Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar
KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnök mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 2. félévében beiratkozott hallgatói részére
Össze{llította: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, szakfelelős Dr. G{cs Iv{n egyetemi docens
Budapest, 2012. febru{r Az aktu{lis útmutató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/MSc/Mesterszakok
TARTALOMJEGYZÉK
1. Előszó ........................................................................................................................................................................ 3 2. Az energetikai mérnöki p{ly{ról és A képzésről ................................................................................................ 4 3. Követelmények, szab{lyoz{sok ............................................................................................................................. 6 4. Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek ............................................................ 7 5. Az energetikai mérnök mesterszak tanterve ....................................................................................................... 8 5.1. A szak {ltal{nos tanterve ................................................................................................................................. 8 5.2. Atomenergetika szakir{ny .............................................................................................................................. 9 5.2.1. Az atomenergetika szakir{ny kötelezően v{lasztható t{rgyai ............................................................ 9 5.2.2. Az atomenergetika szakir{ny z{róvizsga t{rgyai ............................................................................... 10 5.3. Hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny ................................................................................................ 11 5.3.1. A hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny kötelezően v{lasztható t{rgyai ................................ 11 5.3.2. A hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny z{róvizsga t{rgyai ..................................................... 12 6. Az energetikai mérnök mesterszak tant{rgyainak ismertetése ....................................................................... 13 6.1. A törzsanyag tant{rgyai ................................................................................................................................ 13 6.1.1. Természettudom{nyos alapismeretek .................................................................................................. 13 6.1.2. Szakmai törzsanyag ................................................................................................................................. 15 6.1.3. Gazdas{gi és hum{n ismeretek ............................................................................................................. 18 6.2. Az atomenergetika szakir{ny tant{rgyai .................................................................................................... 20 6.2.1. Kötelező t{rgyak ...................................................................................................................................... 20 6.2.2. Kötelezően v{lasztható t{rgyak ............................................................................................................. 22 6.3. A hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny tant{rgyai .......................................................................... 24 6.3.1. Kötelező t{rgyak ...................................................................................................................................... 24 6.3.2. Kötelezően v{lasztható t{rgyak ............................................................................................................. 26 6.3.3. szabadon v{lasztható t{rgyak ................................................................................................................ 27
2
1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnök szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnök szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. Az ön{lló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Budapesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkredit{ciója ut{n 2000-ben indult el a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkredit{ció ut{n 2005-ben, az orsz{gban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre alapoztuk 2009-ben – szintén az orsz{gban elsőként – az energetikai mérnök mesterszakunk elindít{s{nak. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energetikai mesterszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezők is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan energetikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [. Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: „A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.” Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n
Dr. Stép{n G{bor dék{n
3
2. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS A KÉPZÉSRŐL Az emberiség nagy kihív{sa a XXI. sz{zadban a fenntartható fejlődés megvalósít{sa, és ennek egyik kiemelkedő fontoss{gú kulcskérdése az energiaell{t{s megold{sa. Jelenlegi fejlett vil{gunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy – a régmúlt időktől eltérően – az emberi és {llati izomerő helyett a lényegesen nagyobb teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforr{sokra t{maszkodunk. Az energetikai szakterülete ezen (nukle{ris, fosszilis és megújuló) energiaforr{sok felhaszn{l{s{tól, az energia{talakít{si lépcsőkön keresztül a végső felhaszn{l{sig tart. A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energi{t igényelt. Ez vezetett oda, hogy m{r a XX. sz{zad m{sodik felében, az intenzív fejlesztések időszak{ban megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés hosszút{vú fenntarthatós{g{nak ellentmond{sai. A XXI. sz{zad energetik{j{nak nagy kihív{sa az, hogy az energiafelhaszn{l{s növekedése ne vezessen fenntarthatatlan növekedési p{ly{khoz, és eközben az energiafelhaszn{l{s korl{toz{sa ne v{ljék a tov{bbi fejlődés akad{ly{v{. A szakterület eredményes műveléséhez széles l{tókörű, az energiaell{t{s különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdas{gi és környezeti hat{sait teljes kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma m{r nem engedhető meg, hogy az energetika sz{m{ra a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezetmérnök és m{s rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét {ttekinteni képes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai – gazdas{gi – környezeti szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontoss{gú terület művelését. Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energiatermelő, energiasz{llító, energia elosztó és energia felhaszn{ló rendszer ismeretében legyenek képesek az energetikai hatékonys{g javít{s{ra. Az energetikai mérnöki p{lya nem csak egyszerűen életp{lya, hanem hivat{s is. Ez azt jelenti, hogy az energetik{ban dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalkoz{snak tartj{k munk{jukat, hanem elhivatotts{got éreznek az energiaell{t{s és felhaszn{l{s minél tökéletesebb, minél gazdas{gosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megold{s{ra. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményeinek megismerésére és alkalmaz{s{ra, a folyamatos tov{bbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így lesz és ez döntően a képzésbe most belépő gener{ción múlik. Az energiaell{t{ssal is foglalkozó mérnökök képzése m{r több mint 100 éves múltra tekint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőzgépre). A XX. sz{zad az energetik{ban igen gyors fejlődést hozott, az évi alapenergia-felhaszn{l{s a sz{zad folyam{n 16-szoros{ra nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy kifejezetten erre a szakterületre specializ{lt mérnököket képezzenek. Ennek egyik következménye volt, hogy a villamosenergi{val – a leguniverz{lisabban haszn{lható energia fajt{val – foglalkozó villamosmérnökök képzése a XX. sz{zad közepe t{j{n különv{lt a gépészmérnökképzéstől. E szükséges és előnyös v{ltoz{s azonban bizonyos h{tr{nyokkal is j{rt. Ezek közül az 4
egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetik{ban, villamos energetik{ban) működők képzése elt{volodott egym{stól. Nem sokkal ezt követően jelent meg egy új, imm{r a fizik{hoz még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenergetika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök képzése kezdetben szakmérnök képzés form{j{ban, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott, később ön{lló diszciplínaként jelent meg. A XX. sz{zad fejlődése r{mutatott arra, hogy az energetik{nak új utakat kell keresnie a tov{bbi fejlődési igények kielégítéséhez. Alapvető követelménnyé v{lt a környezet védelme, a fejlődés hosszút{vú fenntarthatós{g{nak igénye. Ennek lényeges eleme a megújuló energiaforr{sok haszn{lat{nak terjedése, fokozódó térnyerése. A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolód{sa teremtette meg az igényt e nagy területeket egységes képpé összerendező energetikai mérnökképzés ir{nt. Ez az 1987 óta tartó folyamat a közelmúltban jutott el arra a szintre, hogy az energetikai mérnök MSc képzés beindít{s{val kiteljesedjék e területen is a kétszintű mérnökképzés. Fontos jellemzője az energetik{nak, hogy jelentős részben nemzetközi keretek között valósul meg. A vil{g nemzetközi kereskedelmének középpontj{ban {llnak az energiahordozók (szén, kőolaj, földg{z), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak, aminek szép péld{ja az európai orsz{gok többségét {tfogó egységes villamosenergia-rendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életp{ly{ja nem korl{tozódik egy orsz{gra, sokkal ink{bb jellemző a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, a több orsz{gra kiterjedő életp{lya. Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara – a képzésben résztvevő t{rskarok közreműködésével – olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt területek b{rmelyikén – a kellő gyakorlat megszerzése ut{n – eredményesen tudjanak tevékenykedni, a széles alapoz{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez és kialakuljon bennük a folyamatos tov{bbtanul{s, tov{bbképzés igénye is.
5
3. KÖVETELMÉNYEK, SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez. A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. A képzés első féléve egységes, a 2. félévtől kezdődő szakir{nyú t{rgyak adnak módot a specializ{lód{sra. A most induló évfolyamon – tekintettel a v{rható alacsony létsz{mra – csak két szakir{ny indít{s{t tervezzük: atomenergetika valamint a hő- és villamosenergia-termelés szakir{nyokét. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a szabadon v{lasztható tant{rgyak keretében a hallgató – az érdeklődési körének megfelelő – m{s szakir{nyn{l meghirdetett t{rgyat vegyen fel. Szabadon v{lasztható t{rgyként b{rmely mesterképzés szinten meghirdetett t{rgy felvehető. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, melyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyak akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamit az energetik{tól különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt „felvezető/különbözeti” tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból – a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül – legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Diplomatervezés 1. és 2. tant{rgy – a tanterv szerinti összes t{rgy teljesítése ut{n - a tanulm{nyok utolsó félévében – kérelem alapj{n - együtt is felvehető. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt. A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak, valamint kritérium t{rgyainak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van. 6
A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti.
4. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{si egységek működnek közre: Kar
kód
GE
Tanszék
cím
Gépészmérnöki Kar
GE
[T
[raml{stan Tanszék
AE ép. I. em.
GE
EN
Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
D. ép. II. em.
GE
VÉ
Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék
D. ép. I. em.
GE
MM
Műszaki Mechanika Tanszék
MM ép. I. em.
GE
VG
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
D ép. III. em.
GT
Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar
GT
Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet
GT
20
Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék
Q ép. A sz. III. em.
GT
55
Üzleti Jog Tanszék
Q ép. A sz. II. em.
GT
Közgazdas{gtudom{nyok Intézet:
GT
30
Közgazdas{gtan Tanszék
GT
42
Környezetgazdas{gtan Tanszék
GT GT
Üzleti Tudom{nyok Intézet 35
TE
90
J ép. V. em
Differenci{legyenletek Tanszék
H. ép. IV. em.
Fizikai Intézet: 13
TE TE
R ép. II. em.
