BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
A Hungarospa Zrt. hitelezésének és hitelképességének vizsgálata
Belső konzulens: Dr. Pocsai Erzsébet
Holohan Klaudia
Külső konzulens: Bonifert Brigitta
Távoktatás Pénzügy-számvitel Pénzügy
2017
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 2 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................ 4 2.1 A HITELEZÉS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ........................................................ 4 2.2. A HITELEZÉS FOLYAMATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ADÓSMINŐSÍTÉSRE ......... 5 2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és szempontok ................................................................................................ 5 2.3. A PÉNZÜGYI ÉS A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI................................................... 8 2.3.1. A hitelkockázat ........................................................................................ 10 3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN ....................................................................................... 11 4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................ 13 4.1 A K&H BANK ZRT. RÖVID BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE .......................................... 13 4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében ........................................... 14 4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés ..................................................................... 16 4.1.3. Objektív szempontok ................................................................................ 19 4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata .............................................................. 19 4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében ............................................ 25 4.2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA, MŰKÖDÉSE ..................................................... 26 4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása ................................. 28 4.3. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉBEN REJLŐ KOCKÁZATOK, A KÜLSŐ TÉNYEZŐK - A SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE .................................................................... 29
4.3.1. A vállalkozás SWOT elemzése ................................................................. 34 4.4. PÉNZÜGYI ELEMZÉS AZ ELMÚLT HÁROM AUDITÁLT ÉV FÜGGVÉNYÉBEN - AZ OBJEKTÍV TÉNYEZŐK ELEMZÉSE ............................................................................ 35
4.4.1. A hitelképesség elemzése ........................................................................... 38 4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata ............................................ 39 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .................................................................. 40 6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 43 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 45 ÁBRÁK JEGYZÉKE ......................................................................................................... 47 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ........................................................................................... 47 MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 48
1
1. BEVEZETÉS Magyarországon a kétszintű bankrendszer kialakulástól kezdődően (1987) központi helyet foglalnak el az üzleti- illetve pénzügyi életben a kereskedelmi bankok. Ekkor tört meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyeduralma. A kialakuló kereskedelmi bankok egy-egy területre specializálódtak; így az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank a mezőgazdasági- és feldolgozóipari cégeknek hitelezett, az MHB ipari cégekkel foglalkozott, míg a külkereskedelmi (exportcégek) az MKB-hoz fordulhattak finanszírozás végett. Kiemelkedő jelentőségűek, mivel a közvetítő szerepet töltenek be a pénzfelesleggel rendelkező (szufficites) és az átmeneti pénzhiányban lévő (deficites) gazdasági szereplők között. Ennek megfelelően a megtakarításokat összegyűjtik betétek formájában, amiből a pótlólagos finanszírozást nyújtanak azon gazdasági szereplőknek, akiknek pénzre van szükségük.
A bank nagyon érzékeny a kockázatokra és veszteségekre, mivel a betétek utáni kamatokat mindenképpen fizetnie kell, amelynek pénzügyi hátteréül a hitelek után befolyt kamatok szolgálnak. Ebből látható, hogy a bankmérleg eszközoldala „biztos”, míg a forrásoldal „bizonytalan”. Éppen ebből kifolyólag - a hitelezési kockázat minimalizálása végett - hitelezési eljárás keretében vizsgálják meg a cég hitelképességet, azaz annak a valószínűségét, hogy a vállalat képes lesz-e a hitelt és annak kamatait visszafizetni. Az eljárás keretein belül történik az adósminősítés, amely objektív és szubjektív szempontok alapján értékel, valamint ezzel párhuzamosan zajlik az ügyféllimit megállapítása is a specifikumok figyelembe vételével. Ezek a folyamatok minden esetben lebonyolításra kerülnek annak érdekében, hogy a Bank megfelelő képet kapjon a vállalatról, illetve annak gazdálkodási helyzetéről. A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel. A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos kockázattal jár. A bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden
2
ügylet esetében, hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének, azaz a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő bevételt és profitot biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket összefoglaló néven banki hitelkockázatoknak nevezünk. Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három fő kérdésre keresem a választ.
1) Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során? 2) Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor? 3) Hitelképes-e a Hungarospa Zrt.?
Dolgozatom célja az, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról. A hitelkockázat és a hitelezés egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Dolgozatom szakirodalmi áttekintésében ezért a hitelezés hazai helyzetével foglalkozom röviden. Ezen túl a pénzügyi kockázatok ismertetésére, majd ezen belül is a hitelkockázatok bemutatására és kezelésére térek ki röviden. Ezt követően a hitelezés folyamatát és banki szempontjait ismertetem. Az elemzés részben egyrészről a K&H Bank hitelezésének gyakorlati bemutatására, illetve egy vállalkozás hitelezésének és hitelképességének az elemzésére térek ki. Hipotézisem a következő: A hitelképesség vizsgálata folyamatában feltételezem, hogy a Hungarospa Zrt. szubjektív tényezőinek a hitelképesség szempontjából kedvező változásai, pozitív irányba tolódása releváns az objektív mutatók alakulásában, így a hitelképesség meghatározásában.
3
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A szakirodalmi áttekintés során először röviden bemutatom a hitelezés helyzetét, majd a hitelezés folyamatára, ezen belül is az adósminősítés ismertetésére helyezem a hangsúlyt. Végül a banki kockázatokat ismertetem.
2.1 A hitelezés rövid történeti áttekintése
A rendszerváltást követően egyre több vállalkozást alapítottak, melynek következtében egyre nőtt a vállalkozások finanszírozási igénye, és ezzel egyidejűleg megnőtt a hitel iránti kereslet is. A kereskedelmi bankok az újonnan alapított mikrovállalkozások finanszírozását kockázatosnak ítélték meg, ezért a bankok figyelme a nagyvállalatok felé fordult. (Némethné, 2003) Az ezredforduló táján a nagyvállalati hitelezési piac telítődött, ezáltal a bankok figyelme a kkv szektor felé fordult. A kkv hitelezést erősítette az is, hogy a kkv szektor hitelkereslete egyre nőtt. A vállalati hitelállomány alakulását mutatja be az 1. ábra.
8000 7000
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 vállalati hitelállomány (mrd Ft)
1. ábra A vállalati hitelezés alakulása (2002-2015) Forrás:http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesifelmeres/hitelezesi-felmeres-2015-marcius-2 (letöltés dátuma: 2017. április 29.) alapján saját szerkesztés
4
Az 1. ábra grafikonjából jól látható, hogy a vállalati hitelállomány a 2002-2008 közötti időszakban dinamikusan nőtt. 2002-ben több, mint 3000 milliárd Ft vállalati hitelállomány állt fent év végén, 2008-ban már 7000 milliárd Ft. A vállalatok hitelállománya válság időszakáig több, mint kétszeresére nőtt. A válságot követően azonban a hitelállomány csökkent. A 2008. évi 7246 milliárd Ft összegű vállalati hitelállomány 2014-re 6181 milliárd Ft-ra csökkent, összességében tehát több, mint 8%os csökkenés következett be. 2.2. A hitelezés folyamata, különös tekintettel az adósminősítésre
A továbbiakban a hitelezés folyamatát, a hitelképesség során alkalmazott szempontokat és mutatószámokat fogom elemezni.
2.2.1. A hitelképesség vizsgálata során alkalmazott mutatószámok és szempontok Ahogyan Koppány - Kovács (2011. p.35) fogalmaz: „A pénzügyi mutatószámok dzsungelében nem könnyű eligazodni.” A szakirodalmak számtalan tipológiát alkalmaznak a pénzügyi mutatószámok csoportosítására. Általánosan elfogadott, és a legközismertebb a következő csoportosítási mód: •
vagyoni helyzet elemzése
•
pénzügyi helyzet elemzése
•
jövedelmezőségi helyzet elemzése
Sok szakember véleménye alapján azonban nem szabad e három csoportosítási formátumnál maradni. Bordáné (1990) - a nemzetközi szakirodalom alapján - hét csoportba sorolja a mutatószámok fajtáit: 1) jövedelmezőségi ráták 2) tevékenységi ráták 3) élőmunka-ráfordítás ráták 4) tőkeáttétel-mutatók 5) piaci ráták 6) likviditási és adósságráták 7) kamat- és osztalék fedezettségi mutatók
5
A pénzügyi mutatócsoportok területeit egyenként bemutatni véleményem szerint nem szükséges. Fontosnak tartom azonban ismertetni azokat a mutatókat, melyeket a banki finanszírozhatóság és hitelképesség-vizsgálat során a bankok elemeznek. Ezek a mutatók elsődlegesen a forgótőke mutatók valamint az adósság-visszafizetési képesség mutatói. Mi a forgótőke menedzsment? „A forgótőke menedzsment magában foglalja a vállalkozás forgóeszközeinek a finanszírozását és menedzselését, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek felügyeletét.” (Tarnóczi - Luc, 1995. p. 173.) A forgótőke menedzsment célja alapjában véve az, hogy a változó gazdasági feltételek között biztosítsa a vállalati pénzeszközök megfelelő mennyiségének a rendelkezésre állását. (Tarnóczi - Luc, 1995). Ezen belül kiszámításra kerül a későbbiekben a nettó forgótőke, a különböző forgási sebesség mutatók, a működési ciklus, a pénzciklus. A forgótőke egy vállalkozás forgóeszközökbe történt befektetéseit jelenti. Azok a cégek, ahol a forgóeszközökbe eszközölt befektetések nagyobbak, nagyobb a likviditásuk is. A nettó forgótőke a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. A működési ciklus annak az időszaknak a hossza, amelyet a készlet megszerzése, értékesítése és a pénzbeszedése igényel. A pénzciklus azon napok száma, amelyek a készletért történt tényleges kifizetéstől az értékesítés utáni pénzbeszedésig telt el. (Tarnóczi - Luc, 1995) A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash-flow alapú finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az elsődleges működést tekintik. Ennek alapja az EBITDA. Az adósság-visszafizetési képesség vizsgálata során alkalmazott két legfontosabb mutatószám a NET DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. Az EBITDA valójában a vállalkozás adók, kamat, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményét jelöli, elnevezése az angol szavak rövidítéséből ered: E (earnings - bevétel), B (before - előtt), I (interest - kamat), T (tax - adó), D (depreciation - tárgyi eszközök értékcsökkenése), A (amortization értékcsökkenés). A NET DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a társaság jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az esetben, ha a vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az esetben, ha hosszú lejáratú hitelei is vannak. (Kónya, 2009)
6
Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR (Annual Debt Service Coverage Ratio) mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű pénzállományát mutatja az adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak tőke- és kamatfizetési kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van.
Hall véleménye szerint az EBITDA kiindulásának az alapja a bevételek áramlása, hiszen a vállalkozások valós értékét a bevételek adják. A mutatót hasznosnak tartja, mert az csak a vállalkozás működéséből eredő eredményeket mutatja. (Hall, 2013) Peter K. Nevitt – Frank Fabozzi (1997. p.22.) egyértelműen leírja, hogy az „EBITDA az a pénzáramlás, amelyből a kölcsöntőke és a kamatok kifizethetők.” Megfelelő pénzügyi adottságokkal rendelkező vállalkozás esetében az EBITDA összegének fedeznie kell a meglévő hitelek törlesztését, azok kamatait is, illetve valamennyi vésztartalékot is biztosítani kell. Hovakimian és szerzőtársa (2003) kutatásaik során arra az eredményre jutottak, hogy egy vállalkozás pénzügyileg szorult helyzetben van abban az évben, ha az EBITDA nem éri el a kamatkiadások 80%.-át, vagy ha két egymást követő évben az EBITDA nem éri el a kamatköltségek nagyságát.
7
2.3. A pénzügyi és a banki kockázatok típusai
A hitelintézet vállalkozási tevékenységet folytat, amely tevékenység célja a profitszerzés, és a vagyon gyarapítása. A hitelintézet számlapénzt teremt, pénzt közvetít nagyszámú pénzmegtakarító és pénzfelhasználó között, pénzügyi eszközökkel kereskedik. A hitelintézet, a hitelintézet tulajdonosai, a betételhelyezők, a befektetők kockázata abban áll, hogy igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások száma. Tétényi (2001) a banki kockázatok típusait az alábbiak szerint csoportosította:
Befektetési Lehívási
Likviditási Banki kockázatok
Hitel
Árfolyam Kamat
2. ábra A banki kockázatok típusai Forrás: Tétényi (2001) alapján saját szerkesztés A befektetési kockázatnak különböző megjelenési formái lehetnek, mint például az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékvesztése, a befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök) értékvesztése, a rövid lejáratú, forgatási célból vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, a beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása.
A likviditási kockázat azt jelenti, hogy a vállalkozó a vállalat, elismert, fizetési kötelezettségeit az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Ennek oka, hogy az azonos 8
időintervallumban realizált bevételek, és a vállalkozó pénzügyi tartalékai ismétlődően nem nyújtanak fedezetet a lejárt és az esedékes kötelezettségekre. A likviditási kockázat jelentkezhet abban a formában is, hogy a vállalkozó eszközállományának átlagos befektetési ideje hosszabb az eszközöket finanszírozó források átlagos lejárati idejénél.
A hitelezési kockázat nem más, mint amikor a vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak jelentős hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti. Ez a tevékenység az eladó részéről hitelnyújtást jelent a vevő számára. A hitelnyújtás kockázatán értjük, hogy az adós a számára nyújtott hitelt a szerződésben meghatározott időben a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete következtében nem képes törleszteni, illetve visszafizetni, és a hitelező fedezet hiányában a követelést nem tudja behajtani.
A
kamatkockázat
a
kamatlábak
változásából,
továbbá
a
kamatkövetelések
behajtatlanságából eredő kockázat. Növeli a kamatkockázatot az is, ha a bankhitel vagy a kereskedelmi hitel a hitel futamideje alatt növekedett kamatlábhoz viszonyítva alacsonyabb kamatlábbal nyújtották, és a szerződés nem teszi lehetővé a kamatláb hozzáigazítását a növekedett kamatlábhoz. Devizaügyleteknél a kamatlábkockázat ellen a bankok opciós ügyletek kötésével védekeznek. Az árfolyamkockázat egyrészt visszavezethető a valuták, a devizák, az értékpapírok piaci árának változására. A bankoknál árfolyamkockázatnak kitett ügylet, ha a bank devizaeszközeinek és határidős devizavásárlásainak összege nincs összhangban a devizaforrásainak összegével.
A lehívási kockázat a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. A mérlegen kívüli tételek a kezességvállalások, a garanciavállalások és a harmadik személy fizetéséért vállalt más formájú kötelezettségek, amelyek alapján akkor kell fizetést teljesíteni, ha az alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít. Ha ez bekövetkezik, akkor a kedvezményezett, a hitelező a kezessel, a garanciát nyújtóval, az akkreditívet nyitó bankkal szemben érvényesíti követelését. (Tétényi, 2001)
9
2.3.1 A hitelkockázat
Az általam részletesebben vizsgált Bankon, de ugyanúgy a többi hitelintézeten belül is, a vállalati hitelezés folyamatát különböző kockázatkezelési szabályzatok határozzák meg. Ezek közül a legfontosabbak közé tartoznak: - Általános hitelezési szabályok - Kockázati stratégia - Ügyviteli/vezérigazgatói utasítás a
kockázatvállalási
folyamatról
Monitoring/ügyfélkezelés Szerződéskötési
szabályai
szabályzatok
-
Biztosítékokra -
Általános
- Termékspecifikus
vonatkozó
szabályzatok
ügyfélminősítési szabályok
szabályzat
-
- Szegmentációs
szabályok, valamint ágazati stratégiák A Bank a Bázel II. szabályozásának megfelelően a tőke megfelelési mutató számítására a standard módszert alkalmazza. Az egyes kitettségekhez tartozó kockázati súlyokat külső minősítők besorolása alapján határozzák meg. Ennek megfelelően a teljes szervezetben a Moody’s minősítő cég minősítései alkalmazandóak. Emellett a fejlett módszer alkalmazására történő felkészülés jegyében a bank belső minősítéseket is készít, mégpedig a vállalati területen úgynevezett „Rating” formájában. A stratégiák kialakításában és a teljes kockázati folyamatban az üzleti és kockázati területek közösen vesznek részt. Az üzleti területet a hitelreferensek képviselik, akik kapcsolatban állnak az egyes vállalkozásokkal, így azok működését, gazdálkodását, pénzügyi helyzetét folyamatosan nyomon követik. A kockázati területen a banki kockázatkezelők dolgoznak. Rajtuk kívül a menedzsment több területe is bekapcsolódik a folyamatba, így a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság és különböző bizottságok vesznek részt a kockázatmenedzsment folyamatában (K&H Banki belső szabályzat).
10
3. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN A dolgozat készítése során primer és szekunder forrásokat használok fel. A szakirodalmi áttekintés során szekunder források segítségével ismertettem a hitelezés válság előtti és válságot követő állapotát, majd szintén szekunder források feldolgozásával mutattam be a hitelezés, ezen belül is az adósminősítés folyamatát, valamint a hitelkockázatokat és azok kezelését. A válság előtti és a válságot követő hitelállomány bemutatásához és elemzéséhez primer adatokat alkalmaztam, melyet az MNB honlapjáról töltöttem le. Dolgozatom esettanulmányi részéhez elsősorban primer forrásokat használok majd, melyek egyrészről a bankok belső anyagai és szabályzatai, másrészről pedig a vállalkozás által nyújtott beszámolók és pénzügyi adatok. Az elemzés során pénzügyi mutatók segítségével elemzem a vizsgálatba bevont vállalkozás utolsó lezárt három évének auditált adatait, felhasználtam a bank által alkalmazott hitel-visszafizetési képességet jelző mutatókat, majd pedig következtetést vonok le a vállalkozás finanszírozhatóságára és hitelezhetőségére vonatkozóan. A dolgozatban az elemzésekhez idősoros adatokat használok fel, az adatokat excel táblában rögzítem majd, a dolgozatban pedig ábrák és táblázatok segítségével szemléltetem a főbb eredményeket. Egy dinamikus pénzügyi elemzés elkészítéséhez legalább három év beszámolójára szükség van. A hosszabb távú és ciklikus tendenciák feltárásához azonban hosszabb időszak bemutatása szükséges. Viszont a túlságosan hosszú, 5-7 évnél hosszabb időtartamot átfogó elemzések esetében mindig fennáll az a veszély, hogy a számviteli szabályok, a vállalatfinanszírozási megoldások, a technikai-technológiai változások miatt az időszak eleji és végi adataink nem lesznek összehasonlíthatók egymással. Az összehasonlíthatóságot nem csak külső környezeti hatások korlátozhatják, hanem belsők is. Erre példaként említette a vállalkozáson belül a számviteli politika megváltozását, vagy más számviteli beszámolási standardokra való áttérést. (Koppány - Kovács, 2011)
11
A pénzügyi ráták alkalmazásának előnyeit és hátrányait Katis (2002) az 1. táblázat szerint foglalta össze:
Előnyök
Hátrányok
Megkönnyíti az összehasonlítást
Önmagukban nem sokat jelentenek
Az adatok a ráták segítségével szabványosíthatók és összemérhetők
Nem kapunk reális képet „Csak” tüneteket mérnek
1. táblázat A mutatószámok előnyei és hátrányai Forrás: Katis (2002, p. 72-73) alapján saját szerkesztés
Bármely vállalkozás esetében lehetséges, hogy egy-egy számadat önmagában nem fontos. Fontosságuk csak akkor jelenik meg, ha különböző számadatokkal összefüggésbe állítjuk őket, az arányszámok alkalmazása tehát megkönnyíti az összehasonlítást. Az üzleti teljesítmények számadatait azonban rendkívül nehéz összehasonlítani akkor, ha azok különböző évekre vagy különböző társaságokra vonatkoznak. Arányszámok alkalmazásával, vagyis a pénzügyi ráták használatával ez a gond elkerülhető, hiszen a pénzügyi ráták segítségével az adatok szabványosíthatóak és összehasonlíthatóak lesznek. Egy-egy arányszám azonban önmagában nem sokat jelent. A ráták csak akkor nyújtanak értékes információt, ha egy széles körű elemzés részét képezik. Elfordul, hogy az összehasonlítás során nem kapunk reális képet. Ez általában akkor történik meg, ha két vállalkozásnál nem ugyanakkor ér véget az üzleti év. Egyik esetében januártól decemberig, a másik esetében májustól a következő év áprilisig tart. Akkor sem reális az összehasonlítás, ha más térségben működnek, vagy más iparághoz tartoznak. A mutatószámok Katis szerint „csak” tüneteket mérnek, ahhoz segítenek hozzá, hogy eldöntsük, mely területen kell folytatni a vizsgálódást, mire kell figyelmet szentelni a vállalkozás működése során. (Katis, 2002)
12
4. ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS Az elemzés fejezetben először is röviden bemutatom a K&H Bank Zrt. tevékenységét. Ezt követően a bank nagyvállalati hitelezési gyakorlatának a bemutatására helyezem a hangsúlyt. Végül egy esettanulmány keretein belül elemzést végzek az elmúlt három auditált év függvényében. 4.1 A K&H Bank Zrt. rövid bemutatása, működése A K&H Bank a kétszintű bankrendszer létrejöttével egy időben 1987. január 1-jén kezdte meg működését Magyarországon. Alapítói a magyar állam és mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi valamint idegenforgalmi vállalatok voltak. Az alapítást követő öt évben a bank ügyfélköre folyamatosan bővült, új szolgáltatásokat indítottak be és a fiókok száma is dinamikusan növekedett. Az akkori gazdasági helyzet következtében számos ügyfél helyzete romlott és a bank minősített hitelállománya jelentősen emelkedett. A további dinamikus fejlődés érdekében alaptőke-emelésre és alárendelt kölcsöntőkejuttatásra is sor került. Az így megerősödött pénzintézet 1996-ban magába olvasztotta leánybankját, az IBUSZ Bankot. Az ezáltal megszületett univerzális bank az ország második legnagyobb fiókhálózatával rendelkezett. Szintén ebben az évben csatlakozott a K&H Bank a VISA-hoz és az EUROPAY-hez (mai nevén Master Card), ami beindította az ország egyik legszélesebb körű bankkártya választékának létrehozását. 1997-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentős összegű, mintegy 30 millió amerikai dollár értékű, alárendelt kölcsöntőkét nyújtott a Banknak, ezáltal erősítve annak tőkehelyzetét. Még ugyanebben az évben a Kredietbank (Belgium második legnagyobb bankja) és az Irish Life (Írország legnagyobb biztosítási intézetének konzorciuma) a Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai részvényesévé vált. A tőkeemelések által valamint az alárendelt kölcsöntőke részvénnyé konvertálásával a Kredietbank és az Irish Life egyaránt 23,1%-os az EBRD pedig 18,2%-os tulajdoni hányadot szerzett. A fenti két részvényes a KHB-val közösen olyan stratégiát dolgozott ki, mely lehetővé tette, hogy a KHB többek között a bank biztosítási tevékenység vezető bankjává váljon.
13
2001-ben a belga tulajdonosú KBC Bank és Biztosítási Csoport egyesítette a Bankot a holland ABN AMRO magyarországi érdekeltségeivel, beleértve annak leányvállalatait is. A KBC Bank még az egyesítést megelőzően az Irish Life 17,9, valamint az Espirito Santo Asset Administration 7,33%-os részvénycsomagjának megszerzésével 98,51%-ra növelte részesedését a K&H Bankban. 2001. július 1-jével hivatalosan is létrejött az egyesült K&H Bank, melyben a KBC Bank 59%-os, az ABN AMRO Bank pedig 40%os tulajdonnal rendelkezett. 2005 decemberében az ABN AMRO Bank eladta 40%-os részesedését az 59%-os részesedéssel bíró KBC Banknak, mely így gyakorlatilag 100%os tulajdoni hányadra tett szert. A fenti egyesüléssel Magyarország egyik legnagyobb pénzintézete jött létre, amely a vállalati banküzlet ágban piacvezető helyen áll és lakossági ágazatban is második helyen szerepel. A K&H Bankcsoport üzleti tevékenysége négy fő területre bontható: •
Vállalati üzletág
•
Lakossági üzletág
•
Treasury üzletág
•
Vagyonkezelési üzletág.
A fenti négy tevékenység közül a vállalati üzletágat emelném ki. A K&H Bank vezető szerepet foglal el a vállalati piacon a magyar bankszektorban.
4.1.1. A hitelezés folyamata nagyvállalat esetében
A hitelkérelem benyújtása során a szükséges formanyomtatványok kitöltésére kerül sor. A formanyomtatványokon keresztül szerez a Bank alapvető, általános információkat a leendő ügyfeléről. Az információk a hiteligénylő gazdálkodásának széles spektrumát átfogják. Első hitelfelvétel esetén csatolni kell az alapító okiratot, tulajdonosok adatait, a tevékenység megnevezését, van-e peres eljárás a céggel szemben. Továbbá meg kell jelölni a hitel célját, a fedezeteket, és a visszafizetés forrásait. Az információgyűjtés szakaszában a formanyomtatvány adatainak ellenőrzése megy végbe. Ekkor ellenőrzik a hibátlan kitöltést, a csatolt dokumentumok hitelességét. Vizsgálat alá kerülnek a mérlegadatok - eleget kell tenniük a valós és hű kép követelményének - és az eredménykimutatás adatai is. Ezek az adatok elsősorban a múltbeli teljesítményt reprezentálják,
14
ám a hitelintézetet nagyon sokszor éppen a „jövő” érdekli, és ezért van szükség más információkra is. Itt következnek a pénzügyi tervek. A Bank nagyon gyakran „terepszemlét is tart”, amellyel a gazdálkodó helyzetéről még pontosabb képet kaphat. A kockázat csökkentése végett nem egyszer a múltbeli tapasztalatok alapján összeállított szakértői rendszerekből is történik adatgyűjtés, külső - és belső forrásból egyaránt. Az adósminősítés - tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-, illetve szubjektív szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív szempontok a beszámoló adatira épülnek (például jövedelmezőségi-, áttételi mutatók stb.), míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak tartott, de nehezen mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá (például piacképesség, menedzsment minősége, bankkapcsolatok stb.). A szempontok ismeretében az elemző munkatárs előterjesztést állít össze, amely egy feljegyzés a hitel folyósításának lehetőségéről. Feladata továbbá az ügylet várható hozamának értékelése. A cenzúra bizottsági döntéshozatal során egy független kockázatkezelő véleményezi az előterjesztést, feltárja az esetleges, további kockázatokat. A döntést a bizottság hozza, de a felelősség a hitelezési folyamat valamennyi résztvevőjére kiterjed. A döntés során megtörténik az ügyfél minősítése, és az ügyféllimit megállapítása is, amelyek a hitelezhető maximális összeget határolják be. A döntés kimenetele három féle lehet: •
Nem fogadják el az előterjesztést: ebben az esetben, írásban értesítik a hiteligénylőt az elutasítás okairól.
•
Feltételekkel fogadják el: ekkor bizonyos kikötések mellett folyósítja a Bank a kért összeget.
•
Elfogadják: ez a hitelkérő szempontjából a legjobb döntés. Ilyenkor semmi akadályát nem látja a Bank a hitelnyújtásnak.
Elutasítás esetén a hiteligénylő nem kaphat pénzt a Banktól, így más megoldás után kell néznie, például megkereshet egy másik hitelintézetet. Jóváhagyás esetén megtörténik a hitelszerződés előkészítése. A hitelszerződés részletesen szabályozza a két fél jogait és kötelességeit. Továbbá az összes részletre kiterjed a hitellel kapcsolatban, így tartalmazza a hitel összegét, a törlesztés kondícióit, a hitelcélt, a kötelező
15
adatszolgáltatás részleteit, a kamatot, a díjakat, a szerződés felmondásának eseteit stb. A hitelszerződés aláírása előtt még egy ellenőrző pontot iktat be a Bank, ez az utolsó ellenőrzés vagy last control. A last control során az összes okmányt ellenőrzik még egyszer, például megvannak-e a fedezeti igazolások, a kezességvállalási nyilatkozat, rendelkezésre áll-e a cégszerű aláírás stb. Amennyiben mindent rendben találtak, akkor semmi akadálya sincs a hitelszerződés aláírásának és a hitel folyósításának. A hitelfolyósítás során a Bank átutalja a hitel összegét a hiteligénylő számára, hogy az meghatározott célra felhasználhassa. Az utolsó fázis a hitelfigyelés vagy monitoring. Ilyenkor a Bank többek között azt nézi, hogy a hitelt tényleg az igényelt célra használják-e fel, illetve a fedezetek meg vannak-e és hogy az értékük megfelelő-e. A kintlévőségek visszafizetését is figyelni kell. Amennyiben aggodalomra okot adó változás következik be, akkor szükségessé válhat az újra értékelés a kintlévőségek és fedezetek tekintetében, valamint céltartalék-képzés kötelezettsége is fennáll a Bank számára. Olyan dolgokra is érdemes odafigyelni, hogy a kimutatásokat időben küldi-e el az adós, amennyiben késve küldi el, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy az adós valamit el akar titkolni a Bank elől, ez bizalmi válsághoz és a szerződés felbontásához vezethet. A monitoring során aggodalomra adhat okot, ha a Banki képviselő látogatása elől kitér az igazgató és nem érhető el sehogyan. Továbbá érdemes odafigyelni az adós fluktuációs adataira, a betétállomány változásaira, a folyószámlahitel egyenlegének alakulására. (Bethlendi -Bodnár, 2005)
4.1.2. Az adós- és ügyfélminősítés A K&H Bank új vállalati adósminősítési rendszert és adósminősítési kategóriákat vezetett be. A változtatás oka az Európai Unió pénzintézeteinek működését szabályzó ún. Basel II. szigorodó előírásai. Ezeket figyelembe vevő rendszert fejlesztett ki az anyavállalat KBC. Ezt az ún. AM2 rendszert - és annak PD (Probability of Default) értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő teljesítésének (default-jának) valószínűségére
épül.
Az
AM2
rendszer
az
ügyfelek
kockázat
szerinti
megkülönböztetésben már a tesztelés során jobbnak bizonyult a korábban használtnál. Az új PD kategória 1+12 osztályt tartalmaz az ügyfelek besorolására. Az adósminősítő rendszer alkalmazása minden vállalati ügyfélre kiterjed, kivételt a következő szervezetek jelentenek, rájuk külön szabályzat van érvényben:
16
•
Önkormányzatok
•
Bankok és leányvállalataik
•
Egyházak
•
Biztosítók
•
Befektetési szolgáltatók
•
Ingatlan- és energetikai cégek
A kisvállalati ügyfeleket a lakossági divízió kezeli, rájuk szintén eltérő szabályok vannak érvényben. A továbbiakban a vállalati ügyfelek adósminősítését mutatom be, melynek alapjául Vállalati ügyfelek minősítési szabályzata, 2007; Adósminősítő rendszer (AM2) felhasználói dokumentációja; és a Vállalati döntési szabályzat szolgál. Az ügyfélminősítés célja:
A bank minden új ügyfél esetén megvizsgálja annak hitel visszafizetési képességét, figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél pénzügyi és piaci helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés szakértelme, színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s hitelezhető ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is. Az ügyfélminősítés elvégzése nemcsak az új, hanem a már meglévő ügyfelek esetén is fontos, hiszen az ügyfél helyzetében romlás következhet be, melynek megállapítását követően a Bank még időben elkerülheti a hitelezési veszteséget. A bank tehát elsődlegesen olyan ügyfeleknek nyújt hitelt, melyekről a hitelkérelem elbírálása és az ügyfélminősítés alapján feltételezi, hogy hitel visszafizetési képessége és készsége megfelelő. A megfelelő ügyfelek körét további kategóriákra lehet bontani a felvállalt kockázat alapján. A K&H Bank ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC által alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan, mely a követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. Az alapelgondolás szerint a Banknál 8 problémamentes kategória van.
17
Minősítési kategóriák (DR)
Megnevezés
0
Nem kell az ügyfelet minősíteni
Hasonló Kockázat
100%-os megtérülést nyújtó 0A
biztosíték, mely nulla súlyozásúvá teszi a kockázatvállalást
0B
100%-ban bankgarancia a fedezet 100%-ban más ügyfél kockázata,
0-x OD
annak készfizető kezessége A fentiek vegyes alkalmazása
1
Rendkívül alacsony kockázat
AAA-A+
2
Nagyon alacsony kockázat
A-A-
3
Alacsony kockázat
BBB+-BBB
4
Erős közepes kockázatú
BBB-
5
Közepes kockázatú
BB+
6
Erős elfogadható kockázatú
BB-BB
7
Elfogadható kockázatú
B+
8
Gyenge elfogadható kockázatú
B
9
Külön figyelendő
B-
10
Átlag alatti
CCC
11
Kétes
CC
12
Rossz
C
2. táblázat Minősítési kategóriák a K&H Banknál Forrás: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Vállalati ügyfeleinek Ügyfélminősítési Szabályzata
Az ország kockázat vizsgálata az ország név megadásával történik. Ennek alapján a program automatikusan megadja az ország PD kategóriáját. Abban az esetben, ha az ügyfélre nézve készült külső független minősítés - Moody's, S&P, KBC, Fitch - akkor ezeket is fel kell tüntetni. Ez azonban tájékoztató jellegű, ebből következően erre hivatkozva nem lehet megváltoztatni az ügyfél PD minősítését. Az ország kockázat vizsgálata során szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy az ügyfél minősítése nem lehet jobb, mint annak az országnak a KBC minősítése, ahol az adott ügyfél bejegyzésre került és működik. 18
4.1.3. Objektív szempontok A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során: •
Adózás utáni eredmény/összes bevétel
•
Tárgyévi Cash-flow/Összes pénzügyi kötelezettség
•
Likviditási mutató
•
Szolvencia mutató
•
Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség
•
Kamatfedezeti mutató
Az első mutatószám azt az arányt adja meg, hogy az árbevételnek hány százaléka marad meg adózás után, amiből az ügyfél kötelezettségeit is rendezheti többek között. A második mutatószám azt tükrözi, hogy az ügyfél cash-flow-ja a pénzügyi kötelezettségeinek hány százalékát fedezi. Minél nagyobb az értéke, annál jobb. A likviditási mutató azt mutatja meg, hogy az ügyfél a rövid lejáratú kötelezettségeinek milyen arányát tudná azonnal kiegyenlíteni. Értéke általában akkor jó, ha 1,5 felett van, de legalább l. A szolvencia ráta az ügyfél hosszú távú fizetőképességét mutatja. Az ötödik mutató arra ad választ, hogy a saját tőke - mint elsődleges kockázatviselő veszteség esetén - a fennálló pénzügyi kötelezettségek hány százalékát fedezi. Jellemzően az a kedvező a Bank számára, ha a mutatószám értéke magas. A kamatfedezeti mutató kifejezi, hogy az adózás előtti eredmény (növelve tárgyévi fizetett kamatokkal) mennyiben nyújt fedezetet az összes tárgyévi kamatkötelezettségre. Itt is az a jó, ha a mutató értéke magas. Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív pontszámot és az objektív standardizált összpontszámot automatikusan kiszámolja az inputadatok alapján. 4.1.4. A szubjektív tényezők vizsgálata Az előzőek alapján jól látható, hogy az AM2 rendszer elsősorban az objektív tényezőkön alapszik, de figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy az ügyfél pénzügyi helyzete javulhat, vagy romolhat a jövőt illetően. Ennek előrejelzésére szolgálnak a szubjektív tényezők. Az AM2 modell által figyelembe vett tényezők:
19
•
Jövőbeli kilátások
•
Ágazati kockázat
•
Fizetési késedelem az elmúlt 12 hónapban
•
Szállítókkal összefüggő kockázat
•
Tevékenység kockázata
•
Vevőkkel kapcsolatos kockázat
•
Külső tényezők változásával összefüggő kockázat
•
Vezetők (menedzsment)
•
Tulajdonosi háttér
A jövőbeli kilátások arra utalnak, hogy a jelenlegi objektív adatsorhoz képest milyenek az ügyfél kilátásai, miként változik a hitel-visszafizető képessége. A lehetséges értékek a következők: •
Javuló: A figyelembe vett pénzügyi adatsorhoz képest nagy valószínűséggel javul az ügyfél helyzete. Ilyen pozitív változás lehet a jelentős összegű tőkeemelés vagy a kapacitáskihasználás fokozása.
•
Változatlan: Azaz az ügyfél jelenlegi helyzetében érdemi változás nem várható, nem javul és nem is romlik a hitel-visszafizető képessége.
•
Bizonytalan: Nem lehet tudni, hogy az ügyfél jelenlegi helyzete hogyan fog változni a jövőben, ennek megfelelően azt sem lehet biztosan tudni, hogy az ügyfél PD kategóriája hogyan alakul a későbbiekben.
•
Romló: Az objektív pénzügyi adatsorhoz képest várhatóan romlik az adós helyzete, így nő a „nem megfelelő teljesítés” kockázata. Például az adós jelentős ügyfeleket veszített el, komoly versenytárs megjelent a piacon.
Az ágazati kockázat esetében azt vizsgálja a Bank, hogy az ügyfél fő tevékenységének megfelelő-e az ágazat kockázata. A kockázat értekét az AM2 rendszer automatikusan beállítja a K&H által meghatározott ágazati kockázatok alapján. Fizetési késedelem az elmúlt 12 hónapban pontban arra kell választ adni, hogy az ügyfélnek van-e 15 napon túli lejárt tartozása a K&H felé, vagy 30 napon túli lejárt köztartozása, illetve 60 napon túli lejárt szállítói tartozása. A lehetséges értékek: igen/nem.
20
A szállítókkal összefüggő kockázat esetén azt értékelik, hogy a szállítók miként vannak hatással az adós pénzügyi helyzetére és a hitel-visszafizető képességére. A kockázat feltérképezésekor az alábbi dolgokat kell figyelembe venni (többek között): •
Szállítói koncentráció. Az ügyfél ki van-e szolgáltatva bizonyos szállítóinak? A kiesett fontos szállítót milyen gyorsan lehet pótolni? Elfogadhatók maradnak-e az árak, minőség, határidők?
•
Szállítói termék- és/vagy szolgáltatás minőséggel összefüggő kockázat
•
Árfolyam kockázat
•
Árkockázat (árutőzsdei termékeknél, és a világpiaci árakat követő termékek esetében)
Lehetséges értékei: •
Magas: A felsorolt tényezők várható változása magas kockázatot hordoz magában. Például egy igen fontos alapanyag árának nagymértékű növekedése várható; az egyik fő szállító termékeivel szemben komoly minőségi kifogások vannak, s ez hátráltathatja az ügyfél tevékenységét, továbbá a szállító pótlása nehézkes.
•
Közepes: A kockázat szintje átlagosnak mondható.
•
Alacsony: A kockázat szintje alacsonynak mondható. Például az ügyfélnek sok egyforma szállítója van, és nincs kiszolgáltatva egyiknek sem: vagy a szállítók termékeinek minősége jó és stabil, emellett pénzügyileg stabil háttérrel bírnak.
A tevékenység kockázatának vizsgálata során az ügyfél termelésével és értékesítésével összefüggő kockázatot kell összevetni a pénzügyi helyzetével és hitel-visszafizető képességével. Ennek keretében a Bank adósminősítéskor a következő tényezőket értékeli: •
Termékek és/vagy szolgáltatások minősége, termékek az életgörbén hol helyezkednek el, helyettesíthetőség: K+F.
•
Megfelelő technikai színvonalú-e a gyártósor? Szükség van-e új technológiára (korszerűsítésre)?
•
Környezetszennyezés mértéke és környezetvédelem, a hulladék kérdés kezelése.
•
Humán
erőforrás
és
a
kapcsolódó
kilátások.
Például
kulcsemberek
megtartásának lehetőségei, sztrájk veszély, fluktuáció mértéke. 21
Lehetséges értékek: •
Magas: A tevékenység magas kockázatot visel (ez nem jó a Bank szempontjából). Például az ügyfél termékeinek minősége romlik, ezáltal csökken a versenyképességük, így csökken a forgalom. Vagy a helyettesítő termékek „elcsábítják” a vevőket, gazdasági avulásnak erőteljesen kitett állóeszköz park, gyakori személyi változások kulcspozíciókban.
•
Közepes: Átlagosnak mondható kockázat. Számottevő változás semmilyen téren nem várható „minden a régi kerékvágásban megy tovább”.
•
Alacsony: Az ügyfél tevékenységével kapcsolatos kockázat kis mértéke (ez a legjobb a Bank számára). Például az ügyfél innovatív, megfelelő ösztönzési-, és motivációs rendszerrel bír, így az ingadozás nem jellemző. Vagy az ügyfél által előállított termékek/szolgáltatások piacképesek és a géppark is megfelelő színvonalú.
Vevőkkel (értékesítéssel) kapcsolatos kockázat és annak hatása az ügyfél várható pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére. A kockázat feltárása során többek között a következő tényezőket kell figyelembe venni: •
Értékesítési mennyiség visszaesésének kockázata
•
Vevők nemfizetésének kockázata
•
Árfolyamkockázat (devizás vevők esetében), értékesítési ár csökkenésének, illetve az értékesítési költségek növekedésének kockázata.
A kockázat mértéke alapján itt is három érték lehetséges: •
Magas: Ez a legkedvezőtlenebb. Például helyettesítő termék megjelenése következtében az értékesített mennyiség visszaesik. Vagy a vevők nem fizetnek időben, így a vevőállomány felduzzad, a vevő alkuereje magas.
•
Közepes: A kockázat se nem nagy, se nem kicsi. Ez elfogadhatónak minősül.
•
Alacsony: A kockázati kitettség alacsonynak mondható. Például nincs a vevők között kulcsfontosságú (key account), időben fizetnek. A vevők többsége rezidens, így nem áll fenn nagymértékű árfolyamkockázat.
22
A külső tényezők változásából eredő kockázatot vizsgálva arra keres a Bank választ, hogy a - szállítókon, termelésen, és vevőkön kívül - külső tényezők miként módosíthatják az ügyfél pénzügyi helyzetét és hitel-visszafizető képességét. A minősítés során figyelembe veendő szempontok: •
Pénzügyi helyzetre negatívan ható megszorító intézkedések (várható) bevezetése
•
Külső támogatásoktól (állami támogatás, adókedvezmények) való függés mértéke
•
Ügyfél által nyújtott hitelek veszteségének kockázata
•
Fizetési kötelezettségek kockázata (szavatossági garancia lehívása, pervesztéssel összefüggő fizetési kötelezettségek).
•
Annak a kockázata, hogy az ügyfelet finanszírozó valamelyik bank felmondja hiteleit, illetve a lejáratkor nem hosszabbítja meg, nem halasztja el azokat.
A felvett értékek lehetnek: •
Magas: Például nagy valószínűséggel pert indítanak az ügyfél ellen.
•
Közepes: Átlagosnak mondható a fennálló kockázat mértéke.
•
Alacsony: Például az ügyfél gazdálkodását jellemzően saját forrásból finanszírozza, így nem részesül jelentős mértékű külső támogatásban: nem várhatóak olyan megszorító intézkedések, amelyek kedvezőtlenül érintenék az ügyfél pénzügyi pozícióit.
Vezetőket (menedzsmentet) vizsgálat alá véve arra a kérdésre keres válaszokat a Bank, hogy a cégvezetés milyen mértékben képes csökkenteni a felmerülő kockázatokat, és ezek hogyan hatnak az ügyfél pénzügyi helyzetére és hitel-visszafizető képességére. Egyúttal a menedzsmentet is minősítik ezáltal. A vezető megítélésekor a következő tényezőket kell többek között szem előtt tartani: •
A menedzsment szakmai színvonala
•
A vezetőség feddhetetlensége
•
Egy vezetőtől való függés mértéke/lehetősége. A menedzsment kockázatkezelő képessége, illetve válságkezelési gyakorlata
•
A hitelintézetekkel való együttműködési készség (különös tekintettel a K&H-ra).
23
A lehetséges értékek tekintetében eltérés mutatkozik az előbbiekhez képest: •
Kockázatot csökkentő: Amennyiben a fenti tényezőkre adott válaszok kedvezőek a Bank szempontjából. Például a vezetőség szakmai hozzáértése magas színvonalú, nincs erős személyi függés. Továbbá rendelkeznek válságkezelési gyakorlattal, illetve nem kezdő vállalatvezetésről van szó.
•
Semleges: Átlagos szintet eredményező kockázat.
•
Kockázat növelő: Amennyiben a tényezőkre adott válaszok kedvezőtlenek a Bank szemszögéből. Például a bankokkal történő együttműködési készség alacsony, nem megfelelő a vezetés színvonala: a menedzsment nagy része távozott a cégtől az elmúlt évek során.
Tulajdonosi háttér minősítésekor azt vizsgálja a Bank, hogy a tulajdonosok milyen mértékben elkötelezettek az ügyfél pénzügyi helyzetének stabilan tartásában, illetve esetleges nehézségek esetében hajlandóak-e megfelelő támogatást nyújtani. A tulajdonosi háttér vizsgálatakor figyelembe vett tényezők: •
Tulajdonosi támogatás
•
Tulajdonosok szakmaisága (hozzáértése)
•
Tulajdonosok tőkeereje és minősítése
•
Tulajdonosi struktúra, együttműködési készség a céggel, illetve a céggel szembeni elvárásaik.
A vizsgálat során adható minősítések: •
Pénzügyileg erős és komoly támogatást nyújtó: Ez a lehető legjobb alternatíva a Bank számára. Például tőkeerős, jó piaci helyzetben lévő, szakmai tulajdonosokkal bír az ügyfél, továbbá minden támogatást megkap a tulajdonosok felől. Ebbe a kategóriába tartozik a 100%-os állami tulajdon is.
•
Némi támogatást nyújtó: Például tőkeerős, jó piaci pozícióban lévő tulajdonosok esetén. Illetve tartósan minimum 50%-os állami tulajdon a cégben.
•
Semleges: Például a tulajdonosi háttér nem tőkeerős, de az ügyfél sikeres működéséért elkötelezettek. Vagy nincs többségi tulajdonos.
•
Kockázat növelő: Ez kevésbé jó a Bank megítélése szerint. Például a tulajdonos pénzügyileg gyenge lábakon áll. A tulajdonosok nem elkötelezettek a cég sikeres működésében. Nem működnek együtt a céggel. 24
4.1.5. A hitelkockázatok kezelése a bank esetében A korábban bemutatott Ügyfélminősítési Szabályzat szoros kapcsolatban áll a Bank Fedezetértékelési Szabályzatával, hiszen a Bank által vállalt kötelezettségek biztosítékául szolgáló fedezetek elvárt szintje a Fedezetértékelési Szabályzatban kerül meghatározásra. Emellett ez a szabályzat rögzíti a biztosítéki rendszerhez kapcsolódó feltételeket és kikötéseket, a biztosítékok fajtáit. A Bank mielőtt a biztosítékot elfogadná, elvégzi az ügyfél, illetve a kezes hitelképességének vizsgálatát, mely során a Fedezetértékelési Szabályzat alapján értékeli a bevont eszközök körét. Ha a biztosíték tárgya magánszemély által adott készpénz, vagy állam által kibocsátott értékpapír, azt külön értékelni nem kell, kockázatmentes biztosítéknak tekinthető. Olyan esetekben, amikor a kockázatvállalás készfizető kezeshez, vagyis garantőrhöz kötött, és nem biztosított a teljes kockázatvállalás, figyelembe kell venni, hogy a garancia és kezesség lehívása után a Bank hogyan osztozik a további megtérüléseken a garantőrrel, illetve kezessel. A kezességek e körébe tartozik a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása, illetve az állam és a Pénzügyminisztérium bizonyos kezességvállalásai. A Bank a hitelszerződés keretében biztosítéki szerződést is köt, melyet a szerződés megnevezésével és azonosítószámmal kell ellátni. Ha a biztosíték zálogtárgy, akkor vagyonbiztosítási szerződést kell kötni, melynek kedvezményezettje a Bank lesz. A Bank döntéskor, jogi biztosítékok lekötését írja elő, melyek a Bank várható veszteségeinek csökkentésére szolgálnak, abban az esetben, ha az adós nem tud a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. Egy ügyletet akár többféle jogi biztosíték is fedezhet, sőt a különféle biztosíték típusok kombinált alkalmazása is lehetséges.
Természetesen, az
egyes
biztosíték típusok
megválasztásánál
az
ügyfélkapcsolat jellegét is figyelembe kell venni, hiszen azokkal az ügyfelekkel, amelyekkel tartós, hosszú távú kapcsolatot létesít a Bank, határozatlan időre szóló keretjellegű biztosítéki szerződéseket ajánlott megkötni. Az egyes biztosítékok értékeléséhez a Banknak be kell szerezni és meg kell vizsgálnia a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ingatlanbiztosíték esetén a következő dokumentumok megléte feltétlenül szükséges:
25
•
30 napnál nem régebbi az ügyfél, vagy a biztosítékot adó tulajdonjogát biztosító tulajdoni lap a K&H Banknál,
•
az ingatlan értékének meghatározása illetve felülvizsgálata során követni kell azt a speciális szabályt, miszerint:
•
az egy hitelfelvevőnek nyújtott ingatlan fedezetű hitel összege meghaladja a 3 millió Eurót, illetve a biztosítékként bevont ingatlan piaci értéke meghaladja a 3 millió Eurót,
•
a Bank által elfogadott független értékbecslő által készített értékbecslésre van szükség a hitel jóváhagyásakor, valamint háromévenként felülvizsgálat szükséges.
Az Ügyfélminősítési Szabályzattal összhangban kell a biztosítékokat időről időre felülvizsgálni. A problémamentes ügyfelek esetén a biztosítékokat évente egyszer, a külön figyelendő kategóriába tartozó ügyfelek esetén félévente, az átlag alatti, kétes, rossz minősítési kategóriába tartozó ügyfeleknél döntéstől függően, de legalább félévente szükséges felülvizsgálatot végezni. A fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat az adós pénzügyi helyzetében beállt változással egyidejűleg kell vizsgálni. Amennyiben a számított biztosítéki értékből egyértelműen veszteség realizálható, akkor a veszteség mértékétől függően külön kategóriákat kell kialakítani: külön figyelendő, átlag alatti, kétes, vagy rossz, és az utolsó három kategória esetén céltartalékot kell képezni (K&H Bank Fedezetértékelési Szabályzata). 4.2. A vállalkozás bemutatása, működése
A versenyképesség vizsgálatának szempontjából, úgy gondolom, fontos bemutatnom a Hungarospa Zrt. működését, fejlesztéseit, az elmúlt évtizedek jelentősebb beruházásait. Hajdúszoboszlón a gyógyvíz hasznosítása a múlt századra nyúlik vissza. A gyógyfürdő megépítésétől napjainkig a turizmus folyamatosan élénkült, ez pedig indukálta a folyamatos fejlesztést, bővítést, korszerűsítést. A rendszerváltást követően az önkormányzat a fürdőt részvénytársasággá alakította, mai neve: Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt.
26
Főbb fejlődési mérföldkövek és beruházások az elmúlt két évtizedben: •
1992-ben átadták az Árpád Uszodát, mely a nemzetközi szabványoknak megfelelő, versenyek rendezésére kiválóan alkalmas. Évente többször ad otthont rangos úszóversenyeknek és számos sportegyesület csapatai járnak ide tréningezni. •
a kilencvenes évek derekán megkezdődött az ásványvíz-palackozás, megnyílt a cég saját utazási irodája és saját kempinget is építettek (Termál kemping, Hajdú Kemping)
•
1996-ban megnyitotta kapuit a fürdő gyógy szanatóriuma, a Hotel Thermál Terápia, melyhez hamarosan saját kis fürdőépületet emeltek
•
a Délibáb Hotelben és a Silver Hotelben egy-egy új terápia üzemeltetését vette át a fürdő, melyek a gyógykezelések további bővítését tették lehetővé
•
1998-ra elkészült az új, modern termálfürdő-épület
•
2000-ben átadták az Aquaparkot, hazánk elsőként létesült vízi szórakoztató központját. A fejlesztést Phare támogatás segítségével valósították meg
•
2001-2002-ben újabb beruházás következett, strandfejlesztés, az Aquaparkot bővítették, kádfürdő épületének emeleti részén új kezelőhelyiségeket alakítottak ki, az uszodában új tanmedence, gyógymedence és szauna létesült, felújították a termálfürdő csarnokát. A leglátványosabb fejlesztések a strandfürdőben voltak, hiszen az infrastruktúra megújításán túlmenően európai normáknak megfelelő medencék épültek, és ekkor alakították ki az óriásmedencét, a mediterrán tengerpartot, mely különböző látványelemeket is tartalmaz, mérete Európában egyedülálló. Az összes fejlesztés értéke mintegy 2,5 milliárd forint volt, és a Széchenyi terv segítségével valósult meg. A fejlesztésnek köszönhetően növekedett a vendégek száma, hiszen minden korosztály megtalálta a számára megfelelő szórakozási, kikapcsolódási és felfrissülési lehetőséget.
•
2004 év végén a PHARE-előcsatlakozási Alap segítségével több, mint egymilliárd forint összegű beruházás kezdődött, fejlesztették a Hotel Termál Terápiát és környékét. Így 2005-ben megnyithatta kapuit a háromcsillagos Hungarospa Termál Hotel.
27
•
2004-ben több mint ezer négyzetméteres, modern gépsorokkal felszerelt új ásványvíz palackozóüzemet alakítottak ki, a beruházás összértéke 150 millió forint volt.
•
2008-ban indult el Hajdúszoboszló történetének legnagyobb turisztikai beruházása, az Aqua-Palace fedett élményfürdő kivitelezése. A 4,8 milliárd forint összértékű kiemelt projekt 2,25 milliárd forint európai uniós támogatással valósult meg. Az új létesítmény legfontosabb célja a szolgáltatás-kínálat további bővítése, illetve a nyári szezon meghosszabbítása volt. A létesítményt 2010-ben adták át.
•
Fejlesztéseik, beruházásaik között szerepel a strand további bővítése: extrém aquapark létrehozása, pihenőterület bővítése a strandon, vízi szórakoztató elemek
létrehozása
a
gyermekek
számára
és
a
gyógyfürdő
medencecsarnokának teljes rekonstrukciója. A fejlesztés összértéke 1,3 milliárd forint, melyhez 500 millió forint összegű támogatást nyertek.
4.2.1. A Hungarospa Zrt. egységeinek rövid bemutatása
Az Aqua-Palace 15 ezer négyzetméter alapterületen, 1600 négyzetméter vízfelülettel, egyszerre 1000 fő befogadására alkalmas, minden korosztály megtalálja a számára megfelelő szórakozási, kikapcsolódási formát az egészen pici gyermekektől kezdve, a fiatal, sportkedvelő felnőtteken keresztül az idősebb korosztályig. Az ásványvíz palackozó terméke a Pávai Vajna ásványvíz. A 2004 évi palackozóüzem felújításának köszönhetően közel hárommillió palackot töltenek meg. A cégnél laboratóriumi tevékenység is folyik,
az OTH által
feljogosított
laboratóriumként végez fürdővíz és ivóvíz bakteriológiai és kémiai vizsgálatokat akár külső megrendelőknek is. A laboratórium feladata elsősorban a Hungarospa Zrt. vízellátó rendszereinek és a Pávai Vajna természetes ásványvíz bakteriológiai és kémiai vízminőségének az ellenőrzése. Szerződéses partnerei részére a fürdővizeken kívül rendszeresen végeznek ivóvízvizsgálatokat is. A Hungarospa Zrt. tehát a hazai és külföldi vendégei számára nyújt magas szintű szolgáltatásokat, különböző gyógyászati, strandolási, vízi szórakozási és sportolási, pihenési, hotelszolgáltatási lehetőségek biztosításával. Mind e mellett foglalkozik
28
ásványvíz palackozással, laboratóriumi tevékenységgel, uszodát, szanatóriumot, különböző kategóriájú szálláshelyeket üzemeltet. Több mint nyolc évtizedes hagyományokkal rendelkezik, itthon és határainkon túl is elismert hírnevet szerzett. 4.3. A vállalkozás működésében rejlő kockázatok, a külső tényezők - a szubjektív tényezők elemzése A vállalkozás működésére ható tényezőket a PESTEL modell segítségével vizsgálom meg. A modell hat csoport mentén vizsgálja a vállalatra ható külső tényezőket: politikai, gazdasági, társadalmi, technikai, környezeti, és jogi tényezők figyelembe vételével. A továbbiakban azt mutatom be, hogy milyen tényezők hatnak a Hungarospa Zrt.-re. Arra keresem a választ, hogy a hat tényező közül melyik az, amelyik a leginkább hatást gyakorol a vizsgált vállalkozás működésére és jövedelmezőségére. Politikai tényezők: A vállalkozások számára a politikai környezet kiemelt jelentőséggel bír, hiszen egyrészről a politikai környezet stabilitása és a kormány különféle stratégiai döntései pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a turizmus fejlődését, másrészről a piaci rendszer nagymértékben függ a kormány irányultságától. A kormány irányultságán több jelentős dolgot értek. Mindig a kormány hozza meg a különféle törvényeket és rendeleteket, melyek segítik, vagy éppen akadályozzák az adott szektorban dolgozó vállalkozások működését. A jogszabályalkotás folyamata szempontjából sem mindegy a kormány „összetétele”. A jelenleg kormányon lévő párt kétharmados többséget élvez, mely a jogszabályok elfogadásának kedvez. A turizmus szemszögéből nézve nem elhanyagolható szempont a kormány külkapcsolati helyzete sem. A Hungarospa Zrt. valamint a többi hajdúszoboszlói szálláshely vendégkörében is jelentős a külföldiek száma. Nem megfelelő külkapcsolat esetében valószínűsíthetően csökkenne a külföldiek száma a látogatók körén belül. A kormány határozza meg az adók nagyságát, mértékét. Ő határozza meg a különféle szolgáltatások ÁFA kulcsát, a társasági adó mértékét, osztalékadó nagyságát. A vizsgált szektorban jelentős a gazdasági társaságok száma, ezért nem mindegy a társasági adó mértéke sem. A kormány védi a fogyasztók érdekeit és a verseny tisztaságát, ez a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A fogyasztóvédelem egyre erőteljesebb kereteket
29
ölt hazánkban, gondoljunk csak a nyári ellenőrzésekre a strandokon, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal civil munkatársaira szállodai szolgáltatás igénylésekor. A gyógy- és wellness turizmusra hatással van az EU csatlakozás is, hiszen idegenforgalmunkban jelentős változás következett be az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal. A belső határok eltörlése a beutazó forgalomra gyakorolt elsősorban hatást.
Ezen
túlmenően
javult
az
infrastruktúránk,
növekedett
a
külföldi
tőkebefektetések aránya, illetve hozzáférhetőek lettek számunkra ez Európai Unió forrásai. Ezen belül a ROP (Regionális Operatív Program) keretében számos turisztikai célú pályázati lehetőség nyílt meg a vállalkozások számára. A ROP keretében a Hungarospa Zrt. sok pályázati lehetőséggel élt, pályázati finanszírozás segítségével beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg. Gazdasági tényezők: A fogyasztói szokásokat nagymértékben befolyásolja az adott ország gazdasági helyzete. Hazánkban a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedési rátájára elmondható, hogy 1996-2006-ig növekedést mutat (3-5% közötti növekedés), 2007-ben azonban már csak 0,1%, 2008-ban pedig 0,9%-os volt a növekedés. 2009-ben érte el a mélypontot, 6,8%-os volt a visszaesés. Az ezt követő években 2% alatti volt a növekedés üteme. (KSH) A világgazdasági válság tehát hazánkat is elérte, a recesszió több szektorban is éreztette hatását. A recesszió hatására vállalkozások mentek tönkre, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a jövedelmek. 2008-2010 között mintegy 120.000 fővel, 3%-al csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek száma három év alatt 480.000 főre emelkedett. A legnagyobb az Észak-Magyarországi és az ÉszakAlföldi régióban volt a munkanélküliség, 13,5% feletti volt 2009-ben és 2010-ben is mindkét régióban. A háztartások jövedelme és fogyasztása 2009-ben visszaesett, majd 2010-től kezdődően kis mértékben, de növekedni kezdett. Az egy főre eső bruttó jövedelem is csökkent a recesszió hatására. (KSH.hu) Turizmus tekintetében a válság leginkább 2009-ben jelentkezett. Ebben az évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek a száma 7%-al, a szállásdíj bevételek pedig 12%-al csökkentek. Az infláció mértéke 2009 decemberében 5,6%-os volt, a 2008 év hasonló időszakához mért 3,5%-al szemben. A globalizáció révén az internetet használók köre egyre bővül, az internet segítségével igénybe vett szolgáltatások aránya nő. A fogyasztók jelentős része e-mailben érdeklődik egy adott szálláshely/szolgáltatás
30
iránt, e-mailben kér árajánlatot, és ha az megfelelő számára, akkor interneten keresztül bonyolítja le a foglalást. Jelenleg a turizmus legjobban fejlődő ága az egészségturizmus. Magyarország öt leglátogatottabb településéből négy egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik (Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük). A gyógy- és wellness szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan nő. Ez az egészségtudatosságra, egészségmegőrzésre, és a betegségek megelőzésére utal. Ez a trend várhatóan tovább folytatódik a jövőben is. Egyre növekednek az egészségturisztikai beruházások, melyek növelik egy adott régió versenyképességét. A beruházások célja a szezonalitás kiküszöbölése, hiszen a gyógy létesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy nem kötődik évszakhoz, az év bármely időszakában igénybe vehető. Tekintettel arra, hogy csökkentik a szezonalitást, ezáltal növelik az adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot is. Társadalmi (szociális) tényezők: Egy országban a társadalmi, demográfiai tényezők meghatározzák a kereslet szerkezetét. A 2011-es népszámlálási összeírás alapján megállapítható, hogy hazánk lakossága 10 millió fő alá csökkent, 2011-ben 9,982 millió fő volt. Hazánk öregedő és fogyó népességű ország. A rendszerváltást követő tanulási, életkezdési modellek átformálták a társadalmi gondolkodást a gyermekvállalási kérdésekben is. A fiatal generációk nagysága és népességen belüli arányuk, céljaik, lehetőségeik és elképzeléseik döntően befolyásolják a népességszám további alakulását. A társadalmi rétegek helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a nyugdíjas korú népesség a lehetőségeik határain belül igyekszik hasznosan eltölteni az idejét, egyre inkább érdeklődnek az egészségturizmus iránt, körükben egyre gyakoribb a gyógyturizmus iránti kereslet. Az egészségturizmus másik nagy keresletét képezik a fiatalok, akik a nyüzsgő városi stresszes munkanapokat szeretnék kipihenni egy-egy wellness hétvége keretein belül. Egyre nagyobb az érdeklődés a középkorúak, a gyermekes családok részéről, hogy igénybe vegyen ilyen jellegű szolgáltatásokat. A fogyasztói szokások tekintetében elmondható, hogy sokan az ünnepeket (karácsony, húsvét) wellness szállodákban töltik. A hosszú hétvégék alkalmával a szállodák sorra teltházakról számolnak be, ezt az időszakot használják ki elsősorban a dolgozó emberek arra, hogy 1-2 napos szabadsággal megtoldva a hosszú hétvégét, kipihenjék a munkahely
által
okozott
stresszt.
A
versenyszférában
dolgozók
arányának
31
növekedésével egyre népszerűbbek a rövid szabadidő egészséges eltöltését, a jó közérzet megőrzését és a prevenciót, a betegségek megelőzését szolgáló belföldi wellness
szolgáltatások.
A
konferenciaturizmus
igényeit
is
kiszolgáló
egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek, tréningjeinek is, a wellness szállodákban megszálló vendégek egyötöde érkezett ilyen céllal. A társadalmi mobilitás is nagymértékben befolyásolja a Hungarospa Zrt. gyógy- és wellness turizmus iránti keresletét. Hazánk főváros központú ország, az ország lakosságának egyötöde Budapesten él. Az itt élők elsősorban a budapesti, vagy a dunántúli gyógy- és wellness szállodákat választják úti célul. A városban élő lakosság aránya hazánkban mintegy 65-70% közötti, a városban jobbak a munkalehetőségek, így tulajdonképpen az egészségturizmus által nyújtott szolgáltatások a városi lakosság számára elérhetőbbek. Ez kedvező a Hungarospa Zrt. számára, hiszen a második legnagyobb városunk, Debrecen vonzáskörzetében található. Napjainkban egyre inkább elterjedt a tudatos életmód gyakorlása, mely egyrészt az egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást, és különféle fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat foglalja magába. A tudatos életmód keretében - különösen a jó anyagi helyzettel rendelkezők körében - elengedhetetlen a gyógy- és wellness szállodák gyakori látogatása. A szociális, társadalmi tényezők közé tehát legfőképp azok a szempontok tartoznak, melyek meghatározzák egy szolgáltatás keresleti oldalát. Ezek a bemutatott demográfiai helyzet, a társadalmi rétegek helyzete, a mobilitás, a fogyasztói szokások, az életmód és annak változásai. Ezek a tényezők határozzák meg a Hungarospa Zrt. vevői körét, a fogyasztókat. Fogyasztók nélkül nem képződik bevétel, ebből eredően nyereség sem. A társadalmi, szociális tényezők tehát nagymértékben hatást gyakorolnak a Hungarospa Zrt. jövedelmezőségére. Technikai-technológiai tényezők: A technológiai tényezőkön belül leginkább az új termék bevezetésének lehetősége és az innovációs lehetőségek vannak hatással a vizsgált vállalkozásra. Az elmúlt évek nagy beruházásainak köszönhetően létrehozták az Aqua-Palace fedett élményfürdőt, mellyel egy „új terméket” vezettek be a helyi versenytársakhoz képest, ezáltal jelentős többletbevételre tettek szert. A vállalkozás folyamatosan fejleszt, újít, jelenleg is van folyamatban beruházása. A vállalkozás teljes
32
mértékben megfelel a szükséges technológiai előírásoknak. A medencék rendelkeznek vízforgató berendezéssel, megfelelő az áramellátás, a kazánok működése, a vízvezetékek állapotát rendszeresen ellenőrzik és karban tartják. A kabinok, öltözők nem zsúfoltak, önállóan használhatóak, nem tömegesen, a szolgáltatást igénybe vevő chipes-órás eszköz segítségével tudja használni a szekrényét. Környezeti tényezők: Hazánkban a gyógytényezők természeti környezeti elemek is egyben, fejlesztésük alapvető az egészségturizmus fejlődése szempontjából, éppen ezért kiemelten fontos természeti kincseink megóvása. A gyógyhelyekre kifejtett környezeti hatások kialakulásában, továbbá a megfelelő környezeti feltételek fenntartásában szerepet játszik a megfelelő domborzat, illetve a terület növény- és állatállományának összetétele. Fontos megvizsgálnunk az éghajlatváltozásból fakadó hatásokat is. Itt elsősorban a szezonalitásra gondolok, továbbá arra, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően az évszakok időjárása hazánkban is kiszámíthatatlanná vált. E szempont alapján a Hungarospa Zrt. előnyben van, hiszen annak ellenére, hogy bevételeinek jelentős részét adja a nyári strandszezon, az Aqua-Palace beruházásnak köszönhetően létrehoztak egy olyan vízi komplexumot, mely minden korosztály igényeit kielégíti, az év bármely időszakában használható, kiküszöbölve ezzel a szezonalitást, és az éghajlatváltozásból adódó szeszélyes időjárást is. Jogi tényezők: A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen jogi keretek között működhetnek. Megítélésem alapján a jogi tényezők vannak leginkább hatással a Hungarospa Zrt. működésére. Számtalan előírásnak, jogszabálynak kell megfelelni, számtalan követelményt kell betartaniuk, melyek nem teljesítése súlyos következményeket vonhat maga után. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetem a működéshez kapcsolódó jogszabályokat, rendeleteket: •
2006 évi IV törvény a gazdasági társaságokról
•
2000. évi C törvény a számvitelről
•
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
•
37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről
•
74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről
33
A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) gyógyhellyé nyilvánítja. A természetes gyógytényezőket (köztük a gyógyhelyeket) a 74/1999. (XII.25.) EüM-rendelet határozza meg. A vállalkozás kialakította és integrált rendszerként, nemzetközileg elismert tanúsító szervezet felügyelete alatt működteti és folyamatosan fejleszti az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, illetve az MSZ EN ISO 14001:2005 számú szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert.
4.3.1.
A vállalkozás SWOT elemzése
A Hungarospa Zrt. számtalan erősséggel bír, a hírnév, a hagyományok, és a gyógyvíz minőségén kívül ezen erősségekre legfőképp a kiváló szakmai gárda és a vezetés van pozitív hatással. A támogatások maximális mértékű kihasználásának köszönhetően az elmúlt évtizedekben olyan fejlesztések valósultak meg, melyek a vállalkozást egyedivé tették a többi között. Versenytársai körében megkülönböztető jegyekkel bír, hiszen a beruházásoknak köszönhetően létrejött a fedett „élménybarlang”, mellyel a szezonalitást nagymértékben kiküszöbölték. A gyengeségük, hogy a versenytársakhoz viszonyítva relatíve magas szobaárakat alkalmaznak, még akkor is ha, figyelembe vesszük, hogy a szobaárak tartalmazzák a teljes fürdőkomplexum, Aqua-Palace, strandfürdő használatát. A szálloda azonban, nyáron így is teltházzal üzemel. A vendégek tulajdonképpen a kényelmet fizetik meg, kilépnek a szobából, és minden elérhető számukra, nem kell más szálláshelyről megközelíteni a fürdő területét, nincsenek időhöz kötve. További lehetőség lenne a vállalkozás számára a forgalom bővítése céljából a határon túli piacok bővítése, nyitás Szlovákia, de legfőképp Románia irányába. Ezt a határ menti településeken elhelyezett hirdetésekkel tudnák elérni. Belföldi forgalmukat tovább bővíthetnék, ha a közszolgálati televízióban is hirdetnének. A támogatások hatékony kihasználásával további fejlesztéseket tudnak megvalósítani. A vállalkozás számára a legnagyobb veszélyt az időjárás okozta kockázat jelenti, a változékony nyári időjárás kedvezőtlen hatással lehet a bevételre, hiszen a bevételek jelentős részét a fürdőbelépők (strand-, élmény-, gyógyfürdő) adják. Egy esetleges
34
gazdasági visszaesés csökkentheti a jövedelmeket, mely szintén árbevétel visszaeséshez vezethet. Ezen tényezőkre nem igazán tud hatást gyakorolni a vállalkozás. Amire leginkább hatással lehet, és amire árcsökkentéssel reagálni tud, az a konkurencia erősödése a szálláshely szolgáltatás területén.
4.4. Pénzügyi elemzés az elmúlt három auditált év függvényében - az objektív tényezők elemzése
A továbbiakban a vállalkozás pénzügyi helyzetét elemzem azon pénzügyi mutatók segítségével, melyet a K&H bank Zrt. a hitelképesség-vizsgálat során preferál. A 3. ábra a vállalkozás nettó árbevételét valamint az eredményességét mutatja be. Jól látható, hogy bevétel szinten, üzemi szinten és eredmény tekintetében is javuló tendenciát mutat a vállalkozás helyzete a vizsgált 3 évben. A nettó árbevétel csaknem 1 milliárd forinttal nőtt. Az árbevétel teljes egészében belföldi értékesítésből ered, és 90%-ban magánszemélyektől. EBIT szinten 7,4 %-ról 13,46%-ra nőtt a vállalkozás üzemi eredménye. Mérleg szerinti eredmény (már Adózott eredmény) tekintetében pedig 3,5%-ról 5,3%-ra nőtt az eredményesség az árbevételhez viszonyítva.
5,000,000 4,500,000 4,000,000 3,500,000 3,000,000 2,500,000 2,000,000 1,500,000 1,000,000 500,000 0 2013
2014 Értékesítés nettó árbevétele
2015 EBIT
MSZE
3. ábra A vállalkozás nettó árbevétele és eredménye (2013-2015) A 3. táblázat adataiból a tőkeszerkezeti mutatók olvashatók ki. Jól látható, hogy a Hungarospa Zrt. tőkeszerkezete javult. A saját tőke nőtt, ebből eredően a saját tőke
35
növekedési mutató, a saját tőke aránya, valamint az adósságállomány fedezettsége is nőtt, csökkent az idegen tőke aránya. A vállalkozás az Aqua Palace beruházáshoz vett fel egy nagyobb összegű beruházási hitelt, melynek lejárata 2022. A beruházási hitel a törlesztésekkel évről évre csökken. Az adósságállomány aránya 29-32%-os. Figyelembe véve azt, hogy ebben hosszú és rövid lejáratú hitelek is vannak, a mutató értéke kiváló.
Megnevezés
2013
2014
2015
Tőkeerősség
45,82
44,01
47,45
Saját tőke növekedési mutató
1,63
1,64
1,70
Idegen tőke és saját tőke aránya (D/E)
0,59
0,63
0,50
Tőkeáttételi mutató
2,18
2,27
2,11
Adósságállomány aránya (%)
0,32
0,33
0,29
Saját tőke aránya (%)
0,68
0,67
0,71
Adósságállomány fedezettsége
2,12
2,06
2,42
3. táblázat Tőkeszerkezeti mutatók (2013-2015) Forrás: saját számítás
A likviditási mutatókat az 4. táblázat tartalmazza. A vállalkozás forgóeszköz állománya nagyobb mértékben csökkent, mint a rövid lejáratú kötelezettségek, ezért a likviditási mutató kismértékben romlott. A vállalkozás likviditása 2014-ben nem érte el az elvárt szintet, 2015-ben meg is haladta azt. A pénzhányad mutató értéke mindegyik évben meghaladta az elvárt 0,2-es értéket. Azaz, ha a vállalkozásnak a rövid lejáratú kötelezettségeit azonnal ki kellett volna fizetni, mindegyik vizsgált időszakban meg tudta volna tenni. A kamatfedezeti mutató értéke az adózás előtti eredmény növekedése miatt tovább javult. A pénz időtartam mutató 2013-ban és 2014-ben volt magasabb, ebben az időszakban a 2-2,5 hónapos tartalékot is elérte a likvid eszközök állománya. 2015-ben a mutató értéke 47,32 volt, vagyis 1,5 hónapra nyújtottak a likvid eszközök fedezetet.
36
Megnevezés
2013
2014
2015
Likviditási mutató
0,27
0,19
0,20
Likviditási ráta I. (current ratio)
1,34
0,86
1,22
likviditási ráta II.
1,17
0,73
1,00
Likviditási gyorsráta (quick ratio)
1,22
0,77
1,08
Pénzhányad
1,05
0,65
0,86
207219,00
-104553,00
104668,00
Dinamikus likviditás
45,21
44,49
124,69
Hosszú távú likviditási mutató
9,23
10,05
20,88
Hitelfedezettségi mutató (%)
0,17
0,13
0,22
Kamatfedezeti mutató
2,55
2,73
3,32
Pénz időtartam mutató
77,20
57,48
47,32
Nettó forgótőke
4. táblázat Statikus likviditási mutatók (2013-2015) Forrás: saját számítás
Az EBITDA állomány növekedése következtében a dinamikus likviditás is javult. (5. táblázat)
Megnevezés Dinamikus likviditási ráta
2013
2014
2015
1,09
1,03
2,29
5. táblázat Dinamikus likviditási mutató (2013-2015) Forrás: saját számítás A jövedelmezőségi mutatókat a 6. táblázat tartalmazza. Ahogyan a táblázat adataiból kiolvasható,
a
vállalkozás
jövedelmezősége
összességében
javult.
Mind
a
bevételarányos, mind az eszközarányos, mind a sajáttőke arányos nyereség is.
37
Megnevezés
2013
2014
2015
Bevétel arányos üzemi eredmény (%)
0,07
0,08
0,13
ROS (Árbevétel-arányos üzemi eredmény) (%)
0,07
0,09
0,13
Árbevétel-arányos adózás előtti eredmény (%)
0,04
0,04
0,05
Árbevétel-arányos adózott eredmény (%)
0,04
0,04
0,05
ROA (eszközarányos nyereség) (%)
0,03
0,03
0,05
ROE (sajáttőke-arányos nyereség) (%)
0,03
0,03
0,04
6. táblázat Jövedelmezőségi mutatók (2013-2015) Forrás: saját számítás
4.4.1. A hitelképesség elemzése A hitelképesség elemzése során egyrészről a vállalkozás eladósodottságát, másrészről pedig a hitel visszafizetési képesség mutatóit elemeztem. Ahogyan a 7. táblázat adataiból kiolvasható, a vállalkozás eladósodottsága összességében javult az elmúlt 3 auditált évben. Csökkent az adósságállománya, javult az eladósodottság foka, valamint a hosszú távú és a nettó eladósodottsága is.
Megnevezés
2013
2014
2015
0,59
0,63
0,50
2358409,00
2564917,00
2332195,00
Eladósodottság foka (%)
27,22
27,56
23,51
Hosszú távú eladósodottság (%)
0,32
0,33
0,29
Nettó eladósodottság (%)
0,57
0,61
0,48
Eladósodottság mértéke Adósságállomány
7. táblázat Eladósodottsági mutatók (2013-2015) Forrás: saját számítás
A 8. táblázat tartalmazza a hitel visszafizetési képesség mutatóit. A K&H Bank Zrt. a hitelezés vizsgálatakor ezt a két mutatót tekinti elsődlegesnek. A Net Debt/EBITDA mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely összességében szintén javult a vizsgált 3 évben. A bank megítélése szerint az EBITDA az az állomány, melynek fedeznie kell a hosszú lejáratú hitelek éven belüli 38
tőketörlesztését, a kamatokat, valamint az adót is. Ez az ADSCR mutató, mely tulajdonképpen a vállalkozás hitel visszafizetési képességét mutatja meg. A mutató értéke 1,1-1,2-nél elfogadható, a Hungarospa Zrt. esetében ez 1,74-ről 5,11-re javult, mely kiváló. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a működéséből 5,11-szeresen tudja kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az adót.
Megnevezés
2013
2014
2015
Net Debt / EBITDA
3,99
4,24
2,34
ADSCR
1,74
1,47
5,11
8. táblázat Hitel visszafizetési képesség mutatói (2013-2015) Forrás: saját számítás
4.4.2. Scenarió - a maximális hitelteher vizsgálata
Végül kiszámoltam azt, hogy mekkora terhet tudott volna elviselni a vállalat a 2015-ös adatok alapján. 2015-ben az EBITDA állománya 1,074 milliárd Ft volt, ahhoz, hogy az ADSCR mutató értéke 1,2 legyen, 895 millió Forint összegű tőke-kamat és adófizetés terhelhette volna a vállalkozást. (9. táblázat)
Megnevezés
2015
EBITDA
1 074 266
Hosszú lejáratú hitelek éven belüli esedékessége+kamatok ADSCR
895 222 1,2
9. táblázat A maximális hitelteher számítása a 2015 évi adatok alapján Forrás: saját számítás
39
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három fő kérdésre kerestem a választ.
1. Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során? 2. Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor? 3. Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?
Kutatásom során az alábbi eredményre jutottam: A K&H Bank Zrt. a hitelezés során adósminősítést készít. Az adósminősítés tulajdonképpen itt indul a hitelbírálat - fázisában a Bank objektív-, illetve szubjektív szempontok alapján értékeli a hiteligénylő vállalkozást. Az objektív szempontok a beszámoló adatira épülnek, míg a szubjektív szempontok között a Bank által fontosnak tartott, de nehezen mérhető dolgok kerülnek vizsgálat alá, például piacképesség, menedzsment minősége, bankkapcsolatok, kockázatok. Az adósminősítés az AM2 rendszerben történik. Az AM2 rendszert - és annak PD (Probability of Default) értékeit - használja a K&H is, mely az adós nem megfelelő teljesítésének (default-jának) valószínűségére épül. A bank minden új hitelkérelem esetén megvizsgálja az ügyfél hitel visszafizetési képességét, figyelembe véve olyan egyéb meghatározó tényezőket, mint az ügyfél pénzügyi és piaci helyzete, tulajdonosi háttér, a vállalkozás stratégiai céljai, a vezetés szakértelme, színvonala. Az ügyfélminősítést ezen információk ismeretében végzik el, s hitelezhető ügyfél esetén vizsgálják a biztosítéki háttér erősségét is. A K&H Bank ügyfélminősítési szabályzata 12 kategóriába sorolja az ügyfeleket, a KBC által alkalmazott QCR (kvantitatív kockázatkezelési módszer) módszerhez hasonlóan, mely a követelésminősítés és ügyfélminősítés meghatározására szolgál. A Banknál 8 problémamentes kategória van.
40
A K&H Bank az alábbi pénzügyi mutatókat veszi figyelembe az adósminősítés során: •
Adózás utáni eredmény/összes bevétel
•
Tárgyévi Cash flow/Összes pénzügyi kötelezettség
•
Likviditási mutató
•
Szolvencia mutató
•
Saját tőke/Összes pénzügyi kötelezettség
•
Kamatfedezeti mutató
Az AM2 rendszer a fenti mutatókat, az objektív pontszámot és az objektív standardizált összpontszámot automatikusan kiszámolja az inputadatok alapján. A kapott pontszámok alapján sorolja be az ügyfeleket az adott PD kategóriába. A K&H Bank Zrt. a finanszírozás során előtérbe helyezi az úgynevezett cash flow alapú finanszírozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelek visszafizetési forrásának az elsődleges működést tekinti, melynek alapja az EBITDA. A bank gyakorlatában az adósság-visszafizetési képesség vizsgálata során alkalmazott mutatók közül a két legfontosabb mutatószám a NET DEBT/EBITDA és az ADSCR mutatók. A NET DEBT/EBITDA mutató egy adott évre mutatja a hitel terhét a társaság jövedelemtermelő képességére vetítve. Elvárt értéke 3-4 közötti abban az esetben, ha a vállalkozás csak rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezik, 7-8 abban az esetben, ha hosszú lejáratú hitelei is vannak. Az adósság-visszafizetési képesség elemzésének másik fontos mutatószáma az ADSCR mutató, mely a vállalkozás szabad rendelkezésű pénzállományát mutatja az adókötelezettség figyelembe vételével, vagyis megmutatja, hogy a rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség hogyan viszonyul az adott időszak tőke- és kamatfizetési kötelezettségeihez. Minimálisan elvárt értéke 1,1 - 1,2 körül van. Az esettanulmányban szereplő vállalkozás hitelképességét vizsgálva az alábbi következtetéseket vontam le. A vizsgált időszakon belül a leggyengébb évnek a 2014-es év bizonyult. A mutatók esetében megfigyelhető, hogy 2013-ról egy enyhe visszaesés következett be 2014-re, majd 2014-ről 2015-re egy erősebb növekedés. Összességében nőtt a vállalkozás nettó árbevétele, saját tőkéje, jövedelmezősége. Javultak az adósságszolgálat és a hitel visszafizetési képesség mutatói is. A Net Debt/EBITDA mutató alapján a vállalkozás nettó adóssága az EBITDA állomány 2,34-szerese, mely megfelelő. 41
Az ADSCR mutató 2015-ben 5,11 volt, mely azt jelenti, hogy 5,11-szeresen tudja kitermelni a hosszú lejáratú hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, valamint az adót. A vállalkozás jelen helyzetében továbbra is hitelképes, közel 900 millió forint a teher, melyet a keletkezett EBITDA állománya fedezett volna 2015-ben.
Hipotézisem megválaszolása: Úgy gondolom, hogy feltételezésem beigazolódott, a Hungarospa Zrt. hitelképessége vizsgálatakor feltárt szubjektív- politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti tényezők, a vezetők személye, és üzletpolitikája pozitív képet, emelkedő tendenciát mutatnak. A versenyszférában konkurens vállalkozások (más gyógy komplexumok) előtt haladás, a minden időben, minden korosztály minden igényét kielégítő innovatív szemlélet, kellő üzletpolitikával felvértezett, pénzügyi forráslehetőségeket felkutató, és megragadó menedzservezetés, a szolgáltatások, változatos programkínálat folyamatos bővítése, az előírásoknak megfelelően kialakított és karbantartott modern technológia alkalmazása, a több lábon állás, mind a versenyképesség fennmaradása, valamint a fogyasztói (vendégkör) elégedettség növelése érdekében történik. Mindezek következtében a cég bevételei - így a hitelek törlesztése mellett forrásai is nőnek, működésében a fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhetően folyamatos fejlődés figyelhető meg. Véleményem szerint az objektív mutatószámok, a szubjektív külső-, és belső tényezők vizsgálati eredményei mindenképpen bizalmat ébresztenek a hitelező Bank részéről és pozitív elbírálást eredményeznek.
42
6. ÖSSZEFOGLALÁS A vállalkozások egyre inkább rákényszerülnek a külső források bevonására. Ennek oka az, hogy gyakran nem keletkezik elégséges belső forrás: vagy a bevételek és kiadások időben eltérnek egymástól, így a vállalat forrást von be a termelés folyamatos fenntartása érdekében. A vállalatfinanszírozás még fontosabbá válik, hiszen a versenyképesség fenntartása rendkívül sok pénzt és fáradtságot igényel. A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége a hitelezés, mely számos kockázattal jár. A bankoknak a kockázatok elkerülése végett úgy kell eljárnia minden ügylet esetében, hogy a tevékenysége megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésének, azaz a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, illetve az ügylet megfelelő bevételt és profitot biztosítson. A hitelezés azonban számos kockázattal jár, melyeket összefoglaló néven banki hitelkockázatoknak nevezünk. Szakdolgozatom témájaként a K&H Bank Zrt. vállalati hitelezését, ezen belül is a hitelképesség-vizsgálatot választottam. A témával kapcsolatos elemzésem során három fő kérdésre kerestem a választ. •
Milyen szempontokat vesz figyelembe a bank a hitelezés során?
•
Mi jellemzi a bank hitelképesség-vizsgálatát? Milyen mutatókat alkalmaz a bank egy vállalkozás hitelképességének a megítélésekor?
•
Hitelképes-e az esettanulmányban szereplő vállalkozás?
Dolgozatom célja az volt, hogy átfogó képet adjak a K&H Bank Zrt. hitelezési tevékenységéről, és ezen belül is a hitelképesség vizsgálatáról. A kutatás módszereként egyrészről a dokumentum elemzést választottam, azaz a banki belső szabályzatokat dolgoztam fel az adós- és ügyfélminősítés bemutatásakor. Másrészről pénzügyi mutatók segítségével elemeztem az esettanulmányban szereplő vállalkozás pénzügyi helyzetét és hitel visszafizetési képességét. Kutatásom során arra az eredményre jutottam, hogy a bank a hitelezés során objektív és szubjektív szempontokat vesz alapul. Mindkettőt az AM2 adósminősítő rendszerben kezeli, a mutatók pontozásával alakul ki az adott vállalkozás minősítése (PD-je). Az objektív vizsgálat során a tőkeszerkezeti, a likviditási és az adósságszolgálati mutatókat helyezi előtérbe. A hitel visszafizetés vizsgálatakor a NET DEBT/EBITDA, valamint az ADSCR mutatók kerülnek mélyebb elemzésre.
43
Az esettanulmányban szereplő vállalkozás, vagyis a Hungarospa Zrt. pénzügyi helyzete megfelelő, akár további hitelterheket is elbír.
Összességében K&H Bank Zrt. nagyvállalati hitelezési tevékenysége megítélésem szerint nem kockázatos. A bank hitelezési politikája alapján az elsődleges megtérülést preferálja, azaz akkor tekint hitelképesnek egy vállalkozást, ha az a napi működésből ki tudja termelni a hitelek és az adó költségeit.
44
IRODALOMJEGYZÉK 1.
Béza et.al. (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Kiadó, Budapest. p. 350.
2.
Bordáné Rabóczki Mária (1990): A gazdasági társaságok pénzügyi megítélése. Nemzetközi számviteli és elemzési eljárások. 2. kiad. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. p. 279.
3.
Csubák Tibor Krisztián (2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon. Doktori értekezés, BKÁE, Budapest.
4.
Dancsó József (2006): Hitelezés. In: Ligeti Sándor – Sulyok –Pap Mária (szerk): Banküzemtan. Tanszék Kft., Budapest. 105-133.
5.
Fábián Gergely – Hudecz András – Szigel Gábor (2010): A válság hatása a vállalati hitelállományokra Magyarországon és más kelet-közép-európai országokban. Hitelintézeti szemle, 5. sz. 445-462.
6.
Hall, R.E. (2003): Corporate earnings track the competitive benchmark. NBER Working
Papers
No
10150.
Letöltés
helye:
http://www.nber.org/papers/w10150.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10. 7.
Hovakimian, G. - Titman, S. (2003): Corporate Investment with Financial Constraints: Sensitivity of Investment to Funds From Voluntary Asset Sales. NBER
Working
Papers
No
9432.
Letöltés
helye:
http://www.nber.org/papers/w9432.pdf Letöltés ideje: 2017.02.10. 8.
Illés Ivánné (2004): Bankmenedzsment. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest.
9.
Jorion, P (1999): A kockáztatott érték. Panem Könyvkiadó Kft., Budapest 27-35. o.
10. Kalfmann Petra (2010): Változások a kockázatkezelés gyakorlatában a válság hatására. Hitelintézeti Szemle, 4. sz. 309-320. 11. Koppány Krisztián – Kovács Norbert (2011): Fundamentális elemzés. Győr, Széchenyi István Egyetem, p. 101. 12. Kónya Judit (2009): A projektfinanszírozás jogi aspektusai. Hitelintézeti Szemle, 2. sz. 125-151.
45
13. Ligeti Sándor (2006): Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében. Megjelent: Ligeti Sándor: – Sulyok-Pap Márta (szerk.): – Banküzemtan. Tanszék Pénzügyi és Szolgáltató Kft., Budapest 46-52.o. 14. Mehlhoffer Brigitta Klára (2003): A morális kockázat kezelése a banki hitelezés során. Hitelintézeti Szemle, 2003. 2. évf. 3. sz. 55-68. o. 15. Némethné Gál Andrea (2008): A kis- és középvállalkozások banki hitelezésének alakulása (1999-2007). Hitelintézeti Szemle, 7. évf. 3. sz. p. 265-288. 16. Peter K. Nevitt-Frank Fabozzi (1997): Projektfinanszírozás. CO-NEX Könyvkiadó, Budapest. 7-70. 17. Robert E. Hall: Corporate Earnings Track the Competitive Benchmark. NBER Working
Papers,
2003,
No
10150.
pp.
1-27.
Letöltés:
http://www.nber.org/papers/w10150.pdf?new_window=1. Letöltés ideje: 2017. április 22. 18. Sági Judit (2007): Banktan. Budapest, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. 348 p., 19. Storey, D. J. (1994): Understanding the small business sector. Routledge, London and New York. 20. Tarnóczi
Tibor
–
Luc
Soenen
(1995):
Vállalkozások
pénzügyeinek
menedzselése. 1. rész. Kézirat. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. p. 222. 21. Tétényi Zoltán – Gyulai László (2001): Vállalkozásfinanszírozás. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest. 602 p. 22. Waterhouse P. (1993): A hitelkockázat kezelése. Panem Kft., Budapest. 237 p. 23. 8/2001-es
számú
PSZÁF
ajánlás,
Letöltés:
https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/bal_menu/szabalyozo_es zkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajanlas_pszaf/pszafhu_ajanlirelvutmut_2005 0815_79. Letöltés ideje: 2017.02.10.
46
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ÁBRA A VÁLLALATI HITELEZÉS ALAKULÁSA (2002-2015) .................................................. 4 2. ÁBRA A BANKI KOCKÁZATOK TÍPUSAI................................................................................. 8 3. ÁBRA A VÁLLALKOZÁS NETTÓ ÁRBEVÉTELE ÉS EREDMÉNYE (2013-2015) ....................... 35
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT A MUTATÓSZÁMOK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ................................................... 12 2. TÁBLÁZAT MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK A K&H BANKNÁL .................................................. 18 3. TÁBLÁZAT TŐKESZERKEZETI MUTATÓK (2013-2015) ....................................................... 36 4. TÁBLÁZAT STATIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓK (2013-2015) ............................................... 37 5. TÁBLÁZAT DINAMIKUS LIKVIDITÁSI MUTATÓ (2013-2015)............................................... 37 6. TÁBLÁZAT JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK (2013-2015) .................................................... 38 7. TÁBLÁZAT ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓK (2013-2015).................................................... 38 8. TÁBLÁZAT HITELVISSZAFIZETÉSI KÉPESSÉG MUTATÓI (2013-2015) ................................. 39 9. TÁBLÁZAT A MAXIMÁLIS HITELTEHER SZÁMÍTÁSA A 2015 ÉVI ADATOK ALAPJÁN ............ 39
47
MELLÉKLETEK 1. melléklet: A vállalkozás auditált beszámolója, 2013-2015 Eszközök
2013
2014
2015
9 319 838
10 563 718
10 489 688
77
3
3
77
3
3
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
9 319 236
10 563 315
10 488 720
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
8 373 404
9 824 113
9 586 721
Műszaki berendezések, gépek, járművek
445 450
479 652
488 968
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
220 063
223 516
172 056
276
204
131
187 243
35 830
240 844
525
400
965
250
100
600
275
300
365
812 623
644 307
573 681
A. Befektetett eszközök I. IMMATERÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése
Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek
92 800
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök
48
I. KÉSZLETEK
71 556
65 813
66 071
Anyagok
56 764
48 880
48 094
2 267
3 051
3 552
11 507
13 083
13 417
1 018
799
1 008
104 765
94 131
105 326
98 201
90 252
62 457
6 564
3 879
42 869
0
0
0
636 302
484 363
402 284
27 099
40 717
29 343
Bankbetétek
609 203
443 646
372 941
C. Aktív időbeli elhatárolások
756 713
847 865
849 339
58 069
33 985
35 242
1 051
336
186
697 593
813 544
813 911
10 889 174
12 055 890
11 912 708
Befejezetlen termelés és félkész termék Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb részesedés Saját részvények, üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek
Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN
49
Források
2013
2014
2015
D. Saját tőke
4 989 679
5 293 131
5 652 568
I. JEGYZETT TŐKE
3 056 300
3 229 300
3 328 300
87 545
87 545
87 545
1 014 624
1 258 582
1 385 887
701 814
557 252
620 398
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
129 396
160 452
230 438
E. Céltartalékok
205 913
297 390
353 045
205 913
297 390
353 045
2 963 813
3 313 777
2 801 208
0
0
0
2 358 409
2 564 917
2 332 195
2 358 409
2 564 917
2 332 195
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka
Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
50
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
605 404
748 860
469 013
294 801
429 909
111 111
12 961
13 758
16 621
65 600
34 443
102 225
232 042
270 750
239 056
2 729 769
3 121 592
3 105 887
8 470
7 956
6 218
35 137
38 855
44 016
2 686 162
3 074 781
3 055 653
Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejárató kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
10 889 174 12 025 890 11 912 708
51
Eredménykimutatás
2013
2014
2015
3 683 326
3 887 150
4 342 280
3 683 326
3 887 150
4 342 280
Saját termelésű készletek állományváltozása
1 649
4 584
5 725
Saját előállítású eszközök aktivált értéke
8 554
6 064
2 017
Aktivált saját teljesítmények értéke
10 203
10 648
7 742
Egyéb bevételek
83 956
108 903
150 376
Ebből: visszaírt értékvesztés
2 022
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele
Anyagköltség
530 102
534 914
590 680
Igénybe vett szolgáltatások értéke
679 552
689 689
725 051
Egyéb szolgáltatások értéke
53 833
58 231
62 176
Eladott áruk beszerzési értéke
26 201
30 234
34 010
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
4 661
5 325
4 796
Anyagjellegű ráfordítások
1 294 349
1 318 393
1 416 713
Bérköltség
1 070 853
1 145 550
1 220 143
Személyi jellegű egyéb kifizetések
229 942
191 365
207 613
Bérjárulékok
306 314
332 833
350 048
1 607 109
1 669 748
1 777 804
Értékcsökkenési leírás
384 210
435 228
489 477
Egyéb ráfordítások
218 140
250 168
231 615
Ebből: értékvesztés
645
436
289
273 677
333 164
584 789
13 192
4 766
3 222
18 779
10 663
6 032
Személyi jellegű ráfordítások
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet
52
Pénzügyi műveletek bevételei
31 971
15 429
9 254
83 482
92 852
99 133
89 554
91 763
261 256
Pénzügyi műveletek ráfordításai
173 036
184 615
360 389
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
-141 065
-169 186
-351 135
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
132 612
163 978
233 654
Rendkívüli ráfordítások
3 216
3 526
3 216
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
-3 216
-3 526
-3 216
129 396
160 452
230 438
129 396
160 452
230 438
129 396
160 452
230 438
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet
Rendkívüli bevételek
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Forrás: a vállalkozás által nyújtott adatok alapján saját szerkesztés
53
