BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNKIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

BORTURIZMUS A MÓRI BORVIDÉKEN

Készítette: Restár Tünde

Budapest, 2004

1


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................... 3 I. A MÓRI BORVIDÉK BEMUTATÁSA..................................................................................................... 6 I.1. A BORVIDÉK JELLEMZŐI ÉS HAGYOMÁNYAI ............................................................................................. 6 I.2. A BORTERMELÉS MÚLTJA ÉS JÖVŐJE A MÓRI BORVIDÉKEN ..................................................................... 8 II. A BORTURIZMUSRÓL ÁLTALÁBAN ............................................................................................... 12 II.1. TEMATIKUS UTAK, A BORÚT ÉS BORTURIZMUS FOGALMA ..................................................................... 14 II.2. BORUTAKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVEK ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEK ............................................ 17 II.3. A BORUTAK HAZAI PÉLDÁI, TÍPUSAI ÉS JELLEMZŐI ............................................................................... 17 II.4. A BORTURIZMUS MARKETINGJE ............................................................................................................ 20 II.4.1. Borturizmus marketing.................................................................................................................. 22 II.4.2. Termékpolitika .............................................................................................................................. 22 II.4.3. Kommunikációs politika................................................................................................................ 23 II.4.4. Értékesítési politika....................................................................................................................... 23 II.4.5. Végrehajtó szervezeti keretek........................................................................................................ 24 II.4.6. Termékfejlesztés ............................................................................................................................ 24 II.4.7. Promóció....................................................................................................................................... 24 III. MÓR ÉS AZ IDEGENFORGALOM.................................................................................................... 29 III.1. IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK ......................................................................................................... 29 III.2. A MÓRI BORVIDÉK SWOT ANALÍZISE ................................................................................................ 37 III.2.1. Helyzetelemzés............................................................................................................................. 38 III.2.2. Swot-analízis................................................................................................................................ 38 IV. MÓR ÉS A BORTURIZMUS ................................................................................................................ 42 IV.1. A BORVIDÉK STATISZTIKAI ADATAI ..................................................................................................... 42 IV.2. VENDÉGLÁTÓHELYEK FORGALMA ...................................................................................................... 46 IV.3. RENDEZVÉNYEK .................................................................................................................................. 47 IV.3.1. A Móri Bornapok ......................................................................................................................... 47 IV.3.2. Szent György napi vígasságok ..................................................................................................... 53 IV.4. A MÓRI BORVIDÉKÉRT ÉS A BORTURIZMUSÉRT TEVÉKENYKEDŐ SZERVEZETEK ÉS EGYESÜLETEK ..... 53 IV.4.1. A „Móri Ezerjó” Borút Egyesület................................................................................................ 53 IV.4.2. Borbarát Hölgyek Egyesülete ...................................................................................................... 58 IV.4.3. Mór és Pusztavám Közös Hegyközség ......................................................................................... 61 IV.2.3. Brindisi Szent Lőrinc Borrend ..................................................................................................... 64 BEFEJEZÉS .................................................................................................................................................. 70 MELLÉKLETEK.......................................................................................................................................... 73 IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... 85 KÉPJEGYZÉK.............................................................................................................................................. 87 TÁBLÁZATJEGYZÉK ................................................................................................................................ 87 ÁBRAJEGYZÉK........................................................................................................................................... 87

2


Bevezetés Témaválasztásomban leginkább az inspirált, hogy igen közel áll hozzám a bor szeretete és tisztelete, mivel Móron születtem és itt is lakom. (Ezért kezdtem el érdeklődni más borvidékek borai iránt is.) Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalokat is rávezessék a kulturált borfogyasztásra, ami egyre fontosabbá válik Magyarországon. A mértéktelenséget felváltotta a minőség, ami abban nyilvánul meg, hogy egyre több helyen kíséri bor az étkezést. Tehát a bor egyre inkább gasztronómiai élvezetté válik. Főiskolai tanulmányaim során kaptam feladatul, hogy az általam választott turizmus témájában bibliográfiát készítsek. Munkám során találtam olyan disszertációkat, melyek a borturizmus témáját egy-egy borvidék bemutatásán keresztül fejtik ki. A Móri Borvidékről azonban még nem készült ilyen szakdolgozat, ezért vállalkoztam annak bemutatására. Úgy érzem, városunknak gazdasági húzóereje lehet a turizmus – ezen belül a borturizmus – mert rendkívül kedvező a fekvése mind földrajzi, mind infrastrukturális szempontból. Örömmel tapasztaltam személyes beszélgetéseim során, hogy a Móri Borvidék kezdi visszanyerni régi hírnevét, melyet bizonyít a borversenyeken való kitűnő szereplés, és az egyre több városi és országos rendezvény. Mindez a városban tevékenykedő turisztikai szakemberek és a borosgazdák fáradhatatlan munkájának köszönhető, akik hiszik, hogy a Móri Borvidék újra a régi lehet. A téma aktualitását illetően EU csatlakozásunk jelentős változásokat fog hozni a szőlő- és bortermelésben. Az EU-tagsággal Magyarország is az egységes európai piac részévé válik, ezért eleget kell tennie a piaci követelményeknek és előírásoknak. A hazai szőlőtermelés nagyságát befolyásolhatja, hogy a jövőben szőlőtelepítésre nem lesz állami támogatás. Csak szerkezetátalakítási támogatás keretében lehet majd uniós pénzeket igényelni, ami annyit jelent, hogy csak annyi telepítést végezhetnek támogatással, amekkora területet kivágtak. A szerkezetváltás feltételrendszerét a Nemzeti Bor Stratégiában kell majd megfogalmazni, de ez még nem készült el. Az EU szabványok alapján szükséges lesz a Hegyközségi törvény, és a bortörvény változtatása is. Várhatóan borrégiókra lesznek osztva borvidékeink, mert csak egységes régióban hozható forgalomba minőségi bor, az egyes borvidékek csak tájbort forgalmazhatnának. A választott téma aktualitását bizonyítja az is, hogy a turizmus szerepe egyre jobban felértékelődik Magyarországon, hiszen gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása van, amely jelentős mértékben hozzájárul az ország GDP-jének alakulásához. Az országba érkező turisták máshol megtermelt vásárlóerőt hoznak, ami pótlólagos keresletet 3


támaszt egyes áruk és szolgáltatások iránt. Ugyanakkor a turisták pénzköltése szállodákban, éttermekben, közlekedési eszközökön, múzeumokban, üzletekben stb. jelentkezik,

tehát

továbbgyűrűzik

a

gazdaságban,

és

más

szektorokban

is

munkalehetőséget, jövedelmeket teremt. Ezt nevezik a turizmus multiplikátor (sokszorozó) hatásának. Ezen kedvező hatásoknak a felismerése is hozzájárult ahhoz, hogy a statisztikai adatok szerint a GDP mintegy 10,5%-át a turizmus termeli meg. Ezáltal 2004-re a turizmus húzóágazattá vált a gazdasági szektorban, és a mérlegben is aktívumot mutat. Kutatásaim során elsődlegesen a szakirodalom alapján próbáltam feltárni a borturizmus témakörét. A legújabb információkat a szaksajtóból szűrtem ki. Felkerestem egyes más borvidékeinkről szóló internetes oldalakat is, hogy ismereteket szerezzek arról, hogyan próbálják odacsalogatni a turistákat. Ezek után személyesen kerestem fel a borvidékünkön tevékenykedő szervezetek és egyesületek vezetőit, akiktől megtudhattam, hogyan alakult ki Móron a borturizmus, és hogy mi várható a jövőben. Végül a Móri Borvidékre vonatkozó statisztikai adatokat próbáltam összegyűjteni. Problémát okozott, hogy az adatok nem teljesek, az 1990-es évek előtti időszakról alig maradt meg statisztika. A vendéglátóhelyek forgalmáról szóló statisztikákat is legfeljebb 2-3 évre visszamenően őrzik

meg.

A

borosgazdák

pedig

egyáltalán

nem

vezetnek

még

statisztikát

vendégforgalmukról, mert az még annyira nem jelentős, és nem is kérik hivatalos szervek ezek elkészítését. Az azonban elmondható – a gazdák tapasztalatai alapján –, hogy egyre többen érkeznek a bor szeretete miatt a borvidékre. A fenti információk megszerzése után SWOT-analízist készítettem, mellyel a borvidék és a Móri Bornapok erősségeit, gyengéit, lehetőségeit és veszélyeit próbáltam feltárni. Következtetéseim levonása után megfogalmaztam azokat a célokat, melyek a borvidék és annak legnagyobb rendezvénye, a Móri Bornapok szempontjából a legfontosabbak. A Móri történelmi borvidék több évszázados múltra tekinthet vissza, szőlő- és bortermelésének újra fellendülését elsősorban a török kiűzése után idetelepített német ajkú lakosságnak és a kapucinus rendi szerzeteseknek köszönheti. A szocialista időkben a termelőszövetkezetek erősen szétzilálták a szőlőket, nagyon lecsökkent a művelési terület és a termelés mennyisége is. Az 1990-es években viszont, miután újra magánkézbe kerültek a szőlők, újabb fellendülés érezhető. Ezt köszönhetjük a borvidékünkön tevékenykedő gazdáknak, akik többnyire saját forrásokból próbálnak kiállni az „Ezerjó hazájáért”. Hegyközségünk, borbarát egyesületünk, borrendünk alakult, majd a borturizmus további fejlesztése érdekében 2002-ben borútat hoztak létre. Az egyesületeken 4


kívül még számos magánember tesz a borvidék erősítése, hírnevének terjesztése érdekében. Idegenforgalmunk növelésére szálláshelyeket, lovasparkot hoztak létre. Úgy érzem, hogy kissé méltatlanul szorítják háttérbe a Móri Borvidéket, hiszen az utóbbi évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, boraink az országos versenyeken kitűnő eredményeket érnek el. Tehát a minőség teljes mértékben adott. Emellett a borvidéken tevékenykedő szervezetek képviselői állandó jelleggel utaznak az országban más borvidékek meghívására, öregbítik a Móri Borvidék, és borai hírnevét. Dolgozatom célja, hogy alátámassza ezeket a feltevéseket és bemutassa, hogy mennyien dolgoznak fejlődésünkért, hatalmas elszántságot és lelkesedést mutatva. Dolgozatom első, rövid részében általános képet szeretnék adni magáról a borvidékről. Jellemzőiről, hagyományairól és történetéről lesz szó. A második részben elméleti szinten közelítem meg a borturizmus fogalmát, és a marketing szemszögéből is bemutatom ezt a gazdasági ágazatot. A harmadik gondolati egységben foglalom össze Mór és környéke idegenforgalmi adottságait, majd a móri borturizmus bemutatására kerül sor, különös tekintettel rendezvényeinkre és a borturizmus fejlesztését segítő szervezetek bemutatására. Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik készségesen segítségemre voltak dolgozatom elkészítésében: külső konzulensemnek, Friedl Edinának, a Móri Borbarát Hölgyek Egyesülete elnöknőjének; Takács Józsefnek, a Móri Ezerjó Borút Egyesület elnökének, Tálos Tamásnak, aki a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség elnöke, és a Brindisi Szent Lőrinc Borrend nagymestere; Möllmann Günternének, és belső konzulensemnek dr. Majoros Pál tanár úrnak.

5


I. A Móri Borvidék bemutatása I.1. A borvidék jellemzői és hagyományai

1. Kép: A Móri Borvidék látképe1 Magyarországon a Móri Borvidék az északi szélesség 47-48. foka között, és a keleti hosszúság 18-19. foka között, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri árokban terül el. Mór a megyeszékhelytől, Székesfehérvárról mintegy 26 kilométerre, északnyugatra található, 203 méter tengerszint feletti magasságban. Területe (kb. tizenegyezer hektár) egy igen változatos tájegyüttes része. A Móri Borvidékhez hozzátartoznak Mór, Pusztavám, Csókakő, Csákberény, Söréd és Zámoly szőlőterületei, de ide kapcsolódnak Bodajk, Nagyveleg, Balinka, Bakonycsernye, Gánt, Bokod és Császár szőlői is. A Móri Borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó Ezerjó fajta mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini és az Ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a XIX. századi filoxéravészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő fajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. „A móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi 1

Forrás: www.borrend.hu/borrend32/borrend32.htm (2004. február 21.) 6


borvidéken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok. A Móri Borvidék borainak hírnevét, rangját jelzi az a kitüntetés, hogy 2000-ben Bozóky István móri pincegazda Móri Ezerjó borával, sok más kiváló bor előtt elnyerte a Magyar Zászlósborok Rendje által a legjobb magyar zászlósbornak adományozott aranyozott grálkelyhet. A szőlőhegyek legfontosabb építménye a présház és a pince. A különböző bortermő tájak eltérő történelmi fejlődése, az ott termelt borok jellemzői, a táj természeti adottságai mind-mind hatással voltak a présházak, pincék építésére. Az építtető személye is meghatározta, hogy paraszti, polgári, uradalmi vagy kifejezetten kereskedelmi célú pincészetet építettek elődeink. A XVII-XVIII. században Mórra települt sváb családok szőlőművelési kultúrájuk mellett sajátos présházépítési stílusukat is magukkal hozták. Ennek jellegzetessége a pince hossztengelyére merőleges présház, középen díszes, nagy ajtóval, kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő egy-egy ablakkal. A présházon belül pedig a pihenőszoba és a kősúlyos faprés adja meg e présházak sajátos jellegét. A présházakból közvetlenül nyílik a borospince bejárata. A pincék boltozatos kialakításával érték el, hogy az se túl nedves, se túl száraz ne legyen, és tartsa a bornak leginkább megfelelő 10-14 °C közötti állandó hőmérsékletet. A borkészítés folyamata a szüret után a préseléssel kezdődik. A prések kialakítása, a préselés során alkalmazott technika is fontos jellemzője egy-egy borvidéknek. A Móri Borvidék jellegzetes bálványpréseinek többsége a XVIII-XIX. században készült és a becslések szerint még az 1960-as években is legalább kétszáz darab ilyen sajtó működött a borvidéken. A vörös süttői mészkő alapból és bálványfából készült prések az egyes borospincéknek sajátos arculatot és rangot adtak eltérő méretüknek és díszítésüknek köszönhetően.

7


2. Kép: Bálványprés2

A kulturális hagyományokat illetően a borvidéken, Móron és Csákberényben minden évben, októberben rendeznek bornapokat, de természetesen szeptemberben a Csókakői Napokon és a Pusztavámi Szüreti Napokon is a bor az egyik főszereplő. A bor ünnepét

a

településeken

látványos

szüreti

felvonulással,

zenei

programokkal,

táncbemutatókkal, bálokkal és mulatozással kötik össze. A Móri Bornapok a XX. század végére nemzetközi hírnevű rendezvénnyé vált. Évről-évre több tízezer látogató számára nyújt rendkívül sokrétű hagyományőrző, kulturális, sport és szórakoztató programokat. A rendezvény ideje alatt borutca tart nyitva, ahol a borvidék termelői kínálják legjobb boraikat. A Móri Bornapok egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványosságai a borkirálynő választás, a színpadi műsorok, a szüreti felvonulás és a rendezvényeket záró ünnepi tűzijáték. A Móri Bornapok ideje alatt minden páros évben Nemzetközi Fúvósfesztivált rendez a Móri Fúvószenei Egyesület, páratlan években pedig Nemzetközi Néptánc Fesztivál kerül megrendezésre. Egy másik, egyre rangosabb rendezvény Móron, az újbor ünnepe. Európa mediterrán tájain már októberben ihatók az újborok, a magyar éghajlati viszonyok közötti borkészítésnél viszont jellemzően novemberben fejeződik be a bor kiforrásának időszaka. Feljegyzések szerint már régi őseink is Szent Márton neve napján ünnepelték az újborok megszületését. Német nyelvterületen terjedt el az a hagyomány, amely az újborok lefejtését, megkóstolását libaételek fogyasztásával kötötte össze. A német betelepülésnek köszönhetően a Márton-nap a Móri Borvidéken még fokozottabb jelentőséggel bír, mivel ehhez kötődik a németség nemzetiségi ünnepe is. Természetesen még nagyon sok hagyomány létezik Móron, és egyre többet próbálnak újraéleszteni is. Ezekről a későbbiekben, a borvidéken a borturizmusért tevékenykedő szervezetekről szóló fejezetben lesz szó. I.2. A bortermelés múltja és jövője a Móri Borvidéken3 A Móri Borvidék a fiatalabb borvidékek közé sorolható, bár már a XI. századtól folyt bortermelés az akkori csókakői uradalom területén. A dombos vidék mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, meleg telű éghajlati adottsága, valamint a lejtős területek 2



kedveztek a szőlőművelésnek. Írásban először Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelében, 1231-ben említik a vajali – ma Mór külterülete – és a csákberényi szőlőket. A kötelező jobbágyi terményszolgáltatásban e vidéken első helyen már a XIV. századtól a szőlőbor állt, és egyre jelentősebbé vált a borkereskedelem. A 150 évig tartó török uralom, az állandó hadműveletek és a lakosságfogyás e vidéken a szőlőművelést is rendkívül hátrányosan érintették, így újabb borászati fejlődés csak a törökök 1687. évi kiűzése után következett. A fellendülésben jelentős szerepe volt a Hochburg, majd később a Lamberg családoknak, akik új típusú településfejlesztést hoztak létre. Ennek következtében indult meg egy benépesítési folyamat. Az említett családok német telepeseket és kapucinus szerzeteseket telepítettek a környékre, akik magukkal hozták korszerűbb eszközeiket és fejlettebb munkakultúrájukat. A móri kapucinusok szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint szőlővesszők küldésével segítették a szőlők újratelepítését. Bár a legfontosabb szőlőterületek akkor Csókakőn voltak, 1758-ban Mór mezővárossá válásában minden bizonnyal a szőlészetborászat fellendülése is szerepet játszott. Történelmi feljegyzések szerint 1834-ben szüreteltek először a borvidéken aszúbor minőségű szőlőt. A XIX. században a Móri Borvidék borai jó szállíthatóságuknak köszönhetően (Székesfehérvár-Újszőny közötti vasútvonal átadása 1860-ban) egyre nagyobb mennyiségben kerültek az osztrák kimérésekbe, sőt még az osztrák császári család asztalára is került belőle. (A hagyomány úgy tartja, hogy a nászéjszakán elfogyasztott Ezerjó jótékony hatása biztosítja a fiúgyermek-áldást, ezért az osztrák uralkodói családban sorra kerülő frigyek alkalmával elmaradhatatlan ajándék volt a móri bor.) A paraszti termelők helyzetét a század második felében jelentősen javította, hogy 1868-ban eltörölték a szőlődézsmát, bár a földesurakat kártalanítaniuk kellett. Ebben az időszakban a móri bor eladási ára olyan magas volt, hogy a magyar borok közül csak a tokaji borok előzték meg. Ez a kedvező időszak az 1875-80. közötti filoxéra-vészig tartott, mely elpusztította a szőlőültetvények jelentős részét. A század végén az állami segítséggel megvalósított újratelepítéseknek köszönhetően újabb fejlődés indulhatott meg a szőlőművelésben. A móri borokat, így a Móri Ezerjót a XX. század elején bécsi kereskedők ismét nagy mennyiségben szállították Ausztriába. A vidék első hegyközsége 1882-ben jött létre Csákberényben, a Móri Borvidék önálló nevesítését azonban csak 1901-ben kérelmezte először az akkori móri 3

Dr. Erdős Ferenc: Mór története, Mór Város Önkormányzata, 2002 alapján 9


képviselőtestület. A XX. század első felében bekövetkező fejlődésnek köszönhetően Mór még inkább a környék központjává vált és 1928-ban végre rendeletbe iktatták a Móri Borvidék létrejöttét is. A fellendülésben az 1930-as évek elején a világgazdasági válság okozott komoly visszaesést. Az értékesítési nehézségek megoldására megalakult a Mórvidéki Egyesült Bortermelők Rt., majd 1934-ben a móri borok népszerűsítése céljából megtartották az első Móri Bornapot. A gondok ellenére a II. világháborúig a lakosság legnagyobb jövedelemforrása a bortermelésből és az ehhez kapcsolódó különböző szakmákból származott. A II. világháborút követően készült értékelés szerint hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a Móri Borvidéken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők vártak a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében alapították meg 1949-ben a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szőlőtermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus időszakában a Móri Borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokon belül folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, és 1980-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990-es rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került. A statisztikai adatok szerint a jelen gazdasági folyamatai kedveznek a bortermelőknek, hiszen hazánkban a borivók már 2000-ben többen voltak, mint a sörivók. A magyar lakosság körében a bort a férfiak 39%-a, a nők 17%-a fogyasztja, és kialakulóban van az étkezéshez, családi ünnepekhez, társadalmi kapcsolatokhoz kötődő igényes borkultúra. Bár az 1990-es években újra megalakultak a gazdák érdekvédelmi szervezetei, új típusú gazdasági szövetkezésre még nem került sor a bortermelők részéről. Ma a szőlészet-borászat jellemzően a családi pincészetekben folyik, amelynek eszközigényét, termelői kapacitásait, marketing módszereit és értékesítési piacait fáradságos munkával, fokról-fokra igyekeznek a borosgazdák megteremteni, illetve fejleszteni. Szakmai körökben a jövőben fontosnak tartják egy önálló borvidéki 10


palackozóüzem létrehozását, amelyben a gazdák is résztulajdonosok lehetnek és így kedvezőbb feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatást. A minőségi borok hírnevének és a propagandának köszönhetően a Móri Borvidéken is terjed a borturizmus, ma már több, a borhoz kapcsolódó színvonalas rendezvényen vehetünk részt. Számos gazda véli úgy, hogy a borászat fejlődését még ma is hátráltatja a túlzott adminisztráció és bürokrácia. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása sok jelenleg érvényes szabályt megváltoztat, amely újabb alkalmazkodási kényszert jelent a bortermelők számára. Ezért a Móri Borvidék gazdáinak szorgalmán és hozzáértésén túl főleg a magyar kormányzati és az EU döntéshozók szándékain múlik, hogy milyen lesz a Móri Borvidék jövője, és ki tudja-e használni a belföldi, és az egységes európai piacon megnyíló értékesítési lehetőségeket.

