Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Intelligens régiók Magyarországon A közép-magyarországi intelligens régiók
Horváth Kinga
Budapest 2003.
Tartalom Tartalomjegyzék Bevezetés
3 6
1.
Intelligens térségek a globális világban
7
1.1
Az információs társadalom tudományos értelmezése
7
1.1.1
Az információs társadalomról általában
8
1.1.2
A tudástársadalom normaként, eszmeként
9
1.1.3
Az intelligens régió fogalma
11
1.2
e-Europe, e-Magyarország, Varsói szerződés, e-Content
12
1.2.1
Európa relatív lemaradása
12
1.2.2
e-Europe program
12
1.2.3
e-Magyarország.
16
1.2.4
Varsói nyilatkozat
18
1.2.5
e-Content – a tartalomszolgáltatási ipar programja
19
1.3
A globális, közép-európai és regionális funkciók az intelligens térségekben
20
1.3.1
Az európai kontinens fenntartható területfejlesztési irányelven
20
1.3.2
Globális szerepkínálatok
22
2.
Intelligens térségek Magyarországon
23
2.1
A Tudásalapú világ az intelligens térségben
23
2.2
Az eddigi területfejlesztési stratégiák szempontjai
25
2.3
Az intelligens térségfejlesztés és területfejlesztés szintjei
26
2.4
Az intelligens régiók közös programelemei
27
2.4.1
Az intelligens régiók közös jellemzői
28
2.4.2
Az intelligens régiók egyedi elemei
29
3.
Az intelligens térség programok közös témakörei
30
3.1
Virtuális régiók és megyék
30
3.1.1
Digitális önkormányzás
30
3.1.2
On-line önkormányzati programok
31
3.1.3
Helyi népszavazás, e-demokrácia
32
3.2
Szélessávú, interaktív hálózat építése, működtetése
32
3.3
Tudásalapú gazdaság fejlesztése, ösztönzése
33
3.3.1
Technológiafejlesztési övezetek
33
3
3.3.2
Az e-Gazdaság projektek és a gazdaságfejlesztési programok beindítása
34
3.3.3
Virtuális vállalatok, klaszterek létesítése
35
3.3.4
Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez
35
3.3.5
Kutatás és fejlesztés
35
3.3.6
Kockázati tőke a high-tech kis-és középvállalatok számára
35
3.3.7
Turisztikai program
36
3.3.8
Intelligens közlekedési projektek
36
3.4
Oktatás, tanulás
37
3.4.1
A fiatalok digitális műveltségének megszerzése
37
3.4.2
A felsőoktatási intézmények szerepei
37
3.4.3
Felnőttoktatás-új felnőttoktatási intézmények kialakítása
38
3.4.4
Könyvtárfejlesztési stratégia
38
3.4.5
Digitális levéltár program
38
3.5
Távegészségügyi projektek és szociális programok
39
3.6
Intelligens falvak, városok programja
41
3.6.1
Intelligens város, kistérség és falu programok elemei, céljai
41
3.6.2
Intelligens családi házak
41
3.7
Teleházak és tudásházak
42
3.8
Interaktív médiák és új szolgáltatásaik
42
3.8.1
Internetes televízió csatornák, e-folyóiratok, e-lapok, e-kiadványok
42
3.9
Tartalomszolgáltatás – e-Content
43
3.9.1
Országos tudásközpontok és tudásáruházak
43
3.9.2
Nyelvi fordítóprogramok készítése
44
3.9.3
A csökkent munkaképességű és más hátrányos helyzetű emberek részvétele
44
3.9.4
Az egyházak új szolgáltatási módszerei
45
3.9.5
A civil társadalom új szerepei az intelligens térségben
45
3.9.6
Hagyományközpontok
46
3.10
Új típusú menedzselés az intelligens térségben
46
4.
A Közép-Magyarország információs társadalom fejlesztési stratégiája 47
4.1
A Közép-magyarországi régió információfejlesztés motorja
47
4.2
Az intelligens régió stratégiájának lényege
48
4.3
Az informatikai stratégia alapvető célja
48
5.
Információs társadalom fejlesztések a Közép-magyarországi Régióban 51 4
5.1
Pest megye Tudásrégió programja
51
5.2
Fontosabb projektek Pest megyében
53
5.2.1
Virtuális megye program
53
5.2.2
E-közigazgatási program
53
5.2.3
Az INCOPARK ( technológiai fejlesztési övezet) program
54
5.2.4
Tudásvölgy-program (e-content projekt)
54
5.2.5
E-gazdasági projektek
55
5.2.6
Tudásház, teleház program
56
5.2.7
Intelligens kistérségek
56
5.2.8
Közoktatási projektek
57
5.2.9
Távoktatási központok
57
5.2.10
Internetes televízió csatorna
58
5.2.11
e-Police
58
6.
A Közép-magyarországi intelligens régió stratégiája
59
6.1
Hálózat, hálózati hozzáférés, internet
59
6.2
Tudásházak és teleházak
60
6.3
Befektetés az emberekbe
60
6.4
Az internet lehetőségei
61
6.5
Az Új Gazdaság, az e- business fejlesztése
62
6.6
Fenntartható fejlődésen alapuló térségfejlesztési projektek
63
6.7
A tudástársadalom
64
6.8
Médiaprogramok az információs korban
64
6.9
Új információforrások és szolgáltatások
65
6.10
Egyházak az információs társadalomban
65
7.
A Közép-magyarországi régió intézményeinek és vállalkozásainak szolgáltatói
66
7.1
Távközlési szolgáltatók a régióban
66
7.2
Kábeltelevíziós hálózatok
66
7.3
A régió internet hozzáférési helyzete
68
7.3.1
A kereskedelmi internet helyzete
68
7.3.2
Az általános és középfokú oktatási intézmények internet ellátottsága
68
7.3.3.1
Nemzeti Információs Infrastruktúra Program a régióban
69
Befejezés
70
Irodalomjegyzék
71 5
Bevezetés
Dolgozatom témája: Intelligens Régiók Magyarországon – Közép-magyarországi intelligens régió. Témaválasztásomat az indokolja, hogy az információs társadalom korszakában fontosnak tartom Magyarország felzárkózását az Európai Unió országaihoz, hiszen egyre jobban megfigyelhető, hogy a gazdasági, politikai úgymint a hétköznapi életben az információhoz való minél gyorsabb és egyszerűbb hozzáférés megkönnyíti életünket. Az információ termelés, feldolgozás és forgalmazás alapvető forrása a gazdaságnak, a politikai életnek egyaránt. Szakdolgozatom első fejezetében a globális világban, az információs társadalom korszakában létrejövő intelligens térségekről írok, ahol a pénz szerepét felváltja az információ, a tudás és a kommunikáció. Megnevezem az intelligens régiók kialakításának jelentőségét, fontosságát, majd azok kialakításáért tett fontosabb kezdeményezéseket. A következő fejezetekben az információs és tudástársadalom különbségeiről, az intelligens régiók közös jellemzőiről, egyedi elemeiről és az intelligens térség programok közös témaköreiről írok. A negyedik fejezettől térek rá részletesebben a Közép-magyarországi régió stratégiájának lényegére, céljára, programjaira. A hatodik fejezetben megnevezem a konkrét Közép-magyarországi Intelligens Régió stratégiáját, és szakdolgozatom utolsó fejezetében megemlítem a fentnevezett intelligens régió intézményeinek és vállalkozásainak a szolgáltatóit, valamint a régió internet hozzáférési helyzetét.
6
1.Intelligens térségek a globális világban 1.1 Az információs társadalom tudományos értelmezése Senki nem tudja egyértelműen, hogy mi az információs társadalom, ennek ellenére megkísérelhető a definícióalkotás, de tudjuk, hogy ezek a definíciók nem lezárt fogalmak, hanem az emberi társadalom folytonos alakulásából, fejlődéséből fakadóan instabil meghatározások. Többféle megközelítésből léteznek értelmezések, én dolgozatomban a tudományos megközelítést említem meg. Általános megfogalmazásban: Az információs társadalom az emberi civilizáció és kultúra történetének a 20. század végétől kiépülő globális tudásalapú világmodellje. Információtudományos szempontból: Az információ-tudatosság és/vagy információérzékenység magasabb foka Filozófiai síkon: Az információs társadalom alapfeladata a globalizáció viszonyainak megértése, a tudástársadalom alapfeladata a globalizáció viszonyai közötti adekvát működés. Gazdasági értelemben: Az információs társadalom mindenekelőtt tudásalapú gazdaság. A tudásintenzitás növekedése és a magas technológia dinamikus fejlődése által meghatározott globális gazdasági modell, amelyben a gazdasági teljesítőképesség, a gazdasági növekedés, a versenyképesség kulcsa az információ birtoklása, a tudásalapú termelés és a tudástermékek eladása a globális piacon. Szociológiai megközelítésben: Az információs társadalom az információ és a tusás megszerzése alapján rétegződik, az esélykiegyenlítés potenciálisan az információ egyenlő és határtalan elérhetősége által valósul meg, illetve az egyenlőtlenségek a tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. Normaként egy új társa-
7
dalom, a tudástársadalom jelenik meg, amely magas szinten szervezett, az egyéni és közösségi létezést minőséggel tölti fel. Értéktudományi mérce szerint: Az információs társadalom olyan új szemlélet, amelyet az emberiség eddigi léte során létrejött és párhuzamosan létező gondolkodásmódok, kultúrák, értékrendszerek egymásra hatása jellemez, és ennek középpontjában az értékteremtő, értékközvetítő, értékötvöző információ- és tudásteremtés áll.1
1.1.2 Az információs társadalomról általában Az ezredforduló globalizálódó gazdasága gyorsan és gyökeresen változik, a világgazdaság az ipari társadalomból egy új tudásalapú gazdaság felé tart. A változásban kiemelt szerepet játszik az elektronikus gazdaság térnyerése, amit a fejlett gazdaságban gyakran jelölnek az „Új Gazdaság” („New Economy”) névvel. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az informatika és a hírközlés a modern gazdaság alapját képezi. Az informatika és a hírközlés hatását már ma is gyakran nevezik forradalomnak, hasonlóan a nyugati társadalmak által korábban megismert ipari forradalmakhoz. Ez a forradalom az informatikára, magára az emberi tudás kifejezésére épül. Az információs technológiák révén lehetővé válik az információk egyszerűbb és olcsóbb költségigényű hozzáférése. A technológiai haladás lehetővé teszi számunkra az információk tetszőleges feldolgozását, tárolását, visszakeresését és közlését, távolsági, időbeli és mennyiségi korlátok nélkül. Ez a forradalom hatalmas új kapacitásokkal bővíti az emberi intelligenciát, és olyan forrást teremt, amely megváltoztatja az együttműködésünk és együttélésünk módozatait. Ahogy Jacque Santer az Európa Bizottság elnöke mondta: „Az új kor hajnalán; egy új ipari és gazdasági-szociális forradalom nevezhetjük akárhogy, az információs társadalom már előttünk áll, mégpedig elfogadható áron. Amire figyelnünk kell egyrészről a jelen, másrészről a jövőnk.”2
1
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház - Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 2 Varga Csaba: Mi a jövő? Budapest, 1998 84. o. 8
Olyan időket élünk, amiről Peter Drucker azt mondja: „a tudás nemcsak egyike az erőforrásoknak, hanem maga az erőforrás. Ez a tény „a társadalom struktúráját” alapvetően megváltoztatja. Új gazdasági és szociális dinamikát és új politikát hoz létre.”3 De van egy másik oldala is az információs társadalomnak, amely számunkra európaiaknak különösen vonzó. Ha ugyanis az információs társadalmat jól kezeljük, jó lehetőséget teremt a fiatal generációk számára és arra, hogy virágozzék és fejlődjön az európai kulturális sokszínűség. Az információs társadalom gyakran úgy jelenik meg, mint egy homogenizáló elképzelés. Ám sikerének éppen az a feltétele, hogy a szolgáltatásoknak, amit nyújt heterogénnek, adaptálhatónak és különböző kulturális hagyományokra és különbségekre nyitottnak kell lennie. Fontos, hogy a társadalom minden rétegéhez eljusson. Ez a gyakorlatban a munkavégzés új útjainak integrálását, új egészségügyi technikákat, új közlekedési rendszereket, új oktatási módszereket és lehetőségeket, új képzést és követelményeket, új multimédiás szolgáltatásokat, a környezettel és a természeti erőforrásokkal való új szemléletű és intenzívebb törődést jelent. Lényegében az információs társadalom szorosabb integrációt, részvételt, szolidaritást követel. Történelmünk is megmutatja, hogy ezek az elemek a siker zálogai a fejlődésben. Munkahelyteremtés szempontjából a jövőben igen sok új lehetőség lesz, ám azok a jelenlegitől eltérő gyakorlatot és szaktudást követelnek. A hagyományos szaktudást olyan digitalizált gyakorlattá kell átalakítani, amely megfelel a jövő információs társadalmához szükséges piaci lehetőségeknek.
1.1.3 A tudástársadalom normaként, eszmeként A tudástársadalomról, mint a fogalomról, szeretnék pár gondolatot megemlíteni, hiszen igen fontos szerepet játszik ebben a témában. Az információs társadalom fogalmából fejlődött ki, és e fejlődés öntörvényűségéből fakadóan korán önállósult. A tudástársadalom lehetséges „kifutása” az információs társadalom kialakulásának.
3
Varga Csaba: Mi a jövő? Budapest, 1998 84. o. 9
A tudástársadalom néhány már látható normái (követelménylista a 21. század első felére) -
A globalizáció és a lokalizáció alkotta káoszrendszer folyamatos egyensúlyban tartása;
-
minden kontinensen a tudásalapú gazdaságban domináljon a tudástermelés és tudásszolgáltatás;
-
a tudástársadalom mindennapi világa váljon otthonossá
-
a hálózati társadalmak ne szakadjanak szét a tudásgazdagok és a tudásszegények osztályaira;
-
a tudástársadalom minden korábbi korszaknál nagyobb mértékben biztosítsa a szabadságot és egyenlőséget;
-
az intelligens jövő az eddiginél sokkal nagyobb és jobb minőségű hatalommal ruházza fel az információhoz természetesen hozzáférő egyéneket
-
minden ember vehessen részt a tudásalapú gazdaságban, a hálózati társadalomban, a digitális közigazgatásban;
-
minden régi és új tudás ( e-tartalom ) legyen rajta a világhálókon
-
lehetőleg minden régió, megye, kistérség és minél több település legyen intelligens térség és település.4
A tudástársadalom meghatározó kitörési pont régiók, megyék, kistérségek számára, kitörési pont a lokális identitás szempontjából, kitörési pont a korszerű munkamegosztásban. Előrevitele azonban igen nehéz társadalmi feladat és hatalmas társadalmi energiákat igényel.
1.1.4 Az intelligens régió fogalma Az információs vagy tudástársadalom, sőt az innovációs társadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózat e-gazdaság dominánssá válása, áttérés
4
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház - Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 10
a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése. Az intelligens régió az információs társadalom kialakulásának korában egy olyan újfajta térségi szerveződés, amely hatékonyan alkalmazkodik a globális versenyhelyzet kihívásaihoz, a fejlődés kialakuló új formáihoz, úgy, hogy képes hasznosítani saját fejlődési adottságait. Képes kihasználni az új lehetőségeket is a gazdasági növekedés érdekében, továbbá képes kialakítani egy támogató intézményi rendszert a jóléti szolgáltatások ellátására, a társadalmi összetartozás, a demokrácia, a stabilitás biztosítására. Az intelligens régiónak folyamatosan stratégiailag helyes és sikeres döntéseket kell hoznia, amelynek érdekében hatékonnyá teszi a térségi kormányzat belső szervezetét, miközben ügyel a kormányzás folyamatának demokratikus és átlátható voltára. Az intelligens régió minden szereplőben tudatosítja a regionális politikát, a fejlesztési tevékenységet összeegyezteti a szerkezeti és helyi tényezőkkel, a fejlődési szakaszokat figyelembe véve a térség belső adottságaival összhangban dolgozza ki a térségre vonatkozó fejlesztési stratégiát. Az intelligens régió katalizátorként működik, ami azt jelenti, hogy ösztönzi és koordinálja a vállalatok közötti együttműködést, valamint a vállalatok és az állami igazgatás közötti kapcsolatot. Az intelligens régióban az áru és a tőke áramlása helyett az adatok, az információk és tudások áramlása kap és játszik fontos szerepet. Az új technológia használatának és fejlesztésének képességét és hálózatának kiépítését a régió emberi és társadalmi tőkéjének képzése, intellektuális potenciáljának kihasználása érdekében növeli. A regionális kormányzat növeli a tudatosságot az emberek szükségletei iránt, elősegíti a kollektív tudat és bizalom kialakulását és képes megfelelően kezelni a szociális és kulturális kérdéseket is. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával a térség minden lakójának megadja a lehetőséget, hogy részese legyen a közösségi döntéshozatalnak, és együttműködve befolyásolja a térség működését. A regionális identitástudat megteremtésében fontos szerepet kap a helyi hagyományok ápolása. Az intelligens régió tehát képes kihasználni a globalizációs és technológiai fejlődést, képes fenntartani a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést, és képes megtalálni azokat
11
a lehető legjobb alkalmazkodást és kreatív fejlődést biztosító utakat, amelyeket az információs társadalom fejlődése kínál.
