BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

HEFOP/2004/3.3 1-P.-2004-09-0113/1.0

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Kiadások dátumai: 1. 2. 3. 3.

sz. verzió dátuma: 2005. április sz. verzió dátuma: 2006. november sz. verzió: 2007. március sz. verzió 1. sz. módosítása: 2009. december

Jóváhagyta: 1-3. sz. verziókat

Dr. Roóz József, rektor

3. sz. verzió 1. sz. módosítást

Sándorné Dr. Kriszt Éva, rektor

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Oldalszám: 2/49

TARTALOMJEGYZÉK

1.

HATÁLYBA LÉPTETŐ NYILATKOZAT...........................................................3

2.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .......................................................................4 2.1.

A BGF jelenlegi helyzete ..........................................................................................5

2.2.

A BGF állami feladatként ellátandó alaptevékenysége ..............................................6

3.

NYILATKOZATOK ..............................................................................................7 3.1.

Küldetés nyilatkozat..................................................................................................7

3.2.

A Budapesti Gazdasági Főiskola minőségpolitikája ..................................................8

3.3.

Minőségpolitikai nyilatkozat .....................................................................................9

3.4.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Jövőképe ............................................................. 10 BGF SZERVEZETI STRUKTÚRA MODELLJE .............................................. 14

4. 4.1.

Főiskolai szintű (rektorátusi) szervezeti egységek ................................................... 15

4.2.

A minőségirányítás főiskolai szervezete .................................................................. 16 A BGF MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE................................................. 19

5. 5.1.

Általános követelmények ........................................................................................ 19

5.2.

A minőségirányítási rendszer felépítése .................................................................. 20

5.3.

Az oktatás minőségirányítási rendszere ................................................................... 26

6.

A BGF VEZETŐSÉGÉNEK MINŐSÉG IRÁNTI FELELŐSSÉGE ................. 29

7.

A BGF ÖNÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE .............................................. 32 7.1.

BGF stratégiai szabályozási rendszere ..................................................................... 33

7.2.

Az önértékelés alapinformációit képző felmérési kérdőívek .................................... 35

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK .................................................................................................... 47

Kinyomtatott példány, csak tájékoztató jellegű

Érvényes: visszavonásig

Oldalszám: 3/49


1.

HATÁLYBA LÉPTETŐ NYILATKOZAT

A minőségirányítási kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF), illetve a vele együttműködő szakközépiskolákban folyó felsőfokú szakképzésekre (FSZ) vonatkozik. A kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer követi az ISO 9001:2000 és az EFQM szerinti minőségirányítási rendszerek kialakításának követelményeit, és elveit. Alapvető eleme az önértékelés, amelyhez általánosan használható eszközt, kérdőívet is biztosít. A BGF és az FSZ képzésben együttműködő szakközépiskolák oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a képzéssel kapcsolatos minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi célkitűzések teljesítéséért, a minőséget befolyásoló tevékenységek előírásszerű végrehajtásáért. Minden, a képzésekben közreműködő munkatársnak joga és kötelessége, hogy a folyamat bármely fázisában tapasztalt, minőséget károsan befolyásoló jelenséget észlelve azt jelezze, illetve hatáskörének megfelelően megszüntesse. A képzési tevékenységekre vonatkozó minőségirányítási kézikönyvet és a hozzá kapcsolódó minőségügyi dokumentumokat hatályba léptetem, és elrendelem a teljes dokumentációval leírt rendszer működtetését. Budapest, 2009. december 1.

Sándorné dr. Kriszt Éva rektor




2.

Oldalszám: 4/49

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

A Budapesti Gazdasági Főiskolát a magyar felsőoktatás integrálására irányuló oktatáspolitikai elhatározás, illetve az ennek jegyében elfogadott, a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény hozta létre, három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával. A jogelőd intézmények a BGF főiskolai karaiként (KVIK, KKK, PSZK) működnek. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (továbbiakban: KVIK) elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővült. 1945 előtt Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola nevet viselte, itt képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. 1945-1962 között középfokú kereskedelmi iskolaként, a képzés újjászervezésével Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola néven működött. 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola néven főiskolai rangot kapott, 1992-ben az idegenforgalmi szakkal történő bővülésével vette fel a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola nevet. A Külkereskedelmi Kar (továbbiakban: KKK) története 1957-ig nyúlik vissza, ekkor jött ugyanis létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan képzett szakembereket oktató Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává, ahol a nyelvi, illetve levelező képzés keretében külkereskedelmi áruforgalmi szakismereteket oktattak, valamint külkereskedelmi üzletkötőket képeztek (1964-tól már három szakkal és négy nyelvi tanszékkel működött) 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. A Pénzügyi és Számviteli Kar (továbbiakban: PSZK) eredete ugyancsak a Pesti Kereskedelmi Akadémia 1857-es megalakításáig vezethető vissza, s így története egybefonódott 1945-ig a KVIK-éval, ugyanabban az intézményben (Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola) képezték ugyanis a két világháború között a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A II. világháborút követően először középfokú szakiskolaként, majd felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolaként működött. Az intézmény 1962-ben nyert főiskolai rangot Pénzügyi és Számviteli Főiskola néven, s 1971-ben Zalaegerszegen, majd 1972-ben pedig Salgótarjánban alakultak területi intézetei.




Oldalszám: 5/49

2.1. A BGF jelenlegi helyzete A Budapesti Gazdasági Főiskola a magyar felsőoktatási szektor egyik legelismertebb vezető főiskolai intézménye. Mintegy 20.000 hallgatójával jelentős szerepet tölt be az oktatási piacon, amelyet a képzések iránti hallgatói kereslet jól jelez. A jogelőd intézmények hagyománya és szellemi potenciálja a 2000. január 1-je óta működő integrált intézményben fokozottan összeadódott. Ennek is köszönhető, hogy az itt végző széles látókörű, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakma-specifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező, gyakorlati szakemberek iránt a munkaerőpiac jelentős keresletet támaszt. A főiskola országos beiskolázású intézmény, mely jelentős mértékben képez költségtérítéses hallgatókat. Regionális szerepköre Budapesten kívül a PSZK Salgótarjáni Intézetének és Zalaegerszegi Intézetének tevékenységében nyilvánul meg. A BGF a felnőttképzés révén, az életen át tartó tanulás egyik fontos központjává is vált, továbbá az országos hálózatban folytatott felsőfokú szakképzés, valamint a távoktatás segítségével az ország teljes területét lefedi. A BGF stabil külkapcsolatokkal rendelkezik, amelynek köszönhető a közös alapképzési oklevelek kiadása, illetve a számottevő hallgatói és oktatói mobilitás. Az angol, német, illetve francia nyelven, nemzetközi kooperációban folyó szakmai képzésben ma már nem csupán, sőt nem is elsősorban külföldön előtanulmányokat folytatott magyar hallgatók vesznek részt, hanem Európa és más földrészek különböző országainak ifjú állampolgárai is. Az intézmény elismertségét jelzi, hogy munkatársai tagjai az intézményhez kötődő tudományterületek legfontosabb nemzetközi szervezeteinek. A főiskola kiterjedt és színvonalas szolgáltatásokat nyújt hallgatóinak, és jellemző sajátossága, hogy önálló, akkreditált Nyelvvizsga és Továbbképző Központtal rendelkezik. A BGF és karai – folyamatosan megújuló, rugalmas és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzésével és színvonalas szolgáltatásaival – a hazai oktatási és felhasználói piacon egyaránt jól ismert márkanevek. Ez a piacvezető pozíció és részesedés megnyilvánul a nappali alapképzési szakokra történő, többszörös és növekvő túljelentkezésekben, az újabb diplomáért folyó alapképzés, valamint a szakirányú továbbképzés folyamatosan gazdagodó népszerűségében, a végzettek számára lehetőséget nyújtó munkahelyek – felmérések által visszaigazolt – bővülő számában, javuló szakmai és anyagi feltételeiben.



Oldalszám: 6/49


2.2. A BGF állami feladatként ellátandó alaptevékenysége A Szervezeti és Működési Rendben felsorolt tudományterületeken, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, felsőfokú szakképzést, alapképzést, mesterképzést, szakirányú továbbképzést folytathat nappali, esti és levelező munkarendben, továbbá távoktatásban. Ezekben a képzési formákban oklevelet ad ki. Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez. Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzet ellátást, könyvtári szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehetőségeket nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét szolgálják. A Főiskola feladatai teljesítése érdekében igazgatási, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket működtet. A BGF alaptevékenységén belüli kiegészítő tevékenysége A BGF az alaptevékenységén belül jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésére álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználására nem nyereségszerzés céljából végez. Ilyen például: 

Előkészítő tanfolyam tartása,



Az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számára olyan képzés, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.



Költségtérítéses képzés a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon.

A BGF szakmai tanácsadó és kutatási tevékenysége A BGF alaptevékenységén túlmenően – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – jogosult az alapító okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Rendben meghatározott feladatkörnek megfelelő szolgáltatási tevékenységre a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.




3.

