Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar
KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére
Össze{llította: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, szakfelelős
Budapest, 2012. szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/BSc/Alapszakok
1
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ............................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az energetikai mérnöki p{ly{ról és képzésről .................................................................................................... 3 2. a kétciklusú képzés .................................................................................................................................................. 6 3. A kredit-rendszer fő von{sai.................................................................................................................................. 9 3.1. Alapvető szab{lyok .......................................................................................................................................... 9 3.1.1. A kreditpont ............................................................................................................................................... 9 3.1.2. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése ...................................................................................... 9 3.1.3. A tanulm{nyi munka minősítése ............................................................................................................ 9 3.1.4. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok .................................................................................. 9 3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai ....................................................................... 10 4. Az oktató munk{ból részt v{llaló karok és szervezeti egységek .................................................................... 12 5. A tant{rgyak kódrendszere .................................................................................................................................. 14 6. Az energetikai mérnöki alapszak tananyaga és tant{rgyai ............................................................................. 16 6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga ........................................................................................... 16 6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata ..................................................................................... 17 6.3. A szakir{nyok tantervei ................................................................................................................................. 18 6.3.1. Atomenergetika szakir{ny ..................................................................................................................... 18 6.3.2. Épületenergetika szakir{ny .................................................................................................................... 20 6.3.3. Hőenergetika szakir{ny .......................................................................................................................... 21 6.3.4. Vegyipari energetika szakir{ny ............................................................................................................. 22 6.3.5. Villamos energetika szakir{ny ............................................................................................................... 23 7. Tant{rgyak ismertetése ......................................................................................................................................... 24 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek ......................................................................................................... 24 7.2. Szakmai törzsanyag ........................................................................................................................................ 28 7.3. Gazdas{gi és hum{n ismeretek .................................................................................................................... 37 7.4. Differenci{lt szakmai ismeretek ................................................................................................................... 39 7.4.1. Atomenergetika szakir{ny ..................................................................................................................... 39 7.4.2. Épületenergetika szakir{ny .................................................................................................................... 45 7.4.3. Hőenergetika szakir{ny .......................................................................................................................... 49 7.4.4. Vegyipari energetika szakir{ny ............................................................................................................. 54 7.4.5. Villamos energetika szakir{ny ............................................................................................................... 59 7.5. Kritérium tant{rgyak, Szakdolgozat ............................................................................................................ 64 7.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak ...................................................................................................................... 65
2
ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. Az ön{lló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Budapesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkredit{ciója ut{n 2000-ben indult el a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkredit{ció ut{n 2005-ben, az orsz{gban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre alapoztuk 2009-ben – szintén az orsz{gban elsőként – az energetikai mérnök mesterszakunk elindít{s{nak. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energetikai mesterszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezők is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan energetikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: „A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.” Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n
3
1. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL Az emberiség nagy kihív{sa a XXI. sz{zadban a fenntartható fejlődés megvalósít{sa, és ennek egyik kiemelkedő fontoss{gú kulcskérdése az energiaell{t{s megold{sa. Jelenlegi fejlett vil{gunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy – a régmúlt időktől eltérően – az emberi és {llati izomerő helyett a lényegesen nagyobb teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforr{sokra t{maszkodunk. Az energetikai szakterülete ezen (nukle{ris, fosszilis és megújuló) energiaforr{sok felhaszn{l{s{tól, az energia{talakít{si lépcsőkön keresztül a végső felhaszn{l{sig tart. A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energi{t igényelt. Ez vezetett oda, hogy m{r a XX. sz{zad m{sodik felében, az intenzív fejlesztések időszak{ban megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés hosszút{vú fenntarthatós{g{nak ellentmond{sai. A XXI. sz{zad energetik{j{nak nagy kihív{sa az, hogy az energiafelhaszn{l{s növekedése ne vezessen fenntarthatatlan növekedési p{ly{khoz, és eközben az energiafelhaszn{l{s korl{toz{sa ne v{ljék a tov{bbi fejlődés akad{ly{v{. A szakterület eredményes műveléséhez széles l{tókörű, az energiaell{t{s különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdas{gi és környezeti hat{sait teljes kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma m{r nem engedhető meg, hogy az energetika sz{m{ra a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezetmérnök és m{s rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét {ttekinteni képes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai–gazdas{gi–környezeti szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontoss{gú terület művelését. Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energiatermelő, energiasz{llító, energia elosztó és energia felhaszn{ló rendszer ismeretében legyenek képesek az energetikai hatékonys{g javít{s{ra. Az energetikai mérnöki p{lya nem csak egyszerűen életp{lya, hanem hivat{s is. Ez azt jelenti, hogy az energetik{ban dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalkoz{snak tartj{k munk{jukat, hanem elhivatotts{got éreznek az energiaell{t{s és felhaszn{l{s minél tökéletesebb, minél gazdas{gosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megold{s{ra. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményeinek megismerésére és alkalmaz{s{ra, a folyamatos tov{bbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így lesz, és ez döntően a képzésbe most belépő gener{ción múlik. Az energiaell{t{ssal is foglalkozó mérnökök képzése m{r több mint 100 éves múltra tekint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőzgépre). A XX. sz{zad az energetik{ban igen gyors fejlődést hozott, az évi alapenergiafelhaszn{l{s a sz{zad folyam{n 16-szoros{ra nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy kifejezetten erre a szakterületre specializ{lt mérnököket képezzenek. Ennek egyik következménye volt, hogy a villamosenergi{val – a leguniverz{lisabban haszn{lható ener-
4
gia fajt{val – foglalkozó villamosmérnökök képzése a XX. sz{zad közepe t{j{n különv{lt a gépészmérnökképzéstől. E szükséges és előnyös v{ltoz{s azonban bizonyos h{tr{nyokkal is j{rt. Ezek közül az egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetik{ban, villamosenergetik{ban) működők képzése elt{volodott egym{stól. Nem sokkal ezt követően jelent meg egy új, imm{r a fizik{hoz még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenergetika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök kezdetben szakmérnök képzés form{j{ban, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott, később ön{lló diszciplínaként jelent meg. A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolód{sa teremtette meg az igényt arra, hogy – a nemzetközi trendeknek is megfelelően – összehangolt energetikai mérnökképzést indítsunk el. Az ön{lló energetika szak főiskolai szinten 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az egyetemi szintű okleveles energetikai mérnök képzés 2000-ben kezdődött a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével. Ezzel p{rhuzamosan indult az 1990-es években a BME Természettudom{nyi Kar{n a mérnökfizikus képzés, amelynek egyik szakir{nya a nukle{ris technikai modul, utóbbinak meghat{rozó része az atomenergetika oktat{sa. A XX. sz{zad fejlődése r{mutatott arra, hogy az energi{val való takarékos gazd{lkod{s nem csak az energiatermelés területén követel erőfeszítéseket, hanem abban az energia felhaszn{lók is fontos szerepet j{tszanak. Az energiafelhaszn{l{s egyik legjelentősebb területe az épületek energiaell{t{sa, ami nem csak a fűtést, hanem a vil{gít{st, a szellőzést, a klimatiz{l{st is mag{ba foglalja. Sz{mos m{s épületgépészeti rendszer (pl. vízell{t{s) is komoly energetikai vonzatokkal j{r. Ezek a szempontok teremtették meg az igényt az e nagy területeket egységgé összerendező energetikai mérnökképzés ir{nt, amely a BSc rendszer keretében valósult meg elsőként, és amelyre épülő MSc szintű képzés a kutat{s és fejlesztés ir{ny{ban kív{n mélyebb ismereteket adni. Fontos jellemzője az energetik{nak, hogy jelentős részben nemzetközi keretek között valósul meg. A vil{g nemzetközi kereskedelmének középpontj{ban {llnak az energiahordozók (szén, kőolaj, földg{z), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak, aminek szép péld{ja az európai orsz{gok többségét {tfogó egységes villamosenergiarendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életp{ly{ja nem korl{tozódik egy orsz{gra, sokkal ink{bb jellemző a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, a több orsz{gra kiterjedő életp{lya. Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara – a képzésben résztvevő t{rskarok közreműködésével – olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt területek b{rmelyikén – a kellő gyakorlat megszerzése ut{n – eredményesen tudjanak tevékenykedni, az alapos tud{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez és kialakuljon bennük a folyamatos tov{bbtanul{s, tov{bbképzés igénye is.
5
2. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben gyakran hallunk az egységes „európai felsőoktat{si térség” kialakít{s{ról. Ezt a „Bolognai Nyilatkozat”-ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével tervezik a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{s többségében m{r 2005-től bevezette a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése l{sd később kreditrendszert) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{m{ra az iparban való elhelyezkedést – azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de – mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is – mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Az energetika szakterületén mesterképzést jelenleg csak az egyetemek folytatnak. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen – ez az első ciklus jellegéből is következik – egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel elhelyezkedhetnek. A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen. 2005-től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. Az első ciklus tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{-
6
nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok alatt saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően – azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el – folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése új szemléletet is kív{n. Egy-két szemeszter tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni, és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait, vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi – a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges – ismereteket kell megszereznie. Egyenes {gon (gépész gépész vagy energetikai mérnök energetikai mérnök stb.) a bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett súlyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül majd meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhető egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (m{sodik nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység stb.). A fennmaradó 45 pont a szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető. Azok részére, akik közvetlenül az alapdiploma megszerzése ut{n sz{ndékoznak tanulm{nyaikat a mesterképzésben folytatni, a felvételi a z{róvizsg{val együtt kerül megszervezésre. Az energetikai mérnökök sz{m{ra – az egyenes {gi folytat{s mellett – még re{lis folytat{sként elképzelhető mesterszakok esetén a mesterszintű diploma elnyeréséhez a szakra előírt feltételeknek kell megfelelni. Ez {ltal{ban a kor{bbi tanulm{nyokból 70 (esetenként 60) kreditpontnyi ismeret besz{míthatós{g{t írja elő. Ezen belül ennek {ltal{ban kb. fele olyan természettudom{nyos, ill. gazdas{gi és hum{n ismeret, amellyel végzetteink rendelkezni fognak. A fennmaradó ({ltal{ban 25-40 kreditnyi) szakmai ismeretanyagban lehet – a v{lasztott szak t{vols{g{tól függő mértékű – elmarad{s. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legal{bb 30-40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{r-
7
huzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. T{jékoztat{sként bemutatjuk, hogy az energetikai mérnök mesterszak milyen követelményeket {llít a m{s alapszakról érkezők elé:
természettudom{nyos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterületei (mechanika, hő- és {raml{stan, villamoss{gtan, mag- és neutronfizika<);
gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment, v{llalkoz{s-gazdas{gtan, energetikai gazdas{gtan;
szakmai ismeretek (28 kredit): informatikai ismeretek (programoz{s, digit{lis technika, méréstechnika, jelfeldolgoz{s, rendszertechnika, szab{lyoz{stechnika <), elektrotechnikai alapismeretek (elektrotechnika, elektronika, elektronikai alkalmaz{sok <), szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, {raml{stechnikai gépek, hőerőgépek, villamos gépek <);
energetikai szakir{nyú ismeretek (12 kredit): energetika, villamosenergiatermelés, megújuló energiaforr{sok, villamosenergia-rendszerek, villamos hajt{sok, berendezések és h{lózatok, atomenergetikai alapismeretek, környezettechnika, energiaell{t{s és felhaszn{l{s, épületenergetika.
Sz{mos olyan, re{lis tov{bbtanul{si lehetőségként szóbajöhető szak létezik vagy v{rható, amely az energetikai mérnök alapdiplom{val rendelkezőktől nem igényel olyan mértékű besz{mítható ismeretet, amely nem szerezhető meg a mesterképzés tanulm{nyi ideje alatt. Ezek közül néh{ny, a teljesség igénye nélkül:
gépészmérnök mesterszak
mechatronikai mérnök mesterszak
villamosmérnök mesterszak
épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnök mesterszak.
8
3. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI 3.1. Alapvető szab{lyok A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. 3.1.1. A KREDITPONT A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a „kreditpont”. A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a v{ltoztat{sokat megtenniük.) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni m{r csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan 30 30 50 óra tanulm{nyi munk{t igényel. (14 4) Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb. 28-30 óra, így ehhez {tlagosan még 15-20 ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos „begyakorl{ssal”, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. 3.1.2. A TANULM[NYI MUNKA MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE Az energetikai mérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése. 3.1.3. A TANULM[NYI MUNKA MINŐSÍTÉSE A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag:
K
érdemjegy kreditpont kreditpont
3.1.4. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mérnöki stúdium első hét szemesztere – az alapképzés (BSc) – sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, 21-28 vizsg{t (kollokviumot) és 2 szigorlatot kell sikeresen teljesítenie. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az 9
első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni. Abszolutóriumot (végbizonyítv{nyt) az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A tanulm{nyi munka részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza.
3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai
A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot, illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesíteni. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele.
A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Szakir{nyra – a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n – a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése: Atomenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Mag- és neutronfizika Épületenergetika szakir{ny:
Műszaki hőtan II.
Hőenergetika szakir{ny:
Műszaki hőtan II.
Vegyipari energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. Villamos energetika szakir{ny:
Műszaki hőtan II. és Elektrotechnika
A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a NEPTUN-rendszerben felvenni. A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb – a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített – 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5.
10
vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben – kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő.
11
4. AZ OKTATÓ MUNK[BÓL RÉSZT V[LLALÓ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar
kód
GE
Tanszék
cím
Gépészmérnöki Kar
GE
[T
[raml{stan Tanszék
AE ép. I. em.
GE
EN
Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
D. ép. II. em.
GE
FO
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék
D ép. IV. em.
GE
GE
Gép- és Terméktervezés Tanszék
GE
GT
Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék
T ép. IV. em.
GE
MM
Műszaki Mechanikai Tanszék
MM ép. I. em.
GE
MT
Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék
MT ép. fszt.
GE
PT
Polimertechnika Tanszék
T ép. III. em.
GE
VG
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
D ép. III. em.
GE
VÉ
Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék
D. ép. III. em. Mg ép. I. em.
GT
Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar
GT
Üzleti Tudom{nyok Intézet:
D ép. I. em.
GT
20
Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék
Q ép. A sz. III. em.
GT
55
Üzleti Jog Tanszék
Q ép. A sz. II. em.
GT GT
Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: 30
Közgazdas{gtan Tanszék
Q ép. A sz. II. em.
12
Kar
kód
TE
Tanszék
cím
Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet:
TE
90
Differenci{legyenletek Tanszék
H ép. IV. em.
Fizikai Intézet: TE
13
Elméleti Fizika Tanszék
F ép. III. lh. mfsz.
Nukle{ris Technikai Intézet: TE
80
VE VE
Nukle{ris Technika Tanszék
R ép. II.-III. em.
Atomenergetika Tanszék
R ép. II.-III. em.
Vegyészmérnöki Kar KT
VI
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
FII ép. II. em.
Villamosmérnöki és Informatikai Kar
VI
AU
Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék
VI
VE
Villamos Energetika Tanszék
V2 ép. IV.-V. em.
VI
HV
Széless{vú Hírközlés és Villamoss{gtan Tanszék
V2 ép. VI-VII. em.
ÉP
Q. ép. B. 207.
Építészmérnöki Kar EG
Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
13
K ép. II. em.
5. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak a Képzési t{jékoztató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat: BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK v 4 kp, ma, 4.sz. 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) EK: . Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia A tant{rgy előadója: Név:
Beoszt{s:
Tanszék, Int.:
Dr. Penninger Antal
egyetemi tan{r
Energetikai Gépek és Rendszerek
Dr. Maiyaleh Tarek
egyetemi docens
Energetikai Gépek és Rendszerek
Energia{talakít{s hőerő és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Belsőégésű motorok, gőz– és g{zturbin{k, hűtő– és hőszivattyú berendezések felépítése, működése, méretezése. [llandósult és dinamikus üzem, szab{lyoz{s és védelem. Környezetvédelmi szempontok. Minden tant{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME
egyetem
kar
GE
EN
tanszék
AEGK
4 karakteres kód
A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a kar és a tanszék kódj{t. A karok és tanszékeiknek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. Az utolsó négyes csoport első karaktere {ltal{ban A, ami az alapdiplom{s (BSc) képzés részére kidolgozott t{rgyra utal. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: –
a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban „v” szerepel);
–
a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban „4 kp” szerepel);
–
az előad{s nyelve, (a péld{ban a „ma” magyart jelent); 14
–
a mintatanterv szerinti szemeszter (a péld{ban a 4. szemeszter szerepel);
–
a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa („ea” - előad{s, „gy” - gyakorlat, „lab” - laboratórium);
–
A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (Ek) felsorol{sa l{tható.
Ezt követi a tant{rgy előadóinak felsorol{sa, majd a t{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció, a t{rgyak követelményei és a felhaszn{lható irodalom.
15
6. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANANYAGA ÉS TANT[RGYAI 6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga Tantárgy
kredit
1 e gy l kr v/f TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK Matematika A1 6 4 2 6 v Matematika A2 6 Matematika A3 4 Műszaki kémia 3 2 1 3 f Fizika A2E 4 Fizika A3 2 Mag- és neutronfizika 4 Mechanika 4 2 2 4 v Műszaki hőtan I. 3 Műszaki hőtan II. 4 SZAKMAI TÖRZSANYAG Áramlástan 5 Információtechnológiai ismeretek Informatikai rendszerek 4 2 2 4 f Programtervezés 2 Méréstechnika és jelfeldolg 4 Irányítástechnika 5 Elektrotechnikai ismeretek Elektrotechnika 4 Elektronika és alkalmazások 5 Szerkezettani és üzemtani ismeretek Energetikai anyagismeret 4 3 1 4 v Polimerek 2 Szerkezettan I. 4 2 2 4 f Szerkezettan II. 3 Áramlástechnikai gépek 4 Kalorikus gépek 4 Villamos gépek és hajtások 4 Környezetvédelmi elj. és berendezések 3 Energetikai alapismeretek Energetika I. 2 Energetika II. 3 Erőművek 4 Atomenergetikai alapismeretek 5 Energiaellátás 3 Épületenergetika 3 Villamosenergia-rendszerek 4 Villamos berendezések 2 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK Szakmai modul, kötelező tárgyak 28 Szakmai modul, választható tárgyak 8 Mérések 6 Tervezés/Önálló labor 3 Szakdolgozat 15 GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK Mikro- és makroökonómia 4 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan4 Energetikai gazdaságtan 3 Üzleti jog 2 Választható gazdasági vagy humán tárgy 4 Szabadon választható tárgyak 10 4 4 f Kredit félévente 210 29 Órák száma 19 6 4 29 Vizsgák 3 Félévközi jegy 4 Kritériumok Testnevelés X Munkavédelem X Matematika szigorlat Műszaki hőtan szigorlat Szakmai gyakorlat
félévek 2 3 4 5 6 7 e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f 40 4 2
2 2
2 1
TE90AX00 TE90AX02 TE90AX10 VEKTAGE1 TE15AX15 TE15AX03 TE80AE00 GEMMAE01 GEENAETD GEENAEG2
6 v 2 2
4
2 3 1
2 v 4 f
f
2 2
4
4 v
3
NEPTUN kód BME
f f 83
GEÁTAE01
3 1 1 5 v
2 2
GERIA31I GERIA32P VIVEA001 GERIA35I
f 2
2 4
f 2 2 1 5 v
2 1 1 4 v 3 1 1 5
2 2 1
2
VIVEA002 VIVEA097
v
GEMTAEA4 GEPTAE0P GEGEAES1 GEGEAES2 GEVGAE01 GEENAEGK VIVEA095 GEVÉAGE1
f
3 v 2 1 1 4 v 2 1 1 4 v 3 1 4 f 2 2
2
3
f
f 2 1
3 v
3 2
5
3 1
2 2
4 v
2 1 2 1
3 f 3 v
1 1
2
GEENAEE1 GEENAEE4 GEENAEK4 TE80AE01 GEENAEEE GEÉPAE51 VIVEA005 VIVEA096
f
4 v f
4 2 1 8 vf 8 3 2 2 3 3 f 3 3
13 2v2f 5 2 f 4 3 f 3 f
1 1
45 0 7 ff 1 6 ff
10
15 f 17
4
4 v 4
4
f 2 1
3
f 2
2 4
2 f 2 4 f 2 28 31 31 31 20 6 2 28 22 7 2 31 19 8 4 31 15 9 5 29 17 4 9 4 3 4 4 4 6 4 5 X
X
2 2 30 30
2
GT30A001 GT20A001 GEENAEGT f GT55A001
f f 11 12
30 1 24
3 7
0 5
X
X X
TE90AX23 GEENAEHS 6 hét szakmai gyakorlat
A tant{rgyak félévek közötti eloszt{s{ban a szakir{nyok között kisebb eltérések lehetnek.
16
6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata Mechanika
Szerkezettan I.
Matematika A1
Műszaki kémia
Informatika rendszerek
Energetikai anyagismeret
Szerkezettan II.
Fizika A2E
Matematika A2
Műszaki hőtan I.
Programtervezés
Mikro- és Makroökonómia
Fizika A3
Mag- és neutronfizika
Elektrotechnika
Matematika A3
Áramlástan
Energetika I.
Polimerek
Menedzsment és vállgazd.
Villamos gépek és hajtások
Villamosenergia rendszerek
Méréstechnika és jelfeldolg.
Atomenerg. alapism.
Kalorikus gépek
Áramlástechnikai gépek
Energetika II.
Épületenergetika
Környezetvédelmi eljárások
Energiaellátás
Villamos berendezések
Irányítástechnika
Műszaki hőtan II.
Erőművek
Elektronika és alkalmazások
17
Energetikai gazdaságtan
6.3. A szakir{nyok tantervei 6.3.1. ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak:
ea
gy
Reaktorfizika mérnököknek
3
1
f
4
5
BMETE80AE02
Atomerőművek termohidraulik{ja
3
1
v
4
5
BMETE80AE03
Gőz- és g{zturbin{k
2
1
f
3
5
BMEGEENAEGG
3
f
3
5
BMETE80AE09
v
4
6
BMETE80AE08
Laboratóriumi mérések 1. Atomreaktorok üzemtana
3
lab
1
köv
krp félév T{rgykód
Laboratóriumi mérések 2.
3
f
3
6
BMETE80AE10
Speci{lis laboratórium
3
f
3
6
BMETE80AE18
v
5
6
BMETE80AE05
Atomerőművek
3
1
Nukle{ris méréstechnika
1
1
f
2
6
BMETE80AE06
Környezeti sug{rvédelem
2
1
f
3
7
BMETE80AE07
Erőművek szab{lyoz{sa
3
f
4
7
BMEGEENAEK5
köv
krp félév T{rgykód
1
kötelezően v{lasztható t{rgyak:
ea
Energiat{rolók
2
Energiatervezés
1
Radioaktívhulladék-gazd{lkod{s
gy
lab
f
2
6
BMEVIVEA063
f
2
6
BMEGEENAEV3
2
v
2
6
BMETE80AE12
Radioanalitika
3
v
3
6
BMETE80AE26
Szab{lyozott villamos hajt{sok
3
v
4
6
BMEVIVEA036
Atomerőművi anyagvizsg{latok
2
f
2
7
BMETE80AE14
Energia és környezet
2
f
3
7
BMEGEENAEK7
Hőkörfolyamatok modellezése
1
f
3
7
BMEGEENAEHM
Nukle{ris biztons{g
2
f
2
7
BMETE80AE15
Nukle{ris elektronika
1
f
2
7
BMETE80AE13
Nukle{ris üzemanyagciklus
3
f
3
7
BMETE80AE22
Üzemi mérések és diagnosztika
2
f
3
7
BMETE80AE17
Védelmek
1
f
2
7
BMEVIVEA045
1
1 1 2 1 1 1
Rövidítések: ea: előad{s; gy: gyakorlat; lab: labor; krp: kreditpont; köv: követelmény
18
A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai: Kötelező z{róvizsga t{rgy
Tant{rgy
Kredit
Energetika
Energetika I. + II.
5
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Reaktorfizika
Mag- és neutronfizika + Reaktorfizika
8
Atomerőművek termohidraulik{ja és üzemtana
Atomerőművek termohidraulik{ja + Atomerőművek üzemtana
8
Szab{lyoz{stechnika
Erőművek szab{lyoz{sa + Üzemi mérések és diagnosztika + Nukle{ris elektronika
9
Hő- és atomerőművek
Atomerőművek + Erőművek
8
Nukle{ris környezetvédelem
Sug{r- és környezetvédelem + Radioaktívhulladékgazd{lkod{s + Radioanalitika + Nukle{ris méréstechnika
9
Atomenergetika
Atomenergia-rendszerek + Nukle{ris biztons{g + Atomerőművek üzemtana
9
19
6.3.2. ÉPÜLETENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak
ea
gy
lab
köv
Energetikai mérések I.
0
0
3
f
3
5
BMEGEENAEM1
Épületszerkezetek hőtechnik{ja
2
1
0
f
3
5
BMEEPEGAG52
Hősz{llít{s
3
1
0
v
4
5
BMEGEÉPAGE2
Épületenergetikai mérések
0
0
3
f
3
6
BMEGEÉPAE63
Épületgépészeti rendszerek
4
2
0
v
6
6
BMEGEÉPAE66
Épületgépészeti tervezés
0
0
3
f
3
6
BMEGEÉPAGE3
Klímarendszerek energetik{ja
2
2
0
v
4
6
BMEGEÉPAE64
Szellőzéstechnika
2
2
0
v
4
6
BMEGEÉPAE65
Épületüzemeltetés
2
1
1
f
5
7
BMEGEÉPAE72
Megújuló energiaforr{sok
2
0
0
f
2
7
BMEEPEGAE71
Kötelezően v{lasztható t{rgyak
ea
gy
lab
köv
krp. félév T{rgykód
Épületinformatika
2
Épületgépészeti kivitelezési ismeretek
1
0
Épületgépészeti tervezés II.
0
2
Épületgépészeti mérések
krp. félév T{rgykód
f
2
6
BMEGERIAE7E
3
f
4
7
BMEGEÉPAG74
0
f
3
7
BMEGEÉPAG75
2
f
2
7
BMEGEÉPAG72
f
2
7
BMEVIVEA098
f
2
7
BMEVIAUA013
f
2
7
BMEEPESAE76
Munka és lakókörnyezet vil{gít{sa
2
Épületvillamoss{g
1
Épületakusztika
2
Energia és környezet
2
1
f
3
7
BMEGEENAEK7
Energiatervezés
1
1
f
2
6
BMEGEENAEV3
Hűtéstechnika
2
1
f
3
7
BMEGEENAGE1
1
A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy
Tant{rgy
Kredit
Energetika
Energetika I. + II.
5
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Épületgépészeti rendszerek
Épületgépészeti rendszerek + Épületenergetika
9
Épületüzemeltetés
Épületüzemeltetés
5
Hőell{t{s
Épületüzemeltetés + Hősz{llít{s
9
Klíma- és légtechnika
Klímarendszerek energetik{ja + Szellőzéstechnika
8
20
6.3.3. HŐENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak
ea
gy
Energetikai mérések I.
lab
köv
krp. félév T{rgykód
3
f
3
5
BMEGEENAEM1
1
f
3
5
BMEGEENAEGG
Gőz- és g{zturbin{k
2
Tüzeléstechnika
2
1
v
4
5
BMEGEENAETT
Atomerőművek
3
1
v
4
6
BMETE80AE05
3
f
3
6
BMEGEENAEM2
1
v
4
6
BMEGEENAEKT
1
f
3
6
BMEGEENAEK6
3
f
3
6
BMEGEENAEPR
Energetikai mérések II. Kaz{nok és tüzelőberendezések
2
Megújuló energiaforr{sok
2
1
Tervezés Energia és környezet
2
1
f
3
7
BMEGEENAEK7
Erőművek szab{lyoz{sa
3
1
f
4
7
BMEGEENAEK5
Hőkörfolyamatok modellezése
1
2
f
3
7
BMEGEENAEHM
Kötelezően v{lasztható t{rgyak
ea
gy
l
köv
Atomreaktorok üzemtana
3
1
Energiat{rolók
2
Energiatervezés
1
Szab{lyozott villamos hajt{sok
krp. félév T{rgykód
v
4
6
BMETE80AE08
f
2
6
BMEVIVEA063
1
f
2
6
BMEGEENAEV3
3
1
v
4
6
BMEVIVEA036
Atomerőművek termohidraulik{ja
3
1
v
4
7
BMETE80AE03
Energetikai folyamatok dinamik{ja
2
1
f
3
7
BMEGEENAEV1
Hűtéstechnika
2
1
f
3
7
BMEGEENAGE1
Környezeti sug{rvédelem
2
f
3
7
BMETE80AE07
Védelmek
1
f
2
7
BMEVIVEA045
1 1
A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy
Tant{rgy
Kredit
Energetika
Energetika I. + II.
5
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Erőművek Energetikai berendezések Környezetvédelem
Erőművek + Energetikai gazdas{gtan Gőz- és g{zturbin{k + Kaz{nok és tüzelőberendezések Energia és környezet + Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések
7 7 6
Szab{lyoz{stechnika
Erőművek szab{lyoz{sa + Ir{nyít{stechnika
9
Atomenergetika
Atomerőművek + Atomenergetikai alapismeretek
7
21
6.3.4. VEGYIPARI ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak
ea
gy
[tad{si folyamatok [raml{s- és hőtechnikai mérések
2
1
1
0
Hűtéstechnika
2
1
lab 2 2
Laboratóriumi mérések I.
köv
krp. félév T{rgykód
v
3
5
f
3
5
BMEGEVÉAG05 BMEGE[TAG02
f
3
5
BMEGEENAGE1
f
2
5
BMEGEVÉAE11
Vegyipari elj{r{sok és berendezések
3
2
v
5
6
BMEGEVÉAG03
Vegyipari géptan
1
1
f
2
6
BMEGEVÉAE06
Technológiai rendszerek Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója
1
2
f
3
6
BMEGEVÉAE08
1
1
1
f
3
6
BMEGEVÉAE09
Tervezés
1
2
0
f
3
6
BMEGEVÉAE10
3
f
4
6
BMEGEVÉAE12
Laboratóriumi mérések II. Folyamatszab{lyoz{s és műszerezés
2
1
f
3
7
BMEGEVÉAE07
Energetikai folyamatok dinamik{ja
2
1
f
3
7
BMEGEENAEV1
Kötelezően v{lasztható t{rgyak
ea
gy
Élelmiszeripari technológi{k és gépei I.
2
Élelmiszeripari technológi{k és gépei II.
2
Energia és környezet
2
Hőkörfolyamatok modellezése
1
Gőz- és g{zturbin{k
2
Energiat{rolók
2
Bevezetés a CFD módszerekbe
1
l
köv
krp. félév T{rgykód
v
2
6
BMEGEVÉAEV1
1
f
3
7
BMEGEVÉAEV2
1
f
3
7
BMEGEENAEK7
2
f
3
7
BMEGEENAEHM
1
f
3
7
0
0
f
2
6
BMEGEENAEGG BMEVIVEA063
0
2
f
3
6
BMETE80AE25
A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy
Tant{rgy
Kredit
Energetika
Energetika I. + II.
5
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból [tad{si folyamatok Vegyipari elj{r{sok és berendezések Készülékszerkesztés
[tad{si folyamatok + Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója
6
Vegyipari elj{r{sok és berendezések
5
Szerkezettan II. + Vegyipari géptan
5
22
6.3.5. VILLAMOS ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak
ea
gy
Ir{nyít{stechnika eszközei
2
1
v
4
5
BMEVIAUA032
Minőségi energiaell{t{s
2
1
f
4
5
BMEVIVEA044
3
f
3
5
BMEVIVEA042
1
f
3
6
BMEVIVEA038
f
3
6
BMEVIVEA039
1
v
4
6
BMEVIVEA037
3
f
3
6
BMEVIVEA040
v
4
6
BMEVIVEA036
f
3
6
BMEVIVEA043
f
2
7
BMEVIVEA045
f
5
7
BMEVIVEA007
Villamos laboratórium 1. Diagnosztika és monitoring
2
Környezetkímélő elektrom{gneses rendszerek
3
Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika
3
0
Ön{lló laboratórium Szab{lyozott villamos hajt{sok
3
l
1
Villamos laboratórium 2.
3
Védelmek
1
VER sz{mítógépes analízise
4
Kötelezően v{lasztható t{rgyak
ea
[ramütés elleni védelem
2
Atomerőművek
3
Atomreaktorok üzemtana
3
Energiat{rolók
2
Energiatervezés
1
Atomerőművek termohidraulik{ja
1
gy
l
köv
köv
krp. félév T{rgykód
krp. félév T{rgykód
f
2
6
BMEVIVEA035
1
v
5
6
BMETE80AE05
1
v
4
6
BMETE80AE08
f
2
6
BMEVIVEA063
1
f
2
6
BMEGEENAEV3
3
1
v
4
7
BMETE80AE03
Energia és környezet
2
1
f
3
7
BMEGEENAEK7
Erőművek szab{lyoz{sa
3
1
f
4
7
BMEGEENAEK5
Gőz- és g{zturbin{k
2
f
3
7
BMEGEENAEGG
Szélerőművek villamos rendszerei
2
f
2
7
BMEVIVEA047
Villamos energetikai alkalmaz{sok
2
f
2
7
BMEVIVEA008
1
A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy
Tant{rgy
Kredit
Energetika
Energetika I. + II.
5
Villamos gépek és hajt{sok
Villamos gépek és hajt{sok
4
Nagyfeszültségű technika és berendezések Villamosenergia-rendszerek, üzemük, ir{nyít{suk
Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika + Villamos berendezések Villamosenergia-rendszerek + VER sz{mítógépes analízise
Tov{bbi 2 t{rgy az al{bbiakból
23
6 9
7. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek BMETE90AX00 MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Szil{gyi Brigitta, Dr. L{ngi Zsolt v, 6 kp, ma, 1.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: – Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík– és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor–tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann–integr{l tulajdons{gai, Newton–Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi –Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény I. Műegyetemi Kiadó 1998. B{rczy B.: Differenci{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó 1994. B{rczy B.: Integr{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r [.: Valós analízis I. Tankönyvkiadó 1983. S. Banach: Differenci{l– és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó 1975. BMETE90AX02 MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Szabó S{ndor v, 6 kp, ma, 2.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1. A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n–dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor–sorok, periodikus függvények, Fourier–sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi – Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény II. Műegyetemi Kiadó 1998. Horv{th E.: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó 1998. Howard – Anton – Robert – Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003.
24
BMETE90AX10 MATEMATIKA A3 Előadó: Dr. Szirmai Jenő egyetemi tan{r, Geometria Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2. Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r– és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss– és Stokes–tétel. Green–formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Thomas – Finney – Weir – Giordano: Thomas’ Calculus, 10th Edition, Wesley, 2002. BMEVEKTAGE1 MŰSZAKI KÉMIA Előadó: Dr. Bajnóczy G{bor egyetemi docens, Kémiai Technológia Tanszék f, 3 kp, ma, 1.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek:– Kémiai reakciók termodinamik{ja. Reakciókinetika, kataliz{torok. Kémiai egyensúlyok, vizes oldatok kémi{ja. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem. Tüzelőanyagok és tüzeléstechnikai alapfogalmak. Szén és kőolaj feldolgoz{s, motorhajtóanyagok kémiai tulajdons{gai. Kenőolajok elő{llít{sa és adalékai. Vízkémiai alapok, kaz{nt{pvíz előkészítés, szennyvíztisztít{s. Környezetvédelmi ismeretek. Laborgyakorlatok az elektrokémiai korrózió, vízelőkészítés, kenőolajok és tüzeléstechnika területén. Laboratóriumi gyakorlatok M{sodik héten két óra. Laboratóriumi gyakorlatok forgószínpadszerűen kerülnek lebonyolít{sra 6-8 fős csoportokban. 1. Bevezető előad{s 2. Elektrokémiai korrózió 3. G{zkaz{n gyakorlat I. (mérés) 4. G{zkaz{n gyakorlat II. (sz{mol{s) 5. Kenőolajok vizsg{lata 6. Akkumul{tor vizsg{lat Bajnóczy – Szebényi: Műszaki Kémia, Műegyetemi Kiadó 2001. Műszaki Kémia (laboratóriumi gyakorlatok) Műegyetemi Kiadó 2001. Bajnóczy G.: Környezeti Kémia BMETE15AX15 FIZIKA A2E Előadó: Dr. Szunyogh L{szló egyetemi tan{r, Elméleti Fizika Tanszék v, 4 kp, ma, 2. sz, 2 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1 Elektromos alapjelenségek. Pontszerű töltések kölcsönhat{sa: a Coulomb törvény. Az elektromos fluxus és a Gauss törvény. Az elektromos tér szigetelők belsejében. Munkavégzés elektromos erőtérben. elektro-
25
mos potenci{l fémek belsejében és fémek felületén. Vezetőkben mozgó töltések. Ide{lis és valódi feszültségforr{sok. M{gneses alapjelenségek. A m{gneses tér forr{sai. Line{ris és tetszőleges alakú elektromos vezetőre m{gneses térben ható erő. Időben v{ltozó elektromos tér és az eltol{si {ram. Gener{torok. Transzform{tor. Maxwell egyenletek integr{lis alakja. Erosty{k – Litz: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hudson – Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss –Tóth: Fizika II. Tankönyvkiadó Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó BMETE15AX03 FIZIKA A3 Előadó: Dr. Kugler S{ndor egyetemi docens, Elméleti Fizika Tanszék v, 2 kp, ma, 3.sz, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2, Fizika A2 Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfogalmai. Ide{lis g{z. Boltzmann–eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck– hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr–modell. Maghasad{s, magfúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők, jó vezetők, szupravezetők. Erosty{k – Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Hudson – Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Fizika 2 (szerkesztette Holics L.), Műszaki Könyvkiadó Tóth A.: Segédanyag a Fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanyag) BMETE80AE00 MAG– ÉS NEUTRONFIZIKA Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2, Fizika A2E Az atommag felépítése és jellemzői. Rendsz{m, tömegsz{m, méret, tömeg, kötési energia. Félempirikus kötési energia formula. Radioaktivit{s, és értelmezése az atommagok kötési energi{ja alapj{n. Alfa– béta– gamma–boml{sok. Exponenci{lis boml{störvény és felezési idő. Boml{si sorok. Radioaktív egyensúly. Radioaktív kormeghat{roz{s. Sug{rz{s és anyag kölcsönhat{sa Töltött részecskék és anyag kölcsönhat{sa. Behatol{si mélység, Bethe– Bloch egyenlet, Bragg csúcs. Gamma–sugarak és anyag kölcsönhat{sa. Fotoeffektus, Compton–szór{s, p{rkeltés. Exponenci{lis gyengülési törvény, felezési rétegvastags{g. Neutronok és anyag kölcsönhat{sa. Atommag–reakciók. Fluxus és hat{skeresztmetszet fogalma. Atommag–reakciók energiamérlege. Exoterm, endoterm reakciók. Reakcióküszöb. Direkt és közvetett mag kialakul{s{val j{ró reakció– mechanizmusok. Magfizikai rezonanci{k. Neutron–magreakciók saj{toss{gai. Neutron– hat{skeresztmetszetek energiafüggése. Atommag–reakciók gyakorlati alkalmaz{sai: izotópgy{rt{s, transzmut{ció. Atomenergia felszabadít{s{nak útjai: maghasad{s és magfúzió. A maghasad{s lefoly{sa és energiamérlege. Hasad{si termékek, hasad{si neutronok. Prompt neutronok és késő neutronok. L{ncreakció és fajt{i.
26
Effektív sokszoroz{si tényező empirikus fogalma. Kritikus, szub– és szuperkritikus rendszerek. Az atomreaktor–típusok {ttekintése. A neutrong{z–fizika alapvető fogalmai és módszerei. Neutron–sűrűség, neutron–{ramsűrűség és neutronfluxus. Neutronspektrum fogalma. Fluencia. Neutronok diffúziója. A diffúziós hossz és mérése. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana (Műegyetemi Kiadó 1997) I. kötet, I–II. fejezet Erosty{k – Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. VI. fejezet K. Krane: Introductory Nuclear Physics, Wiley & Sons, 1988. BMEGEMMAE01 MECHANIKA Előadó: Dr. Kov{cs [d{m egyetemi docens, Műszaki Mechanika Tanszék v, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.:– A statika alaptételei. Koncentr{lt erőkből és erőp{rokból {lló erőrendszer eredője. Súlypontsz{mít{s. Síkbeli erőrendszerek: Két és h{rom erő egyensúlya. Rúd és rúdszerkezet egyensúly{nak vizsg{lata. A h{romcsuklós szerkezet. Részekre bont{s. A szuperpozíció elve. [ltal{nos rúdszerkezetek. Az igénybevétel fogalma és fajt{i. Igénybevételi függvények és {br{k. Egyenes rúd és rúdszerkezet igénybevételi függvényei és {br{i. A feszültség és alakv{ltoz{si {llapot meghat{roz{sa norm{lerő (húz{s, nyom{s) esetén. Az egyszerű Hooke-törvény. Síkidomok m{sodrendű nyomatékai. Főtengelyek, fő m{sodrendű nyomatékok. A Bernoulli-hipotézis. Feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot tiszta, egyenes hajlít{s esetén. Kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavar{sa. Méretezés, ellenőrzés norm{l igénybevételre, hajlít{sra, tiszta csavar{sra. [ltal{nos feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot. Fajlagos nyúl{s és szögv{ltoz{s. Főfeszültségek, főnyúl{sok, feszültségi és alakv{ltoz{si főir{nyok. A feszültségi Mohr-körök. Az {ltal{nos Hooke-törvény. Méretezés, ellenőrzés többtengelyű feszültségi {llapot esetén: a Mohr és HMH-elméletek. Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, 45027. Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45040. Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, 45024. Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45062. BMEGEENAETD MŰSZAKI HŐTAN I. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 2.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: Termodinamika alapfogalmai. A munka, hő, entrópia, fajhők. Termodinamika nulladik főtétele. Hőmérsékleti sk{l{k. I. főtétel, belső energia, entalpia. Ide{lis g{zok egyszerű {llapotv{ltoz{sa. Körfolyamatok: hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú. II. főtétel, exergia, irreverzibilit{sok munkavesztesége. Folyadékok és g{zok. Re{lfaktor. [llapotegyenletek. Kétf{zisú rendszerek. Energia{talakít{s alapvető körfolyamatai. G{zkeverékek. Nedves levegő. Környey T.: Termodinamika jegyzet Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu
27
BMEGEENAEG2 MŰSZAKI HŐTAN II. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2 A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s. Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen. Környey T.: Hő{tvitel, Műegyetemi kiadó 1999. Környey T.: Hő{tvitel Példat{r, Műegyetemi kiadó, 2001. Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu
7.2. Szakmai törzsanyag BMEGE[TAE01 [RAML[STAN Előadó: Dr. Vad J{nos egyetemi docens, Dr. Lajos Tam{s egyetemi tan{r; [raml{stan Tanszék v, 5 kp, ma, 3.sz, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Matematika A2 Folyadékok saj{toss{gai, kinematika, Euler–egyenlet, Bernoulli–egyenlet, {raml{stani méréstechnika elmélete és gyakorlata, örvénytételek, impulzustétel, súrlód{sos közegek és mozg{segyenletük, Navier– Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, az {raml{sok hasonlós{ga, hidraulika, hat{rrétegek, {raml{sba helyezett testekre ható erő, összenyomható közegek {raml{sa, az energiaegyenlet, kiömlés tart{lyból Lajos T.: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó 2004. BMEGERIA31I INFORMATIKAI RENDSZEREK Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: – Előad{s témakörei: Sz{mítógépek felépítése és működése. H{lózatok és az Internet. Alkalmazott informatika: adatszerkezetek, adatb{zis, sz{mítógépes grafika, programtervezési módszerek és megold{sok. Sz{mítógép laborgyakorlatok: Irodai szoftverek {ttekintése, és alkalmaz{suk a műszaki gyakorlatban. H{lózatkezelés (Internet, FTP, levelezés, Windows és Unix alatt). Saj{t HTML–oldalak készítése. Adatb{zis–kezelési alapismeretek, az SQL nyelv. Algoritmusok hagyom{nyos sz{mítógépes megfogalmaz{sa. Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t! ComputerBooks Kiadó, 2003. Juh{sz – Kiss: Tanuljunk programozni! ComputerBooks Kiadó, 2003.
BMEGERIA32P PROGRAMTERVEZÉS Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 2 kp, ma, 2.sz, 2 ko (0ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Informatikai rendszerek
28
Korszerű programoz{si módszerek, (objektum–orient{lt programoz{s, komponensek, RAD). Windows alkalmaz{sok felépítése és alapelemei, és azok programnyelvi t{mogat{sa (típusok, konverziók, programszerkezetek, alprogramok, paraméter{tad{s, eseményvezérelt működés.) Sz{mítógépes grafika alkalmaz{sa, {llom{nyok kezelése, adatb{zisok elérése. Tam{s –Kuzmina –Tóth: Programozzunk Visual Basic rendszerben! ComputerBooks Kiadó, 2003. BMEGVIVEA001 MÉRÉSTECHNIKA ÉS JELFELDOGOZ[S Előadó: Dr. Veszprémi K{roly egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Fizika A2E Előad{s, tém{k: Villamos mérések metrológiai alapjai. Villamos műszerek felépítése és működése, funkcion{lis elemei, analóg és digit{lis mérőműszerek. Analóg és digit{lis mérési módszerek. Egyen{ramú, egy és h{romf{zisú v{ltakozó {ramú {llandósult {llapotú rendszer jellemzőinek mérése: feszültség, {ram, teljesítmény, fogyaszt{s, ellen{ll{s, frekvencia, periódusidő, f{zisszög, cos(, impedancia, szimmetrikus összetevők. Többhull{mú szinuszos {llandósult {llapotú rendszer jellemzőinek mérése: amplitúdófrekvencia spektrum regisztr{tum, amplitúdó-f{zisszög regisztr{tum, Park-vektor regisztr{tum, teljesítmény és nyomaték jel analiz{l{sa. Tranziens {llapotú rendszer jellemzőinek mérése. Laboratóriumi gyakorlat, tém{k: Egyf{zisú egyhull{mú h{lózat jellemzőinek mérése. Jelek pillanat értéksorozat{nak megjelenítése analóg és digit{lis oszcilloszkópon, középértékek meghat{roz{sa. Sz{moss{g, időtartam, frekvencia f{zisszög mérés. H{romf{zisú teljesítmény mérése teljesítmény analiz{torral. Aszimmetrikus h{romf{zisú rendszer összetevőinek meghat{roz{sa. Periodikus rendszer jellemzőinek mérése jel analiz{torral. [ram és feszültség Park-vektor regisztr{tum megjelenítése oszcilloszkópon. Erdélyi – Istv{nfy – Solymoss – Tóth: Villamos Műszerek és Mérések. Tankönyv Kiadó,1985. Schnell L.(ed): Technology of Electrical Measurements, John Wiley, 1993.. Schnell L. (szerk.): Jelek és rendszerek méréstechnik{ja. Muszaki Könyvkiadó, 1985. Hal{sz S. (szerk.): Automatiz{lt Villamos Hajt{sok. Tankönyvkiadó, 1989. BMEGERIA35I IR[NYÍT[STECHNIKA Előadó: Dr. Aradi Petra egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék v, 5 kp, ma, 5.sz, 5 ko (2 ea, 2 gy, 1 lab) Ek: Matematika A3 Rendszervizsg{lat: modellezés és identifik{ció. Line{ris rendszerek vizsg{lata és leír{sa: időtartom{ny, frekvenciatartom{ny, oper{toros tartom{ny, {llapottér. Stabilit{svizsg{lat. Rendszerek szintézise. Szimul{ció. Az ir{nyít{s feladata és oszt{lyoz{sa. Line{ris szab{lyoz{si rendszerek vizsg{lata. A szab{lyoz{sok minősége. Line{ris szab{lyoz{si rendszerek szintézise, jelform{l{s. Soros kompenz{ció, jelform{l{s viszszacsatol{ssal, holtidős rendszerek kompenz{l{sa, többhurkos szab{lyoz{sok. Szab{lyozók behangol{sa. Nemline{ris szab{lyoz{si rendszerek szintézise. Mintavételes szab{lyoz{si rendszerek. Optim{lis ir{nyít{s. Szabó I.: Rendszer– és ir{nyít{stechnika Rendszer– és ir{nyít{stechnika példat{r Előad{si segédletek: http://www.rit.bme.hu/
29
BMEVIVEA002 ELEKTROTECHNIKA Előadó: Dr. K{d{r Istv{n egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék v, 4 kp, ma, 3. sz, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek.: Matematika A2, Fizika A2E Egyen{ramú {ramkör alapfogalmai és alapösszefüggései. Kétpólus, hídkapcsol{sok. M{gneses tér alapfogalmai és alapösszefüggése. M{gneses körök sz{mít{sa. Örvény{ramok. Vasveszteség. Horonyba helyezett vezető m{gneses tere, {ramkiszorít{s. Csatolt körök ferrom{gneses közegben. Szór{s. M{gneses tér energi{ja. Elektrom{gnes. V{ltakozó {ramú {ramkör alapfogalmai és alapösszefüggései. V{ltakozó {ramú hídkapcsol{sok. Egyf{zisú v{ltakozó {ramú feszültség elő{llít{sa, matematikai leír{sa, {br{zol{sa, jellemzői. V{ltakozó {ramú {ramkörök sz{mít{sa, feszültség–, {ram–, impedancia–, frekvencia diagrammok. V{ltakozó {ramú teljesítmény. Rezonancia. Többhull{mú mennyiségek vizsg{lata. Szűrők. Transzform{tor felépítése, működési elve. H{romf{zisú v{ltakozó {ramú feszültség elő{llít{sa, matematikai leír{sa, {br{zol{sa, jellemzői. Kapcsol{si módok, szimmetrikus és aszimmetrikus rendszerek. F{zissorrend. Forgó m{gneses tér elő{llít{sa h{romf{zisú tekercsrendszerrel. Szimmetrikus összetevők. Park–vektorok. H{romf{zisú rendszerek teljesítményének meghat{roz{sa. Felharmonikusok keletkezése és hat{sai. [tmeneti jelenségek vizsg{lata. [ramkörsz{mít{s sz{mítógépes módszerei és eszközei. Szab{lyoz{stechnika alapjai, szab{lyozók, {tviteli függvények, minőségi jellemzők, stabilit{s. Retter Gy.: [ramkörök, (Elektrotechnikai sz{mít{sok sorozat) Tankönyvkiadó, 1967. Hajach – Maluzin – Bern{th: Elektrotechnikai sz{mít{sok, Műszaki Könyvkiadó, 1975. Uray – Szabó: Elektrotechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. BMEVIVEA097 ELEKTRONIKA ÉS ALKALMAZ[SOK Előadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Dr. Kiss Péter adjunktus; Villamos Energetika Tanszék v, 5 kp, ma, 6. sz, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek.: Elektrotechnika Félvezető eszközök: diód{k, rétegtranzisztorok, FET–tranzisztorok működése, jellemzői, jelleggörbéi, line{ris és kapcsolóüzeme, katalógusjellemzők. Elektronikus erősítő alapkapcsol{sok felépítése, munkapont be{llít{sa, jellemzői. Többfokozatú erősítők. Műveleti erősítő. Műveleti erősítős alapkapcsol{sok. Billenő {ramkörök és oszcill{torkapcsol{sok. Digit{lis alap{ramkörök és jellemzőik. Logikai {ramkörcsal{dok és jellemzőinek összehasonlít{sa. Teljesítményelektronikai félvezető eszközök: diód{k, rétegtranzisztorok, MOSFET–ek, négyrétegű félvezető eszközök, IGBT, SIT, SITH, MCT Nemlin{ris {ramkörök. [talakító alapkapcsol{sok: AC/AC, AC/DC, DC/DC, DC/AC kapcsol{sok alapvető jellemzői, jelleggörbéi, fontosabb felhaszn{l{si területek. Egyen{ramú és v{ltakozó {ramú szünetmentes t{pegységek, és szűrőkörök alapjai. Félvezetők alkalmaz{sa a villamos–energetik{ban: Soros és sönt statikus kompenz{torok felépítése és alkalmaz{si területei, z{rlatkorl{toz{s, szünetmentes energiaell{t{s, aktív harmonikus szűrés, egyen{ramú energia{tvitel, egyen{ramú ívkemencék, villamos vontat{s t{pl{l{si rendszere, megújuló villamosenergia forr{sok (napelemek, szélgener{torok) h{lózati csatlakoztat{sa. Elektrosztikai és nagyfeszültségtechnikai alkalmaz{sok: por–, pernye– és csepplev{laszt{s, g{ztisztít{s meredekhomlokú nagyfeszültségű impulzusokkal, elektrosztatikus festés és porszór{s, szepar{l{s, ózonfejlesztés. Nagyfeszültségű, hibrid és nagyfrekvenci{s berendezések felépítése, működése és az {ltaluk okozott elektrom{gneses zavaró hat{sok. Skvarenina - K{rp{ti: The Power Electronics Handbook, CRC Press LLC, 2002. Irwin - K{rp{ti: The Industrial Elektronics Handbook, CRC Press - IEEE press, 1997.
30
Mohan-Undeland-Robbins: Power Electronics, Converters, Aplication and Design Third edition, Wiley, 2003. Cs{ki - Hermann - Ipsits - K{rp{ti - Magyar: Teljesítményelektronika példat{r, Műszaki Könyvkiadó, 1975. BMEGEMTAEA4 ENERGETIKAI ANYAGISMERET Előadó: Dr. Kr{llics György egyetemi docens, Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék v, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (3 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: – Fémes ötvözetek, fémalapú kompozitok és ker{mi{k szerkezete és tulajdons{gaik, kapcsolód{s a konstrukcióhoz és technológi{hoz. A tulajdons{gok megv{ltoztat{sa és vissza{llít{sa, k{rosod{si folyamatok. Mechanikai tulajdons{gok és mérésük. Alakv{ltoz{s, törés, kúsz{s, f{rad{s. Hibakereső anyagvizsg{lati módszerek. Proh{szka J.: Bevezetés az anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, 1988. Ginsztler – Hidasi – Dévényi: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi Kiadó, 2000. Gillemot L.: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, 1979. Tisza M.: Metallogr{fia, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1998. Előad{sv{zlatok www.mtt.bme.hu BMEGEPTAE0P POLIMEREK Előadó: Dr. Hal{sz Marianna egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék f, 2 kp, ma, 3.sz, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: -A polimerek szerkezeti felépítése. A hőre l{gyuló (részben krist{lyos és amorf) és a térh{lós (duromer és elasztomer) típusok fizikai, mechanikai és termomechanikai tulajdons{gai, gy{rt{sa, alkalmaz{sa. Az ömledékreológia alapjai. A polimerek feldolgoz{si technológi{i: fröccsöntés, extrud{l{s, kalanderezés, fúv{s, stb. Polimer kompozitok és erősítőanyagaik. Újrahasznosít{s. Bodor – Vas: Polimer anyagszerkezettan, Műegyetemi Kiadó, 2000. Czvikovszky–Nagy–Ga{l: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2003. Útmutató és jegyzőkönyv a mérésekhez: www.pt.bme.hu „Segédletek” címen
BMEGEGEAES1 SZERKEZETTAN I. Előadó: Dr. Grőb Péter egyetemi adjunktus, Gép- és terméktervezés Tanszék f, 4 kp, ma, 2.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: --A t{rgy célja megismertetni a hallgatókkal a 2D-s műszaki {br{zol{s legfontosabb szab{lyait. Ezeknek az elsaj{tít{sa ut{n a hallgatók begyakorolj{k a termékszerkesztés alapjaihoz szükséges legjellegzetesebb szabv{nyos elemek, a csavarkötések, a nyomatékkötések, a csőszerelvények, a fogaskerekek stb. {br{zol{s{t. A hallgatók megismerik a konstrukciós és a szerkesztési feladatokat (alkatrészek modellezése, csatlakozó alkatrészek tűrései és illesztései, stb.). Elsaj{títj{k és gyakorolj{k a különböző {br{zol{si technik{kat
31
(kézi szerkesztés és kihúz{s, AutoCAD). Mindezek a tov{bbi műszaki t{rgyakban rajzi form{ban megjelenő ismeretek olvas{s{hoz, elsaj{tít{s{hoz és a konstrukciós, szerkesztési feladatok ön{lló kidolgoz{s{hoz szükségesek. Mindezek mellett cél a sz{mítógéppel segített tervezés alapvető módszereinek megismertetése, gyakorl{sa, a tervezésben való alkalmaz{s lehetőségeinek bemutat{sa. BMEGEGEAES2 SZERKEZETTAN II. Előadó: Dr. Kerényi György egyetemi docens, Gép- és terméktervezés Tanszék f, 4 kp, ma, 2.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Mechanika, Szerkezettan I. A t{rgy célja megismertetni a hallgatókat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel, alapfeladataival. Felkészíteni egyszerűbb konstrukciós sz{mít{sok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek alkot{s{ra, a lehetséges tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére, a méretezési és/vagy az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható különbféle kötésekre, térképző elemekre, tengelyekre forgórészekre, tengelykapcsolókra, sikló- és gördülőcsap{gyakra, a mechanikus hajt{sok jellemzően előforduló fajt{ira, a fogaskerék-, csiga-, szíj-, l{nc- és dörzs hajt{sokra. BMEGEVGAE01 [RAML[STECHNIKAI GÉPEK Előadó: Dr. Hős Csaba egyetemi adjunktus, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék v, 4 kp, ma, 4.sz, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: [raml{stan, Műszaki hőtan I. Energia{talakít{s folyadékokban és g{zokban. Örvény– és volumetrikus gépek. Üzemtani jellemzők, dimenziótlan üzemi paraméterek, jelleggörbék. Vezérlés, szab{lyoz{s. [llandósult és {tmeneti üzem. Kavit{ció, megengedett szívómagass{g. [raml{stechnikai gép jelleggörbe mérések, vízell{tó h{lózati mérések. Légsz{llító gépek – ventil{tor, kompresszor – speci{lis kérdései. Olajhidraulika elemei. Fűzy O.: [raml{stechnikai gépek és rendszerek, Tankönyvkiadó, 1991. Feladatgyűjtemény, mérési útmutatók: www.vizgep.bme.hu
BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK Előadó: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r; Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék v, 4 kp, ma, 4.sz, 4 ko (2ea, 1 gy, 1 lab) Ek. Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia Energia{talakít{s hőerő- és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Belsőégésű motorok, gőz– és g{zturbin{k, hűtő– és hőszivattyú berendezések felépítése, működése, méretezése. [llandósult és dinamikus üzem, szab{lyoz{s és védelem. Környezetvédelmi szempontok. Penninger A.: Kalorikus Gépek, jegyzet Feladatgyűjtemény, labor útmutatók: www.energia.bme.hu
32
BMEVIVEA095 VILLAMOS GÉPEK ÉS HAJT[SOK Előadó: Dr. Veszprémi K{roly egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék f, 4 kp, ma, 4.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: Elektrotechnika A transzform{tor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsol{sa, vektor{br{ja, üzeme. Az egyen{ramú gép felépítése, működése, az induk{lt feszültsége, nyomatéka, helyettesítő kapcsol{sa. Az egyen{ramú gép gerjesztési módjai, jelleggörbék. Egyen{ramú motorok indít{sa. Egyen{ramú motorok fékezési módjai: visszat{pl{ló, ellen{ll{sos, ellen{ramú fékezés. [llandó feszültségről t{pl{lt egyen{ramú motorok fordulatsz{m{nak v{ltoztat{sa: az ellen{ll{s v{ltoztat{s{val, a fluxus v{ltoztat{s{val. Egyen{ramú {ramir{nyítós hajt{sok. [ramir{nyító kapcsol{sok. Működés a fedés elhanyagol{s{val és figyelembevételével. [ramir{nyítós hajt{s teljesítményviszonyai. Véges induktivit{sú fojtótekercs, szaggatott és folyamatos vezetés. [ramir{nyítós hajt{sok négynegyedes üzeme. Egyen{ramú szaggatós hajt{sok felépítése, vezérlése, mechanikai jelleggörbéi. H{romf{zisú vektorok (Park–vektorok). V{ltakozó {ramú gépek m{gneses mezői, induk{lt feszültsége. Az aszinkron gép működési elve, helyettesítő {ramköre, teljesítmény mérlege, vektor{br{ja, {ramdiagramja, {ltal{nos Park–vektoros egyenletei, {llandó feszültségű mechanikai jelleggörbéje. Aszinkron motorok indít{sa. Aszinkron motorok fékezési módjai: gener{toros, ellen{ramú, dinamikus, egyf{zisú (Siemens féle) fékezés. Aszinkron motorok fordulatsz{m{nak v{ltoztat{sa a forgórész ellen{ll{s v{ltoztat{s{val, a t{pfeszültség v{ltoztat{s{val és a pólussz{m v{ltoztat{s{val. Vezérelt {ramir{nyítós aszinkron motoros kaszk{dhajt{s. Frekvenciav{ltós aszinkron motoros hajt{sok. Közvetlen frekvenciav{ltó. Egyszerű feszültség inverteres hajt{s működése, feszültsége. ISZM feszültség inverteres hajt{s. Tirisztoros {raminverteres aszinkron motoros hajt{s működése, felharmonikusai, nyomatéklüktetése. GTO–s {raminverteres hajt{s. A szinkron gép működési elve, felépítése, helyettesítő {ramköre, vektor{br{ja, h{lózatra kapcsol{sa, terhelésfelvétele, nyomatéka. A hengeres forgórészű szinkron gép {ramvektor diagramja. A ki{lló pólusú szinkrongép egyenletei, vektor{br{ja, {ramvektor diagramja, nyomatéka. Szinkron motorok statikus és dinamikus stabilit{sa. Szinkronmotorok gerjesztés–szab{lyoz{sa. Szinkronozott aszinkron motor. Szinkron motorok önindít{sa (aszinkron indít{s), indítómotoros indít{sa és frekvencia felfuttat{sa. [ramir{nyítós szinkronmotor. [llandóm{gneses szinkronmotoros szervohajt{sok. Hal{sz S{ndor: Villamos hajt{sok, Egyetemi tankönyv
BMEGEVÉAGE1 KÖRNYEZETVÉDELMI ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK Előadó: Dr. Örvös M{ria egyetemi docens; Bothné dr. Fehér Kinga egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, 5.sz, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Műszaki hőtan I. A környezetvédelem feladatköre, szab{lyoz{si rendszere. Légszennyezések, emisszió csökkentési technik{k (szil{rd, SOx, NOx, VOC, dioxin/fur{n stb). Lev{lasztó berendezések működési elve, kialakít{sa és kiv{laszt{si szempontjai. Szennyvizek fajt{i és tisztít{si módszerek. Ipari és kommun{lis szennyvíztisztít{si technik{k és berendezések. Hulladékok csoportosít{sa, gyűjtése és kezelése. Termikus hulladékkezelés. Örvös M.: Levegőtisztas{g-védelem(Kézirat), http://www.vegyelgep.bme.hu Tömösy L.: Szennyvíztisztít{s (Kézirat ), http://www.vegyelgep.bme.hu Moser Gy.- P{lmai Gy.: A környezetvédelem alapjai Tankönyvkiadó Budapest, 1996.
33
BMEGEENAEE1 ENERGETIKA I. Előadó: Dr. Ősz J{nos egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 2 kp, ma, 3.sz, 2ko (2 ea, 0 gy 0 lab) Ek: Műszaki hőtan I. Az energetika feladata, területei. Energetikai mutatók, energiahatékonys{g. A fenntartható fejlődés energetikai vonatkoz{sai. Primer– és szekunder energiaigények. Fosszilis, nukle{ris tüzelőanyagok és megújuló energiaforr{sok, felhaszn{l{suk, környezeti hat{saik. Ősz J.: Energetika jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon. Büki G.: Energetika, Műegyetemi kiadó, 2000. BMEGEENAEE4 ENERGETIKA II. Előadó: Dr. Ősz J{nos egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék v, 3 kp, ma, 4. sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab) Ek: Energetika I. Az Energetika II. t{rgy célja a hő- és villamosenergia-termelés termodinamikai folyamatainak és az energia{talakít{s korl{tainak megértetése, az egyszerű sz{mít{sok ural{s{val. A nyomottvizes atomerőművek, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés valamint a megújuló energiaforr{sok hasznosít{s{nak megismertetése. A vezetékes energiaell{tó rendszerek működésének megismertetése, és az energiahordozók költség és {rviszonyainak bemutat{sa. Elv{rható tud{s (alapszinten): Nyomottvizes atomerőművek, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energia{talakít{si folyamatai. Szekunder energiahordozó termelés megújuló energiaforr{sokból, az energia{talakít{s folyamatai. Vezetékes energiaell{tó rendszerek (földg{z, villamos energia, t{vhő) működése, az energiahordozók {r- és költségviszonyai. Ősz J.: Energetika jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon. Büki G.: Energetika, Műegyetemi kiadó, 2000
BMEGEENAEK4 ERŐMŰVEK Előadó: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: Műszaki hőtan I., II. Gőzkörfolyamatú erőművek. A kondenz{ciós erőművek energetikai folyamatai, rendszerstruktúr{ja, mennyiségi és minőségi veszteségei, hat{sfoka, az ide{lis és valós{gos körfolyamatok.. Kezdő és végjellemzők meg{llapít{sa, T{pvízelőmelegítés. t{pvízelőmelegítő kapcsol{sok, a t{pvízelőmelegítés optimaliz{l{sa. Fő– és mellék{ramkörű gőzhűtő kapcsol{sok. Üzemviteli kérdések: Újrahevítés. Megold{sa, hat{sa az erőmű hat{sfokaira nagynyom{sú erőművekben és atomerőműben. Az erőmű hat{sfok{nak terhelésfüggése, turbinaszab{lyoz{si módok (mennyiségi, fojt{sos, csúszóparaméteres, megkerülő vezetékes). Segédrendszerek. G{zturbin{s erőművek. A g{zturbin{s erőművek rendszerstruktúr{ja. Elméleti és valós{gos körfolyamat, paraméterek megv{laszt{sa. Nyílt ciklusú egy– és kéttengelyes, z{rt ciklusú g{zturbina. A kompresszor és a turbina munkafolyamatai, hat{sfoka. Kompresszor és turbina együttműködése, munkapont, teljesítményv{ltoztat{s lehetőségei. G{zturbina élettartama, karbantart{s, egyenértékű üzemidő. Kombin{lt ciklusú erőművek. A g{z– és a gőzkörfolyamat összekapcsol{s{nak előnyei, megold{si
34
lehetőségei. Ut{nkapcsolt hőhasznosító erőmű kapcsol{sa, működése, hat{sfoka. A hőhasznosító hőmérséklet lefut{sa 1 nyom{sú, 2 nyom{sú, póttüzeléses megold{sn{l. Kombin{ció a gőzerőmű t{prendszerében, feltöltött kaz{nban. Büki G.: Erőművek. Műegyetemi Kiadó, 2004. Oktat{si segédanyagok: www.energia.bme.hu BMETE80AE01 ATOMENERGETIKAI ALAPISMERETEK Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet f, 5 kp, ma, 4. sz, 5ko (3 ea, 2 gy 0 lab) Ek: Mag- és neutronfizika, Műszaki hőtan II. Atomenergetika története napjainkig. Reaktorfizikai alapok. Reaktortechnikai alapok. Reaktor hőtechnik{j{nak alapjai. Atomerőmű felépítése és berendezései. Atomerőművek nukle{ris biztons{ga, környezeti hat{sai. Atomerőművi villamosenergia–termelés gazdas{goss{ga. Atomerőmű helye az együttműködő villamosenergia–rendszerben. Atomenergia–rendszer felépítése és fő elemei. Csom Gy.: Atomerőművek ütemtana I. kötet, Műegyetemi Kiadó, 1997. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana II. kötet, Műegyetemi Kiadó, 2004. BMEGEENAEEE ENERGIAELL[T[S Előadó: Dr. Ősz J{nos egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 5.sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: Energetika II. Energiafelhaszn{l{s: fűtési, technológiai, közlekedési energiafelhaszn{l{s, vil{gít{s. Folyékony és g{z halmaz{llapotú energiahordozók sz{llít{sa csővezetéken, csővezeték–h{lózatok sz{mít{sa. Kőolaj és földg{z termelése, összetétele, előkészítése sz{llít{shoz, t{rol{suk, feldolgoz{suk, felhaszn{l{suk. Szénelg{zosít{si elj{r{sok, a keletkezett g{zok jellemzői. T{vhőell{t{s: a folyadékf{zisú víz és gőz hőhordozójú t{vhőrendszerek hőforr{sai, a hőhordozók sz{llít{sa, fogyasztói hőközpontok, a t{vhőrendszerek jellemzői, üzemviteli kérdései. Az energiaell{t{s biztons{gtechnik{ja. Ősz J.: Energiaell{t{s jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon BMEGEEPAE51 ÉPÜLETENERGETIKA Előadó: Dr. Csoknyai Istv{n egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 3 kp, ma, 5.sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab) Ek: Energetika II., Műszaki hőtan II. Fűtési rendszere felépítése. Az időj{r{s jellemzői, hőfokhíd. Hőérzet alapjai. Z{rt tér stacioner és instacioner hőegyensúlya. Fűtőtest nélküli helyiség hőmérséklete. Tüzelőanyag fogyaszt{s meghat{roz{sa. Épületek fűtési, melegvíz, hűtési és villamos energia fogyaszt{sa. Fűtőtest hőközlési viszonyai, a helyiséghőmérséklet alakul{sa. Konvekciós fűtőtestek teljesítményét befoly{soló tényezők. Fűtési rendszerek csoportosít{sa, kialakít{sa. Hőtermelők kialakít{sa, kapcsol{sa és helye a berendezésben. Csőh{lózat kialakít{sa. Melegvízfűtés egyéb szerkezeti elemei. Kaz{nok műszaki jellemzői, megv{laszt{suk szempontjai. Nyitott és z{rt berendezés. Alacsony energiafogyaszt{sú épületek. Megújuló energi{k alkalmaz{sa.
35
Macsk{sy [.: Központi fűtés I. Tankönyvkiadó, 1971. Épületgépészet a gyakorlatban, DASHÖFER Kiadó, folyamatos kiad{s Zöld A.: Energiatudatos építészet. Műszaki Könyvkiadó, 1999. Épületgépészet 2000. Épületgépészeti Kiadó (I. Alapismeretek
2000.)
(II. Fűtéstechnika
2001.)
BMEGEVEA096 VILLAMOS BERENDEZÉSEK Előadó: Dr. Kiss Istv{n egyetemi docens; Nov{k Bal{zs egyetemi tan{rsegéd, Villamos Energetika Tanszék f, 2 kp, ma, 5.sz, 4ko (1 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: Elektrotechnika V{ltakozó {ram bekapcsol{sa (gener{tortól t{voli z{rlat, üresen j{ró transzform{tor bekapcsol{sa). A villamos ív. A stacioner ívben lezajló folyamatok. A villamos ív mint {ramköri elem. A stacioner ív karakterisztik{i. A kv{zistacioner ív karakterisztik{i. A kv{zistacioner ív megszűnése. V{ltakozó {ram kikapcsol{sa. V{ltakozó {ram ide{lis kikapcsol{sa. V{ltakozó {ramú ív megszakít{sa. Nagyfeszültségű megszakítók, túlfeszültségvédelmi eszközök, olvadó biztosítók. szakaszolók, szakaszoló jellegű készülékkombin{ciók és tokozott kapcsolóberendezések. A kisfeszültségű v{ltakozó és egyen{ramú megszakít{s valamint ívolt{s jellegzetességei. Melegedési igénybevételek. Elektrodinamikus erőhat{sok. A villamos kapcsolókészülékek elemei (elektrom{gnesek, kisfeszültségű egyen– és v{ltakozó feszültségű ívoltó szerkezetek, villamos érintkezők, ikerfémes működtetők, z{rószerkezetek). Kisfeszültségű megszakítók, kismegszakítók, olvadó biztosítók, kapcsolók és kontaktorok, relék és kioldók. Ellen{ll{sfűtés. Az energia{talakít{s alapjai közvetlen és közvetett ellen{ll{sfűtéskor. Szil{rd anyagok és elektrolítek hevítése. Közvetett ellen{ll{sfűtésű ipari kemencék, melegfejlesztő készülékek és berendezések. Indukciós hevítés. Az energia{talakít{s alapjai. Alkalmaz{sok: izzít{s melegalakít{shoz, edzés, olvaszt{s stb. Ívfűtés. Acélgy{rtó ívkemencék, v{kuum ívkemence, stb. Plazmahevítés. A plazmagener{torok felépítése és üzeme. Alkalmaz{sok: v{g{s, hegesztés, stb. Dielektromos hevítés. Energia{talakít{s kapacitív és mikrohull{mú hevítéskor. Kapacitív hevítés. Alkalmaz{sok: hegesztés, enyvezés stb. Mikrohull{mú hevítés. Alkalmaz{sok: élelmiszerek felmelegítése, sz{rít{s stb. Elektronsugaras hevítés. Az energia{talakít{s alapjai. Elektron{gyúk. Alkalmaz{sok: elgőzölögtetés, hegesztés stb. Lézerhevítés. A lézer működése, felépítése és üzeme. Alkalmaz{sok: anyagmegmunk{l{s, hegesztés, v{g{s. Koller, L.: Nagyfeszültségű kapcsolókészülékek, Műegyetemi Kiadó, 2004. Stef{nyi, I.–Szandtner, K.: Villamos Kapcsolókészülékek, Tankönyvkiadó, 1991. Koller, L.: Ellen{ll{s és indukciós hevítés. Tankönyvkiadó, 1987. Koller, L.: Ív, plazma és egyéb fűtési módok. Tankönyvkiadó, 1987. BMEVIVEA005 VILLAMOSENERGIA–RENDSZEREK Eéőadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 4ko (3 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: Elektrotechnika A villamosenergia szerepe, a villamosenergia–rendszer {ltal{nos felépítése, történeti {ttekintés. Transzform{tor felépítése, helyettesítő {ramköre, norm{l üzemi és z{rlati jellemzői. Hengeres forgórészű szinkron gép felépítése, helyettesítő {ramköre, norm{l üzemi és z{rlati jellemzői. H{romf{zisú h{lózatok elemzése szimmetrikus körülmények között, több feszültségszintű h{lózatok sz{mít{sa, viszonylagos egységek alkalmaz{sa. H{romf{zisú z{rlat. Szimmetrikus összetevők módszerének elve és alkalmaz{sa. H{36
romf{zisú h{lózatok sz{mít{sa aszimmetrikus körülmények között. H{lózati csillagpont földelési módok. Feszültségemelkedések földérintéses f{zisz{rlatkor. A feszültség– és meddőteljesítmény szab{lyoz{s alapkérdései. A teljesítmények egyensúlya, teljesítmény– és frekvencia szab{lyoz{s. Villamos biztons{gtechnika, elektrom{gneses környezeti hat{sok és elektrom{gneses összeférhetőség. „Villamos energetika” I, II, és III. Jegyzetek, Tankönyvkiadó, 1993. Geszti P.O.: Villamosenergia–rendszerek, Tankönyvkiadó, 1984.
7.3. Gazdas{gi és hum{n ismeretek BMEGT30A001 MIKRO ÉS MAKROÖKONÓMIA Előadó: Dr. Meyer Dietmar egyetemi tan{r, Közgazdas{gtan Tanszék v, 4 kp, ma, 2.sz, 4ko (4 ea, 0 gy 0 lab) Ek.: – Gazd{lkod{s főbb alapelvei, a piac működése. A gazdas{g főbb szereplői: h{ztart{sok (fogyasztó), v{llalkoz{sok, {llam és külföld. Döntési motiv{ciók. Kereslet és kín{lat alakul{sa: Marshall–kereszt. Termelés – költségek – profit. Profitmaximaliz{l{s rövid és hosszú t{von. Piacszerkezetek: tökéletes piacok – monopolpiac – oligopolpiac – monopolisztikus versenypiac összehasonlít{sa. Tőkepiacok: profit és kamat, termelési tényezők piaca: beruh{z{si, befektetési döntések optimuma. Az {llam szerepe a makrogazdas{gban. Nemzetgazdas{gi teljesítmények mérése: GO, GDP, GNP, GNI, GNDI. Makrogazdas{g Keynes–i modellje: egyensúly a makromodellben. Pénz szerepe a makrogazdas{gban, a modern pénzügyi rendszer működése, a monet{ris politika eszközt{ra, a pénzforgalom szab{lyoz{sa. A korm{nyzat fisk{lis politik{ja és eszközei, a költségvetési kiad{sok hat{sa a makrogazdas{gi egyensúlyra. [rupiac és pénzpiac makroszintű összekapcsol{sa: az IS–LM modell. Az üzleti ciklus, munkanélküliség okai. Infl{ció szerepe, okai, hat{sai a mai modern gazdas{gban. Gazdas{gi növekedés Kerékgy{rtó Gy.: Mikroökonómia. Műegyetemi Kiadó 2003 Kerékgy{rtó Gy.: Makroökonómia, Műegyetemi Kiadó 2004 BMEGT20A001 MENEDZSMENT ÉS V[LLALKOZ[SGAZDAS[GTAN Előadó: Dr. Kövesi J{nos egyetemi tan{r, Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék v, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko, (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: – A t{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladat{nak és működésének alapelveivel. Ezen belül kiemelten t{rgyaljuk a menedzsment különféle felfog{sait, a menedzsment funkciókat, a menedzseri szerepeket, valamint a szervezet eredményes és hatékony működését elősegítő módszereket és elveket. A t{rgy keretében röviden bemutatjuk a menedzsment tudom{ny legfontosabb részterületeit és aktu{lis problém{it. Ezt követően a v{llalkoz{s-gazdas{gtan alapjaival foglalkozunk és az al{bbi témaköröket t{rgyaljuk. Az üzleti v{llalkoz{s célja. A v{llalkoz{sok szervezeti form{i. V{llalatelméletek. A v{llalati működés stratégiai alapjai. A marketingstratégia. Az innov{ció folyamata. Emberi erőforr{s–gazd{lkod{s. A v{llalati inform{ciórendszer alapjai, a sz{mviteli és vezetői inform{ciós rendszer. A logisztikai rendszer szerkezete. Termelő és szolg{ltató folyamatok, termelésir{nyít{s, minőségbiztosít{s. A v{llalati pénzügyek alapjai, költséggazd{lkod{s, befektetés és finanszíroz{s. Barakonyi K.: Stratégiai Menedzsment, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
37
Chik{n A.: V{llalatgazdas{gtan, Aula Kiadó, Budapest, 2001. Dob{k M.: Szervezeti form{k és vezetés, KJK, Budapest, 2001. Menedzsment műszakiaknak, (szerk.: Kocsis J.), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. Szerzői munkaközösség: V{llalatgazdas{gtan I–II., BME, GTK egyetemi jegyzet, 2003. BMEGEENAEGT ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN Előadó: Dr. G{cs Iv{n egyetemi docens; Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 4.sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: Energetika I. [llandó és v{ltozó költségek, termelői és fogyasztói {rak, hosszú létesítési idejű és élettartamú beruh{z{sok. Primer energiahordozók (szén, kőolaj, földg{z, nukle{ris): kitermelési költségei, hat{rköltsége, a gazdas{gos készletek. [llami preferenci{k, t{mogat{s és adók. A földg{z, villamos energia és hőell{t{s energetikai–gazdas{gi modellje, ipari és lakoss{gi–kommun{lis fogyasztók alap– és energia díjai. A villamosenergia–ell{t{s energetikai–gazdas{gi modellje. A villamosenergia–termelés, sz{llít{s és szolg{ltat{s {llandó és v{ltozó költségei, a villamos energia egységköltsége, a termelés növekményköltsége. A villamos energia {ra, ipari és lakoss{gi–kommun{lis fogyasztók teljesítmény–lekötési– és {ramdíja. Alap–, menetrendtartó és csúcserőművek, közhasznú és ipari erőművek költségstruktúr{ja. Villamos energia export–import és megítélése. A villamosenergia–rendszer ir{nyít{sa: gazdas{gos terheléseloszt{s, új erőművi egység típus{nak kiv{laszt{sa, fő berendezések cseréjének, erőművek élettartam– hosszabbít{s{nak gazdas{gi értékelése. A VER teljesítménymérlege, tartaléktart{s: primer, szekunder és tercier tartalék. Verseny a villamosenergia–iparban: Liberaliz{ció, működési modellek. Erőművek, sz{llító, szolg{ltatók. Globaliz{ció a villamosenergia–iparban. A kapcsolt energiatermelés energetikai– gazdas{gi haszna. Földg{z–termelés, import és t{rol{s. [llami szerepv{llal{s: szab{lyoz{s, ell{t{si kötelezettség és ell{t{sbiztons{g. Az energetika külső költségei. A megújuló energi{k értékelése ezek figyelembevételével. Büki G.: Energetika. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, 1997. Petz E.: Hőerőművek I. Gazdas{gi vizsg{latok, Műegyetemi Kiadó, 1993. Büki – Ősz – Zsebik: Energetikai sz{mít{sok. Tankönyvkiadó, 1988. Oktat{si segédanyagok: www.energia.bme.hu BMEGT55A001 ÜZLETI JOG Előadó: Dr. Perecz L{szló egyetemi docens, Üzleti Jog Tanszék f, 2 kp, ma, 7.sz, 2ko (2 ea, 0gy 0 lab) Ek: – A t{rgy oktat{sa sor{n a gazdas{gi jogi alapképzés keretében a hallgatók megismerkednek a gazdas{gi jog alapjaival. A tematika ennek megfelelően alapvetően gazdas{gi st{tusjogot - a t{rsas{gi- és cégjot és az érintkező főbb jogterületeket (bank- és értékpapírjog, versenyjog, csődjog), és a gazdas{g dinamik{j{nak jogi területeit – kereskedelmi szerződések, kötelmi jog, munkajog – t{rgyalja, érintve alapvető iparjogvédelmi összefüggéseket is S{rközy T.:Gazdas{gi Jog I. – Gazdas{gi St{tusjog, AULA 2003. S{rközy T.:Gazdas{gi Jog II. – A gazdas{g dinamik{j{nak Joga, AULA 2003.
38
7.4. Differenci{lt szakmai ismeretek 7.4.1. ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY BMETE80AE02 REAKTORFIZIKA MÉRNÖKÖKNEK Előadó: Dr. Makai Mih{ly egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet f, 4 kp, ma, 5.sz, 4 ko (3 ea, 1gy 0 lab) Ek.: Atomenergetikai alapismeretek, Matematika A2 Alapfogalmak: hat{skeresztmetszet, szabad úthossz, szór{si, rugalmatlan szór{si és hasad{si magfüggvény, neutronfluxus, neutron{ram, reakciógyakoris{g, nettó kifoly{s. Diffúzióelmélet, Fick–törvény, diffúzióegyenlet folytonos energiav{ltozóval. Időfüggő és időfüggetlen esetek, sokszoroz{si tényező mint saj{térték. Reaktorfizika alaptétele, egycsoport–elmélet, anyagi és geometriai görbületi paraméter, a kritikuss{g feltétele. Diffúzióegyenlet megold{sa egyszerű geometri{kban. Neutronok lassul{sa, rugalmas szór{si magfüggvény meghat{roz{sa, lassul{si sűrűség, lassul{si modellek. Rezonanciaabszorpció, Doppler–effektus. Rezonanciaintegr{l homogén és heterogén közegekben. Termaliz{ció. Sokcsoport– és kevéscsoport–diffúziós közelítés. Kevéscsoport–diffúzióegyenlet numerikus megold{sa. Pontkinetikai egyenlet. Reciprokóra egyenlet. A reaktivit{s mérésének módszerei. Reaktivit{stényezők. A reaktor megszalad{sa. Kiégés. Ur{n– és tóriuml{nc. A nehéz elemek kiégése. Konverziós tényező. Hasad{si termékek felhalmozód{sa, Xe–effektus. Szatm{ry Z.: Bevezetés a reaktorfizik{ba (Akadémiai Kiadó)
BMETE80AE03 ATOMERŐMŰVEK TERMOHIDRAULIK[JA Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet v, 4 kp, ma, 5.sz, 4ko (3 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: [raml{stan, Műszaki hőtan II. A hőelvon{s technológiai megvalósít{sa különböző reaktor típusokn{l. Hőfejlődés folyamata és térbeli eloszl{sa a reaktorban. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete és annak megold{sa különböző kezdeti és peremfeltételek mellett. Az UO2 anyagjellemzői. Az üzemanyagp{lca hőmérséklet–eloszl{sa. A hidraulikai egyenletrendszer. Nyom{sveszteségek. A hő{tad{s sz{mít{sa. Termikus instabilit{sok. A hő{tad{s természetes {raml{sokban. Forr{sos hő{tad{s jellemzői. Forr{sgörbe. Forr{skrízisek. DNBR. Kétf{zisú {raml{s form{i vízszintes és függőleges csövekben. [raml{si térképek. A hűtőközeg–csatorna stacion{rius termohidraulikai viszonyai. Az üzemanyag, a burkolat és a hűtőközeg hőmérsékletének alakul{sa. A reaktorbiztons{g és biztons{gvédelem alapjai. Méretezési üzemavarok. Különböző méretű LOCA üzemzavarok lefoly{sa. Az emberi tényező szerepe. Termohidraulikai kódok. Az üzemanyag tervezésénél alkalmazott biztons{gi korl{tok. Hőtechnikai korl{tok. Tervezési alapon túli balesetek. A TMI–2 és a csernobili atomerőmű balesetének előzményei, feltételei, okai, lefoly{sa, termohidraulikai folyamatai és következményei. A 2003. {prilisi paksi súlyos üzemzavar termohidraulikai folyamatai. Todreas – Kazimi: Nuclear Systems I; Thermal hydraulic fundamentals, 1990. Tong – Weisman: Thermal Analysis of Pressurized Water Reactors, ANS, 1996. Csom Gy.: Atomerőművek ütemtana I. kötet, Műegyetemi Kiadó, 1997. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana II. kötet, Műegyetemi Kiadó, 2004.
39
BMETE80AE05 ATOMERŐMŰVEK Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet v, 5 kp, ma, 6.sz, 4ko (3 ea, 1gy 0 lab) Ek.: Erőművek, Kalorikus gépek II., III. és IV. gener{ciós atomerőművek. Atomerőművek elvi hőkapcsol{si sém{inak összehasonlítsa. A nyomottvizes atomerőművek hősém{j{nak részletes vizsg{lata, termodinamikai jellemzésük. Az energia{talakít{si folyamatban alkalmazott primer és szekunder köri főberendezések és rendszerek részletes bemutat{sa (fővízkör, gőzfejlesztők, nyom{startó rendszer, telítettgőz–turbin{k, csepplev{lasztók, szivatytyúk, elz{ró szerelvények stb.), termodinamik{juk elemzése. A primer és szekunder körben jelentkező korróziós és eróziós folyamatok bemutat{sa, csökkentésük lehetőségei. Primer és szekunder köri vízüzem alapelvei, gyakorlati megvalósít{sa, vízkezelő rendszerek és berendezések. Bórsavas szab{lyoz{s következményei a vízüzemre. Levegőtisztító– és szellőző rendszerek. Technológiai berendezéseket befogadó épületek és helyiség–rendszerek kialakít{s{nak szempontjai, a gyakorlatban alkalmazott megold{sok összehasonlít{sa. Vezénylőterem kialakít{sa, az ergonómiai és a balesetkezelési szempontok érvényesítése. A villamos berendezésének kiépítésének speci{lis szempontjai (pl. tűz–, sug{r– és földrengés– védelem). Különböző típusú üzemi és üzemzavari hűtőrendszerek. Az atomerőmű–telepítés szempontjai. Büki G.: Erőművek, Műegyetemi Kiadó, 2004. Margulova, T. H.: Atomerőművek, Műszaki Könyvkiadó, 1977.
BMETE80AE06 NUKLE[RIS MÉRÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Czifrus Szabolcs egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 2 kp, ma, 6.sz, ko (1 ea, 1 gy 0 lab) Ek.: Mag- és neutronfizika, Elektronika és alkalmaz{sok Elemi részecskék csoportosít{sa. Sug{rz{sok és anyag kölcsönhat{sa. A részecskedetekt{l{s alapelvei. Detektorok {ltal{nos jellemzői. Detektorok csoportosít{sa típus és felhaszn{l{s szerint. G{zioniz{ciós detektorok: ionkamr{k, proporcion{lis sz{ml{lók, GM csövek. Működési elv. Karakterisztik{k. Szcintill{ciós detektorok. Működési elv szerves és szervetlen krist{lyokn{l. Szcintill{tor anyagok. Kis és nagy méretű krist{lyok. Félvezető detektorok. Spektroszkópiai alapismeretek. Neutronok detekt{l{sa. Alapelvek. Detektortípusok. Atomreaktorban és a környezetében haszn{latos nukle{ris és egyéb mérőműszerek. Dozimetriai detektorok működési elvei. Speci{lis detektorok. Különleges méréstechnikai módszerek. Kiss D.: Nukle{ris technika. Tankönyvkiadó, 1984. BMETE80AE07 KÖRNYEZETI SUG[RVÉDELEM Előadó: Dr. Zagyvai Péter egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 3 kp, ma, 7.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) A radioaktivit{ssal kapcsolatos alapismeretek összefoglal{sa. Az ioniz{ló sug{rz{s és az anyagi közeg közti kölcsönhat{sok. A sug{rz{si energia fizikai, kémiai, biokémiai és biológiai hat{sa. Az ioniz{ló sug{rz{sok hat{sa az élő szervezetekre, az emberre. Dózisdefiníciók. Dózis sz{mít{sa és mérése. Külső és belső sug{rterhelés. A radioaktív nuklidok terjedése az élő szervezetekben. A sug{rvédelem alapelvei. A dóziskorl{toz{si rendszer. Sug{rvédelmi szab{lyoz{s. Az emisszió és az immisszió kapcsolata. Műszaki sug{rvédelem. Baleseti helyzetek kezelése. A természetes radioaktivit{s előfordul{sa a szervetlen és az élő környezetben. A lakoss{g természetes sug{rterhelésének összetevői. Radioizotópok orvosi alkalmaz{sai – 40
diagnosztika és ter{pia. Mesterséges radioizotópok elő{llít{sa, kikerülésük a környezetbe – radioaktív hulladékok. Radioaktív szennyezések terjedése a levegőben, a talajban, felszíni {lló– és folyóvizekben, geológiai rendszerekben. Folyamatos működésű környezeti monitorozó rendszerek felépítése, működési elvük és alkalmaz{saik. Vir{gh E.: Sug{rvédelmi ismeretek (BME Mérnöktov{bbképző Intézet 1990.) Kany{r B. és munkat{rsai: Radioökológia és környezeti sug{rvédelem (Veszprémi Egyetemi Kiadó 2000.) A Nukle{ris Technikai Intézet honlapj{n szereplő oktat{si segédanyagok. BMETE80AE08 ATOMREAKTOROK ÜZEMTANA Előadó: Dr. Czifrus Szabolcs egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet v, 4kp, ma, 6.sz, 4 ko (3ea, 1gy, 0lab) Ek.: – Reaktivit{s–visszacsatol{sok és azok kapcsolata az atomreaktorok üzemével és biztons{g{val; a belső (inherens) biztons{g feltételei; a reaktivit{s–visszacsatol{sok sz{mít{sa és mérése. A xenon– és szam{riummérgezettség üzemviteli vonatkoz{sai, hat{sa a manőverező képességre, teljesítményreaktorok xenon lengése. Az atomreaktor, mint sug{r– és energiaforr{s, a reaktorfizikai és a hőtechnikai jellemzők kapcsolata; teljesítményegyenlőtlenségek és azok alakul{sa a kiégési ciklus alatt. Zónaösszetétel tervezésének szempontjai és módja, a fűtőelem {trak{s műszaki megvalósít{sa. Teljesítményegyenlőtlenség csökkentésének lehetőségei; az aktív zón{n belüli aszimmetri{k lehetséges forr{sai és csökkentésének módjai; az atomreaktor paramétereinek v{ltoz{sa a kiégési ciklus alatt. Ciklusnyújt{s lehetőségei és hat{sai. Az atomreaktor szab{lyoz{si saj{toss{gai; a fűtőelemek üzemi saj{toss{gai, a fűtőelemek {llapot–ellenőrzése; a reaktortart{ly üzemi saj{toss{gai és {llapot–ellenőrzése; az in–core és az ex–core mérőrendszerek üzemi saj{toss{gai; a teljesítmény eloszl{s meghat{roz{sa az in–core és az ex–core detektorrendszer méréseire alapozva. A főberendezési t{rgyak üzemviteli saj{toss{gai; a fizikai és energetikai indít{s feladatai és lebonyolít{sa; üzemeltetés {llandó és v{ltozó teljesítményen; a menetrendtartó üzem saj{toss{gai; az {llapotorient{lt és a tünetorient{lt üzemeltetési szab{lyozat jellemzői; rendkívüli üzemi szitu{ciók elemzése és levezetése; az atomerőmű üzemviteli paraméterei (terhelési tényező, rendelkezésre {ll{si tényező stb.); az atomerőmű helye az együttműködő villamosenergia–rendszerben. Csom Gy.: Atomerőművek ütemtana I. kötet, Műegyetemi Kiadó, 1997. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana II. kötet, Műegyetemi Kiadó, 2004. BMETE80AE09 LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK I. Előadó: Dr. Dóczi Rita egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 3 kp. ma, 5.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Atomenergetikai alapismeretek, Mag- és neutronfizika A tant{rgy keretében a hallgatók 14 db. különböző mérést végeznek sug{r- és környezetvédelem, mag- és neutronfizika, valamint a reaktorfizika témaköreiben. BMETE80AE10 LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK II. Előadó: Dr. Dóczi Rita egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Laboratóriumi mérések I., Atomerőművek termohidraulik{ja
41
A tant{rgy keretében a hallgatók 14 db. különböző mérést végeznek sug{r- és környezetvédelem, mag- és neutronfizika, valamint a reaktorfizika témaköreiben. BMETE80AE18 SPECI[LIS LABORATÓRIUM Előadó: Dr. Dóczi Rita egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: – Atomenergetika szakir{ny{t v{lasztó mérnökhallgatók diplomatervezését megelőző, arra felkészítő labor. A félév sor{n egy előre megadott v{lasztékból kerülnek a mérések a programba, a hallgatók {ltal v{lasztott diplomaterv tematik{j{nak megfelelően. BMETE80AE12 RADIOAKTÍVHULLADÉK-GAZD[LKOD[S Előadó: Dr. Zagyvai Péter egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet v, 2kp, ma, 7.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek.: – A radioaktív hulladékokkal kapcsolatos sug{rvédelmi alapfogalmak. A hulladékok definíciója, oszt{lyoz{sa, minősítése. A radioaktív hulladékkokal kapcsolatos hatós{gi rendelkezések. A radioaktív hulladékok keletkezésének forr{sai: nukle{ris reaktorok működése és leszerelése, radioaktív izotópok ipari, orvosi és egyéb alkalmaz{sa, TENORM - nem nukle{ris energiatermelés. A hulladékok gazdas{gi, környezeti és sug{rvédelmi jelentősége. A hulladék menedzsment típusai és részei. Nukle{ris és radioaktív anyagok (hulladékok) gyűjtése, t{rol{sa és sz{llít{sa. Térfogatcsökkentési technológi{k – {ltal{nos és szelektív elj{r{sok. Kondícion{l{si technológi{k - – {ltal{nos és szelektív elj{r{sok. Analitikai elj{r{sok mint a hulladékkezelés részei. A nagyaktivit{sú hulladékok hosszú t{vú kock{zata. „Tiszta” atomenergetika. A hoszszú felezési idejű radioaktív hulladékok transzmut{ciója. A transzmut{ció elvi alapjai és fő f{zisai. Hosszú felezési idejű hasad{si termékek transzmut{ciója. Aktinid{k transzmut{ciója. Transzmut{ciós stratégi{k, eszközök. Gyorsítóval hajtott szubkritikus rendszerek. Szétv{laszt{si technológi{k. Transzur{nok energetikai hasznosít{sa transzmut{cióval. Kétszeresen z{rt atomenergia-rendszerek. Radioaktív hulladékok {tmeneti és végleges elhelyezése. A t{rolók tervezésének problém{i. Természeti analógok, terjedéssz{mít{s, potenci{lis sug{rterhelés sz{mít{si elj{r{sainak alkalmaz{sa a hulladékelhelyezés tervezésében. Döntési opciók és kritériumok.
BMETE80AE26 RADIOANALITIKA Előadó: Dr. Szalóki Imre egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet v, 3kp, ma, 6.sz, 2ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) Ek.: – Radioizotópok a természetben: kozmogén és terresztri{lis izotópok (boml{si sorok), antropogén izotópok Nukleogenézis, az elemek és a radioizotópok keletkezése. Radioizotópok meghat{roz{sa radiokémiai módszerekkel (izotóphigít{s, kémiai feldolgoz{s és nukle{ris spektroszkópia) Kémiai elv{laszt{si elj{r{sok (ioncsere, extrakció, csapadék-lev{lszt{s, desztill{ció, elektrolízis)
42
Hosszú felezési idejű alfabomló, bétabomló nuklidok elemzése (trícium, C-14, Sr izotópok, ur{n izotópok, transzur{n izotópok meghat{roz{sa) Bevezetés a nukle{ris kémiai technológi{kba: atomreaktorok üzemanyag{nak elő{llít{sa, a kiégett üzemanyag újrafeldolgoz{sa és a radioaktív hulladékok feldolgoz{sa BMETE80AE14 ATOMERŐMŰVI ANYAGVIZSG[LATOK Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet f, 2kp, ma, 7.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek.: Atomenergetikai alapismeretek Nyomottvizes atomerőművek primer és szekunder köri főberendezéseinek ellenőrzési módszerei, az atomerőművi környezet {ltal okozott speci{lis szempontok. Üzemelő és le{llított reaktor mellett alkalmazott vizsg{lati elj{r{sok, hibadetekt{l{si technik{k. Reaktortart{ly vizsg{latok. Gőzfejlesztő vizsg{lati módszerek. Atomerőművekben alkalmazott anyagvizsg{lati módszerek bemutat{sa. Felületileg szennyezett vagy felaktiv{lódott berendezések, alkatrészek ellenőrzésének, vizsg{lat{nak és javít{s{nak módszerei, eszközei. Vizu{lis vizsg{lati módszerek, manipul{ciós technik{k, telemechanika alkalmaz{sa atomerőművi környezetben. Speci{lis módszerek az alak- és mérethelyesség ellenőrzésére. Friss és kiégett fűtőelem kötegek vizsg{lata (tömörség vizsg{latok, termohidraulikai ellenőrzések, tomogr{fi{s elj{r{sok). Radioaktív hulladékot tartalmazó konténerek vizsg{lati módszerei. Radioaktív hulladékok minősítése. Nukle{ris anyagvizsg{lati módszerek (pl. radiogr{fia, tomogr{fia). BMETE80AE15 NUKLE[RIS BIZTONS[G f, 2kp, ma, 7.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek.: Reaktorfizika mérnököknek, Atomerőművek termohidraulik{ja A biztons{g fogalma és mérhetősége. Determinisztikus és valószínűségi alapú biztons{gi elemzések. Biztons{gi jelentések. A VVER típusú reaktorok biztons{g{nak nemzetközi megítélése, a biztons{g színvonal{nak felmérésére indított hazai és nemzetközi projektek bemutat{sa. Összehasonlít{s egyéb atomerőművekkel Korszerű nukle{ris biztons{gi kutat{sok. Az atomenergia-felhaszn{l{s szab{lyoz{s{nak törvényi rendszere; Az atomtörvény és a kapcsolódó rendelkezések bemutat{sa. Nukle{ris Biztons{gi Szab{lyzatok. A nukle{ris biztons{g nemzetközi rendszere, NAÜ, OECD NEA tevékenységének bemutat{sa. A nukle{ris hatós{g tevékenységének és működésének ismertetése; a hatós{gi engedélyezés és ellenőrzés folyamata. Gyakorlati péld{k nagyobb volumenű engedélyezési-ellenőrzési feladatokról. Nukle{risbaleset-elh{rít{s rendszere: intézményi h{ttér, technikai rendszerek, hazai és nemzetközi gyakorlatok. BMETE80AE17 ÜZEMI MÉRÉSEK ÉS DIAGNOSZTIKA Előadó: Dr. Poór G{bor egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet
43
f, 2kp, ma, 7.sz, 2ko (1 ea, 0 gy, 1 lab) Ek.: – Diagnosztikai alapfogalmak, inform{cióhordozók: diagnosztika fogalma, kapcsolata a karbantart{ssal; k{dgörbe, elhaszn{lód{si tartalék. diagnosztikai elj{r{sok és alkalmaz{si területeik; a diagnosztika fejlődési ir{nyai. Sz{mítógéppel t{mogatott rendszerek és elj{r{sok: az időszakos diagnosztika sz{mítógépes eszközei; a rezgésanalízis sz{mítógépes t{mogat{sa; folyamatos diagnosztika; szakértő rendszerek (felépítésük, alkalmaz{suk). Rezgésdiagnosztika: a rezgésmérés alapjai; érzékelők, k{belek, szerelvények; mérőrendszerek, adatfeldolgoz{s, kijelzés. A determinisztikus és sztochasztikus jelek feldolgoz{sa: - analóg jelek digit{lis értelmezése; - a digit{lis jelfeldolgoz{s előnyei, h{tr{nyai; mintavételezés, szűrők, A/D {talakít{s, Fourier transzform{ció, FFT. Szűrés, zajszűrés. Gépészeti alaphib{k felismerése a spektrumból: gyakorlati péld{k, esettanulm{nyok. Ultrahang hasznosít{sa a diagnosztik{ban. Elektrom{gneses sug{rz{s., nukle{ris sug{rz{s alkalmaz{sa a diagnosztik{ban, Akusztikus emisszió. Részecskevizsg{lat. Adatgyűjtő és adatfeldolgozó rendszerek (PDA, VERONA-u). Turbinavizsg{latok, turbinadiagnosztika. BMETE80AE22 NUKLE[RIS ÜZEMANYAGCIKLUS Előadó: Dr. Fehér S{ndor egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 3kp, ma, 7.sz, 3ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) Ek.: – Bevezetés, történeti visszatekintés. A nukle{ris üzemanyagciklus felépítése. Ur{nforr{sok és készletek. Az ur{nércek b{ny{szata és feldolgoz{sa. Izotópdúsít{s. Fűtőelemgy{rt{s. Az atomerőművek {ltal{nos műszaki jellemzői. Termikus reaktorral szerelt atomerőművek. Gyorsreaktorral szerelt atomerőművek. A kiégett üzemanyag kezelése, újrafeldolgoz{sa. Reprocessz{l{si technológi{k. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése. Transzmut{ció. Biztons{gi kérdések. Lehetséges nukle{ris üzemanyagciklusok. Nyílt üzemanyagciklus. Z{rt üzemanyagciklus. Az atomerőművek üzemanyag-gazd{lkod{si jellemzői. Összetett atomenergia-rendszerek. Szimbiotikus atomerőmű-rendszerek üzemanyag-gazd{lkod{si jellemzői. Atomerőművek fejlesztési ir{nyai.
44
7.4.2. ÉPÜLETENERGETIKA SZAKIR[NY BMEEPEGAG52 ÉPÜLETSZERKEZETEK HŐTECHNIK[JA Előadó: Dr. V{rfalvi J{nos tudom{nyos főmunkat{rs, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék f, 3 kp, ma, 5.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy 0 lab) Ek: Műszaki hőtan II. Az épületszerkezeteken keresztül kialakuló hő- és anyagtranszport folyamatok vizsg{lata. Az épületek energetika minőségével összefüggésbe hozható tényezők hat{s{nak elemzése. Az épületek és épületgépészeti rendszerek kapcsolata. Az épületszerkezeteken kialakuló épületfizikai folyamatok {llagvédelemmel összefüggésbe hozható kérdéseinek értékelése. Épületfizika kézikönyv, Szerkesztette :Fekete Iv{n; Msz 04-140/2; Msz 04-140/3; Épületfizikai tervezés, Szerző: Friedrich Eichler ; Energiatudatos épületfelújít{s, Szerzők: V{rfalvi J{nos Zöld Andr{s Hat{rolószerkezetek hőtechnikai méretezése, Szerzők: V{rfalvi J{nos Zöld Andr{s BMEGEÉPAGE2 HŐSZ[LLÍT[S Előadó: Dr. Sz{nthó Zolt{n egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 4 kp, ma, 5.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab), Ek.: Műszaki Hőtan I. Hőhordozók. A csősúrlód{si tényező meghat{roz{sa; alaki ellen{ll{s tényezők; csővezeték hidraulikai ellen{ll{sa. Beszab{lyozó és szab{lyozó szerelvények. Csővezeték gazdas{gos {tmérője. Csővezeték kapacit{sa. Csővezeték hővesztesége; vezetékmenti lehűlés. Hőtermelők. Mennyiségi és minőségi szab{lyoz{s. Nyom{start{s. Jellegzetes csőh{lózati kialakít{sok. Szivattyú és csőh{lózat jelleggörbéje; a munkapont szerkesztése. Sugaras és hurkolt h{lózatok; h{lózatok egy és több bet{pl{l{si ponttal. Nyom{sdiagram. Hidraulikai beszab{lyoz{s; a beszab{lyoz{s eszközei és módszerei. Garbai – Dezső: [raml{s energetikai csővezeték rendszerekben, Műszaki Könyvkiadó, 1986. Épületgépészet 2000. Épületgépészeti Kiadó (I. Alapismeretek
2000.)
(II. Fűtéstechnika
2001.)
Garbai L.: T{vhőell{t{s (sokszorosított előad{sv{zlatok) BMEGEÉPAE72 ÉPÜLETÜZEMELTETÉS Dr. Sz{nthó Zolt{n egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 5 kp, ma, 7.sz, 4 ko (2 ea, 1 gy, 1lab) Ek.: Épületgépészeti rendszerek, Szellőzéstechnika Építési jogszab{ly és szabv{nyismeret. Tervezési, kivitelezési, üzemeltetési jogosults{gok, feladatok. Tervtípusok. Tendereztetés. Üzemeltetési terv, karbantart{si terv. Költségtervezés. Minőségbiztosít{si ismeretek. Épületgépészeti rendszerek üzem{llapotai. Méretezési {llapot; részterheléses üzem. Az igények v{ltoz{sa; menetrend. Hidraulikai jelleggörbék, munkapont. Az energiafogyaszt{s mérése és elsz{mol{sa. A 45
hidraulikai beszab{lyoz{s gyakorlata. Az épületgépészeti szab{lyoz{stechnika alapjai. Szab{lyozók behangol{sa. Épületgépészeti rendszerek karbantart{si feladatai. A korrózió és a vízkő elleni védekezés. Legionella baktériumok. Épületgépészeti diagnosztika. Mérőeszközök. Épületgépészeti kontrollmérések. Épületek energetikai audit{l{sa. Tűzvédelmi és munkavédelmi ismeretek. Épületgépészet a gyakorlatban (szerk.: B{nhidi L.) Dashöfer Kiadó, 2001. Épületgépészet 2000. Épületgépészeti Kiadó (I. Alapismeretek, 2000.) BMEGEÉPAE66 ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK Előadó: Dr. Barna Lajos egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 5 kp, ma, 6.sz, 4 ko (3 ea, 1gy) Ek.: Hősz{llít{s, Épületenergetika A vízell{tó és a vízelvezető közmű felépítése. A hidegvíz– és haszn{lati melegvíz–igények, szennyvíz– és csapadékvíz–hozamok sz{mít{sa.Épületek vízell{tó h{lózat{nak kialakít{sa. A vízh{lózat méretezése. A haszn{lati melegvíz–ell{t{s kialakít{sa, fő berendezései és méretezése. A cirkul{ció megold{sa és méretezése. A szennyvízelvezetés kialakít{sa az épületben és közterületen. A szennyvízelvezetés méretezése.A g{zszolg{ltató rendszer felépítése. Épületek g{zell{t{sa. A g{zh{lózat kialakít{sa. H{zi nyom{sszab{lyozók, mérők. A h{ztart{si g{zkészülékek csoportosít{sa, kialakít{sa, k{rosanyag–kibocs{t{sa. A g{zkészülékek elhelyezése az épületben, légell{t{sa, égéstermék elvezetés. Kommun{lis kaz{ntelep g{zell{t{sa, biztons{gi berendezése, égési levegő–ell{t{sa. Fűtőberendezések szab{lyoz{sa. [llandó és v{ltozó tömeg{ram. Szivattyúz{si technika. Szivattyús és gravit{ciós nyom{sdiagram. Egy– és kétcsöves fűtési rendszerek. Termosztatikus szelepek. Hőfogyaszt{s mérés és elsz{mol{s. Fűtési h{lózatok méretezése. Épületgépészet 2000. Épületgépészeti Kiadó (I.
Alapismeretek, 2000.)
(II.
Fűtéstechnika, 2001.)
Épületgépészet a gyakorlatban (szerk.: B{nhidi L.) Dashöfer Kiadó, 2001. BMEGEÉPAE64 KLÍMARENDSZEREK ENERGETIK[JA Előadó: Dr. Kajt{r L{szló egyetemi docens; Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 5 kp, ma, 6.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy 0 lab) Ek: Műszaki hőtan II., [raml{stan Klímatechnikai alapfogalmak, klímatechnikai rendszerek felépítése. Levegő kezelési folyamatok h-x diagramban. Levegő kezelő elemek: hűtő, fűtő, sz{rító, nedvesítő felépítése, méretezése. Klímatechnikai rendszerek fajt{i, felépítése, működése. B{nhidi-Kajt{r: Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó Épületgépészet a gyakorlatban. DASHÖFER Kiadó, folyamatos kiad{s Épületgépészet 2000. I. Alapismeretek, Épületgépészeti Kiadó Recknagel-Sprenger-Schramek: Fűtés- és klímatechnika 2000. II. kötet, Dialog Campus Kiadó.
46
BMEGEÉPAE65 SZELLŐZÉSTECHNIKA Előadó: Goda Róbert egyetemi tan{rsegéd, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy 0 lab) Ek: Műszaki hőtan II., [raml{stan Az Épületek légtechnik{ja c. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat az épületekben alkalmazott légtechnikai rendszerekkel, a követelményrendszerekkel, a z{rt terek légtechnikai méretezésével, a légvezetési rendszerek fajt{ival, a helyiség {töblítés és tartózkod{si zóna komfort és technológiai viszonyaival. Ismertetésre kerülnek alapfokon a természetes és mesterséges szellőzéstechnikai rendszerek kialakít{sai, azok elemei, a légfűtő berendezés, a szellőztető berendezés és a ködtelenítő berendezés méretezése, valamint a többszintes lakóépületek szellőző rendszerei. BMEEPEGAE71 MEGÚJULÓ ENERGIAFORR[SOK Előadó: Dr. Kontra Jenő egyetemi tan{r, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék f, 2 kp, ma, 7.sz, 2 ko (2ea, 0 gy, 0lab) Ek.: Épületgépészeti rendszerek, Épületenergetika A napenergia passzív hasznosít{s{hoz szükséges alapismeretek. A passzív h{z fogalma. Építészeti eszközök a napenergia hasznosít{s{nak célj{ra. Aktív napenergia hasznosít{s elmélete, főbb berendezések, szab{lyoz{s. Épületek fűtése, HMV–ell{t{sa, uszodavíz melegítés, sz{rít{stechnia. Geoterm{lis energia felszínre hozatala, fajt{i, termelési módok. Kis entalpi{jú és nagy entalpi{jú geotermia. Épületfűtések, települési hőell{t{s. Geoterm{lis energia hasznosít{si területei. A hőszivattyú működésének elméleti öszszefüggései, kapcsolata az energiagazd{lkod{ssal. Hőszivattyús hőhasznosít{s, korszerű berendezések és meghajt{sok, kapcsolt energiatermelés. Zöld A.: Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, 1999. Zöld A.: Épületfizika alapjai, BME Szolg{ltató Kft. 1998. Gyurcsovics L.: Napenergia–hasznosít{s az épületgépészetben, Műszaki Könyvkiadó, 1998. Kontra J.: Hévízhasznosít{s, BME Szolg{ltató, egyetemi jegyzet, 2004. BMEGEÉPAE63 ÉPÜLETENERGETIKAI MÉRÉSEK Előadó: Dr. Sz{nthó Zolt{n egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Hősz{llít{s, Épületenergetika A t{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal egyes épületgépészeti berendezések üzemviteli paramétereinek mérését. A hallgatók mérési gyakorlat keretében, alapfokon megismerik: hőközpontok mérését; szivattyúk és szelepek jelleggörbéjének mérését, fűtési h{lózatok hidraulikai beszab{lyoz{s{t; légfűtő készülék és felületi hűtő teljesítményének mérését, az {llapotv{ltoz{s ir{ny{nak meghat{roz{s{t; légcsatorn{ban {ramló levegő térfogat{ram{nak mérését; konvektív hőleadó teljesítményének mérését; g{zkészülékek hő egyensúly{nak mérését, hat{sfok{nak meghat{roz{s{t; hő-, villamos energia és vízfogyaszt{s mérését, az elsz{mol{si mérési adatok felhaszn{l{s{t a gépészeti rendszerek energetikai értékelésében. Megtanulj{k a hallgatók a szabv{nyos mérési jegyzőkönyv készítésének ismérveit és form{j{t.
47
BMEGEÉPAGE3 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS Előadó: Dr. Sz{nthó Zolt{n egyetemi docens; Dr. Herczeg Levente egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék; f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Hősz{llít{s Az épületgépészeti szak{gi tervezési feladatok, a különböző tervfajt{k követelményeinek megismerése. Tervek formai és tartalmi követelményei. Épületgépészeti tervezési részfeladatok megismerése és gyakorl{sa; csal{di h{z alapvető épületgépészeti rendszereinek tervezése. BMEGERIAE7E ÉPÜLETINFORMATIKA Előadó: Dr. Aradi Petra egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék f, 2 kp. ma, 6.sz. 2 ko (2ea, 0gy, 0lab) Ek.: Épületinformatikai rendszerek felépítése, hardver eszközök {ttekintése. Ir{nyít{stechnikai berendezések és struktúr{k. Mikrokontrollerek, PLC-k, folyamatir{nyító sz{mítógépek. Épületüzemeltetési feladatok: épületgépészet, betörésvédelem, vagyonvédelem, tűzvédelem. Épületfelügyeleti rendszerek kiépítési és üzemeltetési kérdései, különös tekintettel az energiatakarékoss{gra. Intelligens épületek, Épületinformatikai feladatok megold{s{ra alkalmas szoftverrendszerek. Épületinformatikai rendszerek szimul{ciója. BMEVIAUA013 ÉPÜLETVILLAMOSS[G Előadó: Kerekes S{ndor, Dr. Moln{r Istv{n, Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék f, 2 kp. ma, 7.sz. 2 ko (1ea, 0gy, 1lab) Ek.: Elektrotechnika, Villamos gépek és hajt{sok Épületek villamosenergia-ell{t{s{nak minőségi követelményei. Autonóm villamosenergia elő{llít{s. Tartalék energiaforr{sok. A v{rható terhelés maghat{roz{sa. Az épületek villamos h{lózata, h{lózatok típusai. Energiaell{t{s és inform{ció szolg{ltató h{lózatok, rendszerek. Fogyaszt{smérés. Épületfelügyelet kialakít{s{nak tipikus megold{sai. Védelmek kialakít{sa Túlterhelés, túlfeszültség és z{rlatvédelem. Külső és belső vill{mvédelem. Vagyonvédelem alapjai. Beléptető rendszerek. Az épületek energiaell{t{s{nak módjai. Transzform{tor {llom{sok kialakít{sa. Villamosenergia - management. Energiatakarékos megold{sok. Klímaberendezések. Szellőzők, szivattyúk üzeme frekvenciav{ltókkal. H{ztart{si és épületgépészeti eszközök vezérlése a beépített teljesítmény és priorit{si szintnek megfelelően. Vízell{t{s, melegvíz elő{llít{s, hőfejlesztés, szennyvízelvezetés villamos fogyasztói, készülékei. Vezérlési megold{sok. Vil{gít{si fogyasztók. Lakóépületek és nem lakóépületek (középületek) villamos berendezései. Technológiai berendezések. Liftek, mozgólépcsők. Iroda, vendégl{t{s, konferencia, oktat{si funkció technológiai berendezései. BMEEPESAE76 ÉPÜLETAKUSZTIKA Előadó: Dr. Hunyadi Zolt{n, Épületszerkezettani Tanszék f, 2 kp. ma, 7.sz. 2 ko (2ea, 0gy, 0lab) Hangterjedés, akusztikai alapfogalmak. Hangintenzit{s, teljesítmény, hangnyom{s, a leggyakoribb zajforr{sok jellemzése. Egy- és kéthéjú szerkezetek, fal és padlóburkolatok, {lmennyezetek akusztikai tulajdons{gai.
48
Környezeti zaj hat{sa, az épületen belüli zajforr{sok, nyugodt pihenés, munkavégzés feltételei. Védekezés épületen belüli zajokkal szemben. Épületek zajkibocs{t{sa, méretezési módszerek. Ipari épületek zajcsökkentése. Környezeti zaj elleni védelem lehetőségei, esettanulm{nyok. Igényes belső terek kialakít{sa és zaj elleni védelme BMEVIVEA098 MUNKA ÉS LAKÓKÖRNYEZET VIL[GÍT[SA Előadó: Dr. Berta Istv{n egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék f, 2 kp. ma, 7.sz. 2 ko (2ea, 0gy, 0lab) Ek.: – A t{rgy célja megismertetni a hallgatós{got az épületek korszerű vil{gít{s{nak követelményeivel és megold{saival; a vil{gít{si rendszerek, vil{gítótestek és fényforr{sok kiv{laszt{s{val; vil{gít{stechnikai méretezésekkel, tervezéssel; Vil{gít{si ellenőrző mérésekkel és vizsg{latokkal. BMEGEÉPAG75 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS II. Előadó: Dr. Heczeg Levente egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp. ma, 7.sz. 2 ko (0ea, 2gy, 0lab) Ek.: (Épületek légtechnik{ja ÉS Épületgépészeti tervezés) VAGY Szellőzéstechnika
BMEGEÉPAG73 ÉPÜLETGÉPÉSZETI KIVITELEZÉSI ISMERETEK Előadó: Dr. Barna Lajos egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 4 kp. ma, 5.sz. 4 ko (1ea, 0gy, 3lab) Ek.: –
7.4.3. HŐENERGETIKA SZAKIR[NY BMEGEENAEGG GŐZ– ÉS G[ZTURBIN[K Előadó: Dr. Sztankó Kriszti{n egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 5.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek.: Kalorikus gépek G{zturbin{k fejlődése, körfolyamat és az azt befoly{soló tényezők megismerése, kompresszor lap{tr{csban lej{tszódó energia {talakul{sok, sebességi h{romszögek meghat{roz{sa, szerkezeti kialakít{s, égésfolyamat g{zturbin{kban, tüzelőtér kialakít{sa és azzal szembe t{masztott követelmények, a turbina részben lej{tszódó folyamatok, lap{t és lap{tr{cs szerkezeti anyagaival szemben t{masztott követelmények és szil{rds{gi méretezése, különböző szerkezeti egységek együttműködési feltételei. Egy– és többtengelyes g{zturbina kialakít{sai és diagnosztik{ja. Gőzturbin{k fejlődése, akciós és reakciós lap{tprofilok, lap{tr{csok, fokozatok megismerése, szil{rds{gi méretezésük, fokozatban létrejövő energia {talakul{s, sebességi h{romszögek meghat{roz{sa, az azokat befoly{soló paraméterek megismerése, többfokozatú gőzturbin{k szerkezeti kialakít{sa, telített és túlhevített–gőz turbin{k összehasonlít{sa. Gőzturbin{k üzemvitele, diagnosztikai paraméterek meghat{roz{sa. Czinkóczky –Veér – Sztankó: G{z és Gőzturbin{k (elektronikus jegyzet) www.energia.bme.hu
49
BMEGEENAETT TÜZELÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék v, 4 kp, ma, 5.sz, 3 ko (2ea, 1gy, 0lab) Ek: Kalorikus gépek Égés fizikai jellemzői. Égési folyamat anyag és energia mérlege. Gyullad{s, l{ngterjedés {ramló közegben, jelenségek és leír{suk. Homogén f{zisú égés. G{ztüzelés. Szabadsug{r {raml{s. L{ngtípusok. L{ngstabilit{s: l{ng– leszakad{s és visszagyullad{s. Heterogén f{zisú égés. Olajtüzelés. P{rolg{si és égési sebesség egyensúlya. Csepphalmaz létrehoz{sa porlaszt{ssal, szerkezeti megold{sok. Szil{rd tüzelőanyag égése. Szemcseméret szerepe, vizsg{lata és leír{sa. Réteg–, szénpor–, és fluidiz{ciós tüzelési technológi{k. Hulladéktüzelés. Tüzeléstechnika speci{lis alkalmaz{si: belsőégésű motorok, g{zturbin{k. Tüzelési folyamatok környezetszennyezése, a k{ros anyag kibocs{t{s csökkentési lehetőségei. Penninger A.: Tüzeléstechnika BMEGEENAEKT KAZ[NOK ÉS TÜZELŐBERENDEZÉSEK Előadó: Dr. Lezsovits Ferenc egyetemi docens, Könczöl S{ndor tudom{nyos munkat{rs; Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Tüzeléstechnika A kaz{nok funkciója. Tüzelő és kaz{nszerkezetek, kaz{ntípusok. A kaz{n anyag és energia mérlege. Hő{tad{si form{k (sug{rz{sos, konvektív) megjelenése és a hő{tviteli viszonyok alakul{sa kaz{nokban. Füstg{z oldali {raml{si viszonyok. Vízoldali {raml{si viszonyok: Természetes cirkul{ció, keringetés, kényszer{t{raml{s. Keringési sz{m és a cirkul{ció megbízhatós{ga. Kaz{nszerkezetek szil{rds{gi és termikus igénybevétele és tervezése. Kaz{nszerkezet részei, részkonstrukciók. Kaz{nok üzemvitele, szab{lyoz{si és vezérlési funkciói. Biztons{gtechnika. Elektronikus jegyzet, www.energia.bme.hu BMEGEENAEK6 MEGÚJULÓ ENERGIAFORR[SOK Előadó: Dr. Ősz J{nos egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék; Dr. Kullmann L{szló egyetemi docens, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 6sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Energetika II. A rendelkezésre {lló vil{g és hazai elméleti és re{lis potenci{lok: természeti megújuló energiaforr{sok: nap, szél, víz, földhő, biomassza; emberi tevékenység {ltal megújuló energiaforr{sok: kommun{lis, {llattenyésztési és ipari hulladékok. Hidrogén technológia, tüzelőanyag cell{k. A különböző megújuló energiaforr{sok, a termelt szekunder energiahordozó (tüzelőanyag, hő– és villamos energia) és a meglévő energiaell{tó rendszerekbe való illeszkedés műszaki–gazdas{gi kérdései. Hazai lehetőségek és korl{tok. Konvencion{lis energetika, megújuló energiaforr{sok t{rsadalmi kock{zat{nak összehasonlít{sa. Ősz J.: Megújuló energiaforr{sok, előad{sok .ppt form{ban, www.energia.bme.hu
50
BMEGEENAEK5 ERŐMŰVEK SZAB[LYOZ[SA Előadó: Dr. Czinder Jenő egyetemi adjunktus; Dr. Szentannai P{l egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 4 kp, ma, 7.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Kalorikus Gépek Az erőműautomatiz{l{s néh{ny {ltal{nos kérdése. Az erőmű fő szab{lyoz{si feladatai, a teljesítményszab{lyoz{s alapkapcsol{sai. Gyűjtősín–szab{lyoz{s. Gőzkaz{nok szab{lyoz{sa. A gőzkaz{nok üzemviteli–üzembiztons{gi követelményei és ezekkel kapcsolatos fő szab{lyoz{si feladatok: szab{lyozott jellemzők és módosított jellemzők, hat{skapcsolatok. A gőznyom{s, a tüzelés, a tűztérnyom{s, a gőzhőmérséklet és a t{pvíz–{ram szab{lyoz{sa: szab{lyoz{si kapcsol{sok, a szab{lyozott szakaszok dinamikai tulajdons{gainak modelljei, eredő dinamikai tulajdons{gok. Atomerőművek szab{lyoz{sa. Szab{lyoz{si feladatok nyomottvizes reaktorral működő atomerőműben. Reaktorteljesítmény szab{lyoz{s különböző lehetőségei, az egyes szab{lyoz{si módok jelleggörbéi, értékelése és kapcsol{sai. Primerköri nyom{sszab{lyoz{s, a térfogat–kompenz{ló szintszab{lyoz{sa, a gőzfejlesztő vízszint–szab{lyoz{sa. Az atomerőművi folyamat dinamik{ja: részfolyamatok és ezek dinamik{j{nak matematikai leír{sa, eredő dinamikai tulajdons{gok. Gőzturbin{k szab{lyoz{sa. A turbinaszab{lyoz{s feladatköre, beavatkoz{si lehetőségek. Fordulatsz{m– szab{lyoz{s, villamos teljesítményszab{lyoz{s; primer, szekunder és tercier szab{lyoz{s. Ellennyom{sú és elvételes turbin{k szab{lyoz{sa. A gőzturbina dinamik{ja. Czinder J.: Erőművek szab{lyoz{sa. Műegyetemi Kiadó, 2000. BMEGEENAEK7 ENERGIA ÉS KÖRNYEZET Előadó: Dr. G{cs Iv{n egyetemi docens; Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 7.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Kalorikus gépek Az energetika környezeti hat{sainak {ttekintése: az energetika köre, az energiafelhaszn{l{s szerkezete, történeti {ttekintése, a hosszút{vú fenntarthatós{g követelményei, az energetika hat{sa a levegő– és vízkörnyezetre, hulladékai. Levegőszennyezés {ltal{nos kérdései: légszennyezés vizsg{lat léptékei, a Föld légköre, a troposzféra jellemzői, a földi légkör {raml{si rendszerei. Glob{lis légszennyezési hat{sok: üvegh{zhat{s, ózon csökkenés. Tüzelésekből sz{rmazó kibocs{t{sok: kibocs{t{s mennyiségi viszonyai; szil{rd szennyezőanyagok keletkezése, összetétele, szemcseeloszl{sa, pernyelev{laszt{s (ciklonok, elektrosztatikus lev{lasztó, szűrő); g{zalakú szennyezőanyagok (kén– és nitrogénoxidok stb.) keletkezése, keletkezés csökkentése tüzeléstechnikai módszerekkel és lev{laszt{sa (füstg{zkéntelenítés, DeNOx); tüzelésekből sz{rmazó radioaktív kibocs{t{sok. Atomerőművek légköri kibocs{t{sai: radioaktív izotópok keletkezési folyamatai (hasad{si és korróziós termékek, a primerköri víz és a levegő felaktiv{lód{sa), kijut{s a hermetikus helységrendszerbe, g{ztisztít{s, radioaktív {talakul{s a légkörben. Szennyezőanyagok légköri terjedése: terjedést befoly{soló tényezők (domborzat, felszíni érdesség, légköri stabilit{s, szélmező), j{rulékos kéménymagass{g, egyszerű terjedési modellek, javít{suk a tükrözés, ülepedés, kimosód{s, {talakul{s figyelembevételével. G{cs – Katona: Környezetvédelem (Energetika és levegőkörnyezet), Műegyetemi Kiadó, 1998.
51
BMEGEENAEM1 ENERGETIKAI MÉRÉSEK I. Előadó: Dr. Szentannai P{l egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp. ma, 5.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek: Kalorikus gépek A méréselmélet alapjai, metrológiai alapfogalmak. Mérési elj{r{sok és az adatfeldolgoz{s alapvető módszerei. A mérőrendszer és elemeinek {tviteli saj{toss{gai. Hőtechnikai alapmérések és összetett energetikai mérések BMEGEENAEM2 ENERGETIKAI MÉRÉSEK II. Előadó: Dr. Szentannai P{l egyetemi docens; Dr. Gróf Gyula egyetemi docens; Könczöl S{ndor tudom{nyos munkat{rs; Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens; Dr. Sztankó Kriszti{n egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek: Energetikai mérések I. Az energetikai berendezéseken illetve ezek részegységein több fizikai jellemző egyidejű mérésének elj{r{sai és a fontosabb lesz{rmaztatott mennyiségek (hő{tviteli tényező, hőteljesítmény, hat{sfok, füstg{z öszszetétel, emisszió stb.) meghat{roz{sa, az adatelemzés módszerei. BMEGEENAEPR TERVEZÉS Előadó: Dr. Sztankó Kriszti{n egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp. ma, 6.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek: Energetika II. A tervezési/ön{lló labor feladat lehetőséget ad az ismereteknek egy szűkebb, az egyéni érdeklődésnek megfelelő tématerületen való elmélyítésére és az ön{lló mérnöki munkavégzésre való képesség kifejlesztésére. A hallgatók egyetemi témavezető ir{nyít{s{val egyénileg megv{lasztott témakörben ön{lló feladatot készítenek. Esetenként a feladat elkészítését külső ({ltal{ban ipari) konzulens is segítheti. BMEGEENAEV1 ENERGETIKAI FOLYAMATOK DINAMIK[JA Előadó: Dr. Szentannai P{l egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, 7.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Erőművek. A dinamikai modell meghat{roz{s{nak elméleti és kísérleti módszere. Az elméleti modell fő egyenletcsoportjai. Technológiai modellelemek és modell-típusok az energetikai folyamatok dinamikai viselkedésének vizsg{lat{ra; line{ris-nemline{ris, koncentr{lt- és elosztott paraméterű leír{sok. A Matlab/Simulink interaktív modellező és szimul{ciós nyelv: a Matlab interaktív haszn{lat{nak és programoz{s{nak {ttekintése, a Simulink blokk-készlete, egyszerű folyamatok szimul{ciós modelljének kialakít{sa és analízise. Esettanulm{nyok: egyszerű és összetett energetikai folyamatok, szab{lyozott szakaszok és szab{lyoz{si körök dinamikai modelljének felépítése, szimul{ciós kísérletek lefolytat{sa.
52
BMEGEENAEV3 ENERGIATERVEZÉS Előadó: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 2kp, ma, 6.sz, 2ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Energetika II. Az energiagazd{lkod{s és energetikai tervezés h{rom szintje: a nemzeti/region{lis, a termelői és fogyasztói oldal jellegzetességek. A nemzeti/region{lis szinten a glob{lis energetikai tervezés eszközei (integr{lt forr{stervezés) az energiamodellek (pl. WORLD3, NEMS stb.), melyeket szimul{ciós eszközök segítségével (VenSim) a gyakorlatok keretén belül mélyebben is elemzünk. Az {llam (EU) szerepe és lehetőségei az energetika alakít{s{ban (jogszab{lyok, t{mogat{sok, p{ly{zati rendszer). A termelői oldal esetében a műszaki-gazdas{gi (termoökonómiai) tervezési módszerek, melyek segítségével beruh{zó kiv{laszthatja (megtervezheti) erőműve/fűtőműve legkedvezőbb kialakít{s{t és üzemét. A fogyasztói oldal esetén az intézményi energiagazd{lkod{s, ill. (fő)energetikus feladatai és eszközei, a stratégiai megközelítés módszerének alkalmaz{s{val. BMEGEENAEHM HŐKÖRFOLYAMATOK MODELLEZÉSE Előadó: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Groniewsky Axel tudom{nyos segédmunkat{rs, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, 7.sz, 2ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Kalorikus gépek, Műszaki hőtan I. Komplex energia{talakító rendszerek, ill. berendezések egyszerűsített modelljeit készítjük el, majd alkalmasan v{lasztott környezetben elkészített sz{mítógépes modellen szimul{ljuk a működésüket. A szimul{ciók célja kettős: egyrészt a tervezői módban egy műszaki legkedvezőbb v{ltozat megkeresése, m{srészt létező berendezés esetén az üzemi körülmények optim{lis behangol{s. A t{rgy félévközi jeggyel z{rul, melyet ön{lló szimul{ciós feladatok elkészítésével és egy z{rthelyi sikeres teljesítésével kell megszerezni. A feladatok csoportmunk{ban is elkészíthetők. BMEGEENAGE1 HŰTÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, 7.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Műszaki hőtan I. Természetes, mesterséges hűtés. A hűtési igény, az azt meghat{rozó tényezők és időbeni alakul{suk. Öszszehasonlító hűtőkörfolyamat. Gőznemű hűtőközegű, egy fokozatú kompresszoros hűtőberendezés. Hűtőközegek jellemzői. Közvetlen, közvetett elp{rologtat{sú hűtő rendszerek. Abszorpciós hűtőkörfolyamat. A hűtőberendezés és részegységeinek karakterisztik{i. Hűtőteljesítmény szab{lyoz{sa. Csővezetékek. Kiegészítő elemek. Hűtőberendezés védelmi rendszere. Hűtőberendezés telepítése, üzembehelyezése, üzemeltetése.
53
7.4.4. VEGYIPARI ENERGETIKA SZAKIR[NY BMEGEVÉAG05 [TAD[SI FOLYAMATOK Előadó: Dr. L{ng Péter egyetemi tan{r, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Matematika A3 Hő-, anyag-, és impulzus{tad{ssal j{ró folyamatok. Diffúzió két- és többkomponensű rendszerben. [tad{si folyamatok vizsg{lata f{zisok között. Kétfilm-ellen{ll{s elmélet. F{zisok érintkeztetését megvalósító készülékek méretezési elvei. [tad{si folyamatok vizsg{lata a mérnöki gyakorlatban előforduló eseteken keresztül. A leggyakoribb ellen{ramú szétv{lasztó műveletek (desztill{ció, extrakció) méretezése és készülékei. McCabe Smith Hariott: Unit Operations of Chemical Engineering. Mc Graw Hill, 2005. Treybal: Diffúziós műveletek. Műszaki Könyvkiadó, 1961. Fonyó-F{bry: Vegyipari művelettani alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. BMEGEVÉAG03 VEGYIPARI ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK Előadó: Dr. Örvös M{ria egyetemi docens, Bothné dr. Fehér Kinga egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 5 kp, ma, ta, 5 ko (3 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Műszaki hőtan II Elegyítési és szepar{ciós folyamatok leír{si módszerei. Mechanikai, hidrodinamikai, termikus és diffúziós műveletek méretezési elj{r{sai. Műveleti berendezések fő méreteinek meghat{roz{sa. Keverést, szűrést, centrifug{l{st, hő{tad{st, bep{rl{st, sz{rít{st alkalmazó elj{r{sok vizsg{lata. Konstrukciós kialakít{sok, készülékek működtetési, üzemeltetési szempontjai. Örvös M.: Termikus elj{r{sok és berendezések (www.vegyelgep.bme.hu) Moln{r K.- Örvös M.: Diffúziós elj{r{sok és berendezések (Kézirat) BMEGEVÉAE06 VEGYIPARI GÉPTAN Előadó: Dr. Nagy Andr{s egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 2 kp, ma, ta, 2 ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Mechanika Tervezési módszerek és ir{nyelvek, vegyipari készülékek felépítése. A vegyipari készülékeket terhelő hat{sok, mechanikai, hő-és korróziós igénybevételek. Szerkezetekkel szemben t{masztott követelmények, szil{rds{g, merevség, hő-és hideg{llós{g, korrózió{llós{g. Szerkezeti anyagok kiv{laszt{s{nak szempontjai. A készülékek fő méreteinek meghat{roz{sa. Z{rófelületek konstrukciós kialakít{sa, z{rófelületen és hengeres köpenyen lévő kiv{g{sok megerősítése. T{maszszerkezetek konstrukciós kialakít{sa. Csővezetékek és vegyipari készülék karim{s kötései. Hőcserélők és reaktorok konstrukciós kialakít{sa. A vegyipari tömítések, tömítő-rendszerek kiv{laszt{sa. Csővezeték tervezésének lépései. BMEGEVÉAE07 FOLYAMATSZAB[LYOZ[S ÉS MŰSZEREZÉS Előadó: Dr. Bal{zs Tibor egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Vegyipari elj{r{sok és berendezések
54
A tant{rgy célja, hogy ismereteket adjon a vegyipari folyamatok legfontosabb műszerezési, szab{lyoz{si feladatainak megold{si módjairól. Ismeretek {tad{sa a vegyipari elj{r{sokn{l alkalmazott berendezésekben zajló folyamatok ir{nyít{s{hoz szükséges érzékelők és beavatkozók kiv{laszt{s{hoz, és azok gépészeti rendszerhez való illesztéséhez. BMEGE[TAG02 [RAML[S- ÉS HŐTECHNIKAI MÉRÉSEK Előadó: Dr. Vad J{nos egyetemi docens, [raml{stan Tanszék f, 3 kp, ma, os, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: [raml{stan A tant{rgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ipari és kutat{s-fejlesztési {raml{s- és hőtechnikai mérések típusait és a velük szemben t{masztott követelményeket. A méréstechnika oszt{lyoz{sa ut{n bemutatja az ipari nyom{smérés, hőmérsékletmérés, térfogat- és tömeg{ram mérés módszereit, eszközeit és azok alkalmaz{si körülményeit, ipari méréstechnikai (folyamatir{nyít{si, diagnosztikai) esettanulm{nyokon valamint laboratóriumi bemutatókon és méréseken keresztül. Lajos T.: Az {raml{stan alapjai. (2008) ISBN 978 963 06 6382 3 Vad J.: Advanced Flow Measurements (kézirat) (www.ara.bme.hu) BMEGEENAGE1 HŰTÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, os, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Műszaki hőtan I. Természetes, mesterséges hűtés. A hűtési igény, az azt meghat{rozó tényezők és időbeni alakul{suk. Öszszehasonlító hűtőkörfolyamat. Gőznemű hűtőközegű, egy fokozatú kompresszoros hűtőberendezés. Hűtőközegek jellemzői. Közvetlen, közvetett elp{rologtat{sú hűtő rendszerek. Abszorpciós hűtőkörfolyamat. A hűtőberendezés és részegységeinek karakterisztik{i. Hűtőteljesítmény szab{lyoz{sa. Csővezetékek. Kiegészítő elemek. Hűtőberendezés védelmi rendszere. Hűtőberendezés telepítése, üzembehelyezése, üzemeltetése. BMEGEVÉAE08 TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK Előadó: Dr. Örvös M{ria egyetemi docens, Bothné dr. Fehér Kinga egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: [tad{si folyamatok Technológiai rendszer fogalma, elemei, {ltal{nos felépítése. A műveletek csoportosít{sa (technológiai sorrend, f{zis{raml{si {llapot, érintkeztetés és jellemző {ram szerint). Anyag- és energiaforgalmi diagramok. Gy{rt{si elj{r{sok folyamat{br{i (blokkv{zlat, folyamat{bra, P&ID {bra). Technológiai folyamat{bra, gépek, készülékek {br{zol{sa. Csoportosan elkészítendő feladatok: adott technológiai folyamat leír{sa, technológiai {br{k elkészítése, anyag és energia{ramok meghat{roz{sa. BMEGEVÉAE09 VEGYIPARI ÉS ÉLELMISZERIPARI MŰVELETEK SZIMUL[CIÓJA Előadó: Dr. L{ng Péter egyetemi tan{r, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: [tad{si folyamatok
55
[ltal{nosított két-és h{romf{zisú t{nyérmodell. A berendezések működését leíró egyenletek típusai. Szabads{gi fok, specifik{ció. Fontosabb algoritmusok. Ellen{ramú szétv{lasztó műveletek (desztill{ció, abszorpció, extrakció, sztrippelés stb.) berendezéseinek szimul{ciója professzion{lis folyamat szimul{tor alkalmaz{s{val sz{mítógép-laboratóriumi gyakorlat keretében. A műveleti paraméterek hat{s{nak vizsg{lata. Computer Aided Studies in Chemical Engineering. Unit Operations. Computation of Multistage Multicomponent Separation Processes. Elsevier, London, 1993 BMEGEENAEV1 ENERGETIKAI FOLYAMATOK DINAMIK[JA Előadó: Dr. Szentannai P{l egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, os, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Erőművek. A dinamikai modell meghat{roz{s{nak elméleti és kísérleti módszere. Az elméleti modell fő egyenletcsoportjai. Technológiai modellelemek és modell-típusok az energetikai folyamatok dinamikai viselkedésének vizsg{lat{ra; line{ris-nemline{ris, koncentr{lt- és elosztott paraméterű leír{sok. A Matlab/Simulink interaktív modellező és szimul{ciós nyelv: a Matlab interaktív haszn{lat{nak és programoz{s{nak {ttekintése, a Simulink blokk-készlete, egyszerű folyamatok szimul{ciós modelljének kialakít{sa és analízise. Esettanulm{nyok: egyszerű és összetett energetikai folyamatok, szab{lyozott szakaszok és szab{lyoz{si körök dinamikai modelljének felépítése, szimul{ciós kísérletek lefolytat{sa. BMEGEVÉAE10 TERVEZÉS Előadó: Dr. Nagy Andr{s egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Szerkezettan II. A mérnöki, tervezői szemlélet fejlesztése, a szakmai t{rgyak ismeretanyag{nak integr{l{sa és alkalmaz{sa. Keverős autokl{v hőtechnikai, szil{rds{gtani méretezése és tervezése BMEGEVÉAE11 LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK I. T{rgyfelelős: Dr. Moln{r Orsolya f, 2 kp, ma, os, 2 ko (0 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Műszaki kémia Diffúziós műveletekhez kapcsolódó alapmérések elvégzése, értékelése és jegyzőkönyv elkészítése. Forrpontemelkedés, desztill{ció folyamat{nak vizsg{lata atmoszferikus nyom{son és v{kuumban, rektifik{l{s, nyugvó {gyas adszorpció, üzeml{togat{s. BMEGEVÉAE12 LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK II. T{rgyfelelős: Dr. Moln{r Orsolya f, 4 kp, ma, ta, 3 ko (0 ea, 0 gy, 3 lab) Ek: [tad{si folyamatok
56
Termikus műveletekhez kapcsolódó laboratóriumi mérések elvégzése, értékelése, jegyzőkönyv elkészítése. Kéttestes hőcserélő, lemezes hőcserélő, konvekciós sz{rít{s, porlasztva sz{rít{s, g{zabszorpció, bep{rl{s, préselés, lékihozatal. Mérési gyakorlat a RG Gyógyszergy{r félüzemi laboratórium{ban BMEGEVÉAEV1 ÉLELMISZERIPARI TECHNOLÓGI[K ÉS GÉPEI I. Előadó: Bothné dr. Fehér Kinga egyetemi adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék v, 2 kp, ma, ta, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A3 Az élelmiszeripari gépekben és berendezésekben lej{tszódó mechanikai és hidromechanikai folyamatok és az ezekhez kapcsolódó technológi{k: lényerés, préselés, {ttörés, oszt{lyoz{s, tisztít{s, felületelt{volít{s, mos{s, aszeptika, növényolaj gy{rt{s, malomipar, cukorgy{rt{s. BMEGEVÉAEV2 ÉLELMISZERIPARI TECHNOLÓGI[K ÉS GÉPEI II. Előadó: Dr. Örvös M{ria egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Műszaki hőtan II. Az élelmiszeripari gépekben és berendezésekben lej{tszódó termikus és diffúziós folyamatok és az ezekhez kapcsolódó technológi{k: hőkezelés, tartósít{s, sterilezés, hűtés, fagyaszt{s, tejfeldolgoz{s, pasztőrözés, gyümölcslé- és sűrítmény gy{rt{s művelete és gépei, energiafelhaszn{l{sa és hőhasznosít{si lehetőségei. BMEGEENAEK7 ENERGIA ÉS KÖRNYEZET Előadó: Dr. G{cs Iv{n egyetemi docens; Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Kalorikus gépek Az energetika környezeti hat{sainak {ttekintése: az energetika köre, az energiafelhaszn{l{s szerkezete, történeti {ttekintése, a hosszút{vú fenntarthatós{g követelményei, az energetika hat{sa a levegő– és vízkörnyezetre, hulladékai. Levegőszennyezés {ltal{nos kérdései: légszennyezés vizsg{lat léptékei, a Föld légköre, a troposzféra jellemzői, a földi légkör {raml{si rendszerei. Glob{lis légszennyezési hat{sok: üvegh{zhat{s, ózon csökkenés. Tüzelésekből sz{rmazó kibocs{t{sok: kibocs{t{s mennyiségi viszonyai; szil{rd szennyezőanyagok keletkezése, összetétele, szemcseeloszl{sa, pernyelev{laszt{s (ciklonok, elektrosztatikus lev{lasztó, szűrő); g{zalakú szennyezőanyagok (kén– és nitrogénoxidok stb.) keletkezése, keletkezés csökkentése tüzeléstechnikai módszerekkel és lev{laszt{sa (füstg{zkéntelenítés, DeNOx); tüzelésekből sz{rmazó radioaktív kibocs{t{sok. Atomerőművek légköri kibocs{t{sai: radioaktív izotópok keletkezési folyamatai (hasad{si és korróziós termékek, a primerköri víz és a levegő felaktiv{lód{sa), kijut{s a hermetikus helységrendszerbe, g{ztisztít{s, radioaktív {talakul{s a légkörben. Szennyezőanyagok légköri terjedése: terjedést befoly{soló tényezők (domborzat, felszíni érdesség, légköri stabilit{s, szélmező), j{rulékos kéménymagass{g, egyszerű terjedési modellek, javít{suk a tükrözés, ülepedés, kimosód{s, {talakul{s figyelembevételével. G{cs – Katona: Környezetvédelem (Energetika és levegőkörnyezet), Műegyetemi Kiadó, 1998.
57
BMEGEENAEHM HŐKÖRFOLYAMATOK MODELLEZÉSE Előadó: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Groniewsky Axel tudom{nyos segédmunkat{rs, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3kp, ma, os, 2ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Kalorikus gépek, Műszaki hőtan I. Komplex energia{talakító rendszerek, ill. berendezések egyszerűsített modelljeit készítjük el, majd alkalmasan v{lasztott környezetben elkészített sz{mítógépes modellen szimul{ljuk a működésüket. A szimul{ciók célja kettős: egyrészt a tervezői módban egy műszaki legkedvezőbb v{ltozat megkeresése, m{srészt létező berendezés esetén az üzemi körülmények optim{lis behangol{s. A t{rgy félévközi jeggyel z{rul, melyet ön{lló szimul{ciós feladatok elkészítésével és egy z{rthelyi sikeres teljesítésével kell megszerezni. A feladatok csoportmunk{ban is elkészíthetők. BMEGEENAEGG GŐZ– ÉS G[ZTURBIN[K Előadó: Dr. Sztankó Kriszti{n egyetemi adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, os, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek.: Kalorikus gépek G{zturbin{k fejlődése, körfolyamat és az azt befoly{soló tényezők megismerése, kompresszor lap{tr{csban lej{tszódó energia {talakul{sok, sebességi h{romszögek meghat{roz{sa, szerkezeti kialakít{s, égésfolyamat g{zturbin{kban, tüzelőtér kialakít{sa és azzal szembe t{masztott követelmények, a turbina részben lej{tszódó folyamatok, lap{t és lap{tr{cs szerkezeti anyagaival szemben t{masztott követelmények és szil{rds{gi méretezése, különböző szerkezeti egységek együttműködési feltételei. Egy– és többtengelyes g{zturbina kialakít{sai és diagnosztik{ja. Gőzturbin{k fejlődése, akciós és reakciós lap{tprofilok, lap{tr{csok, fokozatok megismerése, szil{rds{gi méretezésük, fokozatban létrejövő energia {talakul{s, sebességi h{romszögek meghat{roz{sa, az azokat befoly{soló paraméterek megismerése, többfokozatú gőzturbin{k szerkezeti kialakít{sa, telített és túlhevített–gőz turbin{k összehasonlít{sa. Gőzturbin{k üzemvitele, diagnosztikai paraméterek meghat{roz{sa. Czinkóczky –Veér – Sztankó: G{z és Gőzturbin{k (elektronikus jegyzet) www.energia.bme.hu BMETE80AE25 BEVEZETÉS A CFD MÓDSZEREKBE Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet f, 3 kp, ma, ta, 3 ko (1 ea, 0 gy, 2 lab) Ek.: Műszaki hőtan II és [raml{stan A tant{rgy a h{romdimenziós CFD (Computational Fluid Dynamics) technika alapjait és energetikai alkalmaz{sait mutatja be a hallgatóknak. A tant{rgy keretében gyakorlatorient{ltan bemutat{sra kerül az ANSYS CFX program. A hallgatók sz{mítógépes laborfoglalkoz{sok keretében elsaj{títj{k a programrendszer haszn{lat{t, a leírandó geometri{k defini{l{s{t, a h{lóz{st, a fizikai modellek paraméterezését, az egyenletrendszert megoldó programmodul futtat{s{t, valamint az eredmények kiértékelését, a megold{si mezők {br{zol{s{t. A gyakorlatokhoz kapcsolódóan rövid {ttekintést kapnak a hő- és {raml{stani problém{k leír{s{hoz szükséges egyenletekről, azok numerikus megold{si módszereiről. Az ór{k sor{n szil{rd anyagokban lej{tszódó hővezetési problém{k, valamint természetes és kényszerített {raml{sok modellezésén keresztül saj{títj{k el az alapvető módszereket, eszközöket. A feldolgozott péld{k az energetika témaköréből kerülnek ki, így a hallgatók numerikus modellezési tapasztalatai m{s t{rgyakban elsaj{tított ismeretekhez is kapcsolódhatnak.
58
BMEVIVEA063
ENERGIAT[ROLÓK
Előadó: Koh{ri Zal{n egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék f, 2kp, ma, 6.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Az energiat{rol{s feladatai, paraméterei. A t{rolók specifik{ciój{hoz szükséges fizikai paraméterek. Az energiat{rol{s különböző módjai. Villamos energiat{rol{s, m{gneses energiat{rol{s, mechanikus energiat{rol{s, kémiai energiat{rol{s. A különböző energiat{rol{si módok gyakorlati megjelenési form{i (szuperkapacit{sok, szupravezetős tekercsek, lendkerekes energiat{rolók, szivattyús t{rozók, akkumul{torok), paramétereik, alkalmaz{si területeik. A villamos-energia minőségének javít{sa energiat{rolók h{lózatba iktat{s{val. Mobil energiat{rol{s (j{rművek sz{m{ra). Az energiat{rol{s környezetvédelmi szempontjai
7.4.5. VILLAMOS ENERGETIKA SZAKIR[NY BMEVIAUA032 IR[NYÍT[STECHNIKA ESZKÖZEI Előadó: Dr. Varjasi Istv{n egyetemi docens, Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék v, 4 kp, ma, 5.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Elektronika és alkalmaz{sok Analóg ir{nyít{s. Analóg jelform{lók, PI és PID szab{lyozók kimenetének korl{toz{sa, struktúrav{lt{s megvalósít{sa. Digit{lis ir{nyít{s. Egyedi/univerz{lis digit{lis folyamatir{nyító sz{mítógépek, PLC–k, mikrokontrollerek, jelprocesszorok, programozható logik{k. Jelérzékelés. [ram, feszültség, fordulatsz{m, pozíció érzékelése, jellev{laszt{s, jeldigitaliz{l{s. Beavatkozók. Időzítés, modul{ciós módszerek, jelszint illesztése, galvanikus lev{laszt{s. AC–DC {talakítók. H{lózati kommut{ciós vezérelt egyenir{nyítók szab{lyoz{stechnikai modelljei, nemline{ris tényezők vizsg{lata szaggatott és folyamatos vezetési {llapotra. [ramszab{lyozó ir{nyít{si elvei és megvalósít{suk. Feszültségszab{lyozó optim{lis be{llít{sa. DC–DC {talakítók ir{nyít{sa. A legfontosabb {talakító típusok szab{lyoz{stechnikai vizsg{lata, szok{sos szab{lyoz{si struktúr{i. DC–AC {talakítók vezérlési elvei, impulzusszélesség modul{ció. DC–AC {talakítót tartalmazó rendszerek szab{lyoz{stechnikai modelljei, ir{nyít{si elvek és megvalósít{suk. Teljesítmény– félvezetők vezérlése. Rövidz{rlat–védelem. Intelligens vezérlő {ramkörök.
Elektronikus form{ban kiadott, a t{rgyhoz kapcsolódó és évenként aktualiz{lt jegyzet. BMEVIVEA044 MINŐSÉGI ENERGIAELL[T[S Előadó: Dr. Kiss Istv{n egyetemi docens, Nov{k Bal{zs; Villamos Energetika Tanszék f, 4 kp, ma, 5.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Fizika A3, Matematika A3 Létesítési és biztons{gi szempontok. Kisfeszültségű h{lózatok vezetékeinek és k{beleinek méretezése. Túl{ramvédelem. Épületek villamos h{lózat{nak túlfeszültségvédelme, érintésvédelem kialakít{sa. PEN és EPH rendszer kiépítése, földelési rendszer létesítése. Vil{gít{si eszközök elhelyezése, vil{gít{si h{lózat kiépítésének szempontjai. Erő{tviteli berendezések elhelyezése, erő{tviteli h{lózat kiépítésének szempontjai. Ipari berendezések energiaell{t{si kérdései. F{zisjavít{s: alapfogalmak, f{zisjavít{s esetei, természetes f{zisjavít{s, egyedi, csoportos és központi kompenz{ció, f{zisjavít{s tervezése. Épületek nagymegbízhatós{gú kisfeszültségű villamosenergia bet{pl{l{sa. Megbízhatós{gi igények. Szünetmentes, nagymegbízhatós{gú villamos energiaell{t{s eszközei. Szünetmentes {ramell{tó berendezések kiépítési szempontjai. A szünetmentes {ramell{tó rendszer akkumul{tor telepei. A napenergia felhaszn{l{s{nak
59
berendezései és a hasznosít{shoz szükséges szab{lyoz{si eszközök. A villamosenergia fogyaszt{s csökkentésének lehetőségei a napenergia felhaszn{l{s{val. Épületek teljesítmény igényének meghat{roz{sa. Villamos h{lózatra kapcsol{s feltételei. Méretlen és mért fogyasztói h{lózat, fogyaszt{smérés helyei és berendezései. Gyenge{ramú berendezések elhelyezése, villamos energiaell{tó h{lózat{nak kiépítése. Épületek villamos h{lózat{nak létesítésével kapcsolatos mérések elemzése. Épületek villamos energia bet{pl{ló és elosztó rendszerének főbb tervezési szempontjai. A tervkészítés lépései és tartalmi elemei. A minőségbiztosít{si rendszer alapjai. Villamos szerelőipari kézikönyv (Szerk. Baumann P.), Műszaki könyvkiadó, 1983. Stef{nyi – Szandtner: Villamos kapcsolókészülékek. Tankönyvkiadó, 1991. Horv{th T.: Vill{mvédelem felülvizsg{lók tankönyve, Magyar Eletrotechnikai Egyesület, 1997. BMEVIVG5001 SZAB[LYOZOTT VILLAMOS HAJT[SOK Előadó: Dr. Schmidt Istv{n egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Villamos gépek és hajt{sok, Elektrotechnika Félvezetős egyen{ramú és v{ltakozó{ramú hajt{sok szab{lyoz{stechnikai üzemviszonyai gépegyenletek és hat{sv{zlatok alapj{n. Egyen{ramú hajt{sok feszültség, {ram és fordulatsz{m szab{lyoz{sa. Aszinkron motorok t{pfrekvencia, rotorfrekvencia és fluxus szab{lyoz{sa. Feszültséginverteres és {raminverteres aszinkron motoros hajt{sszab{lyoz{sok. Mezőorient{lt, adaptív és optimum szab{lyoz{sok, paraméter identifik{ció, gépmodellek. Impulzusszélesség modul{ciós módszerek alkalmaz{sa villamos hajt{sok teljesítményelektronik{j{ban. Szinkron motorok frekvencia és fluxus szab{lyoz{sa. [ramir{nyítós szinkron motoros hajt{sok szab{lyoz{sa. Kapcsolt reluktancia motoros hajt{sok vezérlése és szab{lyoz{sa. Léptetőmotoros hajt{sok vezérlése és szab{lyoz{sa. Egyen{ramú és v{ltakozó{ramú szervohajt{sok szab{lyoz{sa norm{l és mezőgyengítéses üzemben. Többgépes hajt{sszab{lyoz{s. Energiatakarékos hajt{sszab{lyoz{sok. Megújuló energiaforr{sok szab{lyozott hajt{sai. J{rművek szab{lyozott hajt{sai. Nyomaték, fordulatsz{m és pozíció szab{lyoz{s. Fordulatsz{m érzékelő nélküli fordulatsz{m szab{lyoz{s. Korszerű hajt{sszab{lyoz{si módszerek. Mikrosz{mítógépes hajt{sir{nyít{s. Hal{sz–Huny{r–Schmidt: Automatiz{lt villamos hajt{sok II. Műegyetemi Kiadó.1998. Huny{r–Schmidt–Veszprémi–Vincze Gyné.: A megújuló és környezetbar{t energetika villamos gépei és szab{lyoz{suk, Műegyetemi Kiadó, 2001. BMEVIVEA037 NAGYFESZÜLTSÉGŰ TECHNIKA ÉS SZIGETELÉSTECHNIKA Előadó: Dr. Berta Istv{n, Dr. Tamus Zolt{n, Nov{k Bal{zs, Villamos Energetika Tanszék v, 4 kp, ma, 6.sz, 4 ko (3 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Elektrotechnika, Matematika A3 Villamos tér hat{s{ra fellépő folyamatok a szigetelőanyagokban: vezetés, polariz{ció. [tütés, {tívelés, részleges letörések, treeing. A külső körülmények (hőmérséklet, elektróda geometria, stb.) hat{sa a fenti folyamatokra. A villamos szil{rds{g idő és igénybevétel függése, villamos élettartam. A villamos szigetelések feladatai és az ebből eredő igénybevételek. A villamos szigetelések nem villamos igénybevételei. Mechanikai és környezeti igénybevételek. A nedvesség hat{sa, hőigénybevétel. Szigetelések öregedése, termikus élettartam. A szigetelések villamos igénybevételei, az igénybevételek eredete, kapcsolata a névleges feszültséggel. A villamos szigetelések koordin{l{sa. A villamos szigetelések felépítése, megbízhatós{ga és gazdas{goss{ga. A villamos szigetelőanyagok tulajdons{gainak {ttekintése, alkalmaz{si területek. T{vvezetéki szigetelők, {tvezető szigetelők, vezetékek és k{belek és szerelvényeik, kondenz{torok, (nagy)
60
forgógépek, transzform{torok és mérőv{ltók, villamos készülékek és berendezések szigetelésének felépítése. A villamos szigetelések vizsg{lata. Nagyfeszültségű méréstechnika alapjai, különleges mérési elj{r{sok, feszültségprób{k. A részleges letörések vizsg{lata, korszerű szigetelés–diagnosztikai elj{r{sok. Szigetelések nem villamos vizsg{lata. Horv{th–Csern{tony–Hoffer: Nagyfeszültségű technika, Tankönyvkiadó, 1986. Németh–Horv{th: Nagyfeszültségű szigeteléstechnika, Tankönyvkiadó, 1990. Horv{th–L{szló–M{thé–Németh: Villamos szigetelések vizsg{lata, Műszaki Könyvkiadó, 1979. BMEVIVEA038 DIAGNOSZTIKA ÉS MONITORING Előadó: Dr. Erdélyi Istv{n egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék f, 3 kp, ma, 6.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Villamos gépek és hajt{sok, Méréstechnika és jelfeldolgoz{s A mérés, a diagnosztika, és a monitoring fogalmai, szintjei, gazdas{gi vonzatai. Transzform{torok és forgó villamos gépek, egyen{ramú és v{ltakozó {ramú, hagyom{nyos és félvezetős villamos hajt{sok, valamint azokkal együttműködő rendszerek mérési diagnosztikai, monitoring feladatai. Ezek gy{rt{si, minőségbiztosít{si, minőség–ellenőrzési, műszaki {tad{si–{tvételi, üzemeltetési, fejlesztési és kutat{si célú feladatai. Energia és költségtakarékos, különlegesen biztons{gos üzemeltetés néh{ny megold{sa. A mérés, a diagnosztika és a monitoring feladatok műszaki–szervezési szempontjai. Erdélyi – Istv{nfy – Solymoss – Tóth: Villamos Műszerek és Mérések. Tankönyv Kiadó,1985. Zolt{n I.: Méréstechnika. Műegyetemi Kiadó, 1997. Retter Gy.: Villamos energia {talakítók I. II. Egyetemi jegyzet. I.1989., II. 1999. Hal{sz S.: Villamos hajt{sok. Egyetemi tankönyv 1993 Istv{nfy Gy.: Erős{ramú {talakítók mérése. Tankönyvkiadó, 984. BMEVIVEA039 KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ELEKTROM[GNESES RENDSZEREK Előadó: Dr. Berta Istv{n egyetemi tan{r; Dr. Huny{r M{ty{s egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék f, 3 kp, ma, 6.sz, 3 ko (3 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Elektrotechnika, Villamos gépek és hajt{sok Kis–, közép– és nagyfeszültségű rendszerek érintésvédelmi problém{i. Villamos m{gneses és elektrom{gneses erőterek élettani hat{sai. Az élő testben folyó villamos {ram hat{sai. Megengedhető hat{rértékek. A villamos berendezések {ltal létrehozott villamos és m{gneses erőterekből sz{rmazó igénybevételek. Az erőtér közvetlen hat{sai. Nagyfeszültségű vezetékek erőterének sz{mít{sa. Ioniz{ló és nem ioniz{ló elektrom{gneses sug{rz{sok. Természetes erőterek, vill{mcsap{s, elektrosztatikus erőterek. Komplex szolg{ltató rendszerek problém{i. Az elektrom{gneses összeférhetőség (EMC) témaköre, legfontosabb fogalmai. Energiatakarékos villamos motorsorozatok. Villamos hajt{sok energiatakarékos szab{lyoz{sa. Szélerőművek villamos gener{torai. Méretezési kérdések. A követelményeket optim{lisan kielégítő szab{lyoz{sok. A menedzsment és a monitoring rendszer feladatai. Vízerőművek és szivattyús t{rozók speci{lis villamos gépei és hajt{sszab{lyoz{sai. Vízturbin{s és g{zturbin{s blokkok indít{sa. Fotoelektromos rendszerek. Maxim{lis teljesítményre szab{lyoz{s. Hibrid rendszerek. Villamos hajt{sú hőszivattyúk. Villamos autók szab{lyozott főhajt{sai. Villamos hajt{sú j{rművek optim{lis energiafelhaszn{l{sa. Chang–Kelly–Crowley: Handbook of Electrostatic processes. Marcel Dekker Inc. 1995.
61
Huny{r–Schmidt–Veszprémi–Vincze Gyné.: A megújuló és környezetbar{t energetika villamos gépei és szab{lyoz{suk, Műegyetemi Kiadó, 2001.
BMEVIVEA007 VER SZ[MÍTÓGÉPES ANALÍZISE Előadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék f, 5 kp, ma, 7.sz, 3 ko (4 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika, Villamosenergia-rendszerek A VER üzemével szemben t{masztott követelmények, biztons{g, minőség és gazdas{goss{g. A folyamatok időtartam szerinti csoportosít{sa. Rendszer{llapotok, {tmenetek. A rendszer terhelésének idő szerinti v{ltoz{sa. A fogyasztói teljesítmény befoly{sol{sa, korl{toz{sa. Frekvenciafüggő korl{toz{s. Feszültség– és statikus szinkron stabilit{s. Az erőműből elsz{llítható teljesítmény. A rendszerszintű P–f szab{lyoz{s hierarchi{ja. Turbina P – f szab{lyoz{si karakterisztik{k, szab{lyoz{si tartalékok, részvétel a szab{lyoz{sban. Kooper{ciós rendszerek frekvencia csereteljesítmény szab{lyoz{sa. Dinamikus P – f egyensúly rendszer modell. A rendszerszintű Q – U szab{lyoz{s struktúr{ja, eszközt{ra. Erőművi feszültség szab{lyoz{s, gerjesztő rendszerek. A szinkron gener{tor jelleggörbéi, egyszerűsített modellje, az {llandósult üzem fazor {br{i, P – Q diagram. Elektromechanikai tranziens folyamatok, tranziens stabilit{s. Modellek tranziens stabilit{s vizsg{latokhoz. Lengésképek, lengés stabiliz{torok, stabilit{s mentés. Stabilit{st becslő elj{r{sok. Geszti P. O.: Villamosenergia–rendszerek I., II., III. Tankönyvkiadó, 1983., 1984., 1985. BMEVIVEA045 VÉDELMEK Előadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék f, 2 kp, ma, 7.sz, 2 ko (1 ea, 1 gy, 0 lab) Ek: Ir{nyít{stechnika A VER (villamosenergia–rendszer) nagyfeszültségű alaph{lózat{n, erőműveiben, ipari és kommun{lis h{lózat{n fellépő meghib{sod{sok h{rít{s{ra szolg{ló védelmek elvei, azok be{llít{sa, különböző gener{ciói, a rendszerir{nyít{ssal kommunik{lni képes mikroprocesszoros védelmek. VER megbízható működését fenntartó üzemviteli és üzemzavar–elh{rító automatik{k. A kapcsolódó sz{mít{si–, tervezési gyakorlatokon a középfeszültségű és ipartelepi h{lózatok védelmi elveinek, módszereinek és kialakít{s{t mag{ba foglaló feladatok megold{s{ra kerül sor. Geszti P. O.: Villamosenergia-rendszerek I., II., III. Tankönyvkiadó, 1983., 1984., 1985. BMEVIVEA042 VILLAMOS LABORATÓRIUM 1. Előadó: Dr. K{d{r Istv{n egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék f, 3 kp. ma, 5.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Elektrotechnika, Méréstechnika és jelfeldolgoz{s Sz{mít{si-tervezési gyakorlatok, sz{mítógépi alkalmaz{sok, laboratóriumi mérések teljesítményelektronika, villamos berendezések, villamos gépek, hajt{sok és diagnosztika témakörben.
62
BMEVIVEA043 VILLAMOS LABORATÓRIUM 2. Előadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Villamos Energetika Tanszék f, 3 kp. ma, 5.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: Elektrotechnika, Méréstechnika és jelfeldolgoz{s Sz{mít{si-tervezési gyakorlatok, sz{mítógépi alkalmaz{sok, laboratóriumi mérések villamosenergiarendszerek, villamos berendezések, villamos gépek, hajt{sok és diagnosztika témakörben. BMEVIVEA040
ÖN[LLÓ LABORATÓRIUM
Előadó: Dr. Czira Zsuzsa egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék f, 3 kp. ma, 5.sz. 3 ko (0ea, 0gy, 3lab) Ek.: – Az ön{lló laboratórium lehetőséget ad az ismereteknek egy szűkebb, az egyéni érdeklődésnek megfelelő tématerületen való elmélyítésére és az ön{lló mérnöki munkavégzésre való képesség kifejlesztésére. BMEVIVEA063
ENERGIAT[ROLÓK
Előadó: Koh{ri Zal{n egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék f, 2kp, ma, 6.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Az energiat{rol{s feladatai, paraméterei. A t{rolók specifik{ciój{hoz szükséges fizikai paraméterek. Az energiat{rol{s különböző módjai. Villamos energiat{rol{s, m{gneses energiat{rol{s, mechanikus energiat{rol{s, kémiai energiat{rol{s. A különböző energiat{rol{si módok gyakorlati megjelenési form{i (szuperkapacit{sok, szupravezetős tekercsek, lendkerekes energiat{rolók, szivattyús t{rozók, akkumul{torok), paramétereik, alkalmaz{si területeik. A villamos-energia minőségének javít{sa energiat{rolók h{lózatba iktat{s{val. Mobil energiat{rol{s (j{rművek sz{m{ra). Az energiat{rol{s környezetvédelmi szempontjai. BMEVIVEA035
[RAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM
Előadó: Dr. Koller L{szló egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék f, 2kp, ma, 6.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Az ember és a villamoss{g kapcsolata, a villamoss{g biztons{gtechnik{j{nak története. Az emberi test ellen{ll{sa. Az {ram élettani hat{sa. A villamos berendezés és az {ramütés. Villamos h{lózat és fogyasztó. Földelők. [ramütések fajt{i. Közvetlen érintés elleni védelmek (védelem az aktív részek elszigetelésével; védőfedéssel vagy burkolattal; védőakad{llyal; az elérhető tartom{nyon kívüli elhelyezéssel; kiegészítő védelem {ram-védőkapcsoló eszközzel). Közvetett érintés elleni védelmek (TT-; TN-; IT-rendszerek; egyenpotenci{lú összekötés; védelem II. érintésvédelmi oszt{lyú villamos szerkezet haszn{lat{val vagy egyenértékű elszigeteléssel; a környezet elszigetelésével; földeletlen helyi egyenpotenci{lú összekötéssel; villamos elv{laszt{ssal). Együttes védelmek közvetlen és közvetett érintés ellen (Védelem SELV-, illetve PELV-törpefeszültséggel; az {llandósult érintési {ram és a kisütési energia korl{toz{s{val). [ramütés elleni védelmi módok alkalmaz{sa. Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények. [ramütéses balesetek.
63
BMEVIVEA008
VILLAMOSENERGETIKAI ALKALMAZ[SOK
Előadó: Dr. Czira Zsuzsa egyetemi adjunktus, Villamos Energetika Tanszék f, 2kp, ma, 7.sz, 2ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) A tant{rgy célja a meglévő villamos energetikai ismeretek elmélyítése, gyakorlati esetek vizsg{lata, sz{mpéld{kon keresztül a jelenségek jobb megértése, a tématerülethez kapcsolódó mérnöki probléma megoldó készség fejlesztése.
7.5. Kritérium tant{rgyak, Szakdolgozat MUNKAVÉDELEM A hallgatóknak a tanulm{nyaik sor{n, egyéni felkészülés alapj{n, amelyet irodalom és konzult{ció segít, tetszőleges félévben, eredményesen vizsg{zniuk kell munkavédelemből. A megszerzett ismeretek felkészítik a hallgatókat azoknak a munkavédelmi és biztons{gtechnikai feladatoknak a megold{s{ra, amelyek tipikusak a mérnöki munkakörökben, és amelyek a kötelezettségeik körébe tartoznak. Bagi Istv{n: Munkavédelmi ismeretek (elektronikus jegyzet). Munkavédelmi norm{k (a norm{k v{ltoz{s{hoz igazodó sillabuszok) Szabv{nyosít{si, minőségügyi és termékfelelősségi norm{k. Elekrtonikus anyagok: www.mtt.bme.hu TESTNEVELÉS 2 szemeszter teljesítése kötelező, tetszőleges beoszt{sban. SZAKMAI GYAKORLAT ÉS SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS A 6. félévet követően 6 hetes szakt{rgyi gyakorlaton való részvétel kötelező. A gyakorlatot az adott szakir{nynak megfelelő kutató, tervező, termelő vagy kereskedelmi tevékenységet folytató v{llalkoz{sn{l (üzemben) szervezi a szakir{nyt gondozó tanszék. A szakmai gyakorlaton az üzemi témavezető ir{nyít{s{val, egyénileg megv{lasztott témakörben ön{lló feladatot készítenek a hallgatók, amelyről összefoglaló dolgozatot és munkanaplót nyújtanak be. A Szakmai gyakorlatot és a Szakdolgozat készítés c. t{rgyakat szakir{nyonként a szakir{nyt gondozó tanszék kódj{nak megfelelően kell felvenni. Az egyes t{rgyakat és kódokat az al{bbi t{bl{zat mutatja: Szakir{ny
Szakmai gyakorlat
Szakdolgozat készítés
Atomenergetika
BMETE80AE019
BMETE80AE020
Épületenergetika
BMEGEÉPA4SZ
BMEGEÉPA4SD
Hőenergetika
BMEGEENA4SZ
BMEGEENA4SD
Vegyipari energetika
BMEGEVÉA4SZ
BMEGEVÉA4SD
Villamos energetika
BMEVIVEA0033
BMEVIVEA0059
64
7.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható tant{rgyak BMEGEMIA402
3D Szimul{ció és prezent{ció
BMEGEMIA403
3D Szimul{ciós és prezent{ciós eszközök
BMEGERIA4C1
A C++ nyelvű programoz{s alapjai
BMEGEPTA4S1
A fenntartható fejlődés technológi{i
BMEGEGEA3CD
CAD alapjai
BMEGEGEAGCT CAD tervezés BMETE809008
Atomenergia és fenntartható fejlődés
BMEGEENAV01
Energia-Történelem-T{rsadalom
BMEGEENAEK1
Gőz- és g{zturbin{k
BMEGEENA01
Hő{tad{s két fejezete: Hősug{rz{s, hőcserélők
BMEGERIA4IP
Internet programoz{s alapjai
BMEGERIA4C2
Java és C# alapú szoftverfejlesztés
BMEGE[TAK03
Membr{ntechnika és ipari alkalmaz{sai
BMEGEGEAEMA Műszaki {br{zol{s BMEGE[TAG03
Numerikus {raml{stan
BMEGERIA4C3
Objektum-orient{lt technika C++ és C# nyelven
BMEGEENATDG Termodinamika gyakorlatok
65