BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG SORSA

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR

A témát gondozza:

Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG SORSA

Készítette: Gajdics Márk Építőmérnöki BSc. Infrastruktúra-építőmérnöki ágazat Környezeti szakirány

Konzulens: Takáts Attila tudományos munkatárs

Külső konzulens: Vámosi Oszkár Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ), ügyvezető igazgató

BUDAPEST 2014

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ................................................................................................. 5

1. A MŰANYAGOKRÓL ÁLTALÁBAN ............................................................. 8 1.1. A SZINTETIKUS POLIMEREK TÉRHÓDÍTÁSA – AZ ANYAG, AMI ÁTFORMÁLTA A VILÁGOT ................... 8 1.1.1. A műanyagok történetének főbb momentumai évszámokban ................................................ 10 1.2. HŐRE KEMÉNYEDŐ (DUROPLASZT) MŰANYAGOK ......................................................................... 14 1.3. HŐRE LÁGYULÓ (TERMOPLASZT) MŰANYAGOK ............................................................................ 15 1.3. A MŰANYAG TERMELÉS – FELHASZNÁLÁS MÉRTÉKE .................................................................... 16

2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS MENNYISÉGÉNEK VIZSGÁLATA ................................................................ 18 2.1. ADATOK FELDOLGOZÁSA ............................................................................................................. 18 2.2. TÉNYLEGES MENNYISÉG – ÖSSZETÉTEL VIZSGÁLATA .................................................................... 20 2.2.1. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék ................................................. 20 2.2.1.1. PET – a visszagyűjtött mennyiség meghatározó anyagfajtája .....................................................22

2.2.2. A kis- és nagykereskedelmi egységek, valamint gyárak által szelektíven gyűjtött műanyag hulladék ........................................................................................................................................ 23 2.2.3. Közszolgáltatás keretében elszállított szelektív műanyag hulladék ....................................... 25 2.3. FAJLAGOS MENNYISÉGEK KIÉRTÉKELÉSE ...................................................................................... 27 2.3.1. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék ................................................. 27 2.3.1.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesítményének kiértékelése ....................................................28

2.3.2. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék ....................... 29 2.3.3. Fajlagos mennyiségek a megyei települési hierarchián belül ................................................ 30 2.3.4. Saját közszolgáltatóval rendelkező városok fajlagos műanyag hulladék mennyisége ............ 31 2.4. KISKERESKEDELMI FORGALOM - SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG HULLADÉK ÖSSZEVETÉSE..... 34

3. A MŰANYAG HULLADÉKOK NEM ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES VÁLTOZATAI ................................................................ 36 3.1. BIOLÓGIAI FELDOLGOZÁS ............................................................................................................ 36 3.1.1. Egy konkrét felhasználási terület ismertetése........................................................................ 40 3.1.2. Következtetések .................................................................................................................... 40 3.2. TERMIKUS HASZNOSÍTÁS .............................................................................................................. 41 3.2.1. A termikus hulladékhasznosítás elvi lehetőségei .................................................................. 42 3.2.1.1. Tüzelés ..............................................................................................................................................42 3.2.1.2. Pirolízis .............................................................................................................................................42 3.2.1.3. Elgázosítás ........................................................................................................................................43 3.2.1.4. Fentiek kombinációja .....................................................................................................................43 3.2.1.5. Plazmatechnológia ...........................................................................................................................43

3.2.2. A termikus hasznosítás a hulladék hierarchia alsóbb foka - Okok feltárása .......................... 44 3.2.3. Következtetés ....................................................................................................................... 45

4. ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI ............................ 47 4.1. KÉMIAI ÁTALAKÍTÁS ................................................................................................................... 47 4.2. VEGYES MŰANYAGHULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA ................................................................ 48

2

4.2.1. Fapótló termékekre vonatkozó kereslet hiánya ..................................................................... 51 4.2.3. Syntumen® – világszabadalom a vegyes műanyag hulladékok feldolgozására ...................... 52

7. A MŰANYAG HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSI TECHNOLÓGIÁI – A FELDOLGOZÓ SZÁMÁRA MEGFELELŐEN TISZTA FRAKCIÓK ELŐÁLLÍTÁSA

................................................................................................................. 53 7.1. A DÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK SZÉTVÁLASZTÓ KÖZEG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA .................................. 54 7.1.1. Száraz dúsítási eljárások ..................................................................................................... 55 7.1.1.2. Szétválasztás légáramban áramkészülékkel ...................................................................................55 7.1.1.3. Szétválasztás légszérrel ....................................................................................................................55

7.1.2. Nedves dúsítási eljárások .................................................................................................... 56 7.1.2.1. Nehézközeges szétválasztás nedves dúsítással ................................................................................56 7.1.2.2. Szétválasztás nedves áramkészülékkel ............................................................................................56 7.1.2.3. Hidrociklon .......................................................................................................................................57 7.1.2.4. Örvénycsövek ....................................................................................................................................57 7.1.2.4. Dúsító nehézközeges centrifuga ......................................................................................................58 7.1.2.5. Nedves dúsítási eljárások hátárnyai ...............................................................................................58

7.1.3. Kézi válogatás...................................................................................................................... 58 7.1.4. Optikai (automatikus) válogatás........................................................................................... 59 7.2. SPECIÁLIS DÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK ................................................................................................... 61 7.2.1. Szétválasztás a szemcsék eltérő elektromos tulajdonságai alapján – Elektrosztatikus szeparálás ..................................................................................................................................... 61 7.2.2. Flotáció ............................................................................................................................... 62 7.1.3. Eljárások értékelése ............................................................................................................. 63 7.1.3.1. Sűrűségkülönbségen alapuló száraz vagy nedves eljárások esetén általános érvényű ...............63 7.1.3.2. Optikai válogatás ..............................................................................................................................64 7.1.3.3. Elektrosztatikus szeparálás..............................................................................................................64

8. VÁLOGATÓMŰVEK – A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK ELŐKEZELÉSÉT SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK BEMUTATÁSA .................... 65 8.1. A HULLADÉKVÁLOGATÓ MŰVEK CSOPORTOSÍTÁSA A FELDOLGOZÁS ALAPELVEI SZERINT ............. 66 8.1.1. Komplex gépi eljárással történő válogatás ........................................................................... 66 8.1.2. Egyszerű fizikai jellemzők alapján történő válogatás és előkészítés ...................................... 66 8.2. A VÁLOGATÁS TECHNOLÓGIAI RENDSZERE .................................................................................. 66 8.3. VÁLOGATÓ MŰVEK FAJLAGOS KÖLTSÉGEI ................................................................................... 68

9. A VÁLOGATÓMŰVEK ÁLTALÁNOS ISMÉRVEI A NYÍREGYHÁZA-OROSI ÜZEM PÉLDÁJÁN ....................................................................................... 69 9.1. NYÍREGYHÁZA- OROS REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ ÜZEM ...................................................... 69 9.2. A HULLADÉK ELŐKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ............................................................. 71 9.3. EREDMÉNYEK, MENNYISÉGEK ...................................................................................................... 77 9.4. KÖVETKEZTETÉSEK ..................................................................................................................... 78

10. MÁSODALAPANYAG ELŐÁLLÍTÁS ........................................................ 80 10.1. AGGLOMERÁLÁS ....................................................................................................................... 80 10.2. APRÍTÁS, DARÁLÁS .................................................................................................................... 81 10.2.1. Hengeres törő .................................................................................................................... 81 10.2.2. Forgótárcsás nyíró-aprítógép ............................................................................................ 82 10.2.3. Vágómalom ........................................................................................................................ 82

3

10.3. MOSÁS ...................................................................................................................................... 83 10.4. HOMOGENIZÁLÁS ...................................................................................................................... 85 10.4.1 Adalékok – A műanyag előállítás segédanyagai ................................................................. 87 10.5. REGRANULÁLÁS ........................................................................................................................ 88 10.5.1. Vágókéses (meleg) ömledék granulálás .............................................................................. 88 10.5.2. A szál vékony rúd alakú megszilárdult (hideg) ömledékek granulálása ............................... 90

11. MÁSODALAPANYAG FELDOLGOZÁS .................................................... 92 11.1. MÁSODALAPANYAG ÉS ÉLELMISZERIPAR VISZONYA ................................................................... 97 11.2. ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉKEK PIACA A HASZNOSÍTÓK OLDALÁRÓL .......................................... 97

12. JAVASLATOK A SZELEKTÍVEN GYŰJTHETŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE ÉS MINŐSÉGÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA ....... 101 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK......................................................... 105 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................ 107 ÁBRAJEGYZÉK ........................................................................................ 108 ÁBRÁK FORRÁSJEGYZÉKE ...................................................................... 111 TÁBLÁZATJEGYZÉK................................................................................ 113 TÁBLÁZATOK FORRÁSJEGYZÉKE ........................................................... 114 FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS INTERNETES FORRÁSJEGYZÉK ................. 115 MELLÉKLETEK ....................................................................................... 118

4

BEVEZETÉS [FELHASZNÁLT FORRÁS: 1 - 4] Napjainkban a különféle hulladékáramok meghatározó és dinamikusan növekvő összetevőjét (15 – 20% -át) a műanyag hulladékok alkotják. A köznapi nyelvben fogyasztói társadalomnak hívott jelenség a műanyag termékek oldaláról is megközelíthető, hiszen már szinte nincs is olyan emberi tevékenység, amely valamely közvetlen vagy közvetett módon ne járna ezen anyagfajta felhasználásával. A növekvő termékigény kielégítése már a termelés során nagyobb mértékű nyersanyag felhasználást eredményez; a java részt rövid célú felhasználás és a rendkívül lassú lebomlás (450 - akár több 1 000 év) pedig évről évre nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez. Jól ismert tény, hogy a legnagyobb anyagfelhasználó ágazat a csomagolóipar: a műanyag csomagolóanyagok kis súlyuk mellett esztétikus, higénikus kiszerelést és a korábbiaknál lényegesen hosszabb eltarthatósági időt biztosítanak a termékeknek (mindezt kedvező áron), ebből adódóan napjainkra a műanyag az egyik legproblematikusabb és legösszetettebb hulladékfajtává vált. A "műanyagkor", amely találó jelzője XXI. századunknak, nem pusztán egy hangzatos utalás korunk leggyakrabban alkalmazott anyagára (fontos leszögezni, hogy a polimertechnika eredményei nélkül egyetlen iparág: építő-, jármű-, elektromos- és elektronikai-, gyógyszeripar stb. sem juthatott volna mai fejlettségi szintjére), hanem figyelmeztető felhívás is, mely szerint – környezettudatos fogyasztói magatartás, illetve megfelelő hatásfokú kezelés és hasznosítás hiányában – a műanyagból készült termékek életciklusuk végén a környezetre veszélyes anyagként jelenhetnek meg. Talán ez a legtöbbet használt, ugyanakkor legtöbbet támadott műszaki anyag, ami elkerülhetetlenül és nélkülözhetetlenül kíséri végig életünket. Az elhangzott vádak között olyanok szerepelnek, hogy a műanyagok a többi anyagnál jobban szennyezik a környezetet, felelősek a természetes szénhidrogénforrások kimerüléséért, égetésük toxikus gázok keletkezését eredményezi, és még sorolhatnánk. Ezeknek az állításoknak csak bizonyos része felel meg a valóságnak, ennek ellenére két okból eredően sem szabad ezeket megválaszolatlanul hagyni. 1.) Amennyiben a környezetvédelmi kifogások jogosak, természetesen a problémát orvosolni kell; ahogyan tette ezt az Európai Unió, a műanyag hulladékok újrahasznosításának fokozását is célul kitűző – egyebek mellett a szakdolgozatom témáját is inspiráló – 2008/98/EK irányelve révén. 2.) Amennyiben viszont a kifogások nem helytállóak, meg kell azokat cáfolni, mivel felesleges feszültségeket és problémákat okoznak egy iparágban, ami, mint kiemeltem nélkülözhetetlen. Bátran kijelentem, hogy műanyagok nélkül ma már nem léteznénk, sőt ez az anyagcsalád a fenntartható fejlődés egyik záloga, ezért sem értek egyet azokkal a környezetvédőkkel, akik úgy próbálják meg beállítani a műanyagokat, mint környezetünk elsőszámú ellenségeit és magát az anyagot teszik felelőssé a használatukkal előidézett környezetszennyezésért. Egy, a Magyar Műanyagipari Szövetség által is közzé tett, tanulmány kimutatta, hogy a műanyagok nélkül a csomagolóanyagok tömege négyszeresére, a termelési költségek és az energia felhasználás a duplájára nőne, míg a termelődő hulladék mennyisége 190% -kal több lenne.

5

1. ábra. Mi lenne a hatása, ha műanyagok helyett mást használnánk csomagolás céljára?

(Ollár, 2011) [1.á.f.] A mesterséges polimerek alapanyaga manapság még valóban a kőolaj, azonban a fosszilis energiahordozó elfogyasztásáért döntően ( < 10%) nem a műanyaggyártás a felelős. Éppen ellenkezőleg: egyedül a járműgyártásban, az autó- és repülőgépiparban megjelenő, növekvő műanyaghányad olyan mértékben könnyíti járműveinket, hogy az ebből eredő fajlagos üzemanyag-megtakarítás többszörösen felülmúlja az adott műanyagok előállításához használt kőolaj mennyiségét. A műanyag jellemző tulajdonságai mellett (alacsony sűrűség, jó mechanikai tulajdonságok, kiváló szigetelő képesség, stb.) legfontosabb előnye az újrahasznosíthatóság, vagyis mindent meg kell tenni azért, hogy a műanyagból készült termékeket életciklusuk után összegyűjtsük, és újra bekerüljenek a gyártási folyamatba. A környezetvédelem és hulladékgazdálkodás folyamatosan szigorodó jogszabályi háttere, az ennél sokkal lassabb ütemben formálódó lakossági szemléletmód ellenére is, a műanyag hulladékok egyre nagyobb mennyiségének hasznosítását eredményezi. Új műszaki megoldások születnek mind az újrahasznosításra, mind pedig az újrafeldolgozásra. Fejlesztik a meglévő válogató berendezéseket és feldolgozó gépeket, illetve egyéb – esetenként más iparágban elterjedt – technológiákat alkalmaznak a műanyag hulladék mennyiségének csökkentésére. Rengeteg anyagot gyűjtöttem ahhoz, hogy mélyrehatóan feltárjam a szelektíven gyűjtött műanyag hulladékok sorsát. Számos újrahasznosító céghez személyesen is ellátogattam, hogy első kézből kaphassak szakmai információkat a jövő januártól valamennyiünket érintő témában. A különféle nézőpontok megismerése által lehetőségem nyílt egy konzekvens és objektív szemléletformálásra. Szeretném megragadni az alkalmat és az érdeklődés felkeltése érdekében röviden ismertetni a szakdolgozatom fontosabb elemeit:  2020-ra a műanyag hulladékból is el kell érnünk az 50% -os anyagában történő hasznosítást. Szerettem volna kideríteni, hogy hazánkat mennyi választja el a kitűzött érték elérésétől. A vizsgálatom megkezdésekor elérhető legfrissebb adatok segítségével kísérletet tettem a műanyag hulladék eredetének és a szelektíven gyűjtött mennyiség közelítően pontos összegének és összetételének feltérképezésére. Sajnos a rendelkezésemre álló adatsorok összeegyeztethetőségét illetően nehézségekbe ütköztem, 6

így a vizsgálatomat annak tudatában folytattam le, hogy az általam hozzáférhető adatok sajnos nem teljesen hibátlanok. Áttekintettem és kielemeztem a szelektíven gyűjtött műanyag sorsának négy lehetséges változatát. Nevezetesen: az anyagában történő újrahasznosítást, a kémiai átalakítást, a biológiai feldolgozást és az energetikai hasznosítást. Mivel egy adott termék piacképességét a kereslet és az ár határozza meg, megvizsgáltam milyen módszerekkel és milyen költségért állíthatóak elő a feldolgozó számára megfelelően tiszta frakciók. Majd kísérletet tettem a kereslet módosításának különféle lehetőségeinek kielemzésére. Utána jártam, hogy az utóválogatás nélküli feldolgozás az eredetinél kisebb használati értékű terméket eredményez-e, illetve, hogy miért nincs kereslet a vegyes műanyag hulladékból készülő fapótló termékekre. Különös jelentőséget tulajdonítok a 12. sz. fejezetnek, amelyben megfogalmaztam a szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének növelésére, illetve minőségének módosítására vonatkozó meglátásaimat. Úgy vélem, hogy egy ilyen mélységű áttekintés segítségével valóságos hiányosságokra, negatívumokra sikerült bukkannom. A kidolgozás során, az egyes fejezetek végén a tárgyalt témában kialakult következtetéseimet megfogalmaztam, ugyanakkor a jobb áttekinthetőség érdekében ezeket a "Következtetések, javaslatok" c. fejezetben megismételtem. Úgy vélem, hogy egy műanyagokkal foglalkozó szakembernek, függetlenül az iparágtól, a szakdolgozat által érintett témakörökkel tisztában kell lennie, és ezek ismeretében kell meghoznia a jövőre irányuló, tudatos döntéseit.

7

1. A MŰANYAGOK ÁLTALÁBAN 1.1. A szintetikus polimerek térhódítása – az anyag, ami átformálta a világot [5 - 6]

A mesterséges polimerek, a műanyagok – sokoldalúságuk révén – döntő módon vettek részt a XX. század technikai vívmányainak létrehozásában. A műanyag feltalálása és térhódítása, a vitathatatlan fejlődés mellett számos (főként hulladékkezelési) probléma alapjaként, új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Minden túlzás nélkül állítható, hogy életünk ma már elképzelhetetlen nélkülük. Jól példázza ezt az acélgyártás és a műanyaggyártás egymáshoz viszonyított mennyisége, amely a világban és hazánkban is látványos fordulatot vett az elmúlt 20-25 évben. A világ fejlett régióiban (USA, Ny-Európa, Japán) a műanyag felhasználásának mértéke már 1980-ban meghaladta az acélét. Világméretekben a két trendvonal 1990 táján keresztezte egymást (2. ábra). Ma már a világ acélgyártása évi 900 millió tonna körüli, míg a műanyaggyártás évi 200 millió tonna feletti. A világ műanyag felhasználása 1995 és 2000 között évente átlagosan 6,8% -kal, 106 millió tonnáról 147 millió tonnára nőtt, majd a következő öt éves ciklusokban a bővülés évente átlagosan 4% -ra becsülhető. Európa, mint a jóléti államok jelentős részét adó kontinens, ebből közel 65 millió tonnával „veszi ki a részét”, a teljes termelés kicsit több mint 25% -át adva (3. ábra).

2. ábra. A világ nyersacél és műanyag termelése 1950 óta [2.á.f.]

8

3. ábra. Műanyag termelés növekedése Európában és a világban 1950-2011 (millió tonna) [3.á.f.]

Érdemes rávilágítani arra a néhány múltbéli eseményre, amelyek a kőolaj alapú műanyaggyártás és a hagyományos szerkezeti anyagok (fémek, polimerek és kerámiák) közötti arány ily mértékű eltolódását okozták. Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a polimerek – a közhiedelemmel ellentétben – nem azonosak a műanyagokkal. A polimerek, a kovalens kémiai kötéssel összekötött ismétlődő egységekből, mint láncszemekből (főleg organikus monomerekből) felépített, makromolekulák anyagtudománya jóval szélesebb, mint a műanyagok világa. Az élő természet ugyanígy építi fel pl. a monoszacharidokból a cellulózt, tejsavakból a poli-laktidokat, az aminosavakból – több mint 10 a 300. hatványon változatban – a fehérjét. Elsősorban ezek a természetes polimerek adják azt az évenként megújuló nyersanyagbázist is, amely a növény- és állatvilág révén régóta ellátja az emberiséget, a feleslegét pedig elemészti maga a természet. Ez a biomassza termelés Földünkön évi százmilliárd tonna nagyságrendű, tehát három nagyságrenddel nagyobb, mint a műanyagipar. Már csak ezért sem szűkíthetjük le a polimerek fogalmát a műanyagokra. Az iparban használatos műanyagok tehát olyan mesterségesen előállított anyagok, melyek minden esetben több anyag keverékéből állnak, de legalább egy komponensük polimer. A német Kunststoffe kifejezésből származó magyar műanyag szó (csakúgy, mint a "Műegyetem" megnevezés) sokakban még ma is hamisan cseng, és azt a képzetet kelti, hogy az ilyen anyag szemben áll a "valódi" anyagokkal. A magyar műanyag kifejezés semmit sem ad vissza a német Kunst, a művészi szintű kreativitás, az ihlettel és fáradsággal összehozott alkotás asszociációjából. A képlékeny alakíthatósághoz kötődő korábbi angol plastics kifejezés is elavult, ugyanis fémek hasonlóképpen megformálhatók képlékeny alakítással, pl. mélyhúzással. Manapság a német és az angol nyelvterületen is egyre inkább polimer anyagtudományt művelnek, és azt tanítják, fejlesztik. Ebbe az anyagtudományba beletartoznak tehát a természetes polimer alapú 9

mérnöki (ipari) alapanyagok is, mint pl. a természetes gumi, a fa, a papír, a bőr, illetve a természetes rostanyagok is, amelyeket az ember évszázadok, évezredek óta használ a textilgyártásban. 1.1.1. A MŰANYAGOK TÖRTÉNETÉNEK FŐBB MOMENTUMAI ÉVSZÁMOKBAN [7 - 13]

1838: Victor Regnault (1810-1878), francia fizikus és kémikus, egy véletlen felfedezés folytán, laboratóriumában a világon először állított elő a PVC-t (Polivinilklorid). 1839: Eduard Simon, német gyógyszerész, Berlinben a Styrax benzoin fa viaszából előállította a polisztirolt (PS), de műanyagként csak közel 100 év múlva kezdték alkalmazni. 1839: Charles Goodyear (1800-1860), philadelphiai nagykereskedő a természetes kaucsuk konzerválószerét keresve, latex és kén keverékét öntötte forró lapra. A kísérlet eredményeként megszületett a vulkanizálás folyamata. Goodyear 1852ben, Angliában a kénmennyiség növelésével előállította az első keménygumit (ebonit). 1856: Alexander Parkes (1813-1890) birminghami gyáros szabadalmaztatta az első hőre lágyuló nitrocellulóz alapú parkezint, ami a ma celluloidnak nevezett anyag alapjául szolgált. Az első ember alkotta mesterséges műanyag felfedezésével a világ új nyersanyagforrás birtokába jutott, annak ellenére, hogy ipari méretű előállításra még nem került sor. 1859: Frederick Walton (1834-1928), brit iparos pamutszövetre lenolajat vitt fel, ami a levegő oxigénjének hatására szívós bevonattá alakult át. 1864-től linóleum néven gyártották. 1865: A modern műanyagipar kezdete. John Wesley Hyatt (1837-1920), amerikai feltaláló testvérével felfedezte, hogy a cellulóz-nitrát (lőgyapot) kámforral összekeverve lágy anyagot ad, amelyet celluloidnak neveztek el. Az elefántcsont biliárdgolyók kiváltására szabadalmaztatta felismerését, miszerint a celluloid is kiválóan alkalmas annak alapanyagaként. Hyatt az anyag gyártását üzemesítette és kereskedelmi forgalomba hozta. A celluloid nevet , 1873-ban vezette be védjegyként. A 20. század elején széleskörűen használták különböző tárgyak előállítására (tollak, késnyelek, stb.). Kiváló mérettartása miatt, nagyfokú tűzveszélyessége ellenére megmaradt filmalapanyagnak jóval más műanyagok felfedezése után is. A cellulózból kiindulva állították elő a viszkózselymet és a cellofánfóliát is. 1872: Eugen Baumann (1846-1896), német kémikus , aki elődjéhez hasonlóan, egy véletlen folytán találta fel ismét a PVC-t. 1884: Hilaire Bernigau de Chardonnet (1839-1924), francia természettudós szabadalmaztatta az első, cellulóz-nitrát alapú, műselymet. Az 1889-es párizsi világkiállításon mutatta be a találmányát a nagyközönség előtt, majd 1889-ben saját gyárat hozott létre. 1907: Leo Hendrik Baekeland (1863-1944), USA-ban élő belga származású kémikus fenol-formaldehid kondenzációs alapú műgyantájával indult meg az első teljesen mesterséges alapú, semmilyen természetben előforduló molekulán nem alapuló, hőre keményedő műanyagok gyártása. Az első bakelit alapanyagú termék egy textilipari orsó formájában öltött alakot. Kitűnő elektromos szigetelő hatása miatt a villamosiparban és a fékanyag-gyártásban nagy mennyiségben használják a mai napig. 10

1908: Jacques E. Brandenberger (1872-1954), svájci vegyész és textilipari mérnök kifejlesztett egy eljárást, amely segítségével (átlátszó viszkóz lapokat) Celofánt® állított elő. 1913: a német feltaláló Friedrich Klatte (1863-1888) elsőként szabadalmaztatta a PVC-t, melynek polimerizációjához napfényt alkalmazott, megteremtve ezzel a PVC gyártás technikai alapjait. A PVC ipari felhasználásához azonban szükség volt lágyítók előállítására és a fröccsöntés technológiájának a kidolgozására. 1926-ban elsőként az amerikai Waldo Semon (1898-1999), amerikai vegyész kezdett PVC-ből használati tárgyakat (pl. cipősarok, szerszámnyél) előállítani. 1935-ben indult meg a nagyüzemi termelése. 1922: Hermann Staudinger (1881-1965) német vegyész megalkotta a makromolekulák elméletét, lefektetve ezzel a műanyagkémia tudományos alapjait. Noha ezidőtájt már ipari méretekben gyártották a bakelit villamos szigetelőket, Staudinger elméletét – miszerint a kovalens kötésekkel kapcsolt láncszemekből álló cellulóz makromolekula elvileg akár az acélnál is nagyobb szilárdságú lehet – tudományos körökben még hitetlenkedve fogadták. Majd 1953-ban Staudinger professzor Nobel-díja volt az első, amit a polimer-kémia mint anyagtudomány elismeréseként kiosztottak. A műanyagtechnológia, a makromolekulák technológiája kezdetben tehát előbbre járt, mint az elmélet: a mérnökök messzebbre jutottak, mint a teoretikusok. 1930-as évektől azonban rohamos fejlődésnek indult a műanyagipar és a tömegméretben gyártott termékek megjelenésével egy időre le is zárult a természetet követő polimerszintézis korszaka. A nagysebességű és nagy hatékonyságú polimerizációs láncreakciók elterjedésével olyan mesterséges polimerek jelentek meg (mint a polietilén, a polipropilén, a PVC, a polisztirol), amelyekhez hasonlót a természet sosem produkált. Ezek elbontására tehát ökoszisztémánk nem volt és jelenleg sincs felkészülve. Ráadásul manapság ezek a legolcsóbb, legnagyobb tömegben gyártott mesterséges anyagaink, amelyek nagy szerepet kaptak az élelmiszerek csomagolásban, a közműellátásban (víz, gáz, csatorna, áram), a mezőgazdaságban és az építőiparban. Olcsóságukat, korrózióállóságukat, stabilitásukat sokáig mérnöki vívmánynak tekintettük, amibe rengeteg fejlesztőmunkát kellett belefektetni. 1933: W. H. Carothers (1896-1937), amerikai vegyész kidolgozta a neoprén márkanéven elterjedt műkaucsuk előállítását. Az első műszál, egyben a legsikeresebb polikondenzációs makromolekula, a poliamid-66 (Nylon) felfedezése (1935) is az ő nevéhez kötődik. Az elnyűhetetlen nylonnal révén a tudomány már képes volt a fehérjék amidkötését reprodukálni, sőt a természetes selyemnél, gyapjúnál jóval magasabb szilárdsági szinten létrehozni. A poliamidból először horgászzsinórt, hálókat és fogkefét készítettek, de ahogy fejlődött a szálhúzási technológia, és sikerült egyre vékonyabb szálakat húzni, 1938-ban a New York-i világkiállításon bemutatták a nylonharisnyát. Az amerikai hölgyek nagy bánatára (4 – 5. ábrák) azonban hamarosan kitört a második világháború és a termelt poliamid nagyobb részét ejtőernyők, hevederek és függőágyak gyártására használták fel, mivel Japán a náci Németország oldalán lépett be a háborúba, és beszüntette a selyemszállítást. (Innen is ered a "Nylon" szó korabeli magyarázata: "Now You Lousy Old Nippons" = "No, ti tetves, vén japánok".)

11

4. ábra [4.á.f.]

5. ábra [5.á.f.]

4 – 5. ábrák. “Nylon Mania” – A II. világháború alatt a nylonharisnya hiánycikk lett 1933: Eric Fawcett (1927-2000) és Reginald Gibson (1902-1983), brit

vegyészek lefektették az etilén ipari gyakorlatban alkalmazható polimerizációjának alapjait. Az 'Imperial Chemical Industries' laboratóriumában rendkívül magas nyomás alatt (1000 bar) akartak etilént reagáltatni benzaldehiddel, egy nyomástartó edény hibájából eredően egy kis mennyiségű fehér, viaszos, szilárd anyagot sikerült előállítaniuk. A kísérletet reprodukálása nem volt egyszerű feladat, így az ipari előállítás csak 1939-ben indult meg, az új anyag LDPE (Low-density polyethylene = kis sűrűségű polietilén) néven vált ismertté. Anglia, a közelgő háború előszelét érezve, hamarosan titkosította a polietilénnek, mint a radartechnika nélkülözhetetlen és utolérhetetlenül kiváló szigetelőanyagának gyártási eljárását. A titkosítás olyan jól sikerült, hogy a Csűrös Zoltán professzor (1901-1978) által 1941-ben publikált első Műegyetemi „Műanyagok” jegyzetben még ez állt: „… az etilén nem hajlamos sokszorozódásra …” 1936: A philadelphiai Röhm und Haas cég → PMMA ( Polymethyl Methacrylate) vagy akril üveg, köznapi néven "plexi". 1937: Otto Bayer (1902-1982) német kémikus felfedezi a poliuretánt (PU). 1938: Roy Plunkett (1910-1994), az amerikai DuPont cég vegyésze felfedezte a politetrafluoretilén-t (PTFE). Teflon® márkanév alatt 1946-ban került kereskedelmi forgalomba. 1941: J. R. Winfield (1901-1966), brit vegyész, asszisztense J. T. Dickson segítségével a manchesteri Calico Printers' Association textilipari cég laboratóriumában tereftálsav és etilénglikol kondenzációjából polietilén-tereftalátot (PET) állítottak elő. 1951: Phillips Petroleum Company kutatói, Paul Hogan (1919-2012) és Robert Banks (1921-1989), amerikai vegyészek felfedezték, hogy nagymértékben kristályos polietilén állítható elő viszonylag mérsékelt hőmérsékleten (70-100 °C) és nyomáson (30-40 bar) szilíciumdioxid hordozóra vitt krómoxid katalizátor jelenlétében. Az anyag a HDPE-t (High-density polyethylene = nagy sűrűségű polietilén) nevet kapta. Az '50-es évek nagy felfedezése a sztereospecifikus polimerizáció volt, amivel szabályos térszerkezetű polimereket lehet előállítani. Ezekkel a speciális katalizátorokkal állította elő Ziegler (1898-1973) 1953-ban a kisnyomású polietilént,

12

majd Natta (1903-1979) professzor 1954-ben az első térbelileg szabályos szintetikus polimert, a polipropilént (PP). 1963-ban mindketten kémiai Nobel-díjat kaptak. 1954: Ray McIntire (1918-1996), amerikai vegyész egy véletlen folytán feltalálta a rideg és merev polisztirolnál könnyebb és rugalmasabb, Styrofoam márkanéven ismertté vált, habosított polisztirolt. A II. világháborút követő évek, a fémek hiánycikké válásából és a fogyasztói társadalom őrületes mennyiségi igényéből adódóan, látványos fejlődést hoztak a műanyagiparban, sorra születtek az új polimerek, a feldolgozásukhoz szükséges nagysebességű gépek és eljárások, amelyek ma már életünk elengedhetetlen kellékeit állítják elő. Időközben, a huszadik század végére megvalósult Staudinger professzor előrejelzése is, méghozzá éppen abban az egyszerű polietilénben, amelynek előállíthatóságában maga sem reménykedett. A valóban óriási molekulájú, elágazásoktól mentes polietilénből nagymértékben orientált, több mint 90%-ban kristályos (HOPE – Highly Oriented Polyethylene) szálakat lehet gyártani, amelyek szakítási szilárdsága meghaladja az acélét. (Hengerelt hídacél lemez: 500 MPa, acélsodrony: 1800 MPa, HOPE: 2700 MPa). Ebből készítik pl. a csípőprotézisek gömbfejét, ugyanakkor ilyen sodratok, fonatok kaphatók ma már hegymászó kötélként, gépkocsik vontató köteleként, de készülhet belőle golyóálló mellény, bukósisak is.

Fentiekből látható, hogy szinte megszámlálhatatlan féleségű molekula állítható elő, manapság a világ mintegy húszezer szintetikus polimerféleség között válogathat. A műanyagok fogalmán belül megkülönböztetünk: Természetes alapú műanyagokat, amelyek valamely természetben megtalálható anyag tulajdonságait javítják átalakítással (jó példa erre a gumi). Mesterséges alapú vagy szintetikus műanyagokat, amelyeket kisebb molekulája szerves vegyületekből polireakciók útján állítják elő. Polimerizációval valamely telítetlen (kettős kötésű), kismolekulájú (monomer) vegyület azonos molekulái, melléktermék keletkezése nélkül óriásmolekulává egyesülnek. Poliaddícióval történő előállítás során a monomerek közötti reakcióban a részt vevő atomok közvetlenül összekapcsolódnak úgy, hogy a láncokat összetartó kötések a molekulákon belül átrendeződnek. Polikondenzációval készült műanyagok esetén két olyan monomer egyesül, amelynek több aktív molekulacsoportja van. A folyamat melléktermékként vízmolekulák keletkeznek.

13

6. ábra. Műanyagok csoportosítása [6.á.f.]

Más szempont szerint is csoportosíthatók a műanyagok, így például a hővel szembeni viselkedés (feldolgozhatóság) alapján vannak: Hőre nem lágyuló/keményedő (duroplaszt/termoreaktív) műanyagok, és Hőre lágyuló/termoplaszt műanyagok.

1.2. Hőre keményedő (duroplaszt) műanyagok [14; 19] A végtermékgyártás utolsó fázisában hőre kikeményedő műanyagok, újbóli erős melegítés hatására hőbomlást szenvednek. Térhálós szerkezetük azt jelenti, hogy a monomerek szorosan, mindhárom irányban összekapcsolódnak. A kovalens kötések nagy összetartó energiája miatt az ilyen térhálós polimerek viszonylag magas hőmérsékletig hőállóak. Ezen műanyagok tulajdonságait folyamatosan javították az elmúlt évszázadban, ezért tudták kiváltani számos felhasználási területen a fémeket. A sikertörténet bizonyos értelemben túl jól alakult: ezeket az anyagokat annyira ellenállóvá tették, hogy sem melegítéssel, sem vegyszeres oldással nem újrahasznosíthatók. Napjainkban számos kutatás témája a termoreaktív műanyagok feldolgozhatósága. 2014 tavaszán egy amerikai–holland–szaúd-arábiai kutatócsoport által kifejlesztett poli-hexahidro-triazin (PHT) nevű új duroplaszt erős, legalább 2-es pH-értékű savban feloldódik és alapelemeire esik szét.

14

1. táblázat. Főbb duroplaszt műanyagok jellemzése [1.t.f.]

1.3. Hőre lágyuló (termoplaszt) műanyagok [15 - 19] A hőre lágyuló polimerek csoportja adja a szintetikus polimerek legnagyobb mennyiségben gyártott hányadát. Ezek a 20. század második felének forradalmian új anyagai alkotják a manapság gyártott polimerek 85–90% -át. Legjelentősebb előnyük, hogy felmelegítve fokozatosan lágyulnak meg, lehűtve pedig megtartják formájukat. A hőre lágyuló műanyagok hosszú, fonal alakú molekulaláncokból épülnek fel. A láncokat fizikai erő, és nem kémiai kötés kapcsolja egymáshoz, ezért kevésbé ellenállóak. A hőre lágyuló műanyagok esetén (PE, PP) a polimerizáció végterméke általában natúr színű por. Ebben a formában és összetételben legtöbbször nem alkalmas a végtermék gyártására. Általában még stabilizátort, csúsztatószert, kitöltő- és vázanyagot, öregedésgátlót, színezéket (Részletesebben lásd. a ... mellékletben) kevernek hozzá a végleges megjelenés kialakításáig, továbbá egy olvasztásos folyamat során félterméket, granulátumot készítenek belőle. Hőre lágyuló tulajdonságai révén – fröccsöntéssel, extrúzióval, illetve fúvással – feldolgozhatóak, így felhasználásuk gazdaságos. A termoplasztok külső tulajdonságai annyira közel állnak egymáshoz, hogy az egyes műanyagfajták felismeréséhez nagy gyakorlat, tapasztalat szükséges.

Az ismertebb hőre lágyuló (termoplasztikus) polimerek bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

15

1.3. A Műanyag termelés – felhasználás mértéke Európa műanyagipari vállalatai évente – összes felhasznált műanyagok 35-40% ából – 18,5 millió tonna hőre lágyuló műanyag csomagolóanyagot gyártanak (9. ábra). Ennek közel a felét Németország és Olaszország állítja elő (8. ábra). A teljes termék közel kétharmadát hőformázott élelmiszercsomagolásra használják (9. ábra). A polimerek közül vezet a polietilén (PELD/LLD/ HD – 29%), a polipropilén (PP – 19%), a poli(vinil-klorid) (PVC – 11%) és a polisztirol (PS – 7,5%). A polipropilén, alkalmazása az elmúlt tíz évben megkétszereződött, a siker titka sokoldalú felhasználhatósága. Jelentős választékbővítés eredményeként gyorsan terjed a műszaki célú alkalmazása is. A hazai feldolgozásban is a PP részesedése a legnagyobb, az elmúlt öt 7. ábra. Európai műanyag kereslet évben az anyagtípus feldolgozásának (EU27+Norvégia/Svájc) megoszlása növekedése meghaladta a műanyagpolimer típusonként 2011-ben [7.á.f.] feldolgozás egészének növekedését.

8. ábra. Európa műanyagok iránti igénye, EU27 + Svájc és Norvégia (k tonna/év) [8.á.f.]

16

9. ábra. Európai műanyag igény (EU-27+Norvégia, Svájc) alkalmazási terület és műanyag típus szerint 2011-ben [9.á.f.] Magyarországon a műanyaggyártás 1970-től 2000-ig – kisebb-nagyobb hullámzásokkal – 56 ezer tonnáról 1,009 millió tonnára emelkedett (10. ábra). A gazdasági válság azonban mind a műanyag termelés, mind a felhasználás mértékét befolyásolta, amely e szegmensre is negatív kihatással volt, de szinte törvényszerű, hogy az időszakos visszaesést követően a növekvő tendencia folytatódni fog. Magyarországon 2012-ben 1 351 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő (2. melléklet), ami mintegy 5 %-os visszaesést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.

Magyarország – 2007-2012. évek közötti – műanyag termelésének és feldolgozásának alakulását a főbb anyagtípusok vonatkozásában a 2 - 4. számú mellékletek tartalmazzák.

10. ábra. A műanyag alapanyagok termelésének és felhasználásának alakulása Magyarországon 1970 és 2012 között [10.á.f.]

17

11. ábra. Hazai műanyag csomagolás kibocsátás és saját célú felhasználás, 2012 [11.á.f.]

2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS MENNYISÉGÉNEK VIZSGÁLATA

2.1. Adatok feldolgozása A vizsgálat alapjául a 2012-es évet jelöltem ki, mely időszak kiválasztásakor a rendelkezésemre álló adatforrások döntő befolyással bírtak. Az adatgyűjtési időszakban (2014. februárjában) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyiségi adatai már a 2013. évre vonatkozóan is rendelkezésemre tudta bocsátani. Azonban egy teljes és átfogó vizsgálat készítésére törekedtem, amelyhez a szelektív hulladékgyűjtés nagyobb részét képező ipari-kereskedelmi hulladékgyűjtésből származó adatok is nélkülözhetetlennek bizonyultak. Magyarországon ugyanis ez a fajta gyűjtési mód nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat képvisel, éves szinten a szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének mintegy 70% -a az iparikereskedelmi szelektív hulladékgyűjtésből származik. Ez utóbbi gyűjtési mód a közszolgáltatás keretében elszállított mennyiségi adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített, országos szintű kimutatást felhasználva állítottam össze, azonban a 2013-as adatok feldolgozása ekkor még folyamatban volt. A 2012-es évre vonatkozó közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségi és összetételi vizsgálatához az alábbi két adatsort használtam fel: A KSH által készített 2012-es a közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék (két kategória: lakosság és egyéb szervek összesen) szelektíven gyűjtött műanyag tartalmára vonatkozó település szintű felmérése.  Az OHÜ szerződött közszolgáltató partnerei által, 2012-ben a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe bevont településeken szelektív gyűjtés során keletkező műanyag hulladék mennyiségi kimutatása közszolgáltatók szerint.

A két adatsor országos lefedettségére vonatkozó kimutatásokat a 5 – 7. számú mellékletek tartalmazzák. Már a KSH település szintű adatsorát kézhez kapva is szembeötlő volt, hogy az nem tartalmazta az ország valamennyi települését. Ennek oka nem minden esetben a szelektív gyűjtéshez szükséges eszközök hiányából volt eredeztethető; számos esetben a lakossági aktivitás elmaradása okozta a szelektív gyűjtés eredménytelenségét, mely legtöbbször a családi házas övezetekben elhelyezett gyűjtőszigetek nagy ráhordási távolságából, a negatív hozzáállásból vagy a tájékozatlanságból (mondván: "a válogatás körülményes", "a végén úgyis összeöntik", stb.) adódott. A KSH adatsora az ország településeinek 78% -át fedte le, azonban a felmérés nem különítette el egymástól a lakossági és ipari-kereskedelmi begyűjtésből származó mennyiségeket, így a vizsgálat további szakaszában a két adatsor metszetét vettem alapul (a továbbiakban ezt 'KSH ∩ OHÜ' néven jelölöm). A mindkét adatsorban szereplő települések segítségével már elő tudtam állítani azokat a mennyiségi adatokat is, melyek a nem lakossági eredetű szelektív hulladékgyűjtésből származtak.

18

Azon kimutatások esetén, ahol nem volt szükséges a két begyűjtési mód megkülönböztetése (a lehetséges hibaforrások kiküszöbölése érdekében) a KSH adataira támaszkodtam, azonban ezt az adott helyen az adatforrás feltüntetésénél minden esetben megjelöltem ('KSH' elnevezéssel). A tematikus térképeket az ArcGIS 10 térinformatikai programcsomag ArcMap moduljával készítettem. Lekérdezések végrehajtásával tematikus térképi rétegeket hoztam létre. A megjelenő információk tulajdonképpen a térképi réteghez kapcsolt adatokból kerültek elő. A megjelenítéshez használt térképi állományt (vektoros térinformatikai adatbázis) az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke bocsátotta a rendelkezésemre. A tanszék térinformatikai adatbázisa az 1992-es állapotot tükrözi (idő közben Győr-Moson-Sopron megye határa módosult). A lekérdezésekhez a MITA (Magyarország Intelligens Térinformatikai Adatbázisa) külterületi határok, megye, folyó és nagytavak megnevezésű rétegeit használtam fel. A helységek közigazgatási beosztása és lakónépessége a 2012. január 1-jei időpontra vonatkozik.

12. ábra. A KSH és OHÜ közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött

műanyag hulladék mennyiségére vonatkozó országos adatsorainak területi lefedettsége (2012)

19

2.2. Tényleges mennyiség – összetétel vizsgálata 2.2.1. LAKOSSÁGI SZELEKTÍV GYŰJTÉSBŐL SZÁRMAZÓ MŰANYAG HULLADÉK

Az OHÜ a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó műanyag frakció mennyiségét nem települések szerint, hanem a közszolgáltatók vonatkozásában tartja nyilván (13. ábra), mely eredeti formájában az általam készített megyei szintű felméréshez nem volt értelmezhető. A 109 OHÜ partner cég 2012-ben összesen 2525 településen, a lakosság 91% -nál látott el hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. Egy cég közszolgáltatási területe általában több megyébe is átnyúlt, 12 település pedig egyszerre két közszolgáltatónál is megjelent. Egy ilyen jellegű adatsor átalakítása megyékre vonatkozóan számos nehézséggel és hibalehetőséggel jár. Egyfelől nem tudtam konkretizálni – a már korábban említett okok miatt – a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont, vagy annak lehetőségével valóban élő településeket. Másfelől nem állt módomban megítélni egy adott közszolgáltatási területbe foglalt településcsoport által szelektíven gyűjtött hulladékmennyiség arányos megoszlását az egyes települések között. A rendelkezésemre álló adatsor és információk birtokában csupán arra kínálkozott lehetőség, hogy az egyes közszolgáltatókhoz tartozó lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó műanyag frakció mennyiségét a hozzájuk tartozó települések lakosszámával arányosan osszam szét. Ez a fajta kényszermegoldás nem eredményez település szinten értelmezhető adatokat, ugyanis az azonos közszolgáltatási területen belül található települések 1 főre jutó műanyag hulladék mennyiségei azonosak lettek. Márpedig számos okból kifolyólag (pl. fogyasztási szokások, környezettudatosság, életmód, életszínvonal) még egy viszonylag szűk és egységesnek mondható közigazgatási területen belül is elképzelhetetlen, hogy minden település azonos mértékben járuljon hozzá a hulladékok szelektív gyűjtéséhez.

13. ábra. Az OHÜ-től kapott kiindulási adatsor a 2012-es lakossági szelektív gyűjtésből

származó műanyag hulladék mennyiségi adataira vonatkozóan (összesen 109 közszolgáltató)

20

A 2012. évben az OHÜ szerződött partnereinek közszolgáltatási területén lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek minősült:  a háztartásokból származó gyűjtőszigeten, házhoz menő rendszeres járattal, vagy ezzel egyenértékű más gyűjtési módszerrel történő begyűjtés;  a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékudvarban – a háztartásokból származó és természetes személyek által leadott – történő begyűjtés;  óvodákban, alap- és középfokú oktatási intézményekben, valamint egészségügyi intézményekben gyűjtőszigeten, házhoz menő rendszeres járattal, vagy ezzel egyenértékű gyűjtési módszerrel történő begyűjtés;  az ezen pont hatálya alá tartozó intézmények, az önkormányzatok, illetve az OHÜ által szervezett rendezvények, kampányok hulladék-mentesítése során végzett, a hulladék szelektált gyűjtésével kapcsolatos tevékenység;  óvodák, alap-, középfokú oktatási intézmények által tudatformáló környezetvédelmi akció keretében történő begyűjtés. A 3. sz. mellékletben szereplő adatok jól szemléltetik, hogy a termelői oldalról jellemző a műanyagokra a nagyfokú anyagváltozatosság, így bár többféle begyűjtési megoldással is találkozhatunk, a lakosságot érintő szelektív hulladékgyűjtés jellemzően csak néhány műanyagfajta elkülönített gyűjtésére fókuszál, kiváltképp azon anyagok körére, amelyek a lakosok számára is jól felismerhetőek, illetve amelyek gyűjtése és hasznosítása megoldott, vagy gazdaságosan megoldható. 14. ábra. Lakossági szelektív műanyag hulladék

A fóliagyártás 2012-ben a műanyag-feldolgozás egyik meghatározó területe volt, 171 000 t-val a teljes termelés 21% -át adta, míg az üreges testek a rendkívül dinamikusan bővülő PET felhasználás miatt 80 000 t -val, 10% -ot eredményezett (4. melléklet). A hazai viszonylatban legyártott 803 ezer tonnányi műanyag termék 31 %-át – 251 ezer tonnát – csomagolási célra használtunk fel. Mindezek alapján belátható, hogy a csomagoló anyag "programozott" (túlfogyasztásra ösztönző) hulladéknak tekinthető. A 14. ábrán a 2012-es évi lakossági szelektív hulladékgyűjtéséből származó műanyag hulladékok összetételének eloszlását látjuk. Az OHÜ közszolgáltató partnereitől származó adatok alapján, mely cégek 2012-ben az ország lakosságának 91%- ánál láttak el hulladékkezelési feladatokat, nem egészen 16,5 ezer tonna műanyag hulladék származott a lakossági szelektív gyűjtésből. Ez a teljes csomagolási célú műanyag kibocsátás csupán 6,5 % -a, amennyiben a lakossági részhez hozzá vesszük a összetétele (OHÜ, 2012)

21

kis- és nagykereskedelmi egységektől, valamint gyáraktól közszolgáltatás keretében elszállított szelektív műanyag hulladék mennyiségét is, a visszagyűjtési arány valamennyivel kedvezőbb, 13% -os értékre emelkedik. A 2012. januári népességadatokkal (9 957 731 fő) összevetve a termelői oldal által kibocsátott mennyiségeket kiderül, hogy az ország egyetlen lakosára levetítve egy év leforgása alatt 25 kg -nyi csomagolási célú műanyag termék jutott, melynek nagy része – funkciójából adódóan – rövid időn belül életciklusa végére ért. Ezzel szemben a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék egy főre jutó mennyisége csupán 1,9 kg volt.

15. ábra. A lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó műanyag hulladék

mennyisége megyei bontásban (KSH ∩ OHÜ, 2012)

A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyiségének és az egyes anyagtípusok (PET, PP+HDPE, egyéb) eloszlásának kiértékelését a 8 – 12. mellékletek tartalmazzák. 2.2.1.1. PET – a visszagyűjtött mennyiség meghatározó anyagfajtája [16 - 17] A PET frakció domináns jelenléte azt a következtetést vonhatná maga után, hogy legalább a hazai – 2012-es – PET hulladék számottevő része újrahasznosításra került. Érdemes azonban a számok mögé nézni. Hazánkban a PET jelentős hányadából palack készül, amit üdítőitalos és ásványvizes palackok csomagolására használnak fel. Ennek tükrében a PET típusú hulladék mennyisége szinte teljes egészében a lakossági gyűjtésből származik. 2012ben a hazai műanyag-feldolgozóiparból az adatszolgáltató cégek 15 507 tonna fúvott termék előállítását jelentették (a teljes PET termelés 23 %-át adva) az MMSZ (Magyar Műanyagipari Szövetség) felé, ebben benne vannak a kisebb gyógyszeripari, vagy kozmetikai csomagolóanyagok is, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. A hazai PET palack felhasználás mennyiségében nagymértékű növekedést jelent az import ásványvizek és üdítőitalok csomagolóanyaga is.

22

Évente összességében kb. 55-60 ezer tonna PET-palack kerül forgalomba, melyből 2012-ben mintegy 13 ezer tonnát gyűjtöttek be, majd hasznosítottak újra. A 13. sz. melléklet alapján megállapítható, hogy a kiépült hasznosítási kapacitás kihasználására kevés az itthon jelenleg visszagyűjtött PET palack, a hazai PET hulladék feldolgozó cégek együttes kapacitása immár megközelíti a 40 ezer tonnát. Valamennyi üzemben a használt PET palackok anyagából az eredeti polimerrel azonos értékű, élelmiszeripari minőségi követelményeknek is megfelelő másodanyagot állítanak elő, amelyből akár újra élelmiszert tároló csomagolóeszközt lehet gyártani. Hazai PET másodanyag felhasználásával készíti termékeit pl. a Jász-Plasztik Kft. nagyrédei tojástartógyára is. Megállapítható, hogy a kiépült hasznosítási kapacitás kihasználására kevés az itthon jelenleg visszagyűjtött PET palack, így a hasznosítók egy része külföldről is vásárol hulladék PET alapanyagot (pl. Sárvári HUKE Kft.). Közszájon forgó ismeret a PET hulladékok egyre jelentősebb hányadának Kínába történő exportálására, ugyanis a kínai árudömpinget szállító hatalmas konténerszállító hajóknak nem éri meg üresen visszamenni, így az Európában felvásárolt műanyag hulladékot szállítják az anyaországba (megjegyezném, hogy konkrét mennyiségi adatot nem találtam). Kínában nagy kapacitású üzemek dolgozzák fel a PET hulladékot, elsősorban szálakká és egyéb textilipari termékekké, amelyeknek jelentős része visszakerül Európába. A hazai vállalatoknak igen nehéz versenyezni a TávolKeleten kiépült hatalmas gyártókapacitás és olcsó munkaerő miatt kialakult árakkal. Megítélésem szerint a külföldön történő hasznosítás tiltásával a meglévő hazai műanyag hulladék feldolgozó kapacitások magasabb szintű kihasználtságát lehetne elérni, ami fontos nemzetgazdasági érdek is lenne [21-22]. 2.2.2. A KIS- ÉS NAGYKERESKEDELMI EGYSÉGEK, VALAMINT GYÁRAK ÁLTAL SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT MŰANYAG HULLADÉK [18]

A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagokat termelési hulladéknak nevezzünk, melyek között megkülönböztetünk termelés-specifikus és nemtermelés-specifikus hulladékokat (pl. a csomagolóanyagok). Ez utóbbi típusba tartozó hulladékok nem a gyártási és szolgáltatási tevékenység eredményei (az ugyanis a termék), hanem rendszerint elkerülhetetlen következményei, maradékanyagai. A feldolgozásnál keletkező gyártási hulladék általában üzemen belüli zárt ciklusú újrahasznosításra kerül(pl. a műanyagtermékek gyártásakor a készülékek furataiban lévő műanyag vagy a selejtes termék, vagy a széleken levágott vagdalék). Ez a tiszta, homogén anyag csak mechanikai aprítást igényel, amely után közvetlenül visszaforgatható a termelési folyamatba. 2012-ben az OHÜ szerződött partnereinek közszolgáltatási területén nem minősült lakossági szelektív hulladéknak az a hulladékmennyiség, amely:  irodai, kis- és nagykereskedelmi vagy ipari tevékenységből származott, akkor sem, ha az természetes személy által kerül átadásra, leadásra.

23

16. ábra. Ipari és szolgáltatási szektorokból közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének megoszlása megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012)

Fontosnak tartom ismételten leszögezni, hogy az általam ismertetett ipari tevékenységből és az egyéb gazdálkodó szervezetektől származó mennyiségek csupán a közszolgáltatás keretében elszállított műanyag (javarészt csomagolási) hulladékokra vonatkoznak, azonban ezen gazdasági szektorok szelektív műanyag hulladékai – több okból eredően is – túlmutatnak ezen értékeken. Ezen túlmenően az ipari, kis- és nagykereskedelmi, valamint irodai tevékenységből származó szelektív műanyag hulladékok begyűjtése a vállalkozói rendszereken keresztül is működik, sőt az így begyűjtött és feldolgozott mennyiség egyelőre jelentősen meghaladja a közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiségeket.

Az ipari/kereskedelmi szelektív gyűjtésből származó, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladékok mennyiségének eloszlását a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjainak arányában a 14. melléklet tartalmazza. A KSH és OHÜ adatsorok az esetek 33,2% -ában ellentmondtak egymásnak, azaz a KSH által regisztrált – közszolgáltatásból származó – teljes szelektív műanyag hulladék mennyiségéből kivonva az OHÜ közszolgáltatói adatsorból előállított lakossági mennyiségeket 2279 db településből 756 esetében született negatív eredmény. Az ipari-kereskedelmi szelektív hulladékgyűjtésből származó adatsor települési szinten nem bizonyult kellőképpen megbízhatónak, így fokozatosan szűkítettem a vizsgált adatok halmazát (2 – 3. táblázatok), amely megyei szinten már felhasználható adatokat eredményezett.

24

2. táblázat. Megyei adatsorok összeegyeztethetősége a településtípusok négy csoportra

bontásakor

3. táblázat. Megyei adatsorok összeegyeztethetősége a településtípusok két csoportra

bontásakor 2.2.3. KÖZSZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN ELSZÁLLÍTOTT SZELEKTÍV MŰANYAG HULLADÉK [19 - 21]

2012-ben a lakosság közel 90% -ának volt lehetősége szelektíven gyűjteni a műanyag hulladékot, mégis alig 10% -uk élt ezzel rendszeresen. Ez a szám rendkívül alacsony, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy még mindig rengeteg a tévhit. Sokan nem tudják vagy hiszik el, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valóban hasznos, és hogy erre minden lehetőségük adott. 2012-ben a települési hulladék 75% -át még leraktuk, ezzel hagyva, hogy a benne rejlő értékek elvesszenek. Amint az a 17. ábrán is látható, elindult egy kedvező folyamat, ami reményt ad arra, hogy az európai fejlett országokhoz képest e területen meglévő 20-25 éves lemaradásunkat felszámoljuk. A műanyag hulladékok lerakóktól való eltérítésének arányát, valamint a szelektív gyűjtés és hasznosítás fajlagos növekedését ösztönözheti a – 2013. évtől – bevezetett, hulladéklerakás megdrágítását jelentő közteher is.

25

A lerakási adó kivetésével persze önmagában nem lehet komoly eredményeket elérni. A hulladéklerakás csökkentése, a szelektív gyűjtés és hasznosítás arányának növelése (és főként a hulladékképződés megelőzése) ugyanis csak akkor érhető el, ha ezzel párhuzamosan a hasznosítási technológiák erőteljes fejlődése, a hulladékgazdálkodási rendszerek hatékonyságának növelése, a gyártói felelősség fokozottabb érvényesítése, a hatékony gyűjtési rendszerek működési kereteinek megteremtése, valamint a hatékony szemléletformálás is megvalósul. A lerakási adó tehát egy jól átgondolt, körültekintően megtervezett, komplex hulladékgazdálkodási (és megelőzést segítő) rendszer részeként teljesítheti csak a tőle elvárt eredményeket.

A 2012-ben közszolgáltatás keretében elszállított szelektív műanyag hulladék mennyiségére vonatkozó további kiértékeléseket a 15 - 17. sz. mellékletek tartalmazzák.

17. ábra. A magyarországi települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása(KSH,

2012) [17.á.f.]

18. ábra. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék

mennyiségének eloszlása megyei szinten (KSH, 2012)

26

2.3. Fajlagos mennyiségek kiértékelése A szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyisége egyaránt függ az emberi tevékenység sokrétűségétől, a települések és a háztartások típusaitól, a lakosság anyagi helyzetétől, az adott megye társadalmi, műszaki és a gazdasági fejlettségi szintjétől is. Ezek szerint hazánkban, csak úgy mint bárhol a világon a szelektív hulladék fajlagos mennyisége a gazdasági fejlettség, az életszínvonal és az életmód függvénye. Egy országon belül azonban további eltérések is lehetnek a településszerkezet adottságaitól függően. 2.3.1. LAKOSSÁGI SZELEKTÍV GYŰJTÉSBŐL SZÁRMAZÓ MŰANYAG HULLADÉK

A lakossági szelektív gyűjtés műanyag hulladék frakciójának egy főre jutó fajlagos mennyiségének megyei szintű megoszlása további szemléletes és informatív kiértékelések formájában a 18 - 19. sz. mellékletekben tekinthetőek meg.

4. táblázat. A lakossági szelektív

gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012)

19. ábra. A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva (KSH ∩ OHÜ, 2012)

27

2.3.1.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesítményének kiértékelése [23 - 25] A 19. ábra segítségével szemléletes képet alkothatunk a lakossági szelektív gyűjtésből származó, 1 főre jutó fajlagos műanyag hulladék mennyiségéről. A teljes keleti országrész megyéi közül kitűnik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országos átlaghoz viszonyított pozitív irányú eltérése. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy ezen érték elérésében milyen jelentős szerep tulajdonítható a térség és egyben a megye központját is jelentő városnak (25. melléklet). Mindamellett, hogy Nyíregyháza az ország hetedik legnépesebb városa, lakosságának aktivitása és hozzáállása a hulladékok elkülönített gyűjtése terén is magas színvonalat képvisel, ami egyben tükrözi a rendszert üzemeltető cég munkáját is. 2012-ben az OHÜ-vel szerződött 109 közszolgáltató partner közül a közszolgáltatók által ellátott lakosok számát tekintve a THG Kft. a 15. helyet töltötte be, míg az 1 főre jutó szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségét illetően (5,13 kg/fő-s értékkel) magasan az akkori országos átlag (1,87 kg/fő/év) felett, a 7. helyen szerepelt. A Társaság eredményességét bizonyítja többek között az elnyert országos elismerés, az Aranyhangya-díj. Ezt a díjat évente a szelektív hulladékgyűjtés területén elért minőségi és mennyi eredmények alapján adják, melyet 2011. évben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata – a közszolgáltató gazdasági társasága tevékenysége alapján – a szelektív hulladékkezelés megszervezéséért kapott. A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. és annak jogelődjei által ellátott mikrokörnyezetben elért sikerek (kiemelten elmaradott státusza ellenére) kizárólag a múlt eseményeinek tükrében válik értelmezhetővé. 1992-ben Nyíregyháza és 14 környező település összefogásával alakult az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (20. ábra), mely egyesület formájában működő szervezetként látta el feladatát. 1996-ban a Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával az érintett települések közösen készítették el a kistérségi társulás területén keletkező hulladék gyűjtésének, elhelyezésének, a káros hatások csökkentésének komplex tervét. Ezzel egy időben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki szelektív hulladékgyűjtési rendszer megvalósítására, melynek regionális nyertese az akkortájt Nyíregyházán hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátó Városüzemeltetési Kht. lett. A cég elnyerte a programgazdai feladatok ellátásának jogát a megyében történő szelektív hulladékgyűjtés koordinálására, illetve a gyűjtés megszervezésére saját működési területén.

20. ábra. Az Első Nyírségi

Fejlesztési Társaság tagönkormányzatai [20.á.f.]

A cég a program tényleges irányításával az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságot bízta meg, így a Társaság tagjai közé tartozó 15 település területén elkezdődhetett a program. A szelektív hulladékgyűjtési program keretében a megyeszékhelyen 3 és 14 további településen hulladékudvarok nyíltak, továbbá Nyíregyházán negyven hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki. Bár ez a fajta kezdeményezés számos pontjában biztosította a szelektált gyűjtés hosszú távú sikerességét, a szemléletformálás a kezdetektől fogva messze 28

elmaradt a kívánatos szinttől. Bebizonyosodott, hogy pusztán a technikai feltételek megteremtése nem garantálja a szelektív hulladékgyűjtés sikerét. A társulás tagönkormányzatai felismerték, hogy a projekt sikere nagymértékben a lakosság együttműködési készségén múlik, vagyis azt a tényt, hogy maga a lakosság képviseli az egész rendszer működésének legfontosabb elemét. 1999-ben, az E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, a Városüzemeltetési Kht. segítségével széles körű, minden társadalmi réteget érintő programot dolgozott ki a szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi és makrogazdasági előnyeinek népszerűsítésére (részletesebben lásd. a 20. mellékletben). Az intenzív szelektív kampány kulcsfontosságú hatása volt, hogy fél éven keresztül folyamatosan felszínen maradtak a hulladékgazdálkodás aktuális kérdései, mind az oktatás, mind pedig a közélet szintjén. A helyi média bevonásával, szórólapok, kiadványok terjesztésével lefolytatott rendkívül alapos lakossági felkészítés révén a rendszer kezdeti szakaszában felmerülő frakciószennyezettség a későbbiek során jelentős mértékben csökkent. Ezen kívül a pedagógusokat sikerült olyan szakmai anyagokkal ellátni, amelyek segítségével az okatató-nevelő munkába könnyen beilleszthetőekké váltak a hulladékgazdálkodásról szóló alapismeretek. Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés elterjedése az ismertetett projekt megvalósulásakor még nem volt jellemző. A mintegy 13 millió Ft-ból finanszírozott projekt érdeme, hogy az akkoriban még szinte csak a gazdaságilag fejlett országokra jellemző, szelektív hulladékkezelési rendszer Magyarország egyik legelmaradottabb megyéjében az országban az elsők között került hatékony módon bevezetésre. A múlt gondos és konzekvens tevékenységének hála a nyíregyházi kistérség soron következő hulladék-közszolgáltatást végző vállalata már kiforrott és biztos alapokra építhette szelektív hulladékkezelési tevékenységét. Az alapos lakossági tudatformálásba fektetett munka, mára sokszorosan megtérült (utalnék itt ismételten a fajlagos értékekre). Mindezen eseményeket figyelembe véve immár érthetővé válik, hogy a bemutatott területről begyűjtött lakossági szelektív hulladék miért képvisel elsőrendűen tiszta minőséget a térségi átlaghoz képest. 2.3.2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KÖZSZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN ELSZÁLLÍTOTT MŰANYAG HULLADÉK

Az 1 főre jutó szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének megyék szerinti megoszlását tekintve megfigyelhető a Nyugat-dunántúli régiót alkotó iparosodott és erősen urbanizált megyék kiemelkedő teljesítménye (5-6. táblázatok). A fajlagos mennyiségek ily mértékű eltolódásához a térségben kialakított szelektív hulladékgyűjtési rendszerek hatékony működése mellett a lakosság együttműködése is nélkülözhetetlen volt, amelynek zálogát (csakúgy mint Nyíregyháza esetén) a folyamatos és közvetlen kapcsolattartás, informálás, PR-tevékenység jelentette.

A szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék frakciójának egy főre jutó fajlagos mennyiségéről (az előzőekhez hasonlóan) több diagramot és tematikus térképeket is készítettem, melyek a 21 - 23. mellékletekben találhatóak.

29

5. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék

fajlagos mennyisége régiók szerint (KSH, 2012)

6. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék

fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH, 2012) 2.3.3. FAJLAGOS MENNYISÉGEK A MEGYEI TELEPÜLÉSI HIERARCHIÁN BELÜL

Az egyes megyék 1 főre jutó fajlagos műanyag hulladék mennyiségeinek településtípusokra bontása rávilágít, hogy a települési hierarchia mely szintjén van szükség nagyobb mértékű fejlesztésekre, szemléletformálásra (7. táblázat). Erre vonatkozó vizsgálataimat a 24 - 26. mellékletek szemléltetik.

30

7. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék

fajlagos mennyisége a településtípusok négy csoportra bontásakor (KSH, 2012) 2.3.4. SAJÁT KÖZSZOLGÁLTATÓVAL RENDELKEZŐ VÁROSOK FAJLAGOS MŰANYAG HULLADÉK MENNYISÉGE

Ahogyan azt már korábban megjegyeztem a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladékok mennyiségi adatait az OHÜ közszolgáltatókra vonatkozóan tartja nyilván. A 2012. évi 109 OHÜ partner közszolgáltató cég által üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtési rendszerek sajátosságainak és módszereinek feltérképezése nem bizonyult kivitelezhető feladatnak. Szintén utaltam már rá, hogy mind lakossági, mind műszaki oldalról számos tényező befolyásolhatja a fajlagos értékek alakulását (Néhányat említve: lakossági aktivitás, rendelkezésre álló lehetőségek → házhoz menő gyűjtési mód rendszeressége és az ezzel kapcsolatos lakosságot terhelő kiadások mértéke, gyűjtőszigetek száma és ráhordási távolsága, hulladékudvar lét/nemléte, stb.) 2012-ben a szelektív gyűjtési rendszerek az „ahány ház, annyi szokás” jegyében működtek, ahol egyáltalán működtek. Minden szolgáltató kicsit más, kicsit egyedi, mindenki másképp csinálja. A fajlagos mennyiségek tükrében szerettem volna rálátást nyerni, hogy hol és milyen okból sikerült áttörést elérni a szelektív hulladékgyűjtés terén. Az OHÜ komplett adatsora nem volt alkalmas a válasz megtalálására, azonban a 109 közszolgáltató közül akadt 29 olyan cég, amely kizárólag egy településen látott el hulladékgazdálkodási feladatokat (27. melléklet). Ezek közül kiválasztottam 15 magasabb lélekszámú és azonos jogállású települést, melyek között kiértékelést készítettem (21. ábra). A 15 város fajlagos mennyiségeit összevetve kimagasló eredménnyel Sárvár került az első helyre. Annak érdekében, hogy ezt az eredményt konzekvensen értékelhessem, előállítottam a 109 közszolgáltató cég fajlagos mennyiségeit is, majd ezeket

31

rangsorolva vizsgáltam a sárvári értéket, ahol szintén az élvonalba, országos harmadik helyre került.

21. ábra. Saját közszolgáltatóval rendelkező városok fajlagos műanyag hulladék

mennyisége (OHÜ, 2012) Mindezeket mérlegelve meggyőződtem, hogy a sárvári szelektív hulladékgyűjtési rendszer és vele együtt a celldömölki is (HUKE cégcsoport közszolgáltatási területei) rendkívül hatékonyan és jól szervezetten működnek. A 2003tól közszolgáltatóként működő Sárvári HUKE Kft. a szelektív gyűjtőszigetek kialakításán túl, a kertváros családi házas övezeteiben bevezette a házhoz menő gyűjtőedényes hulladékgyűjtést is, ugyanis hiába fogadta lelkesedés a gyűjtőszigetek kialakítását, az ott élők a nagy ráhordási távolság miatt nem tudták kihasználni ezt a gyűjtési lehetőséget. A háztartásonként biztosított 80 l-es (sárga színű) szelektív gyűjtőedény (22. ábra) mellett a lakosság térítésmentesen zsákokat is igényelhet, melyeket a begyűjtések alkalmával folyamatosan pótolnak. A nagyobb lakótelepeken pedig, ahol kis területen jelentős a népsűrűség – az adott körzet beépítettségét, valamint a lakos számot figyelembe véve – rendkívül sűrűn (minden 3. lépcsőház elé) lettek elhelyezve az egységesen sárga színű, speciális kényszerítő nyílással ellátott (1 100 l -es) szelektív hulladékgyűjtő konténerek (23. ábra).

22. ábra

23. ábra

22 - 23. ábrák. A szelektív hulladékgyűjtés eszközei Sárváron

32

Sárváron a lakossági együttműködés megteremtésekor a személyes párbeszédre helyezték a hangsúlyt: felvilágosító előadások szervezésével (pl. lakógyűlések, városi rendezvények alkalmával) tájékoztatták a szelektív gyűjtési mód gyakorlatáról, előnyeiről a lakosságot, ezáltal alkalmat teremtve a felmerülő kérdések közvetlen megválaszolására. Ezen felül a város oktatási intézményeinek (óvodások, általános iskolások részére) a környezetvédelmi jeles napok (Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap) alkalmával üzemlátogatást és oktató programot is szervez a cég, hiszen a vállalati filozófiájuk egyik alapelve, hogy a felnövő generáció hozzászokjon ehhez a fajta hulladékkezelési megoldáshoz. A sárvári rendszer sajátosságának tekinthető, hogy a lakosság ömlesztve, egy edénybe helyezhette (üveg kivételével) a csomagolási hulladékokat. Ily módon a hulladék frakciók szélesebb skáláját lehetett a lakosságtól közvetlenül begyűjteni, melyre ékes bizonyítékul szolgálnak az ismertetett fajlagos értékek is. Általánosságban megállapítható, hogy akárcsak a természet, a lakosság – tehát a hulladék tulajdonosa – is az energiaminimumra törekszik, azaz minél kevesebb feladat hárul a lakosságra a hulladékok elkülönítése során, annál nagyobb hajlandóságot mutat a szelektív gyűjtés alkalmazására. Az ömlesztett szelektálás által a lakosságnak csupán a szelektív hulladékok helyes gyűjtési gyakorlatának legalapvetőbb szabályait kellet elsajátítania, de kiváltképp, hogy csakis szennyeződésmentes, tiszta csomagolási hulladékok kerülhetnek a gyűjtőeszközökbe. A közszolgáltató (min. 51% -ban állami vagy önkormányzati tulajdonú cég), mint profitorientált vállalkozás alapvető érdeke az árbevétel maximalizálása, és ez elsődlegesen az újrahasznosítási piacon, másodanyagok kinyerésével érhető el. Sárváron az eredményes szelektív hulladékgyűjtési rendszer által biztosított, anyagában történő hasznosításra alkalmas, csomagolási hulladékok számottevő mennyisége által jelentős anyagi források termelődnek, melyek a hulladékgazdálkodási rendszert önfenntartóvá, sőt ezen túlmenően, nyereségessé is tették. A szelektív hulladékgyűjtés ezen "komfortos" és eredményes változata fokozott jelentőséggel bírhat azon gazdaságilag elmaradott térségek esetében, amelyek mind a jövedelmeket, mind a fogyasztási kiadásokat tekintve az országos rangsor végén helyezkednek el.

33

2.4. Kiskereskedelmi forgalom - szelektíven gyűjtött műanyag hulladék

összevetése A kiskereskedelmi forgalom alakulása azért is fontos, mert a lakossági fogyasztás mértékére lehet belőle következtetni, ezáltal megfelelő mutatója a települési szilárd hulladék mennyiségének is (8. táblázat). A KSH a kiskereskedelmi fogyasztást kizárólag regionális szinten vizsgálja, azonban ebben a formában az adatok nem adnak lehetőséget átfogó elemzésre vagy mélyreható következtetések levonására.

Az 1 főre jutó fajlagos értékek térképi ábrázolása a 28 - 29. mellékletekben találhatók.

8. táblázat. Kiskereskedelmi forgalom fajlagos értéke régiók szerint (KSH, 2012) [8.t.f.]

9. táblázat. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos

mennyisége regionális szinten (OHÜ ∩ KSH, 2012)

10. táblázat. A kiskereskedelmi forgalom és a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos értékeinek összehasonlítása (KSH – OHÜ ∩ KSH, 2012)

34

2012-ben a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék 1 főre jutó fajlagos mennyisége regionális szinten annak ellenére is követte a kiskereskedelmi forgalom mértékét (10. táblázat), hogy a teljes csomagolási célú műanyag kibocsátás (251 ezer tonna) csupán 6,5 %-át sikerült visszaforgatni a termelésbe. A kiskereskedelmi fogyasztás egyben a régiók közötti gazdasági különbségekről is ad némi tájékoztatást, hiszen annak mértéke az anyagi jóléttel is összefüggésben áll. Ezt a gondolatmenetet alapul véve, arra a következtetésre juthatunk, hogy a szelektív gyűjtésben élen járó régiókban a rendelkezésre álló releváns anyagi forrásoknak köszönhetően az átlagosnál magasabb színvonalon és átfogóbb jelleggel épülhettek ki a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek. Ennek eredményeképp a lakossági szemléletformáló, tájékoztató programokra is nagyobb hangsúly helyeződhetett, ami maga után vonta a lakossági szelektív gyűjtés iránti hajlandóság és aktivitás elősegítését. Ismételten megjegyezném, hogy ezen megállapításokat, kizárólag regionális szintű adatokra támaszkodva nem lehet kellő mértékben megalapozottnak tekinteni. Meglátásom szerint a műanyag hulladék (és természetesen a többi szelektíven gyűjtött frakció is), mint értékes nyersanyagforrás kiaknázható mennyiségeinek részletesebb feltérképezése egyfelől rálátást biztosítana a felzárkóztatásra szoruló területekről, másfelől az újrahasznosító cégek számára is segítséget jelentene a jövőbeni gyártói kapacitások tervezésekor. Mindehhez szükségesnek vélem a begyűjtés forrásainak (lakosság, ipari/kereskedelem)egymástól való elkülönítését, valamint az adatok kezelhetőbb területi egységekre (pl. járásokra) való leszűkítését.

35

3. A MŰANYAG HULLADÉKOK NEM ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES VÁLTOZATAI

Amint azt láttuk, az első műanyagok a múlt század elején jelentek meg – fát, fémet, követ –, az addig használt természetes anyagokat könnyebb, olcsóbb formában helyettesítve. Az előállításukhoz szükséges összenergia lényegesen kisebb, mint az acélé, rézé, alumíniumé, üvegé és technológiájuk vízigénye sem nagy, meg sem közelíti a papír- és a kartongyártásét. Mindezek hatására feldolgozásuk mára komplett iparággá alakult, mely életünk minden területét ellátja és tetszik, vagy sem, a műanyagok szükségszerűen jelen vannak az emberi környezetben: házainkban, bútorainkban, járműveinkben, háztartási- és műszaki eszközeinkben, sőt ruházatunkban is. Számos előnyös tulajdonságuk ellenére – a gondatlan és felelőtlen magatartás miatt – jelentős problémákkal kell szembenéznünk. A jelenleg felhasznált műanyagokat döntő mértékben kőolajalapú polimerekből állítják elő, így közvetett módon ezek az anyagok is fosszilis energiahordozók, tehát hulladék formájában felelőtlenül eldobva értékes – és semmi esetre sem megújuló – anyagot pazarolunk el. Ugyanakkor más anyagokhoz hasonlítva a műanyagok életciklusa rövid, fajtáik, anyagjellemzőik rendkívül változatosak, a belőlük készülő termékeket egyre növekvő tömegben állítják elő, azonban a természetben csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem bomlanak le, így a hulladék mennyisége évről évre nő. A környezetrombolás jelenségének hátterében az igények túlzott növekedése, a fejlődés és az életszínvonal, a jólét fogalmának téves értelmezése áll. Napjaink legtragikusabb tévedése, miszerint az anyagi javak halmozása egyenes arányban van a jóléttel, a katasztrófa felé vezeti a világot. Az emberi felelőtlenség hatására szennyező anyaggá vált műanyag hulladék amellett, hogy jelentősen csökkenti egy természetes élőhely esztétikai értékét, komoly ökológiai károkat is okozhat. A környezetvédők folyamatos támadásain túl az emberek többségében is egyre nő a műanyag hulladékok iránti felelősségérzet, azonban a kínálkozó lehetőségek közül önmagában nem mindegyik képes valós értékű és célravezető megoldást nyújtani. Ezt alapul véve a műanyag hulladékok problémáját napjainkban két oldalról lehet megközelíteni: az egyik nézőpont a "megszüntetni", a másik a megoldani elvet vallja.

3.1. Biológiai feldolgozás [1-2; 26-33] A megújuló nyersanyag alapú, lebomló műanyagok alkalmazása mellett felsorakoztatott érvek közül előtérbe szokás helyezni, hogy termelésük kevesebb energiafelhasználással jár, ezáltal csökken az üvegházhatású gázok mennyisége is, valamint degradációjuk során nem képződnek toxikus melléktermékek, és hulladékuk kezelése egyszerű komposztálással megoldható. Ugyanakkor e biomassza alapú gazdaság esetén sem lebecsülendő a termelésükhöz szükséges természeti erőforrások (pl. vízigény, élelmiszer) használata, valamint a belőlük készülő termékek előállítása során fellépő egyéb emissziók sem.

36

A jelenlegi ismeretek szerint a biodegradábilis (azaz biológiailag lebomló) polimerek három fő csoportba sorolhatók:  Bioszintetizált, tehát a természetből már polimerizált formában kinyert anyagok (poliszacharidok: cellulóz és rokona, a keményítő (pl. kukorica); lipidek: zsírok és olajok [pl. ricinusolaj]) → A modern gyógyszeripar már régóta hasonló anyagokból gyártja a gyógyszerkapszulákat, amelyekkel még azt is szabályozni lehet, hogy a hatóanyag az emésztőcsatorna mely szakaszában váljon hozzáférhetővé.  Egyfajta „biomonomer” előállítása, amelyből akár ugyanolyan műanyag is előállítható, mint a jelenlegi, fosszilis nyersanyagból készülők. Az előállításhoz felhasznált alapanyag természetes eredetű, megújuló forrásból származik (pl. gabona), a termények és származékaik monomerekké dolgozhatók fel, cukrokká és olajokká, melyek tovább alakíthatók, de a polimerizáció ipari körülmények között zajlik, akár kémiai, akár biológiai úton. → pl. politejsav (PLA) és poli(hidroxi-alkanoát) (PHA)  A harmadik csoportba pedig azok a szintetikus vagy természetes polimerek tartoznak, melyek megfelelő, enyhe körülmények között, meghatározott, rövid idő alatt kismolekulasúlyú vegyületekre bomlanak → pl. a kőolaj alapú Polikaprolakton (PCL). Ez esetben a komposztálhatóság feltétele, hogy a keletkező termékek nem lehetnek toxikusak, vagy bármilyen formában károsak a környezetre.  A piacon megjelentek a bomlást elősegítő adalékok. Az adalékanyag segítségével hagyományos, kőolaj alapú polimerek is bonthatóak lesznek, méghozzá „időzíthetően”. Az adalékanyag UV fény (fotodegradáció), vagy oxigéndús környezetben (oxidáció) felgyorsítja a polimer termék bomlását, így csökken a molekulatömeg, a termék berepedezik, szétesik, és a kis darabok vízoldhatóak, valamint feldolgozhatóak lesznek a bontó baktériumok által. Ezek az ún. „oxo-degradálható” vagy „oxo-biodegradálható” műanyagok nem felelnek meg igazából a „bioműanyag” kifejezésnek. Megoszlanak a vélemények afelől, hogy a talajban a kis méretű szemcséket a bontó baktériumok fel tudják-e dolgozni, azaz valóban biológiai úton bonthatóvá válik-e a termék, vagy csak szétesővé. Amennyiben az oxo-termékek fragmentumai a környezetben maradnak, egyfelől szennyezhetik a az ivóvízbázisokat, vagy az évek során akkumulálódhatnak a talajban; másfelől szemcseméretükből adódóan a légáramlatok szállíthatják őket (légúti betegségek veszélye!). További probléma, hogy az adalékanyaggal kevert, lebomlóvá tett fólia típusú termékeket a hazai válogatóművekben alkalmazott technológiákkal nem lehet szétválasztani a többi PE fóliától. Ennek következményeként már egészen kis mennyiségű oxo-biodegradálható komponens is leronthatja az újrahasznosított műanyagtermékek minőségét, ugyanis a másodanyag – igaz, az eredetinél lényegesen alacsonyabb koncentrációban, de – de tartalmazni fogja a lebomlást segítő adalékot [30 - 31]. Manapság egyre több cég próbálkozik számos – anyagában történő hasznosításra még kiválóan alkalmas – felhasználási területen biológiailag lebomló alapanyagokból előállítani termékeiket (pl. bioPET palack, lebomló bevásárlószatyor, szabadidős és sporteszközök, elektronikai és irodai eszközök), annak reményében, hogy ezáltal eladhatóbbá és közkedveltebbé teheti azokat. Vegyünk például egy biodegradálható üdítőitalos palackot. Ennek – csakúgy mint fosszilis nyersanyagból nyert változatának – mint nyomástartó edénynek magasabb hőmérsékleten is ki kell bírnia 5-6 bar belső nyomást, átlátszónak, higiénikusnak, 37

pillekönnyűnek kell lennie. Az volna tehát az igény, hogy a palack, ha kell, tartsa a nyomást akár egy évig, de ha eldobják, bomoljon el vagy legalábbis legyen komposztálható néhány nap vagy hét alatt (24. ábra) [1 - 2]. Ez esetben viszont az adott használati tárgy (egyébként értékes alapanyag- vagy energiaforrás) kikerül a hulladékhasznosítási körfolyamatból, ezáltal az előállításához felhasznált energia teljes mértékben elvész. A legtöbb egyszer használatos – ismétlem, egyébként újrahasznosításra alkalmas – műanyag tárgy puszta lebontása széndioxiddá és vízzé vétek, mivel a 24. ábra. Lebomló műanyag palack – műanyagok – ha nem hasznosíthatók "Porból lett és porrá lesz" [24.á.f.] anyagukban – számottevő fűtőértékük van, azaz energetikai célra széles körben használhatók. Mindezt alapul véve a napjainkban fokozódni látszó tendencia, miszerint a biológiai bonhatóságot a fogyasztási cikkek lehető legszélesebb felhasználási területeire terjesszük ki csupán azt a célt szolgálja, hogy egy globális méretű problémát a szőnyeg alá söpörjünk és az emberi felelőtlenségből szennyezővé tett anyagot eltüntessük (2527. ábra). A Csendes-óceáni ökoszisztémát veszélyeztető, ijesztően hatalmas kiterjedésű hulladékszigetek létében rejlő valós kockázatok felismerése egy kiemelt jelentőséggel bíró esemény volt a "megszüntetni" vagyis eltüntetni szemléletmód jelenlegi – már-már abszurd – arculatának kialakulásában. Nem biztos, hogy minden esetben érdemes olyan létező, de szennyezőanyagként már nem látható hulladéktípussá formálni a műanyagokat, mint amilyen a papír.

25. ábra. Az emberi felelőtlenség következményei – Torz aligátor teknős egy műanyag gyűrű rabságában [25.á.f.]

26 – 27. ábra. Ha bonthatóvá teszem, már 26. gond nélkül ide helyezhetem!? A logikátlan mértékű biológiai feldolgozás sem harmonizál a fenntartható fejlődés elveivel [26-27.á.f.]

38

Bizonyos felhasználási területeken viszont kézenfekvő és előnyös megoldásnak tűnik a műanyagok tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy azok a természetben lebomoljanak. Elsősorban olyan termékek jöhetnek számításba, melyek használatukból eredően hulladékká válásukig oly mértékben elszennyeződnek, hogy nem alkalmasak anyagában történő hasznosításra, vagy esetenként még eltüzelésük sem jelent megtérülő energiát. Véleményem szerint a biodegradábilis műanyagok alkalmazása kiváltképp értékes és hasznos funkcióval ruházna fel olyan termékcsoportokat, melyek esetén a másodanyagok felhasználása hatóságilag tilos (élelmiszeripari, gyógyszeripari és kozmetikai csomagolóanyagok). Alkalmazási terület

Példa

Érv/előny

Mezőgazdaság, kertészet

 palánta tartó edények  virágföldes zsákok  kötözőanyagok  fóliák  bio-/zöldhulladék gyűjtő zsák

Orvostechnika/gyógyászati eszközök, gyógyszeripar Csomagolás

cérnák, csavarok  implantátumok  kapszulák  hús- és élelmiszeripar, valamint kozmetikumés gyógyszercsomagoló ipar részére  kemikáliák tárolására alkalmas termékek

természetközeli komposztálása kézenfekvő  konvencionális újrahasznosítás a szennyeződések miatt nehéz  legtöbbször rövid életciklus ártalmatlan felszívódás és lebomlás a testben  rövid életciklus

Higiéniai termék

 pelenkák  tisztasági betétek, tamponok

Gyorséttermi/ Catering (= tömeg-ellátás, tömeg-élelmezés, utasellátás) termékek

 tányérok  evőeszközök  poharak, szívószálak, stb.

 a konvencionális újrahasznosítás a szennyeződések és a felhasznált anyagok széles skálája miatt nehéz  Másodanyagok használata tilos vagy korlátozott  rövid életciklus  nehézkes és gazdaságtalan hasznosítás  kombinált/társított összetétel  természetközeli Nem mindig lehetséges és/vagy gazdaságos a többutas termékek használata nehézkes az újrahasznosítás (~ csomagolás)

11. táblázat. A biodegradálható műanyagok javasolt felhasználási területei [33]

28. ábra. Bioműanyagok gyártó kapacitása piaci szegmensek szerint, 2012 [28.á.f.] ►

39

3.1.1. EGY KONKRÉT FELHASZNÁLÁSI TERÜLET ISMERTETÉSE [34]

Annak ellenére, hogy a pelenkás babák a lakosság kevesebb, mint 1% -át teszik ki, az eldobott pelenkák a lakossági eredetű háztartási hulladékok 4-6% -át képezik. Csak Magyarországon évente 100 ezer tonna, vagyis tíz Eiffel-torony súlyával felérő eldobható pelenka kerül a hulladéklerakó-telepekre (egy kisbaba akár 4 000 db -ot is elhasznál). Életciklusuk végén súlyos környezetterhelést okoznak, ráadásul gyártásuk rengeteg energia és vegyszer (főként klór) felhasználásával jár. A hagyományos eldobható pelenkák termikus hasznosítása esetén a hulladék energiatartalma nem elegendő az égés önálló fenntartásához, így annak ily módon történő hasznosítása jelen esetben csupán megsemmisítésnek tekinthető. Ezt a problémát kívánja napjainkban ellensúlyozni a jellemzően cellulóz vagy kukoricaliszt alapú biológiailag lebomló, eldobható pelenkák piaca. A hazánkban jelenleg forgalomban lévő "bio pelenka" kínálat termékei túlnyomórészt világosbarna színűek, ugyanis ezeket a gyártási folyamat során nem fehérítik klórral, továbbá jellemző, hogy míg külső rétegük 100% -ban, addig belső rétegük csupán 20-30% -ban képes lebomlani. Többnyire ezen termékek kiskereskedelmi ára a közepes árfekvésű "hagyományos", eldobható pelenkák közé sorolható, ezáltal a környezet és a szülők számára is előnyös lehet a környezettudatos pelenkázás. Azonban a női egészségügyi betétek nem szőtt fedőrétege rendszerint biológiailag le nem bontható polipropilénből és/vagy polietilénből, esetenként pamutszálból áll, így ezek biodegradálhatóvá tétele egy lehetséges kutatási terület. 3.1.2. KÖVETKEZTETÉSEK

A különféle típusú biodegradálható műanyagok kategorizálására hazánkban igen sok szabvány született, melyek jobbára nem definiálják kellő konkrétsággal a biológiai bomlás tárgykörét, a félreértelmezhetőség pedig esélyt jelenthet ún. "kiskapuk" kihasználására a lebomló termékek forgalomba bocsátásakor [ ZIP Magazin → 31]. A biológiailag lebomló polimerek folyamatosan bővülő piacán a marketing fogás jellegű (sokszor teljesen ésszerűtlen) termékek fejlesztésével – környezetbarátnak titulált mivoltuk ellenére – teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a kíméletes környezet-igénybevétellel járó hulladékgazdálkodás egyik alapvető célját, azaz a hulladékokkal való zárt körforgalmú anyaggazdálkodást, a hulladék összetevőinek a termelési-fogyasztási folyamatba való ismételt visszaforgatását. Korunk fogyasztói szokásainak és magatartásainak tükrében elsősorban a hulladékok szelektív gyűjtése és ismételt feldolgozása, valamint a folyamat mögött álló környezettudatos szemléletmód képes a természeti erőforrások legnagyobb mértékű kímélésére, s egyúttal az „ártalmatlanítandóˮ hulladék mennyiségének elfogadható szinten tartására a termelési-fogyasztási folyamat bővülésének korlátozása nélkül. A lebomló műanyagok tömeges megjelenése nem tartós fogyasztási cikkek formájában azt a negatív üzenetet hordozza, hogy a műanyag – és közvetve a hulladék is – megújuló nyersanyagforrás, az így készült termékeket ugyanis kár elkülönítve gyűjteni, a természet úgyis elvégez mindent. Saját meglátásként tehát azt a gondolatot emelném ki, miszerint a biopolimerek egyre bővülő gyakorlati, technikai alkalmazása ne a "hagyományos" műanyagok teljes mértékű, hanem elsősorban az anyagában történő hasznosításra alkalmatlan, fosszilis 40

nyersanyagokból nyert termékek kiváltását szolgálja. A mesterséges és a lebomló műanyagok versenyeztetése, versengése helyett inkább a kölcsönös kiegészítés legyen a fejlesztések célja. Egy másik felhasználási lehetőség viszont a kőolaj, mint fosszilis energiahordozó megtakarítására irányuló alkalmazás azáltal, hogy többet hasznosítunk a megújuló polimerekből, például úgy, hogy társítjuk a természetes, cellulózalapú polimer rostokat és a mesterséges polimereket. A természetes polimer rostok alapjában nem rontják a hőre lágyuló polimerek újra feldolgozásának esélyét. Ezen túlmenően a természetes adalékokat is tartalmazó, összetett polimer rendszerek esélye a biológiai degradációra sokkal nagyobb, hiszen jelentős hányaduk lebomlik a természetben. Példaként említeném a farosttal erõsített polipropilén vagy polietilén (főként HDPE), fa–műanyag (WPC = Wood Plastic Composites) kompozit anyagokat, illetve a kenderszállal erősített poliolefin kompozitokat (Ezen anyagok alkalmazására aktuális példák → 30-31. mellékletek).

3.2. Termikus hasznosítás Abban az esetben, ha a szelektíven gyűjtött műanyag frakció a szétválasztást követően már nem nyerhető ki gazdaságosan, vagy amennyiben erősen szennyezett, akkor a termikus hasznosítás különféle változatai egyaránt szóba jöhetnek. A műanyag hulladékok energiahordozóként való felhasználásának mértéke az európai hulladékhasznosítási gyakorlatban jelentősnek mondható, annak ellenére, hogy az EU által meghirdetett hulladékgazdálkodási (2008/98/EK) stratégia műanyaghulladékok újrafeldolgozását helyezi előtérbe (29-30 .ábrák). A követelményeknek megfelelő termikus hasznosítás drága és bonyolult berendezéseket kíván, de az egyes országok számára talán még mindig egyszerűbbnek és kézenfekvőbbnek tűnik ezen elvárások teljesítése, mint a folyamatos és közvetlen kapcsolattartást, informálást, PR-tevékenységet, valamint tudatformálási forrásokat igénylő szelektív hulladék gyűjtés propagálása (32-33. melléklet).

29. ábra. Műanyag hulladékok hasznosítása és újrafeldolgozása 2006 és 2011 között, EU27 [29.á.f.]

41

30. ábra. Települési szilárd hulladékok kezelési módjának megoszlása 2011. évi EUROSTAT adatok szerint [30.á.f.]

3.2.1. A TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ELVI LEHETŐSÉGEI [34-36]

Szeretném kihangsúlyozni, hogy az égetés (kockázatot hordozó anyagtól való megszabadulás) nem képezi a hasznosítás, pontosabban a felhasználás fogalomkörébe sorolható egyéb eljárások részét. Azon vádak, miszerint az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár (légszennyezés, pernye, salakelhelyezés problémái) az általam tárgyalt technológiákra nem érvényesek. A korszerű füstgáztisztítás és maradékanyag kezelés ma már elengedhetetlen részei az EU-s követelményeknek megfelelő termikus hasznosításnak.

3.2.1.1. Tüzelés (téves hétköznapi szóhasználattal égetés)

Kifejezetten energiahasznosítással működő (villamosenergia- és/vagy távhőtermelés) berendezéseken (pl.: rostélyos rendszerű, fluidágyas, forgódobos) Együtt-égetés más, hagyományos tüzelőanyagokkal energetikai vagy ipari berendezésekben (pl. erőművi kazánban, cementgyári kemencében) RDF (Refuse Derived Fuel = magas kalóriaértékű alternatív) fűtőanyagként. Tüzelési hőmérséklet: 900–1200 °C Keletkező reakciótermékek: füstgáz, kiégett salak 2008. január 1-től életbe lépett, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (jelenleg: Nemzetgazdasági Minisztérium) 389/2007. (XII. 23.) a hulladékból termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló rendelete anyagilag is érdekelté tette az erőműveket a hulladékégetésben, hiszen a piacinál magasabb, körülbelül 20 Ft feletti átlagos árat érhetnek így el. Magyarországon egyetlen hulladék tüzelésű erőmű működik, az FKF Zrt. által üzemeltetett, XV. kerületi Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (420 ezer t/év kapacitással). Körülbelül 3 évvel ezelőtt felmerült, hogy az óbudai (Bojtár utca) fűtőművet is kiegészítik hulladék tüzelésére alkalmas kazánokkal. A beruházás hátteréről, jelenlegi helyzetéről nem sikerült aktuális információkra bukkannom. Jelenleg 130 ezer tonna hulladék hasznosítására van kapacitás cementgyárainkban (Vác, Beremend; a lábatlani és hejőcsabai cementgyárak nem üzemelnek, a nyergesújfalui cementgyár építése még nem kezdődött meg). 3.2.1.2. Pirolízis (hőbontás)

A szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény (belső fűtésű pirolízis) vagy oxigénmentes (külső fűtésű pirolízis) közegben, szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. Kigázosítási hőmérséklet: általában 450–600 °C (azonban egyes eljárások ennél nagyobb hőmérsékleten is üzemelnek) Keletkező reakciótermékek: pirolízis gáz, szilárd éghető anyag (pirolízis koksz), mely tartalmazza az inert alkotókat is

42

A végtermék elsősorban energiahordozóként (fűtőgáz, tüzelőolaj, koksz), ritkábban vegyipari másodanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol előállításához) és esetenként egyéb célokra (talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként stb.) hasznosítható. 3.2.1.3. Elgázosítás

 Gázosító közeg: oxigén vagy víz-gőz  Elgázosítási hőmérséklet: > 1200 °C  Keletkező reakciótermékek: éghető gáz, folyékony salak  A hulladékban lévő potenciális energiát szintézis gázzá alakítják A pirolízisen és elgázosításon alapuló rendszerek a szilárd települési hulladékokra ez idáig nem terjedtek el. A műszaki problémákon túl kiderült, hogy ezeknél a berendezéseknél sem a beruházási költségek, sem az üzemeltetési költségek nem alacsonyabbak, mint a hagyományos berendezéseknél. Jelenleg Európában nem terveznek nagyüzemi berendezést egyik említett technológiára sem [34]. 3.2.1.4. Fentiek kombinációja [40-41]

2010-ben (magyar találmányként szabadalmaztatott) termo-katalitikus rendszerű üzem ipari modellje épült Győrben. Vegyes, szennyezett műanyag hulladékból – darálást követően – oxigénmentes térben, katalizátor hozzáadásával (400-500 °C -on) → salak (alig 5 %) + gáznemű és folyékony (olaj) energiahordozó → üzemanyagként felhasználva villamos energia. 3.2.1.5. Plazmatechnológia

Első lépcső: magas hőmérsékletű pirolízis (salakolvasztó kamrában), ahol a szükséges energiát plazmaégő biztosítja. A plazmaív egyenáramú feszültségforrás hatására a salakfürdő és a plazmaégő között alakul ki. Hőmérsékletek [°C] plazmaív ~ 20 000 salakolvadék ~ 1 600 salakolvasztó kamra 1 200 12. táblázat. Plazmatechnológia során alkalmazott hőmérsékletek [12. t.f.]

Második lépcső: a pirolízis gáz tökéletes kiégetése 1200–1300 °C-on A plamzatechnológia a rendkívül magas üzemeltetési költségek és viszonylag kis egységteljesítmény miatt bizonyosan nem jelent versenyképes alternatívát a települési szilárd hulladékok számára. A hagyományos módon gyűjtött ún. maradék települési szilárd hulladék tüzelésére gyakorlatilag egységesen továbbra is a hagyományos rostélytüzelésű rendszereket alkalmazzák [34].

43

3.2.2. A TERMIKUS HASZNOSÍTÁS A HULLADÉK HIERARCHIA ALSÓBB FOKA - OKOK FELTÁRÁSA

Napjaink vegyipara a műanyagokat, ezeket a kémiai reakciók által létrehozott szintetikus anyagok egy részét kőolajból kiindulva nyeri: 1 kg műanyag termelése átlagosan 2 kg kőolajat [37], illetve a belőlük készült termékek előállítása jelentős mennyiségű energiát igényel.

13. táblázat. 1 kg műanyag csomagolóanyag előállításának energiaigénye [12.t.f.]

Annak ellenére, hogy a legtöbb műanyag fűtőértéke vetekszik az olyan jó minőségű tüzelőanyagokéval, mint a benzin (44 – 47 MJ/kg), vagy a kőolaj (41,870 – 48,150 MJ/kg), az energetikai hasznosításuk során a kinyerhető energiamennyiség erősen a függ a hulladék összetételétől, ugyanis a befektetett energia anyagtípustól függően más-más arányban, de minden esetben csak részben nyerhető vissza (pl. a PVC tömegének kis része szénhidrogén, vagyis égetésével jóval kevesebb energia nyerhető, mint más polimerek esetén). Tehát a tüzelés – szemben az anyagában történő hasznosítással – amellett, hogy anyag-, még energia veszteséggel is jár.

31. ábra. A feldolgozáskor befektetett energia csak részben visszanyerhető

Műanyag

PE

Fűtőérték [MJ/kg]

40,5

PVC 19,2

PS 44,5

14. táblázat. Egyes műanyag alapanyagok fűtőértéke [14.t.f.]

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány 2011-ben HDPE és PP termékek (1 t HDPE/PP granulátum) teljes életciklusának vizsgálata révén meghatározta az egyes életciklus szakaszok (a nyersanyag kitermeléstől a hulladékká válásáig) globális felmelegedésre gyakorolt hatásait. A különböző műanyag termékek élettartamuk más-más szakaszaiban eltérő mértékben terhelik a természetet. Megállapítható, hogy a granulátum csomagolás, palack csomagolás és a terítés (annak ellenére, hogy szállítással is jár) környezeti hatásai kevésbé meghatározók a többi

44

életciklus szakasz vizsgálatánál kapott eredményekhez képest. A primer granulátum- és a termékgyártásnál az energiatermelés folyamata meghatározó szerepet játszik a környezeti hatások alakulásában [39]. Nagy-Britanniában már egy 2006-os tanulmányban is megállapították, hogy egy tonna műanyaghulladék hasznosításával 1,52 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehet számolni [38].

32. ábra

33. ábra 32-33.ábrák. PP és HDPE termékek teljes életciklusának vizsgálata – Globális

felmelegedésre gyakorolt hatások [32-33.á.f.] 3.2.3. KÖVETKEZTETÉS

Az a nézőpont tehát, mely szerint a hulladékká vált műanyag megújuló energiaforrás, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a műanyagokat széntartalmú vegyületek felhasználásával állítják elő, ezáltal átalakított formában, maguk a műanyagok is energiahordozók. Ez az energiamennyiség a műanyag hulladékok energetikai hasznosítás nélküli elégetésekor vagy lerakásakor megszűnik létezni, míg energetikai felhasználásukkor jelentős részben elvész és kikerül a körforgásból, holott nyersanyagként szolgálhatott volna egy termék előállításához. Bizonyított tényként kezelendő, hogy a legtöbb műanyag esetén a leghatékonyabb és legjobb energia megtakarítás az újrahasznosítás és az EU-s

45

feltételnek való megfeleléshez is elengedhetetlen, hogy az energetikai hasznosítás kizárólag az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra korlátozódjon. Mindazonáltal nem hagyhatóak figyelmen kívül azok a külföldi tapasztalatok sem, miszerint még 100%-os lakossági együttműködés esetén sem lehet a hasznosítható alkotóknál a teljes mennyiség visszagyűjtésével számolni. Igazán konzekvensnek tehát azt a megállapítást tekinteném, mely szerint nincs egyedüli üdvözítő módszer, csakis a különböző hasznosítási módok optimális kombinációja szolgálja leginkább a fenntartható fejlődést: az elmúlt évek lerakási teljesítményénél a hasznosítás bármelyik formája nagyobb környezeti értéket képvisel.

46

4. ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI 4.1. Kémiai átalakítás [42-44] A teljes életciklus folyamán a műanyagok számos károsító hatásnak vannak kitéve (UV sugárzás, magas hőmérséklet, mechanikai hatások stb.), melynek következtében degradációt szenvednek. A polimerláncok tördelődésére a mechanikai tulajdonságok (jó szilárdsági, rugalmassági vagy éppen a képlékeny alakíthatósági tulajdonságok) leromlása, valamint olyan kísérő jelenségek is, mint az optikai tulajdonságok megváltozása (pl.: szín kifakulása, sárgulás, víztiszta átlátszóság elhomályosodása, mattulás, érdesedés) is felhívják a figyelmet. A műanyagokat ömledék formájában dolgozzák fel, aminek során termikus és mechanikai (elsősorban nyíró) igénybevételnek vannak kitéve. A feldolgozás közben bekövetkező degradáció is a kötések felbomlásához vezet, melynek következtében jelentősen gyengül az anyagi minőség, mivel leromlanak a műanyagok mechanikai tulajdonságai. A minőségromlás néhány (jellemzően 4 - 5) újrahasznosítási ciklusban még különböző adalék- és erősítőanyagokkal (primer anyag hozzákeverésével), stabilizátorokkal, illetve a feldolgozási paraméterek változtatásával csökkenthető, azonban ezt túlhaladva a másodanyag újabb termék előállítására alkalmatlanná válik. A környezetterhelés minimalizálása és az ismételt feldolgozásra alkalmatlan anyagmennyiség megmentése érdekében, kidolgozták a "kémiai újrahasznosítási" eljárásokat. A különféle módszerek azonos elven alapulnak: a károsodott polimer láncokat valamilyen folyamat segítségével (hidrolízis, hidrogénezés, alkoholízis, glikolízis, stb.) tovább degradálják – a molekulaláncok kontrollált tördelése révén – és az így létrejött, főleg oligomereket (kis móltömegű szerves vegyületek) tartalmazó elegyet újra polimerizáljak. Amennyiben a degradáció optimális eredményt hozott, a kémiailag újrahasznosított polimer minősége megközelíti a primer anyagét, az értékcsökkenés mértéke minimálisnak tekinthető. A legfontosabb módszereket az alábbiakban ismertetem [45-46]: A depolimerizáció a polimerizáció ellentétes folyamata. A nagy molekulatömegű polimer hulladékot rövidebb, kisebb móltömegű komponensekre, esetleg monomerre bontják le, a terméket végül ismét polimerizációra használják. Elektrokinetikus bontás: nagy feszültségű elektromos ív segítségével a műanyagot ipari gázokká bontják le. Hidrogénezés: az eljárás folyékony fázisban történik (50 - 250 bar nyomáson, 350 - 490 °C-on) hidrogénatmoszférában. A telítetlen bomlástermékek hidrogénnel telítődnek, a klórmaradék sósavvá alakul. Az átészterezést a polikondenzációval előállított műanyagok lebontására használják. Az eljárásokat a lebontásra és átészterezésre használt anyagoknak megfelelően osztályozzák. A legfontosabb módszerek a következők: glikolízis, hidrolízis, metanolízis. Az ilyen módszerrel leggyakrabban feldolgozott hőre lágyuló polimer a PET.

47

Oldás: vegyes műanyag hulladék szelektív oldása különböző oldószerekben, majd az egyes polimerek visszanyerése. A módszer alkalmazható polimerek szeparálására vegyes hulladékból. Az oldószeres eljárás az ipari gyakorlatban nem kedvelt, mert drága és veszélyes. A polimerek visszanyerése sem könnyű, a kicsapáshoz további oldószer szükséges, a polimer oldószer-mentesítése pedig nehéz.

4.2. Vegyes műanyaghulladékok újrahasznosítása [47-49] A műanyag hulladék utóválogatás nélküli újrahasznosítását számos szakirodalom az újrahasznosítás legalsó fokaként, azaz minőségromlás melletti újrahasznosításként (downcycling) tárgyalja. Ennek alapja, hogy a kevert műanyag hulladékból gyártott termékeknek, az egynemű/homogén alapanyagból gyártott termékeknél, gyengébbek a mechanikai tulajdonságai, ugyanis a hulladékban egymás mellett található vegyes (PE, PP, PS, PVC, PET stb.) frakciók összeférhetetlen és egymáshoz rosszul tapadó, sokfázisú rendszert képeznek, így az ömledékállapotú keverés után, lehűtve szétválnak fázisaikra. Emiatt egyes műanyagok, pl. a PET nem ömlik meg, hanem töltőanyagként lesz jelen a rendszerben (36. ábra). Ezek a részek gyengítik az anyagot, mivel nem kötődnek a körülöttük lévő mátrixhoz és feszültségkoncentrációt okoznak, ami idő előtti meghibásodáshoz vezethet. A vegyes műanyag hulladékok hatékony feldolgozásánál döntő szempont az egyes anyagtípusok kompatibilitása és az optimális feldolgozási hőmérséklet megválasztása (34-35. ábrák). Megkülönböztetünk termodinamikai és technológiai kompatibilitást. A termodinamikai (magasabb rendű) kompatibilitás garantálja, hogy a két fázis összeférhető. A technológiai kompatibilitás esetében nem áll fenn a termodinamikai kompatibilitás, de a két fázis keveréke még egy megfelelő tulajdonságú használható anyagot alkot. A vegyes frakciók feldolgozásakor egyik alapvető szempont, hogy a folyamat minél alacsonyabb hőmérsékleten és minél rövidebb idő alatt legyen elvégezhető, hogy elkerüljék az egyes alkotók degradálódását. Napjainkra több olyan eljárást fejlesztettek ki, amelyek a műanyagot rövid idő alatt melegítik fel a nagy nyírófeszültségű (frikciós) kilágyulási hőmérsékletre, majd az ömledéket gáztalanítás után nyomás alatt formázzák.

34. ábra. Hőre lágyuló polimerek kétalkotós

rendszereinek összeférhetősége [34.á.f.]

48

35. ábra. Műanyagtípusok ideális feldolgozási hőmérséklet tartománya [35.á.f.]

EREDET Összeférhetetlenség Feldolgozási hőmérséklet – Olvadáspont Szennyezők

PROBLÉMA Hibás felület Különböző színek Gyenge mechanikai tulajdonságok Hőmérséklettől függően degradáció vagy megömletlen részek Hibás felület Üregek Ridegedés

15. táblázat. Vegyes műanyag hulladékok feldolgozási nehézségei/alkalmazási problémái [15.t.f.]

36. ábra. Vegyes műanyag keverék elektronmikroszkópos képe 2000-szeres

nagyításban: a befoglaló PET mátrixban néhány ezred mm nagyságú PE, PP és PS gömbök láthatóak [36.á.f.] A kevert műanyaghulladék feldolgozása által azonban el lehet kerülni a költséges kézi, ill. gépi szétválogatást, így olyan – legtöbbször fát vagy betont helyettesítő – termékek esetén, amellyel szemben nincsenek sem nagyobb mechanikai, sem esztétikai igények, gazdaságos és költséghatékony megoldásnak bizonyul a tetszetős kinézetet, mint szempontot háttérbe szorítani. Ilyenek lehetnek az extrudált félkész termékek (profilok és lemezek), amelyek hidegen megmunkálhatók és tovább alakíthatók. Jellegzetes alkalmazási területük még: zsaluanyagok, támkarók, kábeldobok, kerti bútorok, stb. A 16. táblázat mutatja a tiszta polimerek (PE-HD, PET, PVC) és ezek keverékének mechanikai tulajdonságait.

16. táblázat. A PE-HD, a PET és a PVC, ill. ezek keverékének mechanikai tulajdonságai

[16.t.f.]

49

A vegyes műanyaghulladékból készült másodanyagok felhasználási területeinek keresésekor is természetesen arra kell törekedni, hogy a gyártott termék tulajdonságai ne legyenek rosszabbak, mint ez egynemű alapanyagból készített ugyanazon termék átlagos tulajdonságai. Ezért, ha társítani akarunk két különböző – termodinamikailag összeférhetetlen, – vagyis az ömledékszilárdulás után (akár mikroméretű) szétkeveredést mutató – polimert, hogy általuk ötvözetet hozzunk létre, akkor kompatibilizáló adalékokra, eljárásokra van szükség. Kompatibilizáló adalékanyag funkciója, hogy mindkét fázishoz kapcsolódó kémiai kötés kialakítása és ezáltal az összeférhetőség biztosítása. Léteznek reaktív és nem-reaktív kompatibilizálók. A nem reaktív kompatibilizáció esetében egy harmadik komponenst viszünk a rendszerbe, amely jól kapcsolódik mindkét fázishoz. Reaktív kompatibilizáláskor tipikusan az extruderben létrejövő reakció során alakul ki a fázisok oldhatósága [50]. Tulajdonságjavító adalékanyagok alkalmazásával növelhető a vegyes másodanyagból készült termékek terhelési kapacitása, ezáltal kiszélesítve a lehetséges felhasználási területek skáláját (pl. rakodólapok, járólapok). A tetszetős megjelenítésére pedig a kétkomponensű feldolgozási technológiák nyújthatnak megoldást: koextrúzióban, egynemű réteg közé foglalt kevert másodanyagból (pl. vagy az öntözőcsövek belső rétege → nem lép fel túlnyomás, ezért a még a mechanikai szilárdsággal szemben sincsenek nagyon magas követelmények), vagy hasonlóképpen, a „szendvics” fröccsöntésben fajtaazonos bevonattal készült újrahasznosított kompozit termékek ellen még esztétikai kifogás sem eshet [52-53]. A különböző típusú műanyagok összeférhetőségének javítására napjainkban intenzív kutató-fejlesztő munka folyik: a szálerősítéses (pl. üvegszál, bazaltszál) és megfelelő adalékokkal feljavított, értéknövelt kompozit anyagokból komoly műszaki értékű termékek állíthatók elő. Ronkay Ferenc, a BME Polimertechnika Tanszékének professzora, 2011-ben a vegyes műanyaghulladékok minőségnövelt újrahasznosítását (upcycling) kutatva kifejlesztett egy vegyes műanyag másodanyagból készült építőanyagot. A falazó elem segítségével, a gyors és egyszerű felhasználás mellett, ki lehetne használni a műanyagok egyik előnyös tulajdonságát, a szigetelőképességet is [51].

37. ábra. A vegyes műanyag hulladékból extrúzióval gyártható építőelem prototípusa

[37.á.f.]

50

4.2.1. FAPÓTLÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KERESLET HIÁNYA

A téma alapos feltárása érdekében igyekeztem több olyan céget is megkeresni, amelyek egyaránt vegyes műanyag hulladékból, azonban eltérő funkciót betöltő, fapótló termékeket gyártanak. Már két cég (Rolló Kft., Recyclen Kft.) termékkínálata alapján is arra a következtetésre jutottam, hogy a kereslet mértéke nagy mértékben függ az újrahasznosított műanyag termékek és a velük azonos funkciót betöltő fából készült termékek árversenyétől, illetve az adott termék által megcélzott vásárló réteg fogyasztási szokásaitól. Ezen tényezőket figyelembe véve esett a választásom, egy olyan – széles körben felhasználható – termékre, mint a támkaró. A fa karók és az újrahasznosított műanyag karók kiskereskedelmi árversenyének felderítése céljából összevetettem három kiskereskedelmi szaküzletre vonatkozóan a fogyasztói árakat és eladott mennyiségeket. Fa termékek esetén a két felkeresett cég árképzése – profiljukból adódóan – jelentős mértékben eltér egymástól. Az újrahasznosított műanyag karókat forgalmazó szegedi cég a balotaszállási PVC feldolgozó, Rolló Kft. viszonteladó partnere.

17. táblázat. Fa és újrahasznosított műanyag karók ár-kereslet viszonya

A 17. táblázat eladási értékeit összevetve megállapítható, hogy az azonos alapanyagú és funkciót betöltő termékek esetén az alacsony ár határozza meg a kereslet mértékét; a közel azonos árfekvésű, de eltérő alapanyagú termékek között jelentkező különbséget azonban számos tényező befolyásolhatja. Szerettem volna a kereslethiány hátterében meghúzódó okokra első kézből választ kapni, így felkerestem az újrahasznosított műanyag karók gyártóját. A Rolló Kft. kereskedelmi képviselője, Brunner Gábor úr ismertette, hogy a hazai szaküzletekben a másodanyagból készült műanyag karóknak nincs figyelemfelkeltő és informatív hírverése, emiatt a vásárlók bizalmatlanok a számukra még többnyire ismeretlen fapótló termékek iránt. Mindezt alátámasztják az egyes borászati, kertészeti és mezőgazdasági szakkiállítások és vásárok alkalmával eladott mennyiségek is: egy-egy rendezvényen átlagosan 10 ezer db támkarót, illetve oszlopot sikerül értékesíteni. A fát helyettesítő termékek keresleti tényezőit ezek szerint a fogyasztói oldalon jelen lévő inercia (a múlt gyakorlatával szakítani nem tudás) korlátozza, azonban a vásárlók tájékoztatása és a pozitív tapasztalatok legyőzhetik a fogyasztók e termékek elfogadásával szembeni aggályait. 2014 tavaszán, a vegyes műanyag hulladékból készült fapótló termékek lehetséges felhasználási területeit kutatva, felkerestem a FŐKERT Nonprofit Zrt. Zöldfelület-fenntartási Divízióját is. Felvilágosítást kértem, hogy a főváros

51

közterületein a facsemeték ültetésekor a fa karók helyett alkalmaztak-e már valahol újrahasznosított alapanyagokból készülő, számos kedvező tulajdonsággal rendelkező (csavarozható, jól megmunkálható, hosszú élettartamú, stb.) oszlopokat és támkarókat. A FŐKERT – állítása szerint – ez idáig még nem hallott ilyen termékekről, azonban jelezték, hogy a jövőben felmérik a hazai kínálatot. A budapesti Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft. vegyes műanyag hulladékok (PE, PP, PS) felhasználásával gyárt nemcsak fapótló (pl. sík- és hullámlemezek, komposztáló ládák, ágyásszegélyek), hanem, lágy PVC másodanyagból előállított, különféle forgalomtechnikai eszközöket (pl. sebességcsökkentő küszöbök, táblatalpak) is. A cég ügyvezető igazgatójának meglátása szerint pusztán abból kifolyólag, hogy egy adott termék vegyes műanyag hulladékból készült, még nem lesz kevésbé értékes vagy keresett, ugyanis a kereslet mértékének alakulásakor az esztétikai és minőségi szempontokon túl – csakúgy, mint a fajtaazonos anyagokból készült termékek esetén – a felvevő piac igényeit is figyelembe kell venni. 4.2.3. SYNTUMEN® – VILÁGSZABADALOM A VEGYES MŰANYAG HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSÁRA [54-57]

1999-ben, Székely Tamás, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) Kutató Központjának tudományos vezetője, 10 éves kutatómunkára építve, katalizátorokkal végrehajtott termikus-mechanikai eljárás segítségével – meggyorsítva a műanyagok öregedését – kifejlesztette a Syntumen®-t. A vegyes és szennyezett műanyag hulladékok feldolgozásának végterméke egy olyan speciális anyag, amely anyagában a bitumen és a műanyag közti sajátságot mutat. 2000 májusában az Európai Szabadalmi Hivatal a TVK technológiáját egyedülálló újdonságként fogadta el. A Syntumen® felhasználási területe igen sokrétű: a bitumennel könnyen elegyedik, így adalékként aszfalthoz adagolva megnöveli az útburkolat élettartamát, szilárdságát, hő- és fagyás-, valamint kopásállóságát. Az útépítésben, illetve az aszfalttechnológiában korábban is használtak PE és PP adalékokat, azonban a Syntumen® előállítási költsége átlagosan harmada az elsődleges alapanyagokéhoz képest, ráadásul a műszaki tulajdonságai is messze felülmúlják azokét. Többek között a másodanyag kedvező deformációs ellenállása az eddig használtaknál nagyságrendileg kisebb mértékben függ a hőmérséklettől és a forgalom dinamikus hatásaitól, ezáltal (repedékenység kialakulása nélkül) csökkenti a nyomvályú képződés mértékét. 2001 végéig 18 hazai útszakaszon alkalmazták a Syntumen®-t az aszfalt kopóvagy kötőrétegének készítéséhez. Az építőiparban szigetelő anyagként, illetve tetőfedél-lemez gyártáshoz is használható. Az anyag továbbá kitűnő ragasztó, melynek segítségével a szénporból brikett, a kohászatban keletkező olajos vasrevéből pedig újból beolvasztható anyag készíthető. A TVK saját vállalati profilját kizárólag petrolkémiai tevékenységekre szerette volna szűkíteni, így 2012-ben a Syntumen® technológia üzemi megvalósítására létrehozott ECOCENTER Kft. és vele együtt a technológia szabadalma a Syntumex Kft.-hez került. A hazai vállalkozók által alapított cég vegyes műanyaghulladékból készülő adalékát használták pl. az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának felújítási munkálataira.

52

7. A MŰANYAG HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSI TECHNOLÓGIÁI – A FELDOLGOZÓ SZÁMÁRA MEGFELELŐEN TISZTA FRAKCIÓK ELŐÁLLÍTÁSA [58-64]

Az eddigiekben megkíséreltem bemutatni a települési szilárd hulladék műanyag frakciójának elkülönített gyűjtési lehetőségének különféle módozatait, továbbá megvizsgáltam a lakosságtól és az egyes gazdálkodó szervezetektől begyűjtésre kerülő újrahasznosítható műanyag hulladékok mennyiségét és összetételét. Azonban a szelektív gyűjtés önmagában nem cél, hanem eszköz. Amennyiben élünk a hulladékok különgyűjtésének lehetőségével értékes nyersanyagokat jutattunk vissza a körforgásba. A továbbiakban szeretnék áttekintést adni az anyagában történő újrahasznosítási körfolyamat következő eleméről a hulladékok előkezeléséről, válogatásáról. A másodanyagok felhasználási területeinek kiaknázásakor természetesen arra kell törekedni, hogy a gyártott termék tulajdonságai ne legyenek rosszabbak, mint a primer alapanyagból készített ugyanazon termék átlagos tulajdonságai. Az elkülönítetten gyűjtött műanyag hulladékok előkezelésének módját, technikáját célirányosan meghatározza a másodanyagból készült termék felhasználási területe. A szétválasztott műanyag hulladékok akkor válnak értékes és minőségi másodanyaggá, ha fajtatisztaságuk legalább 97 %. A műanyag újrahasznosító ipar azon szegmenseiben, ahol a magas tisztaság és homogenitás elérése az elsődleges szempont, a másodanyagok előállítása többnyire a kézi válogatás és valamilyen gépi eljárás kombinációjával történik. Ilyen fokú minőségi elvárások esetén egy komplex hasznosítási technológiába integrálva, automatizált módszerekkel gazdaságosabb, gyorsabb és jobb hatékonyságú válogatás valósítható meg (pl. PET feldolgozás estén → kupak és címke elkülönítése). A lakossági szelektív hulladékgyűjtés hazai gyakorlata szerint a különféle csomagolási hulladékok hasznosításra történő előkészítése – a begyűjtött frakciók vegyes összetételéből (műanyag, papír, fém) adódóan – kombinált szétválasztási technológiát alkalmazó válogatóművekben valósul meg. Az alábbi fejezetben szeretném bemutatni azokat az eljárásokat amelyek kimondottan a műanyag frakciók egymástól való elválasztására alkalmasak, az újrahasznosítható hulladékok válogatóművi előkezelését majd ezt követően ismertetem. Általánosságban megjegyzendő, hogy a különböző ipari és lakossági hulladékokban megtalálható szerkezeti vagy csomagoló anyagok egymástól való szétválasztása az egyes komponensek között meglévő fizikai tulajdonságbeli eltérésen alapul. A különféle eljárások révén, rendszerint több egymást követő lépcsőben, a válogatott hulladék fizikai jellemzőinek megváltoztatásával (aprítás, darálás) valósítható meg eredményes szétválasztás. A mechanikai aprítás, darabolás a további szétválasztási folyamat elengedhetetlen feltétele, ugyanis a nagy méretű műanyag hulladékokat a további feldolgozás vagy felhasználás (jelen esetben szétválasztás) céljaira alkalmas méretű darabokká (szemcsékké, szemcse halmazokká) kell átalakítani. A hulladékok méretcsökkentése, azaz darálékká vagy aprítékká való átalakítása, egyrészt homogén betáplálást, másrészt felületnövelést biztosít a későbbi szétválasztási eljárások hatékonyságának növelése érdekében.

53

Az aprítással feltárt darabok egymástól való szétválasztási műveleteit összefoglalóan dúsításnak nevezzük, mivel az adott komponenseket külön-külön, csak a kívánt alkotóból álló, nagy koncentrációjú termékekbe választjuk le. Az alábbiakban ismertetett dúsítási eljárások a szétválasztandó szemcsehalmaz fizikai tulajdonságaikban eltérő szemcséinek levegőben vagy vízben és különböző (gravitációs, centrifugális vagy elektromos) erőterekben való eltérő mozgásán alapulnak. Következésképpen annyi dúsítási eljárás alkalmazható, ahány fizikai jelenséget ismerünk.

7.1. A dúsítási eljárások szétválasztó közeg szerinti csoportosítása Száraz dúsítási eljárások: → sűrűség szeparálás légárammal (száraz gravitációs eljárások): száraz áramkészülékben, légszérrel, légülepítőgéppel. A nedves dúsítási eljárásokat az alábbi táblázat foglalja össze:

18. táblázat. Műanyagokat nedves sűrűség szerint szétválasztó dúsítási eljárások [18.t.f.]

Kézi válogatás (szemrevételezéssel válogatószalag mellett) Automatikus gépi válogatás: a szétválasztás szempontjából fontos fizikai paraméterek (pl. szín, méret, fényvisszaverés, fényáteresztő képesség) alapján

Az 34. számú melléklet összefoglalja a műanyagok egymástól való szétválasztására alkalmazható főbb eljárásokat. Az egyes műanyag-specifikus szétválasztási eljárások és a hozzájuk tartozó berendezések költségeiről csak konkrét technológiai vázlatban lévő berendezések esetében lehetne állást foglalni. A beruházási és üzemeltetési költségek az adott technológiát jellemző sajátosságok alapján más-más tényezőtől függnek (pl. gépek ára, szállítási költség, adó, vám, beépítési és kalibrálás költsége, stb.).

54

7.1.1. SZÁRAZ DÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK [59]

7.1.1.2. Szétválasztás légáramban áramkészülékkel A közegáramban való szemcseméret szerint elválasztás alapja a szemcsék eltérő süllyedési végsebessége (nyugvó közegben mért maximális sebesség), ill. közegben való eltérő mozgása. A szemcse süllyedési végsebesség alapvetően függ a közegellenállási tényezőtől, ami az áramlási viszonyok és a szemcsealak függvénye. A szétválasztás az áramkészülékekben történik, amelyben a közeg a szemcsékkel szemben (ellenáramú) vagy szöget bezáróan mozog (keresztáramú). A süllyedési végsebesség alapján a szétválasztás az ellenáramú áramkészülékekben például oly módon valósul meg, hogyha a szemcséket mozgásukkal szemben áramló közegbe helyezzük, akkor azok a szemcsék, amelyeknek nyugvó közegben kisebb volt a süllyedési sebessége (v0), mint a közegáram sebessége (w), azokat a közeg magával ragadja; a közegáramnál nagyobb süllyedési sebességű szemek pedig a közeggel szemben haladva kiülepednek. Az egykomponensű szemcsék esetén a nagyobb méretű szemcsék nagyobb, a kisebbek kisebb sebességgel mozognak. Többkomponensű különböző méretű szemcsékből álló rendszerben a jelenség összetettebb. Egy kisméretű, de nagy sűrűségű szemcse azonos vagy nagyobb sebességgel mozoghat mint egy jóval nagyobb méretű, de kisebb sűrűségű szemcse. Ha: v01 > w → Szemcse lesüllyed v03 = w → Szemcse lebeg v02 < w → Szemcse felemelkedik Hulladékok válogatása esetén az ellenáramú légáramkészülékeket és az ún. ballisztikus szeparátorokat egyaránt alkalmazzák a sűrűségében egymástól jelentős eltérést mutató műanyagok szétválasztására. Ballisztikus szeparátorokban sokszor nem függőleges, vagy vízszintes, hanem ferde légáram segítségével módosítják az adagolóból hulló szemcsék pályáját.

38. ábra. a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Laboratóriumában épített légáramkészülék [38.á.f.]

7.1.1.3. Szétválasztás légszérrel Az eljárás alkalmazhatóságának feltétele a megfelelő sűrűségkülönbség, így műanyagok (pl. PE/PVC) egymástól való elválasztására is megfelel. Ha szemcsés szilárd anyagon fluidum (jelen esetben levegő) áramlik át, akkor fluidizációról beszélünk. A légszérek szemiper-meábilis (perforált) asztalán a ventilátor által szállított levegő fluid

55

39. ábra. Kéttermékes légszér [39.á.f.]

ágyat hoz létre. Fluidizáció folyamán az áramló fluidum a szemcsés réteget megmozgatja, melynek során a nagyobb sűrűségű szemek az asztalra ülepednek, és e szemeket az vibrációs asztal a lejtőn felfelé kihordja, miközben a kissűrűségű fluidizált szemcsék az lejtő irányába lefolynak a szérasztalról. A kéttermékes légszérrel, ahol a szérlapon a szemcsék a nem legyezően, hanem csak lefelé (könnyűek) és felfelé (nehezek) haladnak a középtermék keletkezése elkerülhető. A szélosztályozók meleg levegő alkalmazásával, a szeparátor funkció betöltése mellett, mosási folyamatot követően szárítóként is működtethetők. 7.1.2. NEDVES DÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK [60] 7.1.2.1. Nehézközeges szétválasztás nedves dúsítással

A nehézközeges berende-zés egy tartályból és egy kihordó szerkezetből áll, segítségével a különböző sűrűségű szemcséket kiülepítéssel és úsztatással választjuk el egymástól. A közegre (nehézszuszpenzió) fela-dott szemcsék közül közegsűrű-ségnél kisebb anyagok úsznak és a közeggel együtt eltávoznak a tartályból, amíg a közegnél nagyobb sűrűsé40. ábra. Szétválasztás nehéz közegben való gűek leülepednek a tartály aljára, úsztatással [40.á.f.] ahonnan kihordó szerkezettel távolítják el. A műanyagok egymástól való elválasztása általában CaCl2 -ből, vagy ZnCl2 ból képzett valódi oldatot alkalmaznak. A polietilén és a polipropilén kinyerésére tiszta víz is alkalmazható tekintettel a víznél kisebb sűrűségükre.

Anyag Kalciumklorid (CaCl2. 6 H2O) Cinkklorid (ZnCl2. 1,5 H2O) Víz

Szemcse, ill. anyagsűrűség, [kg/dm3] 1,68 2,91 1,0

Szuszpenzió, ill. közeg maximális sűrűsége [kg/dm3] 1,2 1,9 – 2,07 1,0

19. táblázat. A nehézszuszpenzió, ill. nehézközeg előállítására használható anyagok [19.t.f.]

7.1.2.2. Szétválasztás nedves áramkészülékkel A nedves áramkészülékekben történő szétválasztás elvi alapja, ugyanúgy, mint a száraz áramkészülékek esetében a különböző sűrűségű szemcsék eltérő süllyedési sebessége, ill. közegben való eltérő 41. ábra. Nedves áramkészülékek [41.á.f.] mozgása.

56

Elsősorban vegyes hulladék szétválasztására alkalmazott műanyaghulladékok hasznosításra való előkészítésekor is használják.

az

eljárás,

de

7.1.2.3. Hidrociklon A hengeres és kúpos részből, valamint alsó és felső kiömlő nyílásból álló dobba nagy sebességgel betáplált szilárd-folyadék szuszpenzió körpályára kényszerül, és fékeződik (a viszkozitásával arányosan). Az örvénylő áramlást, a készülékben kialakuló mozgás irányára merőlegesen, nyomás alatt bevezetett folyadék alakítja ki. A hengeres, majd kúpos falak pedig megvezetik, irányítják az áramlást a feladási nyomás függvényében, és megtörténik a feladott szuszpenzió két termékre bontása. A kis süllyedési sebességű szemcséket a közeg magával ragadja és a ciklon tengelye felé szállítja, ahol a felső kereső csövön távoznak, miközben a közegnél nagyobb sűrűségű szemcsék a ciklon falán ülepednek ki, és az alsó nyíláson át távoznak a ciklonból. A ciklon tengelyvonalában légmag alakul ki. A művelet során 42. ábra. Nehézközeges ciklon a szemcsék tartózkodási ideje 1 s körüli. [42.á.f.] Három fő erő hat a folyadékban levő szilárd anyagra: centrifugális erő, súrlódási erő, nehézségi erő. A nehézközeges ciklont alkalmazzák poliolefin és a PVC (és nem-poliolefin) anyagok egymástól való elválasztására.

7.1.2.4. Örvénycsövek Az örvénycső egy hengeres testből álló tartály, amelynek alsó vagy felső részén tangenciálisan vezetik be a közeget. A közeg örvénypályán végig halad a hengerben, a tengelyvonalban légmag alakul ki. Az egymástól szeparálandó különböző sűrűségű szemcséket a tengelyvonalban, a légmagba adjuk fel. A közeg, a bevezetésének módjától függően, vagy egyező irányban, vagy pedig ellenáramban halad a szeparálandó szemcsékkel. A közegnél kisebb sűrűségű, abban úszó szemcséket a tengelyvonalban beépített csővel vezetjük el, miközben a közegnél nagyobb sűrűségű szemcsék az örvénycső falán ülepednek ki, és örvénycsőhöz 43. ábra. Nehézközeges tangenciálisan illeszkedő kihordó csövön (vagy csöveken) örvénycső [43.á.f.] keresztül távoznak. Az ellenáramú készülék esetében háromtermékes szeparálás is megvalósítható, ha a hengert két részre osztjuk, és az egyes szakaszokra eltérő sűrűségű közeget vezetünk (Tri-Flo szeparátor). 57

7.1.2.4. Dúsító nehézközeges centrifuga A centrifugával a műanyagokat igen hatásosan (95 % alkotórész-kihozatallal) és nagy tisztasággal (99,9 %) lehet egymástól elválasztani. A ciklonoknál és örvénycsöveknél hatásosabb elválasztás oka, hogy a centrifugában nagyobb centrifugális erő miatt a kiülepedés sebessége, valamint a szemcsék tartózkodási ideje (20 s körüli) is nagyobb. A centrifugában lévő közeg állandó szögsebességgel együtt mozog a centrifuga forgórészével. A szemcsék a folyadékban erőteljes mozgással a forgó palást felé igyekeznek, ahonnan a folyadékfázist kiszorítva, nagy 44. ábra. Nehézközeges dúsító centrifuga [44.á.f.] koncentrációval kiülepednek, és ezáltal a folyadék és szilárd fázis elválaszthatóvá válik. A centrifuga fő részei a hajtómotor, valamint kettős forgórész: a gyorsan forgó kúpos ülepítő dobon belül egy valamivel lassabban forgó (fordulatszáma 1-2 %-kal kisebb) csigás ürítő dob is van. Hazai példa: A Sárvári HUKE Kft. PET palack újrahasznosító üzemében (kapacitása 18 000 t/év) a centrifugálás kettős célt szolgál:  a műanyag darálékok felületi szennyeződéseinek eltávolítása  PET szétválasztása az egyéb (pl. PVC) frakcióktól 7.1.2.5. Nedves dúsítási eljárások hátárnyai Nedves közeg esetén a szétválasztott frakciók szárítása szükséges Valamennyi nehézközeges szeparálás szerves része a közegnek (valódi folyadék vagy nehézszuszpenzió) a szilárd szemcséktől szitával való az elválasztása, majd a közeg tisztítása, regenerálása: valódi folyadéknál szűréssel és bepárlással, végül a tisztított, és sűrűsége szerint beszabályozott közeget a folyamatba visszavezetik.

7.1.3. KÉZI VÁLOGATÁS A lakosságtól elszállított szelektíven gyűjtött hulladékok esetén, a csomagolóanyagok méretéből adódóan, a válogatás legegyszerűbb módja a kézi válogatás. A kézi válogatás hatékonysága ugyanis csak a nagyobb méretű (> 40 mm) anyagok eltávolításánál jelentkezik. Eszköze folyamatosan szabályozott vagy fokozatonként beállított, kis sebességgel (0,1-0,2 m/s) mozgó válogatószalag, amely 58

45. ábra. Kéziválogató-

munkahelyek kialakítása [45.á.f.]

a

mellett 1,5-1,8 m széles munkahelyeket alakítanak ki. A szalag szélessége, ha csak az egyik oldalán vannak munkahelyek legalább 0,6 m, ha mind a két oldalon akkor 1,2 m. A kiválogatott anyagokat ledobó aknán keresztül bokszokba vagy konténerekbe gyűjtik. A szelektív gyűjtésben többéves gyakorlati tapasztalatot szerzett fejlett országok nagykapacitású válogató üzemeiben olyan hatékonyságot javító berendezések működnek, amelyeknek feladata a kézi válogatás részbeni vagy teljes kiváltása automatikus válogatással (a kézi válogatást már csak utó-, illetve ellenőrző válogatáshoz használva). 7.1.4. OPTIKAI (AUTOMATIKUS) VÁLOGATÁS

Atom- és molekulaspektroszkópiai módszereken alapuló optikai szeparátorok általában közép- vagy közel-infravörös (MIR vagy NIR), illetve röntgen hullámhossz tartományban működnek, jellemzően a NIR spektrométer alkalmazása terjedt el. A szeparátorok általában egy gyorsító szalagból, egy optikai leolvasó egységből és egy pneumatikus leválasztó rendszerből állnak. A sötét hulladékok lézer (UV) vagy röntgensugárral (XRD) indukált fluoreszcencia segítségével is elemezhetők. A módszer elve, hogy a természetes állapotukban nem fluoreszkáló anyagok pulzáló lézersugár hatására az UVtartományban az anyagukra jellemző fluoreszcens jelet adnak. Az optikai válogatás részfolyamatai: Adagolás: az anyag fellazítása; Anyag sorba állítása → Cél: minden egyes darab külön vizsgálható legyen; A sorba állított daraboknak a felismerő egységhez (pl. infravörös érzékelő) valló szállítása; Az egyes darabok azonosítása (kibocsátott elektromágneses hullám visszaverődéséből → válaszjel detektálása) meghatározott szétválasztási tulajdonságok alapján, valamint a kapott mérési jelek kiértékelése (jelkibocsátás-jelérzékelés-értékelés): jel-specifikus készülék + számítógép; A szeparátor szállítószalagjának sebessége és a visszaverődés időpontja alapján → az adott anyagnak a fúvókához történő elérési idejének kiszámítása; Leválogatni kívánt darabok elválasztása a hulladékáramból rendszerint sűrített levegős fúvókákkal. További útvonal meghatározása: konténerbe, surrantóba vagy másik szállítószalagra. Az optikai válogatás alkalmazásának korai szakaszában a válogató rendszerek még csak a 20–50 mm -nél nagyobb darabokat ismerték fel, emiatt pl. a palackok kupakjai a termikus hasznosításra vagy a lerakásra szánt maradék frakcióbaba kerültek. A gépi válogatás napjainkban jelentős fejlődés folyamatában van, amelyben kitüntetett szerepet játszanak az ún. CCD kamerák is. Ezek a modern érzékelők, folyamatosan csökkenő méretükből adódóan (> 4 mm), lehetővé teszik a válogatási szemcseméret csökkentését.

A molekulaspektroszkópián alapuló roncsolásmentes vizsgálatok jellemzőit a 34. számú mellékletben foglaltam össze. 59

46. ábra. Az automatikus válogatás eszköze [46.á.f.]

47. ábra. Különféle típusú műanyag NIR érzékelő alatt – az eljárás az anyagok IR sugarakkal szembeni specifikus abszorpció képességén alapul [47.á.f.]

48. ábra. Műanyag hulladékok azonosításra használt roncsolásmentes spektroszkópiai módszerek [48.á.f.] Hazai alkalmazás: Magyarországon, lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó, műanyag csomagolási hulladékok automatikus válogatására az alábbi üzemekben alkalmaznak optikai elven működő eljárást:  FE-Group Invest Zrt. Sírkert utcai válogatóművében (2 t/óra kapacitás; névleges kapacitás 7200 t/év) 2009 óta  Sárvári HUKE Kft. PET palack újrahasznosító üzemében 2008 óta (névleges kapacitás 18 000 t/év) Szegeden, EU-s és állami támogatásokból, a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Központban, 2014. őszétől egy integrált mechanikai-optikai kezelőmű kiépítésére nyílik lehetőség. A technológia lehetővé teszi a kevert települési hulladékok anyagában hasznosítható összetevőinek (műanyagok, kompozit anyagok, vas és nemvas fémek) és az energetikai hasznosításra alkalmas (magas fűtőértékű = RDF) frakciók leválasztását, valamint a szelektíven gyűjtött hulladékok utóválogatását is ellátja. 60

Az optikai válogatás NIR érzékelők segítségével (3,8 t/óra kapacitással; néleges kapacitás) három anyagában hasznosítható műanyag frakció szétválasztására biztosít lehetőséget: PE film/PET/PP + HDPE. Külföldi példa A szelektív hulladékgyűjtés egyik új alternatívája a svéd "OptiBag System AB" által bevezetett optikai válogatás módszere, amelyet különböző színű zsákok alkalmazásával érnek el. A hulladék keletkezési helyén a különböző frakciókat különböző színű zsákokban gyűjtik, majd a meglévő gyűjtőedény felhasználásával keverve gyűjtik és szállítják el. Az alacsonyabb költségigényű begyűjtés után a hulladékot a zsákok színe szerinti optikai válogatással osztályozzák. A rendszer előnye, hogy a meglévő gyűjtőedényzet és gyűjtőjármű felhasználásával valósítható meg a szelektív gyűjtés. A rendszer létjogosultságát a tudatos és tiszta lakossági gyűjtés tette lehetővé.

7.2. Speciális dúsítási eljárások 7.2.1. SZÉTVÁLASZTÁS A SZEMCSÉK ELTÉRŐ ELEKTROMOS TULAJDONSÁGAI ALAPJÁN – ELEKTROSZTATIKUS SZEPARÁLÁS

Az elektrosztatikus szeparálás különböző vezetőképességű műanyagok szétválasztására alkalmas. A tribo-elektromos szeparátor működése az érintkezési elektromosság (dörzselektromosság) jelenségén alapszik. Két különböző fajta anyag érintkezésekor ugyanis érintkezési potenciál keletkezik, amelynek következtében az egyik anyagról a másikra elektronok lépnek át, módon miáltal az egyik anyag negatív, a másik pozitív töltéshez jut. A szigetelők esetében általában az a szabály érvényesül, hogy a nagyobb dielektromos állandójú szemcse pozitív a kisebb negatív töltésre tesz szert, ezáltal a sztatikus térben eltérő mozgásirány alakul ki. A műanyagok esetében érvényes sorrendet a .ábra szemlélteti. A megfelelő feltöltődés tiszta nemvezető felület igényel, a szétválasztást megelőzően felület tisztítás, majd kondicionálás szükséges, végül intenzív keveréssel ütköztetni kell a szemcséket. Hazánkban ilyen eljárást alkalmaz a Holofon Zrt. a tinnyei telephelyén.

49. ábra. Műanyagok tribo-elektromos

feltöltődési sorrendje [49.á.f.]

50. ábra. Tribo-elektromos szeparátor [50.á.f.]

61

7.2.2. FLOTÁCIÓ

A flotálás az anyagok felületi adhéziós sajátságainak eltérésén alapuló fázisszétválasztási művelet, amely a folyadékban szuszpendált szilárd vagy folyadék részecskének, gázbuborékokkal elősegített folyadékfelszínre emelését jelenti. Az alkalmazott gáz legtöbb esetben levegő. A levegő buborék a felszínen nem törik szét, stabil habot alkot, amely magába foglalja a leválasztásra kerülő részecskéket, így van idő arra, hogy a habot a részecskékkel együtt a víz felszínéről lefölözzék. Az anyagok nedvesíthetősége különböző. Vannak könnyen nedvesíthető hidrofil és nehezen nedvesíthető vagy hidrofób anyagok. A nedvesedő szemcsék a folyadékban leülepszenek, a nem nedvesedő szemcsék a felületükhöz tapadó légbuborékok következtében felúsznak. Sűrűség tartomány [g/cm3] PE 0,91-0,97 PP 0,90-0,92 PS 1,05-1,07 ABS 1,02-1,30 PET 1,38-1,39 PVC 1,30-1,45 20. táblázat. Lakossági felhasználásban előforduló műanyag típusok sűrűségének hivatalos értéktartománya [20.t.f.] Műanyag

51. ábra. Hidrofil és hidrofób anyagok

nedvesítési szögei [51.á.f.]

Az flotálás nagy fajtatisztaságot eredményező és jó hatásfokkal alkalmazható elválasztási módszer olyankor, ha elég nagy a különbség a szétválasztandó anyagok sűrűsége között. Valamennyi poliolefin (PE és PP) sűrűsége < 1 g/cm 3, ezért ezek már tiszta vízben is könnyen elkülöníthetők a többi műanyagtól (20. táblázat), további adalékok alkalmazásával pedig a közeg sűrűségének változása függvényében a frakciók tetszés szerint finomíthatók. Ebben az esetben, viszont a szennyvízkezelés jelentős mértékben megemelheti az üzemeltetési költségeket. Az ipari gyakorlatban leginkább a roncsautókból származó PUR, PE, PP, ABS, és PS hulladékok elválasztásához használják ezt a fajta eljárást, de poliolefinek és a PET palackok elkülönítésére is nagyszerűen bevált. A szelektív flotációs eljárás technológiai vázlatát a 36. sz. melléklet tartalmazza. A víz vagy levegő megtapadását a szilárd szemek felületén, a megfelelő reagensek hozzáadásával, módosítani: fokozni vagy mérsékelni lehet, sőt a szilárd szem felületének a vízhez vagy levegőhöz tapadására való hajlamát ellenkezőre is meg lehet változtatni. A flotálást különböző adalékokkal segítik elő: Habképző adalékok: feladatuk a képződő hab stabilitásának a biztosítása. Ezek a folyadékok felületi feszültségét csökkentik. (Ilyenek pl. a fenolszármazékok, a nagyobb szénatomszámú alkoholok és a vízben oldódó olajok). Gyűjtőreagensek: az anyag felületi hidrofóbiáját fokozzák, az úszóképességet növelik (pl. zsírsavak, xantátok, aminok). Módosító reagensek: rendeltetésük a szemcsék nedvesíthetőségének növelése. 62

A nedvesítő anyag feladata, hogy a két hidrofób műanyag közül az egyik felszínét hidrofil tulajdonságúra módosítsa, ezáltal adott műanyag jobban nedvesíthető. Hidrofil tulajdonság jelentkezése: PET/PVC : pH = 11 lúgos környezet, PET reagál a kémiai adalékkal, hidrofillé válik és lesüllyed a közeg aljára, PVC hidrofób marad és lebeg. ABS/PS : pH = 7 semleges környezet, ABS oldalcsoportjai ilyenkor képesek hidrogénkötést kialakítani az adalékkal, hidrofil lesz és lesüllyed. 2009-ben Németországban egy 0,5 t/h teljesítményű kísérleti üzemben próbálták ilyen technológiával szétválasztani PVC és ABS keveréket. Az üzem létrehozása a robbanásveszély és az oldószergőzök miatt alkalmazandó biztonsági berendezésekkel együtt 1 millió € -ba került. Műszaki nehézségek is adódtak, ugyanis nem minden műanyag keverékhez sikerült szelektív oldószert találni. Töltőanyagot tartalmazó hulladék hasznosításakor azonban az eljárás nagy előnyökkel bír. 7.1.3. ELJÁRÁSOK ÉRTÉKELÉSE

Általában elmondható, hogy a szilárd hulladék száraz állapotban könnyebben kezelhető, mint nedves állapotban. A száraz hulladék könnyebben tárolható és fajlagos energiatartalma is nagyobb valamint a nedves feldolgozás során a keletkezett szennyvíz tisztításának költsége aránytalanul magas a kapott termék értékéhez képest, ezért feldolgozása során nedves technológiákat csak igen ritkán, indokolt esetben alkalmaznak. 7.1.3.1. Sűrűségkülönbségen alapuló száraz vagy nedves eljárások esetén általános érvényű  Előnyök: Általában olcsó eljárás (száraz eljárások), Nagy kihozatal, Könnyen automatizálható.  Hátrányok: Egyszerre csak egy szétválasztási határ alkalmazható, több alkotó esetén több lépés szükséges a tiszta anyagfrakciókhoz; Azonos sűrűségű anyagok egymástól nem választhatóak szét ezzel az eljárással (pl. PET/PVC, PE/PP, ABS/PS); Adalékanyagok (töltőanyag, színezék, erősítő anyag) befolyásolhatják a műanyagok sűrűségét ( Megjegyzés: A különféle adalékanyagok szerepét a 38. sz. mellékletben részletesebben is bemutatom).  Következtetés: Sűrűségkülönbség alapján vannak műanyagok (PET/PVC, ABS/PS, PE/PP), amelyek nem választhatóak szét. A hulladékok szétválasztását nehezítik adalékok, szálerősítések alkalmazása, illetve a habosított termékek jelenléte. 63

A műanyag hulladék újrahasznosításnál figyelembe kell venni a degradáció (polimerláncon belüli kötések sérülése) mértékét. Hulladék szétválasztható tiszta alkotókra (több megfelelő eljárás is létezik), azonban elengedhetetlen a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok kiértékelése. Elsődleges szempont, hogy a szétválasztás során alkalmazott eljárás minél kisebb környezetterhelést okozzon (pl. kémiai vegyszerek alkalmazása). 7.1.3.2. Optikai válogatás  Előnyök: Az optikai válogatás többféle műanyag egyidejű elválasztását is lehetővé teszi  Hátrányok: Szennyeződések módosítják a visszavert spektrumot Költséges technológia NIR és Raman spektroszkópia esetén: Hypos flakonok, akrilos barna PET palackok, mezőgazdasági/agro fóliák, autóroncsok műanyag részeinek jelentős része nem hasznosítható, ezáltal tiszta frakciót csak többlépcsős válogatással lehet elérni. 7.1.3.3. Elektrosztatikus szeparálás  Hátrányok: Elektrosztatikus módszerekkel a PP (99,9 %) és a PE (99,5 %) labori körülmények között jó hatásfokkal elkülöníthető, azonban a méretnövelés után ezek az értékek jelentősen lecsökkennek (PE: 61,5% és PP: 54.8 %), ezáltal az üzemeltetés már nem gazdaságos. Problémaként felmerülhet a szemcsék összetapadása is

64

8. VÁLOGATÓMŰVEK – A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK ELŐKEZELÉSÉT SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK BEMUTATÁSA [65-71]

Az előző fejezetben bemutatott különféle szeparátorok és egyéb technológiák segítségével történő szétválasztási eljárások eltérő hatékonysággal képesek szétválasztani egymástól a különféle műanyag hulladékokat, azonban szinte valamennyi eljárás esetén általános érvényű, hogy egyszerre csak egy szétválasztási határ alkalmazható. A jelenlegi berendezések önállóan nem képesek egy lépésben a megfelelő minőségű szétválasztásra , ennek következtében nem lehet teljesen nélkülözni az emberi erőforrást sem. A következőkben ismertetem a válogatóművek kialakításánál alkalmazandó szempontokat, valamint a létesítmény beruházási és üzemeltetési költségigényeit. 52. ábra. A válogatómű szerepe az hulladékhasznosítási Ezt követően Nyíregyháza-Oros körfolyamat részeként [52.á.f.] Regionális Hulladékkezelő Üzem példáján keresztül szeretném bemutatni a válogatóművekben megvalósuló hulladékkezelési tevékenységet, illetve az üzemeltetés kapcsán felmerülő tapasztalatokat és meglátásokat. A válogatóművek a hulladékhasznosítási körfolyamatban betöltött szerepük alapján a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtéséből – lakosságtól, intézményektől, iparból és kereskedelemből – származó, anyagában hasznosítható, de utóválogatást igénylő és papír, műanyag és fém hulladékok előkezelésére (válogatás, préselés, bálázás) és ipari újrahasznosítására alkalmas minőségű frakciók előállítására szolgáló létesítmény. Az így előkészített másodanyag értékesítésre kerül. A hulladék válogatása jelentős kézi munkát igényel, ezért a válogatómű létesítése az adott térségben elsősorban a könnyű fizikai munkát vállalók számára kínál álláslehetőséget. Az válogatómű beruházási költsége a szelektív gyűjtési rendszerhez kapcsolódó legnagyobb tétel, azonban alkalmazása nélkül a lakossági szelektív gyűjtésből származó hulladék gyakorlatilag eladhatatlan. Hazánkban, EU-s és állami támogatással, 2011-ig 13 (12 ISPA és 1 KA projekt keretében) komplex, regionális szintű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására került sor, további 5 rendszer kiépülése van jelenleg is megvalósítás vagy előkészítés alatt. A három évvel ezelőtt megvalósult fejlesztési program 24 korszerű válogatómű kivitelezésére adott lehetőséget, kutatásaim során az időközben üzembe helyezett további válogatóművekre vonatkozóan nem találtam naprakész, közérdekű adatot. Ezen 65

létesítmények az elrendezés, felszereltség, valamint az alkalmazott válogatási technológia terén igen nagy hasonlóságot mutatnak. A gépsorban lévő elemek nagyrészt megegyeznek, csak darabszámuk és méreteik eltérőek. A válogatóművek kapacitását illetően, az ellátási területek méretéből adódóan, már lényeges eltérések figyelhetőek meg.

8.1. A hulladékválogató művek csoportosítása a feldolgozás alapelvei szerint [65; 70]

8.1.1. KOMPLEX GÉPI ELJÁRÁSSAL TÖRTÉNŐ VÁLOGATÁS

A beérkező hulladékok fizikai-kémiai tulajdonságaiban meglévő különbségek alapján történő válogatás (aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés, stb.), amely leggyakrabban a válogatott anyag fizikai jellemzőnek megváltoztatásával is jár. Az eljárással nagy tisztaságú másodanyagok állíthatók elő, szinte teljesen gépesített és automatizált berendezések alkotják a technológiát, de a magas beruházási és üzemköltségek miatt hazánkban jelenleg nem ez az általánosan alkalmazott megoldás. → Példa: FE-Group Invest Zrt. Sírkert utcai válogatóműve. 8.1.2. EGYSZERŰ FIZIKAI JELLEMZŐK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ VÁLOGATÁS ÉS ELŐKÉSZÍTÉS

A gépi munka főként csak a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok (a mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek) esetében segíti a szétválasztást, a többi frakció a válogató személyzet által, a fizikai megjelenés alapján, kézi munkával osztályozzák. A feldolgozás során a hulladékok fizikai tulajdonságai jelentősen nem változnak meg, a válogatási folyamat végén térfogatcsökkentett, bálázott formában kerülnek ki a válogatóműből. Hazai gyakorlatban ez a típus terjedt el. ( Megj.: A 37. sz. mellékletben található költségelemzés is az ilyen típusú válogatóművekre vonatkozóan értelmezendő.) → Példa: a regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek válogatóművei.

8.2. A válogatás technológiai rendszere [66-71] Az üzemekben a kézi válogatást rendszerint megelőzi egy gépi méret szerinti osztályozás (szitálás), amikor is a kisméretű idegen tárgyakat szitálással eltávolítják és a haszonanyag-hulladékot fellazítják. A vas-komponensek leválasztása a kézi válogatás előtt vagy után történik a szalag feletti mágnesekkel (néhány esetben mágneses dobokkal is). Az üzemeltetők gyakran előnyben részesítik a fémeknek a kézi válogatás utáni mágneses leválasztását, mert ekkor a fém-frakciót már nem szennyezik rátapadó anyag szemcsék. A technológiai rendszer főberendezései a kézi válogató szalagok, melyek a csarnokban zárt kabinban, a válogató szalag kiszolgáló egységei pedig a kabinon kívül 66

nyernek elhelyezést. A válogató technológia gépészeti elrendezése lehet egy- vagy kétsoros, egyenes vagy tört vonalú kialakítással. A gépsor egyenes vonalú elrendezése az előnyösebb, az esetben ugyanis a csarnok hossztengelyével párhuzamosan lehet a gépsort elhelyezni. Egy válogatósor alkalmazása 10 ezer tonna/ két műszak kapacitásig javasolható, e fölött két válogatósort kell tervezni. A hulladék feladását célszerű úgy megoldani, hogy a dobrosta és a zsáktépő kikerülhető legyen. Két válogatósor esetén a szalagokra külön feladást kell biztosítani úgy, hogy csak az egyik sor megy keresztül a dobrostán. Egy szalagos válogatósornál egy kétirányú szalag közbeiktatásával kell biztosítani, hogy csak az a hulladék kerüljön a dobrostára és a zsáktépőre, ami feltétlenül szükséges. Ebben az esetben azonban a beérkező eltérő szennyezetségű hulladékot elkülönítve kell tárolni, hogy a keveredést megakadályozzák.

53. ábra. A válogatósor tipikus kialakítása [53.á..f.]

A válogatómű kapacitásának meghatározása kiemelten fontos lépés a beruházás megkezdése előtt, ugyanis egy korszerű válogatómű esetében a magas beruházási és üzemeltetési költségek ellentételeként az előkezelt hulladékok értékesítéséből mérsékelt bevételre lehet számítani. A válogatóművek tervezett kapacitását két műszakra vetítve célszerű figyelembe venni. A tervezett kapacitás a válogatószalag hosszával (rövidebb szalag, kevesebb boksz, kevesebb egyszerre válogatható anyagfajta, kisebb létszámú válogatószemélyzet) arányosan változtatható. Az alkalmazható személyzet száma a válogató bokszok, illetve a bokszokba vezető surrantók számának és távolságának függvénye. Optimálisnak tekinthető 6 pár (12 fő) válogató személyzet alkalmazása válogató szalagonként, ekkor 6 bokszba tudnak egyszerre 6 különféle anyagot válogatni úgy, hogy a hetedik fajta anyag a válogatósor végéről, vagy a bálázógépre, vagy a lerakásra kerülő maradék hulladékot tartalmazó konténerbe kerül. A válogatókon kívül két gépkezelő, egy feladó és egy művezető alkalmazása szükséges.

67

8.3. Válogató művek fajlagos költségei [70-71] A költségszámításnál felállított három kategória: 1.) 100.000 fős régió, amely jellemzően kisebb városok és azok környezete 2.) 100.000 és 250.000 fő közötti régió, amely leginkább a megyei jogú városok és környezetük, vagy komplex térségi programot létrehozó települési társaságok esetében állhat fenn 3.) a 250.000 és 400.000 fő közötti régió, amely egy teljes térség, vagy a főváros esetében értelmezhető.

A részletes, tételesen bemutatott költségelemzést a 37. sz. melléklet tartalmazza. Válogatómű kategória

Beruházási forrásigény

Üzemeltetési költségek

(alsó kategória)

(Ft) Átlagos havi költség (Ft) I. kategória 100 ezer fő; 8 ezer t/1 műszak/év II. kategória 100-250 ezer fő; 12-17 ezer t/1 műszak/év III. kategória 250-400 ezer fő; max. 30 ezer t/1 műszak/év

Éves költség (Ft)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

377 100 000

7 626 176

91 514 115

41,50

514 850 000

12 360 517

148 326 200

33,63

882 300 000

21 517 408

258 208 950

34,44

21. táblázat. Válogatóművek beruházási és üzemeltetési költségei [21.t.f.]

68

9. A VÁLOGATÓMŰVEK ÁLTALÁNOS ISMÉRVEI A NYÍREGYHÁZA-OROSI ÜZEM PÉLDÁJÁN

9.1. Nyíregyháza- Oros Regionális Hulladékkezelő Üzem Hazánkban a regionális szintű hulladékgazdálkodási projektek keretében ez idáig kivitelezett hulladékválogató üzemekben a hulladékáram műanyag frakcióinak kinyerése kivétel nélkül kézi válogatással valósul meg. Ezen létesítmények tervezésénél a kapacitás kihasználtság, valamint üzemeltetési költségek optimalizálása volt a fő cél, ennek értelmében nem a tökéletes tisztaság elérése a cél, hanem a legfontosabb és legjobban hasznosítható anyagok minél nagyobb arányú leválasztása. Egy üzemlátogatás keretében a Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep Hulladékkezelő Üzem válogatócsarnokában módom volt megismerkedni az ott folyó különböző munkafázisokkal: a szelektív hulladékok beérkezésétől, a döntően kézi, emberi erőforrást igénylő szelektálás lépésein át, a szétválogatott hulladék gépi berendezések segítségével történő végleges tömörítéséig. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás tulajdonában lévő válogatómű üzemeltetésében az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. együttműködik a Nyíregyháza MJV tulajdonában álló Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft.-vel. Az üzem Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával indított SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Program első ütemének keretében, 2011-ben került átadásra. A korszerű válogatócsarnokban megvalósított hulladék előkezelési tevékenység a hasznosítható anyagok szelektív gyűjtéséből származó hulladék utóválogatására, a válogatott hulladék (másodanyag) prése-lésére, bálázására, csomagolására szolgál, annak érdekében, hogy a hulladékból kiválogatásra kerülő másodanyagok ipari hasznosítására alkalmas minőségűek legyenek. 54. ábra. Az elkészült tető- és vázszerkezet A megépült válogatócsarnok (2009 tavasza) [54.á.f.] lehetővé tette a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben a papír és műanyag hulladékok együttesen történő begyűjtését. Ez jelentős megtakarításokat eredményezett a hulladékos közszolgáltatás szervezésében és fenntartásában, viszont némi zavart okozott a lakosság körében. A jövőben fontos feladat annak egyértelműsítése a térség lakosságának körében, hogy a hulladékok elkülönített módon - a gyűjtés helyes gyakorlatát szem előtt tartva - történő gyűjtése nélkül a hatékony válogatás sem valósulhat meg. A hulladékkezelő üzemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer teljes projektterületéről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi (szám szerint 229) és 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település lakosságától begyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított szelektív hulladék kerül átválogatásra.

69

A hulladékkezelő üzemben előkezelésre (válogatás, bálázás) kerülő hulladékok származási helye: Szelektív gyűjtőszigetek (magukban foglalják az intézményektől elszállított mennyiségeket is) Hulladékudvarok (Nyíregyháza, Fehérgyarmat, Kisvárda, Nagyecsed, Mátészalka) Házhoz menő, papír és műanyag csomagolási hulladékok elkülönítetten, zsákos rendszerben (sárga zsák a műanyag hulladékoknak, kék zsák a papír hulladékoknak) történő begyűjtése Kereskedelmi egységeknél, valamint gyáraknál (pl. METRO, SPAR, LEGO) keletkező nagyobb mennyiségű elkülönítetten gyűjtött újrahasznosítható papír és PE fólia csomagolási hulladékok 2013-ban az OHÜ-vel, mint a lakossági és ipari szelektív hulladék begyűjtését és hasznosítását koordináló szervezettel kötött együttműködési és a hulladékkezelési szerződésben vállalt lakossági és ipari begyűjtésből származó szelektív hulladék kvóta 100-105% -os mértékben teljesült, azonban jelenleg a válogatómű kihasználtsága (egyműszakos munkarenddel) még az 50 % -ot sem éri el. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Települési Szilárdhulladék gazdálkodási program során kiépítendő begyűjtési kapacitással (házhoz menő gyűjtés, új szigetek, udvarok) begyűjthető hulladék mennyiség is kezelhető lesz, ezért bővítésre nem lesz szükség. A létesítmény paraméterei [72-73]: A válogató csarnok bálatárolóval egybeépített alapterülete: 3 943,4 m2 Válogató technológia (névleges, két műszakra tervezett) kapacitása: 25 000 t/év A válogató technológia egysoros, egyenes vonalú kialakítással A válogatóműben 2013-ban előkezelt hulladék mennyisége (egyműszakos munkarend): 4 891 t A létesítmény beruházási költsége: nettó 6,5 millió euró (mintegy 1,6 milliárd Ft) A dolgozók létszáma (egyműszakos munkarend): 29 fő + 1 művezető

55. ábra. A válogatómű kívülről (2014 tavasza)

70

Szortírozó rendszer 1. Zsákfeltépő 2. Feladószalag

A technológiai fő gépészeti elemei Végtermék kezelése Célgépek 6. Gyűjtő-, feladó-, átadó- és kihordó 8. Homlokrakodó szalagok 9. Elektromos targonca 7. Automata bálázógép bálafogó szerelékkel

3. Dobrosta 4. Válogató kabin a válogatószalaggal és bokszokkal 5. Mágneses szalagszeparátor 22. táblázat. Az előkezelés technológiájának fő gépészeti elemei A legelső ajánlati (tender) tervek elkészítésekor még felmerült a műanyag frakciók még komplexebb előkezelésére alkalmas optikai szeparátor alkalmazásának lehetősége is. A 2007. márciusa óta zajló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Program első szakaszában rendelkezésre álló pénzügyi források kimerülése miatt a NIR (near-infrared) érzékelős berendezés, mint technológiai elem a tervezés további szakaszában már nem szerepelt.

9.2. A hulladék előkezelési tevékenység bemutatása [74-75] A mérlegház előtt kialakított hídmérlegen áthaladva a begyűjtő-szállító járművek tömegének hiteles mérésére kerül sor. A hulladékkezelő üzem területére beszállított hulladék csak dokumentálva, minősítve, mérlegelve kerülhet, mert azok sorsáról, útjáról, mennyiségéről, fajtájáról szigorú számadás szükséges az illetékes hatóságok felé.

56. ábra. A térség valamennyi településének szelektív hulladékát a nyíregyházi üzemben előkezelik

71

A szelektív gyűjtésből származó, vegyes frakciójú lakossági hulladékot a lerakótérről egy homlokrakodó gép a zsáktépő berendezésbe juttatja. a berendezés egyrészt a házhoz menő rendszerben begyűjtött PE műanyag zsákok feltépésére is alkalmas, de ezen kívül fontos funkciója a hulladék szabályozható ütemű adagolása a felhordó szalagra. A feladószalag által szállított hulladékból egy dolgozó eltávolítja a nagyobb méretű idegen és a technológia további folyamatát zavaró (pl. PET pántszalag) anyagokat.

57. ábra

58. ábra

57-58 .ábrák. Az előkezelési folyamatból kizárandó, "idegen" hulladékok Ezt követően a felhordó szalagba beépített forgó dobrostán megtörténik a 40-60 mm-nél kisebb méretű hulladékok leválasztása. A hulladék esetleges törmelék- és portartalmát a dobrosta, valamint a beépített légtechnikai elszívó rendszer (porciklon) szűri ki, így a válogatófülkét porterhelés már nem éri. A dobrostából kihulló maradék frakció energetikai hasznosításra, vagy lerakóban kerül. A klimatizált válogatókabinban kialakított válogatósor mellett 2 * 6 válogatóboksz található, melybe a személyzet a kiválogatott hulladékot 59. ábra. Rostából kihulló, lerakásra helyezi. A fém és italos karton (TetraPak) kerülő hasznosíthatatlan frakció frakciók elkülönítésére az üzem tervezésekor nem készültek külön bokszok, így azokat a szalag mellett elhelyezett zsákokba rakja a válogató személyzet. A válogató személyzet létszáma 24 fő, akik közül két ember állandó feladata a fém, illetve italos karton frakciókat tartalmazó zsákok ürítése és cseréje.

72

A hulladékválogatás során a hulladék mozgatását futószalag biztosítja. A válogatás kézi erővel történik az alábbi 10 frakciókra:

60. ábra. A válogatókabin személyzete a fajta és szín szerinti válogatást kézi erővel végzi

A válogató szalagról elsőként a PE fóliák kerülnek a bokszokba, ezáltal a többi frakció könnyebben hozzáférhetővé válik. A hasznosítók számára értékes és feldolgozható fóliák kizárólag polietilén (PE) alapanyagúak lehetnek. Kis mennyiségben ugyan, de öntött PP fóliák is megtalálhatóak a kezelendő hulladékáramban. Mivel a PP anyagú fóliák csökkentik a már kinyert és frakcionált másodanyag értékét, így azok a válogatási folyamat végén a maradék anyagot tartalmazó konténerbe kerülnek. A papír, műanyag, italos karton és lehetőség szerint az összes fém frakciók tehát leválasztásra kerülnek a futószalagról, míg a válogatósor által esetleg hátrahagyott fém (javarészt vas) frakció továbbhalad a futószalagon a mágneses szeparátor felé, mely leválasztja a még mágnesezhető fémeket a maradék anyag frakcióból. Mindkét (mágnesezhető és nem mágnesezhető) fém frakció törésre és tömörítésre kerül. A válogatókabin bokszainak megtelítődése esetén a válogató lenyitja a bokszok alján található nyílást, így a kiválogatott, idegen anyagtól mentes csomagolási hulladék hulladékok fajtánként kerülnek a földszinti 6 db tároló rekeszbe. A tárolók telítődése esetén a rakodógép a szállítószalagra tolja a hulladékot. A szállítószalag ezen szakaszára kerülnek a technológia többi folyamatába be nem kerülő ipari vagy kereskedelmi eredetű, tiszta, válogatást nem igénylő hulladékok (főként karton és fólia) is, melyek közvetlenül bálázhatók. 61. ábra. A bálázógépet kiszolgáló szállítószalag 73

A bálázó berendezést kiszolgáló szállítószalag anyagellátását az utóválogatott frakciókkal telített tároló bokszokból biztosítják. Korszerűbb üzemekben az egyenletes anyagáramlást a bokszok aljába szerelt automata adagolórendszer biztosítja. A szín és típus szerint osztályozott frakciókkal megtelt rekeszek tartalmát a rendszer üzembe helyezését követően a rakodógép kisebb adagokban, fokozatosan kotorta a szállítószalagra. Ezzel a módszerrel a bálázás lassúnak és körülményesnek bizonyult. A folyamatot egy egyszerű, ám leleményes "házi praktikával" tették hatékonyabbá. A rakodógép a tároló boksz teljes tartalmát a szalagra tolja, majd a targonca bálafogó részével vagy épp a homlokrakodó kanalával szabályozzák a továbbszállított anyagáram intenzitását, amely – főként PET palackok esetén – meggátolja a bálázógép eltömődését.

62. ábra. Tárolóbokszból kitolt víztiszta PET frakció bálázás előtt

A válogatóüzembe időszakos beszállítások alkalmával nagyobb mennyiségben érkezik ipari-kereskedelmi forrásból származó szennyeződésmentes műanyag PE fólia, mely vegyesen tartalmaz natúr, színes és sztreccs anyagokat is. Ezek szétválogatása kézi erővel (2 fő/műszak) valósul meg a fedett bálatároló csarnokban.

63. ábra. Ipari eredetű PE fóliák osztályozása

Mindezek alapján a PE fólia 4 különböző frakció szerint kerül bálázásra: natúr, sztreccs, színes és lakossági színes fóliák. A színes és főként a lakosságtól származó vegyes PE fólia típus, amely többek között magában foglalja a házhoz menő gyűjtési forma kék és sárga zsákjait is, szennyezettségükből adódóan nem túl kelendő az újrahasznosító cégek körében. Természetesen a legértékesebb és legmagasabb eladási

74

árat képviselő műanyag hulladékok minden esetben a legtisztább és leginkább homogén frakciót képviselő termelői illetve ipari szektorban gyűjtött szelektív hulladékok. Valamennyi feldolgozónak érdekében áll a lehető legnagyobb mennyiségben beszerezni ezt a kimondottan magas tisztaságfokú, kiváló piaci ár-érték arányt képviselő alapanyagot. A fóliák ezen típusára felmerülő kereslethiányt és a nagymértékű felhalmozódást egyelőre az újrahasznosító számára tett azon kikötés igyekszik meggátolni, mely szerint csak abban az esetben juthat ipari eredetű PE fóliához, amennyiben a lakossági részből is vásárol. A hasznosító azonban amellett, hogy a lakossági színes fóliát mélyen a piaci ár alatt vásárolhatja fel, 64. ábra. Aktuális probléma: "halmokban" állnak a színes PE fólia bálák a szennyezőanyag tartalom miatt annak átvételét 25 %-os súlylevonással kompenzál. Egyelőre a kölcsönös szankcionálás feloldja a helyzetet, mégis félő, ha ugyanez a probléma idővel nagyobb léptékben jelenik meg, már nem lesz ilyen egyszerű a megoldás. Előfordulhat, hogy a hulladékválogató telepeken óriási, eladhatatlan készletek halmozódnak fel, s végül nem tudják majd hova rakni ezt a fajta hulladékot? Márpedig azt továbbra is össze kell majd gyűjteni... A feladó szalagról érkező hulladék a betöltő tölcsérhez érkezik. A válogatott hulladék bekerül a bálázó gépbe, ahol az automata bálázó beállításától függő bálákat készít. A berendezés a bálázandó hulladéknak megfelelően kerül beállításra. A bálázó az optimális tömöríthetőség érdekében PET lyukasztóval van ellátva, ennek köszönhetően nem okoz problémát, ha a lakossági gyűjtés során a palackon található zárókupak nem kerül eltávolításra. A PET frakciót felvásárló műanyag hasznosító cég által alkalmazott tisztítási és feldolgozási technológia révén a PP kupakok jelenléte nem befolyásolja az értékesítési árakat.

65. ábra. Víztiszta PET bálák – az előkezelési folyamat végtermékei

A kész bálák a gép melletti területre érkeznek a kitoló csatorna elhagyását követően. Innen az üzemhez tartozó fedett bálatárolóba, illetve a kinti tárolótérre szállítják a kész bálákat targoncával. Itt tárolják a bálákat a hasznosítókhoz történő elszállításig. A kezelt újrahasznosítható szelektív hulladékok szállítási költsége a hasznosítókat terheli, amely költséget a másodanyagokért kínált árba beleépül.

75

A válogatóműben előkezelt, bálázott műanyag hulladékok nettó értékesítési árai műanyag frakciónként eltérőek. Előkezelt műanyag frakció

Nettó átlag értékesítési ár [Ft/kg]

PET - víztiszta PET - világoskék PET - vegyes PE fólia - natúr PE fólia - színes PE fólia - lakossági színes PP + HDPE

114 92 39 100 25 20 35

23. táblázat. A válogatóműben előkezelt műanyag hulladékok nettó értékesítési ára frakciónként [23.t.f.]

A válogatás végén az újra nem hasznosítható anyagokat konténerben tárolják, ezen frakcióval két lehetőség kínálkozik: a hulladékkezelő telep területén található hulladéklerakón történő elhelyezés, és az égetés. Jelenleg kibontakozó félben van egy üzleti megállapodás a fel nem használhatónak minősített maradék frakció másodlagos tüzelőanyagként (RDF) való hasznosítására, ezáltal is csökkentve a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét. A hasznosíthatatlan hulladék analíziséből kiderült, hogy az említett frakció 85-90%-ban tartalmaz kombinált műanyag csomagolóeszközt, ezáltal fűtőértéke akár 20 - 45 MJ/kg (papír fűtőértéke 15 66. ábra. Kísérleti jelleggel MJ/kg) is lehet az összetétel függvényében. A bebálázott maradék frakció végleges szerződés megszületéséig lehetőség van arra is, hogy a maradék frakciót bebálázzák. A maradék anyag frakció minősége egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a válogatási technológia hatásfokán még volna mit finomítani. A létesítményben előkészített hulladék hulladékhasznosítóknak kerül átadásra, amelyek többnyire a régión kívül találhatóak. A másodanyagként kinyert műanyag csomagolási hulladékok az alábbiakban megadott kezelőkhöz kerülnek hasznosításra: Remat Zrt. tiszaújvárosi + a cég Rakamazon lévő műanyag hulladék feldolgozó üzeme (korábban Recplast Kft.) LAplast Műanyagipari Kft., Tiszaújváros Az útdíj bevezetése előtt (2013. július 1.) az itt kinyert PET frakciót a Zalai és Sárvári HUKE Kft. is felvásárolta, amit a sárvári PET palack hasznosító üzemben darálékként tovább hasznosítottak. A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozó többletköltségek miatt a sárvári cég már nem tudott versenyképes árakat kínálni a másodanyagért, így jelenleg a PET bálák túlnyomó részét a tiszaújvárosi LAplast Kft. dolgozza fel. 76

9.3. Eredmények, mennyiségek A válogató személyzetet alkalmazó alvállalkozó teljesítményarányos bérezésben részesül, vagyis leválogatott kg/Ft alapon, hó végi elszámolás után kap juttatást. A kézi válogatásra fordított élőmunka havi költsége idénytől és a beérkezett szelektív hulladék összetételétől függően 4-7 millió Ft között változik. A Nyíregyháza-Oros regionális válogatóüzemben előkezelt, majd a hasznosító cégek számára értékesített szelektív hulladék mennyiségét a 24. táblázat foglalja össze: Értékesített szelektív hulladék mennyisége [tonna] 2011. év 2012. év 2013. év 6043 5 552 5889 24. táblázat. Nyíregyháza-Oros Regionális Hulladékkezelõ Üzem által értékesített szelektív hulladék mennyiségek [24.t.f.] A települési szilárd hulladék keletkezés és kezelés módja szerint Lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék Egyéb szervektől elszállított összes hulladék Két kategória összesen Lakosságtól szelektív gyűjtéssel elszállított települési szilárd hulladék Egyéb szervektől szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék Két kategória összesen Lakossági szelektív műanyag hulladék Egyéb szervektől szelektív gyűjtéssel elszállított műanyag hulladék Két kategória összesen

2011 (tonna) 114 165

2012 (tonna) 104 776

15 822 129 987

12 896 117 672

7 864

10 602

3 135 10 999 n.a.

2 259 12 861 614,74

n.a.

902,16

n.a.

1 516,9

25. táblázat. A települési szilárd hulladék hasznosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében [25.t.f.] A szelektív hulladékgyűjtés célja, hogy a különválogatott hulladék anyagában újrahasznosításra kerülhessen, ehhez azonban kulcsfontosságú a szelektív hulladékgyűjtés helyes gyakorlatának, szabályainak pontos ismerete és betartása. Sajnos a szabolcsi lakosságtól begyűjtött hulladékok válogatása során jelentős mennyiségben lelhető fel az újrahasznosítható hulladéktípustól eltérő vagy szennyezett hulladék, ami az utóválogatás hatékony és gazdaságos (nyereséges) működését korlátozza. Fontos megemlíteni, hogy 2013-ig csupán a megye 4 közszolgáltatójának működési területén, ám összességében csak 14 települést érintve került bevezetésre gyűjtőszigetes formában a szelektív hulladékgyűjtés. A válogatóműbe érkező szelektív hulladékmennyiség jelentős hányada Nyíregyházáról származik, ahol jelenleg 18 ezer családi házra kiterjedően működik a házmenő rendszer, továbbá két hulladékudvar és 234 db szelektív hulladékgyűjtő sziget is a lakosság rendelkezésére áll. A megyében található többi település számára a térségi Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer keretén belül megvalósuló fejlesztések (melynek befejezésére 2015. március 31-ei

77

dátumot tűztek ki célul) biztosítanak majd megfelelő színvonalú és kapacitású szelektív gyűjtési és válogató rendszert.

Egyéb hazai példák [76-77]: A nyíregyházán üzemelő Regionális Hulladékkezelő Telep válogatócsarnokában kiépített technológiához hasonló rendszereket alkalmazták a regionális hulladékgazdálkodási ISPA projektek keretében megvalósult alábbi válogatóüzemekben is: Sajókazai Hulladékkezelő Centrum (Névleges kapacitás 30.000 tonna/év) Nyugat-Balaton kohéziós projekt keretén belül Zalaegerszeg hulladékkezelő központ (Maximális kapacitás: 13 000 tonna/év); Nyugat-Balaton kohéziós projekt keretén belül Zalabér hulladékkezelő központ; Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási program keretén belül Berettyóújfalu hulladékkezelő és hasznosító központ (Válogató kapacitása: 1 000 t/év); Debreceni Regionális Hulladékkezelő Telep (Válogató kapacitása : 20 000 t/év); Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep (Válogató kapacitása : 6 000 t/év); Szolnoki Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer részeként a szolnoki Újszászi úti válogatómű (10 000 t/év); Észak–kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretében Kerepes, Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ (90.000 t/év).

9.4. Következtetések A legsürgetőbb és talán legfontosabb teendők – mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mind hazánk többi térségében – a lakossági tudatformálás, tájékoztatás és a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, hiszen mindezek kiemelt jelentőséggel bírnak a hulladékgazdálkodási célok, ezen belül is az újrahasznosítási körfolyamat céljainak elérésében. Ezt a tényt alátámasztja a KSH 2012-re vonatkozó adatai is (25. táblázat), mely szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékok aránya a teljes hulladékmennyiséghez képest alig 10 % volt. A Nyíregyházi válogatómű kapacitását ugyanis csak abban az esetben lehet kiterhelni, ha a SzabolcsSzatmár-Bereg megye hulladékgazdálkodási projekt keretében megvalósuló szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztéséhez a megye lakosainak kellő aktivitása és tudatos szelektálása is párosul. A tudatformálás eszközeinek és módjának megválasztása komplex feladat, abban részt kell vállalnia – többek között – az oktatásnak és a civil szervezeteknek egyaránt. A lehetséges ösztönző alternatívákra a 12. fejezetben teszek javaslatot. Egy hulladékválogató üzem egyik legjelentősebb bevételi forrása a szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből, kezelési díjából, illetve a lakossági-begyűjtőitámogatásból származik. Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék felvásárlási árait a hasznosítók mindig a világpiaci árakhoz alakítják, ezáltal annak alakulása az árbevételt nagyban befolyásolhatja.

78

A közszolgáltató számára lehetséges bevételi forrást jelent még az ipari begyűjtői támogatás, melynek feltétele a támogató szervezetnek (OHÜ) a hasznosítókkal történő szerződéskötése. A válogatási technológia bemutatásánál már felhívtam a figyelmet a színes PE fóliák felhalmozódásának kialakulóban lévő problémájára. Az egyes hulladéktípusok után járó OHÜ által fizetett támogatások mértékét az alábbi táblázat mutatja:

26. táblázat. Az egyes csomagolási hulladékok után járó támogatások [26.t.f.]

Az egyes műanyag frakciók közül a PET anyagú hulladék a legkiemeltebben támogatott anyagfajta. A lakossági szelektív műanyag hulladékok mennyiségi és anyagfajtánkénti elemzése során (lásd. 2. fejezet) bebizonyosodott, hogy országos szinten a műanyag hulladék áramban a PET a domináns (78% -kal) frakció. Az állami támogatáson felül a víztiszta és kék színű PET (a frissen gyártott PET magas piaci árfekvése miatt) mind előkezelt hulladék, mind darálék és regranulátum formájában kiemelkedően magas eladási árat képvisel az újrahasznosított műanyagok között. A kedvező mennyiségi és értékesítési tulajdonságoknak köszönhetően a PET alacsonyabb támogatási szint mellett is kelendő hulladékfrakció lenne a begyűjtők és feldolgozók számára egyaránt. A nyíregyházi válogatóműben tapasztaltak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy egy kiemelt anyagáram valamelyik anyagfajtája, csak a másik kárára részesülhet nagyobb támogatásban. A műanyag hulladékok egyes típusira meglévő támogatási források újra osztása és átcsoportosítása – a színes PE fóliák aktuális feldolgozási körülményeit tekintve – feltételezhetően kedvezőbb és kiegyensúlyozottabb helyzetet teremtene. Nevezetesen a színes fólia frakció esetén a feldolgozók szemszögéből figyelemfelkeltő kg -monkénti támogatási összeg megállapításával (akár a PET frakcióval való felcserélés árán) nagy valószínűséggel fokozná a kereslet mértékét. Ez a folyamat pedig fokozottabban elősegíthetné a műanyag csomagolási hulladékok visszagyűjtése és újrahasznosítása terén elérni kívánt 50% -os arányt.

79

10. MÁSODALAPANYAG ELŐÁLLÍTÁS A műanyag hulladékok újrafeldolgozása mechanikai műveletek sorozata, ahol az egyes technológiai lépések sorrendje, továbbá a felhasznált berendezések típusa műanyag fajtánként és hulladéktípusonként változhat. A folyamat maga azonban általánosan tárgyalható. A mechanikai hasznosítás célja a műanyag anyagában történő hasznosítása. A mechanikai hasznosítás fő technológiai lépései: válogatás (lásd 7-8. fejezetek), előaprítás, darálás, (bizonyos hulladékok esetén, szennyezettségtől függően) mosás, homogenizálás (mesterkeverék + adalékanyagok), regranurálás [78]. A műanyag újrahasznosítással foglalkozó vállalkozásokhoz a közszolgáltatás keretében vagy a vállalkozói rendszereken keresztül összegyűjtött hulladékok már anyagfajtára válogatva, előkezelt formában (tömörített bálákban, konténerben vagy zsákokban) érkeznek.

67. ábra. A másodanyag előállításának folyamatábrája [67.á.f.]

A beérkezett műanyag hulladékok anyagtípustól függően kerülnek feldolgozásra, ill. indokolt esetben a feldolgozást megelőzően utóválogatásra (pl. vegyes színű fólia hulladék).

10.1. Agglomerálás [83-84] A fólia típusú hulladékok esetén az újrahasznosítás első fázisa az agglomerálás. Az agglomeráló gép nagysebességű forgása közben felaprítja a fóliát, ami súrlódás hatására hőt vesz fel és közel olvadáspontra (90-100 °C) melegszik. A folyamatba bevitt vízzel történő, zárt rendszerű hűtés során a hirtelen hőmérsékletvesztéstől az összedarabolt anyag összezsugorodik és ún. agglomerátummá válik – jellemzően gubacsszerű és nem lemezszerű – alakká. A továbbiakban ezt az anyagot extrudálják és regranulálják.

80

68. ábra. LDPE agglomerátum [68.á.f.]

69. ábra. LLDPE agglomerátum [69.á.f.]

10.2. Aprítás, darálás [79-81] Az aprítás célja egyrészt a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretének csökkentése, másrészt az anyag együttesek megbontásával homogén betáplálást tesz lehetővé a további feldolgozáshoz. A műanyag hulladékok darálására megfelelő igénybevételek a nyírás és a vágás. A felhasználásra alkalmas végtermékeket rendszerint több aprítási fokozattal lehet előállítani, gyakran egyes törési lépcsőkben eltérő - nyomás, nyírás - mechanikai igénybevétellel, ill. aprítógépekkel. Az, hogy az egyes esetekben melyik módszer és/vagy milyen berendezés alkalmazása célravezető az adott hulladék méretétől és minőségétől függ. 10.2.1. HENGERES TÖRŐ

A nagyobb és keményebb, ridegebb darabokból álló műanyag hulladékok (pl. hordók, kannák vagy raklapok) újrahasznosításának első lépése az előtörés. Az előtörés gépei a fogazott vagy tüskés felületű hengeres törők, melyek nyomással (esetleg kisebb nyíróhatással) aprítanak. A hengerfelület rovátkolása a súrlódási tényező növelésére szolgál, ugyanis hatékony behúzás a megfelelő súrlódáson alapszik. Léteznek egy- és kéthengeres kivitelű változatok is. A hengerek törőfelületét cserélhető mangánacél palásttal fedik. Az első aprítási lépcsőben 100-150 mm-re aprítják le az a viszonylag nagyméretű feladott anyagot.

70. ábra. Fogazott hengeres törő a Holofon

71. ábra. Tüskés hengeres törő a Rolló Kft.

balotaszállási telephelyén

Zrt. tinnyei telephelyén

81

10.2.2. FORGÓTÁRCSÁS NYÍRÓ-APRÍTÓGÉP

A műanyag hulladékok középaprítására a forgótárcsás nyíró/aprítógépek előnyösen alkalmazhatóak. A forgótárcsás gépeknél az aprítás az egymásba nyúló, kis (0,2-0,6 m/s alatti) kerületi sebességgel forgó vágótárcsák oldalélei (résméret < 0,3-0,5 mm) és fogai között történik. Az oldalélek nyírnak, a fogak pedig, mivel az esetek többségében a fogcsúcsok és a távtartó tárcsák közötti távolság több mm-t is elér, főként tépnek. Speciális lehúzó 72. ábra. Forgótárcsák kialakítása szerkezetek megakadályozzák, hogy a kétrotoros gépeknél [72.á.f.] letépett és a keletkező résen áthúzott darabot a fogak ismét magukkal vigyék. Az aprított anyag méretét a vágótárcsák szélessége, a tárcsák átmérője (kerülete) és a fogak tárcsánkénti száma határozza meg.

73. ábra

74. ábra

73-74. ábrák. Forgótárcsás nyíró-aprítógép és egy PET palack aprítéka a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Laboratóriumában

10.2.3. VÁGÓMALOM

Ezt az aprítógépfajtát a műanyag hulladékok finomaprítására, őrlésére használják. A magas fordulatszámú forgórész (5-25 m/s) kerületén egyenlő osztással úgy helyezkednek el a kések, hogy az állórész késeivel szemben vágjanak. Az aprítás az álló és mozgó kések egymás melletti elhaladásakor következik be az álló kés feletti szemcsefelhőben. Az aprító-teret alul egy fenékszita határolja. A rotoron a kések elhelyezésének módját a mindenkori aprítási feladat határozza meg. A finom aprítás 5-20 mm szemcseméretet eredményez. 75. ábra. Fehér PVC darálék (Rolló Kft.) 82

76. ábra. Vízszintes tengelyű vágómalom a

Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és 77. ábra. Függőleges tengelyű vágómalom Környezeti Eljárástechnikai Intézet [77.á.f.] Laboratóriumában

10.3. Mosás [78; 81-82] Bizonyos hulladékok (pl. a mosószeres, samponos, tusfürdős flakonok) esetében szükséges a kiindulási műanyag darálék felületére tapadt szennyeződések eltávolítása is, így a technológiai folyamat következő lépését a mosás jelenti. Fokozott jelentőséggel bír a tisztítás olyan hulladékok esetén, melyek élelmiszerekkel közvetlenül érintkező csomagolóanyagok formájában kerülnek újrahasznosításra (pl. PET palackból ismét pillepalackokat fújnak).

79. ábra 78. ábra 78-79.ábrák. Poliolefin darálék mosása a Holofon Zrt. annavölgyi telephelyén (Forrás: Holofon Zrt.)

A felületre tapadt szennyeződést általában felületaktív anyag tartalmú vízzel, de a szennyeződés fajtájától függően szerves oldószerrel is lehet távolítani. A művelet hatékonyságát különböző kémiai adalékokkal segítik elő (pl. vízlágyítók, nedvesítőszerek alkalmazásával), valamint növelik a mosóközeg hőmérsékletét. A művelet egyúttal lehetőséget ad a 8. fejezetben ismertetett nedves sűrűség szerint szétválasztó dúsítási eljárások alkalmazására is, így a lépések egybeolvasztásával 83

hatékonyabb kezelést valósíthatunk meg. Fajtaazonos műanyag hulladékok mosására egy egyszerű, keverővel ellátott, fűthető mosó duplikátor is alkalmas. A Sárvári HUKE Kft. PET palack újrahasznosító üzemében például lebegtetőkádas mosással választják szét az azonos szemcseméretű darálékból a víznél kisebb sűrűségű poliolefin (PE, PP) és PET frakciókat. Majd ezt követően a már fajtaazonos PET frakciót 70-80 °C -os, mosószeres vízzel megtisztítják a címkéktől és egyéb szennyeződésektől.

80. ábra. Melegvizes mosó a Sárvári HUKE Kft. PET palack hasznosító üzemében

A lebegtetőkádas mosásnál jobb szétválasztási hatásfokkal működnek a hidrociklonok, ez esetben a szeparálás előtt a hulladékot átmossák mosófolyadékkal. A felhasznált mosóvizet tisztítják és mentesítik a szilárd részecskéktől, majd a kezelt vizet visszaforgatják a mosási folyamatba. A Holofon Zrt. annavölgyi telephelyén a mosóvíz tisztítása után maradó szilárd köztes termékből – megfelelő töltőanyagokkal keverve – különféle termékek, például műanyag támkaró vagy speciális járdaszegélybe integrált vízelvezető elem – készül.

84

81. ábra

83. ábra

82. ábra

81-83. ábrák. Mosás utáni maradványok újrahasznosítása – Járdaszegélybe integrált vízelvezető elem (Forrás: Holofon Zrt.) A szortírozást és mosást a víztelenítés és szárítás lépcsője követi. A műanyagok többségének csekély a vízfelvéte, emiatt a mosást követően a felületen maradt víz zöme mechanikai úton eltávolítható. A mechanikai víztelenítés legegyszerűbb módja a nedves műanyaghalmaz szűkülő görgősor közé vezetése, illetve gyakran alkalmaznak centrifugákat is. A műanyagdarabkák felületén adhézióval megkötött víz mechanikai úton nem, csak szárítással távolítható el. Szárításra a ciklonos szárítás, valamint a légcirkulációs szárító alagutak alkalmazhatóak.

10.4. Homogenizálás [85-89] A műanyag hasznosítás második fázisa az előkészítő üzemben létrehozott félkész anyagok granulálásra való előkészítése. A mesterkeverék (cégenként változó összetételű receptúra szerint) illetve egyéb adalékanyagok (por, folyadék, paszta formájában) felhasználásával keverődobban történik a megkeverés, vagyis a homogenizálás, amely a későbbi késztermék gyártás szempontjából elsődleges fontosságú. A mesterkeverék egy előre kompaundált polimer (úgynevezett hordozó) és nagy koncentrációjú pigment (színezék) keveréke. A teljes (rendszerint egy, de akár több) életciklust kiszolgált műanyag hulladékok polimerláncának szerkezetében – például a felhasználás alatt fellépő esetleges túlterhelésből adódóan –, emellett a feldolgozást megelőző aprítási (nagy nyíró és vágó) igénybevételekből kifolyólag mechanikai degradáció (akár a kötések felbomlása) következik, amely a szilárdságot károsan befolyásoló jelenség. Ugyanakkor a műanyagokat magas hőmérsékleten, ömledék formájában dolgozzák fel, aminek során termikus és mechanikai (elsősorban nyíró) igénybevételnek egyaránt ki vannak téve. A polikondenzációval készült polimerek hajlamosak a feldolgozás közbeni degradációra is.

85

A kettős kötések és más láncbeli szabálytalanságok potenciális helyei a feldolgozás során lejátszódó kémiai re-akcióknak. Ezek a reakciók módosítják a polimer láncszerkezetét és a végtermék tulajdonságait is. A hosszú szénláncokat rögzítő másodrendű kötések összes energiája nagyobb lehet, mint a láncban levő elsőrendű kötés energiája, így bizonyos terhelési helyzetekben a láncok mechanikai szakadása következhet be. A szabad láncvégek – mint reakcióképes szabadgyökök – degradációs folyamatokat indíthatnak be, melynek eredménye a lánctördelődés, amit néhány szakirodalom szűkebben értelmezett degradációnak nevez. A degradáció okozta lánctöredezés a molekulatömeg csökkenéséhez vezet, ez pedig ugyancsak rontja az ömledékszilárdságot és a feldolgozhatóságot. A megfelelő minőségű, újrahasznosított műanyag regranulátum előállítása során ezek a nem kívánt kémiai folyamatok kis mennyiségű, stabilizáló hatású adalékok felhasználásával megakadályozhatók vagy jelentősen késleltethetők. Általánosságban tehát igaz az, hogy néhány ciklusban még lehetséges az eredetivel azonos minőségű terméket készíteni (az ablakprofilokban használt PVC pl. hétszer is újrahasznosítható), de bizonyos újrahasznosítást követően a polimerlánc végérvényesen sérül, így az anyagi minőség romlására kell számítani. A megfelelő revitalizáláshoz szükséges ismeretek: Az előző életciklus(ok) hatása az anyagi jellemzőkre; Anyagjellemzési módszerek; Feldolgozási és kompaundálási eljárások; Új alkalmazási követelmények → a jó minőség feltételei a második alkalmazásnál; Rövid és hosszú élettartamot biztosító stabilizátorok mennyisége.

85. ábra

84. ábra

84-85.ábrák. Keverőtornyok a Rólló Kft. balotaszállási telephelyén

Hangsúlyozandó, hogy az egynemű, tisztított, teljes életciklust kiszolgált hőre lágyuló polimerek újrahasznosításánál gondosan ellenőrizni kell az esetleges degradáció mértékét, és meg kell határozni a szükségesnek mutatkozó pótlólagos stabilizátor pontos 86

mennyiséget. Az másodanyag gyártó cégeknél a gyártásonkénti mintavétel és alapvető fizikai tulajdonságok ellenőrzése minden esetben a kiépített minőségügyi rendszernek megfelelően történik. A degradáció szintje, esetleges megindulása könnyen ellenőrizhető az ömledékviszkozitás (MFI = Melt Flow Index, MFR = Melt Mass-Flow Rate) mérésével az ismételt újrafeldolgozások során. A hőre lágyuló műanyagok viszkozitása adott hőmérsékleten leginkább az anyagot alkotó makromolekulák hosszától ill. eloszlásától függ. Általában minél hosszabb molekulák alkotják az anyagot, vagyis minél nagyobb az átlagos molekulatömeg, annál nagyobb lesz az anyag viszkozitása. Az eljárások segítségével meghatározható az időegység alatt, adott nyomófeszültség hatására, adott hőmérsékleten, adott keresztmetszetű résen keresztül áramlott anyag mennyisége. Az így nyert mérőszám jól jellemzi az anyag viszkozitását, és technológiai szempontból nagyon jól alkalmazható. Minél nagyobb az adott anyag ún. MFI-je, annál jobb lesz az ömledék formakitöltő képessége. A feldolgozási technológia ezen keverési fázisának célja, hogy: Előkészítse az anyagot egy új életciklusra; A legyártandó regranulátumnak azonos fizikai tulajdonságai legyenek; Stabilizátorok segítségével a degradálódott anyagokban újra összekösse a szakadozott láncmolekulákat; Adalékanyagok hozzáadásával a másodanyag tulajdonságainak javítása; Valamint lehetőséget kínál a mindenkori megrendelői igényeknek megfelelő paraméterek kialakítására. 10.4.1 ADALÉKOK – A MŰANYAG ELŐÁLLÍTÁS SEGÉDANYAGAI [90-95]

Napjainkra a számottevő fajta polimer és a többféle monomerből felépülő szintetikus műanyagok elengedhetetlen alkotórészeivé váltak az adalékok. Az adalékokat azért adják a polimerekhez, hogy változtassák és javítsák kiindulási mechanikai, fizikai vagy kémiai jellemzőiket. Az adalékokat használják arra a célra is, hogy megvédjék a polimert a fény, hő vagy baktériumok károsító hatásától; megváltoztassák az olyan polimer tulajdonságokat, mint a folyás; színt adjanak a terméknek; és speciális jellemzőket alakítsanak, mint például a szebb felületi megjelenés vagy csökkentett súrlódási tényező. Az adalékok egy része szemcsés vagy poralakú, de van közöttük sok folyadék, (vagy paszta) halmazállapotú is. Ezeknek a kismennyiségben használt anyagoknak az ára magas, ezért az ipari kutatások az adalékok optimalizálására (teljesítmény/ár) irányulnak. A jelenlegi fejlesztési irányokat a piaci igényeken kívül, az egyre szigorodó környezetvédelmi és egészségügyi előírások, az EU vegyipari politikája (REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals) is befolyásolja. Jó példa erre a PVC, amely a a Vinyl 2010 Program keretében kifejlesztett környezetbarát stabilizátorrendszereknek köszönhetően kiváló szerkezeti anyagként továbbra is megtartotta pozícióját az építőipari alkalmazásokban. Globális szinten 2000-ben a műanyag adalékanyagok iránti kereslet 8,3 millió tonna, míg 2009-ben 11,1 millió tonna volt. 2011-ben az adalékanyagok termelése a

87

világon 13 millió tonnára nőtt, melynek 61% -a funkcionális adalék, 18% -a töltő/erősítőanyag, 15% -a pigment és 6% -a ütésállóság-javító. A gyártás során különböző adalékanyagok felhasználásával készült fajtaazonos műanyag termékek inhomogén tulajdonságait a hulladékok másodanyaggá történő feldolgozásakor is figyelembe kell venni. A regranulátum értékét ugyanis elsősorban az határozza meg, hogy annak minősége mennyire közelíti meg az elsődleges alapanyagét. Érdekes, hogy az újrahasznosítási folyamat során – a minőségromlás elkerülése érdekében – egyebek mellett a számos eltérő adalék jelenléte is indokolttá teszi az adalékanyagok ismételt felhasználását (lásd. homogenizálás). Az élelmiszerek műanyag csomagolásával kapcsolatos lényeges kérdés a adalékanyagok élettani hatása. A műanyagok és adalékanyagaik élelmiszeripari alkalmazására mind EU-s, mind pedig állami szinten szigorú szabályok vonatkoznak. Egy új adalékanyag engedélyeztetése több évig tart és rendkívül költséges eljárás. Az engedélyeztetés és azt követően a termékek vizsgálata szabványokban előírt módon történik, amelyben az egyik legfontosabb vizsgálat a kioldott anyag mennyiségének meghatározása. Az engedélyezett anyagokat úgynevezett pozitív listák tartalmazzák. Magyarországon az engedélyezést élelmiszerekre az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) végzi. Az egyes adalékanyagok típusai, azok rendeltetése és hatásmechanizmusa a 38. számú mellékletben megtalálhatóak.

10.5. Regranulálás [96-98] Bár az extruder a technológia alapberendezése, ez végzi az általában műanyag darálékból előállított homogenizált szárazkeverék megömlesztését, az ömledék szállítását és az alakadó szerszámba juttatását, a regranulálás egy komplex eljárás, amelyhez számos berendezés összehangolt, együttes működése szükséges. A granulálási folyamat során a műanyag ömledékből képzett szál/rúd formájú folyamatosan haladó anyagot egységes szemcseméretű granulátumokká alakítják át. A regranulátum, mint újrahasznosított hulladék, további műanyagipari feldolgozási műveletek alapanyagaként hozzájárul a fosszilis nyersanyagok kíméléséhez és késztermékek költséghatékony előállításához. A műanyag regranulátum előállításánál alkalmazható módszerek: Vágókéses ömledék granulálás (kör keresztmetszetű furatokon történő átpréseléssel); Megszilárdult huzal, szál, rúd formájú ömledékből kiinduló granulálás. 10.5.1. VÁGÓKÉSES (MELEG) ÖMLEDÉK GRANULÁLÁS

Ennél az eljárásnál a műanyag keveréket az ömledék termoplasztikus állapotában granulálják, a szemcséket levegővel hűtik és szállítják. Az eljárást négy műveletre lehet osztani: Az anyag extrudálása és kinyomása egy lyuklemez szerszámon, 88

A kilépő anyagrudacskák levágása közvetlenül a lyuklemezen egy forgó kés segítségével, A granulátum elszállítása a késtől, A granulátumszemcsék lehűtése.

86. ábra. Vágókéses berendezések a Rolló Kft. balotaszállási telephelyén [86.á.f.]

87. ábra. Vágókéses granulálógép sematikus ábrája

[87.á.f.]

A csigás extruder feltöltőjén át a szárazkeverék a szabályozható hőmérsékletű csigába kerül, ahol az egyenletes elkeveredést a szerszám által kifejtett nagy nyíró/keverőhatás biztosítja. A csiga forgása közben előre tolja a műanyag keveréket, az megolvad, miközben a csiga-csigaház kialakításából adódóan létrejövő kompresszió a szemcsék közti levegőt kiszorítja és az anyag homogén masszává válik. A csigaházon keresztüljutó, már homogén ömledék a vágóegységbe kerül, melynek megfelelő fordulatszámmal rendelkező forgó kése (lásd. ábra) vágja el a képlékeny (termoplasztikus) állapotú szál alakú műanyagot. A granulátum mérete az ún. lyuklemez átmérőjének, az extrudálásnál kialakult képlékeny szál haladási sebességének és a vágókés fordulatszámának a függvénye.

89

A forgó, vágó kés elhelyezése lehet centrikus vagy excentrikus. Mind a két megoldás esetén a képlékeny állapotú műanyag ömledék balról jobbra haladva jut el a granuláló lyuktárcsához (lyuklemezhez). A lyuktárcsán áthaladó, megfelelő alakú ömledéket vágja le a forgó vágókés. Hazánkban ilyen eljárást alkalmaz többek között a balotaszállási PVC feldolgozó, Rolló Kft. is.

88. ábra. Vágókéssel kialakított granulálófej (Rolló Kft., Balotaszállás)

89. ábra. A kész másodanyag – zöld színű PVC regranulátum (Rolló Kft., Balotaszállás)

10.5.2. A SZÁL VÉKONY RÚD ALAKÚ MEGSZILÁRDULT (HIDEG) ÖMLEDÉKEK GRANULÁLÁSA

Ennél a megoldásnál az extruder utáni szerszámból 2-3 mm átmérőjű szál alakú műanyag ömledék lép ki. Ez az alakos ömledék vizes hűtőkádon való áthaladás közben lehűl, a levegőben tovább vezetve megszárad, majd a lehűtött, megszilárdult ömledék megfelelő vágó berendezéssel (szemben forgó késes hengerrel) kis méretű szemcsékké aprítódik fel. A művelet végén a szemcsésített anyag a saját belső hő hatására vagy szárító levegő alkalmazásával nedvesség-mentesítésre kerül. Az eljárás főbb műveleti lépései tehát: A műanyag darálék képlékenyítése, Az ömledék alakadása (huzal, szál) az extruder szerszámban, Hűtés (levegő, víz), Megszilárdult alakos ömledék elhúzása, Szemcsésítés vágószerkezettel, A kapott granulátum tároló eszközbe történő szállítása → Rázó szitás osztályozók segítségével könnyen szét lehet választani a többitől jelentősen eltérő méretű granulátum szemeket (94. ábra).

90

A szálhúzási eljárás alkalmazásával készít regranulátumot pl. a tinnyei székhelyű Holofon Zrt..

91. ábra [91.á.f.] 90. ábra [90.á.f.] 90-91. ábrák. Műanyag granuláló gépsor sematikus ábrái

92. ábra. Megszilárdult műanyag szál a vízfürdőt követően (Holofon Zrt.)

93. ábra. Szemben forgó késes henger [93.á.f.]

94. ábra. Rázó szitás osztályozás (Holofon Zrt.)

95. ábra. Darabolóval konfekcionált regranulátum (Holofon Zrt.)

91

11. MÁSODALAPANYAG FELDOLGOZÁS A lakosságtól és egyes (ipari/kereskedelmi) gazdálkodó szervezetektől származó hasznosítható, szelektíven gyűjtött műanyag hulladékokra a hazai feldolgozóipar egyre fokozottabb mértékben alapozza termelését. Ezen hulladékfajtából készül a legtöbbféle újrahasznosított termék, és a legtöbb hasznosító cég is ebben a szakágban működik Magyarországon. A Magyar Műanyagipari Szövetség tagjai között is szereplő, 5 vezető műanyag hasznosítással foglalkozó cég összesen 28 000 tonna hulladékot dolgozott fel 2012-ben, amely a közszolgáltatás keretében (lakosságtól és egyes ipari/kereskedelmi gazdálkodó szervezetektől) elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének 84% -át tette ki. Természetesen ez az 5 cég közel sem jelenti a műanyag újrahasznosítással foglalkozó vállalatok összességét, ami szakág sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok olyan kis cég van, amely éves szinten csak néhány tonnát dolgoz fel. Közszolgáltatás keretében elszállított szelektíven 2012. év 2013. év gyűjtött műanyag hulladék (tonna) (tonna) Lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó 16417,099 16956,026 ∑ műanyag hulladék (lakossági + ipari/kereskedelmi 33491,398 Nincs adat begyűjtési mód) Újrahasznosított Cég műanyag hulladék (telephely) (tonna) REMAT Zrt. (Tiszaújváros) 14 000 13 000 EVERPLAST Zrt. (Csömör, Sümeg) 6 940 8 000 HOLOFON Zrt. (Tinnye) 5 700 6 100 Öko-Rolló Kft. (Balotaszállás) 600 1 500 M-Ipari Kft. (Torony) 760 750 ∑ újrahasznosított műanyag hulladék 28 000 29 350 58,63

57,77

83,60

Nincs adat

27. táblázat. 2012-2013. években újrahasznosított műanyag hulladék sorsa [27.t.f.]

Ennek egyik alapvető oka gazdasági megfontolásból eredeztethető, hiszen a visszanyert hulladék frakciók anyagában történő hasznosítása a fosszilis nyersanyagok megtakarítása mellett döntően kevesebb energia befektetéssel jár, mint az eredeti nyersanyag feldolgozás, nem is beszélve arról, hogy míg egy tonna tiszta műanyag előállítása 1400 euróba, addig újrahasznosított forrásból mindez csak 900 euróba kerül [99]. Az előző fejezetben bemutatott technológiák segítségével kiváló minőségű másodanyagok állíthatók elő, melyek nemcsak regranulátumként, hanem alacsonyabb feldolgozottsági szinten darálék, agglomerátum formájában is megjelennek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen anyagok is eleget tesznek a műanyaggyártás

92

technológiai követelményeinek, miközben a feldolgozottsági foktól és minőségtől függően az elsődleges nyersanyag árának körülbelül 40-70% -áért beszerezhetőek. Ezekre a semmiképp nem elhanyagolható szempontokra a ... és ... számú táblázatok is egyértelműen rávilágítanak. 28. táblázat. 1 t anyag felhasználásának energiaigénye (109 J/t) (Barótfi, Környezettechnika) Iparág Elsődleges anyagok Másodlagos anyagok Műanyagipar 2,94 0,42

Anyag típus * felhasznált adalékanyag függvényében

PP, HDPE, LDPE PS

PVC (ipari/kereskedelmi forrás)

PA6

Primer anyag ára [Ft/kg] Granulátu m

Másodanyag ára [Ft/kg] Regranulátum

Darálék

Előkezelt hulladék

330-430*

180-280 (1,10-1,40 EUR/kg)

100-150 (0,5 EUR/kg)

30-70

420-600* (≈ 1,40-2 EUR/kg)

240-270 (≈ 0,8-0,9 EUR/kg)

180-210 (≈ 0,6-0,7 EUR/kg)

50-80

•Víztiszta: 600-650* •Fehér: 300-350*

1500 (≈ 5 EUR/kg)

•Fehér: 200-250 •Fekete: 150-180 •Szürke: 150-200

•Fehér: 150200 •Fekete: 120150 •Szürke: 100150

600 (≈ 2 EUR/kg)

300 (≈ 1 EUR/kg)

Gyártáskö zi

•Fehér: 80-110 •Színes: 60-80 •Lágy PVC: 3060

Bontott/ "használt" •Fehér: 5080 •Színes: 2050 •Lágy PVC: 5-20

100-150

29. táblázat. Primer és szekunder alapanyagok ára néhány műanyag fajta esetén [29.t.f]

93

Alapanyagárak alakulása 2012-ben

S-PVC csőanyag

Euro/kg HDPE fröccsanyag

PS ütésálló

1,800

PS habosítható

1,700

PS ütésálló

PS habosítható

LDPE fólia

1,600

HDPE fröccsanyag

1,500

HDPE fúvás PP kopolimer

HDPE fúvás 1,400

S-PVC csőanyag

1,300

LDPE fólia

1,200

PP kopolimer

1,100

Megjegyzés: A HDPE fröccsanyag és az S-PVC csőanyag árak, nyugat-európai adatok

r

r

m be ce de

no

ve

m be

er

r

tó b ok

te m be

sz tu s

sz ep

gu

au

jú liu s

us jú ni

us m áj

ril is áp

s ciu m ár

ru ár fe b

ja

nu

ár

1,000

96. ábra. Hazai primer alapanyag árak alakulása 2012-ben (Buzásiné-MMSZ)

A szelektív hulladékáram valamely formájában visszagyűjtött valamennyi műanyagtípus újra felhasználható alapanyagként, azaz ismételt feldolgozásuk révén új, értékes termékek állíthatók elő. A fajtaazonos, nagy tisztaságú másodanyagból készült termékek tulajdonságai napjainkra már megközelítik, vagy meg is haladják a primer alapanyagból készültek jellemzőit, ezáltal bővítve a felhasználási területeket és biztosítva a piacképességet. Az előzőekben megfogalmazottak alapján a hulladékhasznosítás három legjelentősebb előnye: megszünteti vagy mérsékli a környezetszennyezést,  csökkenti a természetes erőforrások felhasználását,  energia megtakarítást jelent. Az újrahasznosítási körfolyamat megelőző szakaszainak eredményeképpen előállított tiszta és fajtaazonos másodanyagok (darálékok, agglomerátumok és regranulátumok) feldolgozása többféle módon történhet, pl. préselés, fröccsöntés, extrudálás, hengerlés, üreges test fúvás, szálképzés, filmképzés, kalanderezés, vákumformázás stb. Az így kapott termékek többnyire nem homogén anyagok, hanem adalékanyagokat is tartalmaznak. Ezek lehetnek töltőanyagok, társítószerek, stabilizátorok, égésgátlók, lágyítók, csúsztatók, színezékek stb.

94

30. táblázat. A hőre lágyuló polimerek legelterjedtebb feldolgozási technológiái félkész

vagy kész termékekké Extrúzió (csigapréselés) Egy- vagy kétcsigás, valamint bolygócsigás extruderek → az alapanyagot képlékeny állapotba hozza, majd a viszkózus ömledéket homogenizálja és a változatlan keresztmetszetű szerszámon keresztülsajtolja. Félkész gyártmányok készítése. Végtelen hosszú szálas anyagok (csövek, profilok, filmek, lemezek, szálak, kábelbevonatok, többrétegű fóliák) gyártása → Félkész termékek tovább alakítása.

97. ábra [97.á.f.]

Kalanderezés Pl. vékony lemezek, szalagok, fóliák gyártása vagy hordozóra bevonat készítése (elsősorban lágy és kemény PVC feldolgozására).

98. ábra [98.á.f.]

Az extruderből kilépő vastag, képlékeny masszát különféle elrendezésű, fűtött hengerek közé veze-tik, majd sajtoló hengerek között vékonyítják, ahol a fólia a végleges vastagságát :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::eléri.

99. ábra [99.á.f.] Fröccsöntés A másodanyagot granulátum formában adagolják a berendezésbe, ahol fűtött csigadugattyúk segítségével az anyagot olvadáspont fölé melegítik.

100. ábra [100.á.f.]

A képlékeny, kis viszkozitású ömledéket megfelelő nyomással a szűk fúvókán keresztül préselik (besajtolják) a dugattyútérből az acél formaüregbe, ahol nagy nyomás alatt lehűl és felveszi a forma alakját. A többrészes öntőformák lehetővé teszik az alávágásokat és a haránt- üregeket. Tetszőleges alakú 3D termékek, alkatrészek gyártása nagy méretpontossággal Termo/Vákuumformázás Általában extrúzióval vagy kalande________rezéssel előállított lemezből/ fóliából _______ ..................indul ki. Nagy termelékenység Üreges alkatrész készítése (pl. tejfölös pohár)

101. ábra [101.á.f.]

95

Prés/fröccs sajtolás Előre kimért masszát külső hő közlés és nyomás hatásának teszik ki. Az alsó dugattyú biztosítja a megfelelő szerszámzárást, a felső nyomja a megömlött anyagot a szerszámüregbe. Ezen külső hatásokra a forma-üreg alakját veszi fel a késztermék. Szigorú mérettűréssel rendelkező gyártása esetén alkalmazzák.

102. ábra [102.á.f.]

darabok

Extrúziós fúvás/Extruder-préslégformázás és Fröccsfúvás  Kisebb méretű (max. 200 l űrtartalmú) fúvott, üreges testek (Pl. PET palackok) gyártására alkalmazzák Extrúziós fúvás fő lépései: 1.Plasztikálás, ömledékszállítás (hagyományos extruderen); 2.Előforma készítése; 3.Fúvás; 4. A felesleges anyagrészek leválasztása; 5. Hűtés; 6. Termék eltávolítása a szerszámból  Fröccsfúvás (szemben az extrúziós fúvással) Előnyök: → a termék nem igényel utólagos kezelést → kevesebb hulladékképződés → lehetővé teszi a nyakrész nagyon pontos kialakítását Hátrányok: →korlátozott méretű gyártmányok →bonyolultabb és drágább szerszám

103. ábra [103.á.f.]

96

11.1. Másodalapanyag és élelmiszeripar viszonya Érdemes megjegyezni, hogy vannak bizonyos termékcsoportok, melyek esetén jogszabályilag korlátozott a másodanyagok használata, ezek: a gyógyszeripari, kozmetikai és élelmiszerekkel közvetlenül érintkező (FCM = food contact materials) csomagolóanyagok. Az EU 282/2008/EK rendelete (az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról) határozza meg azon előírásokat és feltételeket, melyek bizonyos típusú hulladékok esetén lehetővé teszik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő csomagolóanyagok előállításához a másodanyagok felhasználását. A PET anyagok esetén nagy tömegben lehet viszonylag homogén terméket (mindenekelőtt palackokat) visszagyűjteni, ezáltal alacsonyabb fokú kiválogatási hatékonysággal is elérhető, hogy az újrafeldolgozott műanyag megfeleljen az EU FCM előállításra vonatkozó előírásainak. Ismereteim szerint hazánkban jelenleg a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó PET palackok feldolgozására specializálódott cégek, olyan megbízható másodanyag előállítási technológiákat dolgoztak ki, amelyek az EFSA (European Food Safety Authority = Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) értékelése alapján alkalmasak élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak (pl. palackok, tojástartók) előállítására. Az egyik legfontosabb felvevő területe a PET másodanyagoknak az ismételt palackgyártás. A jelenlegi gyakorlatban a palackok anyagához maximum 50 %-ban felhasznált másodanyagot friss granulátummal keverik, és így állítják be az ömledék palackfúváshoz optimális viszkozitását (a másodanyag viszkozitása kisebb, mint a primer granulátumé). A PET palackok gyártásánál is alkalmazható az ún. koextrudálás, amikor a palack falának külső és belső rétegét friss granulátumból, míg középső rétegét másodanyagból alakítják ki.

11.2. Újrahasznosított termékek piaca a hasznosítók oldaláról Szakdolgozatom egyik célja az egyes szelektíven gyűjtött műanyag típusok hasznosítási útjának nyomon követése a begyűjtéstől egészen a kész termékek előállításáig, melyekkel akár mindennapi életünk során is gyakran találkozhatunk. Tanulmányi kirándulások formájában kísérletet tettem személyesen is megismerni az újrahasznosítási körfolyamat láncszemeit alkotó különféle cégek tevékenységét és a folyamatban betöltött szerepüket. A műanyag hulladékok hasznosításának számos szereplőjét igyekeztem kérésemmel felkeresni, azonban a műanyag újrafeldolgozás egy fejlődő iparág, amely napról-napra számottevőbb szerepet és a létjogosultságot vív ki magának, így az abban szerepet vállalók száma is növekvő tendenciát mutat. Ebből kifolyólag a teljesség igényét háttérbe szorítva inkább arra törekedtem, hogy az iparág különböző szegmenseiben és szintjein helyet foglaló cégeken keresztül rávilágítsak: a műanyag hulladékok hasznosítása nemcsak a környezet védelmét szolgálja, a gazdaság számára is nélkülözhetetlen fontosságú. A kiemelt néhány cég termékeivel, a piac általuk képviselt szegmensében, megpróbálja azt a vállalati filozófiát népszerűsíteni, mely szerint a műanyagok hulladékká válásukat követően megfelelő körfolyamatba illesztve komoly 97

értéket képviselnek. Ezen cégek fejlesztéseiknél kivétel nélkül arra törekednek, hogy új termékeiket hulladékból előállított alapanyagra tervezzék, így járulva hozzá a műanyag hulladékok új termékekké való átalakításához. Egy összefoglaló táblázatban szeretném felsorolni azon cégeket, akikkel szakdolgozatom kapcsán személyesen is kapcsolatba kerültem:

Cég neve

Látogatás időpontja

Fogadó személy

Feldolgozott műanyag hulladék típusa lágy PVC, PE, PP, PS, ABS, stb.

1. Recyclen Műanyagfeldolgozó Kft. (Budapest)

Ápr. 25.

Szabó Sándor (ügyvezető ig.)

2. Bauplast Kft. (Tatabánya)

Ápr.28.

Ökrös Ferenc (ügyvezető)

PE, PP, ABS

3. Sárvári HUKE Kft. - Ápr. 29. PET-palack feldolgozó és újrahasznosító üzem (Sárvár) 4. Rolló Kft. Május 5. (Balotaszállás)

Szijártó László (PR, kommunikációs vezető)

PET, PP, PE

Brunner Gábor (kereskedelmi képviselő)

lágy és a kemény PVC

5. Horváth Környezetvédelmi Újrahasznosító Bt. (Matty) 6. Holofon Zrt. (Tinnye, Annavölgy)

E-mailben és telefon keresztül

Horváth Jenő (ügyvezető, tulajdonos)

PE

Május 7.

Sinka Zsófia (környvéd. munkatárs), Horváth Ádám (projekt koordinátor)

HDPE, LDPE, PP és PS

Főbb termékcsoportok

Értékesítési terület

Forgalomtechnikai eszközök, lemeztermékek, egyedi igények kielégítése műanyag habarcsedények, Parképítési és kertépítési eszközök Darálék előállítás, tetőcserepek, komposztládák, támkarók/oszlopok

Magyaro., Németo., Ausztria és Svájc

PVC granulálás, műanyag profilok, kerítéslécek, locsolótömlők, redőnyök, stb. Kerti bútorok (padok, asztalok), virágládák, profilok, lécek Darálék, aglomerátum és regranulátum gyártás

Magyaro., Németo., Cseho., Szerbia, Románia Magyaro., Ausztria, Németo. Franciao. Magyaro.

Magyaro., Ausztria, Németo.

Magyaro.

31. táblázat. Az általam felkeresett műanyag újrahasznosító cégek tömör bemutatása

98

11.2.1. Meglátások a kereslet mértékének fokozására A műanyag hulladékokból előállítható termékek széles palettájának elméletileg csak az emberi kreativitás szabhat határt. A gyakorlatban léteznek azonban olyan tényezők, amelyek erős ráhatással bírnak a feldolgozóipar teljesítőképességére, nevezetesen: az alapanyag ára, minősége és mennyisége, valamint a piaci kereslet és az iparági kínálat alakulása (bár ez utóbbi hazai viszonylatban még nem releváns). Manapság az újrahasznosító cégek szemszögéből fokozottan igaz, hogy a piacon maradás, a pozíció megtartása és erősítése érdekében követni kell a mindenkori vevői igények változását és a kereslet alakulásának függvényében készen kell állni a közvetlen megújulásra. A következetes és rugalmas üzletpolitika ellenére ezen vállalkozások fennmaradásának előfeltétele csak abban az esetben lehetséges, ha a hulladékhasznosítási körfolyamat minden egyes eleme stabilan és megbízhatóan ellátja a feladatát. A hulladékgyűjtő és -hasznosító folyamatok kölcsönös egymásra utaltsága tagadhatatlan, mindemellett a folyamat sikerének kulcskérdése tagadhatatlanul a kereslet alakulása, azaz ha a másodnyersanyagokból készített termékeket a vásárlók elfogadják. A szelektív hulladékgyűjtés csupán eszköz, a ráépülő újrafeldolgozó ipar alapanyag forrása. A jelenlegi rendszer mellett működő és profitot termelő magyar vállalatok számára a 2008/98/EK EU-s irányelvben, valamint az új Hulladéktörvényben foglaltak stabilabbá teszik az alapanyag források tisztán belföldi áramlását. Nagy valószínűség szerint a másodnyersanyag előállítás stabil bázisa teremtődhet meg ezáltal, melyre bizalommal építhetnek majd a feldolgozóipar újabb szereplői is. Ugyanakkor a szabályozás ezen formája még nem garantálja a belföldi kereslet fellendülését. Az általam megkeresett vállalatok mindegyike külföldi (nyugati) exportpiacon is értékesíti termékeinek bizonyos hányadát. A jövőben a hulladékgyűjtési rendszer megteremtését követően az újrahasznosított termékek hazai piaci helyzetének megerősítését is támogatni kellene a hulladékhasznosítási körfolyamat optimális működése érdekében. Annak érdekében, hogy a hulladékfeldolgozás folyamatának eredményeként előállított termékek a jövőben a fogyasztó számára is vonzóbbá váljanak, ösztönző intézkedésekre lenne szükség. Az újrahasznosító ipar végtermékeinek eladási lehetőségeinek növelése több előnnyel is járna: Egyfelől az újrahasznosítási körfolyamatnak köszönhetően a vásárlók ugyanazt a terméket nagy általánosságban olcsóbban tudnák megvásárolni. Másfelől a termékpiac többi szereplője is érdekeltté válna a másodnyersanyagok felhasználásában. Az újrahasznosított termékek piaci helyzetét ösztönző, befolyásoló tényezők a következő pontokban foglalhatóak össze: figyelemfelkeltés, tájékoztatás, meggyőzés, cselekvésre ösztönzés, emlékeztetés, adott vállalkozás jó hírnevének megalapozása. 99

Ezen hatások kiváltásának egyik kezdeményező lépéseként az általam a x. fejezetben bemutatott lakossági tájékoztató anyag hozhat némi eredményt. Mindemellett az újrahasznosított termékeket kiskereskedelmi forgalomban értékesítő viszonteladó partnereknek külön fel kellene hívnia a vásárlók figyelmét ezen termékek eredetére és az általuk képviselt értékekre. A szakáruházak, hiper- és szupermarketek például figyelemfelkeltő és informatív módon külön kiemelhetnék a termékkínálatukban az újrahasznosított termékeket, akár külön szekciót is létrehozhatnának az ily módon előállított áruknak. Ez a fajta megkülönböztetés tanúskodhatna a szelektív hulladékgyűjtés értelméről és lényegről, erősíthetné az újrahasznosítással foglalkozó vállalatok hitelességét, valamint az irántuk és az újrahasznosított anyagból készült termékek iránti bizalmat. A vásárló felé közvetített üzenet lényege ily módon egy, olyan előnyös ajánlat lenne, amivel várhatóan ő is azonosulni tud.

100

12. JAVASLATOK A SZELEKTÍVEN GYŰJTHETŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE ÉS MINŐSÉGÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA

Az egész ország lakossága számára a szelektív hulladékgyűjtés az Európai Unió irányelvének megfelelő törvény értelmében (2012. évi CLXXXV. hulladéktörvény 12. § 3-as pontja) 2015. január 1-től kötelező tevékenység lesz. Meglátásom szerint a magyar lakosság túlnyomó részét – kellően megalapozott lakossági tudatformálás és figyelemfelhívás hiányában – elsősorban az új hulladéktörvény által elérhetővé váló anyagi lehetőségek kiaknázása motiválja majd a szelektív gyűjtés teljesítésére. A 2.3.1. alfejezetben megtalálható, lakossági műanyag hulladék fajlagos mennyiségét megyei szinten ábrázoló térkép (19. ábra) piros és narancssárga színű térségeiben a lakossági motiváció hiánya zömében az anyagi jólét hiányából eredeztethető. Ezen területek lakosságának a törvény legszembeötlőbb előnye, a következő gondolatmenetben fog testet ölteni: a szelektív hulladék térítésmentes elszállítása által jelentős mértékben csökkenthető a hulladékkezelési közszolgáltatási díj, mivel ezentúl a díj fizetésének alapjául a fennmaradó vegyes hulladék mennyisége fog szolgálni (kisebb űrtartalmú gyűjtőedény = kevesebb kiadás). Ez a fajta magatartás a teljes körfolyamatra hatással lehet: a szelektív gyűjtés szabályainak (szennyeződésmentes, körültekintően szétválogatott hulladék) figyelmen kívül hagyása mellett a hatékony utóválogatás sem valósulhat meg. Ahogyan azt a második fejezetben bemutatott, nyírségi szelektív hulladékgyűjtési program példája is bizonyította megfelelő lakossági tudatformálás nélkül, pusztán a technikai feltételek megteremtése, még nem garantálja a szelektív hulladékgyűjtés sikerét. Bár ellenpéldaként említeném Budapestet, ahol a lakosság – jelentős mértékű tájékoztatás és szemléletformálás nélkül is – jól teljesít: a lakossági begyűjtésből származó, egy főre jutó, fajlagos műanyag hulladék mennyisége meghaladja az országos átlagot, míg a lakossági begyűjtésből származó hulladék kb. 95%-a hasznosítható. A lakossági szelektív gyűjtési rendszer eredményessége viszont elengedhetetlen feltétele azon EU-s irányelv (2008/98/EK 10. cikk (2) bekezdés a) pontja) teljesítésének, amely értelmében 2020-ig a háztartásokból származó csomagolási hulladékok (papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék) újrahasználatra való előkészítését és az újrafeldolgozását tömegében fajlagosan minimum 50 %-ra kell növelni. A hazai hulladéktörvény említett pontjának érvényesülését lehetővé tevő, jelenleg is épülő országos szelektív hulladékgyűjtési program számos eleme képes biztosítani a szelektált gyűjtés hosszú távú sikerességét, ugyanakkor a szemléletformálás terén a kezdetektől fogva messze elmaradt a kívánatos szinttől. A jelenleg hatályos hulladékgazdálkodási kerettörvényünkben foglaltak a hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozóan megfelelnek az EU elvárásainak. Hiányoznak azonban azok a szankciók és az ellenőrzés, amelyekkel megakadályozható lenne a törvény szellemével ellentétes, egyéni szubjektív érdekeket érvényesítő gyakorlat. A törvény által előírt és az említett, anyagi megfontolásból származó érdekek természetükből adódóan egymással ellentétbe kerülhetnek, azonban ez a fajta ellentét közel sem kibékíthetetlen.

101

Nyíregyháza vonzáskörzetében, illetve Sárváron is akkurátus és elhivatott munkával sikerült a lakosság körében egy olyan fajta szemléletmód kialakítása, amely mind két fél számára előnyösen érvényesíti a szelektív hulladékgyűjtés általános alapcéljait. Tudatosítani kell az emberekben, hogy a hulladék szelektív gyűjtése jóval túl mutat a közszolgáltatási díjak csökkenésén. A mai napig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a szelektív hulladékgyűjtés révén értékes energiát, erőforrásokat és nyersanyagokat takaríthatunk meg, a hulladék feldolgozásával keletkező másodanyagokat pedig ismét termékek gyártáshoz használhatjuk fel. A lakosságban – akár korcsoport-specifikus – kommunikációs stratégia segítségével tudatosítani kell, hogy életvitelük, napi fogyasztói magatartásuk, az eddig folytatott hulladékkezelési magatartás mellett milyen mértékű terhelést jelenthet a környezet számára (pl. nem megfelelően elhelyezett hulladék tájromboló és esztétikai hatása, a lerakás okozta szükségtelen termőföld-igénybevétel, stb.), de a jövő évtől kezdődően szakíthatnak ezzel az elavult és környezetkárosító szokással, hiszen minden feltétel adva lesz, hogy a hulladékot eltérítsék a lerakóktól. Amint sikerülne beültetni a köztudatba, hogy az általunk termelt hulladék sorsáért felelősek vagyunk, sőt, hogy a megvalósuló gyűjtési rendszernek hála a hulladék jelentős értéket képvisel, garantált eredménnyel járhatna a termelési körfolyamatba való minél nagyobb arányú visszaforgatása. Átfogó ösztönző intézkedések által, 2015-től a szelektív hulladékgyűjtés nem egy kényszerű, törvény által előírt feladattá, hanem egy tudatos és felelős döntéssé válhat, a hulladék "megőrzése" ugyanis mindannyiunk érdeke. Azon európai országok (Svédo., Ausztria, Hollandia, Dánia, Svájc, Belgium stb.), ahol az emberek megtanultak a szelektív gyűjtési rendszerrel harmóniában élni, ezáltal kialakult az ún. "újrahasznosító társadalom" fogalma, a következő elvet érvényesítették a lakosság körében:  megkapnak valamit, amit szeretnének (jutalom: pl. élhetőbb, egészségesebb, hosszú távon is fenntartható környezet vagy akár a közszolgáltatási díj csökkenése), és/vagy  elkerüljenek valamit, amitől tartanak (büntetés: pl. pénzbírság = vegyes (nem szelektív) hulladék mennyiségével arányos többletköltség a közszolgáltatási alapdíjon felül) Rövid távú cél tehát hazánkban is egy széles körű, minden társadalmi réteget érintő tudatformáló, ismeretterjesztő program kidolgozása, amely a tudatos lakossági együttműködés kialakulásáig hatékonyan érvényesíti a "répa és a bot" elvét. Az általam személyesen is megismert sárvári és nyíregyházi szelektív hulladékgyűjtési rendszerek eredményességét az elkötelezett és tudatos lakossági együttműködés garantálja. Mindkét város esetében a siker zálogát a kommunikáció jelentette. Amennyiben egy egész országra kiterjedő rendszer hatékony működése a cél, elengedhetetlen, hogy a rendszer valamennyi felhasználója megfelelő módon éljen a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése és hatékonyságának elérése érdekében célszerűnek vélném 2015. első negyedévében vagy már azt megelőzően is, a média (közszolgálati és megyei TV csatornák és rádiók, sajtó) bevonásával olyan fajta szelektív gyűjtést népszerűsítő társadalmi célú hirdetések megjelenését előirányozni, 102

amelyek arra lennének hivatottak, hogy országszerte tájékoztatást nyújtsanak az új rendszerben rejlő értékekről és lehetőségekről, annak működési eredményeiről, valamint a sokak számára ez idáig még ismeretlen vagy épp félreismert gyűjtési mód helyes gyakorlatáról. A médián keresztül továbbított üzenet a legszélesebb körű tudatformálásra adna lehetőséget és egy egyszerű, de mégis ötletes és kreatív megjelenéssel/kivitelezéssel sokak figyelmét megragadja. Léteznek ugyan a szelektív gyűjtést és az erre épülő újrahasznosító ipart népszerűsítő internetes oldalak, mint például a "szelektiv.hu" vagy a "hulladekboltermek.hu", de ezen oldalak látogatottsága főként olyan emberekből tevődik össze, akiket már valamilyen szinten megérintett a téma. Mindemellett az internet manapság sem mindenki számára elérhető szolgáltatás, a KSH felmérése szerint 2012-ben az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya országosan 68,6 % volt. Az általam elképzelt országos szintű kampány végre arra is lehetőséget teremtene, hogy a magyar lakosság körében a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos tévhiteket ("felesleges szelektíven gyűjteni a hulladékot, mert a végén úgyis összeöntik") eloszlassa, hiszen a jövő évtől bevezetett gyűjtési rendszer csakis egy társadalmi szemléletmód-váltás által válthatja be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel párhuzamosan az egyes megyei folyóiratok is bekapcsolódhatnának ebbe az átfogó szemléletformálásba. Véleményem szerint ez a fajta tájékoztató anyag akár több számon keresztül is megjelenhetne, de mindenképpen érdemes lenne legalább a szelektíven gyűjthető négy fő anyagtípus (papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék) sorsát egymástól elkülönítve bemutatni. Azáltal, hogy a sajtóban megjelenő anyag megye specifikus lenne, a közszolgáltatók is lehetőséget kaphatnának a lakosság tájékoztatására az új rendszer bevezetése előtt, hiszen az egyes megyében működő közszolgáltatók nem feltétlenül azonos rendszer bevezetését tervezik (pl. házhoz menő rendszer esetében zsák vagy gyűjtőedény, illetve hány féle frakcióra különítik a begyűjtendő hulladékot). Elképzeléseim szerint ebben a sajtóanyagban a szelektív gyűjtés alapvető szabályainak bemutatásán kívül lehetőséget kellene kapnia az adott hulladéktípust újrahasznosító cégeknek is az általuk gyártott, lakosság által a háztartásban is könnyedén felhasználható termékek bemutatására. Jómagam a műanyag hulladékot újrahasznosító cégek termékei közül rengeteg olyat tudnék kiemelni amely nagyon praktikus lehetne a mindennapi életünkben is (vödör, zsák, kerítéselemek, kertibútor, támkaró, gyeprács, térburkolóelem, ruhafogas, esőkabát, DVD tok, edényalátét és még sok mindennel bővíthetném a felsorolást). Az igények tükrében elsősorban nem a piacvezető cégeknek kellene megjelenését biztosítani, hanem az olyan kis- és középvállalkozások számára lehetne megteremteni a köztudatba kerülés lehetőségét, amelyek önerőből amúgy sem lennének képesek reklámanyag finanszírozására. Nem szeretnék megfeledkezni azon országjáró kampányok munkájáról sem, melyek az elmúlt években a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás népszerűsítésének jegyében szerveződtek. Többek között:  az OHÜ által szervezett "Körforgó - szelektív forgatag" elnevezésű rendezvénysorozat  az ÖKO-Pack Kft. és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által létrehozott "Hulladékból termék" vándor kiállítás

103

Illetve egyes közszolgáltatók is folyamatosan igyekeznek ötletes programok keretében megismertetni a lakossággal a szelektív gyűjtés értelmét és folyamatát (Pl. Nyíregyházán a „Hulladékért virágot” akció). Véleményem szerint az átfogó, egész országra kiterjedő lakossági tájékoztatás segítségével ezek ezen törekvések népszerűségét is növelné. A hazai tapasztalatok sora egyaránt igazolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtést csak alaposan, gondosan előkészített, jól szervezett és a lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakításával és folyamatos működtetésével lehet eredményesen megvalósítani. A jó gyakorlat tapasztalata többszörösen hasznosulhat egy egész országra kiterjedő projekt megvalósításában is. Emellett természetesen bizonyos külső hatások (externáliák) is szükségesek, úgymint a támogató jellegű jogi szabályozás (hazánkban: lerakási járulék + kötelező szelektív gyűjtés) és a potenciális másodnyersanyagként hasznosítható alkotókat átvevő feldolgozóipar műszaki felkészültsége és nem utolsósorban gazdasági érdekeltsége.

104

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A 2012-ben szelektíven gyűjtött műanyag hulladék anyagáramát döntő arányban uraló PET frakció kevésnek bizonyul a kiépült hasznosítási kapacitás kihasználására, így a hasznosítók egy része külföldről is vásárol hulladék PET alapanyagot. A palack hulladék Kínába irányuló exportja is nehezíti az EU-s előírások teljesítését. Javasolnám a külföldön történő hasznosítás tiltását a meglévő hazai műanyag hulladék feldolgozó kapacitások magasabb szintű kihasználása érdekében. Meglátásom szerint a műanyag hulladék (és természetesen a többi szelektíven gyűjtött frakció is), mint értékes nyersanyagforrás kiaknázható mennyiségeinek alapos feltérképezése egyfelől rálátást biztosítana a felzárkóztatásra szoruló területekről, másfelől az újrahasznosító cégek számára is segítséget jelentene a jövőbeni gyártói kapacitások tervezésekor. Mindehhez szükségesnek vélem a begyűjtés forrásainak (lakosság, ipari/kereskedelem)egymástól való elkülönítését, valamint az adatok kezelhetőbb területi egységekre (pl. járásokra) való leszűkítését. Szükséges lenne a biológiailag lebomló műanyagokat egységesen és evidens formában minősítő jogi szabályozás bevezetése, valamint az oxo-biodegradálható műanyagok teljes életciklus vizsgálata révén a lehetséges élettani kockázatot jelentő hatások feltérképezésére. Mint bebizonyosodott, a műanyag hulladékok eltüzelése, vagyis energiatermelésre való felhasználásával nemcsak értékes anyagot, de energiát is veszítünk. A legtöbb műanyag esetén a leghatékonyabb és legjobb energia megtakarítás az újrahasznosítás révén realizálható. és az EU-s feltételnek való megfeleléshez is elengedhetetlen, hogy az energetikai hasznosítás – szemben a az EU tagállamaiban kialakult viszonyokkal – kizárólag az újrafeldolgozásra alkalmatlan anyagokra korlátozódjon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szelektíven gyűjtött, majd a NyíregyházaOros válogatóüzemben előkezelt, műanyag hulladékok értékesítésénél a PE fóliák felvásárlói oldalán, a jelenlegi hasznosító cég monopol-, de legalábbis uralkodó helyzete korlátozza az említett anyagtípus értékesítéséből származó bevételeket. Első sorban javasolnám az egyes műanyag fajták után járó OHÜ-s támogatások átcsoportosítását, vagy – amennyiben az első opció akadályokba ütközne – egy költségelemzést követően megvizsgálni a gyengébb minőségű, szennyezett lakossági PE fólia frakció (amely tartalmazza a házhoz menő rendszer szelektív hulladék gyűjtő zsákjait is) vegyes műanyag hulladékká minősítésének lehetőségét. Ezen anyagokat valószínűleg szívesen fogadná – a vegyes műanyag hulladékból előállított Syntumen®hez – a tiszaújvárosi Syntumex Kft., mely később felhasználható bitumenes fedéllemezek gyártásánál és útépítési célokra aszfaltgyártásnál is. A műanyag termékek használatuk és újrafeldolgozásuk közben számos környezeti terhelésnek vannak kitéve (UV sugárzás, magas hőmérséklet, nedvesség, mechanikai hatások stb.), amelyek az anyag szerkezetét károsíthatják, a polimer molekulákat tördelhetik, degradálhatják. Így a teljesen tiszta, szétválogatott műanyagok sem hasznosíthatók újra tetszőleges számú ciklusban. A felsorolt káros hatásokat 105

különböző adalék- és erősítőanyagokkal, stabilizátorokkal, illetve a feldolgozási paraméterek változtatásával lehet csökkenteni, azonban a hulladék valamennyi megjelenési formájának komplex hasznosítására nincs általános jellegű megoldás. A rendelkezésünkre álló, hasznosításra alkalmas eljárások egymást kiegészítve – logikus és konzekvens módon – képesek a műanyag hulladékból értéket teremteni, mely megoldást kínál a szennyező anyaggá válás problémájának fenntartható és törvényileg is előírt kezelésére. 2012-ben a lakosság közel 90% -ának volt lehetősége szelektíven gyűjteni a háztartási csomagolóanyagokat, mégis alig 10% -uk élt ezzel rendszeresen. Ez a mértékű aktivitás messze elmarad az 50% -os újrahasznosítási arányhoz szükségestől, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy még mindig rengeteg a tévhit. Sokan nem hiszik el, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valóban hasznos, és hogy erre minden lehetőségük adott. Illetve ez részben nyilván belső motiváció kérdése is, ami sokaknál egyelőre hiányzik. A 12. fejezetben javasolt széles körű társadalmi tudatformálásban látom annak lehetőségét, hogy a műanyag hulladék EU-s direktívának megfelelő hányada visszakerüljön az újrahasznosítási folyamatba. A 2008/98/EK irányelvben foglaltak szerinti szelektív gyűjtés és hasznosítás arányának növelése csak akkor érhető el, ha az újonnan kiépülő a hulladékgazdálkodási rendszerekkel párhuzamosan a hasznosítási technológiák erőteljes fejlődése, hatékonyságának növelése, a gyártói felelősség fokozottabb érvényesítése, valamint a hatékony szemléletformálás is megvalósul. Összességében a műanyag hulladék hasznosítása gazdaságossá teszi a települési szilárd hulladék kezelését, gazdaság élénkítő szerepe vitathatatlan, mind nemzetgazdasági viszonylatban, mind az adott település makrogazdaságát illetően.

106

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsősorban szeretnék köszönetet mondani Takáts Attilának, Vámosi Oszkárnak és Dr. Juhász Attilának; Takáts Attila tanár úrnak, hogy konzulensemként sok hasznos tanáccsal, és kimagasló időráfordítással közreműködött a jelen diplomamunkám elkészítésében. Kiemelném a motiváló, inspiráló beszélgetéseket, valamint türelmét és alaposságát, amivel olvasta és javította dolgozatomat. Vámosi Oszkár úrnak, az ÖHÜ ügyvezető igazgatójának, hogy számos elfoglaltsága ellenére elvállalta a külső konzulensi tisztséget, amely mindvégig arra motivált, hogy a tőlem telhető legjobb eredményt nyújtsam. Dr. Juhász Attila tanár úrnak, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék adjunktusának, aki kitartóan és fáradtságot nem ismerve működött közre a tematikus térképek elkészítésében. Köszönet illeti Fábián Zsófiát, a KSH hulladékstatisztikai szakértőjét, valamint dr. Schieszl Ferencet, az OHÜ Operatív Főosztályának főosztályvezetőjét, amiért a statisztikai adatok összegyűjtésében segítségemre voltak. Kiemelném a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének professzorát, Dr. Csőke Barnabás urat, valamint Dr. Nagy Sándor laboratórium vezetőt, ugyanis az ő segítségük hiányában a válogatási eljárásokat ismertető fejezet nem valósulhatott volna meg jelen minőségében. Szeretném megköszönni mindazok segítségét is, akik az egyetemen kívülről támogatták munkámat. Köszönettel tartozom: Brunner Gábor úrnak, a Rolló Kft. kereskedelmi képviselőjének, Hajdu Péter úrnak, a Nyíregyháza-Oros Hulladékkezelő Üzem üzemvezetőjének, Horváth Jenő úrnak, a Horváth Környezetvédelmi Újrahasznosító Bt. tulajdonosának, Ökrös Ferenc úrnak, a Bauplast Kft. ügyvezető igazgatójának, Szijártó László úrnak, a Sárvári HUKE Kft. PR és kommunikációs vezetőjének, Szabó Sándor úrnak, a Recyclen Kft. ügyvezető igazgatójának, valamint Toronyi Zoltán úrnak, a Holofon Zrt. vezérigazgatójának és a HOE Műanyaghulladék Szakosztály vezetőjének, amiért az üzemlátogatások során betekintést nyerhettem a technológiai folyamatokba, a készséges adatszolgáltatással és a szakmai kérdések megválaszolásával szintén hozzájárultak a dolgozat végleges formába öntéséhez. Hálás vagyok továbbá mindazoknak, akik a legkisebb módon is hozzájárultak a dolgozat elkészüléséhez, de a helyhiány miatt nem áll módomban kiemelni őket. Végül, de nem utolsósorban szeretném hálámat kifejezni családomnak támogatásukért és türelmükért, amit egyetemi féléveim alatt irántam tanúsítottak.

107

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. Mi lenne a hatása, ha műanyagok helyett mást használnánk csomagolás céljára? ...........6 2. ábra. A világ nyersacél és műanyag termelése 1950 óta ...........................................................8 3. ábra. Műanyag termelés növekedése Európában és a világban 1950-2011...............................9 4-5. ábra. “Nylon Mania” – A II. világháború alatt a nylonharisnya hiánycikk lett.................... 12 6. ábra. Műanyagok csoportosítása ............................................................................................ 14 7. ábra. Európai műanyag kereslet (EU27+Norvégia/Svájc) megoszlása polimer típusonként 2011-ben .................................................................................................................................... 16 8. ábra. Európa műanyagok iránti igénye, EU27 + Svájc és Norvégia (k tonna/év) [8. á.f.] ......... 16 9. ábra. Európai műanyag igény (EU-27+Norvégia, Svájc) alkalmazási terület és műanyag típus szerint 2011-ben ......................................................................................................................... 17 10. ábra. A műanyag alapanyagok termelésének és felhasználásának alakulása Magyarországon 1970 és 2012 között ................................................................................................................... 17 11. ábra. Hazai műanyag csomagolás kibocsátás és saját célú felhasználás, 2012 ..................... 17 12. ábra. A KSH és OHÜ közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségére vonatkozó országos adatsorainak területi lefedettsége .......................... 19 13. ábra. Az OHÜ-től kapott kiindulási adatsor a 2012-es lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyiségi adataira vonatkozóan ................................................. 20 14. ábra. Lakossági szelektív műanyag hulladék összetétele ...................................................... 21 15. ábra. A lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége megyei bontásban ....................................................................................................................... 22 16. ábra. Ipari és szolgáltatási szektorokból közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének megoszlása megyei szinten .................................... 24 17. ábra. A magyarországi települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása....................... 26 18. ábra. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyiségének eloszlása megyei szinten ................................................................................... 26 19. ábra. A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva................................................................................................ 27 20. ábra. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság tagönkormányzatai .......................................... 28 21. ábra. Saját közszolgáltatóval rendelkező városok fajlagos műanyag hulladék mennyisége (OHÜ, 2012) .............................................................................................................................. 32 22-23. ábra. A szelektív hulladékgyűjtés eszközei Sárváron ...................................................... 32 24. ábra. Lebomló műanyag palack – "Porból lett és porrá lesz" ............................................... 38 25. ábra. Az emberi felelőtlenség következményei – Torz aligátor teknős egy műanyag gyűrű rabságában ................................................................................................................................. 38 26 – 27. ábra. Ha bonthatóvá teszem, már gond nélkül ide helyezhetem!? A logikátlan mértékű biológiai feldolgozás sem harmonizál a fenntartható fejlődés elveivel....................................... 38 28. ábra. Bioműanyagok gyártó kapacitása piaci szegmensek szerint, 2012 .............................. 39 29. ábra. Műanyag hulladékok hasznosítása és újrafeldolgozása 2006 és 2011 között, EU27.... 41 30. ábra. Települési szilárd hulladékok kezelési módjának megoszlása 2011. évi EUROSTAT adatok szerint ............................................................................................................................. 41 31. ábra. A feldolgozáskor befektetett energia csak részben visszanyerhető .............................. 44 32-33. ábra. PP és HDPE termékek teljes életciklusának vizsgálata – Globális felmelegedésre gyakorolt hatások ....................................................................................................................... 45 34. ábra. Hőre lágyuló polimerek kétalkotós rendszereinek összeférhetősége ........................... 48

108

35. ábra. Műanyagtípusok ideális feldolgozási hőmérséklet tartománya .................................... 48 36. ábra. Vegyes műanyag keverék elektronmikroszkópos képe 2000-szeres nagyításban ........ 49 37. ábra. A vegyes műanyag hulladékból extrúzióval gyártható építőelem prototípusa ............. 50 38. ábra. a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Laboratóriumában épített légáramkészülék ................................................................................ 55 39. ábra. Kéttermékes légszér..................................................................................................... 55 40. ábra. Szétválasztás nehéz közegben való úsztatással ........................................................... 56 41. ábra. Nedves áramkészülékek .............................................................................................. 56 42. ábra. Nehézközeges ciklon .................................................................................................. 57 43. ábra. Nehézközeges .............................................................................................................. 57 örvénycső ................................................................................................................................... 57 44. ábra. Nehézközeges dúsító centrifuga .................................................................................. 58 45. ábra. Kéziválogató-munkahelyek kialakítása ....................................................................... 58 46. ábra. Az automatikus válogatás eszköze .............................................................................. 60 47. ábra. Különféle típusú műanyag NIR érzékelő alatt – az eljárás az anyagok IR sugarakkal szembeni specifikus abszorpció képességén alapul .................................................................... 60 48. ábra. Műanyag hulladékok azonosításra használt roncsolásmentes spektroszkópiai módszerek .................................................................................................................................. 60 49. ábra. Műanyagok tribo-elektromos feltöltődési sorrendje .................................................... 61 50. ábra. Tribo-elektromos szeparátor ........................................................................................ 61 51. ábra. Hidrofil és hidrofób anyagok nedvesítési szögei ......................................................... 62 52. ábra. A válogatómű szerepe az hulladékhasznosítási körfolyamat részeként ....................... 65 53. ábra. A válogatósor tipikus kialakítása ................................................................................. 67 54. ábra. Az elkészült tető- és vázszerkezet (2009 tavasza)....................................................... 69 55. ábra. A válogatómű kívülről (2014 tavasza) ......................................................................... 70 56. ábra. A térség valamennyi településének szelektív hulladékát a nyíregyházi üzemben előkezelik ................................................................................................................................... 71 57-58. ábra. Az előkezelési folyamatból kizárandó, "idegen" hulladékok .................................. 72 59. ábra. Rostából kihulló, lerakásra kerülő hasznosíthatatlan frakció ....................................... 72 60. ábra. A válogatókabin személyzete a fajta és szín szerinti válogatást kézi erővel végzi ....... 73 61. ábra. A bálázógépet kiszolgáló szállítószalag ....................................................................... 73 62. ábra. Tárolóbokszból kitolt víztiszta PET frakció bálázás előtt ............................................ 74 63. ábra. Ipari eredetű PE fóliák osztályozása ............................................................................ 74 64. ábra. Aktuális probléma: "halmokban" állnak a színes PE fólia bálák ................................. 75 65. ábra. Víztiszta PET bálák – az előkezelési folyamat végtermékei ........................................ 75 67. ábra. A másodanyag előállításának folyamatábrája .............................................................. 80 68. ábra. LDPE agglomerátum ................................................................................................... 81 69. ábra. LLDPE agglomerátum ................................................................................................. 81 70. ábra. Fogazott hengeres törő a Holofon Zrt. tinnyei telephelyén .......................................... 81 71. ábra. Tüskés hengeres törő a Rolló Kft. balotaszállási telephelyén ...................................... 81 72. ábra. Forgótárcsák kialakítása kétrotoros gépeknél [72.á.f.] ................................................. 82 73-74. ábra. Forgótárcsás nyíró-aprítógép és egy PET palack aprítéka a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Laboratóriumában ................... 82 75. ábra. Fehér PVC darálék (Rolló Kft.) ................................................................................... 82 76. ábra. Vízszintes tengelyű vágómalom a Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Laboratóriumában .............................................................. 83 77. ábra. Függőleges tengelyű vágómalom ................................................................................ 83 78-79. ábra. Poliolefin darálék mosása a Holofon Zrt. annavölgyi telephelyén .......................... 83 109

80. ábra. Melegvizes mosó a Sárvári HUKE Kft. PET palack hasznosító üzemében ................. 84 81-83. ábra. Mosás utáni maradványok újrahasznosítása – Járdaszegélybe integrált vízelvezető elem ........................................................................................................................................... 85 84-85. ábra. Keverőtornyok a Rólló Kft. balotaszállási telephelyén........................................... 86 86. ábra. Vágókéses berendezések a Rolló Kft. balotaszállási telephelyén ................................ 89 87. ábra. Vágókéses granulálógép sematikus ábrája .................................................................. 89 88. ábra. Vágókéssel kialakított granulálófej (Rolló Kft., Balotaszállás) ................................... 90 89. ábra. A kész másodanyag – zöld színű PVC regranulátum (Rolló Kft., Balotaszállás) ........ 90 90-91. ábra. Műanyag granuláló gépsor sematikus ábrái ..................................................... 91 92. ábra. Megszilárdult műanyag szál a vízfürdőt követően (Holofon Zrt.) ............................... 91 93. ábra. Szemben forgó késes henger ....................................................................................... 91 94. ábra. Rázó szitás osztályozás (Holofon Zrt.) ........................................................................ 91 95. ábra. Darabolóval konfekcionált regranulátum (Holofon Zrt.) ............................................. 91 96. ábra. Hazai primer alapanyag árak alakulása 2012-ben ........................................................ 94

110

ÁBRÁK FORRÁSJEGYZÉKE [1.á.f.]: http://www.emmk.hu/hirlevel/9/EMMK_III_E2_Ollar.pdf [2.á.f.]: Műanyag és Gumi, 2006. 43. évfolyam, 1. szám; http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2006/M556.pdf) [3.á.f.]: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf [4.á.f.]: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:History_of_Philadelphia [5.á.f.]: http://www.kitsch-slapped.com/wp-content/uploads/2009/11/may-15-1940-theday-the-first-nylon-stockings-went-on-sale-nationwide-in-the-us.jpe [6.á.f.]: http://www.bgk.uni-obuda.hu/ggyt/targyak/seged/bagms15nnk/12a.pdf [7.á.f.]: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf [8.á.f.]: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf [9.á.f.]: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf [10.á.f.]: http://bb-press.hu/muanyag2013/ [11.á.f.]: http://bb-press.hu/muanyag2013/ [17.á.f.]: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kornyhelyzetkep13.pdf [20.á.f.]: http://nyirbogdany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32&Itemid=50) [24.á.f.]: http://www.mua.bme.hu/hallgatok/letoltesek/nyilvanos_tartalom/muanyagok_biomerno koknek/muabio11e.pdf) [25.á.f.]: http://message.snopes.com/showthread.php?t=50998 [26.á.f.]: http://ambergriscaye.com/photogallery/art/peekUNDERseaADVERTISERSwobordersX.jpg [27.á.f.]: http://www.zerowasteeurope.eu/wp-content/uploads/2013/03/Sea-litter620x350.png [28.á.f.]: http://muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2014/M527_2014.pdf [29.á.f.]: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf [30.á.f.]:http://www.iswa.hu/data/files/rHslfD1q4sQK8ZTETim7vUNb5Yb1gD2V.pps x [31.á.f.]: BME, Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Imre Balázs: Műanyagok a környezetvédelemben, 2012 [32-33.á.f.]: http://www.emmk.hu/hirlevel/9/EMMK_III_E5_Bodnarne.pdf [38.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [39.á.f.]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [40.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [41.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [42.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [43.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [44.á.f.]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [45.á.f.]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [46.á.f.]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [47.á.f.]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.p df 111

[48.á.f.]:http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_ Kar/2011/Bodzay_Brigitta/ertekezes.pdf [49.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [50.á.f.]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.p df [51.á.f.]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.p df) [52.á.f.]: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmai4_1_ki.gif [53.á.f.]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnikaeloszo/ch06s07.html [54.á.f.]: http://www.zoldmegye.hu/?option=com_content&task=view&id=68 [67.á.f.]: http://www.holofon.hu/technologia/lang/hu-HU [68.á.f.]: http://www.relux-umwelt.eu/?q=mixed-plastics-agglomerates [69.á.f.]: http://www.sanplastic.com/domestic.html [72.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/49 [77.á.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [87.á.f.]: http://www.directindustry.com/prod/the-japan-steel-works-ltd/twin-screwextruders-51394-402851.html [90.á.f.]: http://www.valiengineerings.com/plastic-granule-recycling-machine.htm [91.á.f.]: http://www.indiamart.com/anshaengineering/products.html [93.á.f.]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/polimertechnikaalapjai/ch06s03.html [97.á.f.]: http://atibor.skk.nyme.hu/ATL/PolTech_files/PT_prod.pdf [98.á.f.]: http://atibor.skk.nyme.hu/ATL/PolTech_files/PT_prod.pdf [99.á.f.]: http://atibor.skk.nyme.hu/ATL/PolTech_files/PT_prod.pdf [100.á.f.]: http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Muanyag_.htm [101.á.f.]: http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Muanyag_.htm [102.á.f.]: A Tudás Fája, Marshall Cavendish Kiadó, 41. szám, 201. oldal, Tudomány és Technika: Polimerek és műanyagok, ISSN 1518-8090 [103.á.f.]: A Tudás Fája, Marshall Cavendish Kiadó, 41. szám, 201. oldal, Tudomány és Technika: Polimerek és műanyagok, ISSN 1518-8090

112

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat. Főbb duroplaszt műanyagok jellemzése ................................................................... 15 2. táblázat. Megyei adatsorok összeegyeztethetősége a településtípusok négy csoportra bontásakor .................................................................................................................................. 25 3. táblázat. Megyei adatsorok összeegyeztethetősége a településtípusok két csoportra bontásakor ................................................................................................................................................... 25 4. táblázat. A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012) ......................................................................................... 27 5. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége régiók szerint (KSH, 2012) ....................................................................... 30 6. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH, 2012) ..................................................................... 30 7. táblázat. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége a településtípusok négy csoportra bontásakor ........................................... 31 8. táblázat. Kiskereskedelmi forgalom fajlagos értéke régiók szerint (KSH, 2012) ................... 34 9. táblázat. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos mennyisége regionális szinten (OHÜ ∩ KSH, 2012) ..................................................................................... 34 10. táblázat. A kiskereskedelmi forgalom és a lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos értékeinek összehasonlítása (KSH – OHÜ ∩ KSH, 2012) ............................. 34 11. táblázat. A biodegradálható műanyagok javasolt felhasználási területei ............................. 39 12. táblázat. Plazmatechnológia során alkalmazott hőmérsékletek ........................................... 43 13. táblázat. 1 kg műanyag csomagolóanyag előállításának energiaigénye ............................... 44 14. táblázat. Egyes műanyag alapanyagok fűtőértéke ............................................................... 44 15. táblázat. Vegyes műanyag hulladékok feldolgozási nehézségei/alkalmazási problémái ...... 49 16. táblázat. A PE-HD, a PET és a PVC, ill. ezek keverékének mechanikai tulajdonságai ........ 49 17. táblázat. Fa és újrahasznosított műanyag karók ár-kereslet viszonya ................................... 51 18. táblázat. Műanyagokat nedves sűrűség szerint szétválasztó dúsítási eljárások .................... 54 19. táblázat. A nehézszuszpenzió, ill. nehézközeg előállítására használható anyagok ............... 56 20. táblázat. Lakossági felhasználásban előforduló műanyag típusok sűrűségének hivatalos értéktartománya ......................................................................................................................... 62 21. táblázat. Válogatóművek beruházási és üzemeltetési költségei [21. t.f.] ................................. 68 22. táblázat. Az előkezelés technológiájának fő gépészeti elemei .............................................. 71 23. táblázat. A válogatóműben előkezelt műanyag hulladékok nettó értékesítési ára frakciónként ................................................................................................................................................... 76 24. táblázat. Nyíregyháza-Oros Regionális Hulladékkezelõ Üzem által értékesített szelektív hulladék mennyiségek ............................................................................................................... 77 25. táblázat. A települési szilárd hulladék hasznosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ..... 77 26. táblázat. Az egyes csomagolási hulladékok után járó támogatások ...................................... 79 27. táblázat. 2012-2013. években újrahasznosított műanyag hulladék sorsa ............................. 92 28. táblázat. 1 t anyag felhasználásának energiaigénye ............................................................ 93 29. táblázat. Primer és szekunder alapanyagok ára néhány műanyag fajta esetén ..................... 93 30. táblázat. A hőre lágyuló polimerek legelterjedtebb feldolgozási technológiái félkész vagy kész termékekké ......................................................................................................................... 95 31. táblázat. Az általam felkeresett műanyag újrahasznosító cégek tömör bemutatása ............. 98

113

TÁBLÁZATOK FORRÁSJEGYZÉKE [1.t.f.]: http://projects.aft.hist.no/files/5/2/HU-Plastic_materials.pdf [8.t.f.]: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_okk020.html [12.t.f.]: http://www.koztegy.hu/archiv/2000/kiallitas_2000/00_16.htm [13.t.f.]: Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Magyarország az ezredfordulón, Környezetvédelem és integráció. Kerekes Sándor – Kiss Károly Bp.,MTA, 1998. ISBN: 963 508 073 5) [14.t.f.]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2004/06/muanyaghulladek-elegetni-vagyujrafeldolgozni-18.pdf [15.t.f.]: BME, Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Imre Balázs: Műanyagok a környezetvédelemben, 2012 [16.t.f.]: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/hull/2002/04/0407.pdf [18.t.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [19.t.f.]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [20.t.f.]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.p df [23.t.f.]: Térségi Hulladék - Gazdálkodási Kft., Regionális Hulladékkezelő Üzem [24.t.f.]: Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft., Regionális Hulladékkezelõ Üzem [25.t.f.]: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur009.html [26.t.f.]: https://eservices.szeged.eu/eku/letoltes.php?dokumentumID=220259 [27.t.f.]: Magyar Műanyagipari Szövetség – Buzási Lajosné, főmunkatárs; KSH – Fábián Zsófia, hulladékstatisztika szakértő; OHÜ, Operatív Főosztály – dr. Schieszl Ferenc, főosztályvezető) [29.t.f]: Pécsi Bálint (üzletvez.) – PandH Plast Bt.; PVC anyagok → Brunner Gábor (keresk. képviselő)– Rolló Kft.

114

FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS INTERNETES FORRÁSJEGYZÉK [1]: http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2006/M556.pdf [2]: http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/116-lehet-e-zöld-a-műanyag?.html [3]: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/tudakozo/kokel/muanyag.html [4]: http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/tudakozo/kokel/muanyag2.html [5]: http://inventors.about.com/od/pstartinventions/a/plastics.htm [6] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0007_11Szereles_es_karosszeriagyartas1/4b61726f73737ac3a97269615f495f325f6c65636b65.pdf [7]: http://polimertechnika.uw.hu/ [8]: http://hetek.hu/sport/200204/muanyagok_es_az_auto [9]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2009/05/a-poliamidok-degradacioja-esstabilizalasa-05.pdf [10]: http://www.origo.hu/idojaras/20140516-hore-kemenyedo-muanyagujrafeldolgozas-kornyezetszennyezes-igy-tortek-meg-a-legkemenyebb.html [11]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2002/01/a-muanyaghulladek-mintmasodnyersanyag-felhasznalasa-08.pdf [12]: http://szelektalok.hu/szelektiv-tudastar/ [13]: http://www.resinex.hu/poiimertipusok/pe.html [14]: http://www.inc.bme.hu/hu/subjects/biokomp/Biocomp_9.pdf [15]: http://projects.aft.hist.no/files/5/2/HU-Plastic_materials.pdf [16]: Buzási Lajosné: Műanyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben, Magyar Műanyagipari Szövetség (2012. évi összesítés) [17]: http://bb-press.hu/muanyag2013/ [18] http://hulladekonline.hu/files/171/ [19]: http://www.szelektiv.hu/hir.1002.kotelezo_lesz_szelektalni_2015-tol [20]: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/11/16/2015-tol-kotelezo-lesz-szelektalni/ [21]: http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=100730&wa=EPIRSS1318 http://www.zipmagazin.hu/uploads/1275981443304252.pdf [22]: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/muanyagbol-igazi-hulladek [23]: http://www.celodin.org/files/hu/204.doc [24]: http://humusz.hu/kukabuvar/archivum/1999/osz/szemleletformalo-program [25]: http://elib.kkf.hu/edip/D_9963.pdf [26]: http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2012/M306_2012.pdf [27]:http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2009/05/2009061512492479400 0000790.html [28]:http://www.mua.bme.hu/hallgatok/letoltesek/nyilvanos_tartalom/muanyagok_bio mernokoknek/muabio11e.pdf [29]:http://vegyeszkar2005.ch.bme.hu/Biomernoki/Zoldkemia/Bioenergia_biopolimer ek.pdf [30]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/26_BMEGEPTAGA4_2013oszi/Polimerek_ad alékanyagai.pdf [31] Bordós Gábor, Háhn Judit, Hartman Mátyás, Kriszt Balázs, Szoboszlay Sándor (Szent István Egyetem, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék): Minek minősítselek?, Zöld Ipar (ZIP) Magazin, IV. évfolyam, 2014. június (20–22. o.) [32]: http://hulladekonline.hu/files/177/ [106. oldal] [33]: http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/ami_a_feneket_illeti/ [34]: http://www.koztegy.hu/files/fajlagos2006_1246526074.pdf [35]: http://www.diossylaszlo.hu/files/A_hulladekok_artalmatlanitasa_1__2.ppt 115

[36]: http://www.koztegy.hu/archiv/2000/kiallitas_2000/00_16.htm [37]: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/kornyezet/2003/03/0307.pdf [38]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2006/03/ujrahasznositas-az-autoiparban14.pdf [39]: http://www.emmk.hu/hirlevel/9/EMMK_III_E5_Bodnarne.pdf [40]: http://www.szinflex.hu/?/1039/HUN/blog-page/132/szemetbol-olaj.html#more [41]: http://www.espan.at/uploads/media/6_Sarkozi_Imre_ESPAN_WTS_130221.pdf [42]: http://ilex.efe.hu/PhD/fmk/gregaszt/disszertacio.pdf [43]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2009/05/a-poliamidok-degradacioja-esstabilizalasa-05.pdf [44]: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/muanyagbol-igazi-hulladek [45]: http://hulladekonline.hu/files/177/ [109-110. oldal] [46]: Pukánszky Béla, Móczó János: Műanyagok, 2011, – http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0028_MoczoGy_Muanyagok/adatok. html [47]:http://download.soundhead.hu/csab/URFCD47/database/MŰANYAGHULLADÉ KOK_MANNHEIM.htm [48]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Ujrahasznositasi_ismeretek/ch04s07.html [49]:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/polimertechnika-alapjai/ch16s04.html [50]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/26_BMEGEPTAGA4_2013oszi/Polimerek_ad alékanyagai.pdf [51]: http://www.otka.hu/otka-magazin/tamogatott-kutatasok/2011-ben-lezarultprojektek/muanyag-hulladekok [52]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/polimertechnika-alapjai/ch16s05.html [53]: http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/muanyag/2002/01/0108.pdf [54]: http://www.humusz.hu/kukabuvar/archivum/2000/tavasz/vegyesmuanyaghulladek-feldolgozasa [55]: http://www.koztegy.hu/files/2000_julius_ho_1302179229.pdf [56]: http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/elado-a-tvk-vilagszabadalma-10239 [57]: http://www.ttfk.hu/hetiokopol/rovat/okomozaik/05.10.14/aa.html http://www.vg.hu/gazdasag/hianyos-osztonzok-a-masodnyersanyagokra-80887 [58]: Hulladékgazdálkodás I. (Szerk.: Csőke B.). ISBN 978-615-5044-37-3. (PDF). (társszerzők: Csőke B., Földényi R, Halász J., Miháltz P., Nagy G.,Ötvös M., Simon M.) Környezetmérnöki Tudástár XIX. kötet, javított kiadás, 2011., Veszprém, Pannon http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [59]: http://hulladekonline.hu/files/74 [60]: http://hulladekonline.hu/files/73 [61]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [62]: http://hulladekonline.hu/files/177/ [63]: http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.pdf [64]:http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_Kar /2011/Bodzay_Brigitta/ertekezes.pdf [65]: http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=70/6_eloadas.ppt [66]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnikaeloszo/ch06s07.html [67]: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/szakmaifuzet4.htm#3 [68]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [69]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc

116

[70]: http://www.koztegy.hu/files/fajlagos2006_1246526074.pdf [71]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc [72]: http://www.bio-genezis.hu/index.php?inc=nyiregy_valogato [73]:http://www.kotiktvf.kvvm.hu/menu/hulladekgazdalkodas/hulladek_gazd_terv/e_a lfoldi_hgt_2_6_3_2.htm [74]: http://www.kisvarda.hu/fontos/Testuletules/2013_1030/09_m.pdf [75]: http://zalaegerszeg.hu/dokumentum/16383/mell_1.doc [76]: http://www.deponiatechnika.hu/hu/hu_ref_hkk.pdf [77]: http://www.deponiatechnika.hu/hu/hu_ref_valogato.pdf [78]: http://hulladekonline.hu/files/177/ [79]: http://hulladekonline.hu/files/173/ [80]: http://keramia.uni-miskolc.hu/dls/apr%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pek.doc [81]: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/anyagok/12-Hulladekgazdalkodas.pdf [82]: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/polimertechnika-alapjai/ch16s03.html [83]:http://kdvktf.zoldhatosag.hu//dokumentumok/hirek/3905/2420/2515_3_2013_1.p df [84]: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/polimertechnika-alapjai/ch16s03.html [85]: http://real.mtak.hu/12519/1/77860_ZJ1.pdf [86]:http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/15056/11_FMTU2006_56.KuzsellaLas zloMarossyKalmanBarczyPalNagyGaborEmmerJanosRaiszIvanME.pdf?sequence=1 [87]:http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_Kar /2011/Kriston_Ildiko/tezis_hun.pdf [88]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2004/03/50-evesek-az-elso-pvc-ablakok21.pdf [89]: http://ilex.efe.hu/PhD/fmk/gregaszt/disszertacio.pdf [90]: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/polimertechnika-alapjai/ch06.html [91]: Pukánszky Béla – Móczó János: Műanyagok, Typotex Kiadó 2011: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0028_MoczoGy_Muanyagok/Muany agok-1_17_17.html [92]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2002/12/trendek-es-kilatasok-amuanyagadalekokteruleten-09.pdf [93]: http://www.muanyagipariszemle.hu/2008/06/euiranyelvek-hatasa-akompaundok-es-az-adalekok-fejlesztesere-03.pdf [94]: http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2013/M475_2013.pdf [95]: http://ippc.kormany.hu/download/9/e9/70000/muanyag_publikalt.pdf [96]: http://projects.aft.hist.no/files/5/2/HU-Plastic_materials.pdf [97]:http://www.sze.hu/~zsoldos/valogatott_fejezetek_az_anyagtudomanybol_MSc_le ckek/3_modul_2_lecke.pdf [98]: Bártfay Kornél Emil: A műanyag feldolgozás alapismeretei, Profil-, rúdalakú termékek előállítása Poli (vinil-klorid) felhasználásával, Miskolc, 2002 (kézirat): http://gyemantmisi.atw.hu/egyeb/muanyag_feldolgozas_alapismeretei.pdf [99]: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/newsroom/content/20140120STO33184/html/Műanyaghulladékból-erőforrás

117

M __ELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

118

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. melléklet. Ismertebb hőre lágyuló (termoplasztikus) polimerek bemutatása ....................... 121 2. melléklet. Magyarország műanyag alapanyag termelése a főbb polimer típusok vonatkozásában (Buzásiné-MMSZ, 2012) ............................................................................... 125 3. melléklet. Magyarország műanyag-feldolgozása főbb polimer típusok szerint 2007–2012 között (Buzásiné-MMSZ) ........................................................................................................ 125 4. melléklet. Főbb műanyag termékek gyártása 2007-2012 között (Buzásiné-MMSZ) ........... 125 5. melléklet. Feldolgozott adatsorok országos lefedettségének mértéke (KSH-OHÜ, 2012) ... 126 6. melléklet. Települések számának megoszlása a feldolgozott adatsorokra vonatkozóan (KSHOHÜ, 2012) ............................................................................................................................. 127 7. melléklet. A lakónépesség számának megoszlása a feldolgozott adatsorokra vonatkozóan (KSH-OHÜ, 2012) ................................................................................................................... 128 8. melléklet. Műanyag feldolgozás a lakosságtól szelektíven visszagyűjthető anyagfajták szerint 2012-ben (Buzásiné-MMSZ) ................................................................................................... 129 9. melléklet. Lakosság által szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyisége megyei szinten, anyagfajtánkénti bontásban (KSH ∩ OHÜ, 2012) ................................................................... 130 10. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH ∩ OHÜ, 2012) ................................................................................. 131 11. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége anyagfajtánkénti bontásban (KSH ∩ OHÜ, 2012) ................................................................... 132 12. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége és anyagfajtánkénti megoszlása (KSH ∩ OHÜ, 2012) ................................................................. 133 13. melléklet. Magyarországán kiépült PET hulladék hasznosítási kapacitása ........................ 134 (MMSZ, 2012) ......................................................................................................................... 134 14. melléklet. Ipar és szolgáltatás szektorokból közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyisége és az egyes nemzetgazdasági ágak megoszlása megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012) .................................................................... 135 15. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH, 2012) ........................................................................... 136 16. melléklet. Szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének eloszlása megyék és begyűjtési módok szerint (KSH-OHÜ, 2012)........................................................................... 137 17. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége megyei szinten (KSH, 2012) ................................................................................ 138 18. melléklet. A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva .......................................................................... 139 (KSH ∩ OHÜ, 2012) ............................................................................................................... 139 19. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012 ........................................................................................ 140 20. melléklet. Az 1999-es szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő, lakossági tudatformáló program PR-tevékenysége (Nyíregyháza és kistérsége) ........................................................... 141 21. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége regionális szinten (KSH, 2012) ............................................................................ 142 22. melléklet. Szelektív gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva (KSH, 2012) ............................................. 143 23. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH, 2012) ................................................................... 144 119

24. melléklet. A szelektív műanyag hulladék gyűjtésében részt vevő települések lakossága településtípusok szerint (OHÜ ∩ KSH, 2012).......................................................................... 145 25. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége a településtípusok négy csoportra bontásakor (KSH, 2012) .................... 146 26. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége a településtípusok két csoportra bontásakor (KSH, 2012) ....................... 147 27. melléklet. Saját közszolgáltatóval rendelkező városok fajlagos műanyag hulladék mennyisége (OHÜ + saját gyűjtés, 2012) ................................................................................. 148 28. melléklet. Kiskereskedelmi forgalom fajlagos értéke régiók szerint (KSH, 2012) ............ 149 29. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH ∩ OHÜ, 2012) ................................................................................. 150 30. melléklet. WPC kompozitok lehetséges alkalmazási területei ........................................... 151 31. melléklet. Kenderszállal erősített kompozitok lehetséges alkalmazási területei................. 152 32. melléklet. A műanyaghulladékok hasznosításának mértéke Európa országaiban .............. 153 33. melléklet. A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék a kezelés módja szerint (KSH, 2012)....................................................................................................... 154 34. melléklet. Műanyagok egymástól való szétválasztására alkalmazható főbb eljárások ....... 155 35. melléklet. A molekulaspektroszkópián alapuló roncsolásmentes vizsgálatok jellemzői .... 156 36. melléklet. A szelektív flotációs eljárás technológiai vázlata .............................................. 157 37. melléklet. A VÁLOGATÓMŰVEK BERUHÁZÁSA .................................................................. 158 38. melléklet. ADALÉKANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA................................................................ 162

120

1. melléklet. Ismertebb hőre lágyuló (termoplasztikus) polimerek bemutatása Megnevezés

Jelölés

Tulajdonságok Kemény, szilárd és szívós anyag Híg savakkal, sókkal, alkohollal szemben vegyszerálló

PET Polietilén -tereftalát

Sűrűség: 1,38 g/cm3 Lágyulás 200 °C on Olvadási hőmérséklet: 255 °C

KÖZSZÜKSÉGLETI/STANDARD MŰANYAGOK

Utóbbi évtizedek legsikeresebb műanyaga Kitűnő szerkezeti anyag Sűrűsége: 0,930,94 g/cm3

Nagy sűrűségű PE

Poli (vinilklorid)

HDPE

PVC

Olvadási hőmérséklet: 120140 °C

Lágy és kemény kivitelben készül Szilárdsága: 10-50 MPa Sűrűsége: 1,2 (lágy) – 1,4 (kemény) g/cm3 Lágyulás 60 °C -on Olvadási hőmérséklet 140 °C - 165 °C Nem gyúlékony Hő vagy fény hatására viszonylag könnyen bomlik A PVC-hulladék elégetésekor HCl-

121

Megmunkálás és alkalmazás Feldolgozásához különböző módszereket használnak: extrúziót, fröccsöntést, fröcscssajtolást és fúvást Az extrúzión belül alkalmaznak: szálhúzást, lemez-extrúziót, habosított extrúziót javarészt pillepalackok, ugyanakkor fóliák, mikrohullámtűrő csomagolások, érprotézisek, ín- és szalag–pótlások Fólia fúváshoz, extrúziós fúváshoz, fröccsöntéshez, vagy extrudáláshoz UV-stabilizált kivitelben is kapható Doblemezek, ablakmosó tartályok, üzemanyag tartályok, kozmetikaiés gyógyszer tubusok, fóliák, csővezetékek, játékok

Jól alakítható, formázható, forgácsolható Jól hegeszthető és ragasztható Kemény PVC: (nagy tisztaságú alapanyagból) egyszer használatos katéterek és orvosi eszközök, profilok, ablakkeret, injekciós tűk, csőszerelvények, lemezek Lágyítva: infúziós tasakok, vegyszerálló bevonatok, fóliák, palac-

Újrahasznosítás Palackhulladék esetén → új palackok alapanyaga (hazai gyakorlatban max. 50%-ig) Geotextíliák, szűrők, hangszigetelések Szálhúzással félkész termékek → ruházati termékek alapanyaga (pl. téli sportöltözetek hőszigetelő bélése) Kiváló szakítószilárdságából adódóan → pántszalag Fóliák, palackok, tartályok, öntözőcsövek, félkész termékek fúvott üreges testek gyártásához Farosttal társítva WPC (Wood Plastic Composites) kompozit anyagok → térburkolatok, teraszburkolatok Ausztráliában kiürült motorolajos flakonok → szenynyeződés teljes mértékű eltávolítása → újra flakonok Csőszerelvények, cipőtalpak, kertészeti és mezőgazdasági termékek (pl. kötöző szalag, ágyászzegély, támkaró, oszlop, fatörzsvédő), kábelcsövek, beton-acél távtartók, többrétegű locsolótömlők középső rétege Elhasználódott ablakkeretek anyaga → többrétegű ablakprofilok belső rétege

Kis sűrűségű PE

KÖZSZÜKSÉGLETI/STANDARD MŰANYAGOK

LDPE

Lineáris kis sűrűségű PE

Polipropilén

LLDPE

PP

gáz keletkezik a polimer-molekulalánc hasadása és a klór felszabadulása miatt Alacsony lágyulási, ill. olvadáspont Szilárdság 10-25 MPa Sűrűsége: 0,910,92 g/cm3 Lágyulás: 105 °C on Olvadási hőmérséklet: 120 °C Nagyon kicsi a vízfelvétele, feldolgozás előtt ezért nem kell szárítani Savakkal, lúgokkal szemben ellenáll Jó nagyfeszültségű szigetelő Jó mechanikai tulajdonságok Sűrűség: 0,905 g/cm3 -tól max. 0,941 g/cm3 -ig Speciális katalizátorok segítségével állítható elő LDPE -nél olcsóbb, másrészt fajlagos mutatója kedvezőbb → kevesebb felhasználással azonos teljesítmény érhető el Nem kemény Oldószerállósága kiváló 130 °C -on lágyul 165-175 °C -on olvad A legkisebb sűrűségű műanyag → 0,9 g/cm3 A világon legnagyobb mennyiségben felhasznált műanyag típus

122

kok, borítóanyagok, elektromos vezetékek szigetelése, műbőr, padlóburkoló, csomagoló fóliák Jól olvadó, alakítható, nehezen hegeszthető → fólia fúváshoz, extrudáláshoz és fröccsöntéshez

Műanyag profilok (pl. lécek, kerítéselemek)

Csomagoló fóliák, szemeteszsákok, mezőgazdasági fóliák (a Fóliák, csomagoló talajtakaró fólia anyagok (zsák, ta- általában a felhaszsak), telefon és nálhatóság utolsó egyéb távközlési és fokozata) villamos átviteli kábelek szigetelő rétege

Fólia fúváshoz, rotációs öntéshez, extrudáláshoz, fröccsöntéshez

Csomagoló fóliák, szemeteszsákok, mezőgazdasági fóliák

Főként fóliagyártásra, csomagoló- és szigetelőanyagok

Jól alakítható, he- Tetőcserép, kerti geszthető, forgácsol- bútorok (padok, aszható talok), virágládák, rekeszek, tömítőelemek Lökhárítók, dobleoszlopok, padlószőmezek, műszerfalak, nyegek, profilok hűtőrácsok, padlófűtési csövek, tükör- Egy francia autóburkolatok, kerti bú- gyártó cég pl. hasztorok, háztartási cik- nált gépkocsijainak kek PP ütközőrendszerét ismét ütközők gyártásához használja fel

Polisztirol

PS

Rideg, törékeny

Lemezek, csövek, szigetelőanyagok, eldobható evőeszközök, CD/DVD tok, műanyag tömegcikkek A homopolimer jelentősége csökkent, mivel törékenysége, alacsony ütő-törő szilárdsága korlátozza a technikai alkalmazásokat. A szívósság javítható kopolimerizációval: → butadiénnel erősítve ütésálló polisztirol (HIPS = high-impact polystyrene): jól vákumformázható, hajlítható és nyomtatható → CO2 -vel habosítva csomagoló vagy szigetelő anyag (pl. Styropor): újrafeldolgozása bonyolult és költséges.

Könnyűbeton (vékony cementréteggel bevont polisztirol őrlemény + speciális adalékanyagok)

Alakítható, forgácsolható, hegesztheKémiailag ellenáltő → fröccssajtoláslók sal, extrudálással Nagy hajlító- vagy üregtest fúvásszilárdság és kis sal dolgozzák fel súrlódás Vízhűtők oldalSzilárdság: 60-80 vízterei, kiegyenlítő MPa tartályok, fogaskerekek, önkenő csapá3 Sűrűsége 2,2g/cm gyak, ventilátor laLágyulás: 160°C- pátok és házak, huon zalok, fogaskerekek, védősisakok, ruha180-220 °C -on anyagok, horgászolvad zsinór Átlátszó, vegyi el- Jól alakítható, forlenálló gácsolható, polírozJó mechanikai és ható, hegeszthető és elektromos tul. ragasztható Szilárdság 55 MPa Biztonsági üvegek, Sűrűsége 1,8 g/cm3 burkolatok, motorLágyulás: 90 °C szélvédők, szemüve160 °C -on olvad gek

Poliamidokat ált. depolimerizálják, és a bomlástermékekből ismét poliamidot készítenek

Vegyszereknek ellenáll

KÖZSZÜKSÉGLETI/STANDARD MŰANYAGOK

Sűrűség: 1,04 g/cm3 Olvadási hőmérséklet: 240 °C

A PS jó hőszigetelő képességét, hangelnyelését, ütésállóságát kihasználva → csomagoló- , csőszigetelő anyagok és tartós műanyag tárgyak Habosított PS → beltéri és homlokzati díszlécek, épületdíszítő elemek

Egyéb műanyagok

MŰSZAKI MŰANYAGOK

Kemény, kopásálló

Poliamid (Nylon®)

PA

Polimetil metakrilát (plexi)

PMMA

123

Friss polimerrel keverve padlószőnyegek külső szálai Autóroncsokból visszanyert PA → ismét autóalkatrészek (pl. üléseket, szellőzőelemek, rácsok)

MŰSZAKI MŰANYAGOK

Poli (tetrafluor -etilén) (Teflon®)

PTFE

Korróziót, oxidálást, erős savakat jól bír Egyedülálló elektromos tulajdonságok Alacsony súrlódási tényező Tapadásmentesség Hőállóság (csak 400 C° felett bomlik) Víztaszítás Sűrűség 2,3 g/cm3 341 °C -on olvad Nagy rugalmasság, és szakítási szilárdság Jó kopásállóság, ózon-, és olajállóság

Poliuretán

AkrilnitrilButadénSztirol

PU

ABS

Mechanikai sajátságai 20°C alatt és 130°C felett nem jók → 140°C felett használhatatlan

Nagy ütésálló képesség, kemény, szívós Szilárdság: 50-70 MPa Sűrűség: 1,1g/cm3 Lágyulás 100°C-on 160-185°C-on olvad

124

Fémiparból ismert eljárásokkal (fúrással, esztergálással, marással stb.) formázható Lemezek, rudak, szalagok, csapágy anyagok, vegyszerálló és tapadásgátló bevonatok, tömítések, szelepek és műszeralkatrészek, stb. készülnek; valamint érprotézis implantátumok. Az önthető kétkomponensű gyantaszerű poliuretánok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek a szakító szilárdságuk (45-55 MPa), ezért kiválóan alkalmasak fémszálas vagy műanyag szálas hajtószíjas fogaskerekek előállítására Szigetelő habok, tűzvédelmi habok, autóipar, infúziós csövek, szívbillentyű Jól forgácsolható, csiszolható, alakítható, hegeszthető Hűtőrácsok, dísztárcsák, visszapillantó tükrök, elektronikai eszközök borítása (pl. háztartási gépek, billentyűzet)

Általában gyártáson belüli, zárt rendszerű újrahasznosítás extrudált félkész termékek Kerti ágyásszegélyek, extenzív zöldtetők építéséhez → tetőszegélyek

2. melléklet. Magyarország műanyag alapanyag termelése a főbb polimer típusok vonatkozásában (Buzásiné-MMSZ, 2012)

3. melléklet. Magyarország műanyag-feldolgozása főbb polimer típusok szerint 2007–

2012 között (Buzásiné-MMSZ)

4. melléklet. Főbb műanyag termékek gyártása 2007-2012 között (Buzásiné-MMSZ)

125

5. melléklet. Feldolgozott adatsorok országos lefedettségének mértéke (KSH-OHÜ, 2012)

126

6. melléklet. Települések számának megoszlása a feldolgozott adatsorokra vonatkozóan (KSH-OHÜ, 2012)

127

7. melléklet. A lakónépesség számának megoszlása a feldolgozott adatsorokra vonatkozóan (KSH-OHÜ, 2012) 128

8. melléklet. Műanyag feldolgozás a lakosságtól szelektíven visszagyűjthető anyagfajták

szerint 2012-ben (Buzásiné-MMSZ) Hazai műanyag feldolgozás a lakosságtól szelektíven visszagyűjthető anyagfajták szerint 2012, [kt] Egyéb Lakossági felhasználásban PET HDPE PP Kemény Lágy megjelenő LDPE PS termékcsoportok PVC PVC 19,7 Fólia

3,28

19,5

58,1

71,5

11,9

Fröccstermék

n.a.

17,8

80,2

9,3

1,2

15,0

1,0

−

(lemez és fólia együtt)

2,9

23,2

−

−

3,9

0,1

6,8

43,0

15,51 Üreges test

Egyéb

(2011-ben MMSZ adatszolgáltatók által fúvott termék)

n.a.

3,0

30,4

52,3

169,7

−

−

19,3

0,5

(főként italos kartonokhoz)

(üreges testek)

100,1

13,6

68,0 Összesen

(fröccsöntött alkatrészek, előformák és egyéb termékek gyártásával együtt)

129

9. melléklet. Lakosság által szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyisége megyei szinten, anyagfajtánkénti bontásban (KSH ∩ OHÜ, 2012)

130

10. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH ∩ OHÜ, 2012)

131

11. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége anyagfajtánkénti bontásban (KSH ∩ OHÜ, 2012) 132

12. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége és anyagfajtánkénti megoszlása (KSH ∩ OHÜ, 2012)

133

Magyarországon PET másodnyersanyag előállításával foglalkozó cégek Cég

Éves kapacitás [t/év]

Sárvári HUKE Kft. PET-palack feldolgozó és újrahasznosító üzeme budapesti Fe-Group Invest Zrt. Sírkert utcai PET feldolgozó üzeme tiszaújvárosi LAplast Műanyagipari Kft. mezőfalvai Budafilter 94 Kft. karcagi Food-Grade Élelmiszer-ipari PET Műanyaghulladék Újrahasznosító Innovációs Központ (várhatóan 2014 őszén helyezik üzembe) ∑ gyártókapacitás

18 000

Előállított másodanyag típusa darálék (ún. PET-chips)

7 200

regranulátum

2 000 1 200

darálék regranulátum

8-10

darálék

~ 40 000

13. melléklet. Magyarországán kiépült PET hulladék hasznosítási kapacitása

(MMSZ, 2012)

134

14. melléklet. Ipar és szolgáltatás szektorokból közszolgáltatás keretében elszállított, szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyisége és az

egyes nemzetgazdasági ágak megoszlása megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012)

135

15. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH, 2012)

136

16. melléklet. Szelektíven gyűjtött műanyag hulladék mennyiségének eloszlása megyék és begyűjtési módok szerint (KSH-OHÜ, 2012)

137

17. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége megyei szinten (KSH, 2012)

138

18. melléklet. A lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva

(KSH ∩ OHÜ, 2012)

139

19. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH ∩ OHÜ, 2012

140

a.) ELSŐ SZAKASZ Megcélzott réteg: Eszköz: Megcélzott réteg: Eszköz: Cél :

Megcélzott réteg: Eszköz: Cél:

 felnőtt lakosság  helyi sajtó: Kelet-Magyarország, Új-kelet  helyi rádió: Nyíregyházi Rádió  plakátok, falugyűlések  intézmények, termelő és kereskedelmi cégek  írásos és személyes megkeresés A beruházás megismertetése, tájékoztatás a begyűjtés helyeiről és módjáról, az együttműködés kialakítása. b.) MÁSODIK SZAKASZ  óvodások, iskolások és középiskolások  iskolai szakkörök, előadások, szóróanyagok, több fordulós környezetvédelmi vetélkedők, gyűjtési akciók szervezése A legfogékonyabb réteg megnyerése a környezetvédelemnek. c.) HARMADIK SZAKASZ:

Cél:

Teljes körű tájékoztatás és propaganda folytatása, lakossági ösztönző rendszerek kidolgozása és bevezetése.

20. melléklet. Az 1999-es szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő, lakossági tudatformáló program PR-tevékenysége (Nyíregyháza és kistérsége) [Forrás: http://www.celodin.org/files/hu/204.doc]

141

21. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék mennyisége regionális szinten (KSH, 2012)

142

22. melléklet. Szelektív gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék 1 főre jutó mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva

(KSH, 2012)

143

23. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége megyei szinten (KSH, 2012)

144

24. melléklet. A szelektív műanyag hulladék gyűjtésében részt vevő települések lakossága településtípusok szerint (OHÜ ∩ KSH, 2012) 145

25. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos mennyisége a településtípusok négy csoportra

bontásakor (KSH, 2012) 146

26. melléklet. Szelektíven gyűjtött, közszolgáltatás keretében elszállított műanyag hulladék fajlagos

mennyisége a településtípusok két csoportra bontásakor (KSH, 2012)

147

27. melléklet. Saját közszolgáltatóval rendelkező városok fajlagos műanyag hulladék mennyisége (OHÜ + saját gyűjtés, 2012)

148

28. melléklet. Kiskereskedelmi forgalom fajlagos értéke régiók szerint (KSH, 2012)

149

29. melléklet. Lakossági szelektív gyűjtésből származó műanyag hulladék mennyisége települések szerint (KSH ∩ OHÜ, 2012)

150

30. melléklet. WPC kompozitok lehetséges alkalmazási területei

M1.ábra. [M.f.1.] M2.ábra [M.f.2.]

M3.ábra [M.f.3.]

M4.ábra [M.f.4.]

Források : [M.f.1.]: http://atibor.skk.nyme.hu/ATL/PolTech_files/PT_prod.pdf [M.f.2.]: http://www.goldengres.hu/hu/a-termeszetes-faburkolat-alternativaja-woodn [M.f.3.]: http://www.bambooindustry.com/blog/img/wall3.jpg [M.f.4.]: http://www.fatikparketta.hu/index.php?r=Product/Details/53

151

31. melléklet. Kenderszállal erősített kompozitok lehetséges alkalmazási területei

M6.ábra :::::::::[M.f.6.]http:/ /hemplogic.blogs pot.hu/2011 M7.ábraofferhanfk[M.f.7.]enafflachsp-48030.html

M5.ábra [M.f.5.]

M9.ábra [M.f.9.]

M8.ábra [M.f.8.]

Források : [M.f.5.]: http://media-cacheec0.pinimg.com/736x/cc/fd/a9/ccfda98fa55f6000703546346c4fec54.jpg [M.f.6.]: http://hemplogic.blogspot.hu/2011/05/today-cannabis-composites-plastics-are.html [M.f.7.]: http://www.hanfhaus.de/en/accessoires-hanf-laptop-koffer-hanfkenafflachs-p48030.html [M.f.8.]: http://www.collective-evolution.com/2013/11/01/the-worlds-most-eco-friendly-carits-made-entirely-from-hemp/ [M.f.9.]: http://www.mobilemag.com/2010/09/15/first-kestrel-hemp-electric-car-photosunveiled/

152

32. melléklet. A műanyaghulladékok hasznosításának mértéke Európa országaiban (Forrás: http://www.plasticseurope.org/documents/document/20121120170458-final_plasticsthefacts_nov2012_en_web_resolution.pdf)

153

33. melléklet. A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék a

kezelés módja szerint (KSH, 2012) 2011. év 2012. év Közszolgáltatás keretében elszállított települési szil. hulladék (tonna) 3 197 631 2 959 334 Ország összesen Újrafeldolgozással hasznosított hulladék 287 763 265 313 Ország összesen ∑ hulladék mennyiségéhez viszonyítva 9,00 % 8,97 % Energiahasznosítással történő égetéssel hasznosított hulladék (tonna) 383 774 326 873 Ország összesen ∑ hulladék mennyiségéhez viszonyítva 12,00 % 11,05 % 383 133 324 965 ebből Budapest ∑ hulladék mennyiségéhez viszonyítva 11,98 % 10,98 % Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított hulladék (tonna) 10 775 5 252 Ország összesen ∑ hulladék mennyiségéhez viszonyítva 0,34 % 0,18 % Lerakással történő ártalmatlanítás (tonna) 2 515 319 2 361 896 Ország összesen ∑ hulladék mennyiségéhez viszonyítva 78,66 % 79,81 % (Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ur010.html)

154

34. melléklet. Műanyagok egymástól való szétválasztására alkalmazható főbb eljárások Anyagjellemző Egyedi Alak darabok szétválasztása

Szétválasztási eljárás

Szétválasztó berendezés Video felvevő készülék

Automatikus válogatás

Infravörös kamera Spektrometer - infravörös - tömegspektrometer - röntgenfluorescens spektrometer ... Szemcseméret Szétválasztás légárammal Áramkészülék Optikai sajátság

Szemcsetömegáram szétválasztása

Alak Sűrűség

Nehézközegű szétválasztó berendezés Hidrociklon Szortírozó centrifuga Nedves szér Magneto-hidrosztatikus csatorna v. örvénycs.

Sűrűség szerinti szétválasztás

Elektromos feltöltődés

Elektromos szétválasztás

Kamrás elektrosztatikus szeparátor Koronaelektródás elektrosztatikus szeparátor

Határfelületi sajátságok

Flotálás

Flotáló cella

(Forrás: Prof. Dr. Csőke Barnabás - Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet)

155

35. melléklet. A molekulaspektroszkópián alapuló roncsolásmentes vizsgálatok jellemzői Spektroszkópiai módszer NIR

MIR (MID-IR)

Raman

Előny

Hátrány

Alkalmazás

Nem kényes berendezés, nincs benne mozgó alkatrész. NIR tartományban transzmissziós és reflexiós elven működő készülékek is használhatók Nagyon gyors (3-4 m/s)

A hulladékká vált anyag használata során végbemenő spektrumbeli változások, valamint a nagyszámú lehetséges rezgéskombinációk (felhangok) miatt nem tiszták a csúcsok → nehézkes beazonosítás  A korom, a fekete vagy a sötét színezékek teljes elnyelése → nem alkalmas a fekete műanyagok elemzésére

Átlátszó, világos PP, PE, PVC, PS és PET, illetve italos karton (Tetra Pak) hulladékok

Reflexiós üzemmódban fekete anyagoknál is használható, töltőanyag és 10% -nál több égésgátló meghatározására is alkalmas → vizsgált minta és a szenzor közötti közvetlen kontaktus Jól definiált csúcsok Gyors (< 10 s) Nagy érzékenységű, pontos összetételű beazonosítás Töltőanyagok okozta interferencia kisebb IR tartományban nem látható rezgések felismerése → jó kiegészítője az IR méréseknek

A felületi réteget méri → festék-, lakk-, koszréteg nehézségeket okoz Fontos az egyenletes felület Kézi pozícionálás

Műszaki műanyagok Gépjárműipari műanyag hulladékok

Drága A fekete anyagok nem meghatározhatóak → anyag elégése a lézer hatására

Átlátszó, világos műanyag hulladékok

(Forrás:http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_Kar/2011/ Bodzay_Brigitta/ertekezes.pdf)

156

36. melléklet. A szelektív flotációs eljárás technológiai vázlata (Forrás: http://www.pt.bme.hu/futotargyak/68_BMEGEPTMK61_2013oszi/4ea_2013.pdf)

157

2

37. melléklet. A VÁLOGATÓMŰVEK BERUHÁZÁSA A költségelemzés első lépcsőjében a válogatómű felépítéséhez szükséges beruházások eszközlistáját összegezném a három kategória vonatkozásában. I. kategória 100 ezer fő; 8 ezer tonna/1 műszak/év

Megnevezés Gyűjtőszalag Felhordószalag Zsáktépő Dobrosta Válogató kabin Boxok Válogató szalag Mágneses leválasztó Gyűjtőszalag Kihordószalag Felhordószalag Bálázógép Targonca bálafogóval Tolólapos gép Csarnok (m2) Manipulációs tér (m2) Bálatároló (m2) Hídmérleg Szociális blokk (m2) Fő/műszak

1 1 1/0 1 1 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1600 1000 500 1 50 18

II. kategória 100-250 ezer fő; 12-17 ezer tonna/1 műszak/év 2 2 1/0 1 1 6 2 2 1 1 1 1 2 1 2000 1400 750 1 75 31

III. kategória 250-400 ezer fő; max. 30 ezer tonna/1 műszak/év 4 4 2/1/0 2 2 12 4 4 1 2 1 1 3 2 3400 2500 1500 1 120 58

M1. táblázat. Válogató művek felszerelés igénye [M1.t.f.] A válogató üzem beruházási költsége a gépesítettség és a helyi adottságok függvénye, mely a következő elemekből tevődik össze: Válogatóművek beruházási költsége [eFt] Megnevezés Gyűjtőszalag Felhordószalag Zsáktépő Dobrosta Válogató kabin Boxok Válogató szalag Mágneses leválasztó

I. kategória 100 ezer fő; 8 ezer tonna/1 műszak/év 12 000 10 000 0 23 000 20 000 5 100 12 000 10 000

II. kategória 100-250 ezer fő; 12-17 ezer tonna/1 műszak/év 24 000 20 000 0 23 000 20 000 5 100 24 000 20 000

III. kategória 250-400 ezer fő; max. 30 ezer tonna/1 műszak/év 48 000 40 000 0 46 000 40 000 10 200 48 000 40 000



Gyűjtőszalag Kihordószalag Felhordószalag Bálázógép Targonca bálafogóval Tololapos gép Csarnok (m2) Manipulációs tér (m2) Bálatároló (m2) Hídmérleg Szociális blokk (m2) Infrastuktúra biztosítása

12 000 6 000 12 000 45 000 9 500 17 000 128 000 15 000 17 500 14 000 9 000 30 000

12 000 6 000 15 000 75 000 19 000 17 000 160 000 21 000 26 250 14 000 13 500 30 000

24 000 6 000 20 000 100 000 28 500 34 000 272 000 37 500 52 500 14 000 21 600 30 000

ÖSSZESEN

377 100

514 850

882 300

M2. táblázat. Válogató művek beruházási forrásigénye (közepes piaci árkategória alsó határa) [M2.t.f.] Jellemző módon egy-egy nagyobb bekerülési költségű gép elhagyása akár 5-10 %-os beruházási költség csökkenést is eredményezhet, tehát a megfelelő berendezések kiválasztása nagyon fontos a beruházási döntések meghozatalakor. Válogatómű üzemeltetési költségigénye A működési költségek elemzésénél kiemelt fontosságú a bérköltségek és a személyi jellegű költségek (a magas kézi munkaigény miatt), az amortizáció (a magas beruházási költség miatt) és az energia költség számítása. Mivel a hulladékválogató mű költsége csak egy része a hulladékok feldolgozási és előkészítési költségeinek, a költségbecslés jelen esetben a beszállítási, kiszállítási és esetleges hulladék anyagvásárlási költségekre nem terjed ki.

Létszám/műszak Válogató Bálázógép kezelő Térmester Gépkezelő Művezető Üzemvezető ÖSSZESEN

100 ezer fő 8 ezer tonna 12 1 1 2 1 1 18

100-250 ezer fő 250-400 ezer fő 12-17 ezer tonna max. 30 ezer tonna 24 1 1 3 1 1 31

48 1 2 4 2 1 58

M3. táblázat. Válogatóművek műszakonkénti létszámigénye [M3.t.f.] Az üzemköltségek becslésénél az egyes válogatóművekre az átlagos felszereltség és személyzeti létszám tekintendő kiindulási feltételnek, míg a dolgozók fizetése a minimál bér alapján lett számításba véve ( irányítónál: a minimál bér 3 x-a, gépkezelőknél 2x -e, válogatóknál pedig 1,5x -e). Az értékcsökkenési leírásnál a gépi berendezések leírására 8 év, az épületek, építmények leírására pedig 50 év lett figyelembe véve. A vállalati irányítás költsége az összes költség 10%-át teszi ki. 159



I. kategória 100 ezer főt kiszolgáló válogatómű (4.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége Költségnemek

Átlagos havi költség (Ft)

Éves költség (Ft)

Feldolgozott papír önköltsége (Ft/kg)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

Összes költség százalékában (%)

Energia

278 438

3 341 250

0,40

1,52

3,65%

Anyag

701 200

8 414 400

1,02

3,82

9,19%

Bérköltség

2 778 750

33 345 000

4,03

15,12

36,44%

Egyéb fix költség

802 000

9 624 000

1,16

4,36

10,52%

Érték csökkenés

2 372 500

28 470 000

3,44

12,91

31,11%

Ipari előkészítés 6 932 888 költségei összesen

83 194 650

10,06

37,73

90,91%

Irányítás költségei 693 289

8 319 465

1,01

3,77

9,09%

ÖSSZES KÖLTSÉG

91 514 115

11,07

41,50

100,00%

7 626 176

M4. táblázat. 100 ezer főt kiszolgáló válogatómű (4.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége [M4.t.f.] II. kategória 100-250 ezer főt kiszolgáló válogatómű (7.500 tonna/műszak) üzemeltetési költsége Költségnemek

Energia

445 500

5 346 000

0,32

1,21

3,60%

Anyag

1 168 667

14 024 000

0,85

3,18

9,45%

Bérköltség

4 927 083

59 125 000

3,57

13,41

39,86%

Egyéb fix költség

1 336 667

16 040 000

0,97

3,64

10,81%

Érték csökkenés

3 358 917

40 307 000

2,44

9,14

27,17%

Ipari előkészítés költségei összesen

11 236 833

134 842 000 8,15

30,57

90,91%

Irányítás költségei

1 123 683

13 484 200

3,06

9,09%

12 360 517

148 326 200 8,97

33,63

100,00%

ÖSSZES KÖLTSÉG

Éves költség (Ft)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

Átlagos havi költség (Ft)

Feldolgozott papír önköltsége (Ft/kg)

0,82

Összes költség százalékában (%)

M5. táblázat. 100-250 ezer főt kiszolgáló válogatómű (7.500 tonna/műszak) üzemeltetési költsége [M5.t.f.]

160



III. kategória 250-400 ezer fős régiót kiszolgáló válogatómű (10.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége Feldolgozott papír Önköltsége (Ft/kg)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

Költségnemek

Átlagos havi költség (Ft)

Energia

891 086

10 693 000

0,38

1,43

4,14%

Anyag

2 337 333

28 048 000

1,00

3,74

10,86%

Bérköltség

8 165 250

97 983 000

3,49

13,07

37,95%

Egyéb fix költség 2 405 995

28 872 000

1,03

3,85

11,18%

Érték csökkenés

5 761 625

69 139 500

2,46

9,22

26,78%

19 561 289

234 735 500

8,35

31,31

90,91%

1 956 119

23 473 450

0,83

3,13

9,09%

21 517 408

258 208 950

9,18

34,44

100,00%

Ipari előkészítés költségei összesen Irányítás költségei ÖSSZES KÖLTSÉG

Éves költség (Ft)

Összes költség százalékában (%)

M6. táblázat. 250-400 ezer fős régiót kiszolgáló válogatómű (10.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége [M6.t.f.] A három kategória üzemköltséginek összevetve egyértelműen kitűnik, hogy az évi 4 ezer tonna/egy műszak (I. kat.) kapacitású válogatóművek (ami a 100 ezer fő körüli ellátási körzetre jellemző) esetében a legmagasabbak a válogatás költségei. Valószínűsíthető, hogy ennél kisebb kapacitás alatt nem gazdaságos válogatóművet létesíteni, mert alacsony beruházási költség esetén a feldolgozás fajlagos költsége lesz magas, míg megfelelő technikai felszereltség mellett kapacitás felesleg lép fel. Bizonyos méret felett, mint a 250-400 ezer fő közötti (III. kat.) kategóriában a válogatás fajlagos költségei enyhe emelkedést mutatnak. Ez azt valószínűsíti, hogy ennél nagyobb kapacitású válogatóművet nem érdemes építeni, mert a beruházási költségek mellett az üzemeltetési költségek nagymérvű emelkedése várható. Táblázatok forrása: [M1.t.f.]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc [M2.t.f.]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc [M3.t.f.]: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/fajlktg-2004-szerk.doc [M4.t.f.]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc [M5.t.f.]: http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc [M6.t.f.]: http://www.koztegy.hu/files/fajlktg3.pdf

Felhasznált internetes forrásanyag: http://www.koztegy.hu/files/fajlktg3.pdf http://www.koztegy.hu/files/fajlagos2006_1246526074.pdf http://www.koztegy.hu/files/07_1254297543.05..doc

161



38. melléklet. ADALÉKANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Sok esetben egy adaléknak több tulajdonságra is hatása van (pl. a lágyítók sok esetben csúsztatók is; a korom, amely a fekete színt adja egyben UV stabilizátor, elektromos vezetőképesség növelő és erősítő adalék is). Jelenlegi kutatások olyan többfunkciós adalékanyagok kifejlesztésére irányulnak, amelyek egyszerre növelik a merevséget, UV állóságot, hőállóságot, hő-, és elektromos vezetőképességet, méretstabilitást (zsugorodást egyenletesen csökkentik) és egyben égésgátlók. Az adalékanyagokat funkciójuk szerint három fő csoportba lehet sorolni: Tulajdonság-módosítás, Feldolgozás-javítás, Árcsökkentés (töltőanyagok). FELDOLGOZÁSTECHNIKAI/VÉDŐ SEGÉDANYAGOK (valamilyen hatás ellen) Az eljárás hatékonyságának fokozása érdekében segítik egyensúlyba hozni a keverék tulajdonságok és a feldolgozás ellenhatásait. Módosítják a polimer láncok, a polimer és a töltőanyag, valamint az egyes töltőanyagok közötti különböző kölcsönhatásokat, általában valamilyen más adalék társaságában használják. Pl. csúsztatók, lágyítók, kristálygócképzők, formaleválasztók, stb. Csúsztató anyagok: a csúsztatók szerepe sokrétű, legfontosabb a folyási viszonyok módosítása, de ezen kívül befolyásolják a feldolgozás több lépését és a termék minőségét is. Elsősorban a PVC, de bizonyos esetekben a sztirol polimereknél is fontos. A csúsztatók funkciói: – A viszkozitás csökkentése (ugyanakkora energiával nagyobb térfogatáram), – A frikciós (súrlódási) hő nagyságának csökkentése, – A tapadás csökkentése, – A megömlés szabályozása, – Az ömledéktörés megakadályozása (nagy nyírássebességeknél folyási anomáliák lépnek fel), – A termék felületi minőségének módosítása (fényes, sima felületet eredményeznek). A csúsztatókat többféleképpen osztályozzák:

– Belső: az ömledék belsejében hat, csökkenti a belső súrlódást – Átmeneti – Külső (kenőolaj,- zsír): molekuláris hártyát képez, így csökkenti a súrlódást a gép és az ömledék között. Lágyítók: A lágyítók használatával nő a polimer hajlékonysága, hidegállósága, nyúlása, esetlegesen az ütésállósága (ütőmunkája), javul a feldolgozhatóság, csökken az ömledék-viszkozitás (kisebb fröccsöntési nyomás), csökken az üvegedési hőmérséklet, és a rugalmassági modulusz. A lágyítók kb. 80%-át a PVC lágyítására és feldolgozhatóvá-tételére használják.

162



Gócképzők (átlátszóság növelő adalékok): szabályozzák a kristályos szerkezet kialakulását. A kristályosodás úgynevezett kristálygócok képződéséből, valamint azok növekedési szakaszából áll. – Lassú kristályosodás esetén (pl. PLA) a gócképzők feladata a kristálygócok képződésének elősegítése, és ezáltal a kristályos részarány növelése. A kristályos részarány növelésével növelhető a polimer hőállósága, csökkenthető a gyártáshoz szükséges ciklusidő. – Kellően gyors kristályosodás esetén (pl. PP) a megszilárdult ömledék átlátszósága nem lehet tökéletes a kristályos részarány miatt, amely megtöri a fényt, ugyanakkor a kristályos részecskenagyság csökkentésével az átlátszóság javítható. Formaleválasztók: csökkentik a szilárd termék és a szerszámfala közötti tapadást. UV-abszorberek: elnyelik a káros UV-sugárzást és hővé alakítják át. Az UVabszorberek alapvető hátránya, hogy csak a termék bizonyos vastagsága mellett fejtik ki védő, stabilizáló hatásukat, ezért felületek és vékony termékek (filmek, szálak) védelmére nem alkalmasak. ALKALMAZÁSI TULAJDONSÁGOKAT JAVÍTÓ/FUNKCIONÁLIS ADALÉKOK (valamilyen növekmény érdekében): Felhasználásától függően tovább javítják az előnyös és kiküszöbik a hátrányos tulajdonságokat. Pl.: UV stabilizátorok, külső és belső kenőanyagok, töltőanyagok, illatanyagok, hőstabilizátorok, pigmentek, erősítőanyagok, égésgátlók, antioxidánsok, baktériumölők, antisztatikumok, biostabilizátorok, habosító anyagok, az ütésállóság-javítók, stb.

STABILIZÁTOROK: A polimerek bomlása megindulhat:  Fizikai tényezők (hő, nyíróerők, napfény),  Kémiai behatás (oxigén, víz, vegyszerek),  Biológiai tényezők (gombák, baktériumok) hatására. M10. ábra. A funkcionális adalékanyagok megoszlása a műanyag csomagolások világpiacán 2013-ban [Forrás:M.f.10.] ►

Antioxidánsok: Minden feldolgozási eljárás során a polimer hőnek, nyírásnak és oxigénnek van kitéve. Ezen hatások eredményeként a feldolgozó gépben kémiai reakciók játszódnak le, aminek számos következménye van. Az antioxidánsok az oxidatív degradáció mechanizmusába avatkoznak be: megakadályozzák a degradáció elindulását vagy a műanyag oxidációjakor keletkező szabadgyököket kötik meg. Biostabilizátorok: egyes műanyagok a használat során biológiailag károsodhatnak. Különösen trópusi környezetben baktériumok, gombák, termeszek és rágcsálók támadhatják meg a műanyag terméket, okozhatnak degradációt. Hidrolízis elleni stabilizátorok: Egyes polimerek hajlamosak hidrolízis útján (víz és nagy hőmérséklet együttes hatására) degradálódni. A reakció során a polimer lánc tördelődik, a polimer termék/alkatrész pedig ridegebbé válik, majd szétesik. Az alapanyag nem megfelelő szárítása esetén a hidrolízis már a feldolgozó berendezésben megindulhat. A 163



Politejsav (PLA) mint lebontható polimer tulajdonképpen hidrobontható, azaz egy kezdeti hidrolízis után képesek csak a bontó baktériumok feldolgozni a most már csak oligomer formában jelen lévő tejsavat. Öregedés gátlók: növelik a termék élettartamát. UV-stabilizátorok: fénystabilizátorokat adagolva az anyaghoz megelőzhető az UV sugárzás hatására bekövetkező degradáció. Hőstabilizátorok: a műanyag magasabb hőmérsékleten bekövetkező káros bomlási folyamatainak a sebességét csökkentik, hogy az adott polimert nagyobb hőmérsékleten fel lehessen dolgozni, vagy hosszú ideig bírja az emelt üzemhőmérsékletet vagy kültéri körülményeket. EGYÉB FUNKCIONÁLIS ADALÉKOK: Habosítók/Habképzők: a műanyag formázásánál mikrobuborékok formájában keletkező gázok kisebb fajsúlyú anyagot eredményeznek, továbbá növelhető a műanyag hőszigetelése, csökkenthető a zsugorodása. Léteznek kémiai és fizikai habosítók. – Kémiai habosító egy szilárd, szerves adalékanyag, ami adott hőmérséklet tartományban elbomlik és gázt (tipikusan N2-t, de egyesek CO2-t) fejleszt, ami elvégzi a habosítást. – A fizikai habosítás során pedig inert és komprimált gázt vezetnek be „fizikailag” az extruder vagy a fröccsöntőgép hengerébe, így létrehozva a habszerkezetet. Égésgátlók: A legtöbb polimer hő hatására meggyullad és rendkívül élénken ég. Égésgátlókkal elérhető, hogy a műanyagok önkioltóvá váljanak, ne égjenek és a tüzet ne táplálják. Antisztatikumok (fémpor, korom): a műanyag elektrosztatikus feltöltődését csökkenti, töltéselvezetést gyorsít. Leggyakrabban fóliagyártásnál szükséges a használatuk, ahol a kész fóliát nagy sebességgel tekercselik. Töltőanyagok: a polimer mechanikai tulajdonságait befolyásoló anyagok. Ilyen lehet pl. merevség, keménység, vegyszerállóság, hő-, vagy elektromos vezetőképesség, hőállóság, gázzáró- képesség növelése, zsugorodás egyenletesebbé tétele (vetemedés csökkentése), tömegcsökkentés. Olcsó töltőanyag nagy mennyiségű használata csökkenti a termék árát (pl.: kvarcliszt, kréta-mészkő, faliszt).

M2.ábra. Aerosil (üveggyöngy) → Leggyakoribb felhasználás: termo- és duroplasztok)

M3.ábra. Talkum → Leggyakoribb felhasználás: PE, PP

M2 - M3.ábrák. Leggyakrabban alkalmazott töltőanyagok hatása elektronmikroszkóp alatt [Forrás: M.f.11.] 164



Színező anyagok: a fény spektrumából bizonyos hullámhossz-tartományokat elnyelnek, másokat visszasugároznak., adagolásukra leggyakrabban esztétikai szempontból kerül sor. A színezékeket általában oldhatóságuk, összeférhetőségük alapján osztályozzák. Az oldható anyagok (szerves színezék) festékek, a nem oldódók (szervetlen színezék) pigmentek, de léteznek polimerben oldódó folyékony festékek (folyékony színezék) is. Egyes színezékek egyben UV stabilizátorként is funkcionálnak. Optikai fehérítő adalékok: Egyes polimerek enyhén sárgás alaptónussal rendelkeznek, ami új termékként is régi benyomását kelti. Erősítő anyagok: a műanyag szakítószilárdságát, hajlítószilárdságát növelik, nagyobb hőállóság, jobb kopási tulajdonságok (főként szén és aramid szálakkal). Szén-, és fém szálak esetében elektromos-, és hővezető képesség nő. Pl.: •üvegszál; •szénszál, •aramidszál; •poliészter, PE, PP szál; •természetes (cellulóz alapú) szálak → len, kender, stb. Páralecsapódás-gátlók: a mezőgazdáságban használt PE fóliasátrak belső felületén problémát okozhat a kialakuló pára lecsapódása. A cseppeken szórt fény káros a növényekre és a csepegés is előnytelen. Kenőanyagok: A gépiparban is egyre több alkatrészt gyártanak műanyagból. Különös jelentősége bír a forgó alkatrészek, csapágyak, csapágyperselyek, fogaskerekek, valamint nagy sebességgel forgó textilipari berendezések előállítása. A súrlódás csökkentését teflon por vagy molibdén szulfid adagolásával is elősegítik. Térhálósító anyagok: hagyományos kénes térhálósítás vagy szerves peroxidok alkalmazása, amelyek a térhálósítás hőmérsékletén elbomlanak és gyökös reakciókban térhálósítják a polimert. A peroxidos térhálósítás felhasználási területei: pl. a kábelszigetelés és védelem, cipőtalpak, autók hűtővíz vezetékei. Ütésálló adalékok: megnövelik a törés során bekövetkező plasztikus deformáció mértékét, ezáltal növelve a műanyag által elnyelt törési energiát. Nagyobb mennyiségben csak néhány polimerhez használnak ütésálló adalékot. Ezek közül a legjelentősebbek a PVC, a PP, a PS és a poliamidok. Tapadásgátlók: A fóliák egymáson való elcsúszását segíti elő, hogy a legtöbb esetben csomagolásra használt fóliát szét lehessen nyitni. Leginkább a PE és PP-hez szokták hozzáadni, hogy a fólia-fólia súrlódási együtthatót csökkentse azáltal, hogy a tapadásgátló kimigrál a felületre. Anti-bakteriális adalékok: megakadályozza a baktériumok, gombák káros hatását (élettartam csökkenés, elszíneződés, kellemetlen szag) a polimer termékekre/alkatrészekre. A természetes (pl. cellulóz vagy keményítő) alapú polimereket a baktériumok, gombák vagy algák könnyen megtámadják és károsítják. A szintetikus műanyagok többnyire nincsenek kitéve a baktériumok hatásának, ugyanakkor a lágyító, csúsztató tartalmuk, amely kimigrál(hat) a termék felületére elősegíti a baktériumok megtapadását, ugyanis ez tápanyagot jelent számukra.

165



Felhasznált forrásanyag: [M.f.10.]: http://www.muanyagesgumi.hu/images/stories/pdf/2013/M475_2013.pdf [M.f.11.]:http://www.pt.bme.hu/futotargyak/26_BMEGEPTAGA4_2013oszi/Polimerek_adalékanyagai. pdf [M.f.12.]: http://dc371.4shared.com/doc/VKEYmp6P/preview.html [M.f.13.]: http://epa.oszk.hu/00200/00220/00040/pdf/firka_EPA00220_2005_2006_02_64-66.pdf [M.f.14.]:http://www.sze.hu/~hargitai/Anyagvizsgalat%202012/11_muanyagok%20vizsgalata%201_20 12.pdf

166