Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar
KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari terméktervező mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére
Szakfelelős: Dr. Jóri J. Istv{n Össze{llította: Dr. Marosfalvi J{nos Szerkesztette: Dr. Hor{k Péter
Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/MSc /Mesterszakok
TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó ........................................................................................................................................................................ 3 2. Az ipari terméktervező mérnöki p{ly{ról és a képzésről .................................................................................. 5 3. Követelmények, szab{lyoz{sok ............................................................................................................................. 7 4. T{rgyfelelős tanszékek, intézetek .......................................................................................................................... 9 5. Az ipari terméktervező mérnöki mesterszak tanterve és t{rgyleír{sai .......................................................... 11 5.1. Természettudom{nyos alapok ...................................................................................................................... 13 5.2. Szakmai törzsanyag........................................................................................................................................ 15 5.3. Differenci{lt szakmai ismeretek ................................................................................................................... 17 5.4. Gazdas{gi ismeretek ...................................................................................................................................... 20 5.5. Diplomatervezés ............................................................................................................................................. 22 5.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak – min. 6 kreditpont .................................................................................... 22 5.7. Z{róvizsga t{rgyak ......................................................................................................................................... 23
2
1. ELŐSZÓ
Az ipari termékterező mérnöki mesterszakot a Kar először a 2009/2010-es tanévben indotta el, amelyen nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök kezdhetik meg tanulm{nyaikat, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett gépészmérnöki, anyagmérnöki, közlekedésmérnöki, faipari mérnöki, könnyűipari mérnöki, mechatronikai mérnöki, villamosmérnöki BSc diplom{val rendelkezők is. Az ipari terméktervező mérnök mesterképzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek s ”terméke” az a műszaki szakember, aki elsősorban a tartós fogyasztói termékek tervezése, gy{rt{sa és forgalmaz{sa területén: rugalmasan és hatékonyan tud reag{lni a piacgazdas{g kihív{saira, elsősorban a kis- és középv{llalatok keretein belül, műszaki, esztétikai, hum{n, valamint gazdas{gi ismeretek és készségek birtok{ban a termékfejlesztés valamennyi f{zis{ban képes az ön{lló, alkotó munk{ra,
szervező és ir{nyító tevékenységével képes a termékfejlesztés innov{ciós folyamat{t, a termékfejlesztéshez szükséges t{rgyi, szervezeti és emberi erőforr{sokat, illetve a termék életp{lya teljes ciklus{t menedzselni.
A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetemen, karközi képzés form{j{ban, a Gépészmérnöki Kar gesztor{l{s{val folyik a tanítói munka. A tanít{s-tanul{s összetett, több szakmai területet {tfogó (interdiszciplin{ris) jellegéből adódóan a tananyag tartalma h{rom fő részből {ll:
műszaki, anyagtudom{nyi, gy{rt{stechnológiai ismeretek,
esztétikai, formatervezési és t{rsadalomtudom{nyi ismeretek,
gazdas{gi-, hum{n-, jogi-, ergonómiai-, pszichológiai-, marketing-, menedzsment ismeretek.
tervezési,
modellezési,
konstrukciós
és
Az ipari terméktervező mérnökképzés alapvető saj{toss{ga a munka középpontj{ban {lló, az első szemesztertől az utolsóig húzódó, a di{kok egyéni és/vagy csoportos munk{j{n nyugvó, terméktervező stúdióban, modell vagy prototípusgy{rtó műhelyben és gyakorlati, iparv{llalati terepen végzett, projekt jellegű integr{lt terméktervezési gyakorlat.
3
Remélem és hiszem, hogy oktatóinkkal együttműködve olyan ipari terméktervező mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: „A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi érzékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtud{sra van szükség.” Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:
Dr. Czig{ny Tibor dék{n
4
2. AZ IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS A KÉPZÉSRŐL Az okleveles ipari termék- és formatervező mérnökképzés az 1996/97. tanévben indult a Budapesti Műszaki Egyetemen. A képzési szerkezet {talakít{sakor, tekintettel az eddigi tapasztalatokra, v{rható, hogy a BSc oklevelet szerzett hallgatók egy jelentékeny része, a képzést alkotó szakir{nyok valamelyikében folytatni kív{nja tanulm{nyait. Ezért kív{njuk a m{sodik ciklusban magasabb szintűvé, az európai t{rsakkal egyenértékű tud{ss{ fejleszteni végzőseink ismereteit. Az ipari terméktervező mérnök- képzés képesítési követelményeit úgy {llítottuk össze, hogy a végzett mérnökök alkalmasak legyenek fogyasztói termékek tervezésére, gy{rt{s{ra és forgalmaz{s{ra, valamint rugalmasan és hatékonyan tudjanak reag{lni a piacgazdas{g kihív{saira. Ismereteik és készségeik birtok{ban a termékfejlesztés valamennyi f{zis{ban képesek az ön{lló, alkotó munk{ra, szervező és ir{nyító tevékenységükkel alkalmasak a termékfejlesztés innov{ciós folyamat{t, a termékfejlesztéshez szükséges t{rgyi, szervezeti és emberi erőforr{sokat, illetve a termék életp{lya teljes ciklus{t menedzselni. A mesterszak jellegzetessége azonos az alapszakéval vagyis h{rom nagy ismeretkör adja a kialakítandó kompetenci{k – ismeretek és készségek – körét: műszaki, gazdas{gi és formaismeretek. A természettudom{nyos alapismereteket az MSc-ben tov{bb mélyítjük és növekszik a di{kok ön{lló munk{ja is, elsősorban az „Integr{lt termékfejlesztés” projekt valamint a szakt{rgyak saj{t ön{lló feladatai, tov{bb{ a diplomaterv révén. A külföldi tapasztalatok szerint az oktat{s {ltal{nos karaktere, amely az ipari termékfejlesztést t{gabban értelmezi, a végzett hallgatóknak a munkaerőpiacon sok lehetőséget biztosít. Hab{r az oktat{s elsősorban a középméretű v{llalatok igényeire ir{nyul, a nagyv{llalatok termékfejlesztői és marketing igényeinek kielégítésére is szolg{l. Ezen kívül a kisv{llalatok is profit{lni tudnak a végzett hallgatók sokoldalú tud{s{ból. A mesterszakon végzett mérnökök, mint ön{lló ipari terméktervezők vagy mint tan{csadók is tevékenykedhetnek. Mindezek mellett a szolg{ltatói szfér{ban és a közigazgat{sban is el tudnak helyezkedni, ahol az ember-termék kapcsolathoz kötődő tud{st és a termékek beszerzésében és felhaszn{l{s{ban szerzett j{rtass{got is tudj{k kamatoztatni. Statisztikai adatok szerint a terméktervező mérnöki diplom{val rendelkezők mintegy 50%-a terméktervező, termékfejlesztő mérnökként 30%-a menedzserként helyezkedik el, a tov{bbi 20%-uk pedig kutat{si, képzési, tan{csad{si stb. feladatokat végez. A terméktervező mérnöki diplom{val rendelkező szakemberek ir{nt a gazdas{g részéről folyamatosan nagy a kereslet, sokoldalú felkészültségük, rugalmass{guk és gyors alkalmazkod{si képességük j{tszik szerepet abban, hogy nincs elhelyezkedési gondjuk. Európa sok orsz{g{ban – Hollandia, Olaszorsz{g, Anglia, Németorsz{g, D{nia, Svédorsz{g stb. – az új ipari termékek fejlesztőit mesterfokon (MSc szinten) is képezik.
