Budapesti Gazdasági Főiskola GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG. A helyi önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

Budapesti Gazdasági Főiskola GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A helyi önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

Belső konzulens:

Csicsics Barbara

Dr. Csanádi Ágnes

Nappali tagozat

Külső konzulens:

Pénzügy és számvitel szak

Tóth Károly

Számvitel szakirány

2013 2

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátum ának benyújtásáról A hallgató neve: Csicsics Barbara Szak/szakirány: pénzügy és számvitel, számvitel szakirány Neptun kód: FE3TOY

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):

20~3

A szakdolgozat pontos címe: A helyi önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere Belső konzulens neve: Dr. Csanádi Ágnes Külső

konzulens neve: Tóth Károly

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: önkormányzat, költségvetés, finanszírozás, vagyongazdálkodás, elemzés. Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni' Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

Dátum: 2m3. május 22.

G, Q"C1 :::E::tl,tU'Í'CL hallgató aláírása

A dígítális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum: 20~3. május

22.

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8goo Zalaegerszeg, Gasparich M. u.1.S/A.! Telefon: (+36-92) 509-goo

Fax: (+36-92) 509-930! www.pszfz.bgf.hu/gkz

NYILATKOZAT

Alulírott Csicsics Barbara büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált figyelembevételével alkalmaztam.

adatokat

a

szerzői

jogvédelem

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013. május 21.

Csicsics Barbara s. k. hallgató aláírása

3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................ 3 2. Zalaegerszeg bemutatása ..................................................................... 4 2.1.

A város rövid története .................................................................................................. 4

2.2.

A város külföldi, testvérvárosi kapcsolatai ................................................................. 5

3. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere a 2009-2011.években 8 3.1. Az önkormányzatok helye és szerepe az államháztartási rendszerben .............................. 8 3.2. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés ......................................................... 9 3.2.1. Normatív állami hozzájárulások ............................................................................... 10 3.2.2. Címzett és céltámogatások ........................................................................................ 11 3.2.3. Központosított előirányzatok .................................................................................... 13 3.2.4. Átengedett bevételek ................................................................................................. 13 3.2.5. Illetékek és más bevételek szabályzása ..................................................................... 14 3.3. A helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok ........................................ 14 3.4. Az önkormányzatok forrásai, bevételei ............................................................................ 15 3.5. Városi kincstár és működése ............................................................................................ 17

4. A helyi önkormányzatok költségvetési jellemzői és tervezése .......... 20 4.1. A helyi önkormányzatok költségvetése............................................................................ 20 4.2. A helyi önkormányzatok költségvetésének tervezése ...................................................... 21

5. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város költségvetés-teljesítésének elemzése a 2009-2011. években ................................................................................ 22 5.1. Bevételek alakulása 2009-2011. években ........................................................................ 22 5.2 Kiadások alakulása 2009-2011. években .......................................................................... 28

6. Az önkormányzatok gazdálkodása ...................................................... 32 6.1. A gazdálkodás folyamata ................................................................................................. 32 6.1.1. Kötelezettségvállalás ................................................................................................. 32 6.1.2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése ........................................................... 35 6.1.3. Szakmai teljesítés igazolása ...................................................................................... 37 6.1.4. Érvényesítés .............................................................................................................. 38 6.1.5. Utalványozás ............................................................................................................. 39 6.1.6. Utalvány ellenjegyzése.............................................................................................. 40

1

6.1.7. Kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjének szabályozása ....................................................................................................... 41 6.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról általánosságban ............................................. 42 6.3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város vagyongazdálkodása .................................................. 43

7. A 2013.évi önkormányzati szabályozó változások ........................... 50 8. Összegző értékelés ............................................................................... 51 Irodalomjegyzék ........................................................................................ 53 Táblák, diagramok jegyzéke .................................................................... 55 Mellékletek ................................................................................................. 56

2

1.

Bevezetés

Szakdolgozatomban a helyi önkormányzatok finanszírozását és gazdálkodásának rendszerét vizsgálom, amely választását több tényező is befolyásolta. Egyrészt az, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közgazdasági osztályán töltöttem a szakmai gyakorlatomat, másrészt az ott szerzett tapasztalatok alapján e témát különösen aktuálisnak tartottam a jelentős szabályozási változások miatt. Befolyásolta döntésemet, hogy számvitel szakirányon folytattam főiskolai tanulmányaimat, így hasznosnak véltem a pénzügyi jellegű témaválasztást, hiszen ez által szélesíthetem ismereteimet, illetve a felmerült kérdéseimre a kutatásom során választ kaphatok. Napjainkban szakmai körben gyakori a helyi önkormányzatok finanszírozásának vizsgálata, véleményezése. Időről időre változnak a jogszabályok, különösen 2013. január 1-től kezdődően voltak lényegi változások. A szakdolgozatban először általánosságban tekintem át az önkormányzati finanszírozási rendszert. Majd ezt követően térek rá a Zalaegerszegi önkormányzat finanszírozásának vizsgálatára, az önkormányzat bevételszerzési tevékenységére, illetve a gazdálkodás főbb területeinek elemzésére. A Zalaegerszegi önkormányzat finanszírozásának vizsgálata során kitérek a költségvetési támogatásokra, hozzájárulásokra és a városi kiskincstár működésére is. A költségvetés és a beszámolók adatainak elemzését, illetve értékelését 2009-2011. évekre vonatkozóan végzem el. Vizsgálataim során megkísérlek rámutatni a finanszírozási rendszerben esetlegesen felmerülő problémákra vagy a változtatás szükségességére.

3

2.

Zalaegerszeg bemutatása

2.1.

A város rövid története

A városról az első feljegyzések 1270-ből származnak. A helység neve három szóbólZala, eger, szeglet- származik. A Zala szó a várost átszelő Zala folyóra utal, az eger pedig égerfákban gazdag mivoltáról árulkodik, míg a szeglet szóból adódó szeg szócska a város magyarországi elhelyezkedését jelzi. A XIV. század végén épült a város első kőtemploma. A megyeszékházat 1732-ben építették fel, akkor Zalaegerszeg hivatalosan is megyeszékhellyé vált, bár ezt megelőzően is többször tartottak itt megyegyűléseket. Az ezt követő évtizedekben építették fel a Mária Magdolna Plébániatemplomot, az olai temetőkápolnát, a Kálvária Kápolnát és a plébániát, illetve kvártélyházat. Zalaegerszeg városában kezdte közéleti szereplését Csány László és Deák Ferenc. A város fejlődése mindezek ellenére lassú volt, miután távol esett a kereskedelmi útvonalaktól és a vasúti pályáktól is. Látványos fejlődésnek indult 1885-ben, hogy megszerezte a rendezett tanácsú város rangot. Ebből az időszakból származik a múzeum mai épülete, a gimnázium, a szálloda, a Főtéren álló emeletes házak és a Baross liget is. A városnak 1900-ban tízezer lakosa volt, ami a második világháborúig csak kis mértékben növekedett. A 20. század közepében a Ruhagyár, a Tejipari Vállalat és a Kőolajfedolgozó létrehozása jelentős változást hozott a város életében. Majd ezt követően a fémfeldolgozás, a bútoripar és az élelmiszeripar egyre inkább hozzájárult a város gazdagodásához. A lakosság száma 1990-re megnégyszereződött. A későbbiekben múzeumoknak és egy színháznak is otthont adott. A felsőoktatás meghonosítását a Számviteli Főiskola, az Egészségügyi Főiskola, később pedig a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett képzése jelzi. A város életében jelen van az élsport is a fejlődő tömegsport mellett. Az 1989-1990. évi rendszerváltást követően a korábban jelentős gazdasági szerepet betöltő üzemek sora szűnt meg, amelyek hiánya napjainkban is érződik, annak ellenére, hogy új vállalkozások jöttek létre, és egy multinacionális cég is letelepedett. Az európai uniós csatlakozás a város számára is jelentős pályázati forrásokhoz való hozzájutást eredményezett, ami nagyban hozzájárult az infrastrukturális fejlesztésekhez. Komoly problémát jelent azonban a munkahelyteremtés és a tőkevonzó képesség növelése. 4

Mindezek ellenére is az itt élő, mintegy hatvanezer lakos részére Zalaegerszeg egy élhető várost jelent. (http://www.zalaegerszeg.hu/zeg-portal/document/2/0/0/0/9/doc_url/zeg_multja.pdf)

2.2.

A város külföldi, testvérvárosi kapcsolatai

Zalaegerszeg Megyei Jogú Városnak kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van, 14 testvérvárosi kapcsolatot ápol, amely Magyarország településeit figyelembe véve rendkívül magasnak számít. Ez a széles körű kapcsolati rendszer abból adódik, hogy Zalaegerszeg város a rendszerváltást követően nem szakította meg a korábbi külföldi kapcsolatait, ellentétben a legtöbb településsel. 1. kép: Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatai

Forrás: Előterjesztés, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2009. március 12-i ülésére

Ebben a kapcsolati rendszerbe tartoznak azon városok, amelyekkel a rendszerváltást megelőzően is olt együttműködés (Lendva, Gorizia, Herszon, Varasd, Varkaus, Dobrics), továbbá azon városok, amelyekkel a rendszerváltást követően alapozódott meg a partneri viszony (Klagenfurt, Kusel, Szurgut, Marosvásárhely, Marl, Zenica, Krosno, Beregszász). 5

Mind az alulról, mind a felülről kezdeményezett együttműködésre találunk példát a testvérvárosi kapcsolatokban. Az alulról kezdeményezettre példa a Lendvai együttműködés, amiben a sport játszott döntő szerepet, míg az olaszországi Goriziával a városok tánccsoportjai alapozták meg a kapcsolatot. A felülről kezdeményezett kapcsolatok kategóriájába sorolható Klagenfurt, Varkaus és Herszon. A 14 testvérvárosi kapcsolatból 12 határ menti településekkel köttetett, amiben különös hangsúlyt kapott a magyarlakta városokkal, falvakkal való kapcsolat. A folyamatos kapcsolatépítés meghatározó eleme a PR-tevékenység, valamint a város tudatos kulturális „külpolitikája”.

2. kép: Testvérvárosok megoszlása az EU tagság tükrében

Forrás: Előterjesztés, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2009. március 12-i ülésére

A fenti ábrák alapján a kapcsolatok kialakulásának idején mindössze a testvérvárosok 21%-a volt uniós tagállam, míg ez a szám napjainkban 64%-ra emelkedett.

6

Testvérvárosi kapcsolatok fenntartásának céljai: 

kulturális, oktatás, szociális és sport területeken kapcsolatok építése és tapasztalatok átvétele,



gazdaság növekedésének előmozdítása, a gazdasági szervek lehetőségeinek bővítésével,



A város civil szervezeteinek és intézményeinek nemzetközi kapcsolatainak bővítése,



ifjúsági kapcsolatok bővítése, a fiatalok nyelvtudásának gyarapítására,



a város és környékének megismertetése a külföldiekkel, a turizmus élénkítése.

Zalaegerszeg és testvérvárosainak kapcsolatában fontos szerepet játszik a kultúra, a sport, a turizmus, valamint a szakmai tapasztalatcsere, a kamarák, a vállalkozások, stb. vonatkozásában. Zalaegerszeg város igyekszik a jó kapcsolatok fenntartására, ápolására, illetve folyamatos továbblendítésére. Összességében elmondható, hogy a testvérvárosi kapcsolatok fejlődést mutatnak, és nagyban hozzájárulnak a közös európai sikereinkhez. (Előterjesztés, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2009. március 12-i ülésére)

7

3. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere a 20092011.években E fejezetben az önkormányzatok szabályozási rendszerét, illetve az abban bekövetkező változásokat, továbbá az önkormányzatok kapcsolatrendszerét mutatom be a 20092011. évekre vonatkozóan. A 2013. évi változásokra külön fejezetben térek ki.

3.1. Az önkormányzatok helye és szerepe az államháztartási rendszerben Az önkormányzatok működésének alapjának jogi kereteit legelőször az 1990. évi önkormányzati törvény teremtette meg. Ekkor a tanácsi igazgatás szerepét már az önkormányzatok

töltötték

be.

Az

önkormányzatok

jogainak,

feladatainak,

vagyonszabályozásának, bevételeinek, valamint gazdálkodásának szabályozását az önkormányzatokról szóló törvény teremti meg (1990. évi LXV. tv.). Az Országgyűlés 1992-ben megalkotta az államháztartásról szóló törvényt (1992. évi XXXVIII. tv.), ami négy alrendszert különböztet meg: 

központi költségvetés



társadalombiztosítási költségvetés



elkülönített állami pénzalapok



helyi önkormányzatok gazdálkodása.