Matematika Intézet:
TE TE
Pénzügyek Tanszék Természettudom{nyi Kar
TE TE
Q ép. A sz. II. em.
Elméleti Fizika Tanszék
F ép. III. lh. mfsz.
Nukle{ris Technikai Intézet: 80
Nukle{ris Technika Tanszék
R ép. III. em.
7
5. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖK MESTERSZAK TANTERVE 5.1. A szak {ltal{nos tanterve TAVASZI KEZDÉS tavasz 0
ősz 1
2/2/0/f/4 2/2/0/f/4 2/0/0/f/2 2/1/0/f/4 1/1/0/f/3 1/1/0/v/3 1/1/0/f/3 2/0/0/v/3 2/1/1/f/5 2/1/0/v/4 1/1/0/v/3 2/1/0/v/4 2/0/0/f/2
2/0/0/v/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/3
tavasz 2
ŐSZI KEZDÉS ősz 3
T{rgyak
Természettudom{nyos alapismeretek (23 kp) Matematika M1 gépészmérnököknek Matematika M2 gépészmérnököknek Fizika M1 Termodinamika és hő{tvitel Az {raml{stan v{logatott fejezetei Reaktortechnika alapjai Energetikai ber. szil{rds{gtana Szakmai törzsanyag (21 kp) Energiapolitika Hőerőművi berendezések Erőművi technológia Korszerű nukle{ris energiatermelés T{vhőrendszerek Energiagazd{lkod{s Diplomatervezés (30 kp) 0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1. 0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2. Gazdas{gi és hum{n ism. (10 kp) Energiapiacok 1/1/0/f/2 Energetikai projektmenedzsment Gazdas{gi/hum{n t{rgy Gazdas{gi/hum{n t{rgy Gazdas{gi/hum{n t{rgy Szabadon v{lasztható t. (6 kp) 2/0/0/f/3 Szabadon v{lasztható.
2/8
4/4
0/2
0/1
29
26
13
22
Kritérium követelmény:
Törzsanyag vizsga/félévközi jegy Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül
ősz 1
tavasz 2
tavasz 4
2/2/0/f/4 2/2/0/f/4 2/0/0/f/2 2/1/0/f/4 1/1/0/f/3 1/1/0/v/3 1/1/0/f/3 2/0/0/v/3 2/1/1/f/5 2/1/0/v/4 1/1/0/v/3 2/1/0/v/4 2/0/0/f/2 0/8/0/f/10 0/16/0/a/20
2/0/0/v/2 1/1/0/f/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2
3/0/0/f/4
3/7
2/4
1/4
0/0
30
20
20
20
4 hetes szakmai gyakorlat (T{jékoztató 6. oldal)
8
ősz 3
5.2. Atomenergetika szakir{ny tavasz 0 2/8 29
TAVASZI KEZDÉS ősz tavasz 1 2 4/4 26
0/2 13
ősz 3
0/1 22
T[RGYAK Törzsanyag vizsga/félévközi jegy Törzsanyag kreditpont
ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz 2 3
ősz 1 3/7 30
2/4 20
1/4 20
tavasz 4 0/0 20
Differenci{lt szakmai ismeret 3/2/0/v/6
Atomerőművi üzemzavar-elemzések
3/2/0/v/6
1/0/1/f/2
Radioaktív hulladékok biztons{ga
1/0/1/f/2
2/1/0/v/3
Reaktorszab{lyoz{s és műszerezés
2/1/0/v/3
Reaktortechnika
2/1/0/v/3
2/1/0/v/3 0/0/2/f/3
Nukle{ris mérések
0/4/0/f/6
0/0/2/f/3
Tervezési feladat
0/0/4/f/6
Kötelezően v{lasztható t{rgy 3/0/0/f/4
V{lasztható 1.t{rgy
3/0/0/f/4
2/0/0/f/3
V{lasztható 2. t{rgy
2/0/0/f/3
0/0 0
0/1 6
1/3 16
2/1 8
Szakir{ny vizsga/félévközi jegy Szakir{ny kreditpont
0/0 0
1/1 12
2/1 8
0/3 10
2/8 29
4/5 32
1/5 29
2/2 30
Összes vizsga/félévközi jegy Összes kreditpont
3/7 30
3/5 32
3/5 28
0/3 30
5.2.1. AZ ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAI Radioaktív anyagok terjedése
2/1/0/f/3
Környezeti sug{rvédelem
2/0/1/f/3
Atomerőművi kémia
2/0/0/v/2
CFD módszerek és alkalmaz{sok
2/1/0/f/3
Bevezetés a fúziós plazmafizik{ba
2/0/0/f/2
Röntgen és gamma spektrometria
2/0/0/v/2
Minimum 7 kreditpontnyit kell v{lasztani
9
5.2.2. AZ ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY Z[RÓVIZSGA T[RGYAI Kötelező z{róvizsga t{rgy: Z{róvizsga t{rgycsoport
Tant{rgyak
Energetika
Energiapolitika
3 kp.
Energiapiacok
3 kp.
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból: Z{róvizsga t{rgycsoport
Tant{rgyak
Termohidraulika
Atomerőművi üzemzavar-elemzések
6 kp.
CFD módszerek és alkalmaz{sok
3 kp.
Reaktorszab{lyoz{s és műszerezés
3 kp.
Nukle{ris mérések
3 kp.
Radioaktív hulladékok biztons{ga
2 kp.
Radioaktív anyagok terjedése
3 kp.
Atomerőművi kémia
3 kp.
Reaktortechnika
3 kp.
Nukle{ris méréstechnika Sug{rvédelem
Reaktortechnika
10
5.3. Hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny tavasz 0 2/8 29
TAVASZI KEZDÉS ősz tavasz 1 2 4/4 26
0/2 13
ősz 3
0/1 22
T[RGYAK Törzsanyag vizsga/félévközi jegy Törzsanyag kreditpont
ősz 1 3/7 30
ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz 2 3 2/4 20
1/4 20
tavasz 4 0/0 20
Differenci{lt szakmai ismeret 2/2/0/v/5
Villamosenergia-rendszerek tervezése
2/2/0/v/5
2/0/2/v/5
Erőművek üzemvitele
2/0/2/v/5
2/1/0/v/4
Energetikai folyamatszab{lyoz{s
2/1/0/v/4
0/0/2/f/3
Energetikai mérések
0/4/0/f/6
0/0/2/f/3
Tervezési feladat
0/4/0/f/6
Kötelezően v{lasztható t{rgy 3/0/0/f/4
V{lasztható 1.t{rgy
2/0/0/f/3
3/0/0/f/4
V{lasztható 2. t{rgy
2/0/0/f/3
0/0 0
0/1 6
1/3 16
2/1 8
Szakir{ny vizsga/félévközi jegy Szakir{ny kreditpont
0/0 0
1/1 12
2/1 8
0/3 10
2/8 29
4/5 32
1/5 29
2/2 30
Összes vizsga/félévközi jegy Összes kreditpont
3/7 30
3/5 32
3/5 28
0/3 30
5.3.1. A
HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS SZAKIR[NY KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ
T[RGYAI
Energia-veszteségfelt{r{s
1/2/0/f/4
Hőerőgépek modellezése
1/0/2/f/3
Szennyezőanyagok légköri terjedése
2/0/0/v/2
Hűtő- és hőszivattyú berendezések
2/0/1/v/4
Energetikai rendszerek szimul{ciója
2/1/1/v/5
Minimum 7 kreditpontnyit kell v{lasztani
11
5.3.2. A HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS SZAKIR[NY Z[RÓVIZSGA T[RGYAI Kötelező z{róvizsga t{rgy: Z{róvizsga t{rgycsoport Energetika
Tant{rgyak Energiapolitika Energiapiacok
3 kp. 3 kp.
Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból: Z{róvizsga t{rgycsoport Villamosenergia-rendszerek tervezése Erőművek üzemvitele Energiafelhaszn{l{s Energetikai folyamatszab{lyoz{s
Tant{rgyak Villamosenergia-rendszerek tervezése
5 kp.
Erőművek üzemvitele T{vhőrendszerek Energiagazd{lkod{s Energetikai folyamatszab{lyoz{s
5 kp. 4 kp. 2 kp. 4 kp.
