusztaháza kiszakadt az anyaközségből. A két település viszonya rendezett. Közös önkormányzati hivatal működik, a testületi ülések összevontak.


59

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Épített örökség Utcahálózat, telekszerkezet Bugacpusztaháza fiatal település. Az állami gazdasági dolgozók letelepülésével alakult ki a tanyaközpont, amely 1989-ben vált önálló községgé. A névválasztásnál döntő volt, hogy a valamikori „Pusztaház”, a bugaci pásztorkodást igazgató mindenkori pusztabíró székhelye itt állt. A belterület főutcája, a gyűjtő jellegű Csobolyó út az 5407 számú országos mellékútról ágazik ki. A telektömbök négy keresztutcára és a Csobolyó utcával párhuzamos Látófa utcára szerveződnek. A települést ÉK-ről a kisvasút zárja le. Nem tartozik a belterülethez, de beépített terület az egykori állami gazdaság közeli épületcsoportja az 5407 számú út két oldalán. A településnek a főutcától D-re fekvő része alakult ki először. A közepes állagú, sátortetős, oldalhatáron álló beépítés egységes utcaképet mutat. A Csobolyó utca É-i oldalán újabb osztású belterületrész fekszik. Beépítése nagyon hézagos, a telkek nagy része üres. Bugacpusztaházán az „Integrált Közösségi Szolgáltató Tér” az egyetlen közintézményépület. A falusias lakóterületeket kereskedelmi-szolgáltató területek (vízmű) és zöldterületek egészítik ki. A közpark kialakítása még nem történt meg. Értékes épületek Az egykori Klebelsberg iskola – ún. „Kisbugaci iskola” – az egyetlen olyan épület, amely többé-kevésbé épségben megőrizte az adott építési korszakra jellemző formajegyeket. A telek a 0548/8 helyrajzi számon szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az 5407 jelű Bugaci összekötőút mellett, attól kereken 50 méterrel beljebb húzva helyezkedik el. A jelenlegi módosítás tanyás mezőgazdasági területbe teszi, ami kedvezőbb, mint a hatályos tervben kijelölt erdőövezeti besorolás.


60

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. A tanyasorba illeszkedő épület látszótégla díszítőelemei épek. A tetőt részben pala-, részben új agyagcserép fedés borítja. Szerkezetileg stabil, enyhe magaslati fekvése miatt nem látható felvizesedés jele. Az épület nem veszélyeztetett, karbantartottsága elfogadható. Helyi védelem alá vonása javasolt, önkormányzati elővásárlási jog alapításával.

Régészeti örökség Az országos nyilvántartás szerint Bugacpusztaháza igazgatási területén 4 db régészeti lelőhely ismert. Ezeket a Forster Központ adatszolgáltatása alapján a szerkezet terv és a szabályozási tervek módosítása már tartalmazza, a helyi szabályzat az adatokat rögzíti: 1

Lelőhely jele R1

Lelőhely neve Állami Gazdaság

Lelőhely jellege KÖH – kora azonosító Temető, 29402 szarmata,

Helyrajzi szám 0578/63, 0578/39, 0578/38, 0578/11

R3

Kulman-csárda

Telepnyom (felszíni), ismeretlen kor,

81183

0500, 0504/4, 0504/3

R4

Repülőtér

Temető, avar kor

29411

0581/1, 0501

2

3

4

0504/1, 0504/2,

A módosítási helyszínek közül a már erdőművelésbe vont keskeny földrészletet érinti ismert lelőhely (4.), azonban a mezőgazdaságiból erdőgazdasági területbe való átsorolás nem jelent tényleges változást a terület használatában, lévén, hogy a kialakult művelési állapotot erősíti csak meg. Megállapítható, hogy a módosítás nem befolyásolja hátrányosan az épített és régészeti örökség fennmaradását, védelmét, hanem segíti azzal, hogy regisztrálja ezeket az értékeket. ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