1.2 e-Europe, e-Magyarország, Varsói nyilatkozat, e-Content 1.2.1 Európa relatív lemaradása Európa és az európai vállalatok – főleg az amerikai és a távol-keleti vállalatokhoz képest – viszonylag késve reagáltak az információs gazdaság kihívásaira. Így például Európa lemaradását jelzi az Internet használat és Internet-hozzáférés viszonylag szűk körű elterjedtsége. Szakértői becslések szerint, amíg 1999-ben az Egyesült Államokban a lakosságnak már mintegy fele, az Európai Unióban mindössze 23 %-a, Magyarországon pedig csupán 10 %-a kapcsolódott a világhálóra. A lemaradás javarészt a távközlési díjakra vezethető vissza. Európában az átlagos távközlési díj mintegy kétszerese a tengerentúli díjtételeknek. Ugyancsak akadályt jelent, hogy Európában a kockázati tőke koncentrációja viszonylag alacsony.
1.2.2 e-Europe program Többek között ez a lemaradás késztette az EU-t arra, hogy az Európai Bizottság Romano Prodi vezette kormánya 1999 decemberében, Helsinkiben hozta nyilvánosságra e-Europe (elektronikus Európa) elnevezésű felzárkóztatási programot, melyet 2000 márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten el is fogadtak. Az „Információs Társadalmat Mindenkinek „elnevezésű program központi üzenete maga a cím: az információs társadalom előnyeit ne csak kevesekhez, hanem lehetőleg mindenkihez juttassuk el, méghozzá a fiatalokhoz, akik nem kerülhetnek ki úgy az iskolából, hogy nem rendelkeznek az új digitális kultúrával. Az e-Europe másik összefoglaló üzenete, hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására, kezdve az elektronikus kereskedelemtől az on-line egészségügyig.
12
A dokumentum megállapítja, hogy egy ”Új Gazdaság” van kialakulóban, amely óriási lehetőséget teremt a növekedés, a foglalkoztatás és személyes részvétel számára. Az „Új Gazdaság” sikere a fogyasztóknak attól a képességétől függ majd, hogy az ajánlott lehetőségek teljes előnyét kihasználják. Ehhez meg kell, hogy szerezzék a képességeket, amelyek lehetővé teszik számukra a keresett információhoz jutást és eredményes kétirányú kommunikálást az Interneten. Az e-Europe program nem tudományos program, nem elméleti szinten megírt koncepció, hanem az Európai Bizottság politikai programja. Összefoglalva tehát: az e-Europe célkitűzése az, hogy az elektronikus Európa megerősödése érdekében a tudásgazdaság, az információs gazdaság fontosabb alkalmazásait (e- kereskedelem, smard card, stb.) gyorsan és széles körben, programszerűen terjesszék el. Az „e- Europe” kezdeményezés5 kulcs akciói 1. fiatalok beléptetése a digitális korszakba 2. olcsó Internet hozzáférés 3. az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása 4. gyors Internet a kutatók és a diákok részére 5. „smart card „az elektronikus hozzáférés biztosításához 6. kockázati tőke a high-tech kis és középvállalatok számára 7. „elektronikus részvételi „lehetőség a fogyatékos, korlátozott munkaképességű személyek számára 8. on- line egészségügyi szolgáltatások 9. intelligens közlekedés / szállítás 10. on- line közszektor
5
eEurope http:// www.inco.hu/inco4/tudas/cikk1h.htm 13
Miután az e-Europe programot 2000 márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten elfogadták, ezt az információs társadalom stratégiát is továbbfejlesztette és rendszerezte az e-Europe Akcióterve, amelyet 2000 júniusának végén hoztak nyilvánosságra. e-Europe Akcióterve6 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet a.) Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b.) Gyors Internet a kutatóknak és a diákoknak c.) Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe a.) Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba b.) Munka a tudás- alapú gazdaságban c.) Mindenki részvétele a tudás-alapú gazdaságban 3. Az Internet használatának ösztönzése a.) Az e-kereskedelem elősegítése b.) Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c.) Távegészségügy d.) Digitális tartalom a globális hálózatoknak e.) Intelligens közlekedési rendszerek Az e-Europe Akcióterv alapvetően gazdasági stratégia, amelyben számunkra az lehet furcsa, hogy a gazdaságfejlesztés keretébe sorolja az oktatásipart vagy az egészségügyet. Az európai politikai és fejlesztési gondolkodást jól jellemzi, hogy az Európai Bizottság milyen javaslatokat tett az e-Europe Akciótervvel kapcsolatban. Ezekben a pontokban megfogalmazzák, hogy az Európai Unió tagállamaiban pár év alatt milyen változásokat érnek majd el. Javaslatok: - Az internet minden gyermek oktatásának részét fogja képezni 6
eEurope Akcióterv – www.inco.hu –2000/2 14
Minden iskolás gyerek használni fogja az internetet mindennapos tanulása során. Az internetet minden szaktanterembe be fogják vezetni a tanárok szakképzésével és a megfelelő a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátásával. - Az elérhetetlenül drága internet vége A helyi hálózatok megnövelt versenye, az elérhetési eszközök számának növekedése azt jelenti, hogy az internet - elérés piaci ára határozottan esik, amely minden ember számára lehetővé teszi az internet elérését. - Az európai diákok és kutatók együttműködve tudnak majd dolgozni és tanulni az interneten keresztül. WWW / World Wide Web / Európában született meg. Lehetővé tette a nemzetközi együttműködés kiterjesztését, ugyanakkor megvannak a maga korlátai. Az azonos időben történő együttműködés vagy videó- összeköttetés nagyon nagy sávszélességet igényel. Az e- Europe támogatni fogja egy új koncepció- a World Wide Grid - kifejlesztését, mely az együttműködésnek új lehetőségeket nyújt. - A multifunkcionális intelligens kártyák a könnyű és biztonságos elérésért Európa célja, hogy biztosítsa az egyszerű intelligens kártya számos szolgáltatásra történő felhasználását. -
Gyorsabb internetet mindenkinek
- Nagyobb bizalom az on- line vásárlásban A vásárlók garanciát kapnak arra, hogy virtuális hordozójuk eredeti és az alapkövetelményeknek megfelel. Ezzel védelmet nyújtanak a vásárlóknak a csalásokkal szemben, ugyanakkor biztosítják a szolgáltatások színvonalát. - A közigazgatási szolgáltatások elérése az „internet időben” Az emberek képesek lesznek kapcsolatot teremteni az igazgatási szervvel munkaidőn kívül is „internet időben”. Az új technológia lehetővé teszi, hogy az emberek elke-
15
rüljék a kellemetlen sorban állást, és lehetőséget nyújt, hogy a számukra legmegfelelőbb időben intézzék ügyeiket.
1.2.3 e-Magyarország Az információs társadalom kialakulása Magyarország számára is a fejlett világhoz való kapcsolódás („kitörés”) nagy lehetőségét jelenti, amennyiben időben és határozott akciókkal veszünk részt a folyamatok alakításában. Csak céltudatos és gyors belépésünk az információs társadalom korszakába biztosíthatja Magyarország teljes fejlődési / fejlesztési potenciáljának eredményes kihasználását. Az új technológiák hatékony alkalmazása egyaránt szolgálja a magyar gazdaság versenyképességének növelését és a társadalom életminőségének javulását. A globalizáció korában egy ország csak akkor képes megőrizni vagy javítani polgárai életminőségét, ha korszerű, innovatív, ezért versenyképes gazdaságot teremt. A globális világban csak az a nemzetgazdaság lehet eredményes, amely versenyképes társadalomra támaszkodhat. A versenyképes társadalom tagjai képesek és készek kommunikálni, képesek és készek egész életük folyamán új ismereteket és képességeket elsajátítani, képesek és készek civil, nem kormányzati, non profit, stb. szerveződések során át hatékony válaszokat, megoldásokat találni környezetükben kialakuló új jelenségekre, problémákra. A versenyképes társadalmat olyan hatékony, professzionális állam „szolgálja ki”, amely a világpiacon is versenyképes árakon, költségekkel szervez közigazgatási, egészségügyi, szociális ellátási, helyi önkormányzati, oktatási, stb. szolgáltatásokat a társadalom tagjai számára. Mindez elképzelhetetlen a legkorszerűbb informatikai és technológiai eredmények legszélesebb körű alkalmazása nélkül. A jövő társadalma az információs társadalom, ezért Magyarország számára is létkérdés az e-Europe programhoz való csatlakozás. Magyarország már azzal példát mutatott Közép-Európában, hogy két hónappal az eEurope megjelenése után nyilvánosságra hozta az e-Magyarország elképzelését, amely 1999. decembere és 2000. februárja között közel kétszáz szakértő véleményének figyelembevételével született meg. Az e-Magyarország program7 elsősorban a 7
e-Magyarország – www.inco.hu –2000/1 16
magyar gazdaság és társadalom 2000. év elejei helyzetéből, ugyanakkor egy reális, távlati jövőképből kiindulva vázolta fel az e-Europe programokhoz kapcsolódva a tennivalókat. A gondolati kapcsolódás megkönnyítése érdekében Magyarország is az Európai Unió dokumentumának fejezetosztását használta. A tíz legfontosabb fejezet, amelyet dolgozatomban már említettem a következő: 1. A fiatalok beléptetése a digitális korszakba 2. Olcsó internet hozzáférés 3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása 4. Gyors internet a kutatók és a diákok részére 5. Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez 6. Kockázati tőke a kis és középvállalatok számára 7. „Elektronikus részvételi „lehetőség a fogyatékos, csökkent munkaképességű és hátrányos helyzetű személyek számára 8. On-line egészségügyi szolgáltatások 9. Intelligens közlekedés, szállítás 10. On-line kormányzás Az e- Magyarország program összehasonlítása az e-Europe Akciótervvel néhány nyilvánvaló konzekvenciával jár. •
Az információs társadalom magyar stratégiája az összes programpontot tartalmazza, amely az Európai Unió számára egyaránt fontos.
•
Miután Magyarországon a hozzáférés még nem olyan színvonalú, mint Európa nyugati felében, ezért Magyarország nem hanyagolhatja el azt a célt sem, hogy megépüljön a gyors, szélessávú interaktív hálózat
•
A magyar néhány szempontból („teleházak- tudásházak, stb.) szisztematikusabb, rendszerszerűbb fejlesztést javasol, mert a lemaradásunkban a legmagasabb színvonal elérését tűzhetjük ki.
•
Ha Magyarország az információs társadalom keretein belül akarja behozni lemaradását, akkor érdemes arra koncentrálni. hogy néhány területen, - mint pl. az in-
17
telligens régiók létrehozása, e-közigazgatás megszervezése –rögtön Európa élére kerüljön vagy legalábbis a legjobbak közé jusson.
1.2.4 Varsói nyilatkozat A következő, számunkra legfontosabb dokumentum a Varsóban 2000. május 11-12én Információs Társadalom Fórum címen megtartott Európai Miniszteri Konferencia zárónyilatkozata. Ebben az Európai Unió vezetése és tagországai nyíltan kifejezésre juttatták, hogy az európai integráció gyorsításának, sőt az uniós tagországgá válásnak feltétele, hogy a csatlakozni kívánó országokban adaptálják az információs társadalom fejlesztésre kidolgozott alapelveket, azaz a közép-és kelet-európai országoknak is érvényesíteniük kell regionális fejlesztési politikájukban és terveikben az információs társadalom célkitűzéseit. A varsói ajánlások keretében a Miniszteri Konferencia felkéri a közép-és keleteurópai országokat, hogy •
vizsgálják felül a tervüket az információs társadalom szempontjából, és az Európai Unió lisszaboni csúcstalálkozóján megfogalmazott stratégiai célokat, valamint az e- Europe kezdeményezést vegyék figyelembe ennek során;
•
végezzék el a telekommunikáció szabályozását az EU- éval harmonizálva, amilyen hamar csak lehetséges, illetve a piac liberalizációját;
•
gyorsítsák meg az acquis communitaire adaptálását valamennyi területen, különösen az információs-kommunikációs technológia ( IKT ) és az elektronikus kereskedelem területén, pl.: elektronikus aláírás és fogyasztóvédelem;
•
vegyenek részt az EU- ban folyó széleskörű tevékenységben, melynek célja, hogy az IKT- hez való hozzáférésben megmutatkozó hiányok csökkenjenek, annak érdekében, hogy a közép-kelet-európai országokban versenyképes IKT ipart alakítson ki, megerősítsen és fejlesszen;
•
kezdeményezzenek olyan programokat, amelyek a közvélemény, az ipar, az adminisztráció számára fölkeltik a figyelmet az információs társadalom iránt, és fejlesszék a kis és középvállalatok e-business felfogását; 18
•
létesítsenek elektronikus eszközöket a kommunikációra és nyílt hozzáférést az információkhoz a lakosság, a vállalatok és a közigazgatás között az internet segítségével;
•
támogassák az interoperabilitást, amely lehetővé teszi a biztonságos hozzáférést, például az egészségügyi kártyákkal és elektronikus azonosító kártyákkal;
•
javítsák a környezetet a magán kutatásokba való befektetés, a kutatási- fejlesztési együttműködés, a high-tech kezdeményezések számára kedvező adópolitikával, kockázati tőkével;
•
biztosítsák, hogy minden iskola, felsőoktatási intézmény és egyetem hozzáférjen az internethez és a multimédia forrásokhoz, és legyen benne a tantervekben, hogy minden tanárt kiképeznek ezek használatára;
•
biztosítsák, hogy a regionális fejlesztési politikában, tervekben és célokban kapjanak helyet az információs társadalom céljai;
•
használják ki az EU- programok nyújtotta támogatási alapokat ( pl.: PHAREprogram ).
1.2.5 e- Content – a tartalomszolgáltatási ipar programja A varsói konferenciát követően nyilvánosságra került az Európai Bizottság következő javaslata, amelyet az Európa Tanács számára készített egy multinacionális program elfogadására „Európai digitális tartalom a világhálón” címmel.8 A program a 2001-2005 közötti évekre szól és a támogató intézkedések költségeinek fedezésére tesz javaslatot. Célja, hogy olyan környezet létrehozását segítse elő, amely kedvező azoknak a piaci kezdeményezéseknek, ahol az európai kreativitás, Európa kulturális sokfélesége és technológiai erősségei kihasználhatók a piacon. Mivel Magyarországot világszerte is kiemelkedően kreatív és innovatív lakossággal rendelkező, humánerőforrásban is gazdag országnak tekintik, Európában úgy tekintenek hazánkra, amely gazdagítani fogja az európai országok eddigi közösségét.