5
Mérnökeink csak akkor lesznek a vil{gban versenyképesek, ha tud{suk egyenértékű európai t{rsaikéval. A jövő mérnökeinek, ipari szakembereinek és kutatóinak komplexen képzett, a v{ltoz{sokhoz könnyen alkalmazkodó, kreatív döntéshozókk{ kell fejlődni. Ezért az egyetemi oktat{s és a tudom{nyos tov{bbképzés célja nem a létező ismeretek és tud{s egyszerű tov{bbad{sa, hanem az alkotó gondolkod{s kifejlesztése. A kutat{sfejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, ill. kiv{laszt{s módja többlépcsős. Egyrészt az egyes tant{rgyak sor{n kapott egyéni és csoportos feladatok megfogalmaz{sa olyan, amelynek megvalósít{sa nagyfokú kreativit{st és az alkalmazott kutat{si részproblém{k megold{s{t igényli a hallgatóktól, m{srészt a Tudom{nyos Di{kköri munk{kban aktu{lis p{ly{zati és ipari K+F+I tevékenységbe kapcsolódhatnak be. Ezen ön{lló- és kiscsoportos feladatok, valamint a TDK munka alapj{n kerülnek kiv{laszt{sra a legtehetségesebb hallgatók, akik tanulm{nyaikat doktori képzés keretében folytathatj{k.
6
3. KÖVETELMÉNYEK, SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez. A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, amelyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, melyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyak akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamint különböző BSc szakokról érkezett hallgatók részére előírt „felvezető/különbözeti” tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból – a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül – legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Diplomatervezés 1. és 2. tant{rgy – a tanterv szerinti összes t{rgy teljesítése ut{n, a tanulm{nyok utolsó félévében – kérelem alapj{n - együtt is felvehető. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak, valamint a kritérium t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében az abszolutóriumot legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni. Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben – kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert legal{bb B2 (kor{bban középfokú „C”) típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van. 7
Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti. Megemlítjük még, hogy a mesterciklus ut{n a legjobbak a harmadik ciklusban, tov{bbi elmélyült tanul{ssal és kutató-fejlesztő munk{val, PhD vagy DLA tudom{nyos fokozatot szerezhetnek.
8
4. T[RGYFELELŐS TANSZÉKEK, INTÉZETEK Az al{bbi oktat{si egységek működnek közre a képzésben (kivéve a tetszőlegesen szabadon v{lasztott t{rgyakat gondozó tanszékeket, intézeteket): Kar
kód
GE
Tanszék
cím
Gépészmérnöki Kar (GPK)
GE
[T
[raml{stan Tanszék
AE ép. I. em.
GE
EN
Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
D. ép. III. em.
GE
FO
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
D ép. IV em.
GE
GE TT
Gép- és Terméktervezés Tanszék
Mg ép. I. em.
GE
GT
Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék
T ép. IV. em.
GE
MM
Műszaki Mechanikai Tanszék
MM ép. I. em.
GE
MT
Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék
MT ép. fszt.
GE
PT
Polimertechnika Tanszék
T ép. III. em.
GE
VG
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
D ép. III. em.
GE
VÉ
Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék
D ép. I. em.
GT
Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar (GTK)
GT
Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet:
GT
52
GT
Ergonómia és Pszichológia Tanszék
Q ép.
Üzleti Tudom{nyok Intézet:
GT
20
Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék
Q ép..
GT
55
Üzleti Jog Tanszék
Q ép.
GT
Közgazdas{gtudom{nyok Intézet:
GT
30
Közgazdas{gtan Tanszék
Q ép.
GT
42
Környezetgazdas{gtan Tanszék
Q ép.
GT GT
T{rsadalomismeret Intézet: 43
Szociológia és Kommunik{ció Tanszék
9
E ép. VIII. em.
Kar
kód
TE
Tanszék
cím
Természettudom{nyi Kar (TTK) Matematika Intézet:
TE
90
Differenci{legyenletek Tanszék
H ép. IV. em.
TE
90
Geometria Tanszék
H ép. II. em.
Fizikai Intézet: TE
13
EP EP
F ép. III. lh. mfsz.
Építészmérnöki Kar (EPK) RA
VE VE
Elméleti Fizika Tanszék
Rajzi és Formaismereti Tanszék
K ép. III. em.
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) SE
VI
Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
CH ép. I. em.
Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK)
VI
AU
Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Q ép B II. em
VI
ET
Elektronikai Technológia Tanszék
V2 ép. II. em.
