BUDENZ JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

BUDENZ JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai program

TARTALOM Tartalom ................................................................................................................................ 2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................................................................... 4 Bevezető ................................................................................................................................ 4 Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 4 Budenzes specialitásaink ...................................................................................................... 5 Tárgyi és személyi feltételek ................................................................................................. 6 Nevelési terv ................................................................................................................. 8 Alapelvek, értékek ................................................................................................................. 8 A nevelő-oktató munka feladatai .......................................................................................... 8 A nevelő-oktató munka céljai és eszközei ............................................................................ 9 A kulcskompetenciák fejlesztése ........................................................................................ 11 Oktatásszervezési formák ................................................................................................... 13 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 13 A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei ........................................................ 14 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 14 A környezeti nevelés elvei................................................................................................... 19 Közösségfejlesztéssel és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................................. 21 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ......................................................................... 23 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ......................................... 23 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje ............................................................................................................................................. 31 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek ..... 42 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje ................................................................................................................................... 42 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái .... 43 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és a középiskolai felvételi követelményei .......... 44 A külső vizsgázók teljesítményének értékelése ................................................................. 47 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ....................................................................... 49 Az írásbeli vizsgák általános szabályai ............................................................................... 49 A szóbeli vizsga általános szabályai .................................................................................... 49 Felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................. 50 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 51 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő feltételek ............................................................................................................................................. 51

2


Pedagógiai program

Záró rendelkezések ............................................................................................................. 53 HELYI TANTERV ......................................................................................................... 54 Óratervek ............................................................................................................................. 55 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga; az ehhez szükséges foglalkozások megnevezése ............................................. 64 A tanulók fizikai állapotának mérésének rendje, módszerei ............................................. 64 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....... 65 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................... 68 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékeléséhez és minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................. 70 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................................................................................ 71 A magasabb évfolyamra lépés feltétele .............................................................................. 73 A modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ............................................................................................................................................. 75 A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................................... 75 A pedagógiai folyamatok ellenőrzése és értékelése ........................................................... 76 A pedagógiai program felülvizsgálata ................................................................................. 77 A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi követelményeket határoztuk meg a tanítás-tanulás folyamatában ................................................................ 79 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................................. 79 Választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola közép- vagy emelt szintre vállalja a felkészítést, valamint az ehhez szükséges tantervi követelmények .................................. 80 A középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................................................... 80 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének az elvei .............................. 80 A gyermek, a tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................... 81

3


Pedagógiai program

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA BEVEZETŐ Minden kor iskolája törekedett arra, hogy saját korát felülmúló, gazdagabb tudással rendelkező, művelt ifjúságot bocsásson ki falai közül. De milyen a jó iskola? Ezt talán Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg a legjobban: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert Pedagógiai hitvallásunk: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önnevelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Fontosnak tartjuk a komplex személyiségfejlesztést, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Célunk, hogy a gyermeki személyiség teljessé váljék, hogy minden életszakaszban képes legyen az önmegvalósításra.

HELYZETELEMZÉS Társadalmi környezet Az iskola környezete Budapest kertvárosi része, ahol zömében a 70-es, 80-as évekre jellemző társasházi beépítettség, a 90-es években épült, az átlagosnál nagyobb családi házak, és kisebb mértékben a század első feléből itt maradt villák (ez utóbbiak általában felújítva) alkotják az építészeti környezetet. A körzet úthálózata jó, minden közút aszfaltozott. Mindazonáltal az erősen szelvényezett földrajzi környezet egyes pontokon nehezíti a közlekedést. A beiskolázási körzetet Budapest belső migrációs folyamatai során a város belső részei felől a kertvárosok felé kiköltöző réteg, valamint Budapest környezetéből a fővárosban dolgozó lakosság adja. Ebben a közegben az iskola, mint sajátos kommunikációs média is megjelenik, hiszen a tanulók öntudatlanul is hordják, terjesztik az iskolában látott, tapasztalt, hallott dolgokat. A családi tradíciók, a szellemi értékek becsülése miatt fontosnak tartják, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak gyermekeik képességeinek, ismereteinek fejlesztésére. Emellett szükségesnek ítélik gyermekeik számára a regenerálódást, a sportolást is, s azt hogy, mindezeket, ha lehet minél szűkebb környezetben, lehetőleg az iskolában kapják meg a tanulók. A szülők gyermekeik számára tartalmas, hasznos, igényes foglalkoztatást kívánnak, különös hangsúlyt helyezve a nyelvtanulásra, nyelvgyakorlásra, a sokszintű és differenciált oktatási programokra, valamint a továbbtanulásra.

4


Pedagógiai program

Az iskola jelenlegi tevékenysége Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának 1984 óta működik az új épületben is. 1996 szeptemberétől gimnáziumi tagozattal bővült. A tanulók magas színvonalú oktatásban részesülnek, rendkívül következetes és igényes követelményrendszer alkalmazása mellett. Iskolánkban a humánus bánásmód és az egyéni önmegvalósításhoz nem nélkülözhető demokratikus légkör dominál. Tanulóink 90%-a gimnáziumban tanul tovább, és megtartják általános iskolai eredményüket. Fontos számunkra a családokkal kialakított partneri viszony, szoros együttműködés. 1984-től iskolánk fő profilja a nyelvoktatás. Első osztálytól tanítunk angolt, németet, ún. vizuális (a rajz és az idegen nyelv integrációjára épülő) nyelvoktatás program szerint. A franciát már csak második nyelvként, illetve fakultációs órakeretben oktatjuk. A nyelvtanítás bontott csoportokban történik. A második idegen nyelv belépésének ideje a hetedik osztály. A gimnáziumban szintén angol, német, francia nyelvet oktatunk a mellékelt óratervben található óraszámban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak alkalmuk legyen az iskolában tanult idegen nyelvet anyanyelvi környezetben gyakorolni, az adott ország kultúrájával közelebbről megismerkedni. Külföldi iskolakapcsolatokat építetünk angliai, franciaországi és németországi iskolákkal. Ezzel diákjaink előtt ablakot nyitottunk más kultúrák felé, amelyek megismerése elősegíti európai gondolkodásuk fejlődését, de az állásvállalási lehetőségeiket is bővíti. Mind a diákoknak, mind a tanároknak motivációt jelent egy-egy személyes találkozás idegen országok iskoláival, tanulóival és pedagógusaival, ugyanakkor egy-egy külföldi nyelvtanfolyamon való részvételt, tanárcsere lehetőségét is jelenti. Az élő beszélt nyelvvel való találkozás élményét semmiféle korszerű technika nem helyettesítheti.

BUDENZES SPECIALITÁSAINK Kiemelten kezeljük az első négy év alapozó munkáját. Mindazon képességek és készségek, személyiségjegyek fejlesztését, önfejlesztését tartjuk fontosnak, amely a későbbi hatékony munkavégzéshez, fejlődéshez elengedhetetlen. Az első osztályban tanulóink nyugodt, kényelmes ütemben, szótagoló módszerrel tanulnak olvasni, az írás tanítása késleltetett. Így nagyobb lehetőség van az egyéni fejlettségi szint figyelembevételére, az egyéni haladási tempóra. Két program szerint tanítunk az alsó tagozaton: a) Lépésről lépésre programmal, amelyben a tanítók kooperatív tanítási módszerekkel többnyire differenciált csoportokban tanítanak. b) Művészeti programmal, amelyben a tanulók különböző művészeti ágakban nagyobb óraszámban fejleszthetik tehetségüket: dráma, néptánc, ének, furulya, kézműves foglalkozásokon. A művészeti program szerint tanuló osztályban a művészetek műveltségterület tantárgyait epochális képzés keretében tanítjuk. Negyedik osztályig integrált természetismeretet tanítunk, amelyre jól építhetők a felső tagozaton a természettudományi tárgyak. Felső tagozat: Kiemelt kezeljük az alsó-felső tagozat közötti átmenetet.

5


Pedagógiai program

A művészeti programmal tanuló osztályoknál a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi választások kötelezők. Minden tantárgyból tanulás módszertani segítséget adunk a tanulóknak a szaktárgyi órákon. 7. osztálytól emelt óraszámú matematikatanítással kívánjuk a tanulókat felkészíteni a középiskolai továbbtanulásra. Kompetencia alapú a matematika és a magyar nyelv és irodalom tanításunk. 7. osztálytól lehetősége van a tanulóknak egy második idegen nyelv választására (német, francia). Az 5. és 6. évfolyam számára délután a tanulószoba keretében biztosítunk irányított tanulást, korrepetálási lehetőséget. Gimnáziumunk: 5 évfolyamos, az első évfolyam a nyelvi előkészítő évfolyam, ahol 18 órában tanulnak a diákok idegen nyelvet (9. Ny). 15 óra első, 3 óra második idegen nyelv. 11. osztálytól emeltszintű magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tanítása folyik. Tizenegyedik évfolyamtól minden közismereti tárgyból indítunk fakultációt. A fakultáció indításának feltétele: a jelentkezők száma minimum 8 fő.

TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az iskola tantermei és egyéb helyiségei a Budenz úti épületben, 4 szinten találhatók. Az új épület 1984-ben készült el, ám az épület szerkezetéből, a tantermek elrendezéséből adódóan sajnos nem jelent kedvező munkafeltételeket. A tantermek nagysága, elrendezése a „korszerű” gipszkarton-elemes építési technológiának esett áldozatául. Ugyanezért szűkösek a folyosók, keskenyek a lépcsők, s hiányoznak a nagyobb légterű zsibongók, társalgók is. A mindennapi használat során jóval több kár keletkezik, mint egy hagyományos épületben. Ez nagy nehézséget jelent az esztétikus, szép környezet kialakításában. A két épületben összesen 23 tanulócsoport helyezhető el váltakozó tanítás nélkül, biztosítva a nyelvek, a technika, az informatika és a matematika órák csoportbontásos ellátását. A tornaterem, a fizika, kémia, technika szaktantermek a jelenlegi óratermi órákat figyelembe véve képesek kiszolgálni az igényeket. A tálalókonyhát és az étkezőt 650 főre tervezték. Az udvaron műfüves focipálya, kosárlabda pálya és futópálya található. A tornateremben újfajta mászó falat építettünk. A két számítástechnika teremben 44 db korszerűnek mondható számítógép várja a tanulókat, melyek hálózaton keresztül csatlakoznak az Internetre. A kreatív és innovatív felhasználás magas szintje, ha a számítógépet a benne rejlő legjobb lehetőségekre építve használjuk:   

a legkülönbözőbb formában megjelenő adatok eredeti összekapcsolása (multimédia); a kommunikáció új lehetőségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba (hálózatok); az emberi gondolkodás segítése, gyorsítása, kiegészítése és bővítése (adaptív, interaktív alkalmazások).

Az IKT alkalmazása az eszközhasználat készségeinek fejlesztésén túl elsősorban a következő képességek, pszichikus funkciók és gondolkodási módok fejlesztését támogatja: megfigyelés,

6


Pedagógiai program

felfedezés, döntés, kommunikáció, emlékezet, figyelem, koncentráció, alkotó képzelet, kreativitás, problémamegoldás és kritikai gondolkodás.

7


Nevelési terv

NEVELÉSI TERV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK Pedagógiai alapelveink: Olyan iskolai légkört alakítunk ki, amelynek a személyiségfejlesztés, a nevelés, a tudásátadás, az alapértékek átadása, a tanári példamutatás, etikus, toleráns magatartás az alapja. Olyan iskolai környezetben tanítunk, amelyben minden tanuló megtalálja tehetségének, egyéniségének megfelelő tereit, kibontakozásának lehetséges útjait. Olyan iskolai környezetben kívánunk élni, amelyben a kölcsönös figyelem, tisztelet, jóság, tolerancia mentén szerveződnek a mindennapok, ahol szorongásmentesen lehet alkotni, tanulni, ahol az SNI tanulók integrálásával lehetőséget nyújtunk a másság megismerésére, elfogadására, a megfelelő segítségnyújtás módjainak megtapasztalására. Olyan tanulási környezetet kívánunk fenntartani, amelyben a tanuló kellő önállósággal, önismerettel rendelkezik, amelyben meg tudja oldani konfliktusait, kreatív válaszokat ad az élet kisebb nagyobb kihívásaira.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI A diákok tudásvágyának fenntartása az életkornak megfelelő motivációs rendszerrel. Az alapkészségek folyamatos fejlesztése során a kognitív képességek magas szintű kialakítása. Korszerű tudásbázis, az életen át tartó tanulás igényének kialakítása. A tehetséges tanulók és felzárkóztatásban résztvevő gyermek eredményességét biztosító módszerek kidolgozása. A kritikai gondolkodás és a konstruktív tanulásfelfogás kialakítása. A kritériumorientált, jól motiváló pedagógiai kultúra fenntartása. Nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra átadása, megőrzése, erkölcsi érzék és érzelmi fogékonyság elmélyítése. A nemzeti összetartozás erősítése; a család és a közösség szerepe. Az önálló véleményformálás képességének kialakítása. A társadalmi, kulturális és természeti értékek megismerése és megőrzése. Az iskola működése során a diákságnak lehetőséget biztosítunk a felelősséggel járó döntések meghozatalára. Biztosítjuk a diákjogok gyakorlását, a közösségi élet szervezését.

8


Nevelési terv

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS ESZKÖZEI 

Erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteiért, azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló, felelős életvitelre való felkészülés segítése.



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Terei: nemzeti ünnepeink, történelemórák, földrajz órák, magyar órák, osztályfőnöki órák, projektek, epochák.



Állampolgárságra, demokráciára nevelés Terei: történelemórák, állampolgári ismeretek, osztályfőnöki órák, diákönkormányzat. A demokratikus, nyitott gondolkodásra, a másság elfogadására nevelés is beépül programunkba, illetve az iskolai élet mindennapjaiba. A tanulóknak a Társadalomismeret c. modul tanítási órái nyújtanak rendszerezett tudást a közélet, a demokratikus társadalom működéséről.



Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Terei: erkölcstan órák, osztályfőnöki órák, rendezvényeink, táboraink. Az iskola pszichológusának segítsége mind a csoportfoglalkozások mind az egyéni foglalkozások megtartása során. Drámajátékok, drámafoglalkozások sajátos eszközei a képesség- és személyiségfejlődésre.



A családi életre nevelés Terei: erkölcstan órák, osztályfőnöki órák, biológia órák, projektek.



A testi, lelki egészségre nevelés Terei: Osztályfőnöki órák, egészségnevelés program kidolgozása, mindennapos testnevelés.



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Terei: osztályfőnöki órák, diákönkormányzat, közösségi szolgálat megszervezése.



Fenntarthatóság, környezeti nevelés Terei: természetismeret órák, földrajzórák, környezetvédelmi nap, madarak és fák napja, projektek. Kiemelt feladatunknak tekintjük a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre nevelést is. Ezen a területen megfogalmazott célkitűzéseinket és feladatainkat a környezeti nevelési és az egészségnevelési program tartalmazza.



Pályaorientáció Terei: osztályfőnöki órák, évente egy továbbtanulási konferencia szervezése. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. 10-12. évfolyamokon osztályfőnöki órák keretében beszélgetünk a tanulókkal a pályaválasztás fontos egész életre kiható szerepéről. 11-12. évfolyamon lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanulóink részt vehessenek a felsőoktatási intézmények nyílt napjain. A pályaválasztási tanácsadó intézetekből szakembereket hívunk, akik egyéni foglalkozások keretében segítik diákjainkat.

9


Nevelési terv



Gazdasági és pénzügyi nevelés Terei: osztályfőnöki órák, földrajzórák, matematika órák, együttműködési megállapodás keretében az OTP által felkínált projektórák, fakultáció. A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás mára az általános műveltségünk részévé vált. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.



Médiatudatosság Terei: osztályfőnöki órák, együttműködési megállapodás megkötése és folytatása a BM és a Gyermekmentő Szolgálat önkénteseivel – a pilot programban való részvétel.



Az európai identitástudat erősítése, nyitottság más népek – különös tekintettel az Európai Unió tagállamainak – kultúrája, hagyományai iránt. Az idegen nyelvi órák (angol, német, francia) tantárgyi programjai biztosítják az európai kultúrkör nagy hagyományainak a megismerését. A kicsiknek a karácsony előtti napokban christmas party, a nagyobbak számára pedig a külföldi iskolákkal kialakított cserekapcsolataink hozzák közelebb más népek társadalmi szokásait, és szolgálják egymás jobb megismerését, nem utolsó sorban a nyelvgyakorlást, a kommunikációs készségek fejlesztését.



Tanulás tanítása Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Az egyes szakórákon a tanulókkal foglalkozó tanár megtanítja a saját tantárgyának speciális tanulási technikáit. A tanulás fontos színtere a napközi, a tanulószoba, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Iskolánkban 4-10. évfolyamokon az informatika, a magyar nyelv és az osztályfőnöki órák keretében könyvtárhasználati ismereteket tanítunk.



Felkészítés az érettségire, a pályaválasztásra és a továbbtanulásra. A mai kor követelményeinek megfelelő idegen nyelvtudás nyújtása. Megfelelő szintű informatikaiszámítástechnikai képzettség elérése. A gimnáziumi tantárgyi rendszerünk kialakításakor kiemelten kezeltük ezeket a feladatokat. A szabadon tervezhető és választható órakeretet az emelt szintű angol, német idegen nyelvek, a matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz, valamint az informatika óraszám emelésére fordítottuk. A 11-12. évfolyam fakultációs óráin a közép- és emelt szintű érettségire történő felkészítés folyik.



A különböző művészeti ágak megismerése, a művészet szeretete az érzelmek kifejezésének és megértésének a harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze. A helyi tantervünkben a művészetek szeretetére nevelést az ének-zene, a rajz, a tánc és dráma, a médiaismeret és az irodalom tantárgyi programok valósítják meg. A tanítási órákon kívül tehetséges diákjaink minden tanévben a májusi Művészeti Gála alkalmából a diáktársaik és a szülők elé léphetnek produkcióikkal. Az iskola folyosóin évente több képzőművészeti kiállítást is 10


Nevelési terv

rendezünk diákjaink munkáiból. A tanulmányi kirándulások programjában az ország nagy kiállítótermeinek megtekintése is szerepel.

A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az év végén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió Hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

11


Nevelési terv

A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:   

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése, a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: csoportmunka, pármunka-tanulópár, egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, önálló munka. A tanórák 25%-át IKT eszközzel valósítjuk meg (szoftverek, internet, digitális tananyagok, egyéb infokommunikációs eszközök). A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az égvén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a láncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az IKT használatának lehetőségeire, veszélyeire és etikus használatára való nevelés A gyermekeket fel kell készítenünk arra, hogy az információs korban felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék, továbbá tudásukat folyamatosan frissíteni, bővíteni tudják. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait.

12


Nevelési terv

A „Helló Háló”1 programon keresztül a kisdiákok és nagyobb tanulók, sőt a felnőttek is tájékozódhatnak a hálózati biztonság kérdéseivel kapcsolatban. Ebben nyújt támogatást a Microsoft weboldala is 2 és egyéb weboldalak 3.

OKTATÁSSZERVEZÉSI FORMÁK Alsó tagozat: Hagyományos frontális munkaforma, differenciált csoportmunka, kooperatív tanítás-tanulás, a művészeti osztályokban epochák szervezése évfolyamonként két alkalommal, projektek szervezése a természetismeret, technika tantárgyak esetében; drámapedagógiai módszerek Felső tagozat: Hagyományos frontális munkaforma, differenciált csoportmunka, kooperatív tanítás-tanulás, projektmunka, drámapedagógiai módszerek. Gimnázium: Hagyományos frontális munkaforma, differenciált csoportmunka, kooperatív tanítás-tanulás. projektek szervezése. Az IKT-eszközök alkalmazása az oktatás egész folyamatában /Internet, etananyagok, projektmunkák/. A nemzetközi IKT alapú projektekben való részvétel. A TÁMOP 3.1.4. -08/1-2009-0008 Kompetencia alapú oktatás implementációja, önálló intézményi fejlesztések a II. kerület oktatási-nevelési intézményeiben c. pályázat keretében megismert új tanulásszervezési eljárásokat és módszereket beépítjuk a pedagógiai, módszertani gyakorlatunkba Ktv.48.§(1). Új tanulásszervezési eljárások: -

tömbösítés: témahetek, epochális oktatás, projektek kidolgozásakor, differenciálás, projektoktatás, moduláris oktatás.

Módszerek: -

kooperatív technikák, IKT-val támogatott órák, új értékelési módszerek, a programcsomagok bevezetése során megismert szaktárgyi módszerek, beépítjük a Jó gyakorlatokon szerzett ismeretket, programokat.

A saját intézményi innovációk – „Jó gyakorlatok” – kidolgozása után referencia intézménnyé kívánunk válni.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A pedagógia alapfunkciója a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése.

1

http://www.egyszervolt.hu/hellohalo/ http://www.microsoft.com/hun/protect/default.mspx 3 http://biztonsagosbongeszes.hu/hu/ 2

13


Nevelési terv

A személyiségfejlesztés a szocializáció folyamatában különböző szükségletek, motívumok kialakítása /pl. identitás, empátia, segítségnyújtás, fegyelmezett magatartás, szellemi és fizikai munka szükségleteinek kialakítása stb./ Identitás a szocializáció során kialakult én-azonosság. Ennek fenntartása a személyiségfejlesztés fontos motívuma (társadalmi, személyes és kulturális identitás). Empátia: az érzelmi intelligencia része. A személyiségfejlesztés célja: az önfejlesztő aktivitás fejlesztése, a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, mellyel megalapozzuk a permanens nevelés/önnevelés igényét. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az intellektuális szükségletek kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A személyiségfejlesztés terei: minden egyéni és közösségi foglalkozás, a tanórák. Speciális órák: drámaórák, osztályfőnöki órák.

A TANULÁSI MOTÍVUMRENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI      

a megismerési vágy felkeltése /analízis, szintézis alapja/ felfedezési vágy felkeltése /a problémamegoldó tevékenység élményt nyújtó folyamata/ játékszeretet fejlesztése /kreativitás, szimuláció/ teljesítményvágy tapasztalásvágy /saját tudás, saját ismeret megtapasztalása/ értelmi és esztétikai funkciók fejlesztése.

A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségmagatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, értékmeghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg.  Önismeret, önértékelés fejlesztése /ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok/.  Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket.  Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése /az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése/.  Esélyegyenlőség biztosítása /gyermekvédelem/.  Az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők ismertetése.  Hiteles közvetítés /pedagógusok, kortárssegítő csoportok/.  Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás.  Tantárgyi lehetőségek feltérképezése.  A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre. 14


Nevelési terv

 A gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás.  Az SNI tanulóknál az egyéni, közvetlen, a mindennapi élet tapasztalatai alapján a személyes foglalkozás szükséges. Pl. szokásrend, a személyes biztonságra törekvés kialakítása. 1. A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza.             

Arányos napi terhelés. Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet! 2. szünetben az alsó tagozat udvarra való kivonulása javasolt. Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. Javasolt alsó tagozatban tanórákon a rövid torna bevezetése. A tízórai szünet rendjének betartása – alsó tagozaton tartsunk gyümölcsnapokat. Ebédeltetés a meghatározott rendben. Ebéd után a napközis és tanulószobás tanulók 45 percet levegőn irányított mozgással töltsenek! A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak. A fűtés miatti meleg – szabályozhatatlanság miatt – néha növeli a tanulók fáradékonyságát – ezt szellőztetéssel kompenzáljuk. Törekedjünk a váltócipő bevezetésére. Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet. Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására.

2. Az egészséges környezet 2.1.

Az egészséget támogató környezet kialakítása lsd.: Környezetnevelési program Megvalósítandó programok:  iskola zöldítési program,  szelektív hulladékgyűjtés,  az iskolai büfé kínálatának folyamatos ellenőrzése,  az osztálytermek, folyosók ízléses dekorációja.

2.2.

Az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés  biológia, kémia órákon projektek készítése a témában

2.3.

Drogprevenció  információgyűjtés  előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása  osztályfőnöki órák  emberismereti órák  szülőknek szervezett előadások,

2.4.

Megelőzés  Hív-prevenció, szexuális felvilágosítás a biológia órákon és előadásokon.  Káros szenvedélyek, függőségek megelőzése (előadások, osztályfőnöki órák).  Segítő szakemberek, szervezetek: A-HA program orvostanhallgatóinak előadásai.  Budamed Centrum Vöröskereszt munkatársainak előadásai.  Függetlenek a Pozitív Szenvedélyekért szervezet szakembereivel való kapcsolattartás.

Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel kapcsolatban is széleskörűen alkalmazhatóak IKT eszközök. Közös projektek létrehozása, mind horizontálisan (azonos évfolyamok), mind vertikálisan (az iskola osztályai), a web2 technológiák kihasználásával, például közösen létrehozott weboldalak,

15


Nevelési terv

ahová a tanulók véleményeket írhatnak, megoszthatnak információkat (pl. Ning 4), létrehozhatnak szófelhőket5. A Nestlé támogatásával készült weboldal játékos módon ismerteti meg a kisebb gyerekeket az élelmiszercsoportokkal.6 Magasabb évfolyamokon a Sulinet Digitális Tudásbázis kapcsolódó tartalmai 7 nyújthatnak segítséget. A különböző egészségügyi termékeket forgalmazó cégek némelyike is üzemeltet tinédzsereknek szóló weboldalakat. Ezek ismerete, az ott megjelenő információk valóságtartalmának megbeszélése is fontos pedagógiai feladat lehet, illetve segítheti is a pedagógusok munkáját. Ilyen segítséget nyújthat a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság (SzNPTT) által működtetett – A-HA! néven ismert – Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program is8. A környezeti nevelésben ajánlások, foglalkozástervek találhatóak a Magyar Környezeti Nevelésért Egyesület honlapján. 3. Az egészséges táplálkozás elterjesztése – biológia, egészségtan órákon Oszt.

Tantárgy

5. I. félév 5. II. félév

természetismeret természetismeret

6. I. félév

természetismeret

6. II. félév

Egészségtan

7. I-II. félév

biológia

8. I-II. félév

biológia

Témakör

Téma

Ősz a kertben

Ismeret, tevékenység

Gyümölcsök, zöldségek A gyümölcsök és a zöldségek fontos szerepe a táplálkozásunkban Állatok a házban Házityúk, házikacsa, A tej, a tejtermékek és a hús helyes és a ház körül szarvasmarha, aránya a táplálkozásban házisertés Hazánk tájai Az egyes tájak Hazánk éghajlata és talaja kedvez az termesztett növényei ízletes zöldségek és gyümölcsök, a jó és állatai minőségű gabonafélék termesztésének, az állattenyésztésnek. Az egészséges táplálkozás feltételei adottak Testi és lelki Bőrápolás, mozgás, A táplálkozás életszükséglet. Az egész-ségünk táplálkozás, egészséges táplálkozás alapkérdései: érzékszervek, Mit? Mennyit? Mikor? Hogyan? szenvedélybetegségek A forró és a A trópusi ültetvények, Élvezeti cikkek, déli gyümölcsök, mérsékelt a mediterrán tájak, a gabonafélék és olajos növények éghajlati övezet szántóföldek növényei szerepe a táplálkozásban élővilága A szervezet Táplálékok Az előző években tanultak anyag-forgalma tápanyagok, az megerősítése, az elvégzett észszerű és helyes számításokkal, kísérletekkel az táplálkozás, táplálkoismeretek tudatosabbá tétele. zással összefüggő számítások, az emésztő szervrendszer betegségei, az alkohol, vigyázz a szívedre, nikotinstop

4

http://www.ning.com/ http://www.wordle.net/ 6 http://www.nutrikid.hu/ 7 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu 8 http://www.a-ha.hu/ 5

16


Nevelési terv

4. Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, gyermekorvos Az iskolaorvos és a védőnő közösen végez komplex szűrővizsgálatokat az 1., 3., 5., 7., 8., 9., 11. osztályokban. Korcsoport 5., 7., 9., 11. oszt. 7., 9. oszt. 7., 9. oszt 1., 5., 7., 9., 11. oszt. 1., 3., 5., 7., 9., 11. oszt.

Szűrések látásélesség színlátás hallásvizsgálat golyvaszűrés mozgásszervek, orthopédia: gerinc, lúdtalp, súly- és magasságmérés vérnyomásmérés rejtettheréjűség, fitymaszűkület tüdőszűrés

5., 7., 9., 11. oszt. 1. oszt. 8. oszt. Egyéb szűrések:  kardiológia  tisztaságvizsgálat – szeptember, január, április Korcsoport 6. osztály 6. osztály 8. osztály 1. osztály  

Védőoltások DI-TE MMR Hepatitis DPT III. oltások számonkérése

a szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése gyógytestnevelési besorolások

Előadások:  Táplálkozás: 5. osztály  Felvilágosító előadás: 6. osztály  Légúti megbetegedés és ellenük való védekezés  Családalapítás, családtervezés 8. osztály Tanácsadás: Menstruáció, tisztálkodás, életmód, étkezés témákban. Iskolafogászat: 1-12. osztályig félévente kezelés /prevenciós program/ 5. Aktív testmozgások 5.1.

A mindennapos testedzés formái Minden tagozaton felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra lesz. Az alsós tanulók minden nap délután irányított játékos testmozgásban vesznek részt.

5.2.

Sportkörök Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük. Lehetőségeink: kosárlabda; falmászás; floorball; röplabda; játékos testedzés; íjászat; futball, táncok.

5.3.

Szabadidő kibővítése - udvari pálya használata, - műfüves pályák használata,

17

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium -

5.4.

továbbá minden tanév elején a jelentkező szülői igényeknek megfelelően a szabadidő szervező összeállítja a tanórán kívüli foglalkozások kínálatát, és az ezekre való jelentkezés lehetőségét.

Egész iskolát megmozgató programok: Tevékenység Családi sportnap Iskolai sportnap Kerületi futónap Fővárosi és országos sportmegmozdulások

5.5.

Nevelési terv

Korosztály 1-6. osztály 1-13. osztály 1-13. évfolyam 1-13. évfolyam

Felelős osztályfőnökök, mk.vez. osztályfőnökök, mk.vez. testnevelők testnevelők

Határidő szeptember szeptember szeptember egész évben

Baleset megelőzési program

Tevékenység Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában.

Közlekedési eszközzel és közlekedési eszköz nélküli – szabályos közlekedés – elsajátítása, alkalmazásának fontossága.

Balesetmegelőzés az iskolán kívül, külső helyszíneken.

Balesetvédelem a szakórákon.

Módszer Baleset megelőzésére, felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. A közlekedés elmélete és gyakorlata. /Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési sza-bályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek./ Versenyeken, rajzpályázatokon való részvétel, Közlekedési Park látogatása, tesztek, feladatlapok. Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, sítáborok, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Kémia, fizika óra: a kísérletekhez szük-

Felelősök Osztályfőnökök – az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell.

Határidő Szeptember, első tanítási nap.

Osztályfőnökök

Szorgalmi évenként egy óra vagy szükség szerint.

Technika tanárok

Témaköröknek megfelelően.

Rajztanárok

Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan.

Osztályfőnökök Kísérőtanárok

Az aktualitásnak megfelelően.

Szaktanárok

Első tanórán, folyamatos

18


Elsősegélynyújtás oktatása.

Nevelési terv

séges anyagok és eszközök szak-szerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységeksé rülések nélküli végzése. Technika órákon: a munkafolyamatok szakszerű végzése Egészségtan modul Biológia tanárok keretében.

A modul anyagába építve.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003) A környezeti nevelési célkitűzései A környezeti nevelés színterei az iskolában:      

az összes tantárgy tanórai foglalkozásai tanórán kívüli tevékenységek hazai és nemzetközi együttműködések az iskola környezettudatos működése természettudományos napot szervezünk a felső és a gimnáziumi tagozaton jeles napokat rendezünk az alsó tagozaton

Tanórán kívüli tevékenységek 

Erdei iskola: Az élményközpontú tevékeny tanulás megvalósítása, valamint a humanista és környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása a célunk. Fontosnak tartjuk továbbá az új tanulási formák megjelenését, a természetre való ráhangolódást és a közösségépítést az erdei iskolában. A Budenzes erdei iskola hagyományos egységei: o A környék kultúrájának, o a környék természeti környezetének, o a természet és az ember viszonyának megfigyelése és feltérképezése.



Tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok megismerése.



Versenyek vetélkedők: természettudományi vetélkedő, tanulmányi versenyek, tisztasági verseny.



Az iskola szépítése: szemétgyűjtés, fásítás, növényültetés, dekoráció.



Gyűjtési akciók: papírgyűjtés, szárazelem, alumínium italdoboz, pet palack és műanyag kupak gyűjtése. 19


Nevelési terv



Jeles napok: A Víz Világnapja, a Föld Napja.



Múzeumlátogatások: A Természettudományi Múzeum és a Csodák Palotájának rendszeres látogatása. Állatkerti és botanikus kerti séták.



Ismeretterjesztő előadások: Rendszeres élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk.



Üzem és gyárlátogatás: Lehetőség szerint szervezünk a tananyaghoz illeszkedő témájú gyárlátogatásokat (üveggyár, porcelángyár, kólagyár, vízművek, szennyvíztisztító, szeméttelep, hulladékégető, stb.).

meteorológiai,

ásvány-

és

kőzettani,

Hazai és nemzetközi együttműködések 

Civil szervezetekkel,



Önkormányzattal, polgármesteri hivatallal,



Környezetvédelmi hivatalokkal, felügyelőségekkel,



Vállalkozókkal: papírgyűjtés, alumínium italdoboz és tintapatron gyűjtése során.

Az iskola környezettudatos működése 

Az iskolai étkeztetés (élelmiszerbiztonság, háztartási zsiradék)



Az iskolai büfé (az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem)



Vegyszerek az iskolában (kémia, fizika, biológia szertár veszélyes anyagai, takarító szerek, tollak, festékek)



Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása)



Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel) Tevékenység

Az iskolai étkeztetés környezettudatos működtetése Az iskolai büfé környezettudatos működtetése Az iskola tisztaságá-nak környezettudatos működtetése Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezet-tudatosság Az iskola energiahasználatának környezettudatossága

Megvalósulás

Időpont

Élelmiszerbiztonsági előírások betartása, háztartási zsiradék elszállítása HACCP Az iskolai büfé rendszeres ellenőrzése az egészséges táplálkozás és a fogyasztóvédelmi szempontok alapján A tantermek tisztántartása, a szemetelés csökkentése, Tisztasági Nap, Szemétszedő akciók szervezése. A kémia, fizika és biológia szertárok, a takarítószerek és festékek, vegyszerek nyilvántartása és biztonságos kezelése. Takarékoskodunk a vízzel, villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására

20

Felelős

folyamatos

igazgató

folyamatos

DÖK, tanárok, igazgató

alkalmi és folyamatos

osztályfőnökök, szaktanárok, takarítók, igazgatóhelyettesek

folyamatos

takarítók szaktanárok igazgató

folyamatos

takarítók szaktanárok igazgató


Nevelési terv

Az elektronikus adatátadás, adatkezelés törvényi és erkölcsi kérdéseiről

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösséghez való viszonyrendszer fejlesztése:    

szociális kommunikációs képesség fejlesztése /kötődés, empátia, segítségnyújtás/ csoportlétre, szervezeti létre való képességfejlesztés /közösségi nevelés/ érdekérvényesítési, együttműködési, versenyzési képesség fejlesztés magatartás fejlesztése, melynek legmagasabb rendű eleme: a jellem. A jellemfejlesztés az erkölcsi nevelés területein realizálódik, mint: - munkaszeretet, - segítőkészség, - morális szokások, cselekvések, - szokásrendek, - szükségletek fejlesztése.

Az erkölcsi nevelésben kiemelkedő szerepe van a személyi/személyes példának, tanári attitűdnek. A személyiségfejlesztésben fontos a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Fejlesztendő személyes motívumok:  önkiszolgálási motívumok /biológiai szükségletek, komfortszükségletek, mozgásszükségletek/  önvédelmi motívumok /egészséges életmód, konfliktuskezelés/  szuverenitás motívuma /önálló döntésre, cselekvésre, tevékenységre való vágy/  önbecsülés, önbizalom motívuma /önmegismerés, önfejlesztés pályaválasztás, felnőtté válás/ A tanulói személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a színes és sokoldalú iskolai élet, ahol a tanulásnak, a játéknak, a munkának egyformán tere van. E sokféle tevékenységgel járul hozzá az iskola a gyermekek életmódjának, szokásainak, motiváltságainak alakításához. A közösségfejlesztés céljai Pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek, pl. osztályok, és nagyobb – pl. évfolyamok, alsó, felső és gimnáziumi tagozat, és az egész iskola tanulóiból álló – közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése. A közösség tagjaiban alakuljon ki, fejlődjön az elfogadás, a tolerancia, az empátia a sajátos nevelésű tanulók iránt. Az együtt nevelés során tanulóinknak lehetőséget nyújtunk a másság megismerésére, elfogadására, a megfelelő segítségnyújtás módjainak megtapasztalására. A közösségi lét jelentsen biztonságot, állandóságot, az iskola ethosza sugározzon szeretetet és bizalmat minden tagja felé. A közösség tagjainak együttműködésével hozzon létre értékeket, teremtsen hagyományt és ápolja is azt. Pl. tanulmányi és egyéb (pl. tisztasági, hulladékgyűjtés, környezetvédelmi) versenyek,

21


Nevelési terv

megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, rendezvények, pl. Budenz-nap, Mikulás, karácsony, sportnap, Európa-nap, Fordított nap, szalagavató bál, ballagás, színházi előadások megtekintése, múzeumlátogatás. Célunk, hogy a közösségi célokért tenni akaró, aktív gyerekekből álló, demokratikus elvek alapján működő közösségeket hozzunk létre. Olyan közösségeket, amelyek tagjai ismerik és betartják az iskolai szabályokat, pl. a házirendet. Magukénak vallják az iskola értékrendjét. Óvják az iskola berendezéseit, eszközeit. Célunk, hogy alakítsuk ki tanulóinkban az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatukat. Olyan osztályközösségeket fejlesszünk, ahol a gyerekek tisztelik társaikat és a felnőtteket, elismerik egymás eredményeit. Elfogadják és tisztelik egymás személyiségét, toleránsak a problémával küzdő társaikkal szemben, segítik őket a nehézségek leküzdésében, az esetleges kudarcok elviselésében. A közösségfejlesztés területe még az iskola honlapja is, ahol a tanárok, tanulók (jelszóval védett) adattartalmakat cserélhetnek, tájékozódatnak a közösség legfontosabb eredményeiről, eseményeiről. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alkalmazási terület: az iskola valamennyi tanulója (1-1. évfolyam). Tevékenység Az általános iskolába lépő 1. osztályok beindítása, közösségük kialakítása 9. osztályok beindítása, közösséggé szervezése Az iskolai szabályok – házirend – betartása, a Budenz értékrendjének belsővé válása „Együttes” élmény, hagyományok teremtése, ápolása

Módszer Szokásrendszer kialakítása

Felelős Tanítók

Határidő 1. félév + folyamatos

Megfigyelés, közösségi célok, tervek meghatározása

Osztályfőnökök

1. félév

A házirend ismertetése, a nevelési helyzetek elemzése, értékelése. Példamutatás.

Pedagógusok

Tanév elején + folyamatosan

Iskolavezetés, munkaközösség vezetők, pedagógusok

Munkatervben meghatározott időpontban

Tanulmányi, művészeti, környezetvédelmi, sportversenyek. Ünnepségek, rendezvények: Mikulás, karácsony, téli vásár, szalagavató bál, farsang, fordított nap, ballagás. Budenz-napok. Színház-, mozi-, koncert-, múzeumlátogatás. Erdei iskola, gólyatábor, tanulmányi kirándulás. Közösen létrehozott

22

Osztályfőnökök Osztályfőnökök

Félévente min.1, folyamatos Munkatervben meghatározott időpontban.


Nevelési terv

webtartalmak.

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzése.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Osztályfőnöki órák tartalma, témakörök 5. osztály Közösség  A közösség céljai, feladatai az új tanévben, a felső tagozatba lépve; a közösség tevékenységeinek tervezése, szervezése.  A közösség fejlődésének értékelése, új feladatok kitűzése, feladatvállalás.  Új szabályok a felső tagozaton.  A személyiség helye a közösségben.  A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet, szeretet, őszinteség, segítőkészség.

23


Nevelési terv

Együttműködés  A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet, szeretet, őszinteség, segítőkészség.  A tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása.  Felelős döntések meghozatala, problémamegoldás.  Segítő magatartás kialakítása, empátia. Önismeret  Az önismeret mint a társas kapcsolati kultúra alapja  Az önismeret fejlesztése, a reális énkép fokozatos kialakulása.  Eszménykép, példakép. Nyitottság és kíváncsiság.  Érzelmeink hiteles kifejezése. Tanulás és munka  A helyes tanulási módszerek.  A könyvtár és más információforrások.  Érdeklődési körök.  A tanulás eredményességének feltételei, a kötelezettség tudata.  Új tanulásszervezési formák a felső tagozatban. Pályaorientáció  Érdeklődési körök  A munka világa  Szorgalom és tehetség Helyünk a világban  Nemzeti jelképeink.  A magyar kultúra nagy alakjai, példaértékű cselekedetek.  Ünnepeink; ünnepi dekoráció készítése; az ünnepek tartalma, jelentősége.  Otthon, lakóhely, szülőföld, haza. Egészségvédelem  Egészséges étrend, napirend kialakítása.  Betegségek, hátrányok.  Személyi higiénia; testkultúra testedzés, pihenés, öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk.  Káros szenvedélyek. Balesetvédelem  A balesetek elkerülése; a közlekedés legfontosabb szabályai. Szabadidő  A szabadidő helyes eltöltése. 6. osztály Közösség  A közösség feladatai az új tanévben.  A nemek különbözősége a közösségben.  Az én elhelyezése a közösségben.  Az önmagáért és egymásért felelős közösség.