8
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 19
1.sz. táblázat
eContent akciósorai (Európai digitális tartalom a világhálón) Információszolgáltatás bővítése, Az információs közvagyon hasznosítáKöz-és magánfeleket összehozó kísérleti sának ösztönzése projektek Információtartalom testreszabása, A nyelvi és kulturális alkalmazkodás A soknyelvűség stratégiájának elfogadáerősítése sa, A nyelvi infrastruktúra megerősítése A befektetési akadályok elhárítása, A piacképességet létrehozó körülméA szellemi tulajdonjogok átruházásának nyek támogatása előmozdítása Az információs társadalom sokféleségének elősegítése a világhálón
(Forrás: Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon, 2001)
1.3 A globális, közép-európai és regionális funkciók az intelligens térségekben 1.3.1 Az európai kontinens fenntartható területfejlesztési irányelvei A regionális tervezésért felelős miniszterek 2000. szeptember 7-8-án Straaburgban és Hannoverben megrendezett európai konferenciáján (CEMAT) olyan új európai fenntartható területfejlesztési irányelveket fogalmaztak meg, amelyek többek között kitértek az információhoz és tudáshoz való hozzáférés megoldására is. Európában a régiók fejlesztése igen fontos feladat. A regionális információs társadalom fejlesztés célja, feladata és egy régió tényleges helyzete csak úgy érthető meg, ha az adott régióban feltárjuk a globális, kontinentális vagy közép-európai funkciókat, és szintén újraértelmezzük a globális térszerkezetben a megváltozott kistérségi és települési funkciókat. A globális térszerkezet szintjei: 20
2.sz táblázat Globális világ Kontinens (Európa) Interrégió (Közép-Európa) Ország (Magyarország) Régió (Közép-Magyarország) Megye (Pest megye) Kistérség (Pest megye kistérségei) Település (Pest megye települései)
(Forrás: www.inco.hu - Varga Csaba: Tudásrégió és Tudáspark vízió)
A globális térszerkezet kiépülése tehát nem más, mint magának a globalizációnak a megvalósulása. Ennek az új világszerkezetnek tehát két nagy eleme van: a globális és a lokális világ; valamint a kettő között összekötő-közvetítő szint: az interrégió és a nemzeti/állami szint. Ma már a lokális világhoz tartozik a régió, a megye, a kistérség és a település. Európai Fenntartható területfejlesztési irányelvek (részlet) „Jelenleg az információs társadalom kibontakozása a legjelentősebb folyamat, amely átformálja a társadalmat és annak területi szerkezetét. Minden régióra kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az információhoz való hozzáférést ne korlátozzák fizikai vagy egyéb megszorítások. Fejleszteni kell a távközlési hálózatokat. A díjszabás ne legyen megfizethetetlen. Ösztönözni kell az információszolgáltatók és potenciális felhasználók – mint például a technológiai parkok, technológiaátadó intézetek, kutató és oktató központok – közötti országos és regionális interfészeket és on- line regionális adatbázisok kialakítását, amelyek például a termékek, szakképzettség és turiz-
21
mus területét ölelik föl. Az ösztönzés célja, hogy valamennyi régió megjelenhessen a piacon és erősítse kapcsolatait a globális gazdasággal.”9
1.3.2 Globális szerepkínálatok A most ránk köszöntött információs kor (a globális információs, innovációs, tudásalapú társadalmak korának) globális térszerkezet várhatóan ugyanúgy átszabja a területi- társadalmi egységeket, mint ahogy korábban az ipari forradalom, a vasúthálózat kiépítése vagy szocializmus hatalmi rendszere tette. Az új régiók egyfelől leírhatók információs régióként, vagy bonyolultabb, finomabb elemzés keretében olyan összetett régióként, amelyben egyaránt strukturáló tényezők többek között a történelmi-néprajzi, a gazdasági-társadalmi vagy az információs-kommunikációs hagyományok, folyamatok, aktuális változások és új stratégiai elemek. Az információs társadalmak korszakában a régiók, a megyék nem csak általában kötődnek a globalizációhoz és a globalizáció diktálta szerepkörökhöz, hanem tudatosan keresik meg azokat az intelligens-tudásgazdasági-mozgásformákat, amelyek segítségével egyrészt újra versenyképessé válnak, másrészt esélyt teremtenek az életminőség javítására. Mitől lehet intelligens egy-egy város, kistérség, megye vagy régió?10 •
Intelligens város: minden lakásba és irodába telefon-, kábeltelevíziós-, vagy mobilalapú internetkapcsolat.
•
Intelligens régió: pénzügyi, befektetési központ.
•
Intelligens kistérség: tudomány „város” (magyar vagy közép-európai kutató és fejlesztő központok).
•
Technológiafejlesztési övezet: szellemi tőke parkok (tudomány parkok, innovációs parkok, jövőparkok).
•
Intelligens város: közép-európai egyetemi központ (öt-hét nyelven oktató virtuális egyetemek).
9
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001
22
•
Intelligens kistérség: életmódpark (komplex gazdasági-társadalmi fejlesztés).
•
Intelligens település: regionális médiaközpont (médiaparkok, filmgyárak, digitális televíziók, tudáscsatornák).
•
Intelligens régió: információs gazdaság központja (szoftveripar, elektronikai cégek).
•
Intelligens város: biotechnológiai központ.
•
Intelligens régió: logisztikai csomópont.
A magyar területfejlesztésben még nem tartunk ott, hogy széles körben tudatosult volna: a városok, kistérségek, megyék, régiók fejlődése alapvetően az intelligens szerepkörök tudatosításától függ. Magyarországon ennek ellenére már ilyen új típusú régiók jönnek létre. Még akkor is, ha közben a régió határai mozognak vagy éppen mozdulatlanok. Függetlenül attól, hogy melyik politikai vagy közigazgatási ideológia mit és hogyan feltételez a hazai tér- és településszerkezetről. A magyar regionalisták, a térszerkezet tudományos vizsgálói már hozzáláttak az új térstruktúrák leírásához, az intelligens programok megfogalmazásához.
2. Intelligens térségek Magyarországon 2.1 Tudásalapú világ az intelligens térségekben Az európai információs társadalom egyszerre jelen és jövő; korszakot jellemző fogalomként még alig használható, mert az információs korszak egyelőre nem választható el az európai ipari-pénzipari társadalomtól. A technológiaközpontú információs társadalom átmeneti szakasznak tekinthető a pénzközpontú kapitalizmus, a posztmodern világ és a hálózati tudásalapú társadalom között. Ez az átmenet alapvetően addig tart, amíg a technológiai feltételek meg nem teremtődnek ahhoz, hogy a tartalomszolgáltatások széles körben elinduljanak a kiépült hálózatokon. Tehát előtérbe kerül a tudáselőállítás, a tudásközvetítés és a tudás10
www.inco.hu/inco4/tudas/cikk1h.htm 23
felhasználás az egyszerre hagyomány-és jövőalapú innovatív társadalomban, amiket ma a gazdasági növekedés és termelékenység motorjának tartanak. A tudás új megvilágításba helyezi az információ, a technológia és a tanulás szerepét a gazdaság teljesítményében. Egy fontos tény, hogy a tudást mindinkább elismerik. Az információs társadalom és a tudásalapú társadalom szakaszai között határozott határvonalat sem időben sem térben nem lehet húzni. A tudásalapú társadalom feltételezi az információs társadalom kialakulását, de például Magyarországon még a hazai információs társadalom kiépülése előtt már megjelentek a tudásalapú gazdaság és a tartalomszolgáltatások csírái.
Mi a különbség az információs- és tudástársadalom között? 3.sz. táblázat
Információs társadalom
Tudástársadalom
technológia központú
tudásközpontú
technológiai innováció
társadalmi innováció
főként globális terjedés
egyenrangú regionális terjedés
technológia ipar
társadalmi „ipar”
hálózatépítés
tartalomszolgáltatás
elsősorban kontinentális stratégia
szabályozatlan Internet
egyenrangú nemzeti és regionális stratégia tudatos hozzájutás és személyes „tartalomszolgáltatás” részben szabályozott Internet
információgazdag elitrétegek
információgazdag középrétegek is
változatlan demokrácia modell
új típusú (hálózati) demokrácia modell születése
„csak” a hozzáférés lehetősége
(Forrás: www.inco.hu - Varga Csaba: Tudásrégió és Tudáspark vízió)
A különbségek még sorolhatók, de már ennyiből is kiderül, hogy a technológia központú információs társadalom mindenek előtt a technológiai feltételeit teremti meg a
24
hálózati társadalomnak, míg a tudástársadalom az interaktív információskommunikációs hálózatok jóvoltából már a tartalomszolgáltatásra koncentrálhat és majd a további lépcsők teszik lehetővé, hogy tartalmak elérhetősége és minősége folyamatosan javuljon. Magyarország a fejlett Európához képest különösen nincs lemaradva, de az egész Európa egy-két évtizedes hátrányban van Észak-Amerikával vagy Délkelet-Ázsiával szemben. Ebben a táblázatban szerepel egy új fogalom, a „társadalom ipar”, amely azt jelenti, hogy a tudástársadalom szükséglete és esélye megteremti annak lehetőségét, hogy az eddigi elvetélt – hatalomközpontú avagy hatalomipari alapon szervezett – társadalmi „átalakítások” után a társadalom tudásipari fejlesztése menjen végbe. Magyarország – mint közepesen fejlett ország – nem tehet egyebet, mint egyszerre építi az információs és tudástársadalmat. Ennek több az előnye, mint a hátránya. Egyszerre fejlesztheti a földi és mobil hálózatokat, vagy egyszerre építhet interaktív kábeltelevíziót, és rögtön működtethet például távoktatási csatornát. Az Európai Unióban hamarabb születtek meg a nemzeti információs társadalom programok, mint a regionális projektek, míg nálunk már vannak regionális információs társadalom fejlesztések és közben fogalmazódnak a kormány információs társadalom akciótervei.
2.2 Az eddigi területfejlesztési stratégiák szempontjai Statisztikai adatok szerint Magyarországon 2005 körül a gazdaság, a tízes évtized elejére a társadalom és többek között a közigazgatás teljesen átáll az információs korra A területfejlesztés és területrendezés a következő öt vagy hét évben tehát kénytelen lesz gyökeresen megújulni az információs kor kihívásai szerint. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 1999. novemberében elkészült Országos Területrendezési Terv főbb céljai többek között11
11
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 25
•
a globális, illetve az európai kapcsolatrendszerbe való következetesebb betagolódás biztosítása;
•
az ország egész területén az infrastrukturális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek megteremtése;
•
a településközi kapcsolatok, együttműködési lehetőségek műszaki feltételeinek megteremtése;
•
a települések, településcsoportok számára kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése.
A hat megfogalmazott fő célból ez csak négy, de olyan alapvető feladatokat neveznek meg, amelyek az információs társadalom kialakulásának korában értelmezve is aktuálisak, sőt most váltak igazán aktuálissá, hiszen azonnal kapcsolat teremthető az e-Europe programmal, benne az információhoz való egyenlő hozzáférés megteremtésének feladatával és általában az intelligens területfejlesztés korábban már körvonalazott alapelveivel és célkitűzéseivel.
2.3 Az intelligens térségfejlesztés és területfejlesztés szintjei Új lokális világ, új térszerkezet van születőben. A régió és a kistérség minden korábbinál jelentősebb szintként jelentkezik a települések és a megye mellett a területfejlesztésben. Mindez azt teszi szükségessé, hogy „újra felosszuk” a térségi világot és újragondoljuk a különböző szintek feladatrendszerét. Az intelligens régió-megye-kistérség fejlesztés tehát abból indul ki, hogy ezek különböző funkciójú, de egyenrangú területfejlesztési szintek és ráadásul az információs társadalom jelentős mértékben átszabja a területfejlesztési szintek feladatkörét. A táblázat elég egyértelműen megmutatja, hogy az információs társadalom korszakában a régió és a kistérség ugyanolyan fontos döntési, finanszírozási és menedzselési szintté válik, mint a megye és a település. Ez új és más munkamegosztást vetít előre a területfejlesztésben. Még egy fontos dolog, hogy a lokális világ magja, a családi világ szerepe is felértékelődik, mivelhogy először kerül kapcsolatba a globális és a családi szint. 26
Az információs társadalom területfejlesztési szintjeinek prioritásai 4.sz. táblázat
Település
Kistérség
Megye
Régió
(e-) gazdaság, mindenki részt virtuális vállala- infokommue-gazdasági fejvállalkozás vehet a hálózati tok, tudáscégek nikációs hálózat- lesztő központok gazdaságban stb. építés, e- gazdasági parkok (e- ) önkormány- digitális önkorzás, mányzás, (e-) közigazgatás (e-népszavazás) és e- közigazgatás
kistérségi virtuális települési társulások, együttműködés
kistérségi önkormányzati társulások szövetségei, szervezetei
elektronikus „parlament” regionális e-közigazgatás, intelligens régió portál
(e-) civil társadalom
mindenki részt vehet az edemokráciában, teleház, tudásház stb.
virtuális kistérségi döntéshozatalok, térházak stb.
(e-)regionális civil fejlesztő és szolgáltató központok
(e-) család
egyéni és családi tartalomszolgáltatás, digitális lakás stb.
internetes interaktív rádiók, tévék, újságok, portálok a családoknak stb.
családi közösségfejlesztő és szolgáltató portálok, szervezetek stb.
(Forrás: Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon, 2001)
2.4 Intelligens régiók közös programelemei A magyarországi régiók és megyék gyors ütemben indították el intelligens térségfejlesztési programjaikat. A programok célja a települések között meglévő gazdasági, kulturális és infrastrukturális valamint személyek, közösségek közötti különbségek csökkentése. Ehhez szükség volt és van a következőkre: •
a térségi és helyi közösségek fejlesztési kezdeményezéseinek az elősegítésére, az országos célkitűzések összehangolására,
•
különböző szintű fejlesztési koncepciók, programok és témák kidolgozására, és megvalósítására, 27
•
valamint az EU regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, a regionális együttműködésből származó előnyök hasznosítására.
2.4.1 Az intelligens régiók közös jellemzője •
A tudásalapú gazdaság, az e-gazdaság és e-kereskedelem megerősödése, a kutatás-fejlesztés előtérbe kerülése.
•
A globális technológiai forradalom és az új innovációs fejlesztések folyamatos adaptálása, technológiai parkok, tudományparkok hálózatainak kialakulása.
•
Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban, távmunka és távoktatás elterjesztése.
•
A gyors, szélessávú infokommunikációs hálózatok megépítése, működtetése, a mobil hírközlési-távközlési eszközök széleskörű használata.
•
Regionális és megyei valamint speciális portálok, tudásportálok létrehozása.
•
Virtuális önkormányzás megszervezése a régiókban, megyékben, kistérségekben, az e-demokrácia támogatása.
•
Minden településen a közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá.
•
A lakosság intenzív felkészítése az információs korszakra.
•
A digitális alapműveltség elsajátítása az ifjúsággal.
•
Az élethosszig tartó tanulás célkitűzésének megvalósulása.
•
Intelligens szociális, egészségügyi fejlesztések, virtuális jóléti hálózatok kiépítése.
•
Az internetes szolgáltatások bővítése, a tartalomszolgáltatások javítása és eljuttatása minden polgárhoz.
•
A közösségi hozzáférés megteremtése, erősítése, teleházak, tudásházak, ekönyvtárak, stb.
•
A regionális internetes televízió csatornák indítása, az internetes rádiók hálózatának kialakulása.
•
A tudáspolgári életforma elterjedése, tehát nemcsak a hozzáférés lehetővé tétele.
•
Digitális lakások, családi házak elterjesztése.
28
•
A regionális információs társadalom kohézió megteremtése.
•
Új, intelligens területfejlesztési és vidékfejlesztési stratégia kialakulása a régiókban.
•
Minden régió ösztönözze az intelligens interrégiók megszületését a szomszédos országok hasonló régióival.
•
A regionális politikai-közigazgatási elit személyes felkészültsége a korszakváltásra.
Ezek a kritériumok a fejlesztési rendszer alapelemei.
2.4.2 Az intelligens régiók egyedi elemei A fent említett közös jegyek természetesen nem azt jelentik, hogy minden régió egyforma, hiszen egy-egy régió vagy térség számos olyan adottsággal bír, amely eleve kizárja, hogy a fent említett szempontok alapján ugyanolyan stratégiát lehetne kidolgozni egy-egy régióra. Tehát nincs és nem is lesz két egyforma régió. Az egyediségnek azonban léteznek különböző alternatívái. Ezek a következők: •
Egy intelligens régió akkor válik egyedivé, ha a különböző (technológiai, gazdasági, stb.) feltételeket gyorsabban és magasabb szinten valósítja meg más régióknál, és ha a tudásalapú gazdaság egy-egy speciális eleme világszinten válik jelentőssé.
•
Egyedivé válhat akkor is, ha az információs kor gyors fejlődése során sikerül elérni, hogy a társadalomból minél kisebb rétegek kerüljenek vagy maradjanak hátrányos helyzetben.
•
Egy régió egyediségét megőrizheti, ha saját hagyományait, történelmét, értékeit, kultúráit digitalizálva megőrzi.
