Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák 1215 Budapest, Árpád u Budapest, Rákóczi tér 31

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák Német Nemzetiségi Csoport Deutsche Nationalitätengruppe OM azonosító: 034740 1215 Budapest, Árpád u. 2. 06-1-427-0728 Tel./Fax: 06-1-427-0730 E mail: [email protected] 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. 06-1-278-2128 E mail: [email protected]

1

TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Bevezető ..................................................................................................................................... 8 Általános rendelkezések ........................................................................................................... 8 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja, célja ................................................. 8 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .......................... 8 Az alapító okirat és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások ............................................................................................................................ 9 Az alapító okirat, módosító okirat, törzskönyvi nyilvántartás adatmódosításának határozata, törzskönyvi kivonat ..................................................................................................................... 9 Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások ............. 15 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előirányzatok és feltételek ......... 15 A szervezeti egységek vezetőjének jogosítványai ..................................................................... 15 Az intézmény megszüntetése ..................................................................................................... 15 Az óvoda működési alapdokumentumai .............................................................................. 16 Alapdokumentumok .................................................................................................................. 16 Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program tartalma ............................................................. 16 Az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek éves terve ............................................................... 17 Az óvoda éves munkaterve........................................................................................................ 17 Az éves munkaterv tartalma ..................................................................................................... 18 Házirend tartalma .................................................................................................................... 19 Az elektronikus úton előállított, elektronikusan hitelesített, illetve papír alapra nyomtatott dokumentumok tárolási, kezelési rendje................................................................................... 20 Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje ...................................................................... 21 A köznevelési intézményre vonatkozó szabályok ................................................................ 21 Az óvoda szervezeti felépítése és vezetési szerkezete ............................................................... 21 Az óvoda képviseletére jogosultak............................................................................................ 22 Az óvoda vezetője ..................................................................................................................... 22 Az óvodavezető feladatköre ...................................................................................................... 22 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök ............................ 23 Az óvodavezető közvetlen munkatársai .................................................................................... 23 Az óvodavezető-helyettes és tagóvoda-vezető .......................................................................... 24 Az óvoda vezetősége ................................................................................................................. 24 Az óvoda vezetőségének tagjai ................................................................................................. 24 A vezetők közötti feladatmegosztás rendje ............................................................................... 24 2

Az óvoda közösségei, kapcsolataik az intézmény vezetésével és egymással ............................ 25 Az óvodai alkalmazottak közössége.......................................................................................... 25 A nevelőtestület ........................................................................................................................ 26 Az óvodapedagógusok feladata és jogköre .............................................................................. 26 A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja ..................................... 27 Szakmai munkaközösség ........................................................................................................... 28 Gyermekvédelmi munka ellátásának rendje ............................................................................. 29 A munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, pedagógus munka segítése .. 29 Reszortfeladatok elvégzésének elvei, feladatkörei ................................................................... 30 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok .......................................................................... 30 A partnerkapcsolatok rendszere, formája, módja, rendje ................................................. 31 A fenntartóval való kapcsolattartás formái.............................................................................. 31 A vezetők és a szülői szervezet, az óvodapedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája ......................................................................................................................... 31 A szülői közösséggel való kapcsolattartás ............................................................................... 32 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ................................................................... 32 Fokozottabb együttműködés a gyermek veszélyeztetettsége esetén .................................. 32 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ............................................................... 32 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás .................................................. 32 A működés rendjére vonatkozó rendelkezések ................................................................... 33 A nevelési év helyi rendje....................................................................................................... 33 Az óvodavezető helyettesítési rendje ........................................................................................ 33 Helyettesítési elvek ................................................................................................................... 34 Tanulmányi szabadság ............................................................................................................. 34 Munkarend – ügyeleti rend ...................................................................................................... 34 Az óvoda épületének csoporttal történő elhagyásának rendje ................................................. 34 Napirend – Hetirend................................................................................................................. 35 Tájékoztatás rendje .................................................................................................................. 35 A nyitvatartás rendje ................................................................................................................ 35 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje...................................................... 36 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ............................................................................................................................. 36 Az étkezési térítési díj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok ......................... 36 A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai.................................................. 36

3

Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés eljárás rendje .............................................. 37 Felmentés rendje a rendszeres óvodába járás alól .................................................................. 37 Az óvodai elhelyezés megszűnésének eljárási rendje ............................................................... 37 A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje..................................................................... 38 A szülői szervezet jogai és azok gyakorlásának rendje, formája ............................................. 38 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái ............................................... 38 Az intézményben folytatható reklám tevékenységek szabályai ................................................. 39 Fakultatív hit- és erkölcsoktatás időpontja és helye ................................................................ 39 Az óvoda működését biztosító kiegészítő rendelkezések ........................................................... 39 Az ünnepek, ünnepélyek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai .................................................................................................................................. 40 Ünnepélyek, hagyományok szervezésének rendje .................................................................... 40 Az óvoda jelkép, viselet, külső jegy, mint hagyományápolás ................................................... 40 A nevelőmunka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje ....................................... 42 Vezetői ellenőrzés eljárás rendje ........................................................................................... 42 A belső ellenőrzés célja ............................................................................................................ 42 A belső ellenőrzés területei ...................................................................................................... 42 A belső ellenőrzés feladata ....................................................................................................... 42 A belső ellenőrzés fajtái ........................................................................................................... 42 A belső ellenőrzés tárgya, időpontja ........................................................................................ 42 A belső ellenőrzés kiterjed........................................................................................................ 43 A belső ellenőrzés végzésére jogosult személyek ..................................................................... 43 A belső ellenőrzés tervezése ..................................................................................................... 43 A belső ellenőrzés szempontjai ................................................................................................. 43 A belső ellenőrzés dokumentálása............................................................................................ 43 Az intézményi munka értékelésének eljárási rendje ................................................................. 44 Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje ........................................................... 45 Gyermekbalesetek megelőzése, ill. balesetek esetére vonatkozó eljárási rend ................. 45 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................................. 45 Intézményi védő-óvó előírások ................................................................................................. 45 A gyermekekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok ....................................................... 46 Gyermekbalesetek megelőzésére, illetve baleset esetére vonatkozó eljárás rend .................... 46 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok ....................................................................... 47 Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó esetén szükséges teendők szabályai .................... 48

4

Egyéb jogszabály által szabályozandó kérdések ................................................................. 49 A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei ........................................... 49 Pedagógus szakvizsga .............................................................................................................. 49 Továbbképzés ........................................................................................................................... 49 A pedagógus feladata ............................................................................................................... 49 A továbbképzésen résztvevő pedagógus helyettesítési rendje .................................................. 49 Finanszírozás ........................................................................................................................... 50 Záró rendelkezések ................................................................................................................ 50 Munkaköri leírások, belső dokumentum tartalmi önellenőrzése, legitimációs záradék, jegyzőkönyvek ........................................................................................................................... 51

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI Az intézmény működéséhez kapcsolódó szabályzatok ........................................................ 92 Az intézmény belső kontrollrendszerének szabályzata ............................................................. 92 Kockázatkezelési szabályzat ..................................................................................................... 94 A jogszerű működés biztosításának szabályzata ...................................................................... 95 Stratégiai terv készítésének szabályzata ................................................................................... 97 PR (Public Relations) Szabályzat ............................................................................................. 98 A vezetői ellenőrzés szabályzata ............................................................................................ 100 Az intézmény alkalmazotti köréhez kapcsolódó szabályzatok ......................................... 104 A dolgozók kiválasztásának szabályzata ................................................................................ 104 Egyenlő bánásmód szabályzata .............................................................................................. 106 Belső információáramlás, kommunikáció szabályzata, tájékoztatások rendje ...................... 108 Közalkalmazotti szabályzat .................................................................................................... 112 Munkavédelmi szabályzat ....................................................................................................... 116 Tűzvédelmi szabályzat ............................................................................................................ 140 Munkarend, szabadságolás rendje ......................................................................................... 154 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szabályzat ............................................................. 155 Szakmai munkaközösség működési szabályzata ..................................................................... 156 Továbbképzési rendszer működtetésének szabályzata............................................................ 158 Gyakornoki szabályzat ........................................................................................................... 157 A teljeskörű intézményi önértékelés szabályzata .................................................................... 175 Az intézményi munkavégzéshez kapcsolódó szabályzatok ............................................... 177 Éves munkaterv készítésének szabályzata .............................................................................. 177 Éves értékelés szabályzata ..................................................................................................... 179 Pedagógiai program felülvizsgálatának szabályzata ............................................................. 180

5

Partnerazonosítás szabályzata ............................................................................................... 182 Adat- és iratkezelés, az ügyintézés szabályzata ...................................................................... 184 Óvodai Könyvtár vezetésének szabályzata ............................................................................. 192 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje ..................................................................... 195 A pályázatírás szabályzata ..................................................................................................... 205 Módszertani eszköztár használatának szabályzata ................................................................ 206 Pénzkezelési Szabályzat.......................................................................................................... 207 HACCP alkalmazásának rendje ............................................................................................. 210 Postázás rendje ...................................................................................................................... 211 Kulcsnyilvántartás rendje ...................................................................................................... 212 Közvetlen és közvetett partnerekhez kapcsolódó szabályzatok ....................................... 213 Szülői Közösség szabályzata .................................................................................................. 213 A gyermekcsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés szabályzata .......... 219 Egyéni fejlesztés szabályzata .................................................................................................. 220 Gyermeki értékeléshez szükséges követelmények, mérőeszközök szabályzata ....................... 221 Panaszkezelés szabályzata ..................................................................................................... 222 Partneri elégedettség, elvárás mérésének szabályzata .......................................................... 224 Logopédiai tevékenység eljárásrendje ................................................................................... 226 Óvodapszichológiai tevékenység eljárásrendje ..................................................................... 229

6


2014.

7

Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratban foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetője vizsgálta felül, egészítette ki, a nevelőtestület elfogadta, a Szülői Szervezet elnöke pedig véleményezi jogát gyakorolta.

Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja, célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működését – melyeket a jogszabály más hatáskörbe nem utal –, az intézmény szervezeti felépítését, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését. A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi törvényekben, kormányrendeletekben és miniszteri rendeletekben foglaltak alapján készült: ∼ ∼ ∼ ∼

∼ ∼ ∼

∼

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről; 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról; 2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és információszabadságról; 1999. évi XLII. törvény a Nemdohányzók védelméről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről;

az

Célja az intézmény jogszerű működésének, demokratikus rendjének garantálása, a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. november 14-ei értekezletén elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény közalkalmazotti körére, az intézménybe járó gyermekekre, szüleikre, hozzátartozóikra nézve kötelező érvényű. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A hatályba lépés napjával érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályos szabályzat módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályozásban változás áll be, vagy ha a szülői közösség, illetve a nevelőtestület arra javaslatot tesz. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az óvodavezető irodájában, továbbá az intézmény által működtetett honlapon megtekinthető.

8

Az alapító okirat és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások Az alapító okirat, módosító okirat, törzskönyvi nyilvántartás adatmódosításának határozata, törzskönyvi kivonat

9

10

11

12

13

14

Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások Intézményünk gazdálkodásával az Gazdasági Szolgáltató Igazgatósághoz, mint önállóan működő költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Az Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság az ellátási körébe tartozó intézmények, önállóan működő költségvetési szervek az Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszere alá tartoznak. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előirányzatok és feltételek ∼ Személyi juttatások és járulékainak tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményeknek megfelelően; ∼ Dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezető javaslata alapján az Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság által megadott határidőre; ∼ Bevételi előirányzatok tervezését az Intézményfelügyeleti Ágazattal egyeztetve az Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság végzi, figyelembe véve az intézmények költségvetési évre vonatkozó szerződéseit; ∼ Felújítási irányzatok tervezése a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. igényfelmérése alapján, melynek megvalósításáról a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete dönt. A 2011. évi CXC. törvény 25§ (4) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul. A szervezeti egységek vezetőjének jogosítványai Az intézményvezetők ellenőrzési felelősségi körébe, a jogszabályokban, valamint az Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság és az intézmények közötti megállapodásban meghatározott feladatok tartoznak. Az intézmény megszüntetése A fenntartó a 2011. évi CXC törvény értelmében foglalt keretek között dönthet a köznevelési intézmény megszüntetéséről. A fenntartó döntése meghozatala előtt ki kell kérnie az intézmény alkalmazotti közössége, a szülői szervezet, valamint a nemzetiségi nevelésoktatásban részt vevő intézmény esetén a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A fenntartó köteles minden olyan információt hozzáférhetővé tenni a véleményezési jogkörrel rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább 15 napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével kapcsolatban.

15

Az óvoda működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. Alapdokumentumok ∼ Alapító okirat – 230/2013. (IV.25) Kt. Határozatával módosult; ∼ Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program; ∼ Az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek éves terve; ∼ Az óvoda éves munkaterve; ∼ Házirend; ∼ SZMSZ és mellékletei. Az Alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program tartalma ∼ Bevezető ∼ Az intézmény bemutatása ∼ Pedagógiai Program az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint Programunk küldetése – filozófiája Gyermekkép, óvodakép Az óvoda nevelési feladatrendszere Az egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelés programja Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

∼ Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program

∼ ∼ ∼ ∼ ∼ ∼ ∼

Freinet Pedagógia óvodai adaptációja Montessori Pedagógia óvodai adaptációja Reggio Pedagógia óvodai adaptációja „Mozdulj bátran!” mozgásprogram a Szivárvány Óvoda csoportjaiban, valamint választható a Népművészeti-Kézműves Óvoda csoportjaiban Német nemzetiségi nevelés irányelvei, a nemzetiségi kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok a német nemzetiségi kétnyelvű csoportokban

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvoda gyermekvédelmi feladatai Óvodai dokumentumok Pedagógiai Program eszközjegyzéke Az óvoda minőségfejlesztési rendszere Minőségfejlesztési rendszer célja, alapelvei, feladatai

16

Az óvodai élet sokszínű tevékenységeinek éves terve ∼ Játék Drámajáték ∼ Verselés, mesélés ∼ Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ∼ Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, kézműves műhelyek ∼ Mozgás ∼ A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés Matematikai tapasztalatok, ismeretek ∼ Munka jellegű tevékenységek ∼ A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvoda éves munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely tartalmazza az intézményi célokat, a feladatok megvalósításához szükséges tevékenységeket, munkafolyamatok, határidőket a felelősök megnevezésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A munkaterv elkészítésében közreműködik a nevelőtestület. A nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten véleményezés, megvitatás, kiegészítés után kerül elfogadásra. Elfogadás után végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának átadásával történik, melyet 8 nappal az értekezlet időpontja előtt kell eljuttatni a szülői munkaközösség vezetője részére.

17

Az éves munkaterv tartalma ∼ A neveléséi év helyi rendje ∼ Napirend ∼ A gyermekekre vonatkozó napirendet érintő kérdések ∼ Az óvodai élet sokszínű tevékenysége ∼ Munkarend ∼ Fenntartói minőségcél éves munkaterve ∼ A nevelőmunka tartalmi feladatai ∼ Nevelőtestületi értekezletek, konzultációk ∼ Tervezőmunka ∼ Szakmai munkaközösségek ∼ Német nemzetiségi óvodai munkaközösség éves terve ∼ Reszortfeladatok – reszortfelelősök ∼ Továbbtanulás, továbbképzés ∼ Kapcsolatok ∼ Szülői értekezletek ∼ Szülői Közösség értekezlete ∼ Erőforrások tervezése ∼ A nevelőmunka irányítása, ellenőrzése ∼ Ellenőrzési területek szempontjai ∼ Óvodai ünnepségek, rendezvények eseménynaptára ∼ Gyermekvédelmi munkaterv ∼ Szakmai munkaközösségek munkaterve A munkaterv és az éves pedagógiai terv alapján készülnek el a csoporttervek, amelyben rögzítésre kerül a csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatok, módszerek, eszközök az egyedi/egyéni körülmények figyelembevételével. Az elért eredmények a nevelési év végén értékelésre kerülnek tervezési ciklusonként.

18

Házirend tartalma ∼ Az óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje ∼ A nevelési év rendje ∼ A gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések ∼ A gyermekek által behozott tárgyak megőrzőben való elhelyezése, illetve bejelentési szabályai ∼ A gyermekek kötelességei és jogai ∼ A gyermekek fejlődésének értékelési szempontjai, rendje, különös tekintettel a tankötelezettség elérésére, az iskolaérettségre ∼ A szülők jogai, kötelességei ∼ A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai ∼ Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei ∼ A gyermekekre vonatkozó védő – óvó előírások, szabályok ∼ Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok ∼ Az állami és önkormányzati normatív támogatások, szociális támogatások felosztásának elvei, a kérelem elbírálásának eljárás rendje ∼ A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje ∼ A fakultatív hit- és erkölcsoktatás idejének, helyének meghatározása ∼ Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírás szabályai ∼ Együttműködés a szülőkkel ∼ Óvodán kívüli foglalkozások ∼ A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok ∼ A házirend megsértésének jogkövetkezményei

19

Az elektronikus úton előállított, elektronikusan hitelesített, illetve papír alapra nyomtatott dokumentumok tárolási, kezelési rendje A 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet előírásának értelmében intézményünk az Oktatási Hivatal által működtetett „Köznevelési Információs Rendszer” (továbbiakban: KIR) országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerében tartja nyilván ∼ a köznevelési intézményre vonatkozó adatokat, azok módosításait; ∼ a fenntartó közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait; ∼ az óvodai jogviszony nyilvántartása tartalmazza a gyermek nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési és magatartási nehézsége tényét, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, ∼ a pedagógus-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott munkavállalókról nyilvántartott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát. ∼ az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (okt.1-jei statisztikai adatok). Az elektronikus úton előállított adatszolgáltatást papír alapra való nyomtatás esetén a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy aláírásával és körbélyegző lenyomatával hitelesített formátumban, az intézmény irattárában szükséges tárolni. Az adatokat és okiratokat a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy(ek) a KIR honlapján keresztül fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesíti(k).

20

Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje Az egyéb elektronikusan vagy papíralapúan előállított dokumentumok, iratok kezelésének általános követelményeit a 2011. évi CXC törvény 43§ az alábbiak szerint szabályozza. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. (2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. (3) A 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

A köznevelési intézményre vonatkozó szabályok Az óvoda szervezeti felépítése és vezetési szerkezete

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben döntési jogköre van, melyet a jogszabály más hatáskörébe nem utal. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint a képviselők.

21

Az óvoda képviseletére jogosultak Az óvoda képviseletére a kinevezett óvodavezető jogosult. Az óvodavezető távolléte esetén a jogkört az óvodavezető-helyettes tölti be, de az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes együttes távolléte esetén a tagóvoda-vezető, majd egy megbízott óvodapedagógus. Az óvoda vezetője A 2011. évi CXC. törvény 68§ és 69§ értelmében az intézmény egyszemélyi felelőse, képviselője. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. 2007. évi CLII. törvény értelmében vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van. 2008. évi LXI. Törvény 81/A§ (1) és (2) bekezdése értelmében az általa okozott károkért teljes mértékben felel. (1) ”A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében okozott károkért teljes mértékben felel; (2) A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.”

Hatáskörében tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt kötelezettség megtartása mellett gyakorolja. Az óvodavezető feladatköre ∼ Felelős az óvoda gazdálkodási rendjéért, a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek lehetséges biztosításáért, ésszerű felhasználásáért, a munkavédelmi feladatok ellátásáért, betartásáért; ∼ A humánpolitikai feladatok ellátásával biztosítja a dolgozók számára a munkaügyi, személyis, szociális, munkaegészségügyi feltételek meglétét; ∼ Ellátja a tanügy-igazgatási feladatait az adatszolgáltatási fegyelem betartásával; ∼ A nevelőtestület pedagógiai, szakmai munkáját irányítja, ellenőrzi, értékeli, működteti a minőségirányítási programot; ∼ Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, végrehajtásukat szakszerűen megszervezi és ellenőrzi; ∼ Gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói és fegyelmi jogkört a törvényekben rögzített jogok, a demokrácia elvének és követelményeinek megfelelően; ∼ A nemzeti és óvodai ünnepeket méltóan megszervezi; ∼ Irányítja a gyermekvédelmi munkát és a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket; ∼ Együttműködik a Szülők Közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; ∼ Informálja a felettes szerveket, a Közalkalmazotti Tanácsot, kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézményekkel: GSZI, valamint a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával. 22

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Ellátandó feladatok

Felelősök

Munkafegyelem

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető

Határidők betartása


Közös döntések, vezetői intézkedések végrehajtása


Megbízások, reszortfeladatok végzése

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Reszortfelelősök

Tűz- és munkavédelmi előírások betartása

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Tűz- és munkavédelmi felelős

Szülőkkel való kapcsolattartás

Alkalmazotti kör

Ételek kiosztása

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Óvodapedagógusok Dajka

Munkaidő nyilvántartás

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Óvodatitkár

Felvételi- és mulasztási naplók ellenőrzése

Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Óvodatitkár

Csoportnaplók ellenőrzése


Fejlődési naplók ellenőrzése


Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai az óvodavezető-helyettes, a tagóvoda-vezető az óvodatitkár és a munkaközösség vezetője. Munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett, a munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagban megtalálható.

23

Az óvodavezető-helyettes és tagóvoda-vezető Az óvodavezető-helyettes és tagóvoda-vezető óraszámkedvezménnyel, vezetői pótlékkal látja el munkaköri feladatait. Az óvodavezető-helyettest és a tagóvoda-vezetőt az óvodavezető nevezi ki a testületi véleményezési jogkör megtartásával. Óvodavezető-helyettes és tagóvoda-vezető az lehet, akinek felsőfokú óvodapedagógusi szakképesítése van, valamint legalább ötéves eredményes szakmai gyakorlattal rendelkezik. Megbízatásuk visszavonásig érvényes. A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az óvodavezetőt távollétében képviselik, aláírási jogköre az óvodavezető-helyettesnek van.

Az óvoda vezetősége Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tart értekezletet az aktuális feladatokról. A vezetőségi értekezleteket az óvodavezető irányítja. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás, a módosítás előkészítése, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladatai. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetőségének tagjai ∼ Óvodavezető ∼ Óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető ∼ Szakmai munkaközösség vezetője ∼ Közalkalmazotti Tanács elnöke ∼ Szülői Munkaközösség elnöke A vezetők közötti feladatmegosztás rendje Az ellátandó feladatok rendjét a munkaköri leírás tartalmazza. A Szakmai Munkaközösség vezető kijelölése a munkaközösségi tagok szavazati alapján történik, az adott nevelési év feladatainak megfelelően, a nevelési év elején. Kiválasztásánál szempontként szerepel az adott témában kiemelkedő felkészültsége. A Közalkalmazotti Tanács tagjának választására minden, a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazott jogosult. A Közalkalmazotti Tanács elnökét a megválasztott tagok maguk jelölik ki az óvodavezetőjével közösen. A Közalkalmazotti Tanács tagjainak mandátuma három évre szól. A Szülői Munkaközösség tagjainak megválasztásáról az intézmény szülői közössége dönt. A Szülői Munkaközösség elnökét a megválasztott tagok az óvodavezetővel közösen jelölik ki az adott nevelési év elején.

24

Az óvoda közösségei, kapcsolataik az intézmény vezetésével és egymással Az óvoda munkavállalóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda munkavállalói munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az nevelő-oktató munkakört betöltők köre, munkaköri leírásuk: ∼ Óvodavezető ∼ Óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető ∼ Óvodapedagógusok A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők köre: ∼ Pedagógiai asszisztensek ∼ Dajkák: csoport dajkák, konyhás dajka, délutános dajka Egyéb dolgozók köre: ∼ Óvodatitkár ∼ Kertész ∼ takarító Az óvodavezető közvetlen munkatársa az óvodatitkár, aki munkaköre betöltéséhez megfelelő képesítéssel rendelkezik. Az óvodai alkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda vezetése, a nevelő-oktató munkát, a nevelő-oktató munkát közvetlen segítők, valamint az egyéb dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit az alábbi törvények, rendeletek, szabályzatok rögzítik: ∼ Munka törvénykönyve ∼ Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ∼ A nemzeti köznevelési törvény ∼ A nemzetiségek jogairól szóló törvény ∼ Közalkalmazotti Szabályzat. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden olyan esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az elvégzett munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

25

A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az óvoda pedagógus munkakört betöltő alkalmazottjai. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos kérdésekben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban is. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a Nevelési Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések elkészítése, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása. A nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében meghatározott időben és témában kell tartani. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, illetve megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább három alkalommal tervezhető. Célja, hogy segítse az óvodapedagógusok szakmai, szervezési eredményeit, módszereit, valamint az ismeretek bővítésének lehetőségét. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha az óvodavezető, vagy az óvodában működő valamely választott testület, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. Rendkívüli nevelési értekezlet hívható össze továbbá az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács vagy az óvoda vezetője azt szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás arányát, a javaslatokat, a határozatokat. Az óvodapedagógusok feladata és jogköre A gyermekek nevelését az intézmény minden csoportjában 2 óvodapedagógus végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak, a közoktatási törvényben, a köznevelési törvényben, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban előírtak szerint kötelesek elvégezni. Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült helyi nevelési program, a minőségirányítási program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. A 277/1997. (XII.22) kormányrendelet módosítása értelmében továbbképzési kötelezettsége van minden pedagógusnak, a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti. Feladata továbbá, hogy napra készen vezesse a csoportnaplót (a csoport adatai, heti és napirendje, a csoporttal kapcsolatos szervezési feladatok, az egész gyermekközösséget érintő események) és a felvételi és mulasztási naplót (melybe csak kék színű tollal lehet az adatokat felvezetni, a lakcímváltozásokat a bejelentés napjával dátumozni szükséges, javítani csak áthúzással és aláírással lehet).

26

A német nemzetiségi óvodapedagógusok a munkaköri leírásban megfogalmazottakon és jogkörén túl az 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól irányelvei alapján valósítja meg a gyermekek nevelését. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok: ∼ Felvételi Bizottság ∼ Nevelési Bizottság ∼ Fegyelmi Bizottság A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. A bizottságok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja ∼ Nevelési évet nyitó értekezlet ∼ Őszi nevelési értekezlet ∼ Tavaszi nevelési értekezlet ∼ Nevelési évet záró értekezlet A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába/irattárába kerülnek határozati formában. A nevelőtestület az alábbi döntési jogköröket ruházhatja át: ∼ Az éves munkaterv elkészítését ∼ Az intézményt átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását ∼ Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását ∼ Jogszabályban meghatározott, átruházható más ügyek ∼ Teljesítményértékelés ∼ Teljeskörű intézményi önértékelés ∼ Nevelőtestületi elfogadás – alkalmazotti értekezlet elé terjesztés A nevelőtestület az alább döntési jogköröket nem ruházhatja át: ∼ Pedagógiai program elfogadása ∼ SZMSZ elfogadása ∼ Házirend elfogadása A nevelőtestület az alábbi véleménynyilvánítási jogköröket nem ruházhatja át: ∼ Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben ∼ Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során ∼ A vezető-helyettes, tagóvoda-vezető megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt ∼ Az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában ∼ Más, a fentiekben nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

27

A nevelőtestület az alábbi javaslattételi jogköröket nem ruházhatja át: ∼ A működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatja azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el. Szakmai munkaközösség Az óvodában legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösség a nevelési év elején munkaközösség-vezetőt választ, dönt működési rendjéről, éves programjáról. A tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. Javaslatot tesz kiegészítő programokra, eszközökre, módszerekre. Feladatai közé tartozik a házi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése. Munkaközösség vezetőt az alábbi elvek teljesülése alapján lehet megválasztani: ∼ Felsőfokú végzettség ∼ Legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat ∼ Jó szervezőképesség ∼ Ellenőrző, értékelő és feladat-meghatározó képesség. A munkaközösség vezető megbízatása határozott időre szól, tevékenységéért pótlékot kap. A munkaközösség-vezetője munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai munkatervnek. Feladatai: ∼ Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatok elkészítésében ∼ Az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése ∼ A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése ∼ A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése ∼ A tervező munkában való segítségnyújtás ∼ A szakirodalom, új módszerek figyelemmel kísérése, beszámolás a munkaközösségi foglalkozásokon ∼ Bemutató foglalkozások szervezése, vezetése, értékelése

28

Gyermekvédelmi munka ellátásának rendje Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvodai tájékoztató faliújságon kifüggesztésre kerül a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények neve, címe, telefonszáma. Gyermekvédelmi felelős feladatai: ∼ segítse elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését; ∼ ismerje fel a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, és ha szükséges kérje szakember segítségét; ∼ kísérje figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást; ∼ szükség esetén a csoport óvodapedagógusaival rendkívüli családlátogatások végzése; ∼ segítse elő a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslataival; ∼ nyújtson segítségek a gyermekvédelmi munkához az óvodapedagógusoknak; ∼ működjön együtt a kerületi szakszolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal; ∼ részvétel az esetmegbeszéléseken; ∼ kísérje figyelemmel a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait; ∼ a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségeken túl vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel.

A munkaközösségek együttműködése, a kapcsolattartás rendje, pedagógus munka segítése Együttműködés ∼ Az óvodavezetővel az óvoda működésével, szakmai feladatokkal kapcsolatos folyamatos együttműködés végett; ∼ Az óvodavezető-helyettessel, a tagóvoda-vezetővel a szakmai feladatokkal kapcsolatos folyamatos együttműködés végett; ∼ Az óvodapedagógusokkal a folyamatos kapcsolattartás, a havi munkaterv szerinti feladatok elvégzése végett. Kapcsolattartás ∼ A munkaközösségi tervben foglaltak szerint. Pedagógus munkájának segítése ∼ Elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadása; ∼ Bemutató foglalkozások tartása; ∼ Pályakezdők fokozottabb segítségnyújtása.

29

Reszortfeladatok elvégzésének elvei, feladatkörei Az egyenletes terhelés érvényesítése érdekében történik a feladatmegosztás, mely önkéntes feladatvállaláson alapul. A vállalt feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. Reszort feladatok, melyekért pótlék illeti meg a dolgozót: ∼ Szakmai munkaközösség-vezető ∼ Gyermekvédelmi felelős ∼ Tűzvédelmi felelős ∼ Munkavédelmi felelős Reszortfeladatok, melyekért nem illeti meg pótlék a dolgozót: ∼ Könyvtár vezetése ∼ Sportrendezvények szervezése ∼ Alkalmazotti kör rendezvényeinek szervezése ∼ Gyermekprogramok, ünnepek, rendezvények szervezése ∼ Gyermekfolyóirat, könyvterjesztés ∼ Fényképezés szervezése ∼ Népviseleti ruhák nyilvántartásának vezetése ∼ Kulcsnyilvántartás vezetése ∼ Leltárfelelős Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok A nevelőmunka egyes aktuális feladatinak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak a nevelőtestület vagy az óvoda vezetősége döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg.

30

A partnerkapcsolatok rendszere, formája, módja, rendje Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti, az intézményi Nevelési Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása és módosítása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái ~ Szóbeli tájékoztatás ~ Írásbeli tájékoztatás ~ Egyeztető tárgyalások, értekezletek ~ A fenntartó által kiadott rendelkezések végrehajtása ~ Speciális információszolgáltatás az intézmény valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan

pénzügyi-gazdálkodási,

A fenntartóval, a pedagógiai szaktanácsadóval, egyéb szervezetekkel való együttműködés az óvodavezető feladata. A vezetők és a szülői szervezet, az óvodapedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény a 20/2012.EMMI rendelet 4§ (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben szabályozza a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézmény vezetőjének, helyettesének feladata közé tartozók a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási forma lehet szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók. Az óvodapedagógusok és a szülők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: ~ a gyermek óvodai beilleszkedése során ~ nyílt napokon ~ családlátogatásokon ~ szülői értekezleteken, fogadóórákon, ~ a faliújságon keresztül közölt információk által ~ a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül ~ az óvodai közös ünnepélyek, rendezvények, kirándulások alkalmával. A szülők számára szülői értekezlet hívható össze az óvodapedagógusok, az óvodavezető javaslatára, a szülők kérésére. Témája a mindenkori csoportot, a gyermekeket érintő nevelési, tanulási, szervezési, együttműködési feladatok megoldása. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport gyermekeinek zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyermekekről véleményt, tájékoztatást csak az óvodapedagógusok adhatnak. Hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos ismereteket. Minden óvodapedagógus köteles módot, lehetőséget teremteni a szülők számára, hogy gyermekük folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról tájékozódhasson.

31

A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy óvodai csoport szülői szervezetével a gyermekcsoportot vezető óvodapedagógus közvetlen kapcsolatot tart fenn. A szülői szervezetek óvodával kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az óvoda vezetőségéhez. A kapcsolattartás módja: ~ nyitott napok ~ ünnepélyek, rendezvények ~ családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a Humán Szolgáltatások Igazgatásával, mely magába foglalja a Gyermekjóléti Szolgálatot, a Családsegítő Szolgálatot, a Gyámügyi Hivatalt és a Gyámhatóságot. Kapcsolatot tart továbbá a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. kerületi Tagintézményével is. Az intézmény segítséget kér a szakszolgálattól, ha pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat. Fokozottabb együttműködés a gyermek veszélyeztetettsége esetén ~ Gyermekjóléti Szolgálattal ~ Oktatásügyi közvetítő szolgálattal ~ Más gyermek- és ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a fenntartó szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját szerződésben kell rögzíteni. Orvosi-védőnői kapcsolattartást az alábbi rendeletek szabályozzák: ~ 49/2004. (V.21) ESZCSM ~ 51/1997 (XII.18) NM rendelete. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda pedagógiai programját folytató iskolák igazgatójával, pedagógusaival, valamint a nemzetiségi önkormányzatok képviselőjével. Az együttműködés célját, módját és feltételei az óvoda munkatervében rögzítésre kerülnek.

32

A működés rendjére vonatkozó rendelkezések A nevelési év helyi rendje Az óvodai nevelési év helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelési nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 munkanapot nem haladhatja meg. E napokra a szülő kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. A zárás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt ügyeletet biztosító óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet - a két ünnep között -, illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napok, pihenő- és ünnepnapok alatt is zárva tart. Az óvoda a nyári zárva tartásról legkésőbb február 15-ig, a téli zárva tartásáról legkésőbb december 10-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább a zárva tartás előtt 7 munkanappal a szülőket tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyári hónapokban kell elvégeztetni. Kivételes esetekben az év közben történő munkák elvégeztetésénél maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak. Az intézményben óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 6-18 óráig. Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak. Minden dolgozó köteles olyan időben az intézménybe érkezni, hogy munkaterületén munkaidő-beosztásának megfelelően munkáját pontosan meg tudja kezdeni. A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások, egyéni kérések figyelembe vétele. A munkaidő beosztás változását, illetve helyettesítés elrendelését az óvodavezető utasításba adhatja. Munkaidőben csak engedéllyel lehet az intézményt elhagyni. Az óvodavezető helyettesítési rendje Az óvoda képviseletére a kinevezett óvodavezető jogosult. Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkört az óvodavezető-helyettes gyakorolja, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető és helyettese együttes távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a helyettesítést a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti. Hétköznap reggel 6-8 óráig, illetve 16-18 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult.

33

Az óvodavezető és helyettese együttes távollétében a helyettesítést ellátó személy intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megőrzésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki, melyek az alábbiak: ∼ A napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg. ∼ Olyan ügyekben járhat el, melyhez a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott. ∼ Olyan ügyekben nem járhat el, melyeket a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzatai, rendelkezései kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt. Helyettesítési elvek Elsősorban a saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus helyettesít, illetve hosszantartó hiányzás esetén arányos beosztással valósul meg a helyettesítés. Az éves szabadság megállapítása az év elején történik. Igénylését a megfelelő nyomtatvány kitöltésével, az óvodavezető előzetes engedélyével lehetséges. Hosszabb zárva tartás idejére szabadságolási terv készült Tanulmányi szabadság A munkavállaló az óvoda vezetőjével tanulmányi szerződést köthet. Amennyiben tanulmányi szerződést nem kötött az óvoda vezetőjével a tanulásra szánt szabadság kiadására kerülő napok mértékét a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az óvoda vezetője határozza meg. Méltányossági alapon a tanulmányi szabadság egy bizonyos hányadát biztosíthatjuk. Egész napos továbbképzéseken való részvétel esetén belső munkaszervezéssel biztosítjuk a zavartalan munkát. Az egész testületet érintő továbbképzésekre nevelés nélküli munkanapot szervezünk. Ezeken a továbbképzéseken minden pedagógusnak részt kell vennie, amennyiben nem vesz részt, az az éves szabadsága terhére történik. Munkarend – ügyeleti rend Az óvoda dolgozóinak munkarendjét, valamint az ügyeleti rendet az éves munkatervben kell megtervezni. Az óvoda épületének csoporttal történő elhagyásának rendje A séta, kirándulás helyszínét előre fel kell mérni. Csoportonként 3 kísérőt kell biztosítani, valamint az óvodavezetőnek írásban kell leadni a gyermeklétszámot és pontos helyszínt a helyi formanyomtatvány felhasználásával.

34

Napirend – Hetirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek napi és hetirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az óvodavezető, amennyiben szükséges, dönthet a csoportok összevonásáról átmeneti vagy hosszabb időtartamra vonatkozóan is. Csoportösszevonás lehetséges, ha a gyermeklétszám a 15 főt nem haladja meg, szünetek alkalmával és tartós létszámcsökkenés esetén is. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol fertőző megbetegedés van. Az óvodavezető, amennyiben szükséges dönthet csoportok összevonásáról átmenetileg és huzamosabb időre szólóan is. Tájékoztatás rendje ~ Információáramlás szabályozása az SZMSZ melléklete alapján történik. ~ Az írásos anyagok ismertetésének szabályozása a tájékoztató faliújságon található. ~ Az óvodavezető irodájában kerül elhelyezésre az Alapító okirat, a Nevelési Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és az Éves munkaterv, melyről az óvodavezetőjétől és az óvodavezető-helyettesétől kérhetnek tájékoztatást. ~ A dokumentumok elhelyezéséről a szülők az óvoda hirdetőtábláján kifüggesztett értesítés alapján szereznek tudomást és az első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A nyitvatartás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel, lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel üzemel. Az intézmény 6ºº - 18ºº óráig tart nyitva. A meghatározott időponttól eltérő nyitva tartásra (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az intézményből a gyermekeket az alábbiak szerint lehet elvinni: ~ Ha ebédet nem igényel 11³º - 12ºº ~ Ha ebéd után hazamehet 12³º - 13ºº 15ºº - 18ºº ~ Délutáni alvást követően

35

A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Vezetői beosztás megnevezése Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Tagóvoda-vezető Munkaközösség vezető

Az intézményben tartózkodás rendje mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket óvodába kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek értekezésekor és távozásakor szükséges. Az ajtó zárását követően belépni csak csengetés után lehetséges. Nem kell tartózkodási engedélyt kérni a szülőknek, gondviselőknek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényen való részvételekor. Egyéb esetekben külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Az általa adott szóbeli engedély után egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az étkezési térítési díj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A gyermekek szülei az intézményben a gyermekük által igénybe vett étkezésért a törvény által előírt és az óvoda vezetője által meghatározott szabályok szerint térítési díjat kötelesek fizetni. A befizetés minden hónapban egy előre meghatározott napon történik a tárgyhót követő hónapra. A befizetési napokról a szülők egész évre előre értesülnek. Hiányzás esetén az étkezés lerendelhető minden nap 8 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép érvénybe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A munkahelyi étkeztetés a fenntartó önkormányzat mindenkori érvényben lévő rendeletei alapján történik. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai Normatív kedvezményként az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani a 3 vagy több gyermekes családokban nevelkedő, illetve a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő család az ide vonatkozó jogszabályok értelmében az étkezési térítési díj csökkentésére jogosult, melyet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani az óvodába a Magyar Államkincstár által kiadott igazolással együtt. Az étkezési térítési díj befizetéséhez anyagi rászorultság esetén az intézménytől szociális kedvezmény igényelhető a megfelelő nyomtatványok, igazolások benyújtásával.

36

Az óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés eljárás rendje 2011. évi CXC törvény 49. § bekezdései értelmében az alábbiak szerint történik: (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). (4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

Felmentés rendje a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérésére az óvodavezető felmentheti az óvodai nevelésben való részvétel alól a MIP eljárásrendje alapján. A 2011. évi CXC törvény 8§ (2) értelmében a jegyző a szülő kérelmére – ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a gyermeket az ötödik életévének betöltéséig felmentheti a kötelező óvodai nevelés alól. Az óvodai elhelyezés megszűnésének eljárási rendje Az óvodai jogviszony az alábbi okok miatt szüntethető meg: ~ ha a gyermek felvételét a szülő egy másik óvodába kezdeményezte, az átvétel napján ~ ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad – a bejelentésben megjelölt napon ~ az óvodai elhelyezés fizetési hátralék miatt, a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján ~ ha a gyermeket felvették az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján; ~ ha a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amikor a 7. életévét betöltötte ~ ha a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásoktól (kivéve, ha a gyermek hátrányos helyzetű, vagy a gyámhatóság intézkedésére vette fel az óvoda).

37

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje A gyermek távolmaradását a szülő bejelentheti személyesen vagy telefonon. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A nevelési év alatt a gyermek távolmaradását indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az igazolt távolmaradás történhet családi okok miatt. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: ~ a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi óvodába ~ a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodalátogatási kötelezettségének eleget tenni ~ a gyermek 3 napon túli betegség miatt hiányzott, és ezt a tényt a szülő az óvodapedagógusnak a gyógyulást követő első óvodalátogatási napon orvosi igazolással igazolja. A szülő köteles bejelenteni gyermekének távolmaradási okát. Ha nem jelenti be, igazolatlanul van távol a gyermek, 8 nap után írásban felszólítást kell küldeni. Kétszeri eredménytelen felszólítás esetén a gyermeket törölni kell a névsorból, tanköteles gyermek esetén a rendszeres óvodába járatás érdekében jegyzői intézkedést kell kérni. A szülői szervezet jogai és azok gyakorlásának rendje, formája Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásáról. A Szülői Szervezet működésének alapelveit a választmány készíti el a vezető-helyettessel közösen. A Szülői Szervezet értekezleteinek megtartása a megbeszélt témában, időben történik. Véleményezési joga van ∼ a nevelési, minőségirányítási programmal, ∼ az éves munkatervvel kapcsolatban, ∼ a szülők többségét érintő anyagi ügyekben, ∼ a család óvoda kapcsolattartásának szülők tájékoztatási formáinak, ∼ valamint a szülői értekezletek témáinak meghatározásában, ∼ az óvodában folyó hit- és erkölcsoktatás idejének és meghatározásában.

helyének

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az óvodavezető megállapodást köt a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával gyermekorvosi ellátás elvégzése érdekében. Nevelési évenként meghatározott időpontban, gyermekorvos és védőnő látogatja az óvodát. Nevelési évenként minden gyermek egy alkalommal részt vesz fogászati, általános és szemészeti vizsgálaton a fenntartó által biztosított feltételek mellett. A kötelező oltások az óvodában nem adhatók be. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (gyermekorvosi, védőnői) feladatok ellátásához szükséges feltételeket, gondoskodik a gyermekek óvodapedagógus általi felügyeletéről.

38

Az intézményben folytatható reklám tevékenységek szabályai A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, arra jogosult személy, szerv megnevezését, címét, a tevékenység egyértelmű leírását, formáját, módját, folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartamra vonatkozó kikötéseket. Az engedély két példányban készül. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetén a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység újságok, könyvek terjesztése formájában lehetséges. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Fakultatív hit- és erkölcsoktatás időpontja és helye Az óvodában lehetőség van ingyenes fakultatív hit- és erkölcsoktatásra, ha legalább egy felekezethez tartozó 10 szülő ezt írásban kéri. Az óvoda köteles biztosítani a hit- és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, különösen a helyiséget. Az óvoda működését biztosító kiegészítő rendelkezések ∼ kulcsnyilvántartás ∼ postázás rendje ∼ tájékoztatások rendje ∼ gyermekvédelmi munka megszervezésének rendje ∼ HACCP alkalmazásának rendje ∼ Sztrájk – elégséges szolgáltatás (Alkotmány 70/c) ∼ álláshirdetés közzététele a Közigállás.hu honlapján a Kjt. 20/A§ (4) és a 2008. évi CX tv. 12§ (2) bekezdése alapján lehetséges ∼ 26/2008. (XII.20) NFGM-EÜM rendelet a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998 (IV.29) IKIM-NM rendelet módosítása

39

Az ünnepek, ünnepélyek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai Ünnepélyek, hagyományok szervezésének rendje Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok ∼ a gyermekek névnapjának, születésnapjának megünneplése – igény szerint ∼ szülőknek ajándékkészítés karácsonyra, anyák napjára ∼ gyermekek ajándékozása, mikulás, karácsony, húsvét alkalmával Ünnepek, ünnepségek: ∼ nemzeti ünnepek: március 15. ∼ hagyományos ünnepek: szüreti mulatság Márton nap – német nemzetiségi csoportok Adventi ünnepkör • mikulás • karácsony farsang húsvét anyák napja majális pünkösd, pünkösdi vásár, évzáró gyermeknap A délutáni ünnepségek 15ºº kezdődően szervezhetőek. A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok ∼ névnaposok köszöntése ∼ karácsonyi ünnep – vacsora ∼ pedagógusnap ∼ tanulmányi programok, kirándulás Az óvoda jelkép, viselet, külső jegy, mint hagyományápolás Címer – Lobogó Logo: ∼ óvoda épületén emblémás tábla ∼ fejléces papír ∼ sportöltözet: fehér póló óvodai logoval Mesterségek Bölcsője szakmai kiadvány

40

Öltözetek a fellépések alkalmával: ∼ fehér ing/blúz ∼ fekete nadrág/szoknya ∼ kékfestő szoknya ∼ selyemruha szoknya, mellény (fiú, lány) ∼ népviseleti szoknya, kötény ∼ német nemzetiségi viselet Óvodakép csoportszobákban ∼ népművészeti sarok ∼ kézműves műhelyek kialakítása ∼ német nemzetiségi hagyományok megjelenítése ∼ jeles napokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó dekoráció készítése óvodaépületben ∼ kiállítások gyermekmunkákból ∼ magyar és német népművészeti tárgyak gyűjteménye

41

A nevelőmunka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje Vezetői ellenőrzés eljárás rendje A belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait, a 370/2011. kormányrendelet határozza meg. A belső ellenőrzés célja ∼ biztosítsa az intézmény vezetése számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak minőségéről ∼ jelezze a pedagógusok és egyéb dolgozók, a vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat ∼ segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését ∼ megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet ∼ vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározási és a selejtezési tevékenység helyességét. A belső ellenőrzés területei Pedagógiai munka, munkafolyamatokba épített ügyrend, az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzések. A belső ellenőrzés feladata ∼ a pedagógiai önállóság tiszteletben tartása, fejlesztése ∼ a pedagógusok eredményeinek megítélése, valamint ösztönzése arra, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék eredményességüket. ∼ az előírásoknak megfelelően végzett iktatás, irattározás, költségvetési felhasználás, nyilvántartás naprakész állapotának folyamatos ellenőrzése A belső ellenőrzés fajtái ∼ tervszerű: előre megbeszélt, ütemezett időpontokban megadott szempontok alapján ∼ spontán: alkalomszerű, a probléma feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészülés ellenőrzése. A belső ellenőrzés tárgya, időpontja ∼ Az ellenőrzés tárgyát, időpontját a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák konkrétan, az ellenőrzési ütemtervvel együtt. Munkatervi elfogadás után nyilvánosságra hozzuk.

42

A belső ellenőrzés kiterjed ∼ a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A belső ellenőrzés végzésére jogosult személyek A belső ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését és minden közalkalmazott munkáját ellenőrizni. Elsődleges feladata az intézmény törvényes működésének és szakmai munkájának ellenőrzése. Az óvodavezető megbízása alapján meghatározott céllal az alább kijelölt személyek, írásban rögzített szempontok alapján végezhetik még: ∼ az óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető ∼ munkaközösség-vezető ∼ gyermekvédelmi felelős ∼ munkavédelmi felelős ∼ tűzvédelmi felelős A belső ellenőrzés tervezése A belső ellenőrzés ütemezését az óvodavezető készíti el, mely része az adott évi intézményi éves munkatervnek. A belső ellenőrzés szempontjai ∼ a pedagógus munkafegyelme ∼ a foglalkozások pontos megtartása ∼ a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága ∼ a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja ∼ az óvodapedagógus – gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása ∼ a nevelő munka színvonala a foglalkozásokon a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés a foglalkozási óra felépítése és szervezése az alkalmazott módszerek a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozásokon az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése (a foglalkozások elemzésének szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján kerülnek meghatározásra) A belső ellenőrzés dokumentálása Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat elemzik, értékelik, írásban rögzítik, valamint az érintett dolgozókkal az összegzést ismertetik.

43

Az intézményi munka értékelésének eljárási rendje Közalkalmazottak minősítésrendszerének bevezetése a 326/2013 (VIII.30) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtása értelmében Minősítési eljárás: ∼ kötelezősége ∼ egyenértékűsége ∼ teljesítményértékelés teljes közalkalmazotti körre ∼ pontszámok Várakozási idő csökkentése Kjt. 40§ és 66§ beiktatott (7) és (8) bekezdés új szabályozása ∼ tartósan magas színvonalú munka ∼ alkalmas, kiválóan alkalmas minősítés ∼ miniszteri vagy állami kitüntetés ∼ garantált magasabb illetmény feltétele ∼ minősítés 1 év elteltével Gyakornoki időre vonatkozó előírások 326/2013. (VIII.30) kormányrendelet 6§ szerint a gyakornokkal kapcsolatos rendelkezések módosítása ∼ gyakornoki idő ∼ gyakornoki minősítés szabályai

44

Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje Gyermekbalesetek megelőzése, ill. balesetek esetére vonatkozó eljárási rend Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Intézményi védő-óvó előírások A reggeli gyülekezés és a délutáni hazaviteli időszak kivételével az ajtót zárva kell tartani. A gyermeket a szülő, vagy az általa megbízott személy adja át az óvodapedagógusnak. A gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet, s az óvodából nem távozhat. A gyermeket csak a szülőnek vagy a szülő által írásban megbízott, 18. életévét betöltött személynek lehet átadni. Az óvodás gyermeket esetenként a 14. életévet betöltött, a szülő által írásban megbízott nagyobb testvérnek is átadjuk. A szülők a szűkebb, tágabb családi, rokoni, szomszédi környezetükből jelöljenek meg több, akár 2-3 személyt és azok elérhetőségét, akik hazavihetik a gyermeket az óvodából, ha a szülők akadályoztatva, vagy nem cselekvőképes állapotban vannak. Ha az óvodapedagógus átadta a gyermeket a gyermek magatartásáért, viselkedéséért, testi épségéért a szülő vagy az általa megbízott személy felel. Az óvodában való tartózkodás ideje alatt akkor is elvárjuk a gyermekektől az óvodában kialakított szokás-szabályrendszert, viselkedési és magatartásnormák betartását, ha már a szülő vagy az általa megbízott személy felügyelete alatt van. 18 óra után az óvodában maradó gyermek szüleit, illetve az általa írásban megjelölt személyek valamelyikét a zárós óvodapedagógus megpróbálja telefonon tájékoztatni a gyermek óvodai bent maradásáról. Amennyiben nem sikerül telefonon olyan személyt elérni, aki a gyermekért el tud jönni, őt 18³º után a csepeli Magyar Vöröskereszt Anyaotthonba (1221 Budapest, Erdősor u. 53-55. Tel.: 425-4732) viszik. A kiírt címen a gyermeket átvehetik a szülők. Az anyaotthonban való elhelyezést követő napon írásban értesíteni kell a Humán Szolgáltatások Igazgatóságát a történtekről. Ittas, kábítószer hatása alatt álló szülőnek, illetve az általa megbízott személynek a gyermek nem adható át! Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe – beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart is – felmérésre kerüljön a védő-óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható viselkedési szokásokat a testület közösen alakítja ki, és azt a csoportnaplóban rögzíti. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a foglalkozások, udvarra kimenetel, kirándulás előtt. Az ismertetés tényét legalább negyedévenként rögzíteni kell. A védő-óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket kell kitenni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

45

A gyermekekre vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Az óvodai foglalkozásokra a pedagógus a védő-óvó előírások figyelembe vételével viheti be az általa készített és használt pedagógiai eszközöket. A gyermekek részére vásárolt és készített eszközöknek, felszereléseknek igazodniuk kell: ∼ a kitűzött pedagógiai célokhoz ∼ az adott helyiség adottságaihoz (alapterület, berendezés, férőhely) ∼ gyermeklétszámhoz ∼ csoportösszetételhez, fejlettségi szinthez ∼ gyermekek testméretéhez Gyermekbalesetek megelőzésére, illetve baleset esetére vonatkozó eljárás rend Az intézmény vezetőjének, vezető-helyettesének és tagóvoda-vezetőjének feladata ellenőrizni, hogy ∼ az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, tartály felszerelése ne történhessen; az intézmény területén gyermekre veszélyes eszközzel, szerszámmal csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig dolgozzanak, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett, ∼ a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosított legyen, az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; ∼ a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. Az óvodapedagógus feladata, hogy ∼ haladéktalanul jelezze az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető felelős; ∼ mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljen az elektromos berendezések használatára, kezelésére, a különböző berendezéseket úgy tárolja, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; ∼ javaslatot tegyek az óvoda épületének és a csoportszobáinak biztonságosabbá tételére. Az óvoda egyéb dolgozóinak feladata, hogy ∼ a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjon el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő helyiségeket és eszközöket minden esetben elzárja.

46

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladata, hogy ∼ kijelölje azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilván tartja; ∼ intézkedjen a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, melyekről 3 példányos jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig 1 példányt megküld a fenntartónak, 1 példányt átad a balesetet szenvedett gyermek szülőjének, 1 példány pedig megőrzésre kerül; ∼ ha elhúzódik a kivizsgálás és az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; ∼ súlyos balesetekkel kapcsolatosan azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásról. Az óvodapedagógusok feladata, hogy ∼ az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatosan nyilvántartást vezet; ∼ nem súlyos balesetekkel kapcsolatosan elvégzi a szükséges feladatokat, három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteken haladéktalanul kivizsgálja, arról jegyzőkönyvet készít; ∼ súlyos balesetekkel kapcsolatban a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetén a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában; ∼ intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető utasításai szerint. Az egyéb alkalmazottak az intézményvezető utasításainak megfelelően közreműködnek a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A balesetvédelmi oktatás megtörténtét, dokumentálását a vezető-helyettes, illetve az óvoda munkavédelmi felelőse ellenőrzi. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő gyermeket az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni, az óvodapedagógusnak addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, szükség esetén orvosi ellátásáról. A gyermek fertőző megbetegedése esetén a szülő kötelessége értesíteni az óvoda vezetőjét. Beteg, megfázott, kiütéses, antibiotikum, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetekben az óvodapedagógus megtagadhatja a gyermek átvételét. Szinten tartó kezelés alatt (asztma, allergia) gyógyszer a betegség mértékétől függően beadható a gyermek egészségi állapotának megőrzése végett (orvosi igazolás szükséges). A gyermekek az óvoda épületének, berendezésének védelmére és megőrzésére irányuló nevelése az óvoda valamennyi dolgozójának, valamint a gyermekek szüleinek kötelessége. Az óvoda tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az óvoda dolgozói és az óvodavezető a felelős. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az óvodavezető a felelős. A kár jellegének és nagyságának arányában a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni.

47

Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó esetén szükséges teendők szabályai Az óvoda területén vagy közvetlen környékén feltűnő, idegen tárgyat, telefonon történő fenyegetést észlel, rendkívüli eseményt tapasztal (tűz, bombariadó, árvíz, földrengés) bármely dolgozó azt haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, illetve a vezető helyettesének azonnal jelezni, akik kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a hivatalos szervek felé, mint a rendőrség, azt követően pedig a fenntartó. Amennyiben a rendkívüli esemény indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről a tűzriadó terv szerint. Az intézmény kiürítésekor a gyermekek mentése a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és dajkák feladata. Mentéskor a gyermeket az időjárásnak megfelelően kell felöltöztetni, és a szomszédos intézménybe átvinni. Létszámellenőrzés és a szülők értesítése céljából szükséges vinni a „Felvételi és mulasztási naplókat” is. Az épület elhagyás után a bejárati ajtókat be kell zárni és a kulcsot az óvoda vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek kell átadni. A rendőrség megérkezése után biztosítani kell az épületbe és minden helyiségbe való bejutást. Az épület alaprajza a főbejárati ajtónál a faliújságon található. A továbbiakban a rendőrség útmutatásai szerint szükséges eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával, legjobb belátása szerint dönt.

48

Egyéb jogszabály által szabályozandó kérdések A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei Minden pedagógusnak joga és kötelezettsége a továbbképzésen való részvétel. A képzési helyzetképet az intézmény nyilvántartása tartalmazza. Pedagógus szakvizsga Azokat a szakvizsgákat támogatja a testület, melyek a munkakör betöltéséhez szükségesek, és a helyi nevelési program megvalósítását segítik elő. Előnyben részesülnek a legrégebbi diplomával rendelkező pedagógusok. A szakvizsgára való jelentkezést a pedagógus kérvényezheti, de a vezető is elrendelheti. Az óvodapedagógusnak írásban kell kérnie felvételét a beiskolázási tervbe, csak ebben az esetben illetik meg a jogszabályban előírt kedvezmények. A pedagógus szakvizsga letételét követő 7 évig a pedagógusnak nem kötelező a továbbképzésen való részvétel. Továbbképzés Továbbképzésen azok a pedagógusok vehetnek részt, akik a rendelet hatályba lépése előtt legalább 7 éve szerezték meg a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségüket, szakképzettségüket. A továbbképzési rendszer költségtérítéses formában működik. Az intézmény működőképességének és finanszírozási lehetőségeinek figyelembe vételével kerül sor az éves továbbképzéseken való részvétel biztosítására. Azokon a továbbképzéseken való részvételeket támogatjuk elsősorban, amelyek időpontjai nem esnek egybe az óvodai foglalkozások idejével, valamint elsősorban az óvoda nevelési programjának megvalósítását segítik elő. Továbbképzésen 7 évenként legalább 1 alkalommal kell részt venni, minimum 120 órában. A továbbképzési kötelezettségét saját hibájából elmulasztó pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Az 50. életévét betöltött pedagógusnak már nem kötelező a továbbképzéseken való részvétel. A pedagógus feladata ∼ az intézményi kötelezettségek és lehetősége megismerése ∼ tájékozódás a továbbképzési lehetőségekről ∼ felvételi kérelem benyújtása a beiskolázási tervbe ∼ jelentkezés felsőoktatási intézménybe ∼ tanulmányi követelmények teljesítése ∼ kedvezmények, juttatások igénybevétele A továbbképzésen résztvevő pedagógus helyettesítési rendje A helyettesítést elsősorban csoporton belül kell megoldani. A gyermeklétszám csökkenése esetén csoport összevonásra kerülhet sor.

49

Finanszírozás A szakvizsga, illetve a továbbképzés költsége max. 80%-ában téríthető a pedagógusok számára. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő pedagógusnak munkaidő kedvezmény állapítható meg, mely szabadidő biztosítását jelenti. A több féléves képzésben résztvevő pedagógus számára minden évben lehetőség szerint biztosítani kell a tandíj 80%-át. Ha a pedagógus önhibájából nem fejezi be a megkezdett képzést, köteles a számára juttatott költségeket visszatéríteni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Közösség véleményezte, a nevelőtestület elfogadta (2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25§(4), 70§(2//b), 48§ (4/a), valamint a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 122§ (9) bekezdése értelmében). Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Közösség véleményezésével lehetséges. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályos, érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: az óvoda nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottaival, valamint azokkal a személyekkel, akik az óvodával kapcsolatba kerülnek, az intézmény helyiségeit használják. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, eljárásrendek és óvodavezetői utasítások tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletek a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi változások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

50

Munkaköri leírások, belső dokumentum tartalmi önellenőrzése, legitimációs záradék, jegyzőkönyvek Óvodavezető

51

52

53

54

Munkakör megnevezése:

ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES TAGÓVODA-VEZETŐ

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:

óvodavezető

A munkakör szakmai irányítója:

óvodavezető

FEOR száma: FEOR száma:

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A munkakör bizalmi, magasabb vezetői beosztás – mindenkori titoktartási kötelezettség terheli az intézmény ügyeivel kapcsolatban. Teljes anyagi felelősséggel tartozik az óvoda vagyonáért. Vezetői írásos feladatait a számára kijelölt irodában köteles elvégezni, az elkészített dokumentumokat az óvodatitkári, ill. az óvodavezetői irodában elhelyezni. Feladatait, tevékenységét az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alapján végzi. Alapfeladata az óvoda demokratikus légkörének folyamatos biztosítása. Segítik a bázis és tagintézmény közötti kapcsolattartást, az információ-áramlást. Feladatuk az óvoda szakszerű és törvényes működésének segítése, az épület állagának, tárgyi eszközeinek, vagyonának megóvása a takarékos gazdálkodás figyelembe vételével. Gyakorolja mindazokat a pedagógiai, gazdálkodási feladatokat, melyeket az intézmény vezetője a hatáskörébe utal. Mindenkori ellenőrzéseiről, tapasztalatairól az Ellenőrzési naplóba feljegyzést készít, arról beszámol az intézmény vezetőjének. A vezető helyettes az intézményvezető távollétében képviseli az intézményt, megnyilatkozásaiban mindenkor az óvoda érdekeit, értékeit tartja szem előtt. Az óvodavezető helyettes az óvodavezető akadályoztatása esetén felelősségteljesen intézkedik, ellátja helyettesítését a munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokon kívül. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2.

55

Munkaideje

Heti 40 óra+ napi 20 perc munkaközi szünet

Kötött munkaidő: heti 32 óra, melyet "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania";

kötelezően csoportban eltöltött idő: 24 óra, óvodavezető-helyettesi feladatok ellátására heti 8 óra, Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: legfeljebb heti 4 órában "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében:a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára";

héten foglalkozásra való felkészülésre heti 4 óra Fennmaradó: heti 4 óra óvodán kívüli, óvodát érintő egyéb feladatok ellátása

Munkaidő beosztása: De. munkarend: H – Cs: 7ºº – 13ºº-ig csoportban Péntek: 7ºº – 11ºº-ig csoportban

13ºº – 14³º-ig vezetői feladatok 11ºº – 13ºº-ig vezetői feladatok

Du. munkarend: H – Cs: 9³º – 11ºº-ig vez. feladatok Péntek: 11ºº – 13ºº-ig vez. feladatok

11ºº – 17ºº-ig csoportban 13ºº – 17ºº-ig csoportban

Az óvodavezető-helyettes a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma 1. Pedagógiai szakmai feladatok

Segíti, figyelemmel kíséri és a munkatervben meghatározottak szerint ellenőrzi a pedagógiai munkát. Részt vesz az intézmény alap dokumentumainak elkészítésében: Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ, Munkaterv. Részt vesz a csoportnapló, a fejlődési napló elkészítésében. Részt vesz az intézmény munkaterv értékelésének elkészítésében. Segíti a Pedagógiai Program megvalósítását. Kiemelt figyelmet fordít a minőségi munkavégzésre, részt vesz az intézményi önértékelésben. A nevelőtestület szakmai fejlődésének érdekében összefogja a továbbképzéseket, hospitálásokat, intézmények közötti bemutatókat. A gyermekvédelmi felelős munkáját figyelemmel kíséri, szükség esetén segíti. Figyelemmel kíséri a gyermeki közösségek életét, fejlődését – szükség esetén intézkedik. Félévkor és a nevelési év végén részt vesz a nevelőmunka értékelésében. A kiemelkedő munkát végző dolgozók kitüntetésének felterjesztésére javaslatot tehet. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri, kezdeményezi, ill. részt vesz a pályázat megírásában. Határidőre összegyűjti a gyermekcsoportok havi programjának tervezetét.

56

2. Munkaügyi feladatok

Elkészíti a dolgozók, ügyeleti beosztását. Nyilvántartást vezet a szabadságokról, hiányzásokról, helyettesítésekről. Megszervezi a helyettesítéseket, a hiányzásokat jelzi az óvodavezetőjének. Figyelemmel kíséri a jelenléti ívek naprakész vezetését, azokat havonta összesíti, lezárja. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, kezdeményezheti a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. 3. Szervezési feladatok

Szervezi és szükség szerint vezeti a munkatársi és pedagógiai értekezleteket. A váratlanul jelentkező feladatokat jelzi az óvodavezetőnek, majd a megbeszéltek alapján intézkedik. Szervezi az iskolákkal való együttműködést. Részt vesz az ünnepek, ünnepségek, hagyományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Az óvoda nyitvatartási idejében szervezett óvodán kívüli programok megvalósítását segíti, valamint a fakultatív programok (néptánc, tenisz, hittan) megvalósulását szervezi. 4. Tanügy-igazgatási – adminisztrációs feladatok

Összegyűjti a szükséges adatokat és részt vesz az óvodai statisztika elkészítésében. Figyelemmel kíséri és elvégzi a szükséges adatszolgáltatásokat a megadott határidőre. Az irattárt vezeti és rendben tartja. A szükséges selejtezést megszervezi. Részt vesz az óvodai előjegyzésben, gyermekfelvételben, a felvett gyermekek csoportba történő beosztásában. Gondoskodik a gyermekek év közbeni kimaradásának-felvételének ügyintézéséről. 5. Gazdasági feladatok

Az épület karbantartásával, felújításával kapcsolatosan javaslatot tesz. Részt vesz az étkezési befizetések lebonyolításában. Figyelemmel kíséri az ebédlemondásokat. Figyelemmel kíséri a tárgyi eszközök állapotát, ügyel az állagmegóvásra. Felelősséggel vesz részt a selejtezés és leltározás szervezésében, lebonyolításában.

57

6. Ellenőrzési feladatok

Figyelemmel kíséri az óvoda működésének rendjét, a dolgozók munkafegyelmét. Ellenőrzi a felvételi és mulasztási napló naprakész vezetését – havonta. Ellenőrzi az óvodai csoportnaplót, a tervezőmunkát – november, január, május, a gyermekek személyi anyagát – félévente. Figyelemmel kíséri a kertész munkáját, az udvar és az udvari eszközök balesetmentes állapotát.. Figyelemmel kíséri a Házirend betartását. Figyelemmel kíséri a reszortfelelősök munkáját. Figyelemmel kíséri a nevelőmunkát segítő és egyéb dolgozók munkavégzését. Figyelemmel kíséri a konyha HACCP előírásainak megfelelő működését, és adminisztrációját. 7. Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (427-0728) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A munkaköri leírásba foglaltak 2014. szeptember 1-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor. A munkaköri leírást 1 pld-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2014. ………………………………. …………………………………….. Óvodavezető-helyettes

…………………………………….. Óvodavezető

58


ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES TAGÓVODA-VEZETŐ


óvodavezető


óvodavezető

FEOR száma: FEOR száma:

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A munkakör bizalmi, magasabb vezetői beosztás – mindenkori titoktartási kötelezettség terheli az intézmény ügyeivel kapcsolatban. Teljes anyagi felelősséggel tartozik az óvoda vagyonáért. Vezetői írásos feladatait a számára kijelölt irodában köteles elvégezni, az elkészített dokumentumokat az óvodatitkári, ill. az óvodavezetői irodában elhelyezni. Feladatait, tevékenységét az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása alapján végzi. Alapfeladata az óvoda demokratikus légkörének folyamatos biztosítása. Segítik a bázis és tagintézmény közötti kapcsolattartást, az információ-áramlást. Feladatuk az óvoda szakszerű és törvényes működésének segítése, az épület állagának, tárgyi eszközeinek, vagyonának megóvása a takarékos gazdálkodás figyelembe vételével. Gyakorolja mindazokat a pedagógiai, gazdálkodási feladatokat, melyeket az intézmény vezetője a hatáskörébe utal. Mindenkori ellenőrzéseiről, tapasztalatairól az Ellenőrzési naplóba feljegyzést készít, arról beszámol az intézmény vezetőjének. A tagóvoda-vezető az intézményvezető és az óvodavezető-helyettes távollétében képviseli az intézményt, megnyilatkozásaiban mindenkor az óvoda érdekeit, értékeit tartja szem előtt. A tagóvoda-vezető az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén felelősségteljesen intézkedik, ellátja helyettesítését a munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokon kívül. A tagóvoda vezető mindenkor köteles értesíteni az intézmény

vezetőjét, ill. helyettesét az aktuálisan felmerülő megoldásra váró feladatokról, valamint az általa tervezendő intézkedésekről. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - általános óvodavezető-helyettes A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Szivárvány Tagóvoda 1212 Budapest, Rákóczi tér 31.

59

Munkaideje


Kötött munkaidő: heti 32 óra, melyet "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania";

kötelezően csoportban eltöltött idő: 24 óra, tagóvoda-vezetői feladatok ellátására heti 8 óra, Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: legfeljebb heti 4 órában "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében:a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára";

héten foglalkozásra való felkészülésre heti 4 óra Fennmaradó: heti 4 óra óvodán kívüli, óvodát érintő egyéb feladatok ellátása

Munkaidő beosztása: De. munkarend: H – Cs: 7ºº – 13ºº-ig csoportban Péntek: 7ºº – 11ºº-ig csoportban

13ºº – 14³º-ig vezetői feladatok 11ºº – 13ºº-ig vezetői feladatok

Du. munkarend: H – Cs: 9³º – 11ºº-ig vez. feladatok Péntek: 11ºº – 13ºº-ig vez. feladatok

11ºº – 17ºº-ig csoportban 13ºº – 17ºº-ig csoportban

Az tagóvoda-vezető a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma 1. Pedagógiai szakmai feladatok

Segíti, figyelemmel kíséri és a munkatervben meghatározottak szerint ellenőrzi a pedagógiai munkát. Részt vesz az intézmény alap dokumentumainak elkészítésében: Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ, Munkaterv. Részt vesz a csoportnapló, a fejlődési napló elkészítésében. Részt vesz az intézmény munkaterv értékelésének elkészítésében. Segíti a Pedagógiai Program megvalósítását. Kiemelt figyelmet fordít a minőségi munkavégzésre, részt vesz az intézményi önértékelésben. A nevelőtestület szakmai fejlődésének érdekében összefogja a továbbképzéseket, hospitálásokat, intézmények közötti bemutatókat. A gyermekvédelmi felelős munkáját figyelemmel kíséri, szükség esetén segíti. Figyelemmel kíséri a gyermeki közösségek életét, fejlődését – szükség esetén intézkedik. Félévkor és a nevelési év végén részt vesz a nevelőmunka értékelésében. A kiemelkedő munkát végző dolgozók kitüntetésének felterjesztésére javaslatot tehet. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri, kezdeményezi, ill. részt vesz a pályázat megírásában. Határidőre összegyűjti a gyermekcsoportok havi programjának tervezetét.

60

2. Munkaügyi feladatok

Elkészíti a dolgozók, ügyeleti beosztását. Nyilvántartást vezet a szabadságokról, hiányzásokról, helyettesítésekről. Megszervezi a helyettesítéseket, a hiányzásokat jelzi az óvodavezetőjének. Figyelemmel kíséri a jelenléti ívek naprakész vezetését, azokat havonta összesíti, lezárja. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, kezdeményezheti a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. 3. Szervezési feladatok

Szervezi és szükség szerint vezeti a munkatársi és pedagógiai értekezleteket. A váratlanul jelentkező feladatokat jelzi az óvodavezetőnek, majd a megbeszéltek alapján intézkedik. Szervezi az iskolákkal való együttműködést. Részt vesz az ünnepek, ünnepségek, hagyományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában. Az óvoda nyitvatartási idejében szervezett óvodán kívüli programok megvalósítását segíti, valamint a fakultatív programok (néptánc, tenisz, hittan) megvalósulását szervezi. 4. Tanügy-igazgatási – adminisztrációs feladatok

Összegyűjti a szükséges adatokat és részt vesz az óvodai statisztika elkészítésében. Figyelemmel kíséri és elvégzi a szükséges adatszolgáltatásokat a megadott határidőre. Az irattárt vezeti és rendben tartja. A szükséges selejtezést megszervezi. Részt vesz az óvodai előjegyzésben, gyermekfelvételben, a felvett gyermekek csoportba történő beosztásában. Gondoskodik a gyermekek év közbeni kimaradásának-felvételének ügyintézéséről. 5. Gazdasági feladatok

Az épület karbantartásával, felújításával kapcsolatosan javaslatot tesz. Részt vesz az étkezési befizetések lebonyolításában. Figyelemmel kíséri az ebédlemondásokat. Figyelemmel kíséri a tárgyi eszközök állapotát, ügyel az állagmegóvásra. Felelősséggel vesz részt a selejtezés és leltározás szervezésében, lebonyolításában.

61

6. Ellenőrzési feladatok

Figyelemmel kíséri az óvoda működésének rendjét, a dolgozók munkafegyelmét. Ellenőrzi a felvételi és mulasztási napló naprakész vezetését – havonta. Ellenőrzi az óvodai csoportnaplót, a tervezőmunkát – november, január, május, a gyermekek személyi anyagát – félévente. Figyelemmel kíséri a kertész munkáját, az udvar és az udvari eszközök balesetmentes állapotát.. Figyelemmel kíséri a Házirend betartását. Figyelemmel kíséri a reszortfelelősök munkáját. Figyelemmel kíséri a nevelőmunkát segítő és egyéb dolgozók munkavégzését. Figyelemmel kíséri a konyha HACCP előírásainak megfelelő működését, és adminisztrációját. 7. Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (427-0728) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A munkaköri leírásba foglaltak 2014. szeptember 1-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor. A munkaköri leírást 1 pld-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 2014. ………………………………. …………………………………….. Tagóvoda-vezető

…………………………………….. Óvodavezető

62


ÓVODATITKÁR

FEOR száma:


óvodavezető


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja az intézményi ügyvitel szervezése és azok adminisztratív feladatainak ellátása; az óvoda alkalmazottjaival kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása; az óvodába járó gyermekekkel kapcsolatos adminisztratív ügyek intézése; alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak a munkakört az alábbi munkaközök helyettesíthetik: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend;

A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti- Kézműves és Szivárvány Óvodák 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31.

Munkaideje Heti 40 óra + napi 20 perc munkaközi szünet Az óvodatitkár a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

63

A munkakör tartalma 8. Általános szakmai feladatok A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői vagy vezető-helyettesi irányítással látja el. Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési protokollal, gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi el. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el. Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek, a szülők köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításában. 9. Szakmai feladatok Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait, a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, számítógépkezelési, szöveg- és táblázatkezelési feladatokat, a szervezési munkákat. Feladatellátása során alkalmazza a kommunikációs és irodatechnikai alapismereteket, a protokoll szabályait. Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. Közreműködik az anyag- és eszközbeszerzések lebonyolításában. Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. Ellátja a postázási feladatokat. Intézi a gyermekek adminisztrációs jellegű ügyeit. Ellátja a pénzkezelési szabályzat alapján az óvoda pénzügyeit (ebédbefizetések, elszámolások, számlák elszámolása, utalványlap készítés, stb.). 10.

Feladata az igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása Tevékenysége során alkalmazza az államigazgatási ismereteket. Naprakészen ismeri a munkájával kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri. Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az óvodával és funkcióival kapcsolatos napi ismereteket megszerzi és alkalmazza. Kezeli a nevelés dokumentációit.

Napi feladatok: Étkezések lemondása, napi létszám készítése; Iratok/ügyiratok elkészítése, iktatása, kezelése, irattározása; Levelezések intézése; Fénymásolás (pedagógiai, tan- és munkaügyi anyagok); Postázáshoz anyagok elkészítése; Munkaügyi programok kezelése. Heti feladatok: Hetente 3x postázás; Havi feladatok: Étkezési díjak beszedése, elszámolása, havi ebéd-befizetési ív elkészítése; Fizetési jegyzék kiadása; Távolmaradás (betegség, szabadság) lejelentése hó végén; Jelenléti ív elkészítése; Dologi költségvetés, illetve bérnyilvántartás vezetése; Ellátmány pénz kezelése, dologi számlák, illetve analitikus nyilvántartás vezetése; Havi programról, gyermeklétszámról adatszolgáltatás.

64

Éves feladatok: Adóelszámoláshoz nyilatkozatok kiadása, vezetése; Nagyértékű tárgyi eszközök leltározása, nagy- és kisértékű tárgyi eszközök selejtezése; Munkaalkalmassági vizsgálatra időpont egyeztetése, alkalmazottak beosztása, beutaló elkészítése, a vizsgálati eredmény vezetése; Bérköltségvetés elkészítésében részt vesz. Egyéb, időközi feladatok: Javítások megrendelése; Csoportok részére gépelés; Leltározás, selejtezés folyamatos vezetése; Jegyzőkönyvek készítése; Munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok; Személyi anyagok vezetése; Kapcsolattartás az Önkormányzat és a Magyar Államkincstár munkatársaival. 11.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (…………………………) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről.

A fentieken túl ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az intézmény vezetője, vezető-helyettese, tagóvoda-vezetője a hatáskörébe utal. A munkaköri leírásba foglaltak 201………………………… felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

A munkaköri leírást 1 pld-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

65


ÓVODAPEDAGÓGUS


óvodavezető


óvodavezető

FEOR száma: 2432

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A köznevelési törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; MIP; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. Munkaideje


Kötött munkaidő: heti 32 óra, melyet "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania"; Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: legfeljebb heti 4 órában "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára"; Fennmaradó: heti 4 óra óvodán kívüli, óvodát érintő egyéb feladatok ellátása Az óvodapedagógus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

66

A munkakör tartalma 12.

Általános szakmai feladatok 1./1

Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

1./2

Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a gyermekek köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

13.

Részletes szakmai feladatok 2./1

A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti; - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz; - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megteszi; - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében; - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartására; - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad; - a gyermek óvodába kerülésekor környezettanulmányt végez – szükség esetén év közben akár többször is –, melyről feljegyzést készít. A családról szerzett információkat etikusan kezeli, azt, mint hivatali titkot megtartja!; - felméri a gyermek szociális helyzetét, szükség szerint javaslatot tesz étkezési díj csökkentésére, illetve segélyezésre; - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja; - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja; - az ügyeletek alatt is folytatja a napi tevékenységéből adódó nevelési feladatokat.

67

2./2

Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról. Segíti a gondozási feladatok megvalósulását (tisztálkodás, étkezés, öltözés, stb.). A játékfajtákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza. Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében. Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon. Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról. A gyermeket rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, kézműves technikákkal megismerteti. A gyermek természetes napi mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését. Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást. 2./3.

A nevelési programmal kapcsolatos feladatok A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A nevelési program alapján a nevelés és az ismeret átadás módszereit megválasztja. A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja.

2./4

A gyermekek értékelése Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét, az óvoda minőségbiztosítási programja alapján.

2./5 Munkához szükséges ismeret megszerzése A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, részt vesz a 7 évenkénti továbbképzéseken. Szakmai ismeretit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Munkája során felmerülő probléma esetén kéri az óvodavezető, óvodavezetőhelyettes, óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, munkaközösség vezető, valamint szükség esetén külső szakember segítségét. Részt vállal az óvoda minőségirányítási programjának megvalósításában. 14.

Egyéb feladatok Részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. Közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

68

15.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (………………………….) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről.

A munkaköri leírásba foglaltak 2013. szeptember 1-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

69

Munkakör megnevezése: FEOR száma: 2432

NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODAPEDAGÓGUS


óvodavezető


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A köznevelési törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; MIP; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2. Munkaideje


Kötött munkaidő: heti 32 óra, melyet "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania"; Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: legfeljebb heti 4 órában "a 2011. évi CXC. törvény 62§ (8) bekezdés értelmében: a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára"; Fennmaradó: heti 4 óra óvodán kívüli, óvodát érintő egyéb feladatok ellátása A német nemzetiségi óvodapedagógus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

70


Általános szakmai feladatok 1./1

Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

1./2

Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a gyermekek köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

17.


A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti; - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz; - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megteszi; - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében; - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartására; - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad; - a gyermek óvodába kerülésekor környezettanulmányt végez – szükség esetén év közben akár többször is –, melyről feljegyzést készít. A családról szerzett információkat etikusan kezeli, azt, mint hivatali titkot megtartja!; - felméri a gyermek szociális helyzetét, szükség szerint javaslatot tesz étkezési díj csökkentésére, illetve segélyezésre; - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja; - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja; - az ügyeletek alatt is folytatja a napi tevékenységéből adódó nevelési feladatokat.

71

2./2

Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról. Segíti a gondozási feladatok megvalósulását (tisztálkodás, étkezés, öltözés, stb.). A játékfajtákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza. Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében. Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon. Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról. A gyermeket rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, kézműves technikákkal megismerteti. A gyermek természetes napi mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését. Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást. 2./3.

A nevelési programmal kapcsolatos feladatok A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A nevelési program alapján a nevelés és az ismeret átadás módszereit megválasztja. A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja.

2./4

A gyermekek értékelése Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét, az óvoda minőségbiztosítási programja alapján.

2./5 Munkához szükséges ismeret megszerzése A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, részt vesz a 7 évenkénti továbbképzéseken. Szakmai ismeretit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Munkája során felmerülő probléma esetén kéri az óvodavezető, óvodavezetőhelyettes, óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, munkaközösség vezető, valamint szükség esetén külső szakember segítségét. Részt vállal az óvoda minőségirányítási programjának megvalósításában.

18.

Német nemzetiségi óvodapedagógus feladatai

a kisebbségi óvodai nevelés irányelveit, céljait, feladatait figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismertetése, elsajátítása, a kulturális hagyományok átörökítése az óvoda nevelési programja alapján; a kétnyelvű csoportban mindkét nyelv fejlesztése, a két nyelv használata (a két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg); törekedjen arra, hogy minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció;

72

a csoportszoba környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit; nemzetiségi rendezvényeken való részvétel, arra a gyermekek felkészítése; pályázatok készítése német nyelven; német szakmai irodalom olvasása, hallottak átadása, alkalmazása; német nyelvű továbbképzéseken részvétel; fordítások elvégzése. 19.

Egyéb feladatok Részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. Közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

73

20.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (………………………….) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről.

A munkaköri leírásba foglaltak 2013. szeptember 1-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

74


PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A munkakör szakmai irányítója:

FEOR száma:

óvodavezető

óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes tagóvoda vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja az intézményben folyó pedagógiai munka segítése; a Pedagógiai Program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében az óvodapedagógusok munkájának segítése; az intézményi adminisztratív feladatok ellátásában való részvétel, az óvodába járó gyermekekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában való részvétel. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógiai asszisztens a munkakört az alábbi munkakör helyettesítheti: - pedagógiai asszisztens és csoportos dajka A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti- Kézműves és Szivárvány Óvodák 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. Munkaideje: Heti 40 óra + napi 20 perc munkaközi szünet A pedagógiai asszisztens a munkaköri leírásban foglaltakat részben önállóan, részben irányítással látja el.

75

Feladatai

A munkakör gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői, vezető-helyettesi, tagóvoda vezetői, óvodapedagógusi irányítással látja el. Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi el. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el. Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek, a szülők köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításában. A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, gondozásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvodapedagógusok irányítása szerint: gyermekek felügyelete, az egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítése a gyermekek biztonságos körülményeinek megteremtése, zökkenőmentes feltételek biztosítása óvodai rendezvények lebonyolításának segítése a pedagógiai tervek megvalósulásának segítése. Az óvodapedagógusok irányítása alapján segíti a csoportokban folyó nevelőmunkát: gondozási feladatok ellátása (tisztálkodás, öltözködés, levegőztetés, étkeztetés, pihenés). foglalkozások, tevékenységek segítése, eszközök készítése óvodán kívüli programokon segíti a gyermekek közlekedését, kultúrált viselkedését. óvodapedagógus utasítása alapján egyéni, ill. kiscsoportos fejlesztést végez. köteles az észrevett balesetveszély elhárításáról gondoskodni, kisebb baleset esetén segít az elsősegélynyújtásban. az intézmény alapdokumentumainak ismeretében végzi munkáját. csendes pihenő alatt szemléltető eszközöket készít, az eszközöket karbantartja. a csoportok mindennapos testnevelés foglalkozásait segíti, aktívan részt vesz a programon. Munkája során a hivatali titkot köteles megőrizni, az alkalmazotti kör tagjaként segíti a jó munkahelyi légkör megteremtését. A gyermekek óvodai életéről az óvoda belső ügyeiről a szülők, és óvodán kívüli személyek felé felvilágosítást nem adhat. Részt vesz a csoportszobák és az óvoda közös helyiségeinek esztétikus dekorációjában. Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. Vezetői utasítás alapján közreműködik az anyag- és eszközbeszerzések lebonyolításában, a postázási feladatok ellátásában. Részt vesz a gyermekek adminisztrációs jellegű ügyeinek ellátásában. Munkájában együttműködik az óvodapedagógusokkal, a csoport dajkákkal. Elvégzi az étkezési lemondásokat, napi létszám lejelentését, azok nyilvántartását. Közreműködik az étkezési díjak beszedésében és elszámolásában Közreműködik az étlapok fénymásolásában, kiadásában. Szükség esetén fénymásolást végez. Részt vesz a selejtezés, leltározása adminisztratív feladatainak lebonyolításában. Közreműködik az intézmény ügyviteli feladatainak elvégzésében, számítógépes ebédfelhasználói program vezetésében.

76

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (…………………………) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A fentieken túl ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az intézmény vezetője, vezető-helyettese, tagóvoda-vezetője a hatáskörébe utal.

A munkaköri leírásba foglaltak 201………………………… felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

77


DAJKA

FEOR száma: 2432


óvodavezető


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A dajka a 3-8 éves gyermekek nevelését ellátó óvodában az óvodapedagógus segítőtársaként végzi a feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiéniás feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. Munkaideje Heti 40 óra + napi 20 perc munkaközi szünet A dajka a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

78


Általános szakmai feladatok 1./1 Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket az óvodapedagógushoz irányítja. Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemezze. 1./2

Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

1./3

Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

22.


A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok Az óvodapedagógus utasítása szerint segítséget nyújt a gyermekek gondozásában, étkeztetésében, öltöztetésében. Séták, kirándulások alkalmával segít a gyermekfelügyeletben. Szükség szerint felügyel a gyermekekre a csoportszobába, illetve az udvaron – ezen idő alatt más munkát nem végezhet! Az arra rászoruló gyermeket mosdatja, öltözteti, ruháját kimossa. Közreműködik a gyermek testi épségének megóvásában, erkölcsi védelmében, személyiségének fejlődésében. A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadását segíti, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi. Baleset esetén tájékoztatja az óvodavezető és a munkavédelmi felelőst, szükség esetén kiállítják a baleseti jegyzőkönyvet. Tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A gyermekek részére az etikus viselkedéséhez szükséges ismereteket átadja.

2./2

Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok Gondoskodik az intézményi munkarend, valamint a gyermekek napirendjének betartásáról. Ügyel a balesetvédelmi előírások betartására, a speciális biztonsági előírások alkalmazására. Ellátja az elsősegélynyújtással, egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. Gondoskodik az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzéséről. Gondoskodik a tisztítószerek biztonságos tárolásáról. Részt vesz az intézmény környezete alakításában, szépítésében.

79

2./3.

Takarítások feladatok Gondoskodik az óvoda helyiségeinek tisztántartásáról (melléklet szerint). Gondoskodik a textíliák mosásáról, vasalásáról. Gondoskodik a gyermekek eszközeinek tisztántartásáról, fertőtlenítéséről.

2./4

Étkezéssel kapcsolatos feladatok Ellátja a konyhai feladatokat, illetve közreműködik e feladatok ellátásában. A gyermekek étkezési feltételeit biztosítja, kiosztja részükre a nekik járó adagot. A gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik. A tálaló helyiséget a rendelkezések szerint köteles használni.

2./5

Szervezési feladatok (a gyermekek napirendjéhez kapcsolódóan) Közreműködik a teremrendezési feladatok ellátásában. Biztosítja a játék és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeit. Segítséget nyújt a gyülekezés és távozás alatt az öltözőkben. Ügyel a balesetek megelőzésére. A beteg gyermekeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el. Az óvoda kapuit, ajtóit az előírásoknak megfelelően zárja.

23.

Egyéb feladatok részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

24.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (…………………………) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja;

80

információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A munkaköri leírásba foglaltak 201………………………… felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

81

Csoportdajkai munkakört betöltő feladatai Munkaideje: 7³º - 155º Állandó feladatai Munkáját a gyermekek érdekében legjobb tudása szerint végzi. A rábízott feladatokat felelősséggel látja el. Az óvodapedagógussal azonos nevelési stílussal segíti a szokások kialakulását. Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemet használ. A gyermekek óvodai magatartásáról a szülőknek tájékoztatást nem ad. Csoportjában tartózkodik, gyermekfelügyelői teendőket lát el. az óvoda helyiségeit tisztán tartja a munkaköri leírás szerint; az emeleti tálaló helyiségben elvégzi a konyhai feladatokat. Segít: a gyermekek gondozásában; fokozottan ügyel arra, hogy a gyermekek a nap folyamán tiszták, ápoltak legyenek; a folyamatos étkezéseknél (reggeli, ebéd, uzsonna) a terítésben, tálalásban, ételkészítésben, ételkiosztásban, asztalleszedésben; a mosdóban a mosakodás, a fogmosás, a fésülködés, a WC használat utáni teendőkbe, öltözködésben; a játékban, sokszínű tevékenységekben – az óvodapedagógus kérései alapján (eszközök elkészítése, kikészítése, stb.); udvari tevékenységek alkalmával az öltözködésben, kísérésben, az udvari eszközök ki- és behozatalában, a gyermekfelügyeletben; a séták, kirándulások, színházlátogatás, stb. során. Napi takarítási feladatai fertőtlenítő takarítások a csoportokban (a gyermekek udvari idejében), a játszóban, a gyermeköltözőben (alvásidőben), a mosdóban (gyermek WC, mosdó, fogmosó eszköz), portalanítás, seprés, felmosás; tornaszoba rendbetétele, felmosása. Időszakos feladatai ételhulladék átadása a szállítónak, mennyiségének igazolása aláírásával; a földszinti tálaló, étkező, II. és III. iroda, WC, kézműves műhely, folyosók textíliáinak kimosása, emeleti tálaló, öltöző, orvosi és nevelői szoba, raktár takarítása; vasalás; varrás; virágápolás; bútorok fertőtlenítése, lemosása; nagytakarítások alkalmával: ajtók, ablakok, csempék, lemosható felületek tisztítása, függönymosás szükség szerint akár évente többször is; kijelölt helyiségek, folyosók nagytakarítása; kisebb szállítási, vásárlási teendők ellátása szükség esetén: óvodai épület nyitása (6ºº), zárása (18ºº); kertész hiányzása esetén gazdasági bejárati ajtó és kapu nyitása, zárása az ételszállításhoz, szükség szerint udvarrész seprése; csoportdajka hiányzása esetén ellátja a munkaköri hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat a csoportokban; konyhai munkát ellátó dajka hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat.

Elvégzi azokat az egyéb feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal.

82

Konyhai munkakört betöltő dajka feladatai Munkaideje: 7ºº - 152º Napi feladatai A munkaköri leírásban meghatározottak értelmében az óvoda helyiségeit tisztán tartja. Ellenőrzi a hűtő, illetve melegítő berendezéseket. A szállító által átadott szállítólevélen leszámolás után - átveszi a kiszállított pékárut, majd az élelmezés által megküldött élelmiszereket a csoportok létszáma alapján kiosztja. Az élelmiszerek előkészítését, tálalását az egészségügyi előírások betartásával és betartattatásával végzi el. A konyhába érkező élelmiszerekből ételmintát tesz el. 7ºº -

reggeli előkészítése, majd kiosztása a megadott létszám alapján a 6 csoport és az óvoda dolgozói részére 8³º főbejárati ajtó zárása, fertőtlenítő takarítás, portalanítás elvégzése, seprés, felmosás a főlépcsőházban, a földszinti várószobában, a földszinti gyermeköltözőben, a folyosón, a felnőtt WC-ben 9¹ reggelizés után az edények elmosogatása a HACCP előírásainak megfelelően, földszinti tálaló, étkező takarítása, fertőtlenítése 11¹ - az ebédhez megérkezett zöldségek, gyümölcsök megmosása, majd az ebéd megérkezése után annak kiosztása a megadott létszám alapján a 6 csoport és az óvoda dolgozói részére 12³º az ételszállító edények elmosogatása a közegészségügyi követelményeknek megfelelően, majd a csoportokból kiérkező edények elmosogatása, ételhulladék összegyűjtése, kiöntése 14ºº uzsonna kiosztása a 6 csoport és a dolgozók részére 14³º -15ºº - a földszinti tálaló, az étkező, a II. és III. iroda, földszinti WC, a kézműves műhely és a folyosó takarítása Időszakos feladatai ételhulladék átadása a szállítónak, mennyiségének igazolása aláírásával a földszinti tálaló, étkező, II. és III. iroda, WC, kézműves műhely, folyosók textíliáinak kimosása vasalás varrás virágápolás bútorok fertőtlenítése, lemosása nagytakarítások: ajtók, ablakok, csempék, lemosható felületek tisztítása, függönymosás szükség szerint akár évente többször is kijelölt helyiségek, folyosók nagytakarítása kisebb szállítási, vásárlási teendők ellátása kertész hiányzása esetén gazdasági bejárati ajtó és kapu nyitása, zárása az ételszállításhoz csoportdajka hiányzása esetén ellátja a munkaköri hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat a csoportokban délutános takarítási munkakörben ellátó dajka hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat, az óvodát zárja Idegen személy nem tartózkodhat a konyhában. Egyéb tárgyak, eszközök elhelyezése a konyhában tilos! Tálaláshoz, mosogatáshoz az előírás szerint védőöltözet használata kötelező! Az étel az óvoda területéről el nem vihető! A dolgozók részére az ételt az étkezőben köteles elhelyezni! Elvégzi azokat az egyéb feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal.

83


KERTÉSZ

FEOR száma:


óvodavezető


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja Az intézmény üzemeltetési feladatainak támogatása, a nevelési feladatok megfelelő, zavarmentes munkakörnyezet biztosítása a karbantartási feladatok folyamatos ellátásával. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más karbantartó a munkakört az alábbi munkaközök helyettesíthetik: - más karbantartó A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend;

A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti- Kézműves és Szivárvány Óvodák 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31.

Munkaideje Heti 40 óra + napi 20 perc munkaközi szünet A munkaterülete a következő területekre, helyiségekre, eszközökre terjed ki Udvar; Óvoda épülete. A kertész a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

84


Általános szakmai feladatok A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői vagy vezető-helyettesi irányítással látja el. Ellát kisebb karbantartási feladatokat. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen, a takarékosság és a balesetmegelőzés szempontjait figyelembe véve végzi el. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el. Feladatellátása során figyelembe veszi az óvoda nevelési jellegét, s ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel.

26.

Részletes feladatai Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, az alábbiakban felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva lássa el. 2./1

Napi állandó feladatok Feladata az udvar és az óvoda épületének, illetve a használati eszközök állapotának ellenőrzése baleset-megelőzési szempontból is. Naponta ellenőrzi, hogy az energiatakarékos lámpatestek megfelelően működnek, hiba esetén tájékoztatja az óvoda vezetőjét. Felmerülő hibákat, karbantartási feladatokat ellátja, s amennyiben azokat elhárítani nem tudja, értesíti az óvoda vezetőjét. Felelős az óvoda udvari és épületi kapuinak, ajtajainak bezárásáért, nyári időszakban is! Az ételszállítás miatt a gazdasági kaput a megadott időben kinyitja, bezárja. Az óvoda nyitásától gondoskodik a bejárati kapu előtti és az épületbe vezető utak tisztaságáról. Rendben tartja az óvoda udvarát az alábbiak szerint: - A gyermekek játszóterületét – míg nem tartózkodnak az udvaron – és az udvar betonos részét napi rendszerességgel felsöpri, szükség szerint fellocsolja. - Az óvoda első és hátsó udvarán a füves és zöld növényes területeket rendszeresen gondozza, locsolja, gereblyézi, tisztán tartja. Az udvari szeméttárolókat rendszeresen kiüríti.

2./2

Időszakonkénti jelentkező karbantartási feladatok Szükség szerint elvégzi a zárak olajozási és kenési feladatait. Homokozó felásása, körbe a homok összeseprése, szükség szerint locsolása, fertőtlenítése. A felhalmozódott hulladék elégetése vagy folyamatos elszállíttatása. Gyomlálás, kapálás, ásás, ágyások előkészítése, metszés, gallyazás, fűnyírás, sövényültetés. Trágyázás, termőföldborítás (lehetőség szerint) Hó-eltakarítás a belső járdákon, utakon és a bejárati kapuk előtt utakon, a lépcsők csúszásmentességének biztosítása, a jegesedés megszüntetése sózással. A vízinövények medencéjének folyamatos tisztás tartása.

85

A fürdőmedence gondozása, fertőtlenítése, feltöltése. Sziklakert gondozása. Rossz idő esetén karbantartási munkák elvégzése, beszerzések, szállítások intézése, barkácsolás, kisebb játékjavítások, mázolások, szükség esetén a lámpatestekben fénycső cseréje. Az épületben lévő cserepes növények átültetésében, gondozásában való részvétel. Nehéz tárgyak rakodásában segítségnyújtás. A szeméttároló konténer időben való utcára készítése a szállítási napokon, majd visszahelyezése az óvoda udvarára 2./3

Alkalmanként jelentkező karbantartási feladatok Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégzi a rendezvényhez kapcsolódó teremrendezési és visszarendezési, továbbá az egyéb eszközökkel kapcsolatos szerelési feladatokat (pl. hangosítás). Az épület állagmegóvási, illetve egyes beruházási feladati megvalósításában részt vesz, segíti a külső szolgáltatók ilyen tevékenységét. Az épület berendezései, felszerelései vonatkozásában az alkalmanként jelentkező hibaelhárítási feladatokban részt vesz, segíti a külső szolgáltatók ilyen tevékenységét.

27.

Egyéb feladatok Köteles előre jelezni a karbantartási feladataihoz szükséges eszköz, szerszám, üzem- és kenőanyag szükségletét. Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles a rábízott eszközöket, anyagokat biztonságos helyen tárolni. Részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. Közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

28.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozik, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni;

86

az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (…………………………) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A fentieken túl ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az intézmény vezetője, vezető-helyettese, tagóvoda-vezetője a hatáskörébe utal.

A munkaköri leírásba foglaltak 201………………………… felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

87


TAKARÍTÓ

FEOR száma: 9119


óvodavezető


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A dajka a 3-8 éves gyermekek nevelését ellátó óvodában az óvodapedagógus segítőtársaként végzi a feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiéniás feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Helyettesítés rendje a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások Alapító okirat; 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Pedagógiai Program; SZMSZ; Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2. 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. Munkaideje Heti 20 óra A dajka a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

88


Általános szakmai feladatok 1./1 Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket az óvodapedagógushoz irányítja. Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemezze. 1./2

Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

1./3

Az egyes jogok biztosítása Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

30.

Egyéb feladatok részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

31.

Egyéb elvárások munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; a jelenléti ívet naprakészen vezeti; késés esetén a munka megkezdése előtt tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén munkakezdés előtt értesíti az óvodavezetőt vagy helyettesét, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén a munka megkezdését követően 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvodát csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvodavezetői engedéllyel hagyhatja el; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a felnőtt öltöző helyiségét használja; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni;

89

az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; az óvodai telefont (…………………………) és a saját mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; információáramlás – hírlánc formájában; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, valamint az óvoda belső ügyeiről. A munkaköri leírásba foglaltak 201………………………… felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

Takarítói munkakört betöltő kisegítő feladatai Munkaideje: 14ºº - 18ºº Napi feladatai A munkaköri leírásban meghatározottak értelmében az óvoda helyiségeit tisztán tartja, az egészségügyi előírások betartásával. Elvégzi a fertőtlenítő felmosásokat, gondoskodik a napi portalanításról. 14ºº 15³º -

16³º 18ºº -

egyéb helyiségek takarítása; folyosóügyelet; intézmény felmosása, az óvodai épület zárása a biztonsági előírások szerint: ellenőrzi és bezárja a nyitva maradt ablakokat bezárja a folyosó ajtókat áramtalanítja és ellenőrzi az elektromos berendezéseket bezárja a bejárati ajtókat, kapukat

Időszakos feladatai ételhulladék átadása a szállítónak, mennyiségének igazolása aláírásával az emeleti tálaló, öltöző, orvosi szoba, nevelői szoba, folyosók textíliáinak kimosása vasalás varrás virágápolás bútorok fertőtlenítése, lemosása nagytakarítások: ajtók, ablakok, csempék, lemosható felületek tisztítása, függönymosás szükség szerint akár évente többször is kijelölt helyiségek, folyosók nagytakarítása kisebb szállítási, vásárlási teendők ellátása szükség óvodai épület nyitása (6ºº), zárása (18ºº) kertész hiányzása esetén gazdasági bejárati ajtó és kapu nyitása, zárása az ételszállításhoz, szükség szerint udvarrész seprése csoportdajka hiányzása esetén ellátja a munkaköri hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat a csoportokban konyhai munkát ellátó dajka hiányzása esetén elvégzi a munkaköri leírásban foglalt feladatokat Tálaláshoz, mosogatáshoz az előírás szerinti védőöltözet használata kötelező! Elvégzi azokat az egyéb feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal.

90


91

Az intézmény működéséhez kapcsolódó szabályzatok Az intézmény belső kontrollrendszerének szabályzata Készült a Budapest XXI. ker. Csepel Belső Ellenőrzési Kézikönyv figyelembevételével.

Önkormányzata

GSZI

által

kidolgozott

A belső kontrollrendszer működtetését a szabályzatban meghatározottak alapján végezzük. A stratégiai célkitűzések megfeleltetésénél az alábbi kérdésköröket vettük figyelembe: Miért? - A szervezeti célok elérése érdekében, a törvényi megfelelés, a működési hatékonyság fokozása és a minőségi javítás érdekében. Kinek? – A szervezet egészére vonatkozóan, minden dolgozónak, aki felelős a rendszer működéséért, működtetéséért. Mit és hogyan? - A kontrollfolyamatok érdekében mit és hogyan végez a szervezet a célok megvalósulásért. A belső kontrollrendszer működtetésének elemei: 1. Kontrollkörnyezet 2. Kockázatkezelés 3. Kontrolltevékenység 4. Információ és kommunikáció 5. Monitoring 1. Kontrollkörnyezet A kontrollkörnyezetet az intézményi struktúra, a felelősségi hatásköri viszonyok és feladatok, az etikai elvárások, a humánerőforrás kezelés alkotja. A kontrollkörnyezet összetevői: Feladat és felelősségi körök kijelölése – lényeges elem, az átláthatóság alapja, feladat és hatáskörök egysége – vezető, vezető helyettes, beosztottak. (SZMSZ és Szabályzatai, eljárásrendjei) Humánerőforrás politikánk és gyakorlatok - munkaerő alkalmazás szabályozói, a feladatok megvalósításának hogyanja. Szervezeti felépítés - hatáskörök, feladatkörök tisztázása, alá-fölérendeltségi viszonyok. Vezetés filozófiája és stílusa - az intézményi célok és feladatok megvalósítása érdekében a vezetés filozófiájának meghatározása, elfogadtatása. Integritás és etikai értékek – megbízható, tiszta és feddhetetlen – kölcsönösségen alapul és hat. Elkötelezettség a szakértelem iránt - a vezetői elkötelezettség és dolgozói támogatás a továbbképzések megvalósításához, a tanultak átadása és alkalmazása. 2. Kockázatkezelés Az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatok feltárását kockázatelemzéssel, kockázatkezelési rendszer működtetésével végezzük. Feladataink: a kockázatok azonosítása (ötletek összegyűjtése) A kockázatok értékelése – nagy vagy kis kockázat bekövetkezése és annak hatása. A kockázatok kezelésének módja, kockázati reakciók - változáskezelés A kockázatok felülvizsgálata, nyilvántartása - a bekövetkezés valószínűsége, a felmerülő kár mértéke, a javasolt intézkedés, a felelős dolgozó megnevelése.

92

A kockázatok típusai: stratégiai kockázatok működési, folyamati kockázatok pénzügyi kockázatok projekt kockázatok 3. Kontrolltevékenységek Feladatait Szabályzatokban, Eljárásrendekben, Ügyrendekben határozzuk meg. Ezek hozzájárulnak az intézmény céljainak eléréséhez. Kontrolltevékenységek előírások és eljárások, amelyek: biztosítják a vezetés által megfogalmazott célok és elvárások végrehajtását. meghatározzák az azokat veszélyeztető kockázatok kezelésének módját. a szervezeti hierarchián belül mindenkire vonatkozik. ésszerű biztosítékot nyújtanak a kockázatok elkerülésére, a gazdaságosság figyelembevételével. A tevékenységek típusai: Iránymutató - egy bizonyos kívánt következmény elérését biztosítják eljárásrendek, előírások, vezetői utasítások Korrekció - a realizálódott, nem kívánt kockázatok következményeit korrigálják a kár, v. veszteség csökkentése érdekében. (szerződési feltételek kikötése a feleket ért veszteség esetére, eshetőségi tervek kidolgozása a negatív hatások bekövetkezése esetére) Preventív megelőző kontroll - korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat realizálódásának lehetőségét (egyes tevékenységek ellátására csak meghatározott személy felhatalmazása, kötelezettségvállalást, utalványozást megelőző ellenjegyzés) Feltáró kontrollok - fényt derítenek a nem kívánt események bekövetkeztére (készletek ellenőrzése, leltározás, selejtezés) 4. Információ és kommunikáció Biztosítjuk az információ és kommunikáció rendszerét úgy, hogy az információk megfelelő időben eljussanak a megfelelő szervekhez, személyekhez. Együttműködésen alapul, oda – vissza működik. Információs rendszer: Tárgya az információs rendszer megfelelősége és az információk megbízhatósága. Felülről lefelé működés – Vezetés - célokról, elvárásokról, értékekről (kiemelten a kontroll felelősök felé) Alulról a vezetés felé működés - Munkatársak – beszámolás a működésről, pénzügyekről, kockázatokról, hiányosságokról Átszövi az egész keretrendszert 5. Monitoring Lehetővé teszi, hogy a szervezet egésze, összes tevékenysége folyamatos értékelés alatt álljon, így az rugalmasan tudjon reagálni a külső és belső körülmények változásaira. Biztosítása és működtetése a vezetés feladata. Területei: A folyamatos monitoring - mindennapos gyakorlat, a működési folyamatok nyomon követése Külön értékelés - eseti, rendkívüli (pl.: ÁSZ ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés, minőségértékelés, környezetvédelmi ellenőrzés, stb.) Hiányosságok jelentése - alulról felfelé a megfelelő szintre.

93

Kockázatkezelési szabályzat A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembe vételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. Ennek során meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázat fogalma: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elem és esemény bekövetkeztésnek a valószínűsége, mely hátrányosan érinti a szerv működését Kockázat lehet egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. Lehet szabálytalanság, vagy megvalósítás során fellépő hiba kockázata. Véletlenszerű esemény, hiányos ismeret, információ. A kockázatkezelést az intézményben a vezető végzi. A vezető kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása során a kockázati tényezők valószínűsítése, ennek a tűréshatárán belüli csökkentése, illetve megelőzése. A kockázatkezelés 4 fő lépése a kockázat azonosítása, melyek az intézmény célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések elősegítik a mérsékelés lehetőségét. a kockázat értékelése, milyen mértékben befolyásolja az intézmény célkitűzéseit, figyelembe kell venni az intézmény adott kockázattal szembeni tűrőképességét kockázati reakciók: kockázat elviselése, kezelése, átadása. A vezetőnek támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlataira. A nagykockázatú tevékenységek setében a vezető felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat végrehajtására. Az ellenőrzés alkalmas eszköz a kockázatok kezelésére kockázatok felülvizsgálata: a feltárt kockázatokat nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak minden kockázatra kiterjedően tartalmaznia kell: a bekövetkezés valószínűségét az esetleg felmerülő kár mértékét a kockázat kezelésére javasolt intézkedést a felelős dolgozó megnevezését.

94

A jogszerű működés biztosításának szabályzata A szabályozás célja: az intézmény jogszerű működésének folyamatos biztosítása. A jogszerű működés biztosításának célja: a vezetői felelősségvállalás kinyilvánítása az intézmény törvényes - a fenntartó elvárásainak megfelelő - és a partnerek számára kiszámítható működtetése. A szabályozás érintettjei: közalkalmazottak, óvodavezető A szabályzatban foglaltak betartásáért felelős: óvodavezető Határidő: szükség szerinti frissítése az új jogszabály által előírt határidőben A jogszerű működés biztosításának területei / szempontjai Az intézményi dokumentáció teljes körűsége:

A feladatellátás és végrehajtás jogszerűsége:

A dokumentáció és a működés kölcsönös megfelelősségének biztosítása.

Az állami, fenntartói, intézményi előírásoknak, szabályozóknak megfelelő működés biztosítása.

A dokumentáció jogkövetésének, aktualizálásának biztosítása.

Annak biztosítása, hogy valamennyi dolgozó betartsa a rá vonatkozó előírásokat.

A dokumentáció jogi érvényességének biztosítása.

A jogszerű működés biztosításának folyamata, a tevékenység lépéssora Új jogszabályok, előírások (állami, fenntartói) megjelenésének figyelemmel kísérése Információhordozó Felelős Időpont Továbbítás OM honlap / Internet

Intézményvezető

heti

1 héten belül, ill. azonnal

Napi hírek, tájékoztatók

Intézményvezető, megbízottak

Rendszeres, eseti

1 héten belül

Értesítések, leiratok

Intézményvezető, munkaköri megbízott

kézhezvétel

1 héten belül, szükség esetén azonnal

95

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása érdekében a vezetés a felelős: - az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszerű megfelelőségéért és ezek szükség szerinti frissítéséért. Az intézményi szabályozó dokumentumok jogi megfelelősségének vizsgálata és frissítése a dokumentumok elkészítésekor és módosításakor történik a jogszabályok figyelemmel kísérésével - a külső és belső jogszabályok hozzáférhetőségéért: az intézményben a belső szabályozások az SZMSZ-ben találhatók - azért, hogy az érintettek ismerjék a belső és külső jogszabályi követelményeket: a belső szabályzatok elkészítésekor, módosításakor a dolgozókat szóban tájékoztatni kell. Az új dolgozóval belépéskor kell a szabályozó dokumentációt megismertetni, a megismerést igazoló mellékletet aláíratni - azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek betartsák az őket érintő jogszabályokat: a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működés betartása érdekében a bekövetkezendő változásokról valamennyi dolgozót azonnali hatállyal tájékoztatni kell A jogszabály, előírás hozzáférhetővé tételének helye: Intézményvezetői iroda Az állami, fenntartói, intézményi előírások, szabályzatok betartásának ellenőrzése / értékelése az éves ellenőrzési tervben kerül megtervezésre. Határidő: adott nevelési év munkaterve Felelős: óvodavezető Alkalmazottak tájékoztatása, értekezleteken, hirdetések formájában. Határidő: szükség szerint Felelős: óvodavezető Szülők tájékoztatása értekezleteken, hirdetések formájában. Határidő: nevelési év kezdésekor Felelős: óvodavezető Intézményi dokumentáció felülvizsgálata. Határidő: a dokumentumokban megadott határidőkben Felelős: óvodavezető A szabályzat hatályba lépése: 2013. június Felülvizsgálata: 5 évente

96

Stratégiai terv készítésének szabályzata A szabályzat célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek meghatározzák az intézményi tervezés folyamatát, a tervek hierarchiáját és koherenciáját, az intézmény működési rendjét. A szabályzat érintettjei: intézményvezetés. Felelős: intézményvezető. Eljárásrend: A középtávú intézményi célokat a helyi pedagógiai program, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, és a vezetői pályázat tartalmazza. Az intézmény rövid távú céljai az éves munkatervben kerülnek meghatározásra. A stratégiai terveket a vezető készíti el és a nevelőtestület, illetve a teljes alkalmazotti közösség fogadja el. A partnerek a törvényben biztosított jogokat gyakorolva ismerik meg és véleményezik az intézmény stratégiáját. Stratégiai tervezés elemei Elemek

Távlat

Felülvizsgálat/ érvényesség

Pedagógiai Program

közép

Törvénymódosítás, rendelet szerint

Vezetői pályázat

közép

5 évente

Éves munkaterv

rövid

Nevelési év első napja

Tartalom

Felelős

Nevelésfilozófia/ fejlesztési, cselekvési terv

óvodavezető

Vezetési stratégia

pályázó

Véleményezés/ elfogadás Nevelőtestület Szülői Szervezet Képviselő testület Nevelőtestület Képviselő testület

Mérhető minőségi, pedagógiai óvodaNevelőtestület célok és feladatok vezető Határidő Felelős adott jogszabály szerint szakmai munkaközösség vezető

A tevékenység lépései Az intézményi értékek, a partneri igények felmérése, a nevelőmunka tapasztalatai, a tervezett és megvalósított célok, összegyűjtött adatok elemzése, értékelése. A stratégiai javaslatok összeállítása, adott jogszabály szerint megismertetése, vitára bocsátása, a teljes alkalmazotti körrel, a szükséges módosítások végrehajtása. A partnerekkel történő adott jogszabály szerint véleményezések végrehajtása az előírásnak megfelelően.

óvodavezető

A stratégiai terv elfogadtatása.

óvodavezető

adott jogszabály szerint

A terv nyilvánosságra hozása, elfogadás napjától egy héten belül ismertetése, kihirdetése. A teljes dokumentáció megküldése a fenntartó által meghatározott fenntartónak. időpont

óvodavezető

óvodavezető óvodavezető

Szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálata: 5 évente

97

PR (Public Relations) Szabályzat Célja:

az intézmény PR tevékenységének hatékony működtetése

Érintettjei:

az óvoda alkalmazotti köre

Felelős:

intézményvezetés

Eljárásrend Kiindulópont Mit gondolnak a közvetlen és közvetett partnereink intézményeinkről és az intézmény vezetéséről? Szeretnék-e intézményeinkbe íratni a szülők gyermekeiket? Szeretnének-e velünk együtt dolgozni a közvetlen és közvetett partnereink? Ajánlják-e barátaiknak, ismerőseiknek intézményünket? Figyelnünk kell arra, hogy mit is gondolnak valójában rólunk a partnereink! Figyelnünk kell arra, hogy a konkurens intézményektől mindig meg tudjuk magunkat különböztetni! A PR-unk ne legyen megtévesztő, de legyen a kedvező arculatunk kialakításának eszköze. Az Intézmény imázsának kialakítási eszközei Óvodáink külső megjelenése legyen egyedi (pl.: cégtábla elhelyezése); Belső megjelenéséből érezhető legyen a magyar népművészet, hagyományápolás és a német nemzetiségi kultúra iránti elkötelezettségünk; A munkatársaink öltözetén (póló) jelenjen meg az óvoda logója, ami a dolgozónkat megkülönbözteti a többi óvodától; A gyermekeknek legyen olyan öltözéke, amely az óvodai és óvodán kívüli események, programok alkalmával megkülönbözteti a többi óvodás gyermektől (német nemzetiségi, illetve magyaros táncos ruhák, sportruházat logóval ellátva); Az intézmények logójának megjelenítése fejléces papírokon a hivatalos ügyintézések alkalmával, illetve a közvetett és közvetlen partnereinkkel való kapcsolattartáskor; Minden alapdokumentum külső megjelenése legyen egységes.

98

Sajtóban való megjelenés Törekedni kell arra, hogy a sajtóval jól együttműködjünk: rendezvények, ünnepségek alkalmával új pedagógiai módszerek bemutatásának alkalmával pályázatok elnyerésének alkalmával megfelelő cikkek elkészítése alkalmával, amely tényekből és véleményekből lett megírva törekedni kell a jó minőségű fotók, ábrák elkészítésére az újságírót tekintsük együttműködő partnernek

Megfelelő kapcsolatok létrehozása, ismeretségek kiépítése Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy bővüljön az ismeretségi körünk. (konferenciák, továbbképzések - tanulmányaink során, tréningek kapcsán) Szakmai anyagaink honlapunkon történő megjelenítésével, az óvoda hírnevének propagálása. Óvodai csoportok eseményeinek megjelenítése az óvoda honlapján, és az óvodai hírekben. Internet segítségével szponzorok felkutatása, hirdetések feladása, hirdetésekre való válaszadás. Mindig legyen óvodai szinten és csoportszinten is bemutatható referenciaanyag.

Kreatív ötletek felhasználása Közös rendezvények szervezése partnereinkkel, azzal a céllal, hogy az óvoda jó hírét továbbvigyék (filmfelvétel, sajtó) Óvodai tájékoztató anyagunk minél szélesebb körben történő terjesztése Beszélő fal megjelenítése, ahol a gyermekek mondhatják el, hogy „azért szeretek ebbe az óvodába járni, mert ….” Minden gyermek részére óvodai logóval ellátott póló készítése A helyi és az országos médiában való hirdetés, szereplés Referenciafilm

99

A vezetői ellenőrzés szabályzata A szabályzat célja: A hatékony működés elősegítése, az előre meghatározott kritériumok meglétének vagy hiányának vizsgálata, az ellenőrzés eredményeiből a tevékenységekről következtetések levonása, a szükséges intézkedések meghozatala. A szabályzat érintettjei: a teljes alkalmazotti közösség. Felelős: óvodavezető és az ellenőrzéssel megbízottak: óvodavezető óvodavezető-helyettes szakmai munkaközösség vezető az óvodavezető megbízása alapján meghatározott céllal kijelölt személy indokolt esetben rendkívüli ellenőrzés végezhető az óvoda döntése alapján Határidő: adott nevelési év Eljárásrend: Az ellenőrzés tervezése évenként külön dokumentumként, az intézményi éves munkatervvel egy időben történik, az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzés kiterjed a szakmai, törvényességi, gazdálkodási folyamatokra, tartalmazza az ellenőrzés területeinek konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti, ez lehet tervszerű, előre megadott szempontok szerinti, alkalomszerű, spontán. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról a óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a óvodavezető helyettes, a munkaközösség vezető, illetve a szakmai munkaközösség vezetője. Az óvodavezető az ellenőrzést átruházhatja a óvodavezető helyettesre, a szakmai munkaközösség vezetőjére, a jogkör átruházása írásban történik.

100

A tevékenység lépései

Határidő

Az éves ellenőrzési terv elkészítése a középtávú ellenőrzési terv felhasználásával, megismertetése, elfogadtatása a testülettel.

tanévnyitó értekezlet

Az ellenőrzés végrehajtása.

az ütemezés alapján folyamatosan

Tapasztalatok megbeszélése.

az ellenőrzés befejezése után

Záró összegzés, jegyzőkönyv készítése.

az ellenőrzés befejezése után, 1 héten belül

Összegző értékelés ismertetése a nevelőtestülettel.

testületi értekezlet

A dokumentum archiválása.

Ellenőrzési szintek Ágazati (országos)

Fenntartói települési önkormányzat Intézményi belső ellenőrzés Önellenőrzés

Ellenőrzés indítására jogosult Ellenőrzés végzésére jogosult Köznevelési szakértő Tanügyigazgatási szakértő OÁ Munkavédelmi Főfelügyelőség Országos Nemzetiségi Önkormányzat ÁSZ ÁNTSZ OÁ önkormányzat vezetése GSZI intézményvezető intézményvezető intézményvezető-helyettes óvodapedagógus

Belső szakmai ellenőrzés folyamatábrája

Éves munkaterv

Visszatérő ellenőrzés

Érintettek tájékoztatása

Ellenőrzőlap elkészítése

szempontsor

Ellenőrzés végrehajtása

kitöltött ellenőrző lap

Ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése

Döntés a megfelelésről

Megállapodás a fejlesztésről

Elismerés

101

Ellenőrzés Irányultság

A működés megfelelésére.

Megállapításai Megfelel-e a szabályoknak, igen vagy nem. Területei

Módszerei

Gyakorisága

Pedagógiai: – A Pedagógiai Program végrehajtása – Éves munkatervi feladatok megvalósítása – Pedagógusok munkája – Gyermekek fejlettsége – Pedagógiai dokumentációk vezetése – Fejlesztőpedagógus munkája Gazdálkodási: – Létszám és bér – Állóeszköz – Készlet és energia – Működési bevételek – Vagyonvédelem Pénzügyi – számviteli: – Analitikus nyilvántartások – Bizonylati rend – Pénzkezelés – Dokumentumok kezelése Megfigyelés (csoportlátogatás), Dokumentumelemzés (tervezési dokumentumok, szabályzatok, óvodai szakvélemények) Bejárás (baleset és munkavédelmi, leltározás, selejtezés) Évente, az intézményi éves munkatervben rögzített vezetői ellenőrzési terv alapján. 5 évente komplexen.

Következménye Megfelelés esetén erkölcsi vagy anyagi

Résztvevők

elismerés, Nem megfelelés esetén írásos megállapodás a javítás érdekében, Súlyosabb esetben figyelmeztetés, anyagi elismerés megvonása vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése. Óvodavezető, Óvodavezető-helyettes

Értékelés A működés eredményességére, szakszerűségére, célszerűségére és hatékonyságára. Az adatok összehasonlításával, milyen mértékben felel meg, illetve nem felel meg. Megegyezik az ellenőrzés területeivel, és kiegészül: Kimeneti eredmények, Partneri elégedettség, Nem pedagógusok munkája, A szervezet belső és külső kapcsolatai

Értékelőlapokkal, Esetenként szóban, Írásos feljegyzésben

Beszoktatást követően, Évente a nevelési év végén, és a naptári év végén jutalmazáskor, 5 évente komplexen. Az értékelés megállapításaitól függően: erkölcsi és anyagi elismerés, jutalom, illetve ezek megvonása vagy javaslattétel önképzésre.

Óvodavezető, Pedagógusok és fejlesztőpedagógus (önértékeléssel)

102

Az ellenőrzés kiemelt területei Az óvodapedagógusok munkája: önképzés, továbbképzés gyermekekkel való kapcsolata differenciálás együttműködés, kapcsolatteremtés munkakörön túli feladatvállalás pedagógiai ismeret, jártasság elemzőképesség pontosság írásbeli, szóbeli kifejezőkészség írásbeli dokumentáció pontos vezetése vezetett csoport munkájának szervezettsége Egyéb dolgozók munkája Munkavégzés minősége Együttműködés, kapcsolatteremtés, segítőkészség, Pontosság Stílus, magatartás Működési feltételek: Tárgyi feltételek: Egészségneveléshez szükséges feltételek Játékhoz szükséges eszközök Sokszínű tevékenységhez szükséges eszközök Esztétikus környezet kialakításához szükséges eszközök Gyermekek fejlesztéséhez szükséges anyagok Audiovizuális eszközök Művészeti neveléshez szükséges eszközök Személyi feltételek: Óvodapedagógusok, egyéb dolgozók: létszám iskolai végzettség továbbtanulás, továbbképzés munkaalkalmasság

102

Dokumentáció ellenőrzés szempontjai Csoportban: Csoportnapló nevelési terv sokszínű tevékenységek (adatok pontossága, folyamatos vezetés, tartalma) nevelőmunka értékelése Mulasztási napló adatok pontossága hiányzások vezetése folyamatos nyilvántartás Személyiségi lapok folyamatos vezetése, tartalma mérések, vizsgálatok eredményei kézműves tevékenységek megfigyelőlapja a gyermeki tevékenység értékelése csoportszobai folyamatok az óvodai élet tevékenységformái Gazdasági adminisztráció: munkavégzés pontossága, tartalma iktatás napi feladatok elvégzése személyi anyagok vezetése óvodai dologi költségvetés munkaügyi iratok vezetése (bérköltségvetés) pénzkezelés-ebédbefizetés selejtezés leltározás írásos anyagok készítése

103

Az intézmény alkalmazotti köréhez kapcsolódó szabályzatok A dolgozók kiválasztásának szabályzata Cél: az óvodába felvett új dolgozók beilleszkedési folyamatának elősegítése Feladat: az intézmény Pedagógiai Programja iránti pozitív elkötelezettség kialakítása az óvoda mindennapi életének megismertetése Eljárásrend: A kiválasztás szempontjai óvodapedagógus esetében törvényi feltételek intézményvezetővel való beszélgetés önéletrajz, iskolai végzettséget, előző jogviszonyt igazoló dokumentumok, erkölcsi bizonyítvány bemutatása megfelelő szakmai tájékozottság, képzettség óvodánk szemléletével, helyi programjával való azonosulás képessége (Pedagógiai Program megismerése) német nemzetiségi kétnyelvű csoport vezetésének feltétele: német nemzetiségi óvodapedagógus végzettség általános óvodapedagógusi munkaköri leírással való azonosulás egészségügyi alkalmasság A betanulás rendje új óvodapedagógus bemutatása adott csoportban történő hospitálás szokás-szabályrendszer, napi tevékenységek megismerése elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása adminisztrációs feladatok megismerése, alkalmazása az intézmény alapdokumentumainak áttekintése (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ) munkaköri leírás megismertetése a betanulás ideje alatt az új óvodapedagógus segíti, és aktívan részt vesz leendő csoportjának munkájában, életében a betanulást segítő óvodapedagógus a betanulás ideje után beszámol a vezetőnek tapasztalatairól, a konzultáción az új kolléga részt vesz balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás

104

Egyéb dolgozók kiválasztásának szempontjai Dajka munkakör, kertész, óvodatitkár: intézményvezetővel való beszélgetés iskolai végzettséget, előző munkaviszonyt igazoló dokumentum, erkölcsi bizonyítvány bemutatása egészségügyi alkalmasság minimum 8 általános iskolai végzettség (dajka, kertész) előnyben dajkai végzettséget igazoló oklevél, érettségi bizonyítvány érettségi bizonyítvány, számítástechnikai végzettséget igazoló tanúsítvány (óvodatitkár) érintett munkakörben való szakmai gyakorlat A betanulás rendje Az új dolgozó bemutatása munkaköri leírás megismerése, feladatainak elsajátítása csoport életével, szabályaival való megismerkedés (dajka) önálló munkavégzés óvoda helyi sajátosságaival való ismerkedés betanulás ideje alatt szerzett tapasztalatok (új kolléga, betanulást segítő kolléga) megbeszélése az óvodavezetővel balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás

A szabályzat hatályba lépése: 2013. június Felülvizsgálata: 5 évente

105

Egyenlő bánásmód szabályzata Érintettjei:

az intézmény alkalmazotti köre

Felelős:

óvodavezető óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezető

Célja:

az intézményen belüli egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség követelményeinek érvényesítése

Óvodánk egyenlő bánásmód szabályzata a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának 383/2013. (VI.28) Kt. határozatában elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programjának figyelembe vételével készült. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kiemelt célja, hogy megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az intézmény feladata is. A Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatának küldetése: - Az egyenlő bánásmód elve, mely elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként éljen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. a megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű – különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, anyanyelvük, vallásuk, egészségügyi állapotuk, stb. – anyagi helyzetük, foglalkoztatási jogviszonyuk miatti diszkriminációjára. - A közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a közszolgáltatást nyújtó intézmény akadálymentesítése a diszkrimináció által érintett csoportokkal kapcsolatos társadalmi szemléletek megváltoztató programok támogatása Aktuális helyzetfelmérés Létszám 49 fő 47 nő / 2férfi ebből 40 év alattiak 16 fő 40 év felettiek 33 fő 20 alatt gyermeket nevelők 24 fő

16 nő 31 nő / 2férfi 24 nő

Konkrét célok, feladatok - az óvoda dolgozóival kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartása - az alkalmazotti kör lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének és vallásszabadságának tiszteletben tartása - az óvoda vezetése elkötelezni magát a munkahelyi egyenlőség elvei mellett, a megvalósítás érdekében az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartását, valamint az esélyegyenlőséget támogató, elősegítő intézkedéseket hoz - valósuljon meg a megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való egyenlő bánásmód

106

- az óvodavezetés kötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését, mely kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb, a foglalkoztatással összefüggő esetekre - a munkaerő-felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges képességekre, készségekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi, - a jelöltek kiválasztásánál az intézmény fontos szempontnak tekinti a szakmai, gyakorlati munkatapasztalatot és az ezen alapuló megbízhatóságot - a munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyéniségét, adatainak biztonságos kezelését, adatvédelmét - a munkáltató a saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört igyekszik kialakítani, amely ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárul - a munkáltató a jogi szabályozás keretei között méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának megőrzését, javulását - az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a munkavállaló a Közalkalmazotti Tanácshoz fordulhat, mely anonim módon a munkáltató elé tárja a panaszt. A munkáltató a benyújtástól számítva az ügy lezárásáig, legfeljebb 15 napon belül intézkedik a panasz megoldásáról. - amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be, azonban ha a közvetítő bevonásával sem sikeres a panasz megoldása, a munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól kérhet jogorvoslatot

Hatályba lépés:

2014. szeptember

Felülvizsgálat ideje: 5 évente Áttekintés:

2 évente

107

Belső információáramlás, tájékoztatások rendje

kommunikáció

szabályzata,

Belső információáramlás Cél: - Működjön hatékonyan a belső információáramlás, amely elősegítheti a jobb eredmények elérését, gyorsabban reagálhatunk az új kihívásokra, a külső hatásokra. Feladat: - Horizontális – vertikális, valamint formális és informális információáramlás működtetése.

Eljárásrend formái:

∼ Vezető – vezetők közötti információáramlás fontos és szükségszerű. Az intézményekkel kapcsolatos történésekről először a vezetőknek kell tudniuk, és később kell tájékoztatni a nevelőtestületet, alkalmazottakat. Közös döntést hozunk arról, hogy az információ kinek szól, kinek kell átadnia, érinti-e a nevelőtestületet, összes alkalmazottat, vagy csak személyt, személyeket. Nagyon fontos, hogy az érintetteket lehetőleg egy időben tájékoztassuk. ∼ Vezető – pedagógus közötti információáramlás mindennapos, ezáltal lehetőség nyílik szakmai és egyéb kommunikációra is. Az értekezleteken tájékoztatást ad a vezető az intézménnyel kapcsolatos mindenfajta eseményekről, teljesítményekről, tervekről szervezeti változásokról, szakmai anyagokról. Helyt adunk párbeszédre, vélemények megfogalmazására. A fontosabb döntések meghozatala előtt kikérjük a pedagógusok, nem pedagógusok véleményét. Számítunk a tapasztalatukra, szakértelmükre. ∼ Pedagógus – pedagógus közötti információáramlás szakmai történésekről és egyéni személyes megbeszélésekről szól. ∼ Pedagógus – nem pedagógus közötti információáramlás az intézménnyel kapcsolatos információk átadásáról, illetve egyéni beszélgetésekről szól. ∼ Nem pedagógus – nem pedagógus közötti információáramlás, saját munkaterületükkel kapcsolatos, illetve személyes egyéni beszélgetésről szól. ∼ Pedagógus – szülők közötti információáramlás során tájékoztatást adunk a gyermek fejlődéséről, a vele kapcsolatos óvodai történésekről. Az információ átadásának fórumai: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, összejövetelek szervezése. ∼ Pedagógus – gyermek közötti információáramlás – az egyéni sajátosságok figyelembevételével, személyes minta adásával, verbális és nonverbális eszközökkel történik. ∼ Szülő – szülő közötti információáramlás az intézménnyel, pedagógussal, nem pedagógussal, szülőről, gyermekről kapcsolatos egyéni véleményformálásról szól. Megfelelő formák betartása, szülői értekezlet, közös összejövetelek, rendezvények, nyitott délelőttök alkalmával. ∼ Szülő – gyermek közötti információáramlás az aznapi tevékenységről, élményekről. ∼ Gyermek – gyermek közötti információáramlás a sokszínű tevékenységekről, pedagógusokról, gyermekekről szól. Tájékoztatás módja: Tájékoztatás a közvetett és közvetlen partnereink részére írásban és szóban történik. Az áltanos és aktuális információk a faliújságon vannak kifüggesztve.

108

Kapcsolattartás lehetőségei: Formális körtelefon és kör e-mail (lsd.: tájékoztatások rendje) körlevél és egyéb írásos információ – átadása az anyag iktatása után a megbízott személy által történik. Informális E kapcsolattartás során törekedni kell a pontos és gyors információáramoltatásra, mely hatékonyabbá teheti a kapcsolattartást, az intézményen belüli munkavégzést. A belső információáramláshoz szükséges fontos szabályokat mindig szem előtt kell tartanunk: Mindig ragaszkodni kell az igazsághoz és a teljes információhoz Az információ legyen egyszerű és lényegre törő Mindig legyen idő a vélemények meghallgatására Az információáramlás legyen folyamatos Az információáramlás ne legyen pontatlan híresztelés Belső kommunikáció szabályzata A szabályzat célja: Az intézményen belül történő információ rendszerességének, megfelelőségének, a dolgozók egymáshoz való viszonyának meghatározása. A nevelőtestület meghatározza az egy óvodai csoportban dolgozók és a szakmai együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését. A szabályzat érintettjei: alkalmazotti kör Felelős: intézményvezető Eljárásrend: • •

A belső kötelező tájékoztatás a táblázatban meghatározottak szerint történik. Egy-egy terület felelőse előzetesen tájékoztatja a vezetőt a tervezett tájékoztatás témájáról, a tájékoztatás formájáról, időpontjáról. • Egyeztetést követően önállóan intézkedik a tájékoztatás elvégzéséről. • Az információ áramlása érdekében szükség esetén rendkívüli értekezlet, illetve megbeszélés hívható össze a vezető egyetértésével. • Az ismeretek tudomásul vételéről dokumentáció készül. A tájékoztatás dokumentációja archiválásra kerül

109

A tevékenység lépései Keret

Résztvevő

Felelős

Határidő, Gyakoriság

Dokumentáció

Tanévnyitó értekezlet

teljes alkalmazotti kör

óvodavezető

évente 1 x

jegyzőkönyv

Tanévzáró értekezlet

teljes alkalmazotti kör

óvodavezető

évente 1x

jegyzőkönyv

Nevelési értekezlet

óvodapedagógusok

óvodavezető

évente 2x

jegyzőkönyv

Rendkívüli értekezlet

óvodapedagógusok

óvodavezető

adott feladat határideje

feljegyzés

Pedagógiai megbeszélés

óvodapedagógusok

óvodavezető

hetente 1x

emlékeztető

Munkatársi megbeszélés

óvodapedagógiai munkát segítők

óvodavezető helyettes

havonta 1x

emlékeztető

Szakmai munkaközösség ért.

szakmai munkaközösség tagjai

munkaközösség vezető

munkaközösségi munkaterv szerint

emlékeztető

Bemutató

szakmai munkaközösség tagjai


munkaközösségi munkaterv szerint

emlékeztető

Hospitálás

óvodapedagógusok

óvodavezető

éves munkaterv illetve vezetői ellenőrzés szerint

emlékeztető vezetői ellenőrzési jegyzőkönyv

Minőségfejlesztési csoport megbeszélés

minőségfejlesztési csoport tagjai

minőségfejlesztési csoportvezető

intézményi munkaterv minőségfejlesztési munkaterv

emlékeztető

Megbízottak tájékoztatása

munka, tűz és óvodapedagógusok illetve katasztrófavédelmi, teljes alkalmazotti Éves munkaterv szerint gyermekvédelmi közösség megbízottak

Egyéb azonnali intézkedést, illetve információt igénylő intézkedések

az adott információt érintő kör

óvodavezető

az információt adó illetve kérő által meghatározott időpont

emlékeztetők, jegyzőkönyvek, nyilvántartások információt adó dokumentum aláírása illetve szükség szerint emlékeztető

110

Tájékoztatások rendje Cél: ∼ az információáramlás és az írásos anyagok ismertetésének szabályozása Feladat: ∼ a bejövő információk azonnali hatállyal történő továbbítása Eljárásrend: ∼ információáramlás szabályozása óvodavezető a nevelőtestület tagjainak és egyéb dolgozóknak nevelői értekezlet, konzultációk formájában ad tájékoztatást a munkaterv feladatairól és az aktuális kérdésekről az óvodavezető és az óvodapedagógusok a szülői közösségnek szülői értekezleten, egyénileg fogadó órákon adnak tájékoztatást, a munkatervben meghatározott pedagógiai témában, ill. a gyermekek fejlődéséről az óvodapedagógusok a gyermekek között hosszan nem tárgyalhatnak a gyermek hozzátartozóival. a csoportok dajkái a gyermekekről nem adhatnak felvilágosítást az óvodák és az önkormányzat közötti információáramlás körtelefon formájában történik. a körtelefont adó óvodától át kell venni a telefonon érkező üzenetet, pontosan leírni, az átadónak visszaolvasni pontosítás végett. az átadó – átvevő nevét, az időpontot rögzíteni kell, majd továbbítani az utánunk következő óvodának az előzőekben leírtak szerint ∼ írásos anyagok ismertetése HOP SZMSZ Házirend Az eredeti példányok óvodavezető irodájában vannak elhelyezve Az óvodavezető által hitelesített másolati példány az óvodavezetőnél megtekinthető. A szülők az óvodavezetőtől vagy az óvodavezető-helyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumról, mely a szülővel történő előzetes megállapodás, időpont-egyeztetés alapján történik. A dokumentum elhelyezéséről a szülők az óvoda hirdetőtábláján szóló értesítés alapján szereznek tudomást. A szülők szervezett keretek között választ kaphatnak kérdéseikre (pl.: szülői értekezletek, szülői közösség értekezletei, tájékoztatók)

111

Közalkalmazotti szabályzat A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák (továbbiakban: munkáltató) és az intézmény Közalkalmazotti Tanács az 1992 évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2.§ (1)-(2) bekezdése, valamint a 17.§ (1)-(4) bekezdése és a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről XX. fejezetének figyelembevételével együttesen a következő közalkalmazotti szabályzatot állapítják meg: A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy biztosítsa a közalkalmazottak részvételi jogait, valamint hogy átfogóan rendezze a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerébe tartozó legalapvetőbb kérdéseket (Lásd Ktj. 17.§ (2) bek.). A szabályzat hatálya Időbeli hatály: A szabályzat határozatlan időre kerül megállapításra. A hatályba lépés dátuma: megegyezik a kihirdetés időpontjával A hatályon kívül helyezés dátuma: az újabb szabályzat hatálybalépésével megegyező, illetve ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, akkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja. Személyi hatály: A szabályzat közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályzatnak minősül, így személyi hatálya az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kiterjed, azok foglalkoztatási módjától, jellegétől függetlenül. A szabályzat személyi hatálya nem terjed ki a munkáltatónál nem közalkalmazotti, továbbá az egyéb jogviszonyban (ideértve a polgári jogi jellegű megbízást is) foglalkozatott munkavállalókra. (Lásd Ktj. 17.§ (4). bek.) A szabályzat ereje A szabályzat a Kjt. 2.§ (4) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül. A szabályzat nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. Az ilyen tilalomba ütköző rendelkezések semmisek.

112

Speciális szabályok A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. (Lásd Ktj. 17.§ (3) bek.) A szabályzat hatályának megszüntetése A szabályzat hatályát veszti, ha azt: - a munkáltató, illetve - a közalkalmazotti tanács írásban kezdeményezi. A szabályzat hatályát három hónapos határidővel lehet megszüntetni. amelyet az írásban történő kezdeményezés benyújtása napjától kell számítani. A felmondási jogon a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a szabályzatot valamennyi közalkalmazott megismerje. A szabályzat megkötésének, illetve módosításának eljárási rendje A szabályzat tervezetét az óvodavezető készíti elő, s ezt követően a közalkalmazotti tanács elé terjeszti. A tervezetről a közalkalmazotti tanács köteles kikérni a helyi közalkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot módosítani kell, ha azt jogszabályváltozás indokolja. A szabályzatot módosítani lehet, ha - azt a szabályzatot megalkotó valamely fél kezdeményezi, javasolja, - a szabályzat bármely rendelkezése ellentétessé válik valamely jogszabállyal. A módosításról a munkáltató és a közalkalmazotti tanács dönt. A közalkalmazotti tanács együttdöntési joga A közalkalmazotti tanács együttdöntési joga azt jelenti, hogy a döntési folyamat valamennyi fázisában együttműködik – az intézkedés tervezetének kialakításától egészen a végső döntésig. A Kjt. 16.§ (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg:a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásában. A közalkalmazotti tanács egyéb együttdöntési jogosítványait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A közalkalmazotti tanács véleményezési joga A közalkalmazotti tanács véleményezési joga a közalkalmazotti közösség nevében történik. A közalkalmazotti tanácsnak a – munkáltató döntése előtt – véleményezési joga van a Kjt. 16.§ (2) bekezdése értelmében az alábbi esetekben: - a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezete, - a munkáltató belső szabályzatának tervezete - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete - a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések, - a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv vonatkozásában.

113

A munkáltató belső szabályzatának kell tekinteni legalább: - a Szervezeti és Működési Szabályzatot, - a Munkavédelmi Szabályzatot, - a Szociális és Jóléti kérdésekkel foglalkozó szabályzatot, szabályzatokat, - a munkaruha, védőruha juttatás, személyi juttatás előleg igénybevételét - az egyes speciális személyi juttatások megítélésének szabályzatát, - a leltározási szabályzatot (leltárfelelősségre vonatkozó részt) stb. A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedéseknek kell tekinteni a következőket: - jutalmazás elvei, - intézményi költségvetési koncepció és a költségvetés összeállításának elvei, - az intézményi fejlesztési elképzelései, - az intézmény működésére vonatkozó elképzelések, - a csoportösszevonásokra, vagy szétbontásra vonatkozó elképzelések, - munkahely átszervezésre vonatkozó tervek meghatározása, rögzítése, valamint - az intézmény átalakítására vonatkozó olyan elképzelést, amely munkahely, illetve munkakörülmény változással járhat. A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések közé tartoznak pl.: - a témával kapcsolatos hosszú távú tervek, - a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak fogalakoztatására vonatkozó foglalkoztatáspolitikai koncepciók, - a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos adott évi tervek. A közalkalmazottak képzésével kapcsolatos tervek alatt kell érteni: - a hosszú távú továbbképzési terveket, - az iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó belső előírásokat, - a nem iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó javaslatokat. a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv témakörébe tartozik: - a munkarendre vonatkozó javaslat a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknál, - a napközbeni pihenőidő meghatározására és kiadására vonatkozó elképzelések, - az éves szabadságolási terv a pedagógus és a nem pedagógus munkakörökben. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató a jogszabályban előírtakon túl a 2. sz. mellékletben állapítja meg azokat az eseteket, ahol a közalkalmazotti tanácsnak döntés előtti véleményezési jogosultsága van. A véleményezés elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen. A közalkalmazotti tanács javaslattételi jogosultsága az oktatás – nevelés területén A közalkalmazotti tanácsot a vonatkozó jogszabályokkal összhangban megilleti javaslattételi jog: - a nevelési tervek, - a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztése tekintetében. Egyéb részvételi jogok A közalkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van a személyügyi nyilvántartás körére, rendjére, a személyi anyagok kezelésének módjára vonatkozó belső szabályzat tervezetére vonatkozóan.

114

A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének egyes kérdései A Ktj. 17..§ (2). bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések, eljárási rend az alábbiak szerint kerülnek szabályozásra: A munkáltató a közalkalmazotti tanács véleményezési és együttműködési jogosítványa gyakorlása érdekében: - szóbeli tájékoztatást ad évente legalább 4 alkalommal a közalkalmazotti tanács véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekről. A tájékoztatás szóbelisége akkor megengedett, ha a tájékoztató a korábbi helyzethez, körülményekhez képest a munkavállalókat illetően csak minimális változást tartalmaz. - iratokat rendelkezésére bocsátja a közalkalmazotti tanácsnak, amik a joggyakorlás feltételei, mint pl.: okirat, tervezet, javaslat. - közös tárgyalásokat kezdeményez, illetve a közalkalmazotti tanács kezdeményezésére közös tárgyaláson képviselteti magát, ha véleményen vannak, s a tárgyalási mód az érdekek összehangolása, valamint a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is megfelelő döntés kialakítása céljából szükséges, és azt a felek írásban kezdeményezik. A munkáltató a dokumentációkat a döntés várható időtartama előtt legalább 15 nappal a közalkalmazotti tanács rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a közalkalmazotti tanács az adott dokumentáció átvételétől számított 15 napon belül nem reagál, írásbeli észrevételt nem tesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közalkalmazotti tanács nem kíván élni a véleményezési jogosítványával, azaz a kézhez kapott javaslattal egyetért. A közalkalmazotti tanács – amennyiben indokoltnak tartja – a közalkalmazottakkal megbeszélést kezdeményezhet, hogy tájékozódjon az adott témában, és a közalkalmazottak javára döntsön, illetve észrevételt tegyen. A munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazotti tanács tervezettel ellentétes észrevétele, véleménye esetén, az ellentétes vélemények tisztázása érdekében tárgyalást, megbeszélést kezdeményez, s a végleges döntésében figyelembe veszi a közalkalmazotti tanács véleményét. A munkáltató és a közalkalmazotti tanács megbeszélésen, tárgyaláson együtt dönt azokban a kérdésekben, melyekre vonatkozóan a jogszabály, illetve ezen szabályzat együttdöntési jogosítványt határoz meg. A közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. A munkavállalók részvételi joga A munkáltató és a közalkalmazotti tanácsra vonatkozó egyéb szabályokat a Mt.-ben és a Kjt-ben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

115

Munkavédelmi szabályzat A munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a munkavédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok, keretein belül a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák munkavédelmi tevékenységét az alábbiak szerint szabályozom A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák munkavédelmi szabályzatának célja A szabályzat célja a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák szervezeti felépítéséhez és tevékenységéhez alkalmazkodva meghatározni a jogszabályok által előírt munkavédelmi feladatok végrehajtásának módját. Az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák alkalmazására kötelezettek köre Az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák alkalmazási köre kiterjed: a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák működési területének egészére, a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák kezelésében lévő épületekre, épületrészekre, telephelyeire. Az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák munkavédelmi szabályzatának alkalmazására a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák állományába tartozó valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló, munkát végző alkalmazott köteles. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák részére polgári jogi szerződés alapján munkát végző alkalmazottai – a rájuk vonatkozó mértékben az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák tartalmát megismerjék.

A munkavédelmi feladatok végrehajtásáért felelős személyek kiemelt feladat-, illetve hatáskörei Óvodavezető: Óvodavezetői szabályzatként kiadja az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák MvSz-t. Felelős a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák területén a munkavédelmi tevékenység átfogó irányításáért, szervezéséért. Meghatározza a munkavédelmi szervezet felépítését, jog- és hatáskörét, működési és szervezeti feladatát. Kinevezi a munkavédelmi megbízottat. Biztosítja a munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges feltételeket. Fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben. Személyesen vagy megbízottja útján részt vesz a halálos, illetve súlyos balesetek és foglalkozási megbetegedések vizsgálatában. Gondoskodik a felügyeleti szervek és hatóságok értesítéséről. A munkabalesetet szenvedett alkalmazott részére a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések alapján határozatban intézkedik a kártérítés megállapításáról és kifizetéséről. Az Óvodavezető-helyettes és a Tagóvoda-vezető együttműködésével gondoskodik az egészséges és biztonságos munkakörülmények személyi és tárgyi feltételeiről. Gondoskodik a felügyeleti szervek munkavédelmi ellenőrzésekor az ellenőrzés technikai feltételeiről, valamint az általuk feltárt hiányosságok megszüntetéséről.

116

A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák MvSz-ben meghatározott üzembe helyezési, illetve használatbavételi engedélyezési jogkör alapján kiadja a gépek, berendezések, épületek (munkahelyek) és létesítmények működési engedélyét. Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében elősegíti a jogszabályokban, szabványokban és egyéb műszaki előírásokban rögzített munkavédelmi követelmények érvényesülését. Irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó szervezeti egységek vezetőinek a munkavédelemmel összefüggő feladatait. Az alkalmazottak kezdeményezése esetén biztosítja munkavédelmi képviselők (bizottság) megválasztásának feltételeit és biztosítja jogaik gyakorlásának technikai feltételeit. Gondoskodik az egyéni védőeszközök, és azokra vonatkozó magyar nyelvű használati utasítások, bőrvédő készítmények, védőitalok beszerzéséről, kiadásáról. Intézkedik az időszakos kötelező biztonsági felülvizsgálatok végrehajtásáról. Elrendeli a veszélyes munkaeszköz, vagy munkahely üzembe helyezésekor a munkavédelmi szempontú vizsgálatot. A foglalkozás-egészségügyi orvos igénye alapján beszerzi a szükséges elsősegély felszereléseket. Gondoskodik a tudomására jutott balesetveszélyek soron kívüli megszüntetéséről. Felújítások, beruházások során hangsúlyt fektet a munkavédelmi követelmények teljesülésére. Közreműködik a kockázat értékelésben megállapított hiányosságok megszüntetésében. Hatáskörükben gondoskodnak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáról, a megelőző intézkedések megtételéről. Gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó alkalmazottak a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati munkavédelmi ismereteket elsajátítsák, illetve az előírt oktatásokon, továbbképzéseken minden esetben részt vegyenek. Részt vesznek a működési területükön (munkahelyeken) tartott munkavédelmi szemléken és hatósági ellenőrzéseken. Gondoskodnak a szemléken, ellenőrzéseken tapasztalt, vagy tudomásukra jutott hiányosságok, szabálytalanságok saját hatáskörben, illetve szakmai szervek bevonásával történő felszámolásáról. Gondoskodnak arról, hogy a munkaeszközök, berendezések a munkabiztonsági előírásoknak megfelelően üzemeljenek és az időszakos felülvizsgálatok megtörténjenek. Gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekben a saját beszerzésű gépek, berendezések magyar nyelvű gépkönyvvel, kezelési utasítással (és munkavédelmi minőségtanúsítvánnyal), a vegyi anyagok biztonsági adatlappal rendelkezzenek. A tervezett beszerzésekről a munkavédelmi megbízottat előzetesen tájékoztatják. A munkavédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást kezdeményeznek. Részt vesznek a munkabalesetek kivizsgálásában (kivétel a közvetlen szervezeti egység vezető, aki csak nyilatkozhat a baleset körülményeiről) és gondoskodnak a baleseti helyszín változatlanul hagyásáról. Kezdeményezik a jelen szabályzat szerint az egyéni védőfelszerelésekre, védőitalra és tisztálkodó szerekre jogosult alkalmazottak ellátását, ellenőrzik az egyéni védőeszközök meglétét, illetve azok használatát. Az irányításuk alá tartozó munkaterületen bekövetkezett baleset esetén az alábbiak szerint járnak el: – a sérültet elsősegélyben részesíti (részesítteti), súlyosabb esetben a mentőket azonnal kihívja, súlyos baleset esetén a helyszín megváltoztatását megakadályozza, ill. biztosítja úgy, hogy az további veszélyhelyzetet ne idézzen elő, a baleset körülményeit, a sérült adatait feljegyzi, kitölti a baleseti 117

jelentést, a balesetet jelenti a munkavédelmi megbízottnak, ha a balesetet szenvedett alkalmazott kórházi ellátásra szorul, a mentők kihívásával egyidejűleg értesíti a sérült alkalmazott családtagját. A munkavédelmi megbízott részére az olyan balesetet is jelenteni kell, amely személyi sérüléssel nem járt, de járhatott volna, vagy anyagi kár keletkezett. Munkakezdéskor és műszakonként legalább egy alkalommal ellenőrzés keretében kötelesek meggyőződni arról, hogy: – a munkahelyek és munkaeszközök a jogszabályokban, szabványokban és szabályzatokban előírt munkavédelmi követelményeknek megfeleljenek, – az irányításuk alá tartozó munkavállalók a munkájukkal összefüggő szakmai és az ahhoz kapcsolódó munkavédelmi ismereteket alkalmazzák, valamint az előírt egyéni védőfelszereléseket használják, – az irányításuk alá tartozó munkahelyeken rend és fegyelem legyen. Gondoskodnak a munkavédelmi megbízott bevonásával a munkafolyamatok (általános karbantartó tevékenység, anyagmozgatás, raktározás stb.) technológiai, műveleti utasításának és a gépek, berendezések kezelési - karbantartási utasításának elkészítéséről, ellenőrzéséről, illetve ellenőriztetéséről. Az esetlegesen bekövetkezett változásokat figyelembe kell venni. Ellenőrzik és betartatják a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításban foglalt munkavédelmi követelményeket. Biztosítják, hogy a szakképesítéshez, tanfolyami végzettséghez és az időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokhoz kötött munkakörökben csak képzett, illetve alkalmasnak minősített alkalmazottakat foglalkoztassanak. A veszélyes létesítmények, munkaeszközök használatbavételéig, illetve üzembe helyezéséig biztosítják az érintett alkalmazottak képzését, begyakoroltatását és munkavédelmi oktatását, valamint a megfelelő gyakorlat megszerzéséig a fokozott irányítást, ellenőrzést. A közvetlen munkahelyi vezetők kötelesek a munkavégzéstől eltiltani azt az alkalmazottat, aki: – a kötelező orvosi vizsgálaton, vagy az előírt munkavédelmi oktatáson nem vett részt, – figyelmeztetés ellenére az egyéni védőfelszerelést nem használja, – munkahelyén láthatóan, ill. a munkavégzésre kiható alkoholtól, gyógyszertől, bódító hatású szerektől befolyásolt állapotban tartózkodik. A Munkavédelmi megbízott A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák munkavédelmi megbízottja a Óvodavezető közvetlen irányítása mellett gyakorlati szervezője a NépművészetiKézműves és Szivárvány Óvodák munkavédelmi operatív tevékenységének, valamint ellátja a munkabiztonsági szaktevékenységet. Felelős a munkavédelmi rendeletek végrehajtásának szervezéséért, a hatáskörébe utalt feladatok elvégzéséért, az ellenőrzési feladatainak ellátásáért és a munkavédelmi hatósági felügyeleti észrevételek, munkavédelmi rendellenességek felszámoltatásáért. Részt vesz a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák elkészítésében, és közreműködik annak Óvodavezetői szabályzatként történő kiadásában. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák változása esetén előkészíti az új szabályzat kiadását. Ellenőrzi a szabályzatban előírtak gyakorlati végrehajtását, szükség szerint intézkedést kezdeményez az SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység vezetője felé. Felelős a munkavédelmi oktatási anyag összeállításáért. Részt vesz az érintett szervezeti egység vezetőjével, a balesetek kivizsgálásában. Gondoskodik a mindenkori követelményeknek megfelelő munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítéséről, továbbításáról, illetve az előírt nyilvántartások vezetéséről és a kártérítések intézéséről. 118

Gondoskodik az új belépő alkalmazott munkavédelmi oktatásáról, amit megfelelő módon dokumentál. Gondoskodik arról, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos dokumentumok a munkaügyi nyilvántartásban szerepeljenek. E feladatkörében együttműködik a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal. Felkérésre a beruházások, fejlesztések tervbírálata és megvalósítása során javaslataival elősegíti a munkavédelmi követelmények érvényesülését. Részt vesz a munkahelyek használatbavételi, vagy a munkaeszközök üzembe helyezési eljárásán és munkavédelmi szempontból nyilatkozik. Szervezi, és részt vesz az időszakos munkavédelmi szemléken, a megállapított hiányosságokról jegyzőkönyvet készít és a hibák megszüntetésére intézkedést kezdeményez. Közreműködik az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavédelmi felügyelője által tartott eljáráson (hatósági ellenőrzés). Együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal. Részt vesz a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák kockázatértékelésének elkészítésében, és rendszeres felülvizsgálatában. Ellenőrzi a munkavédelmi berendezések, egyéni és kollektív védőfelszerelések alkalmasságát, esetenként használatát, azok szükség szerinti bővítését kezdeményezi. Véleményezi a technológiai, műveleti és kezelési utasításban foglaltakat. Ellenőrzi ezek gyakorlatban történő végrehajtását. Ellenőrzi a közvetlen munkahelyi feladatokat ellátó vezetők feladatkörébe tartozó munkabiztonsági feladatok végrehajtását. Szükség szerint célellenőrzéseket végez a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák munkahelyein. Rendszeresen javaslatot tesz a munkavédelmi helyzet javítására, értékelő jelentést készít a munkavédelmi helyzetről. Az új berendezések, gépek munkavédelmi minősítő bizonyítványának, illetve minőség tanúsítványának, valamint a kezelési és karbantartási utasításának meglétét ellenőrizteti. A magyar nyelvű kezelési-, karbantartási utasítás a berendezések, gépek elengedhetetlen tartozékát képezi, annak beszerzése az új munkaeszköz vásárlását lebonyolító szervezeti egység feladata. Részt vesz az új épületek, munkahelyek, berendezések, munkaeszközök használatbavételi, illetve üzembe helyezési eljárásán. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák területén kivitelezési munkát végző más munkáltatókkal kötött szerződések megfelelő fejezete ellenőrzése útján gondoskodik arról, hogy a külső kivitelezők szerződései tartalmazzák a munkavédelmi feladataikat, és a felelősség elhatárolás megtörténjék. Szolgáltató bevonásával megszervezi, elvégezteti és ellenőrzi az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatot igénylő berendezések műszaki vizsgálatát. Figyelemmel követi az érintésvédelmi felülvizsgálatok érvényességi idejét, szükség esetén kezdeményezi annak elvégzését. Intézkedik a munkavédelmi hatósági ellenőrzések és az időszakos biztonságtechnikai szemlék alkalmával tapasztalt hiányosságok határidőre történő felszámolására. Köteles a közvetlen veszélyforrást azonnal, egyéb hiányosságokat a karbantartási, felújítási terv ütemének megfelelően megszüntetni. Jogosult a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák bármely szervezeti egységében, bármely időpontban ellenőrzést tartani. A munkavédelmi előírásokat megszegő alkalmazottat a további munkavégzéstől eltilthatja. Munkabiztonsági hiányosság esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez annak megszüntetésére. A munkavédelmi előírások megszegőivel szemben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet. Közvetlen veszélyforrás, vagy veszélyhelyzet fennállása esetén elrendeli a munkavégzés, illetve a munkaeszköz működtetésének azonnali felfüggesztését és intézkedésének jóváhagyását indoklással írásban kéri közvetlen felettesétől. 119

Munkabiztonsági tevékenysége során Óvodavezetői felhatalmazás alapján jár el.

Az alkalmazottak munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei A jogviszonyban álló alkalmazott köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni. Nem tekinthető munkára képes állapotúnak az, aki a munkavégzésre való képességet károsan befolyásoló egészségi, közérzeti rendellenességet tapasztal, idegileg kimerült, feldúlt állapotban van, alkohol, vagy egyéb (gyógyszer, kábítószer, bódítószer) befolyásoltság alatt áll. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák területén elhelyezett figyelmeztető, illetve tiltó táblák előírásait köteles betartani. Az alkalmazott a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viseljen. Mulasztást követ el a vezető, ha a hozzá beosztott alkalmazott munkavégzésre való alkalmas állapotát nem ellenőrzi a tőle elvárható módon, illetve akinek tudomására jut az alkalmazott munkavégzésre alkalmatlan állapota, de elmulasztja a szükséges intézkedést. Az alkalmazott köteles a szakmai képzettségéhez kapcsolódó munkavédelmi előírásokat megfelelően ismerni, munkáját körültekintően, figyelmesen és a munkavédelmi követelményeknek megfelelően végezni, a munkavégzés során a munkavédelmi előírásokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül is betartani. Az alkalmazott köteles a részére biztosított egyéni védőeszközt – az egészségre ártalmas és veszélyes termelési tényezők hatása idején, a káros expozíció megelőzése céljából – a munkavégzés során minden külön felhívás, vagy intézkedés nélkül is használni, tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni. Az alkalmazott köteles a kijelölt időben az előzetes, valamint időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni. Az alkalmazott csak azt a munkát végezheti, amivel megbízták és csak azokon a munkahelyeken dolgozhat, ahová közvetlen vezetője beosztotta. Munkahelyén más munkát csak közvetlen vezetőjének engedélyével végezhet, munkahelyét csak vezetőjének engedélyével vagy utasítására hagyhatja el. Nem végezhet munkát az az alkalmazott, akit betegsége miatt az orvos munkavégzésre alkalmatlannak minősített. A munkagépet, munkaeszközt, egyéni védőeszközt munkakezdés előtt meg kell vizsgálnia és csak a rendeltetésének, használati utasításának megfelelően szabad használnia. A munkavégzéskor be kell tartania a kezelési, technológiai, műveleti és karbantartási utasításban, illetve a vonatkozó szakmai szabványokban foglaltakat. Rendellenes körülmények (súlyos baleset, veszélyhelyzet, meghibásodás, stb.) kialakulása esetén köteles a mentésre vonatkozó utasításokat végrehajtani. Az alkalmazott joga, hogy egészségi állapotának romlása esetén kérje a soron kívüli orvosi vizsgálatot és esetleg más, veszélytelen munkahelyre való áthelyezését. Megkövetelheti a munkáltatótól az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását. Az alkalmazottat nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért. A pénzügyőrök kivételével jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné.

120

A pénzügyőr a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerint látja el szolgálati feladatait.

Az alkalmazás munkavédelmi követelményei Általános előírások Az alkalmazottat csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik és foglalkoztatása sem saját, sem mások egészségére, testi épségére nem jelent veszélyt. A munkaköri alkalmasság csak adott munkakörre vonatkozik. Az alkalmassági vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy az alkalmazott, illetve a felvételre jelentkező: – Egészségének vagy testi épségének előre nem látható károsodása nélkül alkalmas-e a munka végzésére. – Esetleges betegsége a munka ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy alkalmazott társaival kapcsolatban veszélyt vagy fertőzést. – Ha megváltozott a munkaképessége, milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható. – A járványügyi érdekből kiemelt munkaköröknél nem szenved-e bizonyos fertőző betegségekben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetéből a fertőző betegségek kórokozóit anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség valamely szakaszában lenne. – Nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre vagy gondozásra van szükség. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák hivatásos, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói állományába tartozók, valamint a hivatásos, kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói állományába felvételre jelentkezők alkalmassági vizsgálatát a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály végzi. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák személyi állományába tartozók, oda felvételre jelentkezők alkalmassági vizsgálata: – a hivatásos állományú tag és hivatásos állományba felvételre jelentkezők alkalmassági vizsgálata a 27/2011.(VII. 26.) NGM rendeletben, – kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói állományába tartozók és felvételre jelentkezők alkalmassági vizsgálata a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben, valamint a 13/2011. (III.25.) NGM rendeletben, – a közúti járművezetők alkalmassági vizsgálata a 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben, – az egészségügyi tevékenységet folytatók alkalmassági vizsgálata a 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben foglaltak szerint történik.

121

Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat rendje Valamennyi felvételre jelentkező köteles részt venni az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni továbbá: a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú, nem fizikai munkakörben foglalkoztatott alkalmazott az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve, a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden alkalmazottnál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát fog végezni, ha a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró az alkalmazottra, ha külföldön nagyobb a fertőzési kockázat. A felvételre jelentkezőt, illetve az alkalmazottat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kitöltött nyomtatványokkal a foglalkozás-egészségügyi szakorvoshoz irányítja. A vizsgálatra küldés előtt a szervezeti egységnél a nyomtatvány kitöltésével megbízott, a végzendő tevékenység kockázatait ismerő alkalmazottnak meg kell jelölni, be kell írni mindazokat az egészségkárosító tényezőket, amilyen kockázatok az adott munkakörre, végzendő tevékenységre jellemzők. A vizsgálatot végző orvos az alkalmassági vizsgálat eredményeit rávezeti a „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványra, illetve rögzíti az elektronikus betegnyilvántartó programban. A vizsgálatot végző orvos az alkalmassági véleményt 1 példányban átadja az alkalmazottnak. Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat rendje, gyakorisága Az alkalmassági vélemény, következő vizsgálatig történő megőrzése, nyilvántartása az óvodatitkár feladata. Az időszakos alkalmassági vizsgálatok esedékességét az óvodatitkár állapítja meg, aki az érintett dolgozók névsorát, a vizsgálat időpontját és helyét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosával egyezteti. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatra beutalás a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kitöltött nyomtatványokkal történik. A vizsgálatot végző orvos az alkalmassági vizsgálat eredményeit rávezeti a „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványra, illetve rögzíti az elektronikus betegnyilvántartó programban. A vizsgálatot végző orvos az alkalmassági véleményt 1 példányban megküldi az óvodatitkárnak nyilvántartási célból. A szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az időszakos alkalmassági vizsgálatra kötelezett alkalmazottak az időszakos alkalmassági vizsgálaton megjelenjenek. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatokat munkaidőben kell elvégeztetni. Az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakorisága munkakörönként: – pénzügyőrök, egészségügyi dolgozók, konyhai dolgozók évenként, – más munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottak 2 évente, – képernyős munkahelyen foglalkoztatottak évente.

122

Járványügyi érdekből végzett előzetes vagy esetenkénti orvosi vizsgálat rendje: A szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottaknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat elvégzi (elvégezteti) a járványügyi érdekből előirt vizsgálatokat, a vizsgált személlyel „Egészségügyi nyilatkozat”-ot töltet ki és írat alá, amelyet az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály őriz. A vizsgálatot végző orvos kitölti és aláírja, valamint az alkalmazottal aláíratja az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvecskét, amelyet az alkalmazott kap meg. Az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály az egészségügyi könyvekről, a benne szereplő minősítésről, nyilvántartást vezet. Az alkalmazott köteles megőrizni az egészségügyi könyvét, azt munkaideje alatt magánál tartani, a munkáltató vagy az ellenőrzésre jogosultak kívánságára felmutatni. Az egészségügyi könyv elvesztését az alkalmazott haladéktalanul köteles a szervezeti egység vezetőjének jelenteni. Az elvesztett egészségügyi könyvet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat pótolja, annak megtörténtéig az alkalmazottat munkakörében foglalkoztatni nem szabad. Az egészségügyi könyv beszerzéséről az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály gondoskodik. Az egészségügyi könyvvel ellátott alkalmazott köteles soron kívül a foglalkozásegészségügyi szakorvoshoz fordulni és az orvos által szükségesnek tartott orvosi (szakorvosi, laboratóriumi… stb.) vizsgálatnak magát alávetni: bizonytalan eredetű lázas megbetegedése, foglalkozásának gyakorlása következtében mások megbetegedését előidézhető bőrmegbetegedése, hasmenése és heveny gyomor- és bélpanaszai, a vele közös háztartásban élő személy hasmenéses megbetegedése esetén. Ha a betegség tünetei a munkahelyén jelentkeznek, köteles azt felettesének azonnal jelenteni. A jelentési kötelezettségre, annak elmulasztásából származó járványügyi veszélyre, az alkalmazott személyes felelősségére a munkába álláskor az alkalmazottat ki kell oktatni, amelynek megtörténtét az egészségügyi könyvben az oktató aláírásával igazolja. Ha a fent felsorolt esetek valamelyikéről a munkahelyi vezető szerez tudomást, köteles az alkalmazottat azonnal alkalmassági véleményezésre küldeni. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat rendje Soron kívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat elvégzését indokoló esetek: – ha az alkalmazott egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, – heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően, – az alkalmazott olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve ha keresőképtelensége meghaladja a 30 napot, – ha az alkalmazott munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel az ismételt munkába állás előtt, – ha az alkalmazott előre nem várt esemény során expozíciót szenved. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra rendelés, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben az arra rendszeresített kitöltött nyomtatványokkal történik. A vizsgálatot végző orvos az alkalmassági véleményt 1 példányban megküldi az óvodatitkárnak nyilvántartási célból.

123

A záró orvosi vizsgálat rendje A 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 8. §-a alapján záró orvosi vizsgálatot kell végezni: – a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor, – idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, – külföldi munkavégzés esetén az alkalmazott végleges hazatérését követően. A jogviszony alatt időszerűvé váló vizsgálatra a szervezeti egység vezetője szólítja fel az alkalmazottat. Kilépéskor a Jogi és Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi a vizsgálat megtörténtét. Annak hiányában az alkalmazottal elszámolni nem szabad. Az orvosi vizsgálatról való távolmaradás vagy alkalmatlanság Az az alkalmazott, aki előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, nem foglalkoztatható. Ha az alkalmazott az előírt időszakos alkalmassági vizsgálaton vagy a munkáltató felhívására a soron kívüli alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenéséig el kell tiltani. Az az alkalmazott, aki a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye szerint a megjelölt munkakör betöltésére alkalmatlan, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ebben az esetben, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleményével egyidejűleg, az alkalmazottal közölni kell a jogorvoslat helyét és módját és az erre a célra biztosított/nyitva álló határidőket. Ha az alkalmazott vagy a munkáltató az elsőfokú alkalmassági véleménnyel nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől a mindenkori jogvesztő határidőn belül kérheti az alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú vélemény szerint kell eljárni. A másodfokú vélemény végleges, ellene jogorvoslati lehetőség nincs. Az alkalmatlanság, illetve az ideiglenes alkalmatlanság, korlátozott alkalmasság okát az alkalmazottal a vizsgálatot végző orvosnak minden esetben ismertetnie kell, azt a munkáltatóval azonban csak a vizsgált alkalmazott írásbeli hozzájárulásával közölheti. Az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály a szervezeti egység vezetőjét értesíti, ha tudomására jut, hogy az alkalmazott az orvosi vizsgálatra való felszólításnak nem tett eleget.

A munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás célja, hogy az alkalmazottak megismerjék a munkaterületükre, tevékenységükre vonatkozó magatartási szabályokat, valamint azokat a konkrét előírásokat, amelyek szükségesek az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzéshez. Ismerniük kell a munka során lehetséges veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben szükséges teendőket. A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák szervezetében az alábbiak szerint kell biztosítani, hogy az alkalmazottak munkakörüknek, beosztásuknak megfelelő munkavédelmi ismereteket elsajátítsák.

124

Az előzetes munkavédelmi oktatás: ∼ Munkába állás előtt elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: – minden új belépőt, – más munkába, vagy munkakörbe áthelyezett alkalmazottakat, – szünidőben foglalkoztatott diákokat, – szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat. Az alkalmazottakat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály a szabályzat 2. és 3. számú mellékletében foglalt űrlapokkal utalja munkavédelmi oktatásra. A kitöltött nyomtatványokat az alkalmazott személyi anyagához kell csatolni. Az elméleti oktatás tartalmi követelményei: – általános magatartási szabályok, – a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok ismertetése, – az alkalmazott munkaköréhez kapcsolódó szabványok és szabályzatok, az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodákban meghatározott előírások munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje, munkavédelmi oktatáson való részvételi kötelesség, munkabaleset fogalma és bejelentésének rendje, az elsősegélynyújtás rendje, az egyes balesetek kivizsgálásának célja, módja, a baleseti kártérítés rendje, a védőruha és védőfelszerelés juttatásának szabályai, Közlekedésbiztonsági szabályok: a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák telephelyein történő közlekedés gyalogosan és gépjárművel. Fizikai munkakörökben alkalmazásra kerülő új belépők gyakorlati oktatásán ismertetni kell: – a munkahelyre, illetve munkakörre vonatkozó helyi sajátosságokból adódó veszélyeket, azok elhárításának módját, – a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást, – a berendezések, gépek főbb jellemzőit, a gépkezelés szabályait, a veszélyhelyzeteket és azok elhárításának módját, – a karbantartási, műveleti és technológiai utasítást, – a védőberendezések működési módjának ismertetését, – az alkalmazott biztonsági szín- és alakjeleket, – a felhasznált anyagok ártalmait, – az anyagmozgatás és az anyagtárolás biztonságos módjának szabályait, – a kéziszerszámok és segédberendezések használatának módját, a veszélyforrások ellen alkalmazott egyéni védőfelszerelések használatának módját, – a villamos áram baleseti veszélyeit, – átfogó tájékoztatást kell adni az elsősegély nyújtási szabályokról. A dokumentálás oktatási az alábbi bizonylaton történik: – jelen szabályzat 2. számú melléklete – veszélyes gépeken dolgozók esetén a szabályzat 3. számú melléklete. Időszakos – ismétlődő - oktatás: Évenként ismétlődő, időszakos oktatásban kell részesíteni a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák valamennyi alkalmazottját. Célja: az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása a munkavédelmi ismeretek felelevenítése révén, illetve a munkavédelemmel kapcsolatos tapasztalatok megismertetése. Az időszakos oktatásokon a következő főbb témacsoportok szerepelnek: – munkavédelmi szemlék tapasztalatai, – új rendelkezések és előírások ismertetése, – az előforduló balesetek tanulságai, – a munka biztonságos végzésére vonatkozó előírások: a munkahelyen üzemeltetett gépek, berendezések, eszközök biztonságos kezelésének,

125

karbantartásának elméleti és gyakorlati ismertetése (üzemeltetési dokumentáció, veszélyt jelző feliratok… stb.), – rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az alkalmazottak feladatainak ismertetése, – veszélyes és ártalmas munkahelyi tényezők: a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrások, ártalmak ismertetése és az ellenük való hatékony védekezés módozatai, a kollektív és az egyéni védőeszköz használata. A fentiek dokumentálása a szabályzat 4. számú melléklete szerint történik. Pótoktatás Pótoktatásban kell részesíteni minden olyan alkalmazottat, aki a munkavédelmi ismereteket nem kellő módon sajátította el, vagy távolléte miatt (pl. szabadság) az oktatásban nem vett részt. A dokumentálás oktatási bizonylaton történik: a szabályzat 2. számú melléklete, veszélyes gépeken dolgozók esetén a szabályzat 3. számú melléklete szerint. Rendkívüli oktatás a munkavédelmi megbízott elrendelése alapján az általa megadott témakörben, új gép, berendezés üzembe helyezésekor, az oktatandó anyag: a gépkezelési utasításban rögzített ismeretek, súlyos, halálos munkabaleset után a hasonló balesetek elkerülésére vonatkozó tanulságok elemzése. Dokumentálása: az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A munkahelyi kockázatértékelés Törvényi előírások Az Mvt. 54. § (2) bekezdésének figyelembevételével a munkáltatónak minőségileg, illetve mennyiségileg értékelni kell az alkalmazottak egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, az alkalmazottakat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Amennyiben a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkavégzés, stb. változásai a kockázatokat lényegesen befolyásolták a kockázatértékelést ismét el kell végezni. Soron kívül kell felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával, munkabaleset(ek), fokozott expozíció(ók), illetve foglalkozási megbetegedés(ek) hozható(k) összefüggésbe. A kockázatértékeléseket évenként kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat idejét, eredményét kimutathatóan kell rögzíteni. A kockázatértékelés megállapításai figyelembevételével évente kell intézkedési tervet készíteni a kockázatok csökkentésére. Az intézkedési terv a kockázatértékelési dokumentáció mellékletét képezi.

126

A munkáltató kötelessége Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése, az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása, a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbe veszélyessel, egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest, az alkalmazottak megfelelő utasításokkal történő ellátása. Folyamata a veszélyek azonosítása, a veszélyeztetettek azonosítása, a kockázatok minőségi, illetve mennyiségi értékelése, a feladatok meghatározása határidő és felelős megnevezésével, az eredményesség ellenőrzése, a kockázatértékelés felülvizsgálata. A kockázatok azonosítása a munkahelyek felmérőlapja a szabályzat 5. számú melléklete segítségével történik. A kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért csak arra jogosult személyek végezhetik.

Az egyéni védőfelszerelések, védőitalok, bőrvédő szerek biztosítása Az alkalmazottat védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel kell ellátni, ha munkakörében egészséget vagy testi épséget károsító hatás áll fenn vagy léphet fel. Egyéni védőeszközök Az egyéni védőeszközök használatára kötelezett munkakörök, tevékenységek felsorolását a védőeszközök megjelölésével a szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza. Csak érvényes megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező egyéni védőeszközt szabad beszerezni és használatba adni. Az egyéni védőeszközök használatba adását a szabályzat 7. számú melléklete szerint kell nyilvántartani az azokat igénylő és kiadó munkahelyi vezetőnek, vagy megbízottjának. A minősített egyéni védőeszköz CE jellel, a bevizsgálást végző intézet notifikációs számával van megjelölve és magyar nyelvű kezelési – használati utasítással ellátott. Az alkalmazott köteles a részére kiadott védőeszközt az előírt módon használni a veszélyt jelentő munkavégzés időtartama alatt. Hiány vagy vétkes károkozás esetén az alkalmazott kártérítésre kötelezett. Az alkalmazott feladata a tőle elvárható módon a védőeszköz tisztítása, valamint karbantartása. Az egyéni védőfelszerelés kihordási időhöz nem kötött. Cserénél az elhasználódott, nem javítható védőfelszerelést selejtezésre le kell adni. A védőeszközt a jogviszony megszűnése esetén a munkáltató részére vissza kell szolgáltatni. 127

Más munkáltató alkalmazásában lévő munkavállalónak az egyéni védőeszközt a szerződésben előírtak szerint, ennek hiányában saját munkáltatójának kell biztosítani.

Az általános magatartási szabályok és a legfontosabb tiltó, korlátozó munkavédelmi rendelkezések A gépet, berendezést kezelő alkalmazottak részére a munkavégzés műszaki-magatartási normáit a technológiai, gépkezelési utasításokban kell meghatározni és azt állandóan hozzáférhető módon kell elhelyezni. A készülék, gép, berendezés (pl. számítógép, másológép, kávéfőző stb.) meghibásodása esetén a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell intézkednie a javíttatásról. A szállítási, rakodási, szerelési munkáknál az alkalmazott munkavégzés közben gyűrűt, karkötőt, órát nem viselhet. Munkakezdés előtt és munkavégzés alatt tilos bármilyen alkoholtartalmú ital fogyasztása. Vizsgához, vagy képesítéshez kötött munkát mással végeztetni, vagy másnak végezni nem szabad. Mulasztást követ el az az alkalmazott, aki saját, vagy közvetlen munkatársa biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotát közvetlen vezetőjének nem jelenti. A munkavállaló köteles munkáját a részére biztosított munkaruhában végezni, a munkafolyamatra előírt és biztosított egyéni védőfelszerelést rendeltetésszerűen használni. Lépcsőházakban, folyosókon (és az udvaron, a gyalogos közlekedés elől el nem zárt területeken) körültekintően kell közlekedni, különös figyelemmel a téli időszakban a csúszásveszélyre. Bármilyen rendellenesség észlelése esetén (pl. folyosókon szemét, víz, olaj, meghibásodott mosdó, WC, cementlap- padlóburkolat leválás, rossz villanykapcsoló, fényforrás, kitörött ablak stb.) azt kötelező jelenteni a munkavédelmi megbízott részére. Villamos vezetékhez hozzányúlni, lezárt villamos szekrényeket kinyitni, világítási berendezéseket szétszedni tilos! Bárminemű villamos berendezés javítását csak szakképzett és azzal megbízott alkalmazott végezheti. Az irodák adottságaihoz igazodóan a munkahelyek - íróasztalok, szekrények célszerű rendezésével – biztonságos, kényelmes megközelítéséhez megfelelő közlekedési utat, vagy helyet kell biztosítani. Bármilyen üvegtörésről a gondnokot kell értesíteni, az üvegcserepeket tilos a papírkosárba tenni. Szúrós, éles kézi eszközök (körző, kés, olló… stb.) tárolására külön gondot kell fordítani, a saját és más alkalmazottak (takarítók) védelme miatt is. A természetes világítás pótlására, ha a látási körülmények rosszak, az általános és helyi mesterséges világítást szükség szerint igénybe kell venni (irodában, folyosón, lépcsőházban). A villamos berendezések (asztali lámpa, számítógép, számológép, kávéfőző, vízforraló… stb.) meghibásodásának “öntevékeny” javítása szigorúan tilos! A munkavégzés közben észlelt veszélyt, rendellenességet az észlelő – szakmai ismeretei és lehetőségei szerint – köteles megszüntetni, vagy intézkedést kezdeményezni. A munka befejezése után távozáskor az elektromos készülékeket (amik erre alkalmasak) áramtalanítani kell. Egy fő egyedül nem dolgozhat, nem végezhet ellenőrzést, javítást, karbantartást a következő munkahelyeken, illetőleg munkaműveleteknél: villamos feszültség közelében és feszültség alatti villanyszerelési munkáknál, konyhai munkahelyen, ív- és lánghegesztésnél, liftszerelési munkáknál (javítás, karbantartás), 128

tűz- és robbanásveszélyes, mérgező (egészségügyi ártalmat okozó) anyagok rakodásakor, magasban végzett munka esetén, létrán vagy állványon rendkívüli körülmények között végzett munkáknál, kivéve, ha a munkát irányítóvezető úgy rendelkezik, hogy a munka egyedül is végezhető, vagy egyedül kell végezni, ahol azt tábla, figyelmeztető felirat (ideiglenesen is) előírja. A saját szolgálati területén, illetve munkahelyén kívül végzett munka esetén az alkalmazott köteles betartani az adott munkavégzésre vonatkozó szabályokat és előírásokat, figyelembe véve az idegen környezetben előforduló veszélyeket is. Ha kettő, vagy több személy végzi az adott munkát, a munka irányításáért, ellenőrzéséért, szakmai felügyeletéért felelős személy kijelölése szükséges, a kijelölést a többi dolgozónak a tudomására kell hozni. A munkaeszközök használata és ellenőrzésük Villamos kéziszerszámok, kézi gépek, irodagépek üzembe helyezésének külön engedélyezése nem szükséges. A gép használatbavételét a „Minőségi bizonyítvány” megléte esetén a kezelési utasítás (használati utasítás) előírásai szerint kell végezni. Új gép beszerzésekor a megrendelésnél figyelembe kell venni, hogy az üzembe helyezés feltétele – a vonatkozó szabvány (jelenleg az MSZ 63) alapján – az egyedi vagy telepített gépvizsgálat, amelyet a telepítést végző céggel kell elvégeztetni. A gépvizsgálat dokumentációja például magyar nyelvű gépkönyv, üzemeltetési dokumentáció, műszaki leírás, minőség tanúsítási bizonyítványok, bizonylatok, hatósági engedélyek, kezelési és karbantartási utasítás… stb. Az új gép biztonságos kezelése érdekében az üzemeltető kötelessége, hogy gondoskodjon a gépet kezelők szakmai, munkavédelmi képzéséről és annak dokumentálásáról. A konyhák, mosoda, karbantartó műhely területén lévő munkafolyamatok biztonsági követelményeinek meghatározását a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokban kell előírni. Az alkalmazott a kezelésére, használatára átadott gépet, berendezést, munkaeszközt (például: kéziszerszám, daráló, létra… stb.) minden használatbavétel előtt köteles biztonsági szempontból szemrevételezéssel megvizsgálni. A veszélyes gépek, villamos berendezések, az üzemeltetés során használatos eszközök biztonsági felülvizsgálatának elvégzéséért az üzemeltetéséért felelős szervezeti egység vezetője a felelős. A vizsgálatra kötelezett eszközök listáját, valamint a vizsgálati időket a szabályzat 10. számú melléklete tartalmazza. Minőségtanúsítás, illetve kijelölt berendezés esetén munkavédelmi minősítés nélkül gép, berendezés nem vehető használatba, még ideiglenes jelleggel sem. A minőségtanúsítás, illetve minősítés meglétének biztosítása megállapodás szerint a beruházó (beszerző), illetve importáló (hazai forgalmazó) feladata. Import gépek, berendezések vásárlása során be kell szerezni a külföldi gyártó cég magyar nyelvű minőségtanúsítványát, ennek hiányában a kijelölt hazai minősítő intézet szakvéleményét. A gépen, berendezésen és dokumentációin a gyártó által feltüntetett CE jel pótolja a fenti dokumentációkat. Minősítésre kötelezett hazai gyártású munkaeszköz, illetve berendezés csak akkor kerülhet megvásárlásra, ha megfelelő minősítéssel rendelkezik, minősítés hiányában még próbaüzemeltetése sem kezdhető meg.

129

A technológiai-, gépkezelési-, és karbantartási utasítás kiadásának szabályai Minden gépre, berendezésre, valamint azon rendszeresen végzett munkafolyamatokra, melyek a dolgozókra veszélyt, vagy ártalmat jelenthetnek, írásos szakmai utasítást (technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítást) kell készíteni. A műveleti és gépkezelési utasítást az alábbi szempontok szerint kell elkészíteni: A gép leírása: a gép megnevezése (típus, gyári szám, gyártó cég), a gép funkciója (működésének rövid ismertetése), a gép leltári száma és elhelyezése (környezet, energia betáplálása), A géppel végzendő munka személyi feltételei (szakképzettség, vizsga… stb.), a gép biztonságos működtetéséhez szükséges védőberendezések (pl. védőernyő, vészleállító) személyi védőfelszerelések (pl.: védőruha, védőszemüveg… stb.) felsorolása, a gép mellett elhelyezendő táblák (tiltó, figyelmeztető, utasító) megnevezése. A gép kezelése: a veszélytelen indítás biztosítása (ellenőrzés, kipróbálás), a gép indítása és annak módja (sorrendje), a gép szabályos üzemeltetése, a gép leállítása és annak módja (sorrendje), teendő vészhelyzetekben, vészleállítás esetén. Üzemzavarok, baleseti veszélyforrások: a gép működéséből eredő üzemzavarok, balesetveszélyek azok elhárításának módja, tennivalók váratlan meghibásodás esetén. Munka- és tűzvédelem: A technológiának megfelelően részletesen ismertetni kell a kapcsolódó munka és tűzvédelmi előírásokat. A gép karbantartása: a biztonságos üzemeltetéshez a gép kezelője által végzett karbantartási és üzemzavar elhárítási, valamint tisztítási munkák felsorolása, azok biztonságos végrehajtása, a gép időszakos felülvizsgálatának gyakorisága. A kezelési utasításnak nem kell tartalmaznia azokat az alapvető szakmai ismereteket, melyek az adott szakképzettségű dolgozóktól egyértelműen elvárhatók (pl.: szerszám használata). A szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a kiadott utasítások tartalmát az érintett alkalmazottak megismerjék és betartsák. A kezelési utasítást a gép üzemeltetésének helyszínén, a gépkezelő által hozzáférhető helyen kell tárolni.

130

A munkahely, az egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli vizsgálata A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, amennyiben az: a rendeltetésszerű használat során közvetlenül veszélyeztette az alkalmazott egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, valamely okból 30 napot meghaladó ideig nem üzemelt (például: felújítás, átalakítás, vagy egyéb műszaki ok). A soron kívüli ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése munkabiztonsági illetve munka-egészség szaktevékenységnek minősül.

A képernyő előtti munkavégzés követelményei A szervezetei egységek vezetői gondoskodnak a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet betartásáról és betartatásáról, azaz arról, hogy: a képernyő előtti munkavégzés teljes ideje a napi 6 órát ne haladja meg, óránként 10 perces szünet szakítsa meg a képernyő előtti munkavégzést, lehetőség szerint törekedni kell a képernyős munkahely megfelelő kialakítására (állítható szék, megfelelő asztal, lábtámasz, irattartó, monitor helyes elhelyezése, ha szükséges árnyékolás a tükröződésmentes képernyő érdekében). Az óvoda személyi állománya számára biztosított képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg juttatásának rendjéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke által kiadott 7/2011. számú Szabályzat rendelkezik. Amennyiben a képernyő előtt végzett munka a napi 4 órát meghaladja, az alkalmazottnak évente orvosi szűrővizsgálaton kell részt vennie.

Az elsősegélynyújtás rendje A szervezeti egységeknél – a hallgatók létszámát is mindig figyelembe véve – a veszélyhelyzetre való tekintettel az elsősegélynyújtó mentődobozok tartalmát a foglalkozás-egészségügyi szakorvos határozza meg a szervezeti egység vezetőjének kérése alapján. Megfelelő nagyságú elsősegélynyújtó mentődobozt kell készenlétben tartani. A mentődobozok tartalmának felülvizsgálata évente szükséges, újratöltéséről a szervezeti egységek gondoskodnak. Szükség esetén mindenki köteles a képességének megfelelő módon társát elsősegélyben részesíteni. Súlyosabb sérülés esetén a közvetlen munkahelyi vezető felelős azért, hogy a mentőket, vagy rendelési idő alatt a foglalkozás-egészségügyi orvost azonnal értesítse, illetve gondoskodni kell a sérült szakorvosi rendelőben történő ellátásáról. A sérült dolgozót – állapotától függően – 1 fő köteles elkísérni az orvoshoz.

131

A munkahelyeken gondoskodni kell arról, hogy az ott dolgozó munkatársak munkavédelmi oktatás, egyéb tájékoztatás alkalmával előzetesen megismerjék egy esetleges veszélyhelyzetben szükséges teendőket, a riasztás, műszaki mentés haladéktalanul megtörténjen (feszültségmentesítés, gázcsap elzárása, mérgező anyaggal szennyezett ruha levetése… stb.), és egy esetleges sérülés esetén a sérült(ek) ellátására haladéktalanul intézkedés történjen. Az alkalmazottakat, hallgatókat a munkavédelmi jellegű oktatások alkalmával tájékoztatni kell egy esetleges baleset, sérülés, rosszullét alkalmával az elsősegélynyújtás szükségességéről, lehetőségéről, az elsősegélynyújtó felszerelés helyéről. A szervezeti egység vezetője köteles az elsősegélynyújtás keretén belül: ha a sérült járóképes, orvosi ellátása végett szakrendelésre küldeni, ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállíttatni. Kétévente elsősegélynyújtó tanfolyamokat kell szervezni, amelyek biztosítják az elsősegélynyújtók képzését és továbbképzését. A tanfolyamokat az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály szervezi. A szervezeti egységnél a munkahelyi elsősegélynyújtó feladatokkal megbízott személy(eke)t írásban kell megbízni és képzésé(ük)ről a megbízó gondoskodik. Az elsősegélynyújtó felszerelések követelménye: Az elsősegélynyújtó felszerelés ellenőrzése évente minimum 1 alkalommal a foglalkozás-egészségügyi orvos, valamint a munkavédelmi megbízott feladata. Az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg elsősegély-nyújtásra alkalmas helyen kell tartani. Az elsősegélynyújtó doboz fajtáját, tartalmának minimális követelményét a szabályzat 11. számú melléklete tartalmazza.

A munkavédelmi ellenőrzésekre és szemlére vonatkozó szabályok A munkát közvetlenül irányító vezetők napi ellenőrzési feladatai: a munkahelyek, gépek, berendezések és eszközök munkabiztonsága, az egyéni védőeszközök, védőberendezések megléte, illetve használata, a munkahelyi rend és fegyelem, a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot. A közvetlen vezető az ellenőrzés során tapasztalt hiányosság megszüntetésére intézkedni köteles. Munkavédelmi szemle: A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák szervezeti egységeinél évenként általános munkavédelmi szemlét kell tartani. A szemlék megszervezése, a jegyzőkönyvek elkészítése a munkavédelmi megbízott feladata. A munkavédelmi szemlék tervezett időpontját a szervezeti egységekre lebontva a tárgyévet megelőző év végéig kell elkészíteni. A munkavédelmi szemlék tervezetét a Óvodavezető hagyja jóvá.

132

A szemlén résztvevők: A szemle vezetője: a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott (ha a két feladatot nem egy személy látja el, akkor mindkét feladatot ellátó személy, vagy annak képviselője köteles jelen lenni). A szemle bizottság tagjai: az épületek üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős vezető, vagy az általa kijelölt alkalmazott, az ellenőrzött szerv vezetője, vagy megbízottja, foglalkozás-egészségügyi orvos, munkavédelmi képviselő (ha van). Vizsgálati szempontok: munkakörülmények, munkabiztonság, kijelölt dohányzóhelyek használata, egyéni védőfelszerelések megléte, állapota, munkavédelmi oktatás, az alkalmazottak alkalmassága a munkavégzésre (időszakos orvosi vizsgálatok dokumentálása), érintésvédelmi felülvizsgálatok érvényessége, a berendezések időszakos felülvizsgálatának érvényessége, a korábbi munkavédelmi intézkedések végrehajtása. Jegyzőkönyv: A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a munkavédelmi megbízott javaslata alapján a feltárt hiányosságok megszüntetési határidejét, a végrehajtásért felelős személyek nevét. A jegyzőkönyvből kivonatot kap minden felelősként megjelölt vezető. A felelősök a hiányosság megszüntetéséről kötelesek értesíteni a munkavédelmi megbízottat. Határidő módosítást írásbeli kérelemre a munkavédelmi megbízott javaslata alapján csak a munkavédelem irányításával megbízott vezető adhat. Célellenőrzések: Meghatározott ellenőrzési feladat elvégzésére irányulnak. Korlátozás nélkül ellenőrzést tarthat a munkahelyen: a munkahely közvetlen vezetője felett felügyeletet gyakorló magasabb beosztású vezető, a munkavédelmi megbízott.

133

A munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák területén, illetve munkahelyein az alkalmazottak munkavégzésre alkalmas állapotban kötelesek megjelenni, illetve tartózkodni. Ezen követelmény vonatkozik az alkalmazotti körbe nem tartozó külső kivitelezőkre, vállalkozókra is. Munkaidő alatt, munkavégzés közben a szervezeti egység vezetője az – alkoholos befolyásoltság alapos gyanúja esetén – köteles az irányítása alá tartozó alkalmazottak állapotának ellenőrzéséről gondoskodni. Ellenőrzésre jogosult személyek: A Szervezeti egység vezetője vagy megbízottja. Dokumentálás: Ittassági vizsgálati jegyzőkönyv (a szabályzat 12. sz. melléklete) Ellenőrzés módja: Az erre alkalmas műszer/eszköz vagy alkoholszonda. Az ellenőrzéseket úgy kell végrehajtani, hogy az eljárás módja ne sértse az érintett személy emberi méltóságát, önérzetét. Amennyiben alkoholos állapot mutatható ki, az alkalmazottat a munkavégzéstől azonnali hatállyal el kell tiltani. Az eltiltás a munkahelyi vezető feladata. Az ittas alkalmazottal szemben a szervezeti egység vezetője a véralkohol vizsgálat eredménye alapján indíthat fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvből és a határozatból 1-1 példányt meg kell küldeni a munkavédelmi megbízottnak. Ha az ellenőrzés alatt álló alkalmazott az alkoholvizsgálat bármely formáját megtagadja, e tényt az alkoholos állapottal egyenértékűnek kell tekinteni! Ha a műszeres, illetve szondás alkoholvizsgálat pozitív eredményének helyessége vitatott, mind a munkáltató, mind az alkalmazott kérheti a véralkohol vizsgálat lefolytatását.

A munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő munkavédelmi feladatok Az alábbi feladatok munkavédelmi szaktevékenységnek minősülnek, azaz munkavédelmi szakképesítés nélkül nem végezhetők: létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, időszakos vizsgálat, MvSz. készítése, felülvizsgálata és módosítása, veszélyes munkaeszköz újraindítását megelőző vizsgálat, egyéni védőeszköz juttatási rend kidolgozása az egyes munkakörökre, tevékenységekre, egyéni védőeszköz, technológia vizsgálata közvetlen veszélyeztetés, munkabaleset esetén, súlyos munkabalesetek kivizsgálása, munkahelyi kockázat értékelés.

134

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása és nyilvántartása A munkabaleset bejelentése: A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák állományába tartozó alkalmazott a munkavégzése során történt balesetét, sérülését (akkor is, ha a baleset után tovább dolgozik) köteles jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének. A keresőképtelenséget okozó sérülésről a szervezeti egység vezetője „baleseti jelentés” c. nyomtatványt köteles kitölteni, amelyből egy példányt eljuttat a munkavédelmi megbízott részére a baleset kivizsgálása érdekében. (a szabályzat 13. sz. melléklete) A munkavédelmi megbízott a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről megállapítja, hogy munkabalesetnek minősíthető-e. A munkába jövet, illetve hazafelé menet történő balesetek nem tartoznak a munkáltató felelősségi körébe utalt munkabalesetek fogalmába. Munkába, vagy onnan lakásra menet közben bekövetkezett baleset (a továbbiakban: Üzemi baleset) kivizsgálása, és az üzemi baleseti jegyzőkönyv kitöltése a munkavédelmi megbízott feladata. Munkabaleseti jegyzőkönyv: Minden keresőképtelenséget okozó balesetről a lehető legrövidebb időn belül, az okokat feltáró – a mindenkori hatályos előírásoknak megfelelő – munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkabaleset kivizsgálása során készített munkabaleseti jegyzőkönyvet és mellékleteit a vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8-ig kell megküldeni: 1eredeti példányban a sérültnek – halála esetén közvetlen hozzátartozójának, 3 eredeti példányban a GSZI munkavédelmi és tűzvédelmi referensének, 1eredeti példányban a baleset helyszíne szerint (csak a 3 napot meghaladó kereső képtelenség, vagy halálos baleset esetén), 1 eredeti példányban a munkavédelmi képviselőnek (ha van), 1 eredeti példányban az irattárnak. Amennyiben a sérült a jegyzőkönyv megállapításaival nem ért egyet, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség területileg illetékes szervéhez fordulhat felülvizsgálatért. Azonnali jelentésre kötelezett súlyos balesetek: A súlyos baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezető kötelessége a helyszín biztosítása, a mentők és a munkavédelmi megbízott azonnali értesítése. A helyszínt a hatósági szemlebizottság megérkezéséig megváltoztatni nem szabad. Kivételt képez, ha további veszély áll fenn, vagy jelentős gazdasági kár keletkezne. Ebben az esetben a helyszínről rajzot kell készíteni és a tárgyi bizonyítékokat meg kell őrizni. A munkavédelmi megbízott köteles a súlyos balesetet – telefonon – azonnal jelenteni: az Óvodavezetőnek, a baleset helyszíne szerint illetékes rendőrkapitányságnak, a hatósági felügyeletet ellátó szervnek, ha a baleset oka a felügyelt berendezéssel összefüggésben következett be.

135

Hatósági vagy műszaki felügyeletet ellátó szerv: felvonó okozta baleset esetén: a felvonót vizsgáló állomás felvonó szakértője, bármely nyomástartó edény, kazán okozta baleset esetén: az illetékes területi kazánvizsgáló biztos, gázpalack okozta balesetet esetén: a forgalmazó vállalat, a területi kazánvizsgáló biztos, áramütéses balesetet: Magyar Energia Kft. (Budapest VIII., II. János Pál tér) kell megtenni. A balesetek kivizsgálása: Súlyos balesetek, balesetek, „majdnem balesetek” vizsgálata: Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó súlyos munka baleseteket (a hatósági vizsgálattól függetlenül) vizsgálja: – a Óvodavezető, – az érintett szervezeti egység vezetője, – a munkavédelmi megbízott. Súlyos az a munkabaleset, amely – a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, – valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, – orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, – súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta. A munkabaleseteket és sérüléssel nem járó veszélyhelyzeteket: – a munkavédelmi megbízott, – az érintett szervezeti egység vezetője, – a munkát közvetlenül irányító személy felettes vezetője vagy helyettese vizsgálja ki. Az üzemi (úti) balesetek során az alábbi dokumentumokat kell megküldeni a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatóságának II. sz. Illetmény számfejtési Osztálya (Cím: 115 Budapest, Bartók Béla út 120-122. szám) számára: 1 db eredeti példány „NYILATKOZAT” az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) körülményeiről" (nyomtatvány száma: KPE 180. r.sz, letölthető az Országos Egészségügyi Pénztár honlapjáról), melyet a sérült alkalmazott tölt ki és ír alá, 1 db eredeti példány „ÜZEMI BALESETI JEGYZŐKÖNYV” (nyomtatvány száma: KPE 170. r. sz., letölthető az Országos Egészségügyi Pénztár honlapjáról), melyet a sérült alkalmazott tölt ki, és ír alá, továbbá kell a munkáltatói jogkört gyakorló vezető aláírása és bélyegzője a "jegyzőkönyv kiállítójának aláírása" helyén, 1 db eredeti példány „A SÉRÜLÉS BEJELENTÉSÉRE, ÉS TANÚJÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT”, 1 db fénymásolt példányban az orvosi ambuláns lap, 1 eredeti példányban a „táppénzes" papír (keresőképtelenséget igazoló orvosi dokumentum).

136

Sérüléssel nem járó veszélyhelyzetek vizsgálata: A munkavédelmi megbízott részére jelenteni kell a - csak a véletlennek köszönhetően személyi sérüléssel nem járó balesetveszélyes eseményt vagy veszélyhelyzetet. A munkavédelmi megbízott a vizsgálatról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést köteles készíteni. Az ilyen esetekben megfelelő intézkedéseket kell tenni a balesetek megelőzése érdekében. Vizsgálni kell többek között: a létesítmény, épület, födém hullását, fal dőlését, omlását, vízömlést, a feszültség alatti kábel sérülését, nagyobb villamos ívhúzást, zárlat keletkezését, a rendkívüli körülmények között végzett munkát, ha a munka nem előre tervezett, hanem kényszerintézkedés következménye. A kivizsgálási kötelesség személyi illetékességi köre megegyezik a balesetnél leírtakkal. A veszélyhelyzetről készített jelentés a következőket tartalmazza: az esemény időpontja, helye, kiterjedése, veszélyeztetett terület nagysága stb., az eseményt kiváltó energiafajta, annak mennyisége, az eseménnyel okozati kapcsolatban levő munkaeszköz (gép, jármű… stb.), az eszköz, berendezés, vagy anyag minőségi (munkavédelmi) állapota, az eseményt befolyásoló, vagy azzal kapcsolatban levő személyek (intézkedésre jogosultak és beosztottak) magatartása, stb., az események okainak elemzése és a következtetések levonása. A jelentéseket öt évig meg kell őrizni. Azok tanulsága kármegelőzési tervek összeállításánál, oktatásoknál, műveleti utasítások készítésénél felhasználhatók. Foglalkozási megbetegedések vizsgálata: Az előforduló foglalkozási megbetegedés esetén az Egészségügyi és Pszichológiai Főosztály foglalkozás-egészségügyi szakorvosa köteles a 27/1996.(VIII.28.) NM rendelet szerint az előírt bejelentést megtenni. A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézeténél, illetve a munkavédelmi felügyelőségnél, a foglalkozási eredetet az OMMF bírálja el. A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába az OMMF orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni. Baleseti nyilvántartás: A munkabaleseteket a munkavédelmi megbízott tartja nyilván.

137

A munkabalesetből eredő károk megtérítésének rendje A munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak azt a kárt, amely a munkaköre ellátásával kapcsolatban munkabalesetből, vagy foglalkozási megbetegedésből érte. A kár megtérítésénél a Munka Törvénykönyve 174–187. §-aiban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult felróható magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet az alkalmazott vétkes magatartása idézett elő. A baleset körülményeinek kivizsgálásával egy időben, de legkésőbb 15 napon belül, a Óvodavezető felhívja a sérült alkalmazottat, illetőleg hozzátartozóját az esetleges kárigényének beterjesztésére, az erre rendszeresített nyomtatványon (a szabályzat 14/A. sz. melléklete). A munkabaleset miatt baleseti táppénz kerül kifizetésre. A bejelentett kárigényt a munkavédelem irányításával megbízott vezető köteles felülvizsgálni (jogos, megalapozott, elismerhető… stb.). A szakvélemények és bizonylatok alapján a Óvodavezető dönt, és engedélyezi a kártérítés kifizetését. A dokumentált kárigényt a benyújtástól számított 15 napon belül el kell bírálni, és a sérültet tájékoztatni kell a döntésről.

A dohányzással kapcsolatos szabályok A Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák területén dohányozni a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló1999. évi XLII. törvény alapján csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad.

A rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárási szabályok Rendkívüli eseménynek számít, minden olyan váratlan körülmény, amely egyidejűleg több ember biztonságát veszélyezteti (pl. tűzeset, robbanás, földrengés, egyéb természeti csapás, munkaidőben bekövetkezett természetes haláleset… stb.). A rendkívüli eseményről az alkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni közvetlen munkahelyi vezetőjét. A riasztás, mentés megszervezése a tűzriadó-tervben előírtak szerint az osztályvezető, illetve a szervezeti egység vezetőjének feladata. Tűz esetén a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni, a menekülési utakon a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyására kell törekedni.

138

A munkavédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok Törvények: – 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, – 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, – 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól,

Rendeletek: – 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,

– 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről,

– 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és – – – – – – – – – – –

megfelelőségének tanúsításáról, 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról, 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyiszolgáltatásról, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 50/1999.(XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról, 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről.

Biztonsági szabályzatok: – 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelettel kiadott Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat Záró rendelkezések A szervezeti egység vezetője köteles a Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák-ben foglalt előírások végrehajtását ellenőrizni, valamint a végrehajtáshoz szükséges feltételeket biztosítani. Az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák előírásait az alkalmazási körbe tartozó személyek kötelesek megismerni és betartani, megszegésük – a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően – fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák-t l-l példányban – igazolható módon – át kell adni a szervezeti egységek vezetőjének, aki azt köteles megismertetni. A szabályzat az aláírást követő naptól visszavonásig érvényes.

139

Tűzvédelmi szabályzat A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a Tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a Belügyminiszter 28/2011. (IX.6) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján, mint az Intézmény vezetője az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki. A szabályzat célja, hatálya A szabályzat célja, hogy megállapítsa a tűzvédelemre vonatkozó helyi szabályokat, valamint biztosítsa azok érvényre jutását. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény kezelésében lévő valamennyi épületre, létesítményre (továbbiakban intézményi tulajdonra), valamint az ott található vagyonra az intézmény által foglalkoztatott személyekre az intézményi ellátottakra. A tűzvédelmi szervezet és a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei, a tűzvédelem Feladatok és kötelezettségek Az intézményvezető Az intézményvezető tűzvédelmi feladatai és kötelezettségei: megbízza az intézmény tűzvédelmi megbízottját; az e szabályzatban foglaltak figyelembe vételével munkaköri leírásban vagy megbízási szerződésben szabályozza a tűzvédelemben részt vevők feladatkörét; gondoskodik a tűzvédelmi szervezet működéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek megteremtéséről; elkészítteti és kiadja a vezetése alatt lévő intézmény tűzvédelmi szabályzatát és tűzriadó terveit; gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó közalkalmazottak a jogszabályokban kötelezően alkalmazandó szabályokban foglalt előírások szerint végezzék tevékenységüket, illetve a létesítmény igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák, részt vesz a tűzvédelmi ellenőrzéseken.

140

A tűzvédelmi megbízott feladatai A tűzvédelmi feladatok ellátásáért felelős személy feladata és kötelezettségei: működési területén gondoskodik a tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, műszaki előírásokban és szabályzatokban foglalt előírások érvényre juttatásáról; rendszeresen, negyedévente előkészíti és megszervezi az ellenőrzést az intézményben; az ellenőrzési jegyzőkönyv 1 pld. megküldi a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Tűzvédelmi vezetőjének, gondoskodik a tapasztalt hibák és hiányosságok megszüntetéséről, erről a vezetőnek beszámol, jelentést tesz; elkészíti az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, tűzriadó tervét, és gondoskodik felülvizsgálatáról; gondoskodik a tűzvédelmi oktatási feladatok ellátásáról; vezeti a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos dokumentációt; tűzvédelmi felvilágosító tevékenységet végez; ellátja a tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi feladatokat; gondoskodik a tűzoltó technikai eszközök, felszerelések • meglétéről • üzemképességük fenntartásáról • karbantartásuk és felülvizsgálatuk ellenőrzéséről; szükség szerint kapcsolatot tart a területileg illetékes tűzoltósággal, az önkormányzat tűzvédelmi megbízottjával; részt vesz a szakmai felügyeletet ellátó szervek által tartott ellenőrzésekben, segíti munkájukat; évenként értékeli az intézményi tulajdonban lévő épületek tűzvédelmi helyzetét, és arról a tárgyéve követő február 15-ig tájékoztatást ad az intézményvezető részére. Az alkalmazottak tűzvédelmi feladatai és kötelezettségei a tűzvédelmi szabályok betartása; a tűzvédelmi oktatásban való részvétel; a tűzoltással kapcsolatos ismeretek elsajátítása; a tűz észlelése esetén a tűzoltóság riasztása, az intézményvezető értesítése, illetve a tűzoltás megkezdése; a tűzoltásban való aktív részvétel; a tűzmegelőzés érdekében az elektromos és egyéb tűzveszélyforrást jelentő berendezések üzembiztonságának használat előtti, használat közbeni ellenőrzése. A tűzveszélyességi osztályba sorolás A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából el kell végezni a tűzveszélyességi osztályba sorolást. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál figyelembe kell venni: a tevékenység során használt (szállított vagy tárolt) anyagok fizikai és kémiai tulajdonságát, a rendelkezés szerinti tevékenységet.

141

Intézményünk helyiségei a következő tűzveszélyességi osztályba sorolhatók: „C” – öltözők, raktár, szertár „D” – csoportszobák, szerviz, folyosó, konyha, mosogató, mosókonyha, előterek, tornaterem, irodák Az intézmény épületének alaprajzát, tűzveszélyességi osztályba sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmény egésze a mellékletben elkészített tűzveszélyességi besorolása alapján „D” osztályba tartozik. Használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Általános tűzvédelmi szabályzat Amennyiben az intézmény vezetője az intézményben nem építési engedély köteles „építményt” kíván létesíteni, átalakítani (pl. büfé, raktár, tároló stb.) annak megtörténte előtt köteles az GSZI műszaki csoportjánál a tényt, s az alkalmazni kívánt építési anyagok fajtáját bejelenteni. A kivitelezést csak az GSZI műszaki csoportjának szakvéleménye alapján az GSZI főmérnöke engedélyezheti. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabadtéren, veszélyességi övezetben, a helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségen szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetét, a füstelvezető kezelőszerkezetét, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. A Munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésére számba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségesség teszi – veszély esetére – az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.

142

Dohányzás Az intézmény egész területén gondoskodni kell a dohányzást tiltó táblák, illetve a gyújtóeszköz, gyújtóforrás bevitelére vonatkozó tilalmi táblák, jelzések elhelyezéséről, valamint e tilalom betartásáról. Az intézmény egész területén dohányozni tilos! Raktározás és tárolás A raktározás során figyelembe kell venni a raktározott anyag jellegét, tűzveszélyességi osztályba sorolását. Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik – nem tárolhatók. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezetet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Tűzoltási útvonal Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: - a 40 m széles helyiségben középen vagy két oldalon, a 80 m széles helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 m széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú utat; - a 40 m-nél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,4 m széles, valamint 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú utat; - a 15 m-nél nem szélesebb helyiségben 1,2 m, a 10 m-nél nem szélesebb helyiségben 1 m széles hosszirányú utat; - éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 m tárolási magasságig 1,8 m, nagyobb tárolási magasság esetén 3 m széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 m széles utat; - a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. A létesítmény közlekedési, tűzoltási, felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Az üzemi és tároló helyiségekben – a 400 m²-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 m és az ennél szélesebb utak széleit jól

143

láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyek falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. Épület kiürítése A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat – a kiürítési idő alapulvételével – jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni. A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelménye szerint az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán jelzésekkel meg kell jelölni. Fűtőberendezések Csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okozhat tüzet vagy robbanást. Nem használható hősugárzó a papír és egyéb könnyen éghető, gyúlékony anyagok közvetlen közelében. A fűtőtestekre és a közvetlen közelükbe (60 cm) éghető anyagot elhelyezni tilos! A fűtőberendezés, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a 60ºC-ot a legnagyobb hőtermeléssel járó üzemeltetés mellett se haladja meg. Elektromos berendezések A világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelenthessen. Munkaidő után a világító berendezéseket le kell kapcsolni. Az elektromos berendezéseket az éghető anyagoktól védő távolságot tartva kell elhelyezni és használni, hogy azok gyulladást ne okozhassanak. A munkaidő után az elektromos berendezéseket le kell kapcsolni. A nem használt berendezéseket a villamos hálózatról le kell választani. A közvetlen hőleadású elektromos berendezéseket kizárólag olyan helyen lehet használni, melynek közvetlen környezetében (50 cm-en belül) nincs éghető anyag. Meghibásodott, műszakilag kifogásolható elektromos berendezést nem szabad használni, a hibás berendezéseket el kell látni a következő feliratú jelzéssel „Hiba miatt nem használható!”. Az elektromos főkapcsolókat, azok ki- és bekapcsolt helyzetét jól láthatóan meg kell jelölni. Az elektromos kapcsolószekrényt táblával kell megjelölni, és zárva kell tartani. Villamos berendezések A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

144

A villamos berendezéseket az OTSZ XII. fejezet 213§ (2.) alapján - az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként; - a „C”, a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Villám védelemi berendezések A villámvédelmi berendezéseket az OTSZ XIV. fejezet 228§ (2) alapján - az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként, - a „C”, a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabad téren legalább 6 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Tűzjelző és oltóberendezések A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát (105) jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes tűzoltóságnak be kell jelenteni. A beépített tűzvédelmi berendezéseket jogszabályban előírtak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenőrizni és karbantartani. A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. A tűzjelző és oltóberendezéseket a 28/2011. (IX.6) BM rendelettel kiadott OTSZ 20.7 és 20.8 bekezdésében foglaltak szerint kell utánvilágító biztonsági jelzésekkel megjelölni. Tűzoltó készülék, felszerelés A létesítményben a 28/2011. (IX.6) BM rendelettel kiadott OTSZ 20.2 bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább 1 db, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben a. az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és a veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m² alapterület után, b. az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadterek a.pont hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c-e.pntban foglaltak szerint, c. a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények és szabadterek a.pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m²-e után, de legalább szintenként,

145

d. a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények és szabad terek a.pont hatálya alá nem eső részein az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m²-e után, de legalább szintenként, e. az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények és szabadterek a.pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi iroda, stb.) helyiségekben, amelyek tekintetében – gazdálkodó vagy rendeltetési egységként – az első bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Jogszabály illetőleg a tűzvédelmi hatóság az első bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékeket, ill. eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó készülékek ellenőrzését a régi típusúaknak félévente, az új típusúaknak évente szakcégnek kell elvégeznie. Az intézménynek negyedévente szemrevételezés alapján kell ellenőrizni a tűzoltó készülékeket és azokat megfelelően dokumentálni kell. Az intézmény területén elhelyezett fali tűzcsap ellenőrzését félévente kell elvégezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi szabályok Tilos tűzveszélyes tevékenységet végezni olyan helyen, ahol a tüzet vagy robbanást idézhet elő! Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a 4. bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek betartása mellett lehetséges. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység et végző személy azt a saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső cég vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelően – tűzvédelmi előírásokkal kiegészíti. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetén a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, ill. a tűz eloltható.

146

Tűzvédelmi oktatás, felvilágosítás, propaganda Előírások: Az intézmény területén csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik beosztásuknak, ill. a tevékenységi körüknek megfelelő tűzvédelmi ismeretekkel, meghatározott munkakörökben pedig érvényes „Tűzvédelmi szakvizsgával” rendelkeznek. Az alkalmazottak oktatása: Az alkalmazottakat felvételkor – még munkába állás előtt és azt követően pedig szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal a munkakörüknek megfelelően kell oktatni tűzvédelmi feladataik ellátásra. Az oktatásukat elméleti és gyakorlati módszerekkel kell végrehajtani és a következőkre kell kiterjednie: - a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére; - a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és a használati előírásokra a jogszabályok és tűzvédelmi előírások alapján; - a tűzjelzés lehetőségeire és módjára; - tűz esetén követendő magatartásra; - a közművek elzáró-szerkezeteinek helyeire, működésükre, használatuk módjára; - a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire. Az oktatások megszervezése és végrehajtása a vezetők feladata, ennek keretében a következőkről kell gondoskodnia, illetve biztosítania: - a dolgozók részvételét, - az oktatás egyéb feltételeit – tematika, előadó, - az oktatott, illetve a bemutatott tűzvédelmi oktató anyag visszakérdezését. A tűzvédelmi oktatás a 3. számú mellékletben meghatározott napig kötelező megtartani. A tűzvédelmi oktatásban való részvételről nyilvántartást, Tűzvédelmi oktatási naplót kell vezetni. Az évenkénti rendszeres oktatáson részt nem vevő személyek részére pótoktatást kell szervezni. Az alkalmazottak tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai Minden városi telefon mellett jól látható helyen ki kell függeszteni a tűzoltóság számát (105).

Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XXI. kerületi parancsnokságának címe, telefonszáma: 1215 Budapest, Katona József utca 66-68. Telefonszáma: 061/459-2321 Fax száma: 061/459-2351 Ha az alkalmazott tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez köteles arról haladéktalanul értesíteni a tűzoltóságot, majd az intézményvezetőt. Minden tűzesetet jelenteni kell a tűzoltóságnak.

147

A jelzést – lehetőség szerint - az intézményi telefon(ok)ról kell végrehajtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a tűzeset pontos helyét (létesítmény neve, kerület, utca megnevezése); mi ég (pl. papír, fa, stb.); mit veszélyeztet a tűz; milyen terjedelmű a tűz; van-e életveszély; a tűzesetet jelentő neve, lakcíme, elérhetőségi telefonszáma; milyen telefonszámról jelezték a tüzet (intézményünk telefonszámai: 061/427-0728, 427-0730). A beavatkozás nélkül megszűnt tűzesetet is késedelem nélkül jelenteni kell, a kár színhelyét pedig a vizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni. Indokolt esetben – míg más utasítást a tűzoltó hatóságtól, valamint felettesétől nem kap – köteles: értesíteni az épületben tartózkodókat a tűzről, a műszaki mentést megindítani, a tűzoltási tevékenységet megkezdeni, segítséget kérni a tűzoltáshoz. A tűzoltás, a veszélyben lévő személyek, valamint a vagyon mentése minden alkalmazott feladata, a tűzriadó tervben meghatározottak szerint (1. sz. melléklet). A tűzoltó hatóság megérkezését követően a tűzoltásban a tűzoltóság irányításával lehet részt venni. Eseti tűzvédelmi rendelkezések Az eseti tűzvédelmi rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, szabványokkal és más előírásokkal. Csoportszobák: Dohányozni e helyiségekben tilos! Fűtőtesteken és vezetékeken és azoktól 50 cm-re éghető anyagokat elhelyezni tilos! A bútorokat és berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok a helyiségekben a szabad közlekedés és a helyiségekből való zavartalan kijutást ne akadályozzák! Öltözők: Az öltözőben a szabad közlekedést és a helyiségekből a zavartalan kijutást biztosítani kell. Dohányzás és nyílt láng használata tilos! Éghető anyagokat, a személyi ruházaton kívül más anyagokat tárolni tilos! Irodák: Az összes helyiségben a bútorokat és a berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok a helyiségben a szabad közlekedést, a helyiségből való kijutást ne akadályozzák. Fűtőtesteken és vezetékeken és azoktól 50 cm-re éghető anyagokat elhelyezni tilos! Elektromos berendezéseket a nap végén, használat után ki kell kapcsolni! A városi vonalú telefonkészülékek mellett a tűzoltóság hívószámát (105) ki kell függeszteni!

148

Raktár: Az anyagok tárolását úgy kell végezni, hogy a közlekedési utaknak teljes szélességükben szabad mozgást és a szabadba való zavartalan kijutást biztosítani kell. Az anyagok tárolásánál biztosítani kell a kellő rendezettséget és érvényesíteni az alábbiakat: - az előírt tűztávolságok minden esetben meglegyenek; - éghető folyadék vagy egymást nem tűrő anyagokat az előírásnak megfelelően tároljanak, kezeljenek, használjanak; - fűtésre tiszta és gondozott állapotba kell tartani, zsúfoltságot okozni tilos! - Lomanyagot átmenetileg is tilos tárolni! A tevékenység befejezése után, de még eltávozás előtt minden esetben tűzvédelmi utóellenőrzést kell tartani és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet, vagy robbanást okozhatna! A rendelkezések betartásáért a beosztottak és az irányításukat, ellenőrzésüket végző vezető felelős! Záró rendelkezések A tűzvédelmi szabályzat egyes példányait minden foglalkoztatott által hozzáférhető helyen kell tárolni.

Vegyes rendelkezések A tűz elleni védekezéssel kapcsolatos ügyiratokat az ügykezelési szabályzatnak megfelelően rendszeresen és együttesen kell kezelni. Biztosítani kell, hogy az ügyiratok a hatóság, ill. az ellenőrök rendelkezéseire álljanak.

149

Tűzriadó terv és helyszínrajz Visszavonásig érvényes a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák (1215 Budapest, Árpád u. 2.) alatti létesítményére. 1. Általános előírások A tűzriadó terv készítési kötelezettsége Tűzriadó tervek kell készíteni minden művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményre. A tűzriadó tervnek tartalma A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); a létesítmény helyszínrajzát, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, eszközök, központi elzárók, kapcsolók és a vízszerzési helyek megjelölésével. A tűzriadó terv végrehajtása, gyakorlása A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A tűzriadó terv tárolása A tűzriadó tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. 2. Tűzriadó terv A tűzjelzés módja: „TŰZ VAN” kiáltással és a tűzjelzésre alkalmas kolomp megszólaltatásával figyelmeztetés (kolomp helye: irodai folyosó) személyes riasztás az intézmény alkalmazottainak, illetve a csoportok megkeresésével, tájékoztatásával. A tűzjelzés után az épületet azonnal áramtalanítani kell!

Tűzveszélyességi osztályba sorolás Készült a 28/2011. (IX.6) BM rendelet OTSZ alapján Intézményünk az elvégzett vizsgálat, szemlélet után

a „Mérsékelten tűzveszélyes”

(jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba került.

150

FÖLDSZINT A helyiség megnevezése Csoportszobák Mosdó, WC Öltöző Irodák Felnőtt WC Mosoda, kézműves műhely Tálaló Konyha Tornaterem Étkező Elektromos kapcsolószekrény Folyosó, előtér Összesen: Intézményi terület % arányában

Tűzveszélyességi osztálya (m²) „B” „C” „D” „E” 163 44 56 32

Db 3 3 1 3 1 1 1 1 1 1 1 -

„A”

-

-

-

-

-

Összesen 163 44 56 32

16 16 36

16 16 36

4

68 387

44

4 68 454

1%

85%

10%

100%

4

EMELET A helyiség megnevezése Csoportszobák Mosdó, WC Öltöző Orvosi szoba Nevelői szoba, könyvtár Felnőtt öltöző Felnőtt WC Raktár Tálaló, étkező Folyosó Lépcsőház Gondnoki lakás Összesen: Intézményi terület % arányában

Tűzveszélyességi osztálya (m²) „B” „C” „D” „E” 163 48 56 8 24 8

Db 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 -

„A”

-

-

25

381

48

446

-

-

-

5,6%

85,6%

10,7%

100%

17

Összesen 163 48 56 8 24 8 17 21 73 36

21 73 36

TÖBBFUNKCIÓS TEREM A helyiség megnevezése Átjáró folyosó Folyosó, előtér Mosdó, WC Nagyterem Összesen: Intézményi terület % arányában Összesítő:

Db 1 1 2 1 -

„A”

-

-

Földszint: Emelet: Többfunkciós terem:

-

Tűzveszélyességi osztálya (m²) „B” „C” „D” „E” 39 11,5 56 139,5 190 56 -

-

77%

23%

Összesen 39 11,5 56 139,5 246 100%

454 m² alapterület 446 m² alapterület 246 m² alapterület

A telek alapterülete alapján a beépítettség: Földszint alapterület + Többfunkciós terem alapterület Telek terület

X 100 =

454 m² + 246 m²

X 100 = 16,1663%-os

4.330 m²

151

Útmutató a tűzveszélyességi osztályba soroláshoz „A” – „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” a.) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21°C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü≥Tlpnyt és Tü> 35°C, az a gáz, gőz, kő, amelynek alsó éghetőségi határérték a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a.) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c.) a 100m³/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; d.) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

„B” – „Tűz- és robbanásveszélyes” a.) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21°C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55°C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20°C-kal csökkentett értéke, azaz TüTlpnyt – 20°C és Tü> 35°C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a.) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c.) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

„C” – „Tűzveszélyes” a.) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300°C, a legalább 50°C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C felett van, de legfeljebb a 150°C, vagy az üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20°C-kal, de legfeljebb 50°C kisebb, azaz Tü≤Tlpnyt-20°C, Tü≥Tlpnyt – 50°C és Tü> 35°C, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; b.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a.) pont meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c.) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; d.) az üzemanyagtöltő-állomások.

152

„D” – „Mérsékelten tűzveszélyes” a.) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva ) 300°C-nál

nem nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150°C-nál magasabb, vagy

üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50°C-kal van, azaz Tü35°C, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; b.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a.) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; c.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300°C felett d.) e.) f.) g.)

dolgoznak fel; az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba; az iroda, lakó- és szállásépület; gépjárműtároló (építmény, szabadtér); állattartó helyiség.

„E” – „Nem tűzveszélyes” a.) a nem éghető anyag; b.) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300°C alatti

hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében, amelyek az „A” – „E” tűzveszélyességi osztályba nem sorolható a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó.

Az osztályba sorolás egyéb szabályai: A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek 1. pont szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az 1. pont szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonként az 1. pont szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az 1. pont szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják. A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

153

Munkarend, szabadságolás rendje Cél: az óvoda dolgozói részére munkaidő beosztás és szabadságolás ütemezése Feladat: munkarend és szabadságolási terv készítése Eljárásrend: az óvoda dolgozóinak munkarendjét az éves munkatervben kell megtervezni az óvoda valamennyi dolgozója munkakezdés előtt 5 perccel köteles munkahelyén megjelenni a munkarend tartalmazza: kötelező óraszám meghatározásait délelőtti ill. délutáni munkarendben – páros ill. páratlan héten – dolgozók névsorát munkakezdés és befejezés idejét az óvodapedagógusok reggel és délután az óvoda zárásáig ügyeletet tartanak ügyeleti rend az éves munkaterv egyik melléklete, mely az alábbi időtartamra készül: szeptember – december január – május június – augusztus Tartalmazza az ügyeletes óvodapedagógusok ügyeleti időbeosztását és névsorát, illetve csoportbeosztását. szabadságolási tervet az óvoda nyári időszakára kell készíteni. Tartalmazza: június – augusztus hónapok heti ütemezése szerint a szabadságon lévő dolgozók nevét szabadság kivétele előtt legalább 4 munkanappal a szabadság kivételét az óvodavezetővel írásban engedélyeztetni kell nevelési évben kizárólag indokolt esetben vehető ki szabadság, amennyiben nem akadályozza a nevelőmunkát a munkából való távolmaradást előzetesen jelezni kell

Érintettjei:

óvodavezető óvoda alkalmazotti köre

Felelős:

óvodavezető óvodavezető-helyettes

Hatályba lépés ideje: tanévnyitó értekezlet

154

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szabályzat A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei: 2 példányban kell kitölteni, valamennyi oldalon aláírva, példányonként külön zárt borítékban kell elhelyezni.; A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárása szolgáló felületen elhelyezett aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzéséért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.; A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példányt az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.; A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot a 14§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.; Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.; A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésért az őrzésért felelős személy ellenőrzi. Vagyonosodási vizsgálat (lsd. 2007. évi CLII. törvény 14-16§) Egyéb intézkedések ∼ Az óvodavezető-helyettes vagyonnyilatkozatát az óvoda II. irodájának páncélszekrényében kell elhelyezni – elkülönítve a többi irattól ∼ Az óvodavezető vagyonnyilatkozata a kerületi Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti Ágazatához került leadásra, megőrzésre. A 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló rendeletének értelmében az alábbiak szerint intézkedem: ∼ az óvodai SZMSZ melléklete a vagyonnyilatkozati szabályzat ∼ a vagyonnyilatkozat-tételre az alábbi óvodai munkakörben foglalkoztatott dolgozók kötelesek: óvodavezető óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezető ∼ Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: 2 évenként ∼ Vagyonnyilatkozat megőrzése: fenntartó óvodavezető ∼ Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. (11§) ∼ A vagyonnyilatkozat tartalma lsd. 8§(3) bekezdése ∼ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei: lsd. 9§ Feladat:

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség végzése

Érintettjei:

óvodavezető óvodavezető-helyettes

Felelős:

óvodavezető

Hatályba lépés:

2013. június

155

Szakmai munkaközösség működési szabályzata A szabályzat célja: A Pedagógiai Programban meghatározott feladatok ütemezésének, megvalósításának, valamint a fejlesztési feladatok kijelölésének, kidolgozásának és bevezetésének biztosítása annak érdekében, hogy az intézményi folyamatokba a minőségi munka színvonalának fenntartása megvalósuljon. A szabályzat érintettjei: szakmai munkaközösség vezetője és tagjai. Felelős: Intézményvezető A szakmai munkaközösség létrehozásának szabályzata: Az intézményi minőségfejlesztési rendszer irányítását a szakmai munkaközösség vezetője látja el a munkaköri leírásban meghatározottak szerint. A minőségfejlesztési munkafolyamat tervezése beépül az intézményi éves munkatervbe. A minőségfejlesztési feladatokat a szakmai munkaközösség tagjai végzik. A szakmai munkaközösség vezetője és tagjai rendszeresen tartják a kapcsolatot. Előre meghatározott időben munkájukról beszámolnak az intézményvezetőnek. az egyeztetés után fejlesztési javaslataikat a nevelőtestület elé terjesztik vitára. A nevelőtestület a javaslatot megvitatja, majd elfogadásáról nyilatkozik. Az intézményvezető dönt, a döntést követően a javaslat a következő év munkatervébe, beépül. A szakmai munkaközösség működésének és felülvizsgálatának szabályzata: A munkaközösség vezetője az intézményi teljes körű minőségfejlesztési rendszer kiépítését, felügyeletét, irányítását végzi, felelősséget vállal a projekt végrehajtásáért. Tagjai: a nevelőtestület köréből kerülnek ki. A feladat vállalása önkéntes, a vállalt feladat elvégzésével a tagokat az intézményvezetője bízza meg egy tanévre, illetve egy feladat elvégzésének időtartamára, a vezető visszavonhatja a csoport tagságának egyetértésével, ha a tag az általa ellátandó feladatot rendszeresen nem végzi el határidőre. A munkaközösség tagjai felelősek a maguknak meghatározott szervezeti és működési rendjének betartásáért, a projektterv betartásáért, a dokumentáció határidőre történő elkészítéséért, leadásáért, a vezetésnek és a nevelőtestületnek szóló beszámoló elkészítéséért, beszámolói kötelezettségük teljesítéséért. A szakmai munkaközösség vezetője: megbízását a vezetőtől kapja, feladatainak részletes leírását a munkaköri leírás tartalmazza. Feladata a kapcsolattartás, az információ pontos, gyors áramoltatása, a munkához szükséges feltételek biztosítása, az ülések vezetése, feladatok elosztásának szervezése, feladatok elvégzésének ellenőrzése, határidők betartatása. Jogköre a munkaközösség tagjainak összehívása, az ülések napirendjének meghatározása, képviselet különböző fórumokon, a tagok által vállalt feladatok ellenőrzése. A szakmai munkaközösség, köteles a projekt keretében elkészített összes dokumentációt a nevelőtestület részére elérhető módon közzétenni. Az összejövetelek helye a vezetői iroda vagy a nevelői szoba, gyakorisága a feladattervben meghatározottak szerint. Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének felülvizsgálata a mérési, értékelési szempontok segítségével, a szükséges módosítások elvégzése.

156

Eljárásrend: A szakmai munkaközösség éves munkaterv szerint működnek. A munkaközösség vezető koordinálja, motiválja a tagok együttműködését, jó közösséget, egymást segítő, inspiráló szakmai közeget teremt. Foglalkozásokat látogat, elemzi, értékeli a szakmai munkát, segítséget nyújt, figyelemmel kíséri a pályakezdőket és azokat, akiknek valamely területen nehézségei adódnak.


Határidő

A munkaközösség éves munkaterve a tagok évente javaslata alapján készül havonkénti téma, szeptember 15. módszer lebontásban, felelősök megjelölésével. Az éves programban megjelölt feladatok megvalósítása folyamatosan történik, a foglalkozásokon ezen kívül még feldolgozásra kerül szakirodalom, saját, vagy mások által a folyamatosan gyakorlatban kipróbált és bevált ötlet, módszer a minél korszerűbb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. A munkaközösség éves értékelést készít a nevelési év vége fenntartó által kért tartalommal és formában. – június eleje

Felelős munkaközösség vezető



Szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálat: 3 évente

157

Továbbképzési rendszer működtetésének szabályzata A szabályzat célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztés a helyi nevelési-oktatási, a fenntartói elvárások és a pedagógus továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A szabályzat érintettjei: óvodavezető, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak. Felelős: óvodavezető. Eljárásrend: A Pedagógusok továbbképzéseken és szakvizsgán való részvételének elveit szabályozó anyag alprogramokat tartalmaz a szakvizsgára, a továbbképzésekre, a finanszírozásra, a helyettesítésekre vonatkozóan. Erre építve történik az éves beiskolázási terv elkészítése.

A tevékenységek lépései A továbbképzési tájékoztatók közzététele a nevelőtestületi szobában.

Határidő február

A jelentkezők kiválasztják a számukra megfelelő képzést, amelyre írásban, az erre rendszeresített lapon jelentkeznek. Pénzügyi kondíciók felülvizsgálata.

március 8.

Jelentkezési igények előterjesztése a nevelési értekezleten.

március 10.

Támogatandók névsorának összeállítása. A kérelmet benyújtók írásos értesítése a támogatásról vagy az elutasításról.

március 10.

Jegyzőkönyv és az éves beiskolázási terv elkészítése.

március 15.

Továbbtanuló kollégák jelentkezése a továbbképzési intézményben.

hirdetés szerint

A továbbképzést meghirdető intézmény felvételt igazoló értesítését követően a kollégák befizetik a tanfolyami díj rájuk eső részét az Intézmény számlájára.

tanfolyamkezdés

Számla ellenében a tanfolyami költség kiegyenlítéséről intézkedés.

tanfolyamkezdés

Az önrész befizetését igazoló szelvény fénymásolása, a másolat átadása a befizetőnek az eredeti archiválása a számla másolattal.

tanfolyamkezdés

A továbbképzésen hallottakról beszámolás a testületnek.

folyamatos

Az éves beiskolázási terv megvalósulásának értékelése.

tanév vége


158

Gyakornoki szabályzat Intézményünk figyelembe véve a 2013. évi CXXXVII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról a következők szerint rendelkezik:

A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban lévő, illetve foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni kívánó személyekre terjed ki.

A szabályzat célja, tartalma Célja, hogy meghatározza a hivatkozott kormányrendeletben az intézmény hatáskörébe sorolt helyi szabályokat. Tartalma: ∼ személyi feltételeket, azok feladatait, ∼ a gyakornoki idő előírásait, ∼ a szakmai követelményeket, ∼ a számonkérésének feltételeit, ∼ a gyakornoki minősítés különös szabályait, ∼ a vezetőre vonatkozó szabályokat, ellátandó feladatokat, ∼ a nyilvánosságra, hozatalra vonatkozó és egyéb adatvédelmi szabályokat, ∼ a hatályba helyezést.

A szabályzattal kapcsolatos személyi háttér ∼ ∼ ∼ ∼ ∼

az intézményvezető, a közalkalmazott közvetlen felettese, a munkaközösségek, a nevelőtestület, a szakmai vezetők

Az intézményvezető feladata ∼ a szabályzat tervezetének elkészítése, ∼ a rendszeres felülvizsgálat, az új tervezet elkészítése, ∼ egyeztetés munkaközösségekkel, a szabályozások hatályba helyezése előtt, ∼ a szabályzat kiadása előtt a nevelőtestület véleményének kikérése ∼ megbízza és felmentse a szakmai vezetőket, ∼ irányítsa a szakmai vezetők munkáját, ∼ beszámoltassa a szakmai vezetőket, ∼ a gyakornokok minősítése előtt beszerezze a szakmai vezetők együttes véleményét, valamint a közalkalmazott közvetlen felettesének véleményét, ∼ részt vegyen a minősítésben A közalkalmazott közvetlen felettese A közalkalmazott közvetlen felettese köteles a gyakornok minősítésével kapcsolatban véleményét kifejteni, tapasztalatait megosztani, véleményét írásba foglalja.

157

A szakmai munkaközösségek feladata ∼ közreműködnek a gyakornoki szabályzat megfogalmazásában, ∼ egyeztet az intézményvezetővel a gyakornoki szabályzat tervezet meghatározásakor, ∼ javaslatot tesz a szabályzat módosítására. A nevelőtestület feladata ∼ támogatja az intézményvezetőt a gyakornoki szabályzat tervezet kidolgozásában, ∼ a szabályzat elfogadása, illetve módosítása előtt véleményezi a tervezetet, ∼ javasolja a meglévő szabályozás módosítását, ∼ kezdeményezi a szakmai vezetők felmentését, illetve kijelölését. A szakmai vezetők feladata A szakmai vezetők feladatait a szabályzat 9. pontja tartalmazza.

A gyakornoki idő ∼ A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. ∼ Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok: a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. ∼ A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. ∼ A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítővizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. ∼ Ha a megismételt minősítő vizsgán a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, akkor az egész eljárást elölről kell kezdeni. ∼ A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni és a portfólióját elkészíteni. A gyakornoki időtől való eltekintés feltételei Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki ∼ bármilyen - a pedagógus, illetve a hivatkozott pedagógiai-szakmai szolgáltatásra létesített munkakörökben teljesítette a gyakornoki követelményeket, ∼ rendelkezik pedagógus szakvizsgával.

158

A gyakornoki időben elsajátítandó szakmai követelmények A szakmai követelmények részei Követelmények két részből állnak: ∼ az általános követelmények, ∼ a munkakörhöz kapcsolódó követelmények. – 5. 2. pont c) és 5. 3. pont c) rész - határozzák meg az egyes szakterületeket. Az általános követelmények ∼ Az általános követelmények tartalma minden gyakornok számára megegyezik. ∼ Minden gyakornok számára elő kell írni e követelmények teljesítésének kötelezettségét. ∼ Az általános követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azokon keresztül a gyakornok megismerje: az intézmény, nevelési/pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, a kollektív szerződést, az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, a gyermekek, a szülők, az óvodapedagógusok– közalkalmazotti törvényben meghatározott – jogait és kötelezettségeit, a fenntartói általános rendelkezéseket, a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását. ∼ Amennyiben a közoktatási intézményen belül munkakörváltozás történik, a gyakornoktól nem szabad megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátítására vonatkozó vizsgarész megismétlését. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények ∼ szakmai követelmények meghatározása a munkakör és a munkaköri leírás alapján történik. ∼ biztosítani kell, hogy a gyakornok megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, megismerje az intézménybe járó gyermekek, sajátos felkészítésének problémáit, alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tehetséges gyermekekkel való foglalkozás), elmélyítse a nevelő-oktató munkához kapcsolódó eszközök szükséges ismereteket.

159

A szakmai követelmények elsajátítása számonkérésének feltételei A közoktatási intézménynek, mint munkáltatónak kötelessége a gyakornok szakmai követelmények elsajátítására vonatkozó számonkérésre, vizsgára történő felkészítése. Általános feltételek ∼ a szakmai követelmények, elsajátítását akkor lehet számon kérni, ha a gyakornoki idejét (két évet) már letöltötte ∼ a gyakornoknak adott év március 31.-ig írásban – a mellékletben meghatározott nyomtatványon – jelentkeznie kell, a számonkérésre (továbbiakban minősítésre), a jelentkezéssel egy időben fel kell töltenie portfólióját az OH honlapjára. ∼ az általános és a munkakörre vonatkozó szakmai követelményekkel kapcsolatos szakterületekért felelős szakmai vezetők mindegyikének írásban nyilatkozni kell arról, hogy ellátta a gyakornok felkészítésével kapcsolatos feladatokat, ∼ a szakmai vezetők szükség szerint, de negyedévenként legalább 1, legfeljebb 4 alkalommal látogatták a gyakornok nevelő-oktató munkáját, ∼ a gyakornok látogatási tapasztalatainak összefoglalását a szakmai vezetők együttesen elkészítették és minősítették is a gyakornok órai tevékenységét, ∼ a felkért minősítőbizottsági tagok áttekintik, értékelik a feltöltött portfóliót ∼ egyeztetik a foglalkozás látogatás illetve a portfólióvédés időpontját Személyi feltételek A minősítőbizottság tagjai: ∼ Elnökként Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzékben szereplő szakértő ∼ A köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott szakvizsgával rendelkező magasabb vezető, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott ∼ A pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója (gyakorló óvodájának) legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja. A vizsgabizottság feladatai: ∼ a gyakornok teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése ∼ a portfólióvédés értékelése a gyakornok által vezetett foglalkozás (ok) értékelése ∼ az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részének áttekintése ∼ az országos pedagógiai–szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak áttekintése ∼ sikeres minősítés esetén, a portfólióvédést követő 15 napon belül szöveges értékelés elkészítése A tárgyi feltételek ∼ a megfelelő, nyugodt teret a vizsgáztatáshoz, ∼ a vizsgakérdések tételhúzásra alkalmas formában történő elkészítését, ∼ a szóbeli vizsgához szükséges egyéb eszközök biztosítását (taneszközök, eszközök), ∼ a vizsgával kapcsolatos adminisztrációs célú dokumentumok előkészítését. A számonkérés, vizsgáztatás eljárásrendje Az eljárásrend közvetlenül jogokat és kötelezettségeket állapít meg az intézményvezető, a vizsgabizottság, valamint a gyakornok vonatkozásában.

160

Az eljárás főbb szabályai: Az intézményvezető a szakmai vezetőkkel, valamint a gyakornokokkal való rendszeres kapcsolattartás során figyelemmel kíséri azt, hogy a gyakornokok gyakornoki ideje mikor telik le. A gyakornokot az intézményvezető a gyakornoki idő letelte előtt 3 hónappal szóban figyelmezteti a gyakornoki idő végének közeledtére, s felhívja figyelmét arra, hogy a szakmai követelmények elsajátítása – jelen szabályzat szerint - számonkérésre, kerül. Az intézményvezető átveszi a gyakornok, számonkérésre, vizsgára történő jelentkezését. Az intézményvezető ellenőrzi, a számonkérés általános feltételeinek meglétét, ennek keretében beszerzi a szakmai vezetők véleményét és írásbeli nyilatkozatát, ellenőrzi a gyakornok letöltött gyakornoki idejét stb. Az ellátott feladatait feljegyzésben, rögzíti. Az intézményvezető írásban tájékoztatja a gyakornokot a pontos vizsgakövetelményekről, a vizsga időpontjáról. A vizsga időpontját a jelentkezéstől számított 30 napon belül meg kell tartani, figyelembe véve a gyakornok kötelező minősítésének időpontját. A minősítő vizsga részei: a.) portfólió leadása a jelentkezéssel egy időben b.) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás megtartása, a jelölt legalább két foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint c.) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). A minősítő vizsga értékelésének részei: a.) portfólióvédés, b.) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás megtartása, a meglátogatott foglalkozás értékelése, c.) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d.) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A vizsgabizottság a vizsgáról annak eredményétől függetlenül igazolást állít ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a vizsgázó nevét, munkakörét, a vizsga időpontját, valamint a vizsgarészekre vonatkozó, illetve az összesített értékelést. Az értékelés két kategóriában történik: megfelelt, illetve nem megfelelt. A vizsga időpontjának kitűzése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell, hogy a vizsgabizottság elnöke és tagja − nem áll hozzátartozói viszonyban a gyakornokkal, illetve − valamilyen okból elfogult-e a gyakornokkal szemben. Az előbbi összeférhetetlenség esetében a vizsgabizottság gondoskodik a pártatlan vizsgabizottság felállításáról. Ha személyesen érintett, akkor más személyt bíz meg a vizsgabizottság elnöki feladatokkal. A vizsgabizottság egyik tagját a vizsgabizottság elnöke megbízza a jegyzőkönyv vezetési feladatokkal. A jegyzőkönyvvezető a vizsgáról jegyzőkönyvet készít, és ellátja az egyéb adminisztrációs feladatokat. A jegyzőkönyv mellékleteként vizsgázó gyakornokonként különkülön feljegyzést kell készíteni, melyben részletesen rögzíteni kell a vizsgával kapcsolatos adatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai, valamint vizsgázó gyakornokok is aláírják.

161

A vizsgabizottság ∼ A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét,eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. ∼ A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. A vizsgáztatás során alkalmazott dokumentumok jelentkezési lap vizsgára, feljegyzés gyakornoki vizsgára történő jelentkezés jóváhagyásáról, értesítés a gyakornok szakmai ismereteit számon kérő vizsga időpontjáról és a követelményekről, jegyzőkönyv a gyakornok szakmai ismereteit számon kérő vizsgáról (feljegyzéssel), igazolás a gyakornoki szakmai vizsga letételének eredményéről.

A gyakornoki minősítés különös szabályai A minősítést végző, valamint a minősítés alapja A gyakornok minősítéséről az intézményvezető dönt. Az intézmény vezetője a döntése előtt köteles beszerezni a szakmai vezetők együttesen kialakított véleményét. A szakmai vezetők a véleményüket kötelesek az intézményvezető kérésére írásba is foglalni. Az intézmény vezetője köteles meghallgatni a közalkalmazott közvetlen felettesének véleményét is. Dokumentumok: a gyakornok gyakornoki vizsgára jelentkezésének igazolása, a szakmai vezetők közös írásbeli véleménye, értékelése, a foglalkozások látogatásának jegyzőkönyveinek összefoglalása, a közalkalmazott közvetlen felettesének írásos véleménye. A minősítés ideje A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítést elkészülte után, ismertetni kell. A megismerés tényét a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltünteti esetleges észrevételeit. A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A minősítést annak ismertetése előtt legalább 3 nappal előbb át kell adni a gyakornoknak abból a célból, hogy annak tartalmát megismerhesse, s felkészülhessen a minősítésre.

162

A minősítés tartalma, eredménye Tartalma: a közalkalmazott személyi adatait, a munkakörre vonatkozó adatokat, a szakmai követelmények megnevezését és értékelését, az összesített minősítést. A minősítés eredménye (a szakmai követelmények, valamint az összesített minősítés során) a következő lehet: − a „megfelelt”, − a „nem megfelelt”. Az intézményvezető nem adhat „megfelelt” minősítést annak a gyakornoknak, aki a gyakorlati vizsgáját nem teljesítette, illetve ott „nem megfelelt” értékelést kapott, és/vagy a szakmai vezetők és a közalkalmazott közvetlen felettese sem javasolja a foglalkoztatást, azaz „nem megfelelt” értékelést ad a gyakornok gyakornoki időben végzett tevékenységére. A minősítés formája A minősítést írásba kell foglalni, de szóban is ismertetni kell a gyakornokkal. A szóbeli ismertetés során biztosítani kell a gyakornok számára azt, hogy a minősítésre szóban és írásban is reagáljon.

A szakmai követelményrendszer A követelményrendszer A követelményrendszert legalább évente felül kell vizsgálni. A követelményrendszer meghatározásakor biztosítani kell azt, hogy a követelményrendszer igazodjon, harmonizáljon: az intézmény minőségirányítási programjához, különösen az adott évi minőségcélokhoz, a teljesítményértékelési rendszerhez, de ne ismételje meg azt. A követelményrendszert ki kell dolgozni: az általános szakmai követelmények, valamint a munkaköri szakmai követelmények területére. A munkaköri szakmai követelményeket a közoktatási intézményben előforduló pedagógus munkakörökre vonatkozóan ki kell dolgozni legkésőbb a gyakornoki közalkalmazotti jogviszony létesítését követő 30 napon belül. A szakmai követelményeket általános szakmai követelmények, és munkaköri szakmai követelmények bontásban kell elkészíteni, és a szabályzat mellékleteként kezelni. A konkrét munkakörre vonatkozó (munkaköri szakmai) követelményeket a munkakör jellege szerint szükség esetén ki kell egészíteni.

163

A gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárásrend A gyakornoki követelmények teljesítésének milyensége csak a teljesítmények mérésével lehetséges. A teljesítmény követelményeket – összhangban a minőségirányítás és teljesítményértékelés elveivel, fő szempontjaival – előre át kell adni a gyakornoknak. A gyakornoknak a gyakornoki ideje alatt folyamatosan tisztában kel lennie az aktuális követelményrendszerrel. A gyakornokok felkészülése a szakmai vezetők segítségével szintén a legfrissebb követelményrendszer szerint történik. A gyakornok a vizsgára történő jelentkezését követően tájékoztatásul a minősítőbizottságtól megkapja a portfólióval kapcsolatos kérdéseket, hogy el tudja készíteni pedagógiai munkásságáról szóló 15 perces digitális bemutatóját, segíti a gyakornokot abban, hogy a vizsgára felkészüljön, szükség esetén további konzultációt kezdeményezzen a szakmai vezetőkkel. A gyakornok gyakornoki idő alatt nyújtott teljesítményének mérése folyamatosan történik a foglalkozások látogatása, valamint a szakmai vezetők részvételével biztosított konzultációk révén

Szakmai vezető és az ellátandó feladatok A szakmai vezető kijelölése A közoktatási intézmény vezetője szakterületenként szakmai vezetőt (a továbbiakban mentor) jelöl ki. A szakmai vezetők kijelölése határozatlan időre szól. A kijelölést a vezető az érintett személy beleegyező nyilatkozata mellett, határozatlan időre adja. Az intézményvezető az érintett szakmai vezető kérésére, illetve saját döntése szerint felmentheti a szakmai vezetőt e tisztsége alól. Egy szakmai vezető több szakterületért is lehet felelős. A szakmai vezetők feladatai A szakmai vezető munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. A szakmai vezető kiemelt feladatai: segítse a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésbe és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában segítse a gyakornok felkészülését, a mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak A szakmai vezetők általános feladatai A gyakornok felkészülését segítő részletes feladatai: felkészíti a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, ennek keretében: az óvoda pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására, az óvodai foglalkozások felépítésének, az alkalmazott módszereknek, foglalkozási eszközöknek célszerű megválasztására, a foglalkozások előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok, foglalkozásait, továbbá, - ha igényli – konzultációs lehetőséget biztosít számára.

164

A gyakornok teljesítményének értékelésével kapcsolatos részletes feladatai: a foglalkozások tapasztalatait értékelő jelleggel jegyzőkönyvben rögzíti, részt vesz a gyakornok összesített, írásbeli értékelésének elkészítésében, segíti a gyakornokot a minősítő vizsgára való felkészülésében Az intézmény belső szabályozásával kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladatai Az intézmény belső szabályozásával kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladata, hogy a gyakornokot felkészítse a tárgykörbe tartozó ismeretekből, s ennek érdekében bemutassa a belső szabályozás főbb dokumentumait, így: pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, a minőségirányítási programot és a kapcsolódó szabályzatokat, a kollektív szerződést, illetve a közalkalmazotti szabályzatot, az intézmény egyéb szabályzatait: adatvédelmi szabályzatok, esélyegyenlőségi program és tanulói esélyegyenlőségi szabályzat, ismertesse a pedagógiai program főbb szerkezetét, helyi sajátosságait, felhívja figyelmét a program leglényegesebb területeire, a gyakornok munkakörére vonatkozó alapvető információkra, bemutassa az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, felhívja a figyelmet az intézményi sajátosságokra, és a gyakornok munkaköréhez tartozó ismeretekre, átadja a házirendet és felhívja a gyakornok figyelmét: a házirendben jogszabály szerint meghatározott, valamint az intézmény egyedi jellemzői, igényei alapján szabályozott területekre, azokra a problémákra, melyek gondot jelentenek a házirend betartatása során és kiemelt figyelmet igényelnek a gyakornok részéről is az egységes pedagógiai gyakorlat érdekében, bemutassa az intézmény minőségirányítási tevékenységét, ennek keretében ismertesse az intézmény minőségnyilatkozatát, az intézmény stratégiai céljait, valamint a vonatkozó évekre meghatározott minőségcélokat. A gyakornokot tájékoztatni kell a minőségirányítási programban foglaltakról, az intézmény főbb partnereiről, továbbá az intézményben működtetett dolgozói teljesítményértékelési rendszerről, valamint a teljes körű intézményi önértékelésről. ismertesse a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat lényegét, a szabályozások tartalmát, a gyakornoki munkakörre vonatkozó területeket, röviden ismertesse az intézmény működésével kapcsolatos további intézményi szabályozásokat, emelje ki a gyakornokra is vonatkozó részeket, az a) pontban hivatkozott dokumentumokat a gyakornok rendelkezésére bocsátja, konzultációs lehetőséget biztosít a gyakornok számára az intézmény szabályozásával kapcsolatos ismeretek megszerzésének és elmélyítésének céljából.

165

Az intézmény pedagógiája szakterületért felelős szakmai vezető feladatai Az intézmény pedagógiájával kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladata különösen, hogy: ismertesse az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket, valamint a célkitűzések pedagógiai programban rögzített gyakorlati megvalósítási módszereit, elveit, felhívja a figyelmet az intézmény minőségirányítási programjában megfogalmazott pedagógiai célkitűzésekre, valamint az alkalmazható eszközökre, tájékoztatást nyújtson, javaslatot adjon az intézmény pedagógiai céljainak megvalósítására a mindennapi pedagógiai gyakorlat során, közvetlenül alkalmazható mintákkal, ötletekkel szolgáljon az egyes pedagógiai célok eléréséhez, felhívja a gyakornok figyelmét az intézményben kihívást jelentő pedagógia célokra, azok buktatóira, konzultációs lehetőséget biztosítson a gyakornoknak a területtel kapcsolatban felmerült kérdései tisztázására, a gyakornok kérésére, illetve saját kezdeményezésre lehetőséget biztosítson a gyakornok számára hospitálásra, ahol betekintést nyújt a pedagógiai célok gyakorlati megvalósítása érdekében alkalmazott eszközökről, módszerekről. Az intézmény tevékenységével érintett személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladatai Az intézmény tevékenységével érintett személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladata a gyakornok felkészítésével kapcsolatban kiterjed: a tanulók, gyermekek jogainak és kötelezettségeinek megismertetésére, a szülők jogainak és kötelezettségeinek megismertetésére, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek megismertetésére, az egyes jogok és kötelezettségek jogalapjának bemutatására, így: a központi jogszabályok vonatkozó részeire, különösen: - a köznevelési törvény, a helyi szabályzatokra: - elsősorban a házirend, illetve - egyéb belső szabályozatok. az egyes jogok és kötelezettségek értelmezésére, a jogok biztosítási módjainak, a jogbiztosításokkal kapcsolatos főbb előírások ismertetésére, a kötelezettségek betartatásának és betartatásának módjaira, eszközeire, a fontosabb szabályok bemutatására. A fenntartói irányítással kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladatai A fenntartói irányítással kapcsolatos szakterületért felelős szakmai vezető feladata, hogy a gyakornok számára tájékoztatást nyújtson a fenntartó, illetve a fenntartó személyéről, ismertesse a fenntartó által a köznevelési törvény szerint gyakorolható jogokat, bemutassa a fenntartó minőségirányítási programját és annak kapcsolódását az intézményi minőségirányítási programhoz, ismertesse a fenntartó intézményfinanszírozási tevékenységét, részletezze a fenntartó közoktatási intézmény ellenőrző funkcióját bemutassa a fenntartó és a közoktatási intézmény kapcsolatrendszerét.

166

A tanügyigazgatás szakterületért felelős szakmai vezető feladatai A tanügyigazgatás szakterületért felelős szakmai vezető fő feladatai a következők: bemutassa a tanügyigazgatásra vonatkozó jogszabályi szabályozást, ismertesse az iratkezelési szabályzat tanügyigazgatásra vonatkozó fontosabb szabályait, a gyakorlatban is bemutassa a jellemzően előforduló, a pedagógusok által alkalmazott dokumentumokat, tájékoztatást nyújtson ezek használatával kapcsolatos szabályokról, figyelemmel kísérje a gyakornok tanügy-igazgatási dokumentum kezelésének milyenségét, konzultációs lehetőséget biztosítson a dokumentumkezeléssel kapcsolatban, illetve mintákat adjon a helyes kitöltésre. Foglalkoztatási alapelvek és az oktatásszervezés szakterületért felelős szakmai vezető feladatai A foglalkoztatási alapelvek és az oktatásszervezés szakterületért felelős szakmai vezető kiemelt feladata, hogy bemutassa az intézményben alkalmazott foglalkoztatási alapelveket, ismertesse az oktatásszervezés intézményben alkalmazott főbb sajátosságait, felhívja a figyelmet a tanév helyi rendjére, és az abban meghatározandó főbb területekre, fontosságára, ismertesse a munkaköri leírások rendszerét, részletesen mutassa be a gyakornok munkakörére vonatkozó munkaköri leírást, gyakorlatban is bemutassa a munkaidő nyilvántartás vezetését tájékoztatást adjon a közalkalmazotti törvényről és a közalkalmazotti törvény közoktatási intézményekre vonatkozó sajátosságairól, ismertesse az intézményben működő szakmai munkaközösségeket, A tanulók, gyermekek sajátos felkészítése szakterületért felelős szakmai vezető feladatai A gyermekek sajátos felkészítésére szakterületért felelős szakmai vezető feladata különösen, hogy ismertesse az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, tájékoztatást adjon a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának jogszabályi hátteréről, a tankötelezettség sajátosságairól, bemutassa a korai fejlesztés és gondozás témakörében a feladatok ellátását segítő egyéni fejlesztési terv, illetve munkaterv lényegét, főbb tartalmi elemeit, ismertesse a fejlesztő felkészítés lényegét, ismertesse a sajátos nevelési igény vizsgálatának és megállapításának rendszerét. A szakmai vezető feladata, hogy javasolja a szakterületére vonatkozó szakmai követelmények meghatározását. A különleges gondozás, fejlesztés szakterületért felelős szakmai vezető feladatai A különleges gondozás, fejlesztés szakterületért felelős szakmai vezető kiemelt feladata, hogy ismertesse azt, hogy a nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási nehézséggel küzd, hogy segítséget nyújtson a gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához, ismertesse a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulási, magatartási nehézséggel, küzdő gyermekekkel való foglalkozás sajátosságait, így különösen: a fejlesztő foglalkoztatás megvalósításának kereteit, a tanuló felzárkóztatásával kapcsolatos elvárásokat (egyéni foglalkozások – egyéni fejlesztési terv alapján), tájékoztatást nyújtson a képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatásról, bemutassa a tehetséges tanulókkal való foglalkozás rendjét, módját,

167

Az oktatási eszközök használata szakterületért felelős szakmai vezető feladatai Az oktatási eszközök használata szakterületért felelős szakmai vezető feladata, hogy ismertesse a pedagógiai program szerint használandó oktatási eszközöket (nevelési oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések) az egyes oktatási módszerekhez kapcsolódva tájékoztatást adjon az alkalmazható és alkalmazandó eszközökről, részletesen bemutassa a gyakornok munkakörével kapcsolatos eszközök használatát, és a gyakorlatban is segítséget nyújtson, biztosítson gyakorlati, illetve konzultációs lehetőséget az eszközhasználattal kapcsolatban, illetve tegye lehetővé a gyakornok számára, hogy részt vegyen az általa megtartott olyan foglalkozásokon, melyeken az eszközöket használja.

Nyilvánosságra hozatal és egyéb nyilvánossági és adatvédelmi szabályok A szabályzatot nyilvánosságra kell hozni az intézmény honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon. A szabályzatot ki kell függeszteni a nevelői szobában, illetve egy példányt el kell helyezni a könyvtárban is. A közoktatási intézmény a gyakornok vizsgájával, valamint a minősítésével kapcsolatban keletkezett dokumentumokat az iratkezelés szabályai szerint köteles kezelni. A gyakornoki vizsga eredményére vonatkozó igazolást, valamint a minősítő lapot a gyakornok személyi anyagában is el kell helyezni.

168

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe

Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:

Fejlesztendő területek:

Javasolt célok, feladatok:

Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:

Az értékelt észrevételei:

értékelést végző szakmai segítő

értékelt gyakornok

169

2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe

Minősítő lap

A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés

A minősítés összegző megállapítása Megfelelt

Nem felelt meg

Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges

A közalkalmazott tájékoztatása az esetleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem.

minősítést végző igazgató

szakmai segítő

minősített gyakornok

Ph.

170

2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása

Módszertani tudás

Empátia

Kommunikáció

Felelősségtudat

Problémamegoldás

Kreativitás, innováció

Együttműködés

Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja. Megszerzett módszertani ismereteit a gyermek képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált, egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a gyermekekkel, a szülőkkel

Nem felelt meg Megszerzett gyakorlatban hasznosítani

ismereteit a nem tudja

Módszertani ismereteit tudja alkalmazni

nem

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, szülők körében

Nem vállalja cselekedetei, Képes, kész cselekedetiért, döntései következményeit, a döntéseiért felelősséget vállalni, felelősséget külső mindig felméri tettei körülményekre hárítja, nem következményeit képes előre felmérni tettei, döntései következményeit Képes felismerni és megoldani A problémákat nem ismeri fel, a munkaköréhez kapcsolódó, hárít. gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de A bevált gyakorlattól nem mer mindezt felelősséggel, a nevelés eltérni, ha vannak is ötletei nem hatékonyságának érdekében képes azok kivitelezésre teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a Nem tudott a szervezetbe szervezeti célokat össze tudja beilleszkedni, az egyéni céljait egyeztetni az egyéni célokkal, sokszor a szervezeti célok fölé aktívan vesz részt a helyezi. csapatmunkában

A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz.

171

Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre

Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?

megbeszélésre való felkészülését segíthető A gyakornok értékelő alábbi önismereti kérdőív is Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

az

172

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése Az intézmény írott és íratlan szabályai A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, szülőkkel A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése A köznevelési rendszer felépítése Szervezeti struktúra Kinevezés Munkakör A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.

173

Az intézmény vezetőjének feladatai 1.

A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről, a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése

A gyakornoki programban szereplők feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Csoportlátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe

1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

A gyakornok feladatai 1.

A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Csoportlátogatások 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése

174

A teljeskörű intézményi önértékelés szabályzata A szabályzat célja: Az önértékelés készítéséhez szükséges lépések, munkamegosztás, felelősség egyértelművé tétele.

A szabályzat érintettjei: óvodavezető, szakmai munkaközösség-vezető Felelős: óvodavezető

Eljárásrend: Az önértékelés a folyamatos fejlesztés elvének igényével valósul meg, amelyben az erősségek, értékek tudatosítása, és a legfontosabb javítandó területek feltárása egyaránt fontos. Kulcsfontosságú az önértékeléshez használt értékelő, mérőeszközök rendszeres felülvizsgálata a legjobb helyi gyakorlat kialakítása érdekében. A teljes körű önértékelés a dolgozói kör minél nagyobb arányú bevonásával, munkamegosztásban, az együttműködés fejlesztésének igényével történik. Célja annak megállapítása, hogy az értékelésbe bevont időszakban melyek az intézményi működés erősségei, melyek a további fejlesztési irányok, valamint a meghatározott a fejlesztési célok beépítése a vezetői. Az elemzéseket az intézményvezető rendeli el és az általa kijelölt csoport végzi el. A csoportban az egyes területek értékeléséért felelős személyt ki kell jelölni. A folyamat elvégzésére feladat tervet kell készíteni, az elemzésekhez a szükséges adatokat a csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a csoport valamely információ hiányát észleli, joga van arra vizsgálati anyagot összeállítani, és az intézményvezető jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni. Az adatok rögzítése papíron és számítógépen történik, előre meghatározott formában. Az adatrögzítés után az elsődleges adatelemzés a nyers adatokat tartalmazza. Ezek áttekintése után kell dönteni a szakmai munkaközösségnek, hogy újabb kiegészítő adatgyűjtés szükséges-e, illetve, hogy megfelelő mennyiségű adat érkezett-e be. Az elsődleges adatelemzés után a részletes elemzés következik, amelyben az előző mérésekkel, az intézmény programjában megjelölt prioritásokkal összevetve értékeke, erősségek és javítási területek megjelölése történik. Az elemzésekről írásos összefoglalót kell készíteni. A megállapításokat az intézményi munka további tervezésekor figyelembe kell venni, a következésképp született döntéseket a hosszú távú tervekbe át kell vezetni, a rövidtávon megoldható feladatokra feladat tervet kell készíteni. Az önértékelés dokumentációját irattárban kell őrizni.

175

A tevékenységek lépései

Határidő

Felelős

Az önértékelő csoport tagjainak kiválasztása, felkérése

szeptember

óvodavezető

Feladattervek elkészítése, felelősök és határidők megállapítása.

szeptember vége

óvodavezető

Az önértékelés végrehajtása területenként, adatgyűjtés, adatösszesítés.

feladatterv szerint

szakmai munkaközösség-vezető

Az adatainak elemzése, a szöveges értékelés elkészítése.

feladatterv szerint


Nevelőtestületi értekezleten tájékoztatás, döntés az esetlegesen szükséges változtatásról.

feladatterv szerint

óvodavezető

Az írásos önértékelés benyújtása fenntartónak.

feladatterv szerint

óvodavezető

Önértékelési terv a teljes körű önértékelés végrehajtásához Terület

Értékelési módszer eszköz

Értékelést végzők

Értékelési időpont

Dokumentum, erőforrásigény

Készítendő dokumentum

Az intézmény alap és tanügyi dokumentációk jogszerűsége, vezetésének szabályozottsága. Humánerő alkalmazásának jogszerűsége, fejlesztése külső/belső továbbképzésekkel, hatékony felhasználása. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. Gazdálkodás az erőirányzatok figyelembevételével, gazdálkodási folyamatok szabályozottsága. Pedagógiai munka: a folyamatos fejlesztés eredményei, különös tekintettel az intézményi minőségcélok megvalósítására. Gyermek/ifjúságvédelem: prevenció munka, veszélyeztetett, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Szakmai munkaközösségek munkája, bevonásuk, szerepük mértéke a folyamatos fejlesztésbe. Minőségfejlesztő csoport munkája, bevonásuk, szerepük mértéke a folyamatos fejlesztésbe. A partneri (szülői) elégedettség, igény adatai, a teljesíthető elvárások beépítése a működésbe. A pedagógus teljesítmény önértékelés/vezetői értékelés tapasztalatai. A partnerközpontú működés, a partner kapcsolatok irányításának eredményei.

A szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálata: 5 évente

176

Az intézményi munkavégzéshez kapcsolódó szabályzatok Éves munkaterv készítésének szabályzata A szabályzat célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetővé teszik, hogy az éves munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai tervezésének, és érvényesüljön benne a fenntartói elvárás alapján meghatározott intézményi minőségpolitika. A szabályzat érintettjei: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösségvezető, gyermekvédelmi megbízott Felelős: óvodavezető Eljárásrend: A munkaterv az éves értékelésre épül, és augusztus végéig kell elkészíteni. A munkatervet a testület véleményezi, fogadja el . A munkaterv az elfogadás napjától érvényes és nyilvánosságra kell hozni. A munkatervet és az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak. A munkaterv megváltoztatása év közben a testület egyetértésével lehetséges. A változtatást a munkatervben, a nyilvános és az irattári példányon is át kell vezetni és a fenntartónak is meg kell küldeni. Felelős A tevékenység lépései Határidő A nevelési év értékelésekor meghatározott fejlesztési célokból, irányokból adódó aktuális tanévre lebontott célok/feladatok meghatározása. A munkaterv tervezet elkészítése a fenntartó által megadott tartalmi és formai elemek mentén, ezen kívül az intézmény határozza meg, hogy mit kíván tervezni. (pl. Időterv, eseménynaptár készítése a határidők, felelősök meghatározásával). Ellenőrzési, értékelési, mérési terv készítése, annak meghatározása, hogy ki, mit, mikor, milyen módszerrel végzi az ellenőrzést. A munkaterv és az ellenőrzési, értékelési, mérési terv megismertetése a testülettel. A szakmai vita lehetőségének biztosítása, a tervek szükségszerinti módosítása, elfogadása. A munkaterv véleményeztetése a Szülői Szervezettel, az elfogadott munkaterv nyilvánosságra hozása szülői értekezleten. Jegyzőkönyv készítése a munkaterv elfogadásáról. A dokumentációk megküldése a fenntartó felé.

nevelési év évnyitó értekezlet

óvodavezető

nevelési év évnyitó értekezlet

óvodavezető

nevelési év első napja

óvodavezető

szeptember első hete

óvodavezető

szeptember 15.

óvodatitkár

szeptember 15.

óvodavezető

177

Tartalma: a tanév rendjéről szóló rendelet és a fenntartói rendelkezésből adódó feladatok végrehajtása évente ismétlődő eseményekből adódó feladatok minőségfejlesztési feladatok nevelőmunka tartalmi feladatai pedagógiai feladatok óvoda művészeti nevelési feladatai nevelőtestületi értekezletek, konzultációk tervezőmunka szakmai munkaközösség-vezető feladatai továbbtanulás, továbbképzés kapcsolatok ünnepek, programok rendje erőforrások tervezése pénzügyi és tárgyi eszközök tervezése fejlesztések, felújítások, karbantartások tervezése felelősök kijelölése – felkérés, önkéntes vállalás határidők meghatározása ellenőrzési terv, értékelés ellenőrzést végző személy megnevezése időpont kijelölése szempontok megállapítása ellenőrzés lebonyolítása: önelemzés megbeszélés feladatok meghatározása feljegyzés készítése, elfogadása

Szabályzat hatálybalépése: 2013. június

Felülvizsgálata: 5 évente

178

Éves értékelés szabályzata A szabályozás célja: az éves értékelés készítéséhez szükséges lépések, munkamegosztás, felelősség egyértelművé tétele, az éves munkatervi feladatok megvalósulásának, értékelésének leírása a minőségfejlesztési céloknak megfelelően, annak vizsgálata, hogy az intézmény illetve egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek, felmerült-e igény az intézményi működés módosítására. A szabályzat érintettjei: a teljes alkalmazotti közösség Felelős: óvodavezető Eljárásrend: Az éves beszámolót az óvodavezető készíti el a fenntartó által meghatározott formában és tartalmi elemek szerint. A pedagógusok, és az egyes területek felelősei elkészítik beszámolójukat, és fejlesztési javaslataikat. Az összesített értékelést a testülettel ismertetni kell. A nevelőtestület, a törvényi szabályozás értelmében, kikéri írásban a szülői közösség véleményét. A vezető a kész dokumentumokat a testületi értekezletről készült jegyzőkönyvvel együtt megküldi határidőre a fenntartónak. A javasolt fejlesztések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az éves értékelést és a javasolt fejlesztéseket a fenntartó nyilvánosságra hozza honlapján. A tevékenység lépései Az éves beszámoló jelentés szempontjainak felelevenítése, formájának meghatározása, határidő megjelölése. Az értékelésben érintett kollégák felkérése a beszámolóik elkészítésére, a szempontok átadása, a határidők elfogadtatása. A pedagógusok és felkért kollégák értékelésének elkészítése, leadása. A vezető elkészíti az összesített év végi értékelést és meghatározza a fejlesztési feladatokat, a kész dokumentumot ismerteti a testülettel. A nevelőtestület kikéri írásban a szülői közösség véleményét. Az éves értékelést és a javasolt fejlesztéseket a óvodavezető megküldi a fenntartónak, amelyek a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az éves értékelés intézményi archiválása.

Határidő

Felelős

május közepe

óvodavezető

május közepe

óvodavezető

május közepe

óvodavezető

május vége

óvodavezető

május vége

óvodavezető

június eleje

óvodavezető

augusztus vége

óvodavezető


179

Pedagógiai program felülvizsgálatának szabályzata A szabályzat célja: Az intézmény nevelési programjának felülvizsgálata, módosítása. A szabályzat érintettjei: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, munkaközösség-vezető, szakmai munkaközösség vezetője, pedagógusok. Felelős:

óvodavezető

Határidő:

5. nevelési év, vagy törvény módosítás értelmében

Eljárásrend: A program visszavonásig érvényben van. Szükség szerint, de 5 évente, a nevelési év megkezdéstől kötelező felülvizsgálni. Szempontsor összeállítása az óvoda nevelési rendszerének megjelenése a nevelési programban: alapelvek célok feladatok tevékenységek a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység a nevelőmunkához szükséges időkeret elosztása képességfejlesztés, tanítandó ismeretek, anyagok, azok elrendezése a fejlődés várható jellemzőinek pontosítása a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési – mérési – értékelési minőségbiztosítási rendszere tárgyi erőforrás az óvoda humán erőforrása kapcsolatrendszer a szempontsorhoz kapcsolódó kérdőívek és értékelő lapok összeállítása mérési folyamat elvégzése értékelés-eredmények összegzése módosítás A módosítási javaslatok bekérése, beépítése, megismerése, szakmai vitára bocsátása. A módosított program előírásoknak megfelelő legitimációjának biztosítása. A módosított programot és az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak. A módosított program az elfogadás napjától érvényes. A módosított programot nyilvánosságra kell hozni a helyben szabályozott módon.

180


Határidő

Felelős

A törvényi szabályozások áttanulmányozása. A módosításra, kiegészítésre szoruló területek szeptember első feltérképezése, azonosítása, javaslatok ismertetése fele a testülettel. A szakmai munkaközösség vezetőjének megbízása szeptember első a feladatterv elkészítésével, a program módosítási fele munkáinak végső határidejének ismertetése. A munkacsoportok megalakítása munkaközösség vezető vezetésével. Felülvizsgálati témakörök munkacsoportok tagjai által.

a

szakmai

kiválasztása

óvodavezető

óvodavezető

feladatterv szerint

szakmai munkaközösségvezető

fenntartó által kért időpont

óvodavezető

a

A testület tájékoztatása a munkacsoportok megalakulásáról és az első olvasat elkészítésének határidejéről. Kijelölt területek elemzése munkacsoportokban. Az elemzések, módosító javaslatok ismertetése, ezek megvitatása, elfogadtatása nevelőtestületi értekezlet keretében. Elfogadott javaslatok, módosítások, beépítése a programba. Korrekció esetén, munkacsoportokban.

azok

elvégzése

a

A módosított program előírásoknak megfelelő legitimációs eljárásának megszervezése, lebonyolítása. Elfogadás után a végleges program megismertetése különböző fórumokon a közvetlen partnerekkel. A módosított program felterjesztése a fenntartóhoz jóváhagyásra.


181

Partnerazonosítás szabályzata A szabályzat célja: a partnerazonosítás ismételhetőségének biztosítása. A szabályzat érintettjei: szakmai munkaközösség Felelős: óvodavezető Határidő: megismétlés évente Eljárásrend: A partnerazonosítás, csoportosítás szempontjainak meghatározása, figyelembe vétele (kik fogalmaznak meg elvárásokat az intézmény felé, kik felé fogalmaz meg elvárásokat az intézmény, kinek az elégedettsége, elvárása fontos, kik, milyen rendszerességgel tartanak kapcsolatot az intézménnyel, kik tudnak hozzá járulni a tárgyi bővítésekhez) a partner azonosítás elkészítésekor. A minél teljesebb partnerazonosítás érdekében javaslatot tesz a nevelőtestület. A partnerazonosítást a szakmai munkaközösség vezetője végzi.

A tevékenység lépései:

Határidő

Szóba jövő valamennyi partner azonosítása

szeptember

Partnerek csoportosítása a fenti szempontok alapján. A csoportosított partnerek közül a fontos partnerek kiválasztása, rangsorolással.

szeptember

Partnerlista elkészítése fontossági rangsorban.

szeptember első hete

Felelős szakmai munkaközösségvezető szakmai munkaközösségvezető szakmai munkaközösségvezető.

A szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálata:

évente

182

PARTNERLISTA Közvetett partnereink Kapcsolattartó

Kapcsolatok módja

Polgármester Hivatal munkatársai

Óvodavezető

Munkakapcsolat

Német Nemzetiségi Önkormányzat

Elnök

Óvodavezető

Munkakapcsolat

Fővárosi Német Önkormányzat

Elnök

Óvodavezető

Munkakapcsolat

Elnök

Óvodavezető

Munkakapcsolat

Vezető Szaktanácsadó

Óvodavezető Óvodapedagógus

Munkakapcsolat

Óvodák

Óvodavezetők Óvodapedagógusok


Munkakapcsolat

Iskolák

Igazgatók, pedagógusok


Munkakapcsolat

Humán Szolgáltatások Igazgatósága

Igazgató, Óvodapszichológus, Logopédus, Fejlesztő pedagógus, gyermekjóléti szolgálat és családsegítő vezetői, munkatársai

Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős Óvodapedagógus

Munkakapcsolat

Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat

Védőnő


Munkakapcsolat

Közművelődési intézmény

Igazgató, munkatársak


Munkakapcsolat

Partner

Képviselő

Fenntartó

Fővárosi Német Iskola és Óvoda Egyesület Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

ELTE óvodapedagógus szak

AVKF óvodapedagógus szak

Munkahelyi elérhetőség

Főigazgató tanulmányi oszt.vezető gyakorlati oktatók gyakorlatvezető óv.ped. hallgatók Főigazgató tanulmányi oszt.vezető gyakorlati oktatók gyakorlatvezető óv.ped. hallgatók

Módszer eszköz Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, kérdőív, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés, időszakos szakvélemény Tervezett értekezletek, beszélgetés Tervezett értekezletek, beszélgetés

Gyakoriság Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Folyamatosan

Óvodavezető gyakorlatvezető óvodapedagógus

beszélgetés kérdőív

Folyamatosan

Óvodavezető gyakorlatvezető óvodapedagógus

beszélgetés kérdőív

Folyamatosan

Közvetlen partnereink: Partner Gyermekek

Képviselő Valamennyi gyermek

Szülők

Gyermekek szülei Szülői Közösség

Alkalmazotti kör

Óvodavezető Óvodapedagógusok Egyéb dolgozók

Munkahely elérhetőség

Kapcsolattartó

Kapcsolatok módja

Módszer eszköz

Gyakoriság

Csoport óvodapedagógusok Óvodavezető

Személyes kapcsolat

Beszélgetés

Naponta

Személyes kapcsolat

Beszélgetés Nyílt nap Fogadó óra Szülői értekezletek Ünnepségek

Naponta

Napi munkakapcsolat

Beszélgetés

Naponta

Óvodavezető Óvodapedagógusok

Óvodavezető Óvodapedagógusok Egyéb dolgozók

183

Adat- és iratkezelés, az ügyintézés szabályzata Célja: az adat- és iratkezelés és továbbítás rendjének meghatározása Tartalma: Az intézményben kezelt adatok: alkalmazottakra és a gyermekekre vonatkozóan. Az adatok továbbíthatóságának helye, lehetséges esetei, célja. Titoktartási kötelezettség szabályozása. Az adatok statisztikai célú felhasználása: köznevelési információs rendszer, pedagógus igazolvány Legitimációja: A szülői szervezetnek egyetértési joga van. I. Adatkezelés Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény előírásainak, valamint a 335/2005. (XII.29) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeinek. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja papír és elektronikus adathordozón történik. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Az alkalmazottak adatait felveheti, nyilvántarthatja: óvodavezető Az óvodás gyermekek adatait felveheti, nyilvántarthatja: óvodavezető, óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős. Az alkalmazottak adatait továbbíthatja a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: óvodavezető Az óvodások adatait a fenntartó, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, az önkormányzat vagy államigazgatási szerv részére továbbíthatja: óvodavezető A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: óvodavezető, óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős Az egészségügyei feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: óvodavezető A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, a gyermekvédelemmel foglalkozó intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: óvodavezető, óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított zárt gyűjtőszekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az óvodavezető felel. Az óvodások személyi adatait csoportonként az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: felvételi és mulasztási napló, vezetéséért felelős: óvodapedagógus fejlődési napló, vezetéséért felelős: óvodapedagógus Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az óvodavezető felel.

184

Gyermekek adatai Nyilvántartott adatok

Továbbítható

Célja

Neve, születési helye és ideje, lakcíme, Oktatási azonosítója Állampolgársága Nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme, a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma Szülő neve, lakcíme, telefonszáma

Fenntartó Bíróság Rendőrség Ügyészség Önkormányzat Államigazgatási szerv Nemzetbiztonsági szolgálat

A gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok

Szülőnek Pedagógiai szakszolgálatnak Iskolának Óvodai átvételkor az érintett óvodának Iskolai felvételkor az érintett iskolának Pedagógiai szakszolgálatnak és vissza az óvodának

Pedagógiai célból Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából Gyermekvédelmi célból Egészségügyi célból Folyamatban lévő büntető eljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából

Jogviszonnyal kapcsolatos adatok

Sajátos nevelési igényű gyermek fogyatékosságára vonatkozó adatok Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok Gyermekbalesetre vonatkozó adatok Jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultságot igazoló adatok A gyermek veszélyeztetettségének feltárásából keletkező adatok

Alkalmazottak adatai Nyilvántartott adatok Név, születési hely és idő, lakcím Állampolgárság Iskolai végzettség, szakképzettség Alkalmazási feltételek igazolása Munkában eltöltött idő Kitüntetések, díjak, elismerések, címek Megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony Fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés Munkavégzés ideje, túlmunka ideje Illetmény Szabadság és felhasználása Kifizetések és azok jogcímei Juttatások és azok jogcímei Munkáltatóval szemben fennálló tartozásai

A törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából

Fenntartónak Szülőnek Fenntartónak Ellenőrzésre jogosultnak Családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezeteknek

Továbbítható Fenntartónak Kifizetőhelynek Bíróságnak Rendőrségnek Ügyészségnek Helyi önkormányzatnak Államigazgatási szervnek Nemzetbiztonsági szolgálatnak Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak

Veszélyeztetettség megszüntetése céljából

Célja Foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításának és teljesítésének céljából Állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésének céljából Nemzetbiztonsági okokból A törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából

Minden egyéb adat nyilvántartása kizárólag az érintett hozzájárulásával történhet! Kivételt képez, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Ilyen esetben az óvodavezető köteles a Gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, az érintett beleegyezése nélkül.

185

Az adatkezelési szabályzat célja: az adatkezelés meghatározása

és - továbbítás rendjének

A gyermekekre vonatkozó adatok: Az óvoda a gyermek, alábbi adatait tartja nyilván: ∼ a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, ∼ szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, ∼ a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, ∼ a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok, ∼ felvétellel kapcsolatos adatok, ∼ jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, ∼ a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, ∼ kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, ∼ a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, ∼ a gyermek oktatási azonosító száma, ∼ tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, ∼ a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka. Az adatok továbbítása: A fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére továbbítható adatok: ∼ A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben. Az érintett óvodához, iskolához, felvétellel kapcsolatosan továbbítható adat: ∼ Az óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok Az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek továbbítható adatok: ∼ A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából. A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek továbbítható adatok: ∼ A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. Az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható adat: ∼ az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatait.

186

A pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás közötti továbbítható adatok: ∼ A gyermek sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatait A szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható adatok: ∼ A gyermek óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatait. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Titoktartási kötelezettség: A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. Az alkalmazottakra vonatkozó adatok: A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az óvoda a dolgozók alábbi adatait tartja nyilván: ∼ Név, születési hely és idő, állampolgárság ∼ Állandó lakcím, tartózkodási hely, telefon, azonosító ∼ Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok ∼ Végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása ∼ Munkában töltött idő, besorolási adatok ∼ Kitüntetések, díjak, elismerések, címek ∼ Munkakör, munkavégzésre irányuló más jogviszony, ∼ Büntetés, kártérítés ∼ Munkavégzés időtartamára vonatkozó adatok ∼ Szabadság, juttatások és azok jogcímei, kifizetések ∼ Az alkalmazott tartozásai és annak jogcímei 187

Az adatok továbbítása: A dolgozók adatai továbbíthatók: ∼ a fenntartó, a kifizetőhely, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat részére. Az adattovábbítás célja: ∼ foglalkoztatással kapcsolatos juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapítása és teljesítése ∼ állampolgári jogok és kötelességek ∼ nemzetbiztonsági okok ∼ törvényben meghatározott nyilvántartások Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje: ∼ Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. ∼ Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és az általa meghatalmazott alkalmazott jogosult. ∼ Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt ∼ Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. ∼ Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyeket be kell szerezni és az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. ∼ A nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. ∼ A személyes adatok nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges az óvoda weblapján szereplő személyes adatok, fényképek gyermekekről és dolgozókról írott cikkek, tudósítások a pedagógusok képzettségére, életkorára vonatkozó adatok tekintetében. ∼ A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. ∼ A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR részére.

188

II. Az iratkezelés és az ügyintézés szabálya Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. Iratok kezelése Az ügyiratok nyilvántartása ∼ Az intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. ∼ A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. ∼ Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. ∼ Az elkészült iratokba az érintett feleknek betekintési joga van. Iratok kiadmányozása: A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a nevelésioktatási intézmény ∼ nevét, ∼ székhelyét, ∼ az iktatószámot, ∼ az ügyintéző megnevezését, ∼ az ügyintézés helyét és idejét, ∼ az irat aláírójának nevét, beosztását és ∼ a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Dokumentálás: Határozat: ∼ A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben tartalmaznia kell: - a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, - a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, - a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és - az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

189

Jegyzőkönyv: ∼ Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetője elrendelte. ∼ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell - elkészítésének helyét, idejét, - a jelenlévők felsorolását, - az ügy megjelölését, - az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá - a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Iratok kézbesítése, irattárazás: ∼ Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. ∼ Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. ∼ Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A kötelezően használt nyomtatványok A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet ∼ nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, ∼ nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, ∼ elektronikus okirat, ∼ elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az óvoda által használt nyomtatványok ∼ a felvételi előjegyzési napló: az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. ∼ a felvételi és mulasztási napló: az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. ∼ az óvodai csoportnapló: az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. ∼ az óvodai törzskönyv: az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. ∼ az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

190

Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés selejtezhető 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek selejtezhető 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 11 Panaszügyek

nem nem 50 10 10 10 10 10 10 5 5

Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók selejtezhető 14. Felvétel, átvétel 15. .Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 16. Naplók 17. Pedagógiai szakszolgálat 18. Szülői munkaközösség, óvodaszék szervezése, működése 19. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 20. Gyermek- és ifjúságvédelem

10 nem 20 5 5 5 5 5 3

Gazdasági ügyek 21. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli 22. Társadalombiztosítás 50 23. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 24. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 25. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 20 26. Szakértői bizottság szakértői véleménye

191

Óvodai Könyvtár vezetésének szabályzata Szakmai egyéb szolgáltatások FPI pedagógus könyvtár PSZK könyvtár Gazdálkodás a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az óvoda a költségvetésben biztosítja a könyvtár fejlesztésére tervezett keretből folyamatosan biztosítható a beszerzés a könyvtár állományról készített leltárkönyveket a könyvtáros óvodapedagógus vezeti Az óvodai könyvtár feladata az óvodai nevelőmunkához szükséges szakkönyvek, folyóiratok biztosítása, folyamatos fejlesztése dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése a könyvállomány megőrzése, gondozása Az óvodai könyvtárállomány gyarapítása történhet vásárlással ajándékozással Nyilvántartás Könyvtárállomány beírása a leltárkönyvbe vásárlás ideje, helye könyv címe, írója nyilvántartási szám felvezetése forint értéke Elavult könyvek, dokumentumok selejtezése A válogatás tartalmi értékelés alapján történik: pl. az ismeretanyag túlhaladottá vált téves információ, adatok elavult rendeletek helyismereti, muzeális értékű könyv elavulás címén nem törölhető természetes elhasználódás miatt hiány (elveszett, elháríthatatlan esemény) A könyvtár állomány védelme a könyvtáros óvodapedagógus a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért – az intézet által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretén belül – felelős a dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell

192

A könyvtári állomány ellenőrzése leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjteményt tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással a könyvtár revízióját az óvodavezető rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő óvodapedagógusnak kezdeményezi az állomány ellenőrzését a leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az óvoda leltározási bizottság vezetője a felelős Az állományellenőrzés előkészítése az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni további feladatok: nyilvántartások felülvizsgálata Az állományellenőrzés lebonyolítása a revíziót két személynek kell lebonyolítani: dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése, összehasonlítása a leltárkönyvvel Az állományellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet – mellékletei: leltározás kezdeményezése leltározási ütemterv dokumentumok jegyzéke (hiány, többlet jegyzék) Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az óvodavezető a jegyzőkönyv alapján engedélyezett. A könyvtári állomány jogi védelme Az óvoda vezetése, valamint a könyvtáros óvodapedagógus felel a gyűjtemény folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Hozzájárulásuk nélkül óvodai dokumentumot az óvodai könyvtár számára senki sem vásárolhat. Vásárlás esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A beérkezett könyveket 6 napon belül nyilvántartásba kell venni (könyvtár leltárszám, könyvbe bejegyzés) A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok / eszközök megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A könyvtári szekrény zárainak kulcsai a könyvtáros óvodapedagógusnál van elhelyezve. Az állomány fizikai védelme A könyvtárállomány elhelyezését szolgáló helységben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Dohányozás és nyílt láng használata tilos. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól.

193

Állományellenőrzési nyilvántartások Leltározási ütemterv tartalmazza az ellenőrzés lebonyolításának módját, leltározás időpontját, zárójegyzőkönyv elkészítésének határidejét, leltározás mértékét, ellenőrzésben résztvevő személyek nevét Záró-jegyzőkönyvben rögzíteni kell állományellenőrzés időpontját leltározás jellegét előző állományellenőrzés időpontját állomány nagyságát – dokumentum típusaként leltározás számszerű végeredményét Kölcsönzési nyilvántartások Óvodai névre szóló füzetben nyilvántartás: rögzíti a kölcsönzés tényét aláírást Könyvtári állomány tagolása Könyvállomány: szakkönyvek irodalmi könyvek gyermekkönyvek német könyvek: szakkönyvek és gyermekkönyvek folyóiratok gyűjtemények magnókazetták, CD-k, DVD-k, videó filmek albumok, lexikonok szótárak Könyvtárból kihelyezett letétek csoportszobákban irodákban kultúrteremben Működés rendje Könyvtárhasználat módjai: helyben használat kölcsönzés csoportos használat Nyitva tartás: 13 – 14 óra között naponta Záró rendelkezés az óvoda SZMSZ-ben kerül meghatározásra a könyvtár működési rendje a szabályzat hatálya kiterjed az óvoda valamennyi dolgozójára az óvodai könyvtár szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe és visszavonásig érvényes

194

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 145/A§ (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kellett beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe vettük a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

195

Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: a tervezési folyamatok egyes területei, az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: karbantartások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.

196

Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. Az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, a karbantartások pénzügyi lebonyolítása, (GSZI-vel közösen) az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok a következők lehetnek: a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, 197

az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.

Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: az intézménynél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni a független belső ellenőr, valamint a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

198

A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

199

Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rend 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: közép, illetve hosszú-távú program, költségvetési koncepció, költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: előzetes vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; munkafolyamatba épített ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; utólagos vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: szabályzatok készítése, aktualizálása, személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, dologi kiadások előirányzat felhasználása, felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, saját bevételek előirányzat teljesítése, egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, főkönyvi és analitikus könyvelés, bizonylati rend és bizonylatkezelés, házipénztári pénzkezelési tevékenység, bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, leltározási tevékenység, 200

selejtezési tevékenység, pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), vagyongazdálkodás, féléves beszámolási tevékenység, éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: előzetes vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; munkafolyamatba épített ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; utólagos vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a tervezési folyamatokhoz, illetve a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.

201

A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rend. 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról.

A belső ellenőrzési kötelezettség Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni.

A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, az ellenőrzési módszerek kiválasztása, következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

202

A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

Az ellátandó feladatok A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer ellenőrzéseket és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról 2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

203

A beszerzés vagy szolgáltatás igénybevételének folyamatábrája Költségvetés Döntés a beszerzés szükségességéről Feladatvállalási igény Ajánlat kérése Kiválasztása Megrendelése Az árú megvétele v. a szolgáltatás teljesítése A minőség ellenőrzése Az árú visszaküldése Döntés az átvételről Szolg. esetén munkaigazolás kiadása A számla ellenőrzése A számla kifizetése, v. igazolás az átutaláshoz Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés A számla továbbítása GSZI-nek Bizonylatolás, leltárba vétel Leltározás

204

A pályázatírás szabályzata A szabályzat célja: Eleget téve a fenntartói elvárásnak az intézményi működés tárgyi feltételeinek bővítése további források szerzésével. A szabályzat érintettjei: óvodavezető, megbízott óvodapedagógus, óvodatitkár Felelős: megbízott óvodapedagógus Eljárásrend: A pályázati dossziéba minden megírt pályázatot el kell tenni, akár nyert, akár nem. A dosszié tartalmáról tételes nyilvántartást kell vezetni A megírt pályázatokat az összes kapcsolódó anyaggal együtt (megnyert pályázat esetén a tételes elszámolásokat is) át kell átadni a pályázati megbízottnak archiválásra. Az óvodavezető a nevelési év végén éves beszámolót készít, tájékoztatja a testületet, javaslatot tesz jutalmazásra. A pályázók a meglévő pályázatokat elkérhetik, felhasználhatják, de mindig vissza kell juttatni az óvodavezetőhöz. A határidők betartását az óvodavezető, illetve a pályázatíró óvodapedagógus felügyeli. Részt venni a vezetői interjúban, amelynek során megismeri a fenntartó által hasonló módon elkészített értékelést vezetői munkájáról, beszélgetést folytat a mutatkozó eltérések okairól, az értékelés eredményeiről és a fejlesztési célokról. Az önértékelő lap, értékelő lap, értékelő interjú egy példányát megőrizni. Tudomásul venni, hogy a fenntartói példányok – személyi anyagának részeként – archiválásra kerülnek. A tevékenység lépései A pályázatok folyamatos felkutatása, figyelemmel kísérése /Folyóiratok, Internet/. A pedagógusok tájékoztatása a lehetőségekről, felkérés a pályázat megírására. A pályázat megírása, a szükséges adatok összegyűjtése. A pályázat számítógépre vitele.

Határidő

Felelős

folyamatos

pályázati kiírás szerint a „piszkozat” átvétele után 3 nap

pályázatíró óvodatitkár

A csatolandó ajánlások, igazolások beszerzése a fenntartótól. A pályázat postázása a kiíró szervezethez, és a fenntartóhoz. Egy példány elhelyezése a pályázati dossziéban. A megnyert pályázat felhasználása a kiírás szerint, ajánlatok beszerzése, megrendelő elkészítése, beszerzések figyelemmel kísérése, beérkezett eszközök hiánytalan, ép meglétének ellenőrzése, leltárba vétele. Pénzügyi elszámolás a kiíró szervezet felé.

pályázati kiírás szerint

pályázó, óvodavezető, óvodatitkár.

kiírás szerint

pályázó, óvodavezető


205

Módszertani eszköztár használatának szabályzata A szabályzat célja: Az eredményes, hatékony nevelőmunka biztosítása érdekében módszertani segédanyag és útmutató összegyűjtése, eszköztár kialakítása és használati rendjének biztosítása. A szabályzat érintettjei: óvodapedagógusok

Felelős: munkaközösség-vezető Eljárásrend: A módszertani útmutatók rendszeres használata a pedagógiai munka során ajánlott, amennyiben a vezetés a nevelőmunka során eredménytelenséget tapasztal, egyes eszközök használatát kötelezővé teheti. Az újonnan érkező kollégákat az óvodavezetés köteles tájékoztatni a módszertani útmutatók tartalmáról, azok használatának rendjéről. A teljes módszertani útmutató folyamatosan bővíthető és módosítható. A tevékenység lépései

Határidő

Felelős

A módszertani gyűjtemény követi a nevelési program felépítését. Minden pedagógusnak kötelező a szakmai munkaközösségek által kidolgozott nevelési és a gyermeki tevékenységekhez kapcsolódó szakmai útmutatók megismerése. A vezetés és a munkaközösség-vezetők folyamatosan ellenőrzik a módszertani eszköztár és kultúra használatát. A teljes módszertani útmutatóhoz való hozzáférést az óvodavezetés biztosítja. A módszertani útmutató tartalma: az óvodai élet sokszínű tevékenységi formáihoz, a kézműves tevékenységekhez, hagyományok ápolásához, a német nemzetiségi kétnyelvű neveléshez a Freinet pedagógia alkalmazásához kapcsolódó: - anyag - feladat - eszköz megtervezése a nevelési évre Szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálat: 3 évente

206

Pénzkezelési Szabályzat Mint részben önállóan gazdálkodó óvoda a költségvetésben számunkra meghatározott előirányzatokon kívül is felelősek vagyunk az elemi költségvetésben részünkre rendelkezésre bocsátott működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett.[217/1998. (XII.30.) Korm. Rend. 15.§.(7)] Az GSZI havonta, a tárgyhónapot követő hó 20-ig tájékoztat bennünket az eredeti, a módosított előirányzatról, valamint a teljesítés alakulásáról. A tájékoztatás az GSZI által folyamatosan vezetett nyilvántartáson alapul. Az óvodatitkár feladata ¼ évente az egyeztetés. Előirányzat módosítást – írásban - kezdeményezhet az intézményvezető, melyeket az GSZI a saját nyilvántartásába felvezet, és erről értesíti az óvodát. Az GSZI és az óvoda a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeinket az Érdekeltségi Szabályzatban foglaltak szerint felhasználhatjuk. Az óvoda házipénztári pénzkezelését, pénztári nyilvántartását, a pénzforgalom lebonyolítását az alábbiak szerint szabályozom: A pénzkezelés általános szabályai Házipénztár elhelyezése: az óvoda gazdasági irodahelyisége. Házipénztár fogalma: Az óvoda működéséhez szükséges készpénzforgalom lebonyolítására kijelölt helyiség, amelyben a készpénz elhelyezéséhez és őrzéséhez kellő biztonsági feltételek adottak (vaskazetta, biztonsági zárral ellátott lemezszekrény). A házipénztár biztonságos elhelyezéséért és a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai irányításáért és ellenőrzéséért az intézményvezető felelős. A házipénztár pénzellátásának módja: ellátmány pénz. Idegen pénzek és értékek kezelése: ezeket a házipénztár készpénzkészletétől elkülönítve – az intézményvezető/helyettese engedélyével szabad tartani. (étkezési utalvány, tárgy letétek, szigorú számadás alá vont nyomtatványok.). A pénz kezelését és a kapcsolódó nyilvántartások vezetését az óvodatitkát végzi teljes anyagi felelősséggel. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai irányítását és ellenőrzését az óvodavezető látja el. Pénzkezelés szabályai: A pénzzel foglakozók – óvodatitkár, óvodavezető - csak valódi, a forgalomban érvényes pénzeket fogadhatnak el a befizetőktől, és kifizetést is csak így bonyolíthatnak. Hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet kötelesek visszatartani és a befizetőt jegyzőkönyvben nyilatkoztatni arról, hogy kitől kapta és mikor a hamisítványt, (a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a befizető nevét, címét, foglalkozását, az aláírás megtagadását is rögzíteni kell, valamint az átvett pénzről elismervényt kell adni, bankjegy sorszámát, sorozat számát fel kell tüntetni). Bankjegy vizsgáló használata kötelező!

207

Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok: Állandó pénzfelvételre jogosult az intézményvezető. A pénzfelvételre állandó meghatalmazással bír az óvodatitkár. Akadályoztatásuk esetén egyszeri megbízással, meghatalmazással történik a pénzfelvétel. A dologi költségvetés terhére felvett pénzösszeget (beszerzési előleg) írásban kell meghatározott napra igényelni, és a felvételt követő 8 napon belül el kell számolni a felhasználásáról. Ettől eltérő esetben az intézményvezető haladékot kérhet írásban. Az intézmény részére biztosított ellátmány pénz elszámolása rovatíven történik. A kiadások teljesítése az óvoda számlájáról átutalással, illetve készpénzes kifizetéssel történik. A bevételek beszedése az óvoda számlájára utalással vagy az GSZI házipénztárába való befizetéssel realizálódik. Az Óvoda bankszámlával rendelkezik. A folyamatos működéshez szükséges készpénzt házipénztári ellátmányként az GSZI biztosítja. A készpénzellátmány mértékét az óvodavezető kérése alapján az GSZI igazgatója határozza meg. Ez az év folyamán, mint keretösszeg az elszámolásokat követően folyamatosan rendelkezésre áll. A készpénzellátmány összegének felülvizsgálatára évente kerül sor. Az óvodatitkár az ellátmány felhasználását két példányban „rovat-elszámolási íven”, időrendi sorrendben, bizonylatonként köteles vezetni, és a felvett összeggel minden hó 3-ig elszámol. A kiadások bizonylatolása csak a pénzügyi és adójogszabályoknak megfelelően kiállított okmányok alapján történhet. Az elszámolás az újabb ellátmány rendelkezésre bocsátásának feltétele is. Az indokoltan csak készpénzben kifizethető dologi kiadások finanszírozása utólagos elszámolásra felvett előleg formájában történik, melyet az intézmény vezetője a felvételt megelőző 7 munkanappal az GSZI igazgatójához írásban megküld. Jogcím beszerzésre szolgáltatásra pályázat útján elnyert összegre Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az intézmény utólagos elszámolásra újabb előleget csak akkor vehet fel, ha az előzőleg felvett előleggel az elszámolás megtörtént. Az óvodatitkár köteles a kiadott előlegeket nyilvántartásba venni és az elszámolási határidő betartását, figyelemmel kísérni. Az előleg elszámolásának véghatárideje a felvételt követő 15. nap. A készpénz kifizetések szabályszerűségéért az óvodavezető felelős, és gondoskodik egyúttal a pénz biztonságos tárolásáról. A készpénzes bevételeket, kiadások teljesítésére az óvoda nem fordíthatja, azt 48 órán belül köteles a bankszámlára feladni, vagy az GSZI házipénztárába befizetni. Az étkezési díjak beszedésekor, az aznapi bevételt a fenntartó által biztosított pénzszállítóknak átvételi elismervény és címletezés mellett át kell adni. A pótbefizetési összegek postai, OTP-s feladása minél előbb történik. Ha az étkezési díjak beszedéséért felelős akadályoztatott a pénz feladásában, a megbízottak átvételi elismervényen veszik át a rájuk bízott összeget. Az beszedett étkezési díjakért az óvodatitkár teljes felelősséggel tartozik, ezért ebben az időben más munkát nem végezhet, a pénzt őrizetlenül nem hagyhatja. Szolgáltatási díjak, egyéb befizetések (biztosítási pénz…) alkalmával a tennivalók hasonlóak. Mivel az óvodában pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok, tennivalók minden dolgozóra hárulnak, a fent leírtak mindenkire vonatkoznak. 208

Pénzkezelés rendje: az ellátmányi pénzt és a csoportokban beszedésre kerülő egyéb szolgáltatási díjakat a gazdasági irodában kell tárolni a leadásig, minden pénzbefizetést és kifizetést bizonylatolni kell, átvételi elismervény nélkül pénzt szülőtől átvenni TILOS! vásárlások esetén a dolgozók a számukra átadott pénzösszegért teljes felelősséggel tartoznak. A rontott bizonylatot érvényteleníteni kell és helyette új bizonylat kiállítása kötelező. A rontott bizonylat eredeti példányát a többi bizonylat között folyamatosan kell elhelyezni. Ebédbefizetéskor bármilyen okból kifolyólag az óvodatitkár a helységet elhagyja, köteles a pénzt elzárni és a helyiség ajtaját kulccsal, bezárni. A készpénz felvételével és szállításával megbízottak mindaddig felelősek a pénzért, amíg azt megszámolva át nem veszik tőlük.

Munkabér kifizetés A dolgozónak járó (nettó) munkabér teljes összegében a dolgozó által megjelölt banknál vezetett folyószálára utalja a MÁK. Folyószámla hiányában lakcímre postai úton történik a nettó munkabér kifizetése, amelyet az GSZI Pénzügyi Reszortja teljesít. A dolgozót egyéb jogcímen megillető járandóságok kifizetése – jogszabályi megkötés hiányában – történhet banknál vezetett folyószámlára.

A jelen szabályzatban foglaltak – a felügyeletet gyakorló Önkormányzat egyetértésével kötelező érvénnyel bír az GSZI gazdálkodási körébe tartozó részben önállóan gazdálkodó óvodánkra.

209

HACCP alkalmazásának rendje Cél: a konyha – tálaló a HACCP minőségi követelményeinek megfelelő működtetés Feladat: tisztasági és higiéniai utasítások betartása tisztasági és higiéniai szabályok betartásának ellenőrzése bizonylatok vezetése Eljárásrend: az óvodába érkező étel szabályszerű átvétele ételminta szabályszerű tárolása bizonylatok vezetése havi takarítás ellenőrző lap személyi higiénia ellenőrző lap havi tárolás ellenőrző lap késztermék-átvételi napló nem megfelelőségi jegyzőkönyv takarítási utasítás tisztasági és higiéniai szabályok betartása az utasításban foglaltak napi ellenőrzése Bejövő dokumentumok: HACCP utasításai Érintettjei:

óvoda alkalmazotti köre konyhai dolgozók

Felülvizsgálat ideje: folyamatos Felelős:

óvodavezető

Határidő:

tanévnyitó értekezlet

Hatályba lépés ideje: nevelési év kezdete

210

Postázás rendje Cél: az óvoda postai küldeményeinek kézbesítése az önkormányzat részére ill. egyéb postai ügyintézés Feladat: a meghatározott napokon aktuális postai ügyintézés pontos lebonyolítása Eljárásrend: az óvodatitkár az óvodavezető irányításával a hét kijelölt 3 napjára elkészíti az óvoda postai küldeményeit a megjelölt időpontokban elviszi ill. átadja a postázást végző dolgozónak a küldeményeket a postázó lebonyolítja a postázást, az önkormányzat iktatójában leadja a küldeményeket és átveszi a beérkező iratokat az érkező iratokat az óvodavezetőnek átadja, az iktatás elrendelése végett munkáját az iratkezelési és a pénzkezelési szabályzat alapján felelősséggel látja el Önkormányzat postai napjai és időpontjai: Hétfő 8ºº–12ºº Szerda 8ºº–12ºº Péntekq 8ºº–12ºº

13ºº–15ºº 13ºº–15ºº

Bejövő dokumentumok: önkormányzati szabályzat Érintettjei:

óvodavezető óvodavezető-helyettes óvodatitkár postázásra kijelölt dolgozó

Felülvizsgálat ideje: nevelési év kezdete Felelős:

óvodavezető

Határidő:

folyamatos


211

Kulcsnyilvántartás rendje Az épület és valamennyi helyiség kulcsáról másolatot kell készíttetni és az iroda páncélszekrényében lévő zárható lemezdobozban kötelező elhelyezni. Cél: biztonsági előírások szabályozása Feladat: biztonsági előírások betartása Eljárásrend: az épület bejárati, a csoportszobák és valamennyi helyiség ajtóit a helyiség elhagyásakor be kell zárni kivételt képez az óvoda működési rendjében meghatározott rendelkezés a főbejárati ajtó kinyitásával – bezárásával kapcsolatban kulcsnyilvántartás alapján az óvoda dolgozói aláírásukkal igazolva átveszik az általuk használatos helyiségek kulcsait felelősséget vállalnak a kulcs megőrzéséért, a biztonsági előírások betartásáért a közös helyiségek kulcsait az arra kijelölt helyen kell tartani kulcs meghibásodását ill. elvesztését azonnal kell jelenteni, további intézkedés végett kulcs átadása idegen személynek tilos! Érintettjei:

óvodavezető óvoda alkalmazotti köre

Felülvizsgálat ideje: nevelési év eleje Felelős:

óvodavezető

Határidő:

felülvizsgálat nevelési év elején ill. szükség esetén


212

Közvetlen és közvetett partnerekhez kapcsolódó szabályzatok Szülői Közösség szabályzata A szülői közösség a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 59.§ (3) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg működési rendjét, beleértve a munkaterve elfogadásának, valamint a tisztségviselői megválasztásának szabályait. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza a szülői közösség részletes működési rendjét, ezzel egységes rend alkalmazását követelje meg a szervezet működése során. A szabályzat hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed a szülői közösség megválasztott tagjaira. A szabályzat az elfogadás napján lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni. Általános rendelkezések A szülői közösség megnevezése:

Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Szülői Közössége A szülői közösség székhelyének neve és címe: Népművészeti-Kézműves Óvoda 1215 Budapest, Árpád u. 2.

Óvodák

A szülői közösség szerepe, megalakítása Szülői közösséget a szülők • jogaik érvényesítésére • kötelezettségük teljesítésére hoznak létre. A szülői közösséget a szülők választják. A szülői közösség működési feltételei A szülői közösség működésének feltételeit a fenntartó a nevelési intézmény költségvetésében biztosítja.

213

A szülői közösség feladata, hatásköre A szülői közösség feladatát és hatáskörét a köznevelési tárgyú jogszabályok határozzák meg. A szülői közösség feladata, hogy figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, tájékozódjon a pedagógiai munka eredményességéről, megállapításairól tájékoztassa a nevelőtestületet és a fenntartót. A szülői közösség joga, hogy tájékoztatást kérjen a nevelési intézmény vezetőjétől a gyermeket érintő bármely kérdésben, a gyermekeket érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogosítványait gyakorolja. A szülői közösség jogosítványai: véleményezési jogkör, egyetértési jog, döntési jog, értékelési jog, kezdeményezési jog. A szülői közösség véleményezési jogköre az alábbiakra terjed ki: a munkaterv mellékletét képező nevelési év rendjének véleményezésére, a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezésére. A szülői közösség egyetértési jogköre az alábbiakra terjed ki: a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott következő témakörökre: nevelési – pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend. A szülői közösség döntési jogköre: saját működési szabályainak elfogadására, munkatervének elfogadására, tisztségviselőinek megválasztására terjed ki. A szüli közösség értékelési jogköre: a szülői közösség évente értékeli a minőségirányítási program végrehajtását. A szülői közösség kezdeményezési jogköre: a szülői közösség kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását, melynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

214

A szülői közösség további joga, hogy a szülői közösség nevére érkezett küldeményeket bontatlanul megkapja, amennyiben az intézményben nem működik óvodaszék, akkor véleményt nyilvánítson az óvodaszéki egyetértési jogkörébe tartozó ügyekben, részt vegyen gyermekbalesetek kivizsgálásában, meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési intézmény által szervezett programok megvalósításánál nem lehet túllépni, ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatos an a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapítson meg, a nevelési intézmény vezetője vele együttműködjön. A szülői közösség kötelessége, hogy a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az iktatástól (iktatás hiányában a kézhezvételtől) számított 30 napot követő első ülésén meghozza, biztosítsa a szülőknek a szülői közösség tevékenységében való közreműködés lehetőségét. Jogorvoslat: a szülői közösség, ha jogainak megsértését tapasztalja vagy vélelmezi, akkor 15 napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A szülői közösség létszáma, tagjai, szervei A szülői közösség létszáma: 12 fő A szülői közösség tagjainak névsorát 1. számú melléklet tartalmazza. A szülői közösség működési rendje Az ülések A szülői közösség szükség szerint tart üléseket, évente azonban legalább 2 ülés megtartása kötelező. A szülői közösség ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az elnök távollétekor, akadályoztatása esetén elnökhelyettes gondoskodik a szülői közösség összehívásáról és az elnök távollétében vezeti le az ülést. A szülői közösség ülését főszabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Az ülés összehívása szóban vagy telefonon – biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, illetve írásos meghívó kiküldetésével, az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal történik. A meghívónak, meghívásnak (a továbbiakban meghívó) célszerű tartalmazni: az ülés időpontját, a tervezett napirendeket, a napirendek előadóit, az ülés összehívójának, résztvevőinek nevét.

215

A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: a tagoknak, az intézményvezetőnek és helyettesének, az előterjesztőnek, az ülés összehívójának (pl.: panaszos, szakértő, stb.). A különböző jogkörök gyakorlása A szülői közösség a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az ülésein hozza. Az ülés akkor döntőképes, ha az ülésen a szülői közösség tagjainak legalább 50%-a, azaz 6 fő jelen van. Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A szülői közösség ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az intézményvezetőt és helyettesét tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. A szülői közösség ülésének vezetése A szülői közösség ülésének vezetése során ellátandó feladatok: az ülés döntésképességének megállapítása, a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, a meghívóban megtervezett napirendi pontok elfogadása, a napirendi pontok elfogadása esetén a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, a vita összefoglalása, az indítványok szavazásra való feltevésre, döntési javaslatok szavaztatása, a szavazási eredmények számszerű megállapítása, a napirendi pontok tárgyában hozott döntések kihirdetése, a rend fenntartása, az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazási eredmények kihirdetése, az időszerű kérdésekről tájékoztatás, a korábban meghozott döntések végrehajtásáról, eredményeiről való tájékoztatás, az ülés bezárása. A szülői közösség ülése lehet nyilvános és zárt ülés. A szülői közösség zárt ülést tart, ha az érintett, illetőleg az érintett személy hozzátartozója a nyilvános ülésbe nem egyezik bele, vagy az érintett személy személyiségi jogainak védelme azt indokolja. A vita és a döntéshozatal módja A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a fórum tagjai és a meghívottak kérdést intézhetnek. A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A szülői közösség az ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt, azaz adott javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok több mint felét „igen” szavazat szükséges. A szülői közösség döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Előterjesztés 216

Előterjesztésnek minősül a szülői közösség ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló javaslat, döntés tervezet. Az előterjesztés általában írásos, melyet a meghívóval együtt ki kell küldeni a tagoknak. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt az ülés egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Előterjesztések tartalmi elemei: az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, a téma ismertetése, a jogszabályi háttér bemutatása, érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban, döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése, egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, döntési javaslat, illetve javaslatok. Döntési javaslat A döntési javaslat az írásos, illetve szóbeli előterjesztésben vagy az elnök által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. A javaslat részei: a döntés szövege, a végrehajtást igénylő döntéseknél a felelős személy nevének, illetve határidejének meghatározása. A szülői közösség döntéseit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A döntések sorszáma mellett fel kell tüntetni a döntéshozatal időpontját. Az elnök gondoskodik a döntések nyilvántartásáról. A jegyzőkönyv A szülői közösség üléséről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a résztvevők nevét, a meghirdetett és elfogadott napirendi pontokat, az előterjesztő(k) nevét, az előadók nevét, a hozzászólásokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás százalékos, illetve számszerű eredményeit, a meghozott döntéseket. Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt is, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett, szakértő, stb.) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyv-vezetőt, illetve jegyzőkönyv hitelesítőket választanak. A szülői közösség döntéseit – az elnök által megfogalmazott javaslat alapján – szavazással hozza. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

217

A szülői közösség tagjának kötelességei A szülői közösség tagja köteles: részt venni a szülői közösség munkájában, a döntéshozatalban és azok megvalósításában, az ülésről való hiányzását előre köteles jelezni, a tudomására jutott titkokat megőrizni és védeni a személyiségi jogokat. A tisztségviselők megválasztásának rendje A szülői közösség tagjai első alakuló ülésükön – melyet az oktatási intézmény vezetője hív össze – javaslatot tesznek a szülői közösség elnökének, illetve helyettesének személyére. A javaslatokról nyílt vagy titkos szavazással döntenek. A szülői közösség tisztségviselőit évente választják újra. Az elnök feladata, hogy irányítsa a szülői közösség munkáját, előkészítse a szülői közösség jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását, levezesse a meghirdetett üléseket, képviselje a szülői közösséget. Az elnökhelyettes feladata, hogy segítse az elnök feladatainak ellátását, az elnök akadályoztatása esetén ellássa az elnöki feladatokat. A szülői közösség munkaterve A szülői közösség éves munkaterve alapján dolgozik, mely nevelési évre vonatkozik. A szülői közösség a munkatervét az intézményvezetővel történő egyeztetést követően, a nevelőtestület munkájához hangolva alkotja meg. Az éves munkatervre a szülői közösség elnöke tesz javaslatot. A munkaterv kiegészítésére, módosítására javaslatot tehet a szülői közösség bármely tagja. A módosításokra tett javaslatokról, illetve arról, hogy a javaslat a tervezett munkaterv pontjai közé bekerüljön, a szülői közösség egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. A munkatervet a szülői közösség határozattal hagyja jóvá. A munkatervet minden nevelési évben legkésőbb szeptember 15-ig el kell fogadni. A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontját, az adott ülésen tárgyalandó témákat, az előterjesztők nevét, az előterjesztésben közreműködők nevét. A munkatervben nem szereplő ülések (ún. rendkívüli ülések) összehívásának szükségességéről az elnök dönt. Rendkívüli ülések összehívását bármely szülői közösségi tag, illetve az intézményvezető kezdeményezheti.

218

A gyermekcsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés szabályzata A szabályzat célja: A pedagógiai tervezés, dokumentálás tartalmai és formai elemeinek meghatározása. A szabályzat érintettjei: pedagógusok

Felelős: óvodavezető Eljárásrend: A csoport dokumentációs anyaga tartalmazza felvételi és mulasztási naplót csoportnaplót személyiséglapot pedagógiai véleményt óvodai szakvéleményt fejlődési beszámolót A dokumentációs anyag átvételekor a vezető hitelesíti, átadásakor aláírásával lezárja a dokumentumokat. A nevelőtestület meghatározza a csoportnapló vezetés, a csoportszintű tervezőmunka közös formai és tartami követelményeit. A nevelési, tanulási tervnek koherensnek kell lenni a pedagógiai programmal. A tervezés alapján elvégzett szakmai munkát az óvodavezetés értékeli. A csoportnaplót mindkét óvodapedagógus vezeti. Bejegyzést a naplóba csak az adott csoport óvodapedagógusai, a helyettesítő kollegák, az óvodavezető. A nevelési év utolsó napján a csoportnaplókat archiválásra le kell adni. A pedagógusok a nevelési tervet a pedagógiai program, az előző tanév tapasztalatai, a gyermekek egyéni megfigyelései alapján tervezik meg, a csoport naplóban rögzítik. Az ütemtervet a pedagógusok a Pedagógiai Program, az óvoda törzsanyaga, és az adott csoport éves ütemtervi anyagának felhasználásával a gyermekcsoport fejlettségének figyelembe vételével heti bontásban közösen készíti el. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: a foglalkozások anyagát, eszközeit, feladatát, fejlesztési területeket. A tevékenység lépései A csoportnaplóban a gyermekek névsorának, jelének kitöltése, életkor szerinti megoszlás, születésnap, tanköteles korú gyermekek jelölése. Formai/tartalmi elemek mentén való tervezés, dokumentációvezetés. A foglalkozási tervet heti bontásban kell a csoportnaplóban rögzíteni, félévkor felül kell vizsgálni, meg kell állapítani a teljesültséget.

Határidő

Felelős

szeptember 15.

óvodapedagógusok

folyamatos

óvodapedagógusok

nevelési év: január május

óvodavezető óvodavezető-helyettes óvodapedagógusok

Szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálat: 5 évente 219

Egyéni fejlesztés szabályzata A

szabályzat

célja:

Az

egyéni

fejlődés

végigkövetése

intézményi

elvárásainak

meghatározása. A szabályzat érintettjei: pedagógusok

Felelős: óvodavezető Eljárásrend: A gyermekek egyéni fejlődésével kapcsolatos feljegyzések, tesztek, rajzok az egyéni személyi dossziéba kerülnek megőrzésre. A dossziéban elhelyezett dokumentáció bizalmas anyagként kezelendő. Míg a gyermek az intézménybe jár, a dossziéja a csoportszobában található, miután elment az anyaga irattárba kerül. Tevékenység lépései Anamnézis lap felvétele, illetve a változások rögzítése. Bemeneti mérések elvégzése az új gyerekeknél, év közben érkezett gyermekek mérése a beiratkozástól számított 2. hónap végén esedékes.

Módszer Tájékozódás

Eszköz Határidő Anamnézis okt. 31. lap

Felelős óv.ped.

Megfigyelés Elemzés

Mérőlap

okt. 31.

óv.ped.

A fejlődés nyomon követése.

Megfigyelés

Mérőlap

okt. 31.

óv.ped.

Emberábrázolás elemzése.

Megfigyelés

Rajz

okt. 31.

óv.ped.

Ütemterv

okt. 31.

óv.ped.

Mérőlap

január 31.

óv.ped.

Mérőlap

május 31.

óv.ped.

Mérőlap

május 31.

óv.ped.

Fejlesztési területek meghatározása, intézkedések, különös figyelemmel a Egyéni pszichés fejlődés zavarai, szociális fejlesztési terv hátrányok, kisebbséghez tartozó gyermekeknél. Megfigyelés Fejlesztési területek felülvizsgálata. Elemzés Megfigyelés Fejlesztési területek felülvizsgálata. Elemzés Év végi felmérés elvégzése, Megfigyelés értékelése. Elemzés

Dokumentálás személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié személyi dosszié


220

Gyermeki értékeléshez szükséges követelmények, mérőeszközök szabályzata A szabályzat célja: Az értékelés általános követelményei, a mérési területei, a használt mérőeszközök és a mérések adatok értelmezése, az eredmények hasznosítása módjának meghatározása. A szabályzat érintettjei: óvodapedagógusok

Felelős: szakmai munkaközösség-vezető Eljárásrend: A kimeneti eredményeket a Pedagógiai Programban meghatározott sikerkritériumok alapján a nevelőtestület közösen határozza meg. A tevékenység lépései Határidő Felelős A kimeneti eredmények mérését mindenesetben megelőzi a gyermekek egyéni fejlődési lapjának kitöltése. A kimeneti eredményeket felmérő lapokon kell rögzíteni, a gyermek monogramját használva, helye a csoportnaplóban van. Összesíteni kell a kapott eredményeket, %-ban szorgalmi idő óvodapedagógusok kiszámolni az elért eredményt. vége, május A kimeneti eredmények mutatóit a szakmai szakmai munkaközösség vezetője óvodai szinten összesíti, a kapott eredményekről emlékeztetőt készít, év végi értékelés munkaközösség beszámol a testületnek, meghatározza a vezetője. következő év feladatait. A kimeneti mérések (sikerkritérium) eredménye megmutatja, hogy a gyermekek adott életkorban hány %-ban érik el a Pedagógiai Programban megfogalmazott, óvodáskor végére jellemző iskolaérettségi fejlődési mutatókat. Az adatok a tanévzáró értékelés, valamint a programbeválás vizsgálat részét képezik. Szabályzat hatálybalépése: 2013. június Felülvizsgálat: 3 évente

221

Panaszkezelés szabályzata A szabályzat célja: A szülők, alkalmazottak körében a munkavégzés során keletkező problémák, viták megfelelő szinten és a legkorábbi időpontban történő feloldásának, megoldásának meghatározása. A szabályzat érintettjei: alkalmazottak, óvodavezető Felelős: óvodavezető Eljárásrend: A panaszt, a vélt vagy valós problémát elsősorban és legelőször az érintettel kell tisztázni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet továbblépni a panaszkezelés szabályzata szerint. Ha a panasz nem a megfelelő szintre érkezik, akkor „vissza kell utalni” a megfelelőre, és erről a panaszost értesíteni kell. A panaszt legalább a III. szinttől kezdődően írásba kell foglalni. Amennyiben a probléma feloldásához türelmi időre van szükség, az érintettek meghatározott időtartam után (pl. 1 hónap) közösen értékelik a helyzet változását. A panaszkezelés rendjét az érintettekkel meg kell ismertetni. A panaszok írásos anyagait a „Panaszok” dossziéban kell gyűjteni, melybe minden érintettnek betekintési joga van. Az óvodavezető ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, indokolt esetben összegzi a tapasztalatokat, és beszámolót készít az éves értékeléshez. A folyamatszabályozás korrekciójára szükség esetén javaslatot készít. I. szint: A panaszos szülő a csoportvezető óvónőhöz fordul problémájával A tevékenység lépései A csoportos óvónő tisztázza a panasz jogosságát, és az érintettekkel közösen megpróbál megoldást találni a jogos panaszra. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan zárul. A csoportos óvónő tájékoztatja a vezetőt.

Határidő

Felelős

3 munkanap

csoportos óvónő

II. szint: A szülő (vagy a csoportos óvónő) továbbítja a panaszt az óvodavezetőhöz. A tevékenység lépései Az óvodavezető egyeztet a panaszossal és az érintettekkel, közös megbeszéléssel megoldást keresnek a problémára. A megállapodásról emlékeztető készül. Amennyiben szóban nem sikerül megnyugtatóan lezárni, a szülő írásban benyújthatja panaszát, melyre a vezető írásban válaszol. Az egyeztetésről jegyzőkönyv készül. Ha az egyeztetés eredményes a probléma megnyugtatóan lezárul.

Határidő

10 munkanap

Felelős

óvodavezető

222

III. szint: A szülő bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. A tevékenység lépései A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul.

Határidő

Felelős

15 munkanap

fenntartó

IV. szint: A szülő bejelenti a panaszt az oktatási ombudsman felé. A tevékenység lépései

Határidő

Felelős

Az ügy végig vitele után, még a bírósági lehetőség van hátra. Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg.

I. szint: A panaszos pedagógusok közvetlenül a vezetőhöz, a technikai dolgozók a vezető helyetteshez fordulhatnak problémájukkal. A tevékenység lépései

Határidő

Felelős

10 munkanap

óvodavezető ill. vezető-helyettes.

A vezető ill. a helyettes megvizsgálják a panasz jogosságát. Amennyiben jogos továbbítja az érintettek felé. A vezető-helyettes, amennyiben nem sikerül egyeztetni az érintettekkel továbbítja a panaszt a vezető felé. A vezető illetve a helyettes egyeztet az érintettekkel és a panaszossal. Amennyiben ez eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul.

II. szint: A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé A tevékenység lépései A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha ez eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul.

Határidő

Felelős

15 munkanap

fenntartó

III. szint: A panaszos bejelenti panaszát az oktatási ombudsman felé, vagy bírósági keresettel él. A tevékenység lépései

Határidő

Felelős

Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg.


223

Partneri elégedettség, elvárás mérésének szabályzata A szabályzat célja: A mérés rendszeres időközönkénti megismételhetőségének biztosítása, az intézmény feladatellátásával kapcsolatban a partnerek elégedettségéről, elvárásáról számszerűsített adatokhoz jutás. A szabályzat érintettjei: óvodavezető, szakmai munkaközösség-vezető és tagjai. Felelős: szakmai munkaközösség-vezető. Határidő: mérési terv alapján. Eljárásrend: Az igénymérés általános szempontjainak meghatározása (a mérés témakörei, a mérés kritériumai, mint az ismételhetőség, összehasonlíthatóság, reprezentativitás, nyitottság, objektivitás, nyilvánosság, adatvédelem betartása, a mérés módszerei, így a kérdőív, interjú, visszajelzések listázása, a mérésben érintett partnerek számának meghatározása és a mérési adat elfogadásának kritériumai) A munkaközösség a mérés lebonyolítása után az elfogadott mérési adatokat összesítik, az adatokat rögzítik, és a lebonyolításról feljegyzést készítenek. A mérés lebonyolítását mérési tervben kell megtervezni. A jellemző, lényeges adatok kiválasztását, összesítését, az összesített adatok elemzését a szakmai munkaközösség készíti el, és ennek alapján fogalmazza meg a megállapításokat. A mérési adatokat meg kell ismertetni az adatszolgáltatókkal, az érintett partnerekkel, adatokat nyilvánossá, hozzáférhetővé kell tenni. Az összesített mérési adatok kizárólagos felhasználása a feladatellátás minőségének javítására, a fejlesztendő célok meghatározására, az eredmények megőrzésére irányul. Az összehasonlító elemzések után problémaelemzés és célképzés alapján intézkedési tervben kell meghatározni a tennivalókat. A mérési anyagot meg kell őrizni 5 évig.

224


Határidő

Felelős

Szempontmátrix összeállítása (a kérdések témaköreinek meghatározása)

szeptember


Mérési terv elkészítése

szeptember


Mérőeszközök elkészítése (kérdőívek, interjútervek, szakmai mérési terv szerint adatrögzítő táblák). munkaközösség-vezető A mérőeszközök sokszorosítása.

mérési terv szerint


A mérés lebonyolítási módjának meghatározása szakmai mérési terv szerint (kiosztás / begyűjtés időpontjai, helye). munkaközösség-vezető A mérés lebonyolítása.

mérési terv szerint


A mérési adatok összesítése.

beérkezést követő egy hét


Az összesített adatok rögzítése / táblázatok.

beérkezést követő második hét


Az összesített adatok értelmezése, elemzése, összehasonlítása, szórás, a jellemző, lényeges adatok kigyűjtése / megállapítások megfogalmazása.

február vége


A mérési eredmények és az értékelő anyag nyilvánossá -, hozzáférhetővé tétele.

február vége


5 évig


A mérési anyag megőrzése.


225

Logopédiai tevékenység eljárásrendje Cél: A gyermekek életkorának megfelelő beszédfejlettségi szint elérése

Feladat: az óvodás gyermekek logopédiai szűrése, vizsgálata, kezelése beszédfejlettség szűrése beszéd – hang – nyelv és kommunikációs zavar felismerése – az ezekből következő feladatok megállapítása, kezelése, fejlesztése képességfejlesztés képességzavarokból adódó hátrányok csökkentése, tünetek enyhítése

Logopédus feladata: a gyermek kísérete a foglalkozásokra a gyermekek logopédiai ellátásának tervezése tanügyi dokumentumok naprakész vezetése munkanapló – forgalmi napló vezetése csoportok logopédiai nyilvántartási kartonjának vezetése szükség esetén a gyermekek további vizsgálatainak megszervezése – írásos anyag készítése logopédiai vizsgálati vélemény készítése kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal, szülőkkel, a gyermekeket fogadó – kezelő más szakemberekkel Eljárásrend: nevelési év eleji szűrővizsgálatok elvégzése az óvoda, a szülő kezdeményezésére tájékoztatás – szakmai javaslattétel – a kezelés ideje, helye, módja, konzultációk köre, foglalkozások szabályai – óvoda és szülők részére a szűrés és a kezelés igénybevételéről a szülő (gondviselő) írásos nyilatkozatának bekérése munkáját titoktartási kötelezettséggel végzi szeptember hónapban minden tanköteles gyermeket beszédhiba és dyslexia veszélyeztetettség szempontjából méri – a beszédre vonatkozó artikulációs mozgás, a beszéd alaki és tartalmi jellemzőinek mérése a gyermekek logopédiai terápia kezelése kiegészítő vizsgálatra szoruló gyermekek küldése a megfelelő szakemberekhez nevelési év végén a gyermekek minősítése

226

Bejövő dokumentumok: − Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. kerületi tagintézménye pedagógiai programja az óvoda logopédiai munkájáról − Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. kerületi tagintézménye forgalmi naplója − Hatályos törvényi szabályok

Kimenő dokumentumok: − év eleji szűrőlap − logopédiai nyilvántartási karton − év végi minősítés

Felülvizsgálat ideje: nevelési év eleje Hatályba lépés ideje: nevelési év eleje

227

Vizsgálat – kezelés Ssz

Gyermek neve

Születési idő

ideje

tárgya

eredménye

Kapcsolat a szülőkkel

Kapcsolat óv.ped.-kal és egyéb szakemberekkel

Fejlődés jellemzői a nevelési év végén

228

Óvodapszichológiai tevékenység eljárásrendje Cél: Az óvodában folyó óvodapszichológiai tevékenység szabályozása. Feladat: Az óvodai környezetben a beilleszkedési, magatartási, viselkedési zavar, tanulási nehézség tüneteit mutató gyermekek kiszűrése, gondozásának biztosítása az óvodapedagógusok, szülők bevonásával. Óvodapszichológus feladata: a nevelőtestület tájékoztatása az óvodapszichológiai tevékenységről az együttműködés feladatainak megbeszélése tájékoztató anyag elkészítése óvodai csoportok megismerése szeptember hóban preventív szűrővizsgálatok, csoportos megfigyelések elvégzése a vizsgálatokról, kezelés igénybevételéről a szülő tájékoztatása, nyilatkozat bekérése gyermekekkel történő foglalkozások a csoportokban óvodapedagógusok, szülők tájékoztatása a tapasztalatokról, a szűrővizsgálatok eredményéről munkájának naprakész dokumentálása: az óvodapszichológusi munkanaplóban (forgalmi napló) a csoportok nyilvántartási kartonján egyéni vizsgálati anyagok vezetése munkáját titoktartási kötelezettséggel végzi (gyermekmunkák, szakvélemények) Eljárásrend: szeptember – október:

november: december – január: február – május:

június első hete:

- Kiscsoport megfigyelés

-beilleszkedés -fejlődési problémák

- Tankötelesek szűrése - Krízishelyzetek kezelése - szűrések - eredmények elemzése - iskolaérettség, egyéb szakirányú vizsgálatok szervezése - kis- és középsős korú gyermekek megfigyelése – fejlődés elemzése igény szerint - nevelési év végi értékelés – dokumentáció elkészítése

Felülvizsgálat ideje: nevelési év eleje Hatályba lépés ideje: nevelési év eleje

229

Óvodapszichológiai tevékenység nyilvántartási kartonja ……………………. csoport Gyermek neve Születési idő

Vizsgálat – kezelés ideje tárgya eredménye

óv.ped.

Kapcsolat szülők

más szakember

Fejlődés jell. nev. év végén

230

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti-Kézműves és Szivárvány Óvodák 1215 Budapest, Árpád u Budapest, Rákóczi tér 31

Recommend Documents