10
5. AZ IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERSZAK TANTERVE ÉS T[RGYLEÍR[SAI Tavaszi kezdés tavasz
Tant{rgyak ősz
tavasz
ősz
Őszi kezdés ősz
tavasz
ősz
Természettudom{nyos alapok (24) 2/0/0/f/2
Mechanikai modellezés BMETE15MX34 3/0/0/v/4
Matematika M1. BMETE90MX32
2/0/0/f/2 3/0/0/v/4
2/0/0/f/2
Sz{mítógépi geometriai modellezés BMETE94MX05
2/0/0/f/2
2/0/0/f/2
Projektív geometria mérnököknek BMETE94MX04
2/0/0/f/2
3/0/1/f/4
Mérés és jelfeldolgoz{s BMEGEMIMT01
3/0/1/f/4
2/0/1/v/4
Anyagtudom{ny BMEGEMTMK02
2/0/1/v/4
2/0/0/f/3
Természetes polimer szerkezeti anyagok BMEGEPTMG12
2/0/0/f/3
2/1/0/f/3
Tervezéselmélet és módszertan BMEGEGEMTGM
2/1/0/f/3
Gazdas{gi és hum{n ismeretek (12) 1/2/1/f/4
Alkalmazott ergonómia BMEGT52M010
1/2/1/f/4
2/0/0/v/2
Szociológia BMEGT43MS05
2/0/0/v/2
2/0/0/f/2
Designelmélet és művészeti ismeretek BMEEPRAMT11
2/0/0/f/2
2/1/0/v/4
Termékfejlesztés menedzsment BMEGT52M011
2/1/0/v/4
Szakmai törzsanyag (20) 1/0/2/v/4
Terméktervezés numerikus módszerei BMEGEGEMTMN 1/0/2/v/4
Virtu{lis termékmodellezés BMEGEGEMTVT 1/0/2/v/4
1/0/2/v/4
1/0/2/v/4
Virtu{lis termékfejlesztés BMEGEGEMGVT
1/2/0/f/4
Ipari formatervezési ismeretek I. BMEGEGEMTI1 2/1/0/v/4
Ökodesign BMEGEGEMTÖD
11
1/0/2/v/4 1/2/0/f/4
2/1/0/v/4
tavas z
Tavaszi kezdés tavasz
ősz
tavasz
Tant{rgyak ősz
Őszi kezdés ősz
tavasz
ősz
tavasz
Differenci{lt szakmai ismeretek (min. 28) 0/2/2/f/5
Integr{lt termékfejlesztés I. BMEGEGEMTF1
0/2/2/f/5
0/2/2/f/5
0/2/2/f/5
Integr{lt termékfejlesztés II. BMEGEGEMT02 0/2/2/f/5
0/2/2/f/5
Integr{lt termékfejlesztés III. BMEGEGEMTF3
1/2/0/f/4
1/2/0/f/4
*Termékinnov{ció gyakorlata BMEGEGEMGTI 1/0/2/f/3
1/0/2/f/3
*DFX technik{k BMEGEGEMTDF 2/0/1/f/3
2/0/1/f/3
*Különleges gy{rt{si technológi{k BMEGEGTMT01
3/0/0/v/4
*Mikrotechnika BMEGEMIMM33
3/0/0/v/4
1/2/0/f/4
*Ipari formatervezési ismeretek II. BMEGEGEMTI2
1/2/0/f/4
2/0/0/v/2
*Nanotechnológia BMEGEGEMTNT
2/0/0/v/2
2/2/0/f/4
*Vizu{lis kommunik{ció BMEGT43M400
2/2/0/f/4
Diplomatervezés (30) 0/8/0/f/10
0/8/0/f/10
Diplomatervezés I. BMEGEGEMTD1 0/16/0/a/20
0/16/0/a/20
Diplomatervezés II. BMEGEGEMTD2 Szabadon v{lasztható (min 6)
2/0/0/v/3
Szab. v{l. 1.
2/0/0/f/3
2/0/0/v/3
Szab. v{l. 2.
24
28
28
29
(15/4/5)
(15/7/6)
(10/12/6)
(9/19/1)
3/6
3/6
3/4
2/2/1
29
32
29
30
összesen óra
2/0/0/f/3 28
27
27
27
(15/7/6)
(16/4/7)
(11/13/3)
(7/18/2)
összesen v/f
3/6
4/6
3/4
1/2/1
összes kredit
32
30
28
30
Jelmagyar{zat: előad{s/gyakorlat/laboratórium/v=vizsga, f=félévközi jegy/kreditpont *: kötelezően v{lasztható t{rgyak
Kritérium feltétel: szakmai gyakorlat (T{jékoztató 7. oldal) (Azon
hallgatóknak, akik nem teljesítették a szak követelményeinek megfelelő szakmai gyakorlatot, a képzés ideje alatt összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.) 12
5.1. Természettudom{nyos alapok MATEMATIKA M1. Előadó: Dr. G. Horv{th [kos v, 4 kp, ma, os, 3 ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) Valószínűségsz{mít{s: A valószínűség fogalma, feltételes valószínűség, függetlenség. Valószínűségi v{ltozó, eloszl{sok, eloszl{sfüggvény, sűrűségfüggvény, v{rható érték, szór{s, magasabb momentumok, speci{lis eloszl{sok: binomi{lis eloszl{s, Poisson eloszl{s, egyenletes eloszl{s, gamma, béta, exponenci{lis és Weibull eloszl{sok. Norm{lis eloszl{s, centr{lis hat{reloszl{s tétel, nagy sz{mok törvénye. Komplex függvénytan: Elemi függvények, hat{rérték és folytonoss{g. Komplex függvények differenci{l{sa: Cauchy – Riemann egyenletek, harmonikus függvények, analitikus függvények, Taylor sor. Komplex vonalmenti integr{lok: vonalintegr{l függetlensége az úttól, Cauchy formul{i, Liouville tétele. Szingularit{sok oszt{lyoz{sa, meromorf függvények Laurent sora. Reziduum, reziduum tétel, példa nevezetes integr{lok kisz{mít{s{ra. Konformis leképezések. Az n-dimenziós tér vektorai: Ismétlés a BsC A1, A2 t{rgyaiból. Közönséges differenci{legyenletek: Line{ris egyenletek. Laplace transzform{ció, és alkalmaz{sai líne{ris egyenletekre, konvolúciós integr{l. Fourier sor és {ltal{nosított Fourier sor, ortogonalit{si tulajdons{gok Euklideszi és Hilbert terekben, Parseval tétele. A Fourier elmélet alkalmaz{sa differenci{legyenletek megold{s{ra. Szakirodalom: Prékopa Andr{s: Valószínűségsz{mít{s műszakiaknak Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980 SZ[MÍTÓGÉPI GEOMETRIAI MODELLEZÉS Előadó: Nagyné dr. Szilv{si M{rta, dr. Prok Istv{n f, 2kp, ma, 2ko (2ea, 0gy, 0lab) Alapvető geometriai algoritmusok. Leképezések, vetítések. Térbeli alakzatok numerikus leír{s{nak módszerei. Poliéderek adatszerkezetei. Görbék és felületek leír{sa spline-függvényekkel. L{thatós{g szerinti és valós{ghű {br{zol{si elj{r{sok. Az adat{tvitel kérdései. Szakirodalom: Foley, van Dam, Feiner, Hughes: Computer Graphics principles and practice, Addison-Wesley 1990. PROJEKTÍV GEOMETRIA MÉRNÖKÖKNEK Előadó: dr. G. Horv{th [kos, dr.Szirmai Jenő f, 2kp, ma, 2ko (2ea, 0gy, 0lab) A centr{lis {br{zol{s megjelenése a művészetben. A centr{lis {br{zol{s alapelve. A gyakorlati perspektíva, mint a centr{lis {br{zol{s speci{lis esete. A klasszikus projektív sík bevezetése. Homogén koordin{t{z{s, kettősviszony fogalm{nak kiterjesztése, Nevezetes z{ród{si tételek: Desargues, Pappus, Pascal, Brianchon tételei. Teljes négyoldal tétele, harmonikus pontsorozatok. Projektív leképezések alaptétele. [ltal{nos projektív szimplex-koordin{t{z{s. Az alaptétel line{ris algebrai alakja. A projektív axonometria alapgondolata. Centr{lis vetítések analitikus alakban való felír{sa, a sz{mítógépes {br{zol{s alapjai. A projektív geometria ön{lló felépítéséről (Bieberbach-féle axiómarendszer és bővítései) Gyakorlati alkalmaz{sok (színkoordin{t{k, optikai leképezések). Az elliptikus és a hiperbolikus sík
13
vektormodelljeinek sz{rmaztat{sa. Konkrét sz{mol{si technik{k szimul{ciós problém{k sz{mítógépes alkalmaz{saihoz. Szakirodalom: Tanszéki előad{s v{zlat MECHANIKAI MODELLEZÉS Előadó: Dr Uj József, ny. egyetemi docens f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) A mechanikai modellek szerepe a mérnöki tervező munk{ban, kapcsolatuk a matematikai modellekkel. A mechanikai modellalkot{s elvei, módszerei. A modellek alapelemei. Geometriai modellek. Az anyagi viselkedés modelljei. Merev test, rugalmas test (line{ris, nem-line{ris,izotrop, ortotróp), viszko-elasztikus test, sz{lerősített polimer kompozitok. Kényszerkapcsolatok modellezése. A mechanikai terhelések modellezése. A különféle modellek gyakorlati alkalmaz{s{nak bemutat{sa modellezési péld{k, esettanulm{nyok keretében. Szakirodalom: Csizmadia-N{ndori: Mechanika Mérnököknek. Modellalkot{s. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 Uj József: Mechanikai Modellezés. Előad{sv{zlat. Tanszéki kiadv{ny (előkészületben)
MÉRÉS ÉS JELFELDOLGOZ[S Előadó: Dr. Hal{sz G{bor, Dr. Huba Antal f, 4 kp, ma, 4. sz. 4 ko (3 ea, 0 gy, 1 lab) Jelek rendszerezése és analízise idő és frekvencia tartom{nyban. A jelfeldolgoz{s matematikai módszerei. A digit{lis adatgyűjtés és jelfeldolgoz{s módszerei. A méréstudom{ny és a műszertechnika kapcsolata. Méről{nc tagjai és funkciójuk. A hib{k okai és csökkentésük módjai. Kv{zi-statikus és dinamikus fizikai mennyiségek mérésének műszertechnikai feltételrendszere, eszközei. A jelfeldolgoz{s analóg és digit{lis elektronikai eszközei. Digit{lis méréstechnika a gépiparban. Szakirodalom: Schnell: Jelek és rendszerek méréstechnik{ja, Műszaki Könyvkiadó 1985. Tränkler-Obermeier: Sensortechnik, Spriger 1998. J. S. Bendat – A.G. Piersol: Random Data (Analysis and Measurement Procedures) John Wiley &Sons Inc. 2000. ANYAGTUDOM[NY Előadó: Dr. Kr{llics György, Dr. Vas L{szló Mih{ly v, 4 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab), Fémek, polimerek és ker{mi{k különleges tulajdons{gai és alkalmaz{si területei. Nagyszil{rds{gú és nagyrugalmass{gú anyagok elő{llít{sa, intelligens anyagok anyagszerkezettani mechanizmusa. Alakemlékező gélek és ötvözetek. Nanoszerkezetű anyagok (részecskék, rétegek, tömbi anyagok elő{llít{sa és tulajdons{gaik). Különleges kompozitok elő{llít{sa és tulajdons{gai. Hibrid szerkezetű anyagok alkalmaz{si előnyei. Anyagkiv{laszt{s szempontjai, anyagtervezés és méretezés. Az anyagok újrahasznosít{sa.
14
Szakirodalom: Proh{szka J.: A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdons{gai. Műegyetemi Kiadó, Bp.,2001 Czvikovszky T., Nagy P., Ga{l J.: A polimertechnika alapjai. Műegyetemi Kiadó, Bp., 2000 TERMÉSZETES POLIMER SZERKEZETI ANYAGOK Előadó: Dr. Hal{sz Marianna f, 3 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Természetes polimerek (cellulóz, fehérje, latex), mint a növényi és {llati szervezetek v{z- és funkcion{lis anyagai. Szerkezeti felépítésük, a szintetikus polimerekhez képest eltérő tulajdons{gaik. Természetes polimerek mesterséges {talakít{sa. Nedvszívó képesség, a nedvességtartalom hat{sa. Szerkezeti anyagként való megjelenési form{ik (fa, papír, bőr, szőrme, növényi és {llati eredetű sz{lak, természetes gumi, csont és szaru) szerkezete, tulajdons{gai, fajt{i, feldolgoz{sa, a belőlük készült műszaki és hétköznapi termékek. Szakirodalom: Moln{r S.: Faipari Kézikönyv I., II., III, Faipari Tudom{nyos Alapítv{ny, Sopron, 2000-2003 TERMÉKFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA Előadó: Dr. Hor{k Péter f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Tervezési iskol{k és elméletek. A tervezési folyamat és modellezése. Inventív probléma megold{si módszerek. A TRIZ és a WOIS módszer. Értékelési módszerek. Értékelemzés, értékjavít{s, értéktervezés. Kialakít{si ir{nyelvek, szab{lyok. Biztons{g, megbízhatós{g, minőség a tervezésben. Hiba és kock{zatelemzés. Költségszempontú tervezés. Gy{rtm{nysorozatok, csal{dok és építőszekrény rendszerek fejlesztése. Szakirodalom: Bercsey T., - Hor{k P.: Terméktervezés és fejlesztés, Phare TDQM Tervezésmódszertan. www.gt3.bme.hu
5.2. Szakmai törzsanyag TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadó: Dr. V{radi K{roly v, 4 kp, ma, (1 ea, 0 gy, 2 lab) A szerkezetanalízis helye a terméktervezésben. A szerkezeti modell, a mechanikai modell és a végeselemes modell megalkot{sa. Végeselemes alapfogalmak és alapegyenletek {ttekintése. A professzion{lis végeselem rendszerek főbb elemtípusai. Rúd, gerenda, síkbeli és térbeli, héj, stb. elemek. Line{ris és magasabb rendű elemek. A H és a P verzió elemei. A megfelelő elemtípus kiv{laszt{sa. A
15
végeselemes modell-alkot{s. Anyagtörvények, szabads{gfokok. Modellezési esettanulm{nyok.
peremfeltételek,
terhelések.
H{ló-struktúr{k,
Integr{lt CAD-VEM rendszerek. Az automatikus tervezési környezet biztosít{sa. Az objektum modell egyszerűsítése. Módosít{si lehetőségek. Szerkezetoptim{l{s. Célfüggvény, tervezési v{ltozók, tervezési paraméterek Szerkezettípusok optim{l{sa. Az optim{lis tervezés főbb lépései. Közelítő elj{r{sok.
és
kényszerek.
A végeselemes modellezés begyakorl{s{ra a hallgatók egyszerűbb termékek és alkatrészek feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot{nak meghat{roz{s{ra és azok optim{l{s{ra szolg{ló tervezési-elemzési feladatokat oldanak meg. Szakirodalom: Knight, C.: The finite element method in mechanical engineering, PWS Kent Publishing Company, és www.gt3.bme.hu VIRTU[LIS TERMÉKMODELLEZÉS Előadó: Dr. Körtélyesi G{bor v, 4 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Tervezési folyamat modellezése, virtu{lis termék. Követelmény-modellezés. Koncepciómodellezés. Virtu{lis v{zlatol{s. Geometriai modellezés. Termékmodellezés. Vizualiz{ció és interakció, kommunik{ció. Anim{ció. Gyors modellezési elj{r{sok. Reverse Engineering. Gyors prototípus elj{r{sok. Tulajdons{g és viselkedés szimul{ció. Értékelés. Termék- és tervezési folyamat-optim{l{s. Inform{ciórendszerek. Integr{lt, osztott és együttműködő rendszerek. Tud{salapú rendszerek, generatív tervezés. Digit{lis termék, Digital Mockup. Szakirodalom: G.Spur – F.L.Krause: Das virtuelle Produkt, Hanser Verlag, München, 1997 VIRTU[LIS TERMÉKFEJLESZTÉS Előadó: Dr. Körtélyesi G{bor v, 4 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Virtu{lis termékmodellezés Virtu{lis valós{g rendszerek. Virtu{lis prototípus, funkcionalit{s vizsg{lat, szimul{ció, értékelés. Ergonómiai, hőtani, {raml{stechnikai szimul{ció. Költség- és folyamat szimul{ció Digit{lis prototípus és vizualiz{ciós technik{k. Integr{lt virtu{lis termék elő{llít{s módszerei. Esettanulm{nyok virtu{lis mérnöki környezetben. Termékadat menedzsment (PDM). Termék életút menedzsment (PLM). Szakirodalom: G.Spur – F.L.Krause: Das virtuelle Produkt, Hanser Verlag, München, 1997 IPARI FORMATERVEZÉSI ISMERETEK I. Előadó: Fodor Lór{nt, DLA f, 4kp, ma, (1ea, 2gy, 0lab) Ek: Integr{lt terméktervezés, 3D tervezés.