•
Leginkább attól lehet egyedi, ha egy régió a tudásalapú gazdaságban és társadalomban olyan tudásteljesítményt nyújt és olyan tudáséletformát képes lehetővé tenni polgárai számára, amelyek megszületése esetén tényleg intelligens régióról lehetne beszélni.
29
•
A regionális tudástársadalom valódi értéket az adja, ha a régióban olyan egyéni és csoportos szellemi teljesítmények születnek, amelyekkel világraszóló sikert lehet elérni.
3. Az intelligens térség programok közös témakörei 3.1 Virtuális régiók és megyék Az intelligens régióvá, megyévé válás alapvető infrastrukturális feltétele, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások, közigazgatási és oktatási intézmények és a háztartások többsége közvetlenül elérje a hálózati és mobil szélessávú, gyors, interaktív infokommunikációs hálózatokat.
3.1.1 Digitális önkormányzás A virtuális régiók, megyék kialakításán belül egy fontos program a digitális önkormányzás. Ennek keretében minden önkormányzat és közigazgatási hivatal áttér a digitális önkormányzásra és az e-közigazgatásra. A programhoz szükséges hardver eszközök beszerzésére, szoftverek vásárlására és a szolgáltatások beindítására részben országos, részben regionális, részben fővárosi és megyei forrásokból biztosítanak pénzügyi keretet. Az infokommunikációs hálózat megépülésével először saját belső ügyviteli folyamataikat alakítják át interaktív elektronikus rendszerre. A regionális, megyei vagy kistérségi távoktatási program keretében felkészítik a köztisztviselőket az eközigazgatás feladatainak az ellátására, beleértve a számítástechnikai és internetes alapismeretek elsajátítását. A hálózat kiépülése után minden településen bevezethető a digitális önkormányzásközigazgatás integrált szoftvercsomagja. A következő fontos feladat az intelligens regionális vagy megyei portálok létesítése és működtetése. A portálon interaktív módon megjelenik minden közinformáció, közhasznú információ.
30
melyek lefedik a térinformatikai alapokon nyugvó önkormányzati feladatok és hatáskörök rendszerét.
3.1.2 On-line önkormányzati programok Az intelligens okmányirodák programja szintén része az e-közigazgatási stratégiának. Minden város önkormányzatának fel kell készülnie arra, hogy elektronikus úton is ellássa az okmánykérelmek és engedélyeztetések feladatát. Ha a régiókban elkészül az intelligens okmány adatbázis, az minden érintett önkormányzat számára lehetővé teszi az ügyintézést és hozzáférhetők lesznek a szükséges okmányok. „A régiók a szabványosított adóbevallás és a szükséges adatvédelmet szolgáló kódrendszer szoftverének kifejlesztésével első lépésben a társasági adóbevallás és az SZJA bevallás ellenőrzési céllal történő kitöltési lehetőségét biztosíthatják az interneten; második lépésben (a digitális aláírás rendelete elfogadása után) pedig az interneten keresztül adóbevallások ügymenetét, megtervezhetik a vállalkozások számára a segítségnyújtás formáit (például pénzügyi kedvezmények, oktatás stb.).”12 Mivel az ország összes ingatlanját számítógépen tárolják vagy fogják tárolni, ez lehetővé teszi, hogy a régiók saját digitális ingatlan nyilvántartási rendszert készíttessenek. Ez által a rendszer által lehetővé válik, hogy az állampolgárok és intézmények a tulajdoni lapokat a régiók összes ügyvédi és közjegyzői irodájában valamint az önkormányzatoknál térítés ellenében az internetről lekérhessék. A közigazgatási hivatalok közzétehetik az interneten a közbeszerzési vagy egyéb pályázataikat is. Az elektronikus okmányhitelesítési jogszabállyal lehetővé válik a pályázat azonnali letölthetősége, kitölthető és visszaküldhető lenne.
12
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 43. o. 31
3.1.3 Helyi népszavazás, e-demokrácia Az információs kor mindenféle politikai akarat nélkül megteremti az e-demokrácia esélyét. Ennek oka, hogy az infokommunikációs hálózatok közvetlen, gyors és állandó kapcsolatot teremtenek polgárok és képviselők, polgárok és döntést hozók között. Az edemokrácia tehát nem politikai reform, hanem a technológiai fejlődés hozta műszaki, informatikai lehetőség. Az Európai Unióban megkezdődik az elektronikus döntéshozás és egy évtizeden belül lebonyolíthatók az országgyűlési és az önkormányzati választások elektronikus úton. A lényege az egésznek, hogy az emberek az állami, regionális vagy önkormányzati döntések előkészítésében, meghozatalában vagy végrehajtásában közvetlenül részt vehetnek. Magyarországon az e-demokrácia elterjesztése szintén napirenden van.
3.2
Szélessávú, interaktív hálózat építése, működtetése
A régiókban a gyors, interaktív infokommunikációs hálózatok segítségével rövid idő alatt megvalósítható egy térség gazdaságának, közigazgatásának és társadalmának új, komplex, modern adatátviteli rendszere. Valószínű, hogy a családok 20-40 %-nak lesz mobil internet kapcsolata is a vezetékes internet kapcsolat mellett. Az országos mobil rendszerek mellett létrehozhatók regionális mobil hálózatok is, ezért érdemes elkészíteni a régiók hálózatfejlesztési stratégiáit a mobil kommunikációs és interaktív rádiós technológiai robbanáshoz igazodva, melynek segítségével létrejöhetnek a második és harmadik generációs hálózati pontok. A helyi digitális hálózaton keresztül lehetővé válik a közszolgálati-, és kereskedelmi szolgáltatások regisztrálása, vezérlése, dokumentálása, az interaktív televíziózás,
32
rádiózás, a mindennapos internet- használat stb. Ez a rendszer megkönnyíti a hétköznapi életet, és többszörösen bővülő lehetőségeket kínál a lakosság számára. Nemcsak az a fontos, hogy a hálózatok összekössék a régiókban a megyéket, hanem, az infokommunikációs hálózatok eljussanak a következő néhány évben a kistérségekbe és minden településre. Az internetszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők versenyhelyzetének a megteremtésével elérhető, hogy a régiókban a lakosság minél olcsóban jusson hozzá az internethez. A most elterjedt kapcsolt vonalas vagy ISDN vonalas drága internet elérés helyett jobb lenne kialakítani a nagysebességű, multimédiás hálózatot. Fontos, hogy a régiókban megteremtsék a felsőoktatási hálózatok közös platformját, mert így lehetővé válna az ipar számára az oktatóhelyek és kutatóbázisok felhasználható tartalmaihoz való hozzáférés.
3.3
Tudásalapú gazdaság fejlesztése, ösztönzése
A tudásalapú gazdaság fejlesztésének feladatai sok szereplő között oszlanak meg, és olyan stratégiák területeit kellene kiemelni az információs társadalmon belül, amelyek más keretben nem valósulnának meg- ilyen például a tudásipari inkubátorházak létrehozása. Az inkubátorházak lényege, hogy rengeteg üzleti ötletet vizsgálnak meg és a leginkább piacképes ötleteket addig támogatják, amíg az adott vállalkozás megáll a hazai vagy a nemzetközi piacon a saját lábán. A magyar kormány az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadásával megteremti az alapvető jogi feltételt az e-gazdaság, az e-üzletvitel, az e-kereskedelem, az e-közigazgatás stb. elterjesztéséhez.
3.3.1 Technológiafejlesztési övezetek A technológiafejlesztési program célja, hogy a különböző típusú innovációs parkok, tudományparkok adta lehetőségek kihasználásával megerősíthető egy-egy régió fejlesztésének gazdasági alapja. A technológiafejlesztési övezetek struktúrája lehetővé teszi, hogy a parkokon kívül található kis-és középvállalkozók is beilleszkedjenek a
33
parki rendszerbe, így az egész régió magas szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődhet. Nagyon sokféle innovációs park és tudománypark van a világon. A tudománypark abban különbözik az innovációs parktól általában, hogy nem csak a technológiafejlesztésre koncentrál. Alapvetően egy-egy kiválasztott gazdasági terület számára gyűjti össze a tudást és ebből próbál meg világszinten minél nagyobb sikert elérő terméket létrehozni.
3.3.2 Az e-Gazdaság projektek és a gazdaságfejlesztési programok beindítása Az intelligens régiókban az e-gazdasági projektek indulnak el a legnagyobb számban. Az e-gazdaság fejlődése érdekében fontos, hogy a régiókban minél több nemzetközi kereskedelmi központ épüljön. Magyarország az európai kereskedelem egyik fontos csomópontjában található, így néhány régió kereskedelmi, raktározási és szállítási központ feladatot is ellát. Magyarország egyik Új Gazdaság-i szerepe tehát a nemzetközi kereskedelmi és logisztikai funkció lesz. A régiókban várhatóan gyors ütemben jönnek létre piaci alapon az internetes áruházak, az internetes boltok. A lakossági tájokozódás érdekében fontos, hogy egy adattárházban a régió minden internetes áruházáról, boltjáról, árukínálatáról tájékoztatást lehessen kapni. Ez az internetes áruházlista rajta lehet a regionális központi portálon. A régiók feladata, hogy elindítsák az e-gazdaság, az e-kereskedelem távoktatását valamelyik felsőoktatási intézményben. A régió ipari és mezőgazdasági portálja működtetheti a megye közhasznú adatbázisait. A regionális területfejlesztési tanács kialakíthatja ezek alapján a virtuális ipari mezőgazdasági társulások programját, az interaktív hálózaton különböző gazdálkodási és piaci ismereteket szolgáltató információs rendszereket hozhat létre. A kistérségek feladata, hogy kidolgozzák és elindítsák a mezőgazdasági kapacitásépítési programot, aminek részeként a mezőgazdasági közép-és felsőfokú oktatási intézmények a mezőgazdasági termelők távoktatását elindíthatják.
34
3.3.3 Virtuális vállalatok, klaszterek létesítése Az ösztönzés, a létesítés és a támogatás lehetőségeinek az elérése érdekében a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok kidolgozhatják a virtuális és kereskedelmi vállalatok támogatásának programját. Egy –egy kistérség vagy megye hasonló profilú, szándékú cégei klasztereket, virtuális vállalatokat hozhatnak létre.
3.3.4 Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez Érdemes létrehozni olyan fejlesztést, mely a digitális könyvtárak, a tananyagokat digitális úton támogató jegyzetek stb. hozzáférését intelligens kártyákkal teszi lehetővé. Az intelligens diákigazolvány segíthetne a diákoknak különféle hálózati vagy pénzügyi tranzakciós szolgáltatások hozzáférésének biztosításához. Az e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknél is érdemes átállni az intelligens kártyával való vásárlás lehetőségére. Fontos, hogy az intelligens kártyákat a tulajdonosok egyaránt használhassák vezetékes és mobil hálózatokon és készülékeken.
3.3.5 Kutatás és fejlesztés Fontos szerepet játszik egy-egy ország helyzetében, hogy az állami költségvetés hány százalékát költik kutatásra és fejlesztésre. Ebben a versenyben Magyarország nagyon rosszul áll. Ezért napjainkban minden régióban, megyében fontos kérdés, hogy miképpen lehetne a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokat növelni. Minden megye célkitűzése, hogy saját térségébe valóságos vagy virtuális kutatóintézeteket hozzon létre.
3.3.6 Kockázati tőke a high-tech kis-és középvállalatok számára Egyáltalán nem vitatott kérdés, hogy az intelligens régiók kialakulásához nem csupán szellem, tudás, koncepció, hanem tőke, mégpedig kockázati tőke kell. Ezért minden régió és megye azon gondolkodik, hogy hogyan hozzon létre regionális kockázati
35
tőke társaságokat. Ezt a folyamatot az állami, regionális és megyei területfejlesztési források növekedése segítheti, hiszen az információs társadalom projektek központi vagy helyi forrásból vissza nem térítendő támogatásokat kapnak. A gazdasági és pénzügyi helyzet javulása, a társadalom információs-kommunikációs fogyasztásának növelése jobb esélyeket teremt a magyar kockázati tőkepiac kialakulására.
3.3.7 Turisztikai program Minden régió vagy megye számára fontos, hogy létrehozzon egy digitális turisztikai térképet, melyek több nyelven értelemszerűen dolgozzák fel a közlekedési útvonalakat és közöljék az összes információt, tartalmazzák a megyei városok térképeit, a fontosabb kulturális és közintézményeket és azok alapinformációit. A kistérségek közölhetik a közlekedési és intézményi információkon kívül a szálláshelyek, éttermek, és szabadidős programok teljes listáját.
3.3.8 Intelligens közlekedési projektek Az európai mintát alapul véve a magyar régióknak is meg van az a feladatuk, hogy pályázatokat írjanak ki a térségi intelligens közlekedési stratégia elkészítésére. Fontos, hogy egy térség mindenre kiterjedő koordinációja létrejöjjön, illetve interaktív módon ki tudja szolgálni a nemzetközi nagyvállalatok logisztikai igényeit. A menetrendi és szolgáltatási információkat nyújtó interaktív kommunikációs hálózat naprakész és pontos menetrendeket képes adni az utazók számára, illetve bármilyen utazással kapcsolatos szolgáltatást azonnal képes kezelni (pl. on-line jegyelővétel). A régiók valamennyi városában jó lenne, ha lenne legalább nyolc-tíz interaktív nyilvános információs pont, amelyen keresztül a szolgáltatások bárki számára elérhetők. A korszerű tömegközlekedési tájékoztatási rendszer kialakítására a régiók megyéi, városai és kistérségei a városok tömegközlekedési rendszeréről internetes programot dolgozhatnak ki, mely tartalmazza az útvonalakat, a településeket összekötő járatok információit.
36
3.4
Oktatás, tanulás
Az intelligens térségeket nem lehet megfelelő tudásfejlesztési stratégia nélkül elképzelni. Ezért a közoktatásban is meg kell jelennie néhány alapfeladatnak.
3.4.1 A fiatalok digitális műveltségének megszerzése Az információs társadalomban az egyik alapfeladat, hogy 2002-2004 után egyetlen diák sem fejezheti be az általános iskolát vagy középiskolát úgy, hogy nem szerez meg számítástechnikai alapismereteket. Az iskolák oktatóit és pedagógusait is fel kell készíteni megfelelő szintű számítástechnikai tudásra, olyan tudásra, amely az információs társadalom követelményeinek megfelel. Ha például minden főiskolai, egyetemi tanárnak lenne interenet hozzáférhetősége és e.mail címe, nem csak az internet használatát tanulhatnák meg, hanem az oktató-és kutatóbázisok közötti kommunikáció is felgyorsulhatna. A diplomásoknál is cél, hogy rendelkezzenek legalább alapképzettséggel az információs és kommunikációs technológiák terén. Fontos, hogy régiónként legyen legalább négy-öt ECDL képzési és vizsgaközpont. A legtöbb programban, mint legfontosabb elem jelenik meg, hogy minden iskolában, felsőoktatásban minden tanteremből és a felnőttoktatás helyeiről elérhetők legyenek a hálózati és mobil regionális, a nemzeti és globális szélessávú, gyors és interaktív infokommunikációs hálózatok. Az iskoláknak legyenek hálózatba kapcsolt multimédiás számítógépei.
3.4.2 A felsőoktatási intézmények szerepei A felsőfokú szakemberképzéssel foglalkozó intézményekben elindíthatják az információs társadalomi szakemberek és menedzserek egyetemi szintű képzését is, amelynek egyik legfontosabb területe az informatikai számítástechnikai, míg a másik legfontosabb képzés az információs társadalom menedzser. Ezek az emberek képesek lesznek információs társadalmi fejlesztések koordinálására és vezetésére.
37
3.4.3 Felnőttoktatás – új felnőttoktatási intézmények kialakítása Kiemelt nemzeti oktatási program lesz - ha az oktatási kormányzat az információs társadalom követelményeit felismeri - hogy a felnőtt munkavállalók élethosszig tartó oktatását megszervezzék. Ahogyan Varga Csaba írja: „A jövő a felnőttoktatás reneszánszát ígéri.”13 Ha Magyarország áttér a tudásalapú gazdaságra, a munkavállalókat folyamatosan át- és továbbképezni kell majd. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a felsőfokú ismereteket távoktatással is érdemes közvetíteni. Ilyen pl. a számítástechnikai tananyag, amely különböző fokú ismereteket nyújthat. A hallgatók a tananyag egy részét az intranet és a könyvtárban lévő tananyagok segítségével tanulhatják meg. A régiókban egy-egy általános-és középiskola, civil központ vagy egy civilegyetem lehetne a képzések konzultációs és vizsgahelye.