Az államháztartás 2010. január 1-től azonban két alrendszerből áll, egyrészt a központi költségvetési alrendszerből, mivel a társadalombiztosítási alap és az elkülönített állami pénzalapok már ebbe tartoznak, másrészt a helyi önkormányzatok alrendszeréből. Az önkormányzatok életében jelentős szerepet tölt be a központi költségvetés, mivel a feladatainak ellátásához döntően biztosítja a pénzügyi hátteret. A központi költségvetéshez nettó módon, míg az államháztartási mérleghez bruttó módon kapcsolódik az önkormányzatok költségvetése. Államháztartásnak nevezzük az állam gazdálkodási rendszerének egészét. Az állam közfeladatokat lát el, ezek olyan feladatok, amelyet a gazdaság többi szereplője nem, vagy hatékonysági veszteséggel tudnak előállítani.

8

3.2. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés Az előzőekben már említettem, hogy jelentős szerepe van az önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatának, aminek oka, hogy a források döntő része e központi pénzalapból származik az állami feladatok ellátásának finanszírozására. Az éves költségvetésben kerülnek meghatározásra ezek a források, az alábbiak szerint: 

helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, többcélú

kistérségi

hozzáárulások,

illetve

társulások a

finanszírozásához

normatív

részesedésű,

a

normatív

átengedett

állami személyi

jövedelemadójának jogcímei és összegei 

olyan állami támogatások, amelyek felhasználási kötelezettséggel járnak



önkormányzatok kiegészítő támogatása (önkormányzati fejezeti tartalék; önhibáján kívül nehéz helyzetbe került önkormányzat támogatása; tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzat hitelfelvétele során adósságának rendezésére szolgáló hitelfelvétellel visszterhes kamattámogatás, pénzügyi gondnoki díj).

Az önkormányzatok támogatásait az éves költségvetési törvényben 2010-től kezdődően önálló fejezetként kell megállapítani. Az önkormányzatok és intézményeik szakmai programok előirányzataiból, illetve EU-forrásokból is nyerhetnek el támogatásokat pályázat útján. Ezen pályázatok feltételeit minden évben közzéteszik. Fontos kihangsúlyozni, hogy az önkormányzati rendszerre való áttérés magával hozta azt a változást is, hogy az addigi kiadásorientált rendszert egy forrás orientált szabályozás váltotta fel. Az új szabályozásnak a lényege, hogy az összes helyi önkormányzat normatív módon részesül a központilag összegyűjtött SZJA bevételekből. Ezek elosztása részben a keletkezés helye, részben pedig azonos mutatók figyelembe vétele alapján újraelosztással történik. Továbbá az önkormányzatok saját bevételre is szert tehetnek, a törvényben meghatározottak szerint. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatának általános áttekintése után pedig térjünk át az egyes központi támogatások vizsgálatára.

9

3.2.1. Normatív állami hozzájárulások A normatív állami hozzájárulások rendszerét 1990-ben vezették be. Lényege, hogy ezeket a támogatásokat a jogosultak közvetlenül, azaz felhasználási kötöttségek nélkül használhatják fel. Ezen hozzájárulások a jogcímeit és mértékét az adott évi költségvetési törvény határozza meg. Az önkormányzat által előre tervezett mutatók alapján történik az évközi pénzellátás. A költségvetési és államháztartási törvényben meghatározottak alapján minden tárgyévet követően kötelesek a helyi önkormányzatok a kapott normatív állami támogatásokról elszámolni. A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatoknak járó, feladatmutatók alapján megállapított hozzájárulásokat a kincstár útján igénylik a központi költségvetéstől. A helyi és helyi kisebbségi önkormányzatoknak meghatározott mértékű igénybevételi kamatot kell fizetniük az államháztartásról szóló törvény szerint a központi költségvetés részére abban az esetben, ha jogtalanul igényelték az állami normatív hozzájárulást és az összegük legalább három százalékkal meghaladja az őket megillető támogatások mértékét. A helyi önkormányzatoknak lehetősége nyílik a 2011-es módosításokat követően, hogy év közben lemondjon a feladatmutató alapján őt megillető támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve, ha azt a törvény másképp nem rendeli pótlólagos igénylést is benyújthat. Ezeket a folyamatokat a kincstár útján végezheti. A pótlólagos igénylésnek azonban külön feltételrendszere létezik. Az előirányzat lemondásának beadási határideje tárgyév április 30., július 31.,október 15. A pótlólagos igényléseknek a határideje július 31. Abban az esetben, ha önkormányzatok közötti feladat-, vagy intézmény átadásra kerül sor az április 30-i és a július 31-i lemondásokkal egyidejűleg az átvételhez kapcsolódó pótlólagos igénylést nyújthat be az átvevő önkormányzat. Az előirányzat-lemondási,

illetve

a

pótlólagos

igénylési

határidők

elmulasztása

jogvesztéssel jár. Ha a jogtalanul igényelt állami normatív támogatás vagy hozzájárulás összege nem haladja meg az 500.000 Ft-ot, akkor az amúgy irányadó kamatmérték 50 százalékát kell megfizetnie az adott helyi önkormányzatnak. Az önkormányzatokat is védi a törvény, miszerint, ha az önkormányzatok számára folyósított támogatás legalább 3 százalékkal kevesebb, mint az adott önkormányzatot megillető összeg. Ebben az esetben a központi

10

költségvetésnek a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő nagyságú összeget kell fizetnie az adott önkormányzat részére késedelmi kamatként. A normatív állami támogatások és hozzájárulások a bevezetést követően egyre növekvő tendenciát mutatnak, ennek következtében tervezésük, nyilvántartásuk, igénylésük és elszámolásuk gondos odafigyelést igényel az önkormányzatok számára, annak érdekében, hogy a késedelmi kamatokat el tudják kerülni. Két fő csoportot tudunk megkülönböztetni a normatív állami hozzájárulások esetében, egyrészt az állandó népesség számához vagy valamely korcsoportjához kapcsolódót, másrészt pedig az ellátottak vagy az alap- és középfokú oktatásban résztvevők után igényelhetőt. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala biztosítja az állandó népességszámhoz kapcsolódó támogatások kiszámításához szükséges adatokat az éves költségvetési törvény tervezésekor. E támogatás esetében a lakosság számának meghatározásakor a tárgyévet megelőző év január 1-i népességszámot veszik alapul. A terv és tényszámok között nem lehet különbség. A második csoportba tartozó ellátottak vagy oktatásban részesülők számát az önkormányzatok a tervezés során becslés útján határozzák meg. Ezért ezen támogatások megállapítása során nagyon fontos, hogy az önkormányzatok a mutatószámok tartalmát a törvényben leírtaknak megfelelően értelmezzék, azaz a hozzájárulás odaítélésének alapját és számítási módját. Továbbá pontos és megbízható nyilvántartást kell vezetniük a kiszámításhoz szükséges adatokról. Az éves költségvetés nem csak a jogcímeket és azok mértékeit határozzák meg, hanem az igénybevételhez kapcsolódó feltételeket és az egyéb kiegészítő szabályokat is.

3.2.2. Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatokra vonatkozó címzett és céltámogatások rendszerét az 1992. évi LXXXIX. törvény szabályozta, azonban ez a törvény szinte évente módosításra került. A részletes szabályozást a 19/2005 (II.11.) Kormányrendelet tartalmazza.

11

Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a törvényben megfogalmazottak szerint olyan kiemelt beruházásokra, amelyek fontos önkormányzati feladatok ellátását szolgálják. Címzett támogatást azonban nem csak a kötelező, hanem az önkormányzati feladatok teljes körét magába foglaló beruházásokra igényelhetik az önkormányzatok. Ezeket a támogatásokat az állam egyedi mérlegelést követően bocsáthatja az önkormányzatok rendelkezésére, ennek értelmében a törvény nem határoz meg költségkorlátokat. A beruházások finanszírozásának esetében a törvény engedélyezi az önkormányzat saját pénzeszközeinek, belföldi vállalkozói vagy külföldi források bevonását, továbbá azt sem zárja ki, hogy egyes beruházások esetében a finanszírozás teljes összege állami támogatásból történjen. A fenn említett Kormányrendelet - amely a címzett és céltámogatásokat szabályozó törvényt egészíti ki – tartalmazza a támogatási igénybejelentés szabályait. Az Országgyűlés ebben a rendeletben előírt dokumentumok alapján dönt az önkormányzati támogatási igényről a beruházás teljes időszakára, egy alkalommal. A kialakított rendszer biztonságot nyújt az önkormányzatok számára a beruházás tervezett megvalósításában, de előre láthatóvá teszi a központi költségvetés terheit is, így a tervezés stabilitását is növelve ezzel. Címzett támogatás igényelhető olyan körökben is, amelyekben céltámogatás nem. Ilyenek például a vízgazdálkodási, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, a szociális, a közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy valamely jogszabály által elfogadott országos, törvényben meghatározott fővárosi, vagy megyei szakmai fejlesztési programba foglalt feladatok ellátását szolgáló, nagy jelentőséggel bíró, 250 millió forint összköltség feletti önkormányzati beruházások. Az 1 milliárd forintot meghaladó összköltséggel járó szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló beruházások támogatására igényelhető. A törvény tehát úgy határozta meg a céltámogatások felhasználásának feltételeit, hogy hároméves

időtartamra,

meghatározott

céloknak

és

feltételeknek

megfelelő

beruházásokra nyújtható. Az ezek megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat az éves költségvetési törvény határozza meg. Tehát az új céltámogatási igényekre vonatkozóan az adott évi költségvetési törvényben az Országgyűlésnek lehetősége van a 12

célok körének szűkítésére, a támogatások mértékének és arányának módosítására, de akár fel is függesztheti a céltámogatási rendszer működését. A Kormány közzéteszi a céltámogatást elnyert önkormányzatok jegyzékét, és ebben a jegyzékben meghatározza a támogatási ütemet is. Az önkormányzatok számára odaítélhetnek további fejlesztési támogatásokat is a címzett- és céltámogatásokon kívül, amelyek általában rendkívüli események rendezésére alkalmazhatók,így

példaként

említhetők a vis maior támogatásokat. A tárgyévben az önkormányzatok által igénybe nem vett címzett- és céltámogatások későbbi felhasználását külön törvény szabályozza, valamint a törvény végrehajtását szolgáló kormányrendelet. Az államháztartásról szóló törvény határozza meg a nem szabályszerűen igénybevett támogatások következményeit. Abban az esetben, ha nem a törvényben meghatározott célra használják fel az önkormányzatok az őket megillető támogatásokat, akkor a központi költségvetés részére a törvényben meghatározott mértékű kamatot kell megfizetniük, továbbá a jogtalanul igénybevett összeget kötelesek visszafizetni.

3.2.3. Központosított előirányzatok A központosított előirányzatok olyan feladatok finanszírozását szolgálják, amelyeket a szabályozórendszer eddigi eleminek finanszírozási körébe – normatív állami támogatás, címzett- és céltámogatás, saját bevétel, átengedett bevétel – nem tartoznak bele. Ez egyrészt járhat alanyi jogon, másrészt pedig elbírálás alapján illetheti meg az adott helyi önkormányzatot. Jogcímei, feltételei az éves költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra.

3.2.4. Átengedett bevételek E bevételek lényege, hogy központi döntés alapján a helyi önkormányzatok és a központi

költségvetés

bizonyos

adóbevételeken

megosztoznak.

A

személyi

jövedelemadó egy részét, a belföldi gépjárműadó teljes összegét az állam átengedi az önkormányzatok részére, így az önkormányzatok szempontjából ez nem minősül állami támogatásnak. Ennél a két adónemnél a központi költségvetés és az adott helyi 13

önkormányzat az éves költségvetési törvényben meghatározott arányok szerint osztják meg a bevételeket. Személyi jövedelemadó esetében a helyben képződő adó egy részét az állam nem elvonja, hanem átengedi az önkormányzat részére. Minden évben az éves költségvetési törvényben kerül meghatározásra az átengedés mértéke. A belföldi gépjárműadó esetében - amely 1992-től került bevezetésre – korábban 50% illette meg az önkormányzatokat, majd 2011-től 2012 végéig már az általuk beszedett teljes összeg náluk maradt.

3.2.5. Illetékek és más bevételek szabályzása A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatokat megillető illetékbevétel esetében is az éves költségvetési törvény tartalmazza a megosztásra vonatkozó szabályokat. Ezeket az illetékeket 2011-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szedi be, ami 50%-ban a központi költségvetést, 50%-ban pedig a törvényben meghatározott önkormányzatokat illeti meg. Termőföld bérbeadásából beszedett személyi jövedelemadó esetében a teljes összeg az adott települési önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat pénzforgalmi számlájára vagy annak valamely alszámlájára befolyt szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevételek teljes összege, míg a közlekedési szabálysértések után megállapított közigazgatási bírságból származó bevételeknek pedig a 30%-a illeti meg az önkormányzatokat.

3.3. A helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok az államháztartás speciálisan elkülönített részét, alrendszerét jelentik. Az államháztartási törvény életbe lépésétől (1992) kezdve alapot létrehozni csak törvény útján lehetséges. E forrásokat pályázat útján lehet elnyerni. A pályázatok feltételeit a működést szabályozó törvény foglalja magába.

14

3.4. Az önkormányzatok forrásai, bevételei Az önkormányzati bevételeket az önkormányzatokról szóló törvény rögzíti, így a saját bevételeket, az átengedett központi adókat a központi költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat. A normatív hozzájárulás lényege, hogy az állam az önkormányzati feladatok költségigényét minden egyes önkormányzatnál azonosnak tekinti, és ennek függvényében azonos mértékben támogatja az egyes feladatokat. Több, u.n. ”részfejkvóta”összességéből áll össze egy adott önkormányzatnak nyújtott állami támogatás, amelynek felhasználásáról az önkormányzat dönt. A saját bevételek körébe tartoznak: 

helyi adók, amelyeket a törvényben rögzített módon a települési önkormányzat állapít meg és vet ki,



saját tevékenységből származó bevételek, az önkormányzati vagyon hozadékából vagy vállalkozásból származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj,



államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök,



vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, amelye az önkormányzatot illeti meg, illetve



a helyi önkormányzat egyéb bevételei.

Továbbá az önkormányzatok idegen forrást is igénybe vehetnek, annak érdekében, hogy feladataikat el tudják látni, ilyen idegen forrásnak minősülnek például a hitelek vagy a kötvénykibocsátás. Ezeket a költségvetésben elkülönítetten kell szerepeltetni, méghozzá u.n. finanszírozási bevételként.

A következőkben a bevételi források fontosabb jellemzőit mutatom be. Helyi adók Helyi adót az adott önkormányzat az illetékes területén, törvényben rögzített jogánál fogva vezetheti be. A helyi adók célja az önkormányzatok gazdasági körülményeinek javítása. Jellemző rá, hogy bevezetése nem kötelező, mértékét az önkormányzat határozza meg, a törvény csak a felső határának figyelembe vételével. Csak olyan adókat vezethetnek be az önkormányzatok illetékességi területükön, amelyek a 15

törvényben meghatározottak. Az adók bevezetéséről és azok változtatásáról az önkormányzat képviselő-testülete dönthet. Többszörözni tilos. Mentességeket és kedvezményeket kell, illetve lehet biztosítani az adózók számára. Az önkormányzat részére a központi támogatásokat nem befolyásolja. A helyi adók alanya lehet, a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Tárgya lehet az ingatlan és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, nem állandó lakosként való tartózkodás és meghatározott gazdasági tevékenység folytatása. A helyi adóknak három típusát különböztetjük meg, így a vagyoni típusú, a kommunális jellegű és a tevékenység jellegű adókat. Saját tevékenységből származó bevételek E források között a bevételek között kell nyilvántartani a vállalkozási tevékenységből, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, a vagyon hozadékából realizált nyereséget, osztalékot, bérleti díjat és kamatokat. Átvett pénzeszközök Az önkormányzatok pénzeszközöket vehetnek át államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől, főképp vállalkozásoktól a feladatok ellátása érdekében, amelyhez együttműködési megállapodás kapcsolódik. Vadászati jog értékesítéséből származó bevétel Ez azokat a bevételeket foglalja magába, amelyek az önkormányzatok Ennek jogát az önkormányzat haszonbérleti szerződés kötésével tudja értékesíteni. Egyéb bevételek Itt kell nyilvántartania az önkormányzatoknak az intézményeik által realizált ár- és díjbevételeket, amelyek az intézményekben folyó vállalkozási tevékenységből vagy pedig az intézmény többcélú hasznosításából származik.

16

Finanszírozási bevételek Az önkormányzatok külső forrásokat is bevonhatnak a fejlesztéseik és a működésük biztosítása érdekében. Hitelek és az önkormányzat által kibocsátott kötvények tartoznak ebbe a körbe. Az eladósodottságra azonban az Ötv. (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország

helyi

önkormányzatairól)

hitelfelvételi

korlátot

szab

meg

az

önkormányzatok részére. Az önkormányzatok igénybe vehető hiteli éven belüli és éven túliak lehetnek. Éven belüli a munkabérhitel, a rövid lejáratú hitel, a folyószámlahitel vagy a célhitel, míg az éven túli hitelek közé sorolandóak a felújítási és a fejlesztési hitelek. (Demeter Péter- Farkas Sándor- Füredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi GyörgyDr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei, 2011, Perfekt kiadó)

3.5. Városi kincstár és működése Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 1997. január 1-ével került létrehozásra a Városi Kincstár. Ezt megelőzően az intézmények pénzellátása kézi vezérléssel történt. A Városi Kincstár működésének bemutatása a vizsgált időszak egészében 2009-2013. is érvényes. A 2013-ra vonatkozó kiskincstári változtatásokat a fejezet végén mutatom be. Az önkormányzat az 1996-os év során készült fel erre az új rendszerre, ami több intézkedést igényelt: 

az 1990. évi LXIX. törvény 46. és a 46/A. paragrafusa szerint a város minden önállóan gazdálkodó intézményétől bekérte a banktitok alóli feloldást,



tájékoztatták ezen intézmények vezetőit, illetve gazdaság vezetőit a kincstár működésével összefüggő feladatokról,



a számlavezető intézettel is egyeztették a megváltozott feladatokat,



Békéscsabára látogattak tapasztalatcsere céljából,



a közgyűlés elé terjesztették a költségvetési koncepció részeként az 1997. január 1-jei létrehozását.

17

A felkészülések során mindig hangsúlyozták, hogy az intézmények önállóságát nem befolyásolja a kincstár működése. Az intézményektől 1996. december hónap végén bekérte az önkormányzat a havi pénzigényeiket heti mélységű bontásban, illetve a pénzeszközök felhasználásának célját. Ugyanezeket kérték a Polgármesteri Hivatal szakosztályaitól is. A bekért adatokból, információkból az önkormányzat el tudta készíteni összesítve a havi likviditási tervet, heti szintű bontásban a hivatalra és az intézményekre is. Ezt követően megkötötték a rulírozó betétszámlára vonatkozó szerződést a számlavezető pénzintézettel, amely a bankszámlaszerződés kiegészítésével jött létre. Az elsőként megállapított keretösszeg 50.000 e Ft volt, amelyet a későbbiekben fel kellett emelni. Ezt felváltotta a napvégi betétszámla, ahol alsó limit volt. Ez az alsó limit 10.000eFt, a betétszámla egyenlege ez alá az összeg alá nem mehet. A feltöltéséről folyamatosan gondoskodni kell, azonban jelenleg ilyen napvégi betétszámlája nincs az önkormányzatnak. A bérfizetések napja változatlanul minden hónap 3. napja maradt. A közüzemi díjakat illetően kérte az intézményeket az önkormányzat, hogy azonos napon történjen a kiegyenlítésük, a fizetési határidő 15 napos legyen és hetente csak egy készpénzfelvétel történjen. A meglévő lekötött betétek finanszírozásba való bevonását szükségesnek tartották. (Azok lejárat előtti felmondását nem várták el, megvárták a lejárati dátumot). A nap végi egyenleg nem került elvonásra. A Városi Kincstár működésének lényege, hogy az intézmények kiadásaik fedezésére meglévő pénzeszközeit használják mindaddig, amíg azok elegendőek. Ezt követően, ha mégsem volt ez elegendő mennyiségű, akkor lehetőségük adódik a teljesítéshez szükséges fedezet igénybe vételére a hivatal költségvetési elszámolási számlájáról. Ez azt jelenti, hogy nap végén a záráskor a bank a hivatal költségvetési elszámolási számlájáról levonja, majd az intézmény számláján jóváírja azt az összeget, amely az intézmény számláján fedezeti hiányként jelenik meg. A napi pénzigényeket heti bontásban a likviditási tervben tervezik meg. Ha rendkívüli fizetési kötelezettség merül fel, amelyek előre nem tervezhetőek, akkor a Közgazdasági Osztálynak kell jelezni azt, és az osztályon intézkednek a szükséges fedezet rendelkezésre bocsátásáról. Az erre a célra nyilvántartott számlán az önkormányzat pénzkészlete a lehető legkevesebb kell, 18

hogy legyen. Nap végén a költségvetési elszámolási számlán lévő összeget a napvégi betétszámlára vezeti át a bank. Ezt azért teszik, mert annak a számlának magasabb a kamata. Pénzellátása, amelyek a likviditási tervet és annak teljesítését, az intézményfinanszírozást és a napi finanszírozást foglalják magukba.

Ha valamely intézmény maradvánnyal rendelkezik év végén, akkor az év utolsó banki napján ezt a maradványösszeget kiutalják az intézménynek. Összességében véve a Kincstár működése pozitívan értékelhető, mivel a pénzeszközök nem az intézmények számláin helyezkednek el, hanem egy magasabb kamatozású, napvégi betétszámlán, amely a hivatal birtokában van. Így ez által a hivatalnak lehetősége van a szabad pénzeszközök koncentrált befektetésére, amelyek magasabb hozamokkal járnak. Eleinte az intézmények idegenkedtek az újításoktól, de a bevezetést követően, már a gyakorlati tapasztalatokból rájöttek, hogy az új rendszer által a finanszírozás egyszerűbbé vált, a munkájuk leegyszerűsödött és önállóságukból sem veszítettek. A 2013. évtől az intézmények kiskincstári technikai módszerrel történő pénzellátása az önkormányzat pénzforgalmi bankszámlájáról történik. A kamatát tekintve megegyezik a többi számla kamatával. Előnye, hogy az önkormányzat számláján koncentrálódik a pénz, és az időlegesen szabad pénzeszközök befektetésekor nagyobb összegű lekötés esetén nagyobb kamatot tud adni a bank, ami nagyobb hozammal jár. (Tájékoztató a városi kincstár működéséről, Zalaegerszeg, 2010. február 10.)

19

4. A helyi önkormányzatok költségvetési jellemzői és tervezése 4.1. A helyi önkormányzatok költségvetése A költségvetés több szempontból értelmezhető, egyrészt egy olyan pénzalapot jelent, amelyet meghatározott feladatok finanszírozására használhatnak, másrészt egy pénzügyi terv, amely jövőorientált és sok bizonytalanságot, kockázatot foglal magába. E tervnek része a bevételek és kiadások megalapozása és az ezekre ható tényezők meghatározása. Továbbá ez egy jogi formát öltő dokumentum is, jóváhagyása az arra felhatalmazott, törvényes politikai testület joga, illetve olyan dokumentum, amely a közpolitikai tervek kifejezője és érvényesítője. Meg kell különböztetnünk központi kormányzatot, helyi kormányzatot, föderális államok estében pedig szövetségi államot és társadalombiztosítási alapokat. E testületek minimum egy, de akár több pénzalap felett is rendelkezhetnek költségvetési jogokkal, olyan módon, hogy közpolitikai befolyásuk alapján dönthetnek a bevételekről és kiadásokról, valamint hiánynál a finanszírozás módjáról. A költségvetés, mint pénzügyi terv meghatározott költségvetési technikákkal, különböző gazdasági előrejelzések figyelembe vételével akár több változatban is elkészülhet. Különböző változatok alapján politikai érdekegyeztetések, eljárási szabályok keretei között jön létre a jogi formát öltő dokumentum. Az államháztartás alapegységei is rendelkeznek költségvetéssel, azonban ezek a már elfogadott, törvényi formát öltő dokumentum adott végrehajtó területre vonatkozó részét jelentik. A költségvetés-készítési folyamat két, viszonylag jól elhatárolható részt jelent. Ami konkrétan a pénzügyi tervezés és a politikai elfogadás. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra, azonban a döntő szerep a politikának jut. (Demeter Péter- Farkas Sándor- Füredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi GyörgyDr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei, 2011, Perfekt kiadó)

20

4.2. A helyi önkormányzatok költségvetésének tervezése Az államháztartásról szóló törvényben megfogalmazottak szerint az államháztartás helyi szintjét az önkormányzatok jelentik. Törvényi előírások szabályozzák az önkormányzati költségvetések elkészítésének határidőit, szerkezetét, valamint az előirányzatok évközi megváltoztatásának és a költségvetés végrehajtásáról történő beszámolás rendjét is. Az önkormányzatok gazdálkodási folyamatában az egyik legfontosabb feladat a költségvetési terv készítése. Ennek során a kötelezően ellátandó vagy önként vállalt feladatok végrehajtásához szükséges kiadási, illetve a megvalósításhoz szükséges bevételi előirányzatokat kell figyelembe venni. Ez a tervezési munka adja meg az alapját az éves gazdálkodás irányának és lehetőségeinek. A költségvetési tervezés az a tevékenység, ami a jövőben ellátandó feladatok számbavételét, illetve a rendelkezésére álló forrásokat felmérését jelenti. Ezeket más néven kiadási és bevételi céloknak is nevezzük. Az ellátandó feladatok köre nem állandó, folyamatosan változik, így azok tervezése szakmai tudást és tapasztalatot igényel. Első feladat a tervezés kapcsán felmérni az aktuális helyzetet, valamint a korábbi év vagy évek költségvetésének teljesítéseit, továbbá a már elvégzett feladatokat. Talán a legnagyobb feladat a költségvetés egyensúlyának megteremtése, ami az ellátandó feladatok és a rendelkezésre álló források összhangjának megteremtését jelenti. Általában a kiadási szükségletek meghaladják a bevételeket, így még nehezebb ezen összhang létrehozása. A tervezés fő célja egy olyan költségvetés összeállítása, amelyben a feladatok ellátása minél magasabb színvonalon történik, valamint biztosított a működés kiszámíthatósága. Az önkormányzatoknál a tervezési folyamat irányítója a főjegyző, jegyző. A tervezés nem kizárólag az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal szakembereinek feladata, hanem az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények vezetői és a képviselőtestület vagy közgyűlés bizottságai is felelősséget viselnek ezzel kapcsolatban. (Demeter Péter- Farkas Sándor- Füredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi GyörgyDr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei, 2011, Perfekt kiadó)

21

5. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város költségvetés-teljesítésének elemzése a 2009-2011. években A

költségvetés

teljesítésének

elemzését

Zalaegerszeg

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata költségvetési beszámolóinak adatai alapján végeztem el. Először a bevételek, majd a kiadások alakulását vizsgáltam meg a módosított előirányzatokhoz képest. Végezetül pedig az egyes bevételi és kiadási tételek megoszlásának elemzésével foglalkoztam.

5.1. Bevételek alakulása 2009-2011. években E fejezeti részben a 2009-2011. évek teljesített bevételeinek alakulását vizsgálom meg a módosított bevételi előirányzatokhoz képest.

22

1. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2009. Módosított előirányzat (ezer Ft)

Bevételek

Tejesítés (ezer Ft)

Teljesítés (%)

Működési bevételek Intézményi működési bevételek

3 072 140

Illetékek

3 131 338

101,9

350 000

346 110

98,9

Helyi adók

3 409 500

3 875 376

113,7

Átengedett központi adók

1 496 874

1 519 912

101,5

147 809

214 445

145,1

8 476 323

9 087 181

107,2

Bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Támogatások Normatív hozzájárulás

4 576 947

4 576 947

100

Központosított előirányzatok

626 464

626 464

100

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

351 000

351 000

100

Normatív kötött felhasználású támogatások

823 979

823 979

100

Fejlesztési célú támogatások

18 000

18 000

100

Egyéb központi támogatások

194

194

100

6 396 584

6 396 584

100

688 742

356 217

51,7

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei

51 606

272 874

53,3

Pénzügyi befektetések bevételei FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK ÖSSZESEN

25 000

822

3,3

1 225 348

629 913

51,4

TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése

Támogatásértékű bevételek Támogatásértékű működési bevételek

863 916

872 251

101

Támogatásértékű felhalmozási bevételek

4 505 301

2 576 573

57,2

TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK ÖSSZESEN

5 369 217

3 448 824

64,2

28 904

50 143

173,5

559 573

479 212

85,6

588 477

529 355

90

441 666

84 581

19,2

14 021 292

11 089 257

79,1

Véglegesen átvett pénzeszközök Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZESEN Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátása Költségvetési bevételek összege

Hiány összege/Hitelfelvétel Működési célú hitel felvétele

100 000

0

Felhalmozási célú hitel felvétele

1 092 494

376 762

34,5

HITELEK ÖSSZESEN

1 192 494

376 762

31,6

1 626 667

1 375 942

84,6

1 626 667

1 375 942

84,6

25 316 776

21 929 142

86,6

Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK ÖSSZESEN BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi beszámolója, saját szerkesztés

Az Önkormányzat teljesített bevétele 2009-ben 21.929.142 e Ft volt, amely a módosított előirányzathoz képest 86,6%-os teljesítést jelent. Az elmaradás oka jelentős részben a felhalmozási és tőkejellegű bevételek alacsony, mindösszesen 51,4%-os teljesítésében rejlik. Ez alapvetően a gazdasági világválság következtében az ingatlanpiac 23

visszaesésével magyarázható. Ugyancsak jelentős elmaradást mutat a támogatás értékű bevételek 64,2%-os teljesítése. Ezek államháztartáson belüli működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök. Ebbe a körbe tartoznak a pályázatok kapcsán nyújtott támogatások (pl.TÁMOP, NYDOP, stb). A pályázati támogatásokat utófinanszírozás keretében

kapják

meg

a

kedvezményezettek.

Az

EU-s

projektek

esetében

utófinanszírozási formánál 60 nap a teljesítési határidő a támogató szervezet részéről, ha nincs hiánypótlási kötelezettség. Hiánypótlás esetén ez a határidő kitolódik a hiánypótlásra engedélyezett időtartammal. A tejesítés azért alacsonyabb, mert a támogatások kiutalásai áthúzódtak a következő évre. Továbbá a felhalmozási célú igénybevételre sem került sor a tervezett összegben (1.092.494 e Ft), aminek a 34,5%-a került igénybevételre. Ezek olyan beruházások, amelyek saját forrása hitel. Ha csúsznak a munkák, később kerül kiállításra és benyújtásra a kivitelező számlája. A hitel lehívása ( a saját erő rész kiegyenlítése céljából) csak a kiállított és teljesítés igazolással ellátott számla alapján lehet. Csak ezt követően kerülhet sor a támogatás lehívására, amely átvett pénz, és az előzőekben már ismertetésre került az alulteljesítés oka. Ezek egymással szoros összefüggésben vannak. Működési célú hitelfelvételre nem volt szükség, ez a gazdálkodás stabilitására utal. Az igénybevett hitel az fejlesztési célú hitel. A tervezettnél alacsonyabb igénybevétel magyarázata az, hogy azon fejlesztési céloknál a munkáknál csúszás, következő évre történő áthúzódás volt, amelyekhez fejlesztési hitel igénybevétele került tervezésre. Összességében mindezen jelentős teljesítés csökkenésének eredményeképpen a bevételek 86,6%-os teljesítést eredményeztek önkormányzati szinten. 2. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2010. Módosított előirányzat BEVÉTELEK (ezer Ft) Működési bevételek Intézményi működési bevételek 3 566 342 Illetékek 300 000 Helyi adók 3 040 000 Átengedett központi adók 1 541 421 Bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek 143 450 MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 8 591 213 Támogatások Normatív hozzájárulás 4 519 393 Központosított előirányzatok 516 394 Helyi önkormányzatok színházi támogatása 233 300 Normatív kötött felhasználású támogatások 402 620 Fejlesztési célú támogatások 21 477

Tejesítés (ezer Ft)

Teljesítés (%)

3 957 235 245 764 3 172 589 1 587 049 217 068 9 179 705

111,0 81,9 104,4 103,0 151,3 106,8

4 519 393 516 394 233 300 402 620 21 477

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

24

TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN

5 693 184 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése 611 353 Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei 5 000 Pénzügyi befektetések bevételei 17 000 FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK ÖSSZESEN 633 353 Támogatásértékű bevételek Támogatásértékű működési bevételek 774 805 Támogatásértékű felhalmozási bevételek 4 249 053 TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK 5 023 858 Véglegesen átvett pénzeszközök Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 87 661 Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 613 282 VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZESEN 700 943 Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátása 101 436 Költségvetési bevételek összege 12 152 774 Hiány összege/Hitelfelvétel Működési célú hitel felvétele 200 000 Felhalmozási célú hitel felvétele 1 090 012 HITELEK ÖSSZESEN 1 290 012 Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele 2 665 297 Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele 1 472 Előző évek tartalékából értékpapír beváltása 260 000 PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 2 926 769 BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 24 960 768

5 693 184

100,0

125 402 33 525 13 546

20,5 670,5 79,7

172 473

27,2

796 281 2 971 078 3 767 359

102,8 69,9 75,0

82 594

94,2

597 588

97,4

680 182

97,0

117 850 10 431 048

116,2 85,8

206 325 206 325

0,0 18,9 16,0

2 054 986 1 472

77,1 100,0

2 056 458 21 873 536

70,3 87,6

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi beszámolója, saját szerkesztés

A bevételek összege 2010-ben szinte ugyanakkora volt, mint 2009-ben (21.873.536 e Ft). Ebben az évben a teljesítés aránya minimálisan javult a megelőző évekhez képest, 87,6%-os volt. A teljesítések továbbra is elég elmaradottak az előirányzatokhoz képest, amelynek hátterében a felhalmozási és tőkejellegű, a támogatásértékű, valamint a pénzforgalom nélküli bevételek teljesítésének elmaradása áll. Az ingatlanpiacon nem volt elmozdulás az előző évekhez képest, bizonyos ingatlanok értékesítése a tervezettek ellenére elmarad, így a beruházási és felújítási célok megvalósítását el kellett halasztani. Ez kihatott a pénzforgalom nélküli bevételek alakulására is, ennek teljesítése mindössze 70,3% volt. Ennek oka, hogy az előző évi pénzmaradvány a beruházások és felújítások megvalósulásával arányosan kerül felhasználásra.

25

3. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2011.

BEVÉTELEK Intézményi működési bevételek Illetékek Helyi adók Átengedett központi adók Bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN Normatív hozzájárulások Központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok színházi támogatása Normatív kötött felhasználású támogatások Fejlesztési célú támogatások Egyéb központi támogatások TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN

Módosított előirányzat (ezer Ft) Működési bevételek 2 775 448 200 000 3 767 600 1 559 084 200 118 8 502 250 Támogatások 4 031 271 209 514 217 100 802 003

93 261 5 353 149 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése 658 888 Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei 5 000 Pénzügyi befektetések bevételei 4 000 FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK ÖSSZESEN 667 888 Támogatásértékű bevételek Támogatásértékű működési bevételek 888 590 Támogatásértékű felhalmozási bevételek 1 862 115 TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK ÖSSZESEN 2 750 705 Véglegesen átvett pénzeszközök Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 85 595 Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 624 629 VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZESEN 710 224 Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátása 30 000 Költségvetési bevételek összege 9 511 966 Hiány összege/Hitelfelvétel Felhalmozási célú hitel felvétele 928 795 HITELEK ÖSSZESEN 928 795 Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele 1 656 670 Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele 3 393 Előző évek tartalékából 446 760 PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 2 106 823 BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 21 049 834

Tejesítés (ezer Ft)

Teljesítés (%)

2 875 117 194 942 3 906 075 1 569 855 201 875 8 747 846

103,6 97,5 103,7 100,7 100,9 102,9

4 031 271 209 514 217 100 802 003

100,0 100,0 100,0 100,0

93 261 5 353 149

100,0 100,0

472 470 4 843 11 500

71,7 96,9 287,5

488 813

73,2

905 161 760 381 1 665 542

101,9 40,8 60,5

100 964 620 629 721 593

118,0 99,4 101,6

46 590 8 275 687

155,3 87,0

406 809 406 809

43,8 43,8

1 149 370 3 393 446 760 1 599 523 19 029 865

69,4 100,0 100,0 75,9 90,4

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi beszámolója, saját szerkesztés

A bevételek összege 2011-ben valamivel alacsonyabb volt, mint az előző két vizsgált évben. A teljesítés 90,4%-os volt, ami 19.029.865 e Ft-ot jelent. A közel 10%-os elmaradásban továbbra is a felhalmozási és tőkejellegű, a támogatásértékű és a pénzforgalom nélküli bevételek játszottak szerepet. A 73,2%-os teljesítést a felhalmozási célra átvett pénzeszközök, illetve ingatlanértékesítésből származó 26

bevételek elmaradása okozta. Az előző évi pénzmaradvány a beruházások és a felújítások megvalósulásával arányosan kerül felhasználásra, némelyik több évet érintő beruházás és felújítás estében a teljes összeg nem került felhasználásra. Ezek összege 692.712 e Ft volt. Az eredeti előirányzat szerint szükségszerű volt működési célú hitel felvételére, annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúlyt megteremtsék, azonban a többletbevételek bevonásával sikerült kiváltani e hitel összegét, így működési célú hitelfelvételre nem került sor. 1.

diagram: Bevételek megoszlása az összbevételen belül (2009-2011)

Bevételek megoszlása az összbevételen belül(2009-2011) 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

2009 2010 2011

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata beszámolói, saját szerkesztés

Az 1. diagram a bevételek alakulását mutatja a 2009-2011. évekre vonatkozóan. A diagram is jól szemlélteti, hogy a bevételek legnagyobb részét a működési bevételek teszik ki, ez a vizsgált időszak mindhárom évére igaz. Jelentős változás a támogatás értékű bevételekben ment végbe.

27

5.2 Kiadások alakulása 2009-2011. években 4. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2009.

Kiadások Személyi jellegű kiadások Munkaadót terhelő járulék Dologi jellegű kiadás

Módosított előirányzat (ezer Ft) 6 396 505 1 927 975 5 301 545

Teljesítés (ezer Ft) 6 200 760 1 840 346 4 635 038

Támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközök átadása Működési célra 1 581 513 1 492 195 Felhalmozási és felújítási célra 510 052 320 565 Ellátottak pénzbeli juttatásai 55 096 51 872 Felhalmozási kiadások Felújítás 785 136 552 762 Beruházási kiadás 8 072 159 4 038 338 Hitelek, értékpapírok, kölcsönök kiadása Pénzforgalom nélküli kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN:

396 596 290 199 25 316 776

298 884 0 19 430 760

Teljesítés (%) 96,9% 95,5% 87,4% 94,4% 62,8% 94,1% 70,4% 50,0% 75,4% 0,0% 76,8%

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi beszámolója, saját szerkesztés

A 2009. évben 76,8%-ban valósultak meg a módosított előirányzatok által tervezett kiadások, ami 19.430.760 e Ft-ot jelent. A kiadások esetében az előirányzatokban tervezett összeget átlépni nem lehet. A 76,8%-os kiadásteljesítések hátterében a beruházási, felhalmozási és felújítási kiadások elmaradása játszott szerepet. A beruházási kiadások esetében a munkálatok elhúzódása miatt nem valósultak meg a tényleges kifizetések, mindösszesen a módosított előirányzati kiadások 50%-a került kifizetésre. Ennek oka az lehet, hogy nem fejeződtek be a beruházási munkálatok 2009ben, vagy a pénzbeli kiegyenlítések húzódtak át a 2010-es évre. Több beruházás is befejeződött még 2009-ben. Ilyen például a Zalaegerszeg energiahatékonyságának fokozása, a Vizsla árok zárttá tétele vagy a Pózva úti játszótér melletti út építése. Felújítások esetében 552.762 e Ft kiadás teljesült, ami a módosított előirányzat 70,4%át teszi ki. Ennek oka az lehet, hogy több felújításnál is műszakilag befejeződött a beszámolási év végére, viszont a pénzügyi elszámolásuk még nem teljesült. Erre példa a 28

Berzsenyi úti rendelők korszerűsítése és akadálymentesítése vagy a Hegyalja utca burkolat felújítása.

5. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2010.

Kiadások

Módosított előirányzat (ezer Ft)

Teljesítés (ezer Ft)

Teljesítés (%)

Személyi jellegű kiadások

6 238 724

6 032 882

96,7%

Munkaadót terhelő járulék

1 667 863

1 591 754

95,4%

Dologi jellegű kiadás

6 300 323

5 639 627

89,5%

Támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközök átadása Működési célra 1 528 091 1 497 029

98,0%

Felhalmozási és felújítási célra Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Beruházási kiadás Hitelek, értékpapírok, kölcsönök kiadása Pénzforgalom nélküli kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN:

339 805

283 455

83,4%

82 528

75 817

91,9%

500 086

77,7%

7 010 929

4 183 727

59,7%

909 128

336 319

37,0%

240 177

1 472

0,6%

24 960 768

20 142 168

80,7%

Felhalmozási kiadások 643 200

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi beszámolója, saját szerkesztés

A 2010-es évben a kiadások összege 20.142.168 e Ft volt, amely 80,7%-os megvalósítását jelenti a módosított előirányzatoknak. Ebben az évben is a beruházásoknak és felújításoknak volt a legbefolyásolóbb szerepe. A beruházások esetében a pénzügyi teljesítés 59,7%-os volt a módosított előirányzatokhoz képest, azonban a műszaki teljesítés nagyobb arányt mutat. Erre magyarázat, hogy több esetben is befejeződtek a munkálatok, azonban a számlák kiegyenlítésére csak 2011-ben kerül sor. A felújításoknál 500.086 e Ft volt a teljesítés összege, amely 77,7%-át jelentette a módosított előirányzatoknak. Befejezett felújítás minősül például a Gondozási Központban a kazán rekonstrukció, Városi Sportcsarnok tűz- és érintésvédelmi rekonstrukciójának I. üteme. Több felújítások esetében is csúsztak a munkálatok vagy

29

épp a pénzbeli teljesítések, ezért nem valósultak meg 100%-ban az előirányzatban tervezett összegek.

6. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2011.

Kiadások

Módosított előirányzat (ezer Ft)

Teljesítés (ezer Ft)

Személyi jellegű kiadások 6 121 880 5 943 696 Munkaadót terhelő járulék 1 613 732 1 556 257 Dologi jellegű kiadás 5 661 965 5 029 107 Támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközök átadása Működési célra 1 423 330 1 369 011 Felhalmozási és felújítási célra 246 022 206 042 Ellátottak pénzbeli juttatásai 90 583 84 030 Felhalmozási kiadások Felújítás 688 484 416 249 Beruházási kiadás 4 384 959 2 125 661 Hitelek, értékpapírok, kölcsönök kiadása 409 960 359 413 Pénzforgalom nélküli kiadások 408 919 3 393 KIADÁSOK ÖSSZESEN: 21 049 834 17 092 859

Teljesítés (%) 97,1% 96,4% 88,8% 96,2% 83,7% 92,8% 60,5% 48,5% 87,7% 0,8% 81,2%

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi beszámolója, saját szerkesztés

A kiadások 81,2%-ban valósultak meg a módosított előirányzatokhoz képet, összegük 17.092.859 e Ft volt 2011-ben. Két érték kiemelkedően alacsony, a beruházási és felújítási kiadások teljesítésének aránya. A beruházási kiadások esetében a módosított előirányzathoz képest a pénzügyi teljesítés 48,5%-os volt, de mint korábban is láttuk a műszaki teljesítés aránya ennél magasabb volt. Több esetben is befejeződtek a beruházási munkálatok, viszont a pénzügyi teljesítések 2012. év elejére húzódtak át. A másik tényező, amely szerepet játszott a tervezett kiadások megvalósulásának hiányában a felújítási kiadás volt. A megvalósulás aránya 60,5%-os volt, ami abból adódik, hogy az adott évre tervezett felújításokat nem tudták a tervezett időn belül megvalósítani, vagy, ha a megvalósítás meg is történt, a pénzügyi teljesítések nyúltak át a 2012-es évre. A pénzügyi teljesítés elhúzódásának oka az is lehet, hogy a szerződésben megállapodtak a kifizetések teljesítésének határidejéről. 30

2. diagram: Kiadások megoszlása az összes kiadáson belül (2009-2011)

Kiadások megoszlása az összes kiadáson belül (2009-2011) 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

2009 2010 2011

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata beszámolói, saját szerkesztés

A 2. számú diagram a kiadások megoszlását ábrázolja a vizsgált időszakban (20092011). Legnagyobb mértékű kiadási tétel a dologi jellegű kiadások, amely hasonló nagyságú volt mindhárom évben. Nem volt számottevő az ellátottak pénzbeli juttatásai egyik évben sem. Jelentősen csökkent 2011-re a felhalmozási kiadások összege.

31

6. Az önkormányzatok gazdálkodása 6.1. A gazdálkodás folyamata 6.1.1. Kötelezettségvállalás A kötelezettségvállalás olyan kötelezettséget eredményező írásos nyilatkozat, amely fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget von maga után a költségvetési szerv feladatainak ellátása érdekében. Ez az eleme a rendszernek az első lépés a tervezett előirányzatok felhasználására. Ebben az esetben a jogosult személy árut, szolgáltatást vagy munkát rendel meg, valamit egyéb kifizetések odaítéléséről dönt. A döntéssel egyidejűleg kötelezi magát arra, hogy a teljesítést követően az ellenérték az előirányzatból kifizetésre kerül. Köteles legelőször meggyőződni a kötelezettségvállaló arról, hogy a teljesítés fedezete rendelkezésére áll. Attól függően, hogy mely területét érinti a gazdálkodásnak vagy mely alrendszerét, illetőleg, hogy azok milyen következményekkel járnak, több típusát különböztethetjük meg a kötelezettségvállalásoknak. Az írásbeli kötelezettségvállalásokat két fő szempont alapján tudjuk megkülönböztetni, mégpedig értékhatár, vagy időtartam alapján.

Értékhatár alapján történő csoportosítás Ebbe a csoportba tartozó kötelezettségvállalásokat két részre oszthatjuk: 

100 000Ft alatti



100 000Ft feletti.

Minden esetben írásban kell rögzíteni a kötelezettség vállalást. Ez csak abban az esetben nem kötelező, ha a kapcsolódó kifizetés összege gazdasági eseményként nem éri el a 100 000Ft-ot. A költségvetési szervek szabályzatainak megfelelően ennél alacsonyabb összeget meghatározhat, viszont ennél magasabbat nem.

32

Bizonyos dokumentumokra is szükség lehet a kötelezettségvállaláshoz. Ezek a következőek: 

kinevezési okirat



szerződés



megállapodás



visszaigazolt megrendelés



jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött okmány (szerződéssel alátámasztott,

Kincstárnak

adott

év

december

20-ig

bejelentetett

államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó dokumentum) 

pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés dokumentum aláírt formában



kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett, a megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma



egyéb, megfelelő tartalmi kellékekkel ellátott bizonylat.

Az egyéb bizonylatok abban az esetben fogadhatóak el, ha a következőket tartalmazza: 

kötelezettségvállalási bizonylat beazonosítására szolgáló sorszám



jogcím



hozzá kapcsolódó előirányzat meghatározása



összeg



kifizetési határidők



kifizetéshez kapcsolódó jogosultak megnevezése



az érintett költségvetési évek, illetve az összeg adott évekre eső részét



források



dátumok



a kötelezettségvállaló és a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének aláírását.

33

Időtartam alapján történő csoportosítás Az időtartam alapján történő csoportosítás esetében figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos gazdasági eseményekhez kapcsolódó kiadások között vannak olyanok, amelyeknél az elkötelezettség határozatlan időre szól, vagy esetleg több évet érint. Határozatlan idejű kötelezettségvállalás esetében csak azokat az eseményeket kell dokumentálni és nyilvántartásba venni, amelyek az adott évet érintik. Határozott idejű kötelezettségvállalás esetében pedig abban az esetben, ha több évet érint az adott összeget meg kell bontani három tényező szerint: 

tárgyévi kötelezettség, amelyet a tárgyévi előirányzat terhére vállaltak



tárgyévben a következő év terhére vállalt kötelezettségek



tárgyévben, de a következő évek előirányzataira vállalt kötelezettségek.

Önkormányzatok esetében a kötelezettségvállalásra jogosult személy a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy lehet. Továbbá a jegyző a választások helyi, területi előkészítésére felhasználandó pénzeszközök esetében. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveket illetőleg a költségvetési szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy. A körjegyzőségek esetében a körjegyző, vagy az általa felhatalmazott személyi állományába tartozó személy. Települési kisebbségi önkormányzatok esetében az elnökük, vagy e személy által írásban felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő. Önállóan működő költségvetési szerv esetében a szervezet vezetője, vagy az általa írásban meghatalmazott és a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Ha többcélú kisebbségi társulásról beszélünk, akkor pedig a társulási tanács elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott személy. A kötelezettségvállaló akadályoztatása esetén, vagy abban az esetben, ha bármi féle összeférhetetlenség merül fel a személyével szembe hatáskörét átruházza egy általa kijelölt személyre. Átruházás esetén két féléről beszélhetünk, teljes vagy meghatározott feltételekhez kötöttről. Általában a meghatalmazott személy vagy csak meghatározott előirányzatok esetében, vagy meghatározott összegig vállalhat kötelezettséget. A felhatalmazás és annak visszavonása kizárólag írásban történhet. Tárgyévre vonatkozóan kötelezettségvállalás csak az elfogadott kiadási előirányzat mértékéig vállalható, és figyelembe kell venni a bevételek teljesülését. Ha tárgyéven túli 34

a kötelezettség vállalás figyelembe kell vennünk, hogy a kifizetések az aktuális információk alapján nem veszélyeztetik-e a működést. A költségvetés tervezése során figyelembe kell venni, hogy van-e előző években vállalt kötelezettség, mivel azokra fedezetet kell biztosítani. Az egyes kötelezettségvállalásoknak a költségvetési szervek által készített előirányzat-felhasználási tervek alapján kell elkészülnie. A közbeszerzési eljárás

közzétett

ajánlati,

részvételi

felhívása,

a

pályázat

kiírása

előzetes

kötelezettségvállalásnak minősül, ha nem kerül visszavonásra. Analitikus nyilvántartást kell vezetni a kötelezettségvállalásokhoz. A következő pár adatot kötelezően tartalmaznia kell ennek a nyilvántartásnak: 

kötelezettségvállalás azonosító száma



kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezése



ezen dokumentum iktatószáma



a dokumentum kelte



kötelezettségvállaló neve



kötelezettségvállalás tárgya



kötelezettségvállalás összege



kötelezettségvállalás évek szerinti bontása



kifizetési határidők



kifizetések jogosultjai



pénzügyi teljesítéssel kapcsolatos adatok.

Annak érdekében, hogy a szabad előirányzatok összege helyes értéket mutasson fel kell vezetni az írásbeli kötelezettségvállalási dokumentummal nem rendelkező tételeke is a nyilvántartásba.

6.1.2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése A kötelezettségvállalást követően ellenjegyzésre van szükség és ennek keretében az ellenjegyzőnek több feladata is van. Meg kell vizsgálnia az ellenjegyzőnek, hogy az elfogadott költségvetés fel nem használt, vagy le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzatnak biztosított-e a fedezete. Az előirányzatfelhasználási tervnek megfelelően a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezés re álle. Továbbá, hogy nem sérti-e a kötelezettségvállalás a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 35

Ellenjegyzésre jogosult személyek lehetnek a következők: 

az a személy, aki a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy egy általa kijelölt személy, aki az adott költségvetési szerv alkalmazásában áll



helyi önkormányzati hivatalok esetében a jegyző, vagy egy általa kijelölt személy, a hivatal alkalmazásában álló köztisztviselő, azonban a személynek rendelkeznie kell a megfelelő iskolai végzettségekkel



a jegyző által kijelölt személy a választással kapcsolatos pénzeszközök esetében



körjegyzőségnél a körjegyző által írásban felhatalmazott köztisztviselő, aki a körjegyzőség alkalmazásában áll



a települési kisebbségi önkormányzat esetében a jegyző, vagy egy általa írásban kijelölt személy, az adott hivatal állományában dolgozó köztisztviselő, vagy a kisebbségi önkormányzat által megbízott képviselő-testületi tag



önállóan működő költségvetési szervnél a gazdálkodást ellátó gazdasági vezető, vagy egy általa írásban kijelölt személy



többcélú kistérségi társulásnál a társulás munkaszervezetének vezetője, vagy egy általa írásban kijelölt személy jogosult az ellenjegyzésre.

Az ellenjegyzőnek lehetősége van szakértő igénybevételére, ha szükséges a feladat ellátásához, és ha a jogszabály nem rendelkezik erről másképp. A kötelezettségvállalási okmányt és az utalványt az ellenjegyzésre jogosult személynek, ha nem ért vele egyet, vagy nem felel meg a törvényben előírtaknak, akkor kell ellenjegyeznie, ha a kötelezettségvállaló vagy az utalványozó írásban engedélyezi.

36

Ebben az esetben „kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni az adott okmányt. Írásban kell értesíteni az utasításra történt ellenjegyzésről: 

a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, ha költségvetési szervről van szó



helyi önkormányzatoknál a képviselő-testületét



Települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerve esetében is az adott kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét



a társulási tanácsot többcélú kistérségi társulás esetében.

A jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést a pénzellátást végző költségvetési szerv, a képviselő-testület pedig a következő ülésen, illetve utána kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

6.1.3. Szakmai teljesítés igazolása Az érvényesítés szakaszát a gazdálkodás folyamatában a szakmai teljesítés igazolása követi. Ebben a szakaszban a kiadások teljesítésének elrendelése előtt, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőrizni kell, majd szakmailag igazolni, hogy a teljesítés a szerződésben, megrendelésben, megállapodásban meghatározottak szerint teljesült. A teljesítés szakmai igazolása során tehát a vásárolt áruk, termékek mennyiség, minőségi átvételét, továbbá a szolgáltatás, munka elvégzésének igazolása történik meg. A bevételek meghatározott körére vonatkozóan a kötelezettség vállaló szerv szakmai teljesítés igazolását rendelheti el, amelyet a belső szabályzatban kell rögzíteni. A szakmai teljesítést igazoló személy képzettségére nincsenek előírva szabályok. E feladatot bárki elvégezheti, aki előzetesen erre a feladatkörre ki lett nevezve és az adott terület felett rendelkezik, valamint megfelelő információk birtokában van a teljesítés helyességének megállapításához. Ezt a jogkört a felruházott személy nem adhatja át más személynek.

37

A szakmai teljesítésnek tartalmaznia kell az igazolás dátumát, a teljesítés tényére történő utalás megjelölését és az igazolásra jogosult személy aláírását. A banki kiadások és bevételek esetében az utalványrendeleten a pénztári bevételek és kiadások esetében a bizonylathoz csatolt dokumentumon célszerű elvégezni a szakmai teljesítés igazolását. Ha ez az eredeti dokumentumon történik meg, akkor az utalványrendeleten jelölni kell, hogy az eseti bizonylaton megtörtént.

6.1.4. Érvényesítés A kiadás teljesítését, illetve a bevételek beszedését megelőzően az érvényesítésen belül az érvényesítő ellenőrzi a szakmai teljesítés igazolás alapján, a bizonylaton szereplő összeget, a szükséges fedezet rendelkezésre állását, és azt, hogy megfelel-e a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az érvényesítőnek a feladat elvégzésére utasítást adhat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén az adott gazdasági szervezet vezetője. Települési önkormányzatoknál pedig a helyi önkormányzat jegyzője. Kizárólag írásos dokumentumokkal kerülhet sor a megbízásra, illetve annak visszavonására. Továbbá tételesen meg kell határozni a megbízásban az érvényesítő feladatait. Ezt a jogkört a megbízott senkire nem ruházhatja át. Valamint rendelkezni kell a helyettesítés rendjéről is, ha akadályoztatás vagy összeférhetetlenség merülne fel. A különböző önkormányzatok és költségvetési szervek esetében más és más személyek végezhetik az érvényesítést. Települési kisebbségi önkormányzatnál olyan személy, aki rendelkezik meghatározott képesítéssel és a hivatal által meg lett bízva az érvényesítésre. Önállóan működő költségvetési szervnél a gazdálkodást végző szerv által ezzel megbízott, meghatározott megbízással rendelkező dolgozója. Többcélú kistérségi társulásokat illetően a társulási tanács munkaszervezetéből kijelölt személy, aki rendelkezik a meghatározott képesítéssel. Olyan személyek végezhetik az érvényesítést, akik felsőoktatásban szerzett pénügyiszámviteli végzettséggel rendelkeznek, vagy minimum középfokú végzettségük van és mellette rendelkeznek pénzügyi-számviteli képesítéssel. Az érvényesítés során a bizonylatra fel kell vezetni az érvényesítés tényére utaló megjelölést, a megállapított összeget és az érvényesítés dátumát.

38

6.1.5. Utalványozás Ez a folyamat a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, elszámolásának elrendelését jelenti. Utalványozásra jogosult személyek köre is meghatározott. Ezek a következőek lehetnek: 

önállóan működő, gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy egy általa felhatalmazott, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy



a helyi önkormányzatok esetében a polgármester vagy egy általa erre a feladatra felhatalmazott személy



a jegyző abban a választási pénzeszközök feletti utalványozásnál



körjegyzőségeknél ez a személy lehet a körjegyző maga, vagy a körjegyzőség alkalmazásában álló általa kinevezett személy



települési kisebbségi önkormányzatoknál az elnök vagy egy általa írásban felhatalmazott képviselő



önállóan működő költségvetési szervek esetében a szerv vezetője, vagy egy általa írásban felhatalmazott alkalmazottja



a társulási tanács elnöke, ha többcélú kistérségi társulásról van szó, vagy az általa írásban felhatalmazott személy.

Ha az utalványozó személyével felmerül bármiféle összeférhetetlenség, vagy akadályoztatás esetén hatáskörét átruházhatja egy általa kijelölt személyre. Hatáskör átruházás lehet teljes, vagy meghatározott feltételekhez kötött. Az esetek többségében a felhatalmazott

személy

csak

bizonyos

előirányzatokkal

kapcsolatban

és/vagy

meghatározott összegig utalványozhat. Kizárólag írásban történhet az utalványozásra való felhatalmazás vagy a felhatalmazás visszavonása. Két módszer alkalmazható az utalványozás folyamata alatt. Az első a rövidített utalványozás, amelyben az utalványozó rendelkezését a korábban már érvényesített okmányra vezeti át. Erre jó példa a költségvetési szervek részére rendszeresített kiadási, illetve bevételi pénztárbizonylat. Az okmányokon már szereplő adatokat nem kell még egyszer feltüntetni ebben az esetben. A másik módszer esetében az utalványozáskor külön dokumentum készül a rendelkezések rögzítésére, ezt utalványrendeletnek nevezzük. 39

Tartalmi kellékei: 

„utalvány” szó



költségvetési év



befizető, kedvezményezett megnevezése, címe



fizetési időpont, fizetési mód



fizetés összege, devizaneme



pénzforgalmi számla száma és megnevezése, amely terhelendő vagy jóváírandó



dátum, utalványozó és ellenjegyző aláírása



kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszáma.

A termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevételek beszedését nem kell külön utalványozni. A pénzügyi szolgáltatások bevételeit és kiadásait sem. Európai uniós forrásokból származó támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetéseket sem kell utalványozni. Továbbá fedezetkezelői számláról vagy építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket sem.

6.1.6. Utalvány ellenjegyzése A gazdálkodási folyamat e része alatt az ellenjegyző meggyőződik róla, hogy megtörtént-e a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés. Az ellenjegyző, ha úgy gondolja, és ezt jogszabály másként nem rendeli, akkor feladata ellátása érdekében szakértő közreműködését kezdeményezheti. Ha az ellenjegyző nem ért egyet az utalvánnyal, vagy nem felel meg a jogszabályban rögzített feltételeknek, akkor kell ellenjegyeznie, ha írásban erre utasította az utalványozó. Ekkor kötelesek ellátni a dokumentumot

„az ellenjegyzés utasításra

történt” záradékkal. Abban az esetben, ha utasításra történt az ellenjegyzés, írásban értesíteni kell: költségvetési szervek esetében a pénzellátást végző szerv vezetőjét, helyi önkormányzatoknál a képviselő-testületet, települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei esetén az adott önkormányzat képviselő-testületét, valamint többcélú kistérségi társulás esetén pedig a társulási tanácsot. 40

A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv a jelentést a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül, képviselő-testület esetében pedig a következő testületi ülésen kötelesek megvitatni az adott bejelentést, illetve kezdeményezni a felelősségre vonást, ha szükséges. Ha kincstári vagy önkormányzati biztost jelölnek ki valamely költségvetési szervhez, akkor az utalvány a biztos külön írásbeli ellenjegyzésével érvényes. Akadályoztatás és összeférhetetlenség esetére külön rendelkezni kell a helyettesítés rendjéről. Összeférhetetlenség Az kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, az utalványozó és az ellenjegyző feladatát egyazon személy nem végezheti ugyanazon gazdasági eseményeket illetőleg. Ezek alapján ellenjegyző helyettesítéskor az írásbeli felhatalmazás szerint elláthatja az utalványozó vagy a kötelezettségvállaló feladatár, azonban ebben az esetben az ellenjegyzés elvégzését más személynek kell végrehajtania. Nem egyezhet meg az érvényesítő személye a kötelezettségvállalóéval vagy az utalványozásra jogosultéval, azaz nem kaphat felhatalmazást az érvényesítést végrehajtó személy e személyek feladatának ellátására. Az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló személyek esetében sem lehet azonosság, ami azt jelenti, hogy az érvényesítő egyazon gazdasági esemény vagy bizonylat alkalmával nem végezheti el a szakmai teljesítés igazolását. Az a személy, aki a kötelezettségvállalást, érvényesítést, utalványozást vagy ellenjegyzést közeli hozzátartozója vagy saját maga javára végezné el nem hajthat végre ilyen tevékenységeket.

6.1.7. Kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjének szabályozása A fenn említett tevékenységek rendjét az adott költségvetési szerv a belső szabályzatában köteles rögzíteni. Ennek célja az, hogy a költségvetési szerv gazdálkodási folyamatával kapcsolatban meghatározza az egyes jog- és hatásköröket, a 41

helyettesítések és a hatáskör átruházások szabályait, valamint az ehhez rendelt felelősségek viselését. E szabályzat hatálya nem csak a költségvetési szervre kell, hogy kiterjedjen, hanem azokra az önállóan működő költségvetési szervekre is, amelyek esetében a gazdálkodási tevékenységet az adott költségvetési szerv látja el. (Demeter Péter- Farkas SándorFüredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi György- Dr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei, 2011, Perfekt kiadó) (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6/2012. (III.01.) belső szabályzata a pénzgazdálkodás rendjéről)

6.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról általánosságban Az önkormányzatok esetében a működés és az önállóság egyik alapfeltétele volt, hogy a számukra kirótt feladatok elvégzéséhez pénzforrással rendelkezzenek, tehát legyen vagyonuk. Az állami tulajdon felosztása alapozta meg a vagyonjuttatás alapját. Ennek következtében az önkormányzatok több lépcsős rendszeren keresztül jutottak tulajdonhoz. Az önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszereként a közérdekek megvalósulását tartják szem előtt, mivel a részükre átadott vagyon az államháztartás részét képezi. A feladatellátások esetében a közszolgáltatások területén megszabott kötelező és önként vállalt feladatok végrehajtása valósulhatott meg elsőként. Ez a vagyonátadás teremtette meg a feladatellátás gazdasági alapjait az önkormányzatok számára. Ebben a helyzetben az állam minősült „gazdának”, míg az önkormányzatok pedig „új tulajdonosnak”. Az önkormányzatok azonban megalakulásukkor még nem rendelkeztek elegendő tudással, tapasztalattal a feladatok ellátásához, jogszabályok ismeretével és a feladatok végrehajtásához szükséges szakmai hátérrel. A megalakult önkormányzatok képviselő- testületei kapták meg a vagyon feletti rendelkezési jogosítványokat. Ezek a jogok azonban bizonyos esetekben átruházhatóak a képviselő-testület által a polgármesterre vagy bizottságaikra. Rendeletekben szabályozzák a vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását és a tulajdonosi jogok gyakorlását. Ezt a rendeletet a képviselő-testület hozza meg.

42

Vagyongazdálkodási koncepciót az önkormányzatok nagy része nem dolgozott ki, valamint elfogadott gazdasági programmal sem rendelkeznek. Ez azonban gátolta őket a közép, illetve a hosszú távú tervezésben. Ezeknek a következtében az önkormányzatok nem vették figyelembe, hogy a megszerzett vagyonelemek értékesítéséből a működési hiányokat rendezték és ennek az lett a következménye, hogy a gazdasági önállóságukat csorbították. A vagyongazdálkodási koncepciót készítő önkormányzatok száma folyamatosan nőtt, ami az ellenőrzéseknek tudható be. Az önkormányzatok bevételeket szednek és kiadásokat teljesítenek működésük során és ezt a költségvetésben meghatározott elvek szerint teszik. Ezeknek a műveleteknek a végrehajtására meghatározott eljárások állnak rendelkezésre, amelyeket be kell tartaniuk az önkormányzatoknak. Ezen eljárást rögzíti a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje. Ezt minden gazdálkodó szervezet saját maga határozza

meg,

lehetőségeinek,

adottságainak

és

igényeinek

megfelelően,

a

jogszabályok betartása mellett. Az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló rendelet szabályozza a kötelezettségvállalás – utalványozás – ellenjegyzés – érvényesíts rendjét. (Demeter Péter- Farkas Sándor- Füredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi GyörgyDr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei, 2011, Perfekt kiadó)

6.3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város vagyongazdálkodása Az önkormányzatok vagyona alatt az önkormányzatok tulajdonát, illetve az őket megillető vagyoni értékű jogokat értjük. Ez a vagyon nemzeti vagyon, amely két részből tevődik össze, mégpedig törzsvagyonból és üzleti vagyonból. Mindkét vagyonrész más-más feladatok végrehajtásának finanszírozását szolgálja. A kötelező önkormányzati feladatkör ellátását és a hatáskör gyakorlását a törzsvagyon szolgálja. A törzsvagyonnak létezik korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen része is. Kizárólag a közgyűlés engedélyével és az általa meghatározott feltételek betartása mellett lehetséges a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes részének tulajdonjogi

43

átruházása, hasznosítása, vagyonkezelésbe adása, megterhelése és gazdasági társaságba való apportálása. Az önkormányzati vagyon másik része, az üzleti vagyon azonban forgalomképes, elidegeníthető és hasznosítható. A törzsvagyonnal ellentétbe gazdasági társaságokba apportálható. Tovább megterhelhető és biztosítékul is adható. A vagyonkategóriák között bizonyos esetekben lehetséges az átsorolás egyik vagyonkategóriából a másikba. Ha megváltozik a közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja, a törzsvagyonból átsorolja a közgyűlés az üzleti vagyonba. Persze ez csak abban az esetben lehetséges, ha a jogszabályeltérést nem engedő rendelkezése ezt nem tiltja. Az átsorolási döntésre a polgármesternek van joga. Ingatlanok esetében a forgalomképtelenség akkor szűnik meg, ha a rendeltetése megváltoztatásra kerül, jogszabály alapján folytatott eljárás során. Közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének esetében a rendeltetés megváltoztatása során át kell sorolni a törzsvagyonból az üzleti vagyonba őket. Ez településrendezési eszközök alkalmazásával valósulhat meg. Közút esetén a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás alapján megy végbe a folyamat. Az önkormányzatok gazdasági programot készítenek, amely tartalmazza a vagyon értékesítésének, hasznosításának, kezelésének, illetve annak gyarapításának közép- és hosszú távú céljait. Minden vagyonnal rendelkező szervezetnek kötelező az önkormányzati vagyon megvédése, üzemképességének biztosítása, továbbá az érték megőrzése. Minden alkalmazott, tag és megbízott köteles a titoktartásra az üzleti titkok esetében, mivel annak megsértése estében jogi és akár anyagi felelősséggel tartozik. A tulajdonukban lévő vagyonnal rendeltetésnek megfelelően és a kitűzött cél elérését leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. Kormányrendelet szabályozza azt is, hogy milyen módon kell nyilvántartást vezetnie az önkormányzatoknak a tulajdonukban lévő vagyonelemekről. A vagyonnyilvántartás vezetéséért és az adatok hitelességért a jegyző a felelős. Ha valamilyen új vagyontárgy kerül az önkormányzat tulajdonába és annak besorolása a jogszabályi rendeletek alapján egyértelmű, akkor a polgármester, ha azonban nem egyértelmű, akkor pedig a soron következő ülésen a közgyűlés dönt a besorolásról. Az ingatlan vagyonról és annak állományában történő változásról a jegyző folyamatos, részletező nyilvántartást vezet. A Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél a költségvetési évről 44

december 31-én készült könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását kötelesek legalább kétévente teljes körűen elvégezni. Jogszabályi kereteknek megfelelően az önkormányzatnak a vagyonáról, vagyonának értékéről, változásairól megszabott módon köteles nyilvántartást vezetni. A számviteli előírások szerint kötelesek nyilvántartásukat vezetni az önkormányzati intézményeknek és gazdasági társaságainak vezetői az általuk használt önkormányzati vagyontárgyakról. Ezeket a vagyonkimutatásokat minden tárgyévet követő én január 31-ig kötelesek egyeztetni a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályaival. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás esetében a jogszabályi megfelelésért, illetve a kimutatás elkészítéséért az intézmény és a gazdasági társaság vezetője a felelős. Ez a vagyonkimutatás a költségvetési év végén, az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak

számbavételét

jelenti.

Az

önkormányzati

vagyont

terhelő

kötelezettségeket is fel kell tüntetni a kimutatásban, a kimutatásnak összhangban kell állnia az ingatlanvagyon-nyilvántartással és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott adatokkal. A vagyonkimutatás a törzsvagyonon belül a következőképpen bontja alá az önkormányzati vagyont: 

kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon



nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon



korlátozottan forgalomképes vagyon



üzleti vagyon.

Ezeket mérleg szerinti értéken tartják nyilván. Továbbá ki kell mutatni a vagyonkimutatásban a nullára leírt eszközök állományát bruttó értéken, az önkormányzat tulajdonát képző, jogszabály szerint réték nélkül nyilvántartott régészeti, képzőművészeti és kulturális javakat, mégpedig mennyiség szerint. Továbbá a mérlegben nem szereplő, garanciavállaláshoz vagy kezességhez kapcsolódó, valamint egyéb kötelezettségeket értékben. Az elkészült vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni kell. A vagyonállapotról pedig vagyonkimutatást kell készíteni az éves zárszámadáshoz. (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól) 45

E fejezeti részben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város önkormányzatának vagyonán belül történt változásokat szeretném bemutatni. A következő táblázat tartalmazza az önkormányzat vagyonát, vagyonának összetételét és az abban végbemenő változásokat a vizsgált időszak alatt.

7. táblázat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város vagyonának alakulása, 2009-2011. Állomány 2008.XII.31én (ezer Ft)

Állomány 2009.XII.31-én (ezer Ft)

Állomány 2010.XII.31én (ezer Ft)

Állomány 2011.XII.31én (ezer Ft)

57.215

80.575

67.583

54.972

86.701.479

84.095.051

83.807.552

83.568.396

1.368.962

1.322.677

1.366.341

1.375.357

18.965.741

23.521.726

26.519.247

27.686.769

107.093.397

109.020.029

111.760.723

112.658.494

96.018

73.070

71.112

63.288

Követelések

1.297.146

1.493.816

1.419.713

1.118.890

Értékpapírok

789.950

774.223

414.224

414.223

Pénzeszközök

1.746.298

2.873.740

2.450.176

3.052.335

382.780

408.137

434.407

144.653

4.312.192

5.622.986

4.789.632

4.793.389

111.405.589

114.643.015

116.550.355

117.478.883

Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre, kezelésre

átadott,

koncesszióba adott eszközök Befektetett eszközök összesen Készletek

Egyéb

aktív

pénzügyi elsz. Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata beszámolói (2009-2011), saját szerkesztés

46

Az önkormányzat vagyona 2009-ben növekedett 2,9%-kal, mind a befektetett eszközök, mind pedig a forgóeszközök állománya is növekedett. Az immateriális javak és üzemeltetésre, kezelésre átadott koncesszióba adott eszközök értéke növekedett, viszont a tárgyi eszközök és a befektetett pénzeszközök érték csökkent. Az önkormányzat új számítástechnikai programokat vásárolt 2009-ben, amely növelőként hatott az immateriális javak állományára. Még ebben az évben vásároltak a Szennyvíz Társulásnál használati jogot, amely tovább növelte a vagyoni értékű jogok állományát. Legjelentősebb csökkentő tételt az elszámolt értékcsökkenés és a selejtezés jelentett, amelyek összege 40,8%-kal nőtt év végére. A tárgyi eszközök értékében jelentős csökkenés fedezhető fel, amely mögött legfőképpen az önkormányzat és a Szennyvíztársulás

beruházásának

állományi

változása

áll,

mivel

ezeket

a

vagyonelemeket aktiválást követően vagyonkezelésre, valamint üzemeltetésre átadták a Zalavíz Zrt-nek. Az ingatlanok esetében növekedés észlelhető, amely az ingatlanokon végzett felújítások következtében jött létre, mivel ez értéknövelő hatást gyakorol az érintett ingatlanokra. További növelő tétel a város-rehabilitációs programja során vásárolt ingatlanok értéke. A gépek, berendezések, felszerelések esetében a beszerzések összegét meghaladta az elszámolt értékvesztések és térítésmentes átadások nagysága, így csökkent az értékük az év végére. Járművek állományában csökkenés történt az év során, mivel új beszerzésekre nem került sor, viszont a Páterdombi Szakképző Iskola, valamint a Városi Tűzoltóság értékesített járműveket. További csökkenést pedig az értékcsökkenés elszámolása eredményezett. A befektetett pénzügyi eszközök esetében nem volt számottevő változás. Néhány kölcsön esetében csökkenés történt, mivel a törlesztések összege meghaladta az újonnan kiadott kölcsönök értékét. A forgóeszközök esetében 2009-ben 30%-os növekedés történt, amelyben a legnagyobb szerepet a pénzeszközök állományában bekövetkezett változás játszotta. Az adósok és az egyéb követelések állományának következtében nőtt a követelések összege, és továbbra is jelentős összeget tesz ki a helyi adók és a LÉSZ Kft-nél számon tartott tartozások összege. Az értékpapírok estében nem történt jelentős változás. A pénzeszközök értéke nőtt a nyitóállományhoz képest, ennek oka, hogy a pénzforgalmi bevételek jelentős mértékben meghaladták a pénzforgalmi kiadásokat. Továbbá növelő tételként jelent meg az év végi adófeltöltés is.

47

A 2010-es évben az önkormányzat vagyona 1,6%-kal nőtt, amely valamivel alacsonyabb, mint a 2009-es növekedés. Míg 2009-ben az immateriális javak összegében növekedés ment végbe, addig 2010-ben 16%-kal csökkent az állomány értéke. Növekedést továbbra is az új számítástechnikai, oktató programok és könyvtári rendszer beszerzése jelentette. Csökkentőleg a szokásos tételek hatottak az immateriális javak összegére, az elszámolt értékcsökkenés és a selejtezés. A tárgyi eszközök értéke ebben az évben is csökkent, igaz nem számottevő összeggel. Az ingatlanok esetében továbbra is növekedett az állomány, azonban voltak tételek, amelyek csökkentőleg hatottak rá, mint például bérlakások értékesítése. A gépek, berendezések, felszerelések összege ismét csökkent, ez továbbra is annak tudható be, hogy az elszámolt értékcsökkenés vagy esetleges térítés nélküli átadások összege meghaladta az új beszerzések értékét. A 2010-es évben voltak járműbeszerzések, de a lecserélt, vagy feleslegesség vált járművek értékesítése, valamint az értékcsökkenések összege csökkenést eredményezett az állományban. Csökkent a befejezetlen beruházások összege 1.272.539 e Ft-tal, amely abból adódik, hogy több nagyobb volumenű beruházást is sikerült befejezni, valamint üzembe helyezni az év során. A befektetett pénzügyi eszközök állományában növekedés vehető észre. Részesedések esetében nőtt az állomány (68.860 e Ft-tal). Jelentős növekedés vehető észre az üzemeltetésre és vagyonkezelésre átadott eszközöknél. A Zalavíz Zrt. részére üzemeltetés céljából átadásra kerültek a Szennyvíz Társulás beruházásában 2010. évben megavalósult, üzembe helyezett létesítmények. A forgó eszközök esetében csökkenés történt, annak ellenére, hogy 2009-ben növekedett az állomány. A csökkenés 15%-os volt, amelynek fő kiváltója a pénzeszközök és értékpapírok állományában végbement csökkenések voltak. Annak ellenére, hogy jelentős működési hitel felvételével számoltak a 2010-es évre, a pénzeszközök és értékpapírok egy részének gazdálkodásba történő bevonásával azonban az év végéig nem kellett azt igénybe venni. A követelések nagysága ebben az évben is növekedett, mivel azon belül az adósok és az egyéb követelések állománya is növekedett.

48

Összességében 0,8%-kal növekedett az önkormányzat vagyona a 2011. évben, amely a vizsgált időszakok közül a legalacsonyabb növekedést mutatja. A befektetett eszközök állománya jelentős mértékben növekedett, míg a forgóeszközöké nem számottevő. Növelő tételként jelenik meg az immateriális javak esetében az új számítástechnikai programok, a szabályozási terv módosításai, valamint a hivatali szervezetfejlesztés eredmény terméke. Továbbra is csak az értékcsökkenés és a selejtezés jelenik meg mint csökkentő tétel, azonban ezek értéke a számottevőbb, így csökkent a mérleg szerinti érték. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok esetében csökkent az állomány összege. Az állományban lévő ingatlanokon végbement felújítások növelő tételként jelennek meg ezen a soron, továbbá a kisebb ingatlanok vásárlása is. Az üzemeltetésre átadottak értéke azonban csökkentőleg hat az ingatlanok állományára. A gépek, berendezések, felszerelések állománya csökkent, az előző két évvel szemben, mivel most először van növekedés e tételek esetében a vizsgált időszak során, az elszámolt értékcsökkenések és térítés nélküli átadások értéke nem haladta meg az új beszerzések értékét. A járművek esetében is növekedett az állomány. A befejezetlen beruházások értéke jelentősen nőtt, ez annak köszönhető, hogy az üzembe helyezések mellett számos nagy volumenű beruházás még nem fejeződött be, vagy nem került üzembe helyezésre 2011-ben. Minimális növekedés volt a befektetett pénzügyi eszközök esetében. Nőtt a részesedések állománya, ezen belül a ZTE Kosárlabda Klub Kft. esetében a 65.000 e Ft tőkejuttatás következtében 82,3%-ra nőtt az önkormányzat tulajdoni része. Jelentős növekedés történt az üzemeltetésre és vagyonkezelésre átadott eszközök értékében is (1.167.138 e Ft). Csökkentőleg hatottak az üzemeltetésre átadott eszközök állományában az értékcsökkenési leírások. A forgóeszközök állománya gyakorlatilag nem változott, számottevő növekedés vagy csökkenés nem ment végbe 2011-ben. A forgóeszközök összetétele azonban változott az előző évekéhez képest. Az értékpapírok állományában nem volt változás, azonban a pénzeszközök állománya 602.159 e Ft-tal növekedett, amelynek egy jelentős része a Szennyvíztársulásnál keletkezett. Csökkent a követelések összege, ez a tudatos behajtói tevékenység következménye.

49

7.

A 2013.évi önkormányzati szabályozó változások

Dolgozatom során a 2009- 2011. évi költségvetéseket elemeztem, így elméleti háttere is ezen évek szabályainak figyelembe vételével készült el. A 2011. és 2012. években jelentős változtatások nem mentek végbe a finanszírozási és gazdálkodási rendszerben, így a 2013-as változtatásokra szeretnék a következő részben kitérni. A helyi önkormányzatok költségvetésének tartalmaznia kell az adott évi költségvetés bevételeit és kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok, kötelező és önként vállalt feladatok, valamint állami feladatok szerinti bontásban. Továbbá általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, azok bevételeit és kiadásait a fenn említett bontásban. Működési és felhalmozási célok szerint megbontva tartalmaznia kell a költségvetési egyenleg összegét. Az előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, amelyet a költségvetési hiány belső finanszírozására használnak fel. A gépjárműadó esetében a beszedett összeg 40%-a illeti meg az önkormányzatot. A helyi önkormányzatok által készített költségvetéseknek továbbá tartalmaznia kell azon hatásköröket, amelyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosak, a finanszírozási bevételekhez kapcsolódó bevételekhez és kiadásokhoz kapcsolódó hatásköröket. A gazdálkodás folyamatban is történt némi változtatás. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésének elnevezésében annyi változtatás történt, hogy kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének hívják. Az utalványozás ellenjegyzése pedig megszűnt. (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) (2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról) (1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról)

50

8. Összegző értékelés Dolgozatom megírása alatt tájékozódtam a helyi önkormányzatok finanszírozásának rendszeréből, amelyben nagy segítségemre volt a gyakorlati helyen szerzett tapasztalat. Ismereteimet bővítettem az önkormányzati pénzügyek területén. A finanszírozási rendszer vizsgálata során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy napjainkban egyre jelentősebb

problémát

jelent

az

önkormányzatoknak

összegyűjteni

feladatik

biztosításához szükséges forrásokat. Az országgyűlés nem minden esetben biztosítja a kötelező feladatokhoz szükséges összes forrást. Korlátozódik az önkormányzatok gazdálkodási önállósága, amely a szabályozó elemek gyakori változásának és a pénzügyi feltételek folyamatos szigorodásának köszönhető. Romlik a gazdálkodás biztonsága, átláthatósága és ellenőrizhetősége annak következtében, hogy a szabályozás gyakran változik. Véleményem szerint az önkormányzati gazdálkodást felül kellene vizsgálni, szükséges lenne a feladatok és hatáskörök rendszerének áttekintése, továbbá korszerűsítése.

Ezzel

összhangban

lehetséges

a

finanszírozás

rendjének

újraszabályozása. Amíg az állami feladatvállalások nem lesznek tisztázva, addig az önkormányzatok feladatait és hatásköreit sem lehet megfogalmazni konkrétan. Továbbá a válság is negatívan hatott az önkormányzatok gazdálkodására. Romlott a lakosság szociális

helyzete,

amelyből

következik,

hogy

egyre

több

állampolgár

az

önkormányzatok segítségére szorul, valamint nőtt az egyes szociális ellátási formákra szorulók száma is. Egyre több önkormányzat szorul hitelfelvételre a költségvetési megszorítások következtében. A hitelfelvételek szigorodása (100 millió Ft feletti hitelfelvételhez kormányzati engedély szükséges) következtében a fejlesztések üteme lassult, valamint egyes fejlesztések le is álltak az önkormányzatoknál. Ez a települések és a nemzetgazdaság szempontjából is kedvezőtlen hatásokat gyakorol a gazdaságra. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város költségvetésének elemzése során megállapítható, hogy a gazdálkodás szigorú feltételek betartásával zajlik. A vizsgált időszak alatt az önkormányzatnak

sikerült

működőképességét

megőriznie,

továbbá

az

önkormányzatokról szóló törvényben előirt feladatokat ellátni. Az önkormányzat igyekezett bevételeit gyarapítani. A forgóeszközök állományában 2009-ben növekedés történt, 2010-ben pedig némi csökkenés. A biztonságos gazdálkodás elvének szem előtt tartásával tudta az önkormányzat az önkormányzat a saját bevételeivel, az állami támogatásokkal és egyéb eszközök kihasználásával a működési kiadásait fedezni. A

51

vizsgált időszak során nem volt szüksége az önkormányzatnak működési célú hitel felvételére. Összességében

megállapíthatjuk,

hogy

Zalaegerszeg

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata - mint általában az önkormányzatok - egyre nehezebb helyzetbe kerül, amelynek oka véleményem szerint leginkább arra vezethető vissza, hogy a kötelezően és önként vállalt feladatok száma folyamatosan növekszik, míg az állam szerepvállalása egyre csökken. Csökkent a súlya a bevételeken belül az állami támogatásoknak és hozzájárulásoknak is. Mindezek ellenére az önkormányzat törekedett és törekszik arra, hogy a feladatok elvégzése a lehető legmagasabb színvonal kerüljenek ellátásra, azonban ebben nehezítő körülmény a jelenlegi gazdasági helyzet, továbbá, hogy egyre inkább a saját bevételeire kell támaszkodnia az önkormányzatnak. Ezek ellenére is megállapítható, hogy Zalaegerszegen kiegyensúlyozott a gazdálkodás, ennek bizonyítéka, hogy évek óta nem volt szüksége a városnak működési hitel felvételére. Azonban ehhez a város önkormányzatának és a felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó intézmények szigorú, következetes gazdálkodása szükséges.

52

Irodalomjegyzék

1. Almási Gáborné: Önkormányzatok vagyongazdálkodása ( Saldo Kiadó, Budapest, 1999.) 2. Csermák J.-Győrffi D.-Pintérné Csermák J.-Printz J.: Feladatgyűjtemény a költségvetési szervek gazdasági tevékenységének elemzéséhez (Perfekt Kiadó, Budapest, 2005.) 3. Csermák J.-Győrffi D.-Pintérné Csermák J.-Printz J.: A költségvetési szervek gazdasági tevékenységének elemzése (Perfekt Kiadó, Budapest, 2004) 4. Demeter Péter- Farkas Sándor- Füredi Fülöp Judit, - Győrffi Dezső- Győrffi György- Dr. Printz János- Az önkormányzatok pénzügyei (Perfekt Kiadó, 2011) 5. Győrffi D.-Vigvári A. :A közpénzügyek nagy kézikönyve (Complex Kiadó, Budapest, 2009.) 6. Lentner Csaba – Turján Sándor – Varga József: Költségvetési pénzügyek (Nebuló 2001 Kiadó, Budapest, 2001.) 7. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6/2012. (III.01.) belső szabályzata a pénzgazdálkodás rendjéről 8. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének4/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól

Internetes források http://www.zalaegerszeg.hu/zeg-portal/document/2/0/0/0/9/doc_url/zeg_multja.pdf (letöltve: 2013. február 24.)

53

Jogszabályok

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 368/2011.

(XII.

31.)

Kormányrendelet

az

államháztartásról

szóló

törvény

végrehajtásáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 19/2005 (II.11.) Kormányrendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

54

Táblák, diagramok jegyzéke Táblázatok: 1. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2009. 2. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2010. 3. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat bevételeinek alakulása, 2011. 4. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2009. 5. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2010. 6. táblázat: A zalaegerszegi önkormányzat kiadásainak alakulása, 2011. 7. táblázat: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város vagyonának alakulása, 2009-2011.

Diagramok: 1. diagram: Bevételek megoszlása az összbevételen belül (2009-2011) 2. diagram: Kiadások megoszlása az összes kiadáson belül (2009-2011)

55

Mellékletek

1. kép: Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatai

2. kép: Testvérvárosok megoszlása az EU tagság tükrében

56

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar …………………………….. Tanszék

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Csicsics Barbara Születési hely, év: Ajka, 1990. NEPTUN kód: FE3TOY Szak: Pénzügy és számvitel

Szakirány: számvitel

Konzulens neve: Dr Csanádi Ágnes

Beosztása: főiskolai docens mb. tanszékvezető

A záró dolgozat címe: A helyi önkormányzatok finanszírozási ég gazdálkodási rendszere

Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja

Tanszéki konzulens aláírása

2013.03.05.

Vázlat tartalmi egyeztetése.

2013.03.13.

A dolgozat 1. fejezetének bemutatása, kérdések egyeztetése.

2013.05.08.

A dolgozat egészének áttekintése, figyelemfelhívás a javítandó részekre.

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 200. ………………………. …………………………..... Tanszéki konzulens aláírása 57