61


11. KÖRNYEZETVÉDELEM Bugacpusztaháza község jelenleg hatályos Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításaihoz az alábbi környezetvédelmi munkarész értékelést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelés a 2014. év decemberében hatályos környezetvédelmi jogszabályok és előírások figyelembevételével készült. A tervezett módosítások hatása a község levegőminőségére A 6. sorszámú településszerkezeti módosítás 1,0 hektár „MG” mezőgazdasági üzemi besorolású terület keletkezését segíti elő raktározási jelleggel (farakodó és –tároló telephely). A telek külterületi fekvésű, a lakóövezettől 400 m erdő választja el. A 7. sorszámú településszerkezeti módosítás kapcsán a jelenleg meglevő 4,9 hektáros „IG” ipari gazdasági terület (dobozgyártó üzem) 3,0 hektárral kiegészül a szomszédos gazdasági erdőterületből. Szennyező pontforrás nincs és nem is létesül az üzemben. Figyelembe véve a tervezett módosítások mértékét, és azt, hogy a környezetre jelentős hatással bíró létesítmények betelepülése nem várható, levegőtisztaság védelmi szempontokból vizsgálva lokálisan nőhet a levegő terheltségi szintje, de ez a község környezeti levegőjének egészére nézve jelentős változást nem fog okozni. A község levegője minden légszennyező anyag tekintetében még terhelhető. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ill. létesítmények esetében az építés hatósági ill. egyéb hatósági eljárás csak a környezetvédelmi hatósági eljárás lefolytatása után indítható el. A beépítésre nem szánt területi kategóriák között tervezett átsorolások és a 8-9. szabályozási módosítások (belterületbe vonás, üdülőterület átosztása) levegőtisztaság-védelmi szempontból nem eredményeznek változást. Vízvédelem A keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan határán belül gondoskodni kell. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési vagy vízjogi) lehet létesíteni és üzemeltetni. Azokon a területeken ahol a közüzemi infrastruktúra nincs kiépítve, az infrastrukturális ellátottságot közműpótló berendezésekkel biztosítani kell (6. ügy). Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. Különös gonddal kell eljárni a kialakítandó burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről. Befogadó hiányában a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek elhelyezéséről és/vagy hasznosításáról – az esetleg szükséges előtisztítást követően – a hatályos jogszabályok és műszaki előírások betartásával, az ingatlan határain belül kell gondoskodni. A tervezett módosítások kapcsán – amennyiben a létesítmények engedélyezésekor az országos érvényű előírások következetesen érvényesítésre kerülnek – a felszíni- és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota nem kerül veszélybe.


62

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Hulladékgazdálkodás A községben keletkező települési szilárdhulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás ill. engedéllyel rendelkező vállalkozók igénybevételével jelenleg is megoldott. Az ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, szelektíven, környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni. A területen keletkező veszélyes hulladékok szakszerű/jogszerű kezelése a hulladék termelőjének a kötelessége. A tervezett módosítások a település hulladékgazdálkodásban változást nem eredményeznek. Zajvédelem Az 1-5. helyszínek a művelt területi jellegüket megőrzik a módosítást követően is, a megengedett zajterhelési határértékek változatlanok maradnak. A 6. és 7. településszerkezeti módosítások a jelenlegi erdőgazdálkodás helyett gazdasági jellegű telephelyet keletkeztetnek („MG” és „IG” terület), ami a beépítettséget növeli (5 %-ról 30 %-ra), de az üzemi eredetű zaj megengedett határértékét ugyancsak változatlanul hagyják. A két helyszín a lakott területektől 150 illetve 400 méterre fekszik. A Hírös Doboz Kft. zárt üzemi technológiát folytat, zajvédelmi panasz eddig nem merült fel a működése kapcsán. Bővítése a lakott területekkel átellenes oldalon valósul meg, ezért nem várható számottevő hatás-növekedés a bővülő tevékenységből kifolyólag. Az „MG” majorterület mellett egy lakott tanya fekszik, amelynek zajvédelmét – szükség esetén – a közös telekhatáron elhelyezett zajvédő fallal meg lehet oldani. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés A Településrendezési Terv részleges módosításai figyelembe veszik az időközben bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos, megyei tervben történő változásokat és a település fejlesztési koncepciójának változásait. A szerkezeti tervet érintő módosítások csak lokálisan kis területi egységeket és többnyire művelt jellegüket a módosítást követően is megőrző földrészleteket érintenek. Jellegüknél fogva nem változtatják meg a község tájszerkezetét, zöldfelületeinek rendszerét. A Helyi Építési Szabályzat kiegészítései értékelhető változást nem eredményeznek a környezeti elemek állapotában. Levegővédelmi, vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és zajvédelmi szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a település egészére nézve jelentős változást nem eredményeznek. A módosítások kapcsán a biológiai aktivitásérték pozitív irányban változik. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. A tervezett módosításokhoz, figyelembe véve az érintett területek méretét és a változtatások irányultságát a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartják szükségesnek az előzetesen nyilatkozó környezetvédelemben érdekelt szervek.


63


12.