3.4.4 Könyvtárfejlesztési stratégia A régión belüli könyvtárak összefogásával születhet meg az egységes regionális digitális könyvtár program. Ezek a könyvtárak hardverállományuk fejlesztésével, technikai eszközök beszerzésével a digitalizált adattárak és címlisták gyűjtő és szolgáltató helyévé válhatnak.
3.4.5 Digitális levéltár program A regionális stratégiákban szerepel, hogy történjen meg a megyei és városi levéltárakban lévő dokumentumok digitalizálása, illetve ezek között az intézmények között 13
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 55. o. 38
legyen elektronikus kapcsolat és jöjjön létre közös levéltári tudásszolgáltatás is. Fontos, hogy a digitális levéltár rendelkezzen saját bemutatkozó honlappal és a levéltári adatok több nyelven is legyenek elérhetők.
3.5 Távegészségügyi projektek és szociális programok A régiók egészségügyi ellátásának magas színvonalához az egészségügyi intézményeknek is ki kell alakítaniuk a regionális távegészségügyi stratégiát, infrastruktúrát. Intelligens munkakörnyezetet kell biztosítani, ami az egészségügyi adatok mobil és fix hozzáférését jelenti. Fontos olyan helyek létrehozása, ahol a kutatások folyhatnak. A távegészségügyi kutatás a következő feladatokat jelenti: •
kutatóhelyek és kutatói hálózatok kialakítása;
•
virtuális forráscentrumok létrehozása az egészségügyi telematikai ismeretek megszerzésére és terjesztésére;
•
elektronikus egészségügyi könyvtár és katalógus létrehozása;
•
a távegészségügyi ellátási módszerek azonosítása, hatásvizsgálata, technológiaértékelése.
Fontos a távegészségügyi ellátásnál a családok és az ellátórendszer közötti on-line kapcsolat kialakítása, az adatokhoz való hozzáférés. A távegészségügyi oktatás tennivalói közé tartozik, hogy legyen szakmai képzés és továbbképzés az interneten, az egészségügyi dolgozóknak biztosítsanak felhasználószintű számítógépes képzést. Fontos, hogy legyen egészségügyi tájékoztatás, döntéstámogatás a Weben. A digitális infokommunikációs hálózat részeként létrejövő regionális egészségügyi információs hálózaton keresztül az összes egészségügyi-szolgáltató és intézményrendszere között létrejöhet interaktív nagysebességű kommunikáció, a médiatechnológiák segítségével összegyűjthetővé és feldolgozhatóvá válnak az adatok, valamint az információs hálózat biztosítja a rendszerezett adatok távoli lekérdezhetőségét és
39
frissítését is. Egy interaktív egészségügyi tudásközpontot hozhatnak létre a régiók vezető egészségügyi intézményei és a szakterületek érdekképviseletei. Ez az interak-
tív tudásközpont gyűjti össze és teszi hozzáférhetővé az egészségügyi adatokat, és egyben képes összehasonlító elemzések és előrejelzések készítésére. „A központ képes lehet akár azonnali konzultációs lehetőséget biztosítani a nemzetközi egészségügyi website-okon keresztül.”14 Ha megtervezik a távegészségügyhöz szükséges ismeretek on-line formátumát és kezelését, a korházak pedig felállítják a szerverüket, ami a szolgáltatáshoz kell, akkor a korházak között kétirányú interaktív kommunikáció jöhet létre egy digitális adatátviteli folyosón keresztül. Az egyik irány a háziorvosi rendszerhez, a másik pedig a regionális központhoz való hozzáférést teszi lehetővé. A nagyobb egészségügyi intézmények kialakíthatják, és elérhetővé tehetik a háziorvosi belső adattárat, melynek segítségével az orvosok gyorsan megnézhetik a beteg leleteit. Elkészülhet a hazai és nemzetközi szakkönyvek katalógusa, illetve az oktatásban használt jegyzetek, tananyagok adattára. Ezek az anyagok elérhetővé válhatnak az érdeklődök számára. Valószínű, hogy a népesség elöregedése a következő évtizedekben nőni fog, ezzel együtt a gondozásra szorulók arány is emelkedik a jövőben. Ebből a meggondolásból érdemes lenne az otthoni monitorozási és alarmrendszerek bevezetésének és tesztelésének programját kidolgozni. Kezdetben a régiók egy-egy településén rászoruló betegek otthonába nagyteljesítményű számítógépet lehet telepíteni, amely számítógépek és az egészségügyi szolgáltatók között interaktív kapcsolat jöhet létre. Az eszközök kifejlesztése tökéletesen integrálható az intelligens biztonságos otthon tervezetébe Varga Csaba szerint. Elkészülhet az utógondozásban részt vevők és családtagjaik speciális programja, együttműködés keretében létrehozhatják, és közösen működtethetik a hasonló területet felvállaló civil szervezetekkel az egészségügyi intézmények az utógondozásban részt vevők adatbázisát és azokat a programokat, amelyek segít-
14
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 59. o. 40
ségével kialakítható az interaktív összeköttetés az intézmények és a civil szervezetek között.
3.6 Intelligens falvak, városok programja 3.6.1 Intelligens város, kistérség és falu programok elemei, céljai Miközben készülnek az intelligens régió programok, a fejlődéssel csak úgy tartható a lépés, ha közben egy-egy régióban már néhány településen intelligens térségi projektek kezdődnek el. A regionális tanácsoknak érdemes ezeket az intelligens városi, térségi programokat támogatni. Mint ahogy már dolgozatomban korábban említettem, nincs két egyforma település, még akkor sem, ha az információs társadalom kialakítása szempontjából fontos technológiák, szolgáltatások sok szempontból hasonlóak. Egyediek, mert minden település, kistérség más és mások a céljaik, más elképzelésük van a jövőről. Egy azonban biztos: mindegyik településnek, intelligens térségnek a gazdaságban, a társadalomban és a tudásban a minőségre kell törekednie.
3.6.2 Intelligens családi házak Az információs társadalomban a különböző változások nemcsak a gazdaságban, nemcsak a közigazgatásban vagy máshol mennek végbe, hanem a családok életében. Ezért fontos, hogy azok a családok, amelyek digitalizálni szeretnék lakásukat, vagy új digitális családi házat szeretnének építeni, tudjanak valahová segítségért fordulni. Ezért van szükség olyan pályázatokra, amelyekre ezek a családok pályázhatnak. Ez az elképzelés az intelligens családi házakkal kapcsolatos programok első lépcsője. A program második foka, amikor egy régión belül kiválaszthatunk egy olyan települést, ahol új lakótelepek vagy épületegyüttesek tervezését és kivitelezését már a digitális ház, digitális életforma szempontjai alapján hajtják végre. Itt a felnőttek is és a gyerekek is rendelkeznek számítógéppel, hozzákapcsolva a fax és a telefon. A háztartás41
ban lassan minden eszköz, készülék elektronikusan irányítható lesz. A digitális lakás mást jelent e gyerekeknek és a felnőtteknek. A gyerekek a tanulásban vehetik nagy segítségét, illetve a szórakozásban, míg a felnőttek a távtanulásban és a távmunkában. A család rendelkezhet saját honlappal, ahol különböző információkat adhat magukról a külvilág számára. A digitális házak mintájára digitális település is kialakítható lesz.
3.7 Teleházak és tudásházak A tudásházak, amelyek általában városokban jönnek létre és a teleházak, amelyeket községekben, kis falvakban hoznak létre, nem csupán a civil társadalmak fejlesztő központjai, hanem az információs társadalom „Új Gazdaságában” a kis-és középvállalkozások támogatói. Számuk egyre inkább emelkedik, 2000-2001-ben megközelített a kétszázat. Egy teleház stratégia szerint 2003-2005 között minden második településen lesz teleház-telekunyhó. Az is valószínű, hogy 2003-2005 között minden második városban lesz legalább egy tudásház. Ez azoknak fog óriási segítséget nyújtani néhány év múlva, akik a saját háztartásukban nem rendelkeznek megfelelő számítógéppel és internettel, viszont elég könnyen találnak majd olyan teleházat vagy tudásházat, amin keresztül távoktatással tanulhatnak vagy vállalhatnak távmunkát is.
3.8 Interaktív médiák és új szolgáltatásaik 3.8.1 Internetes televízió csatornák, e-folyóiratok, e-lapok, ekiadványok A jövő sikerét az internetes televízió csatornák jelentik majd, lehagyva a közszolgálati vagy kereskedelmi televíziókat. Hiszen az internetes televízió csatornák műsorainak előállítási költsége jóval alacsonyabb, másrészt a műsorok többsége élő műsor lesz. Attól függően, hogy a régiókban mikor épülnek meg a gyors és szélessávú hálózatok, az utolsó szakaszokban számíthatunk arra, hogy minden régióban legalább egy
42
internetes televízió megkezdi működését. Az internetes televízió a regionális műfajnak is tekinthető, hiszen a médiaportálon egyszerre jelenik meg több tudáscsatorna, mint például regionális hírtelevízió, e-gazdasági csatorna, és elsődlegesen nem a tömegkultúra közvetítője. Az intelligens régiók egyik fontos feladata, hogy felgyorsítsák a tudástermelést és a tudáshasznosítást, ami elképzelhetetlen az elektronikus folyóiratok, lapok, kiadványok nélkül. Ez persze nem jár együtt az írott napilapok, hetilapok és folyóiratok megszűnésével.
3.9 Tartalomszolgáltatás – e-Content 3.9.1 Országos tudásközpontok és tudásáruházak A tudásközpontok és tudásáruházak céljai a szellemi értékek összegyűjtése és az elérhetőség megteremtése. A feladat az, hogy létrejöjjön egy nemzeti integrált tudásbázis a tudományos kutatások új eredményeiből, amelyek a tudásalapú gazdaság és társadalom kutatásával és fejlesztésével foglalkoznak. A tudáskoncentrációhoz a technológiai, informatikai, tudásgazdasági új ismeretek és új szemléletek mellett az információs kor rendkívül széles horizontú új világdimenzióinak (pl.: a kozmosz kutatása ) figyelemmel kisérése is fontos. A tudásközpontok több tartalommal adnak piaci alapon szolgáltatást: •
az információs-kommunikációs ipar gazdasági társaságainak, tanácsadó cégeinek, K+F vállalkozásainak minden javaslata, fejlesztése, pilot projektje bekerül az adatbázisba, melyet bárki felhasználhat, megvásárolhat, hasznosíthat;
•
az információs társadalommal foglalkozó fejlesztési projektek tárháza, amelyből az érdeklődők megtudhatják, hogy mikor, hol, milyen projektet terveznek, készítenek elő vagy valósítanak meg;
•
az információs társadalommal foglalkozó új tudományos kutatások, eredmények, új tudások, új fejlesztések tárháza.
43
Egy olyan tudástár jön létre a globális és hazai gazdaság számára, amelyből a megrendelők ki tudják választani azokat a tudásokat, cégeket, személyeket, akiktől a munkákat meg is rendelhetik. Az első regionális-megyei tudásközpont a pest megyei Tudásvölgy programban jött létre, ahol már 2001-ben megnyílt az első tudásáruház. De erre még a későbbiekben ki fogok térni dolgozatomban
3.9.2 Nyelvi fordítóprogramok készítése Ahhoz, hogy mindenki bekapcsolódhasson az intelligens régió életébe, nem csak az a fontos, hogy megépüljenek a szélessávú és gyors, interaktív hálózatok, vagy nem csak az, hogy a hazai és regionális tudásbázisok elérhetők legyenek, hanem az is, hogy a vezetékes és mobil internet szolgáltatásokat bárki használni tudja mindenféle nyelvi nehézség nélkül. A nyelvi nehézség abból ered, hogy az internet nemzetközi hálózata angol nyelvű és még nincs kész az a fordító program, amelynek segítségével bárki használhatja nyelvi akadályok nélkül. Tehát fontos a nyelvi fordító programok támogatása.
3.9.3 A csökkent munkaképességű és más hátrányos helyzetű emberek e-részvétele Mint már korábban dolgozatomban említettem, az információs társadalom egyik legalapvetőbb célja, hogy bárki hozzájuthasson az információhoz, bármilyen hátrányos helyzetű is. Ezért nagyon lényeges, hogy olyan speciális honlap vagy portál jöjjön létre, amelyekről a csökkent munkaképességű és a hátrányos helyzetű emberek az őket érintő eseményekről hírt kaphatnak. Ez lehetőség lenne arra is, hogy egymással kapcsolatba lépjenek, illetve linkeken keresztül kapcsolatot tudnak kialakítani az önkormányzatokkal és számukra fontos más intézményekkel. A program fontos eleme, hogy a fogyatékosok internet hozzáférését úgy támogatják, hogy az információs és kommunikációs termékek és szolgáltatások beszerzésénél árengedményt kapnak.
44
3.9.4 Az egyházak új szolgáltatási módszerei A hazai egyházak közül (főleg az evangélikus és a református egyház) már egyre többen foglalkoznak a digitális egyház bevezetésének a gondolatával, hiszen így az egyházak és a hívek, valamint az egyházi intézmények digitális módon is tarthatják a kapcsolatot egymással. Napjainkban már bármelyik plébánia vagy gyülekezet készíttethet önálló honlapot vagy annak sincs akadály, ha a hívek nem ellenzik, hogy a helyi kábeltelevízió élőben közvetítse a misét vagy az istentiszteletet. Példamutató lenne, ha regionális és megyei fejlesztések támogatnák azokat az egyházakat és vallásokat, amelyek önálló digitális, interaktív médiafórumokat szeretnének létrehozni. Az egyházi közép-és felsőfokú intézmények közül szintén sokan foglalkoznak az interneten való megjelenés gondolatával, valamint azzal, hogy az oktatások távoktatásban is induljanak. Fontos lenne, hogy ezek az intézmények állami-önkormányzati támogatást kapjanak.
3.9.5 A civil társadalom új szerepei az intelligens térségben Az információs korszakban egy dologra feltétlenül oda kell figyelni, hogy az információ- és tudásszegény rétegek ne kerüljenek az eddiginél hátrányosabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe. Az intelligens térség és az intelligens civil társadalom összefügg egymással, hiszen mindegyiknek azonos stratégiája van. Hogy mit takar a civil társadalom fejlesztése, megtudhatjuk a következő felsorolásból: tudásfejlesztés, technológiafejlesztés (régi-új tartalmak és interaktív hozzáférési hálózatok); tudásalapú gazdaság erősítése (innovációs parkok, tudás-kereskedelem); tudásközpontú társadalom létrehozása (teleházak, tudásközpontú családi házak); hagyományápolás, értékvilág javítás (digitális könyvtár, táv-felnőttoktatás); elektronikus demokrácia és önkormányzás (digitális megyeháza, telefalvak stb.).
45
3.9.6 Hagyományközpontok Ahogyan már korábban utaltam rá, egy régió egyediségét, identitásának megerősödését részben hagyományai megőrzésével vagy újra „elővételével” tudja megtartani, megszerezni. Ezért érdemes olyan lehetőségeken gondolkodni, hogy hogyan lehet a modern kor infokommunikációs eszközeit annak érdekében felhasználni, hogy a hagyományok visszaépüljenek, visszakerüljenek a közösségek életébe. Az első lépés az lenne, hogy a településeken, kistérségekben, megyékben és a régiók szintjén hagyományőrző központok jönnének létre, ahol megfelelő szakemberek bevonásával összegyűjtik a térség népi kultúrájának értékeit. Így megszülethet a térség hagyományportálja. Ezek a központok interaktív módon hozzájárulhatnak egy térség sokszínűségét megtartó, a hagyományt életben tartó közösségi identitás megőrzéséhez.
3.10 Új típusú menedzselés az intelligens térségekben Az intelligens régiók kialakításával foglalkozó szakemberek kidolgoztak egy forgatókönyvet, amelyben megfogalmazzák az intelligens régióvá válás fontosabb lépéseit. Érdemes minden intelligens régióban létrehozni a Térségi Fejlesztési Tanácsot. A tanácsot a megyei területfejlesztési tanácsok hozzák létre a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására. Tagjai lehetnek a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője, a területi gazdasági kamarák és a területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői, valamint más szervezetek képviselői. Egy-egy intelligens régión belül évente legalább 15-20 projekt tervezése és megvalósulása kezdődik el, sőt lehetnek olyan régiók is, ahol néhány éven belül 25-30 projekt működik egyszerre. Értelemszerű lenne, ha minden intelligens régióban és intelligens megyében létrejönne egy térségi projektiroda, amelyeket pályázati forrásokból lehet46
ne támogatni. Az is indokolja a projektirodák létrejöttét, hogy, ha évente akár 20-30 pályázatot ad be, és ebből csak minden harmadik pályázat nyer támogatást, akkor is az irodák működésének és az ott dolgozók bérének többszörösét megszerezhetik. Szakdolgozatom következő fejezeteiben a magyarországi intelligens régiók közül a Közép-magyarországi intelligens régióról szeretnék bővebben írni, hiszen én is ebben a régióban élek.
4. A Közép-magyarország információs társadalom fejlesztési stratégiája 4.1 A Közép-magyarországi Régió információfejlesztés motorja Az információs társadalom fejlesztése a Közép-Magyarországi Régió számára az európai kezdeményezések elfogadását, az azonnali csatlakozást teszi szükségessé az e-Europe programhoz. Ahogyan dolgozatomban már korábban említettem az e-Europe programban megfogalmazódik, hogy az Európai Unió erőfeszítéseinek ki kell terjedniük a csatlakozni kívánó országokra. Ez egy felszólítás volt arra, hogy Magyarország készítse el a digitális korszakra vonatkozó programját, mert ez lehetőséget teremt a sikeres uniós csatlakozásunk gyakorlati előkészítéséhez. Hiszen tudjuk, hogy „csak céltudatos és gyors belépésünk az információs társadalom korszakába biztosíthatja a Középmagyarországi Régió teljes fejlődési/fejlesztési potenciáljának eredményes kihasználását.”15 A hazai programnak, az e-Magyarországnak a magyar gazdaság és társadalom két-három évvel ezelőtti helyzetéből kellett kiindulnia. Figyelembe kell venni az ország egyedi érdekeit, a földrajzi és természeti adottságait, szellemi tőkéjét és munkaerejét. A magyarországi program azért is jelentős, mert a megfogalmazottak megtartásával, egyensúlyban maradásával nemcsak felzárkózási, hanem előrelépési lehetősége van Magyarországnak. 15
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 88. o. 47
Magyarország akkor tudja jövőjének fejlődését megalapozni, ha úgy, mint az Európai Unió, régiókban gondolkodik. Bármilyen alapon jönnek létre régiók, mindig szem előtt kell tartani az adott térség fejlődési útjait, lehetőségeit úgy, hogy saját fejlődésük összhangban legyen a környezetük és az ország fejlődésével.
4.2 Az intelligens régió stratégiájának lényege Mint ahogy már említettem „az intelligens régió program nem egyszerűen felzárkózási vagy utolérési stratégia, hanem a XXI. század első felének követelményeit és lehetőségeit valóra váltó új gazdasági és társadalmi minőség.”16 Az egyik globális és lokális újdonság, hogy a globalizáció és kontinens, kontinens és állam, állam és régió között nem a hagyományos hierarchikus kapcsolat működik, hanem ez a hierarchikus viszony interaktívvá válik és egy- egy szint (például a régió) horizontális gazdaságot és társadalmat hoz létre. A cél tehát, hogy a javasolt részprojektekkel olyan hálózati rendszert hozzanak létre, amely a fontosabb területeken és területek között egymást kiegészítő, támogató fejlesztéseket eredményezzen. A regionális informatikai, stratégiai, fejlesztési koncepciókban a közösségépítő hálózatokra fektetik a hangsúlyt. Fontos, hogy helyi kapacitásokat hozzanak létre a problémák megoldására, kapcsolatokat létesítsenek a közösségek és az intézmények között. Az információtudatos regionális fejlesztési politika alapja az informatikai rendszer hálózata, az új gazdaságirányítási szemlélet, az intézményes tanulás mint a tudás bázisú gazdaság-, politika-és társadalom irányítás alapja.
4.3 Az informatikai stratégia alapvető célja Az európai országok stratégiáinak legfontosabb közös eleme, hogy a fővárosoknak és a tágan vett mag régióknak egy adott országon belül intelligens központtá kell válni, miközben ezek a központok arra törekszenek, hogy a sok nagyváros közül is kiemelkedjenek. 16
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 91. o. 48
Ezt a trendet figyelembe véve Közép-Európában Budapestnek és Pest megyének együtt kell európai színvonalú tudásközponttá válnia, másfelől pedig Magyarországon belül is a mintát adó, a húzóerőt képviselő tudásrégiónak kell lennie. A másik fontos dolog a Közép-Magyarországi Intelligens Régió programjának a megtervezésénél, hogy az európai követelmények mellett a figyelembe kell venni a hazánkon és a régión belüli követelményeket. Itt alapfeltétel, hogy a Budapest és Pest megye közötti egyenlőtlenséget felszámolják, azaz nem lehet az új stratégiáknál Pest megye alárendelt szerepéből kiindulni. A közép-magyarországi információs társadalom fejlesztési stratégia központi célja, hogy Budapest tudásvárossá, Pest megye pedig tudásmegyévé váljon, és a közös program keretében a két területi egység ténylegesen mintát adó Tudásrégió legyen. Ezért az informatikai stratégia tervezése csak a Tudásrégió követelményeihez igazítva születhet meg. A közép-magyarországi régió tudástársadalom stratégiai modellje 1.sz ábra
Pest megye külső gyűrű: Zöld gyűrű és agrár gyűrű
Pest Megye középső gyűrű: Fejlett középvárosi gyűrű
Pest megye belső gyűrű: Zöld gyűrű és tudásgyűrű
Térszerkezeti „uszályok” a főútvonalak
mentén
Budapest külső gyűrű: Zöld gyűrű és tudásgazdaság gyűrű
Budapest tudásmag Egyetemi és kormányzati gyűrű 49
Budapest belső gyűrű: E-kereskedelmi gyűrű
(Forrás: Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon, 2001)
Ez a modell a következő húsz-harminc év ideális fejlesztési modelljét ábrázolja. A modell egységes szerkezetben kezeli Budapest és Pest megyét. Minden övezetből csak a domináns elemet emelte ki Varga Csaba, tehát minden övezetben vannak további részfunkciók is. Az ábra értelmezése: •
A Zöld gyűrű olyan térszerkezeti elem, amelyben különböző lakóterületek, oktatási területek stb. a természeti környezetben vannak, ezért érdekük, hogy ne csak óvják, mint természeti környezetet, hanem állandóan erősítsék is.
•
A tudásmag főleg olyan többnyire összefüggő épített környezet, amelyben gyakran előfordul, hogy kormányzati és felsőoktatási intézmények egymás mellet léteznek.
•
A tudásgyűrű olyan térszerkezeti elem, amely zöld gyűrűben van és érdeke a zöld gyűrű jelleg megtartása, miközben az itt lévő települések a tudásközpontú társadalom és gazdaság fejlesztését valósítják meg.
•
Az e-kereskedelmi gyűrű összefüggő épített környezet, a hagyományos emeletes lakótömbök mellet a korábban kialakult kapitalista-szocialista gazdaság intézményeiből, vagy azok helyén az Új Gazdaság vállalkozásait akarják erősíteni.
•
A tudásgazdaság-gyűrű a fővárosi zöld gyűrűben van és érdeke is a zöld gyűrű megtartása, miközben az itt lévő kerületek az innováció fejlesztésre koncentráló tudástársadalom kiépítését folytatják.
A térszerkezeti „uszályok” a főváros közepéről kiinduló fő közlekedési vonalak, a gyűrűkön egyaránt átfutó sugarak mentén jönnek létre. Jelenleg általában ezekben az „uszályokban” épülnek meg az infokommunikációs kábelvezetékek. Dolgozatomban már megneveztem az informatikai és információs társadalom stratégia kritériumait és célkitűzéseit. A Közép-Magyarországi Régió stratégiájának célkitűzésiből néhányat megemlítek meg: •
öt-hat éven belül minden család, gazdasági társaság, vállalkozás, intézmény érje el
a hálózati és mobil regionális, nemzeti és globális szélessávú, gyors és inte-
raktív infokommunikációs hálózatokat;
50
•
néhány éven belül az általános iskolák felső tagozatában, a középiskolákban, gimnáziumokban szintén elérhetők legyenek ezek a hálózatok;
•
öt éven belül Budapesten és Pest megyében a közigazgatás térjen át az eközigazgatásra;
•
2002 után egyetlen diák se végezhessen általános iskolát alapvető számítástechnikai ismeretek nélkül;
•
váljon központi elemmé az e-gazdaság és az e-kereskedelem fejlesztése;
•
2005-ig mindenki számára legyenek elérhetők a távmunka, a távoktatás, a távegészségügy, az intelligens közlekedés szolgáltatásai stb.
5. Információs társadalom fejlesztések a Közép-
magyarországi Régióban 5.1 Pest megye Tudásrégió programja17 Az Európai Unió tagállamain kívül Európában még egyetlen regionális információs társadalom projekt sem indult el. Magyarország elsőként vállalkozott arra, hogy az európai minták alapján Pest és Bács-Kiskun megyében regionális információs projektet indítson el. Ez a Tudásrégió projekt, amelynek indításáról a szándéknyilatkozatot 1999. májusában írták alá Pest megye és Bács-Kiskun megye közgyűléseinek elnökei. Ugyanebben az évben megalakult a két megye közös projektbizottsága. A két megye vezetése ambicionálta, hogy az Európai Unión kívül ez legyen az első regionális információs társadalom fejlesztés. A program szakmai előkészítésében részt vesz egy-egy finn, svéd, osztrák és német RISI projekt szakértőcsoportja. Az előkészítés után egyből több mint harminc részprojektre érkezett be javaslat. Kezdettől fogva azok a települések jeleskednek, amelyek vezetése a gyorsabb fejlődés érdekében évek óta kereste a kitörési pontokat. Nem egy esetben maga a Tudásrégió projekt indított el projekt előkészítő folyamatokat.
17
www.emo.hu/site.php3?fold=tudasregio&page=tudasregio 51
1999. november első hetében rendezett nemzetközi workshoppon az európai uniós szakértők részvételével kilenc pontból álló projekttervet dolgoztak ki és fogadtak el. Tudásrégió projekt Pest és Bács-Kiskun megyében 2000-2010 •
Szélessávú, interaktív hálózat építése, működtetése
•
Digitális önkormányzás, elektronikus városházák
•
Tudásalapú gazdaság, technológiafejlesztési övezetek
•
Távoktatási központok, virtuális egyetemek
•
Távegészségügyi projektek
•
Intelligens falvak, városok
•
Teleházak és tudásházak rendszere
•
Interaktív médiák és új szolgáltatásaik
•
Tartalomszolgáltatási projektek
Ez egy európai minőségű stratégia. Ilyen komplex regionális információs társadalom programra bármelyik fejlett európai társadalom vagy régió büszke lenne. Ha ez a Tudásrégió program megvalósul, Pest (és Bács-Kiskun) megye európai mintává is válhatna. A Tudásrégió irányítása a Térségi Fejlesztési Tanács kezébe került. A fejlesztés lényeges eleme az állami távközlési infrastruktúra és hálózatok javítása. A technológiai fejlesztésekhez, támogatásokhoz olyan társadalmi, szellemi légkör szükséges, amely által világossá válik a technológiai vagy műszaki fejlesztések értelme, emberi vagy társadalmi haszna. Ezért tehát nagyon fontos az emberekben kialakítani a tudatosságot az információs társadalom nyújtotta lehetőségeikről. Egy megyét sem lehet anélkül megnyerni, hogy az emberekkel ne ismertessék meg ezeket
a
célokat,
programokat.
Ez
azonban
elképzelhetetlen
interaktív
infokommunikációs hálózatok nélkül Az elemek felsorolásánál is látható, hogy a Tudásrégió projekt egyik legfontosabb feladata a szélessávú, interaktív hálózat kiépítése, működtetése. A feladatok között szerepel az új állás-és üzleti lehetőségek megteremtése, az információhoz való egyenlő hozzáférés valamint hátrányos hely-
52
zetűek bevonása a társadalmi életbe és munkába. Az egyenlő esélyek megteremtésén túl a fejlesztés központi feladata a térségben lakók életminőségének javítása. A Tudásrégió program olyan versenyképes és innovatív térség létrehozását jelentheti, amely képes alkalmazkodni az európai fejlődés új formáihoz úgy, hogy közben hatékonyan kihasználja az új lehetőségeket elsősorban a gazdasági növekedés érdekében, külső forrásokat képes a térségbe „csalogatni”, és képes kialakítani egy támogató intézményi rendszert a jóléti szolgáltatások ellátására, a társadalmi összetartozás megőrzésére.
5.2 Fontosabb projektek Pest megyében18 5.2.1 Virtuális megye program Az intelligens megyévé válás alapvető infrastrukturális feltétele, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások, a közigazgatási és oktatási intézmények, és a háztartások többsége közvetlenül elérje a hálózati és mobil szélessávú, gyors, interaktív infokkomunikációs hálózatokat. A virtuális megye program ezért Pest megyében a Tudásrégió projekt központi eleme. A Novotron Informatikai Rt. 2000-ben elkezdte kiépíteni a megyében az egységes infokommunikációs hálózatot.
5.2.2 E-közigazgatási program A Virtuális megye program közben, illetve azzal párhuzamosan fontos megyei program a digitális önkormányzás, azaz az e-közigazgatási program. Pest megye minden településén bevezethető a digitális önkormányzás-közigazgatás integrált szoftvercsomagja, miután kiépítették az optikai hálózatot. A szoftvercsomag a SZÜV Rt., a kiméra Kft., és az Alföld Informatikai Rt. közös fejlesztése. 2000 végén négy településen (Dunakeszi, Fót, Szigethalom, Halásztelek már elkezdték bevezetni az eközigazgatást. A következő fő feladat az intelligens megyei portál létesítése és működtetése.
53
5.2.3 Az INCOPARK (technológia fejlesztési övezet) program A program célja, hogy pest megye regionális fejlesztésének gazdasági alapját erősítse a különböző innovációs parkok, tudományparkok lehetőségeinek a kihasználásával. Ez egy olyan parki struktúra kialakítását jelenti, amely magába foglalja az összes ipari parkot, inkubátorházat, technológiai centrumot, innovációs parkot, tudományparkot és minden pari szervezet között szoros kölcsönkapcsolatot eredményez. Ezáltal a szervezetek eredményessége növekszik, hiszen az egész megye e-gazdaságának jelentős részét lefedő parki hálózat jön létre. Így a korábbi agglomeráció helyén nyolc-tíz parkból álló tudásgazdasági gyűrű jön létre. Az INCOPARK fejlesztési övezet központja Budaörsön van. Az INCOPARK-projekt három, lényegüket tekintve egymástól különböző dimenzióban jön létre, amelyek kölcsönösen erősítik egymást: a gazdaság, a térszerkezet és az innováció síkján, és így egy nagy megapark struktúra jön létre. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a parkokon, inkubátorokon, illetve ezek hatókörén kívül található kis-és középvállalkozások is integrálódjanak a parki rendszerbe, és így a megye egy fejlettebb tudásalapú gazdasági szerkezetté váljon.
5.2.4 Tudás-völgy program (e-content projekt) A Pest (és Bács-Kiskun) megyei Tudásrégió keretén belül az egyik legfontosabb kezdeményezés a Tudás-völgy projekt, amely alapvetően tartalomszolgáltató program. Ehhez a fejlesztéshez mintául szolgált az amerikai Szilícium-völgy program, melynek keretében területileg is koncentráltan települtek le a tudásalapú gazdaság kutatóés fejlesztő intézményei. A Tudás-völgy projekt nem más, mint tudomány park és tudásáruház. A technológia fejlesztési övezet egyik vezető elemeként a tudás-és tartalomipar, vagyis a tudástermelés és tudásközvetítés virtuális regionális központja lehet. Pest megyében a nyugati oldalon Budaörsön, Nagykovácsiban és térségében, a keleti oldalon Fót és térségében épülhetnek fel azok az épületegyüttesek és mehetnek végbe azok az infrastrukturális beruházások, amelyek a program építészeti és szerve18
www.emo.hu 54
zeti központját adják majd. Távoktató központok jöhetnek létre Fóton és Nagykovácsiban, a nagykovácsi Központi Civilegyetem, mint különleges felnőttoktatási intézmény is beilleszkedhetne ebbe a programba.. Az épületegyüttesben kap helyet a hálózati tudásközpont is. Körülbelül negyven-hatvan olyan kutató csoport, egyetemi tanszék, intézet, kutató-fejlesztő cég lesz, aki a programba részt vesz, de intézményesen nem akar a Tudás-völgybe költözni. A projekt területileg nem egy helyszínhez kötődik, hanem a Tudás-völgy egyúttal virtuális vállalatok és kezdeményezések hálózata. Ez azt jelenti, hogy virtuális térben is létezik, és lehetnek intézményei mondjuk Nyíregyházán. A fejlesztési tudásbázis az információs gazdaság és társadalom, valamint az intelligens régió fejlesztések központi adatbázisa lehet. A másik adatbázis a Magyarországon megszületett új tudományos eredmények és alkalmazások adatbázisa és értékesítő központja lesz. A Tudás-völgy lehetne a kreatív média helyszíne, azaz a kommunikációs technológiák kreatív felhasználását kutató és alkalmazó központnak. A programba már több mint negyven nagy cég, vállalkozás kapcsolódott be.
5.2.5 E-gazdasági projektek Pest megyében az e-gazdaság fejlesztésére az eddigi projektek mellett a következő tervek születtek meg és részben meg is valósultak: 1. Első Magyar Tudásalapú Virtuális Vállalat (EMaTaViV), amelynek Pest megye a központja. Ez egy virtuális vállalat, melyet egy közel harminc gazdasági társaság hozott létre. Célja Magyarország tudásalapú gazdaságának fejlesztése. 2. Elektronikus kereskedelem projekt. A megye e-gazdaságának a kialakításában fontos, hogy a megye vállalkozásai bekapcsolódjanak az elektronikus kereskedelembe és az elektronikus üzletmenetbe. 3. Távegészségügyi projektek. A Tudásrégió Pest megyei programjában már létrejött egy szakértői csoport, amelyik az egészségügyi információs rendszerekkel, - hálózatokkal és távorvoslással foglalkozik.
55
4. Elektronikus piac Pest megyében. A megyei portál keretében létrejött 2001-ben az e-gazdasági és az e-kereskedelmi portál, amelyek a virtuális piac intézményét teremtik meg. 5. Megyei e-gazdasági kht. Eddig még csak javaslat formájában merült fel, hogy a megyei területfejlesztési tanács és néhány sikeres kereskedelmi vállalkozás hozzon létre egy közhasznú társaságot, amely az e-gazdaságot támogatná. 6. Pest Megyei Virtuális Inkubátorház. A kezdő vállalkozókat jogi, gazdasági, kereskedelmi, minőségfejlesztési, iparjogvédelmi tanácsadással rendelkező központ. 7. Digitális családi házak, lakások program. Ez a program 2001-ben indult el a Tudásrégió program keretén belül. Célja, hogy a következő években inspirálja az ingatlan és lakásfejlesztőket.
5.2.6 Tudásház, teleház program A városi tudásházak és községi teleházak nem csak a civil társadalmak fejlesztő központjai, hanem az Új Gazdaságban a kis-és középvállalkozások támogatói. Budapesten elkészült az első tudásház. A Tudásrégió program keretében további tudásházak és teleházak jönnek létre Gyömrőn, Szobon, Tökön és Nagykovácsiban. Ezek támogatására külön kell létrehozni megyei alapot vagy pályázatot.
5.2.7 Intelligens kistérségek A Tudásrégió projektben több intelligens kistérségi fejlesztéssel foglalkozó koncepció született meg. Egy ilyen koncepció a Tudásfolyosó projekt, amelynek lényege, hogy Fóton, Veresegyházán, Erdőkertesen és Gödöllőn valamint további szomszédos településeken tudásfejlesztési programok valósulnak meg. Hasonló intelligens kistérségi fejlesztés kezdődött el Szobon és Gyömrőn.
56
5.2.8 Közoktatási projektek Az intelligens megye fejlesztés sem képzelhető el tudásfejlesztési stratégia nélkül. Ehhez különböző elemeknek kell megjelenniük a közoktatásban: 2002-2004 után egyetlen diák se végezhessen általános iskolát vagy középiskolát digitális alapműveltség nélkül. A megye oktatói és pedagógusai is részesüljenek az információs társadalom követelményeinek megfelelő szintű számítástechnikai képzésben. Ennek érdekében létrehoztak egy oktatásszervezési szoftvert. Példaértékűnek tekinthető, hogy erdőkertesen Közép-Európa egyik legjelentősebb általános iskolai fejlesztése jött létre, az Atom program, amelyet Pest megye további három-négy településén alkalmazni fognak.
5.2.9 Távoktatási központok Ha megvannak a megfelelő technológiai és oktatási feltételek, elindul és folytatódik a megyében a felnőttoktatás megújítása, valamint a távoktatás módszereivel és az információtechnológiai eljárásokkal a tananyagok továbbfejlesztése. A Tudásrégió programjában is benne van a fóti felnőtt távoktatási központ. Ennek a központnak a feladata, hogy a felnőtt embereket képezz az információs kor követelményeinek megfelelően. Fóton 2000 őszén létrejött a felnőttoktatási konzorcium hat szakmai szervezet és gazdasági társaság részvételével. Ha a fóti tudásház egyben a megyei civilház is lesz, akkor a távoktatási program kibővíthető egy középszintű civil képzéssel, aminek a keretében számítástechnikai ismereteket oktathatnak a megváltozott munkaképességűek, információszegény csoportok számára. Így Fót távoktatási központként bekapcsolódik a felnőttoktatásba, ahol az élethosszig tartó tanulás jegyében felsőfokú felnőtt képzést folytathatnak.
5.2.10 Internetes televízió csatorna (regionális információs és médiarendszer Pest megyében)
57
Ez olyan komplex, modern adatátviteli rendszer lesz, amelynek segítségével hamar kialakítható egy térség, megye gazdaságának, közigazgatásának és társadalmának új, interaktív kommunikációs hálózata. A régión belüli kommunikációba bevonhatók a helyi hír-és információs rendszerek, a helyi újságok, televíziók és rádiók, valamint számos internet szolgáltatás. A digitális helyi hálózaton keresztül lehetővé válik például a közszolgálati-, és kereskedelmi szolgáltatások regisztrálása, vezérlése, dokumentálása (pl. víz, gáz, elektromos szolgáltatások vezérlése és számlázása, közigazgatási, önkormányzati feladatok gyors, hatékony lebonyolítása), az interaktív televíziózás, rádiózás, a mindennapos internet használat, a video-telefon, a video-konferencia, a digitális műsorszórás, a távmunka, a távoktatás stb. Szóval ez mindenki számára jól használható rendszer lesz a mindennapok során, amely élhetőbb környezetet teremt. Sok jel arra utal, hogy a MAFILM tulajdonában lévő fóti médiapark a hazai médiaiparnak fontos központja lesz, akár világhírű média ipari parkká nőheti ki magát. Az egyik új terv, hogy ebben a médiaparkban születne meg Pest megye internetes televízió csatornája, amely az első megyei interaktív televízió lehet Magyarországon.
5.2.11 e-Police Már eddig is több kezdemény született Pest megyében arra, hogy az információs kor eszközeivel segítsék a bűnüldözést és közbiztonságot, valamint a közlekedés fejlesztést. Ezért a Tudásrégió program keretén belül jó lenne a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesülettel közösen egy e-Police programot kidolgozni, amelynek része lenne a térfigyelő rendszerek elterjesztése, intelligens rendőrőrs létrehozása, valamint elektronikus integrált válságkezelő központ működtetése.
6. A Közép-magyarországi Intelligens régió stratégiája A régióban már elindult információs társadalom kezdeményezéseket az e-Europe Akciótervvel és a magyar kormány információs gazdaság és társadalom fejlesztési programjával egyeztették. A következő részprojekteket, illetve hálózatokat amelye58
ket elindítottak vagy el fognak indítani, kevésbé írom le részletesen, mert már dolgozatomban korábban kifejtettem a programok tartalmát.
6.1 Hálózat, hálózati hozzáférés, internet Fontos, hogy 2003-ig épüljenek meg a megyében az integrált, szélessávú, gyors hálózatok, amelyek egységes rendszerré kötik össze az eddigi részhálózatokat is. A háztartások és munkahelyek többsége közvetlenül érje el a hálózati és mobil hálózatokat. Az intézményekben épüljön olyan belső hálózat, amely megfelelő szakmai szoftverrel támogatott és alkalmas az IP alapú hálózat csatlakozásához. A hátrányos helyzetű települések elektronikusan tudjanak bekapcsolódni a régió „vérkeringésébe”; tudjanak rákapcsolódni a regionális szélessávú interaktív szolgáltatási rendszerre. Az internet szolgáltatók és a hálózat üzemeltetők versenyhelyzetének megteremtésével kell elérni, hogy a lakosság minél szélesebb köre jusson olcsón internethez. Javasolják a Közép-magyarországon lévő felsőfokú oktatási intézmények és kutatóbázisok internet alapú kötődéseinek a bővítését. Készüljenek fel az oktatási intézmények oktatói, pedagógusai az információs társadalom követelményeinek megfelelő szintű internet haszálatra. Legyen olyan speciális honlap, amelyről a fogyatékosok az őket érdeklő dolgokról hírt kaphatnak. Fontos lenne az is, hogy az információs és kommunikációs termékek és szolgáltatásoknál árengedményt kapjanak. Szülessen meg a régióban egy olyan koncepció, mely lehetővé teszi digitális könyvtárak használatát, legyenek digitális úton támogató jegyzetek, a diákok pénzügyi tranzakcióihoz támogassák a diákigazolványok használatát, alakítsanak ki a hálózatokon adat-és közösségvédelmet – itt azonban újra kell értelmezni a biztonság fogalmát. 2001-ig ki kellet dolgozni a Regionális Komplex Terület-fejlesztési Programcsomagot, mely a bűnözés megelőzésének és visszaszorításának, valamint egyéb bűnözés elleni tennivalók pontjait tartalmazza.
6.2 Tudásházak és teleházak A teleházak az információs társadalom települési alapintézményei. A teleházak leginkább a községekben születnek meg, a városokban tudásházak jönnek létre. 59
Mint ahogyan már korábban említettem, ezek minél nagyobb számban való létezése előny, hiszen azok a távmunkát vállalni akarók vagy távoktatás hallgatói, akik nem tudnak számítógéphez jutni saját otthonukban, viszonylag könnyen találnak olyan teleházat vagy tudásházat, amelyen keresztül távmunkát vállalhatnak vagy távoktatásban vehetnek részt. Ezért fontos, hogy Budapest kerületeiben, a városokban legyen tudásház, minden harmadik-negyedik községben legyen teleház és Pest megyében minden kistérségben legyen térház..
6.3 Befektetés az emberekbe Közép-Magyarországon is kezdődjön el a tananyagok továbbfejlesztése a távoktatás módszereivel és az információtechnológiai eljárásokkal. A Budapesti Műszaki Egyetem mellett legyen több távoktatási központ. A Tudásrégió Pest megyei programja alapján Fót lehet az egyik regionális távoktatási központ, amely felsőfokú képzéseket az élethosszig tartó tanulás jegyében közvetít. Nagykovácsiban a Civilegyetem egy olyan távoktatási konzorcium, amely információs társadalom képzést folytat. Mint ahogy már említettem, a legfontosabb prioritások egyike, hogy a régióban minden általános iskola felső tagozatában, a középiskolákban és a felsőoktatásban minden tanteremből elérhetők legyenek a hálózati és mobil hálózatok, valamint a felsorolt intézmények rendelkezzenek számítógépekkel felszerelt oktatóteremmel, legyen számítógép kezelői tantárgy, legyen minden tanárnak és diáknak saját postafiókja és e-mail címe. Az idegen nyelv oktatásának támogatására jöjjön létre a nyelvoktató programok, kurzusok adattára, alakuljon meg a régióban az idegen nyelv távoktatási központ, legyen 4-5 ECDL képzési és vizsgaközpont.
6.4 Az internet lehetőségei Jó lenne, ha a fővárosban és Pest megyében 2003-2005-ig minden önkormányzat és közigazgatási hivatal áttérne az e-önkormányzásra, az e-közigazgatásra. A Középmagyarországi és Pest megyei Területfejlesztési Tanács írjon ki pályázatokat a települési és kerületi önkormányzatok kettős feladatellátása (belső intranetes és külső 60
internetes szolgáltatás) érdekében és segítse az interaktív szélessávú önkormányzatiközigazgatási hálózat megépítését. Jöjjön létre a Regionális Integrált Információs Portál, mint a régió virtuális központja, a településeknek, kerületeknek legyen sokoldalú honlapja vagy portálja. Az e-közigazgatás alapvető eleme, hogy a régió minden városának és kerületének polgármesteri hivatala rendelkezzen integrált városirányítási hardver és szoftverrendszerrel. Minden önkormányzatnak fel kell készülnie az okmánykérelmek és engedélyek elektronikus ellátására. A régió készítesse el valamennyi adóbevallás szabványosított szoftverét, digitális ingatlan nyilvántartását és tegyék közzé a közbeszerzési vagy egyéb pályázataikat. A megyei és a települési könyvtárak valamint a Szabó Ervin Könyvtár összefogásával készüljön el az egységes regionális digitális könyvtárprogram. Az emlékházak és múzeumok készítsék el Közép-magyarország emlékházai és múzeumai adattárának programját, készüljön el a régió teljes művészeti és tudományos adattára. Közép-magyarország teljes területén épüljön meg a regionális egészségügyi információs hálózat, készüljön el a vezető egészségügyi intézmények és a szakterületek érdekképviseleteinek a bevonásával a regionális telematikai interaktív egészségügyi tudásközpont. A nagyobb egészségügyi intézmények építsék fel és tegyék hozzáférhetővé a háziorvosi belső adattárat, mely a betegek leleteit tartalmazza és a háziorvosok számára hozzáférhető. A régió vezető egészségügyi intézményeinek a közreműködésével készüljön el a hazai és nemzetközi szakkönyvek katalógusa, dolgozza ki a régió az otthoni monitorozási és alarmrendszerek bevezetésének és tesztelésének tervét, mivel valószínű, hogy a következő évtizedekben a népesség elöregedésével az otthoni gondozásra szorulók arány nőni fog. A nemzetközi közlekedési rendszereknek megfelelően készüljön el a Középmagyarország intelligens közlekedési stratégia. Ez tartalmazza a fővárosi és megyei intelligens programot, nemzetközi logisztikai stratégiát, készüljön el korszerű adatbázis, legyenek interaktív nyilvános információs pontok, dolgozzanak ki internetes menetrend programot, minden megye és kistérség a régióban készítsen digitális turisztikai térképet idegen nyelven is, valamint Közép-magyarországnak legyen teljes digitális turisztikai és utazási térképe.
6.5 Az Új Gazdaság, az e-business fejlesztése 61
-Az egyik legfontosabb feladat az intelligens régió fejlesztésnél, hogy 2005-ig váljon a gazdaságfejlesztés központi elemévé az e-gazdaság és ezen belül az e-kereskedelem fejlesztése. Kezdje meg működését néhány inkubátorház, amelyek a kis-és középvállalkozások indulását segítik, vagy a már elindult vállalkozásokat erősítik, támogatják. Valószínű, hogy gyors tempóban jönnek létre internetes áruházak. Fontos, hogy a régió minden internetes áruházáról minél több információ eljusson a lakossághoz. Jó ötlet lenne, ha ezeknek az áruházaknak a listája a Regionális Integrált Információs Portálon, vagyis a regionális központi portálon szerepelne. A Közép-magyarországi Regionális és a Pest megyei Területfejlesztési Tanács dolgoztasson ki egy programot, amely a virtuális ipari és kereskedelmi vállalatokat támogatná. A népesség elöregedése, a fiatalok és a magasan képzett emberek fővárosba költözése problémát jelent a kisebb falvaknak. Ennek a problémának a megoldására jöjjön létre egy humánerőforrás megtartó program. - Az INCOPARK program - melynek célja, hogy a különböző típusú innovációs parkok, tudomány parkok lehetőségeinek a felhasználásával a Közép-magyarországi régió gazdaságát erősítsék - megvalósulásával a régió magas szinten integrált tudásalapú gazdasági szerkezetté fejlődhet. - A regionális technológiafejlesztési övezet ma már elképzelhetetlen tudományparkok nélkül. A tudománypark alapvetően egy-egy kiválasztott gazdasági terület számára gyűjti össze a tudást és ebből igyekszik minél több, a globális gazdaságban is sikert arató terméket létrehozni. A Tudásrégió projekt keretén belül az egyik legfontosabb kezdeményezés a Tudásvölgy projekt, ami nem más, mint egy tudomány park, a tudástermelés és tudásközvetítés virtuális regionális központja. - Mivel Közép-magyarország a globális és európai kereskedelemi útvonalak egyik csomópontján fekszik, így kereskedelmi, raktározási és szállítási feladatot lát el. Ezért fontos lenne, ha elkészülne egy regionális elektronikus kereskedelemi terv, amely évente a piacgazdaság változása szerint aktualizál. A Regionális Területfejlesztési Tanács hozzon létre egy internetes e-gazdasági és e-kereskedelmi centrumot,
62
amelyen keresztül az összes információ megszerezhető és az üzleti kommunikáció és a tranzakciók lebonyolíthatók. A régió hozza létre az elektronikus gazdasági és kereskedelmi fogyasztóvédelmi szabályzatát, amely alkalmazkodik az EU országok gyakorlatához. - Pest megye gyűrűjének egyik fő erőssége a mezőgazdaság, ezért jöjjön létre egy kistérségi mezőgazdasági kapacitásépítési program, az oktatási intézmények indítsák el a mezőgazdasági termelők távoktatását. Fontos lenne, ha megalakulna a régió mezőgazdasági portálja is. Szülessen meg a virtuális mezőgazdasági társulások programja, amely a régió mezőgazdaságának versenyképességének növekedését szolgálná., az olcsóbb termelés és a hatékonyabb környezetvédelem érdekében jöjjön létre időjárási, állategészségügyi figyelő hálózat. - A tudásalapú gazdaságban való részvétel miatt, készüljön el a Regionális Távmunkaközvetítő Iroda programja. Javítsuk a másodlagos munkaerőpiac kiépítettségét, a távmunka lehetőségeinél gondoljanak a gyerekeiket otthon nevelő nőkre, a csökkent munkaképességűek és fogyatékosokra, valamint az idős korosztályra.
6.6 Fenntartható fejlődésen alapuló térségfejlesztési projektek - A megújuló energiák hasznosításának elterjesztése érdekében a Magyar Napenergia Társaság közreműködésével szülessen meg a környezetvédelmi és területfejlesztési célú Megújuló Energetikai Közép-magyarországi program. A program feladatai: a környezetkímélő, kis energiaigényű lakóépületek elterjesztése, a már meglévő családi házakhoz utólag csatlakoztatható napterek elterjesztése stb. - A városhiányos vagy kisvárosi környezetben hozzanak létre zöld park hálózatokat. A zöld park jelentős informatikai fejlesztéssel és a természeti környezetet megóvva próbálja a térségi gazdasági és társadalmi fejlődést elősegíteni.
6.7 A tudástársadalom - Az információs korban igen fontos szerepet játszik a civiltársadalom fejlesztése. Fontos olyan pályázatok kiírása, amelyeken keresztül a civil szervezetek jó minősé63
gű, olcsó számítógépekhez és internet hozzáféréshez juthatnak. Jöjjön létre olyan civil közösségeket inspiráló és fejlesztő központ, amely virtuálisan, az internet hálózaton működik. Legyen olyan nyilvános honlap vagy portál a civilházakban, amelyre a virtuális vagy valóságos civilközösségek bejelentkezhetnek. - Jöjjön létre egy olyan felnőttoktatási mesteriskola, ahová bárki jelentkezhet, ha rendelkezik érettségivel. Az ide jelentkezők az információs kor új tudásairól, új gondolkodási módjairól tanulhatnak. - A számítógépes nyelvi nehézségek miatt hozzanak létre nyelvi fordító programokat. - Jöjjenek létre intelligens falu és város programok. Jó lenne, ha ezeket a terveket a Regionális Területfejlesztési Tanács támogatná. - Az információs társadalom korszakában a gazdaságban, közigazgatásban végbemenő változások mellett fontos, hogy a családok életében is történjenek intelligens változások. Ezért fontos, hogy legyen egy terv, amely a digitális családi házépítés pénzügyi pályázati rendszerét tartalmazza. Válasszanak ki olyan települést, ahol felépíthetők olyan épületegyüttesek vagy lakótelepek, amelyek megfelelnek a digitális házdigitális életforma követelményeinek. - A hagyományok megőrzése érdekében jöjjenek létre hagyományőrző központok.
6.8 Médiaprogramok az információs korban Rövidtávon nem csökken a kereskedelmi és közszolgálati tévék szerepe, azonban pár éven belül az internetes televízió csatornák érnek el nagy sikereket. A rádióknál a helyzet ugyanaz: a jelenlegi frekvenciaengedéllyel rendelkező helyi rádiók akkor lesznek sikeresek, ha hamarosan átalakulnak internetes hálózaton is fogható rádiókká. Fontos, hogy a Közép-magyarországi Regionális Területfejlesztési Tanács támogasson egy olyan projektet, amelynek a keretében elindít egy internetes napilapot, majd később hetilapot és folyóiratot.
6.9 Új információforrások és szolgáltatások - Budapesten és Pest megyében legyen egy-egy koncentrált információs és tudásportál. A portál feladata, hogy a regionális információs társadalom központi adat64
bankja, információszolgáltatója és az e-business elektronikus szervező központja legyen. - „A rendszerváltozással létrejött új politikai és gazdasági rendszerben a történések sebessége és a gazdasági (politikai, társadalmi) aktorok viselkedése megváltozott, sokkal gyorsabb folyamatok, mozgások és mobil rendszerjellemzők (jogi, pénzügyi stb. szabályozók) mellett kell érvényesülni, amihez sokoldalú és gyors tájékozódásra van szükség.”19 Ebben próbál segítséget adni a Regionális Információs Forrástájékoztató Iroda. A rendszer egyrészt a kormány és az országos hatáskörű információkibocsátók tevékenységéből, másrészt a napi hírügynökségi tájékoztatásból táplálkozik.
6.10 Egyházak az információs társadalomban A Magyarországon lévő egyházak közül többen foglalkoznak az információs kor követelményeinek megfelelő fejlesztések gondolatával. Közép-magyarországon is megszülethetne egy program, amely az információs társadalom kori egyházzal foglalkozik. Ma már arra van lehetőség, hogy bármelyik plébánia vagy gyülekezet önálló honlapot készíttessen, vagy a misét, istentiszteletet a helyi kábeltévé élőben közvetítsen. Valószínű, hogy hamarosan mindegyik egyházban intranet hálózat jön létre. Az egyházi közép-és felsőfokú intézmények egyre inkább arra törekszenek, hogy képzéseik rajta legyenek az interneten és az oktatások távoktatás keretében kezdődjenek el.
7. A Közép-magyarországi régió intézményeinek és vállalkozásainak szolgáltatói Szakdolgozatom utolsó fejezetében a Közép-magyarországi régió szolgáltatóit szeretném megnevezni, és néhány érdekes információt szeretnék megemlíteni, de mélyebben nem megyek bele az adott fejezet témájába műszaki ismeretek hiánya miatt.
19
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 128. o. 65
7.1 Távközlési szolgáltatók a régióban Antenna Hungária, BankNet Kft.,Eurotel, GTS, Hungaro DigiTel, MATÁV, Monor Telefon Társaság, NovaCom, NOVOTRON Kft., PanTel, PartnerCom, TraffiCom, Digitel 2002, Kisdunacom, A viszonylag nagyszámú szolgáltató ellenére semmilyen versenyhelyzet nincs a távbeszélő szolgáltatásban.
7.2 Kábeltelevíziós hálózatok A régióban a médiumok között megtalálható: •
helyi TV, helyi műsorszóró, földfelszíni sugárzással és/vagy kábelen szerződésben szabályozott módon terjeszti műsorát;
•
helyi rádió, helyi műsorszóró, földfelszíni sugárzással és kábelhálózaton terjeszti műsorát,
•
vezetékes műsorszolgáltató – csak kábelen terjeszti műsorát
•
kábelhálózat – csak műsorelosztással foglalkozik
Helyi URH-RH műsorszóró rádióadók a régióban: Rádió Bridge, FIKSZ Rádió, Tilos Rádió, Civil Rádió, Rákosmente Rádió, Madách Rádió Vác. Helyi műsorszóró TV-adók a régióban: Alfa TV, Csepp TV, Fót Városi Televízió, Elektro-Szignál Városi Televízió, Városi Televízió, Városi Televízió Százhalombatta Néhány vezetékes műsorszolgáltató a régióban: CITY TV Kft., KESZI-Chanell Kft., NEUKO Kft., TV Kispest Stúdió stb. Néhány földfelszíni műsorszolgáltató a régióban: Alfa TV Kft., Roxi Rádió., Rádió 1 Kft., Bridge Rádió, Klubrádió Kft. stb. 66
Néhány kábeltelevíziós hálózat Pest megyében: UPC Magyarország Telekom Kft., MATÁV kábel TV, Sztár TV Híradástechnikai és Kulturális Szolg. Kft., Gödöllői Kábeltelevízió Kft. stb. Néhány kábeltelevíziós hálózat Budapesten: UPC Magyarország Telekom Kft., MATÁV kábel TV, Sztár TV Híradástechnikai és Kulturális Szolg. Kft., Novotron Informatikai Kft., stb. Az előfizetők számának a meghatározásánál nem elég a kábelszolgáltatók számbavétele. A régióban a kábeles előfizetés függ a település típusától is. Az AGB felmérése szerint Budapesten a háztartások 55%-ában van kábelcsatlakozás és csak 16%ában van földi antenna. Ezzel szemben, ha az egész országot vesszük figyelembe, a falusi háztartásokban csak 31%-ban van kábel és 53%-ban van földi vétel. A régió egészét tekintve, Budapest 55%-os bekábelezettsége sem javítja a kábeles háztartások statisztikáját. Vagyis a Budapesten kívüli települések jóval az országos átlag alatti mértékben kábelezettek. Sajnos jelenleg az országos kábeltelevíziós hálózatok nagy része nem alkalmas a kétirányú kommunikációra, a korszerűsítéshez nagy összegekre lenne szükség, és ezt csak a nagyobb cégek tudják felvállalni.
7.3 A régió internet hozzáférési helyzete 7.3.1 A kereskedelmi internet helyzete A Közép-magyarországi régió lakosságának modemes és ISDN-es előfizetőinek részesedése több mint 61%. „A régión belül a budapesti és a Pest megyei internetezők aránya meghaladja a két térség régión belüli GDP-ből való részesedés arányát, míg a
67
régió GDP-jéből Budapest 81,5% és Pest megye 18%-kal részesedik, addig a régió internet előfizetőiből Budapest 84,6%-kal, Pest megye 15,6%-kal részesedik.”20 A Közép-magyarországi régió nagyobb internet szolgáltatói a következők: MATÁVnet Kft., Elender Informatikai Rt., DataNet Távközlési Kft, Euroweb Rt., Interware Kft., TVNET Kft., Digitel 2002., PartnerCom, Monor Telefon Társaság A régió kisebb internet szolgáltatói:
Telnet Magyarország Kft., Pronet
Professional Internet, Kibernet Kft, GTS Hungary, NovaCom Távközlési Kft., Antenna Hungária Rt., C3 Alapítvány
7.3.2 Az általános és középfokú oktatási intézmények internet ellátottsága Az általános és középfokú valamint a szakmunkásképzéssel foglalkozó intézmények internet hozzáférését többnyire a központi költségvetés biztosítja a SuliNet program keretében, A régióban a SuliNet programba bekapcsolt intézmények aránya az országos átlagnál jobb. Pest megyében az ellátottság aránya meghaladja a budapestit, jobb az iskolák ellátottsági aránya.
7.3.3 Nemzeti Információs Infrastruktúra Program a régióban Az 1990-ben létrehozott HBONE a felsőoktatási intézmények, akadémiai és más más kutatóintézetek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok és kormányzati intézmények hazai és nemzetközi internet alapú forgalmát, elektronikus kommunikációját bonyolítja le. Az eltelt években a hálózat országos területi lefedettsége, a hálózathoz csatlakozó intézmények száma és a hálózat átviteli kapacitása folyamatosan bővült.
20
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 156. o. 68
A hálózatba bekötött intézmények területi megoszlása, 1999. év vége 5.sz. táblázat Intézmény
Országos
Budapest
Pest megye
Egyéb terület
Kutató
75
47
5
23
Felsőfokú oktató
121
46
6
69
Múzeum, könyvtár
64
31
2
31
Egészségügyi
18
14
-
4
Egyesület, alapítvány
11
9
-
2
Középfokú oktató
44
16
-
28
Kormányzat, közigazgatás 28
26
-
2
Közintézmény
15
12
-
3
Egyéb
16
11
-
4
Összesen
392
212
13
167
Területi eloszlás:
100%
51,7%
9,6%
8,7%
(Forrás: Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon, 2001)
69
Befejezés Mint ahogy már dolgozatomban megfogalmaztam az európai információs társadalom egyszerre jelen és jövő. Magyarország – ha Európa egyik élen járó országa szeretne lenni – számára sincs más út, mint az információs társadalom elfogadása, amiben a területfejlesztéssel kapcsolatos programokat úgy kell megfogalmazni, hogy egy adott régió szempontjait, érdekeit és értékeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az információs társadalom korszakában fontos, hogy az intelligens régiók fejlesztésénél a régiók őrizzék meg a magyar kultúrát, és erre építve vagy ebből kiindulva fejlesszék a magyar társadalmat. Az elmúlt néhány évben Magyarországon is több térségfejlesztési program született meg az intelligens régiók és megyék kialakításával kapcsolatban az Európai Unió normáihoz igazodva, és csak kívánni tudom, hogy minél több fejlesztés valósuljon meg. Hiszen az Európai Unióba igyekvő Magyarországnak még sok tennivalója van, hogy megfeleljen az európai információs társadalom követelményeinek. A hazai programok célja a települések között meglévő gazdasági, kulturális és infrastrukturális valamint személyek, közösségek közötti különbségek csökkentése. A programok megfogalmazásával és megvalósulásával Magyarországnak nem csak felzárkózási, hanem előrelépési lehetősége is van. Fontos, hogy az intelligens régiók minél több információt, tudást közvetítsenek az embereknek, és fontos, hogy mindenki egyenlően, mindenféle korlátok nélkül jusson információhoz, azért, hogy minél nyugodtabb, kényelmesebb és nem utolsó sorban jobb életet élhessünk. Varga Csaba egy mondatával szeretném dolgozatomat befejezni, akinek könyvét nagy segítségként használtam: „Csak céltudatos és gyors belépésünk az információs társadalom korszakába biztosíthatja a Közép-magyarországi Régió teljes fejlődési/fejlesztési potenciáljának eredményes kihasználását."21
21
Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 88. o. 70
Irodalomjegyzék
1. Varga Csaba: Intelligens régiók Magyarországon. Agroinform Kiadóház – Stratégiakutató Intézet, Budapest, 2001 5-181. o. 2. Varga Csaba, Fehér Zsuzsa, Bognár Vilmos: Mi a jövő? Tudástársadalom? Információs társadalom? Telekommunikációs társadalom? Kultúratársadalom?, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság - Országos Rádió és Televízió Testület - HÉA Stratégiakutató Intézet, Budapest, 1998 44-86; 121-135; 159.171; 323-346; 385-396; 403416; 457-466. o. 3. http://www.inco.hu/inco3/fooldal.htm - 2003. április 9. 14:59:36 4. http://www.inco.hu/inco8/fooldal.htm - 2003. március 7. 11:30:24 5..http://www.emo.hu/site.php3?fold=tudasvolgy&page=konzorcium - 2003. március 7.
10:40:58
6. htto://www.emo.hu/site.php3?fold=tudasregio&page=tudasregio – 2003. március 7. 10:40:58 6. http://www.inco.hu/inco1/fooldal.htm - 2003. március 7. 11:41:06 7. http://www.inco.hu/inco4/tudas/cikk1h.htm – 2003. március 11. 8. http://www.meh.hu/Mo2000/Szekcio/ //revesz 1.htm – 2003. március 11.
71
72