24


Nevelési terv

Együttműködés  Az együttes tevékenységben való részvétel képességének kibontakoztatása.  A humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei: alkalmazkodás, tolerancia, lelkiismeretesség, őszinteség, a tulajdon tisztelete.  Az elemi udvariassági szabályok.  Az önzés és önzetlenség közötti különbség. Önismeret  A kamaszkori változások.  A pozitív én bemutatása a társaknak.  Elfogadás és elutasítás.  Az önismeret szerepe az iskola- és pályaválasztásban. Tanulás és munka  A gazdaságos és értelmes tanulás jellemzői.  Az egyéni tanulás hibái, leküzdésük módja.  Az önellenőrzés és önértékelés fejlesztése.  Tervezés, időbeosztás. Pályaorientáció  Az egyéni érdeklődés felismertetése, elmélyítése.  Foglalkozások ismerete, a szülők foglalkozása.  ,,Divatos” szakmák, a média hatásai a pályaorientációban.  A tudás szerepe, értéke. Helyünk a világban  Nevezetes évfordulók, események hazánkban és a világban.  Családi és állami ünnepeink.  Hazánk természeti kincsei, ezek védelme.  Lakóhelyünk történelme, nevezetességei, híres személyiségei. Egészségvédelem  Testi-lelki egészség a kamaszkorban.  A serdülők biológiai és higiéniai problémái.  Környezet és életmód.  Káros szenvedélyek, ellenállási stratégiák. Balesetvédelem, bűnmegelőzés  Az internethasználat veszélyei.  Vagyonvédelem. Szabadidő  A mozgás, a sport szerepe.  Társas kapcsolatok a pubertás korban.  A kortársi csoportok felértékelődött szerepe, felelőssége.  Tartalmas és egészséges szabadidős programok. 7. osztály Közösség  A közösség tervei, feladatai az új tanévben  A csoportlét jellemzői

25

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium  

Nevelési terv

A közösség fejlődésének vizsgálata, értékelése Nagyobb felelősség az iskolaközösségben

Együttműködés  Felelősségvállalás, önkéntesség  Az együttes tevékenységben való részvétel képességének további fejlesztése  Aktivitás, kezdeményezőkészség  Bizalom, megértés és tisztelet Önismeret  Az önmegfigyelés és mások véleményének hasznosítása  Az ideális énkép  Az ösztönzés és tudatos cselekvés közötti különbség  Önálló véleményalkotás, véleményformálás, érvelés és vitakultúra Tanulás és munka  Munkafegyelem, pontosság, teljesítményre orientáltság  Kreativitás a tanulásban és a munkában  Kérdezés és magyarázatkeresés a megismerésben  A kitartás és tartós erőfeszítés szerepe Pályaorientáció  A család pályaválasztási elképzelései  Érdeklődési körök és pályaelképzelések összefüggései  A reális elképzelések, lehetőségek  Önkéntes és segítő magatartás társadalmi célú munkában Helyünk a világban  A magyar kulturális örökség  Lakóhelyünk természeti, gazdasági és kulturális környezete  A múlt és jelen nagy magyar művészei, tudósai  Kiváló magyar sporteredmények, példaértékű teljesítmények Egészségvédelem  A betegségek megelőzésének fontos szabályai  A droghasználat romboló hatásai, prevenció  Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban, öltözködéskultúra  Szexuális felvilágosítás Balesetvédelem Szabadidő  A társas és baráti együttlét keretei  A család funkciói: érzelmi védettség, nevelés, gazdálkodás  Kreativitás a szabadidő tartalmas és értékelvű eltöltésében  Médiatudatosság, értelmező, kritikai beállítódás 8. osztály Közösség  Új célok és feladatok az általános iskola utolsó évfolyamán  Értékelés, önértékelés

26


Nevelési terv

Társas ,,mezők” az osztályban Az együttélés szabályainak további tudatosítása, mélyítése

Együttműködés  Konfliktuskezelési technikák megismerése, gyakorlása  A kompromisszum- és kooperációs készség alakítása  Feszültségek, agresszivitás és gátló indulatok kezelése  A konfliktus- és kudarctűrés képessége Önismeret  Az önfejlesztés segítői: önkritika, reális énkép  Egészséges ambíció és akarat  A gátlások leküzdése  Önuralom, önérzet Tanulás és munka  Az önálló ismeretszerzés képességének további fejlesztése  Felkészülés a középiskolai tanulmányokra  Az ismeretek szilárdságának biztosítása rendszeres ismétléssel  Egészséges versenyszellem a közös munkában Pályaorientáció  Tájékozódás az iskolaválasztás kérdésében  A továbbtanulás, szakmatanulás lehetőségei, korlátai  Képek a munka világából  Megjelenés, fellépés a felvételin Helyünk a világban  Erőforrásaink tudatos és takarékos használata  A természeti kincseink és műemlékeink védelme, megbecsülése  Közös erkölcsi és anyagi értékeink  Gyermekjogok, a gyermekek helyzete hazánkban és a nagyvilágban Egészségvédelem  A szexualitás kérdései a kamaszkorban  A káros szenvedélyek megelőzésének további tudatosítása  A harmonikus ember és környezete, a testi-lelki környezet összefüggései, kölcsönhatásai  Az egészséges életmódra való törekvés a mindennapokban Balesetvédelem Szabadidő  A megfelelő szülő-gyermek kapcsolat  Az aktív és passzív pihenés harmonikus arányai  A szabadidős tevékenységek bővítésének lehetőségei  Helyes gazdálkodás idővel és pénzzel 9. évfolyam Közösség  Új célok és feladatok a középiskolai évfolyamon  Az egyén helyzete az új közösségben, aktivitás, önkéntesség, felelősségvállalás

27


Nevelési terv

Közösségépítő módszerek, technikák A diákok kötelezettségeinek és jogainak tudatosítása

Együttműködés  Az együttélés és együttműködés szabályai  A társas kapcsolatok jellegzetes formái  A legfontosabb érzelmi-etikai normák  Egymás jogainak, méltóságának tisztelete az osztály- és iskolaközösségben Önismeret  Adottságok, érdeklődési körök  Az önfejlesztés, önképzés igénye  Intellektuális, esztétikai szükségletek  Fejlődésünk, sorsunk alakításának lehetőségei Tanulás és munka  Értelmes, gazdaságos és eredményes tanulás a középiskolában  Új tanulási módszerek, tanulásszervezési eljárások  A motiváció szerepe a tanulásban  Egészséges versenyszellem a tanulás és munka világában Pályaorientáció  Az érdeklődési körök megismerése, elmélyítése  Célok és erőfeszítések  Felelősség az értékteremtő munka világában  A nyári munkavállalás szerepe, lehetőségei Helyünk a világban  Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai  Jeles magyar történelmi személyiségek  Kiváló magyar tudósok, művészek, sportolók  Lakóhelyünk természeti, kulturális értékei 10. évfolyam Közösség  Közösségi szabályok  Valóságos és virtuális közösségek  Digitális nemzedék-problémafelvetés  Net-generáció Együttműködés  Kortárs segítő kapcsolatrendszer kialakítása  A játék szerepe a közösségben, a közösség alakításában  Agresszió  A kommunikáció szerepe az együttműködésben Önismeret  A konstruktivista filozófia a nevelésben  Irodalmi példák feldolgozása  Önismereti kérdőív kitöltése

28


Nevelési terv

Tanulás és munka  Tanulási módszertan  Tanulási technikák megismerése  Vázlatkészítés gyakorlása  Lényegkiemelés  Olvasási szokások Pályaorientáció  Érdeklődési körök megismerése  Szülők konferenciája – szervezés  A felsőoktatás szerkezetének megismerése  Továbbtanulási irányok kialakítása Helyünk a világban  Globalizáció  Az Európai Unió – ismeretek, tájékoztatás 11. évfolyam Közösség  Az osztály c. film megtekintése  Filmelemzés  Digitális „közösségek”  Család, iskola, lakóhely, ország Együttműködés  Vitakultúra fejlesztése disputa játékkal  Környezetünk védelme Önismeret  Személyiségelméletek  Önmeghatározás, céltudatosság  Információkezelés Tanulás és munka  Gazdasági ismeretek  Lássuk, miből élünk! Háztartásunk Pályaorientáció  Kiállítás megtekintése  Önéletrajz, állásinterjú, szerződéskötés, hivatalos stílus 12. évfolyam Közösség  Normakövető magatartás  Az állam szabályozó szerepe; jogi ismeretek  A munkavállalók alapvető jogai és ismeretei Együttműködés  EU ismeretek  „Embermesék” – feldolgozása 29


Nevelési terv

Önismeret  Prevenció: drog, alkohol  Testi és lelki egészség Tanulás és munka  Információk tárolása,  IKT eszközök használata Pályaorientáció  Az életen át tartó tanulás tervezése  Ismert felnőttek pályaképe  Felsőoktatási tájékoztató  Közép vagy emelt szint? „Tegyünk együtt a biztonságunkért” projekt 1-12. évfolyamig Témakörök: 1. Rendőrök az állampolgárok biztonságáért • A rendőrség munkájának megismerése • Az állampolgárok védelmében a nap 24 órájában. • Te is lehetsz rendőr. Továbbtanulási lehetőségek. • A járőrök munkája. 2. Az otthonok vagyonvédelme, összefüggése a személyes biztonsággal. • Személyes tárgyaink, közös értékeink megóvása. • Figyelmeztető jelek a kaputól a lakásig. • A betöréses lopások megelőzése. • Tennivalók nyaralás előtt, után és közben. 3. Vagyonvédelmi kitekintés. • Vagyonvédelem az iskolában, az iskolán kívül • Közterületek vagyonvédelme • Környezetvédelmi őrjárat. Vegyünk részt tevékenyen környezetünk védelmében 4. Bűnözővé válás folyamatának és az áldozattá válás körülményeinek tisztázása a bűncselekmények tükrében • A fiatalok körében elkövetett bűncselekmények, illetve ezek megelőzése • A gyermek- és fiatalkorúak büntethetőségi rendszere. • A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések 5. Csoportos bűnözés • Barátokkal a csoportos bűnözés ellen. Két választás: barát vagy bandatagok. • Sztárok a csapatban. • Negatív hatások felismerése, elkerülése, visszautasítása. • A szabadidő helyes eltöltése 6. Fiúk és lányok helyes kapcsolata • A szexuális bűncselekmények: szerelem nélkül, prostitúció, AIDS. • A nemi érettség. • A szexuális és egyéb bűncselekmények előzményei és következményei. 7. Káros szenvedélyek • A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás

30


Nevelési terv

• Droghálóban. A drogfogyasztás következményei az egyén és közösség szempontjából. • A kábítószer fogyasztás kapcsolata a bűnözéssel és az erőszakos cselekményekkel. • A drogfogyasztás jogi háttere. 8. Közlekedés és biztonság • Kerékpárral az utakon • Segédmotorral az utakon. • Száguldó motorok. • A közlekedés szabályai. • Közlekedési táblák és útjelzések. • A szabályok gyakorlása.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE A) Különleges bánásmódot igénylő gyerekek Alapelvek: Intézményünk minőség-szemléletének alapelve: az emberi oldal, esélyegyenlőség, önmegvalósítás, azaz a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának lehetősége és szabadsága. Az iskolai tevékenységrendszerünk olyan pedagógiai-pszichológiai folyamat, amely során valaki a korábbinál autonómabb, spontánabb, önmagában szilárdabban bízó emberré válik. A diák annak élményét élheti át, hogy azonos lehet saját értékével. Az integráció előkésztő szakaszában mindezek az értékek már megjelennek, de teljes valójában az inkluzív oktatás tudja a fenti elképzeléseket megvalósítani. Iskolánk részt vesz abban a folyamatban, amely a többségi társadalom toleranciáját, segítőkészségét fejleszti, s egyben a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációját segíti. Célunk: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes iskolai pályafutását kívánjuk elősegíteni, miközben tanulóinknak lehetőséget nyújtunk a másság megismerésére, elfogadására, a megfelelő segítségnyújtás módjainak megtapasztalására. Az SNI tanulók iskolai integrációjának célja, hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A tanulók nevelése, oktatása heterogén csoportokban történik, így nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. Feladatok: Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs1, rehabilitációs szemléletet kívánjuk érvényesíteni, és speciális módszertani eljárásokat kívánunk alkalmazni. Nyitott tanítási-tanulási folyamatok megvalósítására törekszünk, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Az SNI tanulók jellemzői, a fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai

31


Nevelési terv

Iskolánkban az alapító okiratban meghatározott típusú sajátos nevelési igényű tanulókat fogadunk: 

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók; diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,  Beszédfogyatékos tanulók,  Autisztikus tanulók. 1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók Általános jellemzők: A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályok jelentkezhetnek, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. 2. Diszlexia, diszgráfia

32


Nevelési terv

Általános jellemzők: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. (Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával.) Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 3. Diszkalkulia Általános jellemzők: A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás.

33


Nevelési terv

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 4. A beszédfogyatékos tanuló Általános jellemzők: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél (veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében) jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. Alapelvek: A beszédfogyatékos tanulók nevelésének, oktatásának, fejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A kommunikációs képesség tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen, annak érdekében, hogy a tanulók beszédsérülésüket kompenzálva, lehetőségeikhez mérten meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában – a tanuló állapotának megfelelően – biztosítani kell a fejlődést legjobban elősegítő környezetet, a megfelelő segédeszközöket és terápiákat. Célok: A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

34


Nevelési terv

A nevelés, oktatás során a beszéd sérüléséből adódó hátrányokat messzemenően figyelembe kell venni, és a tanuló széleskörű kommunikációját kell fejleszteni mind a tantárgyi, mind a szociális képességek fejlődése érdekében. Feladatok: Általános, korszerű alapműveltség nyújtása – figyelembe véve a speciális követelményeket. A speciálisan jelentkező, a sérülésből és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek szerint kell meghatározni. Külön gondot fordítunk arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon sérüléséből adódó, gyengébb kommunikációs kompetenciájából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Logopédus közreműködésével kell meghatározni a tanuló tervszerű fejlesztését, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A NAT alkalmazása: Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 5. Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei Általános jellemzők: Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest

35


Nevelési terv

károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Célok: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. Feladatok: A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). A NAT alkalmazása: Az autisztikus tanulók oktatása a NAT műveltségterületeit követi. Valamennyi műveltségterületet átszövik a habilitációs tartalmak. A tantervi tartalmak specifikus módosításokkal alkalmazhatók. A különböző sérüléseket az Irányelv javaslata szerint kell fejleszteni. Énkép, önismeret Az autisztikus tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Hon- és népismeret Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autisztikus tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az autisztikus tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. A sajátos

36


Nevelési terv

érdeklődési körök (pl. térképek, közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a terület ismeretanyagához. Környezeti nevelés A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. Információs és kommunikációs kultúra Elsődleges cél a kölcsönös, hatékony, közérthető kommunikáció kialakítása. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben nagy szerepet kapnak a vizuális eszközrendszerek. Az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi és lelki egészség A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami fontos az egészség megőrzése szempontjából. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát választhasson. Az együttnevelésben résztvevő integrált SNI tanuló sajátos nevelési igényéből következő feltételek biztosítása: A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az integrált osztályokban tanító pedagógusok a tantárgyi programok kialakításakor figyelembe veszik. Az SNI tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével osztályonként maximum két fő integrálása javasolt. Személyi feltételek biztosítása: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok alkalmazására és kinevelésére törekszünk, akik a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;

37


Nevelési terv

b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; e) alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba; g) értékelés: a tanuló teljesítményének értékelése során figyelembe vesszük a tanuló meglévő képességeit, erőfeszítéseit, motivációját. 1-6. évfolyamig a szakvélemény alapján szöveges értékeléssel, 7-13. évfolyamig a szakvélemények alapján érdemjegyekkel. Az integrált nevelés megvalósítása során igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az általuk biztosított gyógypedagógiai tanár/terapeuta közreműködése elengedhetetlen. Tárgyi feltételek biztosítása: Fontos a kreativitást, értelmi képességeket fejlesztő játékok, fejlesztő feladatsorok, számítógépes fejlesztő programok, az egyidejű, változatos tanulói tevékenységet lehetővé tevő eszközök beszerzése, a differenciált tanulás során az alkalmazásuk. A sajátos nevelési igény típusához, súlyossági fokához, az egyénhez igazított tanulási környezet kialakítása feltétele a sikeres iskolai munkának. Két fejlesztő helyiség kialakítása szükséges, ahol egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Egy másik terem – a tornaszoba – a szenzoros integrációt szolgáló fejlesztések helyszíne is. A speciális mozgásos, játékos feladatok kissé nagyobb teret igényelnek, ahol az idegrendszer fejlődésének aktuális integrációs szintjeit figyelembe véve folynak a terápiák, pl.: alapozó vagy Aires terápia, szenzoros fejlesztés stb. A tanterem berendezésekor törekedni kell a tér többfunkciós berendezésére. Lehetőség szerint álljon rendelkezésre a kiscsoportos, egyéni foglalkozásokhoz a tantermen belül tér. Szerencsés, ha a taneszközök minden tanuló számára elérhető, szabad polcon vannak, ezzel is segítve az önálló tanulást. Együttműködések, felelősségek Célunk: Integrált nevelés csak a különböző szakemberek (iskolánk pedagógusai, gyógypedagógusok, egyéb speciális szakemberek) együttműködése keretében lehetséges, ezért tervezett és tudatos kapcsolatépítésre törekszünk. Az osztályfőnök feladatai:

38


Nevelési terv

Az integrált tanulóval kapcsolatos összes tevékenység koordinálásáért az osztályvezető/ osztályfőnök a felelős. Ő vezeti azt a teamet, amelynek tagjai:    

az integrációban résztvevő tanulóval kapcsolatban álló pedagógusok, a fejlesztésben résztvevő gyógypedagógus/ok, esetenként a gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus.

A team feladata, hogy az osztályfőnök és gyógypedagógus segítségével megismerjék a tanuló sajátos nevelési igényét: ennek megfelelően alakítsák ki tantárgyi, foglalkozási, fejlesztési programjaikat, válasszák ki a megfelelő módszereket, melyek az adott tanulói közösség – benne az integrált tanuló – számára a leghatékonyabbak. Együtt alakítják ki a személyre szabott követelményeket, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát. Közösen értékelik a tanuló eredményeit, és korrigálják a tervezést, vagy további feladatokat határoznak meg. Kapcsolatot tart a szülővel, ebben legfőbb partnere a gyógypedagógus, de a team többi tagját is bevonja, ha szükséges. Adott problémára az érintettek bevonásával esetmegbeszélő csoportot szervez. Az igazgatóhelyettes feladata a kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Áthelyező és Rehabilitációs Bizottsággal, a kontrollvizsgálatok időpontjának jelzése, a különféle speciális szakemberekkel, gyermekvédelmi felelőssel, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival való együttműködés. Ő felel az integrált tanulóval kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért, miközben figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére. A tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon (Tü.356 r.sz. )dokumentálja.(2/2005. (III.1) OM r.) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a sajátos nevelési igényű tanulók külön figyelemmel kisérése, mert az ilyen gyerekeket nevelő családok a szokásos problémákon kívül gyakrabban küszködnek a mentális, mentálhigiénés problémákkal és szociális hátrányokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős támogatja az osztályfőnököt a családgondozásban, szükség esetén tartja a kapcsolatot a Gyerekjóléti Szolgálattal és figyelemmel kíséri, hogy a tanulók illetve szüleik ismerik-e a számukra járó különleges juttatások rendszerét, szükség szerint megismerteti azokat. Az iskola nevelőtestületének közös felelőssége, hogy hitelességével, magatartásával, kommunikációjával, ismereteinek fejlesztésével és módszertani repertoárjának szélesítésével, tervezett és tudatos együttműködéssel sikeressé tegye a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját, segítve ezzel társadalmi szocializációját, valamint a tanulóközösség befogadó attitűdjét, amely végső soron egy befogadóbb társadalom kialakulásához vezet. Munkánkat az integráció területén akkor tekintjük sikeresnek, ha a hozzánk helyezett sajátos nevelési igényű tanulók a mi iskolánkban fejezik be a 8. osztályt és a középiskolát.

39


Nevelési terv

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára érvényben lévő támogatások, lehetőségek A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a Gyermekvédelmi törvény különleges juttatásokat biztosít, pl. kedvezményes az élelmezésük (Gyermekvédelmi Törvény 148.§), ingyenes számukra a tankönyvellátás, a családokat több szociális kedvezmény és juttatás illeti meg: Gyermekvédelmi Törvény 15.§, (felemelt családi pótlék, útiköltség térítés, meghosszabbított GYES stb.) A sajátos nevelési igényű tanuló utazási költségtámogatásban is részesül, amelyet a Ktv. 120.§(2)-(4) bekezdése szabályoz. Az utazó pedagógus igénybe vételét pedig a Ktv. 122.§ (11) bekezdése határozza meg. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. (Ktv. 11. § (1) n) Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.(Ktv. 70.§ (7)) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. (Ktv. 50.§ b) A sajátos nevelési igényű gyermeknek/tanulónak lehetősége van egyes tantárgy részei vagy egyes tantárgyakból az iskolai értékelés, minősítés alól történő felmentésre, ilyenkor az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. (Ktv. 30.§ (9)) Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. (Ktv. 69.§ (2).) A részképesség-zavarokkal küzdők számára több fejlesztési területen is felhasználhatóak IKT eszközök. A differenciált fejlesztéséhez, a teljesítménymérések nyomon követéséhez, amelyek segítnek felismerni a gyermekek fejlődésének elakadási pontjait, hogy lehessen módjuk a korrigálásra. A figyelemfejlesztés, a pontos és gyors megfigyelés készségének gyakorlása, a memória fejlesztése is támogatható IKT eszközökkel. Az olvasás fejlesztésére alkalmas pl. a „Beszédmester” szoftver használata, mely az Oktatási Minisztérium támogatásával egy IKTA projekt keretében elkészült számítógéppel segített beszédjavítás-terápiára és olvasásfejlesztésre alkalmas eszköz. 9 Hasonlóképp a szövegértési képesség fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat részben IKT eszközökkel (tanulói laptop, Classmate PC) történő elvégeztetése is lehetőséget ad a differenciálásra. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.(Ktv. 6.§ (3))

9

http://www.inf.u-szeged.hu/beszedmester/

40


Nevelési terv

B) Kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás A képességfejlesztés az iskola minden pedagógusa számára állandó és szükséges feladat. Tanáraink különös hangsúlyt fektetnek a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra, amennyiben erre nincs lehetőség az iskola keretein belül, a valamiben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóinkat oda irányítjuk, ahol a tehetségüknek, képességüknek a legmegfelelőbb fejlesztést, foglalkozást kapják. 1. A tehetség felismerése Kognitív jellemzők:  szimbólumok és szimbólumrendszerek használata,  koncentráció kapacitás,  szokatlanul jó memória,  korai érdeklődés,  önálló tanulásra való hajlam,  sokrétű érdeklődés,  kreativitás. Affektív jellemzői:  fejlett igazságérzet,  humorérzék,  érzelmi intenzitás,  maximalizmus,  sok energia,  kötődés. 2. A tehetséggondozás terei:  bontott csoportos nyelvoktatás (tudásszint felmérése után)  emelt szintű nyelvoktatás 5-12. évf.  emelt óraszámú matematika, magyar nyelv és irodalom órák 11-12. évfolyamon,  tanulmányi versenyek 3-12. évf.,  fakultációs órák 10-12. évf. 3. A tehetségek azonosítása: tesztekkel az iskola által kidolgozott mérőeszközökkel. 4. A tehetséges tanulók fejlesztése: Fejlesztési ütemterv kidolgozása, sajátos értékelési rendszer kialakítása. A tehetséges tanulók mellé mentor kijelölése. 5. Állandó továbbképzés szervezése; a tehetségpontokkal való kapcsolatfelvétel. 6. IKT-kreativitás, kritikai gondolkodás, stb. Webes felületen való komm. lehetőség. C) Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók Osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, valamint az iskola pszichológusának együttműködése során kiemelt nevelési környezet kialakítása a tanuló megsegítésére. Pályázati lehetőségek kihasználása, kortárs segítők bevonása.

41


Nevelési terv

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Csak akkor lehet eredményes, ha a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, és ennek kapcsán szoros együttműködés alakul ki valamennyi résztvevő között. A gyermekvédelemnek alapvetően két nagy területe van: I. Az egyik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés. Környezetünkben a veszélyeztetésnek és a hátrányos helyzet kialakulásának többféle formája jelenik meg. Családok szétesése, alacsony kereset, munkanélkülivé válás, a nagy családról való gondoskodás terhe, érzelmi, erkölcsi elhagyottság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, magatartászavarok. Minden gyermek és család egyéni bánásmódot igényel, csak úgy lehetünk sikeresek, ha erre rátalálunk. II. A másik terület az intézmény valamennyi tanulóját érintő preventív és felvilágosító tevékenység. Ez akkor lesz hatásos, ha az ártalmak és veszélyek bemutatásával párhuzamosan felvértezzük tanulóinkat a védekezési lehetőségekkel. Hasznos tevékenységek, tartalmas életcélok felé irányítjuk figyelmüket.

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK A RENDJE A tanulóknak véleményezési jogköre van: -

az iskolai SZMSZ elfogadása előtt,

-

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatnak véleményezési jogköre van a tanulók szociális támogatásának elosztása során. Ezért a felsős és gimn. diák önkormányzati tagok 1-1 fővel képviselhetik magukat az elosztást kialakító bizottságban. A következő iskolai programok kialakítása előtt ki kell kérni diák önkormányzat véleményét: a diákságot érintő sport, kultúra- és szabadidős programok esetében. Részvételi jogok: A diákönkormányzat a fegyelmi bizottságba delegálhat képviselőt. A középiskolai szóbeli vizsgán a diákönkormányzat tagjai meghívott vendégként részt vehetnek a felvételi vizsgabizottságban.

42


Nevelési terv

A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI A diákok és pedagógusok A diák az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekről. Célunk: a diák a tanáraival, osztályfőnökével folyamatosan nyílt kommunikációt folytasson. A véleménynyilvánítás másik formája: a diákok saját kezdeményezésükre diákönkormányzatot hozzanak létre. A DÖK legfőbb célja: A felelősségteljes közéletiség kialakítása, a kötelezettségek és jogok összhangban történő gyakorlása. 

Feladatai: - érdekvédelem - kapcsolattartás az iskolai élet szereplőivel - diákprogramok szervezése - kapcsolattartás a kerületi, az országos DÖK-szervezetekkel



Tagjai: - az iskola diáksága /azonos a DÖK-kel/ - választott képviselőik útján fejezik ki véleményüket /felső-gimnázium 2-2 fő/osztály/



Működése: - választott vezetők /2/ - patronáló tanárok /2/



Tevékenysége: - aktuális, hosszútávú feladatok megbeszélése: - ülések havonta egyszer előre meghirdetett időpontban - szükség esetén rendkívüli ülés - alkalmazkodik a kerületi DÖK üléseihez, programjaihoz - továbbképzések



Programok: - fordított nap - iskolai ünnepségek /karácsony, Mikulás/ - iskolai rendezvények /farsang, gólyanap / - nyílt nap - kerületi nap /Prevenciós nap/ - országos rendezvények - teaház, kézműves műhely - évente közgyűlés

A szülők, pedagógusok A szülőket bevonjuk az iskolai feladatokba, programokba. Szívesen vesszük a szülők mindennemű támogatását. Fórumokat teremtünk számukra, ilyen pl. a Szülői Választmány. A szülők és tanárok rendszeresen találkoznak: 

szülői értekezlet évente három alkalommal /nyitó, félévi értékelő, záró / 43

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium     

Nevelési terv

fogadóórák /időpontjuk az év eleji programtervezetben / rendkívüli esetben előzetes egyeztetés alapján versenyeken, iskolai programokon / ilyen pl. az érettségi vizsga ünnepélyes zárása /. Szülői Választmány: létrehozása szülői kezdeményezés alapján (működése saját SZMSZ szerint) elégedettség-mérés a szülők körében (lsd.: Minőségirányítási program)

A szülők folyamatos, írásban történő tájékoztatására hivatott az iskolai levelezőlista, az iskola honlapja, az osztályok szüleinek levelező csoportjai és az e-napló.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ÉS A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEI a) Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár Az elnök felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. b) Tanulmányok alatti vizsgák az általános iskolai tagozaton Idegen nyelvi vizsga 8. osztály, I. félév vége Írásbeli vizsgarész Időpont: mindig decemberben, a téli szünetet megelőzően. Ideje: 45 perc Az írásbelit a hallás utáni feladattal kell kezdeni. Szóbeli vizsga Időpont: január első felében Felkészülési idő: 10 perc 2 részből áll: kötött téma képek alapján beszélgetés egy témáról Értékelés: írásbeli 43%-os teljesítmény alatt elégtelen szóbeli 43%-os teljesítmény alatt elégtelen 0 % - 43 % 44 % - 57 %

→1 →2

44

a két vizsgarész együttesen értékelve

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 58 % - 71 % 72 % - 85 % 86 % - 100 %

Nevelési terv

→3 →4 →5

A vizsgajegy 2 jegyet ér, azaz témazáró értékű. Vizsgabizottság: 3 fő c) Tanulmányok alatti vizsgák a gimnáziumi tagozaton Idegen nyelvi vizsga 9. osztály, I. félév vége Írásbeli vizsgarész Időpont: mindig decemberben, a téli szünet előtt. Ideje: 90 perc Az írásbelit a hallás utáni feladattal kell kezdeni. Szóbeli vizsgarész Időpont: mindig január első felében, a félévzárás előtt. Felkészülési idő: 10 perc 2 részből áll: kötött téma párbeszéd egy témáról adott kommunikációs helyzetben Értékelés írásbeli 50%-os teljesítmény alatt elégtelen szóbeli 50%-os teljesítmény alatt elégtelen 0 % - 50 % 51 % - 61 % 62 % - 74 % 75 % - 89 % 90 % - 100 % A vizsgajegy 3 jegyet ér. Vizsgabizottság: 3 fő

a két vizsgarész együttesen értékelve

→1 →2 →3 →4 →5

Kisérettségik: Céljai: - a tanulók felkészítése arra, hogy vizsgabizottság előtt, szóban tudjanak számot adni tudásukról, - a vizsgaszituáció megismerése - a vizsgára tanulás technikájának elsajátítása, a koncentráció, a szisztematikus tudás megerősítése - a tanulási folyamat rendszerességének fejlesztése - a 10. évfolyam befejező természettudományos tantárgyak komplex lezárása - a későbbi tanulmányok előkészítése - magyarból és matematikából emelt szintű vizsgát tehetnek azok a tanulók, akik emelt szinten- fakultációs órakeretben tanulják a matematika és a magyar tantárgyakat

45


Nevelési terv

Évfolyam

A vizsga ideje

A vizsga időtartama

A vizsga értékelése

Írásbeli és szóbeli

11.

Írásbeli: május eleje Szóbeli: június eleje

4 óra 15 perc

Háromszoros érték

Matematika

Írásbeli

10.

Május vége

3 óra


Történelem

Írásbeli és szóbeli

11.

Írásbeli: május eleje Szóbeli: június eleje

3 óra 10 perc


Biológiaföldrajz

Szóbeli

10.

Június

20 perc

Fizika-kémia

Szóbeli

10.

Június

20 perc

Tantárgyak

A vizsga részei

Magyar nyelv és irodalom


Ponthatárok: A középiskolai felvételi vizsga felvételi követelményei Központi írásbeli eredménye matematikából és magyar nyelv és irodalomból Szóbeli vizsga angol vagy német nyelvből. A szóbeli meghallgatás témakörei: Én és a családom; Lakás, lakóhely; Napirend; Szabadidő, hobbi; Étkezés, Étkezési szokások; Vásárlás; Iskola, Tantárgyak; Szórakozás (TV, rádió, mozi); Sport, Egészség, Öltözködés. 1. Egy tétel húzása, majd beszélgetés a témáról a kérdező tanárral. 2. Képek alapján történet elmondása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel. Értékelés: kommunikációs készség: nyelvhelyesség: szókincs: maximum pont

20 pont, 10 pont, 20 pont 50 pont

46


Nevelési terv

A KÜLSŐ VIZSGÁZÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE Tanulmányi eredmények

Az általános tantervű központi írásbeli eredményei

A szóbeli meghallgatás eredményei

7. osztályos év végi jegyek a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika idegen nyelv maximum: 25 pont

anyanyelv maximum: 50 pont

8. osztályos félévi jegyek a következő tantárgyakból:

matematika maximum: 50 pont

Szóbeli meghallgatás angol vagy német nyelvből. maximum: 50 pont

magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika idegen nyelv maximum: 25 pont Maximum: 50 pont

Maximum: 100 pont

Maximum: 50 pont

Maximális összpontszám: 200 pont Pontazonosság esetén a következő szempontokat határozzuk meg: halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, kerületi lakosok, testvére ide jár vagy itt tanult régebben.

Saját tanulóink felvételi eljárásrendje: A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium általános iskolai tagozatán tanuló nyolcadikos diákok a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytathatják tanulmányaikat a gimnáziumi tagozatom. A) Idegen nyelvből: – angolból vagy német nyelvből – a nyolcadikos félévi írásbeli és szóbeli belső vizsgán legalább 80%-os teljesítmény, továbbá a következő tantárgyakból minimum 70%-os teljesítmény esetén saját tanulónk felvételi nélkül folytathatja tanulmányaikat gimnáziumi tagozatunkon. Beszámítandó félévek: Tantárgyak: matematika magyar nyelv és irodalom történelem fizika kémia/biológia

7. év vége.

8. félév

Az egyes tantárgyak értékelési rendszerének megfelelő minimum 70% teljesítmény.

Erről a felvételi eljárás megkezdése előtt – legkésőbb január végéig – nyilatkozniuk kell.

47


Nevelési terv

B) Azokra a saját tanulókra, akiknek nincs meg a felvételi nélküli bejutáshoz a tantárgyi eredményük, a külsősökre vonatkozó felvételi eljárásrend érvényes. C) Azokra a diákokra, akiknek megvan a felvételi nélküli bejutáshoz az eredményük, de nem első helyen jelölték meg iskolánkat, ugyancsak a külsősökre vonatkozó eljárásrend érvényes avval a könnyítéssel, hogy a szóbeli alól mentesítjük, mivel a helyi félévi nyelvi vizsgán már bizonyították a megfelelő szintű nyelvtudásukat. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha -

kérelmére felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt,

-

engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

-

osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgyból a pedagógiai program helyi tantervében az adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga

48


Nevelési terv

Pótló vizsga akkor tehető, ha a vizsgázó neki fel nem róható okokból késik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A 20/2012. rend. 65. § (5) bekezdése szerint a tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére, a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel pótló vizsga esetén, ahol három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le,

-

a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie,

-

a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

49


Nevelési terv

-

a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre,

-

a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő,

-

a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja,

-

a felelet maximum 10 percet tarthat,

-

ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz,

-

két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet.

Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Alsó tagozatos átvétel esetén: Ha az általános iskolai a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket. További kérelmek elbírálási szempontjai: előnyben kell részesíteni  a testvéreket,  a saját dolgozó gyermekét,  kerületi lakosok gyermekét. Oldalági beiskolázás az alsó tagozaton: Írásbeli felmérő: magyar és matematika tantárgyból Szóbeli beszélgetés idegen nyelvből 2 próbanap az osztályban (beilleszkedés, csoportbeosztás, kooperáció) Felső tagozatos oldalági beiskolázás esetén: Írásbeli felmérő: szövegértés-szövegalkotás, helyesírás, matematika kompetenciák mérése Szóbeli: beszélgetés idegen nyelven (nyelvi szintfelmérés) Gimnáziumi tagozat oldalági beiskolázás esetén:

50


Nevelési terv

Írásbeli: magyar és matematika írásbeli kompetenciamérés; Szóbeli: és adott évfolyam tudásfelmérés magyar nyelv és irodalomból; idegen nyelv: szintfelmérő teszt, szóbeli kommunikáció egy adott témáról

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeret elsajátíttatásával az a célunk, hogy a tanulóink felismerjék azokat a szituációkat, amelyek során segítséget kell nyújtani a rászorulónak, fel tudják mérni, mi a legfontosabb teendő az adott helyzetben, és tevőlegesen is hozzá tudjon járulni, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig csökkentse a baleset, vagy a rosszullét következményeit, és lehetőleg megakadályozza a további egészségromlást. Arra törekszünk, hogy az elsősegély-nyújtási alapismereteket az alábbi módon sajátíthassák el a tanulóink: -

biológia órák keretén belül azon az évfolyamon, amelyen a tananyag a biológia, élettani alapokat megadja,

-

minden évben az Egészség-napon egészségügyi szakember által tartott bemutató során,

-

osztályfőnöki órákon az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével a 9. évfolyamokon,

-

testnevelés órákon,

-

lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy iskolánk pedagógusai közül minél többen végezzenek el megfelelő tanfolyamot a pedagógus továbbképzési rendszerén belül, és tudásukat tanórán kívüli keretben adják át a diákoknak,

-

felkészítjük a tanulóinkat a különböző elsősegély-nyújtó versenyekre.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELTÉTELEK Személyi feltételek A pedagógus szakképzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő, valamint a tanórák szakos ellátottsága is teljes. Az iskola a Továbbképzési tervének megfelelően támogatja az újabb vagy a magasabb szintű pedagógiai szakképesítés megszerzését célzó pedagógiai törekvéseket. Az iskolán belüli szakmai autonómiát biztosító munkaközösségek élén tapasztalt, szakmai tekintéllyel bíró pedagógusok állnak. Az iskolai szervezetben, mint középvezetők képezik az iskola vezetésének integráns részét. Tantestületünk átlagos életkora: 40 év Nő/férfi aránya: 8:2 A fluktuáció alacsony. A pályán eltöltött évek átlaga: 18 év.

51


Nevelési terv

Az SNI tanulók fejlesztését gyógypedagógusok látják el. A PSZSZ munkatársai a speciális feladatok arányában iskolánkban teljesítik feladatukat, továbbá az utazó gyógypedagógusok pedig a további speciális ellátást biztosítják. Feladatuk a törvényben előírt óraszámokban a tanulók egyéni fejlesztése, továbbá az iskolai fejlesztői csoportban való működés. Tárgyi feltételek A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 2 épületben található, melyekben összesen 25 tanulócsoport helyezhető el. Az iskola tantermeinek és egyéb helyiségeinek többsége az új épületben, 4 szinten található. Az iskola új épülete könnyűszerkezetes, a tantermek világosak, elrendezésük, nagyságuk kívánni valót hagy maga után. Minden szint rendelkezik mellékhelyiséggel. Az iskola rendelkezik tálalókonyhával és ebédlővel, melynek befogadóképessége 650 fő. Sajnos az iskola nem rendelkezik aulával. Általános tantermek: 25 darab Funkcionális, egyéb egységek, termek:            

könyvtárszoba, kémia-fizika előadó, két számítástechnika terem: 1. terem: 22 gép 2. terem: 18 gép (hálózati csatlakozással az Internetre) 9 db interaktív tábla, a tantermekben elérhető wifi hálózat, 15 tanári laptop két nyelvi terem, tornaterem fiú-lány öltözővel, kiépítve, udvar: itt található két műfüves pálya, játszótéri elemekkel kiépített rész, homokozó, technikaterem, 2 fejlesztő szoba: az SNI és a BMTZ tanulókkal való egyéni és kiscsoportos foglalkozások számára, 1 tornaszoba, amelyben a mozgásterápiás foglalkozások is beoszthatók.

Az épület jellegéből adódóan az emeleti szintekhez nagy terasz tartozik, mely tavasztól őszig nyitva van és a tanulók rendelkezésére áll. Az iskola felszereltsége megfelelő, rendelkezik a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében a nevelési – oktatási intézmények számára kötelező (minimális) eszközeivel és felszerelésével.

52


Nevelési terv

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK     

A pedagógiai program határozatlan időre érvényes. Átfogó felülvizsgálatára négyévente kerül sor. Ütemezésen kívüli módosításra a tantestület többségi döntése alapján, valamint a fenntartó kérésére kerül sor. A tantervek felülvizsgálata, előkészítése során a részterületek módosítására szükség lehet. A részterületek módosítására törvényi változás és tantestületi döntés alapján kerül sor.

Ezt a programot az iskola Szülői Választmányának és a Diákönkormányzat véleményének a kikérésével és az egészségnevelési program vonatkozásában az iskola egészségügyi szolgálat állásfoglalásával a tantestület 2013. március 25-én 59 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

.............................................................................. jegyzőkönyv vezető

..............................................................................

..............................................................................

hitelesítő

hitelesítő

..............................................................................

..............................................................................

Szülői Választmány elnöke

DÖK elnöke

53


Helyi tanterv

HELYI TANTERV

54


Helyi tanterv

ÓRATERVEK Óratervek Műveltségi területek

Tantárgyak


Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Idegen nyelv Matematika

Matematika Emberismeret

Ember a természetben Művészetek Informatika

Testnevelés, sport Alapóraszám Kötelező óraszám Kötelező óraszám tanulócsoportokra

A tantárgyak tartalma Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Vizuális nyelvoktatás 1-3. osztályig

Inegrált természetismeret Ének Rajz, vizuális Informatika

Testnevelés

Tánc és dráma (ön-és társ. ism. játékok). Életvitel Természetismeret és technika

Testnevelés, testi és lelki egészség

1. évfolyam

2. évfolyam

* 2013-tól az új

*csak a testn. vált.

7

7 2

3. évfolyam 7

2 4

4

1

1

1

2 1 2

2 1 2

2 1 2

3+2 22 24

3+2 22 2 24

60

40

Válkasztható óraszám Csoportbontás

6 6

55

2

4 4

7 2

4

4. évfolyam

2

Óraszám 28

0

1036

1

2 0 16

7 0 0

333 0 592

1

3

1

148

9 4 7 1,5

0 0 0 0

333 148 259 55,5

0 0 8

444 3052,5 3348,5

4

3 1 1 1,5

3 20 22

3 20,5 2 24,5

12 82,5 2 82,5

40

45

185

4 4

7

Összes óraszám

4 2

18 23


Helyi tanterv

Nem kötelező tanórai foglalkozás évfolyamra Sportkör

1

56

1

1

1

4


Helyi tanterv

Óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Műveltségi területek

Tantárgyak Tanulócsoportok száma





A tantárgyak tartalma

Magyar nyelv és irodalom Vizuális nyelvo. 13. osztályig

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

3

3

2

2

7

7 2

2 1

6

1

6

1

4

2 1

2 4

1 1

4

4

1

1

1

Környezetismeret Ének Rajz, vizuális

1 2 2

1 2 2

1 2 2

Informatika Életvitel és gyakorlat

1

1

1

Történelem Ember és társadalomismeret Erkölcstan Ember a természetben

Művészetek Informatika

Testnevelés, sport Alapóraszám NAT 8. § (3) Összes óra max. Összesen Az osztályok heti időkerete

Testnevelés

Mindennapos testnevelés

5 23

2

25

5 23

2 1 1

25 25

52

57

1

1 2 2

3 2 2

25

5 24

3 1 1

27

27 52

1

1

5 22

26 52

1

28 55

Óraszám

Összóraszám


Helyi tanterv

Óraterv – felső tagozat Műveltségi területek

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika

Tantárgyak Tanulócsoporto k száma Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika


Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma

Történelem (5. évf. honés népismeret) Tánc és dráma (ön- és Ember és társ. ism. játékok). társadalomismere Életvitel t Emberismeret (pályaorientáció). Etika A természettudományos tantárgyak integrációja Természetismer (6. évf. hon- és et népismeret) Fizika Biológia Biológia, egészségtan Ember a természetben Kémia 5., 6.o.-ban természetismerettel Földünk és integrált (hon és környezetünk Földrajz népismeret) Ének Ének-zene, tánc és dráma Rajz Mozgókép és Művészetek médiaismeret modul, önálló tantárgy Életvitel: információ; Rendszer: könyvtár, Informatika Informatika tervezés, modellek. Életvitel: és gyakorlati Technika ismeretek Történelem

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolam

8. évfolyam

Óraszám

2

2

2

2

9

4 3 4

2

2

0,5

0,5

2

4 3 4

2

4 3 3

1 2 0,5

15 12 15

1,5 8 1,5

610,5 740 610,5

1,5

1,5

7

0

259

0,5

0,5

0,5

2

0,5

92,5

1 2 1,5

3,5 2 3 3

0,5 1 0 0

148 111 111 111

1,5 1

3 4 3,5

0 1 0

111 185 129,5

1

1

0

37

1,5

0,5

3 3 4

2

0,5 1 2 1,5

1 1

0,5 2 1

Összóraszám

1 1,5

0,5

1,5 1 1

0,5

0,5

1

1

1,5

1,5

5

0

185

1

1

1

1

4

0

148

58


Életvitel és gyakorlati ismeretek

Osztályfőnöki

Testnevelés, sport Testnevelés Alapóraszám Kötelező óraszám

Életvitel: egészségkultúra, fogyasztókultúra, szabadidő kultúra, pályaorientáció. Testnevelés, testi és lelki egészség

Kötelező óraszám tanulócsoportokra

Nem kötelező tanórai foglalkozás évfolyamra

Válkasztható óraszám Csoportbontás Felzárkóztatás, fejlesztés

Helyi tanterv

0,5

0,5

0,5

0,5

2

0

74

5 25 28

5 22,5 3 28

2,5 25 29

2,5 25 29

10 95 95

0 0 14

370 3515 4033

45

45

10

6 4

10

1

Sportkör Tehetséggondoz ás 12% tanulócsoportokr Hátrányos a tan.fejlesztése

Összesen

0

3

4

75 6 4

16,5

50 12 6

11

32 65,5

1

4

1

1

1

3

3

2

2

2

9

2

2

2

2

8

5

0

4

0

4

5. évfolyamon: emberismeret (18 óra) és ének-zene (18 óra) 6. évfolyamon: ének-zene (18 óra)

7. és 8. évfolyamon: biológia (18-18 óra)

59

8 4

1

Hon- és népismeret modul tartalma: 5. évfolyamon: történelem (18 óra) 6. évfolyamon: természetismeret (18 óra) Egészségtan modul tartalma:

215

1

Megjegyzés: a következő modulok tartalmát integráltuk: Tánc- és dráma modul tartalma:

4

0

4

0

17


magyar nyelv és irodalom

Helyi tanterv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

8

8

8

7

4

4

4

4

4

4

5

4+2

4+2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

történelem emberismeret, etika, filozófia (fakt)

1

1

1

1

1

1

1

1. idegen nyelv

2

2

2

3

3+2

3+2

3+1

3+2

12

3+2

3+2

3+2

5

2

1,5

2

3

5

5

5

3

4

3,5

3

4

4

3+2

3+2

0,5+1

1

1

4

1

2. idegen nyelv matematika

4

4

4

3+1

4

informatika

-

filozófia környezetismeret és technika, életvitel

1+1

1+1

2+1

2+1

természetismeret

2

2

-

fizika

1,5

1,5

biológia

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

2

2

földrajz

1,5

1,5

2

2

ének-zene rajz

osztályfőnöki

2,5

2

-

2

2

2 -

1

1

2

1,5

1

1

1

1

1

1,5

1,5

2

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

2,5

2,5

2

2

2

5

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

technika-életviteltanulásmódszertan testnevelés

1,5

2,5

2,5

2,5

2,5

60


Helyi tanterv

/tantervi modulok:/ tánc és dráma /magyar nyelv és irodalom/ hon és népismeret /történelem, term. ismeret/ társadalonmismeret /önálló tárgy/ mozgókép és médiaismeret /8. osztály önálló tárgy, 11-12. o. magyar ny., irod./ egészségtan /term.ismeret, biológia/ művészetek /magyar nyelv és irodalom/ (fakt) felkészítés az érettségire, felvételire

0,5

0,5

0,5

0,5 1

0,5

1 0,5

1

0,5

0,5 1

kötelező óraszám

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

27,5

27,5

30

30

30

össz óra /tanuló/:

22

22

24,5

23,5

26

27

30,5

30,5

30,5

34,5

32,5

35

34

felhasználható még

-

-

-

(1)

(1)

-

-

-

-1

0-

csoportbontás: /min./

2

2

2

3

6

7,5

6

6

18

15

16

16,5

16,5

összes felhasznált óra:

24

24

26,5

27,5

33

34,5

36,5

36,5

53

50

51

51,5

51,5

jelmagyarázat: = szín érvénytelen

61


Helyi tanterv

Felsős óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom


5.


4

6.

7.

4

3

5

8. 1

4

Dráma és tánc

1

Idegen nyelv

Idegen nyelv

5

5

Matematika

Matematika

4

3

Ember és társadalom

Történelem

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2 1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Történelem

Erkölcstan Természetismeret

A természettudományos tantárgyak integrációja

1

Fizika

Óraszám

5

3

2

3

1+1

Ember és természet Biológia

Földünk és környezetünk

Ének

Biológia,

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

1

1

5

5

5

5

28

28

30

Művészetek Rajz Informatika

Informatika Technika

Életvitel és gyak.

Életvitel: és gyakorlati ismeretek

Osztályfőnöki Testnevelés, sport

Testnevelés

Mindennapos testnevelés

Kötelező óraszám

28

62

28

3 33

30

2 32

Összes


Helyi tanterv

Gimnáziumi tervezés 2013. szeptember 1-től Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Matematika Történelem Ember és társadalom Etika

Ember és természet Földünk és környezetünk

Művészetek


9. NY

9.

10.

11.

2

4

4

4

15 5 2

5 5 3 2

5 5 3 2

3 5 3 3 1

2

2 2

2

2 2 2

Földrajz

2

2

Ének

1

1

Rajz Mozgókép és médiaismeret

1

1

Természettudomány Fizika Biológia Kémia

12. 2

1

4 3 5 3 3

2

1

1

Művészetek

2

2

0

0

2

2

Informatika Életvitel

Informatika Életvitel/Osztályfőnöki

2 1

1 1

1 1

0 1

0 1

Testnevelés, sport

Testnevelés

5

5

5

5

5

35

36

31

Alap és vál. óraszám NAT110/2012. 8.9. §

2

30

Összesen

1 31

63

35

36

5 36

2

28

6 34


Helyi tanterv

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK TANANYAGA; AZ EHHEZ SZÜKSÉGES FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE Alsó tagozat

Felső tagozat

Gimnáziumi tagozat

Idegen nyelv

1,. 2., 3., 4.

5., 6., 7., 8.

9. Ny, 9., 10., 11., 12.

Matematika

2., 3., 4.

7., 8.

11., 12.

Természetismeret

3., 4.


11., 12.

Komplex természettudomány

9. Ny

A tananyagok a tantárgyi kerettantervekhez illeszkednek.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉNEK RENDJE, MÓDSZEREI A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát:    

az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra; egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra; saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére; az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése.