Oldalszám: 7/49

NYILATKOZATOK

3.1. Küldetés nyilatkozat A Budapesti Gazdasági Főiskola, mint a felsőoktatás jelentős képviselője sokoldalú alapképzéssel, mesterképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel, valamint kutató-fejlesztő tevékenységgel szolgálja a társadalmat és a gazdasági élet szereplőit. Legfontosabb feladatának olyan pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, kommunikációs és külkereskedelmi szakemberek kibocsátását tekinti, akik alkalmazkodni képesek a gazdasági élet változásaihoz, tudásukkal, kezdeményező és vállalkozó készségükkel, toleráns magatartásukkal hozzájárulnak a vállalkozások, a gazdaság és az ország gyarapodásához és a versenyképességének javulásához. Ezen küldetését társadalmi-gazdasági-szakmai környezetével harmonikusan együttműködve, a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazásával valósítja meg. Az elméleti és a gyakorlati képzést folyamatosan fejleszti, a változó igények és az európai trendek figyelembe vételével. A tantervek, oktatási anyagok, tematikák összeállításakor egyaránt fontosnak tartjuk az időtálló alapismeretek, és a mindennapi feladatok ellátásához szükséges gyakorlati tudnivalók átadását a hallgatóknak. Célunk, hogy a főiskoláról kikerülő szakemberek magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel, nyelvtudással, nemzetközi kitekintéssel rendelkezzenek, jártasak legyenek az informatikában és a menedzsment módszerek alkalmazásában is. A főiskola az alapképzés mellett fontos feladatának tekinti - az élethosszig tartó tanulás keretében - a mesterképzést, szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttoktatást, távoktatást és a munkaadók igényeihez illeszkedő programok megvalósítását is. A Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársait úgy választja ki, hogy képesek legyenek magas szinten ellátni a felsőoktatási feladatokat, az elméleti kutatásokat és a hallgatók nevelését, jellemformálását egyaránt. A főiskola támogatja az oktatást-kutatást végző munkatársainak továbbképzését, szakmai fejlődését. Lehetővé teszi a szabad témaválasztást, a kutatómunkát és ezzel megteremti az oktatás színvonalának emelését és az oktatási ismeretanyag folyamatos korszerűsítését. A Budapesti Gazdasági Főiskola a felsőoktatás és a gazdasági élet része. Ápolja és fejleszti kapcsolatait a társintézményekkel, nemzetközi és hazai vállalkozásokkal. Figyelembe veszi a munkaerőpiac mennyiségi és minőségi igényeit, és felkészíti hallgatóit, hogy azok megalapozott elméleti tudással, gyakorlati felkészültséggel rendelkező, hivatásukat szerető jellemes, polgári értékeket és hazájukat becsülő résztvevői legyenek a gazdasági és társadalmi életnek.




Oldalszám: 8/49

3.2. A Budapesti Gazdasági Főiskola minőségpolitikája A Budapesti Gazdasági Főiskola célja, hogy megbízható, magas színvonalú szolgáltatással, gyakorlatorientált képzéssel biztosítsa az intézmény hazai és nemzetközi versenyképességét. E cél elérése érdekében a főiskola vezetése a legkorszerűbb eszközök, és módszerek alkalmazására épít, támogatja az élethosszig tartó tanulást, valamint az oktatás minőségének fejlesztését. Küldetésünk, hogy alkalmazható, a kor és a munkaerőpiac igényeit kielégítő, folyamatosan megújuló, magas színvonalú képzést biztosítsunk hallgatóink számára.

Célunk továbbá, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola         

a felsőoktatási versenyben megszerzett pozícióját folyamatosan erősítse, partneri megítélése kedvező legyen, hallgatói versenyképes tudást és diplomát szerezzenek, a piaci követelményeknek megfelelő szakokat, kurzusokat indítson, a leghatékonyabb előadás- és szeminárium technikákat alkalmazza, áttekinthető és egységes számonkérési és visszajelzési rendszert alakítson ki, a karok között hatékony belső kommunikációt és együttműködést biztosítson, munkatársai számára megfelelő munkakörnyezetet és szakmai fejlődést biztosítson, szervezeti kultúráját folyamatosan fejlessze.

A főiskola vezetése arra ösztönzi munkatársait, hogy a mindenkor megkívánt minőség érdekében:   

munkájukkal szemben fokozottan igényesek legyenek, a minőségpolitikát megismerjék és alkalmazzák, ismereteiket, szaktudásukat folyamatosan bővítsék.

A Minőségpolitika megvalósítása érdekében a főiskola vezetősége kötelezettséget vállal az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer bevezetésére, a működtetéséhez szükséges erőforrások biztosítására, a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésére.




Oldalszám: 9/49

3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat A Budapesti Gazdasági Főiskola, mint a felsőoktatás jelentős képviselője sokoldalú alapképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel, valamint kutató-fejlesztő tevékenységgel szolgálja a társadalmat és a gazdasági élet szereplőit. Egész életen át történő kötődést és tanulást biztosító intézmény. Versenyképességét a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására és a minőség folyamatos fejlesztésére építi. A BGF felső vezetése aktívan közreműködik a minőségirányítás teljes körű szervezésében és végrehajtásában. A Budapesti Gazdasági Főiskola vezetősége meghatározó tényezőnek tekinti a partneri igényeket kielégítő, színvonalas, a hatályos jogszabályoknak megfelelő minőségű felsőfokú szakmai képzések szervezését, annak érdekében, hogy a Főiskola eleget tegyen ezzel kapcsolatban a küldetésében előírtaknak és a gazdasági és társadalmi igényeknek. A BGF vezetősége a felsőfokú szakmai képzésekkel kapcsolatos minőségi célok elérése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy önértékelésen nyugvó minőségirányítási rendszert vezet be, amelyet minden partnerként vele együttműködő szakközépiskola konstruktív együttműködésével folyamatosan működtet és tökéletesít. A BGF munkatársait úgy választja ki, hogy a felsőoktatási feladatokat, az oktatást a követelményeknek megfelelően elégítse ki, minőségpolitikáját és minőségirányítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, hogy a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfeleljen. A BGF minden a felsőfokú szakképzésben közreműködő munkatársa kötelező feladatává teszi a minőségi munkavégzést, a minőségirányítási rendszer előírásainak betartását és annak folyamatos fejlesztésében való közreműködést, melynek érdekében a vezetés kialakítja a minőségtudatos munkavégzés alapelveit. Külső közreműködőinktől, az együttműködő szakközépiskoláktól is elvárjuk a minőségpolitikai irányelvek iránti elkötelezettséget, hogy hozzájáruljanak a felsőfokú szakmai képzések minőségének folytonos fejlesztéséhez. A Budapesti Gazdasági Főiskola integrált minőségirányítási rendszert alkalmaz, amely ötvözi az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti rendszert, az EFQM alapú önértékeléssel. Dr. Roóz József a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora




Oldalszám: 10/49

3.4. A Budapesti Gazdasági Főiskola Jövőképe A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 151. § (5) bekezdésének megfelelően a BGF-ben elkészítettük az intézményfejlesztési tervet, ami az intézmény stratégiai alapdokumentuma. Az intézményfejlesztési terv elkészítése előtt az intézmény áttekintette az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményeit, és a társadalmi egyeztetésen lévő vonatkozó Operatív Programokat, a kormány Felsőoktatási Fejlesztési Programját, s az abban lefektetett szakmai fejlesztési, irányítási és finanszírozási koncepciókat. Ezek alapján meghozta az intézmény a stratégiai döntéseket a működés, a profil, a finanszírozási és irányítási rendszer reformjának megtervezéséhez illetve továbbviteléhez. Az ország legnagyobb főiskolájaként az elsődleges törekvés, hogy elméletileg jól felkészült, széles látókörű, etikailag igényes, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakma specifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező gyakorlati értelmiségi szakemberek képzése. Célja, hogy a felsőfokú szakképzésben betöltött szerepet megőrizve folyamatosan emeljük az oktatás színvonalát, megfeleljünk a változó munkaerő-piaci igényeknek, s hallgatók számára színvonalas és ösztönző tanulási környezetet biztosítsunk. Megalapozott piaci felmérések és becslések szerint a BGF iránti hallgatói kereslet a következő években stabilnak, egyes képzési ágazatokban és formákban bővülőnek ígérkezik, s ez biztonságos alapot nyújt a hosszabb távú tervezéshez. A felgyorsult gazdasági fejlődés, a gazdaság alkalmazkodási kényszerei és a társadalmi mobilitás igénye hosszabb távon is szükségletet teremt az értelmiségi át- és továbbképzésre, továbbá az egész életen át tartó tanulásra, ami főiskolánk mesterképzési, illetve szakirányú továbbképzési kurzusai iránt jelent stabil keresletet. A BGF ezen kiélezett versenyben csak úgy állhat helyt, ha olyan, világosan definiált jövőképpel rendelkezik, amely egyszerre tartalmazza az érték- és hagyományőrző stabilitás és innováció, a folyamatosság és permanens megújuló-készség elemeit. E jövőképben helye van a képzési profil és kínálat – lehetőségek és igények szerinti további bővítésének – éppúgy, mint a nyújtott szolgáltatások minősége javítására irányuló szándéknak. Célkitűzés a valódi integráció végrehajtása, az új felsőoktatási kihívásoknak való megfelelés, az új felsőoktatási törvényben szabályozott működés feltételeinek megteremtése, a Bolognai folyamatból fakadó tartalmi, szakmai megújulásra való törekvés, az intézmény szervezetének modernizálása, a működés hatékonyságának javítása. Az oktatási-kutatási egységek kialakítása mellett kiemelt szerepet kell kapjanak a menedzsment funkciók és a szervezeti struktúra fejlesztése, a modern európai egyetemek menedzsment struktúrájához való közelítés.




A BGF

Oldalszám: 11/49

KÜLDETÉSE

A BGF KÜLDETÉSE AZ, HOGY A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYÁGAK TERÜLETÉN MAGYAR ÉS IDEGEN NYELVEN AZ ALAPKÉPZÉSBEN, A MESTERKÉPZÉSBEN, A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN, A FELNŐTTKÉPZÉSBEN, A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN AZ ORSZÁGBAN ÉS NEMZETKÖZILEG IS EGYARÁNT VONZÓ, VEZETŐ GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY LEGYEN. A BGF

VÍZIÓJA

A BGF VÍZIÓJA, HOGY A MESTERKÉPZÉS ÉS A DOKTORI ISKOLA LÉTREHOZÁSÁRA VALÓ TÖREKVÉS MELLETT HOSSZABB TÁVON A MÁR NEMZETKÖZILEG ELISMERT SZAKJAIHOZ HASONLÓAN, KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE A FŐISKOLA KÜLÖNBÖZŐ SZAKKÉPESÍTÉSEI, ILLETVE A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ OKLEVELEI NEMZETKÖZILEG ELISMERTEK LEGYENEK

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott prioritások az alábbiak: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, - államreform. -

A prioritások közül a Budapesti Gazdasági Főiskola a gazdaságfejlesztés, a társadalom megújulása és a területfejlesztés területén kíván jelentős fejlesztéseket elérni, és hozzájárulni az Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeréhez. A gazdaságfejlesztés prioritáson belül: „Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek elemei közül: a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése.” A társadalom megújulása prioritáson belül: „A foglalkoztathatóság javítása, amelynek elemei közül: a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek elemei közül: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés együttműködő, regionális rendszerének kialakítása; a szerkezetváltási folyamatok munkaerőpiaci hatásainak kezelése; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése. Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése, amelynek elemei közül: a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása; gazdálkodási és vállalkozási készségfejlesztés. Kinyomtatott példány, csak tájékoztató jellegű


Oldalszám: 12/49


Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, amelynek elemei közül: a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében, amelynek elemei közül: regionális tudásközpontok kialakítása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok. Társadalmi részvétel és befogadás, amelynek elemei közül: a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; diszkrimináció elleni küzdelem; a helyi közösségek erősítése. A humáninfrastruktúra fejlesztése, amelynek elemei közül: további térségi integrált szakképző központok létrehozása és a regionális képzési hálózat kialakítása; oktatási informatikai fejlesztések; egyetemi innovációs központok megerősítése; akadálymentesítés; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések.