16
Összetett haszn{lati t{rgy formatervi koncepciój{nak kidolgoz{sa. Konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmaz{s, megvalósíthatós{g. A félév sor{n egy v{lasztott témakörben kell a feladatot megoldani ön{lló munk{val. A kézzel kapcsolatos t{rgyak tervezése. Megújuló energia felhaszn{l{s{nak lehetősége, eszközei. A formatervezés kiemelt elemei: A kiadott feladat koncepcion{lis felépítése, inform{ciógyűjtés. A formatervi koncepció véglegesítése: Alaptervi javaslatok alapj{n a végleges megold{s formatervi adapt{ciója a termékfejlesztésen belül. A formaterv dokument{l{sa: 3D perspektivikus l{tv{ny és műszaki dokument{ció. Szakirodalom: Gail Greet Hannah: Elemens of Design. Princeton Architectural Press, New York.(1987) R. L. Gregory-E.H. Gombrich: Illúzió a természetben és a művészetben. Gondolat(1982) Kepes György: A l{t{s nyelve. Gondolat (1979) Moholy-Nagy L{szló: L{t{s mozg{sban. Műcsarnok Intermédia.(1996) Dick Powell: Design Rendering Techniques. Orbis Publishing Limited, London(1985) Lelkes Péter:Art Designer(2004) Scherer József:100 év formatan(2000)
ÖKODESIGN Előadó: Dr. Jóri J. Istv{n, Zalav{ri József DLA V, 3kp, ma, (2ea, 1gy, 0lab) Megismerteti a hallgatót a korszerű termékek és termékrendszerek életciklus tervezés szemléletével, követelményrendszerével, módszertan{val, jogi kereteivel és annak gyakorlati alkalmaz{s{val. A termék teljes körű, a teljes életciklusra kiterjedő terméktervezői módszerének ismertetése. A tervezés interdiszciplin{ris szemléletével a termékből terméktervezés módszertan{nak ismertetése. Az EU fenntartható fejlesztés és környezetvédelmi követelményeinek kielégítésére szolg{ló módszerek {ltal{nos ismertetése. Az előad{sokon az elméleti ismereteket konkrét terméktervezési péld{k, eredmények p{rhuzamos bemutat{sa és elemzése mélyíti el. Szakirodalom: MSZ EN ISO 14001; 1997 Környezetszempontú ir{nyít{si rendszerek. Követelmények és alkalmaz{si ir{nyelvek. Begining LCA;A guide into environmental Life Cycle Assesment. NNational Reuse of Waste research Programme NOH Netherlands 1994 Havér Bal{zs: Termékek és környezetvédelem KÖVET-INEM Hungaria 2001 Zalav{ri József: Designökológia Kislexikon Osiris 2002
5.3. Differenci{lt szakmai ismeretek INTEGR[LT TERMEKFEJLESZTES I. Előadó: Dr. Jóri Istv{n f, 5 kp, ma, os, 4 ko (0 ea, 2 gy, 2 lab) Új termék fejlesztése, termékötlet keresése, termékjavaslat és megvalósíthatós{gi tanulm{ny készítése, az új termék megtervezése, dokument{l{sa és bemutató modelljének elkészítése. Szakirodalom: Szerk.: Bercsey Tibor: Integr{lt terméktervezés; www.gszi.bme.hu
17
INTEGR[LT TERMÉKFEJLESZTÉS II. Előadó: Dr. Jóri Istv{n f 5 kp, ma, ta, 4 ko (0 ea, 2 gy, 2 lab) Adott termék elemzése, gyengepont és hibafelt{r{s. Tov{bbfejlesztési javaslatok kidolgoz{sa. Termék{ttervezés és viselkedés szimul{ciók. A tov{bbfejlesztett termék és a fejlesztési folyamat dokument{l{sa. Virtu{lis és bemutató termékmodell készítése. Szakirodalom: Szerk.: Bercsey Tibor: Integr{lt terméktervezés; www.gszi.bme.hu INTEGR[LT TERMÉKFEJLESZTÉS III. Előadó: Dr. Jóri J. Istv{n f, 5 kp, ma os, 4 ko(0 ea, 2 gy, 2 lab) Ipari termékfejlesztési projekt kidolgoz{sa. A projekt feladat dokument{ciój{nak és a termék modelljének elkészítése , bemutat{sa. Ön{lló, probléma specifikus kutat{si-fejlesztési projekt javaslat, feladat készítése. Szakirodalom: Szerk.: Bercsey Tibor: Integr{lt terméktervezés; www.gszi.bme.hu TERMÉKINNOV[CIÓ GYAKORLATA Előadó: Dr. V{radi K{roly f, 4kp, ma, (1 ea, 2 gy, 0 lab) A megold{sra v{ró feladat megfogalmaz{sa és a követelmények. A kutató / fejlesztő munka célkitűzései, tervezése. Kutat{si hipotézisek. Kutat{si munkaterv készitése. A szakirodalom-kutat{s korszerű módszerei. Kulcsszavak megv{laszt{sa. Megold{si módszerek és megvalósit{sok keresése. Kisérletek és modellezés megtervezése és végrejhajt{sa. A team munka szerepe és a kommunik{ció. Az eredmények értékelése és a következtetések levon{sa. Prezent{ciós technik{k. Jelentések / dokument{ció készítése. Esettanulm{nyok bemutat{sa és kutat{si programok készítése. Szakirodalom: Wright, I,: Design methods in engineering and product design, McGraw-Hill,1998 DFX TECHNIK[K Előadó: Dr. Hor{k Péter f, 3 kp, ma, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Tervezési szempontok- és követelmények. A gy{rt{selőkészítési folyamat elemeinek p{rhuzamosít{sa. A gy{rt{s és szerelés szempontj{ból helyes tervezés, a DFMA módszer. Az ismételt felhaszn{l{s tervezési szempontjai, környezet szempontj{ból helyes tervezés, Design for Enviroment. A minőség tervezése és fejlesztése, FMEA. QFD. Költségtervezés és becslés, Design for Cost, Design for Service. Szakirodalom: Szerk.: Hor{k Péter: DfX technik{k: www.gt3.bme.hu
18
KÜLÖNLEGES GY[RT[SI TECHNOLÓGI[K Előadó: Dr. Mész{ros Imre f, 3 kp, ma, os, 3 ko, (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek.: Anyagtudom{ny, Forg{csol{si folyamatok, Fizika Anyaglev{lasztó és építő elj{r{sok rendszerezése. Villamos elven működő anyaglev{laszt{si elj{r{sok. Elektrokémiai elj{r{sok. Megmunk{l{s energiasug{rral. Mikro-megmunk{l{sok. Nagysebességű megmunk{l{sok. Ultraprecíziós megmunk{l{sok. Anyag felrakó és építő elj{r{sok. Gyors prototípusgy{rt{si elj{r{sok. Szakirodalom: König, W. Klocke, F. Fertigungsferfahren Abtragen und Generieren Springer, 1997 MIKROTECHNIKA Előadó: Dr. Halmai Attila v, 4 kp, ma, 3 ko ( 3 ea, 0 gy, 0 lab ) Elméleti alapok. Kis méretek hat{sa Mikromechanikai elemek. A mikromechanika jellegzetes anyagai. Mikromechanikai technológi{k (rétegfelviteli elj{r{sok, marat{sok, foto és röntgenlitogr{fiai módszerek. Szilicium-mikromechanika, LIGA-technika. Mikromechanikai érzékelők és jel{talakítók. Mikrorendszerek tervezése. Csatolt rendszerek dinamikai modellezése. A mikrorendszerek funkcion{lis és formai elemkészlete. Rendszerintegr{ció. Mikrorendszerek szerelése. Megvalósít{si péld{k. Szakirodalom: Gerlach-Dötzel: Grundlagen der Mikrosystemtechnik, Hanser 1997. Brück-Rizvi-Schmidt: Angewandte Mikrotechnik, Hanser 2001.
IPARI FORMATERVEZÉSI ISMERETEK II. Előadó: Fodor Lór{nt, DLA f, 4kp, ma, (1ea, 2gy, 0lab) Ek: Ipari formatervezési ismeretek I. Összetett bonyolults{gú t{rgyak és berendezések tervezése. A megadott tém{t tan{ri konzult{ciók mellett, ön{llóan kell feldolgozni és megold{si javaslatot adni. Tervezési feladat az inform{ció vil{g{ból. Környezetünk t{rgyrendszere. Közlekedés. Sport, szabadidő. A gyerekek vil{ga. A formatervezés kiemelt elemei: A kiadott feladat értelmezése, inform{ciógyűjtés, elemzés. A formatervi koncepció véglegesítése: Alaptervi javaslatok alapj{n a végleges megold{s formatervi adapt{ciója a termékfejlesztésen belül. A formaterv dokument{l{sa: 3D perspektivikus l{tv{ny és műszaki dokument{ció. Megvalósíthatós{gi tanulm{ny. Modellezés. Szakirodalom: Gail Greet Hannah: Elemens of Design. Princeton Architectural Press, New York.(1987) Moholy-Nagy L{szló: L{t{s mozg{sban. Műcsarnok Intermédia.(1996) Lelkes Péter: Art Designer (2004) Scherer József: 100 év formatan (2000)
19
NANOTECHNOLÓGIA Előadó: Dr. Kr{llics György v, 2kp, ma, (2ea, 0gy, 0lab) Alulról felfelé építkezés. Fentről lefelé építkezés. Önszerveződés a szerves és szervetlen vil{gban. [tmenet a mikrovil{gból a nanovil{gba. Mikroelektro-mechanikai rendszerek. A nanotechnológia anyagai, nanocsövek, nanovezetékek. Szerves anyagok a nanotechnológi{ban. Nanoobjektumok méréstechnik{ja és struktúr{k kialakít{sa. A nanotechnológia alapfolyamatai. Nano elemi építőkövek, nanogépek. Nanotechnológia az energiat{rol{sban. Nano ipar{gak (t{vközlés, textil, kozmetikumok, festékek és bevonatok). A nanotechnológia orvostechnikai alkalmaz{sai. A nanotechnológia kock{zatai Szakirodalom: Mojzes Imre: Nanotechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2006. VIZU[LIS KOMMUNIK[CIÓ Előadó: Dr. B{tori Zsolt, Blaskó [gnes f, 4kp, ma, (2ea, 2gy, 0lab) Ek: Vizu{lis kommunik{ció – média. Vizu{lis kommunik{ció KG. Vizu{lis kommunik{ció Kommunik{cióelméleti keret. Vizu{lis kommunik{ció és percepció. Kép és l{t{s. Kép, t{rsadalom és kultúra. Képi reprezent{ció. Képi reprezent{ció és nyelvi reprezent{ció. Cselekvés képekkel. Fotogr{fiai reprezent{ció. Mozgókép. Meggyőzés képekkel. Kommunik{ció térben és térrel. Vizu{lis környezet és jelentés. A design mint vizu{lis kommunik{ció. A design mint t{rsadalmi kommunik{ció. Képek és t{rgyak mint műalkot{sok Szakirodalom: Barthes, R., Vil{goskamra: jegyzetek a fotogr{fi{ról. Budapest: Európa, 2000. Crozier, R., Pszichológia és design. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Hor{nyi, Ö. (szerk.), A sokarcú kép: v{logatott tanulm{nyok a képek logik{j{ról. M{sodik, módosított kiad{s. Budapest: Typotex, 2003. S. Nagy, K.: Művészetszociológia szöveggyűjtemény I-II. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
5.4. Gazdas{gi ismeretek ALKALMAZOTT ERGONÓMIA Előadó: Dr. Izsó Lajos f, 4kp, ma, (1ea, 2gy, 1lab) Alapvetően készségfejlesztő tant{rgy, a termékfejlesztési folyamat sor{n felvetődő ergonómiai módszerek alapos elsaj{tít{s{ra és alkalmaz{s{ra. A tananyag négy nagyobb feladatkörhöz kapcsolódik: (1) termék és/vagy munkahely tervezése és értékelése digit{lis embermodell, antropometriai program alkalmaz{s{val, CAD környezetben a felhaszn{ló-termék/környezet antropometriai illesztése; (2) szoftverergonómiai módszerek alkalmaz{sa; (3) ipari munkakörnyezetben, vagy irodai környezetben az ergonómiai kock{zatok felt{r{sa és értékelése; (4) speci{lis felhaszn{lói kör sz{m{ra történő ergonómiai szempontú termék- és/vagy környezetfejlesztés. A feladatkörökhöz különböző mennyiségben kapcsolódó elméleti előad{sok előkészítik az egyéni és kiscsoportos feladatmegold{st.
20
Szakirodalom: Daams, B. J. (1994): Human Force Exertion in User-product Interaction. TU Delft. Hercegfi K., Izsó L. (szerk.) (2007): Ergonómia. Typotex, Budapest. Pheasant, S (1988): Bodyspace. Taylor & Francis. Sanders, M. S., McCormick, E. J.: Human Factors in Eng. and Design. McGraw-Hill, London. SZOCIOLÓGIA Előadó: Dr. S. Nagy Katalin, Csigó Péter v, 2kp, ma, (2ea, 0gy, 0lab) A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók sz{m{ra {tadjon néh{ny alapvető szociológiai alapismeretet, és kialakítson egyfajta szociológiai-t{rsadalomtudom{nyi probléma-érzékenységet. Tematik{j{t tekintve a kurzus a modernit{s, a modern t{rsadalmi szerveződés központi problém{j{t j{rja körül többféle szempontból, nagy hangsúlyt fektetve a jelenkor késő modernit{s{ra, az arra jellemző t{rsadalmi, kultur{lis és kommunik{ciós környezet kialakul{s{ra és jellegzetességeire. A kurzus célja az is, hogy a hallgatókkal megismertesse a kultúra t{rsadalomtudom{nyi megközelítésének alapjait, defini{lja a kultúra és civiliz{ció, a kultur{lis reprezent{ció, a kultur{lis újratermelődés fogalmait. A kurzus {tfogó képet ad a népszerű média és kultúra legfontosabb jelenségeiről. Szakirodalom: Feischmidt Margit (szerk.) Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, 1997 Richard Sennett A közéleti ember buk{sa. Helikon, Budapest, 1998 Hal{csy Péter – V{lyi G{bor – Barry Wellman (2006): Hatalom a mobiltömegek kezében.
DESINGELMÉLET ÉS MŰVÉSZETI ISMERETEK Előadó: Balogh Bal{zs DLA f, 3 kp , ma, (3ea, 0 gy, 0 lab) A design elméleti alapjainak elemzése, a különböző korok t{rgyainak v{ltoz{sai, formai sokfélesége, esztétikai, filozófiai megközelítése. A haszn{lati t{rgy és a szimbolikus t{rgy értelmezése az ipari kultúr{k előtti időszakban. A legújabb kor t{rgyi környezetének tervezéséről, kialakul{s{ról és annak elméleti, filozófiai, esztétikai kérdései, Az ipari formatervezés, a terméktervezés, a kézműves tervezés értelmezése és annak v{ltoz{sai a művészet és az alkalmazott művészet viszony{ban. A forma elsődlegessége az anyaggal szemben. A forma kettős funkciója: az anyag elrendezése és a felhaszn{ló befoly{sol{sa. Hat{s, funkció, jelentés. A szép, igaz és a hasznoss{g viszonya a design elméleti felfog{s{ban. A természetelvű tervezés elmélete. A modern képzőművészet és a design egym{sra hat{sa, integr{ciója. Szakirodalom: Ernyei Gyula: Ipari forma története, Corvina Kiadó, 2000 Vadas József: A művészi ipartól az ipari művészetig, Corvina Kiadó, 1979
21
TERMÉKFEJLESZTÉS-MENEDZSMENT Előadó: Dr. Antalovits Miklós v, 4kp, ma (2ea, 1gy, 0lab) A v{llalati keretek között folyó termékfejlesztés sikeres menedzselésének legfontosabb ismeretei és módszerei. A hallgatók {ltal végzett v{llalati terepgyakorlat keretében termékfejlesztéssel és termékmenedzsmenttel összefüggő konkrét tapasztalatok gyűjtése és feldolgoz{sa. Az innovatív v{llalati magatart{s. A vevői igények elemzésének módszerei. A v{llalat termékfejlesztési stratégi{j{t befoly{soló hat{sok, tényezők. A termékfejlesztés szervezeti h{ttere. A projekt alapú termékfejlesztés menedzselése. A felhaszn{ló-központú terméktervezés folyamatainak menedzselése. Design és ergonómia a v{llalat termék-portfóliój{ban. A „design for all” filozófia alkalmaz{s{nak t{rsadalmi-gazdas{gi jelentősége és v{llalati lehetőségei. A szellemi tulajdonvédelem szerepe a termékinnov{ciós folyamatban. M{rkamenedzsment. Ösztönző hat{sok: díjak, díjrendszerek. Esettanulm{nyok. Szakirodalom: Drucker, P. F. (1993): Innov{ció és V{llalkoz{s az elméletben és a gyakorlatban. Park Könyvkiadó, Budapest Inzelt A. (1998): Bevezetés az innov{ció-menedzsmentbe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Thomas, R. J. (1993): New Product Development: Managing and Forecasting for Strategic Success. John Wiley & Sons, New York V{g{si M. (2001): Újtermék-marketing. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
5.5. Diplomatervezés DIPLOMATERVEZÉS I. Előadó: Dr. Hor{k Péter f, 10 kp, 0 ea + 8 gy + 0 lab
DIPLOMATERVEZÉS II. Előadó: Dr. Hor{k Péter a, 20 kp, 0 ea + 16 gy + 0 lab
5.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak – min. 6 kreditpont Szabadon v{lasztható t{rgy tetszőlegesen v{lasztható, azonban javasoljuk tov{bbi t{rgyak felvételét a kötelezően v{lasztható t{rgyak list{j{ból, vagy a v{lasztott szakir{ny szakterületéhez kapcsolódó m{s szakir{ny t{rgy{nak felvételét.
22
5.7. Z{róvizsga t{rgyak Z{róvizsga t{rgyak 1. T[RGYCSOPORT: Tervezéselmélet és módszertan (BMEGEGEMTGM) Virtu{lis termékfejlesztés (BMEGEGEMGVT) 2. T[RGYCSOPORT: Terméktervezés numerikus módszerei (BMEGEGEMTMN) Dfx technik{k (BMEGEGEMTDF) 3. T[RGYCSOPORT Alkalmazott ergonómia (BMEGT52M010) Termékfejlesztés menedzsment (BMEGT52M011)
23