11


II. A borturizmusról általában A borturizmus az idegenforgalom nélkülözhetetlen része, amely napjainkban igen nagy fejlődésnek indult, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a turizmus ágazaton belül. A bor divat volt évszázadokkal ezelőtt, és ma is. Viszont ez a divat, és a stílus mindig változó volt, és változásban van ma is. A bortermelés legjelentősebb képviselői a franciák, az olaszok, a spanyolok, az osztrákok, a portugálok, a németek, az amerikaiak, a dél-afrikaiak, és ma már a magyarok, világhírű minőségi boraikkal törtek be a borturizmus élvonalába. Mindegyik ország borvidékeinek megvan a maguk specialitása, van egy jellegzetes, csak arra a borvidékre jellemző borfajtája, amivel híressé vált, s ami miatt a turisták az adott országba látogatva feltétlenül megkóstolják e borokat. Franciaországban nevezetesek a bordói vagy a burgundi borok, Olaszország egyik legismertebb borfajtája a Brunello di Montalcino, mely nevét Montalcino városáról kapta. Ausztria, részben a Fertő tó környéki édes boraival, részben Wachau rizlingjeivel vált ismertté a borok világában. Portugália egész területén találhatók borvidékek, világhírűvé azonban a Porto városától nyugatra fekvő, Douro-völgyben termelt boraival válhatott. A németek jelentős bora a rajnai rizling, míg az amerikai borok közül a Dominust és az Opus 1-et kell megemlíteni. Magyarország 22 borvidéke közül néhány már betörhetett a világ élvonalába. Például a soproni borvidék vörösborai4, a badacsonyi borvidék legjelentősebb borával, a szürkebaráttal, a Villány-siklósi vörösborok, Tokaj-hegyalja, világhírű borával, a tokaji aszúval, vagy Eger, melyet az egri bikavér tett nemzetközileg ismertté. A borturizmus fontos tényezője, hogy az előbb említett, világszerte népszerű borvidékek ne csak híres boraikkal vonzzák a turistákat, hanem teremtsék meg a borturizmushoz szükséges eszközöket is az adott területen. A szálláshely, a borozgatáshoz nélkülözhetetlen pince vagy borozó, és az étkezést szolgáló vendéglő vagy étterem egy helyen kell, legyen.5 A kulturált borfogyasztás, amellett, hogy a gasztronómia része, hatékony eszköze lehet az egészség megőrzésének, fontos eleme a kapcsolatteremtésnek, illetve a kapcsolattartásnak. A társadalmi élet számos eseményét „koccintással” és pohárköszöntővel tesszük ünnepélyessé. Magyarország polgárai ma is kötődnek a szőlőhöz, és a borhoz. Termelőink a 4 5

Sopron német neve Ödenburg, amely jól hangzik a nemzetközi borpiacon, ma is keresettek az ödenburgi borok Lásd 1. sz. melléklet 12


hagyományos borkészítési módszerek mellett már alkalmazzák a modern technológiai eljárásokat is, illetve a piaci igényekhez alkalmazkodva igyekeznek megfelelni az ízlésvilág változásainak. Az Európai Unió is számos programot kezdeményezett a borturizmus fellendítésére.6 1. Dionysos-projekt: az európai bortermelő régiók között. Tíz európai bortermelő három kooperációra specializálódott hálózatot hozott létre és működtet kísérleti jelleggel. Partnerek: Alejanto, Norte, Andalúzia, Katalónia, Szicília, Lombardia, Burgundia, PoitouCarentes, Korzika és Languedoc-Roussillon. A projekt költségvetése három évre 2,2 millió ECU volt. Célja javarészt a szegény bortermelő régiók feljavítása, a szőlőtermelés (szőlészetborászat) fokozása (telepítés, szakértelem, számítógépes csere, a borturisztika fejlesztése, promóciós eszközök bemutatása, a turisztikai kínálat fokozása, a „borutak” kidolgozása, minőségi szolgáltatások, marketing). Megszervezték a Bortermelő régiók Európai Konferenciáját, és megalakították a Borutak Európai Tanácsát, melynek első ülése a spanyolországi Santiago de Compostellában volt. A borutak szervezésébe bekapcsolódott Görögország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország és Szlovénia. 2. Reset-projekt: 1994-től indult be, Alejanto és Szicília kezdeményezésére. Bekapcsolódott Magyarország is (Baranya és Tolna megyékkel). A Pécsi Egyetem sikerei ezen a téren a Villány-Siklósi Borút megszervezése (1996: autós szőlő-bor rali, Borúti kalauz kiadása, kiállítás). 3. Moldova: Ruraltour-projekt: öt moldovai körzet Kulturális Borút programjának kialakítására (1996). A programok a következő eredményeket hozták: új piaci igények alakultak ki, a „borút-koncepció” sikeresnek bizonyult, hiszen elősegítette a gazdasági, turisztikai piac fellendülését, hozzájárult a fejlődési egyenetlenségek kiküszöböléséhez, megindult a regionális kooperáció a turisztikában, illetve fellendültek a magánvállalkozások, és megsokszorozódott a nyereség.

6

Bodnár László: Barangolás az Egri és Mátraaljai borvidéken, Bodnár és Tsa. Geográfus Bt., Eger, 2002. 13


II.1. Tematikus utak, a borút és borturizmus fogalma7 A következőkben behatóbb áttekintést szeretnék adni a borút és a borturizmus fogalmáról, valamint megvizsgálnám a tematikus turizmus kínálatok fajtáit, illetve azt, hogy az eddig legsikeresebb borútjaink milyen turisztikai jellemzőkkel és speciális vonásokkal rendelkeznek. Léteznek úgy nevezett tematikus utak, melyek lényege, hogy az egyes vidéki régiók turisztikai attrakcióit fűzik fel földrajzilag is meghatározható kínálatként, mely kínálatok valamilyen téma köré szerveződve útvonalként kötik össze a terület fő vonzerőit. A formálódó kínálatok tehát a vidéki tájak és települések egy-egy olyan kiemelkedő adottságát választják ki, mely önmagában is képes reprezentálni az adott körzet vonzerejét. Ilyen kiemelkedő, a teljes idegenforgalmi kínálat vázát képező vonzerő lehet egy tájegység hírnevet szerzett, hagyományos terméke például a bor, sajt, dohány, de ugyanígy szólhat a tematikus út egy körzet vagy régió azonos korból származó műemlékeiről, kastélyokról vagy történelmi útvonalakról. Németországban, Ausztriában és Franciaországban például a római, román, gótikus műemlékek bemutatására bejárható útvonallá szervezték össze a látnivalókat. Ilyen a bajor „Rómaiak útja” vagy a Rajna menti „Romantikus út”. Az Ausztriában található „Kastélyok útja” pedig a burgenlandi és stájerországi középkori várakat és várkastélyokat mutatja be. Ugyanez a séma érvényesül a borutaknál is, ahol a program vázát a szőlő- és borkultúra helyi megjelenési formái adják, a szőlőskertektől, a pincéken, palackozókon át, a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt utat végigjárva megismerhetik a helyi termék előállításának fázisait, megkóstolják a borokat, ismerkednek a történeti és kulturális háttérrel. A kapcsolódó rendezvényeken (szüret, borfesztivál, borárverés, borrendi ceremónia stb.) részesei lehetnek a helyi hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás, az aktív kikapcsolódás és ellátás adott vidékre jellemző formái fűződnek fel, így téve teljessé a kínálatot. A borturizmus azonban az agroturizmus egyfajta megoldása, mert a bortermelők számára elsősorban helybéli értékesítési lehetőségeket, helyi piacot jelent. A vendégek igényei a bortermelés minőségi megújítását ösztönzik, és a turizmus egy igen erős imázsjavító tényező is, hírnevét kelti az egész tájegységnek, de legfőképpen az adott agrárterméknek, a 7

Szabó Géza: A borút, mint tematikus turisztikai termék Magyarországon (in Borturizmus és tájegységi

14


bornak. A túltermeléssel küzdő borpiacra betörni, pozíciókat szerezni igen nehéz, ugyanakkor a fogyasztók turistaként könnyebben megnyerhetők. A vendégek számára a borturizmus a borral, annak termelőjével, a termőhellyel, illetve a helyi tradíciókkal való ismerkedésre ad lehetőséget. A bor egy minőségi, bizalmi termékként jelenik meg. Ennek a fogyasztói bizalomnak a megteremtése történhet meg egy borkóstoló során, a gazdával beszélgetve, információkat gyűjtve magáról a borról, értekeiről, vagy a benne rejlő hagyományokról. Mindez kiegészül a termőtáj turisztikai kínálatával, mely új ismeretek megszerzésében részesíti a látogatót. Összefoglalva a két fogalom jelentését elmondható, hogy a borturizmus esetében a turisztikai kínálat az adott termelőnél borbemutatást, borkóstolást, ehhez kapcsolódó vendéglátást jelent, kedvező esetben boreladással egészül ki. Itt a boré a kizárólagos központi szerep, mellé kiegészítőként még a gasztronómia társulhat. A borút viszont – mivel településeket köt össze – egy helyi terméken alapuló tematikus út, így sokkal komplexebb kínálatot jelent. A borútnál tehát a szőlő- és borkultúra tájegységi programként jelenik meg. Ez a program kitekintéssel rendelkezik a körzet természeti értékeire, műemlékeire, települési tradícióira és a helyi kultúrára. Lehetőséget teremt a falusi életmód és a városi turisták találkozására, az emberi kapcsolatok kiépítésére a vendéglátó és vendégei között. A borút tehát egy igen szerteágazó, sokrétű turisztikai kínálat, melynek fő elemei: •

Szőlő- és borkultúra,

•

Gasztronómia, a helyi ízek,

•

Hagyományok, a vidéki életmód,

•

Kultúra és rendezvények,

•

A természet közelsége,

•

Aktív kikapcsolódás, sport és hobbi.

Mindez megvalósítható csoportos, vagy egyéni borkóstolók formájában, de vannak példák szakmai közönségnek szóló, exkluzív, gasztronómiával kiegészített borbemutatókra. Látható tehát, hogy a borturizmus konkrét formái (borkóstolás, vendéglátás, boreladás) betagolhatók a borutak kínálatába. A gyakorlatban a borturizmus a település és tájegység egyik kínálati elemeként, turisztikai programjaként jelenik meg, így általában rövidebb néhány órás, fél napos programként kínálják. Ezzel szemben a borút a tájegységnek, a borvidéki

hagyományos termékek gazdaságfejlesztő hatása, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2002) 15


településeknek a vonzerőire támaszkodó kínálatai, programjai sokszínű és idejében is hosszabb üdülésre, pihenésre, élménygyűjtésre adnak lehetőséget.

16


II.2. Borutakkal szemben támasztott elvek és alapkövetelmények Az Európai Borutak Tanácsa (CERV) az Európai Borutak Alapokmányában lefektette a borutakkal szemben támasztott elveit. Ezek a következők: 1. A bor és borvidék nyitott ajtó az európai civilizációhoz és egy másfajta életmódhoz. 2. Falusi-vidéki turizmus, amely alkalom a személyes, emberi kapcsolatok kiépítéséhez, az aktív kikapcsolódásra. 3. Minőség, szakmai tisztesség a turizmusban és borászatban egyaránt. A szervezet a vendégek érdekében a borutak szolgáltatásaival kapcsolatban meghatározta alapkövetelményeit is: 4.

Elérhetőség, észrevehetőség

5.

Szerződéses kapcsolatok

6.

Felkészültség a látogatók fogadására

7.

Bor és gasztronómia szerves együttese

8.

Információadás

II.3. A borutak hazai példái, típusai és jellemzői A borút idegenforgalmi kínálatként csak az utóbbi 6-7 évben vált ismertté Magyarországon. Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésének (AREV) az elsődlegesen EU-s borvidékeket támogató borút fejlesztési programjaiba bevont Baranya megyében jött létre az első hazai példa, a Villány-Siklósi Borút. A Villány-siklósi történelmi borvidék turizmusának fejlesztésére a térség hét települése8 egyesületet alapított. Az egyesület tagjai között a települések önkormányzatai és a helyi polgárok mellett vállalkozók is képviseltetik magukat. Működési célként a következőket határozták meg: •

Borvidéki borút létrehozása

•

Borvidék sajátos arculatának és tájegységi képének erősítése

•

Borturizmus fellendítése

•

Borkultúrában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázása

A Phare támogatásával megvalósított borút program három alappillérre épül: 8

Siklós, Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Villány, Villánykövesd és Palkonya 17


1. A kínálatok és programok minősítési rendszere 2. Az idegenforgalmi információs rendszer 3. A közösségi marketing tevékenységek A kiépült borút programjai erősen kötődnek a borhoz. A bortermelő, szőlőművelő hagyományok bemutatása, a pincészethez-borászathoz kötődő kézműves mesterségek megismerése,

borkóstolás,

borvásárlás

a

borút

minősített

pincéiben,

vendéglátás,

pinceprogram, üdülés a borosgazdánál. Ezeket kiegészítő programok teszik még színesebbé: •

Falusi turizmus, falusi programok,

•

Gasztronómiai programok,

•

Természetjáró programok,

•

Kerékpáros, lovas programok,

•

Különböző hobbi tevékenységek,

•

Kulturális és művészeti programok,

•

Rendezvények, helyi ünnepségek,

•

Vallási turizmus stb.

Magyarországon a borutak fejlesztésében a Villány-Siklósi Borút Egyesület partnereiként, elsőként a borvidékek bor szakmai (hegyközségek), kulturális (borrendek), és civil szerveződései (borkultúra alapítványok) jelentek meg, majd ezek segítségével sorra alakultak meg a borút egyesületek. 2004-re valamennyi partner borvidéken működik ilyen, így a Móri Borvidéken is. A borút fejlesztés első lépéseként bor- szakmai, vállalkozói, vendégfogadói és marketing elemekből álló helyi képzések zajlottak az érdekeltek felkészítésére. A borvidékek borosgazdái és vendégfogadói a tanultak alapján készültek fel szolgáltatásaik bővítésére, színvonaluk emelésére. A közreműködő borvidékek átvették a Villány-Siklósi Borút példáját az információs hálózat létrehozásában és a marketing tevékenységek végzésében. Mindegyik borút elkészítette turistákat vonzó és tájékoztató kiadványait, borút térképeit, megtervezte információs táblarendszerét. (A Móri Borút Egyesület is pályázatot nyert információs táblák kihelyezésére. A táblák már elkészültek, kihelyezésük 2004 tavaszán várható). A borút egyesületek igyekeznek vendégkör szervezőként is fellépni, információs központként a látogatókat a működő szolgáltatókhoz irányítani. A kialakult borúti szolgáltatások minősítését is elvégezték a Villány-Siklósi Borút rendszere alapján. 18


A CERV figyelemmel a kontinensen több évtizedes hagyományokkal rendelkező borutakra (Rajna-Pfalz, Elzász), és az 1992 óta, az Európai Unió Dionysos programjával fejlesztett borutakra, a következő típusaikat határozta meg: 1. Nyitott borút: borkóstoló helyek laza hálózata. Borkóstolásra és étkezésre, vendéglátásra felkészült egységek egy idegenforgalmi régióban. 2. Tematikus út: Ebben a borkóstoló helyek speciális programokkal egészülnek ki. Leggyakrabban a kultúra, a természet és a gasztronómia kapcsolódik hozzájuk. 3. Klasszikus borút: Konkrét bejárható útvonal „borkörút”, ahol minősített borkínáló és eladóhelyek, vendéglők, szálláshelyek, látnivalók, valamint programok várják a turistákat. A látogatókat információs táblák irányítják a keresett szolgáltatáshoz. Ezt a típus beosztást a hazai adottságokra átültetve a nyitott borút a széttagolt, egymástól viszonylag távol eső termőhelyekből összetevődő borvidékek borturisztikai kínálata lehet. Jellemzője, hogy még kevéssé ismert borokkal és vendéglátással rendelkezik, hírneve erősítésre szorul. Nincsenek országos vonzású borkultúrához, turizmushoz kapcsolódó rendezvényei. Nincs olyan nagyváros, vagy üdülőhely a közelében, amelyek állandó keresletét biztosítanák. A területileg szétszórt borászkodás egyes egységei a hozzájuk kapcsolódó vendéglátókkal alkotják azt a viszonylag kis intenzitású kínálati hálót, amely főként a borturizmus alapvető formáira (kóstolás, eladás, vendégfogadás) támaszkodik. A Dél-Dunántúlról ilyen nyitott borútnak minősíthetjük a Tolnai Borútat, de az északmagyarországi borutak is ebbe a kategóriába tartoznak. A tematikus borút már koncentráltabb borászati és turisztikai kínálatot feltételez. Az erre alkalmas borvidéken már fellelhetők olyan jelentős idegenforgalmi attrakciók, amelyhez érdemes kapcsolni a borturisztikai szolgáltatásokat. A speciális programok itt már meglévő turisztikai kínálatokat jelentenek, úgy mint: védett természeti érték megtekintése, ökoturizmus; ismert kulturális rendezvény, fesztivál, helyi ünnep, kulturális és örökség turizmus; vagy a borturizmus kiegészítője, a gasztronómia. A tematikus borút kialakítására alkalmas borvidékek egymást erősítve kapcsolhatják össze a borút szolgáltatásait a már létező, keresett vonzerőikkel. Ezeken a borvidékeken a borok hírneve, a borászkodás és a hozzá kapcsolódó vendéglátás kínálata még erősítésre szorul, ebben más jellegű turisztikai programok segítséget adhatnak. A koncentrált borúti kínálat létrejöttét gátolják a termelőket, a borútba bekapcsolódott szolgáltatókat egymástól elválasztó földrajzi távolságok is. Ebbe a

19


csoportba sorolható a frissen létrehozott, fejlődő kínálatú Dél-Balatoni Borút, vagy a Bólymohácsi „Fehér borút”, de jelenleg ebben a fejlesztési fázisban tart a Móri Ezerjó Borút is. A borutak harmadik válfaja a klasszikus borút, vagy borkörút. Az ide sorolható borvidékek koncentráltak, nagy hírnévvel és látogatottsággal büszkélkedhetnek. Termelőik és borúti szolgáltatóik száma jelentős, ezek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. Az ilyen borutakon jól kiépített, a programok gazdag választékát nyújtani tudó vendégfogadók és borkóstolók, gasztronómiai létesítmények találhatók. A borvidéken, vagy annak közelében jelentős számú vendéget biztosítani képes nagyváros, üdülőhely, gyógyhely fekszik. Meghatározó adottságok a kis földrajzi távolságok, a sok, egymást kiegészítő vonzerejű település, sok helyi szolgáltatást adó, illetve jelentős számú látogató. Ebbe a típusba tartozhatnak nagy hírű, de kis kiterjedésű, vendégfogadásban elismert borvidékeink, így a példaként emlegetett Villány-Siklósi Borút, a Badacsonyi Borvidéki Borút, vagy a Somló hegyének borútja, de irányba mutatnak a Szekszárd és Sopron borvidékein tapasztalható idegenforgalmi fejlesztések is. II.4. A borturizmus marketingje9 Mielőtt rátérnék a borturizmus és a marketing témájára összegezném, hogy az eddig Magyarországon megalakult borutak milyen hatással voltak a borvidékekre. A körülbelül tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a borút hatására több borvidéken megélénkült a turistaforgalom és a gazdasági-társadalmi átalakulás is. Mindezen kívül a kitűzött céloknak megfelelően a következő folyamatok indultak meg: •

Kis- és középvállalkozások megerősödése a borászat és a szolgáltatások terén

•

Borértékesítés fellendülése

•

Munkanélküliek számának csökkenése az új munkahelyek teremtésével

•

Nők és fiatalok megélhetésének, kiegészítő jövedelemhez jutásának biztosítása

családban, otthon végezhető munka révén •

Természeti és kulturális örökség védelmének helyi tudatosítása

•

Lakosság identitástudatának erősítése

•

Falvak lakosságcsökkenésének, fiatalok elvándorlásának megszűnése

9

Sarkadi Eszter: A borturizmus és a bormarketing a vidékfejlesztés szolgálatában (in Borturizmus és tájegységi hagyományos termékek gazdaságfejlesztő hatása, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2002)

20


•

Önkormányzatok szervező és ösztönző szerepének erősödése.

Tehát a bor, illetve a borvidék tőkéje tette lehetővé az egyes térségek számára, a komplex turisztikai termék, jelen esetben a borút kifejlesztését, hogy a későbbiek során a termék fejleszthesse tovább a térséget.

21


II.4.1. Borturizmus marketing Elsődleges marketing cél kell, hogy legyen a turizmus marketing és a bormarketing összekapcsolása, és ezáltal a két terület egymást erősítő, közös és kölcsönös fejlesztése, egy borvidéki borút program következetes végrehajtásával. A turizmus marketing célja a turisztikai bevételek általános növelése, mely három féle képen történhet: •

A turisták tartózkodási idejének meghosszabbításával

•

A turisták pénzköltési lehetőségeinek kiszélesítésével

•

A

turistaforgalom

megnövelésével

–

a

fenntartható

turizmusfejlesztés

szempontjainak figyelembe vételével Ezek érdekében a térségi turizmus marketing fő feladata marketing szempontból a borúthoz köthető turisztikai termék-kínálat kiszélesítése, új piacok és vendégkör meghódítása, minőségi szolgáltatások és vendégbarát térségi imázs létrehozása, kedvező árpolitika kialakítása. A bormarketing célja elsődlegesen a borok eladhatóságának növelése, mely a borvidék hírnevének növelésével és a minőségi bortermelés ösztönzésével érhető el. II.4.2. Termékpolitika A borturizmus marketing termékpolitikája – a térségi borturizmus meglévő adottságaira támaszkodva – a borvidéki borutak kialakítására kell, hogy irányuljon. Különbséget kell tenni az egyszerű borturizmus és a borút, mint komplex turisztikai termék között. Legyen a borút Magyarországon egy minőségi kategória, csakúgy, mint az EU borvidékein! Az új termékforgalom bevezetésével szükséges, hogy: •

Megfogalmazódjanak az alapkövetelmények

•

Kialakuljon egy regionálisan és országosan egységes „franchise” rendszer, és

•

A központi támogatások odaítélése is ezen feltételek teljesítésének függvénye

legyen. Az alapkövetelmények között mindenekelőtt a következőknek kell teljesülnie: •

A minőség és a minősített szolgáltatások megteremtése

•

Szakmaiság, a rendszeres képzés biztosítása

22


•

Táji-természeti és a lakókörnyezet védelme

•

Infrastrukturális fejlettség biztosítása.

Mindezen kívül az is fontos, hogy a borutak ne legyenek egymás utánzatai. A másságnak, egyediségnek, a helyi sajátosságoknak kell dominálnia az egyes borúti projektekben, az egységes minőségi követelményekre és arculati elemekre alapozva. A turisztikai kínálatban, úgy mint a bortermelésben is, a helyi fajták, ízek és zamatok kialakítására kell törekedni. II.4.3. Kommunikációs politika A kommunikációs politika egyik fő eleme a PR, a kapcsolatépítés, bizalomépítés és a széleskörű partnerség kialakítása, a másik pedig az imázs-teremtés. A PR segítségével a turizmus-barát, borkultúra-barát és borértő politika kialakítása a cél. Az imázs-teremtésben szerepet játszik az, hogy a bor a nemzeti hagyományokhoz való kötődése révén alkalmas a térség-imázs kialakítására, hordozására. Az imázs meghatározása tartalmi (vendégszeretet, minőség, sokszínűség, gasztronómiai gazdaság, reális ár) és grafikaiesztétikai síkon egyaránt fontos (logók, jelzőtáblák stb.). II.4.4. Értékesítési politika Az értékesítési politika irányainak pontos, 1-2 évenkénti meghatározásához, korrigálásához az alábbi vizsgálatok vezethetnek el: •

Rendszeres vendégkör felmérések

•

Turisták igényeinek és szokásainak vizsgálata

•

Folyamatos belföldi és külföldi piac-elemzések.

A felmérések alapján megállapítható, hogy a borút projekt valós igényekre, fizetőképes keresletre épül-e. Az értékesítési politika megcélzandó fogyasztója a szűk körű, kimondottan borbarát közönségen túl a térségi gyógyturizmus, üzleti- és konferenciaturizmus, a balatoni üdülőturizmus. A városlakók azon igényével is számolni kell, hogy a vidék és a természet felé fordulnak. Ugyanakkor a középrétegek, szakmai és egyéb érdeklődési körök, nyugdíjas csoportok minőségi, egyedi, a főidényen kívül is élményt nyújtó programok iránti vonzalmával is számolhatunk.

23


II.4.5. Végrehajtó szervezeti keretek A borút kialakítása csak akkor válhat igazán eredményes térségfejlesztő, területfejlesztő programmá, ha térségi összefogással, szervezeti egyesüléssel is megerősítve, vállalkozók, önkormányzatok, szakemberek és a civil szféra is részt vesz benne. Egységesen eladható turisztikai termék pedig akkor válhat a borútból, ha annak megszervezését és működtetését idegenforgalmi marketing szervezetre és képzett idegenforgalmi és marketing szakemberekre bízzák. Az irányítás – a helyi viszonyoknak megfelelően – különböző szinteken zajlik: 1. A közvetlen szervezőmunkát, a kínálatok nyilvántartását, az információk begyűjtését és az információszolgáltatást a kistérségi szervezet managere, vagy a helyi Tourinform iroda végzi. Az ő feladatuk az imázs-teremtés és a kommunikációs, partner kapcsolatok kialakítása is. 2. A kistérségi, borúti szervezetek tevékenységét a megyei Tourinform iroda, vagy más megyei szintű idegenforgalmi szervezet irányítja, mely egyúttal módszertani feladatokat is ellát, termékfejlesztéssel foglalkozik. 3. Az értékesítés, promoció a regionális turisztikai marketing szervezet (pl. Turisztikai marketing Kht.) tevékenységi körébe tartozik, a forrásszerzés feladatával együtt. Ezen a szinten fontos a kapcsolattartás a területfejlesztés régiós szintjével és az Agrármarketing Centrum (AMC) térségi képviseletével. II.4.6. Termékfejlesztés A borút projekt kialakítása során a kínálatot úgy kell egységes programcsomagba szervezni, hogy az borvidékenként tükrözze a helyi sajátosságokat, a borvidékek másságát, és a különbözőségben rejlő értékeket is. Ugyanakkor egységes, franchise-rendszerben kell működnie a borutaknak, a minőség és a borúti szolgáltatások széles skálája, az információs rendszer egységessége tekintetében. Tehát a turistának bármelyik borúton meg kell kapnia ugyanazt a minőséget, választékot és információt. II.4.7. Promóció

24


A promóció az értékesítés ösztönzés és a piackutatási eredmények elemzése után határozhatók meg. A promóciós munka célzottja lehet közvetlenül a vevő maga, vagy a kereskedő, azaz az utazásszervező, tour-operátor. A promóció eszközei meglehetősen változatosak, kiválasztásuk és jelentőségük a helyi adottságoktól függ. Ezek közül a legfontosabbak általános prioritási sorrendben a következők: •

Információs

kiadványok

készítése,

elektronikus,

multimédia

tájékoztatás

megvalósítása (CD, Internet, videó, bemutatógépek stb.) •

Info-pontok, Tourinform irodák működtetése

•

Belföldi és külföldi, turisztikai és borászati vásárokon való bemutatkozás

•

Prezentációk megszervezése hazai potenciális piacokon (pl. nagyvárosi és alföldi

közönség körében) •

Reklám kampányok szervezése a médiában

•

Turisztikai, kereskedelmi és diplomáciai külképviseletekre promóciós anyagok

küldése, bor- és turisztikai bemutatók szervezése (pl. a bor-export célországokban) •

Study tour-ok szervezése utazási szakembereknek, újságíróknak a térség

bemutatására. Végezetül, még mindig a borturizmus témájánál maradva, szeretném ismertetni, hogy milyen tanácsokat szükséges megfogadni a borutak létrehozását és a vendégfogadást illetően. Mindezt Donatella Cinelli Colombini turisztikai szakértő, Borutak létrehozása és a vendégek fogadása a pincékben10 című előadása alapján fogom megtenni. Colombini elmondja, hogy Olaszországban létrehoztak egy úgy nevezett Borturizmus Mozgalmat, mely tapasztalatai alapján négy alapvető fontosságú tényező betartására hívja fel a figyelmet, melyek a borút kialakításához nélkülözhetetlenek: 1) Borminőség: Ennél a tényezőnél az a fontos, hogy a magas minőségű bort a piac legmagasabb szegmentjeiben tudjuk elhelyezni, így rövid idő alatt éttermek, borházak kínálatában találhatjuk meg azokat. Magas áron értékesíthetők, és gyorsan ismertté válnak a fogyasztók körében. 2) Borok egyediségét meghatározó tényezők: Ebben az esetben a bor sajátosságairól beszélünk, és legtöbbször az organoleptikai sajátosságokat (illat, íz) értjük alatta, de a 10

in Borturizmus és tájegységi hagyományos termékek gazdaságfejlesztő hatása, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2002 25


bor minősítése során nem feledkezhetünk meg a szőlőültetvényben alkalmazott művelésmódról, a termőtájról, ahonnan a bor származik. Ide sorolhatók a borok fogyasztási hagyományai is, ha létezik ilyen az adott borvidéken. A bor különlegességét hangsúlyozza, ha kapcsolódik hozzá valamilyen legenda, érdekes történet, amit el lehet mesélni.11 3) Híres borok: A turistáknak meg kell találniuk a bortermelő helyeket, és előzőleg ismerniük kell a bort is. A márkanév, az eredetiséget biztosító elnevezés, milliós nagyságrendű palack mennyiség a piaci szegment legmagasabb rétegében, a borszaklapok címlapfotói azok a szempontok, melyek a külföldi és a belföldi turista számára igazi vonzerőt jelentenek. Egy közép kategóriás, mindennapi fogyasztásra készített bor, amit minden üzletben megtalálhatunk, csak azokat a turistákat érdekelné, akik azért utaznak, hogy a bolti árnál olcsóbban vásárolhassanak. Az ilyen fogyasztó nem nevezhető borturistának. Az igazi borturista jellemzői: 26-45 év közötti korosztály, férfi, borkultúrát ismerő, jövedelmét illetően közép magas társadalmi rétegbe tartozó fogyasztó. 4) Táj, gasztronómia és kultúra: A „bornak”, mint turisztikai terméknek ugyanazon kritériumoknak kell megfelelnie, mint bármilyen más turisztikai kínálatnak. Más kell legyen, mint a többi, vonzó és eredeti. A legnagyobb hangsúlyt azonban a származási hely identitásának megőrzésére kell fektetni. Kutatási eredmények is bizonyítják, hogy a bor önmagában nem képes növelni a turistaforgalmat. Kell, hogy kapcsolódjon hozzá a táj szépsége, gasztronómiai különlegességek, művészeti és történelmi nevezetességek. A látogatható pincéket, melyek korábban csak a borkezelés színhelyéül szolgáltak, turisztikai látványossággá kell alakítani, a szőlősgazdákat pedig borturisztikai szakértőkké kell képezni. Ez nem egy egyszerű folyamat, de ettől a két tényezőtől függhet a borút sikeressége. Minden pincének öt alapvető feltételnek kell megfelelnie, hogy turisztikai érdekesség válhasson belőle, azaz elérje célját. A feltételek a következők: 1) Megközelíthetőség: A pincékhez vezető utat tábláknak kell jelezni. Turisztikai szempontból hátrányos, ha az út nagyon kanyargós, erősen lejtős vagy emelkedős, 11

Móron is ismerünk több ilyen történetet, lásd 4. melléklet 26


illetve ha túlságosan távol esik a főútvonaltól. Érdemes a parkolóhely kialakítása is, bár ez kisebb jelentőségű. Az is fontos, hogy a pince bejáratát is tábla jelezze. A nyitvatartási időt is jelezni kell, bár ha a pincetulajdonos folyamatosan növelni szeretné vendégei számát, akkor jobb, ha nyitvatartási idejét nem változtatja, és ünnepnapokon is nyitva tart. 2) Tájékoztató anyag: Champagne megyében már húsz évvel ezelőtt használatos volt az a módszer, hogy a váróteremben a látogatóknak a pincére vonatkozó, diavetítéssel egybekötött magyarázatot tartottak, és prospektusokat adtak. Ma is érdemes ezt a módszert követni. Az illusztrációs anyagokban az információknak válogatottnak, egyszerű nyelvezetűnek és mindenki számára érthetőnek kell lennie. Hangsúlyozni kell a cég filozófiáját, azokat a jellegzetességeket, melyek megkülönböztetik más cégektől. Érdemes bemutatni például a cég történetét, termelési szerkezetét, fő célkitűzéseit és a tulajdonos személyét, hiszen a látogatókat az „emberi tényező” érdekli elsősorban. A borút sikerének egyik alapvető titka, a pincék közötti együttműködés is. Fontos az adott borútra jellemző, uniformizált információs anyag terjesztése. Nehéz és költséges egyenként bemutatkozni, különösen, ha kisebb pincékről van szó. Viszont ha a fogyasztó már ismeri a termőtájat, akkor a jól kitalált, az adott borútra vonatkozó, gasztronómiai, történelmi, kulturális információval kitöltött reklám már folyamatosan fenntartja az érdeklődést. 3) Látogatók számára kijelölt útvonal: Fontos, hogy a látogatókat vizuálisan fogjuk meg, mert számukra többet jelent az, amit látnak, mint amit hallanak. Ezért igen nagy a jelentősége a pince külső és belső megjelenésének, meg kell felelni a higiéniai követelményeknek. A „nyitott pincéknek” tisztának, jól megvilágítottnak és megfelelő felszereltségűnek kell lennie. 4) Kóstolás és vásárlás: A vendégek számára ez a két legfontosabb esemény. Ezért a kóstoló helységben biztosítani kell a megfelelő világítást, a levegőben nem lehet semmilyen külön érezhető illat. A poharakat mosogatás után alaposan el kell törölni. Fontos dolog még, hogy a borok megfelelő hőmérsékleten kerüljenek felszolgálásra. Nem szabad olyan bort kínálni, amit a látogató később nem vásárolhat meg, és még a kínálás előtt tájékoztatni kell őket az árakról.

27


5) Vendégek fogadásának előkészítése: Előnyös, ha a tulajdonos maga fogadja a vendégeket, hiszen a siker egyik titka pont ebben rejlik. Neki kell bemutatni az általa végzett tevékenységet, a lelkesedést, mellyel végzi munkáját. Persze nem könnyű borászatról szórakoztató módon mesélni, erre fel kell készülni. Figyelembe kell venni, hogy a turista kikapcsolódni szeretne. Összegezve tehát nemcsak a szőlőfajta, a beruházás nagysága teszi a bort naggyá, és a borútat sikeressé, hanem elsősorban az ember. Ezért szükséges és fontos az emberek képzése, motiválása, közös munkára való ösztönzése.

28


III. Mór és az idegenforgalom Az előző fejezetben általános képet kaphattunk a borturizmusról. Móron a bor a fő termék, amivel ide szeretnénk csalogatni a turistákat, ezért fontos áttekinteni, mennyire megalapozott a borturizmus. Ebben a fejezetben tehát Mór idegenforgalmi adottságairól lesz szó. III.1. Idegenforgalmi adottságok Először is tekintsük át, hogy milyenek az idegenforgalmi adottságok Móron! 1. Honvágyturizmus: A II. világháború után németajkú polgárok százait telepítették ki, illetve vissza Németországba. Az ő leszármazottjaik még máig rendszeresen visszatérnek

szülőhelyükre,

hogy

ismerkedjenek

őseik

kultúrájával,

hagyományaival. Ezt nevezzük honvágyturizmusnak. 2. Bakancsturizmus: A Vértes hegység közelsége is vonzza a látogatókat, kikapcsolódni vágyókat. Minden évben megrendezik a Vértes 50 nevezetű teljesítménytúrát, mely évről évre egyre több érdeklődőt vonz. 3. Borturizmus, borút: 2002-ben alakult meg a „Móri Ezerjó” Borút Egyesület. A szervezetet olyan önkormányzatok és vállalkozók hozták létre, akiknek szívügye a Móri Borvidéken való borturizmus fellendítése. A borút útvonala Pusztavám-MórCsókakő-Csákberény. Az egyesületről és magáról a borútról a későbbiekben még lesz szó. Az idegenforgalomhoz, illetve a borturizmus megteremtéséhez szükséges feltételeket és eszközöket is biztosítani kell. Ilyen eszközök a szálláshely, a pincék, borozók, az étkezést szolgáló vendéglők és éttermek, valamint az infrastruktúra. Az alábbiakban ezeket az adottságokat tekinteném át Móron. Szálláshelyek: •

Fogadó az Öreg Préshez: 1991-ben kezdte meg működését, családi vállalkozásként

egy udvarból nyíló kilenc szobával. Kívülről egy német parasztház hangulatát tükrözi, de a móri nemzetiségi hagyományokat is megőrzi. Folyamatos fejlesztések révén ma már három udvara van öt apartmannal, huszonnyolc szobával és konferenciateremmel várja a hazai és külföldi látogatókat. A szobák kétágyasak, fürdőszobával vannak ellátva. Lehetőség van szaunázásra, úszásra, és konditerembe menni, vacsorázni. Itt

29


működik az Öreg Prés Étterem is. A fogadó önálló programok szervezésével is foglalkozik, hozzájárulva ezzel a város kulturális és gasztronómiai életéhez. Ilyen rendezvény immár hatodik éve, a borkirálynő választás. A borkirálynő egy évig képviseli a Móri Borvidéket és népszerűsíti a kulturált borfogyasztást. A fogadó

kapacitáskihasználtsága 50%-os. Jövőbeli terveik között szerepel a padlástér beépítése, mely által a diákokat és az alacsonyabb árfekvést igénylő vendégeket célozná meg. 3. Kép: Öreg Prés Fogadó12 •

Belvárosi Vendégház: Mór központjában helyezkedik el, tömegközlekedéssel is

könnyen megközelíthető. A gépkocsival érkező szállóvendégek számára zárt parkolót biztosít. A 26 férőhelyes szálloda összesen 11 (2-3 ágyas és franciaágyas) szobával rendelkezik, melyekben zuhanyzó és TV található. A szállodához étterem tartozik, pincehelyiségében zenés „pub” söröző található. A vendégházban napi 24 órás portaszolgálat működik.

4. Kép: Belvárosi Vendégház13 •

Vörös Torony Fogadó: 2-3 ágyas, fürdőszobával, színes Tv-vel felszerelt szobák,

kedvező árakkal, 26 fő fogadására képes. A fogadónál parkolási lehetőség is van. A

12 13

Forrás: www.fogadoazoregpreshez.hu (2004. március 26.) Forrás: www.travelport.hu/szallas/images/5/maxi/52504_00_1.jpg (2004. április 25.) 30


fogadó reggeliző éttermében svédasztalos reggeli és hűtött italok várják a szállóvendégeket. •

Pedró Turistaház: A Vértes lábánál helyezkedik el, harmadosztályú, 50 férőhellyel.

Társalgójában konyha és TV található. Zárt parkolóval és saját kerttel rendelkezik, mozgáskorlátozottak részére is biztosított a közlekedés. 5. Kép: A Pedró turistaház bejárata14 •

Perczel Mór Szakközépiskola kollégiuma: 412 férőhelyes

Épülőben van még egy közel 90 férőhelyes Wellness szálloda a Hétkúti Lovaspark szomszédságában, melyben szintén lesz konferenciaterem. A szálloda körülbelül 4-5 lakosztályból és 34 szobából fog állni. Átadását 2004 júniusára tervezik. Vendéglátóhelyek: •

Ara Panzió Étterem

•

Bogáncs Pince

•

Bormúzeum

•

Bozóky Pince

•

Ezerjó Étterem és Pizzéria

•

Fekete Gyémánt Étterem

•

Hétkúti Lovaspark Étterem

•

Karaván Csárda

•

Móri Borok Háza

•

Öreg Prés Étterem

Infrastrukturális szempontból a város meglehetősen kedvező helyzetben van. A Győr és Székesfehérvár közötti 81-es főútról könnyen megközelíthető. 14

Forrás: www.travelport.hu/szallas/images/1/maxi/14700_00_1.jpg (2004. április 25.) 31


Nézzük meg, hogy melyek a legfőbb látványosságok és kikapcsolódási lehetőségek Móron! Elsőként a Polgármesteri Hivatalként működő Luzsénszky, illetve Láncos-kastély említhető, mely a város főterén áll, az 1790-es években épült copf stílusban. A főtér közepén található a második világháborús emlékmű, Szent György szobra, melyet Nagy Benedek móri szobrászművész alkotott 1993-ban. A másik legfontosabb épület Móron a Fellner Jakab által tervezett késő barokk stílusú Lamberg-kastéy,

melyről

a

későbbiekben

lesz

még

szó,

mert

Mór

kulturális

tevékenységeinek bázisa. Szintén a város főteréhez tartozik az úgy nevezett „magyar templom”, melyet az 1880-90-es években neo-gótikus stílusban átépítettek. Ettől nem messze látható Bajor Gizella szobra. A bajorok rokonságban állnak a svábokkal, így a móriak számára – történelmi szempontból – nem csak Szent István király neve bír jelentőséggel. Az 1870-es években épült Takarékpénztár épülete ma a Rendőrségnek ad helyet. Az épülettől nem messze a Kapucinus téren Bory Jenő szobrászművész első világháborús emlékműve, illetve a Járásbíróság épülete található. A Kapucinus tér közepén, az 1701-ben Széchenyi Pál kalocsai érsek által felszentelt kapucinus templom, az úgy nevezett „német templom” áll. A templom előtt Szent Sebestyén szobra látható, mely az 1739-es pestis járvány után készült, valamint ettől kissé északabbra Nepomuki Szent János barokk szobra áll. A Wekerle Sándor utca vonulatán, a Szabadság téren állították fel 1874. december 31én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét, mely az 1848. december 30-31én lezajlott móri csatát is idézi. A tértől északnyugatra az 1787-ben épült református templom található. Móron a kulturális tevékenység fő bázisa a Lamberg-kastély, melynek földszintjén a Közművelődési Szervező Iroda, emeletén a városi Radó Antal Könyvtár működik. A kastélyban helytörténeti gyűjtemény is található, illetve sokszor ad helyet különféle kiállítások megrendezésére. 2003. augusztusában adták át a Wekerle Sándor15 Szabadidőközpontot, mely sportolásra,

úszásra,

szaunázásra,

élményfürdőzésre,

nagyobb

rendezvények16

megrendezésére ad lehetőséget.

15

Wekerle Sándor 1848. november 14-én született Móron. Első polgári származású miniszterünk, háromszor töltötte be ezt a tisztséget. Édesapja, idős Wekerle Sándor gazdasági szakember, kitűnő borokat termelt a móri borvidéken. 32


A szabadidő hasznos eltöltésére szolgál még a 336 férőhelyes mozi, és a 300 férőhelyes művelődési ház, ahol kulturális rendezvényeket, koncerteket, bálokat tartanak.

16

Itt került sor például 2003-ban a Borbarát Hölgyek Országos Találkozójára, illetve a Város- és Faluvédők Országos Találkozójára, de nemzetközi szintű sportesemények, koncertek megrendezése is a szabadidőközpontban valósult meg 33


Az újonnan épült Hétkúti Lovaspark is programokban széles választékot kínál: •

Tereplovaglás

•

Sétakocsikázás

•

Fogathajtás

•

Oktatás

•

Díjlovaglás

•

Ugróedzések

•

Terápiás lovaglás

•

Gyermeklovagoltatás

A Lovaspark ad helyet minden évben, a Bornapok keretein belül megrendezett lószépségversenynek is. Egyéb programok: •

Horgászás a mesterséges horgásztóban

•

Szalonnasütés

•

Mini golf

•

Lengőteke

Minden vasárnap külön családi programokat szerveznek.

6. Kép: A Hétkúti Lovaspark17 Nézzük meg, hogy a Móri Borvidék települései milyen egyéb látványosságokat, érdekességeket, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak az idelátogató turisták számára! Csákberény: A település gazdag régészeti emlékekben, a római korból épületeket, köztük stukkós és freskós fürdőmaradványokat, valamint feliratos sírköveket tártak itt fel. Tájház és gróf Merán Fülöp emlékszobája működik a csákberényi Művelődési Házban. A 17

Forrás: www.fogadoazoregpreshez.hu (2004. március 26.) 34


község nevezetessége még, hogy itt jött létre – Magyarországon elsőként – Teleház, melynek keretében erdei iskola is működik. Lehetőség van borkóstolásra az Orondi szőlőhegyen, ahol Monostori Endre (Csákberény, Dózsa Gy. u. 51.), Bíró István (Csákberény, Dózsa Gy. u. 36.) és ifj. Sáfrán András (Csákberény, Vértes u. 15.) várja pincéjében vendégeit. Csákberény a falusi turizmus szempontjából kitűnő lehetőségekkel rendelkezik, a Vértes közelsége pedig kirándulásra ad lehetőséget. Csókakő: A fő látványosságot a XIII. században épült vár adja, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bakonyra és a Móri-árokra. Sokak szerint az Ezerjó ezen a tájon terem a legjobb minőségben. A XVII. században épült tágas, belső árkádos papi dézsmapince még ma is áll. Az utóbbi évtizedekben a csókakői hegyoldal borpincékkel, hétvégi házakkal népesült be, és a vár rekonstruálása is elkezdődött, hogy szebbé, vonzóbbá tegyék a vidéket. A település egyre fejlődik, kedvelt pihenő és kirándulóhellyé vált. Pusztavám: A mára már szinte teljesen német nemzetiségűvé vált községben évente nemzetiségi napot tartanak. Idegenforgalma a Németországhoz fűződő rokoni kapcsolatok (honvágyturizmus) és a falusi turizmus révén jelentős. A településen található Faluház múzeumként őrzi a régi emlékeket, hagyományokat. Látványosságként megemlíthető még a Hagenmacher kastély és a Vörös klastrom. A település legújabb büszkesége az 1998-ban átadott sportcentrum.

7. Kép: A Hagenmacher kastély Pusztavámon18 Söréd: A 81-es főút mellett fekvő településen az 1800-as években épült templom, Szent Mihály tiszteletére, amit 1952-ben építettek újjá. A község régi házai, szőlőhegyi pincesora és a közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Vértes Tájvédelmi Körzet kínálnak a turistáknak látnivalót. A sörédi pincesoron a Hegedűs pince látogatható borkóstolási lehetőséggel. 18



Zámoly: A településen az Árpád-kori templom rom és a keresztszenttamási rotunda a legjelentősebb épületmaradványok. A református és katolikus templom mellett a Zsoldos-ház, a magtárépület és néhány paraszti porta őrzi a múlt századok építészeti értékeit. A paraszti építészet emlékeként kialakított – „Lamborétom” nevű épületben Zámoly történetének tárgyi emlékei és néprajzi gyűjtemények láthatók. Borkóstolásra a zámolyi pincesoron Újvári Józsefnél (Zámoly, Nyári Pál u. 10.) van lehetőség. További kirándulási lehetőséget biztosít látogatóinak az Öreg Prés Fogadó a következő helyekre: Bodajk: A legősibb Mária kegyhelynek tartott település híres zarándokhely. Itt található a XIX. században épült Hochburg-Lamberg kastély. Történelmi múltján és vonzó külső arculatán kívül Bodajkot a közeli Gaja-völgy tette híressé, mely minden évszakban kellemes időtöltést kínál a turistáknak. A síelést kedvelők számára felvonóval ellátott sípálya kínál sportolási lehetőséget. Fehérvárcsurgó: A falu egy Árpád-kori településre épült, melynek nagy része azonban elpusztult a török hódoltság alatt. A település egyik nevezetessége az 1844-ben épült Károlyi kastély, melyből gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő völgyre. A Fehérvárcsurgó melletti víztározó nyáron fürdési lehetőséget, az év nagyobb részében pedig horgászást és pihenést kínál vendégeinek.

8. Kép: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély19 Majk: A Vértes északi részén Mórtól 25 km-re található község kedvelt kirándulóhely. Legfőbb nevezetessége a kamalduli remeteség XVIII. századból fennmaradt épületegyüttese, melyben 1782-ig szerzetesrend működött. A lakóházakat, templomot és a főépületet ma idegenforgalmi célokra hasznosítják és múzeumként is látogatható.

19



9. Kép: A kamalduli remeteség bejárata Majkon20 Tác: A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 5 km-re fekvő község határában található a római kori ásatások helyszíne a Gorsium-Herculia régészeti park. A romterület, a feliratos vagy mitológiai jeleneteket ábrázoló kövek, apró tárgyak és szobrocskák szemléletesen vallanak a római kori Pannónia kultúrájáról. Évente kétszer, április végén és július végén nagyszabású program, kirakodóvásár és szabadtéri játékok is várja az érdeklődőket. Zirc: A kisváros megőrzött történelmi emlékeivel, kulturális programjaival és szolgáltatásaival kiemelkedő idegenforgalomra tett szert. Itt található a nemzetközi hírű arborétum, melynek 20 hektáros területén a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között többszáz éves példányok kínálnak páratlan látnivalót.

10. Kép: Zirc21 III.2. A Móri Borvidék SWOT analízise A Móri Borvidék általános jellemzőinek ismertetése után Swot analízist készítettem, hogy felmérhessem milyen adottságaink vannak, miben kell még fejlődnünk, hogy még sikeresebbek lehessünk idegenforgalmi szempontból, és hogy még jobban tudjuk fejleszteni a Móri Borvidéket. 20

Forrás: www.fogadoazoregpreshez.hu (2004. március 26.)

37


A Swot-analízis előtt helyzetelemzést kell tennem, mintegy összefoglalva az eddigieket. III.2.1. Helyzetelemzés Mór Fejér megye északi részén, a Vértes hegység lábánál fekszik. Kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, így kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A borászat nagy múltra tekint vissza és már közel 60 éve fontos szerepet játszik a város idegenforgalmában. 1996-ig kétévente, 1996-tól évente rendezik meg a Móri Bornapok rendezvénysorozatot október első hétvégéjén. A város életében meghatározó szerepe van, hiszen ezen rendezvények alkalmával ismerhetik meg a külföldiek és az ország lakosai a vidék borait, kulturális életét. A móri önkormányzat napirendjén rendszeresen szerepel a bornapok kérdése, mert a turizmus jelentős bevételt jelent a város számára A turizmus megjelenéséhez számos tényező szükséges, melyek hiányában az idelátogató turisták száma folyamatosan csökkenne. Ilyen tényezők az infrastruktúra kiépítése, szállás- és vendéglátóhelyek biztosítása, megfelelő köztisztaság és közbiztonság, idegen nyelvek ismerete. A bornapok sajnos csak pár napig tartanak, így arra kell törekednie a városnak, illetve a borvidéknek, hogy meghosszabbítsák a turistaszezont, az év másik felében is jöjjenek vendégek. 1999 a „Bor és Gasztronómia” éve volt, ekkor rendezték meg először a Szent György napokat április végén. A cél a turisták idecsalogatása volt, illetve az, hogy ezáltal is öregbítsék a borvidék hírnevét. A turizmusból sok előnye származhat a városnak. Az embereket arra ösztönzi, hogy vállalkozzanak, ami által a város szolgáltatási színvonala fejlődik. A különböző rendezvények munkalehetőséget teremtenek, ami csökkenti a munkanélküliséget. A turizmusból származó bevételek jelentősen hozzájárulnak az infrastruktúra javításához, de ehhez a városnak meg kell tennie az első lépéseket. A turizmust elősegíti a nyelvismeret is, hiszen a turisták szívesen mennek olyan környezetbe, ahol megértik őket. (Ezáltal fontos szerepet kap az idegen nyelvek oktatása.) III.2.2. Swot-analízis

21



Az analízisben a vidék erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit vizsgáltam meg. Erősségek:

Gyengeségek:

-

Történelmi borvidék

-

Kevés nyitott pince

-

Védett pincesorok

-

Üdülőkörzettől való nagy távolság

-

Minőségi borok

-

Tourinform iroda hiánya

-

Kisváros sajátosan kellemes légköre

-

Móri borok elismertsége

-

„Móri Ezerjó” fajta ismerete

-

Település infrastruktúrájának

-

Természeti értékek: Vértes, Bakony

-

Könnyű megközelíthetőség

-

Kevés szállásférőhely

-

Székesfehérvár, mint idegenforgalmi

-

Parkolóhelyek hiánya

központ közelsége

-

Vendéglátóhelyek alacsony száma

-

Állandó szőlészeti kiállítás

-

Propaganda hiánya

-

Német nemzetiség, német nyelv ismerete

-

Területfejlesztési koncepció hiánya

-

Jó nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok

-

Marketingstratégia hiánya

-

Nyitott borospincék

-

Bormúzeum, borászati kiállítás hiánya

-

Telefonhálózat kiépítése

-

Információhiány (nincs kellő tájékoztatás

-

Önkormányzat támogatása

-

Szüreti rendezvények

-

Vendégszeretet

-

Borút kiépülése

Lehetőségek: -

hiányosságai (rossz minőségű úthálózat)

a rendezvényekről)

Veszélyek:

Turizmusfejlesztés új szemléletei (falusi-, -

Természeti értékek pusztulása

kiránduló-, bor-, lovasturizmus)

-

Vendégek távolmaradása

-

Szállodai férőhelyek bővítése

-

Pincék állagromlása

-

Országos borútba való bekapcsolódás

-

Tradíciók elsorvadása

-

Borászati hagyományok ápolása

-

Borút útvonalból való kiesés

-

Magas színvonalú szolgáltatás kialakítása -

Hírnév elveszítése

-

Vendéglátóhelyek bővítése

-

Önálló borvidék megszűnése

-

Kiállításokon való részvétel

-

Tájékoztató anyag hiánya

39


-

Pályázatokon való részvétel

-

Image nélküli kistérség

-

Turizmus multiplikátor hatása

-

Tulajdonviszonyok rendezetlensége

-

Egységes marketing kialakítása

-

Versenytársak magas száma

-

Tourinform iroda létrehozása

-

Periférikus területek hátrányba kerülése

Az analízis után megállapítható, hogy a borvidékről kialakult kép kedvező a megyében, de megyehatáron kívül nem igazán ismerik. A turizmus területén még kell, és lehet is fejleszteni a borvidéket, ehhez azonban pályázatokon kell részt venni, és ezekkel az anyagi forrásokkal lehet elkezdeni a programok kialakítását. Az elemzés arra is rámutat, hogy nincs elegendő információ a városról, a borvidékről, nincs információs iroda. Az ilyen anyagokat csak Székesfehérváron tudják beszerezni az érdeklődők. Ezért lenne szükséges helyi Tourinform iroda létesítése, ahol információkat kaphatnak az ide érkező turisták a borvidék programjairól, nyitott pincékről, a borút útvonaláról stb. Ki kell hangsúlyozni a bor mellett fennálló egyéb vonzerőket is, mint például a lovasturizmus, kirándulóturizmus, és a falusi turizmus. Az analízis elvégzése után próbáltam meghatározni azokat a célokat, melyekkel még több érdeklődőt tudunk majd a borvidékre csalogatni. Ezek a célok a következők: •

A borvidékről kialakult kép javítása

•

Szezon meghosszabbítása

•

Image kialakítása

•

Utazási irodákhoz való kapcsolódás

•

Marketingterv készítése

Mindehhez a marketing eszközök lehetséges elemei, melyek ismeretében tovább lehet fejleszteni a vidéket és bevonni az ország turizmusába: •

Konferencián való részvétel

•

Konferencia

szervezése

(Ehhez

kitűnő

Szabadidőközpont) •

Kiállításokon, vásárokon való részvétel

•

Szóróanyagok

•

Sajtótájékoztató

•

Hirdetések

40

hely

lehet

a

Wekerle

Sándor


41


IV. Mór és a borturizmus A Móri Borvidéken a borturizmus kialakulását az első Bornapok megrendezése indította el, de hosszú éveken keresztül ez volt az egyetlen esemény mellyel vendégeket, érdeklődőket csalogattak vidékünkre. Tulajdonképpen csak az 1990-es évek második felétől kezdődött meg a turizmus fejlesztése, és ismét előtérbe került a bor, mint vonzerő. Az alábbi fejezetben legfontosabb rendezvényeinkről és azokról a szervezetekről lesz szó, melyek a borturizmus fejlesztéséért tevékenykednek. Először azonban tekintsük át a borvidék statisztikai adatait, a szőlőterületek alakulásáról, fajtaösszetételről, a termelés mennyiségéről, borforgalomról, illetve egyes vendéglátóhelyek adatairól! IV.1. A borvidék statisztikai adatai Statisztikai adatok az 1930-as évektől, a borvidék önállósodásától állnak rendelkezésre. Ezek a borvidék nagyságáról, szőlőfajtákról adnak tájékoztatást, illetve későbbi adatok alapján látható, hogyan alakult a megtermelt szőlő aránya.

1930 1960 1990 2001 2003

Szőlőterület nagysága (ha) 1608,0 1438,3 1273,4 819,7 730,0

1. Táblázat: A Móri Borvidék szőlőterületének alakulása22

A táblázatból kiderül, hogy hetven év alatt kevesebb, mint felére csökkent a borvidék területe. A területvesztés okai a borkrízisben és a magas művelésmódra való áttérésben keresendők. A szőlők elöregedtek, kivágásra kerültek. Az 1990-es évek során nagyobb telepítés csak Csákberényben történt. A táblázat rámutat arra is, hogy sürgős újratelepítésekre van szükség a borvidék megőrzése érdekében. A következő táblázatban a borvidék fajtaösszetételének változását vizsgálhatjuk meg:

22

A Mór és Pusztavám Közös Hegyközség BORIR programjának statisztikai adatai alapján 42


Fajta Chardonnay Chasselas Csabagyöngye Ezerfürtű Ezerjó Irsai Olivér Királyleányka Leányka Olaszrizling Tramini Rajnai Rizling Rizlingszilváni Zöldveltelini Egyéb Összesen

1990 39,1 54,7 29,6 51,9 165,6 45,7 14,1 182,6 15,0 128,9 33,7 61,5 61,5 9,1 893,0

Szőlő termőterületének nagysága (ha) 1994 37,26 28,15 Na. 16,16 58,06 72,95 17,5 70,9 Na. 19,95 32,0 23,8 58,0 30,1 464,83*

2003 61,1 Na. 2,0 46,2 232,7 10,2 37,5 5,8 5,0 96,4 29,9 42,1 63,4 85,5 717,8

*Becsült adat 2. Táblázat: A Móri Borvidék szőlőültetvényeinek fajtaösszetétele23

A táblázatból látható, hogy jelentősen átrendeződött a fő szőlőfajták sorrendje és területeinek nagysága. A legismertebb Ezerjó nem kedvelte a magas művelési módot, ezért vesztett nagy területeket és szorult második helyre a fontossági sorrendben, mindössze 18%-át tette ki a teljes szőlőterületnek. 1990-ben az Ezerjó mellett a Leányka (20%), a Tramini (14%), a Rizlingszilváni (6%) és a Zöldveltelini (6%) voltak a fő szőlőfajták. 1994-re az Irsai Olivér került az első helyre (15%), ezt követi a Leányka (15%), Ezerjó (12%), Zöldveltelini (12%), és a Chardonnay (8%), melynek ugyan csökkent a termőterülete 1990-hez képest, mégis a fő szőlőfajták közé került. 2003-ban az Ezerjó magasan a legnagyobb területet birtokolja, több mint 30%-át teszi ki az összes szőlőterületnek. Valamivel több, mint 10%-ot tesz ki a Tramini szőlőfajta területe, ezzel második helyre került az 1994. év szinte megsemmisítő területvesztése után. A két fő fajta mellett a Zöldveltelini (9%), Chardonnay (8%) és az Ezerfürtű (6%) területe lett jelentős még 2003-ra. Bár régebbi adatok nem állnak rendelkezésre, a borosgazdák elmondása szerint, korábban az Ezerjó 60-70%-át tette ki a

23

A Mór és Pusztavám Közös Hegyközség BORIR programjának statisztikai adatai alapján

43


teljes szőlőterületnek. 2004-re ismét ez a legnagyobb területtel bíró szőlőfajtánk, igaz, hogy csak 30%-át teszi ki a szőlők összterületének. A szőlőtermeléssel és eladással kapcsolatban régebbi adatok nem állnak rendelkezésre, a legkorábbi 2001 évi statisztika. Az alábbi két táblázat alapján 2001 és 2003 adatait hasonlíthatjuk össze: 2001

Megtermelt

Vásárolt Eladott

Feldolgozott

Mór és Pusztavám Közös Hk.

7773

0

1914

5859

Csókakői Hegyközség

6782

0

4662

2120

Vértesalja Hegyközség

9870

0

4857

5013

Összesen

24425

0

11433

12992

2003

Megtermelt

Vásárolt

Eladott

Feldolgozott

Mór és Pusztavám Közös Hk.

17512

0

9829

7683

Csókakői Hegyközség

1641

27

1205

463

Vértesalja Hegyközség

6231

0

1812

4419

Összesen

25384

27

12846

12565

3-4. Táblázat: A borvidék szüreti adatai 2001-ben és 2003-ban24(az adatok q-ban értendők)

A két évet összehasonlítva láthatjuk, hogy 2001-ben a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség által megtermelt szőlő 2003-ra jelentősen több. Frey Szabolcs, a hegyközség titkára, kérdésemre elmondta, hogy ez azért történt, mert 2001-ben háromszor is volt jégverés ezen a területen. Ugyanakkor a másik kettő hegyközségnél lecsökkent a termés mennyisége 2001-hez képest. Ez nagyrészt a kivágások miatt alakult így. Az összesített adatokat vizsgálva egyértelműen sikeresebb évnek mondható a 2003-as, és amennyivel többet termeltek az eladásra került. Az 1. Táblázatra visszatekintve elmondható, hogy a területcsökkenések ellenére javult a termésátlag a Móri Borvidéken. Ez a kedvező időjárásnak köszönhető, hiszen a vidéken az időjárás jelentősen befolyásolja a termésmennyiséget. Az Ezerjóra ez kimondottan igaz, mert ez a szőlőfajta nem kedveli az esős időjárást, könnyen rothad.

24

A Mór és Pusztavám Közös Hegyközség BORIR programjának statisztikai adatai alapján 44


A borvidék borértékesítésének adatairól meglehetősen hiányosak a statisztikák. Csak 2003-ból találtam adatokat a hegyközségnél. Ezek azonban nem tekinthetők teljesnek, mert csak a Mór és Pusztavám Közös Hegyközségre vonatkoznak. A Csókakői és a Vértesaljai Hegyközségek nem rendelkeznek ilyen statisztikákkal.

45


A Mór és Pusztavám Közös Hegyközség 2003-ban 2104 hl bort értékesített belföldön. Saját értékesítésű összesen 1233 hl volt, melyből 160 hl asztali, 253 hl tájbor és 820 hl minőségi bor. Arról sincs külön statisztika vezetve, hogy a vendéglátóhelyek mennyi bort értékesítenek. IV.2. Vendéglátóhelyek forgalma A borvidék vendéglátóhelyeinek forgalmáról, sajnos nem teljesek a statisztikák. Az önkormányzatnál minden évben összesítést kell leadni az egyes szállók, panziók vendégéjszakáiról, de ezek nem tükrözik a valóságot, nem minden vendéglátóhely közli pontosan statisztikáit. A 2004. februárjában lezárt, 2003-ról szóló önkormányzati összesítés szerint 147 külföldi, és 3186 belföldi vendégéjszakát regisztráltak. Ezt az összesítést cáfolja az Öreg Prés Fogadó statisztikája, ahol havi rendszerességgel küldenek a Központi Statisztikai Hivatal részére vendégforgalommal kapcsolatos adatokat. Éves szinten nem készül felmérés, de például a 2003. októberi adatok nagyobb vendégforgalmat mutatnak a fent említetteknél. Az Öreg Prés Fogadó rendelkezésemre bocsátott néhány havi elszámolású statisztikát: Hónap

A hónap során érkezett vendégek száma

Vendégéjszakák száma

Külföldi

Belföldi

Külföldi

Belföldi

2002. október

191

87

603

194

2002. december

64

34

137

96

2003. április

157

114

391

300

2003. október

166

63

654

282

2004. február

181

56

413

82

2004. március

201

135

520

233

5. Táblázat: A móri Öreg Prés Fogadó vendégfogalma egyes hónapokban

Ezek az adatok sajnos nem elegendőek ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le belőlük, de az mindenképpen látható, hogy az önkormányzat adatai éves szinten kevesebbet mutatnak a közölt adatoknál. Az is szembetűnő, hogy az októberi vendégforgalom magasabb más hónapokénál, ami a Bornapoknak köszönhető. Kérdésemre az

46


Öreg Prés Fogadóban elmondták, hogy ők már állandó vendégkörrel is rendelkeznek, mert a Móron működő cégek rendszeresen náluk szállásolják el üzletfeleiket. Tehát azt nem lehet tudni, hogy kik azok, akik kizárólag üdülési céllal érkeznek a szállóba. Az egyes szálláshelyeken évközben a szobák kihasználtsága 40-50% körüli, a Bornapok idején azonban 80-90%-ra is nőhet. Sokan már egy évre előre lefoglalják szálláshelyüket erre az alkalomra. Sőt, a még épülőben lévő Wellness szálloda is le van már foglalva a 2004-es Bornapokra. A borosgazdák még nem vezetnek ilyen jellegű statisztikákat vendégforgalmukról, mert azt egyrészt nem kérik a hivatalos szervek, másrészt még nem is annyira jelentős a vendégek száma. Azt viszont több gazda említette, hogy a promóciónak köszönhetően egyre többen érkeznek a pincékbe, és remélhetőleg a növekvő tendencia folytatódni fog. IV.3. Rendezvények A borturizmuson belül 2004-ben még mindig az egyes rendezvényekre esik a magas turistaforgalom, ekkor látogatnak legtöbben a borvidékre, ekkor a legnagyobb a szálláshelyek kihasználtsága. Ezt a tendenciát szükséges lenne megváltoztatni, fontos lenne még több olyan programot ajánlani, hogy nyáron és télen is érkezzenek vendégek. Ezért kell a bort előtérbe helyezni, a borutat ismertté tenni, hiszen azt tavasszal, nyáron, de még télen is be lehet járni. Az alábbiakban a legfontosabb rendezvényeinket ismertetem, melyek tulajdonképpen a móri borturizmus megalapozói. IV.3.1. A Móri Bornapok25 A város legnagyobb rendezvénye már évtizedek óta, a minden évben megrendezésre kerülő Móri Bornapok. Október első hétvégéjét mindig nagy készülődés előzi meg, ezt az ünnepet várja az egész város. Rendkívül sokszínű és színvonalas műsorokkal várjuk vendégeink belföldről és külföldről egyaránt. Nézzük meg, hogyan indult eme neves esemény útjára, a borturizmus előhírnökeként! Az előzmények Hitler hatalomra jutásáig vezethetők vissza, amikor az osztrák bormegrendelések kezdtek elmaradni, így a bor a gazdák pincéiben maradt. Egy budapesti nagyvendéglős, Ilkovics úr érzett rá, hogy mekkora lehetőségek rejlenek a felhalmozott borkészletekben. Olcsón felvásárolta a bort, és a szolgabíróval szövetkezve, 1934-ben

47


megrendezte az első Móri Bornapokat. Tízszeres áron kínálta Ilkovics a móriak által készített bort, mégis nagy volt iránta a kereslet. Még azt is sikerült elérnie, hogy a messziről érkezőket kedvezményes áron, ún. „filléres vonatokon” utaztassák ide. A bor mellett kultúrműsor és vásári hangulat szórakoztatta az érdeklődőket, a felépített színpadon amatőr csoportok mutatták be tudásukat. Már akkor is volt szüreti felvonulás, de sokkal hangulatosabb volt, mint a mostani bornapokon. A felvonulók népviseletet öltöttek és a következő volt a sorrend: lovasok (huszárok, betyárok), menettánc, fúvósok, népi együttesek, honvéd zenekarok, bíró és bíróné hintón, lajtos kocsi, tűzoltózenekar, hintók, kisebbség, bohócok és bortöltögetők. Dr. Kemény Gábor szolgabíró szerint az első bornap csak arra volt jó, hogy megízleltesse az emberekkel a móri bort, a második év (1935), hogy megszerettesse, a harmadik (1936) pedig, hogy nélkülözhetetlenné tegye az emberek körében. Ebből is látszik tehát, hogy a bornapokat kezdetben minden évben megrendezték. Mivel a móri lakosság jelentős része sváb, a meghívókon és a programismertetőkön németül is szerepelnek a programok. 1936 és 1963 között semmiféle irat nem maradt fenn a bornapokat illetően, de azt tudjuk, hogy akkor csak két napig tartott. Mivel 1934 és 1936 között minden évben megrendezték, feltételezhető, hogy ez a szokás a II. világháborúig megmaradt. A világháború nem tette lehetővé a bornapok szervezését, és a szakirodalom alapján sem lehet tudni, hogy mikor elevenítették fel újra ezt a hagyományt. Néhány megmaradt programfüzet alapján tudhatjuk, hogy az 1960-as évek közepétől minden évben rendeztek bornapokat. A rendezvények még mindig két naposak, de a programokra belépőjegyet kérnek a látogatóktól. Egy 1963-ból megmaradt meghívó szerint konferenciát rendeztek a nagyüzemi szőlőtermesztés kérdéseiről, keresve a választ a szőlő minőségének javítására. Mivel a művelésmód megváltozott, jelentős változások következtek be a szőlő minőségében is. A programban kiállítások, sportesemények, kulturális rendezvények szerepeltek, illetve programzárásként a második napon volt a szüreti felvonulás és a szüreti bál. Szolgáltatások között megemlíthetjük a borsátrakat, lacikonyhákat, ajándéktárgy árusító helyeket, melyek még ma, 2003-ban is nélkülözhetetlen velejárói a rendezvénynek. 1965-re a bornapok háromnapos rendezvénnyé nőtte ki magát. Ezt követően minden évben megtartották a bornapokat. 1968-ban a Móri Bornapok megnevezést felváltotta a Móri Napok, melynek politikai okai voltak. Az ezt követő években kisebb válság jellemzi a bornapok szervezését. A 25

Dr. Farkas Gábor: Mór története, Mór Nagyközség Tanácsa, 1977, Dunaújváros 48


szervezők nem tudták eldönteni, hogy jogosan rendezik-e meg a bornapokat és lesz-e iránta megfelelő érdeklődés. A megrendezés mellett szólt a hagyomány, ellene pedig az, hogy nagyon kevés idő állt a szervezők rendelkezésére, hogy a programokat megfelelően előkészítsék. Problémát jelentett az is, hogy nem igazán volt anyagi fedezet a színvonalas műsorok megszervezésére. A programok összeállításánál a korábbi évek tapasztalatait vették alapul. Az első napon szakmai fórumot tartottak, a további programok az előző évekhez hasonlítható: kiállítás, irodalmi és színpadi bemutatók, sportesemények, táncverseny. Szele István, az akkori népművelődési felügyelő kezdeményezte végül, hogy az egyes programok megszervezésére nevezzenek ki felelősöket, akik az adott programmal kapcsolatban mindent megszerveznek, így biztosított a siker. 1973-ban nagyszerű és emlékezetes bornapokat szerveztek, ezt bizonyítja, hogy az érdeklődők száma is magas volt. A rendezvény azonban politikai okok miatt még mindig Móri Napok néven szerepelt. A műsort divatbemutató, lottósorsolás, író-olvasó találkozó tette érdekesebbé, és ami a legfontosabb, tévések jöttek Mórra, hogy megörökítsék az ünnepet. A szakmai tanácskozásra a második napon került sor, és már nem a szőlők megmentése, a helyzet javítása volt a cél, hanem az, hogy a kertbarát mozgalmat máshol is sikeressé tegyék. Ekkor még nincsenek külföldi csoportok, és a meghívóban is csak magyarul szerepelnek a programok. Mivel a szálláskapacitás nem volt jelentős Móron, a meghívó hátulján összeállítottak egy címjegyzéket a megszállni szándékozóknak. Az 1970-es években kezdtek ellaposodni a Móri Napok. A programok ugyan bővültek, de nagy volt az érdektelenség, így 1977-ben a Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy a bornapokat ezentúl kétévente rendezik meg. 1978-tól Csehszlovákiából érkezett zenekarok és tánccsoportok is szerepeltek, mely áttörést jelentett a bornapok életében. 1980-ban kiállítások, szakmai tanácskozások és a megszokott kulturális kínálat volt műsoron. A műsorfüzet azonban hiányosnak bizonyult, mivel sehol nem tüntették fel a fellépő csoportok neveit, így bizonytalan volt, hogy zenekari, vagy táncos esemény lesz-e műsoron. 1982-ben is a térség sajátosságainak, mezőgazdaságának és kulturális életének bemutatása volt a bornapok programjának alapja. A bor szerepe visszaszorult azonban a kultúra mögé. 1984-ben ünnepelték a bornapok történetének ötvenedik évfordulóját. A jubileum alkalmával külföldi együttesek is felléptek, főként Németországból. Az időjárás azonban közbeszólt, ami sok ember kedvét elvette a szabadtéri programoktól, a felvonulás útvonalát is le kellett rövidíteni. Sajnos nem csak a természet felelős néhány hibáért, mert a

49


műsorvezetésben is adódtak problémák, nem ment minden zökkenőmentesen. 1986-ban a bornapokat összekötötték az ifjúsági napok rendezvénysorozattal, így az szeptember 28október 5 között került megrendezésre. A programokon a fiataloké volt a főszerep, így ismét a kultúra került előtérbe a bor helyett. 1988-ra a politikai életben való változások lehetővé tették, hogy egyre több külföldi zenekar szerepeljen a bornapokon. A változásoknak köszönhetően a programfüzet felépítése is megváltozott, a teljes programsor német nyelven is megjelent. A Móri Bornapoknak mindeddig nem volt nagy hatása Fejér megye idegenforgalmára, de a külföldi csoportok megjelenése változtatott ezen. A vendégek nem csak a háromnapos rendezvényen vesznek részt, hanem akár egy hétig is itt maradnak, így megismerkedhetnek az ország más tájaival, nevezetességeivel. A rendszerváltás után, 1990-ben Mórnak testvérvárosa lett a németországi Freudenberg, mely megállapodás dokumentumait a bornapok második napján írták alá. A programok között továbbra is kulturális, szellemi és sportműsorok szerepelnek. A kiállításokon, termékbemutatókon találkozhattak a borvidék jellegzetes szőlőfajtáival, részt vehettek borkóstolókon. A külföldi illetve a móri zene- és tánccsoportok közt szoros kapcsolat alakult ki, így a diákok számos csereüdülésen vehettek részt, megismerhetik egymás kultúráját. Hiányosságként róható fel viszont, hogy az 1990-es években a borvidék helyzete erősen megrendült, a szőlőállomány elöregedett, megmentésükre nem szerveztek fórumokat. A bornap kiváló alkalom lett volna arra, hogy intézkedések szülessenek. Problémát jelent továbbá, – ami még 2003. októberében is sajnos fennállt – hogy a sátras kirakodóvásárok rontottak a bornapok minőségén. Az 1996-os év nagy változást eredményezett a bornapok megrendezésében, ekkor tartották az első Fúvószenekari Fesztivált. Számos külföldi és hazai zenekar érkezett, mintegy 360 résztvevővel. A Móri Fúvószenekar arany fokozatot ért el szereplésével. Ezt a minősítő vizsgát kétévente kell letenni, így az önkormányzat azt a döntést hozta, hogy minden második évben fúvószenekari fesztivált tartunk a bornapok keretében. Ettől az évtől kezdve minden évben megrendezik a bornapokat, és ebben az évben került sor először a Pro Urbe díjak átadására, melyet a városért sokat tevékenykedő embereknek, intézményeknek adnak át.26

26

Ezzel a díjjal tüntették ki többek között Nagy Benedek szobrászművészt, a Radó Antal Városi Könyvtárat, Möllmann Günterné asszonyt és férjét Möllmann Günter urat, akik a város idegenforgalmának növelése és a város fejlesztése érdekében fáradhatatlanul dolgoztak és dolgoznak ma is 50


1999-ben rendezték meg az első borkirálynő választást, ahol szőlészeti és borászati ismeretekben mérték össze tudásukat a jelöltek. A program nagyon népszerű lett, sok embert vonz. A királynő és udvarhölgyei egy éven keresztül képviselik Mór városát a különböző rendezvényeken. Az évenkénti rendezésnek megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. A megrendezés által számos turista érkezik a városba, ami az idegenforgalmi bevétel szempontjából nem elhanyagolható. Egyre többször találkozunk tengerentúli vendégekkel, az ő szempontjukból is érdemes évenként bornapokat tartani. A hátrányok a programok egyhangúságából keletkezhetnek, mert a gyakori rendezés unalmassá teheti ezt a szép hagyományt. Ennek elkerülése érdekében rendeznek egyik évben fúvós, másik évben kórus és néptánc fesztivált. Problémát jelent a kevés szálláslehetőség is. A legkedveltebb szálláshelyeket már egy évvel korábban lefoglalják. (A meghívott zenekarok tagjait családoknál tudják elhelyezni.) Még 2004-ben – valószínűsíthetően nyáron – átadják azt a körülbelül 90 férőhelyes szállodát, mely a megoldást jelentheti a szálláshelyek kérdését illetően. 2000 után egyre több szervezetet, egyesületet létesítettek a helyiek a bornapok szervezését illetően, így azt mondhatjuk, hogy a bornapok jövője mindenképpen biztosított, de ezt a borvidék helyzete is erősen befolyásolja. A kitűnő és lelkes szakembereink segíthetnek, hogy jobbra forduljon a borvidék sorsa, és segítséget nyújtanak a pályázatok is az anyagi eszközök előteremtésében. A bornapokkal kapcsolatosan leírtakat SWOT analízis segítségével szeretném összefoglalni.

51


Erősségek:

Gyengeségek:

-

Külföldi kapcsolatok erősödése

-

Információhiány, programok

-

Gazdag kulturális örökség

-

Évenkénti megrendezés

-

Tájékoztatás hiánya

-

Bor és gasztronómia

-

Nincs megfelelő nagyságú fedett terület

-

Zenekultúra

-

Azonos színvonalú ár és szolgáltatás

-

Idegennyelvű feliratok, táblák hiánya

-

Változatos programok és szolgáltatások

-

Promóciós anyagok hiánya

-

Résztvevők egyre nagyobb száma

-

Szolgáltatások színvonala nem mindig

-

Érdeklődés fokozódása

-

Hagyományőrzés

-

Saját borút

-

Vállalkozói szféra bevonása

-

Utazási kedvezmények a rendezvényre

koordinálatlansága

rossz idő esetén

megfelelő -

Infrastruktúra: nincs elég parkolóhely a gépkocsival érkezőknek

Lehetőségek:

Veszélyek:

-

Vendégek hatékony idecsalogatása

-

Ismertebb borvidékek elszívó hatása

változatos programokkal

-

Elmaradó bevételek

-

Borászati kultúra erősítése

-

Vendégek távolmaradása

-

Külföldi kapcsolatok további mélyítése

-

Árak emelkedése

-

Parkolóhelyek létesítése

-

Növekvő verseny

-

Információs iroda megnyitása

-

Érdektelenség

-

Vinotéka létrehozása

-

Magyarországról kialakult kép

-

Borútba való bekapcsolódás A Móri Bornapok, magával a borvidékkel ellentétben, ismertebbnek mondató. Sokan

vannak, akik ugyan még nem vettek részt a rendezvénysorozaton, de hallomásból ismerik. Olyan eszközöket kellene tehát kitalálni, melyekkel ezen embereket is el lehet csalogatni a rendezvényre. Sokkal több promócióra, tájékoztatásra van tehát szükség. Mint ahogy a Borvidéknél, a Bornapok rendezésében is problémát jelent a kevés parkoló és a szálláshelyek szűkössége. Az infrastruktúra tehát mindenképpen fejlesztést igényel.

52


A Bornapok látogatottságáról csak hozzávetőleges adatok vannak, mert azok vezetését nem kérte egyetlen hivatalos szerv sem. Pontos számok csak a Bornapokon résztvevő csoportokról található, illetve arról, hogy hány vendég volt elszállásolva családoknál. A 2003-ban megrendezett Móri Bornapok programja a 2. mellékletben található. IV.3.2. Szent György napi vígasságok Móron Szent György napjára érték el a borok a legjobb minőségüket. Ebből az alkalomból rendezték meg 1999-ben először a Szent György napi vígasságokat, melyet – sikerességének köszönhetően – azóta is minden évben megtartanak. Színes kulturális, gasztronómiai és borászati programokkal várjuk az érdeklődőket. A 2004 évi program megtalálható a 3. számú mellékletben. IV.4. A Móri Borvidékért és a borturizmusért tevékenykedő szervezetek és egyesületek IV.4.1. A „Móri Ezerjó” Borút Egyesület

11. Kép: A Móri Ezerjó Borút útvonala (Mór-Csókakő-Csákberény)27 A Móri Borvidéken tevékenykedő borászok kezdeményezésével, a Hegyközségi Tanács segítségével alakult meg 2002. április 4-én a Móri Ezerjó Borút Egyesület. 18 alapító tag fogott össze, hogy még jobban megismertesse az emberekkel a Móri Borvidéket. Az alapítótagok között borosgazdák, vendéglátósok, szállásadók és egy lovarda is szerepel, 27



illetve támogatja az egyesületet három, a borvidékhez tartozó község – Csákberény, Csókakő és Zámoly – önkormányzata. 2003-ban megalakult az Országos Borút Egyesület, melynek szervezési munkáiban a móriak már eddig is részt vettek, de a hivatalos csatlakozást csak a 2004. február 10-i közgyűlésen mondták ki.

54


Az alapítótagok a következők voltak: -

Bozóky Pincészet (8060 Mór, Pince u. 22.) – Borászati Múzeum, pincejárás, borkóstolás, borkorcsolya, palackos borok, szakmai borkóstolás

-

Frey Pince (8060 Mór, Ezerjó u. 11.) – Borkóstolás, borkorcsolya

-

Fogadó az Öreg Préshez (8060 Mór, Arany J. u. 4.) – Borkóstolás, lovaskocsizás, szállás, étterem, programszervezés, partysevice

-

Friedl Károly (8060 Mór, Pincesor u. 39.) – Borkóstolás

-

Geszler Kft. (8060 Mór, Zrínyi u. 25.) – Borkóstolás, borkorcsolya

-

Gruber István (8060 Mór, Hársfa u.) – Borkóstolás, borkorcsolya

-

Lincz István (8060 Mór, Zrínyi u. 21.) – Borkóstolás

-

Lisztmayer Anna (8060 Mór, Zrínyi u. 53.) – Fizetővendéglátás

-

Móri Borok Háza (8060 Mór, Ezerjó u.) – Fizetővendéglátás, borkóstolás, programszervezés

-

Szabó Gyula (8060 Mór, Vénhegyi u. 2.) – Borkóstolás, borkorcsolya

-

Szili Sándor (pince: 8074 Csókakő, Ezerjó u. 15.) – Borkóstolás

-

Bogi Pince-Bognár Gábor (8074 Csókakő, Kossuth u. 64.) – Fizetővendéglátás, borkóstolás, borkorcsolya

-

Bognár Endre (8074 Csókakő, Nagysallói u. 10.) – Borkóstolás, borkorcsolya, palackos borok

-

Ferkó Tanya - Hajas Ferenc (8074 Csókakő, Tölgyfa u. 91.)

-

Végh Donát (8074 Csókakő, Kossuth L. u. 45.) – Borkóstolás

-

Bíró István (8073 Csákberény, Dózsa Gy. u. 36.) – Fizetővendéglátás, borkóstolás, borkorcsolya

-

Takács József (8081 Zámoly, Harmat u. 4.) – Borkóstolás, borkorcsolya, üzemi kollektíváknak, baráti társaságoknak, családoknak piknik lebonyolítás

-

Paripa Pihenő Park Bt. (8081 Zámoly, Belmajor) – Lovaglásoktatás, lovaskocsikázás

A megalakulás óta még öt taggal bővült a borút. A szervezet célja elsődlegesen az, hogy megőrizze a Móri Borvidék borkultúráját, elősegítse a minőségi bortermelést, mely által meg tudják fogni a turistákat, illetve a móri bor piacra

jutásának

támogatása.

Mindezt

elsősorban

közös

kiadványokon

keresztül

szorgalmazzák, hogy ezek által csökkenteni tudják költségeiket. A móri bor értékesítésére

55


hozták létre az ún. Móri Borok Házát, mely egyfajta trezorként működik. A borosgazda itt elhelyezheti borát, melyet értékesít a Móri Borok Háza néhány százalékos részesedés ellenében. Az elnökség az alapszabályzatban leírtak szerint – hivatalosan – egy évben háromszor kell, hogy összeüljön, ebből egy alkalom a közgyűlés, melyet általában minden év februárjában tartanak. 2003-ban ugyan 5-6 jegyzőkönyves ülésre került ugyan sor, de az elnök és a két alelnök szinte napi kapcsolatban van, így ha szükséges akár többször is találkoznak. Vannak ún. kibővített elnökségi ülések is, melyek alkalmával meghívják az egyesület szakembereit is (borászokat, vendéglátósokat, turisztikai szakembereket). 2003 és 2004 évek során az egyesület végrehajtott egy ún. előminősítést a tagjai közt, hogy

minimálisan

elvárható

mértékben

megfeleljenek

a

törvényi

és

borászati

követelményeknek. A tagok minden tekintetben felelősek egymásért, így azáltal, hogy megjelennek egy közös kiadványban, mindenkinek teljesítenie kell egy bizonyos minőségi szintet, hogy ne hozzanak egymásra, illetve a borvidékre szégyent. Az előminősítés eredményét a 2004-es közgyűlésen hirdették ki. Az egyesület kiemelkedő eredménynek tartja, hogy megjelent a Móri Borvidéket és a móri borosgazdákat bemutató prospektus. Ennek kiadására nem kaptak semmilyen állami támogatást, de mivel reklámként ez nagyon jót tesz a borvidéknek, a tagok közösen, saját anyagi forrásból vállalták a prospektus kiadásának költségeit. Másik nagyon fontos eredmény, hogy 2003-ban elnyertek egy pályázatot az Agrár Marketing Centrumtól (AMC) útbaigazító táblák kihelyezésére a borvidéken. A táblák már elkészültek, meg is kapta őket az egyesület 2003 novemberében, kihelyezésüket csak az időjárás gátolta meg eddig. A szabványos útbaigazító táblák kihelyezésével is javítják a borvidék, illetve a borút képét. A borútnak rengeteg terve van a jövőt illetően. Elsőként szeretnék általános céljaikat elérni, fejleszteni (borkultúra, borminőség, piacra jutás). Ezzel kapcsolatosan egy távolabbi cél, hogy klasszikus borútként jelenjenek meg, tehát konkrét pincelátogató programokat tudjanak biztosítani a vendégek számára, akik a borút tagjai által több szolgáltatást is igénybe tudnak venni (borkóstolás, éttermi ellátás, szállás, kikapcsolódás, mint például lovaglás). Bornapokkor szeretnének egy önálló pavilonnal megjelenni, ahol a borút tagok borait lehet megkóstolni. Így lehetőséget kapnának azok a gazdák is a boraik bemutatására, akiknek nincs akkora mennyiségű bora, vagy anyagi fedezete, hogy egyedül béreljen borkóstoló sátrat.

56


Az egyesület elnöke, Takács József már kapcsolatba lépett a megyei Tourinform iroda elnöknőjével, szeretnének társulni az irodával, prospektusokat kihelyezni. A tárgyalások még folyamatban vannak, de szeretnék elérni a Tourinform iroda támogatását, mely mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. A Móri Ezerjó Borút Egyesület egy hivatalosan bejegyzett szervezet, de szeretnék, ha közhasznú szervezetként tudnának megjelenni, mely által több pályázati forrást tudnának elnyerni. Ezzel kapcsolatban természetesen folyamatosan figyelik a hazai és uniós pályázatokat egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban a borút feladatként tűzte ki, hogy a Móri Borvidéken található régi pincéket védetté nyilváníttassák, ha szükséges felújítsák. Nyilván ehhez is állami támogatásra van szükség, de a borút jelentős részt vállalna a megvalósításban. A borosgazdáknak azonban, mint ahogy ez más borvidékek termelőivel is előfordul, sok problémával is szembe kell nézniük, ami méltán megnehezíti a fennmaradást, és a piacra jutást. Mindenek előtt nagyon nehéz megfelelni a gyakran változó magyar törvényi szabályozásoknak, nem könnyű így reagálni a piaci változásokra sem. A gazdák bíznak abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megszünteti ezt a problémát, és a törvényi előírások állandó jellegűek és érvényűek lesznek. Ami viszont most is és a jövőben is rengeteg problémát fog jelenteni az az adminisztráció. Ez még az unióban is nehézségeket okoz. Gondolok itt a félévenkénti személyi jövedelemadó bevallásra, ami nagyon sok munkát jelent az amúgy is munkaigényes borász szakmát űzők számára. Egyre népszerűbb a borfogyasztás, egyre több a borkedvelő. Mégis kevés a kereslet az 500-600 Ft-os borokra, melyek a gazdáknak is hoznak profitot. A magyar fogyasztó pénztárcájának a legmegfelelőbb a 200-300 Ft-os bor. (A kérdés az, hogy a palackozással együtt hogyan tudnak ilyen áron palackos bort árulni). Kevés az olyan, aki az 1000-1500 Ftos borokat meg tudja fizetni, ez a kategória már inkább az „ínyencek” számára elfogadott. A móriak sajátos problémája, hogy egyre zsugorodik a szőlőterület, kiöregednek a szőlők. A szőlők telepítését illetően azonban nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni. Csak annyi szőlőt lehet telepíteni állami és uniós támogatással, amennyit kivágtak. Itt is bízik a borvidék vezetősége és érdekképviseleti szervezetei abban, hogy az EU-tól jelentős pénzeket tudnak elnyerni az újratelepítéshez. A borút elnöke, Takács József elmondása szerint az államtitkári értekezleteken sajnos érdektelenség fogadja a borászokat, más mezőgazdasági ágazatokat fontosabbnak tartanak, holott a szőlő- és bortermelés erőssége lehetne a magyaroknak. Hiányzik a

57


marketingtevékenység a szakmában. Nem tudjuk megfelelően eladni magunk, és nagyon alacsony szintű az idegenforgalom állami támogatottsága. Ezek tehát Magyarországon a legalapvetőbb problémák, melyekre a megoldás a kormány hozzáállásának változtatásában és az uniós források teljes mértékű kihasználásában rejlik.

IV.4.2. Borbarát Hölgyek Egyesülete 1998-ban került Magyarországra a borbarát hölgyek mozgalma a spanyol hölgyektől. Az első magyar borbarát hölgyek egyesülete Budapesten alakult meg, majd Kőszegen, Keszthelyen, 2000-ben Móron, később Győrön, Siklóson, Egerben. A móri hölgyek elnöknője, Friedl Edina Keszthelyen élt, ahol tagja lett a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének. Később azonban úgy hozta a sors, hogy hazaköltözött Mórra, és pár aktív hölggyel úgy gondolták, hogy van mit tenni a Móri Borvidékért, így megalakult a Móri Borbarát Hölgyek Egyesülete 2000. április 25-én, Szent György napján. 22 taggal alapították meg az egyesületet, melyek között vannak nyugdíjasok, pedagógusok, vállalkozók, pénzügyi szakemberek, varrónők, szobrászok, a skála tehát igen széles. A taggá válásnál az az elvárás, hogy elfogadja az illető a borhölgyek céljait, egyet értsen azokkal, és a tenni akarás hajtsa. Úgy gondolják, hogy a „bor és hölgyek” szóra felkapják az emberek a fejüket, mert az nem megszokott dolog, a férfiakat szokták a borral párosítani. Ezért bíznak benne, hogy ez még sokáig érdekesség marad, hiszen ha sok nő el szeretne érni valamit, akkor az sikerülni fog nekik. A borbarát hölgyek a következő célokat, feladatokat tűzték ki maguk elé: 1. A magyar borkultúra, a Móri Borvidék kultúrájának terjesztése 2. Kulturált borfogyasztásra való ösztönzés. Ennek egy része a „minőségi bor”, melynek érdekében a hölgyek képzik magukat, hogy fel tudják ismerni a hamis bort. A másik, a „mennyiség”, rá kell vezetni és szoktatni az embereket arra, hogy kóstolják a bort. A borbarát hölgyek amolyan „háziasszony” szerepet is betöltenek a borvidék életében, hiszen azt is tudniuk kell, hogy egyes ételekhez milyen bort lehet ajánlani.

58


3. Hagyományőrzés. Sajnos egyre kevesebb olyan idős ember van Móron, aki ismeri a régi hagyományokat. A borbarát hölgyek feladatuknak tekintik, hogy az időseket felkeressék, elbeszélgessenek velük, és így felelevenítsék a régi szokásokat. Mindemellett fontos, hogy továbbadják ezeket a hagyományokat a következő generációknak, hogy ne vesszenek el. 4. Rendezvényszervezés 5. Bormarketing tevékenység A szervezet eredményeit hónapról hónapra kerülnek bemutatásra, mert a borbarát hölgyek a naptár szerint dolgoznak. A népi hagyományok ünnepeit veszik sorra, melyhez programjaik is igazítják. A Móri Borbarát Hölgyek programjai: Február: Minden évben ekkor rendezik meg a borbarátok estélyét, 2004-ben immár negyedik alkalommal. Az estélyen vállalkozók, borászok és feleségeik összejönnek, egy kellemes vacsora, zene és természetesen borkóstolás keretében ismerkednek, beszélgetnek. Szintén ebben hónapban rendezik meg a farsangi pincemulatságot, mely során farsangi jelmezesek vonulnak fel a móri utcákon immár második éve. Ezután a Kapucinus pince mögött egy régi hagyománynak, a kiszebábu-égetésnek adnak helyet. Végül a nyitott pincéket járják végig, mulatoznak, vagy úgy mond „temetik a telet”. Március-április: Tavaszváró kiállítás. Az adventi kiállítás sikerességén felbuzdulva rendezték meg először 2003-ban, ami tulajdonképpen egy húsvétváró kiállítás. A borbarát hölgyek ekkor a hagyományokig visszanyúlva próbálják bemutatni, hogyan terítik meg az asztalt, milyen ételeket készítenek húsvétkor, hogyan díszítenek, milyen süteményeket sütnek és egyáltalán, hogyan várják ezt az ünnepet. Természetesen az is nagyon fontos, hogy átadják egymásnak az ötleteket, recepteket stb. Szent György nap (április 24.): Ekkor történik elsősorban az új tagok avatása. Ez úgy kezdődik, hogy az érdeklődő elmegy a borhölgyek közé, és megnézi, mivel foglalkoznak. Ezután elkezd dolgozni, részt vesz a rendezvényeken, a szervezésben. Ha megfelelt az elvárásoknak, két régi tagnak kell ajánlást tennie, hogy felvegyék az illetőt, majd Szent György napján megtörténik az avatás. Az ún. Szent György napi vígasságok alkalmából főzőversenyt rendeznek, illetve segítséget nyújtanak a borászoknak a borverseny lebonyolításában.

59


Június: Civil szervezetekkel együttműködve rendezik meg Szent Iván éjszakáját. Máglyát gyújtanak ekkor a hagyomány szerint, hogy elűzzék a jégverést a környékről. 2003 júniusában rendezték meg először a Borbarát Hölgyek Országos Konferenciáját, melynek Mór városa adott helyet, a Wekerle Sándor Szabadidőközpontban. A kétnapos szakmai programon közel százan vettek részt az ország különböző borvidékeiről. A fő témák között szerepelt a gasztronómia és a bor, melyekhez kapcsolódik a zene és a művészetek. Természetesen tartottak borkóstolót is, és a rendezvény alkalmat adott arra, hogy az egyesületek megismerjék egymást. A nyár közeledtével megkezdődnek a vendégszereplések a borbarát hölgyek számára. Meghívják őket különböző borvidékekre, a társszervezetek rendezvényeire. Szeptember: 2003-ban kaptak meghívást először a budapesti Szeptember Fesztre, melynek során alkalmuk nyílt bemutatni a móri borokat. Szintén ebben a hónapban kerül sor Ausztriában Krems környékén is borbemutatóra, ahová szintén hivatalosak a móriak. Október: Legnagyobb rendezvényünkre, a Móri Bornapokra már szeptemberben megkezdődik a készülődés. A borhölgyeknek köszönhető nagyrészt, hogy immár harmadik éve információs sátor működik a Bornapkor. Nagy segítséget nyújt ebben a Fiatalok Mórért Egyesület is. 2003-ban hoztak létre egy ún. „Ezerjó portékák” sátort, de már 2004-ben is tervezik ezt a sikernek köszönhetően. A borhölgyek feladata a felvonuló hintók feldíszítése, a kapuk díszítése, a borkirálynő számára a korona, párta és a ruha biztosítása. Ezen kívül mindenki a saját vendégeit fogadja a borsátrakban, nyitott pincékben. A borosgazdák ösztönzésére osztják ki a „leghangulatosabb sátor” díját. Ezzel próbálják feldobni a sátrak hangulatát, és elérni azt, hogy díszítsék sátraikat a gazdák. A bornapok utolsó napján, vasárnap, fogadják az ideérkező borhölgyeket, akik szintén részt vesznek a szüreti felvonuláson. November: A hónap ünnepe a Márton-nap. Immár negyedik éve, hogy 11. hó 11. napján 11 óra 11 perckor Molnár József pincéjében koccintanak. Ekkor a hölgyek jelképesen megkapják a pincekulcsot. Ez azt jelentette régen, hogy megkezdődik az asszonyfarsang, ami adventig tart, és az asszonyok felügyelet nélkül járhatják a pincéket, férfiak nélkül mulathatnak. Márton nap estéjén pedig libasültet esznek, hiszen úgy tartja a mondás, hogy ha Márton napkor nem eszünk libát, akkor egész évben éhezni fogunk.

60


2003-ban tartottak először kirándulást Ausztriában, ahol úgy, mint nálunk, az újbort (junker) ünneplik Márton napkor. Ez tulajdonképpen egy pár napos szakmai túra volt a borászokkal közösen. November 29-én rendezték meg az adventi kiállítást, mely a húsvétváró kiállításhoz hasonló hangulatban zajlik. December: Luca nap, amikor szintén egy kis bor, gasztronómia, zene kíséretében ünnepelnek a borrenddel közösen. 29-én, János napján szentelik az újbort, ami persze a férfiak dolga. A Móri Borbarát Hölgyek Egyesülete havonta egyszer tart gyűlést, de ha szükséges többször is. Ezeken az összejöveteleken a következő időszak teendőit beszélik meg, illetve kikapcsolódásként kirándulásokat szerveznek pincékbe. Szeretnék, ha minél több ünnepnap lenne Móron, többször ki tudnák vinni a bort az utcára, és nem csak bornapkor jönnének vendégek. Fontos lenne, hogy a pincék mindig nyitva legyenek, hogy a helyiek is megismerhessék. Fontos még tudni az egyesületről, hogy támogatói a Forgatós tánccsoportnak, akik rendszeresen fellépnek rendezvényeiken és a ruhák kölcsönzési díját a borhölgyek fizetik. Két ember éves tagdíjából áll a támogatás, ami 24000 Ft. Az adventi vásáron a hölgyek sütibárt működtetnek, melyhez a süteményeket saját maguk készítik. A bevételt a Közművelődési Közalapítvány számára ajánlják fel. Időközben megalakult a Borbarát Hölgyek Országos Szövetsége, melynek a móriak is alapító tagjai, és még bejegyeztetés alatt áll. IV.4.3. Mór és Pusztavám Közös Hegyközség A hegyközségek megalakulását 1994-ben törvény írta elő Magyarországon. A törvény kimondja, hogy kötelező létrehozni a hegyközséget ott, ahol 50 hektárnál nagyobb árutermelő szőlőültetvény van; és azon szőlősgazdáknak, akik 1500 m2-nél nagyobb szőlőterülettel rendelkeznek kötelező a belépés. A jegyző feladata volt kigyűjteni és összeírni a listát adott borvidék szőlősgazdáiról, és meghirdetni a hegyközség megalakulásának ülését. Ezen az első gyűlésen döntöttek a tagok javaslatai alapján a hegyközségi választmány kijelöléséről is. A Mór és Pusztavám Közös Hegyközség 1995 decemberében alakult meg, közel 1800 taggal. Az első és legfontosabb feladat a szőlőterületek rendezése volt. A Móri Borvidék

61


területe 1000 hektár körüli volt a rendszerváltozás előtt. Ennek egy része kiöregedett, még nagyobb része pedig az állami gazdaság megszűnésével ment tönkre. Így mára mindössze 400 hektár szőlőterület áll a hegyközség birtokában, melynek nagy része kisparcellás 2000 m2-es birtok. 2004-re már kialakulóban vannak azonban a nagyobb szőlőbirtokok, melyek majd a nagyobb tételeket és egységesebb móri bort adják. A hegyközségek feladatai és kötelezettségei: •

Törvények előírásainak megtartásáról gondoskodni

•

Tulajdonvédelem

•

Növényvédelem

•

Szüret kezdetének megállapítása

•

A hegybíró felügyeli a termést és adja ki a származási bizonyítványt

•

Technológiai kérdések szabályozása

•

Nyilvántartás vezetése

•

Származás- és eredetvédelem

A hegyközségnek 9 tagú választmánya van. Évente négyszer üléseznek, és egyszer tartanak közgyűlést, ahol beszámolnak a tagoknak. A fontosabb eseményeket különböző hírforrásokon keresztül közvetítik (helyi televízió, sajtó, vagy személyes úton levélben, telefonon). A hegyközségek felett a Borvidéki Tanács áll, melynek elnöke a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tagja. Egy fontos hírre kell most kitérnem, mely szerint Magyarország is borrégiókra lesz osztva a jövőben. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy a bortörvény szerepeltesse a borrégió, mint minőségi bor készítésére alkalmas meghatározott definícióját, de egyelőre régiókat ne soroljanak fel. Ezáltal a borvidékeknek módjukban áll majd szövetkezni, és egyelőre nem kell gyorsan módosítani a hegyközségekről szóló törvényt sem. A hegyközségi rendszer pedig a borvidékekre épülve működhet tovább. Ennek megfelelően a borvidék definíciója is benne lesz a jogszabályban, de felsorolásuk kikerül a szövegből. Így a későbbiekben a miniszteri rendeleti szinten is lesz lehetőség a ma huszonkét borvidék esetleges átalakítására. Reálisan 6-8 régió kialakítására van lehetőség, de az egyértelmű, hogy Tokaj-Hegyalja önálló kell, maradjon.28 Tálos Tamás úr, a hegyközség elnöke elárulta, hogy valószínűleg a felső-magyarországi borvidékeket összefoglaló régióba

62


fogunk tartozni, melynek Duna-menti, azaz „Danubius”-régió lesz a neve. Ez a következő borvidékeket fogja magába foglalni: Buda-Etyek, Mór, Ászár-Neszmély, PannonhalmaSukoró alja, és a Soproni borvidék. A hegyközség szerepe igen nagy a Móri Bornapok megszervezését illetően, hiszen ez nem csak egy városi rendezvény, hanem a boros gazdák ünnepe is. Szent György nap alkalmával tartanak egy előfelmérést borversenyek keretében. Ekkor a borosgazdáknak lehetősége nyílik bemutatkozni. Körülbelül 120 mintával jelentkeznek a gazdák, melyeket nemzeti és nemzetközi szaktekintélyek vizsgálnak és bírálnak el. A hegyközség úgy építi fel a szőlővel és borral kapcsolatos ünnepeket, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a város életéhez. Így Mór és a hegyközség kölcsönösen partnerek. Ezt bizonyítja, hogy 2003-tól faházakban árulhatják a borutcában a bort, ami egyre kulturáltabb körülményeket jelent a Móri Bornapokat illetően. Fontosnak tartják, és igyekeznek minden borral kapcsolatos hagyományt azonosítani, melyet elődeink alkottak ünneppé. Ehhez azonban reklám kell, hogy biztosított legyen a bemutatkozási lehetőség. A Móri Borvidéki Tanács elkészítette honlapját, melynek országos bemutatása a 2004es Szent György napi vígasságok keretében lesz. Így az Interneten is megtalálhatóak lesznek állandó jelleggel, de mégis friss, naprakész hírekkel. A hegyközség eddigi eredményeit vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb, közel 100 millió forintos beruházást a hegyekben való betonutak kiépítése jelentette. Ezt a hegyközség és az önkormányzat közösen pályázva nyerte el. Ezzel a hegyekben megszűntek a közlekedési nehézségek. Kiépítettek egy ún. növényvédelmi rendszert, mely szintén egy sikeres pályázatnak köszönhető. Ez az egész borvidéken működő rendszer előrejelzi a betegség megjelenését. A hegyekben kiállított megfigyelő állomásokon keresztül a számítógépekre futnak be az adatok, így tudják informálni a gazdákat, hogy mikor mivel kell permetezni a szőlőt. A jövő kilátásait illetően a hegyközség bízik abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással pályázhatnak szőlőültetvények pótlására. A bortörvény azonban kimondja, hogy csak annyi szőlőt lehet újratelepíteni, amennyit kivágtak. Tálos Tamás elnök erősen propagálja, hogy magyar fajtákat telepítsenek majd újra, hiszen nekünk magyaroknak nem a chardonnay-val kell kitűnnünk, hanem az ezerjóval, a leánykával és a királyleánykával. 28

Forrás: www.boraszat.hu/hirek-20040325borregio.html 63


A móri borok az országos borversenyeken jó eredményeket érnek el, még egyetlen gazda borát sem utasították el. Már szervezik egy közös feldolgozó üzem építését, melyre az Ezerjó Kft. vállalkozott. Az üzemben történne a feldolgozás, palackozás és az értékesítés is. Tálos Tamás úrral való beszélgetésem bebizonyította, hogy hatalmas lelkesedés és tenni akarás lakozik a Móri Borvidék borosgazdáiban. Kitűnő, hatalmas kreativitással rendelkező fiatal szakembereink vannak, akik biztosítani tudják a jövőben is a fejlődést. Tálos Tamás hiszi, hogy van jövője borvidékünknek. IV.2.3. Brindisi Szent Lőrinc Borrend Európában már a középkorban alakultak bor(lovag)rendnek nevezett társaságok. Céljuk a bor kultuszának, egy-egy borvidék hagyományainak ápolása volt. Mindezt természetesen a lovagi erények gyakorlásával végezték: hűséggel, odaadással és mértékletességgel. A Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetsége (FICB = Federation Internationale des Conferies Bacchiquées) belga és francia polgárok kezdeményezésével alakult meg az 1960-as években, Párizsban. A két kezdeményezőt egyre többen követték. Magyarország 1978-ban csatlakozott az FICB-hez, amikor már tag volt az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Portugália. Ausztria borrendjeinek felvételére már Magyarország támogatásával került sor. Az osztrákok még Szlovéniában is alapítottak egy tagozatot, így a nemzetközi szövetség létszáma, 13 ország mintegy 100 borrendjének részvételével, több mint 1000 tagra bővült. A borrendek alapvető célja egy-egy borvidék, termőhely, illetve a bor minőségének, hírnevének védelme, emelése. Tehát összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, múltjával, hagyományaival, a bort a fogyasztóval. A kulturált borfogyasztás zászlóvivői, elkötelezettjei, nagykövetei. A tagok igényességükkel, szigorúságukkal, tekintélyükkel

nagyban

hozzájárulnak

az

általuk

képviselt

vidék

borainak

minőségvédelméhez, hírnevének mélyítéséhez. A borrend tagjai, régen és ma is, általában termelőkből, gazdákból álltak. A megalakulást gazdasági érdekek is vezérelték. A minőségvédelem, technológia fejlődése, borrend nyújtotta reklám és marketing lehetőségek kihasználása révén az értékesítés, a forgalom növelése volt a gazdasági cél.

64


Céljaik elérése érdekében minden lehetőséget megragadnak. Saját belső életük, ceremóniájuk és külső megjelenésük felhasználása mellett előadásokat, borbemutatókat tartanak,

kiállításokon,

borversenyeken

vesznek

részt.

Nyilvános

és

színpompás

felvonulásaik, avatási ceremóniáik, ünnepi rendezvényeik több ezer nézőt vonzanak. Hasonlóan látványosak az évente más-más országban megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusaik programsorozatai is. Magyarországon az első borrend 1976-ban alakult Baján, PAX CORPORIS néven. 1989-ben már 13 borrend működött az országban, akik megalakították a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségét. 1991-ben, a 25. jubileum évében, már 26 tagja volt, és még számos az országban működő borrend, borbarát egyesület várta felvételét a szövetségbe. 2002-re a Szövetség 34 borrendre bővült. Minden borrend sajátos díszes öltözékkel, lánccal, emblémával, címerrel és zászlóval rendelkezik. Külsőségeikben a középkori lovagrendi hagyományokat használják fel. Legendájukat, ceremóniájukat az általuk képviselt borvidék, térség történelmi kulturális szokásai, néprajzi és szakmai hagyományai, múltja alapján alakítják ki. Nevük utalhat a terület régi nevére, tájegység nevére, egy-egy neves szülöttre, tárgyi emlékre, vagy neves szakemberre. A borrendek saját maguk határozzák meg működési rendjüket, ünnepeik, ceremóniák rituáléját és zászlós borukat.29 A borrendek saját szabályzatuk alapján, ünnepi ceremónia keretében avatják új tagjaikat. Ezt egy próbatétel előzi meg, mely során a jelöltnek egy a borvidékhez, borrendhez kapcsolódó gyakorlati feladatot kell végrehajtania, szakmai kérdésekkel kiegészítve. Sikeres próbatétel után a borrendre és zászlós borára kell felesküdni, végül a nagymester az új tagot – a borrend jelképét jelentő tárggyal – a rend tagjává avatja. Nézzük most meg, hogyan, mikor és milyen történelmi háttérrel alakult meg a móri Brindisi Szent Lőrinc borrend! Brindisi Szent Lőrinc 1559-1612 között élt, kora egyik legnagyobb hitszónoka és diplomatája, tudós kapucinus szerzetes volt, aki gyalog járta be Európát, prédikált és minden erejével küzdött a pogány oszmán-török hatalom ellen. A „Szent tábornoknak” is nevezett olasz származású szerzetesnek jelentős szerepe volt a Katolikus Liga létrejöttében. A törökök elleni szent háború vezette Magyarországra is és részt vett a csókakői, illetve sárréti győztes

65


csatában, 1601-ben.30 Erélyei és dicsősége sok hívet és támogatót szerzett rendjének osztrák, bajor, cseh területeken – de hazánkban is. Móron a török kiűzése után megkezdődött az újjáépítés, az új földbirtokos, báró Hochburg János irányításával, majd özvegye templomot és rendházat építtetett a kapucinusoknak, melyet 1701-ben szenteltek fel. A kapucinus szerzetesek a hitélet megszilárdítása mellett fontos szerepet játszottak az itt élők mindennapjaiban: tanítottak, gyógyítottak, szőlőt telepítettek és műveltek. Rendházuk mellett épült a ma is látható Kapucinus pince, ahol kiváló borok érlelődtek. Példaképüknek tekintették Brindisi Lőrincet, kultuszát azóta is gondosan ápolják. A móri borrend úgy határozott, hogy névadójuknak választják a legendás szent szerzetest, aki életével, magatartásával és tudásával példát mutatott minden nemzedéknek. A szervezet 2001 nyarán alakult meg 27 taggal, melyből 9 tiszteletbeli tag. Ez azt jelenti, hogy ők nem öltöznek be a borrend ruhájába, hanem munkájukkal, aktív tevékenykedésükkel érdemlik ki a megtiszteltetést. A többi taggal ellentétben ők tagdíjat sem fizetnek. Az avatás, eskütétel, ünnepi ceremónia és a bírósági bejegyzés után végül a 2001-es Móri Bornapok alkalmával történt a hivatalos megalakulás. A borrend egy kódexet vezet, melyben írnak annak történetéről, és fényképekkel illusztrálják az eseményeket, rendezvényeket, melyeken eddig megjelentek. Természetesen a kódexben szerepel az alapítótagok névsora is, illetve az új tagokat is jegyzik. Még egy himnuszt is írtak a borrendnek, melyet a bevonulásokkor szoktak énekelni. A Brindisi Szent Lőrinc Borrend célja és tevékenysége a következők alapján foglalható össze: •

A tájegység szőlő- és bortermelési, és a hozzá kapcsolódó történeti-kulturális

hagyományainak, értékeinek fejlesztése és erősítése, illetve az abban való részvétel •

Általában a borkultúrával kapcsolatos tevékenységek szakszerű végzésének

fenntartása és az arra való ösztönzés •

Emberi kapcsolatok alakítása, értékkel való gazdagítása közös rendezvényekkel

29

A zászlós bor mindig egy tájegység legjellegzetesebb, leghíresebb, legjobbnak ítélt bora. Lehet állandó fajta, cuvée, vagy akár egy évente házi borversenyen kiválasztott bor. A legfontosabb, hogy kiváló minőségű, és a borvidéket, borrendet reprezentáló bor legyen. 30 A csata emlékét Rovátkai Lajos a móri Kapucinus templom mennyezetfreskóján örökítette meg, középpontban az 1881-ben szentté avatott Brindisi Lőrinccel. 66


•

Magyar nemzeti jelleg, lokálpatriotizmus és büszkeség erősítésének ösztönzése a

borkészítés, borkezelés, és a borfogyasztás hagyományos eszközeivel •

Más borrendekkel, gasztronómiai és borászati egyesületekkel való kapcsolattartás

•

Termelési kultúra, forgalmazási kultúra, fogyasztási kultúra, hagyományteremtés

és hagyományőrzés A borrend rendszeresen részt vesz a Szent György napi rendezvényeken, borversenyeken, borrendi avatásokon, a Móri Bornapok társrendezője, folyamatosan tartja a kapcsolatot a környező borrendekkel. A tagságot illetően három kategória létezik: (a) Rendes tagok, akik az alapítótagok és a későbbiekben felvett tagok (b) Tiszteletbeli tagok (c) Hírvivő tagok Borlovagok és udvarhölgyek felvétele rendes tagnak: 3 borrendi tag ajánlásával kezdeményezhető és csak olyan nagykorú személy lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. A felvételi kérelmet a Nagytanács terjeszti elő, majd a közgyűlés 2/3-os egyetértésével kerülhet felvételre a jelölt. A felvételt tárgyaló közgyűlés előtt az avatandó tagjelöltnek meg kell jelenni, ahol bemutatkozik, és közösen megbeszélik a későbbi együttműködést. A tagjelölt felvétele, a közgyűlés jóváhagyása után a következő rendezvényeken a nyilvánosság előtti próbatétel és eskü letétele után történik. Borlovagok és udvarhölgyek felvétele tiszteletbeli tagnak: 3 borrendi tag ajánlásával a Nagytanács terjeszti elő, majd a közgyűlés 2/3-os egyetértésével kerülnek felvételre. Avatásuk hasonló a rendes tagokéhoz. A felvétel feltétele viszont, hogy konkrét vagy más szakterületen végzett munkájával, anyagi hozzájárulásával kiérdemelje a Borrend bizalmát. A borrend tiszteletbeli tagja tagdíjat nem fizet. Borlovagok és udvarhölgyek felvétele hírvivőnek: Borrendi hírvivővé avatandó az a személy, aki anyagi hozzájárulásával támogatja a Borrend céljainak megvalósulását. A hírvivő felvétele, a közgyűlés jóváhagyása után a következő rendezvényen a nyilvánosság előtti próbatétel és eskü letétele után történik. A borrend avatási ceremóniájának szövege az 5. mellékletben olvasható, a borrend tagjai a 6. mellékletben vannak felsorolva, tisztségek szerint. A Brindisi Szent Lőrinc Borrend ruhája és emblémája:

67


A Borrendi tagok ruházata talár, mely középbarna színű, és díszítése mogyorószínű zsinór (kapocsként). Bal oldalán embléma van, amely 15 cm átmérőjű, és Mór város régi címerét ábrázolja arany hímzéssel. A plakett két oldalas 10 cm átmérőjű bronzból készült, egyik oldalán a borrend emblémája található, a másik oldal Brindisi Szent Lőrincet ábrázolja, körben Brindisi Szent Lőrinc Borrend felirattal. A plakettet mogyorószínű szalag tartja. Minden borrendi tagnak, alkalomhoz illő ruházat, talár és a borrendi emblémát ábrázoló plakett viselése kötelező a borrend rendezvényein.

12. Kép: A Brindisi Szent Lőrinc Borrend plakettje31 A Brindisi Szent Lőrinc Borrend palackozott borai: Zászlósbor:

Minőségi borok:

Ezerjó

Leányka Királyleányka Tramini Zöld Veltelini Chardonnay Rajnai Rizling Muskotály Zenit

31



13. Kép: A Brindisi Szent Lőrinc Borrend felvonulása a Móri Bornapokon32 Borról és gasztronómiáról, néhány helyi specialitásról a 7. mellékletben olvashatnak.

32



Befejezés Szakdolgozatom témájául a Móri Borvidék borturizmusának bemutatását választottam. Móri lakosként igen közel áll hozzám a bor szeretete, tisztelete, illetve úgy érzem a turizmus húzóágazata lehet mind Magyarországnak, mind borvidékünknek. A téma aktualitását az Európai Unióhoz való csatlakozásunk adja, mely jelentős változásokat hoz a borágazatban is. Diplomamunkám célja a Móri Borvidék bemutatása, a borturizmus fejlődési lehetőségeinek feltárása. Dolgozatom első részében a borvidék általános jellemzőivel ismertettem meg az olvasót. Hagyományainkról, borainkról, a bortermelés múltjáról és jövőjéről esett szó. A borvidékről szóló legendák és a szájhagyomány útján terjedő történetek, melyek közül néhány megtalálható a mellékletekben, mind felhasználhatóak a turisták idecsalogatására, szórakoztatására, hiszen ezek is hozzátartoznak a borvidék kultúrájához. A második rész elméleti síkon vizsgálja a borturizmust, megismerhettük a tematikus utak, a borturizmus és a borutak fogalmát. Egy alfejezet említést tesz a borutakkal szemben támasztott általános elvekről és követelményekről is, melyet az Európai Borutak Tanácsa fogalmazott meg. Ezután a borturizmus marketingjének bemutatására került sor, mely a borutat, mint termék vizsgálja meg. Végül megtudhattuk, hogy mi szükséges egy jól működő borút kialakításához és fenntartásához. Ezt követően a Móri Borvidék idegenforgalmi adottságait vizsgáltuk meg, mely szerint három turisztikai vonzerőt ismerhettünk meg: honvágyturizmus, bakancsturizmus és borturizmus. A honvágyturizmus által, mely főleg Pusztavámon van jelen, a német ajkú polgárság kitelepített elődeinek kultúráját ismerheti meg. A Vértes hegység közelsége kirándulási lehetőségeket biztosít a vidékre látogatók számára (bakancsturizmus). Végül a borturizmus, mely a több évszázados bortermelésnek és a borvidéken tevékenykedő gazdáknak köszönhetően új erőre kapott. Szó esett az egyes szállás- és vendéglátóhelyekről, Mór nevezetességeiről, illetve az egyéb kikapcsolódási lehetőségekről. Mindemellett a borvidékhez tartozó vagy annak közelében fekvő települések látványosságaival is megismerkedhettünk. A fejezet lezárásaként SWOT-analízist készítettem a borvidékről, bemutatva annak erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A negyedik gondolati egységben a móri borturizmus megalapozottságát próbáltam bizonyítani. A statisztikai adatok ismertetésével kezdődött a fejezet, melyben a szőlőterületek

70


nagyságáról, a fajtaösszetétel változásáról és a termelési adatok vizsgálatáról láthattunk táblázatokat. A vendéglátóhelyek forgalmát néhány viszonylagos statisztikával igyekeztem alátámasztani. Valójában ilyen téren azonban még nem teljesek az adatok, se a szálláshelyeket, se a borosgazdákat nem kötelezi hivatalos szerv forgalmuk statisztikáinak készítésére. A borturizmus részeként bemutattam a minden évben, októberben megrendezésre kerülő Móri Bornapoknak a történetét, jellemzőit. Ez az esemény vonzza a legtöbb látogatót a város számára, erre az időszakra koncentrálódik a legnagyobb turistaforgalom. Célunk, hogy a turistaszezont meghosszabbítsuk, több kulturális rendezvényt szervezzünk, mely által a bor is jobban fogy. A Móri Bornapok jellemzőit ismét SWOT-analízisben foglaltam össze. Másik, még fiatalnak tekinthető rendezvényünk, a Szent György napi vígasságok, mely 2004-ben a Bornapokhoz hasonlóan, három napig tart. Végül azon szervezeteinkről esett szó, melyek a legtöbbet tesznek borturizmusunk fejlesztéséért. A Móri Ezerjó Borút Egyesület nyitott pincéivel és folyamatos fejlesztéseivel támogatja a borvidék fejlődését. A Móri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalta, hogy terjeszti a móri borkultúrát, kulturált borfogyasztásra ösztönöz, őrzi és újraéleszti a hagyományokat, rendezvényeket szervez és megjelenik más szervezetek, borvidékek rendezvényein. Mindezek mellett fontos bormarketing tevékenységet végeznek. Az év minden hónapjában elfoglaltak, hiszen az egyes népi hagyományokhoz igazítva szervezik és bonyolítják le rendezvényeiket. Bemutattam a Mór és Pusztavám Közös Hegyközséget, melynek a borosgazdák érdekeinek képviselése a legfontosabb feladata. Szakmai támogatást nyújtanak, borversenyeken társszervezők, és a bornapokon is jelentős szerepet vállalnak. A 2002-ben megalakult Brindisi Szent Lőrinc Borrend is állandó jelleggel járja az országot, terjeszti a Móri Ezerjó hírnevét, a borvidék kultúráját. Megismerhettük a borrend névadójának legendáját is. Feladatuk a következő: hagyományőrzés, kulturált borfogyasztás elősegítése, gasztronómia és bor összekapcsolása. Bemutattam a tagokat, és az elnökség tevékenységét. A fentiek ismeretében elmondható, hogy a Móri Borvidék nagy fejlődésen ment keresztül a rendszerváltozás óta. A szocializmus ideje alatt okozott károkat azonban nagyon nehezen lehetett jóvátenni, sok nehézségen kellett végigmennie a borosgazdáknak. Ezek ellenére mégis optimisták és bizakodóak a szőlőtulajdonosok. Hisznek benne, hogy a Móri Ezerjó hazája visszanyerheti régi hírnevét, bejuthat a nemzetközi piacra is. Ehhez nyújt nagy segítséget a borút és a borturizmus, ami értékesítési lehetőséget biztosít a termelőknek. A

71


Tokaj-Hegyalja borvidékkel szemben nyilván nem tudunk helyt állni, vörös bort termő vidékkel sem vetekedhetünk, de hirdethetjük a borvidék által elhíresült Ezerjó fajtát, a leánykát, királyleánykát. Ezekkel a borokkal versenyképesek lehetünk más, hozzánk hasonló borvidékekkel szemben, ha növeljük a termelés mennyiségét és megtartjuk a minőséget. A felső-magyarországi borvidékekkel összefogva borrégiót hozhatunk létre, mely által az EUban is felvehetjük a versenyt. Személyes beszélgetéseim során örömmel tapasztaltam egyes bortermelőink lelkesedését. Nagyon sok tennivaló van még a borvidéken, amit el kell végezni ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. A gazdák pedig hisznek benne, hogy jobbá válhat a helyzet, sok segítséget várnak az Európai Uniótól. Úgy érzem, hogy az utóbbi 10-15 év bebizonyította, hogy fejlődőképesek vagyunk, és akarunk is fejlődni. Ezért a borvidék képviselői minden tőlük telhetőt megtesznek.

72


MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET Turistautazás Kibocsátó terület (ország, régió)

Fogadó terület (ország, régió)

(a turista, mint alany)

A turizmus földrajza

Jellemzők

Elvárások Földrajzi környezet

területi mozgékonyság (mobilitás) időszakosság földrajzi szóródás intenzitás (nagyság) típusok váltakozása

(turisztikai potenciál) Természeti viszonyok

Társadalmi művelődési viszonyok

Történelmi háttér

Tájak

Népélet Néprajz Emberi kapcsolatok

Műemlékek

biztonság gyorsaság kényelem változatosság élményszerűség kötetlenség kedvező árviszonyok

Turisztikai infrastruktúra (vendéglátó- és szállodaipar, egyéb ellátmányok)

Turisztikai piac (kerslet-kínálat)

1. Ábra: A földrajzi környezet – a turizmus objektív tényezője33

33

Forrás: Bodnár László: Barangolás az Egri és Mátraaljai borvidéken, Bodnár és Tsa. Geográfus BT., Eger, 2002 73


2. MELLÉKLET

Móri Bornapok 2003. október 3-4-5. II. Nemzetközi Néptánc Fesztivál34 Október 3. Péntek: 9.00

Erdei iskola az oktatásban Közoktatási tanácskozás Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház

9.00

A Lear Corporation 10 éves évfordulójának megnyitó ünnepsége Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont

11.00

A Móri borvidék mezőgazdasági termékbemutatója (szőlők, borok, gyümölcsök) Helye: Kapucinus pince

14.00

Gyermekrajz-kiállítás megnyitója Közreműködnek: a Pászti Miklós Zeneiskola diákjai Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont

16.00

Ünnepi megnyitó Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont

18.30

Képzőművészeti kiállítás megnyitója Közreműködnek: a Pászti Miklós Zeneiskola diákjai Helye: a Lamberg-kastély kisgalériája

19.00

A Lear Corporation zártkörű rendezvénye Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont

19.00

Nagy Benedek szobrászművész kisplasztikáiból rendezett kiállítás megnyitója Helye: Park Galéria

19.00

Borkirálynő választás Helye: Öregprés Fogadó gálasátra

19.30

Utcabál a Viking zenekarral Helye: Kapucinus tér

34

A rendezvény műsorfüzetét kiadja Mór Város Önkormányzata, Móri Hegyközség és a Móri Bornapok Rendezőbizottsága 74


Október 4. Szombat: Délelőtt: Sportversenyek Sakkverseny – Helye: Radnóti Miklós Általános Iskola tornaterme Teniszbajnokság – Helye: teniszpályák Lövészverseny – Helye: Lőtér Tollaslabdaverseny – Helye: Petőfi Sándor Általános Iskola tornacsarnoka 9.00

Díszmadár kiállítás megnyitója A Díszmadár Barátok Székesfehérvári Egyesülete rendezésében Helye: Petőfi Sándor Általános Iskola

10.00

Gyermekműsor Helye: Uránia Filmszínház

10.00

Játszóház Helye: Lamberg kastély

10.00

II. Nemzetközi Néptáncfesztivál Helye: szabadtéri színpad (Kapucinus tér) Fellépő csoportok: St. Oswald bei Plankenwarth (Ausztria) Bánáti Tánccsoport Temesvár (Románia) Ptuj-i Tánccsoport (Szlovénia) Kirchseeon Táncegyüttes (Bajorország) Gömör Táncegyüttes (Szlovákia) Baranya Táncegyüttes Orgona Tánccsoport Petőfi S. Ált. Isk. – Mór Vadrózsa Tánccsoport Petőfi S. Ált. Isk. – Mór Radnóti M. Ált. Isk. Tánccsoportja – Mór Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Tánccsoport – Mór Forgatós Tánccsoport – Mór Rozmaring Táncegyüttes – Mór

13.00

Ifjúsági labdarúgó mérkőzés Helye: Móri SE pálya

14.00

Lószépségverseny és lovasbemutató Helye: Hétkúti Lovaspark

14.00

Országos kispályás labdarúgó bajnokság Helye: Móri SE pálya

15.00

Felnőtt NB III-as labdarúgó mérkőzés Helye: Móri SE pálya

17.00

Magyarország legerősebb embere, Magyar Kupa 75


Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont 18.00 Móri sváb lakodalmas – vacsorával egybekötött, hagyományőrző, zenés, táncos rendezvény a Rozmaring Táncegyüttes, a Nyugdíjas Klub, a Radnóti Miklós Általános Iskola német nemzetiségi tánccsoportja, a Kaiser Kapelle és a Móri Egyesület közreműködésével 18.00 Gyülekező a szabadtéri színpadnál 18.10 Vőlegénykikérő 18.30 Indulás a menyasszonyi házhoz (Fogadó) 18.40 Menyasszonykikérő 19.00 Nászmenet a templomhoz 19.20 Köszöntő a Kapucinus-templomnál 19.50 Nászmenet a Művelődési Házhoz 20.00 Fényképezés 20.30 Köszöntők, vacsora, zene, tánc Folytatásként Szüreti bál a pécsi Unterrock zenekarral Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház Asztalfoglalás és jegyelővétel szeptember 22-től a Lamberg-kastélyban Belépő: 3000 Ft 19.00

Zenés est Helye: Öregprés Fogadó

20.00

Eleven Hold koncert, utána utcabál a Happening Banddel Helye: Kapucinus tér

Október 5., Vasárnap Népművészeti kirakodóvásár – Helye: Lamberg-kastély Országos kispályás labdarúgó torna – Helye: Móri SE pálya 9.00

Megyei Asztalitenisz verseny – újonc, serdülő, fiú, lány Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont

10.00

Térzene a Móri Ifjúsági Fúvószenekarral Helye: Polgármesteri Hivatal előtti tér

10.15

Tánccsoportok fellépése: - külföldi tánccsoportok - Pusztavámi Német Nemzetiségi Táncegyüttes - Nagymányoki Hagyományőrző Német Nemzetiségi Táncegyüttes - Szigetújfalui Német Nemzetiségi Táncegyüttes Helye: Kapucinus téri szabadtéri színpad

13.30

Térzene az Oroszlányi Bányász Koncert Fúvószenekarral és Majorettekkel Helye: szabadtéri színpad

76


15.00

Szüreti felvonulás – tánccsoportok, zenekarok, fogatosok, borrendek részvételével Útvonal: Rákóczi utca – Wekerle utca – Szent István tér – Kapucinus tér

77


16.00

Gálaműsor - Veszprémi Táncegyüttes - Örökifjú Táncegyüttes – Paks - Leőwey Táncegyüttes – Pécs Helye: szabadtéri színpad

18.00-24.00-ig Utcabál a Schütz Zenekarral Helye: Kapucinus tér 19.00

Bál Helye: Öreg Prés Fogadó gálasátra

20.30

Tűzijáték Helye: Radnóti Miklós Általános Iskola udvara

Egyéb programok: - „Boros utca” a Kapucinus téren – móri bortermelők borsátrai - Nyitott borospincék: Pince utca, Ezerjó utca, Zrínyi utca, Hársfa utca - Vendéglátó sátrak az Erzsébet téren - Szentmisék és istentiszteletek a templomokban - Népművészeti kirakodóvásár a Lamberg-kastély udvarán - Kirakodóvásár: Erzsébet tér, Kapucinus tér - Parkolási lehetőség a Piac téren - Lovaglási lehetőség a Hétkúti Lovasparkban - Helytörténeti és Borászati kiállítás a Lamberg-kastélyban Látogatható: naponta 10-18 óráig - „Mór régi és új fotókon” kiállítás a régi Községházán - Termékbemutató kiállítás a Kapucinus pincében - Körhinták, gauklerek a Wekerle Sándor Szabadidőközpont előtti parkolóban Információ a Lamberg-kastélyban és a Kapucinus téri információs sátorban a Kapucinus téren E-mail: [email protected], Honlap: www.mor.hu Telefon/Fax: 06-22-407-255

78


3. MELLÉKLET

Szent György-napi vígasságok 2004. április 23-25. Április 23. „A világ futballcsillagai A-Z-ig” Sportfotó kiállítás – Molnár István gyűjteménye Helye: Wekerle Sándor Szabadidőközpont 10 óra

A Szegedi Miniszínház előadása óvodásoknak Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház

14 óra

A „Szent György-napi vígasságok” megnyitója A móri borvidék Internet portál bemutatója és sajtótájékoztató Helye: Polgármesteri Hivatal

17 óra

Boka Gábor bőrműves alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitója Helye: Lamberg-kastély kisgalériája Válogatás a Művészeti Szabadiskola Alapítvány műtárgy-gyűjteményéből kiállítás a Park Galériában

Április 24. „Tavaszi lódobogás” – szezonnyitó mini lovasfesztivál a Hétkúti Lovasparkban 10 óra

Borverseny a móri történelmi borvidék boraiból Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház

11 óra

Főzőverseny – borral készülő ételek Helye: Bozóky pincészet udvara

17 óra

Borhölgyek avatása Helye: Fogadó az Öreg Préshez

18 óra

A borverseny eredményhirdetése Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház

Április 25. Országos Minősítő Díjlovalgó verseny a Hétkúti Lovasparkban 9 óra

Sportbemutatók: kosárlabda és aikido a Wekerle Sándor 79


Szabadidőközpontban 16 óra

„Európa dalai” – kórushangverseny - A Dr. Zimmermann Általános Iskola kórusa - A Radnóti Miklós Általános Iskola SO-LA-R kórusa - A Móri Vegyeskar - A Magnificat Egyházi Kórus közreműködésével Helye: Erzsébet téri Művelődési Ház

Április 23-30-ig „Gasztronómiai kalandozások” Ciprusi, cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák, szlovén ételspecialitások – a móri és az észak-dunántúli borvidékek jeles boraival az Öreg Prés Étterem kínálatában Információ: Fogadó az Öreg Préshez Telefon: 22/562-472 Nyitott pincék – borkóstolók Április 23-25-ig 15-22 óráig Linz István Móri Borok Háza Geszler József Bozóky István Frey József Szabó Gyula Gruber István Friedl Károly Molnár József

Zrínyi u. 21. 06/30/9564435 Ezerjó u. 27. 06/30/2272832 Zrínyi u. 25. 06/30/4819248 Pince u. 22. 06/22/407-797 Ezerjó u. 11. 06/30/3179197 Vénhegyi u. 2. 06/20/9787983 Hársfa u. 4. 06/22/406-842 Pincesor 39. 06/30/4905383 Pince u. 42. 06/20/3768839 Információ: Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Telefon: 06/22/404-134 Általános információ: Közművelődési Szervező Iroda Telefon/Fax: 06/22/407-255

80


4. MELLÉKLET Móri történetek, legendák35 „Móron sokan ismerik a „Der Peter hängt in Lágyihek” (így mondják a németek a Látóhegy szót) mondást, történetét azonban már kevésbé. Ezért közre adom úgy, ahogyan azt a szóban forgó Frey Péter menyétől Vollerné Gaszner Juliannától (szül. 1914) hallottam: Egy bizonyos Freyné – aki kissé feledékeny volt – látóhegyi szőlőjének kötözésére indult. Szokás szerint kisfiát – aki a Péter nevet viselte – hintaruhában egy gyümölcsfa ágaira kötözte és elkezdte szőlője kötözését. Rövidesen beborult az ég, a fekete felhőkből szemerkélni kezdett az eső. Éppen ezért elfogadta a szomszédban dolgozó nő javaslatát, hogy haza kellene menni. Összepakolták tehát a szerszámokat, kosarakat, vizes edényt (plutzer) és hazamentek. Mindketten a falu legészakibb részén a Cigányutcában laktak. Csak amikor hazaért, jutott eszébe a szőlőben felejtett gyerek, s hangosan felkiáltott: Mária Wudek! Csoke ist nicht weit weg, der Peter hängt in Lágyihek! A hangos szavakat többen is hallották, így e szólás-mondás (magyarra fordítva: Bodajki Mária! Csóka nincs messze, a Péter Látóhegyen lóg!) gyorsan széles körben elterjedt. Még egy magyarázat: A Látóhegy Csóka község területén fekszik.” „A Mór határában fekvő szőlőhegyek fekvésük, talajuk és más földrajzi adottságuk miatt is eltérő ízű és minőségű borokat teremnek. Az igazi móri borszakember meg is tudta különböztetni egymástól a különböző „hegyek” termését. De ezek közül is kiemelkedett kifinomult ízlésével az a Gábriel atya, aki – mint az itteni kapucinus kolostor rezes orrú pincemestere ezen túlmenően még, az egyes borok évjáratát is meg tudta határozni. Egy alkalommal új borszállítmány érkezett pincéjébe. Gábriel atya a tőle megszokott lelkiismeretes gondossággal elkezdte az egyes hordók tartalmának vizsgálatát, s csalhatatlan ízlése szerint osztályozva azokat, utasította segítőit, az ilyenkor melléje osztott papnövendékeket, hogy melyiket hová fejtsék. A fiatalok közben elhatározták, hogy megtréfálják az öreget. Egy ízben bor helyett vizet töltöttek poharába. Gábriel atya összeráncolt homlokkal újra és újra megkóstolta a pohár tartalmát, majd kénytelen volt bevallani: Ezt az italt nem ismerem!” „… a legjobb móri bort a Csókakőhöz tartozó csókai és látóhegyi szőlők adták, de Mór területén is vannak kiváló bort adó táblák, dűlők. Az itteni szőlőket a móriak elismerően „Goldscheissel”-nek azaz „aranyat-tojónak” mondták, és persze irigyelték is az ottani tulajdonosokat. Ha valakinek a temetésekor hosszasan harangoztak, a móriak így súgtak össze: „Ennek is biztosan Goldscheissel-szőlője volt, hogy a hozzátartozói ilyen jól meg tudták fizetni a harangozót!” Nézzünk most néhány munkával kapcsolatos hagyományt, mondást! „Kapálás helyett a móriak felásták a szőlőt, az ilyenkor napvilágra került harmatgyökereket azonnal le is vágták. A rögöket, egyenetlenségeket gereblyével elegyengették. Ezután a karóverés következett, úgy, hogy azok keresztben-hosszában egymást fedve katonás egyenes sorokban álljanak. A karó mindig a tőke északnyugati oldalához került,

35

Schwartz Alajos: A móri németség története és élete, Mór, 2002 (felelős kiadó: Schwartz Alajos) művéből 81


hogy a többnyire innen érkező fagyot hozó szélnek, jégverésnek legalább egy részét a karó felfogja. Ugyancsak északnyugati irányban fekszik a szomszéd község, Aka is. Ha onnan hideg szél, rossz időjárás érkezik Mórra, így szoktuk az ott lakókat megszidni: Az akaiak már megint nyitva hagyták a kertajtójukat, ezért tudott azokon át a rossz idő hozzánk betörni!” „A karóveréssel fejeződik be a „fekete munka” (die Schwarze Arbeit). Amíg a vincellér az egész évi munka elvégzését vállalta, voltak, akik csak a „fekete munka”, vagy csak az ezután következő „zöld” munka elvégzésére vállalkoztak. Utóbbi munkasorozat a gyomlálással kezdődött. Míg a magyar ajkú lakosság ezen a gyom, a gaz kitépését, kikapálását érti, mi a meddőhajtások eltávolítását. De a megmaradt termővesszőkről is az alsó fürtig leszedtük a leveleket. Így a tőke belsejében a harmat és eső hamarabb felszáradhat, s csökken a gombabetegségek veszélye. A körkörösen meghagyott hajtásokat mielőbb a karóhoz kell kötözni. Ezt az asszonyok gicába kötött, bevizesített és megtaposott rozsszalmával végezték szapora mozdulatokkal. Míg a munkát végző ennyit mond: „Da ist der Stock, da steht der Stock, da hat der Stock sein Bandl” (itt van a tőke, itt áll a tőke, itt a tőke megkapta a kötését) – ezalatt a kötésnek valóban készen kell lennie.” „Kapálás helyett mi móriak a hurulást – vagy másképpen curholást választottuk. Ez a homoki szőlőhegyekben gyerekjáték volt, de a kavicsos-köves kötött csókai talaj a szerszámot és az emberi erőt egyaránt hamar elkoptatta.(…) Az utolsó hurulást gereblyézés követte: a letépett hajtásokat, azok karó fölé nőtt lecsípett csúcsait és egyéb szemetet a széltől kezdve befelé egy-egy tőkehiány helyére húztuk össze. A szépen kötözött, egyformára tetejezett, permetezett, gyomtalan és végül begereblyézett szőlő nemcsak szemet gyönyörködtető látvány volt, de az utóbbi művelet révén a csősz munkáját is megkönnyítette, ha a tolvaj lábnyomát kereste. A munkákat Nagyboldogasszony ünnepére (augusztus 15.), de legkésőbb Szent István napjára (augusztus 20.) illett befejezni. A világosodó, majd aranyszínűre érő fürtöket most már a csőszöknek kellett fokozott gondossággal őriznie tolvajtól, seregélytől. E munkához segítséget is kaptak. Mindegyikük mellé egy-két csőszlegény szerződtettek, akik munkájukat nem is mindig pénzért, inkább csak hasznos időtöltésből végezték. (…) Az öreg csősz és legényei reggeltől estig járták körzetük dűlőútjait, az előre megbeszélt sípjelekkel tartva egymással a kapcsolatot. A seregélyeket fegyverük elsütésével űztek tova. Ételt hozzátartozóik hoztak a számukra, de néha egy-egy vadnyúl is beleszaladt az általuk felállított hurokba… Egy öreg csősz aprólékosan kioktatta a hozzá beosztott legényt a teendőkről. Végül vizsga gyanánt néhány kérdést tett fel neki. Többek között ilyen kérdés is elhangzott: Mit csinálsz, ha látod, hogy valaki lopja a szőlőt? A legény helyesen válaszolt: felírom a nevét! Igen de mi van akkor, ha nem tudod, hogyan hívják a tolvajt? A legény egy pillanatra meghökkent, aztán kivágta: Heisst Er, wie Er heisst, aufgeschreiben wird Er! (Hívják, ahogy hívják, akkor is fel lesz írva a neve!)”

82


5. MELLÉKLET A Brindisi Szent Lőrinc Borrend avatási ceremóniája A borrend tagjai talárban félkört alkotva csinálnak helyet az avatáshoz, az avatandók velük szemben helyezkednek el. A ceremónia mester megszólaltatja a csengőt. Kancellár: Tisztelt Nagymester Úr! A Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend Nagytanácsa nevében kérem engedélyét az avatási ceremónia megkezdéséhez. Nagymester: Az engedélyt megadom. Kancellár: Kedves vendégeink, tisztelt jelöltek! Tisztelettel köszöntöm Önöket a Brindisi Szent Lőrinc Borrend Nagytanácsa nevében, ünnepi összejövetelünk alkalmából. (A jelöltekről mond néhány szót.) Krónikás: Ismerteti a próbatétel legendáját, mely: A kapucinus szerzetesek mesterei voltak korukban a borászkodásnak, s innen származik egy legenda. A kapucinus szőlők nagy része, kolostorukhoz közel a Vénhegy erdőirtása helyén telepített "Kapucinus erdő" alatt díszlett, melytől a pincék sem estek messze (200 méternyire). Az 1800-as években volt egy nagyon híres pincemesterük, a lila rezes-orrú Gábriel barát, aki oly nagy szakértelemmel és helyismerettel rendelkezett, hogy bekötött szemmel is meg tudta különböztetni a borokat dűlők szerint: azaz melyik hegyről származik, illetve mely hordóból és mely évjáratú a kóstolt bor. Ezzel nagyon sokszor dicsekedett s ezért egyszer a fiatal rendtársai elhatározták, hogy megtréfálják. Egy kóstolás alkalmával a vizes kannából öntöttek a korsójába. A barát sokáig forgatta a furcsa "nedűt" a szájában, többször hörpintett a korsóból, majd szégyenkezve bevallotta társainak, hogy nem mondott igazat, mert ezt a fajtát nem ismeri. Eme történet sarkallt bennünket arra, hogy borrendünk lovagjai és az avatandó jelölt a zászlós borként választott Ezerjót minden borok közül felismerjék, s e bort íz, zamat, minőség tekintetében be is tudják mutatni. Kancellár: Ehhez kapcsolódik borrendünk próbatétele, amely teljesítése során kiderül, hogy a jelölt méltó-e a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagságára. Felkérem borrendünk ceremóniamesterét a próbatétel elvégeztetésére. Ceremóniamester: A próbatétel a következőképpen történik: - a próbatétel a csengő megrázásával indul - a jelöltek szemét bekötik fehér kendővel - az előttük lévő pohárból kóstolással meg kell állapítani, melyik a rendi zászlós bor Ezután sorban szólítja a jelölteket, majd a próbatételek sikeres elvégzése után ezt mondja: Tisztelt Kancellár Úr, mint a Brindisi Szent Lőrinc Borrend ceremóniamestere igazolom, hogy a jelöltek a próbatételnek eleget tettek. Kancellár: A sikeres próbatétel után kijelentem, hogy Önök méltók arra, hogy a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagjaivá váljanak, de előtte tegyék meg fogadalmukat. Krónikás: Kérem, nevük említésével mondják utánam az eskü szövegét. Én.......... ünnepélyesen fogadom, hogy mint a Brindisi Szent Lőrinc Borrend tagja, annak alapszabálya szerint cselekszem. Legjobb tudásom szerint hirdetem a Móri Borvidéki borok

83


dicsőségét, ápolom a helyi hagyományokat és kultúrát, valamint mindent megteszek e táj szépségének megőrzéséért. Magatartásommal és tevékenységemmel öregbítem a borvidék hírnevét, magam és minden igaz borbarát örömére. Isten engem úgy segéljen! Nagymester: Gratulálok és köszöntöm Önöket, abból az alkalomból, hogy Borrendünk tagjaivá váltak. Kérem, vegyék át borrendünk emblémáját tartalmazó plakettet (kancellár adja át), és egy palack névre szóló zászlós bort (ceremóniamester adja át). Ceremóniamester: Megszólaltatja a csengőt, s ezzel a ceremónia véget ért.

84


IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: Bodnár László: Barangolás az Egri és Mátraaljai Borvidéken, Bodnár és Tsa. Geográfus Bt., Eger, 2002. Borturizmus és tájegységi hagyományos termékek gazdaságfejlesztő hatása, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Eger, 2002. Dr. Erdős Ferenc: Mór története, Mór város önkormányzata, Mór, 2002. Dr. Farkas Gábor: Mór története, Mór Nagyközség Tanácsa, Dunaújváros, 1977. Kiss Árpád: Az Ezerjó hazájában, ALBAWISS Kiadó, Székesfehérvár, 1992. Dr. Lengyel Márton: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – Turizmus stratégia, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 1999. Schwartz Alajos: A móri németség története és élete, Schwartz Alajos, Mór, 2002. Szabó Géza: A Villány-Siklósi Borút mint tematikus út (in Puczkó László-Rátz Tamara: Az attrakciótól az élményig – A látogatásmenedzsment módszerei, Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2000.) Vendégváró – Látnivalók Fejér megyében, Well Press Kiadó, Miskolc, 2001. Cikkek: Az ételeket is Ezerjóval főzték, Fejér Megyei Hírlap, 2004. április 26., 3. oldal Bornap előtt a hegybírónál, Hordó, IX. Évfolyam 9. szám, 2003. szeptember, 4. oldal Borvidékünk krónikása, Hordó, IX. Évfolyam 9. szám, 2003. szeptember, 15. oldal Konferencia után – interjú Friedl Edinával, a Móri Borbarát Hölgyek elnökével, Hordó, IX. Évfolyam 9. szám, 2003. szeptember, 4. oldal Októberi bornapok, Világgazdaság, 2003. október 2., 12. oldal Tokajon kívül is vannak borok, Népszabadság, 2003. augusztus 30., 9. oldal Internet: www.borrend.hu/borrend32/borrend32.html (2004. február 21.) www.fogadoazoregpreshez.hu (2004. március 26.) www.boraszat.hu/hirek-20040325borregio.html (2004. március 26.) www.travelport.hu/szallas/images/5/maxi/52504_00_1.jpg (2004. április 25.) www.travelport.hu/szallas/images/1/maxi/14700_00_1.jpg (2004. április 25.)

85


Egyéb: Mór és Pusztavám Közös Hegyközség BORIR programjának statisztikái Öreg Prés Fogadó statisztikái Személyes interjúk: Friedl Edinával, a Móri Borbarát Hölgyek Egyesületének elnökével – 2003. október 2. Takács Józseffel, a Móri Ezerjó Borút Egyesület elnökével – 2004. január 27. Tálos Tamással, mint a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség elnökével – 2004. március 19. és mint a Brindisi Szent Lőrinc Borrend elnök-nagymesterével – 2004. március 19.

86


KÉPJEGYZÉK 1. Kép: A Móri Borvidék látképe ...............................................................................................6 2. Kép: Bálványprés ...................................................................................................................8 3. Kép: Öreg Prés Fogadó ........................................................................................................30 4. Kép: Belvárosi Vendégház ...................................................................................................30 5. Kép: A Pedró turistaház bejárata ..........................................................................................31 6. Kép: A Hétkúti Lovaspark....................................................................................................34 7. Kép: A Hagenmacher kastély Pusztavámon.........................................................................35 8. Kép: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély...............................................................................36 9. Kép: A kamalduli remeteség bejárata Majkon .....................................................................37 10. Kép: Zirc.............................................................................................................................37 11. Kép: A Móri Ezerjó Borút útvonala (Mór-Csókakő-Csákberény) .....................................53 12. Kép: A Brindisi Szent Lőrinc Borrend plakettje ................................................................68 13. Kép: A Brindisi Szent Lőrinc Borrend felvonulása a Móri Bornapokon ...........................69 14. Kép: Borleves kvircedlivel .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. Táblázat: A Móri Borvidék szőlőterületének alakulása .......................................................42 2. Táblázat: A Móri Borvidék szőlőültetvényeinek fajtaösszetétele ........................................43 3-4. Táblázat: A borvidék szüreti adatai 2001-ben és 2003-ban(az adatok q-ban értendők) ...44 5. Táblázat: A móri Öreg Prés Fogadó vendégfogalma egyes hónapokban.............................46 ÁBRAJEGYZÉK 1. Ábra A földrajzi környezet – a turizmus objektív tényezője................................................73

87

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

Recommend Documents