A VÁLTOZÁSOK HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA

A község Hosszútávlatú Fejlesztési Koncepciója a természetvédelem kapcsán leszögezi: „A … természetvédelmi területek kiemelten fontos agrár-környezeti zónának minősülnek, ahol az élőhelyek, a fajok és genetikai állományuk megőrzése a cél, melynek érdekében környezettudatos, a hagyományokhoz közelítő gazdálkodást kell folytatni. Az ily módon szabályozott tevékenység gazdaságossá tételét támogatási rendszer fogja biztosítani természetvédelmi célprogramok keretében.” A KNPI kérésére elvégzett módosítás (erdőből mezőgazdasági terület) a fenti cél megvalósulását segíti elő. Hasonló hatású a tanyák mezőgazdasági területbe való átminősítése, mivel a hagyományos, sokoldalúságából következően fenntartható gazdálkodási mód túlélését támogatja. A gazdaságfejlesztés prioritás élvez a koncepcióban: „Bugacpusztaháza tartós és megalapozott fejlődésének, a népesség ellátásának és megtartásának alapja és ezért fejlesztési prioritás az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése, az agráriumtól kezdve a feldolgozó ágazatokon át a szolgáltatásokig minden területen. E téren maximálisan figyelembe kell venni a természet- és környezetvédelmi szempontokat, az értékek megőrzésének és a gazdaság fejlődésének összhangjára kell törekedni.” Az IG és MG területeket érintő módosítások a fenti gazdaságfejlesztési cél teljesülését szolgálják.


64

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. 13. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁS

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban településfejlesztési rendelet) 3. melléklet 1.2.2. pontja a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei között előírja a „területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép” „és leírás (számítás)” készítését. Jelen fejezet ennek az előírásnak tesz eleget. Az OTrT 2013. évben módosult. Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve (BKmTrT) azonban még a 2003. évi XXVI törvénnyel hatályosított, a 2008. évi L törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. Az OTrT-t módosító 2013. évi 229. törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új szabályok alkalmazására. Bugacpusztaháza az OTrT-ben:


65

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata az OTrT térszerkezeti elemeivel Bugacpusztaháza Településszerkezeti eszközeinek mostani módosítása kapcsán megvizsgáltuk az OTrT szerkezeti tervében szereplő, Bugacpusztaházát érintő elemeket Országos jelentőségű területszerkezeti elemek a község igazgatási területén Bugacpusztaháza igazgatási területének É-i szélén halad az 54. sz. másodrendű főútvonal / Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)/ – a szerkezeti terv jelenleg is feltünteti, módosítás nem érinti. A községet két országos kerékpárútvonal is érinti. Az 54-es út mentén fut a 61. jelű Középmagyarországi kerékpárút: Bugacpusztaháza - Soltvadkert - Kiskőrös - Dunapataj - (6. Alsó-Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza) - Solt - Dunaföldvár Simontornya - Tolnanémedi – Tamási. A módosított szerkezeti terv feltünteti az útvonalat. Az 5407 Bugaci összekötőút mentén keresztülhalad a község területén a 43. jelű Körösvölgyi kerékpárút: (Románia) - Gyula - Békéscsaba - Békés - Mezőberény Gyomaendrőd - Szarvas - Öcsöd - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Bugacpusztaháza. A módosított szerkezeti terv feltünteti az útvonalat. Településszerkezeti terv összhangjának vizsgálata az OTrT országos övezeteivel Az új és megváltozó országos övezetekkel való összhangot igazolni szükséges. A törvény szerint az országos övezetek a következők (a települést érintőek kiemelve): „12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.”

Az országos ökológiai hálózat elemeinek adatait az eljáráshoz bekérte az önkormányzat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságától. Az Igazgatóság megküldte az egyéb természetvédelmi vonatkozású határvonal adatait is. A szabályozási tervekben és a szerkezeti tervekben egyaránt cseréli a módosítás a régi adatokat, beleértve a jelmagyarázatukat is (ld. HÉSZ módosító rendelet 1. melléklete.) így biztosítva érvényesülésüket. A hálózat és a módosítási területek viszonyát a mellékelt ábra mutatja. Új beépítésre szánt terület nem érinti a hálózatot.


66

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület található Bugacpusztaházán. Az övezet kiterjedését a NEBIH adatszolgáltatása alapján pontosan meg lehetett állapítani. A hálózat és a módosítási területek viszonyát a mellékelt ábra mutatja. Az övezeten belül nem történik beépítésre szánt terület kijelölés.

Kiemelt jelentőségű tájképvédelmi terület az igazgatási terület csaknem egészét érinti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2015. évi adatszolgáltatása szerint. Ezt az övezeti lehatárolást veszi át a módosítás a mellékelt ábrának megfelelően. Helyi jogszabály születik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre a módosítás keretében (HÉSZ 25. § új 4. bekezdés).

Módosított Településszerkezeti terv összhangja Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terv szerkezeti elemeivel Térségi jelentőségű szerkezeti elemként egyedül a Kecskemét – Kiskunmajsa keskenynyomtávú vasútvonal érinti Bugacpusztaháza igazgatási területét. A vasútvonalat a jelenlegi szerkezeti terv is feltünteti, a módosítás változatlanul hagyja.


67

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Településszerkezeti terv módosítással érintett részének összhangja Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terv övezeteivel A megfeleltetést az Országos Területrendezési Tervről szóló, többször módosított 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásai szerint kell biztosítani. A megyei terv még nem követte le az OTrT legutóbbi (2013. május 10-én elfogadott) változásait. Az átmeneti rendelkezések értelmében (31/B): „g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

Megjegyzés: az MTv. az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény rövidítése. Az MTv. által törölt térségi övezetek (ezekre a megyei tervi összhangot nem kell vizsgálni): 12. § (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre alkalmas terület, e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, h) világörökség és világörökség-várományos terület, i) történeti települési terület, k) nagyvízi meder, m) vízeróziónak kitett terület, n) széleróziónak kitett terület,

Az MTv. által megállapított új kiemelt térségi és megyei övezetek: (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,

A szerkezeti tervi módosítások szempontjából vizsgálni szükséges a következő megyei övezeteket (a települést érintőek kiemelve): (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

A magterület és ökológiai folyosó kiterjedését a módosított terv a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága adatközlése alapján aktualizáltan tünteti fel. Az ökológiai hálózat és a módosítási területek kapcsolatát az OTrT-nél vizsgáltuk.


68


Erdőtelepítésre javasolt terület övezete A megyei terv csak az erdőtelepítésre alkalmas övezetet határolja le, melynek célja volt, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét biztosítsa. A jelenleg hatályos törvényi meghatározás szerint „erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki”.

Bugacpusztaháza bekérte az új megnevezésű és a megyei tervi adatállománytól – valószínűleg – eltérő övezet adatait a Földmérési és Távérzékelési Intézettől. Egyelőre nem áll rendelkezésre az adatállomány. A törvény előírja: „A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni”. A módosítás eleget tesz a jogszabálynak, mert a meglévő erdőket a

településszerkezeti tervben erdőterületi kategóriába tesz át. Rendszeresen belvízjárta terület övezete A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). Az OTrT törvény előírja: "Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki." Bugacpusztaháza területén a megyei terv nyilvántart belvízveszélyes területeket, ezeket a módosítás átveszi és a HÉSZ rendelet-tervezet új szabályokat rendel hozzá.


69

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az OTrT törvény 21. § előírásokat szab meg az övezetre vonatkozóan. Kiterjedését a megyei terv alapján tünteti fel a módosított szerkezeti és szabályozási terv. Az övezet és a módosítási területek kapcsolatát az OTrT-nél vizsgáltuk.

Bács-Kiskun Megye Területrendezési terve – Szerkezeti terv részlete


70

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA BUGACPUSZTAHÁZA 2014-15. Megyei szerkezeti terv jelmagyarázat


71


Térségi megfeleltetés

BKM TrT: Területfelhasználási térségek kiterjedése Bugacpusztaháza Erdőgazdasági térség: Mezőgazdasági térség: Vegyes gazdálkodási térség: Hagyományos vidéki települési térség Vízgazdálkodási térség:

2464 ha 1564 ha 223 ha 50 ha 56 ha

OTrT: Területfelhasználási térségek kiterjedése Kiskunfélegyházán Erdőgazdasági térség: Mezőgazdasági térség: Vegyes gazdálkodási térség: Vízgazdálkodási térség:

3026 ha 902 ha 177 ha 48 ha

A területfelhasználási kategóriák területét kis mértékben változtatta meg a módosítás. A szerkezeti tervben szereplő jelenlegi területfelhasználási adatokat korrigáltuk és az új adatokat vettük figyelembe az alábbi megfeleltetésben.

Megfeleltetés a BKM TrT térségeivel Erdőterület: 2410 > (2464x0,85)=2094 Megfelel Mezőgazdasági terület: 1646 > (1564x0,85)=1329 Megfelel Központi beépített és beép.re szánt terület: 50,0 ha (nem kell megfeleltetni) Vízgazdálkodási térség: 169 ha (hatályos tervben > 56 ha Megfelel

Megfeleltetés az OTrT térségeivel Erdőterület: Mezőgazdasági terület: Vízgazdálkodási térség:

2410 > (3026x0,85x0,75)= 2270ha Megfelel 1646 ha > (902x0,85x0,75x)= 575 ha Megfelel 169 ha (hatályos tervben) > 48 ha Megfelel


72


Átnézeti ábra az országos térségi megfeleltetéshez

Átnézeti ábra az megyei térségi megfeleltetéshez


73



74

BUGACPUSZTAHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ÉVBEN T E LJES ELJÁRÁS V É GSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI T E R V D OKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents