Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére

Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r Össze{llította: Dr. Antal Ákos egyetemi adjunktus

Budapest, 2012. szeptember

Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/MSc

TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó............................................................................................................................................................................. 3 2. A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről ..................................................................................................... 4 3. Követelmények szab{lyoz{sok .................................................................................................................................. 6 4. Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek ................................................................. 8 5. A mechatronikai mérnöki mesterszak törzsanyag{-nak tant{rgyai ................................................................... 10 6. A mechatronikai mérnöki mesterszak lehetséges szakir{nyai ............................................................................ 12 6.1. Biomechatronika szakir{ny ............................................................................................................................... 12 6.2. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................................. 13 6.3. Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven) ............................................................................................ 13 6.4. J{rműmechatronika szakir{ny .......................................................................................................................... 14 6.5. Optomechatronika szakir{ny ............................................................................................................................ 15 6.6. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny ............................................................................................... 15 6.7. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny ........................................................................ 16 6.8. Robotmechatronika szakir{ny........................................................................................................................... 17 6.9. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai ................................................................................ 17 6.9.1. Kötelező z{róvizsga t{rgycsoportok ......................................................................................................... 17 6.9.2. V{lasztott szakir{nytól függő z{róvizsga t{rgycsoportok ..................................................................... 18 7. A törzsanyag tant{rgyainak ismertetése ................................................................................................................ 19 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek ............................................................................................................. 19 7.2. Gazdas{gi és hum{n ismeretek ......................................................................................................................... 20 7.3. Szakmai törzsanyag ............................................................................................................................................ 22 7.4. Biomechatronika szakir{ny ............................................................................................................................... 25 7.5. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny ................................................................................................. 28 7.6. Industrial Electronics szakir{ny ........................................................................................................................ 30 7.7. J{rműmechatronika szakir{ny .......................................................................................................................... 32 7.8. Optomechatronika szakir{ny ............................................................................................................................ 33 7.9. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny ............................................................................................... 36 7.10. Robotmechatronika szakir{ny......................................................................................................................... 39 7.11. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny ...................................................................... 41

2

1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A mechatronikai mérnök mesterképzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, az itt tal{lható szakir{nyok is nagyrészt megfelelnek az alapképzés szakir{nyainak, azonban éppen az ipari igények kielégítésének érdekében kismértékű eltérés tapasztalható az alapképzéshez képest. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. A mestermérnöki szakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezőket is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Á. Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: „A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.” Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:

Dr. Czig{ny Tibor dék{n

3

2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki szak az egyik olyan mérnöki szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ú. n. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy a most beiratkozott hallgató milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben a végzéskor. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehetett mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az egyik fő feladatuk, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. 4

Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki és villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet és a villamoss{g területéről, mint a gépészmérnök vagy villamosmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mestermérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket tervezni, és fejleszteni is.

5

3. KÖVETELMÉNYEK SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. Ennek következtében m{r az első szemeszterben megjelenhetnek a szakir{nyos tant{rgyak. A mechatronikai mesterképzés keretében 7 szakir{ny között v{laszthatnak a hallgatók, azonban a szakir{nyok csak megfelelő létsz{m esetén indulhatnak. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a szabadon v{lasztható tant{rgyak keretében a hallgató - az érdeklődési körének megfelelő - m{s szakir{nyn{l meghirdetett t{rgyat vegyen fel. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, amelyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyat akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamit a gépészmérnökitől különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt „felvezető/különbözeti” tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból – a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül – legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt. A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak valamint a kritérium t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében az abszolutóriumot legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni. Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben – kell 6

jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. Nyelvi követelményeket a 15/2006 (IV. 3.) Korm{nyrendelet szab{lyozza a szakra vonatkozó kimeneti képesítési követelményekben, amely szerint: „A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú ”C”) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van”. A mechatronikai szak esetében ez elsősorban az angol vagy német nyelv. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti.

7

4. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra szervezett szakmai szervezeti egység, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. Az al{bbi oktat{si egységek működnek közre a képzésben:

Kar

kód

Tanszék

cím

Gépészmérnöki Kar

GP

Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

D. ép. III. em.

GE

EN

GE

MI

GE

GT

GE

GE

GE

MM

Műszaki Mechanika Tanszék

MM ép. I. em.

GE

MT

Anyagtudomány és Technológia Tanszék

MT ép. fszt.

GE

PT

Polimertechnika Tanszék

T ép. III. em.

GE

VG

Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék

D ép. III. em.

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kódok: GI, RI) Gy{rt{studom{ny és - technológia Tanszék Gép- és Terméktervezés Tanszék

D ép. IV. em. T ép. IV. em. Mg ép. I. em.

(tov{bbi régebbi tanszéki kód: TT)

GT

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

GT

Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

GT

52

Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Q ép. A sz. I. em.

GT

20

Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék

Q ép. A sz. III. em.

GT

55

Üzleti Jog Tanszék

Q ép. A sz. II. em.

GT

Közgazdas{gtudom{nyok Intézet:

GT

30

Közgazdas{gtan Tanszék


GT

42

Környezetgazdas{gtan Tanszék


KO KO

Közlekedésmérnöki Kar GJ

EO

Gépj{rművek Tanszék

J ép. V. em

Építőmérnöki Kar

EO

TM

Tartószerkezetek Mechanik{ja Tanszék

Kmf 35.

EO

HS

Hidak és Szerkezetek Tanszék

Kmf 73.

8

Kar

kód

Tanszék

TE

Természettudom{nyi Kar

TE

Matematika Intézet:

TE

90

TE TE

cím

Differenci{legyenletek Tanszék

H ép. IV. em.

Fizikai Intézet: 13

VI

Atomfizika Tanszék

F ép. III. lh. mfsz.

Villamosmérnöki és Informatikai Kar

VI

II

Ir{nyít{stechnika és Informatika Tanszék

I. ép B 316

VI

AU

Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Q ép. B sz. II. em.

VI

MI

Méréstechnika és Inform{ciós Rendszerek Tanszék

I ép. E 444

VI

ET

Elektronikai Technológia Tanszék

V2 ép. II. em.

VI

VE

Villamos Energetikai Tanszék

V1 ép III. em.

9

5. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[NAK TANT[RGYAI A mesterképzés tantervét úgy {llítottuk össze, hogy a képzésbe való belépés mind a tavaszi, mind az őszi szemeszterben lehetséges legyen. A tant{rgyak egym{sba épülését ott, ahol kellett, megtartottuk, de e tekintetben a t{rgyak felvételénél nagyobb a szabads{g, mint az alapképzésben. A tant{rgyakat a tavaszi-őszi belépéssel a következő t{bl{zat mutatja. TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T{rgyak

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4

Természettudom{nyos alapismeretek (27 kp) Matematika M1g (Differenci{legyenletek alkalmaz{sa)

2/2/0/v/5

Matematika M2g (Optim{lis ir{nyít{sok elmélete)

2/0/0/v/3

2/2/0/v/5

2/0/0/v/3

2/0//1/f/4

V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból

2/0//1/f/4

2/0/0/f/2

Elektrom{gneses terek

2/0/0/f/2

3/1/0/v/5

Mechanikai rendszerek dinamik{ja

3/1/0/v/5

Optika

2/0/1/f/4

2/0/1/f/4

Anyagtudom{ny

2/0/1/v/4

2/0/1/v/4

Szakmai törzsanyag (29 kp) Digit{lis szervóhajt{sok

2/0/1/f/4

2/0/1/f/4

Mérés és modellezés

2/0/2/f/5

2/0/2/f/5

Ir{nyít{selmélet

3/1/0/v/5 4/0/0/v/5

Be{gyazott rendszerek

2/0/1/f/4

Gépi l{t{s

3/1/0/v/5 4/0/0/v/5 2/0/1/f/4

2/0/1/f/4

Elektronikai technológia.

2/0/1/f/4

1/0/1/f/2

Sz{mítógépes szimul{ció

1/0/1/f/2

Diplomatervezés (30 kp) Diplomatervezés 1.

0/8/0/f/10 0/16/0/a/20

0/8/0/f/10

Diplomatervezés 2.

0/16/0/a/20

Gazdas{gi és hum{n ismeretek (min. 10 kp) Gazdas{gi/hum{n t{rgy

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Gazdas{gi/hum{n t{rgy

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2


2/0/0/f/2


2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

10


2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Szabadon v{lasztható t. (min. 6 kp) 2/0/0/f/2

Szabadon v{lasztható 1.

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2


2/0/0/f/2


2/0/0/f/2

Törzsanyag vizsga/félévközi jegy

1/11

4/3

1/2

0/1

29

30

19

24

2/0/0/f/2 3/5

2/9

1/3

0/0

29

32

21

20

Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül

Kritérium követelmény: Szakmai gyakorlat (BMEGEMIMMSZ) (T{jékoztató 6. oldal)

11

6. A MECHATRONIKAI SZAKIR[NYAI

MÉRNÖKI

MESTERSZAK

LEHETSÉGES

A BME mechatronikai mestermérnöki szak{n nyolc szakir{ny között lehet v{lasztani. Ez azonban egy kín{lati lista, nem jelenti azt, hogy minden szakir{ny minden évben elindul. Egy szakir{nyt 6 fő alatt nem lehet indítani. Ezért fontos, hogy a hallgató a képzés elindul{sakor eldöntse, hogy melyik szakir{nyban kív{n tov{bbtanulni. Ezek szerint azt, hogy a képzésben mely szakir{ny, vagy szakir{nyok fognak elindulni, maga a hallgatós{g dönti el. Azok sz{m{ra, akik olyan szakir{nyt neveztek meg, amely elégséges jelentkezősz{m miatt nem indítható, az a lehetőség marad, hogy {tjelentkezzenek az induló szakir{nyokra, vagy megv{rj{k, amíg elegendő sz{mú jelentkezővel a kív{nt szakir{ny elindítható.

6.1. Biomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Aradi Petra

TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4

Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4

V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból

2/0/1/v/4

2/0/1/f/4

Mechatronikai szimul{ciók

2/0/1/f/4

1/0/1/v/3

Biokompatibilis anyagok

1/0/1/v/3

0/1/2/f/4

Ön{lló projekt

0/1/2/f/4

Kötelezően v{lasztható t{rgy Lézertechnika

2/0/0/f/3 2/0/0/v/3

2/0/0/f/3

Orvosi optikai műszerek

2/0/0/v/3

1/0/1/f/3

Biomechanika

1/0/1/f/3

2/0/0/f/3

Polimerek az orvostechnik{ban

2/0/0/f/3

1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek

1/0/1/v/3

2/1/0/f/4

Finommechanikai konstrukció

2/1/0/f/4

2/0/0/v/2

Érfal biomechanik{ja

2/0/0/v/2

2/0/0/f/2

Haemodinamika

2/0/0/f/2

0/0

0/0

1/1

1/1

Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy

0/0

0/0

1/1

1/1

0

0

8

7

Szakir{ny kötelező kreditpont

0

0

7

8

Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy

1/1

1/1

0

0

3

0

Szakir{ny köt.v{l kreditpont min.

0

0

3

0

29

32

32

27

Összes kreditpont

29

30

29

32

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

12

29

32

21

20


29

30

19

24

6.2. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4

Differenci{lt szakmai ismeret Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa

2/0/0/v/3 2/0/1/f/4

2/0/0/v/3

Robotok ir{nyít{sa

2/0/1/f/4

Sz{mítógéppel integr{lt gy{rt{s

3/0/0/v/4 3/0/0/v/4

3/0/0/v/4

Termelés tervezés és ir{nyít{s

3/0/0/v/4

Kötelezően v{lasztható t{rgy 1/1/1/f/3

Mikroprocesszorok programoz{sa

1/1/1/f/3

1/1/1/f/3

CNC gépek és ipari robotok szimul{ciója

1/1/1/f/3

2/0/0/f/3

Mesterséges intelligencia

2/0/0/f/3

0/0

0/0

2/0

1/1


0/0

0/0

1/1

2/0

0

0

7

8


0

0

8

7

0/1


0/1

0

0

0

3


0

0

3

0

29

32

28

31

Összes kreditpont

29

30

30

31

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.3. Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven) Szakir{nyfelelős: Dr. Sütő Zolt{n TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4


Advanced Power Electronics

2/0/1/v/4

1/0/1/f/3

Industrial Embedded Systems

1/0/1/f/3

2/0/1/v/4

Dynamics of Machines

2/0/1/v/4

1/0/2/f/4

Structural Analyses

1/0/2/f/4

13

Kötelezően v{lasztható t{rgy (min. 3 kredit) 1/0/1/f/3

Basics of C++ programming

1/0/1/f/3

1/0/1/f/3

WEB Based Laboratory

1/0/1/f/3

0/0

0/0

1/1

1/1


0/0

0/0

1/1

1/1

0

0

7

8


0

0

8

7

0/1


0/1

0

0

0

3


0

0

3

0

29

32

28

31

Összes kreditpont

29

30

30

31

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.4. J{rműmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Bereczky Ákos TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4


J{rműelektronika

3/0/0/v/4

3/0/0/v/3

Belsőégésű motorok menedzsmentje

3/0/0/v/3

3/0/0/v/4 Alkalmazott be{gyazott rendszerek 0/0/3/f/4

3/0/0/v/4

Ön{lló j{rmű mechatronika labor

0/0/3/f/4

Kötelezően v{lasztható t{rgy 2/0/0/f/3

Belsőégésű motorok környezettechnik{ja

2/0/0/f/3

2/0/0/v/3

Fékrendszerek, hajt{srendszerek és korm{nyrendszerek mechatronik{ja

2/0/0/v/3

2/0/0/f/3

J{rművek villamos hajt{sai

2/0/0/f/3


0/0

0/0

1/1

2/0

0

0

8

7

0/0

0/0

2/0

1/1

0

0

7

8


0/1


0/1

0

0

0

3


0

0

3

0

29

32

28

31

Összes kreditpont

29

30

30

31

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

14

6.5. Optomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Ábrah{m György TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4

Differenci{lt szakmai ismeret Elméleti színtan

2/0/1/v/4

2/0/1/v/4

3/0/0/v/3

Fotonika

3/0/0/v/3

1/0/2/v/4

Optomechatronika projekt

1/0/2/v/4

Lézertechnika

2/0/0/f/3

2/0/0/f/3

Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) Finommechanikai konstrukció

2/1/0/f/4

2/1/0/f/4

2/0/0/f/2

Képfeldolgoz{s

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Optomechatronikai mérések

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Optomechatronikai sz{mít{sok

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Vizu{lis optika

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Vékonyrétegtechnika

2/0/0/f/2

0/0

0/0

1/1

2/0


0/0

0/0

2/0

1/1

0

0

7

8


0

0

7

7

0/2


0/2

0

0

0

4


0

0

4

0

29

32

28

31

Összes kreditpont

29

30

30

31

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.6. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Lipovszki György TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4

Differenci{lt szakmai ismeret Mechatronikai szimul{ciók

2/0/1/f/4

1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek

2/0/1/f/4 1/0/1/v/3

Finommechanikai konstrukció

2/1/0/f/4 0/1/2/f/4

Ön{lló projekt

2/1/0/f/4 0/1/2/f/4

Kötelezően v{lasztható 2/0/1/v/4

V{logatott fejezetek a biomchatronik{ból 15

2/0/1/v/4

2/0/0/f/3

Mikroprocesszoros ir{nyít{s

2/0/0/f/3

2/0/0/f/3

Különleges robotok és robotalkalmaz{sok

2/0/0/f/3

2/0/0/v/3

Robotrendszerek tervezése és modellezése

2/0/0/v/3

2/0/0/f/3

Mesterséges intelligencia

2/0/0/f/3

2/1/0/v/4

Újrakonfigur{lható technológi{k nagyteljesítményű alkalmaz{sai

2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Mikrorendszerek tervezése

2/1/0/v/4

Mobil robotok

1/0/1/f/3

1/0/1/f/3

0/0

0/0

0/2

1/1


0/0

0/0

1/1

0/2

0

0

8

7


0

0

7

8


1v1

1v1

0

0

3

0


0

0

3

0

29

32

32

27

Összes kreditpont

29

30

29

32

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.7. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Tevesz G{bor TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4


Rendszerarchitektúr{k

2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Valósidejű rendszerek

2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja

2/1/0/v/4

2/1/0/v/4

Intelligens robotok

2/1/0/v/4

Kötelezően v{lasztható (min. 2 kredit) 0/0/2/f/2

Rendszerarchitektúr{k laboratórium mechatronikusoknak

0/0/2/f/2

0/0/2/f/2

Ir{nyít{stechnika és képfeldolgoz{s laboratórium mechatronikusoknak

0/0/2/f/2

Rendszer és alkalmaz{stechnika laboratórium mechatronikusoknak

0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2

0/0/2/f/2

Ön{lló laboratórium mechatronikusoknak

0/0/2/f/2 0/0/2/f/2

0/0

0/0

2/0

2/0


0/0

0/0

2/0

2/0

0

0

8

8


0

0

8

8

16


0/1

0/1

0

0

2

0


0

0

2

0

29

32

31

28

Összes kreditpont

29

30

29

32

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.8. Robotmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS

ŐSZI KEZDÉS

tavasz

ősz

tavasz

ősz

0

1

2

3

T[RGYAK

ősz

tavasz

ősz

tavasz

1

2

3

4


Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa

2/0/0/v/3

2/0/1/v/4

Ipari robottechnika

2/0/1/v/4

2/0/1/v/4

Gépek és robotok programoz{sa

2/0/1/v/4

2/0/1/f/3

Robotok ir{nyít{sa

2/0/1/f/3

Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/0/0/f/2

Robotszerkezetek

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Szersz{mgépek és gy{rtórendszerek tervezése

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Szerelés automatiz{l{sa

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Különleges robotok és robotkezek

2/0/0/f/2

2/0/0/f/2

Robotalkalmaz{sok tervezése

2/0/0/f/2

0/0

0/0

2/0

1/1


0/0

0/0

1/1

2/0

0

0

7

7


0

0

7

7

0/2


0/2

0

0

0

4


0

0

4

0

29

32

31

28

Összes kreditpont

29

30

29

32

3/5

2/9

1/3

0/0


1/11

4/3

1/2

0/1

29

32

21

20


29

30

19

24

6.9. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai 6.9.1. KÖTELEZŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK 1. Mechatronika t{rgycsoport

1.

Mérés és modellezés 17

2. Elektrotechnika-Elektronika t{rgycsoport

2.

Mechanikai rendszerek dinamik{ja

3.

Digit{lis szervóhajt{sok

4.

V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból

6.9.2. V[LASZTOTT SZAKIR[NYTÓL FÜGGŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK Szakir{ny Biomechatronika

ZV t{rgycsoport

Tant{rgyak 1. V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból

Biomechatronika

2. Mechatronikai szimul{ciók J{rműmechatronika

1. J{rműelektronika

J{rműmechatronika

2. Belsőégésű motorok menedzsmentje Optomechatronika

1. Fotonika

Optomechatronika

2. Elméleti színtan Adaptív mechatronikai szerkezetek

Adaptív mechatronika

Robotmechatronika

Robotmechatronika

1. Adaptív mechatronikai rendszerek 2. Mechatronikai szimul{ciók 1. Robotok ir{nyít{sa 2. Ipari robottechnika

Gy{rtórendszerek mechatronik{ja

Gy{rtórendszerek mechatronik{ja

1. Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa

Industrial Electronics

Industrial Electronics

1. Advanced Power Electronics

2. Termeléstervezés és ir{nyít{s 2. Web Based Laboratory

Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek

Intelligens rendszerek

be{gyazott

1. Valósidejű rendszerek 2. Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja

18

7. A TÖRZSANYAG TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek MATEMATIKA M1G (DIFFERENCI[LEGYENLETEK ALKALMAZ[SAI) - BMETE90MX16 Előadó: Dr. Garay Barna Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 2 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy -- az {ltaluk kor{bban tanult matematika tananyagra építve -megismertesse a hallgatókkal a differenci{legyenletek témakörének azokat a fogalmait és módszereit, amelyek a mérnöki munka sz{m{ra a legfontosabbak. A mechatronikai rendszerek tervezésében különlegesen fontos matematikai ismeretek nagy hangsúllyal szerepelnek. Ilyenek a Fourier, Laplace és ztranszform{ciók, valamint a stabilit{s matematikai megfogalmaz{sa. MATEMATIKA M2G (OPTIM[LIS IR[NYÍT[SOK ELMÉLETE ) - BMETE90MX17 Előadó: Dr. Gyurkovics Éva Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat az optim{lis ir{nyít{sok elméletének néh{ny alapvető eredményével, és azoknak az aktu{lis kutat{sokhoz való kapcsolód{s{val. Hangsúlyt helyezünk az eredmények alkalmaz{s{nak bemutat{s{ra konkrét péld{kon keresztül. V[LOGATOTT FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIK[BÓL - BMEVIAUM012 Előadó: Dr. Nagy Istv{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Line{ris és nemline{ris rendszerek. Félvezető fizika. Analógi{k. Nemline{ris elemek. Periodikus gerjesztés. Tranziens jelenségek. Mintavételező rendszerek. Különleges elektromos m{gneses anyagok, szenzorok. Analóg elektronikus erősítők, műveleti erősítők és alkalmaz{sok. Passzív, aktív szűrők. Elektronikus egységek szab{lyozókban, folyamatir{nyít{sban. T{vmérés elve, módszerei. Mikroelektromechanikus rendszerek. Áramkör szimul{ciós módszerek. Laboratóriumi és sz{mítógépes gyakorlatok segítik, t{mogatj{k a tananyag megértését, elsaj{tít{s{t. ELEKTROM[GNESES TEREK – BMEVIAUM013 Előadó: Dr. Hamar J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az elektrodinamika alaptörvényei, elektromos töltés és {ram, térjellemzők. Alapegyenletek integr{lis és differenci{lis alakja. Anyag és tér kölcsönhat{sa, térjellemzők kapcsolata. Energiaviszonyok, Poyntingvektor. Hat{rfeltételek. Az elektrodinamika feloszt{sa a Maxwell-egyenletek alapj{n. Stacion{rius m{gneses tér sz{mít{sa, m{gneses körök, induktivit{sok. Erőhat{sok sz{mít{sa. Örvény{ram jelenségek. Skin hat{s, közelhat{s, T{vvezetékek. T{víró-egyenletek. Megold{s szinuszos gerjesztésre, a megold{s értelmezése. Lez{rt t{vvezeték. Átmeneti folyamatok sz{mít{sa Elektrom{gneses hull{mok. Hull{megyenlet, retard{lt potenci{lok. Síkhull{mok ide{lis szigetelőben és vezetőben, analógia a t{vvezetékkel. Gyakorlati alkalmaz{sok: EMC, ESD problém{k 19

MECHANIKAI RENDSZEREK DINAMIK[JA - BMEGEMMMM01 Előadó: Dr. Stép{n G{bor Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Kényszerek oszt{lyoz{sa, szabads{gi fok, {ltal{nos koordin{t{k. Lehetséges és virtu{lis elmozdul{s és sebesség, az elmozdul{s és a sebesség vari{ciója, mechanikai rendszerek oszt{lyoz{sa. A mechanika alapvető elvei, a dinamika {ltal{nos egyenlete, az elsőfajú Lagrange-egyenlet, a Hamilton-elv, a m{sodfajú Lagrange-egyenlet. Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja. OPTIKA - BMEGEMIMM21 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A fény kettős természete. Az optika t{rgyal{smódjai: geometriai, hull{moptika, kvantumoptika. A fény terjedése különböző közegekben és közegek hat{rain. A törésmutató fogalma. Optikai anyagok törésmutatóinak v{ltoz{sa a hull{mhossz függvényében. Az Abbe sz{m. Az optikai úthossz. Fermat-elv. Lencsék képalkot{s{nak magyar{zata a Fermat-el alapj{n. A Fresnel lencse képalkot{sa. Snellius-Descartes törvény és alkalmaz{sai: a tot{lreflexió fogalma. A geometriai optika alaptörvényei. Sug{r{tvezetések. Előjel konvenciók. Paraxi{lis eset. Egyetlen gömbfelület képalkot{sa. Fókuszt{vols{g és dioptria fogalma. Fősík, főpont és a csomópont fogalma. A Newton formula és a vékony lencse alapegyenlete. A nagyít{sok: a line{ris, a szög-, és a longitudin{lis nagyít{s. Egytagú vastag lencse sz{mít{sai. Összetett lencserendszer eredő fókuszt{vols{g{nak és nagyít{s{nak sz{mít{sa. A rekeszek fogalma: apertúra rekesz és mezőrekesz. Kilépő és belépő pupilla fogalma és helyeinek sz{mít{sa. A természetes rekeszhely. Képméret, képszög. Képhib{k. Az aberr{ciók harmadrendű elmélete. Szférikus aberr{ció, koma, asztigmatizmus, Petzval képmező hajl{s, torzít{s, színhib{k. A felbontóképesség fogalma. Fotometriai alapismeretek. Fotometriai és sug{rz{stechnikai mértékegységek. ANYAGTUDOM[NY - BMEGEMTMK02 Előadó: Dr. Vas l{szló Mih{ly, Dr. Dévényi L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja bemutatni az anyagtudom{ny és technológia legújabb eredményeit a fémek, a polimerek és a ker{mi{k anyagcsal{dj{n{l, valamint ezek kompozitjain{l. Fémek, polimerek és ker{mi{k különleges tulajdons{gai és alkalmaz{si területei. Nagyszil{rds{gú és nagyrugalmass{gú anyagok elő{llít{sa, intelligens anyagok anyagszerkezettani mechanizmusa. Alakemlékező gélek és ötvözetek. Nanoszerkezetű anyagok (részecskék, rétegek, tömbi anyagok elő{llít{sa és tulajdons{gaik). Különleges kompozitok elő{llít{sa és tulajdons{gai. Hibrid szerkezetű anyagok alkalmaz{si előnyei. Anyagkiv{laszt{s szempontjai, anyagtervezés és méretezés. Az anyagok újrahasznosít{sa.

7.2. Gazdas{gi és hum{n ismeretek MŰANYAGHULLADÉK MENEDZSMENT – BMEGEPTMK61 Előadó: Dr. Ronkay Ferenc György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy bemutassa a polimer hulladékkezelési technik{k környezetvédelmi, műszaki és gazdas{gi szempontjait. A fenntartható fejlődés filozófi{j{n alapuló értékelés sz{mba veszi a 20

hulladéklerak{s, az energetikai hasznosít{s és az anyag{ban történő újrahasznosít{s erőforr{s igénybevételeit és költséghatékonys{g{t. Kitér a m{sodlagos nyersanyagokból készülő termékek gy{rt{stechnológi{ira és lehetséges felvevőpiacaira, valamint ismerteti az életciklus analízis módszerét. ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN – BMEGEENMKEE Előadó: Dr. Bihari Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa az energetika gazdas{gra (gazd{lkodó egységre, nemzetgazdas{gra, vil{ggazdas{gra) gyakorolt hat{s{t, gazdas{gi célfüggvények megfogalmaz{s{val módszert adjon az energetikai folyamatok tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Az {ltal{nos gazdas{gi összefüggésen túl a t{rgy részletesen t{rgyalja az alapenergia-hordozó ell{t{s és a villamosenergia-termelés költségeit, a költségminimaliz{l{s elvét. A bemutatott metodik{k m{s ipar{gak költséganalíziséhez is jó alapot teremtenek. ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01 Előadó: Dr. Juh{sz M{rta Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelenségeket felismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elméleti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néh{ny – a téma szempontj{ból relev{ns – pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motiv{cióelmélet, szoci{lpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci{król, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technik{król. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutat{sra. KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORR[SGAZDAS[GTAN - BMEGT42M003 Előadó: Dr. Valkó L{szló Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatós{g, mint a bioszféra-t{rsadalom-gazdas{g viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazdas{gi növekedés típusú stratégi{k összehasonlít{sa /cél-eszköz-módszer/. Környezeti, jóléti, fenntarthatós{gi indik{torok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai l{bnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatós{ga. A környezetgazdas{gtan, mint a fenntarthatós{g ir{ny{ba mutató megold{skeresés. A környezetgazd{lkod{s típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatós{g stratégi{j{ban. A fenntarthatós{g helyi, kisregion{lis szintje. Az erőforr{sok szerepe a közgazdas{gtan „érték” fogalmaiban. Az erőforr{sok rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az extern{li{k (külső hat{sok) fogalma és internaliz{l{s{nak módjai. A környezetterhelés, mint saj{tos extern{lia. A természeti tőke teljes gazdas{gi értékének sz{mbavételi módszerei. Költség-haszon, költség-hatékonys{g elemzése, stratégiai környezeti vizsg{lati módszerek. A környezetszab{lyoz{s elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és haz{nkban.

MINŐSÉGMENEDZSMENT - BMEGT20M002 Előadó: Dr. Kövesi J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab 21

Minőségmenedzsment rendszerek helye, szerepe a v{llalatok, intézmények vezetési rendszerében. Minőségfilozófi{k, minőségiskol{k (USA, Jap{n, Nyugat-Európa). Az termelő v{llalatokn{l alkalmazott minőségi rendszerek fontosabb jellemzői. A minőségmenedzsment rendszerek alapelveinek {ttekintése az ISO 9000:2000 előír{sai alapj{n. A Total Quality Management alapelvei. A TQM vezetési filozófia alkalmaz{si lehetőségei, azonoss{gok és eltérések a termelő szervezetekben és a szolg{ltató szektorban. A vevőközpontús{g alapjai és módszerei. A kulcsfontoss{gú folyamatok azonosít{sa. A folyamatos javít{s módszereinek {ttekintése. A teljesítmények mérése. A folyamatos fejlesztés módszerei. A dolgozók felhatalmaz{s{nak és bevon{s{nak elve és módszerei. A vezető szerepe a TQM rendszerekben. Az EFQM modell alapjai és alkalmaz{sa a v{llalati működés folyamatos fejlesztésére. MARKETING - BMEGT20M003 Előadó: Dr. Petruska Ildikó Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Marketing filozófia és funkció. A marketing fejlődése, az új marketingparadigma. A marketing környezete, a versenykörnyezet elemzése. Marketing inform{ciórendszer, a marketingkutat{s folyamata és módszerei. Fogyasztói piac és v{s{rlói magatart{s. A Kapcsolati marketing a B2C piacon, vevőérték, vevőelégedettség. Szervezeti piac, beszerzői magatart{s. Kapcsolatmenedzsment a B2B piacon. Stratégiai tervezés és marketing stratégia, a stratégiai érték hajtóerői. Piacszegment{l{s, célpiac, pozícion{l{s. Verseny- és növekedési stratégi{k. A fogyasztóorient{lt marketing-gyakorlat területei. Termékpolitikai döntések, m{rkastratégi{k. Termékinnov{ció, a marketing szerepe a termékfejlesztési kock{zat csökkentésében. K+F/marketing integr{ció és újtermék-fejlesztés. A szolg{ltat{stermék. Árstratégi{k és {rképzési módszerek, az elad{si {r kialakít{s{nak tényezői. Értékesítési politika, marketinglogisztikai döntések. Az integr{lt kommunik{ció. EURÓPAI GAZDAS[GI JOG - BMEGT55M001 Előadó: Dr. P{zm{ndi Kinga Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson az európai gazdas{gi jog körébe tartozó joganyagba, megismertesse a hallgatókat az EU gazdas{gi jog{nak intézményi rendszerével, az alapító szerződésekben, a m{sodlagos közösségi joganyagban, az Európai Bírós{g ítéleteiben megjelenő, a gazd{lkodó szervezetekre, azok gazdas{gi-kereskedelmi tevékenységére vonatkozó szab{lyoz{ssal. Tov{bbi célkitűzése, hogy felt{rja és bemutassa az EU tag{llam{v{ v{lt Magyarorsz{g (nemzeti) gazdas{gi jog{ban jelen lévő közösségi jogi elemeket, intézményeket: azt a szab{lyoz{si tartalmat, mely valamennyi tag{llam egységes megold{sok alkalmaz{s{t kív{nja biztosítani. Az EK gazdas{gi közjoga keretében – az Alkotm{nyos Szerződés elfogad{s{ig bez{róan t{rgyalt - történeti {ttekintés ut{n az intézményi, politikai alapokat, a négy alapszabads{got és a versenyjogot, az EK gazdas{gi mag{njoga körében a t{rsas{gi jogi, fogyasztóvédelmiés szerződési jogi, munkajogi vonzatokat, valamint a szellemi alkot{sok jogvédelmét és a nemzetközi mag{njogi vonatkoz{sú kérdéseket tekinti {t.

7.3. Szakmai törzsanyag DIGIT[LIS SZERVOHAJT[SOK – BMEGEMIMM25 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab 22

Villamos gépek csoportosít{sa működéselvük szerint (különleges villamos gépek a mechatronik{ban), Diszkrét idejű jel és rendszer. Diszkrét idejű h{lózatok komponensei, Stabilit{s. Impulzusv{lasz. Diszkrét Fourier transzform{ció. A Z-transzform{ció. Egyen{ramú szervóhajt{sok, Park vektor, Az aszinkron gépek egyenletei közös koordin{ta rendszerben, Mezőorient{lt szab{lyoz{s alapja, Szinkron szervo hajt{sok üzemtana és mérése. Szimul{ciós módszerek alkalmaz{sa sz{mítógép laborban. Sz{mítógéppel, illetve DSPvel vezérelt egyen{ramú, aszinkron és szinkronszervó hajt{sok mérése. Robotir{nyít{s alapjai, DenavitHartenberg konvenció. Robot szervóhajt{sok. MÉRÉS ÉS MODELLEZÉS - BMEGEMIMMMM Előadó: Dr. Lipovszki György Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy a különféle szenzorok fizikai elvének ismeretére épít és feltételezi a működési módjukkal kapcsolatos t{jékozotts{got. A méréselmélet és a műszertechnika kapcsolatrendszere, a szenzorok és szenzorrendszerek elhelyezése és szerepe az adatfeldolgozó rendszerekben. A szenzorok gy{rt{stechnológi{ja, modern ir{nyzatok a szenzortechnik{ban, mint pl. a MEMS, vagy MEOMS eszközök. Szenzorok illesztő {ramköreinek bemutat{sa, a szenzorok és méről{ncok dinamikai {tviteli tulajdons{gai. Módszereket ismertetése a zajhat{sok csökkentésére, a szűrés és {rnyékol{s megold{s{ra. A dinamikus modellek megalkot{s{nak folyamata, az automatik{ban szok{sos módszerek összefoglal{sa. Absztrakciós szintek. A modellezés eszközkészlete. A dinamikai modell tesztelése méréssel és szimul{cióval, jellegzetes tesztfüggvények. A digit{lis szimul{ciós elj{r{sok alkalmaz{s{nak előkészítése, a szimul{ciós alapstruktúra bemutat{sa. Az {llapottér modell alkalmaz{sa, különös tekintettel a nemline{ris és nem {llandó együtthatójú rendszerek vizsg{lat{ra. A t{rgy anyag{ra a Sz{mítógépes szimul{ció c. t{rgy épül. IR[NYÍT[SELMÉLET - BMEVIIIM016 Előadó: Dr. Lantos Béla Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Mintavételes egybemenetű-egykimenetű (SISO) szab{lyoz{sok tervezése. Tervezés biline{ris transzform{cióval. Kétszabads{gfokú szab{lyoz{s. Smith prediktor. Állapottér módszerek. Ir{nyíthatós{g és megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapot-visszacsatol{ssal, {llapotmegfigyelő tervezés. Nemline{ris és optim{lis ir{nyít{si rendszerek. Ljapunov-stabilit{s, Ljapunov direkt és indirekt módszere. Statikus és dinamikus optimum, maximum elv, optimumkereső elj{r{sok. Optim{lis ir{nyít{s kvadratikus kritérium szerint, LQ és LQG feladat, Kalman-szűrő. Adaptív és prediktív ir{nyít{sok. Line{ris paraméterbecslés, klépéssel előretartó prediktor. Diszkrétidejű rendszermodellek, identifik{ciós módszerek. MIMO önhangoló adaptív ir{nyít{s. Modellprediktív ir{nyít{s. Fuzzy szab{lyoz{sok. Fuzzy halmaz, rel{ció, következtetés, defuzzifik{ció. TSK-féle fuzzy rendszer. Fuzzy tud{salapú szab{lyozók. Neur{lis rendszerek. Mesterséges neuron, többrétegű h{lózatok, tanít{s, backpropagation. Adaptív h{lózat alapú fuzzy következtető rendszerek (ANFIS).

BE[GYAZOTT RENDSZEREK - BMEVIMIM023 Előadó: Dr. Dabóczy Tam{s Vizsga, 5 kp, magyar, 4 ea + 0 gy + 0 lab Be{gyazott rendszerek (autonóm sz{mítógépes rendszerek) felépítése és alkalmaz{si területeik. Érzékelők: Tipikus érzékelők működési elvének és jelkondicion{l{s{nak bemutat{sa: elmozdul{s, elfordul{s, erő, nyom{s, hőmérséklet, {raml{s, fényintenzit{s és folyadékszint mérésére haszn{lható szenzorok és jelkondicion{ló eszközök. Integr{lt kivitelű érzékelő, jelkondicion{ló és t{vadó eszközök. Korszerű 23

jel{talakítók: Digit{lis jelfeldolgoz{s alapjai, interpol{ló és decim{ló szűrők. A/D {talakítók (Flash, szukcesszív approxim{ciós, Dual slope, subranging, pipelined-subranging, Bit-per-stage, Sigma-Delta). AD {talakítók jellemzése, statikus és dinamikus hib{k. D/A {talakítók (String, R-2R létra, szegment{lt, SigmaDelta). Kódv{lt{si tranziens. Nullad rendű tartó hat{sa. Digit{lis jelszintézis (DDS). Interpol{l{s és decim{l{s. Jelfeldolgozó egységek: {ltal{nos célú processzorok, mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) felépítése, tipikus periféria készlete. Kommunik{ció a be{gyazott rendszerekben: funkcion{lis részegységek kommunik{ciója. Szenzorok rendszerbe illesztése. A kommunik{ció szabv{nyos hardver és szoftver eszközei. Az I2C busz, a CAN busz. Integr{lt intelligens szenzorok (IEEE 1451). GÉPI L[T[S - BMEVIIIM021 Előadó: Dr. Vajta L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A sz{mítógépes l{t{s fogalmai, definíciók. Emberi l{t{s alapjai. A térbeli érzékelés lehetősége monokul{ris l{t{ssal. Optoelektronikai eszközök. Korszerű képmegjelenítő eszközök. Koordin{tageometriai alapok. Geometriai transzform{ciók. Kameramodellek: Pin-hole modell. A perspektív leképzés transzform{ciós modellje. Kalibr{ció. Megvil{gít{s, optika, érzékelő modellezése. Árnyal{si modellek. A képek matematikai leír{sa. A képfüggvények tulajdons{gai. Tértranszform{ciók szerepe a képfeldolgoz{sban. 2D Fourier transzform{ció tulajdons{gai, képi {br{zol{sa, interpret{l{sa. Digit{lis kép matematikai reprezent{ciója: Mintavételezés, kvant{l{s. Bin{ris képek feldolgoz{sa: Egyszerű geometriai tulajdons{gok (terület, hely, orient{ció), vetületek. Topológiai tulajdons{gok. Képek javít{s{nak módszerei. Pontszerű lok{lis és glob{lis műveletek. Hisztogram analízis, sk{l{z{sok, hisztogram transzform{ciók. Példa a képek javít{s{ra: archív felvételek digitaliz{l{sa. A képek szűrése a tér- és frekvenciatartom{nyban. Konvolúció, mint szűrés. Alulés felül{teresztő szűrők realiz{l{sa. Nemline{ris szűrők. Szegment{l{s. Régiók, struktúr{k, geometriai jellemzők reprezent{ciója. Szinteken alapuló módszerek. Küszöbözés, régió növelés, szeletelés és növesztés. Nagyfrekvenci{s analízis: kontúrdetekt{l{s, kontúrkövetés. Hough transzform{ció. Képjellemzők detekt{l{sa: Makro- és mikrojellemzők mérése, Lok{lis/glob{lis jellemzők meghat{roz{sa konvolúcióval. Invari{ns alakegyütthatók. Matematikai morfológia. (bin{ris alapalgoritmusok, kiterjesztés grad{lt képekre). T{vols{g / hasonlós{g mértékek. Képelemek címkézése. Textúra-analízis: statisztikai módszerek. különbségi hisztogram, co-occurence m{trix, autókorrel{ció, frakt{lis módszerek. Lényegkiemelés és oszt{lyoz{s: Tulajdons{gtér és tulajdons{gvektor. Saj{ts{gvektorok típusai. Dimenziócsökkentés. Lényegtömörítés célfüggvény alapj{n. A döntési feladat megfogalmaz{sa. Alakfelismerés és leír{s. Determinisztikus, statisztikus, szintaktikus módszerek. Oszt{lyoz{s neur{lis h{lózatokkal. H{lózati képfeldolgoz{s: Analóg és digit{lis képkódol{s. Képtranszform{ciós alapok (DCT, Wavelet, VQ). Álló- és mozgóképek kompressziója és dekompressziója. Képt{rol{s, tömörítés, tov{bbít{s, feldolgoz{s szabv{nyos megold{sai. Szteganogr{fia. Képek vízjelezése, integrit{s vizsg{lata. Tartalom szerinti képindexelés. Gépi l{t{s biometriai és biomechanikai alkalmaz{sai. Arcfelismerés. J{rművezetők éberségvizsg{lata. Mozg{sanalízis: feladatok, eszközök, algoritmusok. Emberi mozg{smodellek. Egész testes mozg{s, gesztikul{ció, mimika érzékelése és feldolgoz{sa.

ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA - BMEVIETM022 Előadó: Dr. Illyefalvi Vitéz Zsolt Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Az elektronikai technológia termékek szerinti rendszerezése, az alkatrészek, integr{lt {ramkörök, szerelőlemezek, modul{ramkörök és készülékek megvalósít{si lehetőségei. A mikroelektronikai eszközök és alkatrészek technológi{ja. Modul{ramkörök szerelőlemezeinek (hordozóinak) technológi{i. Nyomtatott huzaloz{sú lemezek és {ramkörök technológi{ja. Passzív elemekkel integr{lt hordozók elő{llít{sa. Modul{ramkörök szereléstechnológi{i. Beültetés, forraszt{s, ellenőrzés. Kombin{lt (optoelektronikai, 24

mechatronikai, stb.) modulok felépítése és alkalmaz{sai. Készüléképítési alapelvek. A laboratóriumi gyakorlatok tematik{ja: Nyomtatott huzaloz{sok technológi{ja. Vékonyrétegek technológi{ja, v{kuump{rologtat{s és fotólitogr{fiai mint{zatkészítés. Vastagrétegek technológi{ja, polimer vastagréteg {ramkörök készítése és szerelése. Felületi szereléstechnológia. Stencilnyomtat{sa, beültetés, újraömlesztéses forraszt{s. Furatszerelési technológi{k. Szelektív forraszt{s lézerrel. Szerelt modul{ramkörök optikai, röntgenes és funkcion{lis vizsg{lata. SZ[MÍTÓGÉPES SZIMUL[CIÓ - BMEGEMIMM23 Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab A szimul{ció feladata, {ttekintés, mintapéld{k; Folytonos rendszerek digit{lis szimul{ciója; Utasít{sorient{lt és blokkorient{lt rendszerek felépítése; Folytonos és mintavételes rendszerek leír{sa; Blokkorient{lt szimul{ciós rendszerek {ltal{nos sz{mít{si blokkjainak típusai.; Integr{l{si formul{k, összekötések megvalósít{sa, adatfolyam programoz{s (kisz{mít{si sorrend); Nagy idő{llandó-különbségű (stiff rendszerek) szimul{ciója; Diszkrét események szimul{ciój{nak típusai és feladatai; Által{nosított szimul{ciós alapelemek: forr{s, puffer, időkésleltető elem, nyelő típusú elem; Diszkrét esemény szimul{ciós modell felépítésének lépései; Diszkrét esemény szimul{ciós modellek futtat{si idejének, stílus{nak meghat{roz{sa. Műszaki rendszerek paramétereinek optimaliz{l{sa; Műszaki rendszerek paramétereinek keresése adott struktúr{ban (identifik{ció); DIPLOMATERVEZÉS 1. – BMEGEMIMKD1 Félévközi jegy, 10 kp, magyar, 0 ea + 8 gy + 0 lab DIPLOMATERVEZÉS 2. – BMEGE MIMKD2 Al{ír{s, 20 kp, magyar, 0 ea + 16 gy + 0 lab

7.4. Biomechatronika szakir{ny V[LOGATOTT FEJEZETEK A BIOMECHATRONIK[BÓL – BMEGEMIMMVB Előadó: Dr. Aradi Petra Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől „tanul” (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a hallgatók az {ltal{nos {ttekintést biztosító alapképzésben szereplő tant{rgyak ismeretanyag{n túlmutató tud{st szerezzenek a biomechatronika v{logatott alkalmaz{si területeiről és képesek legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban. A tant{rgy elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és megszerezzék az orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket. MECHATRONIKAI SZIMUL[CIÓK – BMEGEMIMMMS Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab

25

Line{ris és nemline{ris {llapottér modellek szimul{ciója.Többsz{lú szimul{ciós rendszerek. H{lózaton megosztott szimul{ciós rendszerek Többsz{lú szimul{ció speci{lis hardware eszközei (FPGA, PC grafikus k{rtya) Egész típusú aritmetika alkalmaz{sa lebegőpontos műveletekhez. V{ltozó lépésközű szimul{ció (stabilit{s, pontoss{g). Elosztott paraméterű rendszerek szimul{ciója. Végeselemes szimul{ció. 2D, 3D modellezés (görbék, felületek, interpol{ciók). Szimul{ciós eredmények megjelenítésének eszközei (GDI, OPENGL, XML, XNA). 3D képalkot{s hardware lehetőségei. Szimul{ció frekvencia tartom{nyban. Képfeldolgoz{s. BIOKOMPATIBILIS ANYAGOK – BMEGEMTMBM1 Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n Vizsga, 3 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab Elv{r{sok az élő szervezetbe beépített anyagokkal szemben. Biodegrad{ció, a biokompatibilit{s problémaköre. Az anyagv{laszt{s szempontjai és problém{i. Biológiai környezet, pótl{si lehetőségek. Sebészeti fém és ötvözet alapú implant{tumok anyagai. Tulajdons{gok (szil{rds{gi, kif{rad{si, kop{s{llós{gi, korróziós) és az ezeket meghat{rozó tényezők. Ötvözet alapú implant{tumok technológi{ja. Elhaszn{lód{si és korróziós folyamatok. Ker{mia, üveg és fém-ker{mia implant{tumok. Alapfogalmak, definíciók. Bioinert és bioaktív ker{mi{k. Bioaktív üvegek. Fog{szati segéd és pótlóanyagok. Ötvözetek, amalg{mok, ker{mi{k, polimerek. Felületmódosító, bevonatol{si technológi{k. Lézeres megmunk{l{sok. A vér{ramba ültetett implant{tumok fajt{i, anyagai és funkciójuk. Kardiovaszkul{ris sztentek tervezése, technológi{ja és bevonatol{si elj{r{sai. Az implant{tumok tesztelésének módszerei. Az implant{tumok minősítésének,hatós{gi engedélyeztetésének folyamata.. ÖN[LLÓ PROJEKT – BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 0 ea + 1 gy + 2 lab A mérnöki gyakorlatban előforduló olyan összetett tervezési feladat ön{lló feldolgoz{sa és megold{sa, ami kapcsolódik a v{lasztott szakir{nyban t{rgyalt témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a diplomaterv elkészítésére. ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK - BMEGEMIMM32 Előadó: Dr. Ábrah{m György Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Alapvető optikai fogalmak megismerése az orvosi gyakorlatban előforduló optikai műszerek működési elveinek elsaj{tít{sa, a fontosabb optikai sz{mít{sok elvégzésére való felkészítés. LÉZERTECHNIKA - BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A lézerfény keletkezésének kritériumai. A lézer fény jellemzői. Lézerfizika. Lézer típusok Lézerek alkalmaz{sa az orvostechnik{ban. Gyakorlatok bemutatók és üzeml{togat{sok. Lézerek alkalmaz{sa a diagnosztik{ban és a ter{pi{ban. Sebészeti lézerek, szoft lézerek. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. A fizikoter{pia fogalma, élettani kapcsolód{sai. Fényter{pi{s berendezések felépítése üzemeltetése. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. 26

BIOMECHANIKA – BMEGEMMMG13 Előadó: Dr. Kiss Rita Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a korszerű mozg{svizsg{lati módszereket és elj{r{sokat, amelyeket nemzetközileg alkalmaznak a biomechanika területén. Laboratóriumi vizsg{latokkal a hallgatók begyakorolj{k a legfontosabb mérési módszereket, az adatok feldolgoz{s{t..

POLIMEREK AZ ORVOSTECHNIK[BAN – BMEGEPTMG15 Előadó: Dr. Nagy Péter Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A gyógy{szat polimer protézisei, segédeszközei, a velük szemben t{masztott mechanikai, kémiai és biológiai követelmények. A polimerek orvosi, egészségügyi alkalmaz{si területei. Egyszer haszn{latos orvosi eszközök gy{rt{sa műanyagból. Gy{rtm{nykialakít{s, csomagol{s, sterilezés. Műanyag protézisek speci{lis gy{rt{si technológi{i. Orvostechnikai polimerek steriliz{l{sa, újrahasznosít{sa, megsemmisítése.

ADAPTÍV MECHATRONIKAI RENDSZEREK – BMEGEMIMMAM Előadó: Dr. Korondi Péter Vizsga, 3 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 0 lab Telerobotika, telemanipul{ció, telejelenlét fogalma. Taktilis és haptikus eszközök. Kognitív telemanipul{ció alapjai. Érzékszervek helyettesítése a telemanipul{ciós folyamatban. Intelligens segítő rendszer telemanipul{cióhoz. Robot felügyeleti rendszerek. Szuperflexibilis robotprogramoz{s.

FINOMMECHANIKAI KONSTRUKCIÓ – BMEGEMIMMFK Előadó: Dr. Samu Kriszti{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A finommechanikai és mikromechanikai szerkezetek saj{toss{gai. A finommechanika mechatronikai alkalmaz{sa. A finommechanikai és mikromechanikai méretek hat{sa a konstrukcióra. Finommechanikai, mikrotechnikai és mechatronikai kötések. Villamos érintkezőp{r modellje, érintkezőanyagok. Villamos csatlakozóp{rok megold{sai, kapcsolók jellemzői és az érintkezőp{rokat működtető finommechanikai szerkezetek. Nagypontoss{gú, precíz egyenes vezetékek. Mérőműszerekben alkalmazott egyenes, gördülő és rugalmas vezetékek konstrukciója. Az akad{s elkerülése. Finommechanikai csap{gyaz{sok. Finommechanikai csap{gyaz{sok {ltal{nos jellemzői és konstrukciós követelményei. J{tékmentes csap{gyaz{sok. Mérőműszerek csap{gyaz{sa. Súrlód{smentes csap{gyaz{sok. M{gnesesen lebegtetett csap{gyaz{s. Légcsap{gyak. Finommechanikai hajtóművek. A hajtóművekkel szemben t{masztott követelmények. A fogaz{sok kiv{laszt{sa. Kis j{tékú és j{tékmentes mérőműszer hajtóművek. Törpemotorok hajtóművei. A hajtómű hat{sfok növelésének lehetőségei. Emelőkaros és bütykös mozgat{ssal kombin{lt fogaskerekes hajtóművek. Piezo aktu{torok rugalmas elemekkel megoldott hajtóművei. Csigahajt{sok, bolygóműves hajt{sok, ciklo- és hull{mhajtóművek. Finommechanikai tengelykapcsolók. Mozg{st akad{lyozó szerkezeti elemek Teljes és részleges akad{lyozó szerkezetek egyenes és forgó mozg{sra. Az akad{lyoz{s jós{gi foka. Csillapító és fék szerkezetek. Egyéb szab{lyozó elemek. Szab{lyozó szerkezeti elemek és mutatóelemek. Finommechanikai mérőműszerek konstrukciója. 27

Műszerhib{k elemzése, a műszer stabilit{s{nak vizsg{lata. Mutatóelemek konstrukciója. Finommechanikai szerkezetek jusztíroz{sa. A jusztíroz{s beépítése a tervezési folyamatba. Jellegzetes péld{k a jusztírozó szerkezetekre. ÉRFAL BIOMECHANIK[JA – BMEEOTMMME2 Előadó: Dr. Bojt{r Imre Vizsga, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab

A t{rgy bemutatja az emberi keringési rendszert felépítő szövetek (artéri{s és vén{s rendszer, szív) biomechanikai modellezésének különböző lehetőségeit. Összefoglalja a modellalkot{shoz szükséges fontosabb mechanikai és anatómiai-szövettani alapokat, ismerteti a jelenleg haszn{latos különböző anyagmodell-v{ltozatokat, majd részletesen t{rgyalja a numerikus szimul{ció fontosabb lépéseit.

HAEMODINAMIKA – BMEGEVGMG06 Előadó: Dr. Hal{sz G{bor Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab

Az artéri{s vérkörben lezajló {raml{stani folyamatok a newtoni mechanika, az {raml{stan és az anyagtudom{ny eszközeivel leírhatóak. A kialakuló folyamatok modellezése, numerikus szimul{ció eredményei hozz{ j{rulnak a jó diagnózishoz és az eredményes ter{pi{hoz. A t{rgy oktat{s{nak célja a vér{raml{shoz kapcsolódó modellezési és szi-mul{ciós módszerek bemutat{sa.

7.5. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny MECHATRONIKAI ALKATRÉSZEK GY[RT[SA – BMEGEGTMM51 Előadó: Dr. Horv{th M{ty{s Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A mechatronikai berendezések legfontosabb jellemzőinek megismertetése a gépgy{rt{stechnológia szemszögéből: gépészeti alkatrészek és részegységeik különleges anyagokból (definit tulajdons{gú fémek, műszaki ker{mi{k, polimerek, kompozitok, stb.) készülnek legink{bb extrém minőségi jellemzőkkel (méretpontoss{g, alakhűség, felületi integrit{s, bevonatok), s igen gyakran miniatüriz{lt kivitelben. A t{rgy célja megismerteti a hallgatókat az alkalmazható gy{rt{si elj{r{sokkal, berendezésekkel, gy{rtóeszközökkel, mérési módszerekkel és néh{ny különlegesen fontos mechatronikai alkatrész, részegység gy{rt{si folyamat{val. ROBOTOK IR[NYÍT[SA – BMEGEGTMM71 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a robotok modellezésének és ir{nyít{s{nak alapvető feladataiba és ismereteibe. A tananyag elsősorban az iparban leggyakrabban alkalmazott robotoszt{llyal, a nyílt l{ncú, merev robotokkal foglalkozik; mind modellezésüket, mind ir{nyít{sukat a geometria, a kinematika és a dinamika h{rom megszokott szintjén t{rgyalja. A t{rgy ezen kívül kitekintést ad különféle m{s robotoszt{lyok (pl. mobilis robotok) saj{toss{gaira, valamint bemutatja a robotok gyakorlati 28

alkalmaz{s{nak körülményeit és jellemző kérdéseit, tov{bb{ útmutat{st igyekszik adni a t{rgy keretei közt nem t{rgyalt ismeretek elsaj{tít{s{ra és új feladatok megold{s{ra. A tant{rgy elvégzése hozz{segíti a hallgatókat ahhoz, hogy a gyakorlati munka sor{n felmerülő, robotokkal kapcsolatos modellezési, tervezési és ir{nyít{si feladatokat képesek legyenek mérnöki módszerekkel megoldani és a napjainkban egyre bővülő ismeretekkel ön{llóan tudjanak lépést tartani. SZ[MÍTÓGÉPPEL INTEGR[LT GY[RT[S – BMEGEGTMK42 Előadó: Dr. Mezg{r Istv{n Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy címéből következően az informatika, a sz{mítógépes rendszerek, a gépgy{rt{stechnológia, a gy{rt{s- és termelésir{nyít{s területén szerzett külön{lló ismeretek alapj{n ezek integr{l{si lehetőségeit mutatja be. Fontos elem a termékek és a rendszerek életciklus szemléletű bemutat{sa, ezek összekapcsol{sa, integr{l{sa, és ennek sz{mítógépes modellekkel való {br{zol{s{nak bemutat{sa. Az integr{lt rendszerek fontos elemének, a kommunik{ciónak típusai, ezek kapcsolódó hardver és szoftver részei is ismertetésre kerülnek. TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IR[NYÍT[S – BMEGEGTMK41 Előadó: Dr. Monostori L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa a termeléstervezés és ir{nyít{s alapvető problém{it, fogalmait, összefüggéseit és módszereit. A tematika felöleli a rakt{rkészlet gazd{lkod{st, a hosszú és középt{vú termelés- és kapacit{stervezést, a részletes, rövid-t{vú ütemezést, valamint a gy{rtórendszerek működésének kiértékelési módjait. A hallgatók egyar{nt képet kapnak a klasszikus módszerekről – melyek meghat{rozz{k a mai termelésinformatikai rendszerek működési elveit – és a korszerű kutat{si eredményekről. Külön hangsúlyt helyezünk a modellezési és elemzési készségek kifejlesztésére. A t{rgy egyes témaköreit demonstr{ciók z{rj{k le. A t{rgy hallgatói egységes és re{lis képet kapnak a termelésinformatika mai módszereinek lehetőségeiről, korl{tairól és új, fejlődési ir{nyairól. MIKROPROCESSZOROK PROGRAMOZ[SA - BMEGEMIMM36 Előadó: Dr. Tam{s Péter Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 1 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a mechatronikai rendszerek vezérlő egységeit képező, gyakran speci{lis peremfeltételeknek eleget tevő mikroprocesszoros célrendszerek felépítését. A teljesítményt alapvetően meghat{rozó rendszertechnikai kialakít{s elemzésén keresztül, a nagybonyolults{gú multitaszkos rendszerek fejlesztési környezetét mutatja be. Ismerteti a szoftverrendszerek diagnosztikai módszereit, és azok eszközeit. CNC GÉPEK ÉS IPARI ROBOTOK SZIMUL[CIÓJA – BMEGEGTMM82 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 1 gy + 1 lab Sz{mítógéppel segített megmunk{l{s szimul{ció napjaink mérnöki gyakorlat{nak egyre fontosabb része. A szimul{ciók nagy költségmegtakarít{sokkal j{rnak, mivel nem foglalnak dr{ga gépidőt. A szimul{torok haszn{lat{hoz azonban elengedhetetlenül szükséges a haszn{lhatós{g hat{rainak megértése. A t{rgy alapvető célkitűzése, hogy ismertesse a főbb megmunk{ló szimul{torok {ltal haszn{lt matematikai 29

algoritmusokat és azok hat{rainak ismertetése. Az algoritmusok működő modelleken való kiprób{l{s{val a hallgatók saj{t maguk megtapasztalhatj{k a szimul{ciós technik{k előnyeit és h{tr{nyait. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA – BMEGEGTMM83 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy korszerű {ttekintést adjon a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereiről és azok alkalmaz{si lehetőségeiről. A hallgatók megismerkednek a mesterséges intelligencia szimbolikus módszereinek alapjaival, a mérnöki munka segítésére alkalmazható szimbolikus módszerek és eszközök elméleti h{tterének legfontosabb kérdéseivel. A tant{rgy elvégzése ut{n a hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a munk{jukban felmerülő feladatok saj{ts{gait a mesterséges intelligencia módszerek és eszközök alkalmazhatós{ga szempontj{ból elemezzék, a mesterséges intelligencia szakemberrel közös nyelvet tal{lva v{zolni tudj{k egy-egy konkrét feladat lényeges és kritikus von{sait, ill., hogy egyes eszközök birtok{ban sz{mítógépes modellalkotó munk{t végezzenek.

7.6. Industrial Electronics szakir{ny ADVANCED POWER ELECTRONICS (TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA) - BMEVIAUM014 Előadó: Dr. Hamar J{nos Vizsga, 4 kp, angol, 2 ea + 0 gy + 1 lab A hallgatók megismertetése a teljesítményelektronika korszerű elveivel, a teljesítményelektronikai kapcsol{sokkal, konverterekkel és azok tervezésével, mérésével, sz{mítógépes szimul{ciój{val. A t{rgy keretében a hallgatók megszerzik azokat az ismereteket, amelyekkel képesek lesznek a bonyolult berendezések, kapcsol{sok működésének magasabb szintű megértésére, mérésére, hiba meg{llapít{s{ra és kiv{laszt{si, üzemeltetési feladatok elvégzésére. INDUSTRIAL EMBEDDED SYSTEMS (IPARI BE[GYAZOTT RENDSZEREK) - BMEVIAUM010 Előadó: Dr. Sütő Zolt{n Félévközi jegy, 3 kp, angol, 1 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy megismertesse a gépészmérnök hallgatókat a modern ipari folyamatir{nyító rendszerek felépítésével, működési elvével és alkalmaz{si lehetőségeivel. A tant{rgy sor{n szerzett ismeretekkel a hallgató képes lesz különbséget tenni a különböző kapacit{sú és tud{sú be{gyazott rendszerek között és képes lesz a mérlegelni a különböző tulajdons{gok között, hogy a megfelelő berendezést v{lassza. Ugyanakkor a félév sor{n elvégzett nagyfeladat révén némi gyakorlathoz jutnak a hallgatók és olyan gyakorlati tapasztalatokkal ruh{zza fel őket, mely későbbiekben lehetővé teszi a kérdéses területen való elmélyedést, valamint ir{nyt mutat az ismeretek bővítésére és hatékony alkalmaz{s{ra. DYNAMICS OF MACHINES - BMEGEMMMM02 Előadó: Dr. Stép{n G{bor Vizsga, 4 kp, angol, 2 ea + 0 gy + 1 lab A Gépek dinamik{ja c. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a műszaki rezgéstan néh{ny olyan fejezetét, amely gyakran jelentkezik gépészeti feladatokban, de amelyek megold{sa a Rezgéstan t{rgy line{ris, kis szabads{gi fokú rezgéseket leíró módszereivel gyakran nem lehetséges. A célok 30

között gyakorlat orient{lt témakörökhöz kapcsolva ismertetjük az anyagot, ezek között pedig szerepelnek mind klasszikus témakörök, mint péld{ul a gépalapoz{s, mind a modern karbantart{s fontos eszközének sz{mító rezgésfelügyelet. A feladatok megold{s{nak hagyom{nyos és korszerű módszereit is haszn{ljuk. A mérnöki gyakorlatban legelterjedtebb sz{mítógépes módszerek, a numerikus szimul{ció alkalmaz{sa mellett hangsúlyt helyezünk a szemlélet fejlesztésében, a tervezésben, az eredmények paraméterfüggő megad{s{ban fontos analitikus közelítő módszerek megismertetésére is.

STRUCTURAL ANALYSES – BMEGEGIMGSA Előadó: Dr. V{radi K{roly Félévközi jegy, 4 kp, angol, 1 ea + 0 gy + 2 lab A szerkezetanalízis helye a géptervezésben. A szerkezeti modell, a mechanikai modell és a végeselemes modell megalkot{sa. Végeselemes alapfogalmak és alapegyenletek {ttekintése. Virtu{lis munka tétele, lok{lis közelítés elve. Elem, csomópont, approxim{ciós függvények, alakv{ltoz{si és feszültségi vektorok, merevségi m{trix, reduk{lt terhelési vektor az elem és szerkezet szintjén, anyagm{trix, az egyenletrendszer struktúr{ja, t{rol{si technik{k. Numerikus módszerek a végeselemes elj{r{sokban. Interpol{ciós polinomok. Numerikus integr{l{s az elem merevségi m{trix képzésében. A szerkezeti merevségi m{trix felépítése, össze{llít{sa. A nagyméretű line{ris egyenletrendszerek megold{si lehetőségei, technik{i. A professzion{lis végeselem rendszerek főbb elemtípusai. Rúd, gerenda, síkbeli és térbeli, héj, stb. elemek. Line{ris és magasabb rendű elemek. A H és a P verzió elemei. A megfelelő elemtípus kiv{laszt{sa. A végeselemes modell-alkot{s. Anyagtörvények, peremfeltételek, terhelések. H{ló-struktúr{k, szabads{gfokok. Modellezési esettanulm{nyok. Anyagi és geometriai nemlinearit{s. Nemline{ris egyenletrendszerek. Iter{ciós módszerek {ttekintése. Newton-Raphson módszer, módosított Newton-Raphson módszer. Anyagi nemlinearit{s a gyakorlatban. Geometriai nemlinearit{s a gyakorlatban. BASICS OF C++ PROGRAMMING (A C++ NYELVŰ PROGRAMOZ[S ALAPJAI) - BMEGEMIMM35 Előadó: Dr. Tam{s Péter Félévközi jegy, 3 kp, angol, 1 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy az érdeklődő hallgatók a törzsanyagban szereplő programoz{si nyelv mellett, egy olyan eszközzel is megismerkedjenek, amely ma a programoz{si nyelvek angolj{nak tekinthető. WEB-BASED LABORATORY (WEB-ALAPÚ LABORATÓRIUM) - BMEVIAUM009 Előadó: Dr. Hamar J{nos Félévközi jegy, 3 kp, angol, 1 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy a gépészmérnök hallgatókat a modern szoftvertechnológia legfontosabb kérdésköreinek (objektum-orient{lt szoftverfejlesztés, konkurens rendszerek, elosztott rendszerek) elméletével és gyakorlat{val megismertessük. Elsődleges cél a korszerű webes rendszerekről, azok ipari automatiz{l{si alkalmaz{s{ról, integr{lt v{llalati rendszerek felépítésére alkalmas szoftver eszközökről a programozói szemszögből egy {tfogó képet adni, ugyanakkor a félév sor{n elvégzett nagyfeladat révén némi gyakorlathoz juttatni a hallgatókat, olyan tud{ssal felruh{zni őket, mely későbbiekben lehetővé teszi a kérdéses területen való elmélyedést, ir{nyt mutatni az ismeretek bővítésére és hatékony alkalmaz{s{ra.

31

7.7. J{rműmechatronika szakir{ny J[RMŰELEKTRONIKA - BMEKOGJM952 Előadó: Dr. Palkovics L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab Komplex t{rgyként integr{lja a BSc és MSc szinten tanult elektrotechnika, mérés-és műszertechnika, optomechatronika, szenzorok és aktu{torok, jelfeldolgoz{s, analóg és digit{lis elektronika témaköreit a j{rműben alkalmazott rendszerek elektronik{j{nak megismerésében. Fontos szempontként kezeli az elektronikai rendszerek biztons{gos működési feltételeinek megismertetését. BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK MENEDZSMENTJE – BMEGEENMMBM Előadó: Dr. Bereczky Ákos Vizsga, 3 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy elsődleges célja a szakir{ny hallgatói sz{m{ra bemutatni a korszerű belsőégésű motorok mechatronikai rendszereit, azok felépítését és működését. Ezen rendszerek működésének megismeréséhez fontos a belsőégésű motorok felépítésének és az azokban lezajló folyamtoknak a megismerése. A tant{rgy hallgat{sa sor{n részletesen bemutat{sra kerül a szükséges elméleti és gyakorlati h{ttér. A tant{rgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatóktól elv{rható, hogy {tfogó ismeretekkel rendelkezzenek a belsőégésű motorok üzemét befoly{soló rendszerekkel és azok felépítésével, valamint a rendszerek tesztelésével és diagnosztik{j{val. ALKALMAZOTT BE[GYAZOTT RENDSZEREK - BMEVIMIM017 Előadó: Dr. Péceli G{bor Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja a fizikai-biológiai-kémiai-technológiai környezetükkel aktív, valós-idejű inform{ciós kapcsolatban {lló, ún. be{gyazott sz{mítógépes rendszerek informatikai vonatkoz{sainak bemutat{sa és a létrehoz{sukhoz szükséges ismeretek és készségek fejlesztése gyakorlati péld{kon keresztül. Tov{bbi cél a tartósan autonóm és valós-idejű működés, valamint a szolg{ltat{s-biztons{g követelményeit figyelembe vevő tervezési elvek és módszerek, tov{bb{ a tervezést segítő eszközök bemutat{sa j{rműmechatronikai alkalmaz{sokhoz kapcsolódóan. A tant{rgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatóktól elv{rható, hogy {tfogó ismeretekkel rendelkezzenek a be{gyazott inform{ciós rendszerekkel szemben t{masztható és t{masztandó követelményekről, ismerjék a főbb tervezési elveket, valamint az elkészült rendszerek tesztelésével és diagnosztik{j{val kapcsolatos módszerek lényeges elemeit. ÖN[LLÓ J[RMŰ MECHATRONIKA LABOR - BMEGEMIMM3A Előadó: Dr. Halmai Attila Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 3 lab A tant{rgy célkitűzése: A szakt{rgyakban tanult ismeretek elmélyítése, tov{bb{ gyakorlati tapasztalatok szerzése és a problémamegoldó készség kialakít{sa egyéni v{lasztható feladaton keresztül. Tov{bbi cél, az {tlagos hallgatói ismereteknél mélyebb ismeretekkel rendelkezzen a hallgató a t{rgy elvégzésével és azt ak{r diploma dolgozat{hoz is hasznosítani tudja.

32

BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK KÖRNYEZETTECHNIK[JA – BMEGEENMMBK Előadó: : Dr. Meggyes Attila Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy célkitűzése a belsőégésű motorok k{rosanyag kibocs{t{s{nak csökkentése ir{nyuló motorikus fejlesztések és azok eszközeinek bemutat{sa. Az előad{sokon a fejlesztésének és a megvalósult rendszereknek a felépítése, és azok mechatronikai elemeinek bemutat{s{ra kerül sor. Ismertetésre kerülnek a k{rosanyagok keletkezése, és a különböző csökkentési lehetőségek (motor előtti, működési és a motor ut{ni rendszerek). A tant{rgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatóktól elv{rható, hogy {tfogó ismeretekkel rendelkezzenek a motorok k{rosanyag kibocs{t{st befoly{soló rendszerekkel és azok felépítésével, valamint az elkészült rendszerek tesztelésével és diagnosztik{j{val .

FÉKRENDSZEREK, HAJT[SRENDSZEREK ÉS KORM[NYRENDSZEREK MECHATRONIK[JA BMEKOGJM951 Előadó: Dr. Palkovics L{szló Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Komplex t{rgyként bemutatja a korm{nyrendszereket, azok felépítését és az azokban haszn{latos szenzorokat. Ismertetésre kerülnek a különböző fékrendszerek, mint a hidraulikus, pneumatikus, elektromechanikus és elektro-pneumatikus fékek, valamint az ezekkel szemben t{masztott követelmények. Tov{bb{ a hajt{sl{nc elemeivel, tengelykapcsolókkal, nyomatékv{ltók működésével és rendszerek mechatronik{j{val ismerkednek meg a kurzus hallgatói. J[RMŰVEK VILLAMOS HAJT[SAI - BMEVIVEM017 Előadó: Dr. Schmidt Istv{n Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Vasúti villamos j{rművek, v{rosi villamos j{rművek, villamos és hibrid autók fő- és segédüzemű villamos gépeinek és szab{lyozott villamos hajt{sainak ismertetése.

7.8. Optomechatronika szakir{ny ELMÉLETI SZÍNTAN - BMEGEMIMM31 Előadó: Dr. Ábrah{m György Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A színek a színes inform{ciók feldolgoz{s{ban, a színes termékek minőség jellemzésében és az esztétikai élmény kialakul{s{ban egyar{nt fontosak. A tant{rgy keretében ismertetjük a színelméleti kutat{s történetét, a színl{t{s és a színtévesztés elméleti alapjait és gyakorlati kérdéseit, az ipari termékek színének megvalósít{si és mérési módszereit, a színes nyomdai technik{kat és a megvil{gít{s megtervezésének kérdéseit a helyes színhat{s elérése szempontj{ból. FOTONIKA – BMEGEMIMM3C Előadó: Dr. Kov{cs G{bor Vizsga, 3 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab 33

Hull{moptika. Hull{megyenlet. Interferencia. Nyal{boptika. Gauss-nyal{b. Áthalad{s optikai elemeken. Fourier-optika. A fény terjedése szabad térben. Optikai Fourier-transzform{ció. Fénydiffrakció. Képalkot{s. Hologr{fia. Elektrom{gneses optika. Elektrom{gneses fényelmélet. Dielektrikumok. Elemi elektrom{gneses hull{mok. Abszorpció és diszperzió. Impulzus terjedése diszperzív közegekben. Fénypolariz{ció és krist{lyoptika. Alapjelenségek. Törés és visszaverődés. Anizotróp közegek optik{ja. Optikai aktivit{s. Fotonok és atomok. Foton-atom kölcsönhat{s. Termikus fény. Lumineszcencia. OPTOMECHATRONIKA PROJEKT - BMEGEMIMM22 Előadó: Dr. Antal Ákos Vizsga, 4 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy keretében meg kív{njuk ismertetni a hallgatókat az optomechatronikai elemekkel, azok tervezésével, majd pedig az optomechatronikai elemek rendszerré szervezésével – az optomechatronikai komplex rendszerek tervezésének módszertan{val. FINOMMECHANIKAI KONSTRUKCIÓ – BMEGEMIMMFK Előadó: Dr. Samu Kriszti{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A finommechanikai és mikromechanikai szerkezetek saj{toss{gai. A finommechanika mechatronikai alkalmaz{sa. A finommechanikai és mikromechanikai méretek hat{sa a konstrukcióra. Finommechanikai, mikrotechnikai és mechatronikai kötések. Villamos érintkezőp{r modellje, érintkezőanyagok. Villamos csatlakozóp{rok megold{sai, kapcsolók jellemzői és az érintkezőp{rokat működtető finommechanikai szerkezetek. Nagypontoss{gú, precíz egyenes vezetékek. Mérőműszerekben alkalmazott egyenes, gördülő és rugalmas vezetékek konstrukciója. Az akad{s elkerülése. Finommechanikai csap{gyaz{sok. Finommechanikai csap{gyaz{sok {ltal{nos jellemzői és konstrukciós követelményei. J{tékmentes csap{gyaz{sok. Mérőműszerek csap{gyaz{sa. Súrlód{smentes csap{gyaz{sok. M{gnesesen lebegtetett csap{gyaz{s. Légcsap{gyak. Finommechanikai hajtóművek. A hajtóművekkel szemben t{masztott követelmények. A fogaz{sok kiv{laszt{sa. Kis j{tékú és j{tékmentes mérőműszer hajtóművek. Törpemotorok hajtóművei. A hajtómű hat{sfok növelésének lehetőségei. Emelőkaros és bütykös mozgat{ssal kombin{lt fogaskerekes hajtóművek. Piezo aktu{torok rugalmas elemekkel megoldott hajtóművei. Csigahajt{sok, bolygóműves hajt{sok, ciklo- és hull{mhajtóművek. Finommechanikai tengelykapcsolók. Mozg{st akad{lyozó szerkezeti elemek Teljes és részleges akad{lyozó szerkezetek egyenes és forgó mozg{sra. Az akad{lyoz{s jós{gi foka. Csillapító és fék szerkezetek. Egyéb szab{lyozó elemek. Szab{lyozó szerkezeti elemek és mutatóelemek. Finommechanikai mérőműszerek konstrukciója. Műszerhib{k elemzése, a műszer stabilit{s{nak vizsg{lata. Mutatóelemek konstrukciója. Finommechanikai szerkezetek jusztíroz{sa. A jusztíroz{s beépítése a tervezési folyamatba. Jellegzetes péld{k a jusztírozó szerkezetekre.

LÉZERTECHNIKA - BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A lézerfény keletkezésének kritériumai. A lézer fény jellemzői. Lézerfizika. Lézer típusok Lézerek alkalmaz{sa az orvostechnik{ban. Gyakorlatok bemutatók és üzeml{togat{sok. Lézerek alkalmaz{sa a diagnosztik{ban és a ter{pi{ban. Sebészeti lézerek, szoft lézerek. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. A fizikoter{pia fogalma, élettani kapcsolód{sai. Fényter{pi{s berendezések felépítése üzemeltetése. 34

Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. KÉPFELDOLGOZ[S - BMEGEMIMM43 Előadó: Dr. Antal Ákos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A l{t{selmélet alapjai, színmodellek, felbont{s, kontrasztok, érzékenység, alakzatok és textúr{k. Képfelvevő eszközök. Képmegjelenítő és képrögzítő eszközök, képt{rol{si form{tumok, tömörítés és inform{cióvesztés. A képfeldolgoz{s eszközei képtartom{nyban, mintavételezés, kvant{l{s, hisztogram, képjavít{s, korrekciók, élkiemelés, szűrők alkalmaz{sa. Képfeldolgoz{s frekvencia tartom{nyban. A képi inform{ciók kinyerése, statisztikus alakfelismerés, inform{ciógyűjtés a mesterséges intelligencia eszközeivel, 3D rekonstrukció sztereo képek alapj{n. OPTOMECHATRONIKAI MÉRÉSEK – BMEGEMIMM3D Előadó: Dr. Wenzel Kl{ra Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az optikai, a mechanikai, az elektronikai és az informatikai rendszer fogalmai, azok színtézise, az optomechatronikai rendszer. Optomechatronikai rendszerek matematikai modellezése. Optomechatronikai rendszerek analízise és szintézise. Péld{k: CCD kamer{k a biztons{gtechnik{ban és az űrkutat{sban, automatikus spektrofotométerek a környezetvédelemben, ipari videó endoszkópok a nukle{ris technik{ban, CD-írók és olvasók. J{rművek és j{rmű rendszerek biztons{g{t és kényelmét szolg{ló optomechatronikai berendezések. OPTOMECHATRONIKAI SZ[MÍT[SOK - BMEGEMIMM3E Előadó: Dr. Kov{cs G{bor Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Geometriai és hull{moptikai alapismeretek. Képalkotó optikai rendszerek alapelvei. Harmadrendű hiba elmélet. Nyers rendszerek felvételének módszerei. Hagyom{nyos sug{r{tvezetések sz{mít{sa. Ismertebb tervező szoftverek működése, az Optikai Átviteli Függvény sz{mít{sa. Finomkorrekciós módszerek. Optikai rendszerek energetikai paramétereinek sz{mít{sa. Komplex rendszerek analízise és szintézise.

VIZU[LIS OPTIKA - BMEGEMIMM41 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A l{tószerv fejlődése az ízeltl{búaktól az emberig. Az emberi szem és az emberi l{tórendszer. A szem képalkot{si hib{i: közel l{t{s, t{vol l{t{s, asztigmia, szemtengely ferdülés. A vizus és mérése. A képalkot{si hib{k mérése és korrekciój{nak eszközei. A színes l{t{s. A színes l{t{s hib{i, a hib{k mérési módszerei és eszközei. A színes l{t{s hib{inak korrekciója. A sztereo l{t{s. Sztereo képtechnik{k és azok méréstechnikai alkalmaz{sa. A centr{lis projekció, a perspektíva, a helyes perspektíva megtervezése képfelvétel esetén és képmegjelenítés esetén. VÉKONYRÉTEG TECHNIKA - BMEGEMIMM38 Előadó: Dr. Kocs{nyi L{szló 35

Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy keretében bemutatjuk a vékonyrétegek azon különleges fizikai tulajdons{gait, melyek a mechatronika sz{m{ra fontosak. Ismertetjük a különböző típusú anyagok rétegképzési technológi{it. A hallgatós{g az előad{sok keretében megismerkedik a korszerű rétegszerkezet tervező és optim{ló elj{r{sokkal (optikai CAD), végül a makroszkopikus és mikroszkopikus rétegminősítési elj{r{sokkal. Az előad{ssorozat végén alkalmaz{si péld{kon, esettanulm{nyokon és laborl{togat{s keretében bemutatjuk az elméletben tanultak gyakorlati hasznosít{s{t.

7.9. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny MECHATRONIKAI SZIMUL[CIÓK – BMEGEMIMMMS Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Line{ris és nemline{ris {llapottér modellek szimul{ciója.Többsz{lú szimul{ciós rendszerek. H{lózaton megosztott szimul{ciós rendszerek Többsz{lú szimul{ció speci{lis hardware eszközei (FPGA, PC grafikus k{rtya) Egész típusú aritmetika alkalmaz{sa lebegőpontos műveletekhez. V{ltozó lépésközű szimul{ció (stabilit{s, pontoss{g). Elosztott paraméterű rendszerek szimul{ciója. Végeselemes szimul{ció. 2D, 3D modellezés (görbék, felületek, interpol{ciók). Szimul{ciós eredmények megjelenítésének eszközei (GDI, OPENGL, XML, XNA). 3D képalkot{s hardware lehetőségei. Szimul{ció frekvencia tartom{nyban. Képfeldolgoz{s. ADAPTÍV MECHATRONIKAI RENDSZEREK – BMEGEMIMMAM Előadó: Dr. Korondi Péter Vizsga, 3 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 0 lab Telerobotika, telemanipul{ció, telejelenlét fogalma. Taktilis és haptikus eszközök. Kognitív telemanipul{ció alapjai. Érzékszervek helyettesítése a telemanipul{ciós folyamatban. Intelligens segítő rendszer telemanipul{cióhoz. Robot felügyeleti rendszerek. Szuperflexibilis robotprogramoz{s.

FINOMMECHANIKAI KONSTRUKCIÓ – BMEGEMIMMFK Előadó: Dr. Samu Kriszti{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A finommechanikai és mikromechanikai szerkezetek saj{toss{gai. A finommechanika mechatronikai alkalmaz{sa. A finommechanikai és mikromechanikai méretek hat{sa a konstrukcióra. Finommechanikai, mikrotechnikai és mechatronikai kötések. Villamos érintkezőp{r modellje, érintkezőanyagok. Villamos csatlakozóp{rok megold{sai, kapcsolók jellemzői és az érintkezőp{rokat működtető finommechanikai szerkezetek. Nagypontoss{gú, precíz egyenes vezetékek. Mérőműszerekben alkalmazott egyenes, gördülő és rugalmas vezetékek konstrukciója. Az akad{s elkerülése. Finommechanikai csap{gyaz{sok. Finommechanikai csap{gyaz{sok {ltal{nos jellemzői és konstrukciós követelményei. J{tékmentes csap{gyaz{sok. Mérőműszerek csap{gyaz{sa. Súrlód{smentes csap{gyaz{sok. M{gnesesen lebegtetett csap{gyaz{s. Légcsap{gyak. Finommechanikai hajtóművek. A hajtóművekkel szemben t{masztott követelmények. A fogaz{sok kiv{laszt{sa. Kis j{tékú és j{tékmentes mérőműszer hajtóművek. Törpemotorok hajtóművei. A hajtómű hat{sfok növelésének lehetőségei. Emelőkaros és bütykös mozgat{ssal kombin{lt fogaskerekes hajtóművek. Piezo aktu{torok rugalmas elemekkel megoldott 36

hajtóművei. Csigahajt{sok, bolygóműves hajt{sok, ciklo- és hull{mhajtóművek. Finommechanikai tengelykapcsolók. Mozg{st akad{lyozó szerkezeti elemek Teljes és részleges akad{lyozó szerkezetek egyenes és forgó mozg{sra. Az akad{lyoz{s jós{gi foka. Csillapító és fék szerkezetek. Egyéb szab{lyozó elemek. Szab{lyozó szerkezeti elemek és mutatóelemek. Finommechanikai mérőműszerek konstrukciója. Műszerhib{k elemzése, a műszer stabilit{s{nak vizsg{lata. Mutatóelemek konstrukciója. Finommechanikai szerkezetek jusztíroz{sa. A jusztíroz{s beépítése a tervezési folyamatba. Jellegzetes péld{k a jusztírozó szerkezetekre. ÖN[LLÓ PROJEKT – BMEGEMIMMPR Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 0 ea + 1 gy + 2 lab A mérnöki gyakorlatban előforduló olyan összetett tervezési feladat ön{lló feldolgoz{sa és megold{sa, ami kapcsolódik a v{lasztott szakir{nyban t{rgyalt témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a diplomaterv elkészítésére. V[LOGATOTT FEJEZETEK A BIOMECHATRONIK[BÓL – BMEGEMIMMVB Előadó: Dr. Aradi Petra Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől „tanul” (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a hallgatók az {ltal{nos {ttekintést biztosító alapképzésben szereplő tant{rgyak ismeretanyag{n túlmutató tud{st szerezzenek a biomechatronika v{logatott alkalmaz{si területeiről és képesek legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban. A tant{rgy elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és megszerezzék az orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket.

MIKROPROCESSZOROS IR[NYÍT[S - BMEGEMIMM3B Előadó: Dr. Aradi Petra Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A mikroelektronika programozható eszközeinek (pl. FPGA, mikrokontroller) megismertetése és alkalmaz{suk ir{nyít{si feladatok megold{s{ra. A digit{lis ir{nyít{stechnika algoritmusai és implement{l{si lehetőségeik. Kapcsolódó szimul{ciós programok és fejlesztőrendszerek megismerése. KÜLÖNLEGES ROBOTOK ÉS ROBOTALKALMAZ[SOK – BMEGEGTMGV3 Előadó: Dr. Arz Guszt{v Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A robottechnika alapjai. A robotok típusai, jellemzőik. Különlegesnek tekinthető robot-felhaszn{l{si területek sz{mbavétele. Az újra programozható, szenzor alapú mechatronikai eszközök, -melyek, az emberi tevékenységeket hasznosan szolg{lj{k, „hétköznapi körülmények” között-, vagyis a szerviz robotok ismertetése. A szerviz robotok vizsg{lata az al{bbi szempontok szerint: innov{ciós potenci{l, hasznosíthatós{g, speci{lis feladatok {tfogó elemzése alapj{n, a szükséges autonómia és automatiz{l{s fok{nak megvalósíthatós{ga, a környezet-robot, ember-robot kapcsolat, a szükséges adaptivit{s. A 37

kapcsolat érzékelési feladatai. A leggyakoribb alkalmaz{si területek, mint gyógy{szat, építőipar, környezetvédelem, mezőgazdas{g, kommun{lis szolg{ltat{sok, biztons{gtechnika, fut{rszolg{lat, katasztrófavédelem, had{szat, űrkutat{s bemutat{sa. Sok szabads{gú megfogók, kézprotézisek elemzése a kéz, megfogó bonyolults{g{nak szintjei vizsg{lata, amelyek szükségesek az adott funkció/k/ létrehoz{s{hoz. emberi mozdulatok, szab{lyoz{si szintek modellezése, mozg{sparaméterek, erőhat{sok vizsg{lata, különleges anyagok szükségessége Az élővil{got ut{nzó robotok. ( Kúszó, m{szó szerkezetek.) Biorobotok. A mikro-robottechnika alapjai.

ROBOTRENDSZEREK TERVEZÉSE ÉS MODELLEZÉSE – BMEGEMIMMRR Előadó: Dr. Tam{s Péter Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Robotok kinematik{ja. Koordin{tarendszerek és transzform{ciók. Direkt és inverz kinematika. Trajektóriatervezés. Lehetséges és időben optimaliz{lt robotp{ly{k. Robotok dinamik{ja, a mozg{segyenletek felír{si lehetőségei (Appel, Lagrange, Newton Euler). Robotir{nyít{s. Nem adaptív módszerek (PID, sz{mított nyomaték, csúszó-mód szab{lyoz{s) matematikai h{ttere. Robotok modellreferenci{s adaptív vezérlésének folytonos és diszkrét módszerei. Önhangoló robotvezérlés. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA – BMEGEGTMM83 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy korszerű {ttekintést adjon a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereiről és azok alkalmaz{si lehetőségeiről. A hallgatók megismerkednek a mesterséges intelligencia szimbolikus módszereinek alapjaival, a mérnöki munka segítésére alkalmazható szimbolikus módszerek és eszközök elméleti h{tterének legfontosabb kérdéseivel. A tant{rgy elvégzése ut{n a hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a munk{jukban felmerülő feladatok saj{ts{gait a mesterséges intelligencia módszerek és eszközök alkalmazhatós{ga szempontj{ból elemezzék, a mesterséges intelligencia szakemberrel közös nyelvet tal{lva v{zolni tudj{k egy-egy konkrét feladat lényeges és kritikus von{sait, ill., hogy egyes eszközök birtok{ban sz{mítógépes modellalkotó munk{t végezzenek. ÚJRAKONFIGUR[LHATÓ BMEVIMII364

TECHNOLÓGI[K

NAGYTELJESÍTMÉNYŰ

ALKALMAZ[SAI

–

Előadó: Dr. Fehér Béla Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab AZ FPGA {ramkörök alkalmaz{si területe az {ramkörökkel elérhető extrém műveletvégző képességek következtében jelentősen kiszélesedett. A legnagyobb alkatrészek a többmillió rugalmasan konfigur{lható elemi hardver erőforr{sból kialakítható algoritmus specifikus időben és térben p{rhuzamos feldolgozó egység összegzett teljesítményének következtében a olyan megold{sokat is lehetővé tesznek, amelyek sokszor a szupersz{mítógépekkel elérhető végrehajt{si időnél is gyorsabbak. Az újrakonfigur{lható hardver eszközök előnyei elsősorban a jól p{rhuzamosítható, alacsonyszintű keresési, szűrési, rendezési feladatok kapcs{n haszn{lhatók ki. A rendelkezésre {lló dedik{lt DSP modulok, a nagysz{mú belső elosztott memóri blokk a digit{lis jel ill. képfeldolgoz{si algoritmusok megvalósít{sa sor{n is extrém teljesítményt biztosít.. MIKRORENDSZEREK TERVEZÉSE – BMEVIMIM363 Előadó: Dr. Fehér Béla Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab 38

A korszeru elektronikai berendezesek felepiteseben dominans modon jelentkezik az egyetlen aramkorben torteno teljes rendszer megvalositas igenye. Ez az SoC (System on a Chip) koncepcio valodi VLSI technologia mellett lehetove teszi az analog es RF komponensek integralasat is, de sok szempontbol igeretes az SoPC (System on a Programmable Chip), a legujabb platform jellegu FPGA-k hasznalatan alapulo digitalis mikrorendszer fejlesztesi technologia is. A tantargy ismereteket ad a mikrorendszerek programozott aramkorokkel torteno tervezesehez. Megismerteti a hallgatokat a modul alapu fejlesztessel, a szelesebb korben hasznalt aramkoron beluli rendszerbusz szabvanyokkal, a modulokra vonatkozo tervezesi elvekkel. Attekinti a konfiguralhato mikroprocesszoros rendszerek fobb architekturalis jellemzoit, ismerteti az egyes megoldasok alkalmazasfuggo kialakitasanak elonyeit, hatranyait. Bemutatja a nagykomplexitasu programozhato hardver eszkozok (FPGA-k) rendszertechnikai tulajdonsagait, a korszeru es hatekony tervezesi modszereket. Reszletesen ismerteti a magasszintu HDL es mas nyelvi eszkozok hasznalatat a funkcionalis modulok tervezese, ellenorzese es rendszerbe integralasa soran. MOBIL ROBOTOK – BMEGEMIMMMR Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab Mobil robotok felépítése oszt{lyoz{sa. Mobil robotok mozg{s{nak leír{s (holonom, nonholonom rendszerek). Mobil robotok érzékelői (ultrahang, lézeres t{vols{g érzékelők, giroszkópok). Odometria. Akad{lyelkerülő algoritmusok. P{lyatervező algoritmusok. SLAM algoritmusok.

7.10. Robotmechatronika szakir{ny MECHATRONIKAI ALKATRÉSZEK GY[RT[SA – BMEGEGTMM51 Előadó: Dr. Horv{th M{ty{s Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A mechatronikai berendezések legfontosabb jellemzőinek megismertetése a gépgy{rt{stechnológia szemszögéből: gépészeti alkatrészek és részegységeik különleges anyagokból (definit tulajdons{gú fémek, műszaki ker{mi{k, polimerek, kompozitok, stb.) készülnek legink{bb extrém minőségi jellemzőkkel (méretpontoss{g, alakhűség, felületi integrit{s, bevonatok), s igen gyakran miniatüriz{lt kivitelben. A t{rgy célja megismerteti a hallgatókat az alkalmazható gy{rt{si elj{r{sokkal, berendezésekkel, gy{rtóeszközökkel, mérési módszerekkel és néh{ny különlegesen fontos mechatronikai alkatrész, részegység gy{rt{si folyamat{val. IPARI ROBOTTECHNIKA – BMEGEGTMM53 Előadó: Dr. Arz Guszt{v Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A t{rgy kapcsolód{s{t, a szakhoz illesztését a tanulm{nyi rend biztosítja. A leadott anyag első része felt{ró, a m{sodi része kifejtő, kiértékelő jellegű. A tant{rgy bemutatja a robot helyét a termelési környezetben, az automatiz{lts{g szintjének megfelelően, elsősorban gépipari felhaszn{l{sok tanulm{nyoz{s{n keresztül. Ipari robot szerepe, munkadarab manipul{l{sa, valamint a csatlakozó felületére illesztett szersz{m esetében.

39

GÉPEK ÉS ROBOTOK PROGRAMOZ[SA – BMEGEGTMM54 Előadó: Dr. M{ty{si Gyula Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A t{rgy célkitűzése, hogy ismereteket nyújtson a robotok geometriai felépítéséről, robotok gépi funkcióiról, on-line és off-line programoz{s{ról, a robot nyelvek felépítéséről, robot kommunik{cióról. CNC szersz{mgépek ISO és magas szintű programnyelveiről, p{lya interpol{ciókról, ciklusokról, paraméteres programoz{sról, megmunk{ló gépen történő folyamat közbeni mérésről. ROBOTOK IR[NYÍT[SA – BMEGEGTMM52 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a robotok modellezésének és ir{nyít{s{nak alapvető feladataiba és ismereteibe. A tananyag elsősorban az iparban leggyakrabban alkalmazott robotoszt{llyal, a nyílt l{ncú, merev robotokkal foglalkozik; mind modellezésüket, mind ir{nyít{sukat a geometria, a kinematika és a dinamika h{rom megszokott szintjén t{rgyalja. A t{rgy ezen kívül kitekintést ad különféle m{s robotoszt{lyok (pl. mobilis robotok) saj{toss{gaira, valamint bemutatja a robotok gyakorlati alkalmaz{s{nak körülményeit és jellemző kérdéseit, tov{bb{ útmutat{st igyekszik adni a t{rgy keretei közt nem t{rgyalt ismeretek elsaj{tít{s{ra és új feladatok megold{s{ra. A tant{rgy elvégzése hozz{segíti a hallgatókat ahhoz, hogy a gyakorlati munka sor{n felmerülő, robotokkal kapcsolatos modellezési, tervezési és ir{nyít{si feladatokat képesek legyenek mérnöki módszerekkel megoldani és a napjainkban egyre bővülő ismeretekkel ön{llóan tudjanak lépést tartani. ROBOTSZERKEZETEK – BMEGEGTMM61 Előadó: Dr. Németh Istv{n Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja a hallgatók megismertetése a robotszerkezetek felépítésével, különféle típusaival, jellegzetes szerkezeti elemeivel, a robotok konstrukciós tervezésének főbb szempontjaival és eszközével, illetve a robotok technológiai és üzemeltetési jellemzőivel. A laboratóriumi és tantermi gyakorlatok sor{n a hallgatók elmélyítik a robotok szerkezetével és alkalmaz{s{val kapcsolatos ismereteket. SZERSZ[MGÉPEK ÉS GY[RTÓRENDSZEREK TERVEZÉSE – BMEGEGTMM62 Előadó: Dr. Németh Istv{n Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja egyrészt a hallgatók megismertetése a korszerű forg{csoló szersz{mgépek és gy{rtó rendszerek felépítésével, szerkezeti elemeivel, különféle típusaival, azok technológiai és üzemeltetési jellemzőivel, valamint tervezésének módszereivel, m{srészt a tervezési módszerek elsaj{tít{sa. SZERELÉS AUTOMATIZ[L[SA – BMEGEGTMM63 Előadó: Dr. Szalay Tibor Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A Szerelés automatiz{l{s c. tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szerelés és a szerelés automatiz{l{s{nak módszereivel, elj{r{saival, eszközeivel, a szerelési stratégi{kkal, a szerelési 40

folyamat korszerű tervezési és szab{lyoz{si módszereivel. Az elméleti összefüggések a mai gépészmérnöki gyakorlathoz közel{lló péld{kon keresztül kerülnek bemutat{sra. A hallgatók az elméletben tanultakat laboratóriumi és tantermi gyakorlati foglalkoz{sok keretében saj{títhatj{k el mélyebben, mérési ill. egyéni tervezési és robotprogramoz{si feladatok form{j{ban. KÜLÖNLEGES ROBOTOK ÉS ROBOTKEZEK – BMEGEGTMM64 Előadó: Dr. Arz Guszt{v Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Anyagismeret, technológiai ismeretek, fizikai mennyiségek kapcsolatrendszere, gépelemek méretezése, kinematika, kinetika, rendszermodellezés, ir{nyít{stechnika, elektromechanika, dinamika. ROBOTALKALMAZ[SOK TERVEZÉSE – BMEGEGTMM65 Előadó: Dr. Arz Guszt{v Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy kapcsolód{s{t, a szakhoz illesztését a tanulm{nyi rend biztosítja. A tant{rgy bemutatja a robot a különféle technológiai folyamatokban megvalósuló szerepét, helyét a termelési környezetben, az automatiz{lts{g szintjének megfelelően. Célként szerepel az egyes robotalkalmaz{si területek tanulm{nyoz{sa, fejlődési ir{nyok {ttekintése.

7.11. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny RENDSZERARCHITEKTÚR[K – BMEVIMIM149 Előadó: Dr. Fehér Béla Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy elsődleges célja, hogy bemutassa a be{gyazott rendszerek (BR) tervezési platformj{t képező rendszerkomponenseket, és így megalapozza a később sorra kerülő Rendszertervezés c. tant{rgy oktat{s{t. A tant{rgy alkalmaz{s orient{lt módon {ttekinti a BR-ek komponenseit, azok összehasonlít{s{nak és kiv{laszt{s{nak szempontjait. A fő hangsúly az egyes komponensek fizikai folyamatokhoz és egym{shoz való illesztésén és, valamint a kommunik{ciós feladatok megold{s{n van. Ismerteti azokat a módszereket is, amelyek szükségesek egy specifik{lt megbízhatós{gú BR megtervezéséhez. A tant{rgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatóktól elv{rható, hogy {tfogó alkalmazói színtű ismeretekkel rendelkezzenek a BR-ek komponenseiről. Képesek legyenek a rendszerben alkalmazott analóg jelkondícion{l{st is mag{ba foglaló, be- és kimeneti eszközök megtervezésére. Átfogó alkalmazói ismeretekkel rendelkezzenek a BRekben alkalmazott kommunik{ciós elvekről, h{lózatokról és eszközökről. Felhaszn{lói szinten ismerjék a be{gyazott rendszerekben haszn{lt sz{mítógépes eszközök és rendszerek adott megbízhatós{gúra tervezésének módszereit. Ezen képességek birtok{ban hallgató képes lesz egy adott specifik{ciót kielégítő rendszerkomponens megtervezésére, egy komplex BR telepítésére és üzemeltetésére.. VALÓSIDEJŰ RENDSZEREK – BMEVIAUM166 Előadó: Dr. Vajk Istv{n Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célkitűzése bemutatni azokat a platformokat, technik{kat és eszközöket, amelyek szükségesek a valósidejű követelményeknek megfelelő rendszerek alkalmaz{s és rendszer szintű szoftverének megír{s{ra 41

és futtat{s{ra. A tant{rgy középpontj{ban a hardvertervezés sor{n létrehozott eszközök szoftverrendszerének kialakít{sa {ll. A be{gyazható oper{ciós rendszerek (Linux, Windows csal{d, QNX, stb.), és az {ltaluk biztosított programoz{si-, és rendszerszolg{ltat{sainak bemutat{s{t az adott rendszerek meghajtóprogram-modelljeinek részletes ismertetése, illetve a szinkroniz{l{s és p{rhuzamos végrehajt{s problém{inak vizsg{lata követi. A hallgatók alkalmasak lesznek arra, hogy megértsék és alkalmazz{k a valós idejű, és a be{gyazott rendszerek tervezésével és megvalósít{s{val kapcsolatos alapkoncepciókat. A kialakítandó rendszerekkel kapcsolatos eszközmeghajtó-modellek megfelelő alkalmaz{s{val hozz{férhetővé tudj{k tenni a jelenlegi és jövőbeli oper{ciós rendszerek programozói felülete sz{m{ra az {ltaluk tervezett és elkészített hardverelemeket. A hallgatók képesek lesznek olyan valósidejű rendszereket implement{lni, amelyek megfelelnek a vele t{masztott funkcion{lis és időkövetelményeknek. ROBOTIR[NYÍT[S RENDSZERTECHNIK[JA – BMEVIAUM255 Előadó: Dr. Tevesz G{bor Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a komplex automatiz{lt rendszerek egyik nagy csal{dj{nak, a robotir{nyít{snak a területén haszn{latos hardver és szoftver eszközökről, elsaj{títs{k a haszn{latos ir{nyít{si algoritmusok és architektúr{k főbb jellegzetességeit. Megismerkednek a robotprogramoz{si nyelvek szerkezetével és tulajdons{gaival (on-line és off-line robotprogramoz{s, az explicit robotprogramoz{si nyelvek oszt{lyoz{sa). Részletesen elemeznek egy robotprogramoz{si nyelvet (ARPS), majd {ttekintik a robotprogramoz{s fejlődési ir{nyait, az implicit programoz{st, egy szakértői rendszeren alapuló on-line programrendszer felépítését. A tant{rgy egy hat szabads{gfokú {ltal{nos célú szerelőrobot péld{j{n keresztül szemlélteti a tanultakat. INTELLIGENS ROBOTOK – BMEVIIIM247 Előadó: Dr. Lantos Béla Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy összefoglalja a korszerű (szenzorcsatolt, kooper{ló, mobilis és multi{gensű) robotrendszerek elméleti alapjait és mesterséges intelligencia eszközeit, bemutatja a m{s tant{rgyakban elsaj{tított ismeretek felhaszn{l{s{t robotrendszerekben, tov{bb{ az ilyen rendszerek tervezésénél alkalmazható villamosmérnöki módszereket. A tant{rgyat sikeresen abszolv{ló hallgatók közre tudnak működni robotrendszerek és mobilis robotok sz{mítógépes ir{nyító és navig{ciós rendszereinek tervezésében, a működéshez szükséges algoritmusok kifejlesztésében és megvalósít{s{ban. Hosszú t{von hasznosítható készségekkel rendelkeznek 1) a robotir{nyít{s, mozg{stervezés és akad{lyelkerülés területén, 2) korszerű elméletek bevon{s{val analiz{lni és tervezni tudnak gy{rt{sautomatiz{l{si alrendszereket és komplex rendszereket, 3) ismerik a tervezést t{mogató korszerű eszközöket, 4) rendelkeznek a technológiai rendszerek és m{s hat{rterületek szakembereivel való együttműködési képességgel komplex problém{k megold{s{ra. RENDSZERARCHITEKTÚR[K LABORATÓRIUM MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIMIM018 Előadó: Dr. Fehér Béla Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab A laboratóriumi mérések célja a jelfeldolgozó processzorok és FPGA {ramkörök működésének és programoz{s{nak megismertetése a velük megoldható feladatok körének bemutat{sa. A mérési feladatok lényege ismert, egyszerű algoritmusok implement{l{sa, illetve rendszerbe szervezése. A hallgatók a t{rgy teljesítése sor{n a két témakörben egym{sra épülő mérést végeznek el a jelprocesszorok és FPGA {ramkörök tém{ban. A bevezető jellegű mérések ut{n a hallgatók a hallgatók egy előre megadott feladatkészletből saj{t feladatot v{lasztanak. 42

IR[NYÍT[STECHNIKA ÉS KÉPFELDOLGOZ[S LABORATÓRIUM MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIIIM017 Előadó: Dr. Kiss B{lint Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab A tant{rgy célja, hogy a hallgatók j{rtass{got szerezzenek az ir{nyít{stechnika és képfeldolgoz{s témaköreiben elsaj{tított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmaz{s{ban. Tov{bbi cél, hogy a hallgatók megismerjék az ir{nyít{stechnika és képfeldolgoz{s területén a kutat{s-fejlesztési munka sor{n alkalmazható korszerű hardver és szoftver eszközöket, szenzorrendszereket, valamint elsaj{títs{k azok hatékony haszn{lat{t. A tant{rgyat sikerrel abszolv{ló hallgatók gyakorlati ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek valós idejű oper{ciós rendszerek programoz{s{ban; autonóm robotiz{lt egységekben is alkalmazható navig{ciós rendszerek és érzékelők, illetve vizu{lis visszacsatol{s és objektumkövetés eszközeinek alkalmaz{s{ban; mechatronikai rendszerek ir{nyít{s{nak fejlesztéséhez haszn{lt gyors prototípustervező rendszerek haszn{lat{ban; képesek a feladatok megold{s{hoz rendelkezésre {lló korszerű fejlesztői környezetek szoftver és hardver elemeinek hatékony haszn{lat{ra. RENDSZER ÉS ALKALMAZ[STECHNIKA LABOR MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIAUM016 Előadó: Dr. Vajk Istv{n Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab Az elvégzendő mérések részben kiegyenlítik az inhomogén előképzettség {ltal előidézett különbségeket, egységes alapot teremtve a mesterképzés gyakorlati része sz{m{ra, ezen kívül az előző félévben hallgatott h{rom elméleti szakir{ny tant{rgy anyag{hoz kapcsolódnak, az ott megszerzett ismeretek gyakorlatorient{lt elmélyítését teszik lehetővé. ÖN[LLÓ LABORATÓRIUM MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIAUM017 Előadó: Dr. Tevesz G{bor Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab A tant{rgy két féléve sor{n a hallgatók komplex mérnöki feladatot oldanak meg, amelynek eredményeként olyan műszaki alkot{s jön létre, amelyben a hallgató egyéni közreműködése jól elkülöníthető. Ennek sor{n a mérnöki munka minden lényeges f{zis{val megismerkednek, és az egyes részfeladatokat a lehető legnagyobb mértékben ön{llóan végzik el. A két féléves ön{lló laboratórium tant{rgy felkészít a szintén két féléves Diplomatervezés tant{rgy elvégzésére. Az első félév programja a téma kiv{laszt{sa, a feladat részletes specifik{l{sa, a rendszerterv elkészítése, valamint a megold{s sor{n időar{nyos előrehalad{s. ÖN[LLÓ LABORATÓRIUM MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIIIM018 Előadó: Dr. Harmati Istv{n Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab A tant{rgy két féléve sor{n a hallgatók komplex mérnöki feladatot oldanak meg, amelynek eredményeként olyan műszaki alkot{s jön létre, amelyben a hallgató egyéni közreműködése jól elkülöníthető. Ennek sor{n a mérnöki munka minden lényeges f{zis{val megismerkednek, és az egyes részfeladatokat a lehető legnagyobb mértékben ön{llóan végzik el. A két féléves ön{lló laboratórium tant{rgy felkészít a szintén két féléves Diplomatervezés tant{rgy elvégzésére. Az első félév programja a téma kiv{laszt{sa, a feladat részletes specifik{l{sa, a rendszerterv elkészítése, valamint a megold{s sor{n időar{nyos előrehalad{s.

43

ÖN[LLÓ LABORATÓRIUM MECHATRONIKUSOKNAK – BMEVIMIM019 Előadó: Dr. Zolt{n Istv{n Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 0 ea + 0 gy + 2 lab A tant{rgy két féléve sor{n a hallgatók komplex mérnöki feladatot oldanak meg, amelynek eredményeként olyan műszaki alkot{s jön létre, amelyben a hallgató egyéni közreműködése jól elkülöníthető. Ennek sor{n a mérnöki munka minden lényeges f{zis{val megismerkednek, és az egyes részfeladatokat a lehető legnagyobb mértékben ön{llóan végzik el. A két féléves ön{lló laboratórium tant{rgy felkészít a szintén két féléves Diplomatervezés tant{rgy elvégzésére. Az első félév programja a téma kiv{laszt{sa, a feladat részletes specifik{l{sa, a rendszerterv elkészítése, valamint a megold{s sor{n időar{nyos előrehalad{s.

44

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Recommend Documents