Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány
ÉPÍTŐIPARI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÜLSŐ FORRÁSBÓL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSA
Készítette: Karakai Mónika
Budapest, 2007
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................... 3 1.
BEVEZETÉS...................................................................................................... 6
2.
MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ........................................... 8
2.1.
Mikro-, kis és középvállalkozások meghatározása ..................................... 8
2.2.
A kkv-k helyzete Magyarországon ............................................................... 9
2.2.1. Történelmi áttekintés ................................................................................. 9 2.2.2. A szektor jelentősége a gazdaságban...................................................... 10 2.3.
A kkv szektor jelentősége az Európai Unióban......................................... 11
2.4.
A kkv-k versenyképességét akadályozó tényezők ..................................... 12
3.
ÉPÍTŐIPAR ..................................................................................................... 13
3.1.
Az építőipar helye, szerepe az Európai Unióban ...................................... 13
3.2.
Az iparág jelentősége és helyzete Magyarországon .................................. 14
3.2.1. Az építőipari vállalkozások száma.......................................................... 15 3.2.2. Egyéb adatok ............................................................................................ 15 3.3.
Ágazati előrejelzések.................................................................................... 16
3.4.
Iparági problémák és jogi környezet.......................................................... 17
3.4.1. Körbetartozás ........................................................................................... 17 3.4.2. Felszámolások........................................................................................... 19 3.4.3. Megrendelők fizetőképessége, Közbeszerzési törvény .......................... 21 3.4.4. Polgári Törvénykönyv (Ptk.)................................................................... 22 3.4.5. Bírósági eljárás ......................................................................................... 22 3.4.6. Szakképzés ................................................................................................ 22
3
3.5.
Javaslatok, intézkedések.............................................................................. 23
3.5.1. Törvénymódosítások ................................................................................ 23 3.5.2. A magánszféra egyéb intézkedései.......................................................... 24 4.
AZ ÉPÍTŐIPAR KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSA ........................................... 25
Külső finanszírozási lehetőségek............................................................................. 26 4.1.
Szállítói hitelek ............................................................................................. 27
4.2.
Baráti hitelek és vevői előlegek ................................................................... 28
4.3.
Hosszú és rövidlejáratú bankhitelek .......................................................... 28
4.3.1. Banki hitelek megoszlása ágazatonként ................................................. 30 4.3.2. Rövid lejáratú hitelek .............................................................................. 31 4.3.3. Közép- és hosszúlejáratú hitelek............................................................. 32 4.3.4. Esettanulmány .......................................................................................... 33 4.4.
Állami támogatású konstrukciók................................................................ 35
4.5.
Lízing............................................................................................................. 36
4.5.1. Pénzügyi lízing.......................................................................................... 36 4.5.2. Operatív lízing .......................................................................................... 36 4.5.3. Hitel versus lízing ..................................................................................... 38 4.5.4. A pénzügyi lízing hátrányai: ................................................................... 38 4.6.
Faktoring....................................................................................................... 39
4.6.1. A faktoring fogalma és funkciói.............................................................. 39 4.6.2. A faktorálás előnyei és hátrányai ........................................................... 40 4.6.3. Faktoring versus hitel .............................................................................. 42 4.6.4. Esettanulmány .......................................................................................... 43 5.
AZ ÁLLAM SZEREPE ................................................................................... 47
5.1.
Eu-s források ................................................................................................ 47
5.1.1. Jeremie Program...................................................................................... 48 5.2.
Államilag támogatott hitelprogramok ....................................................... 48 4
5.2.1. Mikrohitel ................................................................................................. 49 Mikrohitel Plusz Program..................................................................................... 51 5.2.2. Széchenyi Kártya...................................................................................... 51 5.3.
Hitelgarancia Zrt.......................................................................................... 54
5.3.1. Esettanulmány .......................................................................................... 55 6.
ÖSSZEGZÉS .................................................................................................... 57
MELLÉKLETEK .................................................................................................... 59 ÁBRÁK JEGYZÉKE .............................................................................................. 62 IRODALOMJEGYZÉK.......................................................................................... 63
5
1. Bevezetés Az építőipar a nemzetgazdaság egyik kulcs szektora mind teljesítményét, mind foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve. Az építési piacot a vállalkozások igen magas száma, és ebből adódóan erős versenyhelyzet jellemzi. A gazdaság jelen körülményei
között
az
építőiparban
tevékenykedő
mikro-,
kis-
és
középvállalkozásoknak a talpon maradáshoz szükségük van egy átgondolt finanszírozási stratégiára. Az iparág sajátosságai, az időben elhúzódó beruházások miatt az általam vizsgált ágazat sokkal több külső forrást igényel, mint a többi szektor. Dolgozatom első részében átfogó képet kívánok adni a magyarországi kkv szektor kialakulásáról, helyzetéről és jelentőségéről. A következő fejezetben az építőipar kerül terítékre. Ebben az esetben az európai helyzet megismerését követően vizsgálom a magyarországi körülményeket, fontosnak tartom ezt amiatt, hisz Magyarország európai uniós csatlakozását követően az európai építőipar fejlődési trendje és támogatási rendszere hazánkban is erősebben érezteti hatását. A piaci szereplőknek számos iparági problémával kell szembesülniük, melyek közül a legjelentősebbeket én is kiemelem, például a körbetartozás, a felszámolási- és csődeljárások magas száma. Mindezek mellett a kkv-k vállalatméretükből fakadó hátránya, hogy mind a szállítóikkal, mind a vevőikkel szemben lényegesen gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, mint a nagyvállalatok. A harmadik fejezetben a legjelentősebb külső finanszírozási formákat, azok alkalmazhatóságát mutatom be előnyeikkel és korlátaikkal. Számos tanulmány, kérdőív eredményének összevetése után preferencia-sorrendet állítottam fel a külső források tekintetében. A rangsor elején a szállítói hitelek, vevői előlegek és baráti hitelek állnak, ezen eszközökhöz nyúl a vizsgált vállalkozói kör a legelőször, ha likviditási problémái jelentkeznek. Fizetési nehézségek valamint új beruházások finanszírozása esetén közkedveltek még a banki hitelek. Dolgozatomban a hitelintézetek által nyújtott konstrukciók jellemzőinek bemutatása mellett felvázolom azokat az eseteket, amikor egy vállalkozásnak az adott eszköz segítséget jelenthet, továbbá
foglakozom
az
építőipari
vállalkozások
kapcsolatával.
6
banki
megítélésével
és
Ezt követően a lízinget mutatom be, mint a vállalatfinanszírozás egy évek óta jól működő eszközét. A lízing segítségével a vállalatok mindig versenyképes termékekkel és termeléssel tudnak piacra lépni, ami hozzájárulhat piaci pozíciójuk megőrzéséhez, javításához. A vállalatfinanszírozás további lehetősége a faktorálás, ami megoldást kínál a hosszú fizetési határidők áthidalására és a körbetartozások visszaszorítására Hazánkban az egyik legjelentősebb faktorált ágazat az építőipar, mely a magyarországi faktorált állomány 13%-át mondhatja magáénak. A rövidlejáratú hitelek alternatívájának előnyeit és hátrányait egy esettanulmányon keresztül is bemutattam, ezzel kívánom felhívni a figyelmet arra, hogy a faktorálás magas költségei ellenére sokszor az egyetlen lehetőség a gyenge pénzügyi adatokkal, azonban elismert vevőkkel rendelkező kkv-k számára. Az állami és Európai Uniós forrásból érkező támogatások kitűnő lehetőséget jelentenek az építőipari vállalkozások forráséhségének csillapítására. Az állami szerepvállalás legelterjedtebb formáinak ismertetésével zárom dolgozatomat. Az elmúlt években számos ilyen céllal működő intézmény alakult és figyelemre méltó programokat indítottak útjukra, továbbá örömteli az is, hogy a támogatásra fordított összeg tovább emelkedett.
7
2. Mikro-, kis és középvállalkozások
2.1.
Mikro-, kis és középvállalkozások meghatározása A 2004.évi XXXIV. törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások
meghatározása. A törvénybeli meghatározás alapját mennyiségi és minőségi kritériumok jelentik. Ezen törvény értelmében a legfontosabb mennyiségi ismérv, a létszám alapján lehet elkülöníteni egymástól a magyar vállalkozásokat. Ezzel az ismérvvel vizsgálva a mikrovállalkozások foglalkoztatotti létszáma 10 fő alatti, a kisvállalkozásoké 50 fő alatti és a középvállalkozásoké 250 fő alatti kell, hogy legyen. A törvény más kritériumot is megfogalmaz a kategóriák kialakítására, ez az úgynevezett értékmutató. Az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg a mikrovállalkozások esetében legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet,
kisvállalkozásoknál
10
millió
eurónak
megfelelő
forintösszeg,
középvállalkozások esetében pedig 50 millió (nettó árbevétel), illetve 43 millió (mérlegfőösszeg) eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv-kategória kialakításának kitétele az is, hogy az állam vagy az önkormányzat részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot az adott vállalatban. (Függetlenségi kritérium) (2004. évi XXXIV.)
Az előbb leírtak összefoglalva láthatóak az 1. táblázatban.
8
1. ábra: A vállalkozások ágazati megoszlása
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás
Foglalkoztatottak létszáma
Nettó árbevétel
Mérlegfőösszeg
10 fő
2 millió €
2 millió €
50 fő
10 millió €
10 millió €
250 fő
50 millió €
43 millió €
Forrás: 2004. évi XXXIV. Tv. 3. §
2.2.
A kkv-k helyzete Magyarországon A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) világszerte kiemelkedő szerepet játszanak
a gazdaság minden területén és nincs ez máshogy hazánkban sem.
2.2.1. Történelmi áttekintés Magyarországon a rendszerváltás előtt is mintegy 3-400 ezer kisiparos, kisszövetkezet, majd tsz-melléküzemág, gmk létezett. Ezek a kisvállalkozások elsősorban a lakossági szolgáltatások terén, mint kiskereskedelem, építőipar, kézműipar, turizmus, vendéglátás tevékenykedtek, illetve esetenként az állami nagyvállalatok működési folyamatában egyes kisebb részfolyamatokat vettek át. A kkv-szektor kialakulása tehát már ekkor megkezdődött, de mozgásterüket korlátozták. 1982-ben törvénybe iktatták a szabad vállalatalapítást, majd 1988-ban a parlament elfogadta a VI. törvényt (Társasági törvény). Ezen jogi szabályozások megteremtették a vállalkozások törvényi hátterét. A rendszerváltás után a kkv-k száma jelentős mértékben emelkedett, sőt, voltak a gazdaságnak olyan területei is, ahol szerepük meghatározó volt. A legtöbb új vállalkozás 1990-től 1992-ig tartó időszakban jött létre. (Czakó-Kuczi-Lengyel-Vajda, 1995)
9
Azonban a KGST összeomlása miatt a nagyvállalatok likviditási problémákkal küzdöttek, ami átgyűrűzött a kis- és középvállalati szektorra is. Ezt követően 1995ben figyelhető meg visszaesés a vállalatok számában, amely többek között a kormány stabilizációs programjának, a kedvezőtlen gazdasági környezetnek és az egyre erősödő versenynek tudható be. Bár a nagyvállalatok térhódítása egyes ágazatokban - mint például a kiskereskedelemben - súlyos problémákat okozott, számos ágazatban továbbra is a kkv-k dominálnak.
2.2.2. A szektor jelentősége a gazdaságban Jelenleg több mint 1,2 millió vállalkozás működik Magyarországon., 98 százalékuk mikrovállalkozás, a klasszikus kkv-k száma nem éri el a tízezret. Ez az ágazat adja a bruttó hazai termék mintegy 50%-át. Kiemelkedő szerepet töltenek be a munkahelyek létrehozásában. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják hazánkban a dolgozók 2/3-át. Munkaalkalmat teremtenek, általában kisebb beruházás árán. Továbbá a verseny élénkítésében is jelentős szerepet játszanak. Emellett a kisebb piaci rések betöltésével diverzifikálják a termékeket és szolgáltatásokat.
10
2. ábra: A foglalkoztatottak megoszlás az egyes szegmensekben Foglalkoztatottak megoszlása az egyes szegmensekben 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2001
2002 KKV
2003
2004
Nagyvállalatok
Forrás: KSH
2.3.
A kkv szektor jelentősége az Európai Unióban Európai Unión belül is felismerték a kkv-k fontosságát. A kkv-knak nyújtott
támogatás az Európai Bizottság egyik prioritása a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében. (Az új Kkv-meghatározás, 2006)
Ezt támasztja alá az alábbi megállapítás: „A mikro-, kis- és a középméretű vállalkozások jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban és így döntő fontosságúak a versenyképesség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából. A 2005. január 1-jén életbe lépett új Kkv-meghatározás nagy lépést jelent a kkv-k jobb üzleti környezete felé, és a vállalkozás, a beruházások és a növekedés elősegítését célozza. Ezt a meghatározást az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkat követően alakították ki, amelyek azt bizonyítják, hogy a kkv11
kra
való
odafigyelés
kulcsfontosságú
a
lisszaboni
célok
sikeres
megvalósításában.” Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja, az ipari- és vállalkozáspolitika felelőse (Az új KKV-meghatározás (2006) Európai Közösségek, 3. o.)
A kkv-k versenyképességét akadályozó tényezők
2.4.
Vállalati méretükből fakadóan bizonyos területeken lényegesen gyengébbek, mint a nagyvállalatok. 9
Általában kevésbé termelékenyek
9
Gyorsabban szűnnek meg, érzékenyebbek a külső hatásokra
9
Azonos képzettség esetén is kevesebb bért adnak a dolgozóknak
9
Szorosabb kapcsolatuk van a rejtett gazdasággal
9
Klasszikus méretgazdaságból következő hátrányaik vannak.
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása nem öncélú, hanem alapvetően a gazdaság versenyképességének megőrzése, javítása miatt szükséges, hisz egyetlen ország sem tud tartós gazdasági növekedést produkálni gyengélkedő mikro-, kis- és középvállalkozói szektorral. A gazdaságpolitika mellett a szociálpolitika is felismerte az ágazat jelentőségét. Hisz a nagyvállalati szektorból felszabaduló munkaerő a zömmel szolgáltatásokat végző kkv-knál talál munkát.
12
3. Építőipar 3.1.
Az építőipar helye, szerepe az Európai Unióban Az Európai Unióban az építőipar a legnagyobb foglalkoztató. 11 millió
közvetlen és közel 20 millió indirekt munkahellyel a munkahelyteremtés kulcsszektora, amely a GDP 10-12%-át állítja elő. Jelenleg mintegy 2 millió vállalkozás működik az építőipar területén, a cégek 92%-a azonban 10 főnél kevesebbet foglalkoztat., tehát az ágazat nagyon fragmentált. Nyugat-Európában 1996 és 2000 között az építőipar átlagosan évente 1,7%-kal, miközben a GDP átlagosan 2,6%-kal növekedett. 2001-ben az építőiparban nem történt számottevő növekedés, melynek oka többek között a gazdasági növekedés lassulása volt, ami csökkentette a befektetők és a fogyasztók bizalmát. A folyamat megtorpanását az Euroconstruct a lakásépítések lanyhulásával és a német építőipari piacon bekövetkezett recesszióval magyarázza. Az euró-övezetben az építőipar az összes beruházás valamivel több, mint 50%át adta. Az ágazatot 1999-től eltekintve a kilencvenes évek második felében állandó recesszió sújtotta az euró-övezetben is. Ennek egyik oka a nyolcvanas években bekövetkezett ingatlanpiaci robbanás utáni korrekció volt. De talán ennél is fontosabb oka volt a Németországban bekövetkezett építőipari beruházás visszaesése, ami évente mintegy 2 százalékponttal csökkentette az euró-övezet növekedési ütemét az 1995-2000 közötti időszakban. Az építőipar az ipar többi ágához viszonyítva elmarad a minőség, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele tekintetében. Ezt kiküszöbölendő számos kezdeményezést indítottak el az utóbbi években az építőipar versenyképességének javítása érdekében. (Barsi Boglárka: Az építőipar helyzete az EU csatlakozás tükrében, 2006)
13
3.2.
Az iparág jelentősége és helyzete Magyarországon Az építőipar nemzetgazdaságunk egyik jelentős szektora mind teljesítményét,
mind a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve. Integráló ágazat, amely a különböző iparágak termékeit építi be, használja fel. Az építési, szerelési tevékenység során létrehozott érték mintegy 70%-a más ágazatok termékeinek beépítésével jár együtt, ezért húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területére. Fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban és így munkahelyek létrehozását is lehetővé teszi. Az építőipart - hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz – a foglalkoztatás radikális leépülése jellemezte a piacgazdaságra történő átállással. A szükségszerű átalakulás nyomán, az új alapokon újjászerveződött ágazatban 1997-ben a korábbi éveket jellemző leépülés megállt, és 1998-ban kedvezőre fordult a foglalkoztatás tendenciája. 2006 első kilenc hónapjában az alkalmazásban állók száma közel 140 ezer fő volt. Az
építőipar
által
igényelt
munkaerő-szerkezet
lényegesen
eltér
a
feldolgozóipar vagy szolgáltató szektor munkaerő-szerkezetétől. Itt magasabb a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása, ezért ez a terület képes felszívni a máshol nem foglalkoztatható munkaerő jelentős részét. A gazdaságpolitika mozgásterét jelentősen bővítheti, ha folyamatosan és érezhető módon nő Magyarországon a foglalkoztatási ráta. Ez nem képzelhető el az építőipar nélkül A piacgazdaságra való átállás együtt járt a szakma szakosodásával. Megszűntek az univerzális, minden szegmensben saját kapacitással rendelkező cégek, s helyettük a specializációval együtt járó jelentős alvállalkozói láncolatok egymásra épülő hálózata keretében valósulnak meg a munkák, a generál (vagy fő-) vállalkozó felelőssége mellett. (ÉVOSZ: Az építőipar helyzete és kilátásai 2007-re, 2007.01.30.)
14
3.2.1. Az építőipari vállalkozások száma A építési piacot változatlanul a vállalkozások igen magas száma, és ebből (is) adódóan az erős versenyhelyzet jellemzi, bár évtized óta először fordult elő – ha csak kismértékben is – a bejegyzett vállalkozások számának csökkenése, melyet alapvetően az egyéni vállalkozók számában bekövetkezett visszaesés eredményezett. 3. ábra: A vállalkozások ágazati megoszlása A vállakozások ágazati megoszlása 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
2000
Ingatlanügyletek, gazd.
Kereskedelem
Ipar
Építõipar
Egyéb szolgáltatás
Vendéglátás
Szállítás
Mezõgazdaság
Egészségügy
Oktatás
Pénzügyi szolgáltatás
2004
Forrás: KSH
Az ágazatban 2006. szeptember végén 96 477 építőipari szervezetet – beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is – regisztráltak, 108-al kevesebbet, mint 2005. szeptember végén. (KSH)
3.2.2. Egyéb adatok Az építőipari vállalkozások termelésbővülését 2000 óta a hullámszerű növekedés jellemezte a parlamenti és önkormányzati választásokhoz igazodó beruházási ciklusok hatására. Ma már szinte biztosra vehető, hogy 1995-96 után 2006-2007 lesz a következő olyan kétéves periódus, amikor az építőipar folyamatos 15
visszaesést mutat. Ennek fő oka, hogy a kiigazítások – hasonlóan 1995-96-hoz – az állami beruházások visszaesésével jártak, a lakáspiacot pedig a háztartások keresetcsökkenése fogta vissza. A mélyrepülés 2007 júniusában kezdődött - ekkor 9 százalékos zsugorodást mutatott az építőipar – és ettől kezdve szinte követhetetlen zuhanás jellemzi az ágazatot. (Zuhanórepülés az építőiparban: kinyílt az ejtőernyő, de… http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=87984) 4. ábra: Az építőipari termelés alakulása Az építőipari termelés alakulása éves volumenváltozás, %
okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept.
30 20 10 0 -10 -20 -30 -40
2005.
2006.
2007.
Forrás: www.portfolio.hu
3.3.
Ágazati előrejelzések Az Euroconstruct gyorsuló növekedést vár az elkövetkező időszakra az európai
építőiparban.
Kelet-Európában
az
út-
és
a
vasúthálózattal,
illetve
a
környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések kapnak prioritást úgy, hogy az országok támaszkodhatnak az uniós pénzalapokra. Az Euroconstruct előrejelzésében az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozóan kétszámjegyű prognózis szerepel: Magyarország esetében 12-18 százalék közötti növekedést várnak a szakértők a következő években. Szakértők és a saját véleményem szerint is a következő 1-1,5 év arra lesz alkalmas, hogy újrastrukturálódjon az ágazat, s az uniós fejlesztésekbe beszállni szándékozó cégek megteremtsék az ehhez szükséges műszaki-technológiai
16
hátteret. Várhatóan tisztulni fog a piac, hisz csak azok a vállalkozások tudnak majd talpon maradni, növekedni, amelyek saját szakemberállománnyal rendelkeznek, szemben a korábbi állapottal, amikor a nagy projekteket elnyerő cégek kizárólag alvállalkozókat dolgoztatva működtek. Ez a struktúra azonban drágább, az alkalmazottak „eltartása” az építőipari díjak körülbelül 30 százalékos emelését igényelné. Ugyanakkor, előbb-utóbb ennek a folyamatnak be kell következnie, mivel a jelenlegi rendszer életképtelen, amit az iparági lánctartozás is jelez. A 2007-től induló hétéves ciklusban elvileg rendelkezésre álló, 10000 milliárd forint értékű uniós és hazai fejlesztési forrás 60-80 százaléka jelenthet építőipari megrendeléseket. Ezen támogatások befogadására az ágazat nemcsak jelenlegi szerkezete miatt képtelen, hanem azért sem, mert jelenleg nem rendelkezik elegendő szakképzett munkaerővel. Ebben az iparágban a legkritikusabb a szakmunkáshiány, a szakmát viszont csak a jelenlegi, 90 ezer forintot alig meghaladó átlagbér megemelésével lehetne vonzóvá tenni – az viszont újabb lökést jelentene az áremelés felé. (www.euroconstruct.org/at)
Iparági problémák és jogi környezet
3.4.
3.4.1. Körbetartozás A körbetartozás, mint probléma már 2004-ben kezdett komolyabb méreteket ölteni, elsősorban az építőiparban működő cégeknél: a magasépítő vállalatoknál ugyanakkor
jellemzően
nagyobb
gondot
okoz,
mint
a
mélyépítésben
tevékenykedőknél. A vállalatméret tekintetében a kisebb cégeket sújtja nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája. Napjainkban a kkv-k partnereinek csaknem egyharmada nem fizet időben, s a késedelmesen realizálódó összeg a teljes tartozás nagyjából egyharmadára rúg. A késedelmes fizetés egyik kézenfekvő oka a lánctartozás. A vállalkozások nem tudnak fizetni beszállítóiknak, mivel nekik sem fizet a fővállalkozó határidőre. (Kkv Körkép, Lánctartozás, Figyelő, 2007. október 11-17.)
17
5. ábra: Késedelmes fizetés Magyarországon
Késedelmes fizetés Magyarországon A fizetési határidő után egy héttel befolyó összeg aránya a teljes értékesítése Késedelmes en fizető partnerek aránya
Feldolgozóipar
Építőipar
Kereskedelem
Szolgálatatás 0
10
20
30
40
50
%
Forrás: GVI (Figyelő, 2007.október 11-17.)
A hazai hitelintézetek szerint a vállalati ügyfelek teljesítményén is kezd látszani a körbetartozások kedvezőtlen hatása. Az érintettek leginkább az építőiparban tevékenykedőknél látnak erre utaló jeleket: nő a hiteleit átütemező vagy áthidaló kölcsönért folyamodó ügyfelek aránya. Azonban a körbetartozásokból adódó problémák eddig még nem öltöttek kezelhetetlen méreteket. Tapasztalataim alapján a banki portfólió minőségét jelentős mértékben rontják a körbetartozás által sújtott ügyfeleknek nyújtott hitelek. A tartozások okozta likviditási nehézségek áthidalására megoldást jelenthetnek a bankok által kínált rövid lejáratú konstrukciók. Ezen problémák kezelésének megfelelő eszköze lehet a faktoring, amihez azonban egy kockázatkezelői szemmel stabilnak ítélt fővállalkozóval kell együttműködnie az építőipari kkv-nak. További alternatívát jelenthetnek a folyószámla-, az áthidaló és rulírozó hitelkonstrukciók, illetve a meglévő állományok átütemezése.
18
3.4.2. Felszámolások
Sosem látott mértékben nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma ez év első felében: 29 százalékkal több ilyen típusú eljárás indult 2007 első hat hónapjában, mint 2006 hasonló időszakában. Ezen belül döbbenetes mértékben, 64 százalékkal emelkedett a végelszámolások aránya. Ennek az lehet az oka, hogy a hitelezők már nem törődnek azzal, hogy felszámolásba fordítsák a végelszámolást, úgysem jutnak már a pénzükhöz. Átlagosan a ki nem fizetett összeg 0,4 százaléka térül meg a felszámolás útján. (http://index.hu/gazdasag/magyar/coface070711/) 6. ábra: Fizetésképtelenségi eljárások száma Fizetésképtelenségi eljárások száma Csőd
Felszámolás
Végelszámolás Összesen
2007 I. félév
14
5053
4323
9390
2006 I. félév
10
4645
2641
7296
Éves változás
+40%
+9%
+64%
+29%
Forrás:
Coface Hungary
Problémát jelent a vállalkozások túlzottan magas száma. Magyarországon hozzávetőlegesen 96 ezer építőipari vállalkozás működik, ezzel szemben Ausztriában mindössze 8 ezer cég tevékenykedik az ágazatban. Sok esetben a nehéz helyzetbe került társaságok vezetői új vállalkozást alapítanak, és a felszámolás ellenére tovább folytatják üzleti tevékenységüket. Ebben döntő szerepe van a nem hatékony csődtörvénynek is. Ugyanis számtalan vállalkozás mentheti át megmaradt vagyonát formailag újabb és újabb cégekbe. Magyarországon hagyományos értelemben csak a csődeljárások, és a felszámolások tartoznak a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Pedig hazánkban sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cégtulajdonos fizetőképtelensége az oka. (http://www.mfor.hu/cikk.php?article=37135)
19
A legnagyobb fizetési kockázatot a mikro- és kisvállalatok testesítik meg. A 300 millió forint éves forgalom alatti cégeknél találjuk ugyanis a fizetésképtelenségi eljárások 96 százalékát. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az összes létező cég hasonló aránya található ebben a szegmensben. 7. ábra: A fizetésképtelenségi eljárásokban érintett iparágak
A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak
Építőipar Kiskereskedelem Nagykereskedelem Ingatlangazdálkodás Turizmus és vendéglátás Egyéb ágazatok
Forrás: www.index.hu, saját számítások
Az iparág szerinti bontást vizsgálva kiderül, hogy az építőipar tudhatja magáénak a 2006-ban feljegyzett, összes fizetésképtelenségi eljárás több mint negyedét. Az elmúlt egy évben számos építőipari nagyvállalat ellen indult felszámolási eljárás – Viadom Építőipari Zrt, Mélyépítő Budapest Kft – aminek következtében súlyos
problémákkal
kellett
szembenéznie
számos
mikro-,
kis-
és
középvállalkozásnak, melyek az említett cégek alvállalkozóiként tevékenykedtek. A több mint 3 milliárdos tartozást felhalmozott Mélyépítő Budapest Kft ellen több mint
20
150 útépítéssel foglalkozó kis- és középvállalkozás kezdeményezett felszámolást, közülük többeknek a Viadom Zrt felszámolása során sem térült meg a pénzük, így sokan a megszűnés szélére sodródtak. Kedvezőtlen az alvállalkozókra nézve, hogy az eljárás során befolyt pénzből először a zálogjogosult hitelező bankot elégítik ki, ezt követi a köztartozások és a felszámolási költségek levonása, ezután kerülnek sorra a hitelezők, ha követeléseiket a felszámoló elismeri.(Felszámolják a Mélyépítőt, http://index.hu/gazdasag/magyar/mely071119/;
Sose jutnak pénzhez a Viadom hitelezői
http://index.hu/gazdasag/magyar/via071105/)
3.4.3. Megrendelők fizetőképessége, Közbeszerzési törvény
Súlyosbítja a vállalkozások helyzetét, hogy amíg a megbízók többfajta, feltétel nélküli bankgaranciát követelnek, addig a kivitelező vállalkozó nem kap, illetve ha eséllyel kíván részt venni egy pályázaton, akkor nem kér semmilyen biztosítékot arra, hogy a megrendelőnek megfelelő anyagi fedezete van-e a teljes munka kifizetéséhez. Arról pedig még kevésbé lehet biztosítékot szerezni, hogy van-e szándéka maradéktalanul kifizetni a szerződés szerinti összeget. A körbetartozások kialakulásában jelentős részük volt/van azoknak az állami és önkormányzati megbízóknak, amelyek annak tudatában adtak megbízásokat, hogy nincs elegendő forrásuk az azonnali fizetésre. Az építőipari vállalkozások csődbemenetelének egyik oka, hogy sok kiíró már a közbeszerzési eljárás kezdetekor tudja, nem rendelkezik elégséges pénzügyi fedezettel a beruházás kifizetésére. A körbetartozás tehát nem csak a fő- és alvállalkozók közötti jogviszonyra jellemző. Az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége tavaly elsőként csatlakozott az Opten Egységes Online Követelésnyilvántartó rendszerhez. Így a szövetség tagjai ingyen férhetnek hozzá a legalapvetőbb céginformációkhoz, hogy ellenőrizni tudják a potenciális partnereik fizetési szokásait, a velük szemben felhalmozódott követelések miatt indított eljárásokat
21
3.4.4. Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Nehézséget jelent az építőiparban tevékenykedő kkv-k számára, hogy a Ptk-ban a kivitelező vállalkozó védelmét egyetlen rendelkezés sem szolgálja, a megrendelői mulasztáshoz jogkövetkezmények nem fűződnek, a vállalkozót ez esetben sem illeti meg a munkálatok leállításának vagy lassításának joga vagy a szerződésben kikötött teljesítési határidő módosítása, sem a szerződéstől történő elállás. A Ptk. jelenlegi zálogjogi rendelkezései nem nyújtanak biztosítékot az építési vállalkozóknak arra, hogy a ki nem fizetett vállalkozói díj erejéig zálogjogukat gyakorolhassák. A Ptk. Zálogjogot biztosít ugyan a vállalkozóknak a megrendelő bizonyos vagyontárgyaira, azonban ha a megrendelő ez ellen kifogással él, a vállalkozónak bírósági utat kell igénybe vennie, de a felépített ingatlant – „dolog módjára” – nem lehet birtokban tartani, emiatt a zálogjog ingatlan vagyontárgy esetén nem érvényesül.
3.4.5. Bírósági eljárás
További problémát jelent az ítélkezés lassúsága. Ennek köszönhetően egy építőipari teljesítési, illetve fizetési vitában olykor csak a perindítás után egy évvel kezdődik a bírósági eljárás, és nem ritka, hogy a jogerős ítélet hat-hét év múlva születik meg. Mindez azoknak a cégeknek, megbízóknak kedvez, amelyek nem hajlandók kifizetni az elkészült munkát.
3.4.6. Szakképzés Az építőipari szakképzés problémái sok esetben szakmaspecifikusak, bizonyos esetekben strukturális gondokra vezethetők vissza. Az építőipari szakiskolákat hátrányosan érinti a fenntartói és finanszírozási rendszer jelenlegi működési formája, továbbá a piaci szereplők és az oktatás kapcsolatának hiánya. A képzés fennálló problémáinak következményei ugyanakkor hosszú távon nemzetgazdasági szintű hátrányt jelenthetnek. A fejlődése jelenlegi és feltételezett
22
jövőbeni üteme mellett 2015-re (az EU-s forrásbevonás n+2 évben) 170-200 ezer szakképzett építőipari munkás hiányzik majd. Haladéktalanul meg kell kezdeni az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan az építőípari szakképzés és a szakmunkaerő állomány helyzetének, problémáinak felmérését célzó humánerőforrás tervezési munkát, illetve a megoldáskeresést célzó szakmai és társadalmi összefogás megteremtését.
3.5.
Javaslatok, intézkedések „az építőipar kifehérítése”
Az új pénzügyi termékek, szolgáltatások, valamint az új építési törvény kidolgozása mellett még számos javaslat, intézkedés született az építőipar kifehérítése érdekében.
3.5.1. Törvénymódosítások A kormány felismerve a problémák súlyosságát 2007. július 17-i hatállyal törvénymódosítást hajtott végre. A csődtörvény módosítása értelmében a fizetési határidőt követő 15 nap elteltével a bíróság kimondhatja a tartozó fél fizetésképtelenségét. A közbeszerzési törvény módosítása értelmében pedig a megbízás teljesítését követő 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Végül a Polgári Törvénykönyv módosítása értelmében a vállalkozót díjkövetelése erejéig a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon jelzálog illeti meg. A Figyelő című hetilap által megkérdezett gazdasági társaságok több mint kétharmada értesült a fenti törvénymódosításokról. A vállalatméret tekintetében a nagyobb vállalkozások körében ismertebbek a változások, a leginkább informált ágazat pedig az építőipar. Azonban a cégek meglehetősen pesszimisták a törvénymódosítások hatásait illetően. Véleményük szerint a lánctartozás által okozott problémákon leghatékonyabban az adóhatóság feketelistájához, vagy a bankok által
23
szorgalmazott pozitív adóslistához hasonló lista enyhíthetne, amely az egymásnak tartozó vállalkozások nevét tartalmazná. (Kkv Körkép, Figyelő, 2007. október 11.-17 Vállalkozások számának csökkentését szolgáló javaslatok 9 Hasonlóan Németországhoz hazánkban is jogszabályok írják elő, hogy egy tevékenységre egy tulajdonos mindössze egy vállalkozást alapíthat – így fokozatosan eltűnhetnek az ügyeskedésre létrehozott párhuzamos cégek 9 Szintén német modellt követve a lakásépítő cégnek a beruházás megkezdése előtt letétbe kellene tenni az építkezésre szánt összeget, melyet aztán egy független vagyonkezelő fizet ki az egyes munkaszakaszokban az alvállalkozóknak.
3.5.2. A magánszféra egyéb intézkedései A körbetartozások problémájának enyhítésére a pénzügyi tanácsadó Dun and Bradstreet Hungária Kft kidolgozta a Trade-programot, amely az előfizetőknek online rendszerben gyors és egyszerű hozzáférést biztosít partnercégeik fizetési tapasztalatairól, arról, hogy az egyes vállalkozások a számláik teljesítésekor mennyire tartják be a határidőket. Ez hasznos eszköze lehet a fizetési fegyelem megszilárdításának. Hasonló megoldást kínál a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Eye Watch Információs Rendszer, melynek tagjai belépésükkor a teljes hazai vállalkozói körből választhatják ki azon partnereiket, amelyek fizetési fegyelmét nyomon szeretnék kísérni.
24
4. Az építőipar külső forrásból történő finanszírozása A gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik legfontosabb ágazata az építőipar. E szektor helyzetének és jellemzőinek áttekintését követően, fontos megvizsgálni finanszírozási lehetőségeit. Dolgozatomban a legnagyobb hangsúlyt erre a területre fektettem, ugyanis az iparág sajátosságai, az időben elhúzódó beruházások miatt ez az ágazat sokkal több külső forrást igényel, mint a többi szektor.
Saját tőke versus idegen tőke „A torta értéke független attól, hogyan szeleteljük fel?” A vállalkozás alapításához, működtetéséhez szükséges tőke saját vagy idegen (külső) forrásból származhat, a finanszírozás ennek megfelelően lehet belső források által történő, azaz önfinanszírozás, vagy külső, idegen tőke által történő tőkepiaci vagy pénzpiaci közvetítéssel megvalósuló. A belső és külső finanszírozás közötti fontos különbség, hogy a saját finanszírozás esetében nem kell kamatot fizetni, továbbá időbeli korlátozás nélkül rendelkezésre áll, míg az idegen tőke használatáért kamatot kell fizetni, és a visszafizetést adott időpontig teljesíteni kell. Az önfinanszírozás hátránya, hogy nyereség-visszatartást jelent, továbbá a rendelkezésre álló forrás nagysága behatárolt, így a zavartalan terjeszkedés, fejlesztés akadályozójává válhat. A gyakorlatban általában mindkét finanszírozási formát igénybe veszik az építőipari kkv-k. Megfigyelhető azonban a belső források dominanciája mind a rövid, mind a hosszú távú finanszírozásban. Jellemzően csupán a belső források által nem fedezett részt az úgynevezett belső finanszírozási hiányt fedezik külső forrásból. (Csubák
Tibor
Krisztián:Kis-
és
Magyarországon,2003)
25
középvállalkozások
finanszírozása
Külső finanszírozási lehetőségek Dolgozatomban a külső finanszírozási lehetőségekkel foglalkozom, melyek legfontosabb formái:
Idegen tőke 9 Rövid és hosszúlejáratú bankhitel és bankkölcsön 9 Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön 9 Lízing 9 Faktoring és forfetírozás 9 Hosszú távú kötvénykibocsátás, rövid távú kereskedelmi papír kibocsátás 9 Szállítói hitelek 9 Vevői előlegek Azért, hogy teljes képet kapjunk a külső forrásokról felsorolás szintjén meg kell említenem a külső saját tőke finanszírozási formákat is. Az építőiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából azonban ezek a legkevésbé fontos finanszírozási lehetőségek. A vállalkozások vezetői nem nyitottak rá, főképp azért, mert sokra tartják függetlenségüket.
Külső saját tőke finanszírozási formák 9 Nyilvános részvénykibocsátás 9 Tőzsdén kívüli üzletrész értékesítés
A saját és idegen tőke aránya fontos a vállalkozás összes tőkéjéhez viszonyítva, és ezzel összefüggésben az eladósodottság mértéke is. (Kerepesi és Kósi, 2001). Tehát
mielőtt
áttérnénk
az
egyes
források
jellemzőinek,
alkalmazásuk
gyakoriságának vizsgálatára nézzük meg közelebbről az építőipari vállalkozások tőkeszerkezetét.
26
A 8. számú ábrán alapján kijelenthetjük, hogy a legtöbb idegentőkét az építőipar veszi igénybe. A 90-es évek második felében az idegen tőke aránya kifejezetten alacsony volt, elsősorban azért, mert a vállalatok egy része állami tulajdonban volt, sokuk épp akkor esett át a privatizáción – és az új tulajdonos csak a vállalat „pályára” állítása után fordult külső források felé. 8. ábra: Ágazati tőkeáttétel mutató Ágazati tőkeáttétel mutató 90 80
Energia
70
Mezőgazdaság, Bányászat Feldolgozóipar
60 50 40
Szolgáltatások
30
Építőipar
20 10
03
20
02
20
01
20
00
20
99
19
98
19
97
19
96
19
95
19
19
94
0
Forrás: MNB Számos tanulmány, kérdőív eredményének összevetése után preferenciasorrendet állítottam fel a külső források tekintetében. A dolgozat további részében a legjelentősebb finanszírozási lehetőségtől haladok a kevésbé jellemzőbbek felé.
4.1.
Szállítói hitelek A szállítói hitelek egyik fő előnye, hogy könnyen hozzá lehet jutni, hisz a
szállító el akar adni, és a szállítói hitel segítségével piacot lehet szerezni ill. 27
megtartani. Emellett a vállalkozások olcsónak tartják. Véleményem szerint azonban a külső források ezen formájának alacsony költsége vitatható, hisz azonnali fizetés esetén árengedményt kaphatnának (burkolt kamat). Az építőiparban gyakran kényszerből alkalmazzák a szállítói hitelt a késedelmes vevői fizetések miatt fellépő likviditási problémák kezelésére. A kk-k a szállítói hitelek és a vevői előlegek segítségével javíthatják likviditási helyzetüket, azonban ezek a források esetlegesek és erősen függnek a kkv alkupozíciójától szállítóival szemben.
4.2.
Baráti hitelek és vevői előlegek A baráti hiteleket alacsony költségük és könnyű hozzáférhetőségük ellenére
nagyon ritkán alkalmazzák a magyar vállalkozók, ami főképp emocionális, presztízs okoknak tudható be. Ha mégis élnek ezzel a lehetőséggel, akkor is csak rövidtávon, hosszú távon szerepük jelentéktelen. A vevői hitelek iránti érdeklődés jelentős volna, azonban az építőipar területén a külső forrásból történő hitelezés eme formájához való hozzájutás szinte lehetetlen.
4.3.
Hosszú és rövidlejáratú bankhitelek Az építőipari kkv-k és a bankok kapcsolatát mindkét fél szemszögéből
igyekeztem megvizsgálni. Ez számomra különösen érdekes volt, ugyanis a Raiffeisen Bank Hitelkockázatkezelési Főosztályának kkv részlegén töltött gyakorlatom során számos építőipari vállalkozás hitelkérelmi anyagába betekintést nyerhettem ill. ezen kérelmek elbírálásában segédkezhettem. Bankok szemszögéből A bankok a 90-es években a nagyvállalatokat célozták meg. A nagyvállalati piacon kialakult éles verseny és a minimálisra csökkent jövedelmezőség hatására az utóbbi években egyre több bank érdeklődése fordult a korábban elhanyagolt kis- és középvállalati (kkv-) szektor felé. 28
A kkv-szektor a bankok számára hatalmas potenciállal kecsegtető hitelpiacot jelent. A kisebb méretű gazdasági szervezetek finanszírozása ugyanakkor speciális kihívások elé állítja a pénzintézeteket. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ. A közelmúltban felmerült a hitelbírálat standardizálásának igénye mindkét fél részéről. A bank szempontjából ez többletköltséggel jár azonban a limitfelállítás, jóváhagyás, azaz a hiteligény elbírálásának ideje jelentősen lecsökken.
Kkv-k szemszögéből A bankok egyre bővülő termékkínálatának ellenére az építőiparban tevékenykedők továbbra is pesszimisták. Úgy vélik, míg Magyarországon a pénzintézetek előszeretettel szerződnek az építőiparban tiszta projektcéggel, addig a tényleges munkát végző vállalkozások finanszírozása nincs megoldva, mert a bankok nem vállalják a magas kockázatot. A rövidlejáratú bankhitelhez jutást viszonylag könnyűnek ítélik a gazdasági szervezetek vezetői, ennek ellenére szállítói hitelekkel és vevői előlegekkel igyekeznek ilyen jellegű igényeiket mérsékelni. A hosszú távú banki konstrukciókat drágának tartják és a úgy vélik, hogy olyan ingatlanfedezetet követelnek meg a pénzintézetek, amit egy kisvállalkozásnak nem éri meg vállalnia. További negatívumként említik még a hitel-ügyintézés lassúságát és bonyolult voltát. Azonban a hosszú lejáratú hiteleknek nincs reális külső forrásbeli alternatívája – kivéve a likvid eszközök, például járművek esetében – ezért jobb nincs alapon igénybe veszik őket. A vállalkozások érzékelik a hitelintézetek nyitását irányukba, azonban továbbra is úgy érzik, hogy a bankok nem kezelik fontos ügyfélnek őket, a reklámokkal ellentétben az ügyfelekkel nincs olyan kapcsolatuk, hogy tanácsokat adjanak a finanszírozást illetően. A cégvezetők szerint erre nagy szükség lenne, mert nincs idejük az összes konstrukciót megismerni (Napi Gazdaság)
29
4.3.1. Banki hitelek megoszlása ágazatonként Szektorok szerint tekintve a hitelek megoszlását megfigyelhető, hogy az ingatlankezelés és ehhez kapcsolódó gazdasági szolgáltatások ágazatának hiteligénye rendkívüli módon nőtt. Éves átlagban 20,1%-kal bővültek ezek a hitelek, nemzetgazdasági szinten az átlag csak évi 13,9% volt. Az utóbbi egy évet tekintve kiugró növekedést mutatott az építőipar, ahol a hitelbővülés közel 29%-os volt – nem kis részben az említett ingatlankezelési üzletághoz kapcsolódóan. Ne felejtsük el, hogy a lakossági lakáshitelek utóbbi két évben tapasztalt dinamikus növekedése – amely átlagon felüli keresletet generált nemcsak a használt lakások piacán fellendítette az új építésű ingatlanok piacát is. Jelenleg túlkínálat van az irodapiacon, új építés nem várható, esetleg a vidéki irodapiacon, de lényegesen kisebb volumenekben. Ezek felépítéséhez kapcsolódóan magas az építőipar, értékesítéshez és hasznosításához kapcsolódóan az ingatlankezelés és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások
iparág
hiteligénye
is
átlagon
felül
nőtt.
(Kiss
István:
Vállalatfinanszírozás ’04, 2005) 9. ábra: Hitelek aránya iparágak szerint Hitelek aránya iparágak szerint 100%
Egyéb
90%
80%
Ingatlan
70%
60%
Szállítás, posta, távközlés
50%
Kereskedelem
40%
Építőipar
30%
Közmű 20%
Feldolgozóipar
10%
Mezőgazdaság
Forrás: MNB
30
június
szeptember
december
2004. március
június
szeptember
december
2003. március
június
szeptember
december
2002. március
június
szeptember
december
2001. március
június
szeptember
december
2000. március
június
szeptember
december
1999. március
június
szeptember
december
1998. március
június
szeptember
december
1997. március
június
szeptember
1995. december
1996. március
0%
A bankhiteleket több szempontból lehet csoportosítani, de a vállalkozás számára nyújtott hiteleket célszerű lejáratuk szerint csoportosítani. (Paróczai, 2003) Lejárat alapján beszélhetünk:
4.3.2. Rövid lejáratú hitelek Rövid távú hitelekről, amelyek maximális futamideje 1 év. Ezen belül is több változatot különböztetünk meg: Nyitott hitelkeret, amely hitelt csak a legjobb, leginkább fizetőképes ügyfelek kaphatnak meg. Banktól függően akár biztosíték nélkül is rendelkezésre bocsátható. A hitelszerződésben rögzítik a nyitvatartási időt, a kölcsönnyújtási célokat és feltételeket, illetve a bank jutalékának összegét. A visszatörlesztés egy összegben történik, a kölcsön évenkénti megújítására van lehetőség. A nyitott hitelkeret egyik vállfaja a folyószámlahitel. Ekkor az ügyfél a folyószámlájához kapcsolódóan kap egy hitelkeretet, amely kvázi számlapénzként működik. Külön rendelkezés nélkül tud ezzel az összeggel gazdálkodni, a számlája terhére
teljesítendő
pénzügyi
műveletek
biztosítására
nyújt
fedezetet.
A
folyószámlahitel kamat és rendelkezésre tartási jutalék elszámolása havonta történik, a felhasznált hitelösszeg arányában. Rulírozó hitel, amelynél a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a hitelkeret terhére igénybe vett és visszatörlesztett kölcsönt újból kölcsönként felvegye. Ezt a hitelfajtát valamivel gyengébb vállalkozások is megkaphatják, de még mindig jó fizetési pozícióban kell hogy legyenek. Áthidaló hitel, amely egy később beérkező forrást előlegez meg. Ekkor a bank nem veszi meg a hitelkérő vállalkozás követelését, hanem csak megelőlegezi azt. Annak a kockázatát tehát, hogy a követelést a vállalkozó mégsem tudja behajtani, nem a bank viseli, hanem a vállalkozó, így akár beérkezik a követelés összege, akár nem mindenképpen vissza kell fizetnie a kölcsönt. A rövidlejáratú bankhitelek az építőiparban kulcsfontosságúak, a körbetartozás és a szezonalitás okozta árbevétel ingadozás miatt. Éven belüli hitelekkel viszonylag kis kamatköltséggel tudják megszüntetni likviditási gondjaikat. Ezek a termékek
31
alkalmasak továbbá a 30-120 napos fizetési határidők finanszírozására, ezáltal a cégek versenyképesek maradhatnak a piacon.
4.3.3. Közép- és hosszúlejáratú hitelek Középtávú hitelek, amelyek hitelezési időtartama 1 évtől 5 évig terjedhet, ezen belül megkülönböztetünk forgóeszköz és beruházási hiteleket. A vállalkozás akkor igényli a középlejáratú forgóeszközhitelt, ha beruházáshoz kapcsolódóan vagy attól függetlenül a forgóeszköz állománya tartósan fennáll, és azt nem tudja finanszírozni saját forrásból. Mivel ezek már tartósan hiányzó forrást pótolnak, ezért a bankok szigorúbban járnak el a hitelképességi vizsgálat során. Kamatlábuk is magasabb, mint az éven belüli hiteleknek, mivel a bankoknak hosszabb távra kell lemondani a forrásaikról, és ez bizonytalanabb helyzetet teremt számukra, illetve hosszabb időtáv alatt előre ki nem számítható események is előfordulnak.
Hosszú távú hitelek, amelyek lejárati ideje minimum 5 év. Ezeket nevezzük a klasszikus beruházási hiteleknek. Tárgyi eszközök létesítésére, beszerzésre szolgáló hitelek. Ha a gazdaságban fokozni kívánják a vállalkozási kedvet, a befektetéseket, akkor a hiteleket kedvezőbb feltételekkel nyújtják. Ha a gazdaságban túl sok pénz van, akkor a befektetéseket vissza kívánják fogni, ezért szigorításokat alkalmaznak. Az építőipari vállalkozások közül főként a helyzetüket fejlődőnek ítélő és a 300 millió Ft fölötti árbevételű cégek rendelkeznek beruházási hitellel. A hitelfelvétel során fő szempontok a költségek és a rugalmasság, valamint a megkívánt biztosítékrendszer sem elhanyagolható.
Az elkövetkező években számítani lehet a kkv-nak nyújtott hitelek futamidejének növekedésére illetve arra, hogy a folyósítások egyre nagyobb része devizában valósul meg, ezáltal folyamatosan emelkedik majd a szegmens árfolyamkitettsége. A hitelintézetek közötti erősödő verseny miatt a hitelképességi feltételek lazulása várható.
32
4.3.4. Esettanulmány A következőkben egy példán keresztül tekintem át, hogy egy építőipari cég esetében milyen szempontokat veszünk figyelembe a hitelbírálat során. Ebben az esetben eltekintek a cég pénzügyi adatainak elemzésétől. Célom rámutatni azokra a kockázati tényezőkre, amelyek egy vállalat hiteligénylése során pozitívumként illetve negatívumként jelenhetnek meg.
A bevizsgáláshoz szükséges dokumentumok: 9 KKV hitelbírálati adatlap (egy hónapnál nem régebbi) 9 Két teljes év beszámolója (pénzügyi elemzés alapja) 9 Főkönyvi kivonat (a legtöbb információt adja a cégről) 9 Telephely-látogatásról készült meeting report 9 Bankszámlakivonatok
A cég bemutatása: Az általam vizsgált cég 12 éve tevékenykedik az építőiparban, mélyépítéssel, csatornaépítéssel, csőfektetéssel, gépi földmunkákkal foglalkozik. Elsősorban önkormányzatok fejlesztési támogatással megvalósuló beruházásaiban vesz részt. Hiteligénye: 23 millió HUF folyószámlahitel Számlavezetés, hitelezési track record Az ügyfél 9 éve áll kapcsolatban bankunkkal, amit pozitívan értékelek. Az ügyfélkapcsolat a fiók véleménye alapján kiváló és problémamentes. Már meglévő folyószámlahitelét (OVD) folyamatosan, teljesen kihasználja, esetenként átlépi a limitet is, ami a nem volatilis használatra utal. Bankunkhoz terelt forgalma árbevételének
51%-a,
amellyel
teljesíti
az
előírt
minimum
50%-os
forgalomcsatornázási követelményt. Azonban az előző éveket figyelembe véve elmondható, hogy ideterelt forgalma jelentősen csökkent.
33
Verifikációs ellenőrzések: A 2006-os évről készült könyvvizsgálói jelentés alátámasztja a cég 2006-os beszámolóját. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) alapján a cégnek nincs fizetési késedelme sem bankukkal, sem más hitelintézettel szemben. Az Opten Csődfigyelő Rendszerből nyert információk szerint a cég ellen nem indult csőd, végelszámolási vagy felszámolási eljárás. A gazdasági szervezet egyik tulajdonosa rendelkezik egy kapcsolt vállalkozással, amely szintén az építőipar területén tevékenykedik. A kapcsolt vállalkozás ellen 2005-ben végelszámolási eljárás indult. A cég telephelyén készített meeting report tanúsítja, hogy a vállalat valódi gazdasági tevékenységet folytat. Főbb pénzügyi adatok Árbevétel: 2005. 108M HUF 2006. 153M HUF 2007. 175M HUF (tervezett) A cég megalakulása óta kiegyensúlyozottan növekvő árbevételt tudhat magáénak, ami az iparágat sújtó nehézségeket tekintve figyelemreméltó. Várható eredmény (üzemi/MSZE): 2005. 7/5M HUF 2006. 16/11M HUF 2007. 14/10M HUF (tervezett) Tőkeellátottság: 2005. 63% 2006. 62%
34
Kockázati tényezők Pozitívumok: 9 12 éves iparági múlt 9 változatlan tulajdonosi szerkezet 9 árbevételének 90%-a multinacionális és magyar nagyvállalatoktól származik, legnagyobb vevője a Hídépítő Zrt. 9 nincs lejárt szállítója és 30 napon túl lejárt vevője 9 meggyőző saját tőke arány 9 a cég eredményessége rendben 9 a közeljövőben kerül aláírásra néhány nagyobb összegű szerződés
Negatívumok: 9 6,908M HUF átütemezett köztartozása van 9 15M HUF halasztott bevétel a mérlegben 2006-ban 9 2007-ben megnőtt a pénztárállomány 9 kapcsolt vállalkozás ellen végelszámolási eljárás indult
4.4.
Állami támogatású konstrukciók Az építőipari vállalkozások számára az állami és Európai Uniós forrásból
érkező támogatások kitűnő lehetőséget jelentenek a forráséhség csillapítására. Azonban az állami kamattámogatású hitelek, vissza nem térítendő támogatások és egyéb ilyen jellegű konstrukciók csak egy szűk- a támogatásigénylésben és ügyintézésben jártas – réteg számára elérhetőek. Azonban az általam vizsgált vállalatméretű gazdasági szervezetek úgy vélik, nehezen tudnak információhoz jutni az állami támogatás különféle konstrukcióinak igénybevételével kapcsolatban, emellett számos adminisztratív és bürokratikus akadály gördül útjukba az igénylés során. Azonban nagyvállalatok alvállalkozóiként számos az állam és az EU által támogatott projektben vehetnek részt. 35
A hitelintézetek hitelei és kölcsönei valamint lízingkonstrukciói és faktoring szolgáltatásai jöhetnek számításba a leginkább külső idegen tőke finanszírozási formák közül. (Bernet-Denk, 2000) A kkv-k a hitelintézetekkel szemben rossz alkupozícióval rendelkeznek az információs aszimmetria miatt, ezért a nagyvállalatoknál kedvezőtlenebb feltételek (magasabb kamatok és fedezet követelmények) mellett juthatnak csak finanszírozási forrásokhoz. (Wossidlo, 1982)
4.5.
Lízing Lízingnek nevezzük a termelőeszközök, tartós fogyasztási cikkek hosszabb
távú bérleti szerződését, ha célja az eszköz finanszírozása és a szerződés lejártakor az eszköz a bérbe vevő tulajdonába kerülhet. (Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, 2005)
4.5.1. Pénzügyi lízing Zárt végű: a részletre vásárlásnak egy olyan formája, amikor az ingatlan vagy ingóság a lízingcég tulajdonában van, de a futamidő végén a lízingelő – vásárló – egy utolsó, úgynevezett maradványértéken megvásárolja a lízingelt eszközt (ingatlant vagy ingóságot) Nyílt végű: az eszköz (ingó vagy ingatlan) nem feltétlenül kerül a lízingelő tulajdonába, csupán egy opciós jogot, lehetőséget kap a megvásárlására.
4.5.2. Operatív lízing Lényegében eszközbérlet, a lízingelt tárgy (ingatlan, autó, gép stb.) mindvégig a lízingbe adó tulajdonában marad, a lízingbe vevő csak használja azt. Gyakran társul különböző kiegészítő, lízingelt eszköz fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos szolgáltatásokkal.
36
10. ábra: A hazai lízingpiac szerkezete
A hazai lízingpiac szerkezete Személyautó Tehergépjármű Gép és berendezés Ingatlan Műszer, informatikai beruházás Vasút, hajó Egyéb
Forrás: Figyelő, 2007. október 11-17. Az építőipari kkv-k körében főképp a gép és berendezés illetve a tehergépjármű a meghatározó. Miért jó a lízing? A finanszírozás szorosan az eszközhöz kötődik, ezért biztonságos mind a lízingbe vevőnek, mind finanszírozónak. A lízingbe vevő kkv az alábbi előnyökre tehet szert: •
A lízing kíméli a vállalati saját tőkét, mert a lízingbevevő csak az adott eszköz használatáért fizet
•
A lízingtárgy vételárának csak töredékével kell rendelkezni, mégis megvan a lehetőség eszközparkjának folyamatos modernizálására, bővítésére. Ezáltal követhetővé válnak a vállalat számára a technikai, műszaki változások. (akár egy lízingügyletből átlépve egy újba)
37
•
A lízingtárggyal realizált többletbevétel fedezi a lízing költségeit
•
Javítja a mérlegstruktúrát, nem hitelállományként szerepel, az ügyfél költségként kezeli.
4.5.3. Hitel versus lízing A lízing segítségével a bankoknál hitelképtelennek minősített, tőkehiányos, valamint induló építőipari vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat. „A lízing annyiban különbözik a hiteltől, hogy míg utóbbi esetében a jelzáloggal terhelt ingatlan – vagy bármely eszköz – már a hitelfelvétel pillanatában a kölcsönért folyamodó tulajdonába kerül (vagy marad, ha fedezetül ajánlja fel), egy lízingkonstrukció esetén mindvégig a lízingcég a tulajdonos. Ettől aztán a lízingcég fizetési probléma esetén sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát, mint a hitelező bank, azaz – mivel nincs vagy kisebb a kockázati felár – olcsóbb ez a finanszírozás. További előny a biztosíték értékéhez képest magasabb finanszírozási összeg. Míg hitelt általában csak az ingatlan likvid (hitelbiztosítéki) értékének bizonyos részéig, általában legfeljebb 80-90 százalékáig kaphat a tulajdonos, lízingnél az összeg lényegesen magasabb lehet. Ennek is az az oka, hogy a lízingcég „birtokon belül” van, azaz ha fizetési probléma adódik, bármikor könnyedén értékesítheti az ingatlant, miközben egy jelzálogjog érvényesítése sokkal bonyolultabb”. (Illetlen illelték, Figyelő, 2007. október 11-17.)
4.5.4. A pénzügyi lízing hátrányai: Ha a lízingbevevő nem fizeti meg az esedékes lízingdíjat, akkor elveszítheti a lízingtárgyat, és ennek következtében a korábban felmerült költségeinek egy része soha nem térül meg. Amíg a hitelből vásárolt eszköz azonnal a hitelfelvevő tulajdona lesz, addig a lízingbevevő csak a futamidő végén válik a lízingelt eszköz tulajdonosává.
38
A hitel és a lízing szembeállítása után szükségesnek érzem kiemelni, hogy találhatunk a piacon olyan konstrukciókat, amelyekben a bankok és a lízingcégek összefognak az ügyfelek minél szélesebb körű kiszolgálása érdekében. Ilyen például, hogy a bank standard kiegészítő termék keretein belül finanszírozást nyújt a lízingügylet során fizetendő ÁFA összegére. Ennek a konstrukciónak köszönhetően a lízingcég kisebb önerőt tud ügyfelei részére meghatározni. Ezen – rövid lejáratú kölcsön formájában megvalósuló (STL, Short-term Loan) – termék célcsoportjai azon ügyfelek, akikkel zárt végű pénzügyi lízingszerződést köt a lízingcég 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek és gépek finanszírozására. Az ügyfelet a lízingcég minősíti. Az ügylet mögötti biztosíték: a lízingcég készfizető kezessége.
4.6.
Faktoring
4.6.1. A faktoring fogalma és funkciói A faktoring fogalmára vonatkozóan a szakirodalom számos definíciót határoz meg, amelyek igen nagy változatosságot mutatnak. A leggyakrabban előforduló meghatározás szerint, a faktorálás bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése, ahol a követelés főképp alapanyagok, nyersanyagok, fogyasztási cikkek szállításából ered, rövid lejáratú, és általában nem haladja meg a 180 napot. A faktorálás összetett pénzügyi szolgáltatásként értelmezhető, amelynek négy fő funkiója van: 1. Követelés vagy kintlévőség kezelése 2. Főkönyvi számla nyilvántartása 3. Vevő cégkockázatának átvállalása 4. Finanszírozás (Ligeti – Sulyok-Pap, 1998:128.; Dr. Huszti, 2001-2002:133-142.)
39
4.6.2. A faktorálás előnyei és hátrányai Magyarországon körülbelül 15 éve van jelen a tényleges üzleti szemléletű faktoring. Évről évre jelentős mértékben emelkedik a megvásárolt követelések értéke. Míg 1999-ben a faktorált állomány alig haladta meg a 60 milliárd forintot, addig 2005-ben 477 milliárd Ft fölé emelkedett a faktorált követelések értéke. Az elkövetkező időszakra is hasonló mértékű növekedés várható. Az egyik legjelentősebb faktorált ágazat Magyarországon az építőipar, amely szokatlannak mondható az európai gyakorlatot alapul véve, hisz ebben az iparágban jellemzőek a lejárt számlák. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarországon ellentétben az európai gyakorlattal - még a lejárt, illetve vitatott követelések megvásárlására is lehetőség nyílik, sőt a faktoring egyik legfőbb funkciójának tartják a lejárt követelések megvásárlását. Bár az ágazat a magyarországi faktorált állomány 13%-át mondhatja magáénak, a szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási döntései során nem olyan egyértelmű a faktoring alkalmazása. Véleményük szerint a faktoring hosszadalmas és költségei a nyomott árak miatt elviszik a profitot. Nyílt titok, hogy az építőiparban nagy érdekcsoportok teljes vertikumot építenek ki, és beszállítóikat arra kötelezik, hogy az általuk létrehozott faktorcéggel is szerződjenek. Ez egyértelműen erőfölénnyel való visszaélés, de sokan belemennek a feltételekbe, mert nincs más választásuk, ha meg akarják kapni a megbízást. Véleményem szerint a faktoring megítélésénél magas költségei mellett figyelembe kell, hogy pénzükért cserébe komplex szolgáltatást kapnak. Ugyanis a faktorálás folyamán nemcsak pénzhez jut a vállalat, hanem számos adminisztrációs munkától és a kintlévőségek beszedésétől is megszabadul. Illetve mérlegelni kell azt is, hogy van-e más lehetőség a cash flow problémák áthidalására. Ez különösen fontos napjainkban, amikor az építőipari kkv-k egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy egyedül nem rendelkeznek megfelelő likviditással olyan problémákra, mint a körbetartozás vagy a szezonalitás. A hagyományos hitelezés igénybevételéhez nem megfelelő pénzügyi paraméterekkel működő vállalkozások számára kitűnő választás lehet a faktoring.
40
A faktoring előnyei
9 Gyors: a szerződéskötést követően hamar elindulhat a folyamat, a keletkező számlákból 24-48 órán belül pénz lesz. 9 Könnyen igénybe vehető: a faktorálásnál nincs szükség üzleti tervre, ingatlan- vagy más biztosítékra. 9 Új cég is lehet faktoringügyfél: nem kell többévi - sem nyereséges - működés, sem hitelképesség a szolgáltatás igénybevételéhez. A faktorálhatóság a terméken és a vevő fizetőképességén múlik. 9 Korlátlan forrást jelent: ahogy nő az értékesítés, úgy áll arányosan több pénz rendelkezésre. 9 Nem kelt adósságot: a faktoring nem kölcsön, ezért nem adósodik el az, aki igénybe veszi. Éppen fordítva: célszerű használata javítja a pénzügyi helyzetet, ezzel végső soron a banki hitelképességet is. 9 Elkerülhető a rossz követelések keletkezése: a biztosítással kombinált konstrukció lényegében kizárja a vevő fizetőképességének kockázatát. 9 Nem érinti a tulajdoni viszonyokat: a faktoringmegállapodás nem változtat a tulajdoni viszonyokon, arányokon. 9 Javítja a vevői hitelképességet: a faktortól kapott pénzből pontosan teljesíthetők a beszerzések. A jó adós pedig kedvezőbb fizetési feltételeket kaphat a szállítóitól. 9 Növeli az üzletvitel hatékonyságát: a faktoring lehetővé teszi, hogy a vezetők idejüket ne a beszedéssel, az adminisztrációval, a könyvvitellel, a hitelezők és a forrás keresésével, hanem produktív tevékenységgel töltsék. A faktoring csökkenti az adminisztrációs költségeket is, hiszen az adósnyilvántartásról, esedékesség előjegyzéséről a faktor gondoskodik.
41
4.6.3. Faktoring versus hitel Mivel a faktorcégek 30-180 napra szóló finanszírozást kínálnak az összehasonlítás csak akkor lehet releváns, ha a finanszírozási funkciót is magában foglaló faktoringot vetjük össze a rövid lejáratú hitelekkel. 9 A Hitelkockázat kezelési osztályon szerzett tapasztalataim alapján a legfőbb különbségként a faktoring kevésbé kockázatos voltát emelném ki a rövid lejáratú bankhitelekkel szemben. Ez a tény a hitelminősítés során az alkalmazott mutatószámok elvárt értékeiben mutatkozik meg. Hitelfelvételkor alapvető elvárás a likviditási, adósságszolgálati fedezeti mutató és a saját tőke-adósságállomány kedvező alakulása. Ezzel szemben a faktorálás során elegendők a szerényebb eredmények is, feltéve, hogy bíztató képet mutat a cég jövője vagy ha a vállalkozás megbízható vevőkkel áll kapcsolatban. 9 A hitel folyósítása egy alkalommal történik – kivéve a rulírozó típusú hitelszerződés esetét -, míg a faktoring az értékesítési forgalom függvényében folyamatos finanszírozást jelent 9 A faktoring előnye továbbá, hogy a faktor nem kér semmilyen biztosítékot, számára a fedezetet a vevő teljesítése jelenti. Ezzel ellentétben a hitelfelvételnél már a hitelkérelem benyújtásakor meg kell jelölni a biztosítékokat, fedezeteket. Előnye - a bankhitelhez viszonyítva egyebek mellett - rugalmasságában rejlik, továbbá abban, hogy komplex pénzügyi szolgáltatás, tehát nemcsak az ügyfél likviditási feszültségeit oldja fel, hanem segíti az ügyfél pénzügyeinek lebonyolítását, erősíti a vállalkozások pénzügyi fegyelmét, összességében pedig növeli a gazdálkodás hatékonyságát.
42
4.6.4. Esettanulmány A következő esettanulmány úgy vélem jó példa a faktoring által kínált előnyök bemutatására. A faktoring előnye, hogy a cégnek – a hitelintézet szempontjából lényegesen kisebb kockázat miatt - nem kell a teljes hitelbírálati folyamaton átesnie. További könnyítés a hiteligényléssel szemben, hogy elegendő az egyéves iparágban eltöltött idő és a pénzügyi mutatók határértékei is alacsonyabbak. A faktorlimit elbírálása folyamán elsődleges szempont a vevő piaci-, pénzügyi helyzetének vizsgálata, illetve annak áttekintése, hogy a két cég között milyen régi, milyen stabil a kapcsolat. Azonban ebben az esetben is szükség van a cég működési képességének vizsgálatára, melynek célja a cég pénzügyi helyzetének felmérése, és következtetések levonása az elkövetkezendő 1 évre. Szükséges dokumentumok 9 Faktoring kérelmi adatlap (mely sokkal kevesebb információra kérdez rá) 9 Vevői adatlap 9 Éves beszámoló 9 Friss főkönyvi kivonat 9 30 napnál nem régebbi APEH és VPOP által kiállított „0” igazolás 9 Vállalkozói szerződések (építőipar esetén különösen fontos)
A cég bemutatása Az általam vizsgált építőipari céget 1997-ben alapították. A cég fő tevékenységi köre épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése (70%) illetve egyéb speciális szaképítés (30%). Elsősorban a villamosenergia ipar területén építőipari kivitelezéssel, ezen belül a mélyépítés területén beton és vasbeton alapok építésével, a magasépítés területén szerkezetépítéssel, valamint szakipari munkák végzésével foglalkozik.
43
A vevő bemutatása A
cég
megalakulása
óta
elsősorban
az
OVIT
Zrt-től
(Országos
Villamostávvezeték Rt.), az MVM leányvállalatától kap és vár megrendeléseket. 2005-ben forgalmának 70%-a, 2006-ban forgalmának 100%-a tőle származott. A kapcsolat a két cég között hosszú időkre nyúlik vissza, mivel a vizsgált cég ügyvezetője és több alkalmazottja a cég megalakulása előtt az OVIT Zrt-nél dolgozott. A Kft-t az OVIT Zrt. minősített beszállítójaként tartja nyilván. 2007-ben is az OVIT Zrt-től várják a hasonló munkákra a megrendelést, melyekre szóbeli ígéretet kaptak, kb. 300-400 millió forint értékben. A cég pénzügyi helyzetének elemzése Mérlegtételek elemzése A mérleg elemzése során figyelembe kell vennünk, hogy a vállalkozás 2006-os mérlege még nincs auditálva, emiatt néhány a vállalat számára pozitív irányú torzulással kell számolnunk. Mérleg 2006 Eszközök A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök
Források 117.999 1.735 116.264
100.483
D. SAJÁT TŐKE I Jegyzett tőke
3.000
II Jegyzett, de még be nem
0
fizetett tőke Befektetett pénzügyieszk.
0
III. Tőketartalék
0
IV. Eredménytartalék
B. FORGÓESZKÖZÖK Készletek
38.369 3.651
Követelések
51.272
Értékpapírok
0
Pénzeszközök
-16.554
93.080
V. Lekötött tartalék
0
VI. Értékelési tartalék
0
VII. Mérleg szerinti eredmény
4.403 0
E. Céltartalékok
56.276
F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek
0
II.
lejáratú
0
lejáratú
56.276
Hosszú
kötelezettségek III.
Rövid
kötelezettségek C.AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
391 156.759
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Források összesen
44
0 156.759
A saját tőkével szemben alapvető elvárás, hogy a saját tőke nem lehet negatív. Ebben az esetben ez a feltétel teljesült, hisz a cég saját tőke állománya: 100.438E Ft. A cég jegyzett tőkéje csupán 3 millió Ft, ami a törvényileg elvárt minimum, azonban pozitívumként értékelhető, hogy az ágazati nehézségek ellenére a cég nyereséges, ugyanis mérleg szerinti eredménye: 4.403E Ft. A követelések összege a mérlegfőösszeghez képest jónak mondható, főképp amiatt, hogy cég fő vevője megbízhatóan, mindig határidőre fizet és ezek a határidők nem túl hosszúak. A kötelezettségek aránya a saját tőkéhez viszonyítva jónak mondható.
EREDMÉNYKIMUTATÁS 2006 (e FT) I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B.PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
379.134 0 3.197 286.639 44.819 30.635 6.226 14.012 42 9.537 -9.495 4.517 0 114 -114 4.403 0 4.403 4.403
A cég eredménykimutatásának áttekintése után megállapítható, hogy árbevétele fedezi az alaptevékenységgel összefüggő költségeket. Ebben az esetben az üzemi eredmény 14.012E Ft, ami azért is pozitívum a bank számára, mert ez az összeg fedezi a hitellel kapcsolatos költségeket. Azonban a cég árbevétele az utóbbi pár évben elég hektikus képet mutatott. A Kft. jelentős forgalomvisszaesést volt kénytelen elkönyvelni 2005-ben, amelynek oka elsősorban a legnagyobb vevőjének, az OVIT-nak a kieső megrendelése volt, 45
valamint az, hogy áralkunál a megrendelői akarat érvényesült. 2006-ban újra felfutó forgalmat
voltak
képesek
realizálni
és
2007-re
is
hasonló
forgalmat
prognosztizálnak. A 2005-ös mélyrepülés ellenére a cég tőkeellátottsága – a korábbi évek felhalmozott nyereségének köszönhetően- még mindig elég jó. 2006-ra már nyereségessé vált a cég működése, 2007-re pedig tovább növekvő eredménytömeget terveznek (35m HUF) A kockázatos ágazat, a hektikus forgalom és eredmény, valamint a nagy vevőkoncentráció miatt folyószámlahitel folyósítása csak megfelelő fedezetek bevonása mellett lehetséges. Azonban egy 60 milliós faktorlimit felállítása támogatható, ugyanis ez bőven belefér az árbevétel negyedébe illetve a cég működése is belátható az elkövetkezendő egy évre.
A faktoring piacon az elkövetkező években további jelentős növekedés prognosztizálható. A kínálati oldalon várhatóan nőni fog a résztvevők száma, ami erősebb versenyt eredményez, és ennek köszönhetően kedvezőbb feltételeket tudnak nyújtani a kkv-knak. Az információs és kommunikációs rendszer technológiai fejlődése szintén nagymértékben hat a faktoring működési folyamataira, ami ezáltal egyre kifinomultabb finanszírozási és menedzsment eszközzé válik.
46
5. Az állam szerepe Az utolsó fejezetben az állami szerepvállalás jelentőségét mutatom be a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Fontosnak tartom ezt éppen amiatt, hogy az elkövetkezendő években egyre nagyobb szerepet kell, hogy betöltsenek a kkv-k támogatásának ezen eszközei. Az állami támogatások fő célja, hogy a kedvezményezettet a piaci viszonyoknál kedvezőbb helyzetbe hozza, eközben azonban minél kisebb módon szabad torzítani a piaci viszonyokat. A támogatások révén olyan helyzetet kell teremteni a kkv-k számára, amelyben elemi érdekük a gazdaságos és hatékony működés. És a támogatásoknak köszönhetően később már ne legyenek ráutalva az állam segítő kezére. A másik oldal szemszögéből nézve: az államnak is komoly terheket jelent egy vállalat megszűnése és az ezzel járó elmaradt adó és az esetleges megszűnő munkahelyek után fizetendő munkanélküli segély. Ez különösen igaz a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben, hisz hazánkban ez a vállalatméret foglalkoztatja a munkavállalók jelentős hányadát.
5.1. Eu-s források Magyarország és ezenbelül a magyar építőipari kkv-k az Európai Unió tagjaként uniós fejlesztési támogatások igénybevételére jogosultak. Az Új Nemzeti Fejlesztési Terv foglalja össze hazánk fejlesztési irányait és elképzeléseit a 20072013-as időszakra. Ennek keretében Magyarország a források felhasználására Operatív Programokat készít. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében hazánk a jelenlegi költségvetési időszakban 22,4 milliárd euró uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ). Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a társadalom megújítása érdekében, a közlekedésben, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben illetve az államreform feladataival kapcsolatban.
47
A kormány által elfogadott tizenöt operatív program ágazati és regionális szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre álló forrás.
5.1.1. Jeremie Program Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP) 2007-ben elindult a kis- és középvállalkozások finanszírozását szolgáló Jeremie-program, amelynek egyik kiemelt területe a mikrohitelezés. A program célja, hogy olyan mikrovállalkozók is forráshoz juthassanak, akik eddig nem voltak hitelképesek a bankok szemében. Az építőipari mikrovállalkozások egyre több igényeikhez alkalmazkodó konstrukcióhoz jutnak a kezdeményezésen keresztül. Az egyre erősödő ügyfelekért folyó versenynek köszönhetően pedig enyhébb fedezetkövetelmény
mellett
is
hozzájuthatnak
majd
kedvező
kamatozású
mikrohitelhez. (www.gkm.hu) Az általam vizsgált program további két pillérre épül a garanciaeszközökre melynek segítségével több ügylet nagyobb mértékű finanszírozása történhet meg, ezáltal az érintett vállalkozások alacsonyabb tranzakciós költséggel, kisebb adminisztráció mellett juthatnak garantált hitelhez - és a tőkepiac fejlesztésére.
5.2. Államilag támogatott hitelprogramok Mint az az előző fejezetből kitűnik az Európai Unióban kiemelt szerephez jut a kkv-k támogatása, versenyképességük növelése és likviditási helyzetük javítása. Az uniós minta Magyarország számára is követendő példa kell, hogy legyen. Hisz hazánkban a működő vállalkozások több mint 98.%-a kkv, amelyek jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben. Azonban a banki hitelminősítés során csupán a szektor 10%-a hitelképes. Igaz a bankok az elmúlt pár évben egyre nyitottabbá váltak és a piacon egyre több alternatív finanszírozási lehetőség is elérhető (faktoring, lízing), de mindezek mellett komoly igény mutatkozik az állami segítségnyújtásra is. Tapasztalataim szerint az állam ezen a területen egyre aktívabbá válik. Az elmúlt években számos ilyen céllal működő
48
intézmény alakult és figyelemre méltó programokat indítottak útjukra, továbbá örömteli az is, hogy a támogatásra fordított összeg is emelkedett. Hazánkban a 2004. évi XXXIV. törvény II. fejezete rögzíti a kis- és középvállalkozások támogatását. A törvény meghatározza azoknak a programoknak a körét, amelyek támogatásban részesíthetők, továbbá a támogatás nyújtásának lehetséges formáit. Ezek a formák a következők: 9 vissza nem térítendő támogatás 9 kamattámogatás 9 kezességvállalás 9 lízingdíj-, faktoringdíj-támogatás 9 bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény 9 tőkebefektetés Egy kkv egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet. A Négylépcsős Hitelprogram hivatott valóra váltani a kormány kis- és középvállalkozások támogatásának célkitűzését. A Hitelprogram a vállalkozások széles köre számára kínál a méretükhöz és finanszírozási igényükhöz illeszkedő, „testre szabott” megoldást. (www.bkik.hu; 2007.03.21.)
5.2.1. Mikrohitel Az első lépcsőt a Mikrohitel Program jelenti, amelyet 1992-ben indítottak útjára. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által gondozott program elsősorban a legkisebb, banki hitelezés által el nem ért vállalkozásokra fókuszál. A hitelkondícióit 2005 folyamán kétszer is módosították. Ennek köszönhetően a felvehető hitelek maximális összege 3 millióról kétlépcsőben 6,35 millió forintra nőtt, a futamidő 3 évről legfeljebb 8 évre hosszabbodott és a forgóeszközfinanszírozhatóság mértéke a hitelösszeg maximum 20%-áról 100%-ra emelkedett. Továbbá a megújult mikrohitel program keretében már induló vállalkozások is
49
kaphatnak hitelt. Ezen módosítások – mint a táblázatról is leolvasható – megnövelték a mikrohitel iránti igényt. 11. ábra: A Mikrohitel Program keretében felvett hitelek összege
A Mikrohitel Program keretében felvett hitelek összege
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Hitelösszeg (Mrd Ft)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Amint a 11. számú ábra is tükrözi a Mikrohitel iránti kereslet 2003-2004-ben jelentősen visszaesett, melynek okaiként véleményem szerint a szigorú hitelezési feltételek és a merev hitelezési gyakorlat jelölhető meg. Véleményem szerint a Mikrohitel Program megoldást jelenthet start-up építési vállalkozásoknak, melyek hiteligénye nem haladja meg a 6,35 millió forintot. Ezen forrás segítségével áthidalhatják azt az időszakot, amikor még nem felelnek meg a bankok elvárásainak. A hitelkonstrukció kedvező futamidővel rendelkezik, továbbá a piaci kamatoknál alacsonyabb kamatokat kínál.
50
Mikrohitel Plusz Program A maximum 15 millió forintos hitelösszeg – amely egy mikrovállalkozás esetében jelentős összegnek számít – lehetővé teszi, hogy ne csak egy-egy eszközt tudjon finanszírozni, hanem az vállalkozás egészét is képes legyen fejleszteni. (Sebők, 2006)
5.2.2. Széchenyi Kártya A Hitelprogram második lépcsőjét 2002-ben vezették be a legalább egy éve működő vállalkozások hiteléhségének csillapítására. A kamat- és garanciadíjtámogatást ötvöző hitelkonstrukció szabad felhasználású hitelt nyújt, melynek segítségével kiválóan orvosolhatók az építőiparban komoly gondokat okozó likviditási problémák. A maximálisan igénybe vehető összeg az elmúlt 3 évben folyamatosan emelkedett. A 2002-ben még csak 1 milliós értékhatárt 2003-ban 5 millió forintra, majd 2004-ben 10 millió forintra emelték. 2006-ban került bevezetésre a 25 millió forint összegű Széchenyi Kártya, amely már szigorúbb feltételeket szab a vállalkozások számára: A szigorúbb feltételek ellenére 2006. augusztus elejéig 317 darab 25 milliós Széchenyi Kártyát bíráltak el pozitívan, és 6,5 milliárd forintnak megfelelő összegű hitelt folyósítottak ki. (www.fn.hu/cikk/00140000/140963/)
51
12. ábra: A Széchenyi kártyával felvehető maximális hitelösszeg A Széchenyi Kártya segítségével felvehető maximális hitelösszeg 30
6
25
5
20
4
15
3
10
2
5
1
0
0 2002
2003
2004
A felvehető maximális összeg (Mio Ft) Egy kártyára jutó átlagos hitelkeret (Mio Ft)
2006
2002
2003
2004
2005
1725
7427
17868
20633
Kihelyezett hitelállomány (Mrd 1,57
20,89
79,41
106,54
1,2
4,3
3,9
2,81
4,44
5,16
Átadott kártyák száma db Ft) Kihelyezett
hitelállomány
az n.a.
összes banki hitel arányában (%) Egy
kártyára
hitelkeret
vagy
jutó
átlagot 0,91
Kártyánkénti
átlagos hitelkeret (hitelállomány/ db) (Millió Ft) Forrás: GKM és saját számítások
52
A 12. ábrán figyelemmel kísérhetjük az átadott kártyák számának alakulását. Megfigyelhető, hogy a darabszám 2003-ról 2004-re jelentős mértékben emelkedett, melyet az 5 millió forintról 10 millió forintra emelt hitelkeret magyaráz. 2002-től 2005 végéig 47.653 db kártyát adtak át. Az egy kártyára jutó átlagos hitelkeret is erőteljesen emelkedett az évek folyamán, amely részben a banki hitelminősítés engedékenyebbé válásának köszönhető. A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. nagy mértékben, a hitelkeret és kamat összegének 80%-a erejéig készfizető kezességet vállal. A legimpozánsabb statisztika a kártyatulajdonosok számának növekedése is jelzi, hogy a Széchenyi Kártya a legtöbb vállalkozást elérő, legsikeresebb államilag támogatott program. Az átadott kártyák száma egy év alatt 70 %-os növekedést mutat. A kártyatulajdonosok száma 2006 augusztusában 55 000 db, míg előző év áprilisában 33 000 db volt. Ma már a bejegyzett vállalkozások közel 10 %-a él a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőséggel. Azonban a Széchenyi Kártya kamattámogatása 2008.01.01-től megszűnik, aminek következtében a konstrukció töretlen sikere várhatóan megtorpan. A bankok a kártya alternatívájaként funkcionáló saját termékekkel jelennek majd meg a piacon (elkerülendő a KA-VOSZ-nak fizetendő magas közvetítői jutalékokat).
A 3. lépcsőnek tekintett Midihitel konstrukcióban alapvetően mikro-, kis- és középvállalkozások juthatnak támogatott hitelhez beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításához. Ezen program keretein belül az építőipari vállalkozások gép vásárlást, telephely modernizációt hajthatnak végre. Az Európa Technológiai és Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram az utolsó lépcső. Ennek célja olyan beruházások finanszírozása, amelyek az Európai Unió piaci viszonyaihoz történő mielőbbi felzárkóztatást, a modernizációt, illetve a versenyképesség növelését szolgálják. Ennek a programnak a segítségével az általam vizsgált ágazatnak is lehetősége nyílik az információs-kommunikációs technológiai fejlesztések és a munkahelyteremtést elősegítő fejlesztések finanszírozására. Azonban ezek a programok már nem elérhetőek a vállalkozások számára, ugyanis a program 2005 szeptemberében lezárult. (www.bkv.hu; 2007.03.23.)
53
5.3. Hitelgarancia Zrt Az állami támogatások rendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak a garancia-alapok. A Hitelgarancia Zrt. és a bankok közötti kooperáció jelentősen elmélyült, a bankok által kidolgozott speciális kisvállalkozói hitelcsomagokhoz automatikusan rendelik hozzá a hitelgarancia lehetőségét. (Buzás, 2003) Ezen megállapítást saját tapasztalataim is igazolják. 13. ábra: HG kezességek összege és szerződések száma (2000-2005) 25000
140
20000
120 15000
100 80
10000 60 40
5000
20 0
0 2000
2001
2002
Kezességvállalás összege (milliárd Ft)
2003
2004
2005
Kezességvállalási szerződések száma (db)
A dinamikus bővüléshez nagymértékben hozzájárult a Széchenyi-kártyahitel ugrásszerű növekedése, a szerződések 86%-a, az összeg mintegy fele, 85 milliárd forint kapcsolódott a Széchenyi Kártyához.
54
Kezességvállalási szerződés (db)
Kezességvállalás összege (milliárd Ft)
160
Véleményem szerint az egyik leghatékonyabb eszközrendszer a kkv-k banki hitelfinanszírozásának előremozdítására a garancialapok működtetése. Ezen alapok fő erénye, hogy átveszik a bankok hitelezési kockázatának egy részét, ami által a kkv-k besorolása javul a pénzintézetek szemében, így a vállalatok továbbra is kedvező feltételek mellett kaphatnak hitelt. „A Hg.Rt. miközben továbbra is arra törekszik, hogy növelje aktivitását a kkvszektor hitelezésében, nem hagyhatja figyelmen kívül a portfóliójának minőségét, a beváltott ügyletekkel kapcsolatos tapasztalatait. Az átlagosnál kockázatosabbnak minősített ügyleteknél a kockázatok mérséklésére kényszerül.” (A készfizető kezességvállalási kérelmek elutasításának és a kezességvállalások beváltásának okai, Hitelgarancia Zrt) A kockázatok mérséklésének lehetőségei: 9 a Hg.Rt. a készfizető kezességvállalási szerződés megkötését feltételhez
köti
és/vagy
a
kértnél
alacsonyabb
mértékű
kezességvállalásra tesz ajánlatot, 9 elutasítja a kérelmet. Azonban az elutasítási arány a bírált kérelmek számához viszonyítva alacsony, 5-8% körül mozog. Végezetül álljon itt egy példa, amikor egy építőipari vállalkozás kérelmét utasította el a Hitelgarancia Zrt!
5.3.1. Esettanulmány „A több banki finanszírozás egy bevett módszer a jelentős forgalmú ügyfelek hiteligényének kielégítésére, de a Hg.Rt. szempontjából bizonyos esetekben ez is jelenthet kockázatot. Az építőipar területén működő céget a Hg.Rt-vel való kapcsolat felvételekor két bank is finanszírozta, de csak az egyik kérte a kezességünket. Néhány év múlva a másik bank is nyújtott be kérelmeket ugyanazon ügyfél hiteleihez. A kérelmek beérkezésének időpontja csaknem megegyezett a társfinanszírozó bank – hitelmegújításokhoz kapcsolódó – kérelmei benyújtásának időpontjával. A fennálló hitelállományok és a hitelcélok egyeztetése során kiderült, hogy olyan új hitel felvételéhez is igényelték a kezességünket, amelyről a másik finanszírozó banknak nem volt tudomása. Mindez az ügyfél nem egészen korrekt 55
bankkapcsolatára utalt és az általunk korábban garantált szerződések felmondásának veszélyét hordozta magában – más banktól való hitelfelvételről szóló tájékoztatás elmulasztása miatt.” (A készfizető kezességvállalási kérelmek elutasításának és a kezességvállalások beváltásának okai, Hitelgarancia Zrt) Az „új” bank által benyújtott kérelmek elutasításának okai a következők voltak: 9 Bankkapcsolatok kockázata: - a finanszírozó bankok tájékoztatása nem volt kölcsönös, ami a szerződés felmondásának veszélyén túl megnehezítette az Rt munkáját is a tényleges hitel- és kezességigény megállapításában 9 A cégcsoport kockázata: -
a
tulajdonosok
átláthatatlan
befektetési
alaptevékenységtől vont el forrásokat
56
politikája,
ami
az
6. Összegzés
Dolgozatom célja az volt, hogy ismertesse az építőipari mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét és finanszírozási eszközrendszerét. A témát körbejárva elmondható, hogy a fejlődésüket akadályozó legjelentősebb tényező a forráshiány. Az
építőipari
vállalkozások
helyzete
a
mai
magyar
gazdaságban
ellentmondásos. Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe elvitathatatlan, ezzel szemben pénzügyi helyzete aggasztó képet mutat. Az építőiparban tevékenykedő kkv-knak a fizetésképtelenségi eljárások magas számával és az ebből eredő körbetartozási hullámmal kell szembenézniük. A kkv-k helyzetének – különös hangsúlyt fektetve problémáik bemutatására – feltérképezése után igyekeztem feltárni, milyen külső finanszírozási lehetőségek kínálkoznak ma Magyarországon egy építőipari vállalkozásnak forráséhsége csillapítására. Továbbá törekedtem megismerni, hogy milyen szempontok alapján hozzák meg a vállalkozások finanszírozási döntéseiket. A külső finanszírozási lehetőségek bemutatása egy preferencia-sorrendet követve történt, ahol a legjelentősebb finanszírozási lehetőségtől haladtam, a kevésbé jellemzőbbek felé. Véleményem szerint örvendetesnek mondható a kereskedelmi bankok kkv-k felé irányuló nyitása, ami hitelkonstrukciók széles körét, valamint kedvezőbb folyósítási feltételeket hozott magával. Az egyre rugalmasabb banki hitelezés ellenére azonban továbbra is csak a kkv-k alig 10 %-a jogosult hitelfelvételre, ennek köszönhetően egyre nagyobb súlyt képviselnek a vállalatok finanszírozásánál az olyan speciális konstrukcióknak, mint a lízing és a faktoring. Annak ellenére, hogy az egyik legjelentősebb faktorált ágazat Magyarországon az építőipar, a szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási döntései során nem olyan egyértelmű a faktoring alkalmazása. Véleményük szerint a faktoring hosszadalmas és költségei a nyomott árak miatt elviszik a profitot. Véleményem szerint a faktoring megítélésénél magas költségei mellett figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások pénzükért cserébe komplex szolgáltatást kapnak. Ezen finanszírozási alternatívát megítélésem szerint egyre szélesebb körben kellene elterjeszteni hazánkban, így kezelhetővé válnának a likviditási nehézségek. 57
A lízing konstrukció nyújtotta előnyöket megvizsgálva úgy vélem, egyre több vállalkozásnak kellene letennie voksát ezen alternatíva mellett. Hisz a lízing legnagyobb előnye, hogy nem kell hozzá önerő, ugyanis a lízingelt eszköz kitermeli a lízing költségét. A kkv-k így mindig a legkorszerűbb eszközökkel dolgozhatnak, ezáltal képesek lesznek helytállni az erősödő versenyben is. Az elkövetkezendő évekre előre tekintve kiemelném az állami támogatások szerepét, ugyanis hazánk kis-, és középvállalkozásai csak ezek - vissza nem térítendő támogatás, a kamattámogatás, a kezességvállalás, a lízingdíj-, faktoringdíjtámogatás, stb. – valamint az Eu-s források megfelelő felhasználásának segítségével lesznek versenyképesek az immár kibővült piacon.
58
Mellékletek 1. számú melléklet Eljárások az ágazati cégszám arányában Iparág Biztonsági tevékenység Textilipar Építőipar Faipar Nagykereskedelem Takarítás Papíripar Élelmiszeripar Fémipar Turizmus és vendéglátás Fuvarozás Kiadó / Nyomda Kiskereskedelem Mezőgazdaság Kereskedelem egyéb Logisztika Gépipar Teljes átlag Vegyipar Egyéb Számítástechnikai tevékenység Ingatlangazdálkodás Oktatás Egészségügy
2006 6,73% 6,00% 5,54% 5,03% 4,76% 4,69% 4,42% 4,34% 4,28% 4,03% 3,82% 3,74% 3,59% 3,58% 3,30% 3,23% 3,18% 3,15% 3,03% 2,19%
2005 5,58% 5,54% 4,88% 4,45% 3,87% 3,64% 3,24% 3,86% 3,80% 3,74% 3,40% 2,87% 3,06% 3,31% 2,79% 3,51% 2,67% 2,73% 3,41% 1,94%
Változás 20,58% 8,21% 13,57% 13,05% 22,84% 28,81% 36,54% 12,29% 12,63% 7,73% 12,28% 30,12% 17,34% 8,13% 18,27% -7,88% 19,21% 15,29% -11,17% 12,87%
1,80% 1,52% 1,38% 0,64%
1,61% 1,16% 1,15% 0,46%
12,19% 31,08% 20,20% 38,73%
Forrás: Coface Hungary
59
2. számú melléklet A dolgozatban elemzett cég mérlege és eredménykimutatása ESZKÖZÖK (eFT)
2006. FORRÁSOK (e FT):
A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pü.-i eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
118.212 D. Saját tőke I. Jegyzett tőke 118.212 III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék 57.687 V. Értékelési Tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény 50.248 F. Kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú 7.439 kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások 175.899 FORRÁSOK ÖSSZESEN
EREDMÉNYKIMUTATÁS 2006 (e FT) I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B.PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
60
153.376 0 129 96.186 14.078 23.886 3.205 16.150 2 8.444 -8.444 7.708 4.545 0 4.545 12.253 1.559 10.694 10.694
2006. 109.110 3 000 95.416 10.694 51.593 7.641 43.952 15.196 175.899
3. számú melléklet Egyes lízing részpiacok részesedésének alakulása
Forrás: Magyar Lízingszövetség, saját számítások
4. számú melléklet A faktoring forgalom alakulása
Forrás: Magyar Faktoring Szövetség, KSH, saját számítások
61
Ábrák jegyzéke 1. ÁBRA: A VÁLLALKOZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA............................... 9 2. ÁBRA: A FOGLALKOZTATOTTAK MEGOSZLÁS AZ EGYES SZEGMENSEKBEN ......................................................................................... 11 3. ÁBRA: A VÁLLALKOZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA............................. 15 4. ÁBRA: AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS ALAKULÁSA ....................................... 16 5. ÁBRA: KÉSEDELMES FIZETÉS MAGYARORSZÁGON ............................... 18 6. ÁBRA: FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK SZÁMA ............................... 19 7. ÁBRA: A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOKBAN ÉRINTETT IPARÁGAK ....................................................................................................... 20 8. ÁBRA: ÁGAZATI TŐKEÁTTÉTEL MUTATÓ ................................................. 27 9. ÁBRA: HITELEK ARÁNYA IPARÁGAK SZERINT ........................................ 30 10. ÁBRA: A HAZAI LÍZINGPIAC SZERKEZETE............................................... 37 11. ÁBRA: A MIKROHITEL PROGRAM KERETÉBEN FELVETT HITELEK ÖSSZEGE .......................................................................................................... 50 12. ÁBRA: A SZÉCHENYI KÁRTYÁVAL FELVEHETŐ MAXIMÁLIS HITELÖSSZEG ................................................................................................. 52 13. ÁBRA: HG KEZESSÉGEK ÖSSZEGE ÉS SZERZŐDÉSEK SZÁMA (20002005) .................................................................................................................. 54
62
Irodalomjegyzék
1. Banküzemtan (Ligeti Sándor, Sulyok-Pap Márta), BKÁE, 1998. 2. Vállalatgazdaságtan (szerk:Chikán Attila), Aula Kiadó, 2003. 3. Modern Vállalati Pénzügyek (Brealey, Myers), Panem Kiadó, 2005. 4. Kis- és középvállalatok az Európai Unióban (Dr. Buzás Norbert), PROGRESS Vállalkozásfejlesztő Alapítvány, 2004. 5. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, Booklands 2000 Könyvkiadó, Békéscsaba, 2002. 6. Csubák Tibor Krisztián: Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon-Ph.D. értekezés, BKÁE, 2003. 7. Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálata, MNB, 2006. 8. A készfizető kezességvállalási kérelmek elutasításának és a kezességvállalások beváltásának okai, Hitelgarancia Zrt) 9. KKV Körkép: Lánctartozás, Figyelő, 2007. október 11-17. 10. Illetlen illeték: Figyelő, 2007. október 11-17. 11. Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu) 12. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja (www.gkm.hu) 13. Hitelgarancia Zrt honlapja (www.hitelgarancia.hu) 14. Magyar Lízingszövetség honlapja (www.hunlease-finance.hu) 15. Nem akarunk fizetni, ezért trükközünk (http://index.hu/gazdasag/magyar/coface070711/) 16. Felszámolják a Mélyépítőt (http://index.hu/gazdasag/magyar/mely071119/) 17. Sosem jutnak pénzhez a Viadom hitelezői (http://index.hu/gazdasag/magyar/via071105) 18. Zuhanórepülés az építőiparban: kinyílik az ejtőernyő, de… (http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=87984) 19. Új hitelprogram kevésbé bankképeseknek (http://hvg.hu/print/20070731_hitel_mikrovallalkozas.aspx) 20. Padlón az építőipar: sosem látott zuhanás az ágazatban (http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=90429)
63