1. Mérés 2. Értékelés 3. Fejlesztési lehetőségek a) Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok  tartásjavító, speciális mozgásanyag, ill. gyógytestnevelés b) Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag  általános fejlesztés biztosítása c) Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés  sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. Cél:

64


Helyi tanterv

A többoldalú, differenciált fejlesztés az életkori sajátosságoknak megfelelően Célcsoport

1 – 2. oszt.

Feladatok Az egyensúlyozási képesség és a mozgáskoordinációs képesség ellenőrzése

Erő, gyorsaság, állóképesség aktuális szintjének ellenőrzése; 5 – 12. oszt. mini HUNGAROFIT 3 – 4. oszt.

Felmérés feladatai Az életkori sajátosságok figyelembevételével összeállított gyakorlatok segítségével

Felelősök Az osztályban testnevelést tanító tanítók Tanítók és testnevelő tanárok

Határidő November eleje Május vége

Október eleje Május eleje

Testnevelő tanárok

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelés Számunkra az értékelés rendkívül sokrétű, differenciált szerepet, funkciót tölt be. Így a pedagógiai program rendszerében:         

a program, vagy részterületeinek módosításához szükséges alap, a folyamatos munka folyamatos visszajelzésének eszköze, a motiváció egy eszköze, az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze, a hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze, versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez, az önismeret kontrollja, az elvárt képességek szintmérésének eszköze, az előrehaladás mérésének eszköze.

A tanulók számára irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei:         

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, legyen differenciált, személyre szóló, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, jelezze a sikert és a kudarcot, de "skatulyázás" nélkül, preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget, jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára, teremtsen érdekeltséget a "jó döntésre" az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során, legyen kompatibilis a közoktatás egészével,

65




Helyi tanterv

kapcsolódjon szorosan az alkalmazott módszerekhez és az alkalmazók személyiségéhez, az SNI tanulóknál az egyéni elbírálás kerül előtérbe. A tanuló sérülésétől, személyiségétől függően a beszámoltatás, a felelés ne osztálytermi keretek között történjen. Mindig a tanuló érdekének a figyelembe vételével határozzuk meg a beszámoltatás formáját (írásban, szóban számítógépen, stb.) Az SNI tanulóknál az egyes tantárgyak értékelése alóli felmentést az igazgató határozza meg a szakértői bizottság javaslata alapján.

Az értékelés formái A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei:

32. o. a.) Személyes, szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg:   

A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, – szinte minden pillanatban megjelenő – igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások. A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel. /Az alsó tagozat 1. 2. és 3. osztályában hangsúlyozottan!/

b.) Írásbeli szöveges értékelés Általános szempontok Az 1-3. évfolyamon szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét. Az ezekben az osztályokban a számukra kialakított naplóban és tájékoztató füzetben rögzített szöveges értékelést kapnak a tanulók a következő időpontokban: november, február, április, június. Az osztályban tanító pedagógusok értékelés alapján minden tanuló szociális viselkedéséről, munkakészségéről, tantárgyi képességeinek fejlődéséről szöveges eredményértékelést adunk. Az értékelés a tantestület által elfogadott egységes jelrendszer alkalmazásával történik a kiválasztott területek azok sarokpontjain, amelyeket a fejlődés szempontjából figyelemmel kívánunk kísérni. A kijelölt szempontokat a haladási napló és a tájékoztató füzet tartalmazza részletesen. A rögzített értékelés mellett februárban és júniusban részletes, személyre szabott írásos elemzés készül. A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító tanárok az értékelés szakasz végén közös megbeszélést tartanak. Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyek százalékos értékelése rögzítésre kerül a naplóban és a tájékozató füzetben is. (Részletezve lásd a naplóban és a tájékoztató füzetben.) A félév végi értékelés egyben a félévi értesítés is. Év végén bizonyítványt kapnak a tanulók, amely a gyerekek év folyamán mutatott, önmagához viszonyított fejlődését tükrözi. A bizonyítvány a naplóban, illetve a tájékoztató füzetben lévő értékeléssel együtt nyújt a gyerekek teljesítményéről és fejlődéséről teljes képet. A bizonyítványba kerülő szöveg: Munkavégzése: Magatartása: Fejlődése:

kiemelkedő; magas szintű; megfelelő kiemelkedő; magas szintű; megfelelő kiemelkedő; magas szintű; megfelelő

66

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium … tantárgyból a … tantárgyból a

Helyi tanterv

… területen fejlesztése szükséges … területen nem mérhető/érzékelhető, ezért javasoljuk …

Negyedik osztálytól kezdve a hagyományos osztályzást alkalmazzuk. kiemelkedő, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg Belépő tantárgyak:  5. osztály: történelem  6. osztály: informatika  7. osztály: kémia, fizika, második idegen nyelv Erkölcstan, hit-és erkölcstan szöveges értékelése: jól megfelelt megfelelt, Osztályozás A 4. osztály első félévére az osztályzással történő értékelésre fokozatos ráhangolás történik. Azoknál a tárgyaknál, ahol lehetséges, fontos az írásbeli és szóbeli feleletek arányának egyensúlya. Függelék: I. sz. függelékben mutatjuk be az alsó tagozatos szöveges értékelés átváltásának a rendjét. A gimnáziumban a szabadon választható órakeretben tanítható tárgyak közül egy tantárgy választása kötelező. A tanuló a szabadon választható órákat egy tanévre választja. A szabadon választható tantárgyakból a tanulók teljesítményét a következő módon értékeljük: 

A 11., 12., évfolyamon a kötelező órakeretben tanult tantárgyakból választ szabadon órát a tanuló, akkor a tananyagból nyújtott teljesítményét a tantárggyal együtt értékeljük.



Ha a tanuló a korábbi évfolyamon lezárt tantárgyakból választ szabadon órát, akkor teljesítményét önálló tárgyként értékeljük.

Heti egy órás tárgyaknál félévente négy osztályzat kerül a naplóba, heti két, vagy több órás tantárgyak esetén öt, vagy ennél több osztályzatból értékeljük a tanuló ismereteit. A témazáró dolgozatok osztályzatai duplán számítanak. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot pótolni kell. Az általános iskolában 4-8. osztályig külön értékeljük az írásbeli munkák külalakját minden olyan tárgy esetén, ahol a tanulók írásbeli munkát készítenek. A külalak értékelése visszajelzés a tanuló írásbeli munkájának rendezettségéről, olvashatóságáról, esztétikumáról. Erről érdemjegyet sem a félévi értesítőben sem a bizonyítványban nem kapnak a tanulók. A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzésekre, kiegészítésekre nagy hangsúlyt fektetünk. A közoktatás egészéhez való illeszkedés és a kialakult szokások miatt, továbbá, mert az esetek jelentős részében magunk is fontosnak tartjuk az eredményértékelést, a számszerűsítést 4. évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményének az értékelését a hagyományos ötfokozatú rendszerrel végezzük, amelynek azonban mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság követelményeinek.

67


Helyi tanterv

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az írásbeli beszámoltatás formája Röpdolgozat

Dolgozat

Témazáró /szummatív/

Funkciója

Gyakorisága

Rendje

Egy kisebb Tanóránként tananyag számonkérése 15-20 percben Egy-egy Hetente tananyag számonkérése

Tanórán-ként max. 15-20 percben

Egy-egy témakör, tananyag lezárásakor

Max. 2x45 perc

Tantárgyanként változó

Max. 45 perc

Záró dolgozat

Az éves tanÉv végén Max. 2x45 anyag perc számonkérése Írásbeli 11. és 12. év- Év végén Max. 3x45 kisérettségi folyam végén. perc A természettudományi tantárgyakból kimeneti értékelés a 11. évfolyam végén. Magyar, matematika tantárgyakból részértékelés a kimeneti értékelés előtt. Mindig az aktuális rendeletek Írásbeli érettségi szerint

Az értékelésben betöltött szerepe Felelet értékű

Korlátai

Felelet értékű

Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/ Duplán számít Egy nap max. 2x45 perces dolgozat – előre jelezve /Házirend/ Szaktantárgyaknál meghatározva Szaktantárgyaknál meghatározva

A 13. osztály sikeres befejezése

Az a tanuló, aki egy vagy több tárgyból év végén elégtelen osztályzatot kapott, augusztusban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló három vagy annál több tárgyból elégtelen osztályzatot ért el, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgázhat vagy osztályt kell ismételnie.

68


Helyi tanterv

Az a tanuló, aki tanulmányait külföldön végezte és bizonyítványa nem felel meg a Közoktatási Törvény előírásainak vagy ő maga osztályozó vizsgát szeretne tenni - augusztusban osztályozó vizsgát tesz. Egységes értékelési rendszerünket – tantárgyanként – külön szabályzatban kívánjuk lefektetni, amely évente felülvizsgálásra kerül.

69


Helyi tanterv

A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ ÉS MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A tanulók jutalmazásának elvei: Tanévzárón a tanulmányi munkájukért kitüntetett tanulók nevelőtestületi dicséretet, ARANY KARKÖTŐT és oklevelet kapnak. Tanévzárón a kiemelkedő sporteredményekért és tanulmányi versenyeken (kerületi, országos, fővárosi I., II., III.) elért eredményekért a tanulók ARANY KARKÖTŐT és oklevelet kapnak. Végzős diákjaink (8. és 12. évfolyamon) a ballagáson „hűséges diák” jutalmat kapnak; a 12. évfolyamos tanulóinknak nyelvvizsgájukért külön könyvjutalmat adunk át. A jutalmakat a Mentális Fejlesztés Alapítvány támogatásával vásároljuk meg. A magatartás és szorgalom értékelése: 1-3. osztályban és a 4. évfolyam első félévében a naplóban és a tájékoztató füzetben is megtalálható szempontsor alapján követjük a tanulók magatartásában, illetve munkavégzésében történő változásokat. (Ezekben az osztályokban a szorgalom megnevezés helyett munkavégzést használunk.) A bizonyítványban három lehetséges fokozattal értékelünk:  kiemelkedő  magasszintű  megfelelő Negyedik osztálytól nyolcadik osztályig évente két alkalommal értékelünk szövegesen : az őszi a tavaszi negyedév végén. Az értékelés a magatartásnál és a szorgalomnál hat szempont szerint történik a mellékelt táblázat alapján. A táblázatban a megfelelő kategória aláhúzásával jelöljük a tanuló fejlettségi szintjét. Ha a tanuló magatartására illetve szorgalmára a táblázatba foglalt szempontok tartalma nem teljesen illik, új szempontok beiktatása lehetséges. Az értékelés az osztályban tanítók közös véleménye alapján történik. A közös vélemény kialakítása érdekében az osztályfőnök megbeszélésre hívja össze az osztályban tanító tanárokat. A nyomtatott értékelő lapokat rögzítjük az ellenőrzőben, illetve a másolatokat a naplóban őrizzük. A félévi értesítőben és bizonyítványban az eddigi hagyományos kategóriákat használjuk, melyeket az évközi értékelések alapján kapnak a tanulók.

70


Helyi tanterv

Magatartás 1. közösségi kiemelkedő munkában való aktív részvétel 2. hatása a kiemelkedő közösségre

jó

megfelelő

bevon-ható

közömbös

érdektelen

pozitív

jó

megfelelő

visszahúzód ó, passzív

negatív

3. törődés társaival

kiemelkedő

ingadozó

közömbös

gátló

4. házirend betartása

társait ösztönzi a betartására kifogástalan

gondos, megfelelő segítőkés z betartja lényegében betartja

részben tartja be

vét ellene

sokat vét ellene

megfelelő kívánnivalót hagy maga után

udvariatlan

nyegle

durva, goromba

5. viselkedés, hangnem

Szorgalom 1. tanulmányi munkája

kiemelkedő igényes

figyelmes

megfelelő

2. házi feladat

igényes

igénytelen

mindig kész

3. felszerelés

mindig itt van

rendetlen a felszerelése

4. tantárgyi és önálló munkavégzés 5. többféle feladatot vállal

kiemelkedő

mindent elvégez

igen

6. önellenőrzés

kiemelkedő

ingadozó

elfogadható

hanyag

néha elfelejti gyakran nem készít hiányzik néha hiányos gyakran idõnként van gyakran hiányos nincs ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

keveset

néha ösztönözni kell ritkán

csak ösztönzésre

nem

ellenáll

igen jó

jó

közepes

gyenge

nincs

A középiskolai tagozaton nincs negyedéves szöveges magatartás és szorgalom értékelés.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A házi feladatok adásának szempontjai az alapfokú oktatásban. Minden esetben célszerű figyelembe venni a következő szempontokat:   

a tanulók napi és heti terhelését, az egyes diákok képességeit, adottságait, az életkori sajátosságokat,

71

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium   

Helyi tanterv

az értelmi fejlettséget, a fejlődés ütemét, házi feladat előkészítettségét.

Alapelvek:    

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítónőket a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!

Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A hétvégére adott házi feladatok kérdése a tanító hatásköre. Amennyiben ad házi feladatot, az minden esetben feleljen meg a fenti szempontoknak! Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító. A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre! Mindenféleképpen javasolt a hétvégére kiadott házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezekben az évfolyamokban is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító! Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. A házi feladatok adásának szempontjai a középfokú oktatásban. A 9-11. évfolyamon a házi feladatok szolgálják az általános műveltséget megszilárdító folyamatnak megfelelően az ismeretek elmélyítését, megszilárdítását! A feladatok legyenek sokrétűek, fejlesszék a tanulók logikai gondolkodását, kreativitását, késztesse őket az ismeretszerző források megismerésére, azok mindennapos használatára! Segítse elő az ismeretek rendszerezését, az egyes anyagrészek, tantárgyak közötti összefüggések mind gyakoribb felfedezését! Az egyes tantárgyak

72


Helyi tanterv

jellegét figyelembe véve törekedni kell a gyakorlatias feladatokra, a tudásanyag beépítésére a mindennapi életbe, gyakorlatba. Alkalmanként projekt feladatok adása javasolt, ahol a tanulók megtanulnak csapatban, közösen, a feladatokat felosztva dolgozni! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra ebben a szakaszban is nagy hangsúlyt kell fektetni! A 12-13. évfolyamon a házi feladatok adásának fontos szempontja az egyéni irányultság, az egyéni törekvések megszilárdítása. A feladatok fokozottan legyenek egyénre szabottak, segítsék elő a diákok választásának megfelelő tudásanyag elmélyülését, rendszerezését, majd a pályaválasztást!

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELE A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük releváns időszaknak, kivéve az első három évfolyamot. A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a szaktárgyi követelményrendszerben a továbbhaladás a feltételeinél meghatározott teljesítmény a mérvadó. A tanév során folyamatos értékelés történik. A továbbhaladásról az osztályozó értekezlet teljes felelősséggel dönt. 11/1994. MKM rendelet 20§-a és a Kt. 57.§/g, h pontjai szerint. Az SNI tanulók továbbhaladása az egyéni fejlődés alapján kerüljön megállapításra. Erről a tanulóval foglalkozó fejlesztő csoporttal való konzultáció után döntsön a nevelőtestület. A fejlesztő team tagjai: o o o o

az integrációban résztvevő tanulóval kapcsolatban álló pedagógusok, a fejlesztésben résztvevő gyógypedagógus/ok, esetenként pedagógiai asszisztens, iskolapszichológus.

Az évismétlésről: Évfolyam 1-4. évfolyam

1-3. évfolyam 5-13. évfolyam 5-13. évfolyam

4-13. évfolyam

Ok Szülői kérésre teljesített tantervi követelmények ellenére. Kt:71§.4. Az eredményes felkészüléshez egyéni foglalkozás tartására van lehetőség. Kt.71.§.4. Magas igazolt vagy igazolatlan mulasztás esetén a tantervi követelményeket nem tudta teljesíteni. Szülői kérésre teljesített tantervi követelmények ellenére. Kt:71.§.7. A tantárgyi követelményeket nem teljesítette. 1 vagy 2 tárgyból: javítóvizsga 3 vagy több tárgyból javítóvizsga vagy évismétlés Hiányzás miatt: lsd. 11/1994. MKM rendelet.

Döntési jogkör szülő

igazgató a nevelőtestület véleménye alapján igazgató nevelőtestület

nevelőtestület

A nyolcadikos tanulók tovább haladásának feltételeiről Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 66. §. (7) bekezdése szerint iskolánk többcélú egységes iskolaként „Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát 73


Helyi tanterv

azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytathatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípusban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakiskola feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programban kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni.” Intézményünk csak öt évfolyamos gimnáziumi feladatellátásra jogosult, a gimnáziumi tagozaton évfolyamonként egy nyelvi előkészítő osztályt indítunk. Ezért a közös követelményrendszer a következő: Idegen nyelvből: angolból vagy német nyelvből a nyolcadikos félévi írásbeli és szóbeli belső vizsgán legalább 80%-os teljesítmény, a következő tantárgyakból minimum 70%-os teljesítmény esetén saját tanulónk felvételi nélkül tagozatunkon.

folytathatja

tanulmányait

gimnáziumi

Beszámítandó félévek: 7. év vége. matematika magyar nyelv és irodalom történelem fizika biológia kémia

8. félév

Az egyes tantárgyak értékelési rendszerének megfelelő minimum 70% teljesítmény.

A nyolcadik osztályosoknak magyar nyelv és irodalom, matematika felvételi előkészítő, felzárkóztató foglalkozások indításával lehetőséget teremtünk a fenti feltételek teljesítéséhez. A továbbhaladási feltételeket nem teljesítő tanulók egyéni igény alapján a kerületi kötelező felvételt biztosító középiskolában tanulhatnak tovább.

74


Helyi tanterv

A MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE/BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE E tantárgyak tanítása néhány olyan sajátossággal bír, amelyek a hagyományostól eltérő munkaformát, módszert tesznek szükségessé:    

A feladatokat projektként határozhatjuk meg. Általában csoportmunkában dolgozunk. Az órákat gyakran tömbösítjük, rendhagyó körülmények között tartjuk. A Dráma és tánc tantárgy fejlesztési területeinek, követelményeinek jellegéből fakad, hogy másképp értékelünk. A továbbhaladás feltételeit részletezve a modultárgyak tantervében találjuk. Modulok

5.

6.

Tánc és dráma

+

+

Hon és népismeret

+

+

7.

8.

9.

10.

Társadalom ismeretek

12.

+

Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

11.

+

+

13.

+

+

+

Művészetek

+

félévkor év végén A tartalma beépült az ének-zene tantárgyba, tehát azzal együtt kell értékelni. A tartalma beépült: 5. évfolyamon a történelem tantárgyba, 6. évf. természetismeretbe, tehát azzal együtt kell értékelni. Önálló tárgyként a hagyományos értékelési rendszerrel értékelve. 8, 13. évfolyamon önálló tárgyként értékelve. Tartalma beépült a 7. és 8. o. biológiába, tehát a tárggyal együtt kell értékelni A magyar nyelv és irodalom tárggyal együtt értékelve

A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes munkaközösségek a tagok közös döntése alapján határoznak a tanítás módszeréről, valamint szakmailag indokoltan, hosszabb időszakokra a tankönyvek kiválasztásáról az aktuális

75


Helyi tanterv

tankönyvrendeletet figyelembe véve. Törekedjünk az egységes tankönyvhasználatra az egyes szaktárgyakon belül. Javaslatok: A tankönyv szerepe: a tankönyv egy segédeszköz a tanításban. Lehetőség szerint törekedjünk az egységes tankönyvhasználatra az egyes évfolyamokon (kiadók, tankönyvcsalád stb.) biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot. SNI tanulóknál a taneszközök kiválasztásánál az egyéni fejlesztési területeket, a sérülésből adódó igényeket, és az egyéni fejlesztés irányát vegyük figyelembe. Ha szükséges, az adott évfolyamon használt tankönyveken, taneszközökön kívül használhatóak az egyéb, speciális fejlesztést segítő tankönyvek, taneszközök, differenciálást segítő feladatsorok is.

A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A pedagógiai folyamatok egyik lényeges, meghatározó eleme az ellenőrzés, értékelés, melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Éppen ezért különös figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Ellenőrzés, felfogásunkban annak vizsgálata, hogy a pedagógiai programunkban, illetve ezen belül a helyi tantervben a pedagógusok által önmaguk számára megfogalmazott célokat a pedagógusok (1.), a pedagógusok által a diákok számára kitűzött célokat a diákok (2.) elérték-e, az előírt követelményeket teljesítették-e. Ez folyamatosan és meghatározott időközönként történik a területek sajátosságaitól függően. Az ellenőrzés megelőzi az értékelést, annak szükséges, de nem elégséges feltétele, ugyanakkor az értékelés részművelete. Az ellenőrzés területeit és módszerét az éves tervben határozzuk meg. A folyamatos ellenőrzés területei: Tanulói tevékenységek, tantárgyi eredmények:

osztályzatok, értékelések, versenyek, vetélkedők, továbbtanulási, átlépési arány, nyelvvizsgák, stb.

 Tanulói magatartás, viselkedés tudatossága, belsővé válása, akarati elemek, stb.  A pedagógiai program egészét megragadó ellenőrzés-önellenőrzés rendszere 2 éves részellenőrzési ciklusok beépítésével 4 éves periódusokra épül. A döntően „humanisztikus” módszerekre épülő ellenőrzés a tanítás-tanulás területén tantárgyi mérésekkel egészül ki.

76


Helyi tanterv

Tagozat

Diagnosztizáló és szummatív mérések Alsó tagozat

1.évfolyam eleje 1 évfolyam vége 3. évfolyam év vége

DIFER mérés szeptember-október DIFER-kontrollmérés májusban Szövegértés (szummatív) Matematika (szummatív) Természetismeret (szummatív) Helyesírás (szummatív) Az év végi mérések ismétlése: szövegértés, helyesírás, matematika, természetismeretből (szummatív) Országos kompetenciamérés alapján saját mérés

4. évfolyam év eleje 4. évfolyam év vége

Felső tagozat 5. évfolyam év eleje

A 4. osztályos OH mérés kielemzése után szövegértés, szövegalkotás, matematika logika fejlesztésének konkrét – tantárgyi tartalmakra lebontott tartalom – meghatározása a tanmenetekben Országos kompetenciamérés

6. évfolyam vége 6. évfolyam év vége

A mérések eredményét összehasonlítjuk a 4. osztály végén végzett méréseredménnyel. A kapott – adatok alapján – a pedagógiai hozzáadott értéket és a tanulók egyéni fejlődését jól lehet követni. Országos kompetenciamérés Neveltségi mérés a kimenet előtt

8. évfolyam év vége 8. évfolyam év vége

Gimnáziumi tagozat 9. Ny. évfolyam év eleje

Diagnosztizáló mérés magyar nyelv és irodalomból a következő készségek felmérése céljából: helyesírás, olvasási, szövegértés. Diagnosztizáló mérés informatika tantárgyból az előzetes ismeretek felmérése céljából. Diagnosztizáló mérés idegen nyelvből a csoportbontás kialakítása céljából. Diagnosztizáló mérés matematikából Országos kompetenciamérés Testnevelésből állóképesség mérése Neveltségi szint mérése

9. Ny. évfolyam év eleje 9. Ny. évfolyam év eleje 9. Ny. évfolyam év vége 10. évfolyam év vége 9.Ny, 9., 10., 11., 12. 12. év végén

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

77


Helyi tanterv

Az ellenőrzés feladata, hogy vizsgálja kétévenként:   

a tényleges állapot eredményeit, tendenciáit; a célokhoz, a programhoz való viszonyát, a megvalósulás fokát, a belső és külső környezet – az intézménnyel kapcsolatos – elemeinek változását, és fogalmazza meg a szükségesnek látszó módosítások körét.

Négyévenként továbbá:    

a pedagógiai program tartalmát, logikáját, belső egységét, a tantervi célok, követelmények, tevékenységek és eredmények belső koherenciáját, a szervezet és hierarchia funkcionalitását, és fogalmazza meg a szükségesnek látszó módosítások körét.

Az ellenőrzés-önellenőrzés területei: Tanulmányi mutatók Ebben a körben szükséges összegezni a tanulói tevékenységek folyamatos ellenőrzése során felgyűlt általánosítható tapasztalatokat, a tantárgyi eredmények struktúráját, mennyiségét, tendenciáját (határelemzés). A megállapításokat érdemes összevetni a diagnosztizáló mérések következtetéseivel. A pedagógiai munka, a program eredményességi szintjének meghatározása során az ellenőrzés extern (torzító) hatásainak kizárására törekszünk. A tanítás-tanulás folyamata sikeresnek értékelhető, amennyiben a tanulmányi átlag a „jó” körül helyezkedik el, és a tanulmányi munkához kapcsolódó egyéb teljesítmény szintje és gyakorisága az összes tanulólétszámhoz viszonyítva nem csökken, ill. emelkedik. Tanulói magatartás Eredménynek tekintjük, ha a gyermekek többsége pozitív viselkedési, magatartási megnyilvánulásai a korosztályban elvárható átlagot meghaladják, ugyanakkor a nevelési deficitek tendenciája csökkenést érzékeltet. Szocializációs mutatók A pedagógiai munka közvetett hatásainak értékeléséhez járul hozzá. Többek között vizsgálandó a tanulói hiányzások nagysága, megoszlása, fő okai; a tanulók kötődése az iskolához, mennyire „szeretnek” iskolába járni; deviáns viselkedés, fegyelmi ügyek száma; ill. az iskola hibájából elmaradt órák mennyisége, aránya. Szervezet, szervezettség, kapcsolatrendszer Elsősorban a hatékony működésre vonatkozó elemzésekre támaszkodik. Mennyiben felel meg a céloknak az irányítás, a hierarchia, a feladatok és kompetenciák rendszere, milyen a formális és informális kapcsolat, az információáramlás a részegységek, csoportok között, a funkcionalitás szempontjából az emberi, személyes viszonyok minősége. Az iskoláról kialakult kép Négyévente szülői tanulói dolgozói elégedettség mérést végzünk, melyet követő mérésként felhasználunk a helyi tantervünk és az éves munkatervünk elkészítésénél. Pozitívnak ítéljük meg az iskola működését, amennyiben az iskoláról alkotott sommás kép általánosságban jónak mutatkozik, a működés során csak egyedi és csekély számú „hibák”, esetek fordulnak elő, továbbá a beiskolázási érdeklődés nem csökken; a felsőbb évfolyamokon az iskolát elhagyó és az iskolába érkező tanulók száma kiegyenlíti egymást (kivéve a 6 évfolyamos gimnáziumi beiskolázást). Az intézmény ismertsége, szakmai elismertsége kedvező.

78


Helyi tanterv

A partneri elégedettség vizsgálatok rendszerét a minőségfejlesztés folyamatában határozzuk meg. A pedagógiai program megvalósítása eredményes, ha a fenti területek közül a tanulmányi mutatók és még egy terület teljesítménye jónak tekinthető, valamint jelentős negatívumok a többi területen sem mutatkoznak, kiemelkedően jó, ha a vizsgált területek többsége megnyugtatóan teljesült. A folyamatos tervezés, ellenőrzés, értékelés és visszacsatolás dinamikus folyamatként a pedagógiai program immanens vonása. Az ellenőrzést a tantestület által évente kijelölt munkacsoport segíti. Ez természetesen nem korlátozza az igazgató törvényes jogait és kötelességeit.

A TANULÓK SZÁMÁRA KIALAKÍTANDÓ ÉRTÉKELÉSI RENDDEL SZEMBEN AZ ALÁBBI KÖVETELMÉNYEKET HATÁROZTUK MEG A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATÁBAN              

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, legyen differenciált, személyre szóló, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül, preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára, teremtsen érdekeltséget a „jó döntésre” az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során, legyen kompatibilis a közoktatás egészével, kapcsolódjon szorosan az alkalmazott módszerekhez és az alkalmazók személyiségéhez, legyen motiváló, segítő, az SNI tanulóknál, biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulóknál, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a számonkérésnél, amelyekkel saját egyéni teljesítményüket növelhetik, az átlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez.

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Általános iskola: Az iskolába beiratkozó gyermekek szülei megismerik az iskola pedagógiai programját, a tanítási órák kötelező óraszámát, a választható órák óraszámát és szaktárgyait, valamint a kötelező és választható órákon kívül a NAT 8. §-a alapján adható órákat. Megismerik és aláírásukkal tudomásul veszik az iskola profilját, a nyelvi tagozatos óraszámot, a speciális programokat. Felső tagozaton: A tanulók szabadon választhatnak a tanév elején meghirdetett szakköri órákból.

79


Helyi tanterv

A szakköri órák tematikájánál a szakkört tartó tanár nevét is feltüntetjük. Gimnázium: A 11., 12. évfolyamon meghirdetjük a válaszható órák tematikáját és a felkészítő tanárok névsorát is. Ennek ismeretében választhatnak a tanulók emelt szintű érettségire való felkészítést. A tehetséggondozó szakkörök kínálata mellett szintén megadjuk a felkészítő tanár nevét.

VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK, AMELYEKBŐL AZ ISKOLA KÖZÉP- VAGY EMELT SZINTRE VÁLLALJA A FELKÉSZÍTÉST, VALAMINT AZ EHHEZ SZÜKSÉGES TANTERVI KÖVETELMÉNYEK Középszint Földrajz Biológia Fizika Kémia Informatika Etika-társadalomismeret Testnevelés

Emeltszint Földrajz Biológia Fizika Kémia Informatika -

Tantervi követelmények A középiskolai tanterv teljesítése után, a követelmények „ jó” szintű teljesítése esetén.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Lsd. 3. számú melléklet

A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK AZ ELVEI Csoportbontások: Irányelvek: idegen nyelvi tagozatos iskolaként a nyelveket osztályonként legalább két csoportbon tanítjuk. A német nyelvből évfolyam szintjén szervezzük a csoportokat, ez a gyakorlatban azt is eredményezheti, hogy mindkét nyelvet (angol, német) évfolyam szinten bontunk. Felső tagozat: Tagozatváltáskor a tanulók szintfelmérőt írnak, ennek tükrében a nyelvi csoportokat újra szervezik. Az osztálylétszámoktól függően bontjuk az informatika órán és a technika órán a tanulókat. Ezt a szaktermek befogadóképessége miatt tesszük. Gimnázium: Irányelvek: idegen nyelvi tagozatos iskolaként a nyelveket osztályonként legalább két csoportbon tanítjuk. 80


Helyi tanterv

9. Ny Kettő vagy három csoportra bontjuk az osztályt. 9. osztályban a B2 szintű mérés eredményének tükrében újra alkotjuk a csoportokat. A nyelvvizsgát letevők az emelt szintű érettségire készülő csoportba kerülnek. A 2. idegen nyelvet osztályonként két csoportra osztjuk. 11., 12. évfolyamon emelt szintű magyar és matematika csoportokat alakítunk a továbbtanulást szem előtt tartva. A gimnáziumi tagozaton a testnevelést fiú/lány bontásban tanítjuk. A 9. NY és a 9. évfolyamon az informatikát a testneveléssel bontjuk.

A GYERMEK, A TANULÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatok vannak: 

az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,



a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,



az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,



a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,



a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,



a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,



a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:       

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés.

Tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel keletkezhet. Intézményünk felvételi eljárását tanulmányi területenként minden év október 31-ig közzé tesszük az iskola honlapján elektronikusan és az iskola portáján kinyomtatva. Beiskolázási szülői értekezleten tájékoztatjuk az érdeklődők szüleit, és nyílt napon biztosítunk óralátogatást az érdeklődő diákoknak.

81


Helyi tanterv

A felvételi vizsgákon a tanulásban akadályozott vizsgázóknak biztosítjuk azokat a feltételeket és felmentéseket, amelyeket a korábbi tanulmányaik során a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleménye alapján kaptak. Tanuló felvétele A jelentkezők teljesítményének elbírálása a felvételi pontszámok alapján történik, ezek számítását tanulmányi területenként a felvételi tájékoztatónk tartalmazza. Pontszám egyenlőség esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, és a hátrányos helyzetű gyermekek előnyt élveznek. A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása: - az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy megismerjék a tanuló életkörülményeit, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a tanulót, az osztályfőnöknek:   

a gyermekkel folytatott beszélgetés, a fogadóórák, a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések, valamint segítenie kell feltárni, azonosítani a tanulót hátrányosan befolyásoló körülményeket.

A tanulók szociális viszonyainak figyelemmel kísérése:  a pedagógus és az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje adott tanuló szociális viselkedését, szociális viszonyait,  a pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti az iskolapszichológus igénybevételét. A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása:  ha a pedagógus, illetve az osztályfőnök a tanuló nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az iskolaigazgatót,  az iskolaigazgató értesíti a gyermekvédelmi felelőst a tanuló rászorultságáról, illetve tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat,  az iskola az intézmény lehetőségei alapján szociális támogatásban részesíti a tanulót, A tankönyv támogatási rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy abban figyelembe vettük a rászorulók számát, rászorultságuk mértékét. A rászoruló tanulók részére a Mentális Fejlesztés Alapítvány támogatást ad az iskolai programok (pl.: osztálykirándulás, tábor, stb.)részvételi díjának mérséklésére. A kötelező taneszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok számát és arányát. A tanulók anyagi helyzetükből fakadó különbség mérséklését hivatott csökkenteni a könyvtár, a könyvtárból kölcsönözhető könyvek, valamint az iskolában használható számítástechnikai eszközök.

82


Alsó tagozat tanterve

AZ ALSÓ TAGOZAT TANTERVE

83



TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 84 Óratervek .................................................................................................................... 85 Az alsó tagozatos egyedi (speciális) programok bemutatása ............................. 86 Magyar nyelv és irodalom ...................................................................................... 102 Matematika ............................................................................................................... 125 Emberismeret .......................................................................................................... 152 Természetismeret ................................................................................................... 158 Vizuális művészetek ................................................................................................ 178 Ének-zene ................................................................................................................. 202 Testnevelés ............................................................................................................... 215 Angol nyelv ............................................................................................................... 227 Első idegen nyelv: német ........................................................................................ 234

84



ÓRATERVEK Műveltségi területek

Tantárgyak


1.évfolyam

2.évfolyam

3.évfolam

4.évfolyam

Óraszám

3

2

2

3

9

Tanulócsoportok száma Magyar nyelv és irodalom


Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma

Idegen nyelv

Idegen nyelv

Vizuális nyelvoktatás 1-3.osztályig

Matematika

Matematika

7

7 2

7 2

4

7 2

4

2

4

1

4

Történelem

Ember és társadalomismeret Ember a természetben

Emberismeret

Tánc és dráma(ön-és társ.ism.játékok). Életvitel

1

1

1

1

Társadalomismeret Integrált természetismeret

Természetismeret és technika

Összóraszám

28

0

1036

2

7

333

16

0

592

0

0

0

3

1

148

0

0

0

2

2

2

3

9

0

333

Ének

1

1

1

1

4

0

148

Művészetek

Rajz, vizuális

2

2

2

Informatika

Informatika

Testnevelés, sport

Testnevelés

Testnevelés, testi és lelki egészség

3

3

Alapóraszám

20

Köt. és vál. óraszám: Kötelező óraszám tanulócsoportokra

20

Nem kötelező tanórai foglalkozás évfolyamra

3

20 2

60

20

20

2

40

1

7

0

259

1,5

1,5

0

55,5

3

12

0

444

82,5

0

3052,5

82,5

8

3348,5

22,5

20

2

22,5

40

2

45

Válkasztható óraszám

6

4

4

Csoportbontás

6

4

4

Sportkör

1

1

Tehetséggondozás

3 3

185 4

18

2

23

1

1

4

2

3

3

11

3

2

2

10

7

Összesen

45

12% tanulócsoportokra Fejlesztés Összesen

0

6

85

0

5

0

5

0

5

0

21



Rehabilitációra fordított órakeret:

Célok: Az adott évfolyam kötelező óraszámának A rehabilitációra felhasznál órakeretet ellátó pedagógus: A felhasznált órakeret lehet:

Pszichés fejlődési Beszédfogyatékos Autisztikus tanulók rendellenesség esetén tanulók számára számára A megfelelő tartalmak közvetítése egyéni tempóban. Speciális módszerek, kiegészítő, fejlesztő, rehabilitációs, terápiás eljárások alkalmazása. 15%-a = 3 óra

40%-a= 8 óra

50%-a= 10 és 11 óra

Gyógypedagógus

Gyógypedagógus

Gyógypedagógus

egyéni foglalkozás, kiscsoportos foglalkozás, tanórai integráció, stb.,

AZ ALSÓ TAGOZATOS EGYEDI (SPECIÁLIS) PROGRAMOK BEMUTATÁSA a) Lépésről lépésre program: A Lépésről-lépésre program un. „Nyitott oktatási modell”, amely a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira, korábbi ismereteire, tapasztalataira való építkezésre és valamint a saját fejlődésére, tanulási folyamatban való aktivitásra, a felelősség kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ezért bevonja a gyerekeket a tanulási tartalom, a feldolgozás módszereinek ütemének, és szervezeti kereteinek kiválasztásába is. Az ehhez szükséges képességek, kompetenciák kialakításához megfelelő tanulási körülményeket biztosít. A módszer pedagógiája alapvetőnek tartja a természetes tanulási folyamatot, a spontán érdeklődésre épít, az egyéni tapasztalatokat, s kutató-kísérletező munkát. Egymással kölcsönhatásban fejleszti az egyént és a közösséget, amelynek érdekében szükséges együttműködési készségek kialakításához szükséges tanulásszervezési módokat preferálja. „a demokratikus nevelésnek nem lehet csupán célja, hogy az egyén, a körülötte található csoport életének hasznos részesévé váljon. Ehhez hozzátartozik a különböző csoportok között kialakuló állandó kölcsönhatás, melynek nyomán egyetlen egyén, gazdasági csoport, sem tud másoktól függetlenül létezni, Az iskolát úgy kell megszervezni, hogy mind a tanulók, mind a tanárok részt vehessenek a különböző feladatok, nehézségek megoldásában.” (Parkhurst:1982) A program pedagógiai célkitűzései:  egy demokratikus társadalom aktív, alkotó tagjává váljanak, felismerjék és megbecsüljék az ebben rejlő értékeket;  már iskolai életük során, tanulóként döntéseket hozhassanak és gyakorolhassák a személyes felelősségvállalást;  szociális, érzelmi készségeik alakításával képessé váljanak az egymás iránti nyitottságra, pozitív emberi és közösségi kapcsolatok kialakítására;  nyitottak legyenek a világra, a világ komplexitásának felismerésére, kérdések, problémák felvetésére, megoldások keresésére;

86



 önálló, kompetens, tevékeny magatartásra, önálló vélemény kialakítására, s a csoportra, intézményre jellemző nyílt, őszinte kommunikációs légkörben képesek legyenek annak kifejtésére;  természetes igénnyé váljon számukra az egész életen át tartó tanulás. Ennek érdekében a módszertani sokszínűség jegyében a Lépésről lépésre módszer felhasználásával tanuló osztályainkban megjelennek a következő munkaformák: -

projektoktatás („Témaóra”), Differenciálás, Kooperatív módszerek, Reggeli üzenet, Kihívás Beszélgetőkörök, Egyéni, páros és kooperatív csoportmunka Kiállítások, bemutatók Témaóra

A lépésről lépésre iskolai program egyik fontos célkitűzése, hogy a gyerekekben fenntartsa, táplálja a kíváncsiság, a rácsodálkozás, a képzelőerő, a kritikus gondolkodás, a spontaneitás és az esztétikai élményben lelt öröm képességét. A különböző tematikus egységek olyan feladatokra helyeznek hangsúlyt, amelyek önálló gondolkodásra, értékelésre, döntéshozatalra, saját tapasztalatok felhasználására, kezdeményezésre, találékonyságra, önfegyelemre és együttműködésre serkentik a gyerekeket. Tematikus módszerrel sikeresen valósítható meg a tantervi integráció. A tanulás során természetesen fordulnak elő azok a készségek és képességek, amelyeket a gyerekeknek az iskolában el kell sajátítani. Úgy integrálja a különböző területeket, hogy egy-egy érdekes ötlet kibontása, tevékenységeken keresztül történő megvalósítása, különböző tantárgyi tartalmak természetes összekapcsolódását hívja elő. A projekt fő témája lehetőséget nyújt arra, hogy a tanítók a témák, problémák vagy a gyerekeket érdeklő lényeges kérdések köré rendezzék a tanítási anyagot, a gyerekeknek pedig arra, hogy különböző tantárgyi területek között észrevegyék az összefüggéseket. Tartalma tervezhető a pedagógus által kiválasztott téma köré, vagy a gyerekek döntik el azokat közös érdeklődésük alapján. Egy-egy tanéven belül célszerű 3 témát feldolgozni a témaórák keretében. Javasolt, hogy a társadalomismereti és természetismereti témák is megjelenjenek. A sikeres megvalósítás érdekében jó, ha lehetőség szerint konkrét témára esik a választás („Állatok” helyett pl. „Ló”). A továbbiakban megadunk néhány témalehetőséget évfolyamonként, azzal a felhívással, hogy a javaslatokat lehet és kell is rugalmasan kezelni, hiszen a gyerkek érdeklődése, képességei más-más lehetőségeket rejtenek. 1. évfolyam

2. évfolyam

Egy-egy gyümölcs, pl. alma, szőlő, dió

Valamelyik erdei állat pl. sün, róka

Közelünkben élő állatok pl. kutya, macska, nyúl

Valamelyik sportág Pénz

3. évfolyam

4. évfolyam

Naprendszer

Várak

Víz

Egy-egy ország kultúrája

Bármely állat Kalózok

87

Egy-egy történelmi kor jellemzői


Egy-egy virág pl. tulipán Játék (maci, vonat)


Csokoládé

Lovagok

Tengeri állatok

Kenyér

Olimpia

A sivatag

Dinoszauruszok

b) Művészeti program: A művészeti program szerint tanuló osztályban a művészetek műveltségterület tantárgyait epochális képzés keretében tanítjuk. Az epocha egy témakört feldolgozó tanulási egység. Művészetek műveltségterület Tradicionális órák Epocha

1-2. évfolyam Félévente három hetet meghaladó epocha

3-4. évf Félévente három hetet meghaladó epocha

1. ÉVFOLYAM Epochák: 1. Karácsonyi ünnepkör Produktumok: Betlehem készítése, betlehemes játék – színielőadás zenével és tánccal a Diótörő c. bábelőadás megtekintése 2. Tavaszi, húsvéti ünnepkör Produktumok: Móricz Zsigmond: Hímestojások c. színielőadás zenével és tánccal, locsolóversmondóverseny kiállítás: hímes tojások, húsvéti kosárka nyúllal, tavaszi virágok papírból. Magyar irodalom Célok és feladatok: -

A tanulók beszédszintjének, adottságainak, képességeinek, ismereteinek felmérése, megismerése után a beszédértés, a beszédtechnika fejlesztése, az esetleges beszédzavarok, beszédhibák korrigálása.

-

A figyelem, a koncentráció és az emlékezet fejlesztése.

-

Alak- és formafelismerés, tér- és síkbeli tájékozódás fejlesztése.

-

A finommotorika fejlesztése.

-

Szavak hangokra bontása, hangok helyének jelölése, hangok összevonása, tiszta artikuláció.

-

A spontán beszédre való motiváció.

-

Hangoztató – elemző – összetevő olvasástanulási eljárás után a magyar ábécé minden betűjének (kis- és nagybetűk) olvasása.

-

Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása felkészülés után.

-

Késztetés az önellenőrzésre.

88



A tantárgyak közötti integráció érvényesítése.

Követelmények: -

Tudjon térben és síkban tájékozódni.

-

Ismerje fel a rész egész viszonyát, különösen az alak és forma vonatkozásában.

-

Alakuljon ki a figyelem és a feladattudat tartóssága önálló tevékenység végzésekor.

-

Képes legyen kérdések és válaszok megfogalmazására.

-

Tudjon figyelni a másik ember beszédének mind érzelmi, mind értelmi tartalmaira.

-

Ismerje meg az írott szöveg jelrendszerét.

-

Sajátítsa el az olvasás technikáját.

-

Értse a szöveg szószerinti jelentését. Vizuális kultúra

Célok és feladatok: Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, bátran használja kedvenc színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, „színezni”, festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja, finomodik mozgáskoordinációja. Szívesen elmélyed az alkotómunkában. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat, foltokat). Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes tárgyakat kitalálni, elkészíteni, és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülő díszeket. Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát. Követelmények: -

Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikát.

-

Tudja, mi az ismétlés, ritmus.

-

Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában.

-

Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni.

-

Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére.

-

Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülődíszt alkotni.

-

Ismerje fel a műalkotások témáit.

89



-

Legyen képes egyszerű báb tervezésére.

-

Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után.

-

Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére. Ének-zene

Célok és feladatok 1-4. évfolyamig: Az ének - zene tantárgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befogadása, a zenei képességek fejlesztése. A zene megszerettetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek elősegítik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei tevékenységformák- megértés, befogadás, reprodukálás, alkotás - kibontakoztatásával, zenei élményekhez juttatás és a tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése. Belső igény kialakítása az egyetemes emberi értékeket, érzelmeket hordozó és kifejező zene befogadására. A zenei értékek megismertetésével a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mely elősegíti a kritikai képesség kialakulását. A zenei élmények elsődleges forrása az éneklés. Cél: a tiszta éneklés iránti igény és a helyes éneklési szokások kialakítása, mely során megnyílik a tanulók hallása a zenei anyanyelvünk befogadására. Az éneklési kultúra megalapozásával a tanulók érzelem és gondolatvilágának gazdagítása, előadói készségének fejlesztése valósul meg. Kiemelt feladat a zenei anyanyelv és a zenei készségek megalapozása, elmélyítése, zenei írás- olvasás alapjainak megteremtése, fejlesztése. A zene gyökere a ritmus. A ritmuskészség fejlesztése a dalanyaghoz kapcsolódó mozgásos, táncos játékokkal, ritmusgyakorlatokkal az ének-zene órák folyamatos feladata. A koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás, egyszerű mozgáselemek elsajátíttatására, összekapcsolására a népi gyermekjátékok kiváló lehetőségeket nyújtanak. A tudatosan válogatott zenei anyagok segítségével a tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránk zenei értékeit, hagyományait. A zenehallgatás célja és feladatai: a tanulók, tudatos és spontán zenei élményekhez juttatása. A zenei emlékezet, a gondolkodás, a koncentráció fejlesztése. A zenei hallás intenzív fejlesztése, a hangszínhallás kialakítása. Követelmények: Éneklés: Az éneklés örömének felkeltése. Az osztály közös éneklése egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalok játékainak előadása a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése a megismert zenei elemek felhasználásával. Zenehallgatás: Rövid, a tanulók számára befogadható zeneművek megfigyelése adott szempontok alapján. A tanult dallamok felismerése hangszeres feldolgozásban is. Az emberi énekhangok hangszínének megkülönböztetése. A megismert hangszerek hangjának megkülönböztetése, azonosítása. Zenei ismeretek: A zenei olvasás – írás előkészítése a dallami, ritmikai és metrikai jelrendszer elemein keresztül. Ritmikai elemek: A dalok ritmusának érzékeltetése, az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása. A ritmusérzék fejlesztése a mérőütés és a dalritmus megkülönböztetésével. A rövid

90



és hosszú hang képzetének kialakítása. A hangsúlyos és hangsúlytalan megkülönböztetése. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok relációjának megfigyelése. Dallamfordulatok felismertetése gyakorolt dalokban. Dalolás közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb, a dinamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése. Tánc Célok és feladatok: -

Ismerje meg egy adott tájegység egyszerű figuráit, képes legyen azok bemutatására, a tánchoz kapcsolódó dalok éneklésére.

-

Fedezze fel a népi játékok által nyújtott együtt játszás örömét.

-

Ismerje meg az évkör jeles napjait, ünnepeit.

Követelmények: -

Legyen képes gyerektáncok és mozgásmotívumok felelevenítésére.

-

Téli, tavaszi ünnepkör játékainak ismerete.

-

Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban.

-

1-2 köszöntő ismerete.

-

Fogadja el az egyenletes lüktetés fontosságát.

-

Legyen képes az egyszerű tánclépéseket társaival együtt bemutatni.

-

Kapcsoljon össze egyszerű mozgáselemeket.

-

Legyen képes saját énekére a dal ritmusára lépni. Dráma

Célok és feladatok: -

Mutasson növekvő hajlandóságot a csoport többi tagjával való együttműködésre.

-

Alakuljon és gazdagodjon egyénisége, jelleme.

-

Legyen képes tartósan figyelni.

-

Fejlődjön kifejezőképessége.

-

Érzékelő gyakorlatokhoz: látás, hallás, tapintás képességének fejlesztése.

-

Próbálja megtalálni a megfelelő verbális és nem verbális reakciók lehetőségét a cselekményen belül.

-

Tudjon ritmikus mozgás kíséretében játékos verset, mondókát mondani.

Követelmények: -

Alakuljon ki alapszinten a játék bátorsága, tudjon csoport előtt megnyilvánulni.

-

Tudjon egyszerű mozgásokat és tartáshelyzeteket mímelni, tükrözni, egyszerűbb állatmozgásokat utánozni.

-

Képes legyen fantáziajátékokban létező, vagy képzeletbeli lényeket megjeleníteni.

91



-

A dráma képzeletbeli világán belül tartsa be a játékszabályokat.

-

Képes legyen a beszédet, éneket, mozgást összekapcsolni játékhelyzetekben.

-

Tudjon egyszerű magatartásformákat megjeleníteni.

-

Képes legyen társaival együtt, rájuk is figyelve irányváltoztatásra, együttes mozgásra, tájékozódásra a térben.

-

Vegyen részt rövid párbeszédes jelenet előadásában. 2. ÉVFOLYAM

Epochák: 1. Falu Produktumok: Széki lakodalmas (népdalok, népi játék, tánc), A bajusz, A három pösze, Ludas Matyi c. színielőadások (választható), népművészeti kiállítás: hímzésmotívumok, falusi házak makettjei, népi bútorok. Látogatás a Szentendrei Skanzenbe. 2. Város Produktumok: modern tánc, budapesti városnézés vetélkedővel egybekötve, múzeumlátogatás, tabló készítése, ismerkedés régebbi táncdalokkal, fesztivál rendezése. Magyar irodalom Célok és feladatok: -

A beszédtechnika további fejlesztése, a spontán beszédre való késztetés.

-

Az olvasás fejlesztése.

-

A betű, a hang, a szó a mondat és a szöveg fogalmának kialakítása.

-


-

Hangképzési nehézségek leküzdése.

-

A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban.

-

A hangkapcsolatok helyes ejtése.

-

Helyes beszédlégzés kialakítása.

-

Mondatok helyes hanglejtése.

-

A szókincs bővítése, pontosítása.

-

Szavak rendezése általános fogalmak szerint.

-

A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak tanulása szituációs játékban.

-

Népköltészeti és műköltészeti alkotások olvasása, megismerése.

Követelmények: -

A betűismeret készségszintű alkalmazása az olvasásban.

-

Alakuljon ki a betű, hang, szó, mondat fogalma.

-

Tudjon előzetes fölkészülés után szövegeket felolvasni jó tagolással.

-

Rövid szövegek néma olvasása, értelmezése.

92



-

Ismerje meg a felnőtteket megillető néhány udvarias szokást.

-

Tudjon megfogalmazni kérdéseket és válaszokat, ismeretterjesztő szövegek témájával kapcsolatban. Vizuális kultúra


Az érdeklődés felkeltése a tárgyi világ összetettségére és a képzőművészet iránt.

-

Az első próbálkozások a vizuális nyelv tudatos tanulmányozása terén.

-

Az önkifejezés folyamatában felhasznált anyagokkal, eszközökkel és technikákkal való találkozás tapasztalati szinten.

Követelmények: -

Ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni.

-

Ismerje meg a természet és az ember alkotta jelekkel.

-

Tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb).

-

Ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét.

-

Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni.

-

Legyen képes egyszerű tárgyak létrehozására.

-

Fejlődjön esztétikai érzéke.

-

Tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy látványra rácsodálkozni.

-

Tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés).

-

Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör. Ének-zene

Követelmények: Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése, a csoportos éneklés szabályainak megtartásával. A dalok hangulatának megfelelő előadásmódra törekvés, pontos tempó és dinamika alkalmazása. Egységes hangzás kialakítása. A gyermekjátékdalok éneklése játékkal szerep szerint. Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének kialakítása a tanult zenei elemek alkalmazásával. Zenehallgatás: A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Cselekményes zenék tartalmának szóbeli vagy más eszközökkel történő kifejezése. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A hangzásbeli különbségek érzékelése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Zenei ismeretek: A zenei írás-olvasás továbbfejlesztése. Dallami ritmikai elemek elsajátítása, a zenei kommunikáció fejlesztése. Ritmikai elemek: A ritmusérzék továbbfejlesztése új ritmusértékek megismerésével. Tempóérzék fejlesztése: tempótartás, lassítás, gyorsítás. Motorikus képességek fejlesztése játékos mozgással és ütemezéssel.

93



Dallami elemek: A pentaton dallamhangok ismert dallamfordulatainak közös leolvasása, reprodukálása. A hallás után megismert dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. A tanult hangok elhelyezése a vonalrendszeren. Tánc Célok és feladatok: -

Ismerjen meg egy erdélyi táncdialektushoz tartozó páros táncot és sajátítsa el egyszerű figuráit.

-

Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros, vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható.

-

Felszabadult, önfeledt hangulat megteremtése.

-

Erősíteni a test tudatot és a térbeli tájékozódást.

-

Törekedni kell arra, hogy a mozdulatok kifejezőek legyenek, szinte beszéljenek.

Követelmények: -

A lakodalmas szokások megismerése a hozzákapcsolódó dalokkal és játékokkal.

-

Helyes testtartás kialakítása.

-

Táncházi forma kialakítása.

-

Ismerje meg egy tájegység táncához kapcsolódó alaplépéseket.

-

Tudjon sort és tempót tartani, együttműködni társaival a tánc esztétikai értékének és élményének fokozása érdekében.

-

Legyen képes társai igényeit is figyelembe véve, a játék szabályaihoz alkalmazkodva játszani.

-

Ismerje meg a családi élethez kapcsolódó népi szokásokat, ünnepeket. Dráma


Fejlődjön játékbátorsága, tudjon csoport előtt magabiztosan megnyilvánulni.

-

Tudjon kreatívan játszani tárgyakkal, tudja azokat nem rendeltetésszerűen is használni.

-

Képes legyen csoportos improvizációra.

-

Az előzőleg begyakorolt helyzetgyakorlatok segítségével próbálja meg kezelni a lámpalázas állapotot.

-

Folyamatosan bővítse művészeti ismereteit.

-

Képes legyen népi kifejezések és kiejtések elsajátítására.

-

Tudja összehasonlítani a népi és városi beszédstílust.

-

Erősítse memorizáló képességét.

-

Legyen képes memoriterek tanulási technikájának elsajátítására.

-

Legyen fogékony és befogadó.

-

Fejlődjön játékosságának képessége.

94



Követelmények: -

Képes legyen színek, hangok, formák, anyagok érzékelésére, felismerésére.

-

Ismerje fel a kezdetet és a véget az időbeli struktúrákban.

-

Ismerje a szereplők és a főhős fogalmát.

-

Legyen képes a drámai helyzet kibontakozását megérteni.

-

Sajátítsa el a szereppel összefüggő színpadi mozgásokat, tudjon figyelni társaira.

-

Képes legyen az előadandó színdarabban saját személyiségéhez igazodó szerepének megtanulására, követésére. 3. ÉVFOLYAM

Epochák: 1. Honfoglalás Produktumok: Mondafüzér előadása (Rege a csodaszarvasról, Vérszerződés, a Fehér ló mondája, Lehel kürtje, István a király, sámántánc, királylányok tánca, koronázási tánc, finnugor népköltések, dalok, mondókák ritmushangszerek kíséretével) Honfoglalás kori eszközök, hangszerek készítése. A Feszti Körkép és a témához kapcsolódó kiállítások és rendezvények (lovasbemutató, íjászat, nemezelés, bőrözés, fazekasság) megtekintése. Az István, a király c. rockopera megtekintése. Látogatás a Hősök terére. 2. Alföld Produktumok: Alföldi népdalokból népdaléneklő verseny. Népmese, népmonda dramatizált előadása. Dél-alföldi betyártánc. Pásztorművészet, szűrminták, fafaragások, tükrös, agyag tárgyak készítése, kiállítása. Kecskemét, Kodály Zoltán szülővárosának megtekintése. Látogatás a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Magyar irodalom Célok és feladatok: -

A kulturált, tiszta beszéd továbbfejlesztése, a hibák korrigálása.

-

A hangos olvasás pontosságának, tempójának fokozása.

-

A szövegértő olvasás fejlesztése.

-

A légzéskapacitás fejlesztése, a levegő célszerű beosztása beszéd közben.

-

A különböző mondatfajták jelentésüknek megfelelő intonálása.

-

Adott mondatok megszólaltatása különböző hangvétellel, így jelentésük módosítása.

-

Minőségi szókincsbővítés.

-

Szólások, közmondások tanulása, használatuk a beszédben.

-

Szöveg tagolása a logikai egységeknek megfelelően.

-

Az olvasott szövegek csoportosítása formájuk szerint.

-

A felolvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése, a zökkenőmentes sorváltás megvalósítása.

95



-

Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása.

-

A lírai művekben rímek, refrén, szóismétlés, fokozás, hasonlat fölfedezése, hatásának fölismerése.

-


Követelmények: -

Önálló mesealkotás a tanult elemek felhasználásával.

-

Az olvasmányok eseményeinek ismereteinek elmondása vázlat segítségével.

-

Ismerje a szöveg jellegzetességeit és a szövegalkotás műveleteit.

-

Ismerje a szöveg hármas tagolását.

-

Legyen képes a tématartásra, mondatok összekapcsolására.

-

Tudjon párbeszédet lejegyezni.

-

Legyen képes az elbeszélést és a mesét összehasonlítani tartalom és stílus szempontjából.

-

Ismerje a hazai hagyományokat és népszokásokat.

-

Alkalmazza alapfokon a szövegelemző műveleteket.

-

Tudjon szöveget értelmezni önálló néma olvasással. Vizuális kultúra

Célok és feladatok: A tanuló képes a vizuális nyelvi- a képi és plasztikai- kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájában. Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásban, és műélményét meg tudja fogalmazni. Feladataihoz használja a könyvtár művészeti könyveit. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizuális jeleit, közlő ábráit, maga is tud magyarázó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszonyával kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének és környékének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát. Követelmények: -

Tudja, mi az azonosság, hasonlóság.

-

Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával.

-

Tudja, mi a kontraszt.

-

Ismerje a fő- és mellékszíneket.

-

Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni.

-

Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni.

-

Legyen jártas az eszköznélküli anyagalakításban.

-

Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni.

-

Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni.

96



-

Ismerjen néhány népművészeti technikát.

-

Legyen képes alkalmazni néhány technikát (pl. szövés, fonás).

-

Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen.

-

Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során.

-

Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát. Ének-zene

Követelmények: Éneklés: A dalkincs bővítése, az éneklési készség fejlesztése. A hangterjedelem növelése. A dalok szöveghű előadása tisztán, helyes légzéssel, jó ritmusban. A légzéstechnika fejlesztése, hangképzés, helyes artikuláció. Egyszerű kánonok csoportos éneklése. Tanult dalok egyéni előadása. Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének fejlesztése a tanult tempók, dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek felhasználásával. Zenehallgatás: A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Műzenei részletek elemzése szempontok szerint segítséggel. Zenei karakterek különbségének megfigyelése. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizálása és felismerése kottaképről és kézjelről. Dallammotívumok lejegyzése a tanult dóhelyekkel. Hangkészlet megállapítása. Zenei ismeretek: Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. Új ütemfajta megismertetése. A ritmikai többszólamúság megalapozása. A mozgáskoordináció fejlesztése. Dallami elemek: Dalrészletek reprodukciója és elemzése. A leggyakoribb pentaton fordulatok felismerése. Egyszerű kétszólamúság. A kánon fogalmának megértése. Tánc Célok és feladatok: -

Ismerjék meg a magyar nép eredetének történetét.

-

Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság).

-

Ismerjék meg a dél-alföldi betyárok történetét a betyárdalokon keresztül.

-

Fedezzék fel a rituális táncok és a dél-alföldi tánc stílusjegyeit.

Követelmények: -

Legyen képes táncban a saját fiú-lány szerepének megjelenítésére.

-

Ismerje meg egy adott tájegység táncának alaplépéseit, ezekből szabadon tudjon improvizálni.

-

Ismerjen meg adott történelmi korhoz kapcsolható rituálékat, tudja ezek koreográfiáit eltáncolni.

-

Magabiztosan tudja megoldani a tér-forma váltásokat.

97



-

Megfelelő módon értékelje a tánc jelentőségét.

-

Fejlődjön a koordinációs készsége. Dráma


Legyen képes fantáziajátékokra elképzelt személyekkel, tárgyakkal, elképzelt helyzetekben.

-

Legyen képes megfigyelni és felismerni a szerkezetet csoporton belüli rögtönzésekben (a jelenet indítása, csúcspontja és befejezése).

-

Képes legyen a közönséggel való kapcsolattartásra, szemkontaktus felvételére. Ne jöjjön zavarba a közönség reakcióitól.

Követelmények: -

Legyen képes csoportos, mozgásos hang-és térérzékelő gyakorlatok elvégzésére.

-

Tudjon térkitöltő és térkihasználó gyakorlatokat végezni egyszerű mozgástechnikai illetve alapfokú tánctechnikai elemek felhasználásával.

-

A színpadon való mozgása legyen összhangban a szöveg értelmével. Törekedjen a szöveg helyes hangsúlyozására.

-

Tudjon adott jelenetet több nézőpontból megjeleníteni.

-

Fedezze fel a különböző korok művészeteinek értékét- művészetszemlélet és ízlésformálás.

-

Tisztelje az embert, a másságot, a tudást és mások munkáját. 4. ÉVFOLYAM

Epochák: 1. Mátyás kora és a török világ Magyarországon Produktumok: Mátyás mondák dramatizált előadása. Reneszánsz tánc, hastánc, hajdútánc. Ismerkedés a kor zenéjével. Mátyás mesék illusztrációja, a kor öltözködési szokásai, kiemelkedő művészeti alkotások. Látogatás Visegrádra és Egerbe. 2. Reformkor Produktumok: Gyűjtőmunka a kor vívmányairól, a híres magyarokról (politikusok, zeneszerzők, írók, költők, színészek, festők, szobrászok, orvosok). Palotás tánc, legyező, párta, huszárcsákó és ló készítése készítése. Erkel Ferenc a magyar opera megteremtője (Bánk bán, Hunyadi László Palotás, Himnusz-látogatás az Operaházba) Vörösmarty Mihály - Egressy Béni: Szózat. Öltözködés kultúra, közlekedési eszközök. A Liszt Ferenc Múzeum megtekintése. Látogatás a Nemzeti Múzeumba, a Gobbi Hilda színészmúzeumba és a Vasúttörténeti Múzeumba. Kirándulás Nagycenkre (a kastély és a Széchenyi Mauzóleum). Magyar irodalom Célok és feladatok: -

Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel.

-

Mesék elmondása nézőpontváltással.

98



-

Szereplők jellemének bemutatása dramatikus játékban.

-

Az elbeszélésről tanultak ismétlése, bővítése.

-

A leírás tartalmi szerkesztési jellemzői, nyelvi eszközei.

-

A népköltészeti szövegek keletkezése, műfajai, mesetípusok.

-

Nemzeti ünnepeink előzményeit bemutató írások megismerése.

-

Összefüggések megértése kérdések segítségével.

-

Szépirodalmi és ismeretközlő művek megkülönböztetése.

-

Szövegfeldolgozások önálló néma olvasással.

-

Felolvasáskor a párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése.

Követelmények: -

Legyen képes a feladatok utasításainak értelmezésére, végrehajtására.

-

Tudjon érthetően helyesen tagolni vers és prózamondás közben.

-

Képes legyen a mondanivaló megfogalmazására szóban, figyelve a beszédpartnerre.

-

Legyen képes a memoriterek szöveghű elmondására.

-

Működjön együtt társaival a dramatikus játékok előadásában.

-

Legyen képes előzetes felkészülés után szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel.

-

Tudja elmondani olvasmányok tartalmát néhány összefüggő mondattal.

-

Legyen képes életkorának megfelelő szöveg elemzésére.

-

Ismerje legnagyobb íróink, költőink nevét és a tőlük olvasott művek címét.

-

Legyen képes egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására.

-

Tájékozódjon a szótárakban a könyvek tartalomjegyzékében.

-

Ismerje a magyar abc-t. Vizuális kultúra

Célok és feladatok: A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál; tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műfajtípusát. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtár művészeti albumait önállóan használni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Megalkot egyszerű képi közléseket.

99



Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzet felismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az észszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épület rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, és ábrázolási módokat. Kialakult ismeretei vannak az egyszerű; eszköz nélküli, a kézi szerszámmal végzett anyagalakításban. Követelmények: -

Ismerjék a vizuális nyelv alapelemeit, tudják a kifejezési szándéknak megfelelően használni a kompozíciós eljárásokat.

-

Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában.

-

Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni.

-

Legyenek képesek tárgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján.

-

Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére.

-

Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét.

-

Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saját és társaik munkájára.

-

Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival.

-

Igazodjanak el a számukra fontos jelekben, ábrákban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstruálni.

-

Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját. Ének-zene

Követelmények: Éneklés: A dalkincs további bővítése, az éneklési kultúra megalapozása. A hangterjedelem növelése. A tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelő előadása. Éneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. A többszólamú éneklési készség fejlesztése. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése. Rögtönzések a megismert dallami és ritmikai elemekkel. Mozgásos improvizáció a fantázia szabadságával. Zenehallgatás: Önálló véleményalkotás a meghallgatott zeneművekről és előadásukról. Újabb hangszerek megismerése. A koncentrált figyelem időtartamának növelése. Az emocionális érzékenység fejlesztése. A megfigyelőképesség és a zenei formaérzék fejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult ritmusok, ütemfajták, dallammotívumok felismerése, olvasása, lejegyzése. Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. Zenei ismeretek: Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal. Dallami elemek: Jellemző dallammotívumok reprodukálása. A hangközhallás megalapozása.

100


Alsó tagozat tanterve Tánc


Nyugodt alkotó légkör biztosítása.

-

Alapvető táncos kifejezésformák elsajátítása.

-

Társas táncokhoz kapcsolódó ismeretek, technikák (lépések, kéz-és kartartások) tudatosítása.

-

A csoportos táncok tanulásával a közösségi érzés fokozása.

-

Művészeti alkotások befogadására való fogékonyság fejlesztése, fokozása.

-

Ismerjék meg a társas táncok keletkezésének idejét, körülményeit.

-

Fejlődjön szépség iránti érzékenységük.

-

Sajátítsanak el egy nemzeti gyökerű társas táncot (Palotás).

Követelmények: -

Ismerje és alkalmazza a tanuló a táncos szaknyelvet.

-

Határozza meg a tanult társas táncok keletkezésének történelmi hátterét, helyszínét, ruha viseletét.

-

Ismerje fel a tánc típusát a megadott zene dallamvilágáról, lüktetéséről, ritmusáról, hangulatáról.

-

Legyen képes a kéz és lábmozdulatok összehangolására. Dráma


Képes legyen csoportos improvizációra, valamint a rögtönzések alapszintű elemző megbeszélésére.

-

Tudja mérlegelni, hogy a különböző szituációkban kivel szemben hogyan nyilvánul meg mind kommunikációs, mind metakommunikációs szinten.

-

Érjük el, hogy a színjátszás felszabadult örömet okozzon a gyermek számára.

-

Legyen képes alkotó ötletekkel hozzájárulni egy-egy darab megvalósulásához.

-

Legyen képes önértékelésre annak érdekében, hogy felismerje saját eredményeit.

-

Ismerje fel az önkifejezés gazdag eszköztárát.

Követelmények: -

Legyen képes drámatechnikák alkalmazására.

-

Legyen képes az oldott, nyilvános megszólalásra.

-

Legyen képes összetett, több érzékterületre épülő gyakorlatok elvégzésére.

-

Tudjon ritmus-, beszéd-, és mozgásgyakorlatokkal memóriagyakorlatokat elvégezni.

-

Biztonsággal tudja alkalmazni a színház formai elemeit: jelmezek, kellékek, berendezési tárgyak.

101

kombinált

koncentrációs-

és



Legyen képes a szereplők magatartásformáinak és viselkedésének elemzésére.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapelvek és célok A magyarság összetartó ereje nyelvében és kultúrájában rejlik. Az anyanyelvi nevelés megismerteti, átörökíti a nyelvi és kulturális hagyományokat. Mindezek biztos ismerete segíti az egyént képességeinek kibontakoztatásában, alkalmassá teszi a társadalmi beilleszkedésre, a humánus magatartásra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi információk megszerzését, problémák megértését, valamint megoldását. A kollektív emlékezet és a nemzeti irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen föltétele a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúrához való kötődésnek. Ezért az anyanyelvi nevelés egyaránt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek. A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé; hogy megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. Célja továbbá, hogy beszédét alkalmassá tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunikációs helyzethez igazodó közlésére, és megtanítsa az írásbeli nyelvhasználatra. Az anyanyelvi kompetenciák hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósítására. A többi műveltségterület (tantárgy) tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és írásbeli szövegértésszövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennélfogva az anyanyelvi képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Az iskolába lépő gyermek számára a beszéd az egyetlen ismert nyelvhasználati mód. Ebből következik, hogy az élőbeszéd szolgál alapul az összetettebb nyelvhasználati módok: az olvasás, az írás, az írásbeli szövegalkotás megtanításához. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az irodalom megszerettetése és az olvasási kedv fölkeltése, ébren tartása; az irodalomolvasás személyiségformáló hatásának érvényre juttatása. SNI tanulóknál: Az olvasás és az írás tanításánál az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt majd lehetőséget az írásbeli kommunikációra. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell az egyes speciális eltérések figyelembe vételével. Ezeket a módosításokat a tanmenetekben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. Kiemelt fejlesztési feladatok Pszichés fejlődési zavara miatt a tanulásban tartósan akadályozott tanulók: Diszlexia, diszgráfia: egyéni fejlesztési terv szerint a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. Módszer: Meixner-féle a) a)folyamatos szókincsfejlesztés, és a verbális emlékezet fejlesztése, b) finom motorikus mozgások fejlesztése,

102



c) figyelem, koncentráció fejlesztése. d) a testséma biztonságának kialakítása, e) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, f) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, g) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, h) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, i) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, j) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, k) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, l) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Rehabilitációs órák száma: 15% Ezeket az órákat gyógypedagógus látja el. Beszédfogyatékosok estén: egyéni fejlesztési terv szerint a logopédus, a gyógypedagógus és a tanító együttesen fejlesszék a tanulót. A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: -

olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztatóelemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott;

-

a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők;

-

az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik.

Rehabilitációs órák száma: 40%, Ezeket az órákat gyógypedagógus látja el. Autisztikus tanulók: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. Rehabilitációs órák száma: 50%, Ezeket az órákat gyógypedagógus látja el.

103



Beszédértés, beszédművelés Az iskolába lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen használják, az iskola feladata a társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhasználat létrehozása. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optimális hangzásának megalapozása, mint a kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása. Az eredményes kommunikáció érdekében szoktatunk a társakkal való együttműködésre, mások véleményének meghallgatására, értelmezésére. Ráirányítjuk a figyelmet a partner beszédének értelmi és érzelmi tartalmára, a nem verbális közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saját véleményének érthető megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkodásra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Beszámolhatnak megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvtári gyűjtőmunkáról. A memoriterek szöveghű megszólaltatása közben megkívánjuk a hallgatósággal való kapcsolattartást. Különféle dramatikus formákat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg bábozással vagy dramatikus játékokban. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; eljátszatjuk párokban vagy csoportokban – a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A szerepjátékok fejlesztik az improvizációs készséget. A népi gyermekjátékok, népszokások a hagyományok őrzésére nevelnek. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás A legegyszerűbb szóbeli szövegalkotások a párbeszédek, amelyeket szituációs vagy dramatikus játékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket (kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körülmények). Szóbeli szövegalkotásnak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való beszámoló is. Az írásbeli fogalmazás készítése csak megfelelő íráskészség kialakulása után kezdhető el. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg. Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő szövegmintákat műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Mintául legtöbbször az olvasmányok szolgálnak a gyermekek fogalmazásaihoz; szűkített vagy bővített reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának. A szabatos fogalmazáson kívül már az alsó tagozatban el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését. Olvasás, szövegértés Az alsó fokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az olvasás technikájának elsajátíttatása: a betűk összeolvasása. A hangosan végzett olvasástechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorlását is szolgálják. Alkalmazzuk a szótagoltató olvasást, amelyről – egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően – fokozatosan térhetnek át a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvasásra. A hangos és a néma olvasás folyamatos gyakorlásához mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. Feltétele a szövegértésnek a megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. A szöveghű, jelentést értelmező felolvasást csak előzetes felkészülés után követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, magáncélú, hivatalos, publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek felfogását, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsgálata igen sok irányban fejleszti a gyermekeket: gyarapodik általa szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szólásmondások használatához. Az olvasmányok

104



megértését segítik a különböző szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Elsajátítják a szereplők cselekedeteinek megítélését, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi választásokban. Tanulás, ismeretszerzés Korunk azt várja el az iskolától, hogy tanulásra képes és további ismeretszerzésre nyitott egyéneket neveljen. Ezért már az alapfokú oktatás-nevelés során megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárok, a gyermeklexikonok, az enciklopédiák tanulmányozása. Egyaránt nevelünk a verbális és a nem verbális (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű, áttekinthető elrendezése, a vázlatkészítés, amelyben a tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése. Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázatával. A mondatfajtákat kommunikációs szándékuknak megfelelően vizsgáltatjuk, használtatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben figyeltetjük meg a beszélő szándékának megfelelő nyelvhasználatot. Mindezekkel fejlesztjük a tanulók kifejezőképességét. A számítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli világában különösen fontos a tanulókat valós példákkal meggyőzni a helyesírás szükségszerűségéről, megismertetni legegyszerűbb normáival. Munkánk akkor lesz eredményes, ha tanítványaink hasznosítják a megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazzák a szabályokat szóbeli s írásbeli megnyilatkozásaikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel. Írás és íráshasználat A kézírásra napjainkban is szükség van, bár szerepét fokozatosan átveszik a számítógépek, a mobiltelefonok. A tanulók írásbeli nyelvhasználatát alapozzuk meg vele. Az írás jelrendszerének elsajátíttatásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni sajátosságait. A betűformák, -kapcsolások tanulásán keresztül az írás automatizálásáig vezet az út. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára, a gondolatok lejegyzésére. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus olyan használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonások jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási normák megtartását. Ezt segíti az önellenőrzés szokásának kialakítása is.

105



1. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvasás 150 óra, írás 109 óra); 7 óra/hét A témakörök óraszámai:           

A tanulók megfigyelése a tanév elején 14 ó. Az olvasás tanulásának előkészítése 16 ó. Az írás tanulásának előkészítése 40 ó. Beszédértés, beszédművelés (az olvasásórákon)– Szóbeli szövegek alkotása 9 ó. Az olvasás jelrendszerének és technikájának tanulása; az olvasás gyakorlása 80 ó. Az írás jelrendszerének tanulása; az írás gyakorlása 62 ó. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek 26 ó. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat 4 ó. Eredményvizsgálat (4 olvasás, 4 írás) 8 ó. Memoriterek (az olvasásórákon) –

Témakörök Tartalmak A tanulók megfigyelése a tanév elején Kommunikációs képességek megfigyelése: beszéd, beszédértés. A beszéd akusztikus és nyelvi jellemzői: a helyes hangképzés, a beszéd folyamatossága, szókincse, nyelvi helyessége. Beszédhibák fölmérése. Viszonyszók ismerete. A beszédhallás fejlettsége. Értelmi képességek: megfigyelő, analizáló, összehasonlító képesség, az emlékezet tartóssága (verbális emlékezet, formaemlékezet, sorrendiség megjegyzése). A jelfunkció ismerete. Mozgásképességek: mozgáskoordináció, finommozgások, írószerhasználat. A kézhasználat dominanciája. Ritmusérzék. Figyelem, feladattudat tartóssága önálló tevékenység végzésekor. Az olvasás tanulásának előkészítése A mondat, a szó, a szótag, a hang. Szótagolás. Beszédművelő feladatok. A jelfunkció. Tájékozódás testsémán, térben, sík lapon. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás; megfelelő írószerhasználat alakítása. Hangtanulás, hangfölismerés, hangok kapcsolása. Az írás tanulásának előkészítése

Fejlesztési feladatok Mesehallgatás, a hallott mese reprodukálása. Mondatalkotások eseményt ábrázoló képről. Mondókák, sorolók memorizálása; tapssal kísért elmondásuk. Szóbeli utasítások megértése, végrehajtása. Különböző hangszerekkel, eszközökkel keltett hangok, megnevezése. Rajzos, mozgásos és hangjelek értelmezése (jelfunkció). Formák fölismerése, azonosságaik és különbségeik megállapítása. Képek kirakása korongokból és pálcikákból. Ritmikus sorok kirakása vagy rajzolása. Pontok összekötésével ábrák, alakok előállítása. A család megörökítése rajzban.

A mondat és a szó bontása kisebb nyelvi egységekre. Mondókák tanulása. Feladatok végzése rajzos utasítások alapján. Tájékozódáskor a megfelelő kifejezések használata. Finommozgások gyakorlása. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Betűelemek (íráselemek) alakítása, kapcsolása. Szavak hangokra bontása.

106



Tartalmak Fejlesztési feladatok A betűíráshoz szükséges vonalelemek szabályos Vonalelemek megjelenítése minél többféle elsajátítása, vázolás. érzékszerv igénybevételével játékos formában a Vonalelemek kötése. tértől a sík felé haladva. Vázoláskor a helyes forma és lendület gyakorlása. Íráskészség fejlesztése. Finommotorikus mozgás. Helyes testtartás. Beszédértés, beszédművelés A helyes beszédlégzés. Játékos légzőgyakorlatok végzése. Hangok tiszta artikulációja, időtartamuk. Hangok megfigyelése szavakban, helyes ejtésük A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. gyakorlása. Szavak, szószer-kezetek, helyes Mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangerő, ejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök hangsúly. alkalmazása mondatok intonálásakor. Az ösztönös szótagolás továbbfejlesztése. Válaszadás kérdésekre. A szókincs bővítése és pontosítása. Mondókák, sorolók ritmizáló elmondása. A hallott/olvasott történet reprodukciója. Beszélgetés a hallottakról, az olvasottakról. Szóbeli szövegek alkotása Bábos megjelenítési formák elsajátítása a Mesék párbeszédeinek eljátszása bábokkal. gyakorlatban. Felelgetős mondókák. Az udvarias Mondókák dramatizálása. A mindennapi viselkedés és a mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi fordulatainak tanulása fordulatai (köszönés, bemutatkozás, kérés, szituációs játékkal. Részvétel népi köszönetnyilvánítás). gyermekjátékokban. Helyes magatartás és beszéd alkalmazása szituációs játékokban. A csoportban való szereplés gyakorlása, együttműködés társakkal. Az olvasás jelrendszerének és technikájának tanulása; az olvasás gyakorlása Az olvasás jelrendszerének megismertetése A hangok és betűk azonosítása. A tanult Meixner Ildikó diszlexia prevenciós magánhangzók és mássalhangzók összeolvasása. olvasástanítási eljárásának alkalmazásával. Az 2-3-4 betűből álló szótagok olvasásának olvasás technikájának elsajátíttatása: a betűk gyakorlása. Szavak variálása mozgatható összeolvasása. Az olvasástechnika fejlesztése: betűkből; olvasásuk. Szótagsorok, szósorok betűfölismerés, összeolvasás. begyakorlása. Szótagolva vagy szótagolás nélkül Szótagsorok, szavak, szószerkezetek, egyszerű lejegyzett nyelvi anyag felolvasása egyéni mondatok, rövid szövegek hangos és önálló fejlettségi szintnek megfelelően. A szótagolva (néma) olvasása. Az olvasás pontosságának olvasott szavak, szószerkezetek, mondatok fejlesztése technikai gyakorlatokkal. elismétlése szótagolás nélkül. Fölkészülés ismert Tapasztalati úton nyelvtani fogalmak szöveg hangos olvasására előzetes önálló megismerése: magán- és mássalhangzó; hosszú gyakorlással. Felolvasáskor a mondat végének és rövid hangok; egy-, két-, háromjegyű betű; az érzékeltetése szünettel, a mondatok elismétlése ábécé. élőszóban, ereszkedő hanglejtéssel. Ritmusos, verses szövegek csoportos olvasása. A versritmus produkálása tapssal, ritmushangszerekkel. Az írás jelrendszerének tanulása; az írás gyakorlása Kötött kisbetűk tanítása a választott Szavak hangokra bontása, kirakása mozgatható betűtípussal, kötéssel – az olvasás betűkből. Betűelemek lendületes alakítása, 2-3 elem összekötése. A betűkötések minden

107



Tartalmak Fejlesztési feladatok jelrendszerének tanulásához képest késleltetve. lehetőségének begyakorlása. Szavak, Betűelemek vázolása, írása. szószerkezetek, 2-3 szavas mondatok írása Betűk vázolása és írása nagy alakban, majd a másolással: írott vagy nyomtatott mintáról. 2-6 vonalrendszerben. Írásjelek megismertetése. A betűs, fonetikusan írandó szó másolása; írása szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. látó/halló előkészítés után tollbamondásra. 2-4 Betűk, szavak, szószerkezetek, egy-egy rövid hangból álló, kiejtésnek megfelelő szó önálló mondat írása másolással, tollbamondással. A hangelemzése, írása. Szavak, szószerkezetek és magán- és a mássalhangzók időtar-tamának rövid mondatok rögzítése másolással, jelölése. A személynevek és a mondatok kezdése tollbamondással. Írott szöveg olvasása. megkülönböztetett kisbetűvel. A kötött betűk csoportos ismétlése. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek Szövegek olvastatása a magyar irodalomból: Szóban és írásban kapott feladatok megértése. népköltészeti és műköltészeti mondókák, Az olvasott/meghallgatott szövegegész lényeges sorolók, mesék, gyermekjátékok; a család és az gondolatainak fölfogása, a velük kapcsolatos iskola életéből vett témájú, irodalmi igényű tanítói kérdések megválaszolása. A prózai és verses vagy prózai alkotások; a verses szövegek részletes megbeszélése tanítói környezetismeretben tanultakhoz kapcsolódó segítséggel. Részvétel a beszélgetésben: a rövid szövegek. szereplők megnevezése, az ismeretlen Az olvasott művek tartalmának fölfogása, kifejezések jelentésének tisztázása, az címének és tartalmának összevetése. A események elmondása, valóságos és mesés szövegértés fejlesztése az olvasottak közös elemek megkülönböztetése. A szöveghez megbeszélésével. Kérdésekre válasz keresése a kapcsolódó egyéni élmények elmondása. szövegből. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló A versek hangulatának, ritmusának, rímeinek saját élményei, tapasztalatai között. észrevetetése; képeinek lerajzoltatása; Meseillusztráció készítése. legfontosabb jelentésének megfogalmaztatása. Az önálló (néma) olvasással párhuzamosan A verses forma fölismertetése: verssor, szövegértést igazoló feladatok megoldása versszak. Verses szövegek meghallgatása, olvasása. A vers hangulatának fölismerése. Rímek keresése tanítói segítséggel. A versritmus eltapsolása. A versek költőjének megnevezése. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat Könyvtárlátogatás. A könyvtár Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a szolgáltatásainak, a könyvkölcsönzés módjának korosztálynak való könyvekből: képeskönyvek, megismerése. Olvasási szokások alakítása a mesekönyvek. Alkalmazkodás a könyvtárban könyvtárban. Gyermeklexikon használata elvárt viselkedési szabályokhoz. Szavak ismeretlen kifejezések magyarázatához (Ablak– magyarázata gyermeklexikon használatával zsiráf c. képes gyermeklexikon) (Ablak-zsiráf c. képes gyermeklexikon). Memoriterek A szövegtanulás segítése rajzos emlékeztetővel. 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő; A szövegek pontos, helyesen artikulált előadása. énekes népi gyermekjáték előadása társakkal; A csoportban való szereplés gyakorlása, 4 vers szabadon választható az alábbi költők együttműködés társakkal. művei közül, pl.: Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor. Értékelési szempontok

108



A tanuló képes legyen          

egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás) a tanult memoriterek elmondására; a magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő – néma és hangos olvasására; másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.

109



2. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvasás 129 óra, írás 65 óra, nyelvtan 65 óra); 7 óra/hét A témakörök óraszámai          

Beszédértés, beszédművelés (az olvasás- és a nyelvtanórákon) – Szóbeli szövegek alkotása 10 ó. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek 50 ó. Olvasási képesség fejlesztése 57 ó. Írástanulás 30 ó. Írásképesség fejlesztése 35 ó. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) 65 ó. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat 2 ó. Eredményvizsgálat (6 olvasás, 2 írás, 4 nyelvtan, helyesírás) 10 ó. Memoriterek (az olvasásórákon) –

Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A hangkapcsolatok helyes ejtése (mássalhangzó-törvények). Hangképzési nehézségek leküzdése (mássalhangzótorlódások). A h-val végződő (Cseh/ország/, juh, méh, pléh) és a ch-val írt szavak (technika, barkochba) helyes kiejtése. A hangok időtartamának érzékeltetése szavakban. A helyes beszédlégzés gyakorlása. A szöveg mondatai között levegővételnyi szünet tartása. A kijelentő és a kérdő mondatok hanglejtése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása: a beszédben és a hangos olvasáskor. A szókincs bővítése, pontosítása (rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak). Szavak rendezése általános fogalmak alá (háziállatok, vadon élő állatok, vadállatok). Információk fölidézése tanítói kérdések segítségével. Kérdések és válaszok megfogalmazása az ismeretterjesztő szövegek témájával kapcsolatban. Beszélgetés adott vagy szabadon választott témáról (olvasmányokról, vizuális élményekről, átélt eseményekről). Szóbeli szövegek alkotása A felnőtteket megillető néhány udvarias szokás megismerése (a hely átadása, az idősebb előre engedése az ajtóban, a köszönés

Fejlesztési feladatok Az artikulációs ügyesség bizonyítása nyelvtörők, állathangutánzók mondogatásával. Mássalhangzó-torlódásos szavak kiejtése. A kiejtéstől eltérő írásmódú szavak hangoztatása tanítói minta alapján. Azonos hangállományú, de a hangok időtartamában eltérő szavak megszólaltatása párokban (öt, őt; szál, száll); jelentésük tisztázása. Rövid versek, bővülő mondatok megszólaltatása helyes légzéstechnikával. A mondatok intonálása ereszkedő hanglejtéssel (kivételek az eldöntendő kérdések). Szószerkezetek ejtése egy nyomatékkal. A mondat lényeges részének kiemelése hangsúllyal. A beszédritmus fejlesztése ritmikus mondókák, versrészletek ismételgetésével. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése, velük mondatalkotások. Mesék, történetek elmondása tanítói segítséggel. Beszámoló az évszakokkal kapcsolatos megfigyelésekről két-három összefüggő mondatban. Vélemény értelmes megfogalmazása egy-egy mondatban: látottakról, hallottakról, olvasottakról. Két-három megadott mondat összekapcsolása, szöveggé alakítása. Rövid szöveg alkotása képsorról vagy saját élményről. A társas beszélgetés során kapcsolatfelvétel, megszólalás jelzése gesztusokkal, nyelvi fordulatokkal. Felnőttek és gyerekek társas

110



Tartalmak Fejlesztési feladatok kezdeményezése); ennek megfelelő gesztusok kapcsolatainak gyakorlása. Ismerős felnőttek és értelmezése, gyakorlása. A felnőttek tegezése családtagok helyes megszólítása. A mindennapi vagy magázása. élet különböző helyzeteinek elemzése, A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak eljátszása. A konkrét helyzetnek megfelelő tanulása szituációs játékban. (Elképzelt nyelvi fordulatok tanulása. Illendő udvarias színhelyek: könyvtár, orvosi rendelő, posta, bolt, magatartás és beszéd megismerése szituációs színház, játszótér, közlekedési eszköz ). A játékokból. A színhelyeknek megfelelő beszélgető-partnerhez igazodó udvarias párbeszédek összeállítása. Bátor, kreatív nyelvhasználat. Mesék előadása bábozással kezdeményezés a csoportos szereplésben. Népi vagy dramatikus játékkal. gyermekjátékok megismerése. Ismerkedés a szövegalkotás szabályaival az olvasmányok elemzésekor. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek Népköltészeti és műköltészeti alkotások Az önállóan olvasott szöveg lényegének olvasása a klasszikus és a kortárs, valamint a megértése; címének indoklása; témájának, határon túli magyar irodalomból. Szépirodalmi szereplőinek, eseményeinek megnevezése. és ismeretterjesztő szövegek földolgozása a Összefüggés keresése a tankönyvi szövegek címe következő témákban: a tanulás és munka és témája között. Címvariációk gyűjtése. Az (szorgalom, kitartás); a pihenés és a szórakozás olvasott szövegek alapján emberi tulajdonságok (egészséges életmód); családi, hagyományőrző fölismerése az állatmesékben és tréfás és nemzeti ünnepek, valamint a történetekben. Mese és valóság szétválasztása. környezetismeretben tanultakhoz Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak gyűjtése. kapcsolódóan: az évszakok; az ember Kérdésekre válasz keresése a szövegből. kapcsolata az állatokkal, a természettel. Szívesen olvasott költők, írók nevének A szépirodalmi szöveg részletes vizsgálata: lejegyzése, illetve megjegyzése. előfeltételezések a cím alapján; a szöveg megismerése, témájának megállapítása; majd Kommunikációs szempontú verselemzés (Kinek gondolat-egységekre bontása adott vázlat a nevében beszél a költő? Kihez szól? Mit segítségével; az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegösszefüggésben; a szereplők mond?). Rímek fölismerése a verssorok végén. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Szó- és cselekedeteinek értékelése, következtetés gondolatismétlések (refrén) keresése. tulajdonságaikra; az események elmondása Megszemélyesítések, költői képek lerajzolása. időrendben; az olvasottak összefoglalása, a leglényegesebb gondolat kiemelése. A szöveg megfogalmazásának vizsgálata: tématartás; a mondatok kapcsolata; a szöveg szerkezete. A szóhasználat megfigyelése. Kommunikációs szempontú versértelmezés. A vers ritmusa, rímei. Olvasási képesség fejlesztése A betűismeret megerősítése. Pontos olvasás. A A pontos olvasás gyakorlása a szóképek kis kiejtéstől eltérően rögzített hangkapcsolatok különbségeinek megfigyelésével (élezte – érezte, helyes megszólaltatása. Fokozatos áttérés a eleget – meleget) A jelentésváltozás szószerkezetek folyamatos olvasására. megfigyelése azonos hangállományú, de Megszakítás nélküli olvasás a sorvégeken. időtartamban eltérő szópárok esetében (alma, Előzetes fölkészülés után szövegek felolvasása álma). Az ékezet előidézte jelentésváltozás: jó tagolással. Rövid ismeretterjesztő írások (torok, török). Egyjegyű és kétjegyű betűk önálló (néma) olvasása, értelmezése. A megkülönböztetése (Marci, Marcsi). Mássalhangzók helyes ejtése összetett szavak

111

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalmak szövegértés igazolása a kérdésekre adott válaszokkal. Dramatizált szövegek megszólaltatása szereposztással.

Alsó tagozat tanterve Fejlesztési feladatok tagjainak határán (malacsült, világoszöld, adásszünet, narancsszörp, rongygyűjtés). Azonos szótő különböző toldalékolásából keletkezett sorozat olvasása. Szószerkezet és összetett szó olvasása egymás után (a medve talpa – medvetalp). Szószerkezetek begyakorlása és a belőlük alkotott mondatok megszólaltatása a szerkezeteknek megfelelő tagolással. A néma olvasás gyakorlása szavak gyakori ismétlődésével a mondatokban, a szövegben.

Írásképesség fejlesztése Nagybetűk tanulása. A kötött betűs ábécé Betűalakítások, betűkötések gyakorlása. másolása. A kis- és nagybetűk ismétlése alakítás Ritkábban használt betűkkel írandó szavak szerinti csoportokban. A betűformák és alakítása (dz, dzs, q, w, x). Szavak, kötések automatizálása. A típushibák javítására szószerkezetek, két-három mondat másolása összeállított szóanyag írása másolással. Az írott vagy nyomtatott mintáról. Mondatírás írásmozgás automatizálása: szó-sorok, szerkezetenként (látó-halló) tollba-mondásra és szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek (látó)emlékezetből írással. A keltezés írásának másolásával. Szavak, szószerkezetek, két-három begyakorlása. összefüggő mondat leírása tollbamondásra. Íráshasználat: szógyűjtések, csoportosítások Rövid mondókák, versek lejegyzése válogató másolással; különféle feladatok emlékezetből. megoldása; a helyesírás gyakorlása. Önálló Az írási és helyesírási hibák javítása tanítói írással: válaszadás kérdésekre, adott szavakkal utasításra és önellenőrzéssel (hibátlan mondatalkotások, két-három összefüggő mintához való hasonlítással). mondat. Az írásképesség fölmérése: másolással, A szöveg írásakor a sorok kitöltése; ha tollbamondással, emlékezetből írással. szükséges, sorvégi elválasztás alkalmazása. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) A gondolatközlés eszközei. A beszéd/írás kisebb A gondolatközlés lehetőségeinek részei: mondat, szó, hang és betű. A szó megtapasztalása. A szöveg felbontása bontható még szótagokra is. A hang jele a betű; mondatokra; a mondat tagolása szavakra. Az a hangok és a betűk csoportosítása. A magyar ábécérend ismerete és alkalmazása a ábécé, a betűrend. Az ékezet jelentést módosító gyermeklexikon használatakor. A társak szerepe. A magán- és a mássalhangzók nevének ábécérendbe állítása. Fölsoroláskor a időtartamának jelölése a szavakban. A szóvégi ó, szavak között vessző használata. A magán- és a ő, ú, ű; kivételek. Az egy- és a többtagú szavak; mássalhangzók megkülönböztetése. az elválasztás szabályai. Rokon értelmű, Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak ellentétes jelentésű szók. A szavak szerkezete: gyűjtése, velük mondatok kiegészítése. A szótő szótő és toldalék. A "másképpen ejtjük, és a toldalék megkülönböztetése egyszerű másképpen írjuk" esetei: tj, dj, gyj, ts, z-s stb. szavakban. A toldalékolt szók kikeresése a Állító és tagadó mondatok. Mondatfajták. mondatból kérdések segítségével. Hiányos Nyelvhelyesség: ellentétes jelentésű szavak mondatok pótlása megfelelően toldalékolt helyes használata (jön – megy). szavakkal. Állító és tagadó mondatok A kiejtés elve a helyesírásban: a hangok megfogalmazása adott szituációban. időtartamának jelölése a szavakban. A szótő Mondatfajták megkülönböztetése a beszélő hosszú hangja megmarad a toldalékolt szándéka szerint. formákban is. Kivételek tanulása: fű, híd, kút, Helyesírás. nyár, nyúl, tűz, út, víz. Az elemzés elve a A hosszú magán- és mássalhangzók fölismerése helyesírásban: a kiejtéstől eltérő írásképű beszédben, megfelelő jelölésük írásban. Hosszú

112



Tartalmak szavak. A hagyomány elve a helyesírásban: a j hang kétféle jelölése; -ch-val írandó szavak. Az egyszerű szavak szótagolás szerinti elválasztása. A mondat és a személynevek kezdése nagybetűvel.

Fejlesztési feladatok hanggal írandó szavak csoportos gyűjtése és írása analógiás sorozatokban (jó, hajó, ajtó; állok, hallom, száll stb.). A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével, a tanult esetekben. Egyszerű szavak elválasztása a sor végén, önállóan. Néhány gyakoribb toldalék helyesírása. A mondatok kezdése nagybetűvel, zárásuk írásjellel: a pont és a kérdőjel elhelyezése. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat Kedvenc témájú könyv keresése a könyvtárban. A könyvtárhasználat szabályainak megismerése. Tájékozódás a könyvek tartalmáról címük, A könyv jellemző adatai: cím, szerző; tartalmi tartalomjegyzékük alapján. Megadott szócikkek elemei: címlap, szöveg, illusztráció, keresése a gyermeklexikonból. Kiegészítő tartalomjegyzék. Eligazodás a könyvekben a információk gyűjtése a környezetismeretben tartalomjegyzék segítségével. Tájékozódás a tanultakhoz: gyermekeknek szóló gyermeklexikon betűrendjében. ismeretterjesztő könyvekből. Gyermekújságok Gyermekújságok megismerése: jellemzőik. megismerése a könyvtárban. Memoriterek Bátor, kreatív kezdeményezés az egyéni és a 2-3 találós kérdés; nyelvtörő; énekes népi csoportos szereplésben. Memoriterek szöveghű gyermekjáték előadása társakkal; és megfelelő hangerejű előadása. 3 vers szabadon választható az alábbi költők művei közül, pl.: József Attila: Altató; Weöres Sándor: Buba éneke; Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Rónay György (verses mese), Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen             

ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; a tanult memoriterek szöveghű elmondására; szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; az ábécérend ismeretére, hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; a hosszú hangok jelölésére az írásban; rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben;

113



a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

114



3. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvasás 119 óra, írás 19 óra az első félévben, fogalmazás 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök óraszámai         

Beszédértés, beszédművelés (az olvasás- és nyelvtanórákon) – Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása 37 ó. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek 90 ó. Olvasási képesség fejlesztése 24 ó. Írásképesség fejlesztése 19 ó. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) 74 ó. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat 2 ó. Eredményvizsgálat (6 olvasás, 1 írás, 1 fogalmazás, 5 nyelvtan, helyesírás) 13 ó. Memoriterek (olvasásórákon)–

Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés A légzéskapacitás fejlesztése, a levegő célszerű beosztása beszéd közben. A különböző mondatfajták jelentésüknek megfelelő intonálása. Adott mondatok megszólaltatása különböző hangvétellel, így jelentésük módosítása. Minőségi szókincsbővítés: a szavak jelentésárnyalatainak, stílusértékének megismerése. Szólások, közmondások tanulása, használatuk a beszédben. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak tanulása. Mesemondás. Mesék, mondák dramatizálása. Önálló mese-alkotás a tanult elemek fölhasználásával. Az olvasmányok eseményeinek, ismere-teinek elmondása vázlat segítségével. Páros és kiscsoportos beszélgetések adott témáról, érzékenység a rejtett közlésekre, a nem verbális jelek fölfogására. Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása A szöveg jellegzetességei. Szövegalkotás kommunikációs helyzetekben: üzenet átadása, hírközlés szóban és írásban. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a témának megfelelő lényeges gondolatok válogatása, sorrendbe állítása. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból.

Fejlesztési feladatok Bővülő mondatok felolvasása mondatonként egy légvétellel; elismétlése emlékezetből. Törekvés a mondanivaló tagolására, a kifejező hangsúlyozásra, az ereszkedő hanglejtés megvalósítására, a ritmusos beszédre. Különböző mondatfajták intonálása megfelelő hanglejtéssel, hangerővel. Fogalmak sorba rendezése. A szóismétlés kerülése a kommunikációs helyzetnek megfelelő rokon értelmű igék és névszók használatával. Egy gondolat sokféle megfogalmazása, a jelentés lényegének megtartásával. Hiányos mondatok kiegészítése: több szó közül a szövegbe illő kiválasztása. A mesék szókincsének alkalmazása mesemondáskor. Ismert mesék elmondása bővített és tömörített változatban. A tankönyv képeinek szóbeli bemutatása.

A gondolatközlés módjainak összegyűjtése. A hétköznapok híreinek tömör, pontos megfogalmazása. A hír kifejtése részletesebben, a közlő szubjektív véleményének beillesztésével. A szövegalkotás műveleteinek gyakorlása. Az elbeszélés kiegészítése az események utolsó mozzanatával, a következménnyel vagy a tanulsággal (befejezés). Eseményekhez az előzmények megírása, a szereplők, a színhely, az

115



Tartalmak Fejlesztési feladatok Az elbeszélés jellegzetességei. Elbeszélés írása időpont megadása (bevezetés). A szöveg (képsor, személyesen átélt vagy elképzelt tagolása bekezdésekre – szerkezetének események, vizuális élmények, olvasmányok megfelelően. Párbeszéd beillesztése az elbeszélő alapján). A szöveg tagolása bekezdésekre logikai szövegbe. egységeinek megfelelően; koherenciájának Fogalmazástechnikai gyakorlatok: szövegcímek megteremtése tématartással, a mondatok vizsgálatával a jó cím ismérveinek összegyűjtése; kapcsolásával. A műfajnak megfelelő szókincs anyaggyűjtés a szövegalkotás előtt (tények, alkalmazása, a szóismétlés kerülése. A adatok, gondolatok és a téma szókincse); párbeszéd lejegyzése. Ismert mese elmondása események elrendezése időrendben; a és önálló mesealkotás. Az elbeszélés és a mese gondolatok, a mondatok kapcsolatának összehasonlítása tartalom és stílus megteremtése; szövegjavítások. szempontjából. Fogalmazástechnikai gyakorlatok. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek Verses és prózai művek olvasása, értelmezése a Az olvasott művek alapján néhány irodalmi téma magyar és a külföldi népköltészetből. Hazai fölismerése a különböző olvasmányokban hagyományok, népszokások. (család, iskola; barátság, segítőkészség, szülői Versek, elbeszélések a család mindennapjairól; szeretet, hazaszeretet; nemzeti múltunk történetek az iskolai életből. Mondák, legendák, eseményei; természetvédelem). A mesék elbeszélések, regényrészletek, versek klasszikus ismétlődő motívumainak megfigyelése. Azonos és kortárs szerzőktől, valamint a határon túli mesemotívumok keresése a különböző népek magyar irodalomból: nemzeti múltunk meséiben. A lakóhely irodalmi vonatkozásainak eseményei, példaértékű személyiségek a megismerése. magyar történelemből. Elbeszélések és ismeretterjesztő szövegek az ember és Prózai szövegek önálló megismerése, versek környezetének kapcsolatáról (természetmeghallgatása. Következtetés a szereplők védelem). cselekedeteinek indítékaira. A szövegben rejlő A szövegelemző műveletek alapfokú alkalmazása (a téma fölismerése; a szereplők, az érzelmek föltárása. A szöveg illusztrációjával események megnevezése; információk, tények, kapcsolatos gondolatok közlése. Kérdések és válaszok megfogalmazása ismeretterjesztő adatok kiemelése; a szöveg szerkezetének olvasmányok tényanyagáról. fölismerése adott vázlat alapján); tanítói Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása: segítséggel (a lényeg kiemelése, a szöveg formájuk, műfajuk, kommunikációs szándékuk szűkebb vagy bővebb elmondása; szöveghez szerint. vázlat készítése). Az olvasott szövegek A versek művészi eszközeinek fölfedezése. Egy csoportosítása: formájuk szerint (vers vagy próza); műfajuk szerint (mese, monda, legenda, gyermekversgyűjtemény önálló olvasása. elbeszélés); kommunikációs szándékuk szerint (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom). Lírai művekben rímek, refrén, szóismétlés, fokozás, hasonlat fölfedezése; hatásának fölismerése. Olvasási képesség fejlesztése A felolvasás pontosságának, folyamatosságának Begyakorolt szószerkezetek fokozatos összefejlesztése beszéd- és olvasástechnikai kapcsolása mondattá; a bővülő mondatok gyakorlatokkal. Versek áthajló sorainak olvasása szerkezetenként. Áthajló sorok megszólaltatása a jelentésnek megfelelő megszakítás nélküli olvasása a versekben. tagolással. A zökkenő-mentes sorváltás Egyszerű mondatok összekapcsolása, olvasásuk a levegő helyes beosztásával. Párbeszédek

116

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalmak megvalósítása. Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása. Párbeszédek olvasása. Felolvasás előzetes fölkészülés után: a szöveg értelmezése tagolással, helyes hangerővel, hangsúlyozással, hanglejtéssel. Szövegértelmezés önálló (néma) olvasással. A néma olvasás gyakorlása. Írásképesség fejlesztése Az írástempó fokozása (lendületgyakorlatok ütemezett írása, tollbamondás, emlékezetből való írás). 2-3 perces másolások. A tantárgy hosszabb írásbeli munkáinak elvégzése.

Alsó tagozat tanterve Fejlesztési feladatok olvasásakor az író szavainak elkülönítése szünettel Az olvasmányok szóanyagából kiemelt, piramis alakban elrendezett szavak olvasása. Azonos szótövek egyre hosszabbodó, toldalékolt alakjainak gyors fölfogása. (Gyorsolvasási előgyakorlatok.)

Nehezebb betűkapcsolások gyakorlása. Lendület-gyakorlatok végzése. Szósorok, bővülő mondatok írása tollbamondásra; rövid mondatok leírása egyszeri hallásra. Másolás időre. Jól ismert memoriterek lejegyzése emlékezetből. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) A szavak jelentés szerinti rendezése: szófajok. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. MondatAz ige jelentése (cselekvés, történés, létezés). fajták megkülönböztetése a beszélő szándéka Az igekötő szerepe az igék jelentésében; a szerint. Adott mondatfajta megfogalmazása állító leggyakoribb igekötők; az igekötő és az ige és tagadó formában; fölismerésük hallott és kapcsolódási esetei. Az ige személyragjainak olvasott szövegben. Mondatfajták variálása leválasztása az igetőről. Személyes névmások. különböző beszédhelyzetekben vagy Az igeidők. Rokon értelmű és ellentétes szövegkörnyezetben. Az ige fölismerése jelentésű igék. A főnév jelentése; fajtái: a szövegben. A jelentés módosulásának köznév és a tulajdonnév. A tulajdonnév fajtái: megfigyelése: adott ige mondatba helyezése személynév, álltanév, földrajzi név, égitestek változó igekötőkkel. Szövegek átalakítása az neve, címek, intézménynév. Címek írása. A igeidők megváltoztatásával. Az igeidők helyes főnév többes száma, a többes szám jele. Ragos használata események elmondásakor, leírásakor. főnevek. A határozott és a határozatlan névelő. Mondatalkotások rokon értelmű és ellentétes Névutós főnevek; a leggyakoribb névutók. jelentésű igékkel. Főnevek fölismerése szövegben. Mondatzáró írásjelek az egyszerű mondatok Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, végén. Rövid és hosszú magán- és írása. Toldalékos szavak szófajának megnevezése mássalhangzók az igék tövében. Az -ít, -ul, -ül segítséggel. Ragos főnevek gyűjtése kérdésekre. végződésű igék helyesírása. Az elemzés Személyes névmások használata elvének alkalmazása az igék helyesírásában. Az szövegalkotáskor a szereplők nevének ismétlése igekötős igék helyesírásának két egyszerűbb helyett. A szótő és a leggyakoribb jelek, ragok esete: az igekötő a hozzá tartozó ige előtt vagy megkülönböztetése. Mondatalkotások -ba -be után áll. A múlt és a jövő idejű ige helyesírása. és -ban -ben ragos főnevekkel. Hiányzó A tulajdonnevek nagybetűs kezdése a tanult mondatvégi írásjelek pótlása az egyszerű esetekben. Hosszú magán- és mássalhangzók a mondatok végén. Hosszú magán- vagy leggyakoribb ragokban és ragos főnevekben. A mássalhangzóval írandó igék és főnevek analógiás főnévhez járuló -t rag. A j hang kétféle jelölése gyűjtése. A d és t végű igék helyesírása E/2. és az igékben, a főnevekben. A helyesírási szótár T/2. személyben (maradsz, maradtok; látsz, használata. láttok). A jövő idejű szerkezet fölismerése, írása. A megismert tulajdonnevek lejegyzése nagy kezdőbetűvel. A szóvégi magánhangzó időtartamának helyes jelölése a főnevekben. Egyszerű főnevekből összetettek alkotása; majd szétválasztásuk. A főnevek toldalékolt alakjainak

117



Tartalmak

Fejlesztési feladatok elválasztása. A ragos főnevek helyesírásának gyakorlása. Múlt idejű igék helyesírásának gyakorlása. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése szövegben. A tanult szófajták írásának indoklása a helyesírás szabályaival. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat A könyvtár terei és állományrészei. A Az iskolai könyvtár tereinek és állományrészeinek szépirodalmi könyvek raktári rendje. A megfigyelése. Könyvek keresése a szabadpolcon könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, szerző és cím szerint: a szépirodalom ismeretterjesztő irodalom. Egy gyermekek betűrendjében (egy ifjúsági író könyveinek részére készült sorozat könyveinek vizsgálata, megkeresése). Szépirodalmi és ismeretterjesztő közös jegyeinek megállapítása. A szótárok művek témájának megállapítása a cím, a szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó, tartalomjegyzék és a fülszöveg segítségé-vel. A szócikk); szótárhasználat. A lexikon és a szótár helyesírási szótár és az életkornak megfelelő egyező és eltérő sajátosságai. A sorozat értelmező szótár használata. A szótár és a lexikon szerepe a tájékozódásban (szépirodalmi és összehasonlítása azonos fogalmak keresésével. ismeretterjesztő sorozatok). Memoriterek Memoriterek szöveghű, helyesen tagolt 5 szólás és közmondás; hagyományőrző előadása. Az előadás színessé tétele mondat- és népszokás dramatizált előadása társakkal; 1 szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. verses mese; Arany János: Mátyás anyja; Kapcsolattartás a hallgatósággal. 2 vers szabadon választható az alábbi költők Dramatizált népszokások előadása. művei közül, pl.: Áprily Lajos, József Attila, Alkalmazkodás a társ beszéde, mozgása és a Juhász Gyula, Nagy László, Petőfi Sándor, szerep megkívánta szituációhoz. Radnóti Miklós, Rónay György, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Weöres Sándor. Értékelési szempontok A tanuló képes legyen             

tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására beszéd közben; a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; szövegek csoportosítására; könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; a többes szám kifejezésének fölismerésére; a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére;

118

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium         


az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elválasztására önállóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; az időrend megtartására események leírásakor; a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével; írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

119



4. évfolyam Időkeret: 259 óra/év (olvasás 148 óra, fogalmazás 37 óra, nyelvtan 74 óra); 7 óra/hét A témakörök óraszámai        

Beszédértés, beszédművelés (az olvasás- és nyelvtanórákon)) – Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása 37 ó. Olvasás, szövegértés fejlesztése; irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek 94 ó. Olvasási képesség fejlesztése 34 ó. Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) 74 ó. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat 4 ó. Eredményvizsgálat (6 olvasás, 3 fogalmazás, 4 nyelvtan, helyesírás) 16 ó. Memoriterek (az olvasásórákon) –

Témakörök Tartalmak Beszédértés, beszédművelés Az összetett mondat tagolása szünettartással. A szövegjelentés kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközökkel. A szereplők jellemének bemutatása dramatikus játékban: a beszédhangzás és a testbeszéd alakítása a szöveg jelentésének megfelelően. A szókincs minőségi bővítése a szavak jelentésárnyalatainak megismertetésével. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak használata. Az olvasmányok reprodukálása szóban, tömörítéssel. Mesék elmondása nézőpontváltással. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában: a témáról személyes vélemény kifejtése.

Fejlesztési feladatok Az élőbeszéd és a felolvasás tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel: a szöveg jelentésének megfelelően. Az érzelmek kifejezése hanglejtéssel; a lényeg kiemelése hangsúllyal, hatásszünettel. A szöveg értelmezése hangerővel. Szünet tartása a közbeékelődések előtt és után. Az aktív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből. A köznyelvitől eltérő szójelentés megértése a szövegkörnyezet segítségével. A szavak használati értékének, hangulatának tisztázása. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval. Ismeretlen kifejezések magyarázata a gyermekeknek készült értelmező szótár használatával; a keresett szó szövegbe illő jelentésének kiválasztása. Az ellentétes jelentés kifejezése többféleképpen. Állandó szókapcsolatok gyűjtése szövegekből. Szólásmondások alkalmazása az élőbeszédben és az írott szövegekben. A szövegek tartalmának vagy ismeretanyagának elmondása memorizált vázlat segítségével, a megismert szókincs használatával. A saját álláspont előadása és megvédése a témának, a helyzetnek megfelelően; mások véleményének meghallgatása. Alkalmazkodás a kommunikációs szerepcserékhez. Figyelem a beszédtárs megnyilatkozásának mind értelmi, mind érzelmi tartalmára. Olvasott mesék, történetek megjelenítése dramatikus játékkal.

Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása

120



Tartalmak Fejlesztési feladatok Az elbeszélésről tanultak ismétlése, bővítése. A A szóhasználat egyeztetése a beszédhelyzettel. fő rész tagolása bekezdésekre. Elbeszélések Hiányos szövegek javítása. Az elbeszélés írása (saját élettörténet, személyes élmények írásának gyakorlása. Változó időben, több megörökítése; olvasókönyvi elbeszélések színhelyen játszódó események leírása: a szöveg megírása az egyik szereplő nevében; meseírás; tagolása a logikai egységeknek megfelelő fantasztikus történet alkotása; rövid mese bekezdésekre. A szöveg kiegészítése dramatizált földolgozása). párbeszéddel. Az események leírása valamelyik A leírás tartalmi, szerkesztési jellemzői, nyelvi szereplő nézőpontjából: az elbeszélő eszközei. A bemutatás sorrendje: egészből a szándékának megfelelő szóhasználattal, a részletek felé; közelitől a távoli felé. Leírások választott nézőpont tartásával. A leírás, a készítése (tárgyakról, növényekről, állatokról, jellemzés megfigyelése irodalmi példákon. tájakról, személyekről – alakleírás, jellemzés). A Szemléletességre törekvés a megfogalmazásban. leírások szemléletessége: melléknevek, A leírás összekapcsolása az elbeszéléssel. A hasonlatok használata. Elbeszélések címnek megfelelő lényeges gondolatok kiegészítése leírással. válogatása és a műfaj megválasztása. Levélírás A levélírás tartalmi és formai jellemzői. választott partnernek. A levél formájának, Megszólítások, elbúcsúzás, dátum. A címzetthez címzésének megismerése. Megszólítások, alkalmazkodó stílus. A levélboríték címzése. szokásos nyelvi fordulatok tanulása. AlkalÜdvözlőlap írása ünnepi alkalomra. mazkodás a címzetthez a szöveg tartalmában, Fogalmazástechnikai gyakorlatok, stílusában. A szöveg ellenőrzése a szokás szövegjavítások. szintjén. Olvasás, szövegértés fejlesztése, irodalmi, társadalmi és természeti ismeretek Szövegek a magyar és a hazai etnikai kisebbség Ráismerés az elbeszélések, a versek művészi népköltészetéből (népdalok, népmesék, értékeire; mesék ismert motívumaira. A népdal mondák, legendák, anekdoták; népi játékok, és a vers hangulatának, témájának, hagyomány-őrző népszokások.) A népköltészeti szerkezetének, sorvégi és szókezdő rímeinek szövegek keletkezése, műfajai. Mesetípusok: fölismerése. A szóismétlés funkciós használata. tündérmese, állatmese, tréfás mese, láncmese. A Szimbólumok keresése népdalokból. népmesék szerkezeti és nyelvi jellemzői. Összefüggés keresése a szöveg hatása és Mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. művészi eszközei között. Azonos műfajú vagy Verses és prózai művek olvasása, értelmezése a témájú népköltészeti és műköltészeti alkotások klasszikus és kortárs íróktól, valamint a határon összehasonlítása (népmese és műmese). túli magyar irodalomból. Emberi kapcsolatokat, Tájékozottság az olvasott irodalmi mű kívánatos tulajdonságokat bemutató kapcsolatairól (az olvasott mese változatai). elbeszélések, történelmi eseményeket, Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, kimagasló személyiségeket megörökítő értéke-lése a művekben. Több szempont mondák, legendák, amelyek alkalmasak az figyelembevétele a szereplők viselkedésének erkölcsi érzék, az ítélőképesség alakítására. megítélésében. A szépirodalmi mű által keltett Nemzeti ünnepeink előzményeit bemutató élmények megfogalmazása tanítói segítséggel. írások. Nemzeti ereklyék, emlékhelyek A megismert regénnyel kapcsolatos olvasmánymegismertetése. Humoros történetek. Egyszerű élmények megosztása a társakkal; egyéni szerkezetű ifjúsági regény önálló olvasása. vélemények ütköztetése; érvelés rövid részletek Egy-másfél oldal terjedelmű ismeretterjesztő bemutatásával. A regény témája és rövid szövegek (Magyarország tájai, városai; eseményvázlata. Nyelvi érdekességek, művészi néphagyományok; védett természeti és eszközök gyűjtése a szövegből. A főhős(ök) kulturális értékeink). jellemzése. Néhány adat közlése a mű Egyszerűbb szövegelemző műveletek önálló szerzőjéről. alkalmazása (a színhely, az események idejének meghatározása; a bekezdések és a szöveg

121



Tartalmak szerkezete közötti összefüggés fölismerése; vázlatkészítés megadott szempontok szerint). A szépirodalmi műben az elbeszélő személyének megállapítása. Összefüggések megértése kérdések segítségével. Művészi eszközök: szóismétlés, fokozás, ellentét, hasonlat; verstani ismétlődések: rím, ritmus, refrén fölismerése. A népköltészetről és műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. A népköltészet és a műköltészet azonosságai, különbségei. Szépirodalmi és ismeretközlő művek megkülönböztetése. Olvasási képesség fejlesztése A kifejező olvasás előkészítése beszédtechnikai gyakorlatokkal. A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása. Felolvasáskor a párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése. Szövegfeldolgozások önálló (néma) olvasással.

Fejlesztési feladatok Ismeretközlő szövegekhez kérdések megfogalmazása. A környezetismeretben tanultak kiegészítése önálló olvasással. A szöveg összefüggő elmondása a vázlat memorizálásának segítségével. Szövegbővítés (az események előzménye vagy folytatása, egyegy epizód bővebb kifejtése). A szöveg tömörítése.

A levegő helyes beosztása a hosszabb vagy összetett mondatok fölolvasásakor. Az olvasmányból kiragadott összetett mondat gyakorlása tagmondatokra bontva, majd újraolvasása a szövegből. A néma olvasás gyakorlása olvasástechnikai gyakorlatokkal (azonos szavakból különböző mondatok variálása; egy alapmondat változtatása kifejezéseinek fokozatos cseréjével, a mondatváltozatok jelentésének magyarázata). A szöveg lényegének kikeresése válogató olvasással. (Gyorsolvasási előgyakorlat) Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás) Az igéről, a főnévről tanultak ismétlése és A tanult szófajok fölismerése szövegben, megbővítése. Az igemódok és jelölésük. A melléknév nevezésük konkrét példákban. Ellentétes jelentése; szerepe a szövegben. A melléknevek jelentés kifejezése igekötős igékkel. Az igekötős fokozása. A fokozott melléknév helyesírása. igék egybe- és különírása; elválasztásuk. A jövő Rokon értelmű és ellentétes jelentésű idő változatos kifejezése; igekötős igék jövő melléknevek. A tulajdonnévből képzett időben. A múlt idejű igealakok írásának melléknév egyszerű esetei (dunai, szegedi). gyakorlása. A kijelentő, a felszólító, a feltételes Szószerkezetek melléknevekkel. A számnév módú igealakok fölismerése; helyesírásuk jelentése; tő-, tört- és sorszámnév, a gyakorlása. Az -i képzős melléknevek határozatlan számnév fokozása. Számok helyesírása. Összehasonlításból keletkezett lejegyzése számjegyekkel és betűkkel. melléknevek alkotása (hófehér, kőkemény). Az Toldalékok kapcsolása számjegyekhez és így keletkezett összetett szavak elválasztása. A betűkkel írt számnevekhez. A keltezés helyes leírások szemléletesebbé tétele melléknevek írásmódja. Személyes, mutató és kérdő névmás. használatával. Hatásnövelés a melléknevek A névmások szerepe a szövegben. A névszók fokozásával. Mondatalkotások rokon értelmű és közé tartozó szófajták. ellentétes jelentésű melléknevekkel. A Az eddig tanultak ismétlése, rendszerezése: a szóismétlés kerülése névmások, rokon értelmű hangok; a betűrend; a szótő és a toldalékok; az igék, melléknevek használatával. Az ly-os szavak elválasztás, a szavak jelentése. A mondatfajták körének bővítése, toldalékolásuk. ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal. A Szószerkezetek alkotása a tanult szófajokból; nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek mondatba helyezésük. Nyelvhelyességi összefoglalása. ismeretek gyakorlása: az igemódok tudatos

122



Tartalmak

Fejlesztési feladatok használata a mondatfajtákban. A -t és -szt végű igék használata a kijelentő és a felszólító mondatban. A szóalakok helyesírásának gyakorlása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az írásmód indoklása a helyesírás alapelveivel. A tanulási képesség fejlesztése; könyv- és könyvtárhasználat Különböző információhordozók a lakóhely A lakóhely gyermekkönyvtárának megismerése. gyermekkönyvtárában (folyóirat, hanglemez, Mesegyűjtemények és gyermekek részére hangkazetta, diafilm, videofilm). Ismerkedés készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. folyóiratokkal; ezek jellemzői. A katalógus Tájékozódás a szabadpolcon az ismeretterjesztő tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb irodalom szakrendjében. Könyvek fölkutatása információhordozók keresésében. Eligazodás a aktuális témákhoz. A gyermekenciklopédia gyermekeknek készült segédkönyvek (lexikon, szerkezetének (tartalomjegyzék, fejezetek, szótárok, enciklopédia) szerkezetében; mutató) megismerése. Közmondások, szólások használatuk. A magyar helyesírás szabályai c. jelentésének megismerése kézikönyvekből. segédlet önálló alkalmazása. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő művek tartalmának megállapítása: cím, tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg segítségével. Gyűjteményes kötetek (mesék, versek, elbeszélések) megismerése. Memoriterek Versek, prózai szövegek, szövegrészletek 1 népdal, 1 népmese elmondása; népszokás előadása memoriterként; kapcsolattartás a dramatizált előadása társakkal; hallgatósággal. Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Kölcsey Ferenc: Érthető, a magyar nyelv hangzástörvényeinek Himnusz (2 versszak); megfelelő, helyesen tagolt, az élőbeszéd 3 vers szabadon választható az alábbi költők tempóját követő szövegmondás. A memoriterek művei közül, pl.: Áprily Lajos, Arany János, József szöveghű, érzelmeket is kifejező előadása. A Attila, Nagy László, Petőfi Sándor, Radnóti testbeszéd tudatos használata. Miklós, Szabó Lőrinc, Utassy József, Weöres Sándor. 5-10 soros prózai szöveg elmondása. Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen        

feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben. (Elbírálás az egyéni lehetőségek figyelembevételével.) a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával;

123

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium       



       


a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; tájékozódásra a szótárokban; a könyvek tartalomjegyzékének használatára; az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása; közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél; a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára. SNI tanulóknál a szakértői bizottságok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló továbbhaladásának lehetőségét. Ez legyen motiváló, segítő az SNI tanulóknál. Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulóknál, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a számonkérésnél, amelyekkel saját egyéni teljesítményüket növelhetik, továbbá az átlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez.

124



MATEMATIKA Bevezetés A 21. századi matematika tanítás alapvető célja az általános emberi készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, a természettudományos gondolkodásmód és a helyes tanulási szokások kialakítása. Ezt tapasztalatokra, megfigyelésekre, tevékenykedtetésre, következtetésekre alapozott tanítással érhetjük el, amely során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Tanulóink így válnak kreatív, problémafelismerő és problémamegoldó gondolkodásmódú, környezetük jelenségeire érzékeny felnőtté. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű, a nevelési-oktatási feladatok közül a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Az alapozó szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkával fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét, felelősségtudatát, a kitartását és előmozdítja érzelemviláguk gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Az alsó tagozatos matematikatanítás feladata a tevékenységeken, gyakorlati tapasztalatokon keresztül az alapvető matematikai ismeretek elsajátíttatása, alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), gondolkodási módszerek alapozása. Az eredményes tanulás feltétele, hogy felkeltsük az érdeklődést a tantárgy iránt, biztosítsunk lehetőséget az önálló tapasztalatszerzésre. Kerettantervünkben az alsó tagozatos matematikatanítást mutatjuk be, mely első, második, harmadik és negyedik osztályban heti 4 órára készült. Célok és feladatok             

Felidézni és rendszerezni az előzetes ismereteket. Felkelteni az érdeklődést a matematika tantárgy iránt. Fejleszteni a megismerő képességeket: tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, rendszerezés, összefüggések felismerése. Felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát. Kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét. Fejleszteni a tanulók beszélt és írott kommunikációs kultúráját. Fejleszteni a tanulók önismeretét, önértékelését. Fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot. Biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget. SNI tanulóknál: az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása történjen meg. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell az egyes speciális eltérések figyelembe vételével. Ezeket a módosításokat az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A szemléltető eszközök hangsúlyozottan jelenjenek meg a tanításban. Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása.

125



Diszkalkulia: A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Beszédfogyatékosok: Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Testsémák téri relációk (térben, testen, síkban), nyelvi megalapozása, szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök alkalmazása. A szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció az elsődleges képi, vizuális megerősítést alkalmazzunk. A legtöbb csatorna bevonása szükséges: matematikai szoftverek alkalmazása, mérőeszközök, szemléltetőeszközök használata, tapasztalatok bevonása. Autisztikus tanulók: Fontos a megismerési képességek fejlesztése, az önálló és az egyéni gyakorlati alkalmazások elfogadása, a problémamegoldás több- féle útjának, lehetőségének a megteremtése. Kiemelkedő jelentőségű a az önellenőrzés megtanítása, a problémamegoldás menetének elsajátíttatása. Konkrét hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulásalkalmazása. Fontos a protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet, eszköztár kialakítása. Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A 3. és 4. osztályban végzett diagnosztizáló felmérők megmutatják az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai:

126

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium           


a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, tárgyi tevékenységben való jártasság, tanult műveletek értelmezése, a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása, SNI tanulóknál a szakértői bizottságok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló továbbhaladásának lehetőségét. SNI tanulóknál a szakértői bizottságok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló továbbhaladásának lehetőségét. Az értékelés legyen motiváló, segítő, az SNI tanulóknál, Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulóknál, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a számonkérésnél, amelyekkel saját egyéni teljesítményüket növelhetik, az átlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez.

Az alsó tagozat a négy alapművelet elvégzésére fektet nagy hangsúlyt, biztos rutinnal, akár a fejben, akár az írásban végzendő műveleteknél. A becslés, a mértékek, mértékegységek valóságos megismertetése is az alsó tagozat fontos feladata – döntően cselekedtető módszerekkel, a manualitásra, empirikus ismeretszerzésre alapozva A számkörökben való biztos eligazodás is az alsó tagozat kiemelt feladata, 4-nél több jegyű számok biztos írása, olvasása, felismerése; a 10-es számrendszer helyiértékeinek tudatos használata – a műveletvégzésnél a maradék-görgetés erre való alapozása Síkidomok kerületének empirikus értelmezése (NEM képlet); egyszerű sokszögek definíció nélküli (ámde egyértelmű!! Felismerése); Tiszta, logikus füzetvezetés; vonalzó használat, szövegeseknél adatfelvétel és rajzos adatfelvétel fluid használata. 1. osztály Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek

A tananyag feldolgozásának óraszáma I. Gondolkodási módszerek alapozása 15 II. Számtan, algebra 100 III. Geometria, mérés 10 IV. Valószínűségi játékok, statisztika 4 Ellenőrzés, értékelés, 19 készségfejlesztés I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok  A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszteni.  Növelni a figyelem terjedelmét és tartósságát.  Az érzékelés pontosságát fejleszteni, a tudatosodást segíteni.  Fejleszteni a megfigyelőképességet.

127

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Tárgyak összehasonlítása, szétválogatása, osztályozása, sorba rendezése megadott vagy választott szempont szerint. Mennyiségek előállítása kirakással, ábrázolással. Mennyiségek összehasonlítása. Kapcsolatok, összefüggések megfigyelése, leolvasása. Igaz-hamis állítások megfogalmazása; egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése. Nyitott mondatok igazzá tétele. Szöveges feladatok értelmezése. Tárgyi tevékenységgel egyszerű kombinatorikus lehetőség előállítása. Tárgysorozat képzése, folytatása a megadott, választott, felismert összefüggés szerint. Számsorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Szabályjátékok. Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.


Fejlesztési feladatok Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége. Finommotoros mozgáskoordinációk: Apró tárgyak használata (pl. pálcika, korong stb.) A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenységgel. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel. Gondolatmenet követése, megértése.

A változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.

Követelmények A tanuló:  tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;  legyen képes a halmazok számosságának megállapítására;  használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket;  tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni;  legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján;  egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni.

128



II. Számtan, algebra Célok és feladatok  Kialakítani a szám-és műveletfogalmat tapasztalati úton a húszas számkörben.  Megalapozni a számolási készséget (összeadás, kivonás).  Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket.  Felismertetni a valóság és matematika elemi kapcsolatát. Tartalom Számfogalom húszas számkörben Halmazok számosságának megállapításával a természetes szám fogalmának kialakítása, a természetes szám mint mérőszám. Számok írása, olvasása 20-ig. A számegyenes megismerése, használata. A természetes szám mint sorszám. A <, >, = jelek megismerése, használata. A számok összeg és különbség alakjainak előállítása tevékenységgel. Számok tulajdonságai: a számok jele, összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. Műveletek értelmezése, műveletvégzés Sokféle tevékenységgel és szöveges feladattal az összeadás, kivonás fogalmának megalapozása. Az összeadás, kivonás értelmezései tevékenységekkel a 20-as számkörben. Rajzról, képről, összeadás kivonás írása; művelet megjelenítése képpel, kirakással. Műveleti tulajdonságok, az összeadás és kivonás kapcsolata. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. A számok bontása két szám összegére. Összefüggések szöveges feladatokban. Egyszerű matematikai szöveg értelmezése eljátszással, kirakással, rajzzal, lejegyzés művelettel. Szöveges feladatok alkotása tevékenységről, rajzról, műveletről.

Fejlesztési feladatok A számok értelmezése a valóság mennyiségével. Pl. mérőszám és darabszám (halmaz számossága) A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. Tényismeret memorizálása, mozgósítása. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata. Történetben megfogalmazott probléma megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása (kirakással vagy eljátszással). A szóbeli számolási készség fejlesztése. Analógiás gondolkodás fejlesztése Matematikai modellek (pl. műveletek, nyitott mondatok) megértése, alkalmazása. Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával. A matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megoldása. Egyszerűbb fordított szövegezésű feladatok megoldása.

129



Követelmények A tanuló:  tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint;  biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben;  használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket;  képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat;  ismerje fel a páros és páratlan számokat;  tudja a számok szomszédait;  legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában;  tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.

130



III. Geometria, mérés Célok és feladatok  Segíteni a tanulók sík- és térgeometriai tapasztalatgyűjtését.  Ismerkedni a mérőeszközökkel, mértékegységekkel.  Gyakorlati méréseket végeztetni.  Mérés előtti becslésre szoktatni. Tartalom Testek, síkidomok Testek építése szabadon és másolással. Testek, síkidomok szétválogatása, csoportosítása adott szempontok alapján. Síkidomok előállítása tevékenységgel szabadon és feltételek alapján. Vonalak.(nyitott, zárt, görbe, egyenes) Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Térbeli irányok pontos megfigyelése, megnevezése. Síkbeli irányok tudatos megfigyelése, ellentétes irányok megkülönböztetése. Mérés Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, űrtartalmának, jelenségek időtartamának összehasonlítása, összemérése, sorba rendezése. Mérés előtti becslés. Mérőeszközök: alkalmilag választott és szabvány egységek megismerése. Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. Az idő: hét, nap, óra. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Az ismeretek alkalmazása szám és szövege feladatokban.

Fejlesztési feladatok Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságai alapján válogatás, sorbarendezés. Megfigyelőképesség fejlesztése, az észlelés pontosságának fokozása. Tulajdonságok felismerése. Formafelismerés, alkotóképesség fejlesztése. Tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása és képi gondolkodás fejlesztése játékos feladatsorokon. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása a mennyiségek mérésekor. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Tapasztalatok megfogalmazása szóban. Összefüggések felismerésének képessége. A mértékegységeket említés szintjén alkalmazzuk.

Követelmények A tanuló:  legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával;  ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört;  használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket;  tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. IV. Valószínűségi játékok, statisztika Célok és feladatok

131



Felkelteni a mindennapi életből gyűjtött adatok felhasználásával a matematika tanulása iránti érdeklődést. Fejleszteni a változások, összefüggések megfigyelésekor a tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet. Felfedeztetni egyszerűbb esetekben az összetartozó adatok közötti kapcsolatokat.

Tartalom – Közös játékok, kísérletek a “biztos”, “lehetséges, de nem biztos”, “lehetetlen” fogalmak megértése érdekében próbálgatással, találgatással. – Adatok gyűjtése, ábrázolása oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában). A mindennapi élet adataiból grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése. Összefüggések keresése, felismerése a táblázatokban. – A gyermekek életéből gyűjtött adatok felhasználásával függvényre vezető szöveges feladatok. Kombinatorikai feladatokat színezéssel, illetve manipulatív feladatokkal végzünk.

Fejlesztési feladatok Logikus gondolkodás, várható események megfogalmazása szóban. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése matematikai játékok segítségével. Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján.

132



2. osztály Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma I. Gondolkodási módszerek alapozása 4, folyamatos II. Számtan, algebra 100 III. Geometria, mérés 12 IV. Valószínűségi játékok, statisztika 5 Ellenőrzés, értékelés, 21 készségfejlesztés I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok  Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, kreativitását.  Rendszeres, pontos munkára szoktatni.  Fejleszteni matematikai szaknyelv használatát.  Formálni a tanulók alkotóképességét, összefüggésfelismerő- és ítélőképességét.  Megalapozni a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó, logikai, kombinatorikus és analógiás gondolkodását.  Fejleszteni a tanulók értő-, elemző olvasási képességét.  Felismertetni a valóság és a matematika elemi kapcsolatát. Tartalom Halmazok képzése, elemek válogatása adott tulajdonság szerint, részhalmaz és kiegészítő halmaz használata. Logikai műveletek konkrét elemekkel, a “nem”, “és”, “vagy” szavak használata állításokban. Válogatás, sorrendezés néhány elem használatával. Nyitott mondatok értelmezése, igazsághalmaz keresése, állítások számokról, mennyiségekről, alakzatokról, döntés az állítások igazságáról. Szöveges feladatok értelmezése, leírása, matematikai modellezése. Nyitott mondatról, műveletről, képről szöveges feladat megfogalmazása. Tárgyak, számok összehasonlítása, sorba rendezése. Szabályszerűségek felismerése, jel- és számsorozatok kiegészítése, folytatása a felismert szabály alapján, sorozatképzés, szabály megfogalmazása szóban.

Fejlesztési feladatok Megfigyelőképesség, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; több lehetőség keresése kombinatorikus feladatokban.

Matematikai modell értelmezése, alkotása konkrét probléma megoldásához. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Gondolatmenet kiépítése, követése. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalmazása (lejegyzés, műveletek kijelölése, becslés, számolás, ellenőrzés, válasz).Egyszerűbb fordított szövegezésű feladatok megoldása. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése, változások, periodikusság, növekedés, csökkenés megfigyelése, szabálykövetés. Sejtések megfogalmazása, kipróbálása. Azonosság, különbözőség megállapítása, jelölése. Szemponttartás, szabályosság felismerésének fejlesztése, szabály tudatosítása.

133



Tartalom Összefüggések keresése, megfigyelése, lejegyzése matematikai szimbólumokkal.

Fejlesztési feladatok

Követelmények A tanuló:  tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani;  tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján;  nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát;  legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására;  tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni;  legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint;  készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással;  ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét;  ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; II. Számtan, algebra Célok és feladatok  Fejleszteni az emlékezést, korábbi ismereteket mozgósítani.  Segíteni a megértést, absztrahálás, konkretizálás képességének kialakulását.  Erősíteni a problémafelismerést, problémaérzékenységet.  Biztos számfogalmat kialakítani 100-as számkörben.  Biztos műveletfogalmat kialakítani.  Megfigyeltetni a műveletek közötti összefüggéseket.  Fejleszteni matematikai szaknyelv használatát.  Biztos számolási készséget kialakítani az alapműveletek körében.  Felismertetni a valóság és a matematika elemi kapcsolatát. Tartalom Számfogalom a százas számkörben Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok tulajdonságai: nagyságrendje, számszomszédok, számok helye a számegyenesen, paritás. Negatív számok értelmezése. Számolás kettesével, hármasával, ötösével, tízesével, stb. Darabszám, mérőszám, sorszám. Római számírás megismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése 100-as számkörre. Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás értelmezése százas számkörben.

Fejlesztési feladatok Analógiás gondolkodás. Megfigyelések kifejezése szóban, rajzban, írásban. Összehasonlítás. Viszonyítási képesség fejlesztése, eligazodás 100-as számkörben. Algoritmusok követése, kreativitás, önállóság fejlesztése.

Rajz, kirakás és adatok értelmezése, matematikai jelek értése, használata. Matematikai modell értelmezése, készítése. Összefüggések felismerése, analógiás gondolkodás, emlékezetfejlesztés. Szóbeli számolási készség fejlesztése. Ellenőrzés, indoklás, kételkedés képességének kialakítása.

134

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Maradékos osztás értelmezése, maradék jelölése. Műveleti tulajdonságok megfigyelése. Műveletek sorrendje, zárójel használata. Szöveges feladatok megoldása, képről, számfeladatról szöveg megfogalmazása.


Fejlesztési feladatok Összeadás és szorzás kapcsolatának megértése. Megfigyelések a szorzások, osztások körében. Algoritmusok segítségével történő számolás. Tapasztalati úton történő megfigyelés útján értelmezzük a negatív számokat (hőmérőzés, adósság-vagyon). Szövegről matematikai modell készítése, lényegkiemelés, problémamegoldó képesség.

Követelmények A tanuló:  tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével;  ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben;  tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben;  találja meg a számok helyét a számegyenesen;  ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányadosalakját;  tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben;  végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben;  ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet;  ismerje a maradékos osztást;  ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat;  tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat. III. Geometria, mérés Célok és feladatok  Fejleszteni a tanulók megfigyelőképességét, tájékozódását, kreativitását.  Segíteni a tanulók tér- és síkgeometriai tapasztalatszerzését.  Formálni a tanulók alkotó-, formareprodukciós és lényegkiemelő képességét.  Tapasztalatokat gyűjtetni a tengelyesen szimmetrikus alakzatokról.  Helyes eszközhasználatot kialakítani.  Kiválasztani a helyes mérőeszközöket, mértékegységeket. Tartalom Síkidomok megfigyelése. Sokszögek tulajdonságainak megfigyelése, területének mérése tevékenységgel. Téglalap, négyzet megkülönböztetése. Testek építése, másolása modellről. Testek tulajdonságainak megfigyelése. Téglatest, kocka vizsgálata. Síkidomok másolása, előállítása, vonalzó, sablon használata. Tükrös alakzatok készítése. Tükrözés tevékenységgel.

Fejlesztési feladatok Megfigyelőképesség, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése, az észlelés pontosságának fokozása. Tulajdonságok felismerése, tagadása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás. Formafelismerés, alkotóképesség. Képzeletben történő mozgatás, más nézőpont elképzelése. Tudatos, pontos és helyes eszközhasználat. Finommotoros mozgáskoordinációk. Sík- és térbeli tájékozódás. Tulajdonságok megnevezése, megfigyelések megfogalmazása, megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.

135

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Hosszúság, tömeg, űrtartalom és idő mérése (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, év, hónap, hét, nap, óra, perc). Összemérések, mérések alkalmi és szabványegységek használatával. Egyszerű átváltások a tanult mértékegységekkel. Az ismeretek alkalmazása szám és szöveges feladatokban.


Fejlesztési feladatok Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlítás, becslés. Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Összefüggések felismerésének képessége.

Követelmények A tanuló:  ismerje fel a téglalapot, négyzetet;  tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással;  tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint;  ismerje, használja a tanult szabványegységeket;  végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel;  ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket. IV. Valószínűségi játékok, statisztika Célok és feladatok  Segíteni a tanulók játékos tapasztalatszerzését.  Megalapozni a valószínűségi szemléletet.  Fejleszteni a szóbeli kifejezőkészséget.  Formálni a tanulók összefüggésfelismerő- és ítélőképességét.  Megalapozni a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó, logikai és kombinatorikus gondolkodását.  Mélyíteni a valóság és a matematika elemi kapcsolatát. Tartalom Adatok gyűjtése, ábrázolása és leolvasása táblázatból (oszlopdiagramról, grafikonról). Megállapítások leolvasása, értelmezése. A “biztos”, “lehet, de nem biztos”, és a “lehetetlen” fogalmak alapozása játékos formában, tevékenységgel.

Fejlesztési feladatok Tudatos megfigyelés, analízis, szóbeli kifejezőképesség, tapasztalatok megfogalmazása. Ábrázolási képesség, modellalkotás. Oksági kapcsolatok keresése. Események lejátszódásának elképzelése, eljátszása, történés visszaidézése. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, leolvasása.

136



3. osztály Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek I. Gondolkodási módszerek alapozása II. Számtan, algebra III. Geometria, mérés IV. Valószínűségi játékok, statisztika Ellenőrzés, értékelés, készségfejlesztés

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma 4, folyamatos 103 18 5 20

I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok  Kialakítani a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igényt.  Fejleszteni a szóbeli kifejezőkészséget, megfigyelőképességet.  Növelni a figyelem tartósságát.  Fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó képességet. Tartalom Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Tulajdonságok alapján halmazképzés, elemek válogatása megadott tulajdonság alapján.

Fejlesztési feladatok Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. Kapcsolatok, szabályok keresése a táblázat elemei között. Logikai gondolkodás fejlesztése.

A “mindegyik”, “van olyan”, “egyik sem”, “nem mind” kifejezések használata. Megkezdett sorozatok folytatása, a szabály megállapítása, megfogalmazása. Hozzárendelések, párosítások folytatása. Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése tervszerű próbálgatással. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell – sorozatok, táblázatok, rajzok – használata a szöveges feladatok megoldásához. Adatok táblázatba rendezése.

Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. Kreativitás fejlesztése többféle megoldási mód keresésével. Szöveg modellezése tevékenységgel, ábrázolással, matematikai művelettel. Becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése. Döntési képesség formálása. Kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése problémafelvetésekkel.

A szabály megfogalmazása, lejegyzése.

137



Követelmény A tanuló:  tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba;  ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát;  állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot,  tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni;  tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon;  értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. II. Számtan, algebra Célok és feladatok  A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőkészséget fejleszteni.  Kiterjeszteni a számolási eljárásokat 1000-es számkörben.  Ösztönözni a többféle megoldási mód keresésére.  Az önellenőrzés igényét kialakítani.  Megoldási algoritmust alkalmaztatni. Tartalom Számok 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása. A természetes szám mint sorszám, darabszám, mérőszám. Alaki, helyi és valódi érték. Számképzés, számok bontása helyiérték szerint. Számok nagyság szerinti sorba rendezése, helye a számegyenesen, számszomszédok (egyes, tízes, százas), kerekítések(tízesekre, százasokra). Negatív és pozitív számok sorbarendezése. Számok tulajdonságai, kapcsolatai Római számírás (I, V, X, L, C, D, M). Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányadosalakjai.

Fejlesztési feladatok Biztos számfogalom kialakítása 1000-es számkörben. Számok értelmezése a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz. Összehasonlítások, rendezések , viszonyítási képesség, relációjelek (<, >, =) biztos használata. Analógiás gondolkodás. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése.

138

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Műveletek értelmezése, műveletvégzés. Műveletek értelmezése, tevékenységgel, ábrával, szöveggel. Szóbeli számolási eljárások: összeadás, kivonás, szorzás a százas számkör műveleteivel analóg esetekben. Műveleti tulajdonságok, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelése, megfogalmazása. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal. Írásbeli összeadás, kivonás háromjegyű számokkal. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval. A műveletek várható eredményének becslése, ellenőrzés. Műveleti sorrend ismerete, zárójel használata. Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása. Szöveges feladatok megoldása. Számfeladathoz szöveg alkotása. Többféle megoldás mód keresése, a megoldási módok összevetése. Számfeladatról szöveges feladat alkotása. Fordított szövegezésű és összetett szöveges feladatok megoldása.


Fejlesztési feladatok Előzetes ismeretek mozgósítása, továbbépítése. Műveletek tárgyi megjelenítése. Összefüggések felismerése. Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Régebbi ismeretek felhasználása új helyzetekben. Szóbeli számolási készség fejlesztése. Algoritmusok követése, értelmezése, készítése. Műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés értelmezése, alkalmazása. Írásbeli műveletek alkalmazásszintű használata.

A megoldási algoritmus alkalmazása (adatok lejegyzése, megoldási terv készítése, számfeladat megoldása, ellenőrzése, válaszadás). Kreatív gondolkodás fejlesztése. Matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megoldása. Gondolatmenet megértése, követése.

139



Követelmények A tanuló:  Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.  Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.  Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.  Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét.  Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.  Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.  Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval).  Becslést, ellenőrzést eszközként használja.  Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.  Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. III. Geometria, mérés Célok  Felidéztetni az előzetes ismereteket.  Sík- és térgeometriai tapasztalatokat gyűjtetni elsősorban tevékenységgel.  Szóbeli kifejezőképességet fejleszteni a tapasztalatok megfogalmazásával.  Konstrukciós képességet, térlátást fejleszteni tevékenységgel.  Fejleszteni a tanulók kreatív gondolkodását, megfigyelőképességét.  Mérés előtt becsültetni. Tartalom Tájékozódás vonalon, síkban, térben. Síkidomok előállítása tevékenységgel, másolással. Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó használata. Tulajdonságainak megfigyelése. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása. Az egybevágóság és hasonlóság fogalmának előkészítése tapasztalatszerzéssel. Szimmetrikus alakzatok felismerése, előállítása. Szimmetriatengely megkeresése tükör segítségével. Tükörképek előállítása négyzetháló segítségével. Síkidomok nagyítása, kicsinyítése négyzetháló segítségével. Testek építése szabadon és feltételekkel, másolása modellről. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Síkidomok kerületének kiszámítása méréssel, összeadással.

Fejlesztési feladatok Az észlelés pontosságának fokozása. Tér- és síkbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Tényismeretek memorizálása. Tulajdonságok kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Formafelismerés, alkotóképesség fejlesztése. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata – finommotoros mozgáskoordinációk.

Testek tulajdonságainak megfigyelése, számbavétele (lapok, élek, csúcsok száma), tapasztalatok megfogalmazása.

Összehasonlítások, válogatások. Kerület, terület fogalmának előkészítése.

140

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése alkalmilag választott és szabvány mértékegységekkel (km, m, dm, cm, hl, dl, l, t, kg, dkg, g, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc). Mérőszám, mértékegység és mennyiség kapcsolata. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Egyszerű átváltások a tanult mértékegységgel. Szám- és szöveges feladatok mennyiségekkel.


Fejlesztési feladatok Tapasztalatgyűjtés. Mérési eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlítás, becslés. Tudatos, pontos és helyes eszközhasználat. Az egység célszerű megválasztása. Kreatív gondolkodás fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Meglévő ismeretek új helyzetekben való alkalmazása. Összefüggések felismerése.

Követelmények A tanuló:  Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat.  Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel.  Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.  Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc). IV. Valószínűségi játékok, statisztika Célok és feladatok  Fejleszteni a problémamegoldó gondolkodást.  A valószínűségi szemléletet megalapozni valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel.  A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése.  Fejleszteni a tanulók kifejezőkészségét.  Logikus gondolkodás fejlesztése.  Adatgyűjtés módjaival megismertetni.

141

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Kísérletek, játékok alapján a lehetséges esetek keresése. Biztos, lehetetlen, lehet de nem biztos események eldöntése egyszerűbb esetekben. Események bekövetkezésének megfigyelése, lejegyzése. Sejtések, indoklások megfogalmazása. Statisztikai adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, értelmezése, elemzése. Táblázatok, grafikonok leolvasása, készítése. Igaz, hamis állítások megfogalmazása.


Fejlesztési feladatok Oksági kapcsolatok keresése. Események lejátszódásának elképzelése, sejtések megfogalmazása. Tapasztalatok, várható események megfogalmazása szóban. Megfigyelő és rendszerező képesség. Modell alkotása probléma megoldásához.

142



4. osztály Időkeret: 148 óra/év (4 óra/hét) Fejezetek

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma I. Gondolkodási módszerek alapozása 4, folyamatos II. Számtan, algebra 96 III: Geometria, mérés 19 IV. Valószínűségi játékok, statisztika 6 Ellenőrzés, értékelés, 23 készségfejlesztés I. Gondolkodási módszerek alapozása Célok és feladatok  Fejleszteni az érzékelést, megfigyelőképességet, a tartós figyelmet.  Kialakítani az alapvető matematikai képességeket.  A gondolkodási műveleteket továbbfejleszteni.  A szóbeli és írásbeli kifejezőképességet fejleszteni.  Továbbépíteni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát.  Továbbfejleszteni a tanulási szokásokat. Tartalom Halmazok képzése, elemek válogatása megadott szempontok szerint. Halmazok kapcsolatai. Metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése. Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése egyszerű sorozatok elemei között. Sorozatok képzési szabályának megállapítása, többféle folytatási lehetőség keresése. Adatok sorozatba rendezése, folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések vizsgálata. Logikai műveletek, a “nem”, “vagy” , “és” szavak használatával állítások és tagadásuk megfogalmazása. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése tervszerű próbálgatással. Megkezdett sorozatok folytatása, a szabály megállapítása. Adatok sorbarendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.

Fejlesztési feladatok Osztályozás egy és több szempont szerint, a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása. Választott vagy megadott szempontok szerinti csoportosítás, sorbarendezés. Gondolkodási műveletek bővítése: osztályozás, szabályfelismerés, elemi algoritmus alkalmazása. Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására való képesség. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Általánosításra való törekvés, absztrakciós képesség alapozása. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Nyitott mondatok megoldása tervszerű próbálkozással, lezárása behelyettesítéssel. Elmondott gondolatmenet követése. Kapcsolatok, szabályok keresése a sorozat elemei között. Az összefüggések megfogalmazása, lejegyzése. Következmények meglátására való képesség fejlesztése. Önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében. Gondolatmenet kiépítése, az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása. Matematikai modellalkotás. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

143

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Szöveges feladatok értelmezése, ábrázolása, modell készítése, megoldása, válasz megfogalmazása, összevetése a valósággal. Számfeladatról szöveges feladat alkotása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Többféle megoldási mód keresése, táblázatba foglalása.


Fejlesztési feladatok Az összes lehetőség keresése, rendszerbe foglalása pl. fagráffal, táblázattal.

144



Követelmények A tanuló:  tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani;  tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni;  legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására;  tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni;  tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát;  ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát;  tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján;  tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. II. Számtan, algebra Célok és feladatok  Biztos számfogalmat kialakítani a 10 000-es számkörben.  Biztos műveletfogalmat és számolási készséget kialakítani 10 000-es számkörben.  Kiterjeszteni a számolási eljárásokat 10 000-es számkörben.  Ösztönözni a többféle megoldási mód keresésére.  Az önellenőrzés igényét kialakítani.  A matematikai nyelvhasználatot alkalmaztatni.  Új ismereteket rendeztetni régebbi tapasztalatokhoz.

145

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Számfogalom 10 000-es számkörben Számok írása, olvasása 10 000-ig Számok valóságtartalma. Alaki, helyi és valódi érték. Számképzés, számok helyi érték szerinti bontása. Számok nagyság szerinti sorba rendezése, helye a szám-egyenesen, számszomszédok (egyes, tízes, százas, ezres), kere-kítések (tízesekre, százasokra, ezresekre). Számok tulajdonságai, kapcsolatai. Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal (mérőszám, darabszám). Római számírás (I, V, X, L, C, D, M). Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányadosalakjai, írásbeli osztás kétjegyű számmal. Törtrészek előállítása tevékenységgel (színezés, darabolás, kirakás). Alakzatok törtrészeinek meghatározása rajzolással, színezéssel. A törtszám jelölése, elnevezések. Törtek kiegészítése egésszé tevékenységgel. Több egész törtrészének meghatározása. Mértékegységek törtrészének meghatározása, összehasonlítása (pl. fél óra, negyed kg). A negatív szám fogalmának előkészítése tapasztalati úton.


Fejlesztési feladatok Biztos számfogalom kialakítása a 10 000-es számkörben. Analógiás gondolkodás. Meg- és leszámlálás tízesével, ötvenesével, százasával. Biztos tájékozódás a tízes számrendszerben és helyiértékrendszerben. Matematikai modell értelmezése, készítése. Megismerési képesség. Összehasonlítás, rendezés, viszonyítási képesség, analógiás gondolkodás. A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata – finommotoros mozgáskoordinációk. Többféle megoldási mód keresése. Egyedi tapasztalatok értelmezése. Új eljárások kiépítése. Matematikai ismeretek bővítése tapasztalatszerzéssel.

146

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Műveletek értelmezése, műveletvégzés Műveletek szóban és írásban a 10 000-es számkörben. Műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával, szöveggel. Műveleti tulajdonságok, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelése, megfogalmazása. Szóbeli számolási eljárások: összeadás, kivonás, szorzás a százas számkör műveleteivel analóg esetekben. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000rel. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval, írásbeli osztás egyjegyű osztóval. A műveletek várható eredményének becslése, ellenőrzés. Hiányos műveletek hiányzó számainak pótlása. Műveleti sorrend ismerete, zárójel használata. Szöveges feladatok megoldása Szöveghez, matematikai problémákhoz műveletek megválasztása Számfeladatról szöveges feladat alkotása. Fordított szövegezésű és összetett szöveges feladatok megoldása. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése következtetéssel, tervszerű próbálgatással.

Alsó tagozat tanterve Fejlesztési feladatok

Emlékezetfejlesztés, előzetes ismeretek mozgósítása, továbbépítése. Műveletek tárgyi megjelenítése. Összefüggések felismertetése. Az összeg, különbség, szorzat és hányados változásainak megfigyelése. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőkészséget fejlesztése. Biztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében. Analógiák alapján való műveletvégzés. Ismeretek tudatos memorizálása. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Írásbeli műveletek alkalmazás szintű használata. Becslést és ellenőrzést eszközként való használata. Régebbi ismeretek mozgósítása.

Megoldási algoritmus alkalmazása (adatok lejegyzése, megoldási terv készítése, számfeladat megoldása, ellenőrzése, válaszadás). Többféle megoldás mód keresése, a megoldási módok összevetése. Matematikai tartalmú szövegek megértése, rögzítése, megoldása.

Követelmények A tanuló:  tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;  helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint;  tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni;  ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét;  tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást;  tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel;  ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén;

147



legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); becslést, ellenőrzést eszközként használja; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

III. Geometria, mérés Célok és feladatok  Felidéztetni az előzetes ismereteket.  Logikus gondolkodást fejleszteni.  Sík- és térgeometriai tapasztalatokat gyűjtetni elsősorban tevékenységgel.  Tapasztalatokat megfogalmaztatni szóban.  Az egybevágóság és hasonlóság fogalmát előkészíteni tapasztalatszerzéssel.  Konstrukciós képességet fejleszteni tevékenységgel.  A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése.  Mérés előtt becsültetni.

148

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Tartalom Pontok, vonalak, síkidomok. Párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése, előállítása. Síkidomok előállítása tevékenységgel, másolással, elforgatással, tükrözéssel. Tapasztalatok gyűjtése az egybevágóság és hasonlóság fogalmához. Szimmetrikus alakzatok felismerése, előállítása. Síkidomok nagyítása, kicsinyítése. Tükörképek előállítása. Síkidomok szögeinek vizsgálata a derékszöghöz viszonyítva. Szögmérés derékszöggel. A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása összeadással, szorzással. Kerületszámítással kapcsolatos szöveges feladatok. Területmérés lefedéssel. Testek másolása, építése. A téglatest és a kocka tulajdonságai (lapok, élek, csúcsok száma). A téglatest és a kocka hálója. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése alkalmilag választott és szabvány (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) mértékegységekkel. Egyszerű átváltások a tanult mértékegységgel. Az ismeretek alkalmazása szám és szöveges feladatokban.


Fejlesztési feladatok Az észlelés pontosságának fokozása. Tulajdonságok kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonságok megnevezése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. Formafelismerés, alkotóképesség. Képzeletben történő mozgatás, más nézőpont elképzelése Változó helyzetek megfigyelése. Tapasztalatok megfogalmazása szóban. Adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés. Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz.

Egyszerű geometriai alakzatokat megfigyelése, szétválogatás tulajdonságok alapján. Tulajdonságok megfigyelése, megnevezése. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotás előtt.

Mennyiségi jellemzők szerinti összehasonlítás, becslés. Mérési eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Ismeretek megtanulásához összefüggések felismerése.

Követelmények A tanuló:  ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat;  ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat;  tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel;  ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma);  ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során;  tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat;  tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét. IV. Valószínűségi játékok, statisztika

149



Célok és feladatok  Tapasztalatokat szereztetni a későbbi fogalomalkotás előkészítésére.  Fejleszteni a problémamegoldó gondolkodást.  A valószínűségi szemléletet megalapozni valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel.  A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése.  Logikus gondolkodás fejlesztése.  Adatgyűjtés módjaival megismertetni. Tartalom Valószínűségi kísérletek, játékok, megfigyelése. Véletlen események megfigyelése a mindennapi életben. A “biztos”, “lehetetlen”, “lehet de nem biztos” események eldöntése egyszerűbb esetekben. Események bekövetkezésének megfigyelése, lejegyzése. Sejtések megfogalmazása, összevetése a kísérleti eredményekkel, az esetleges eltérések megfigyelése, magyarázata. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, értelmezése. Az átlag értelmezése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, készítése (Kiegészítő anyag.).

Fejlesztési feladatok Oksági kapcsolatok keresése. Az események lejátszódásának elképzelése, gyakoriságának megfigyelése, sejtések megfogalmazása. Tapasztalatok, várható események megfogalmazása szóban. Gyakoriság, valószínűség értelmezése. Megfigyelő és rendszerező képesség. Modell alkotása helyzet megértéséhez. Igaz, hamis állítások megfogalmazása.

Követelmények A tanuló:  tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat;  tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni;  tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni. Kimeneti követelmények A tanuló:  legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására;  tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;  használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =);  legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;  helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten;  tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben.  tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban;  legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval);  tudja ellenőrizni a számítások helyességét;  tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával;

150

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium          


ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc); tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben. SNI tanulóknál a szakértői bizottságok véleményének figyelembe vételével értékeljük a tanuló továbbhaladásának lehetőségét. Ez legyen motiváló, segítő. Biztosítson egyéni fejlődési lehetőséget az SNI tanulóknál, az SNI tanulóknak legyen lehetősége olyan segédeszközöket igénybe venni a számonkérésnél, amelyekkel saját egyéni teljesítményüket növelhetik, továbbá az átlaghoz képest kapjanak több időt a felkészüléshez. Diszkalkulia esetén: egyéni kompenzációs lehetőségek biztosítása, speciális eredmények elfogadása. Beszédfogyatékos tanulóknál: az egyéni megoldások, a sajátos szakszókincs figyelem bevétele szükséges. Autisztikus tanulóknál: az önálló és az egyéni gyakorlati alkalmazások elfogadása szükséges.

151



EMBERISMERET Óraterv Évfolyam Heti óra-szám Témakörök óraszáma Éves óraszám

1. 1 37

2. 1 37

3. 1 37

4. 1 37

5. 0,5 18

6. 0,5 18

7. 0,5 18

11. 0,5 18

37

37

37

37

18

18

18

18

Az emberismeret tárgy felöleli a 7. és 11. osztályban megjelenő emberismeret / etika néven tanítandó tantervi modult. A társadalomismeret 9-12. osztályig külön tárgyként szerepel Célok és feladatok -

Az ember önmegértésének elmélyítése. Az emberi együttélés alapelveinek értelmezése, kialakítása. Az emberi kapcsolatok világának bemutatása. A tetteiért felelős személyiség kialakítása A helyes magatartás, a jó döntés vezérelveinek megismertetése. Az érzelmi intelligencia fejlesztése. A társadalmi szokások, hagyományok értelmezése. Az általános műveltség gyarapítása. SNI???

Fejlesztési követelmények -

A személyiségjegyek életkornak és egyéni adottságoknak megfelelő fejlesztése. A társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítása. Az ember és környezete viszonyának reális érzékelésére való képesség kialakítása. A nyitottság, bátorság, humorérzék fejlesztése. A tanulók toleráns magatartásának megalapozása. Kulturált vitakészség kialakítása.

SNI tanulóknál Pszichés fejlődési zavar a miatt akadályozott tanulók esetén: Énkép, önismeret: Saját személyiségének megismerése a drámapedagógia eszközeivel. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Beszédfogyatékos tanulók esetében: Énkép, önismeret: A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs szándék tudatos megvalósítására való nevelés. Autisztikus tanulóknál: Az autisztikus tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak,

152



szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Belépő tevékenységformák Beszélgetés, szituációs és egyéb irányított játékok Önmegfigyelés, helyzetek, mások megfigyelése, értelmezése Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése

153



1. Évfolyam Témakörök Az ember és élőlények

Óraszám más 10

Test és lélek

13

„Családi kör”

8

Ünnepek

6

Tartalmak Növények és állatok a környezetünkben, az ember is élőlény. Fedezze fel a gyermek az élőlények világát, lássa benne helyét, gondoskodjon a természetről és védje azt. Az egészség fogalma, tisztálkodás, öltözködés, napirend, táplálkozás, szeretet, önismeret. Az egészséges ember lelki és testi jellemzőinek ismerete. Az alapvető egészséges szokások kialakítása. Otthon, család, helyes magatartás, életmód. Ismerje a szűkebb és tágabb család fogalmát, a rokoni kapcsolatokat. Tisztelettel viselkedjen az idősebbekkel. Legyen óvatos az idegenekkel, ismerje meg a veszélyek forrásainak egy részét. Télapó, karácsony, húsvét. Az ünnepek, szokások összetartó erejét fedezze fel.

Törekvéseink: Fedezze fel a gyermek az élőlények világát, lássa benne helyét, gondoskodjon a természetről és védje azt. Az egészséges ember lelki és testi jellemzőinek ismerete. Az alapvető egészséges szokások kialakítása. Ismerje a szűkebb és tágabb család fogalmát, a rokoni kapcsolatokat. Tisztelettel viselkedjen az idősebbekkel. Legyen óvatos az idegenekkel, ismerje meg a veszélyek forrásainak egy részét. Az ünnepek, szokások összetartó erejét fedezze fel. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. Az olvasókönyv meséinek értelmezése.

154



2. Évfolyam Témakörök Óraszám „Kicsi vagyok én, majd meg 7 növök én”; az ember egészsége, ápoltsága

„Pompázik fényével a ház” Iskola: Alma Mater

12 4

Ikarus álma - a közlekedés

6

Évezredek birtokában

tapasztalatai 8

Tartalmak A gyermek, a fiatal és az idős ember teste; mozgás: az izületek megfigyelése; az érzékszervek jelentősége. Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről. Hajlék, lakás, otthon, család. Az épület és környékének megfigyelése, leírása, társas kapcsolatok kölcsönössége és elmélyítése. Néhány régi közlekedési mód, a gyalogos közlekedés szabályai, segítség kérés baleset esetén. Ősi mesterségek, a mindennapi kenyér, néhány foglalkozás összehasonlítása. A praktikum és az esztétikum kölcsönhatása, egyensúlya váljon szemponttá megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén.

Törekvéseink: Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak. Különböztesse meg az életszakaszokat a jól felismerhető jegyekről, a biológiai működésről. A praktikum és az esztétikum kölcsönhatása, egyensúlya váljon szemponttá megfigyeléseiben. Gyarapodjék ismeretanyaga a munka területén. Segítsük elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Mesefeldolgozások.

155



3. Évfolyam Témakörök Társadalomismeret

Óraszám 14

Lelki egészségtan

13

Kultúra

10

Tartalmak Osztályunk hagyományai, nagyobb családunk az iskola, magunk és mások tisztelete, példaképek, a helyes tanulás, kitartás, önfegyelem, önfeláldozás. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. Nevelőim, tanítóim, szomszédaim. Szeretni nem mindig könnyű! Környezetrombolás, környezetbarát magatartás. Lakóhelyünk története, hagyományőrzés, hagyományápolás. Ajándékba kaptuk a Földet, nem azért, hogy tönkre tegyük! Tudja, mi mindent tehet a környezetért.

Törekvéseink: Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. Tudja, mi mindent tehet a környezetért. Figyeljen magyarság tudatára, európaiságára. Mesék továbbjátszása.

156



4. Évfolyam Témakörök Egészségtan

Óraszám 18

Háztartástan

11

Ünnepi szertartások, rituális 8 játékok

Tartalmak Az egészséges táplálkozás, öltözködés, napirend. A mozgás egészségőrző és mentális hatása. A fertőző betegségek. Az egészséget károsító szerek. Helyes testtartás, az érzékszervek védelme. Az egészséges életmód elemi szabályainak bővítése. Az egészséget károsító hatások ismereti szintje. Higénia és a szokások alakításának összekapcsolása. Házimunkák, gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatások. Az életkorának megfelelő önkiszolgáló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékosság fogalmának kialakítása. Drámajáték, bábjátékok, daléneklés, a hagyomány játékai és táncai. Olyan közös tevékenységek kialakítása, melyben a készségek fejlesztése mellett a hagyományok őrzése is érvényesül.

Törekvéseink: Az egészséges életmód elemi szabályainak bővítése. Az egészséget károsító hatások ismereti szintje. Higénia és a szokások alakításának összekapcsolása. Az életkorának megfelelő önkiszolgáló tevékenységet végezze el a gyerek. A takarékosság fogalmának kialakítása. Olyan közös tevékenységek kialakítása, melyben a készségek fejlesztése mellett a hagyományok őrzése is érvényesül. Érzékenység fejlesztése a környezetünk állapota felé. Mesék mondanivalóinak kiemelése.

157



TERMÉSZETISMERET Óraterv 1. Heti óraszámok Témakörök Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Testünk és életműködésünk Tájékozódási alapismeretek Közlekedés Lakóhely ismerete Országismeret Anyagok megmunkálása, felhasználása Háztartástan, életvitel Éves óraszám

2.

3.

4.

2

2

2

3

26

24

20

23

20

28

15

25

12 4 6 6 – –

10 4 6 6 – –

15 15 6 – 15 25

20 21 4 – 14 –

– 74

– 74

– 74

4 111

Célok és feladatok A természetismeret tantárgy keretében a szociális-életvitel és környezeti kompetencia fejlesztése folyik az 1-4. évfolyamon. Ennek kerete: egy őszi és egy tavaszi témahét megvalósítása évfolyamonként. A két tantárgy cél és feladat rendszere kiegészíti egymást, segíti a sokféle tapasztalat szerzést, a rendszerezést. Lehetőséget biztosít a cselekvő, elemző, problémamegoldó munkára. A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek “felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.

158



A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel–a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. A technika tanításának célja: modern technikai szemléletmód kialakítása. A megismerő, a cselekvő és a kommunikációs képességek együttes fejlesztése. Fejlessze kézügyességüket, készítse fel őket a biztonságos közlekedésre, egészségük tudatos megóvására és az önellátásra. SNI tanulóknál Pszichés fejlődési zavar a miatt akadályozott tanulók esetén: A tantárgyból adódóan lehetőség van az egyéni megismerések, mérések, tapasztalati összefüggések feltárására. A manualitás kerüljön előtérbe. Beszédfogyatékos tanulók esetében: A tantárgyból adódóan lehetőség van az egyéni megismerések, mérések, tapasztalati összefüggések feltárására. A manualitás kerüljön előtérbe. Autisztikus tanulóknál: Sajátosan nehéz ismeretszerzési nehézségeik miatt megfigyelésekre, élményekre, a közvetlen tapasztalásra.

támaszkodjunk

a

személyes

A szemléltetés hangsúlyozottan legyen jelen a tanórákon. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben

159



előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Ismerje fel a technika szükségességét, hasznát, hátrányait és veszélyeit. Figyeljék meg és elemezzék a technikai környezetet megadott vagy választott szempontok alapján, keressék az ok-okozati összefüggéseket. Ismerjék fel a technikai problémákat, keressék azok megoldási lehetőségeit. Ismerjék a tárgykészítő munka fő fázisait: előkészítő, kivitelező, befejező munkálatok. Tájékozottság az anyagról Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is magunk is - változnak. Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Tájékozódás a természettudományos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit

160



felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. A közlekedésben való biztonságos részvétel Ismerje meg a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. Tudja, hogyan elõzheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket. Legyen tisztában azzal, hogy miként kérhet segítséget veszélyhelyzetben. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és elvárt udvariassági szabályokat. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel. Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek.

161



1. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Témakörök A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, össze-hasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környe-zetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tartalmak Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élő-lények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők fel-ismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel.

Az élettelen természet alapismeretei:

Óraszámok

26

A nap időtartama, a nap-szakok Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a váltakozása, jellemzői. különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjele-nési formái a természetben. Anyagok: agyag, homok, fa Termések, levelek, szalma, nád Papír – fonal – ünnepekre ajándék

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző meg-jelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szél-sőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban.

Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges időjárás okozta Az évszakok jellemző időjárása. veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, Az évszakok sorrendje, a hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. hónapok neve és sorrendje.

162

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Az élő természet alapismeretei: Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés) A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).

Alsó tagozat tanterve 20

A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és állatok meg-figyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon.

A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány meg-figyelése, lerajzolása, egyszerű csoporto-sítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés) Tanítói kérdésre egyegy élőlény jellegzetességeinek felsorolása.

Állatmesék és a valóság.

A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban. Testünk és életműködésünk: Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az 12 Testünk főbb részei. irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük Szervezetünk megfigyel-hető működésének változásainak megfigyelése ritmusai (szívdobogás, lélegzés, különböző hatásokra. alvás és ébrenlét, mozgások) Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltöz-ködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség) Tájékozódási alapismeretek: Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra).

Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban.

4 Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb irányok helyes használatára.

Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás rendeltetése. Az iskola az iskola épületében. A különböző helyiségek környékének jellemző közterei.

163



rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Közlekedés: A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai (átkelés az úttesten, vasúti átjárón. A közlekedési lámpa és a rendőr jelzései) Közlekedési ismeretek A lakóhely ismerete: A település (településrész) neve. A tanuló lakó-helyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jelleg-zetességei. Mérés – becslés, egymás mellé rendezés, méretazonosság, építés, fénykép – látszatirajz alapján

6 Az iskola gyalogos megközelítése. Közös gyalogos közlekedési élmény megélése, megbeszélése. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása dramatikus játék helyzetekben. Szabálytudat alakítása. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek megbeszélése. 6 Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.

Az őszi témahét tematikája: Évszakok – Ősz Időkeret:

5 nap x 4 x 45 perc

Kapcsolatok: NAT Ember a természetben Ember a társadalomban Művészetek – dráma, vizuális kultúra, ének-zene, tánc Életvitel – egészséges életmód Kompetenciafejlesztés fókuszai: Személyes kompetencia: Élményszükséglet, öntevékenységi vágy, kíváncsiság, önmegismerés – önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség (rend, tisztaság…), természeti jelenségek művészi kifejezésének képessége, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia: Holisztikus szemlélet, környezettudatosság, megfigyelő-, összefüggés kereső-, összefüggés kezelő-, tudásszerző-, rendszerező, gondolkodási képesség; anyanyelvi beszéd, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati képesség, tanulási képesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetencia: Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia. Munkaformák:

164

empátia,

véleményalkotás,



-

kooperatív csoportmunka (alapcsoportok)

-

differenciáló csoportmunka

-

páros munka

-

frontális munka (drámajáték, közös dal, tánc…)

-

egyéni munka

Témahét célja: A közvetlen és tágabb természeti környezethez való viszonyulás fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása tevékenykedtető, élményszerű, játékos, tapasztalatszerző (látás, hallás, tapintás, mozgásutánzás…) kooperatív munkával. Előkészítés: 1. tervezés, ötletelés: feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása 2. Vadaspark előzetes bejárása, fotózás, előhívás 3. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások 4. Gyűjtőmunkák: családok bevonásával is) -

levelek, termések őszi családi fényképek (kirándulás – színek!, munkálatok, élmények) madárijesztő kellékeinek beszerzése erdőből szemléltető eszközök: ágak, levelek, termések, virágok, állati maradványok… piacról: zöldségek, gyümölcsök, magvak, termések kézműves kellékek: színes papír (karton, szín.papír, tempera, termések, levelek, szalagok) zene-, mese- és versgyűjtemény műalkotások gyűjtése lakodalmas-kellékek: párta, kalapok, csokréta elkészítése, vőfélybot, pántlika faültetés kellékei: dísz-szilva fa beszerzése, szállítása, kerti eszközök

5. Szervezési feladatok: -

óvodai vendégcsoport (Fillér u.) fogadása, vendéglátása, közös tevékenységek szervezése kirándulás megszervezése szülőkkel közös délután (lakodalmazás, faültetés) megszervezése

165



A tavaszi témahét tematikája: Évszakok - tavasz Időkeret: 5 nap x 4 x 45 perc Kapcsolatok: NAT -

Ember a természetben

-

Ember a társadalomban

-

Művészetek – dráma, vizuális kultúra, ének-zene, tánc

-

Életvitel – egészséges életmód

Kompetenciafejlesztés fókuszai: Személyes kompetencia: Élményszükséglet, öntevékenységi vágy, kíváncsiság, önmegismerés – önismeret, befogadási készség, beleélési képesség, igényesség (rend, tisztaság…), természeti jelenségek művészi kifejezésének képessége, finommotorikai készség, önmotiváció. Kognitív kompetencia: Holisztikus szemlélet, környezettudatosság, megfigyelő-, összefüggés kereső-, összefüggés kezelő-, tudásszerző-, rendszerező, gondolkodási képesség; anyanyelvi beszéd, kommunikációs képesség, lényegkiemelő képesség, ok-okozati képesség, tanulási képesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetencia: Együttműködés, kooperatív készség, felelősségvállalás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia.

empátia,

véleményalkotás,

Munkaformák: - kooperatív csoportmunka (alapcsoportok) - differenciáló csoportmunka - páros munka - frontális munka (drámajáték, közös dal, tánc…) - egyéni munka Témahét célja: A közvetlen és tágabb természeti környezethez való viszonyulás fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása tevékenykedtető, élményszerű, játékos, tapasztalatszerző (látás, hallás, tapintás, mozgásutánzás…) kooperatív munkával. Előkészítés: 1. tervezés, ötletelés: feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása 2. Részeletes tájékozódás a tahitótfalui major élővilágáról, anyaggyűjtés a háziállatokról 3. Heti terv összeállítása: kiemelt műveltségterületek köré csoportosuló feladatok, tevékenységek – foglalkozások 4. Gyűjtőmunkák: családok bevonásával is) - levelek, virágok - tavaszi családi fényképek (kirándulás – színek!, munkálatok, élmények)

166



májusfa kellékeinek beszerzése ház körül élő állatokról gyűjtés, növények gyűjtése piacról: zöldségek, gyümölcsök, magvak, termések kézműves kellékek: színes papír (karton, szín.papír, tempera, virágok, levelek, szalagok) zene-, mese- és versgyűjtemény műalkotások gyűjtése pünkösdölő kellékeinek gyűjtése (koszorú készítés, néptáncos ruhák, szalagok) májusfa állítás megszervezése, versek, népi játékok gyűjtése

5. Szervezési feladatok: - látogatás szervezése a Fillér utcai óvodásoknál (Víz világnapjával kapcsolatos gyűjtések) - kirándulás megszervezése, javasolt helyszínek: Tahitótfalu, Normafa, Millenáris Park, - szülőkkel közös délután (pünkösdölés) megszervezése Továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. Ellenőrzés, értékelés: Az év folyamán szóbeli, negyedévenként írásos értékelés.

167



2. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Témakörök A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A papírkészítés sorrendje

Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel. Mérés: becslés és a méretmegadás gyakorlása, körvonal rajzok. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Tartalmak A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl.: nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Mérések, mértékegységek használata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor.

Az élettelen természet alapismeretei: Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A A tanuló közvetlen környezetében lévő környezetben előforduló anyagok tárgyak és élelmiszerek érzékelhető érzékelhető tulajdonságainak (színének, tulajdonságainak (alak, szín, felület, alakjának, hőmérsék-letének, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, felületének, keménységé-nek, hang, stb.) megtapasztalása. Az rugalmasságának, ízének, szagának) érzékszervi tapasztalatokra épülő megfigyelése. Megmérhető és nem felismerő gyakorlatok. megmérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.) Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek.

Óraszámok

Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése,

168

24

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Kézi varrás.

Az élő természet alapismeretei: A termesztett növények meg-figyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.

Testünk és életműködésünk: Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés) Legfontosabb szerveink szerepe életünkben.


rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról.

28

Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. 10 A 8 – 9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről.

A helyes fog- és testápolás. A fog-orvos Fog- és testápolási technikák gyakorlása. és az orvos gyógyító munkája. A Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a környezet szerve-zetünkre gyakorolt sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. fogyatékos, sérült emberekhez fűződő napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, viszonyok témakörében. víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. Tájékozódási alapismeretek: 4 Út az otthontól az iskoláig. Az iskola Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: környékének megfigyelése Séta, kirándulás a település környékének (közterületek, közlekedési eszközök, nevezetes helyeire. Az iskola üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, környékének nevezetes épületeinek, intézmények, nevezetes és érdekes természeti formáinak megfigyelése, épületek, helyek, a felszín formái) számbavétele, sorba rendezése.

169



Rajz és képgyűjtemények készítése. Közlekedés: A közlekedés illemszabályai. A helyes viselkedés járműveken. Gyermekekkel történt balesetek okai, megelőzésük. Közlekedési veszélyhelyzetek fel-ismerése, elkerülése, tömegközlekedési eszközök. A lakóhely ismerete: A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. Makett építése látszati rajz alapján, építőelemekből. Pl. házépítés A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most.

6 Közös élményszerzés különböző közlekedési eszközökön. Esetelemzések gyermekekkel történt balesetek kapcsán. Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor. Dramatikus játékok a helyes magatartásformák begyakorlására. Tanult szabályok, jó tanácsok szöveghű ismerete. 6 A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása.

A továbbhaladás feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Értékelés, ellenőrzés: Folyamatosan szóban, negyedévenként írásban, Órai munka, füzet, gyűjtő munka.

170



3. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Témakörök A megismerési módszerek alapozása(folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összeha-sonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékel-hető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Mérési eredmények feljegyzése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel.

Tartalmak

Óraszámok

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.

Mérések, mérés-sorozatok végzése. Méretszám.

A tapasztalatok általánosítása Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek). A Tapasztalatok megjelenítése egy-szerű tapasztalatok kifejezése élőszóban, ábrával, rajzzal. Saját korábbi rajzban, írásban tanítói segítséggel tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájé-koztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). Az élettelen természet alapismeretei: 20 A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdon-ságai. A változások Megfigyelések, tapasztalatok, mérési megfigyelése. A hőmérséklet változása. A eredmények rögzítése írásban önállóan, halmazállapot-változások a mindennapi előzetes meg-beszélés után. Mondatok, életben.Kísérletek: mágnes, rövid szövegek igazságtartalmának elektromosság, anyagok szerkezete eldöntése tapasztalatok, meg-figyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a Az időjárási jelenségek és az anyag megfigyelésekről, tapasztalatokról. tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás Tapasztalatszerzés a különböző megfigyelése. Az olvadás és oldódás anyagok halmazállapotainak főbb megkülön-böztetése. Vizsgálódás jellemzőiről. A halmazállapot-változás mágnesekkel. megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmaz-állapot-változás és egyes hét-

171


Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. Az élő természet alapismeretei: A növények életéhez nélkü-lözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülöz-hetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet vál-tozásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásra-utaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.

Testünk és életműködésünk: Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. Önkiszolgáló tevékenység. Helyes idő, anyag és pénzbeosztás, telefon használat. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága.


köznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhető tulaj-donságok észrevétele (pl.: égés, oldódás, forrás). Teendők tűz (pl. épülettűz, erdő-tűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. A növények változásának folyama-tos megfigyelése. Egyszerű kísér-letek az életfeltételek bizonyítására.

15

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsola-taiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival.

15

A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A A magatartási és illemszabályok, kuruzslás veszélyei. valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. Tájékozódási alapismeretek:

5

172

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Tervezés és építés, makettek készítése alaprajz szerint. Rajz és tárgy azonosítása. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű. Közlekedés: A lakóhely jellemző közlekedési eszközei. A helyi és távolsági tömegközlekedés eszközei. Helyes és helytelen utazási szokásaink. A gyerekek, mint a balesetek okozói. A kerék szerepének fontossága. Országismeret: Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Anyagok megmunkálása, fel-használása:


Alaprajz, mérés cm pontossággal, eredmények feljegyzése. Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba., Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével. 4 Utazás tömegközlekedési esz-közökön. A szabálytudat alakítása. Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása valós helyzetekben. A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzet okainak keresése. Kapcsolat keresése a viselkedés és a gyermekbalesetek között. 5 Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. Funkció – forma – szerkezet összefüggései. Pl. bábparaván, papírok, fa és szövet felhasználásával. Nyírás, szövés, fonás, faragás. Hasznosítható biológiai anyagok, felhasználhatóság, terhelhetőség.

173

10



A továbbhaladás feltételei A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Ellenőrzés, értékelés: Szóban folyamatosan, írásban negyedévenként. Füzet, órai munka, kísérletek végzése, kettő írásbeli felmérés, gyűjtőmunka

174



4. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Témakörök A megismerési módszerek alapozása(folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehason-lítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezeté-ben lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon-követése, következtetések, egy-szerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Tartalmak

Óraszámok

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.

Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

Az élettelen természet alapismeretei: Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. Az ember és környezete, városi és falusi élet összehasonlítása. A lakóhely levegőjének, vizei-nek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környe-zetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Anyagok megmunkálása, felhasználása. Különválogató hulladékgyűjtés. Festés, szövés, papírmerítés technológiája. Újrahasznosítás.

23 Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.

Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésé-re. A lakóhely levegőtisztaságá-nak megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír)

A környezet szennyeződése miatt kialakuló A különválogató hulladékgyűjtés veszélyhely-zetek felismerése, az önvédelem jelentőségének felismerése és lehetőségének megismerése. szükségességének belátása.

175



A lakóhely környezetében elő-forduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Az élő természet alapismeretei: Egyszerű összefüggések keresése az 25 élőlény élőhelye, életmódja és A tanuló környezetében meg-figyelhető testfelépítése között. A helyi élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes környezet és az élőlények élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- környezetalakító hatásának és állatfajának jellemzői (mérete, vizsgálata. A lakóhelyen testfelépítése, jellemző részei, szervei, megfigyelhető néhány lágy- és táplálkozása, szaporodása, változása illetve fásszárú növény, valamint néhány viselkedése, alkalmazkodása) emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett Az ember hatása az élőhelyekre. A természet megismerése, ezek táplálékláncba védelmének fontossága, védett helyi sorolása. természeti értékek. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a ter-mészet veszélyeztetettsége között. Testünk és életműködésünk: Megfigyelés, mérés a testen. A 20 Az ember életkori szakaszai. mérések rögzítése, tanítói segítséggel. A különböző korú emberek szervezetének, életműködései-nek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkohol-fogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, fel-készülés az elutasításukra.A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódási alapismeretek: A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely a térképen. Épített környezet. Egyszerű makettek, tervek. Mérés, műszaki ábrázolás, a méréskép, eszközök gyakorlása, alaprajz, nézeti rajzok.

Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakó-hely térképével, egyszerű tájolóval. Elemi szintű tájé-kozódás Magyarország

176

21


Tájaink képekben.

Alsó tagozat tanterve dombo-rzati térképén. A lakóhely meg-keresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

Közlekedés: A kerékpáros közlekedés szabályai. A kerékpározás veszélyei. Utazás megtervezése. A kerékpáros balesetek elkerülése. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés

4 Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.

Veszélyhelyzetek elemzése. Országismeret: 14 Hazánk természeti szépségei, kulturális A lakóhely és környékének teremlékei, értékei képekben. Településtípusok mészeti és kulturális értékeinek (város, falu, tanya) megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Tájékozódás arról, hogy magyarokon Népszokások, jeles napok. kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon kívül is. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. Háztartástan, életvitel: Önkiszolgálás, szolgáltatások 4 használata, telefonkezelés, szabadidő eltöltése. A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egyegy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. Néhány óra szabadon felhasználható legyen a kirándulásokra: fővárosunk és környékének megismerése, múzeumlátogatás (Természettudományi, Néprajzi múzeum, Skanzen , Planetárium),

177



erdei iskola (Magyarország tájainak tervezett megismerése ebben az évfolyamban az Alföld megismerése a cél) Értékelés, ellenőrzés: Egytől ötig tartó osztályzatokkal, félévi és év végi értesítő Füzet, órai munka, gyűjtő munka, szóbeli és írásbeli felelet 3 évközi nagydolgozat SNI tanulók értékelésénél nagyobb hangsúlyt kapjanak az egyéni megoldások, a kreativitást megmutató gyűjtőmunkák, a projektmunkák. Az SNI tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy egyéni megfigyeléseiket, tapasztalataikat, látásmódjukat valamilyen művészeti tevékenység segítségével fejthessék ki, azaz alkothassanak. (fotó, film, esszé, stb.) Az egyéni képességek figyelembevételével elsősorban a szóbeli számonkérésre helyeződjön a hangsúly a diszlexia, diszgráfia esetén. Beszédfogyatékos tanulóknál az egyéni képességek figyelembevételével elsősorban az írásbeli számonkérésre helyeződjön a hangsúly.

VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK Óraterv Évfolyam Rajz és vizuális kultúra

1. heti évi 2 74

2. heti évi 2 74

3. heti évi 2 74

4. heti évi 1 37

Célok és feladatok Átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességek fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományosmódjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki- tapasztalati birtokbavételére nevel. Feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, színdinamika és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be. Jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket élményeik, tapasztalataik, fantáziaviláguk kifejezéséhez, látási információk, esztétikai hatások befogadásához, alkotó tevékenységekhez. Az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése, képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzeletkincsük bővítése. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít.

178



A tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma-és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással, érdeklődésük folyamatos ébrentartásával. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A kerettanterv a Nemzeti alaptanterv Vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat négy nagy témakörbe sorolja: vizuális nyelv; kifejezés, képzőművészet; vizuális kommunikáció; tárgy- és környezetkultúra. 

Az egyes témák teljes – technikai, formai – körbejárására kell törekedni, s biztosítani, hogy minden feladat egy-egy újabb anyaggal való megismerkedésre is módot adjon. Furcsa, szokatlan anyagok, új technikai megoldások a témafeldolgozást is vonzóbbá teszik. Például óriásképek, óriásbábok, mini könyvek, festett agyagszobrok, jelmezek textilből, papírzsákból, lécekből, papírból épített tárgyak, gépezetek, azok tervrajzai, térképek, maszkok (papírból, gipszből, agyagból) fontos szerepet töltenek be a programban.



A programban a mese-történet indukáló szerepet tölt be, vagyis sosem illusztrációk készülnek, hanem a mese elemeinek felhasználásával önálló alkotások.



Már a tervezés során a megközelítések sokféleségére kell törekedni, olyan menüt – de nem megoldási kulcsokat – tálaljunk a gyerekek elé, melyből alkatuk, képességeik alapján választhatnak.



A vizuális program a tervezés-kivitelezés mellett a kreatív együttgondolkodás programja. Ehhez sok technikai ismeret átadása, szokatlan, eddig nem ismert, használt megoldás kínálata szükséges. Ennek fontos elemei: a méretváltás; az anyagok keverése; a tudatos manipulálás kevert anyagokkal és a biztos eszközhasználat.



A vizuális program kiszolgálja a nyelvi órák programját (közös tervezés); ám nem „szolgálólánya” az angolóráknak. Ezért az egyes feladatok elvégzésénél a maximális szakmai önállóságra kell törekedni, hogy a kész munkák önmagukban is megálljanak.



A vizuális órák fontos sajátossága, hogy már első osztálytól az egyéni és csoportos munkavégzések folyamatos rendszerében gondolkodik (már a tervezésnél). Ez azt jelenti, hogy folyamatosan szoktatni kell a gyerekcsoportot a néhány főtől a 10-15 fős együttes munkák elvégzéséig.

SNI tanulók: A műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. A művészeti tantárgyak olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására.

179



A műveltségi terület feladatai - Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. - A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. - A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. - A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. - A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. Fejlesztési követelmények: 

Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni.



Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét.



Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket.



Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja.



Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére.



A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.

Alkotó képességek: A kisiskolások érdeklődésére, észlelési érzékenység jellemző: kíváncsi rácsodálkozás a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzeletben való gondolkodásban, valamint a képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagsásában és képi- plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyaltabbá válik, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik élményeit is figyelemmel követik. Kreativitás Alkotóképességek

180



A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik. Feladat: Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Dramatizált történet játszása közösen elkészített bábokkal. Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása. Új technikák kipróbálása. Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. Feladat: A kapott feladat értelmezése. A terem átrendezése a tevékenységnek megfelelően. Befogadó, megismerő képességek: Az alsó tagozatos gyermekre jellemző a látható világ jelenségeivel, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránti észlelési nyitottság; ösztönös és könnyen mozgósítható kíváncsi rácsodálkozás, képesség élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésre; látványelemek emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolás- alakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészeti kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemzik. Képesek látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére lényeges összefüggések (külső- és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Mindenre erős szubjektivitás, egyéni felfedező látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemzése során mozgósítják formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik érzelmeikben átszűrve tükröződnek, törekszenek asszociációkra támaszkodó egyéni ízlésítéletük megfogalmazására. Megismerő- és befogadóképességek Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége – motoros készségek A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A „kéz intelligenciája” működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. Feladat: Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés. Vizuális kultúra A vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb

181



szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magába foglalja a vizuális jelenségek, a vizuális közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének korábban is. (A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!)

182



A tanulást segítő képességek: A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk nyújt kellő alapot. Általa sajátíthatja el a tanuló a vizuális információk formáit, és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb más forrásokban). Ismeretszerzési képességek – tanulási képességek – térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció formái, valamit a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés „gyakorló terepeit”. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. Feladat: Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok szerint. Műalkotások származási helyének megkeresése térképen. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Vizuális jelek, jelképek alkotó használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése. Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális „nyelv” alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín stb.) tudatos alkalmazása kifejező szándékú alkotásokban. Feladat: Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. Az emberi gesztusok értelmezése. Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, „olvasása”, értelmezése.

183



1. évfolyam Az éves órakeret felbontása témakörönként: Témakör Vizuális nyelv 8 Kifejezés, képzőművészet 22 Vizuális kommunikáció 10 Tárgy- és környezetkultúra 26 Szabadon felhasználható órakeret tanulmányi sétákra, tárlatlátogatásra, anyaggyűjtésre, 8 filmvetítésre Összesen: 74

Óra

Cél: Az érdeklődés felkeltése a tárgyi világ összetettségére és a képzőművészet iránt. Az első próbálkozások a vizuális nyelv tudatos tanulmányozása terén. Az önkifejezés folyamatában felhasznált anyagokkal, eszközökkel és technikákkal való találkozás tapasztalati szinten. Követelmények:          

Ismerje az évfolyam számára előírt eszközöket, és tudja azokat rendeltetésszerűen használni. Ismerkedjen meg a természet és az ember alkotta jelekkel. Tudjon viszonyítani (kisebb-nagyobb). Ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét. Tudjon vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni. Legyen képes egyszerű tárgyak létrehozására. Fejlődjön esztétikai érzéke. Tudjon közös beszélgetésekbe bekapcsolódni, egy-egy látványra rácsodálkozni. Tudja mi a sík, tömeg, térforma (tapasztalás, érzékelés). Tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör.

Témakör Vizuális nyelv (1) – Óraszám: 8 óra Belépő tevékenységek  Ismerkedés a formákkal – természetes, mesterséges – eredet szerint, megjelenés szerint – sík-, tér.  Ismerkedés a színekkel: megnevezésük, tónusuk szerint.  Ismerkedés a vonalfajtákkal, minőségekkel; felületfajtákkal és minőségekkel.  Ismerkedés a tárgyak nagyságrelációival – kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb, alacsonyabb-magasabb, szélesebb-keskenyebb. Nyelv  A vizuális nyelv alapelemeinek – pont, vonal folt, lap, tömeg, szín, – megismerése. Alkotás  Az elemek elrendezése képsíkon és térben (egyensúly, egyensúlytalan, ritmus, aritmus),  A képmező betöltése. Befogadás

184



A vizuális nyelv használata a Kifejezés, képzőművészet, a Vizuális kommunikáció, a Tárgyés környezetkultúra feladataiban. A vizuális kifejezőeszközök használatának megfigyelése különböző ábrázolásokban.

Vizuális kommunikáció (1) – Óraszám: 10 óra Belépő tevékenységek  Látványok megfigyelése és értelmezése.  Vizuális jelek felismerése, megértése. Nyelv  Vonalak és foltok képeken, ábrákon.  A fény: világos, sötét. Látványértelmező szerepe.  A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás  Meghatározott célú vizuális közlések értelmezése, létrehozása játékos formában (pl. mesés történetekhez útvesztők tervezése,…). Térben való végigjárás, az útvesztő téri megtapasztalása.  Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben.  Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Befogadás  Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elöl-hátul).  Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása.  Testek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek). Ismeretek Fogalmak  kisebb-nagyobb,  fent-lent,  elől-hátul,  jobbra-balra,  jelek (természetes, mesterséges),  vonal, folt. Technikák  Rajzolás grafittal, tollal.  A nyomhagyás módjai (különféle nyomatok).  Formaalakítás tépéssel, kivágással.  Modell papírból, gyurmából, gyümölcsök, egyszerű tárgyak készítése. Kifejezés, képzőművészet (1) – Óraszám: 22 óra Belépő tevékenységek  Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban, térben rajzolással, festéssel, mintázással.  Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Nyelv  Formák, vonalak és színek használata, megnevezése.  Kiemelés mérettel, színnel.

185

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 


Képi elemek helyének meghatározása és rendezése.

Alkotás  Személyes és közös élmények, képzetek megjelenítése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák.).  Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Kitalált történetek , mesék illusztrálása.  Művészi élmények (bábelőadás, mese, vers, zenemű) feldolgozása, megjelenítése. Síkbábok készítése.  Kísérletezés a színekkel a festékek keverésével. Az évszakok színei. Befogadás  Rácsodálkozás a természet szép látványaira.  Tanulói munkák és műalkotások szemlélése.  Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról.  Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása.  Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről.  Fotók gyűjtése, csoportosítása. Fogalmak  rajzeszközök megnevezése,  pont, egyenes, görbe, kör,  sík, tömeg, térforma (tapasztalás, énekelés – hangtér – útján),  színek megnevezése. Technikák  Rajzolás grafittal, festés temperával, ecset használata; gyurma, agyag tapintása, összehasonlítása, formázása. Tárgy és környezetkultúra (1) – Óraszám: 26 óra Belépő tevékenységek  Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. Nyelv  Forma- és színismétlések, ritmusok.  Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás  Térrendezéssel, játékos feladatokkal.  Építés szabadban, zárt térben valós és meseszerű témák feldolgozásával.  Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján mintázással.  Díszítés. A környezet szépítése. Befogadás, megismerés.  Tárgyak “ működésének” megfigyelése, megbeszélése.  Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása.  Tárgyak csoportosítása, rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Fogalmak

186



rendeltetés, forma, nagyság, anyag, sík, tér.

Technikák  Ceruza-, filctoll-, kréta-, ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, ujjal).  Vegyes technikák (pl. kréta és festék).  Mintázás agyagból, plasztilinből.  Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás papírból textilből.  Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs).  Szabadtéri nagyméretű testekkel, építőelemekkel téralakítás, rendezés.

187




Óra

A továbbhaladás feltételei Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, bátran használja kedvenc színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, "színezni", festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja, finomodik mozgáskoordinációja. Szívesen elmélyed az alkotómunkában. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítésére. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat, foltokat). Műalkotások (festmény, szobor), megismert típusait megnevezi (csendélet, portré, stb.), a megismert művek közül legalább egyet-egyet felismer, tudja az alkotó nevét is. legegyszerűbb jellemzőkkel. Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes tárgyakat kitalálni, elkészíteni, és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülő díszeket. Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát. Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikát. Követelmények          

Tudja, mi az ismétlés, ritmus. Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában. Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni. Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülődíszt alkotni. Ismerje fel a műalkotások témáit. Legyen képes egyszerű báb tervezésére. Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után. Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére. Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után.

188



Témakör Vizuális nyelv (2) – Óraszám: 6 óra Belépő tevékenységek  A vizuális nyelv alkalmazása a látványértelmező, elemző feladatok megoldásában; a kifejezés és képzőművészet,  Vizuális kommunikáció és a Tárgy- és környezetkultúra gyakorlati feladatainak megoldása során.  A vizuális nyelvi eszközök megválasztása az információközlés szándéka szerint. Nyelv  Forma (sík): szögletes, íves, szabályos, szabálytalan, szimmetrikus, aszimmetrikus.  Forma (tér): tömör, üreges, tömbszerű, áttört, gömbölyű, szögletes.  Szín: vörös, sárga, kék, narancs, ibolya, zöld, zöldessárga, kékeszöld, kékeslila, rózsaszín, szürke. Alkotás  A képtér rendezése, helyzetek a síkon (alatta, felette, mellette, mögötte.  Az elemek egymáshoz való viszonya (kontrasztok, ismétlés, ritmus).  A 6-os színkör egy-egy világosabb, sötétebb fokozatának felismerése, kikeverése festékkel.  Rokon- és ellentétes színek.  Kiemelés elhelyezéssel, mérettel, színnel. Befogadás  A vizuális kifejezőeszközök felismerése különböző alkotásokon.  A vizuális minőségek megnevezése különböző műalkotásokon. Vizuális kommunikáció (2) – Óraszám: 16 óra Belépő tevékenységek  Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján.  Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki- tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által. Nyelv  A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek).  A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók, felületkitöltők). Alkotás  Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján.  Képzeletbeli városok útvonalrajzának elkészítése, makettek, tárgyak alaprajzának rajzolásával.  Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás).  Saját információközlő jelek létrehozása (pl. tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés  Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Beszélgetés az utcán látható információs jelekről.

189



Fogalmak  Mimika, grimasz.  Vonalfajták, vonalminőségek. Természetes és mesterséges jelek. Az ábra. Kifejezés, képzőművészet (2) – Óraszám: 30 óra Belépő tevékenységek  Egyéni élményfeldolgozás.  A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek; felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása.  Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Nyelv  Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma).  Formák, színek szabályos elrendezése, egyensúly.  Egyszerű vonal, folt, színritmusok. Alkotás  Személyes és közös élmények képi- plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Milyen vagyok? Élményfeldolgozások “saját személyünk” szerepeltetésével.  Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben.  Zenéhez, hangokhoz, zörejekhez képsorok készítése. Befogadás  Egymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése.  A legismertebb festészeti műfajtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése.  A körplasztika, dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek).  Néhány festmény, szobor alkotójának, a mű címének megnevezése.  A népi bútorok megismerése, skanzen látogatás. Fogalmak  szabályos, szabálytalan forma,  ritmus,  szimmetrikus elrendezés,  csendélet, portré,  képsor. Technikák  Rajzolás, festés a tanult technikákkal.  Festés vízfestékkel, temperával.  Modellkészítés papírból. Rajzolás tollal.  Nyomhagyás nyomtatással (tárgyak nyomatai). Tárgy- és környezetkultúra (2) – Óraszám: 16 óra Belépő tevékenységek  Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. Nyelv  Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei.

190



Alkotás  Tárgyak készítése, könnyen alakítható anyagokból (játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Utcakép megfigyelése, ábrázolása emlékezeti alapon. Meseszerű témákhoz tartozó tárgyalkotások. Befogadás  Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések.  Használat és jelentés. Fogalmak  A díszítés mintái, elemei, motívum. Forma és rendeltetés.  Használat és jelentés.  Üzenet. Technikák  Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz.  Vízfestés és vegyes technikák.  Formázás agyagból, plasztilinból (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés).  Origami jellegű papírhajtogatás.  Papírvágás, ragasztás.  Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél).  Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb).  Konstruálás tárgyakból (pl. termések, dobozok, textil).  Nemezelés gyapjúból (ahol ez megvalósítható).

191



3. évfolyam Az éves órakeret felbontása témakörönként: Témakör Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Szabadon felhasználható órakeret tanulmányi sétákra, tárlatlátogatásra, anyaggyűjtésre, filmvetítésre Összesen:

Óra 6 32 16 16 4 74

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a vizuális nyelvi- a képi és plasztikai- kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájában. Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásban, és műélményét meg tudja fogalmazni. A bemutatott műalkotások közül legalább 3-3 festményt, szobrot felismer, s ezeket szerző és cím szerint meg tudja nevezni. Feladataihoz használja a könyvtár művészeti könyveit. Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket ábrázolásban megragadni, változást, folyamatot értelmesen rögzíteni. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizuális jeleit, közlő ábráit, maga is tud magyarázó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszonyával kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének és környékének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát. Rendelkezik helytörténeti, vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel. Követelmények             

Tudja, mi az azonosság, hasonlóság. Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával. Tudja, mi a kontraszt. Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni. Legyen jártas az eszköznélküli anyagalakításban. Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni. Ismerjen néhány népművészeti technikát. Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen. Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során. Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát.

Témakör Vizuális nyelv (3) – Óraszám: 6 óra Belépő tevékenységek  Színellentétek megfigyelése a természetben, a környezetben.

192



Játékos színkeverési gyakorlatok, színárnyalatok előállítása. Elemek rendezése a képsíkon.

Nyelv  Új vizuális nyelvi elemek: formára vonatkozó; színre vonatkozó.  Formára vonatkozó: nyújtott-kövér, egyszerű-tagolt, pozitív-negatív.  Színre vonatkozó: élénk és tompa szín, ragyogó fény és tompa fény, formaellentét és színellentét, világos és sötét színellentét.  Vonalellentét, felületellentét. Alkotás  A vizuális nyelv elemeinek megfigyelése, elemzése látványokban, tárgyakban, műalkotásokban.  Színkeverések: kékes-, vöröses-, sárgás-, zöldesszürke; barna kikeverése pirosból zöldből, pirosból feketéből, zöldből sárgából és feketéből. Ismeretek  Színárnyalat, színek megnevezése (kevertszínek). Vizuális kommunikáció (3) – Óraszám: 16 óra Belépő tevékenységek  Nézetek alkalmazása a térábrázolásban.  Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Nyelv  A jellemző nézet és a formajele.  A körülhatároló- és jelölő vonal.  A folt és felület betöltésének eszköze.  Forma egyszerűsítése foltra. Alkotás  Egyszerű természeti (állatok) vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből.  Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély, sátortábor), esetleg makettjének elkészítése.  Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből.  Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal.  Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.  Meghívó tervezése elképzelt eseményhez. Befogadás  A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása.  Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (síkjellegű, tömbszerű forma).  Tárgyjellemző nézete, a látvány és ábra megfeleltetése.  Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel.  Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).  A fázisrajz és a folyamatábra rendeltetése.  Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Fogalmak  elöl- és oldalnézet, felülnézet,

193

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium      


körülhatároló, jelölő vonal, jelek, jelzések, jelképek, makett, magyarázó rajz, sík- és tömbforma – a látvány és az ábra, fázisrajz, folyamatábra.

Technikák  Rajzolás grafittal, krétával.  Montázs, kollázs.  Papírhajtogatás, papírkivágás.  Festés temperával.  Nyomatok (radír, burgonya, levél). Tárgy- és környezetkultúra (3) – Óraszám: 16 óra Belépő tevékenységek  Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően.  Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése.  A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése.  Könyvtárhasználat. Nyelv  A használati tárgyak külső megjelenésében látható jelentés, ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga).  A tervezés és eszköze: a vonal. Alkotás  Funkciónak megfelelő egyszerű terv készítése (pl. bábok, játékok, edények, taneszközök).  Csomagolás készítése minta után, és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).  Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás.  Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás  A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely-jellegzetes építményei kapcsán.  A tárgyalkotás, konstruálás lépései, folyamata.  A funkcionális és anyagszerű formaképzés néhány szabálya (pl. használhatóság).  Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján.  Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Fogalmak  tervezés,  az alkotás folyamata,  tartalom és forma,  funkció és használhatóság,  az alaprajz fogalma. Technikák  Rajzolás: rosttollal, krétával és ceruzával.  Viaszkarc.  Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával.

194



A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból, szabásminta alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázstechnikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, termések). Ismeretek a megismert műalkotás technikákról: akvarell, olajfestmény, kő-, agyagbronzszobor.

Kifejezés, képzőművészet (3) – Óraszám: 32 óra Belépő tevékenységek  Forma, szín és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban.  Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint.  Műfajok (festészet, szobrászat) és műfajtípusok (pl. tájkép, életkép, csatakép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nyelv  Az ábrázolási szándék, a vizuális nyeli elemek és az elrendezés viszonya.  Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon).  Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás  Egyéni és közös élmények feldolgozása, festményben, rajzban, plasztikában.  Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában.  Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő ábrázolása egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban (pl. rajzos napló egy kirándulásról).  Átélt művészeti (pl. szépirodalmi, film-) események feldolgozása síkban és térben. Befogadás  Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint, a műélmény megfogalmazása.  Egyes képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat).  Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése.  Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata.  A tárgyak üzenetének megfejtése. Fogalmak  folt-, forma-, színritmus,  komponálás,  képmező,  illusztráció, rajzos napló,  tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika. Műalkotások  Steindl Imre: Országház, Kispaládi parasztház, Thököly-vár (Késmárk), Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Mária arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája (gobelin-részlet),  cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Technikák

195

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium    


Modellkészítés papírból. Kollázs, textilplasztika. Rajzolás tollal, grafittal, krétával. Festés vízfestékkel, temperával.

196




Óra

A továbbhaladás feltételei A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál; tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műfajtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább háromhárom művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtár művészeti albumait önállóan használni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket. Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzet felismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az észszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épület rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, és ábrázolási módokat. Kialakult ismeretei vannak az egyszerű; eszköz nélküli, a kézi szerszámmal végzett anyagalakításban. Magasabb évfolyamra lépés feltételei, követelmények (m=min. követelmény)      

Ismerjék a vizuális nyelv alapelemeit, tudják a kifejezési szándéknak megfelelően használni a kompozíciós eljárásokat. (m) Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában. (m) Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni. Tanári irányítással tudják az összetettebb mesterséges és természetes formák arányait, részarányait megközelítő pontossággal ábrázolni nézőpont figyelembevételével takarásban, rálátásban. Legyenek képesek tárgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján. (m) Legyenek képesek tárgyak különböző nézeti rajzának elkészítésére. (m)

197

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium          


Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudják kikeverni ezeket. (m) Ismerjék a tanult kompozíciós elemeket, kifejező eszközöket, tudják azokat alkalmazni. Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét.(m) Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saját és társaik munkájáról. A műalkotások elemzése során ismerjék fel a tartalmi vonatkozásokat. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival. Igazodjanak el a számukra fontos jelekben, ábrákban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstruálni. Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját. (m) Tárgyalkotás során ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat

198



Témakör Vizuális nyelv (4) – Óraszám: 5 óra Belépő tevékenységek  Vizuális nyelvi ismeretek modellezése tárgyegyüttes, látvány összeállításával.  Kifejező és ábrázoló típusú feladatok a vizuális nyelvi elemek gyakorlására. Nyelv  Vizuális elemek relációja (azonosság, hasonlóság, arányviszonyok, szimmetria.  Színek tónusai; sötét és világos színértékek. Alkotás  Hangulatok, érzelmek kifejezése színekkel  Formák téri elrendezése, egyes térrendezési konvenció használatával.  Térábrázolási konvenciók ismeretében síkon téri szerkezet felismerése (fotókon, műalkotásokon)  A látszat illúziójának keltése a képmezőben történő lejjebb- feljebb helyezéssel és takarással. Ismeretek  azonosság, hasonlóság, arány, szimmetria  12 tagú színkör, színárnyalatok. Vizuális kommunikáció (4) – Óraszám: 5 óra Belépő tevékenységek  A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, dinamikus mozgásábrázolás.  Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Nyelv  A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándékának megfelelő elrendezési módjai a kiválasztott képmezőformában illetve a térben.  Foltok, tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei.  A vonal kiemelő szerepe a “keresgélő”, vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak.  A sötét-világos, hideg-meleg kontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás  Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés).  Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete).  Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése.  Jelalkotó forma-, vonal-, színredukciók. Befogadás  Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés.  A felülnézet.  Magyarázórajzok, folyamatábrák, vizuális közlő jelek funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése.  Sík- és térformák jellemzői.  Színismeretek összefoglaló áttekintése.  Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.

199



Fogalmak  A formák, tömegek és színek elrendezési módja a képmezőben, illetve térben.  Sötét-világos, hideg-meleg színkontraszt.  Folyamat és ábrázolás.  Alaprajz és térképvázlat.  Forma-, vonal- és színredukció. Technikák  Rajzolás grafittal, rosttollal, diófapáccal.  Modellkészítés papírból.  Origami hajtogatás.  Nyomhagyások nyomással, préseléssel. Tárgy- és környezetkultúra (4) – Óraszám: 5 óra Belépő tevékenységek  Tárgykészítés adott igény alapján.  Tárgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. Nyelv  A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei.  A rendeltetés, az anyag , a forma, a díszítés és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása.  Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás  Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatának megfelelő elkészítése.  Egyszerű tárgy, épület modellezése, tervezése. Tanszerek tervezése, készítése.  Agyagedények készítési módjának megismerése, megformálása.  Zárt és nyitott formák tervezése, elkészítése.  Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése, alkalmi teremdíszítés). Befogadás  Megfigyelések a külső és belső térben, nyitott és zárt terek, térrészek hatása.  A közvetlen környezet tárgyaiban a tartalom és forma kapcsolatának megismerése.  Köznapi és ünnepi tárgy és tárgycsalád elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma legegyszerűbb összefüggésének bemutatásával (magyar és más kultúrákból származó példákon).  Helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése. Fogalmak  egyéni stílus,  formajegyek,  méret, tömeg, tagoltság,  a modell,  lakóépület, középület, népi építészet. Technikák  Az előző évben már tanult technikák újabb technológiai változatai.  Kollázs és montázs.  Anyagátalakítások: papírhajtás, agyagmunkák, vágás, madzagszövés.  Fonás, gyöngyfűzés.  Textil-, drót- és papírplasztikák, tárgykonstrukciók, modellek.

200



Művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, kő- és fafaragás,...)

Kifejezés, képzőművészet (4) – Óraszám: 17 óra Belépő tevékenységek  Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel.  Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás.  A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek, elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. Nyelv  Összetettebb vizuális minőségek szélesebb skálájának ismerete és használata az alkotásban.  Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt.  A színek hangulati hatása.  Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal.  Egyensúly és feszültség, szimmetria, aszimmetria.  Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei. Alkotás  Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkban, térben.  Jellegzetes mozgások kifejezése elképzelt vagy megtörtént események ábrázolásával.  Művészi és köznapi élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Ülő alak mintázása egy tömbből, ábrázolása síkon.  A portré. Milyen vagyok? Milyennek látom magam? Arcképfestés, az arc plasztikai minőségei.  Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás  Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusából adódó hatás értelmezése.  Egyes képzőművészeti műfajtípusok jellemzői (pl. vallásos téma; életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika) .  Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa.  A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemény, kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületéinek megismerése.  Könyvtári munka. Fogalmak  egyéni stílus,  ellentét, színkontraszt, vonalkontraszt,  egyensúly, feszültség, szimmetria, aszimmetria,  formaátírás,  műtípusok közül: vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor , kisplasztika. Műalkotások

201



Kerített ház – Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter, Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház belső és külső képe, Budapest Hősök tere, Vajdahunyad vára, Makovecz Imre: Sárospataki Művelodési Ház, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf Babfejtők, Koszta József Tányértörölgetők, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeskalácsbáb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó, Magyar koronázási jelvények. A műfaj tipikus alkotásait a tanító választja ki. Az 1-4 évfolyamra ajánlott lista csak segítségül szolgál. A kiválasztás szempontjai  Legyenek az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotásai.  Kapcsolódjanak műfajban, műnemben a témához.  Szerepeljenek vegyesen történelmi és mai alkotások.  Kiemelten mutassák be a regionális és helyi művészeti értékeket.

Technikák  Rajzolás, festés szabadon választott technikákkal.  Mintázás agyaggal. Értékelés: Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike –eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulásra révén a céltudatos önszabályozást. Feladat: vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékenységekben. Első, második és harmadik évfolyamon a tanító értékeli az egyes csoportok, tanulók egyéni munkáját szóban és szöveggel írásban. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi minimum figyelembevételével írásban történik. A 4. évfolyamon szummatív értékelés tanév végén osztályzattal. Osztályzattal csak az objektíve mérhető munkákat értékeljük. Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát osztályzattal, valamint a pályázatokon elért eredményeinek megfelelően.

ÉNEK-ZENE Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 1 37

2. 1 37

3. 1 37

4. 1 37

Célok és feladatok Az ének - zene tantárgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befogadása, a zenei képességek fejlesztése.

202



A zenei tevékenységformák- megértés, befogadás, reprodukálás, alkotás – kibontakoztatásával, zenei élményekhez juttatás és a tanulók személyiségének harmonikus, sokoldalú fejlesztése. Belső igény kialakítása az egyetemes emberi értékeket, érzelmeket hordozó és kifejező zene befogadására. A zenei élmények elsődleges forrása az éneklés. Cél: a tiszta éneklés iránti igény és a helyes éneklési szokások kialakítása, mely során megnyílik a tanulók hallása a zenei anyanyelvünk befogadására. Az éneklési kultúra megalapozásával a tanulók érzelem és gondolatvilágának gazdagítása, előadói készségének fejlesztése valósul meg. Kiemelt feladat a zenei anyanyelv és a zenei készségek megalapozása, elmélyítése, zenei írás- olvasás alapjainak megteremtése, fejlesztése. A zeneértő és érző képesség fejlesztése. A ritmuskészség fejlesztése a dalanyaghoz kapcsolódó mozgásos, táncos játékokkal, ritmusgyakorlatokkal az ének-zene órák folyamatos feladata. A koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás, egyszerű mozgáselemek elsajátíttatására, összekapcsolására a népi gyermekjátékok kiváló lehetőségeket nyújtanak. A tudatosan válogatott zenei anyagok segítségével a tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránk zenei értékeit, hagyományait. A vokális és hangszeres zene megfigyelése. A zenehallgatás célja és feladatai: a tanulók, tudatos és spontán zenei élményekhez juttatása. A zenei képzelet, a zenei emlékezet, a gondolkodás, a koncentráció fejlesztése. A zenei hallás intenzív fejlesztése, a hangszínhallás kialakítása. A zeneművekben különböző hangulatok, egyszerű zenei formák, előadói apparátus megfigyelése. A dalanyag kiválasztásának szempontjai között szerepel a tantárgyak közötti integráció érvényesítése, megalapozva ezzel a más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel való kapcsolat megteremtését. SNI tanulók: A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. Az ének-zene tanítás változatos színteret nyújt a különböző terápiás célok megvalósításához, mint -

akusztikus észlelés, figyelem, emlékezet fejlesztése A beszéd-, ritmus és mozgás összerendezésének fejlesztése a halló-, hallásképesség fejlesztése, a kommunikációs képességek erősítése, a félénkség, gátlás leküzdéséhez,. szociális kapcsolatok erősítése térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése

203



1. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklés örömének megtartása. Az osztály közös éneklése egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalok játékainak előadása a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése a megismert zenei elemek felhasználásával. Zenehallgatás: Rövid, a tanulók számára befogadható zeneművek és zörejekmegfigyelése adott szempontok alapján. A tanult dallamok felismerése hangszeres feldolgozásban is. Az emberi énekhangok hangszínének megkülönböztetése. A megismert hangszerek hangjának megkülönböztetése, azonosítása. Zenei ismeretek: A zenei olvasás – írás előkészítése a dallami, ritmikai és metrikai jelrendszer elemein keresztül. Ritmikai elemek: A dalok ritmusának érzékeltetése, az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása. A ritmusérzék fejlesztése a mérőütés és a dalritmus megkülönböztetésével. A rövid és hosszú hang képzetének kialakítása. A hangsúlyos és hangsúlytalan megkülönböztetése. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok relációjának megfigyelése. Dallamfordulatok felismertetése gyakorolt dalokban. Dalolás közben a mérsékelt tempó, a gyorsabb, lassabb, a dinamikai erők: halk, közepes, erős érzékeltetése. Témakörök I. Éneklés (18 óra) Éneklés pontos szöveggel, egységes dalindítással, a kezdőhang átvételével, megfelelő ritmusban. A tanult gyermek és játékdalok mozgással kísért előadása, a szövegtartalmat kifejező átélt éneklése. Helyes éneklési szokások: testtartás, levegővétel alkalmazása. A tanult dalok ismert dallamfordulatainak éneklése kézjelről. A zenei írás – olvasás alapjainak megismerése a tanult dalok ritmikai és dallami megfigyelésével. Tartalom A tanulók életkorának megfelelő hangterjedelmű népdalok és műdalok, népi mondókák. A társadalmi szokásokhoz és a természet változásaihoz kapcsolódó népi gyermekjátékok, ünnepkörök dalai. II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: Az egyenletes lüktetés és a dalritmus különbségének megfigyeltetése, tudatosítása. Az egyenletes negyedes mérő ismerete és alkalmazása. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapján. Motívumhangsúly- ütemsúly megéreztetése. A kettes ütem súlyrendje, érzékeltetése kétfázisú mozgással. Az elemi ritmusértékek, a negyed és szünetjele, a páros nyolcad begyakorlása. A megismert ritmikai elemek hangoztatása. Ritmusvisszhang, felelgetős gyakorlatok. Az ütemmutató, ütemvonal, záróvonal jelentése. Az ismétlőjel megfigyelése dalénekléshez kapcsolódóan. Dalritmus reprodukciója a megismert jelekkel, mérő és gyakorlónév. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése, a dalritmust kifejező mozgásokkal, tánccal. Kettes ütemek alkotása a begyakorolt dalok ritmusképleteinek, ritmusmotívumainak alkalmazásával. Dallami elemek: A magas és mély hangok megkülönböztetése. A hangok relációjának megfigyelése. A magas- mély képzet kialakítása. Hangmagassági viszonyok érzékeltetése nagy testmozgásokkal, majd egyre kisebb dallamrajzokkal. Pentaton dallamelemek éneklése. A szó, mi, lá hangok szolmizációs neve,

204



kézjele, betűjele. A szó-mi-lá dallamfordulatok felismerése dalokban, reprodukciója kézjelről, betűkottáról. Zenei olvasás-írás: A vonalrendszer ismerete, a tanult hangok egymáshoz viszonyított helye a vonalrendszeren. Ismert motívumok kirakása többféle dó-hellyel, kézjelről és betűkottáról is. Azonos dallamfordulatok éneklése kézjel, betűjel és kottakép segítségével. Tonalitás: Ismert dalokból kiemelt pentaton dallamfordulatok éneklése. Előadásmód: A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Halk, középerős és erős hangerő. Gyors, mérsékelt és lassú tempó. Hangszín: Az órákon használt ritmushangszerek és a metallofon, zongora, furulya, hegedű hangszínének felismerése. A gyermek-, a női- és a férfihang felismerése, megkülönböztetése. III. Zenehallgatás 5 óra Élő zenei bemutatás, a tanító énekére való figyelés. Rövid műzenei részletek megfigyelése adott szempontok szerint. A dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése, az alapvető tempókülönbségek összehasonlítása. A gyermek, női, férfi hangszínek megismerése. Az órákon használt ritmushangszerek és a metallofon, furulya, zongora, hegedű hangjának felismerése. Tartalom Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Az énekléssel elsajátított dallamok hangszeres feldolgozásai. A tanulók számára ismeretlen zenei anyagok a hangszínhallás fejlesztése érdekében. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgozások. A Himnusz és a Szózat. IV. Improvizáció 5 óra Szabad rögtönzések tanult dallami és ritmikai elemek felhasználásával. Énekes párbeszéd. Mozgásos improvizációk a dalok és mondókák szövege szerint. Tartalom Ismert ritmusértékek variálása önállóan. Saját név megjelenítése a tanult dallamhangokon. Visszhangjáték. Mozgáselemek egymáshoz rendelése. Ritmusmotívum kiegészítése, ritmuslánc. A továbbhaladás feltételei Az első évfolyam végén a tanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlődési szakasznak tekinti. 2. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: Az éneklési készség fejlesztése, a csoportos éneklés szabályainak megtartásával. A dalok hangulatának megfelelő előadásmódra törekvés, pontos tempó és dinamika alkalmazása. Egységes hangzás kialakítása. A gyermekjátékdalok éneklése játékkal szerep szerint.

205



Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének kialakítása a tanult zenei elemek alkalmazásával. Zenehallgatás: Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A hangzásbeli különbségek érzékelése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Zenei ismeretek: A zenei írás-olvasás továbbfejlesztése. Dallami ritmikai elemek elsajátítása, a zenei kommunikáció fejlesztése. Ritmikai elemek: A ritmusérzék továbbfejlesztése új ritmusértékek megismerésével. Tempóérzék fejlesztése: tempótartás, lassítás, gyorsítás. Motorikus képességek fejlesztése játékos mozgással és ütemezéssel. Dallami elemek: A pentaton dallamhangok ismert dallamfordulatainak közös leolvasása, reprodukálása. A hallás után megismert dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. A tanult hangok elhelyezése a vonalrendszeren. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) Népi gyermekjátékok, népszokások előadása az éneklés és a mozgás harmonikus összekapcsolása. A dalok érthető szövegmondása, pontos ritmus és intonációs biztonság. A dalok hangulatának megfelelő tempó érzékeltetése. Begyakorolt dalok éneklése osztinátóval. Pentaton hangkészletű dalok éneklése kézjelről, betűkottáról. Dallammotívumok felismerése hallás után. Kiscsoportos és egyéni éneklés, megfelelő légzéstechnikára törekvés. Tartalom Az életkori sajátosságoknak megfelelő népi gyermekjátékdalok, népszokások dalai. Népi mondókák. Magyar népdalok: jeles napok, ünnepkörök dalai, párosítók, tréfás dalok, életképek, foglalkozások dalai. Más népek népzenei anyagai, nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. A korosztály számára befogadható, megtanulható műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó népdalok és műdalok. II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: A félértékű hang megfigyelése és tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása. Ritmusképletek elhelyezése kettes ütemben a megismert értékek alkalmazásával. A negyed, nyolcad, a fél értékek és szüneteik felismerése, jelének írása. Ritmusmotívumok folyamatos olvasása, hangoztatása kettes ütemben, önálló ritmusalkotás. Az egyenletes mérő érzékeltetése, hozzárendelése énekléshez, szöveghez. Dallaméneklés ritmusnévvel. Dalok felismerése jellemző ritmusmotívumok alapján. Ritmusosztinátó, ritmuskánon a tanult elemekkel, ritmushangszerekkel megszólaltatva. Dallami elemek: A belépő új elemek, az alsó lá, dó, ré hangok megfigyelése, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele betűjele. A teljes pentaton hangkészlet kézjele, betűjele, egymáshoz viszonyított helye. Ismert dallamfordulatok közös hangoztatása, leolvasása, reprodukálása. A hallás után tanult dalok utószolmizálása kézjelről, betűkottáról. Zenei olvasás-írás:

206



A pentaton dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról. Elhelyezése a vonalrendszeren többféle dó- hellyel. Az első alsó pótvonal használata. Egyszerű olvasógyakorlatok elemzése, szolmizálása. Hangjegyírás, betűkottáról a vonalrendszerbe. Szabályos kottakép kialakítása. Tonalitás: Pentaton dallamfordulatok éneklése kézjelről , betűkottáról. Lá és dó pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dalok éneklése. Forma: Zenei kérdés-felelet, motívumpár. Felismerése, kiegészítése, alkotása segítséggel. Hangszín: Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A vonószenekar és a fúvós zenekar. A fuvola és a fagott hangszínének felismerése. A hangszerek felismerése vizuálisan is. III. Zenehallgatás (5 óra) A gyermekkar hangszíne. A fuvola, fagott, a vonószenekar és fúvós zenekar hangszíne. A bemutatott dalokban és hangszeres művekben a lassú-gyors tempó, a halk-hangos dinamikai különbségek felismerése. Hangmagasságok hallás utáni megfigyelése. Kérdés-felelet motívumpár felismerése. A szöveges zene hangulatának érzékelése. Cselekményes zenék tartalmának megjelenítése. Tartalom Tanult dalok a belépő új hangszerek előadásában. Klasszikus műzenei szemelvények. Gyermekdalok és magyar népzenei feldolgozások. Cselekményes zenék a megismert hangszerek és zenei együttesek előadásában. Az ünnepekhez kapcsolódó kórusművek, hangszeres feldolgozások. IV. Improvizáció (5 óra) Ritmusosztinátó kitalálása, előadása. Ritmusfelelgetős játékok. Önálló ritmusalkotás, ritmuskíséret rögtönzése a megismert ritmikai és metrikai keretben. Kérdés- felelet dallamok kiegészítése. Mozgásos improvizáció. Tartalom Ritmusvariálás, ritmus-kiegészítés ritmuslánc, ritmustelefon. A dallam ritmusához legjobban illő mozgáselem kiválasztása. Mondókák ritmizálása. Kérdés-felelet dallamokhoz szövegek alkotása. Saját név dallami és ritmikai megjelenítése. A továbbhaladás feltételei Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel. A gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete, mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadása. Együttműködés a csoportos éneklésben. A tanult népszokások ismerete. Kifejező szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről. Improvizáció: Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. Zenehallgatás:

207



A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Zenei ismeretek: A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztatása kottaképről. Tanult pentaton relációk olvasása, írása tanári irányítással. A vonalrendszer ismerete. Ritmusírás.

208



3. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs bővítése, az éneklési készség fejlesztése. A hangterjedelem növelése. A dalok szöveghű előadása tisztán, helyes légzéssel, jó ritmusban. A légzéstechnika fejlesztése, hangképzés, helyes artikuláció. Egyszerű kánonok csoportos éneklése. Tanult dalok egyéni előadása. Improvizáció: Ritmus és dallam improvizáció készségének fejlesztése a tanult tempók, dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek felhasználásával. Zenehallgatás: A zenei élmény szóbeli megfogalmazása. Műzenei részletek elemzése szempontok szerint segítséggel. Újabb hangszerek, zenei együttesek megismerése. A belső hallás és zenei memória folyamatos fejlesztése. Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizálása és felismerése kottaképről és kézjelről. Dallammotívumok lejegyzése a tanult dóhelyekkel. Hangkészlet megállapítása. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. Új ütemfajta megismertetése. A ritmikai többszólamúság megalapozása. A mozgáskoordináció fejlesztése. Dallami elemek: Dalrészletek reprodukciója és elemzése. A leggyakoribb pentaton fordulatok felismerése. Egyszerű kétszólamúság. A kánon fogalmának megértése. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. (Járás, egy és kétlépéses csárdás, sarokemelés negyedes értékkel.) Népdaléneklés alkalmazkodó ritmusban. A dallamanyaghoz tartozó játékok önálló alkalmazása. A játékszerepeknek megfelelő viselkedés. Több versszakból álló dalok előadása emlékezetből. Egyszerű kánonok csoportos előadása tanári irányítással. Ritmushangszerek használata a dalok kíséretéhez (kisdob, triangulum, cintányér, tikfa, csörgődob). Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása csoportosan és párban. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére. Tartalom A korosztály értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelő dalanyag. Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalai (párosítók, tréfás dalok, jeles napok dalai, életképek, szerelmi dalok, foglalkozások dalai, gúnyolódók). A magyar népdalokkal tartalmi rokonságot mutató európai gyermekdalok. Műdalok. Az ünnepekhez kapcsolódó műdalok és népdalok. Könnyű kánonok. II. Zenei ismeretek (10 óra) Ritmikai elemek: Az egész értékű hang megfigyelése, és tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása. Az önálló nyolcad és szünetjele megfigyelése, tudatosítása. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése, hangoztatása, írása. Az átkötött hang fogalmának megismerése. A négyes ütem súlyrendje, érzékeltetése négyfázisú mozgással. A tanult ritmusértékek elhelyezése négyes ütemben. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása csoportosan és párban is. Dallami elemek

209



A belépő új hangok a felső dó, az alsó szó megfigyelése ismert dalokban, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Dallam felismerése jelrendszerről. Zenei olvasás-írás Az eddig tanult dallamhangok felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről. Elhelyezésük a vonalrendszeren. A motívum fogalma. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanítói irányítással. Hallás után tanult dalok utószolmizálása. A dalok hangkészletének megállapítása. Daltanulás kézjelről és betűkottáról. A megismert ritmuselemek olvasása kottaképről, ritmusírás diktálás után hangszeres hangoztatás alapján. Előadásmód A dalok hangulatának megfelelő tempó és dinamikai árnyaltság érzékeltetése. Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando, legato-staccato. Népzene A magyar népdalok sorszerkezete. Hangszín A nőikar, a férfikar, gyermekkar és a vegyes kar hangzásának megkülönböztetése. A kürt és az üstdob hangszínének felismerése. Tartalom Magyar népdalok és az életkornak megfelelő műdalok. Olvasógyakorlatok. III. Zenehallgatás (5 óra) Kórusművek hangzásbeli különbségének felismerése. A nőikar és a férfikar hallás utáni megnevezése. Műzenei részletek elemzése tanítói segítséggel, megadott szempontok szerint. Hangulatok, előadásmódok, karakterisztikus elemek megállapítása. A tartalom és a zenei kifejező eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenében. A kürt és az üstdob hangjának felismerése. Tartalom Nőikari, férfikari, gyermekkari és vegyes kari művek Az életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények. Cselekményes zenék. Kisebbségi és nemzetiségi népzenei felvételek. IV. Improvizáció (4 óra) Egyszerű variációk szerkesztése. Szaporítás ritkítás. Játékok a dinamikával és a tempóval. Hiányzó ritmusmotívum vagy dallammotívum pótlása. Azonos dallamhoz különböző befejezés rögtönzése. Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés. Zenei kérdés felelet pentaton dallamokkal. Szövegre, versre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Ismert dalok motívumainak átrendezése. A továbbhaladás feltételei Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megoldások, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése. Zenehallgatás: A kürt és az üstdob megnevezése hangzás alapján. A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése.

210



Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

211



4. évfolyam Fejlesztési követelmények Éneklés: A dalkincs további bővítése, az éneklési kultúra megalapozása. A hangterjedelem növelése. A tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelő előadása. Éneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. A többszólamú éneklési készség fejlesztése. Improvizáció: A zenei fantázia fejlesztése. Rögtönzések a megismert dallami és ritmikai elemekkel. Zenehallgatás: Önálló véleményalkotás a meghallgatott zeneművekről és előadásukról. Újabb hangszerek megismerése. A koncentrált figyelem időtartamának növelése. A megfigyelőképesség és a zenei formaérzék fejlesztése. Zenei olvasás-írás: A tanult ritmusok, ütemfajták, dallammotívumok felismerése, olvasása, lejegyzése. Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. Zenei ismeretek Ritmikai elemek: A megismert ritmikai elemek bővítése. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal. Dallami elemek: Jellemző dallammotívumok reprodukálása. Témakörök: I. Éneklés (18 óra) Énekléstechnikai gyakorlatok a hangterjedelem további bővítésére “a-e”–ig. A fokozatos halkítás és érősítés a zenei mondanivaló kifejezésére. Szolmizált éneklés kottaképről. Hétfokú dallam éneklése szolmizálva kézjelről. Bicíniumok csoportos előadása. Tartalom Magyar népdalok, népi gyermekjátékok (lakodalom leánykérés, kézfogó, jeles napok dalai, életképek). Európai népdalok. Ünnepkörök dalai. (társadalmi ünnepek, egyházi ünnepek, zenei ünnepek) Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Könnyű kétszólamú kánonok, bicíniumok. Himnusz II. Zenei ismeretek (9 óra) Ritmikai elemek: A pontozott félkotta megfigyelése, tudatosítása, szünetének érzékelése, tudatosítása jelölése. A nagy éles-nyújtott ritmus lüktetésének érzékeltetése, hangoztatása, írása. A hármas ütem súlyrendje, érzékeltetése, jelölése. A váltakozó ütem fogalmának megismerése. Dallami elemek: A belépő új hangok a fá és a ti megfigyelése ismert dalokban, tudatosítása. A hangok szolmizációs neve, kézjele, betűjele, viszonyított helye. Hétfokúság. Zenei olvasás-írás: A tanult ritmusértékek felismerése, olvasása kottaképről. Ritmusírás diktálás után. Daltanulás kézjelről, betűkottából, hangjegyről tanítói segítséggel előkészítés után. Hangkészlet, ütemmutató, sorszerkezet megállapítása. Dallammotívumok írása jelrendszerről jelrendszerre. Dallamolvasás fá és ti hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok olvasása, írása. Tonalitás: Pentachord, hexachord. Forma: Népdalformák. Előadásmód: Crescendo-decrescendo. Hangszín: A vegyes kar szólamainak felismerése, megnevezése. Az eddig tanult hangszerek hangszínének felismerése.

212



Tartalom A tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. III. Zenehallgatás (5 óra) A vegyes kar szólamainak felismerése és megnevezése. A fokozatos halkítás, erősítés megfigyelése műzenei példákon. Az alsó tagozaton megismert hangszerek hangjának felismerése zeneművekben. Műzenei részletek elemzése megfigyelési szempontok alapján tanítói segítséggel. Tartalom Tanult dalok vegyes kari feldolgozásai. Hangszeres és vokális népdalfeldolgozások. Hangszeres karakterdarabok. Műzenei szemelvények. Az ünnepekhez kapcsolódó zeneművek. IV. Improvizáció (5 óra) Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az új ritmuselemekkel. Tartalom Dallam és ritmus-kiegészítés “hiánypótlás “az ismert zenei elemekkel. Szövegre ritmus és dallam rögtönzése adott keretben. Dallam- és ritmusvariálás. A továbbhaladás feltételei Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése. Improvizáció: Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése maximum 8 ütem terjedelemben. Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Tanult dalok szolmizálása tanítói segítséggel. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. SNI tanulóknál az egyéni fejlődés értékelése; a kreativitást hangsúlyozottan figyelembe vevő, motiváló, személyre szabott értékelés előtérbe helyezése. A tantervhez kapcsolódó eszközök -

Ének-zene munkatankönyv 1.2 3.4. Daloskönyvem, Apáczai Kiadó Tanmenetjavaslat Apáczai Kiadó Zenehallgatási anyag CD Apáczai Kiadó Dallamkirakó Hangoszlop-kocka Furulya, metallofon, ritmushangszerek Hangjegyfüzet

Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Folyamatos megfigyelés alapján szövegesen, a jó teljesítmény megerősítésével, a tanulók egyéni előrehaladásához viszonyítva. Éneklés: Részvétel a közös éneklésben és játékban. A tanult dalok ismerete. A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadásmód. Formáló, segítő értékelés a szöveghű és tiszta éneklés elérése érdekében.

213



Zenei ismeretek: A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása. Az írásbeli munkák önálló megoldása. Zenehallgatás: Hangszínhallás: az emberi hangok, a tanult hangszerek hangszínének felismerése egyénileg. SNI tanulóknál a tantárgy jellegéből adódóan a művészeti tárgyban rejlő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. Az ismeretek mennyisége helyett a zene megszerettetése legyen a fő szempont.

214



TESTNEVELÉS Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 3 111

2. 3 111

3. 3 111

4. 3 111

Cél Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. 

A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak és szenzibilis fázisoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt.



A testi képességek és a mozgás fejlesztésével a testnevelés és a sport mozgásanyagának felhasználásával el kell érni, hogy a tanulókban ne alakuljanak ki kóros elváltozások, valamint a már kialakult betegségeket minél előbb állítsuk meg, illetve az iskolai tanórához alkalmazkodva maximálisan javítsuk. Cél tehát a gyógytestnevelés tantervi anyagában szereplő betegségek megelőzése és figyelembe vétele a tanórai munka során.

SNI tanulóknál Autisztikus tanulók: A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok a következők: - A testséma ismeretének kialakítása. - A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban. - A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása. - Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit. A tantárgy jól szolgálja a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, követelményeinek megvalósítását. Terápiás jellegű is lehet. Beszédfogyatékos tanulóknál: -

a. lateralitás, térbeli irányok és viszonyfogalmak a mozgás-összerendezettsége a helyes légzés (légzőgyakorlatok) tudatos lazítása Az instrukciók pontos megértésében fontos szerepe van a vizuálitásnak, és a nonverbális kommunikációnak, továbbá az egyéni magyarázatnak.

215



Pszichés fejlődési zavara miatt akadályozott tanulóknál: Célszerű a szenzoros integrációs program és terápia alkalmazása Fontos a beszéd – mozgás – ritmus összerendezése, a mozgáskoordináció fejlesztése. Az instrukciók pontos megértésében fontos szerepe van a vizuálitásnak és non verbális kommunikációnak, továbbá az egyéni magyarázatnak. Követelmény El kell érni, hogy igényükké váljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait. Ismerjék és igényeljék a mozgásos játékok, a versengés örömét.     

Becsüljék meg társaik teljesítményét. Mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált legyen. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására. Fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi tulajdonságaik. Fizikai képzettségük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazzák az ismertebb sportágak, sportjátékok alaptechnikáit, szabályait. Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap az egészséges sportoláshoz, illetve sportolás utáni tisztálkodáshoz. Fokozatosan alakuljon ki a tanulókban a helyes testtartás, és ha az egészségi állapotuk megkívánja, jussanak el egy olyan szintre, ahol a betegségük ellenható gyakorlatait önállóan mind a tanórán, mind otthon képesek legyenek elvégezni.

Megjegyzés   

A tantervben nincs meghatározva kötelező törzsanyag, előírt sportágak, és az sincs megkötve, hány órát kell fordítani egyes mozgások oktatására. Minden testnevelő a saját iskolai körülményeihez igazíthatja tanmenete elkészítését. A tanterv kidolgozása az alsó tagozattól kezdődik. A tanterv egy évfolyamon belül több mozgásanyagra van bontva, melyek a meglevő tudásra épülve évről-évre egyre nehezebb, bonyolultabb mozgásokkal egészülnek ki. A tanterv új, nem hagyományos sportágakkal bővíthető az iskola adottságainak megfelelően. A tanítás heti két és fél órában folyik, de a tanterv rugalmassága lehetővé teszi a kisebb, illetve nagyobb óraszámot is.

Értékelés  

A követelményrendszer akkor adhat reális visszajelzést a tantervi cél teljesítéséről, ha értékelési szempontjait a nevelésben, az oktatásban és a képzésben felmutatott értékek. A nevelést a tanulók aktivitásának, és a szabály, valamint morális rendszerhez való viszonyulásuk felbecsülésén, az oktatást a sportágban mutatott teljesítmények, a képzést a tanulók teljesítményeinek önmagukhoz viszonyított fejlődése alapján értékeljük. Ezek szabályozott összevetését kidolgoztuk. A tanulók neveltsége és képzettsége a célrendszerben jelzett követelményeknek megfelelően az érdemjegyben jelenik meg. Az egyszempontú teljesítmény értékelésen alapuló követelmények hibáit ismerjük. A tanulók adottságai - a pedagógiai közhit szerint - erősebben befolyásolják teljesítőképességüket a testnevelésben, mint az elméleti tantárgyakban. Ahhoz tehát, hogy a teljesítmények is értékelési szempontként szerepelhessenek: esélyt kell adni arra, hogy a hátrányos fizikai adottságokkal rendelkezők is jó értékelést szerezhessenek.

216







Az esélyjavítás egyik lehetősége a differenciált tananyag kijelöléshez adott módszertani alternatívák alkalmazásával valósítható meg. Az értékelés differenciálásának másik lehetőségét az alkati és az alapvető fizikai adottságok felmérésére készített táblázatok értékelésmódosító szempontkénti felhasználása biztosítja. A tanulók neveltsége lényeges tényező egy reális értékelési rendszerben. A tanulók neveltségét (funkcionálisan) tanórai és tanórán kívüli testedzésben felmutatott aktivitásuk és a testedzések szabály, valamint erkölcsi rendjéhez (fair play) viszonyított cselekedeteik alapján lehet jellemezni. A tanulói munka értékelésében az "elégséges" szint megállapítása nevelési alapkövetelmény alapján történik, amelyet az oktatásban és képzésben nyújtott gyenge teljesítmény nem ronthat le. Az alapkövetelmény teljesítése a legalább "elégséges" minősítés feltétele. Ez az egyetlen értékelési szint, amely nem tananyagfüggő és nem mérhető teljesítményszinthez kötött. Ennek oka az, hogy a tanulók adottságait ilyen módon lehet/kell figyelembe venni.

A követelmény és értékelés összefüggése:      

A követelmény megfogalmazás funkcionális alapon közelít a célhoz. A célra vonatkozó közvetlen követelmény megfogalmazást az értékelés és osztályozás motiváló hatásaival segíti. Az értékelés, osztályozás: A neveltség szintjét becsléssel mérjük a munka aktivitásán, a szabályos egészségőrző és erkölcsös cselekvés értékelésén alapul. Az oktatás szintjét a sportteljesítményekhez, az országos standardokhoz vagy az elsajátításra előírt tananyagmennyiséghez és minőséghez viszonyítjuk. A képzés szintjének alapját a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése adja. A tantervi követelmények működése: A tanuló iskolai munkáját végzi, a tanterv és az iskola, testnevelő tanár által meghatározott és előírt követelmények és értékelés ismeretében. A tanár tehát a három szint alapján minősíti a tanuló munkáját, majd érdemjegyeket, ezek összegzéseként félévi és év végi osztályzatot ad.

Az értékelő rendszer működésének alapfeltétele az, hogy a testnevelést és gyógytestnevelést tanítók megfeleljenek a következő elvárásnak:   

A módszertanilag indokolt és a NAT-ban előírt kockázati minimumon túl ne terheljék a tanulókat, egészségi állapotuknak megfelelő differenciált terhelésükkel biztosítsa esélyegyenlőségüket a nevelési, oktatási és képzési feladatok teljesítéséhez. A tárgyi feltételek arányában igyekezzék sokoldalú, harmonikus nevelési és képzési alapot biztosítani. Igazságosan és következetesen értékelje tanítványait.

217



1-2. évfolyam Óraszám: 3 óra/hét Részei:  Rendgyakorlatok  Gimnasztika  Járások és futások  Szökdelések  Ugrások  Dobások  Támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok  Labdás gyakorlatok  Küzdő feladatok és játékok  Foglakozások a szabadban  Úszás (1. osztály: amennyiben az osztályok vállalják; 2. osztály: kötelező) Megjegyzés: A tanterv az első két évet egyetlen egységként kezeli. A gyerekek iskolába lépésük idején igen eltérő képességűek, tudásúak. A tanulók fizikai és szellemi tulajdonságait a második év végére lehet megközelítőleg azonos szintre hozni. Rendgyakorlatok Tartalom Elemi szervezési feladatok megoldásához szükséges alapvető alaki gyakorlatok és vezényszavak ismerete. (Oszlop-, sorbaállás, Jobbra át, balra át, Lépés indulj, Lépés állj, stb.)

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Értsék a vezényszavakat, tudják Hajtsák végre a vezényszónak végrehajtani. megfelelő alakzatot. Legyenek képesek összerendezett, fegyelmezett mozgásra, viselkedésre.

218



Gimnasztika Tartalom A gimnasztika játékos és határozott formájú egyszerűbb, 2-4 ütemű szabad-, társas-, kéziszergyakorlatai. Játékos zenére végzett gyakorlatok. Labda, ugrálókötél gyakorlatok. Pad, bordásfal és társasgyakorlatok.

Fejlesztési követelmények Bemutatás után ütemre végezzék az elmondott gyakorlatokat. A gimnasztikai gyakorlatok segítségével a testrészek fokozatos sokoldalú terhelése, erősítése. Állóképesség fejlesztése. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását.

Minimális teljesítmény Gimnasztikai gyakorlatok végzése bemutatott v. a pedagógus által elmondott utasítások alapján.

Fejlesztési követelmények Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Utánzó járások segítsék helyes testtartásukat, erősítsék lábboltozataikat.

Minimális teljesítmény Változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. Tudjon 6-8 percig futni megállás nélkül. Tudjon futni iram- és irányváltoztatással, tárgykerüléssel stb. Tudjon 30 m-t maximális sebességgel lefutni.

Fejlesztési követelmények Különböző szökdelések, utánzó játékos ugrások koordinált végrehajtása. Eszközök, tárgyakra való le-, fel-, átugrások, szökdelések, ezek összekapcsolása. Sajátítsák el a különböző ugrások, szökdelések végrehajtásának helyes technikáját. Ügyesség fejlesztés.

Minimális teljesítmény Helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. Ugrókötél gyakorlatok 30 mp-ig folyamatosan. Helyből távolugrás: fiú: 119 - 128 cm, lány: 114 - 118 cm.

Fejlesztési követelmények Egymástól eltérő dobásmódok végrehajtása. Dobókészség kialakítása: egykezes felsődobás. Figyelem

Minimális teljesítmény A tevékenység céljának megfelelően használja a labdát, próbálja a technikát minél pontosabban gyakorolni.

Járások és futások Tartalom Járások, futások, utánzó és szerep játékok. A gyakorlását biztosító fogójátékok, egyéni-, sor- és váltóversenyek futásfeladatokkal. Tartós futás, gyorsfutás, futás irányváltoztatással, akadálykerüléssel. Szökdelések és ugrások Tartalom Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig, különböző módon és feltételek között, kéziszer (ugrálókötél) segítségével is. Helyből és nekifutással végzett természetes ugrásfeladatok és kapcsolódó játékok, versenyugrások. Tudjanak tartósabb ideig ugrálókötéllel ugrálni. Tudjanak sorozatugrást, fel- és leugrást, ugrást távolba, átugrást végezni. Dobások Tartalom Különböző méretű és súlyú labdák távolba és célbejuttatása gurítással, hajítással egy és két kézzel.

219

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Dobással kombinált játékok és versengések.


összpontosítása a célbedobásnál.

Ismerje a használt szerek nevét. Célbedobás zsámolyra, karikába 6 m-ről. Távolba dobás kislabdával Fiú: 14-20 m. Lány: 13-14 m.

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Tartalom Játékos támasz és függésgyakorlatok talajon, zsámolyon, bordásfalon, mászókán. Egyensúlygyakorlatok, járások vonalon, padon feladatokkal. Játékok, versengések. Gurulóátfordulás előre-hátra, tarkóállás. Bordásfal gyakorlatok. Lebegőállás, mérlegállási kísérletek.

Fejlesztési követelmények Sajátítsanak el egyszerű tornajellegű támasz és függéshelyzeteket, legyenek képesek hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben

Minimális teljesítmény Legyen képes különböző játékos és egyszerű egyensúlygyakorlatok elvégzésére változó körülményekkel. A testtömeg megtartása függésben és támaszban. Életkoruknak megfelelően Mászókötélen fejlett izomzattal legyenek mászókulcsolással mászási képesek uralni testtömegüket a kísérletek. játékos feladathelyzetekben. Tudja bemutatni az órán tanult támasz és egyensúly Fejlődjön kondícionális és gyakorlatokat önállóan. koordinációs képességük, mozgásos cselekvésbiztonságuk.

Labdás gyakorlatok Tartalom A labdakezelés egyszerű módjai, ezek alkalmazása testnevelési játékokban. Egyszerű labdajátékok. Labdagurítás, elkapás, feldobás, labdapattogtatás, dobás távolba, célba, utánzójárásban labda terelgetése.

Fejlesztési követelmények Ügyesség, elemi szintű játék és együttműködési készség. Szabályok betartása, becsületes játék. Labdaérzék fejlesztése.

Minimális teljesítmény Labdajátékok. Tudja a labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni, a tanult átadási módokkal a társnak átadni. Szlalom labdavezetés 15 m-es pályán. Labdaadogatás párokban 1 perc 3 m-es távolságból 30-40 átadás.

Fejlesztési követelmények Elemi és speciális ügyesség a páros küzdelmekben.

Minimális teljesítmény Kultúrált, sportszerű test-test elleni küzdelem elfogadása és végrehajtása.

Fejlesztési követelmények Edzettség az időjárás kellemetlen hatásainak elviselésére. Alkalmazkodóképesség kialakítása.

Minimális teljesítmény Speciális szabadtéri játékok, sorversenyek, évszaktól függően. (Ugróiskolák, fogócskák, labdázás.)

Küzdő feladatok és játékok Tartalom Húzások, tolások párokban, csoportokban. Emelések, hordások Foglalkozások a szabadban Tartalom

220


Alsó tagozat tanterve Rendszeres mozgásos tevékenységek a szabadban.

Úszás Tartalom Vízhez szoktató játékok. Siklások hason és háton. Kar- és lábtempó választott úszásnemben, ezek összehangolása, levegővétel. Játékok a vízben.

Fejlesztési követelmények Vízbiztonság szerzése. Gyakorlottság egy úszásmódban. Légzőgyakorlatok.

221

Minimális teljesítmény Az uszoda és a természetes vizek ismerete. Vízbiztonság. 8-10 m biztonságos leúszása segédeszközök nélkül.



3. évfolyam Óraszám: 3 óra/hét Részei:  Rendgyakorlatok  Gimnasztika  Járások és futások  Szökdelések  Ugrások  Dobások  Támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok  Labdás gyakorlatok  Küzdő feladatok és játékok  Foglakozások a szabadban  Úszás (amennyiben az osztályok vállalják) Rendgyakorlatok Tartalom Sorakozás kétsoros vonalban: igazodás, takarás, jelentésadás. Testfordulatok helyben, két ütemben. Járás ütemtartással. Nyitódások és záródások, fejlődések és szakadozások járás közben.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Legyenek képesek: Alakzatok felvétele és a gyakorlatokra vonatkozó változtatása a reprodukálás szakkifejezéseket megérteni, a szintjén. gyakorlóhelyek, -szerek és eszközök nevét ismerni, az öltözői rendet, a higiénés szokásokat kialakítani; az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formákat és alakzatokat felismerni, azokat együttesen, gyorsan és célszerűen végrehajtani;

Gimnasztika Tartalom Határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok. Feladatok ritmusra, énekre, zenére. Tartásjavító gyakorlatok. Játékos képességfejlesztés. Testnevelési és egyéb játékok. Húzódzkodási kísérletek.

Fejlesztési követelmények A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgásokat folyamatosan és pontosan a pedagógus utasításainak megfelelően (ütemtartással és zenére is) végrehajtani, a játékos képességfejlesztő gyakorlatokat, testnevelési játékokat és sportszerű testtest elleni küzdelem fogásait elsajátítani.

Minimális teljesítmény Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően.

Járások és futások Tartalom

Fejlesztési követelmények

222

Minimális teljesítmény

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Járás, futás zenére, ütemtartással. Futóiskola feladatok, futó- és fogójátékok. Kitartó és gyorsfutások. Gyorsindulások. Térdelő- és állórajt. Állóképességi futások egyenletes tempóban.


Rendelkezzenek a tanulók általános futókészséggel (ami a későbbiekben az atlétikus mozgásokban és a sportjátékokban alapvetően szükségessé válik). Tudjanak 8-9 percig kitartóan futni, vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet(játékot) végezni, illetve a változó feltételeknek megfelelően futásukat szabályozni.

A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását, futását. A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása.

Fejlesztési követelmények Legyenek képesek a helyből és nekifutással történő ugrásokat összerendezetten végrehajtani (hangsúlyozott elrugaszkodás, a kar- és lábmunka összhangjának megteremtése) Ugrókötelezésnél 1 perc alatt meghatározott ugrásszámot teljesíteni.

Minimális teljesítmény A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása.

Fejlesztési követelmények A hajító mozdulat helyes végrehajtása. Egymástól eltérő dobásmódok végrehajtása.

Minimális teljesítmény A tevékenység céljának és a labda sajátosságainak megfelelő dobásmód megválasztása és végrehajtása.

Szökdelések és ugrások Tartalom Szökdelő iskola, váltott lábú szökdelés elsajátítása. Akadályversenyek ugró, szökdelő feladatokkal. Kötéláthajtások. Távolugrás néhány lépés nekifutásból, elugrósávból.

Dobások Tartalom Hajítások és dobások egy és két kézzel távolba és célba különböző méretű labdával. Kislabdahajítás állóhelyből, kilépéssel harántterpeszbe, lassú sétából távolba. Labdás gyakorlatok Tartalom A labda egyéni elképzelés szerinti mozgatása (dobással, rúgással, labdavezetéssel) és birtokbavétele. Célzott dobások mozgó társra. Az elsajátított mozgások versenyhelyzetben való alkalmazása. Labdaátadások – átvételek.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Legyen képes a labdát kézzel, Vegyen részt többféle illetve lábbal vezetni, labdajátékokban. továbbítani, birtokba venni (a játékokban sikerélményt biztosító szinten). Alkalmazkodjon a mozgó labdához és a társakhoz, különítse el a támadó- és a védőmozgást, ismerje fel a megoldási lehetőségeket, tartsa be a játék és magatartási szabályokat.

223



Értékelés: Az értékelés gyakorlati bemutatással történik egyénileg, párokban vagy csapat formában. 4. évfolyam Óraszám: 3 óra/hét Részei:  Rendgyakorlatok  Gimnasztika  Járások és futások  Szökdelések  Ugrások  Dobások  Támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok  Labdás gyakorlatok  Küzdő feladatok és játékok  Foglakozások a szabadban  Úszás (amennyiben az osztályok vállalják – lehet a heti 2x30 perc terhére) Rendgyakorlatok Tartalom (Az előző évfolyamban tanultak gyakorlása.) A menet megindítása és megállítása ütemtartással. Fejlődések és szakadozások járás és futás közben. Többsoros vonal, oszlop alakítása.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Legyenek képesek: Alakzatok felvétele és – a gyakorlatokra változtatása a reprodukálás vonatkozó szakkifejezéseket szintjén. megérteni, a gyakorlóhelyek, szerek és eszközök nevét ismerni, az öltözői rendet, a higiénés szokásokat kialakítani; – az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formákat és alakzatokat felismerni, azokat együttesen, gyorsan és célszerűen végrehajtani.

Gimnasztika Tartalom Határozott formájú 4-8 ütemű szabad-, társas-, kéziszer-, padés bordásfalgyakorlatok. Feladatok ritmusra, zenére. Tartásjavító gyakorlatok. Játékos képességfejlesztés. Testnevelési és egyéb játékok.

Fejlesztési követelmények A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások folyamatos és pontos, a pedagógus utasításainak megfelelő (ütemtartással és zenére is) végrehajtása.

Minimális teljesítmény Gimnasztikai gyakorlatok végzése a pedagógus utasításainak megfelelően, majd önállóan is.



Járások és futások Tartalom

224

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium Járások, futások feladatokkal. Kitartó futások 10-12 percig. A járások, futások, gyors indulások gyakorlását biztosító játékok, versengések. Térdelő és állórajtok.


Legyen képes a különböző tempójú járások és futások végrehajtására. Legyen képes kitartó futásra 10-12 percig saját tempóban.

A változó feltételeknek megfelelően tudja szabályozni járását futását. Hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket.

Fejlesztési követelmények A le, fel, át, sorozat szökdelések, ugrások koordinált végrehajtása helyben, tovahaladással, fordulatokkal. Készüljön fel és viselje el a talajfogás hatásait. Legyen képes elviselni a kisebb ütközéseket, fejlődjön talajfogásának biztonsága.

Minimális teljesítmény Közepes lendületű nekifutással végrehajtott ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan. Helyből távolugrás fiú: 120 cm, lány: 100 cm.

Szökdelések és ugrások Tartalom Szökdelő iskolák, sorozatugrások egy- és páros lábon. Ugróláb kiválasztása. Emelkedő szekrénysoron való felfutás, majd leugrás. Szökdelések emelkedőre. Távolugrás meghatározott elugró helyről. Távolugró versenyek. Dobások Tartalom Hajítási kísérletek kidobó állásból befordulással és nekifutással. Medicinlabda dobás, vetés, lökés helyből és különböző testhelyzetekből. Dobásos testnevelési játékok.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Legyen képes kiválasztani a A megfelelő dobásmód dobófeladatnak legmegfelelőbb kiválasztása és végrehajtása. mozgásformát. Célbadobások. A hajító és lökő mozdulat kialakítása, fejlesztése.

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok Tartalom Eddig tanult elemek magasabb szinten való elsajátítása. Vetődés mellső fekvőtámaszból hátsó fekvőtámaszba. Kézállásba lendülés bordásfalnál társ segítségével. Magas gurulóátfordulások előre. Kézenátfordulások oldalt. Spárgák. Padon, alacsony gerendán járások, szökkenések, fordulatok, lábcserék, leugrások. Felguggolás, függőleges repülés 2-3 részes szekrényen. Leugrások bordásfalról. Kötélmászás fél- vagy teljes magasságig.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Bonyolultabb tornaelemek Testtömegük megtartása elsajátítása. támaszban és függésben, majd Térbeli tájékozódó képesség mozgás közben. fejlesztése. Izomérzékelés alakítása és fejlesztése. Tornagyakorlatok koordinált és esztétikus végrehajtása.

225



Játékok, versengések. Labdás gyakorlatok Tartalom Labdaátadások és -átvételek (helyben és mozgás közben). Labdavezetések (irányváltoztatással is.) Fejelési kísérletek párokban. A labda levegőben tartása kézzel, lábbal és fejjel. Megállások labdavezetésből és társtól kapott labdával. Sportjátékok előkészítése labdás játékokkal, versengésekkel.

Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény A labdát kézzel, illetve lábbal Vegyen részt többféle vezetni, továbbítani, birtokba labdajátékban. venni (a játékokban sikerélményt biztosító szinten), továbbá a mozgó labdához és a társakhoz alkalmazkodni, a támadó- és a védőmozgást elkülöníteni, a megoldási lehetőségeket felismerni, a játék és magatartási szabályokat betartani.

Küzdőfeladatok és játékok Tartalom Esések, gurulások, tompítások.



Tartalom

Fejlesztési követelmények Edzettség az időjárás kellemetlen hatásainak legyőzésére. Az alkalmazkodóképesség kialakítása az időjárási viszonyokhoz.

Minimális teljesítmény Speciális szabadtéri játékok. Rendszeres mozgásos tevékenységek végzése.

Tartalom Az elsajátított úszásnem mellett egy további technika alapjainak elsajátítása Játékok, versenyek. Futó-, fogó-, küzdőjátékok.

Fejlesztési követelmények Biztonságos mozgás a vízben. Alapfokú úszástudás. Helyes légzőtechnika kialakítása.

Minimális teljesítmény Meghatározott távolság biztonságos leúszása helyes technikával.

Foglalkozások a szabadban

Úszás

226



ANGOL NYELV Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 2 74

2. 2 74

3. 2 74

4. 3 111

1-4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az első évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. SNI tanulók Beszédfogyatékos tanulók: A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédhallás, hangos beszéd, helyes ejtés fejlesztése.

227



Az ismeretszerzésben a vizuális illetve az akusztikus csatornák dominanciájának támogatása, komplex nyelvi fejlesztés. Autisztikus tanuló: Az élő idegen nyelv oktatását azoknál az autisztikus tanulóknál érdemes megkezdeni, akik már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapján javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését. Pszichés fejlődési zavar esetén (elsősorban a diszes gyereknél) a nyelv tanulása auditív módszerekkel javasolt. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.

228


Alsó tagozat tanterve 1. ÉVFOLYAM

TARTALOM Kommunikációs szándékok Köszönés, üdvözlés, bemutatkozás, megköszönés, utasítások, udvarias kínálás, elfogadás, visszautasítás. fogalomkörök  lét és birtoklás kifejezésére használt igék állító, tagadó, kérdő mondatban egyes számban  hímnem- nőnem különbsége  felszólító mód  személyes, birtokos névmások  meglepetés kifejezése  egyes szám - többes szám  néhány alapvető elöljárószó / on, under, in, next to / Témakörök Én és a családom /10 óra/ ház; lakás részei; / 10 óra/ számok 1-20; / 4 óra/ testrészek; /8 óra/ állatok; / 10 óra/ néhány étel, ital; /8 óra/ színek; /4 óra/ ruhadarabok; /10 óra/ mesék, mondókák, dalok, versikék./10 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A tanuló tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Kezd kialakulni a közös osztálynyelv. Megért rövid, ismert elemekből álló közléseket, és tud rájuk reagálni cselekvéssel. Felismer számára fontos részleteket néhány mondatos közlésekben. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló tudja a szavakat, mondatokat ismételni, kezd kialakulni a helyes hangsúly, hanglejtés. Tud a tanuló egyszerű információkat kérni és adni. Előadnak rövid jeleneteket párban vagy csoportban. Dalok, mondókák, versikék, mesék, rövid történetek reprodukálása. ÉRTÉKELÉS A két alapkészség folyamatos megfigyelése, rendszeres szóbeli értékelés. 2. ÉVFOLYAM TARTALOM

Kommunikációs szándékok Köszönés, elköszönés, bocsánatkérés, dolgok megnevezése, megszólítás, képesség kifejezése, betűzés, igenlő vagy nemleges válasz FOGALOMKÖRÖK

    

határozatlan névelő használata egyes szám 3. személy használata birtokos névmás egyes szám 1. és 3. személyben birtoklás kifejezése: I've got he's got she's got birtoklás kifejezése 's birtokos jellel

229

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium   


képesség kifejezése: can használata there is, there are használata többes szám: How many?

Témakörök A család bemutatása,/10 óra/ ABC,/5 óra/ Iskolai és környezeti tárgyak, /10 óra/ Tulajdonságok, melléknevek,/8 óra/ Testrészek, /6 óra/ Óra, időkifejezések/5 óra/ Időjárás,/7 óra/ Állatok, /6 óra/ Ruhadarabok, /8 óra/ Vásárlás/9 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A tanuló tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egy-kétmondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol. Képek segítségével megérti a szituációkat, párbeszédeket, történeteket. Beszédkészség A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket /néhány mondókát, verset, dalt/ tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas. Ismert szöveget hangosan felolvas. Íráskészség Szóalkotás betűkből. Néhány szóból álló, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondat leírása Mondatalkotás szavakból. Értékelés Folyamatos megfigyelés, rendszeres szóbeli értékelés. Az írásbeli munkák figyelemmel kísérése. 3. ÉVFOLYAM TARTALOM

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Bocsánatkérés, dolgok, személyek megnevezése, tetszés - nemtetszés; engedélyezés; tudás, nem tudás FOGALOMKÖRÖK

     

A legfontosabb kérdőszavak / what, who, whose, where, when / some és any névmások állító, tagadó, kérdő mondatokban Folyamatos jelen idő mutató névmások néhány alapvető elöljárószó keltezés

230

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium   


tő- és sorszámnevek l-100-ig A személyes névmás tárgyesetű alakjai az egyszerű jelenidő állító, tagadó és kérdő mondatokban

TÉMAKÖRÖK Ház, lakás, berendezési tárgyak;/8 óra/ Tantárgyak;/ 5 óra/ Vásárlás;/7 óra/ Napirend;/8 óra/ Fontosabb élelmiszerek; /8 óra/ Naptár, évszakok, hónapok, napok; /8 óra/ Tulajdonságok /8 óra/ Ruhadarabok /8/ Ünnepek;/ 5 óra/ Mondókák, dalok, versek;/9 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Az angol nyelvű óravezetés, tanórai utasítások követése. A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A helyes hangképzés, kiejtés, hangsúly, hanglejtés elsajátítása. Dalok, mondókák, versikék, mesék, rövid történetek reprodukálása. A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre. Olvasott szöveg értése Rövid szöveg feldolgozása illusztrációk segítségével, tanári irányítással. Ismert szöveg hangos olvasása. Egyszerű információk kiszűrése olvasott szövegből. Íráskészség A tanuló leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat. Értékelés Folyamatos megfigyelés, rendszeres szóbeli értékelés. Az írásbeli munkák figyelemmel kisérése, értékelése. 4. ÉVFOLYAM TARTALOM

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Tiltás; szándék, terv kifejezése; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, információadás, információkérés, gratulációk, kínálás és arra reagálás. FOGALOMKÖRÖK

     

elöljárószók / helymeghatározás / - on top of, between../ kérdőszavak körének bővítése / Whose?.. egyszerű jelen idő felszólító mód be going to szerkezet Must, mustn't segédige

231

Budenz József Általános Iskola és Gimnázium  


egyszerű múlt idő / létige, néhány rendhagyó ige / módhatározók és kérdésük / how? / néhány megszámlálható és megszámlálhatatlan főnév

TÉMAKÖRÖK Bemutatkozás /10 óra/ Szabadidő, hobbi;/8 óra/ Sportágak; kedvenc sport,/10 óra/ Televíziós programok;/6 óra/ Lakószoba bemutatása /7 óra/ Kedvenc állatok,/ 8 óra/ Állatok a világ különböző tájain/7 óra/ Időpont; dátumok/10 óra/ Foglalkozások; /6 óra/ Kedvenc és kevésbé kedvenc ételek/10 óra/ Iskola helyiségei/10 óra/ London; múzeumok/3 óra/ Mesék, mondókák, dalok, versek;/8 óra/ Ünnepek /8 óra/ A továbbhaladás feltételei HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Az idegen nyelvű óravezetés, a tanórai utasítások követése. A tanuló kiszűr fontos információkat rövid, egyszerű közlésekből. Reagál néhány mondatból álló közlésre. A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket. BESZÉDKÉSZSÉG A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol. Tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz meg, kérdéseket tesz fel. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Rövid szöveg feldolgozása illusztrációk és tanári irányítás segítségével. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas. Egyszerű információkat kiszűr olvasott szövegből önállóan. ÍRÁSKÉSZSÉG Egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. Több mondatból álló, összefüggő szöveg / üzenet, bemutatkozás, stb. / írása minta alapján Értékelés Az értékelés az első három évfolyamon a szülő felé írásban történik, az osztályzatok csak a negyedik évfolyamon jelennek meg. Ez is alátámasztja az általános fejlesztési célokat, így könnyebben kialakul a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás. Az értékelésben is elsősorban a szóbeliségre kell fektetni a hangsúlyt. A 4. évfolyamon az értékelés az alábbiak szerint történik:

232



Folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, szóbeli és írásbeli humanisztikus értékelés. Az írásbeli munkák figyelemmel kisérése. Formáló, segítő értékelés. Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenőrzés. Félévkor és év végén osztályozás. SNI: Az idegen nyelv tanulásának értékelése a szakértői bizottság által kiállított szakvélemény alapján történik.

233



ELSŐ IDEGEN NYELV: NÉMET Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

Heti óraszám

2

2

2

3

5

5

4

4

12

5

5

5

5

Éves óraszám

74

74

74

111

185

185

148

148

444

185

185

185 185

1-4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az első évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. SNI tanulók Beszédfogyatékos tanulók: A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. A beszédhallás, hangos beszéd, helyes ejtés fejlesztése. Az ismeretszerzésben a vizuális illetve az akusztikus csatornák komplex nyelvi fejlesztése.

234



Autisztikus tanuló: Az élő idegen nyelv oktatását azoknál az autisztikus tanulóknál érdemes megkezdeni, akik már kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket. Gyakran egyedi megítélés alapján javasolni kell az autisztikus gyermekek értékelés alóli felmentését. Pszichés fejlődési zavar esetén (elsősorban a diszfunkció zavarral küzdő gyerekeknél) a nyelv tanulása auditív módszerekkel javasolt. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.

1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 óra Tartalom Kommunikációs szándékok -Dolgok azonosítása - Das ist... -köszönés - Guten Tag!/Morgen! Tschüs! -megszólítás, bemutatkozás - Hallo! Wer bist du? Ich bin... -udvarias kérés - Wo ist bitte...? -köszönet, közérzet-nyilvánítás - Wie geht"s? Danke gut! -tetszés- nem tetszés kifejezése - Das finde ich .... -öröm és bánat kifejezése - Prima! -érdeklődés kifejezése - Was ist das? Témakörök Az én világom: bemutatkozás, család ( 8 óra ) Állatok nevei és tulajdonságai ( 8 óra ) Színek és további alapvető melléknevek ( 6 óra ) Iskola: tanszerek, osztályterem, berendezések ( 8 óra ) Ételek: édességek, gyümölcsök, zöldségek, italok(8 óra ) Ünnepek ( 6 óra ) Évszakok, időjárás ( 6 óra ) Hét napjai( 4 óra ) Számok 20-ig ( 5 óra ) Öltözködés: ruhadarabok ( 6 óra ) Testrészek ( 5 óra )

235



Dalok, mondókák a témakörökhöz kapcsolódóan ( 6 óra ) Fogalomkörök Hangok ejtése Névelők Tőszámnevek Névmások: személyes, birtokos E. 1., 2. személy, kérdő Mondattan: egyszerű mondat ( kijelentő és kérdő ) TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE Hallott szöveg értése Egyszerű mondatok megértése, tanórai utasítások követése, egyszerű, mindennapi szituációkban reagálás, a tanár beszédének, szavainak visszaadása, imitálás. Beszédkészség Elsősorban a helyes hanglejtés, hangsúly és hangképzés elsajátítása, egyszerű információk kérése és adása, rövid szövegrészek memoriterként, képleírás. Egyszerűbb szerkezetű szövegeket (mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukáljanak, hiányos vagy egyszerű mondatban válaszoljanak az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre. Alkalmazott módszerek Hallás utáni tanulás képek és rajzok segítségével, mivel az írás- és olvasástanítás még nem jelenik meg. Nagy szerepe van a tanár irányító munkájának, mert a tanulók a tőle látott, hallott minta alapján sajátítják el a tudást. 2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám:74 óra TARTALOM Kommunikációs szándékok Az eddig tanult és használt nyelvi jelenségek bővítése - információkérés - Was ist dort? - helyeslés - Ja,das ist toll. - tagadás - Nein,ich bin Peter. - kedvenc foglalatosságok megnevezése - Ich ... gern. - harmadik személy bemutatása. -Das ist ... Témakörök Írás -és olvasástanulás ( 21 óra ) A család témához tartozó szókincs bővítése ( 9 óra ) Játékok és sporttevékenységek ( 12 óra ) Lakberendezési tárgyak ( 11 óra ) Hobbi ( 13 óra )

236



Versek, mondókák ( 8 óra ) Fogalomkörök Személyes névmások egyes számban Igeragozás egyes számban Kérdőszavak A birtokviszony kifejezése A határozatlan névelő tagadása A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A helyes hanglejtés, hangsúly pontosítása, a kiejtés javítása, az új tanórai utasítások követése, hallás utáni gyakorlatok feladatainak megoldása. Beszédkészség: Önálló párbeszédalkotás, dalok, mondókák visszaadása. Olvasott szöveg értése Ismert szavak olvasása és megértése, tanult szöveg felolvasása, néma olvasás készsége, rövid szöveg megértése Íráskészség Rövid szöveg másolása, emlékezetből való leírása, tankönyvi feladatok önálló megoldása. 3. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 72 Tartalom Kommunikációs szándékok Az eddig tanult és használt nyelvi jelenségek bővítése: -tárgyak azonosítása, minősítése -Das Buch ist dünn. -sorrendiség kifejezése - Das ist die erste Klasse. -heti terv készítése - Am Montag giesse ich Blumen. -információ adás-kérés - Wann hast du Deutsch? -iskolai programok ismertetése - Am Dienstag ist die dritte Stunde Mathe. - vásárlási szándék kifejezése - Was kostet...?Ich mőchte... -tetszéskifejezés, véleménynyilvánítás - Das finde ich teuer. - időpont, dátum kifejezése - Ich habe am .... Geburtstag. Témakörök Iskola: tanszerek, órarend, tantárgyak ( 12 óra ) Számtani alapműveletek ( 11 óra ) Telefonbeszélgetés ( 9 óra ) Játékok ( 11 óra ) Vásárlás ( ár megérdeklődése, megadása, tetszésnyilvánítás) ( 10 óra ) Hónapok, évszakok, dátum (11 óra )

237



Születésnap (7 óra ) Pontos idő, időpont megadása ( 8 óra ) Állatkerti állatok, etetésük, szokásaik ( 6 óra ) Fogalomkörök Főnévi igenév, igeragozás egyes és többes számban, igekötős és tőhangváltós igék Segédigék jelentése és használata Főnevek tárgyesete Fordított szórend Határozók: idő-, módhatározó Sorszámnevek és számnevek 1000-ig Kérdőszók Gyenge főnevek A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Beszédkészség Beszédhelyzetek előadása szerepjátékként, telefonos szerepjáték, képsorok leírása összefüggő mondatokban, szöveg tartalmának elmondása, mindennapi történésekről beszélgetés. Hallott szöveg értése Egyszerű hallott szövegek lényegének kiemelése, hiányos szöveg kiegészítése Olvasott szöveg értése Nyelvileg összetettebb szöveg értése és feldolgozása, ismert szöveg hangos olvasása, szöveg lényegének kiragadása. Íráskészség Rövid szöveg emlékezetből való leírása, hiányos szöveg önálló kiegészítése, hibás szöveg javítása, szöveg hallás utáni kiegészítése, meghívó, üdvözlőlap készítése. 4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 Tartalom Kommunikációs szándékok -érdeklődés egymás lakhelye iránt -tanárok és diákok jellemzői -család bemutatása -jókívánságok kifejezése -hibás kijelentések helyreigazítása - nicht , kein -felszólítás - Geh!Lest! -érvek felsorolása - Das finde ich... -összefoglaló jellegű információadás -útvonalak leírása, képleírás irányokkal - Hinten ist...Wir fahren durch... Témakörök Lakóhely, országok, nagyobb német nyelvű városok (14 óra)

238



Iskola: taneszközök, tanárgyak, az osztályterem (14 óra) Háziállatok (10 óra) Születésnap ünneplése (16 óra) Hobbik, sport, zenetanulás (14 óra) Tévénézés (14 óra) Utazás (18 óra) Ünnepek: Farsang,Húsvét, Mikulás, Karácsony (11 óra) Fogalomkörök Igeragozás minden személyben Felszólító mód További segédigék Melléknév: fokozás, összehasonlítás Elöljárószók tárgyesettel Általános alany Mellékmondati szórend: weil Birtokos névmások A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Beszédkészség, beszédértés Német óravezetés, a tanórai utasítások követése. Reagálás látott és hallott jelenségekre, magyarázó válaszadás, párbeszédek újabb szituációkban, fontos részletek felismerése rövid, egyszerű közlésekben. Olvasott szöveg értése Egyszerű autentikus szöveg megértése és önálló, vagy tanári irányítással történő feldolgozása. Íráskészség Tartalmilag hibás szöveg javítása, jegyzet alapján fogalmazás készítése, rövid szöveg diktálás utáni leírása. Értékelés: Az értékelés az első három évfolyamon a szülő felé írásban történik, az osztályzatok csak a negyedik évfolyamon jelennek meg. Ezt is alátámasztja az általános fejlesztési célokat, így könnyebben kialakul a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállás. Az értékelésben is elsősorban a szóbeliségre kell fektetni a hangsúlyt.

239



Függelék:

Az általános iskola 1-3. osztályában alkalmazott szöveges értékelési rendszerünknek az ötfokú skálára való átváltása: osztályok

Magyar: olvasás, írás, fogalmazás, nyelvtan I. félév vége: olvasás, szövegértés felmérés; Év vége: felmérés a II. féléves tananyagból. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

Matematika

Természetismerete

I. félév vége: felmérő írása: számok írása, műveletek 10es számkörben Év vége: felmérés a II. féléves tananyagból. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmének teljesítése.

I. félév vége: szóbeli I. félév vége: szóbeli beszámoló a félév beszámoló a félév anyagából. anyagából. Év végén: szóbeli Év végén: szóbeli beszámoló a II. féléves beszámoló a II. féléves tananyagból. tananyagból.

2. osztály

I. negyedév, I. félév, II. negyedév, Év vége: Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

I. negyedév, I. félév, II. negyedév, Év vége: Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

I. negyedév I. félév II. negyedév Év vége Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

3. osztály

I. negyedév, I. félév, II. negyedév, Év vége:



1. osztály

240

Idegen nyelv

I. negyedév I. félév II. negyedév Év vége Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a min. követelmények teljesítése. I. negyedév I. félév II. negyedév Év vége


Témazáró dolgozat írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.


Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a minimum követelmények teljesítése.

Témazáró dolgozatok írása. A továbbhaladás feltétele: a min. köv. teljesítése.

A dolgozatokra kapott százalékok átszámítása érdemjegyre: 0-40 %-ig 40-60%-ig 60-75%-ig 75-88-%-ig 89-100%-ig

Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles(5)

A készségtárgyaknál: testnevelés, ének-zene, rajz, technika a minimum követelményeket teljesítő gyerekek jó (4) osztályzatot kapnak. A magas szintűen teljesítők jeles (5) osztályzatot kapnak.

241

BUDENZ JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Recommend Documents