12
6. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖK MESTERSZAK TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 6.1. A törzsanyag tant{rgyai 6.1.1. TERMÉSZETTUDOM[NYOS ALAPISMERETEK MATEMATIKA M1 GÉPÉSZMÉRNÖKÖKNEK – BMETE90MX35 Előadó: Dr. Gyurkovics Éva Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Valószínűségsz{mít{s: A valószínűség fogalma, feltételes valószínűség, függetlenség. Valószínűségi v{ltozó, eloszl{sok, eloszl{sfüggvény, sűrűségfüggvény, v{rható érték, szór{s, magasabb momentumok, speci{lis eloszl{sok: binomi{lis eloszl{s, Poisson eloszl{s, egyenletes eloszl{s, gamma, béta, exponenci{lis és Weibull eloszl{sok. Norm{lis eloszl{s, centr{lis hat{reloszl{s tétel, nagy sz{mok törvénye. Komplex függvénytan: Elemi függvények, hat{rérték és folytonoss{g. Komplex függvények differenci{l{sa: Cauchy‐Riemann egyenletek, harmonikus függvények, analitikus függvények, Taylor sor. Komplex vonalmenti integr{lok: vonalintegr{l függetlensége az úttól, Cauchy formul{i, Liouville tétele. Szingularit{sok oszt{lyoz{sa, meromorf függvények Laurent sora. Reziduum, reziduum tétel, példa nevezetes integr{lok kisz{mít{s{ra. Konformis leképezések. Közönséges differenci{legyenletek: Line{ris egyenletek: a vonatkozó BSc tananyag ismétlése. Laplace transzform{ció, és alkalmaz{sai líne{ris egyenletekre, konvolúciós integr{l. Peremértékfeladatok m{sodrendű líne{ris egyenletekre, Sturm‐Liouville problém{k, Bessel egyenlet, Bessel függvények, Legendre egyenlet, Legendre polinomok. [ltal{nosított Fourier sor, ortogonalit{si tulajdons{gok, Parseval tétele. MATEMATIKA M2 GÉPÉSZMÉRNÖKÖKNEK – BMETE90MX36 Előadó: Dr. Kiss M{rton Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Közönséges differenci{legyenletek: Nemline{ris differenci{legyenletek: f{zisportré, egyensúlyi helyzetek oszt{lyoz{sa, stabilit{s, aszimptotikus stabilit{s, Ljapunov direkt módszere, attraktorok, k{osz és különös attraktor. Közönséges differenci{legyenletek numerikus megold{sai: explicit és implicit Euler módszer, Runge‐Kutta módszerek, sorfejtéses módszerek, szukcesszív approxim{ció, többlépéses módszerek. Parci{lis differenci{legyenletek: Elsőrendű egyenletek: kezdeti és peremfeltételek, egzisztencia és unicit{s, karakterisztik{k módszere, példa lökéshull{mokra. M{sodrendű líne{ris egyenletek, oszt{lyoz{suk, kanonikus alakok, a v{ltozók szétv{laszt{sa módszer, saj{tfüggvények szerinti sorfejtés. Hővezetési egyenlet: stacion{rius megold{s, homogén, inhomogén valamint periodikus peremfeltételek. Fourier transzform{ció és alkalmaz{sa a PDE‐k megold{s{ban, a hővezetési egyenlet péld{j{n. Rezgő húr egyenlete: d’Alembert megold{s, véges hosszús{gú húr, Fourier soros megold{s, pengetett és ütött húr, akusztikai interpret{ció, gerjesztett mozg{s, Green függvény, az inhomogenit{sok hat{sa. Tov{bbi fontos egyenletek: telegr{fegyenlet, hővezetési egyenlet a végtelen és a véges hengeren, Laplace egyenlet gömbi koordin{t{kban, köralakú membr{n kis transzverz{lis rezgései, Schrödinger egyenlet a hidrogénatomra. Dirichlet elv a Laplace egyenletre a vari{ciós elv szemléltetéseként. Parci{lis differenci{legyenletek numerikus megold{sai: véges differenci{k módszere, a numerikus stabilit{s feltétele a hővezetési és a hull{megyenletben, nagyméretű line{ris algebrai egyenletrendszerek iteratív megold{si módszerei.
13
FIZIKA M1 – BMETE15MX27 Előadó: Dr. Szunyogh L{szló Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Cél a műszaki szakemberek sz{m{ra közvetíteni a fizikus gondolkod{st és l{t{smódot, elsősorban a műszaki alkalmaz{sokban haszn{lt tipikus anyagcsal{dok fizikai és kémiai tulajdons{gainak, valamint a vizsg{lati módszerek h{tterében rejlő fizikai jelenségek értelmezésén keresztül. A t{rgy a szemlélet form{l{s{n túl segíti a mesterképzésben résztvevő hallgatókat, hogy mélyebb tudom{nyos ismeretek alapj{n végezhessék a szakmai munk{jukhoz szükséges anyagok kiv{laszt{s{t, elő{llít{s{t és analízisét. Tematika: 1. A modern fizika vil{gképe, hosszús{g- és idősk{l{k. A kvantumfizika szerepe, a makroszkopikus tulajdons{gok eredete. 2. Krist{lyszerkezetek. Felületek és hat{rfelületek. Komplex struktúr{k: ötvözetek, üvegek, folyadékkrist{lyok, polimerek, amorf anyagok. 3. A szil{rdtestfizikai elektronszerkezet sz{mít{s alapjai. Sűrűségfunkcion{l módszer. Fémek, félvezetők, szigetelők. 4. Mechanikai tulajdons{gok: szil{rdtestek kohéziója. Ionos krist{lyok. Fémek kohéziós energi{ja. Szil{rdtestek rugalmas tulajdons{gai. 5. R{csrezgések, fononok: klasszikus elmélet, akusztikus és optikai fonon{gak. Fononok kvantumelméletének alapjai, Einstein és Debye model. 6. Elektronok vezetési tulajdons{gai: Drude model, Boltzmann egyenlet, relax{ciós idő közelítés. Termoelektromos jelenségek. 7. Elektronika. Fémes hat{rfelületek. Félvezetők típusai, diód{k és tranzisztorok. Heterostruktúr{k, kvantum pontkontaktus. 8. Optikai tulajdons{gok. Dielektromos függvény, oszcill{tormodel. Kramers-Kronig összefüggések és kauzalit{s. Line{ris v{laszelmélet. 9. Félvezetők optikai tulajdons{gai. Ciklotron rezonancia. Direkt és indirekt tiltott s{v {tmenetek. Optoelektronika: napcell{k és lézerek. 10. Fémek optikai tulajdons{gai. Plazmafrekvencia, anom{lis Skin-hat{s, plazmonok. Brillouin és Raman szór{s. Fotoemisszió. 11. Atomi m{gnesség, Hund szab{lyok. Szil{rdtestek m{gnessége, m{gneses rendeződések. Domének, hiszterézis. 12. A ferrom{gnesség mikroszkópikus elmélete. Heisenberg model, {tlagtér közelítés. Fémes m{gnesség, Stoner model. 13. A szupravezetés alapjai, fenomenológikus leír{s, első- és m{sodfajú szupravezetők. Josephson effektus. SQUID. TERMODINAMIKA ÉS HŐ[TVITEL – BMEGEENMETH Előadó: Dr. Gróf Gyula Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab A termodinamika főtételeinek {ttekintése (egyensúly, energiamegmarad{s, entrópia, sk{latörvények). [ltal{nos termodinamikai összefüggések és szélsőérték tételek. Termodinamikai potenci{lok, Maxwell egyenletek. [llapotegyenletek. Többkomponensű rendszerek. Nem szokv{nyos körfolyamatok (MHD, tüzelőanyag cell{k stb.). Irreverzibilis termodinamika alapjai. Nagysebességű folyamatok. Numerikus termodinamika. Hőtranszport leír{s alapelveinek {ttekintése (hősug{rz{s, hővezetés, hő{tad{s). A hőtranszport hatékonys{g{t növelő elj{r{sok. Hővezetési modellek. Hősug{rz{s a teret kitöltő közeg részvétele esetén (g{zok). Hőtranszport szil{rd és g{z f{zisú rendszerekben (porózus közegek, töltetek, fluidiz{lt rendszerek). Hőcsövek. Nem newtoni közegek hő{tad{sa. Numerikus módszerek alkalmaz{sa.
14
AZ [RAML[STAN V[LOGATOTT FEJEZETEI – BMEGE[TME01 Előadó: Dr. Lajos Tam{s, Dr. Vad J{nos Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Speci{lis {raml{s-modellezési és mérési módszerek, elj{r{sok {ttekintése, energetikai ipari problémamegold{shoz és kutat{s-fejlesztési feladatokhoz kötődően. Az {raml{s-leír{si módszerek {ttekintése. Transzportegyenletek. A turbulenciamodellezés és a nagy örvény szimul{ció alapjai. Korszerű {raml{smérési módszerek. A g{zdinamika energetikai vonatkoz{sai. Energetikai ipari mérési, diagnosztikai esettanulm{nyok.
REAKTORTECHNIKA ALAPJAI – BMETE80ME08 Előadó: Dr. Aszódi Attila, Kis D{niel Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Az atomreaktor reaktorfizikai, hőtechnikai és anyagtechnológiai jellemzői és azok összevont elemzése. A reaktorfizikai és hőtechnikai folyamatok kapcsolata. Az atomreaktor mint sug{r- és energiaforr{s. Az atomreaktor szab{lyoz{s{nak és műszerezésének saj{toss{gai. A nukle{ris biztons{g feltételei. A különböző atomreaktor-típusok és azok elemzése az előző jellemzők szempontj{ból. Atomerőműgener{ciók. A kereskedelmi forgalomban lévő 3. gener{ciós atomerőművek felépítése és legfontosabb jellegzetességeik. A 4. gener{ciós atomerőművek. ENERGETIKAI BERENDEZÉSEK SZIL[RDS[GTANA – BMEGEMMME01 Előadó: Dr. Kov{cs [d{m Félévközi jegy, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Külső és belső nyom{ssal terhelt vastagfalú cső. Gyorsan forgó t{rcsa. Feszültség sz{mít{s rugalmasképlékeny alakv{ltoz{s esetén. Hajlító feszültségek meghat{roz{sa vékonyfalú tart{lyokban. Hőfeszültségek sz{mít{sa. Nem körkeresztmetszetű vékonyfalú csövek igénybevételei. Csőrezgések szil{rds{gi vizsg{lata.
6.1.2. SZAKMAI TÖRZSANYAG ENERGIAPOLITIKA – BMEGEENMEEP Előadó: Dr. Ősz J{nos, Dr. Fazekas Andr{s Istv{n Vizsga, 3 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az energiapolitika fogalma, fő területei, célkitűzései, eszközrendszere, kialakít{s{nak folyamata, alapvető mutatók. Jogi szab{lyozórendszer az energiapolitikai célkitűzések megvalósít{s{ra. Jogszab{lyalkot{s az energetika területén. Az {r és adószab{lyoz{s alapelvei az energetika területén. T{mogat{sok lehetséges form{i, t{mogat{si rendszerek. CO2-kvótakereskedelem. Zöld bizonyítv{ny rendszer. A legfontosabb együttműködési meg{llapod{sok az energetika területén. A t{rsadalmi elfogadtat{s kérdésköre. Az Európai Unió legfontosabb energiapolitikai célkitűzései. A hazai energiapolitika legfőbb célkitűzései. A fenntartható fejlődés (népesség- és energiaigény-növekedés, fosszilis tüzelőanyagok végessége, glob{lis 15
felmelegedés), CO2-mentes technológi{k, köztük az atomenergia és a megújuló energiaforr{sok hasznosít{s{nak és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés szükségessége. A primer- és szekunder energiahordozók {r{nak alakul{sa a jövőben. Az atomenergetika, a megújuló energiaforr{sok hasznosít{sa és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés versenyképessége, {llami t{mogat{si form{k (kötelező {tvétel, t{mogatott {r, adókedvezmény, beruh{z{si hozz{j{rul{s) jelenleg és a jövőben, a vil{gon, EU-27 és haz{nkban. Az energiahatékonys{g javít{sa: energiaigény-csökkentés (üzemanyag, hő és villamos energia) műszaki és gazdas{gi megold{sai, fogyasztói szok{sok megv{ltoztat{sa, új szemlélet kialakít{sa. HŐERŐMŰVI BERENDEZÉSEK – BMEGEENMEHB Előadó: Dr Penninger Antal, Dr. Sztankó Kriszti{n, Dr. Lezsovits Ferenc Félévközi jegy, 5 kp, 2 ea + 1 gy + 1 lab A kaz{nok alkalmaz{stechnikai követelményei a kielégítendő igény függvényében és a fő berendezés elemek konstrukciós jellemzői: Kis-, közepes- és nagy egységteljesítmények mellett a munkaközeg paramétereinek hat{sa a kaz{nok termikus, {raml{si és mechanikai saj{toss{gaira. Tüzelőanyagok előkészítési technológi{i és azok illeszkedése a kaz{nokhoz. A tüzelőberendezések és a tűztér kapcsolata. K{rosanyag emissziót csökkentő tüzeléstechnikai megold{sok. A füstcsöves és vízcsöves kaz{nok hőtechnikai, {raml{stani folyamatai és azok sz{mít{sa-modellezése: Konstrukciós és ellenőrző sz{mít{sok. Kaz{nok üzemellenőrzési (mérési) és szab{lyoz{si elj{r{sai. Korszerű kaz{ntípusok és azok gy{rt{sa, telepítése, üzembe helyezése valamint üzemeltetése. Kondenz{ciós kaz{n alkalmaz{stechnikai vizsg{lata laboratóriumi körülmények között. Megújuló tüzelőanyagok alkalmazhatós{ga g{zturbin{kban. A turbina előtti füstg{z hőmérsékletének növelése a szerkezeti anyagok függvényében. Mikrog{zturbin{k felépítése működése, alkalmaz{sa a kapcsolt energiatermelésben. Gőzturbin{k fejlesztési ir{nyai. ERŐMŰVI TECHNOLÓGIA – BMEGEENMEET Előadó: Dr. Bihari Péter Vizsga, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Erőművi körfolyamatok fejlesztési ir{nyzatai. Gőzkörfolyamat paramétereinek növekedése, szuperkritikus és ultra-szuperkritikus blokkok kapcsol{sai, jellemzői. G{zturbina fejlesztések, több égőteres g{zturbin{k, lap{thűtés. Szénfelhaszn{l{si technológi{k fejlesztése. Külső tüzelésű g{zturbin{k, kombin{lt ciklusú erőművek integr{lt szénelg{zosít{ssal, széntüzelés széndioxid lev{laszt{ssal, a széndioxid elhelyezése. Az erőmű megbízhatós{ga: megbízhatós{gi analízis, rendelkezésre-{ll{s tervezése. Decentraliz{lt energiatermelés technológiai berendezései, gazdas{gi, környezeti, ell{t{sbiztons{gi aspektusai. Fejlesztések anyagtechnológiai feltételei, korszerű erőművi anyagok. Magas gőzhőmérséklethez kifejlesztett anyagok, g{zturbina lap{tanyagok, nukle{ris technika speci{lis anyagai. KORSZERŰ NUKLE[RIS ENERGIATERMELÉS – BMETE80ME09 Előadó: Dr. Aszódi Attila Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab A 21. sz{zad elején működő közel 440 atomerőművi blokk zöme a II. gener{cióhoz tartozik, a most épülő új blokkok ugyanakkor a III. gener{ciós technológi{ból kerülnek ki. Jelenleg folyik a hidrogéntermelésre, tengervíz-sótalanít{sra, transzmut{cióra, a nukle{ris üzemanyagciklus z{r{s{ra is alkalmas ún. IV. gener{ciós reaktorok fejlesztése. A t{rgy ezeket az új nukle{ris energiatermelési technológi{kat mutatja be. Foglalkozik a III. és a IV. gener{ciós reaktorok fő jellemzőivel, technológiai megold{saival. A t{rgy 16
{ttekintést ad a fúziós energiatermelés lehetőségeiről is, ezen belül az épülő ITER kísérleti fúziós reaktorról, és a tervezett DEMO demonstr{ciós fúziós energiatermelő berendezésről. T[VHŐRENDSZEREK – BMEGEENMEHE Előadó: Dr. Zsebik Albin Vizsga, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab A t{vfűtést/hűtést motiv{ló elemek, a szolg{ltat{s fejlődése. A t{vfűtés és –hűtés közötti azonoss{gok és különbségek. A fogyasztói fűtési és hűtési igény v{ltoz{sa, kielégítésének lehetséges módjai, tartamdiagramok. T{vfűtő/hűtő (tov{bbiakban t{vhő) rendszerek felépítése, hőtermelő, hűtő, sz{llító és felhaszn{ló alrendszerek, az alrendszerek egym{sra hat{sa. A t{vhőrendszerek elemei (berendezései). Hőforr{sok, hűtési energiatermelők típusai, hulladékhő hasznosítók, kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő berendezések, közvetlen hőtermelők, megújuló energiaforr{sok felhaszn{l{sa, a hőforr{sok kooper{ciója. A hőtermelés költsége. T{vols{gi hőell{t{s és kisebb t{vhőrendszerek (falufűtés). Az elosztóh{lózat rendszerei, hurkolt és sugaras h{lózatok, több bet{pl{l{ssal üzemelő rendszerek. Forróvizes, gőzös, egyéb hőhordozóval üzemelő rendszerek. A hősz{llít{s költségei, h{lózati hőveszteség, szivattyúz{si költség. A nyom{start{s feladata, kialakít{sa, hat{sa a t{vhőrendszerek egyéb elemeire. A nyom{start{s és pótvízell{t{s kapcsolata, a t{vhőrendszerek nyom{sviszonyai. A hőtermelés gazdas{gos terheléseloszt{sa, hőt{rol{s a t{vhőrendszerben. Fogyasztói hőközpontok forróvizes és gőzös rendszerekben. Közvetlen és közvetett, soros, p{rhuzamos, osztott-soros és vegyes kapcsol{sú fogyasztói hőközpontok, és összehasonlít{sa energetikai és gazdas{gi szempontból. Szekunder rendszerek kialakít{sa, a kialakít{s módj{nak hat{sa a primer rendszerre, a hőell{t{s költségére. ENERGIAGAZD[LKOD[S- BMEGEENMEEG Előadó: Dr. Zsebik Albin Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy keretében a hallgatók megismerkednek az energiagazd{lkod{s alapvető célkitűzésével és feladat{val, egy gazd{lkodó egység (v{llalat) anyag- energia- és pénzgazd{lkod{si mérlegének összefüggéseivel, a komplex rendszerek energetikai jellegű modellezésének lehetőségeivel és korl{taival. Megtanulj{k az anyag- és energiamérlegek elkészítésének technik{j{t, a jellegzetes energiaveszteségek csökkentésének műszaki és gazdas{gi feltételeit, a veszteségek hasznosít{si lehetőségeinek felt{r{si módszereit és néh{ny gazdas{gi optimaliz{l{si módszer alkalmaz{s{t. Külön témakör foglalkozik a vezetékes energiahordozók gazd{lkod{si kérdéseivel (teljesítménygazd{lkod{s), és energiahordozónként (villamosenergia, tüzelőanyag, hő, megújuló energi{k) is vizsg{ljuk a energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit. Külön fejezet foglalkozik a villamos hajt{sokkal, a hajt{srendszerek elemeinek (villamosenergia ell{tó rendszer, szab{lyozókészülék, villamosmotor, hajtómű, szivattyú, csővezeték) és jellemzőinek ismertetésével valamint feladatainak elemzésével, valamint a vil{gít{ssal szemben t{masztott követelmények ismertetésével, a vil{gít{stechnikai eszközök és jellemzőik bemutat{s{val. Ismeretes, hogy egy-egy technológiai módosít{s több energiahordozó költségét is érintheti. Ezért részletesen foglalkozunk a költségek rendszeren belüli terjedésének kérdéskörével is. DIPLOMATERVEZÉS 1. DIPLOMATERVEZÉS 2. A tant{rgyakat a diplomaterv feladatot kiíró tanszék kódj{val kell felvenni. 17
6.1.3. GAZDAS[GI ÉS HUM[N ISMERETEK ENERGIAPIACOK - BMEGEENMEE2 Előadó: Dr. Ősz J{nos, Dr. Gerse K{roly Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Energia, termék, közjó, {ru. Szolg{ltat{sok liberaliz{ciója, villamosenergia-piacnyit{s, g{z energia piacnyit{s. Energiarendszerek működése, a forr{sok és kín{lat egyensúly{nak biztosít{sa, együttműködő rendszerek, megfelelősség, ell{t{sbiztons{g. A villamos energia- illetve g{zrendszerek tervezésére, ell{t{sbiztons{g garant{l{s{ra vonatkozó előír{sok, tartalékok, operatív rendszerszab{lyoz{s. [tviteli h{lózatok, hat{rkeresztező összeköttetések. A piacok működésére vonatkozó szab{lyoz{s, értékl{ncok, piaci szereplők. Energiahordozó piacok, nagykereskedelmi, viszonteladói piacok. Közgazdas{gi alapok: költségszerkezet, hat{rköltségek, természetes monopóliumok, dömping{r, költség optimumok, befagyott költségek. Kereskedelem: termékek, {ruk, sz{rmazékos ügyletek, piac típusok, piaci rendszerek, kereskedelmi meg{llapod{sok, versenytorzít{s, kock{zatok, kock{zatkezelés. Mérlegkör, menetrendad{s, nomin{l{s, mérés, elsz{mol{s. Rendszerfejlesztés, erőművek létesítése, h{lózatok bővítése. Megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés piacra jut{s{nak elősegítése. [rképzés. Piacnyit{s hat{sa a t{rsas{gi szerkezetre. Kitekintés a jövőbe. ENERGETIKAI PROJEKTMENEDZSMENT - BMEGEENMEE3 Előadó: Dr. G{cs Iv{n, Bercsi G{bor Félévközi jegy, 2 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Az energetika beruh{z{sok (erőművek, energiaszolg{ltató rendszerek) tervezése, megvalósít{sa egyre bonyolultabb és költségigényesebb tevékenység. A beruh{z{sok hat{ridőre, megfelelő műszaki tartalommal bíró és költségkereten belüli megvalósít{sa sz{mos műszaki, szervezési és közgazdas{gi ismeret együttes alkalmaz{s{t teszi szükségessé. Az energetika projektmenedzsment tant{rgy keretében ismertetésre kerül: a projektmenedzsment ismeretek alapjai, energetikai beruh{z{sok fejlesztésének f{zisai (előkészítés, projektfejlesztés, megvalósít{s) kitérve a megvalósíthatós{gi tanulm{nyok, környezeti hat{stanulm{nyok kérdéskörére is. Ezen túlmenően ismertetésre kerül a beruh{z{sok gazdas{gi értékelésének módszerei, a beruh{z{sok finanszíroz{s{nak módszerei (v{llalati finanszíroz{s, projektfinanszíroz{s), valamint a különböző tenderezési technik{k is. A t{rgy keretében a hallgatók az ismeretek megszerzésével p{rhuzamosan kiscsoportban egy előre kiv{lasztott feladat kidolgoz{sa keretében gyakorlati ismereteket is megszerzik, hasznosítj{k. ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01 Előadó: Dr. Juh{sz M{rta Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelenségeket felismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elméleti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néh{ny – a téma szempontj{ból relev{ns – pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motiv{cióelmélet, szoci{lpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci{król, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technik{król. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutat{sra. 18
KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORR[SGAZDAS[GTAN - BMEGT42M003 Előadó: Dr. Valkó L{szló, Dr. Füle Miklós Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatós{g, mint a bioszféra-t{rsadalom-gazdas{g viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazdas{gi növekedés típusú stratégi{k összehasonlít{sa (cél-eszköz-módszer). Környezeti, jóléti, fenntarthatós{gi indik{torok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai l{bnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatós{ga. A környezetgazdas{gtan, mint a fenntarthatós{g ir{ny{ba mutató megold{skeresés. A környezetgazd{lkod{s típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatós{g stratégi{j{ban. A fenntarthatós{g helyi, kisregion{lis szintje. Az erőforr{sok szerepe a közgazdas{gtan „érték” fogalmaiban. Az erőforr{sok rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az extern{li{k (külső hat{sok) fogalma és internaliz{l{s{nak módjai. A környezetterhelés, mint saj{tos extern{lia. A természeti tőke teljes gazdas{gi értékének sz{mbavételi módszerei. Költség-haszon, költséghatékonys{g elemzése, stratégiai környezeti vizsg{lati módszerek. A környezetszab{lyoz{s elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és haz{nkban. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GAZDAS[GTANA - BMEGT42M004 Előadó: Dr. Valkó L{szló Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célkitűzése megtanítani a fenntartható fejlődés komplex fogalm{t, azon belül kiemelten a közgazdas{gtani elméleti összefüggéseket és megvalósít{si módokat a gazdas{gban. A tant{rgy tematik{ja: a fenntartható fejlődés fogalma. A gyenge, az erős és a környezeti fenntarthatós{g lényege és viszonya a gazdas{gi növekedéshez. A természet z{rt és a gazdas{g nyitott l{ncainak lehetséges harmoniz{l{sa. Az entrópia‐törvény érvényesülésének követése az ökológiai l{bnyom mutató sz{mít{s{val. A fenntarthatós{g szintjei. A glob{lis és a region{lis/lok{lis szint szerepe a fenntartható fejlődési stratégi{k megvalósít{s{ban. Az EU fenntartható fejlődési stratégi{ja, magyarorsz{gi feladatok a stratégiaalkot{sban. MŰSZAKI FOLYAMATOK KÖZGAZDAS[GTANI ELEMZÉSE - BMEGT30MS07 Előadó: Dr. Meyer Dietmar, Dr. B{nóczy J{nos Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célkitűzése: A mindennapi gyakorlatban sajn{latos módon valamely probléma műszaki és közgazdas{gi megold{s{t elkülönülten keresik, szélsőséges esetben a mérnököt nem érdekli javaslat{nak költségvonzata, s a közgazd{sz sz{m{ra minden értékesítendő termék ugyanolyan, nem ismeri a jellegzetes von{sait. A t{rgya keretében arra teszünk kísérletet, hogy e két ismeretkört összehozzuk. Ennek sor{n több műszaki folyamatot közgazdas{gi szempontból értelmezzük, megmutatjuk a relev{ns közgazdas{gi aspektusokat. Külön kitérünk a műszaki halad{s kérdéskörre, annak mikro‐ és makrovonatkoz{saira. Célunk, hogy a leendő mérnökök felismerik tevékenységük gazdas{gtani elemeit, amelyek figyelembevétele termékeik elfogadtat{s{t minden bizonnyal meg fogja könnyíteni. A tant{rgy rövid tematik{ja: Gazd{lkod{s főbb alapelvei, piacok működése. A termelés gazdas{gtana: technológia és költségek. Költségek elemzése. Térséggazd{lkod{s: közlekedés, sz{llít{s, fuvaroz{s költségelemzése. Az energiahasznosít{s közgazdas{gtana. Készletek és rakt{roz{si döntések statik{ban és dinamik{ban. Környezetvédelmi intézkedések értékelése. Termékek értékesítése. A piaci struktúr{k hat{sa a termelési folyamatokra. Industrial Economics – alapvető modellek. Műszaki halad{s közgazdas{gtani szempontból. A hum{n erőforr{sok értékelése. Inform{ciógazdas{gtan. 19
VEZETŐI SZ[MVITEL - BMEGT35M005 Előadó: Dr. La{b [gnes Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célkitűzése, hogy ismeretanyaga keretében a hallgatók megismerjék a közgazdas{gi kutat{sok homlokterében {lló legkorszerűbb elméleti és módszertani megfontol{sokat, amelyekkel az inform{ciós t{rsadalom új kihív{sai miatt szükséges hatékony, a cégstratégia szolg{lat{ba {llított vezetői sz{mvitel kiépítését célozz{k. A tant{rgy tematik{ja vezetői inform{ciók a tervezéstől a megvalósít{s kontroll{l{s{ig. Gazdas{gi elemző módszerek. Költséginform{ciók az értékteremtő folyamatban. Felelősségelvű vezetői sz{mvitel. Költség‐haszon optimaliz{l{s régi‐új módszerei. Korl{tozottan mérhető stratégiai módszerek kezelhetősége a vezetői sz{mvitelben. Értékorient{lt teljesítménymérés. Az inform{ció, mint erőforr{s kezelése a vezetői sz{mvitelben. Kísérletek és kutat{si ir{nyok a hum{n tényező sz{mbavételére. A környezeti sz{mvitel növekvő szerepe a vezetői sz{mvitelben. KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK JOGA - BMEGT55M003 Előadó: Dr. Jój{rt Eszter, Dr. Péterv{ri Kinga Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos alapvető szab{lyoz{si és gyakorlati összefüggéseit tant{rgyalja. A kereskedelmi szerződés fogalma, a szerződések tipiz{l{sa kereskedelmi ügylet és polg{ri jogi szerződés viszonya. A szerződésekre vonatkozó {ltal{nos civiljogi szab{lyok rendszere, a szerződéskötés elméleti és gyakorlati összefüggései. A szerződés érvénytelensége, szerződésmódosít{s, a szerződés teljesítése és a szerződési biztosítékok rendszere. Iparjogvédelem körébe tartozó szerződések speci{lis szab{lyai. A kereskedelmi jogvit{k rendezése. Egyeztetés, v{lasztott bír{skod{s Magyarorsz{gon és külföldön.
6.2. Az atomenergetika szakir{ny tant{rgyai 6.2.1. KÖTELEZŐ T[RGYAK ATOMERŐMŰVI ÜZEMZAVAR-ELEMZÉSEK – BMETE80ME06 Előadó: Dr. Aszódi Attila, Dr. Tóth S{ndor Vizsga, 6 kp, 3 ea + 2 gy + 0 lab Az atomerőművek biztons{gos üzemeltetése alapvető fontoss{gú mind az üzemeltető, mind pedig a t{rsadalom szempontj{ból. A törvényekben szab{lyozott biztons{gi előír{sokat a hatós{gi ellenőrzések és az engedélyezés rendszere hivatott biztosítani, míg a berendezés műszaki biztons{g{t megfelelő tervezési, építési, üzemeltetési és karbantart{si gyakorlat vitelével lehet biztosítani. A nukle{ris biztons{gi előír{sok értelmében egy atomerőmű tervezési alapj{t úgy kell megalkotni, hogy a létesítmény teljes élettartama alatt a v{rható üzemi eseményeket és feltételezett üzemzavarokat ellenőrzött módon le lehessen kezelni, és a létesítmény területére valamint a környezetre vonatkozó sug{rvédelmi követelményeket teljesíteni lehessen. A t{rgy keretében a hallgatók megismerkednek a legfontosabb üzemi tranziensek és üzemzavari folyamatok modellezésére alkalmazott modellezési módszerekkel, néh{ny jellemző reaktorkinetikai és termohidraulikai programmal. Elsaj{títj{k a méretezési alap szempontj{ból meghat{rozó főbb méretezési üzemzavarok fizikai folyamatait, valamint – a gyakorlatok keretében – megfelelő programok és szimul{ciós eredmények felhaszn{l{s{val betekintést nyernek az atomerőművek üzemzavar-elemzési módszereibe. 20
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK BIZTONS[GA – BMETE80ME00 Előadó: Dr. Zagyvai Péter Félévközi jegy, 2 kp, 1 ea + 0 gy + 1 lab A radioaktív hulladékokra vonatkozó nemzetközi és magyarorsz{gi szab{lyz{s elvei és gyakorlata, a radioaktív hulladékok összetett kategoriz{l{s{nak alapjai, kapcsolata a sug{rvédelem m{s területeivel. Kategoriz{l{s a hulladékok aktivit{s-koncentr{ciója, felezési ideje, halmaz{llapota és a hulladékcsomagok egyéb saj{toss{gai alapj{n. A radioaktív hulladék keletkezésével j{ró tevékenységek bemutat{sa, az egyes alkalmaz{sokhoz kapcsolható hulladékok fizikai, kémiai és sug{rvédelmi saj{toss{gai. Üzemeltetési és leszerelési radioaktív hulladékok. A radioaktív hulladékok feldolgoz{s{nak, immobiliz{l{s{nak és biztons{gos elhelyezésének részletes bemutat{sa, a nukle{ris és sug{r-egészségügyi biztons{g szempontjainak kiemelésével. Egyes hulladékfajt{k újrahasznosít{sa. A radioaktív hulladékok biztons{gos elhelyezésének minősítésére szolg{ló analitikai és anyagvizsg{lati elj{r{sok REAKTORSZAB[LYOZ[S ÉS MŰSZEREZÉS - METE80ME12 Előadó: Dr. Pór G{bor Vizsga, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Elsősorban atomerőművi műszerezettséget ismertetjük, a hőmérséklet, nyom{s, rezgés és nukle{ris érzékelőktől a méről{ncokon keresztül a teljes mérés megvalósít{sig, majd a jelek feldolgoz{s{t, a biztons{gi filozófi{kat, a szab{lyoz{s alapelemeit beleértve a kettő a h{romból elvet, valamint a függetlenség elvét, majd a nemzetközileg elfogadott oszt{lyoz{sokat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aj{nl{sait, a hatós{gi előír{sokat, az ember gép kapcsolatot, az atomerőművi vezénylő kialakít{s{nak kérdéseit. Részletesen t{rgyaljuk az atomerőművi korszerű mérőrendszereket (VERONA, C-PORCA, PDA, zónadiagnosztika, idegentest detekt{l{s, sziv{rg{sellenőrző rendszerek, akusztikus emissziós rendszerek, akusztikus detekt{ló rendszerek, öregedésvizsg{ló rendszerek), és a v{rható fejlődési trendeket (vezeték nélküli mérőrendszerek, mérőszoftver megbízhatós{g-ellenőrzése, kiértékelő és mesterséges intelligenci{t haszn{ló operator segítő rendszerek) REAKTORTECHNIKA – BMETE80ME13 Előadó: Dr. Fehér S{ndor, Dr. Trampus Péter Vizsga, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Energetikai reaktorok szerkezeti kialakít{s{nak jellemzői, oszt{lyoz{suk. A jelenleg alkalmazott, valamint a harmadik és negyedik gener{ciós típusok jellemzői. A különböző típusok jellegzetes igénybevételi viszonyai, a szerkezeti anyagokkal szemben t{masztott követelmények. Reaktorokban alkalmazott anyagok. Üzemanyagok, burkolatanyagok, szerkezeti anyagok (ötvözetlen és ötvözött acélok, nikkelb{zisú ötvözetek) tulajdons{gai, gy{rt{si, ellenőrzési kérdések. A szerkezeti anyagok fejlesztésének ir{nyai. Az üzemi igénybevétel (nyom{s, ciklikuss{g, dinamikus igénybevétel) és a környezet (sug{rz{s, hőmérséklet, korrózív közeg) hat{sa a reaktor anyagok tulajdons{gaira. K{rosod{si folyamatok (sug{rk{rosod{s, korrózió, termikus öregedés, f{rad{s), k{rosod{si hat{sok (elridegedés, repedések keletkezése és terjedése), monitoroz{suk. Reaktortart{ly sug{rk{rosod{sa. Öregedéskezelés, a hosszú t{vú üzemeltetés feltételei. A nyom{startó berendezések szerkezeti integrit{s{nak elemzése (törésmechanikai közelítések). A szerkezeti megbízhatós{g vizsg{lata (kvantitatív kock{zat elemzése, valószínűségi törésmechanikai elemzések). Az atomerőművi anyagvizsg{lat speci{lis szempontjai (besug{rzott próbatestek vizsg{lata, manipul{torok alkalmaz{sa). A reaktortart{ly felügyeleti programja. Roncsol{smentes vizsg{latok és fejlődési ir{nyaik. Diagnosztikai módszerek alkalmaz{sa.
21
NUKLE[RIS MÉRÉSEK– BMETE80ME14 Előadó: Dr. Czifrus Szabolcs, Dr. Aszódi Attila Félévközi jegy, 3 kp, 0 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy keretében a hallgatók a következő méréseket végzik el: Reaktorhoz kapcsolódó nukle{ris mérések az Oktatóreaktoron Nukle{ris detektorokhoz, valamint Oktatóreaktorban tal{lható laborokban
alfa-és
gamma-spektrometri{hoz
kapcsolódó
mérések
az
Termohidraulikai t{rgyú mérések az NTI termohidraulikai laboratórium{ban Szimul{ciós gyakorlatok atomerőművi primer- és szekunderköri szimul{torral TERVEZÉSI FELADAT - METE80ME07 Előadó: Dr. Aszódi Attila Félévközi jegy, 6 kp, 0 ea + 0 gy + 4 lab A tervezési feladat kurzus{n a hallgatók ön{llóan dolgoznak az {ltaluk az atomenergetika területéről v{lasztott feladaton. A t{rgymeghirdetéssel egy időben a v{lasztható témakörök is ismertetésre kerülnek, így m{r a félév megkezdésekor lehetőség van a témav{laszt{sra. A kurzus eredményeként a hallgatók ön{llóan képesek komplex mérnöki feladat megold{s{ra. A hallgatónak a kurzus végére összefoglaló jelentést kell készítenie, tov{bb{ előad{st kell tartania a kidolgoz{sról.
6.2.2. KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAK ATOMERŐMŰVI KÉMIA – BMETE80ME11 Előadó: Dr. Szalóki Imre Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Atomerőművek fő típusai, az alkalmazott vízüzemek (primerköri, szekunderköri vízüzem). A víz radiolízise. A szerkezeti anyagok korróziója, sug{rtűrése. A radioaktív izotópok forr{sai az atomerőművekben: hasadóanyagok, transzmut{ciós termékek, hasad{si termékek, aktiv{l{si termékek. A fűtőelem meghib{sod{sok típusai, meghat{roz{suk módja. Vízkezelés, víztisztító rendszerek, hulladékfeldolgoz{s. Az atomerőmű radioanalitikai ellenőrző rendszere. Kontamin{l{s, dekontamin{l{s. Radioaktív izotópok kibocs{t{sa az atomerőműből (levegőbe és felszíni vizekbe), kibocs{t{s ellenőrzés. Üzemi és hatós{gi környezetellenőrzés. CFD MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZ[SOK – BMETE80ME10 Előadó: Dr. Aszódi Attila Félévközi jegy, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy a h{romdimenziós CFD (Computational Fluid Dynamics) technika alapjait és atomenergetikai alkalmaz{sait mutatja be a hallgatóknak. A tant{rgy keretében {ttekintjük a hő- és {raml{stani folyamatokat leíró megmarad{si egyenleteket és azok tulajdons{gait. Részletesen kitérünk a turbulencia leír{s{nak lehetőségeire és ismertetjük a fontosabb turbulencia modelleket. [ttekintjük az egyenletek megold{s{hoz haszn{lható numerikus módszereket (véges differenci{k, véges térfogatok, véges elemek, r{cs-Boltzmann módszer) és az azokkal kapcsolatos alapfogalmakat. A módszerek ismertetésénél a hangsúlyt a kereskedelmi CFD kódokban leggyakrabban alkalmazott véges térfogatok módszerére 22
helyezzük. Foglalkozunk az instacion{rius {raml{si folyamatok sz{mít{s{nak fontosabb implicit és explicit módszereivel és ismertetjük a Navier-Stokes egyenletrendszer néh{ny megold{si lehetőségét. Az előad{sok sor{n bemutatjuk a CFD technika nukle{ris energetikai alkalmaz{sait a BME Nukle{ris Technikai Intézetben végzett kutat{sok eredményein keresztül. Az előad{sokat gyakorlat egészíti ki, amely sor{n a hallgatók feladatokat oldanak meg és elsaj{títj{k az ANSYS CFX kommerci{lis CFD kód haszn{lat{t. BEVEZETÉS A FÚZIÓS PLAZMAFIZIK[BA – BMETE80ME02 Előadó: Pokol Gergő Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Energiatermelés, fúziós reaktor felépítése, Lawson-kritérium, plazma alapok. Inerci{lis fúzió. Töltött részecskék ütközésmentes mozg{sa m{gneses térben. Termodinamikai egyensúly, ioniz{ciós és sug{rz{si folyamatok plazm{ban. M{gneses összetart{s: konfigur{ciók. Részecskék ütközése plazm{ban: ellen{ll{s, transzport. Bevezetés m{gnesezett plazm{k elméleti leír{s{ba: kinetikus elmélet, MHD. Hull{mok plazm{ban. M{gnesesen összetartott plazma egyensúlya, instabilit{sok. Laboratóriumi kísérletek: plazma elő{llít{s, fűtés, plazma-fal kapcsolat. Plazmadiagnosztika, méréstechnika. Aktu{lis eredmények m{gneses összetart{sú berendezéseknél. KÖRNYEZETI SUG[RVÉDELEM – BMETE80ME0 Előadó: Dr. Zagyvai Péter Félévközi jegy, 3 kp, 2 ea + 0 gy + 1 lab A radioaktivit{ssal kapcsolatos alapismeretek összefoglal{sa. Az ioniz{ló sug{rz{s és az anyagi közeg közti kölcsönhat{sok. A sug{rz{si energia fizikai, kémiai, biokémiai és biológiai hat{sa. Az ioniz{ló sug{rz{sok hat{sa az élő szervezetekre, az emberre. Dózisdefiníciók. Dózis sz{mít{sa és mérése. Külső és belső sug{rterhelés. A radioaktív anyagok terjedése az élő szervezetekben. A sug{rvédelem alapelvei. A dóziskorl{toz{si rendszer. Sug{rvédelmi szab{lyoz{s. Az emisszió és az immisszió kapcsolata. Műszaki sug{rvédelem. Baleseti helyzetek kezelése. A természetes radioaktivit{s előfordul{sa a szervetlen és az élő környezetben. A lakoss{g természetes sug{rterhelésének összetevői. Radioizotópok orvosi alkalmaz{sai – diagnosztika és ter{pia. Mesterséges radioizotópok elő{llít{sa, kikerülésük a környezetbe – radioaktív hulladékok. Radioaktív szennyezések terjedése a levegőben, a talajban, felszíni {lló- és folyóvizekben, geológiai rendszerekben. Folyamatos működésű környezeti monitorozó rendszerek felépítése, működési elvük és alkalmaz{saik.
RADIOAKTÍV ANYAGOK TERJEDÉSE – BMETE80ME01 Előadó: Dr. Zagyvai Péter Félévközi jegy, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Radioaktivit{s megjelenése a környezetben – okok és kibocs{t{si folyamatok. Az akut és krónikus kibocs{t{sok. A kibocs{t{si forr{stagok jellemzői. Sztatikus és dinamikus transzportsz{mít{sok {ltal{nos struktúr{ja. Radioaktivit{s terjedése homogén és heterogén környezeti rendszerekben. Homogén rendszerek: levegő, felszíni vizek, karsztvizek. Szervetlen heterogén rendszerek: talaj és talajvíz, kőzetek. Biológiai transzportfolyamatok növényi struktúr{kban, {llati szervezetekben és az emberi szervezetben. Összetett környezeti terjedési programok (kibocs{t{s + terjedés + immisszió + sug{rterhelés), ezek szerepe a nukle{risbaleset-elh{rít{sban. A környezeti monitoroz{s elve, eszközei és kivitelezése. A terjedési modellek és a környezeti monitoroz{s kapcsolata, a valid{l{s lehetőségei és módszerei. 23
RÖNTGEN ÉS GAMMA SPEKTROMETRIA – BMETE80ME03 Előadó: Dr. Szalóki Imre Vizsga, 2 kp., 2 ea + 0 gy + 0 lab Röntgen és gammaforr{sok: röntgencsövek, radioaktív izotópok mint röntgen- és gammaforr{sok, szinkrotronok. Röntgen/gammasug{rz{s és anyag kölcsönhat{sai: fényelektromos jelenség, szór{si jelenségek, reflexió, polariz{ció, fékezési sug{rz{s, p{rkeltés, abszorpció. Röntgen és gammadetektorok: g{ztöltésű, szcintill{ciós, félvezető és szupravezető detektorok működése, méréstechnikai tulajdons{gaik, röntgen és gamma spektroszkópiai alkalmaz{saik. Hat{sfok és v{laszfüggvény. Energiadiszperzív röntgen- és gammaspektrumok szerkezete, kiértékelésük elvi matematikai módszerei, sz{mítógépes kiértékelő szoftverek. Korrekciós elj{r{sok: holtidő, koincidencia, önabszorpció. Röntgendiffrakció és röntgenoptika elemei: Bragg-reflexió, krist{lytípusok, hull{mdiszperzív röntgenspektrométerek, r{csok, multi-rétegek, röntgensugarak fókusz{l{sa, görbített krist{lyok, kapill{ris lencsék, zónalemez, szűrők, monokrom{l{si módszerek. Karakterisztikus röntgenvonalak intenzit{sa: ioniz{ciós valószínűség, fluoreszencia hozam, abszorpciós él, abszorpciós függvények. M{trix effektus és m{sodrendű gerjesztési folyamatok. A REA empirikus módszerei: standard mint{k, hígít{sos és addíciós kalibr{ció, belső standard, vékony réteg, emisszió-transzmisszió és szűrő módszerek. A REA matematikai módszerei: koncentr{ció-sz{mít{si modellek, alapvető paraméterek módszere. Mintakészítési elj{r{sok. Speci{lis röntgenalitikai módszerek: röntgenmikroszkópia, tot{lreflexiós röntgenspektrometria (TXRF), kapill{ris mikronyal{b technika, elektronsugaras mikroanalízis (EPMA), részecske induk{lt röntgenfluoreszencia analízis (PIXE). A REA felhaszn{l{si lehetőségei: biológiai, geológiai, b{ny{szati, ipari és környezetvédelemi alkalmaz{sok. Abszorpciós röntgenspektrometria: az abszorpciós függvény t{voli- és él-közeli finomszerkezete, kísérleti lehetőségek, alkalmaz{sok a kémiai és biológiai szerkezetkutat{sban. A gammaspektroszkópia alkalmaz{sai.
6.3. A hő- és villamosenergia-termelés szakir{ny tant{rgyai 6.3.1. KÖTELEZŐ T[RGYAK VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK TERVEZÉSE – BMEGEENMEVT Előadó: Dr. Fazekas Andr{s Istv{n, Dr. Bihari Péter Vizsga, 5 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Villamosenergia-rendszerek üzemének rendszerszintű tervezése. Erőmű-rendszerek üzemtervezése és bővítéstervezése. A rendszerszintű tervezés fogalma. Rendszerszintű tervezési feladatok megfogalmaz{sa optimum-sz{mít{si feladatként. Optimaliz{l{s több célfüggvény esetében. A villamosenergia-ell{t{ssal kapcsolatos követelményrendszer. Együttműködő villamosenergia-rendszerek teljesítmény-egyensúlya. A tervezési módszerek fejlődése. A tervezés metodológi{ja. Problém{k azonosít{sa, megfogalmaz{sa. Értékelési kritériumok defini{l{sa. A bemenő adatok bizonytalans{g{nak hat{sa. Rendszerszintű üzemtervezési és bővítéstervezési feladatok csoportosít{sa. A legkisebb költség elve szerinti tervezés módszere. Integr{lt forr{stervezés. Költség-haszon elemzés. Környezeti hat{sok elemzése. Az integr{lt analízis fogalma. Rendszerszintű tervezés piacgazdas{gi feltételek között. Rendszerszintű igénybecslés. A terhelési tartamdiagram alakul{s{nak előrejelzése. Rendszerszintű optim{lis tehereloszt{s. Rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg készítés. Optim{lis termeléseloszt{s. Valószínűségi termelésszimul{ció. Egyenértékű terhelési tartamdiagramok. A kumul{ns módszer alkalmaz{sa a valószínűségi termelés-szimul{cióban. Az ekvivalens energiafüggvények módszere. Vízerőművi rendszerek termelésszimul{ciója. [tfolyós vízerőművek és t{rozós vízerőművek modellezése. Hőerőművek és vízerőművek kooper{ciója. Rendszerszintű karbantart{s-ütemezés. Az szintre hozott tartalék teljesítmény sz{mít{si módszere. Az szintre hozott kock{zat sz{mít{s{nak módszere. Villamosenergia-rendszerek megbízhatós{gi sz{mít{sai. LOLP, LOLE, EENS értékének meghat{roz{sa. Villamosenergia-rendszerek 24
(erőműrendszerek) bővítéstervezése. Rendszerszintű hosszú t{vú hat{rköltség sz{mít{sa. Igényoldali befoly{sol{s. Forr{soldali befoly{sol{s. ERŐMŰVEK ÜZEMVITELE – BMEGEENMEE4 Előadó: Dr. Csűrök Tibor, Dr. Szentannai P{l Vizsga, 5 kp, 2 ea + 0 gy + 2 lab Erőművek lehetséges üzem{llapotai és azok jellegzetességei. Gőz- és g{z/gőz erőművek indít{sa, le{llít{sa. Gőzturbina löketésének, fordulatra hoz{s{nak és felterhelésének folyamata. G{zturbina indít{s{nak folyamata. Kondenz{ciós blokk indít{sa, kaz{n, gőzturbina és segédrendszerek összehangolt kézi és automatikus kezelési feladatai. Kombin{lt ciklusú erőmű indít{sa, g{zturbina, hőhasznosító kaz{n és gőzturbina összehangolt vezérlése. Indít{si, le{llít{si és terhelésv{ltoztat{si üzemmódokhoz szükséges részrendszerek, berendezések bemutat{sa. Erőművek norm{l üzem közbeni és TMK sor{n végzendő karbantart{si feladatai. Üzeml{togat{sok: kombin{lt ciklusú erőmű karbantart{sa, kombin{lt ciklusú erőmű indít{sa vagy menetrendtartó üzeme, szénerőmű üzemvitele, erőművi mérések. ENERGETIKAI FOLYAMATSZAB[LYOZ[S – BMEGEENMESZ Előadó: Dr. Szentannai P{l, Dr. Czinder Jenő Vizsga, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Az energetikai szab{lyoz{sok korszerű és hatékony módszerei: {llapot-optim{lis, adaptív, nemline{ris és optimum szab{lyoz{sok elve és alkalmaz{sai az energetikai folyamatir{nyít{sban. Modellel t{mogatott ir{nyít{si megold{sok, modellb{zisú tervezés. Tipikus energetikai folyamatok dinamik{j{nak és a szab{lyoz{sok szimul{ciós modelljei, a rendszer működésének szemléltetése Matlab/Simulink programkörnyezetben. ENERGETIKAI MÉRÉSEK – BMEGEENMEEM Előadó: Dr. Szentannai P{l Félévközi jegy, 3 kp, 0 ea + 0 gy + 2 lab Az energia {talakít{si folyamatok ir{nyít{s{ban alkalmazott mérési módszerek és technológi{k. Rendszer – modell – mérés – eredmény feldolgoz{s. Az adatgyűjtés és feldolgoz{s korszerű hardver és szoftver eszközei. A működtetés, szerviz és a diagnosztika sor{n alkalmazott módszerek {ttekintése. Stabilit{s és vibr{ció ellenőrzés. Biztons{g, alkalmazhatós{g és megbízhatós{g. Minősítési mérések követelményei. Elsz{mol{si mérések követelményei
TERVEZÉSI FELADAT – BMEGEENMEPR Előadó: Dr. Sztankó Kriszti{n Félévközi jegy, 6 kp, 0 ea + 0 gy + 4 lab A tervezési feladat kurzus{n a hallgatók ön{llóan dolgoznak az {ltaluk a szakir{ny területéről v{lasztott feladaton. A t{rgymeghirdetéssel egy időben a v{lasztható témakörök is ismertetésre kerülnek, így m{r a félév megkezdésekor lehetőség van a témav{laszt{sra. A kurzus eredményeként a hallgatók ön{llóan képesek komplex mérnöki feladat megold{s{ra. A hallgatónak a kurzus végére összefoglaló jelentést kell készítenie, tov{bb{ előad{st kell tartania a kidolgoz{sról. 25
6.3.2. KÖTELEZŐEN V[LASZTHATÓ T[RGYAK ENERGETIKAI VESZTESÉGFELT[R[S – BMEGEENMEVF Előadó: Dr. Zsebik Albin Félévközi jegy, 4 kp, 1 ea + 2 gy + 0 lab Az energia értéke, a veszteségek csoportosít{sa. A veszteségfelt{r{s célja, módszertana. Veszteségek meghat{roz{sa a mérlegek alapj{n. Hasznosítható és nem hasznosítható veszteségek. A veszteségfelt{r{s eszközeinek {ttekintése, energiahatékonys{gi technik{k bemutat{sa (legkisebb költség-, integr{lt forr{stervezés, kereslet és kín{lat gazd{lkod{s, kapcsolt energia termelés, a fűtés-hűtés összekapcsol{sa, elsz{mol{si technik{k, energia {rszerkezetek, tarif{k). Csúcsterhelés felügyelete és cosinus φ korrekciója, vil{gít{s hatékonys{g{nak növelése, villamos hajt{sok, szigeteléstechnika, t{vhőell{t{s, ipari hulladékhő hasznosít{s lehetőségének felt{r{sa. A pinch point módszer ismertetése tetszőleges sz{mú meleg- és hideg{ramok hőhasznosít{s{ra. Anyag{ramokkal t{vozó hőveszteségek hasznosít{s{nak keresése, a maxim{lisan hasznosítható hő és az elérhető maxim{lis hőmérséklet keresése. Az optim{lis hőmérséklet különbség. Hőhasznosít{s hőszivattyúval. Előmelegítés (előhűtés) optimaliz{l{sa. Közvetítőközeges hőcserélő optimaliz{l{sa, kompresszorok hőveszteségeinek hasznosít{sa. Mintapéld{k bemutat{sa. HŐERŐGÉPEK MODELLEZÉSE – BMEGEENMEHM Előadó: Dr. Gróf Gyula Félévközi jegy, 3 kp, 1 ea + 0 gy + 2 lab Numerikus szimul{ció módszerei. Numerikus {raml{stan alkalmaz{sa hőerőgépek folyamataiban. A szerkezetek termikus és szil{rds{gi sz{mít{sai numerikus módszerekkel. Véges differencia és véges elem elj{r{sok a hővezetésben. Kereskedelmi programok. SZENNYEZŐANYAGOK LÉGKÖRI TERJEDÉSE –BMEGEENMETE Előadó: Dr. G{cs Iv{n, Dr. Bihari Péter Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A környezeti hat{sok értékelésének {ltal{nos módszerei, a levegőszennyezés hatós{gi szab{lyoz{si rendszere, a légszennyezés vizsg{lat léptékei (lok{lis, kontinent{lis, glob{lis), a Föld légköre, a troposzféra jellemzői, a földi légkör {raml{si rendszerei. Terjedést befoly{soló tényezők (domborzat, felszíni érdesség, légköri jellemzők), légköri stabilit{s és a szélmező fogalma, kialakul{sa befoly{soló tényezői, hat{suk a terjedésre. A j{rulékos kéménymagass{g szerepe, meghat{roz{sa. Egyszerű füstf{klya terjedési modellek, javít{suk a tükrözés, ülepedés, kimosód{s, {talakul{s figyelembevételével. A szennyezőanyag koncentr{ció időfüggése, tartamdiagramja, dózisa, dózis-hat{s függvények, a kéményméretezés elvei. Szennyezőforr{s megfelelőségének meg{llapít{sa, engedélyezési elj{r{s, levegő-környezeti hat{stanulm{ny tartalma. A füstf{klya modell alkalmaz{sa a környezeti költségek meghat{roz{s{ra.
26
HŰTŐ- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK – BMEGEENMEHH Előadó: Dr. Maiyaleh Tarek Vizsga, 4 kp, 2 ea + 0 gy + 1 lab Hűtőközegek biztons{gi és környezetvédelmi követelményei. Levegő hűtőközegű hűtőberendezés. Gőzsug{r-kompresszoros hűtőberendezés. Abszorpciós berendezés. Hűtőberendezések részegységei. Az olaj feladata a hűtőberendezésben. Leolvaszt{s. Hőszivattyú; feladata, körfolyamatai. Hőforr{sok; értékelésük. Hőszivattyú üzeme v{ltozó külső feltételek mellett. ENERGETIKAI RENDSZEREK SZIMUL[CIÓJA – BMEGEENMERS Előadó: Dr. Penninger Antal, Dr. Czinder Jenő, Dr. Szentannai P{l Vizsga, 5 kp, 2 ea + 1 gy + 1 lab A modell meghat{roz{s{nak elméleti és kísérleti módszere. Statikus és dinamikus modell, line{risnemline{ris, koncentr{lt és elosztott paraméterű leír{sok, instacion{rius mérlegegyenletek és kiegészítő összefüggések. A Matlab/Simulink interaktív modellező és szimul{ciós nyelv haszn{lata. Esettanulm{nyok: egyszerű és összetett energetikai folyamatok, szab{lyozott szakaszok, dinamikai modelljének felépítése és szimul{ciója. Az erőművi körfolyamat (hőséma) statikus egyensúlyi {llapot{nak szimul{ciója.
6.3.3. SZABADON V[LASZTHATÓ T[RGYAK Szabadon v{lasztható t{rgynak b{rmely mesterképzés szinten meghirdetett t{rgy tetszőlegesen v{lasztható, azonban javasoljuk a szakir{nyok {ltal javasolt szabadon v{lasztható t{rgyak valamelyikét, vagy tov{bbi t{rgyak felvételét a kötelezően v{lasztható t{rgyak list{j{ból, vagy a v{lasztott szakir{ny szakterületéhez kapcsolódó m{s szakir{ny t{rgy{nak felvételét. A Gépészmérnöki Kar {ltal meghirdetett szabadon v{lasztható t{rgyak: BMEGEENMKMJ A motortól a kész j{rműig BMEGEVÉMGE1 Élelmiszer technológi{k és gépei BMEGE[TME04 [raml{sok numerikus modellezése 2.
27