A területfejlesztés prioritáson belül: A hét regionális operatív program közül az Észak-magyarországi Regionális OP, Középmagyarországi Regionális OP, Nyugat-dunántúli Regionális OP végrehajtásában kíván az intézmény karai és területi intézetei révén részt venni. A regionális operatív programok legfontosabb céljai közül kiemelten kezeli az intézmény az alábbi programokat: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a települések átfogó, integrált fejlesztése, - a humáninfrastruktúra fejlesztése. Gazdaságfejlesztés, munkaerő-piaci kapcsolatok területén: - munkahelyi képzések támogatása - a szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése - a pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése - munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjesztése - a partnerség erősítése - vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása) - a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadását támogató infrastruktúra fejlesztése - a kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében - felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban vállalatokkal közös kutatási, ipari projektekben. Képzésfejlesztési területén: - átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és felnőttképzési programok - formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése




Oldalszám: 13/49

- a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése - tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben - a gyakorlati oktatás fejlesztése - a tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése - a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében - fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minősége és adaptivitásának fejlesztése érdekében. A főiskola működési területei szerint részletesen kidolgozott stratégiai célkitűzéseket a Budapesti Gazdasági Főiskola Intézményfejlesztési Terve tartalmazza. A Főiskola az oktató-nevelő munkáját, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait szervezeti egységekre tagozódva végzi. A Főiskola     

főiskolai szintű központi igazgatási, szervezési, ellenőrzési, gazdasági-műszaki, illetve szolgáltatási egységeket magában foglaló Rektorátusra, főiskolai szintű alapozó intézetekre (a továbbiakban: alapozó intézet), karokra, szakmai intézetekre, területi intézetekre,

intézeti tanszékekre tagolódik.



Oldalszám: 14/49


BGF szervezeti struktúra modellje

4.

GAZDASÁGI TANÁCS

SZENÁTUS

Titkárság REKTOR

Rektori tanács

Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság

Rektori kabinet

Minőségügyi Iroda

Kutatóközpont Mesterképzési központ

Ellenőrzési osztály

Tanácsadó testület Tudományos tanács

Nyelvvizsga és továbbképző központ

Informatikai bizottság

Általános rektorhelyettes

Felnőttképzési rektorhelyettes

Tudományos rektorhelyettes

Oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes

Rektori tanács

Főtitkár

Idegennyelvi és kommunikációs intézet

Közgazdasági és módszertani intézet

Rektori hivatal vezetője

Minőségügyi megbízott

Minőségügyi megbízott

Dékáni Tanács

Dékán Minőségügyi felelős

Turizmus –Vendéglátás intézet

Min. megb.

Dékáni Tanács

Dékán

Salgótarjáni intézet

Minőségügyi felelős

Üzleti szakoktató és Pedagógiai intézet.

Min. megb.

Pénzügyi és Számviteli Kar

Külkereskedelmi Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Dékáni Tanács

Gazdasági és műszaki főigazgató

Zalaegerszegi intézet

Nemzetközi gazdálkodás intézet

Kereskedelmi és marketing intézet

Min. megb.


Min. megb.

Min. megb.

Menedzsment és emberi erőforr. int.

Társadalomtudományi intézet

Min. megb.

Minőségügyi felelős

Dékán

Min. megb.

Pénzügy és számviteli intézet Min. megb.

Min. megb.



Oldalszám: 15/49

4.1. Főiskolai szintű (rektorátusi) szervezeti egységek A főiskolai szintű szervezeti egységek a BGF feladatai teljesítéséhez szükséges igazgatási, szervezési, ellenőrzési, gazdasági-műszaki és egyéb szolgáltató önálló egységek, melyek a főiskola egészére kiterjedő hatáskörrel működnek.             

Szenátus Gazdasági Tanács Rektori Tanács Rektori Kabinet Kutató Központ Mesterképzési Központ Tudományos Tanács Informatikai Bizottság Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság Ellenőrzési Osztály Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Minőségügyi Iroda Rektori Hivatal

A Főiskola vezetése A Főiskola a mindenkor hatályos jogszabályok és egyéb belső szabályzatok, rendelkezések keretei között működik. A vezetésben az Ftv. rendelkezései, valamint a Szervezeti és Működési Rendjében meghatározott munkamegosztás szerint  

a Szenátus, tanácsadó és ellenőrző testületek (Tanácsadó Testület, Tudományos Tanács, Gazdasági Tanács, Rektori Tanács, Rektori Kabinet, Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság, egyéb bizottságok, szakmai intézetek mellett működő szakmai tanácsadó testületek)

működnek közre.




Oldalszám: 16/49

4.2. A minőségirányítás főiskolai szervezete A BGF minőségirányítási rendszerének központi eleme egy minőségirányítási keretrendszer bevezetése és hatékony működtetése. Erre azért van szükség, mert a bolognai folyamat adaptációja során – a Kari specialitások messzemenő figyelembevétele mellett egységes képzési rendszer került bevezetésre elsősorban a felsőfokú alapképzés új szakjainál. (Egységesülő tantervek tantárgyi programok bevezetése). A BGF felső vezetése a nemzetközi minőségirányítási szabványok széleskörű megvizsgálása, előnyeinek és hátrányainak feltárása nyomán úgy döntött, hogy fokozatos bevezetéssel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer megvalósítását és auditálását készíti elő. A bevezetésre kerülő minőségirányítási rendszernek kapcsolódnia kell az eredményesen alkalmazott EFQM modell alapján végzett önértékelési rendszerhez. A BGF vezetése 2000. július 1-én létrehozta a Szenátus koordináló és tanácsadó testületét a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottságot, majd a rektorhoz tartozó operatív szervezetet, a Minőségügyi Irodát (szervezeti ábra). A Minőségbiztosítási és Értékelő Bizottság tagjai a Főiskola karainak, ill. intézeteinek munkatársai: három kari, kilenc intézeti tag és a HÖK három képviselője. Fontosabb feladatai a következők:  A BGF minőségpolitikájának és minőségcéljainak elfogadása,  A BGF 3 -5 éves minőségügyi stratégiai tervének, mint funkcionális részstratégia akciótervének (projekt tervének) elfogadása,  A tervfeladatok végrehajtásának ellenőrzését összegező éves jelentések elfogadása,  A BGF minőségirányítási rendszer eredményességének figyelemmel kisérése,  A BGF minőségpolitikájával és minőségcéljaival kapcsolatos módosító javaslatok kezdeményezése és kidolgozása,  A BGF minőségirányítási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos javaslattétel



Oldalszám: 17/49


A Minőségügyi iroda közvetlenül a rektorhoz tartozik, fontosabb feladatai a következők:  A BGF minőségügyi tevékenységének operatív irányítása  A kari minőségügyi felelősekkel való szakmai kapcsolattartás és együttműködés,  A BGF stratégiai küldetésének (szervezetpolitikájának) részeként, az intézmény minőségpolitikájának összeállítása,  A BGF 3 - 5 éves minőségügyi stratégia tervének, mint funkcionális részstratégia akciótervének (projekt tervének) elkészítése,  A minőségstratégia akcióterveinek megfelelően az éves minőségbiztosítási tervek elkészítése,  A minőségfejlesztési tervek lebontása folyamatokra, kari, illetve intézeti szinten,  A végrehajtás koordinálása és felügyelete folyamatonként a felelősökkel,  A terv feladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések készítése folyamatonkénti bontásban,  Az eltérések visszacsatolása a minőségstratégiához, javaslatok készítése a stratégia esetleges módosítására,  Folyamatos ellenőrzés és elemzés a környezetnek az intézmény minőségi folyamataira gyakorolt pozitív és negatív hatásáról,  Az intézmény minőségi rendszerének folyamatos felülvizsgálata, erről jelentés készítése és tájékoztatás küldése a kari, illetve az intézeti vezetőknek



Oldalszám: 18/49


A BGF Karain/Intézeteiben minőségirányítási felelősök/megbízottak működnek. A kari/intézeti minőségbiztosítási felelősök/megbízottak feladatai:  A minőségirányítási rendszer Kari/Intézeti szintű működtetésének figyelemmel kísérése.  A Kari/Intézeti önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a Karok vezetőinek.  Kari/Intézeti éves minőségfejlesztési programok kidolgozása.  A Kari/Intézeti önértékelések eredményeinek eljuttatása a Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottságra, valamint Minőségügyi Irodára.  A partnerek által meghatározott elvárások, követelmények meghatározása. Kérdőíves felmérések készítése évente egy alkalommal. A kérdőívek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek.  A minőségirányítási rendszer Kari/Intézeti szintű éves átvizsgálásának előkészítése,  A minőségirányítási dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása.  A minőségirányítási ellenőrzése.

dokumentumokban

előírtak

hatékony

megvalósításának

 Az akkreditációs eljárás segítése.  A szükséges minőségügyi jelentések elkészítésének támogatása.  A minőségszemlélet terjesztése — akár oktatások keretében is — a Karon/Intézetben.  Folyamatos kapcsolattartás a Főiskola Minőségügyi Irodájával. A Kari/Intézeti minőségirányítási (Dékánok/Intézetvezetők) jelölik ki.


felelősöket

a

Karok/Intézetek

felelős

vezetői


Oldalszám: 19/49


A BGF MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

5.

5.1. Általános követelmények A minőségirányítási rendszer a Budapesti Gazdasági Főiskola irányítási rendszerének meghatározó része. A rendszer dokumentációja kapcsolódás esetén hivatkozik a Főiskola meglévő szabályzataira és tartalmazza azokat a sztenderdeket, folyamatokat és eljárásokat, melyek a Minőségpolitikában meghatározott célkitűzések megvalósításához vezetnek. Ezeknek a figyelemmel kisérése lehetővé teszi a rendszer fejlesztése során elért állapot folyamatos kiértékelését. A főiskolai minőségirányítási rendszer kialakításának célja: -

az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása,

-

a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése,

-

a BGF társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása,

-

a működés hatékonyságának fokozása,

-

a hallgatók, oktatók, kutatók, főiskolai dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, külső partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése.

A BGF a minőségirányítási rendszerének kialakításánál és működtetésénél a következőket veszi figyelembe: -

a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásait,

-

a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásait, és javasolt szempontrendszerét,

-

az Oktatási Minisztériumnak a útmutatásait,

-

A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit (ENQA)/2005.

-

Az EFQM EU konform kiválóság modell szempontrendszerét,

-

A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei és annak irányelvei, (ENQA)

-

a Budapesti Gazdasági Főiskola Küldetésnyilatkozatát,

-

a minőségirányítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel az európai egyetemek és főiskolák együttműködési és egységesítési törekvéseire. A Főiskola minőségirányítási kézikönyve az intézményi működés minőségközpontú korszerűsítését kívánja elősegíteni. Ez három célelem mentén valósítható meg:

felsőoktatás minőségbiztosítására

vonatkozó



A szervezeti kultúra fejlesztése, amely a munkatársak belső igényességét hangsúlyozva, az öntanulási, önfejlődési folyamat állandó fenntartására, valamint a kulcsfontosságú külső partnerek megelégedettségének elsődlegességére fókuszál.



A minőségirányítási rendszer folyamatainak fejlesztése a szervezeti önértékelés modelljének felhasználásával. A cél olyan, a követelményekhez illeszkedő, illetve azokhoz kapcsolódó kétszintű szervezeti önértékelési rendszer megalkotása, ami



Oldalszám: 20/49


biztosítja az intézmény működésének folyamatos értékelését, lehetőséget nyújtva a fejlesztési területek definiálására és a javításra.(pl. PDCA logikával) 

A működés folyamatok korszerűsítése az intézmény által lefektetett irányvonal mentén, mind az alaptevékenységekre, mind a támogató tevékenységekre kiterjedően.

5.2. A minőségirányítási rendszer felépítése Az oktatási miniszter a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény minőségirányítási rendszerre vonatkozó fontosabb előírásai: „2. § (1) E törvény célja továbbá l) A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére.” A felsőoktatási intézmény működésének alapelvei 20. § (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 21. § (2) A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni ………… a minőségbiztosítás rendszerét. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát,……. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A Felsőoktatási Törvény érvényesítése érdekében a Budapesti Gazdasági Főiskola integrált minőségirányítási rendszert valósít meg, amely ötvözi a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit (ENQA) European Association for Quality Assurance in Higher Education/2005), valamint az önértékelésen alapuló EFQM EU konform kiválóság-modellt. A jelenlegi Minőségirányítási Kézikönyv a BGF 2007-2011. évre szóló Intézményfejlesztési Terve 2.10. Programpontjának megfelelően került kidolgozásra.




Oldalszám: 21/49

Minőségirányítási rendszerünk kialakításánál az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatás minőségbiztosításának Európai Sztenderdjeit és irányelveit vettük figyelembe az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education)/2005-nek megfelelően. A minőségirányítási rendszer kialakításánál a következő 7 fő Európai Sztenderdet vettük figyelembe, így: 1./ Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások A Sztenderd előírásai: A főiskola rendelkezzen a minőség biztosításához szükséges irányelvekkel és ezen irányelveket támogató folyamatokkal, továbbá a tervezetekre és döntésekre vonatkozó előírásokkal, szabályzatokkal. Határozottan elkötelezi magát azon társadalmi elvárás elősegítésére, amely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát a munkájában. Ennek elérése érdekében az intézményeknek olyan stratégiát kell kialakítani és végrehajtani, ami a minőség szintjének folyamatos emelkedését biztosítja. A stratégiáknak, a politikáknak és a folyamatoknak mind a formális kereteit, mind a nyilvános hozzáférését biztosítani kell az intézményeknek. A rendszer tartalmaz a hallgatókra és az egyéb érdekeltekre vonatkozó feladatokat is. A Sztenderd irányelvei: A rendszer elemeinek tartalmazniuk kell:  az oktatók és az intézmény keretein belül megvalósuló kutatások kapcsolatát;  az intézményeknek a minőségre és a követelményekre vonatkozó stratégiáját;  a minőségirányítási rendszer felépítését;  a főiskola, a tanszékek, szakok és egyéb szervezeti egységek és egyének felelősségét a minőségbiztosításában;  a hallgatók részvételét a minőségbiztosításban;  azokat a módszereket, amelyekkel a minőségpolitikát kivitelezik, ellenőrzik és fejlesztik. Szabályzatok:  Minőségirányítási Kézikönyv Kapcsolódó anyagok:  BGF Intézményfejlesztési Terv  BGF stratégia  BGF Minőségpolitika




Oldalszám: 22/49

2./ Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A Sztenderd előírásai: A főiskola működésében szükséges olyan formális mechanizmus működtetése, amely a tervezetek, döntések jóváhagyására, időszaki felülvizsgálatára és ellenőrzésére alkalmas. A Sztenderd irányelvei: Ha a hallgatók és egyéb érdekelt felek meghatározása és részvétele a felsőoktatási intézmény életében sokkal inkább hatékony minőségbiztosítási folyamatokon keresztül történik, akkor az biztosítja, hogy az intézményi programok jól megtervezettek, rendszeresen ellenőrizettek és felülvizsgáltak legyenek. E rendszer-elem továbbá biztosítja a folyamatos hozzáértést és ismertséget. A programokra és döntésekre vonatkozó minőségbiztosításnak tartalmaznia kell:  az egyértelmű tanulmányi követelmények kidolgozását és nyilvánosságra hozatalát;  odafigyelést a tananyag és a programok tartalmára és megtervezésére;  az oktatási módok (pl. teljes, részidős tanulás; e-oktatás, távoktatás, stb.) és a felsőoktatási intézmény specifikus szükségleteit;  a megfelelő tanulási források hozzáférhetőségét;  a formális programtervezetek jóváhagyását olyan személy által, aki nem vesz részt a programok oktatásában;  a hallgatók előmenetelének és teljesítményének ellenőrzését;  a programok rendszeres, meghatározott időközönkénti felülvizsgálatát (külső bizottsági tagok részvételével);  rendszeres visszacsatolásokat a munkaadóktól, a munkapiac képviselőitől és egyéb fontos intézményektől;  a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási folyamatokban. Szabályzatok:  Szervezeti és Működési Rend  Hallgatói Önkormányzat Alapszabályzata Kapcsolódó anyagok:  BGF Intézményfejlesztési Terv  BGF Szervezeti és Működési Rendje




Oldalszám: 23/49

3./ Hallgatók értékelése A Sztenderd előírásai: A hallgatókat közétett és következetesen alkalmazott kritériumokon, szabályzatokon és folyamatokon keresztül kell értékelni. A Sztenderd irányelvei: A hallgatók értékelése az egyik legfontosabb része a felsőoktatásnak. Az értékelés eredményeinek egyértelmű hatása van a hallgatók jövőbeli karrierjére. Éppen ezért fontos, hogy az értékelést mindig szakemberek végezzék, továbbá, hogy a széleskörű tudásra helyezzék a hangsúlyt, amit mind vizsgán, mind különböző próbákon keresztül megvizsgálnak. Az értékelés eredménye fontos információkat tartalmaz az intézmény számára az oktatás hatékonyságáról is. A hallgatók értékelési folyamatával szemben támasztott elvárások:  a tanulmányi követelmények teljesítésére és az egyéb programok céljára vonatkozó mérések megtervezése;  minden szintű intézményi cél megfelelősségének biztosítása;  közzétett és egyértelmű kritériumai legyenek az osztályzásnak, értékelésnek;  az értékelésben résztvevő oktatóknál biztosítani kell, hogy megértsék az értékelés szerepét a hallgatók előrehaladásában, valamint személyes tudásuk és képességük fejlesztésében és a továbbképzéssel kapcsolatos terveikben;  ahol szükséges, a döntést ne egy személy hozza;  a rendszer vegye figyelembe vizsgák szabályozásának összes lehetséges követelményét;  legyenek egyértelmű előírások a hallgatók hiányzására, betegségre és egyéb korlátozó körülményre vonatkozóan;  biztosítsa, hogy az értékelési folyamat az intézmény egyéb központi folyamataival összhangban legyen;  az eredmények adminisztrálása pontos és a bizalmas adatkezelés szabályainak megfelelő legyen. A hallgatókat hivatalos úton értesíteni kell a számonkérés módjáról és szabályairól. Szabályzatok:  Térítések és juttatások szabályzata  Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Kapcsolódó anyagok:  Hallgatói Önkormányzat Alapszabályzata



Oldalszám: 24/49


4./ Oktatók minősítésének, valamint az oktatói munka minőségének biztosítása A Sztenderd előírásai: Az intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a módszerekkel, amiken keresztül biztosítják önmaguk számára, hogy tanáraik felkészültek legyenek munkakörük ellátására, megfeleljenek az intézményi elvárásoknak. A Sztenderd irányelvei: A legtöbb diák számára a tanár a legfontosabb elérhető tanulási forrás. Fontos, hogy azok, akik tanítanak teljes körű tudással rendelkezzenek a tantárgyukra nézve és, hogy rendelkezzenek azokkal a képességekkel és gyakorlattal, amiken keresztül tudásukat átadhatják és hatékonyan rá tudnak mutatni számos, egyéb összefüggésre is, továbbá képesek legyenek visszajelzést adni a diákok teljesítményéről. A főiskolának biztosítani kell, hogy munkatársaik kiválasztási és kinevezési folyamatai az oktatók elvárt hozzáértési szintjének meglétét garantálják. Az oktatóknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy fejlesszék és kiterjesszék a tanítási képességeiket és bátorítani kell őket, hogy fejlesszék képességeiket, szakértelműket. Továbbá az intézménynek biztosítania kell a hiányossággal küszködő oktatók számára a lehetőséget, hogy szakértelmüket egy megfelelő szintre fejlesszék, és ha az oktatók folyamatosan és bizonyíthatóan nem hatékonyan működnek, az intézménynek el kell távolítania őket pozíciójukból. Szabályzatok:  Humánpolitikai Szabályzat  Munkaköri leírások  A nyilvános oktatói, vezetői pályázatok elbírálásának rendje  Az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételei, és az ezzel összefüggő pályázatok rendje  A követelmények teljesítésének, értékelésének szabályozása  Kitüntetések, címek, díszoklevelek adományozásának rendje Kapcsolódó anyagok:  Etikai Kódex  Szervezeti és Működési Rend 5./ Tanuláshoz szükséges források, eszközök biztosítása A Sztenderd előírásai: Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a tanuláshoz szükséges források, eszközök megfelelőek és alkalmasak legyenek minden általuk nyújtott programhoz. A Sztenderdirányelvei: Mind az oktatók, mind a diákok munkájuk során számos erőforrásra támaszkodnak. Ebbe beletartozik az infrastrukturális erőforrásoktól kezdve, úgy, mint a könyvtár, számítógép használatának lehetősége, a munkakörnyezeti feltételeken keresztül (például: hőmérséklet, megvilágítás, környezeti zajszint), az emberi erőforrásokig (oktató, tanácsadó, ügyintéző…) minden.




Oldalszám: 25/49

A tanulást támogató források és az egyéb támogató folyamatok könnyen hozzáférhetőek, a hallgatók számára tervezettek legyenek, és legyen lehetőség a visszacsatolásra is. Az intézmény ezeket az erőforrásokat, folyamatokat és ezek hatékonyságát is rendszeresen vizsgálja felül. Szabályzatok:  Beruházási szabályzat  Gazdálkodási rend  Iratkezelési szabályzat  Bizonylati rend  Leltározási és leltárkészítési szabályzat  Selejtezési szabályzat  Számlarend, számlatükör  Munkavédelmi szabályzat Kapcsolódó anyagok:  Számviteli politika 6./ Belső Információs rendszer A Sztenderd előírásai: Az intézménynél szükséges biztosítani a lényeges információk gyűjtését, elemzését és felhasználását a tanulási és egyéb programok hatékony menedzselése érdekében. A Sztenderd irányelvei: Az intézmény vezetőinek informáltsága a legfontosabb kiindulópont a hatékony minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez. Fontos, hogy az intézménynek legyen megfelelő eszköze az információk gyűjtéséhez és elemzéséhez a saját folyamataikról. E nélkül nem fogják tudni, hogy melyek azok a dolgok, folyamatok, amelyek jól működnek és melyek azok, amikre még figyelmet kell szentelni, vagy éppen, hogy mi az eredménye a legújabb gyakorlatuknak. A minőséghez kapcsolódó információs rendszer számos külső és belső körülménytől függ, de a következőket mindenféleképpen tartalmaznia kell:  a hallgatók előrehaladását és sikerességi arányát;  a végzettek elhelyezkedési és beválási tapasztalatait;  a hallgatók igényeit az oktatással kapcsolatban;  a hallgatók elégedettségét a főiskola oktatási programjaival;  az oktatás hatékonyságát;  a rendelkezésre álló forrásokat a tanuláshoz és azok költségét;  az intézmény saját kulcsfontosságú jelzőrendszerét. Az intézmény számára szintén hasznos, ha a minőségirányítási rendszere tartalmaz összehasonlító elemzéseket más intézmények eredményeivel és folyamataival. Ez lehetővé teszi, hogy intézményi tudásukat bővítsék, és hogy saját teljesítményüket fokozni tudják. Szabályzatok:  Informatikai szabályzat Kinyomtatott példány, csak tájékoztató jellegű



Oldalszám: 26/49

 Neptun/ETR működés szabályozása  A BGF Adatkezelési Szabályzata  Adatvédelmi szabályzat Kapcsolatok:  BGF Foglalkoztatási Követelményrendszer 7./ Külső információs rendszer – társadalmi hatások A Sztenderd előírásai: Az intézménynek folyamatosan nyilvánosságra kell hoznia programjaikra és döntéseikre vonatkozó aktuális, pártatlan, objektív, azaz minden rendelkezésükre álló releváns információt. A Sztenderd irányelvei: A főiskolának egyfajta közösségi szerepet is be kell töltenie, amelynek értelmében például nyilvánossága kell hoznia az általa kínált programok leírását, ezek követelményeit, a képesítést, amit adnak, a tanítási, tanulási és értékelési folyamatokat, amit használnak és a különböző tanulási lehetőségeket, melyek a diákok rendelkezésére állnak. Ezen információk tartalmazhatják továbbá a kilátásokat, a végzett hallgatók munkahelyet és a jelenlegi hallgató társadalom körvonalait. Az információknak pontosnak, pártatlannak, tárgyilagosnak és könnyen hozzáférhetőnek kellene lenniük. Továbbá az intézmény igazolhatja azt is, hogy ezen információk találkoznak az ő saját elvárásaival a pártatlanságot és tárgyilagosságot is figyelembe véve. Szabályzatok:  A BGF Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Kapcsolódó anyagok:  Szakirány választási tájékoztató  Felsőoktatási felvételi tájékoztató  BGF honlap

5.3. Az oktatás minőségirányítási rendszere A BGF működési folyamatainak struktúra modellje alapvetően két részből áll. Az irányítás folyamataiból és a végrehajtás folyamataiból. Az irányítás folyamatai magukban foglalják az intézmény magas szintű vezetőinek igazgatási, innovációs, minőségbiztosítási, költségvetés tervezési, valamint elszámolási tevékenységeit.




Oldalszám: 27/49

A végrehajtás folyamatait a következő részfolyamatok képezik: - A képzés, mint fő értékteremtő folyamat, amely az oktatás, oktatás szervezési és a tanulási feltételek részfolyamataiból áll, - A kutatás főfolyamatából, - A fő folyamatokat támogató információkezelési, erőforrásokkal való gazdálkodási, humán erőforrás kezelési, műszaki ellátási és informatikai folyamatok A folyamatok fő tevékenységelemeit a következő folyamatstruktúra modell ábra részleteiben is tartalmazza.





Oldalszám: 28/49


Oldalszám: 29/49


6.

A BGF VEZETŐSÉGÉNEK MINŐSÉG IRÁNTI FELELŐSSÉGE

Ez a fejezet bemutatja, hogy a BGF felső vezetősége milyen formában fejezi ki elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer eredményes működtetése iránt annak érdekében, hogy a jogi követelmények és a partneri igényeket teljesítése. A BGF minőségpolitikájának és minőségcéljainak meghatározása, kiadása és érvényesítése a felső vezetőség feladata. A BGF rektorának feladata gondoskodni arról, hogy a partneri, valamint jogszabályi követelmények ismertek legyenek a képzésben együttműködő valamennyi intézmény számára. A BGF intézeteiért felelős vezetők feladata gondoskodni arról, hogy a partneri, valamint jogszabályi követelmények ismertek legyenek a képzésben közreműködő valamennyi oktató és munkatárs számára. Az erőforrások biztosítása a képzésért felelős főiskolai vezető felelőssége. A vezetőség elkötelezettsége A felső vezetőség vezetési magatartásával és részvételével biztosítja a minőségirányítási rendszer hatékony működését, ami minden partner számára magas megelégedettséget eredményez. A BGF felső vezetése kiemelt kérdésként kezeli a partnerek számára hozzáadott értéket eredményező, a képzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos folyamatok állandó továbbfejlesztését. A folyamatgazdák felelősséggel tartoznak a folyamatok eredményes irányításáért, a célok eléréséért, és ehhez megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. Partnerközpontúság A vezetőség gondoskodik arról, hogy azonosítsa a főiskolai képzésben a partnereit, továbbá, hogy a partnerek elvárásait teljes körűen meghatározzák és teljesítsék a partnerek megelégedettségének javítása céljából. Minőségpolitika, minőségcélok A kézikönyvben található minőségpolitika bemutatja a vezetőség elkötelezettségét a követelmények teljesítése, és a minőségirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztése iránt. A Karokra vonatkozó minőségpolitika összhangban van a BGF általános minőségpolitikájával. A BGF Minőségügyi Iroda vezetőjének a felelőssége, hogy a kinyilvánított minőségpolitikát minden érintett munkatárs megismerje. A kari vezető gondoskodik arról, hogy az intézményi és a kari minőségpolitikát a szervezet minden szintjén megértsék, megvalósítsák és fenntartsák. A vezetőségi átvizsgálások, önértékelések alkalmával a minőségpolitika alkalmasságának vizsgálata is megtörténik. A minőségpolitika keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához. A célok hosszú- és rövid távra kerülnek megfogalmazásra és meghatározzuk az ezek eléréséhez szükséges megvalósítási akciókat is. Ezek tartalmazzák a részfeladatokat, azok ütemezését, felelőseit és a megvalósítás mértékének jelzőszámait. A célok megvalósítását évenként értékeljük, az értékelés eredményeiről, és a hozott intézkedésekről a munkatársak tájékoztatást kapnak.



Oldalszám: 30/49


Tervezés A BGF minőségirányítási rendszerében gondoskodunk róla, hogy mindenkor biztosítva legyen a folyamatok hatásossága, és a minőségcélok elérésének lehetősége. Minden olyan változtatást tervezetten hajtunk végre, amely kihat a minőségirányítási rendszer működésére, annak érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer működőképességét a változtatások alatt fenntartsuk. A Főiskolai szintű változások megtervezéséért a Minőségügyi iroda vezetője, a kari és az Intézeti szintű változtatás megtervezéséért a szervezeti egység vezetője a felelős. Feladatkör felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció A BGF általános eljárás rendjei egyértelműen rögzítik az egyes tevékenységekhez kapcsolódó felelősségeket és hatásköröket. A névre szóló munkaköri leírások pontosan meghatározzák a kölcsönös kapcsolatokat, az egyes munkatársak feladatát, felelősségét és hatáskörét. A Kari, Intézeti minőségirányítási folyamatok létrehozásáért, működtetéséért, ellenőrzéséért, felügyeletéért a Kar, Intézet Minőségbiztosítási felelőse felel. A Minőségügyi Iroda vezetője a Kézikönyv 4. fejezetében meghatározott feladat-, felelős- és hatáskörrel rendelkezik a minőségirányítási rendszer működésének koordinálására, fejlesztésére. Vezetőségi átvizsgálás A minőségirányítási rendszer folyamatos alkalmasságának biztosítása érdekében, évente legalább egyszer vezetőségi átvizsgálást kell tartani minden szervezeti egységben és Főiskolai szinten. Éves tervben kell meghatározni az átvizsgálások időpontját, mely biztosítja a rendszer folyamatos megfelelését és eredményességét. A vezetőségi átvizsgálás rendszerint az önértékelést követi. A vezetőségi átvizsgálás fontosabb témakörei: Bemenő adatok: 

az önértékelés eredményei,



partneri (hallgatói, munkáltatói, szakközépiskolai) visszajelzések,



a folyamatok működése,



a belső auditok eredményei



a fejlesztési javaslatok,



a dokumentációra irányuló változtatási javaslatok



a korábbi vezetőségi átvizsgálások intézkedéseinek megvalósulása.

Az átvizsgálás eredményeképpen a Főiskola felső vezetése, illetve a Kari képzésvezető intézkedéseket rendel el a következő szempontok szerint:




Oldalszám: 31/49

Kimenő adatok: 

a minőségirányítási rendszer és folyamatainak tökéletesítése a partneri követelmények mind teljesebb teljesítése és a hatékonyság fokozása érdekében,



a képzés eredményességének fokozása,



erőforrás szükségletek.



Oldalszám: 32/49


7.

A BGF ÖNÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Az önértékelés folyamata

Kérdőíves vizsgálatok Adottságok: 1. Vezetés,

Eredmények 6. Munkatársak megelégedettsége,

2. Stratégia és tervezés, 3. Emberi erőforrás gazdálkodás, munkatársak irányítása, 4. Együttműködés és erőforrások, 5. Folyamatok és változás menedzsment

7. Hallgatói elégedettség, 8. Társadalmi hatások, 9. Alapvető teljesítmények és eredmények

Statisztikai feldolgozás

Szöveges értékelés

1. Értékelő teamek összeállítása, 2. A kézi könyvben rögzített kritériumok szerinti értékelés bemutatása, 3. Mutatószámok meghatározása, 4. Erősségek meghatározása és a fejlesztendő gyenge területek megjelölése.

Értékelés

Fejlesztendő területek kijelölése és javító intézkedések meghatározása, éves minőségfejlesztési programok kialakítása, megvalósítása



Oldalszám: 33/49


7.1. BGF stratégiai szabályozási rendszere Az önértékelés a MAB követelményeivel összhangban az intézmény adottságainak és eredményeinek átfogó, rendszerszemléletű és periodikus vizsgálata a stratégia (a küldetés, a jövőkép, a jelenállapot jellemzők) célkitűzések megvalósítására. A következő folyamatábra ezt a szabályozási folyamatot szemlélteti.

KÖRNYEZET

,a ki n h c e t v yn ö k ó t a g r o f

g n ik ra m h c n e B

Kultúrjavak Kultúrtevékenységek Kultúrtermékek JÖVŐKÉP Hosszú távú szervezeti növekedési célok

Kérdőíves felmérés SWOT analíz is E F QM k ri t é ri um tá b lá za t

Sz cenárióforga tók öny v te c hn ika Be n c hm a rk i n g

Értékrend Minőségi szint Szervezettségi színvonal

t a á l i b á l t n u rié O tri W S M Q F E

JELEN ÁLLAPOTJELLEMZŐK

A szervezet Környezeti, Belső erőforrási Szervezeti működési jellemzői Erősségek Gyengeségek

I VISSZACSATOLÁS

STRATÉGIAI

STRATÉGIA

CÉLRENDSZER -

N

M I NŐ S ÉG I R Á N Y Í T Á S

SZERVEZETI KULTÚRA

M I NŐ S ÉG I R Á N Y Í T Á S

I N T É Z M É N YI S T R A T É G I A I V E Z E T É S

KÜLDETÉS Hosszú távú szervezetpolitika Akvizí- Piac- Minőség Humán ciók politika politika politika

I N T É Z M É N YI S T R A T É G I A I V E Z E T É S

INTÉZMÉNYI STRATÉGIAI VEZETÉS (IRÁNYÍTÁS)

OPERATÍV MEGVALÓSÍTÁS (ÖNÉRTÉKELÉS) MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Az önértékelés módja az EFQM EU konform kiválóság modell kritérium területeinek vizsgálata, a kapott információk értékelése és az ebből deklarált feladatok megoldása a minőség fenntartható fejlődése érdekében. Az önértékelést az egyes kritériumok információinak (pl. kérdőíves felmérések) feldolgozásával csoportmunkában kell végezni. Az önértékelés lehetővé teszi a szervezetnek, hogy világosan megkülönböztesse erősségeit és azokat a területeket, amelyeket tovább lehet fejleszteni a kiválóság elérése és a fenntartható minőségi fejlődés érdekében.



Oldalszám: 34/49


Az önértékelés során ki kell térni az EU konform kritérium rendszer következő területeire: - a vezetésre, - a munkatársak irányítására, - a stratégiára, - az erőforrásokra és a partnerkapcsolatokra, - a képzésre, kutatásra és az azokat támogató folyamatokra, - a munkatársi elégedettségre, - a hallgatói elégedettségre, - a társadalmi hatásra, - az elmúlt időszak kulcsfontosságú eredményeinek bemutatására, A fenti vizsgálati területeket az EFQM EU konform modell 9 fő kritérium területre bontja, ahol az első 5 kritérium terület az intézmény adottságaira vonatkozik, míg a következő 4 terület az eredményeket foglalja össze. A kritérium területekre pontszámok (százalékos arányok) vannak meghatározva összesen 1000 pontban (100%-kal) az adottságok és az eredmények viszonylatában, fele-fele arányban (50-50%-ban). EFQM MODELL

ADOTTSÁGOK

50%

EREDMÉNYEK 50%

MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA

MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG

9%

9%

VEZETÉS

STRATÉGIA

FOLYAMATOK

10%

8%

14%

ERŐFORRÁSOK

9%

HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG

SZERVEZETI ERDMÉNYEK

20%

15%

TÁRSADALMI HATÁS

6% JAVASLATOK, INNOVÁCIÓ, TANULÁS

Az intézményi önértékelés alapját a kari önértékelések képezik. A kari önértékelések felmérési eredményeit a Minőségügyi Iroda összesíti. Az összesített anyag képezi az intézményi szöveges önértékelés alapját. Az intézményi önértékelésnél a szöveges értékelő munkát és a fejlesztendő területek meghatározását mindenkor a BGF Rektora által létrehozott Önértékelési team végzi és a Kinyomtatott példány, csak tájékoztató jellegű


Oldalszám: 35/49


Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottság hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés elkészítésének határideje minden év november 30. Az eredmények alapján a Minőségügyi Iroda a főiskolai Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsággal közösen készíti el az intézmény minőségfejlesztési Intézkedési Tervét, melyet a Főiskolai Rektori Tanácsa hagy jóvá. A szöveges értékelést el kell végezni mind az adottság-, mind pedig az eredmény kritériumok vonatkozásában.

7.2. Az önértékelés alapinformációit képző felmérési kérdőívek A Minőségügyi Iroda az EFQM EU konform kiválóság modell mind a 9 kritérium területére minta felmérési kérdőíveket állított össze, amelyekre adott válaszok képezik a szöveges önértékelés alapinformációit. A következőkben rögzítésre kerül a 9 kérdőív 10-13 zárt és egy nyílt kérdéssel, ahol a megkérdezettek 1-5-ös skálán minősíthetik az adott kérdéseket: 0 1 2

nem tudom létezik, de nem megfelelő megfelelő, elfogadható

3 közepesen fontos, átlagos 4 jellemző 5 erőteljesen igaz, nélkülözhetetlen.

VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE (Munkatársak közvetlen vezetői minősítése

Ön személyes véleménye szerint:

1. Mennyire egyértelműen határozzák meg a vezetők az irányelveket a működés min. fejlesztése érdekében? 2. Mennyire mutatnak példát a vezetők? 3. Mennyire hallgatják meg a vezetők a kollégák ötleteit és javaslatait? 4. Mennyire törekszenek a vezetők saját tudásuk továbbfejlesztésére? 5. Mennyire ösztönzik a vezetők munkatársaikat teljesítményük javításában? 6. Mennyire közvetítik az információt a szervezeten belül a vezetők? 7. Mennyire törekszenek a vezetők a konfliktusok feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra? 8. Mennyire alakít ki a vezetés hatékony kapcsolatot a munkatársakkal? 9. Mennyire képes a vezető a BGF és a kar érdekeinek harmonizálására? 10. Mennyire hatékony az a szervezeti struktúra, amelyben Ön dolgozik? 11. Hogyan értékeli a kari vezetők változásokhoz igazodó alkalmazkodóképességét? 12. Mennyire veszik figyelembe a kari vezetők a hallgatók véleményét? Javaslatok a vezetés minőségének javítására


0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5


Oldalszám: 36/49


STRATÉGIA ÉRTÉKELÉSE

(Vezető és nem vezető oktatók részére)

1. Mennyire képviselik a kari vezetők az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott jövőképet?

0

1

2

3

4

5

2. Milyen mértékben hirdetik meg a jövőre vonatkozó elképzeléseket a munkatársak felé?

0

1

2

3

4

5

3. Mennyire alkalmaznak a vezetők stratégia-tervezési módszereket? 4. Mennyire igazodnak a feladattervek a BGF céljaihoz?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

5. Mennyire egyértelmű a hatáskörök elkülönülése a feladatok kijelölésénél?

0

1

2

3

4

5

6. Hogyan értékeli a munkatársak felé irányuló vezetői kommunikációt?

0

1

2

3

4

5

7. Mennyire épül alulról jövő kezdeményezésekre a stratégiaalkotás?

0

1

2

3

4

5

8. Mennyire vannak összhangban a rövid és a hosszú távú célkitűzések? 9. Mennyire van egyensúly a feladatok és az erőforrások között?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

10. Mennyire módosul a jövőkép a külső körülmények hatására?

0

1

2

3

4

5

Javaslatok a stratégiai tervezés és megvalósítás javítására



Oldalszám: 37/49


MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (Középszintű vezetők részére)

1. Mennyire egyértelműek az új belépőkkel szemben támasztott követelmények?

0

1

2

3

4

5

2. Mennyire fogalmazzák meg pontosan az egyes szervezeti egységek feladatait?

0

1

2

3

4

5

3. Mennyire folyamatos a teljesítményértékelés a BGF oktatói körében?

0

1

2

3

4

5

4. Mennyire meghatározottak a feladat-, hatás- és felelősségi körök?

0

1

2

3

4

5

5. Milyen mértékben kezdeményez változásokat a vezető a teljesítményértékelés alapján?

0

1

2

3

4

5

6. Hogyan értékeli az Ön életpályájának megvalósítási lehetőségét?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

9. Mennyire igyekszik a kari vezetés a munkafeltételek javítására?

0

1

2

3

4

5

10. Mennyire fejlődik a BGF szervezeti kultúrája? 11. Mennyire elégedett a közvetlen vezetőjével?

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

12. Mennyire törekszik a Kar vezetése a munkaerő-megtartó képesség fejlesztésére?

0

1

2

3

4

5

13. Mennyire segítik az új belépők szervezetbe való beilleszkedését?

0

1

2

3

4

5

7. Mennyire ismeri a kar humán erőforrás fejlesztési feladatait? 8. Mennyire van összhangban a z ösztönzési és a teljesítményértékelési rendszer?

Javaslatok a munkatársak irányításának javítására



Oldalszám: 38/49


ERŐFORRÁSOK ÉS PARTNERKAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSE (Középszintű vezetők részére)

1. Milyen szintűnek ítéli meg a Karon belül az információs rendszer kiépítettségét? 2. Mennyire aktuálisak a Főiskola adatállományai?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3. Mennyire szolgálja az információs rendszer fejlesztése a stratégiai célokat?

0

1

2

3

4

5

4. Mennyire biztosított a technikai eszközök folyamatos karbantartása?

0

1

2

3

4

5

5. Mennyire költséghatékony az irodai és technikai felszerelések kihasználtsága?

0

1

2

3

4

5

6. Mennyire biztosított a szellemi értékek védelme?

0

1

2

3

4

5

7. Mennyire segíti a BGF a gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolatfelvételt?

0

1

2

3

4

5

8. Mennyire hatékony a BGF és karok közötti szervezeti együttműködés?

0

1

2

3

4

5

9. Mennyire valósul meg a karok közötti szakmai együttműködés?

0

1

2

3

4

5

10. Mennyire eredményes a BGF gazdálkodása?

0

1

2

3

4

5

11. Mennyire látja hosszú távon biztosítottnak a BGF saját bevételeit?

0

1

2

3

4

5

12. Mennyire alkalmazza a Főiskola a pénzügyi tervek elkészítésénél a költséghatékonyság módszerét?

0

1

2

3

4

5

Javaslatok az erőforrásokkal való gazdálkodás javítására



Oldalszám: 39/49


FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE (Oktatók részére) 1. Mennyire szabályozott az oktatásszervezés folyamata?

0

1

2

3

4

5

2. Mennyire szabályozott az kutatásszervezés folyamata?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3. Mennyire szabályozott a szolgáltató tevékenységek folyamata (pl. ügyviteli, üzemeltetési)? 4. Mennyiben használja fel az Ön szervezeti egysége az önértékelések eredményeit? 5. Milyen gyakori az összehasonlítás a BGF hasonló szervezeti egységeinek teljesítményei között? 6. Mennyire biztosítja a Főiskola a szükséges erőforrásokat a fejlesztések megvalósításához? 7. Mennyire hatékony az előző pontokban felsorolt folyamatok értékelése? 8. Milyen mértékben rendelik hozzá az előző pontokban felsorolt folyamatokhoz az erőforrásokat? 9. Mennyire támogatják a TDK munkát végző hallgatókat? 10. Mennyire támogatják a tapasztaltabb oktatók/kutatók a pályakezdőket? 11. Milyen mértékben javultak a kutatások feltételei a szervezeti egységénél az elmúlt évben? 12. Milyen mértékben javultak a publikálási lehetőségek az elmúlt évben? 13.Mennyire javult a kutatásban a karok együttműködése? 14.Mennyire javult a kutatás területén a BGF és más felsőoktatási intézmények együttműködése? 15. Mennyiben támogatja a BGF Önt konferenciákon való részvételben? 16. Milyen hatékonyan fejlesztik a tananyagellátást (jegyzet, online tananyagok, segédletek, stb.)? 17. Milyen mértékben vesz részt az Ön szervezeti egysége a szakmai közéletben? 18. Milyen mértékben bővült a BGF képzési kínálata? Javaslatok a folyamatok tervezésének és ellenőrzésének javítására



Oldalszám: 40/49


MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG ÉRTÉKELÉSE Az oktatókkal és nem oktatókkal kapcsolatos eredmények (Munkatársak részére)

1. Hogyan értékeli szervezeti egységének a csapatszellemét?

0

1

2

3

4

5

2. Hogyan értékeli szervezeti egységénél a feladatok összehangoltságát?

0

1

2

3

4

5

3. Mennyire tervezettek az Ön szervezeti egységénél a munkafolyamatok?

0

1

2

3

4

5

4. Hogyan értékeli szervezeti egységének alkalmazkodását a változó körülményekhez?

0

1

2

3

4

5

5. Hogyan értékeli szervezeti egységének munkahelyi légkörét?

0

1

2

3

4

5

6. Hogyan értékeli munkahelyének technikai, ergonómiai kialakítását?

0

1

2

3

4

5

7. Hogyan értékeli szervezeti egységénél az esélyegyenlőséget?

0

1

2

3

4

5

8. Hogyan értékeli szervezeti egységénél az egyéni problémák kezelését?

0

1

2

3

4

5

9. Hogyan értékeli szervezeti egységének emberi és tárgyi erőforrás-gazdálkodását?

0

1

2

3

4

5

10. Mennyire vonja be a szervezeti egység vezetője a munkatársakat a döntések előkészítésébe?

0

1

2

3

4

5

11. Mennyire van összhangban a teljesítmény a motivációs rendszerrel?

0

1

2

3

4

5

Javaslatok a munkatársi elégedettség javítására



Oldalszám: 41/49


HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG ÉRTÉKELÉSE Hallgató központú eredmények

(Hallgatók részére) Milyennek ítéli Ön az eddigi tapasztalatai alapján…

1. Hogyan értékeli az elméleti képzés színvonalát? 2. Hogyan értékeli a gyakorlati képzés színvonalát? 3. Hogyan értékeli az oktatókkal való szakmai kapcsolatát? 4. Hogyan értékeli a szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségeit? 5. Mennyire segíti a Főiskola a szakmai gyakorlat megszerzését? 6. Hogyan értékeli a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét más felsőokt. viszonylatában? 7. Hogyan értékeli a tanszéki munkába való bekapcsolódás lehetőségét? 8. Hogyan értékeli a számítógéppel való ellátottságot? 9. Hogyan értékeli a könyvtár infrastruktúrájának színvonalát? 10. Hogyan értékeli a könyvtári szolgáltatás színvonalát? 11. Hogyan értékeli a tantermek felszereltségét? 12. Hogyan értékeli az épületek állapotát? 13. Hogyan értékeli a Kar kollégiumának légkörét? 14. Hogyan értékeli a Karon az étkezési lehetőségeket? 15. Hogyan értékeli a Karon a kulturális lehetőségeket? 16. Hogyan értékeli a Karon a sportolási lehetőségeket? 17. Hogyan értékeli a Karon a kieső időszakok (pl. lyukasóra) eltöltésének lehetőségeit? 18. Hogyan értékeli a Kar légkörét? 19. Hogyan értékeli a hallgatók tájékoztatását tanulmányi, képzési ügyekben? 20. Hogyan értékeli a hallgatói demokráciát? 21. Mennyire hasznosítható a megszerzett tudás? 22. Mennyire segítőkészek a kar oktatói? Javaslatok a hallgatói elégedettség javítására


0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5


Oldalszám: 42/49


TÁRSADALMI HATÁS ÉRTÉKELÉSE (Külsős partnerek részére) 1. Hogyan értékeli a BGF szakmai tevékenységét?

0

1

2

3

4

5

2. Hogyan értékeli a BGF társadalmi elismertségét?

0

1

2

3

4

5

3. Hogyan értékeli a BGF reklámjait, prospektusait?

0

1

2

3

4

5

4. Mennyire vesz részt a BGF a helyi közéletben?

0

1

2

3

4

5

5. Hogyan értékeli a BGF kifelé irányuló kommunikációját?

0

1

2

3

4

5

6. Hogyan értékeli a BGF szerepét a régióban?

0

1

2

3

4

5

7. Mennyire segíti a BGF a vele partnerkapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek működését?

0

1

2

3

4

5

8. Mennyire elégedett a BGF-en végzett hallgatók elméleti felkészültségével?

0

1

2

3

4

5

9. Mennyire elégedett a BGF-en végzett hallgatók gyakorlati felkészültségével?

0

1

2

3

4

5

10. Hogyan értékeli a BGF-en végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit?

0

1

2

3

4

5

11. Hogyan értékeli a BGF vezetőinek és oktatóinak közéleti szerepvállalását?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

12. Hogyan értékeli a BGF és a gazdaság szereplőinek kapcsolatát? Javaslatok a társadalmi elismertség javítására



Oldalszám: 43/49


KULCSFONTOSSÁGÚ TELJESÍTMÉNYEK, EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (Kiemelt külsős és belső partnerek részére) Mennyire valósulnak meg az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott célok? 2. Hogyan értékeli a képzés minőségének fejlesztésére tett intézkedések megvalósítását? 3. Hogyan értékeli a szervezeti egységek közötti tapasztalatcserék hatékonyságát? 4. Mennyire vonják be az oktatókat a képzés fejlesztésébe? 5. Mennyire vették figyelembe az évi önértékeléseket az IntézetFejlesztési Terv elkészítésekor? 6. Hogyan értékeli az oktatás eredményességét? 7. Mennyire akadályozzák a szűkös pénzügyi források az oktatás fejlesztését? 8. Mennyire biztosítja az intézmény az oktatás működési feltételeinek dinamikus fejlesztését? 9. Milyen mértékű az oktatók ellátottsága oktatástechnikai eszközökkel? Javaslatok a teljesítmények fokozására és eredmények javítására 1.

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

7.3. A szöveges önértékelés szempontjai a.) A vezetés és a vezetők hogyan teszik láthatóvá a kiválósági, minőség kultúra iránti elkötelezettségüket? A kiválósági, minőség kultúra hogyan jelenik meg az intézmény jövőképében, értékrendjében? A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? A vezetők együttműködésének színvonala a külső-belső partnerekkel és a társintézményekkel A munkatársak tevékenységének figyelemmel kísérése b.) Stratégia alkotásánál az intézmény milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? A stratégiai célállapot és stratégiai akcióprogramok meghatározásának módszertana c.) A munkatársak irányításánál, az emberi erőforrás tervezését, fejlesztését (humán erőforrás stratégia elemei, a munkatársak feladatai, szakterület szerinti igényei a humánKinyomtatott példány, csak tájékoztató jellegű


Oldalszám: 44/49


erőforrás tervezési-gazdálkodási rendszere) hogyan kezeli. A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány. A munkatársak munkavégzése feltételrendszerének biztosítása és elismerése. A szervezet gondoskodása a munkatársakról. A munkatársak szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése Az utánpótlás tudatos biztosítása d.) Az erőforrások és partnerkapcsolatok kritérium területénél az infrastrukturális ellátottság, az oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága Oktatási infrastruktúra bemutatás, fejlesztése és a feltételrendszerének biztosítása Információ és tudás menedzselése A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága Partnerkapcsolatok menedzselése e.) A folyamatok (képzési-kutatási) értékelési szempontjai Az oktatás, kutatás szervezése. A folyamatok szisztematikus tervezése és menedzselése a működésben (folyamatok megtervezése a stratégia megvalósítására, folyamat menedzsment rendszer létrehozása, indikátorok a teljesítménycélok mérésére; a kapcsolódási pontok kezelése a külső és a belső partnerekkel történő hatékonyság javítása érdekében). A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése. Igények, elvárások alapján történő változtatások (felmérések és értékelésük, új képzések, kutatások az igények és elvárások megvalósítására, innováció és kreativitás a magas színvonalú tevékenység megvalósítására, a kooperáció jellemzése). Az oktatás, kutatás, valamint a szervezés szabályozottsága, szabályozás ismertsége, betartása, dokumentáltsága, a felmerülő problémák, hiányosságok kezelése. Kutatás és fejlesztés eredménye az oktatásban. (eredmények megjelenése a tananyagokban.) A kiválósági modellre épített fejlesztési akciók és rendszerfejlesztések értékelése. Intézményi könyvtári szolgáltatás színvonala Nyelvi képzés biztosítása Sportolási lehetőségek biztosítása



Oldalszám: 45/49


f.) A munkatársi elégedettség vizsgálatának elemzési és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása. A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiség- fejlesztési rendszer javítására, hatékonyságának növelésére tett intézkedések és beavatkozások bemutatása, értékelése. A motivációs és érdekeltségi rendszer értékelése, a szervezet e vonatkozású erőfeszítéseinek bemutatása. A létszám mennyiségi és minőségi változása, fluktuáció, megtartó képesség fokozását elősegítő akciók bemutatása, értékelése (idősorok elemzése). g.) A hallgatói elégedettség oktatási véleményezési rendszere, annak eredményeinek hasznosítása A TDK-n résztvevő hallgatók száma (az önértékelési időciklusára vonatkoztatva) h.) A társadalmi hatás (partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményről) szöveges értékelése Felhasználó külső partneri elégedettség vizsgálat i.) A kulcsfontosságú teljesítmények eredményei A szervezet kulcsfontosságú indikátorai Tudományos publikációk statisztikai adatai tudományági bontásban Kutatási teljesítmények eredményei Az intézmény gazdálkodási tevékenységének értékelése.

7. 4. Az EFQM EU konform kiválóság modell alapú önértékelés technikai lebonyolításának fő lépései, eljárási algoritmusa 

Az önértékelést végző team kijelölése,



A kérdőívek felmérések előtti tartalmi pontosítása és azok számának és szétosztásának megtervezése, BGF Rektorátus, kari, intézményi és szakterületi szinteken.



A kitöltött kérdőívek összegyűjtése és számítógépes statisztikai feldolgozása.



A felmérés statisztikai adatainak diagramokban történő megjelenítése az EFQM modell kritérium területeinek bontásában, kari szinteken és BGF összesítésben, valamint az előző időszakok hasonló felmérési adatai trendjének ugyancsak diagramszerű ábrázolása.




Oldalszám: 46/49



Az egyes kritérium területek felmérési adatainak az önértékelési csoport által történő feldolgozása (értékelés és a fenntartható fejlődés érdekében a fejlesztési irányok megjelölése).



A fejlesztendő kérdésköröket az adott kritérium területre az egyes kérdések átlagainak (1-5-ig) koordináta rendszerben, Paréto diagramban való ábrázolásakor 70 és 80%-nál az „x” tengellyel párhuzamos egyenessel kell kijelölni (amely kérdésekre adott válaszok ezen egyenes alá kerülnek, azokat célszerű kijelölni, mint fejlesztendő témákat).



Az azonosságok területén a kiválóság irányába történő fenntartható fejlődést a kijelölendő témáknál a PDCA módszer alkalmazásával kell megtervezni, illetve kivitelezni (ha kell többszöri iterációval).



Az EFQM egyes kritérium területeire meghatározott szórás átlagokat összegezésképpen a BGF szintű EFQM EU konform kiválóság modellbe fel kell vinni. A felmérés után a kiválóság szintjét abban jelölhetjük meg, hogy ezek az értékek mennyiben közelítik meg az EFQM alapmodell kritériumszámait (%-os értékeit).



Oldalszám: 47/49


1. SZÁMÚ FÜGGELÉK A Budapesti Gazdasági Főiskola szervezeti és működési szabályzatának BGF szervezeti és működési rendjében hivatkozott mellékletei (szabályzatok és egyéb dokumentumok) BGF SZMSZ I. KÖTET

Jóváhagyásra jogosult

A Budapesti Gazdasági Főiskola szervezeti és működési rendje A Budapesti Gazdasági Főiskola szervezeti egységeinek idegen nyelvű elnevezéseit

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola név- és bélyegzőhasználat rendjéről szóló szabályzat

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola szervezeti felépítése (organogram)

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola szerződéskötési rendjéről szóló szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodási szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola kitüntetési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata

Szenátus

A Gazdasági Tanács ügyrendje

Szenátus

A Tanácsadó Testület ügyrendje

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola karalapítási szabályzata

Szenátus

A Közgazdasági és Módszertani Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Kereskedelem és Marketing Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Nemzetközi Gazdálkodás Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Társadalomtudományi Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Turizmus-Vendéglátás Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Pénzügy és Számvitel Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet belső működési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Minőségügyi Kézikönyve

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola adatkezelési rendje

Szenátus

A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya

FHÖK, Szenátus

Közalkalmazotti szabályzat

Közalkalmazotti Tanács, Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Intézményfejlesztési terve

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola számviteli politikája

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája

Szenátus

Hallgatói Információs Iroda belső szabályzata

Szenátus

BGF SZMSZ II. KÖTET A Budapesti Gazdasági Főiskola foglalkoztatási követelményrendszere


Szenátus



BGF SZMSZ III. KÖTET A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói követelményrendszere

Oldalszám: 48/49

Szenátus

Tanulmányi és vizsgaszabályzat

Szenátus

Hallgatói térítések és juttatások szabályzata

Szenátus

Felvételi szabályzat

Szenátus

Kollégiumi szabályzat

Szenátus

Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat

Szenátus

Szakirány tájékoztató

Szenátus Ügyrendek

A Tudományos Tanács ügyrendje

Szenátus

Az Esélyegyenlőségi Bizottság ügyrendje

Szenátus

A Gazdasági Bizottság ügyrendje

Rektori Tanács

Az Oktatási Bizottság ügyrendje

Rektori Tanács

A Minőségbiztosítás és Értékelési Bizottság ügyrendje

Rektori Tanács

Az Informatikai Bizottság ügyrendje

Rektori Tanács

A Tudományos Diákköri Tanács ügyrendje

Rektori Tanács

A Rektori Hivatal ügyrendje

Rektori Tanács

A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság ügyrendje

Rektori Tanács

A Felnőttképzés Központ ügyrendje

Rektori Tanács

A Nyelvvizsga és Továbbképző Központ működési rendje

Rektori Tanács

A Könyvtár ügyrendje

Rektori Tanács

A Mesterképzési Központ ügyrendje

Rektori Tanács

A Kutatóközpont ügyrendje

Rektori Tanács

Az Ellenőrzési Osztály ügyrendje

rektor További dokumentumok

Esélyegyenlőségi Terv

rektor

Belső Ellenőrzési Kézikönyv

rektor



Oldalszám: 49/49


A Budapesti Gazdasági Főiskola további szabályzatai

Gazdálkodással kapcsolatos, illetve a gazdasági és műszaki főigazgató hatáskörébe tartozó szabályzatok A Budapesti Gazdasági Főiskola kötelezettségvállalás, utalványozás, és ellenjegyzés rendjéről szóló szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola önköltség-számítási szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola pénz és értékkezelési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola felesleges vagyontárgyak és készletek feltárására, hasznosítására és selejtezésére vonatkozó szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola számlarendje

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola eszközök és források értékelési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola érdekeltségi és ösztönzési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola munkavédelmi szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola tűzvédelmi szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola rendészeti és vagyonvédelmi szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola katasztrófa és polgári védelmi szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Folyamatba épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE) rendszere

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Beszerzési és közbeszerzési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola kiküldetési szabályzata

Szenátus

Bizonylati Rend

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola vagyonkezelési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola közbeszerzési szabályzata

Szenátus

További szabályzatok A Budapesti Gazdasági Főiskola Informatikai szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Informatikai biztonsági szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola iratkezelési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola Etikai Kódexe

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola innovációs szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola szellemi tulajdon-kezelési szabályzata

Szenátus

A Budapesti Gazdasági Főiskola katasztrófa-elhárítási terve

Szenátus

További dokumentumok Influenza Pandémiás Útmutató


rektor


BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents