Elfogadta Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1266/2004. (XII. 16.) sz. határozatával (Összeállította: Kardos Márta sajtóreferens)
BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINCPESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATÁNAK
MÉDIA KONCEPCIÓJA
Budapest, 2004
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 1.1. A helyi média helye, szerepe, ereje és céljai................................................................... 3 1.2. A helyi média Magyarországon és a fővárosban ............................................................ 3 1.3. A helyi média a XVIII. kerületben.................................................................................. 4 1.4. Az információs társadalom és a média............................................................................ 4 1.4.1 Európai Uniós elvárások ........................................................................................... 4 1.4.2 Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS).................................................. 4 1.4.3 e-magyarország, e-önkormányzatok ......................................................................... 5 1.5. Az új médiakoncepció szükségessége............................................................................. 6 2. Általános rendelkezések......................................................................................................... 6 2.1. Fogalom-meghatározások ............................................................................................... 6 2.2. A média koncepció hatálya ............................................................................................. 8 2.2.1. Személyi hatály ........................................................................................................ 8 2.2.2. Tárgyi hatály ............................................................................................................ 8 2.2.3. Időbeli hatály............................................................................................................ 8 3. A tájékoztatás szervezetrendszere a kerületben ..................................................................... 8 3.1. A tájékoztatásért felelős alpolgármester ......................................................................... 8 3.2. A tájékoztatási munkacsoport ......................................................................................... 8 3.3.Az információ összegyűjtése és továbbítása a médiumok felé ........................................ 8 4. Kommunikációs csatornák az önkormányzat és a kerületi polgárok között .......................... 8 4.1. Az internet ....................................................................................................................... 9 4.2. A nyomtatott sajtó ......................................................................................................... 10 4.2.1. A Városkép............................................................................................................. 10 4.2.2 Egyéb lapok............................................................................................................. 11 4.3. Az elektronikus média................................................................................................... 11 Javaslatok: ........................................................................................................................ 12 4.4. Mobilkommunikációs eszközök.................................................................................... 13 Kerületünkben már működő szolgáltatások: .................................................................... 14 Bevezethető szolgáltatások: ............................................................................................. 14 4.4. Egyéb kommunikációs csatornák.................................................................................. 16 Call center ........................................................................................................................ 16 „Zöld szám”...................................................................................................................... 16 Kiadványok ...................................................................................................................... 17 Teletext............................................................................................................................. 17 5. A helyi média támogatása .................................................................................................... 17 5.1.Pénzbeli támogatás......................................................................................................... 17 5.2. Egyéb támogatások ....................................................................................................... 17 6. A média szerepe a kerület településmarketingjében ............................................................ 18 7. Média klub............................................................................................................................ 19
2
1. Bevezetés 1.1. A helyi média helye, szerepe, ereje és céljai A jól működő, kialakult helyi társadalom egyik ismérve, hogy az itt élő emberek többsége kötődik a lakóhelyéhez. Lényeges, hogy a település lakói között viszonylag rendszeres és elég fontos élet-területekre kiterjedő együttműködés alakuljon ki, vegyenek részt a helyi közéletben. E lokális kötődést elősegítheti a jól működő helyi média. A helyi sajtónak kiemelkedő szerep jut a lokálpatriotizmus kialakulásában és a helyi nyilvánosság megteremtésében. A településeken - a lehetőségekhez mérten - megtaláljuk a helyi tömegtájékoztatási csatornák közül a sajtót, a televíziót és a rádiót, valamint az utóbbi években az internetet, ami egyre több háztartásba jut el. Az elektronikus és az írott tömegkommunikációs eszközök - ha párhuzamosan megfelelően működnek - kiegészítik egymást. A különböző tömegkommunikációs csatornák természetesen összehasonlíthatók, de az önkormányzatok költségvetése döntően meghatározza egyik, vagy másik elsődlegességét, kizárólagosságát. Természetesen az a szerencsés, ha több kommunikációs csatorna működik egy településen, a működtetésnek azonban gazdaságosnak kell lennie. A helyi média legfontosabb célkitűzése a településen élők információéhségének kiszolgálása, fórum biztosítása a helyi közélet számára. A polgárok mindenről tudni szeretnének, ami a településükön és környezetükben történik: a település, város, kerület múltja, jelene, jövője, az itt élők kereskedelmi, kulturális, egészségügy, oktatási, közlekedési ellátottsága. Természeti és környezetük védelme az önkormányzat tevékenysége, vagyongazdálkodása, az őket érintő adópolitika, civil szervezetek élete, a szomszédságukban lakó érdekesebb polgártársaik személye, sikerei. 1.2. A helyi média Magyarországon és a fővárosban A helyi demokrácia alapja az önkormányzati rendszer megteremtése, s ennek keretében meghatározó szerep jut a helyi médiának is. A rendszerváltás idején lényegesen kisebb volt a helyi médiumok száma, mégis meghatározó szerepük volt a településeken. A helyi vezetéssel együttműködve, esetenként a helyi vezetés ellen hozták létre azokat a kommunikációs eszközöket, amelyeknek szerepük volt a változás elindításában, a nyitott önkormányzati rendszer kialakulásában. Azóta ezek száma, színvonala és minősége javult és mára már elértük azt, hogy gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a helyi demokrácia működésében. Az objektív és a részletes helyi tájékoztatást nem lehet más módon megoldani, mint helyi lapokkal, helyi rádióval és televízióval. A helyi médián keresztül hatékonyan közvetíthetők a polgárok számára szűkebb környezetük hírei, programjai, problémái, amelyekben a lakosok és a civil szervezetek is helyet kapnak. Budapest különleges helyzetben van a helyi média szempontjából is. Nincs egységes ún. fővárosi média. Az országos sajtó (napilapok, rádió, televíziók) elsősorban a Főváros - azaz a közgyűlés és a főpolgármesteri hivatal – információit közvetíti, nincs külön fővárosi lap, televízió, rádió. A kerületekben annál színesebb a paletta! Mivel az országos megjelenésű média ritkán foglalkozik helyi problémákkal, ezért minden kerületi önkormányzat számára elengedhetetlen tájékoztatási kötelezettségének ellátása végett helyi médium működtetése. Ezeket a sokszínűség jellemzi, a működtetés és megjelenés szempontjából egyaránt.
3
1.3. A helyi média a XVIII. kerületben Az írott sajtóban több havonta megjelenő, illetve időszaki kiadványról beszélhetünk, melyek kiadói között vannak pártok, civil szervezetek, az önkormányzat tájékoztató lapja a Városkép, mely havonta 48 oldal terjedelemben, A/4 formátumban jelenik meg 42 ezer példányban. Az önkormányzat lapjában a politikai nyilatkozatok fizetett hirdetésként jelenhetnek meg, míg a pártok által támogatott, vagy kiadott lapok politikai tartalmú cikkeket, pártokat népszerűsítő írásokat is tartalmaznak. A kerületben jelenleg nem működik rádió. A Rádió 17 regionális adó, mely a kerület történéseit is bemutatja. A korábbi döntések értelmében a kerületi önkormányzat nem hozott létre televíziós stúdiót, a közszolgálati műsorok készítésére a testület egy vállalkozást bízott meg, amely a kerületi képújságot is üzemelteti, s az általa készített műsorokat a BP TV is leadja. A szerződés értelmében kéthetente egy órás magazinműsor készül. 1.4. Az információs társadalom és a média Az Európai Unió jövőképe: az információs társadalom. Az információs társadalom a számítástechnika (informatika, információs technológia) és a kommunikációs technológia robbanásszerű fejlődésére és összekapcsolódásra épül, és egyúttal válasz a XXI. század világméretű kihívására, a digitális forradalomra. A digitális forradalom során keletkező technológiák, új típusú szolgáltatások gyökeresen megváltoztatják a vállalkozások működési módját, a társadalmi kapcsolatok formáját. Az új alkalmazások megjelenése kihat a hatékonyságra, azon keresztül befolyásolja a versenyképességet, ami tovább gyorsítja a technológiai fejlődést. Megváltoznak a munkavégzés formái, az új típusú (képzett munkaerőt igénylő) szolgáltatások terjedése pedig növeli a munkahelyek számát. A média olyan híd, mely e szerepét nemcsak kulturális vonatkozásban tölti be, hanem az információáramlás felgyorsításában is. Ugyanakkor a média híd a politikában és a gazdaságban is. 1.4.1 Európai Uniós elvárások Az Európai Unió információs társadalom kezdeményezéseinek története 3 szakaszra bontható a Bangeman-korszak (1993-1999), az eEurope-korszak (1999-), az eEurope+ 2003 programja. Az eEurope+ arra törekedett-törekszik, hogy összhangba hozza az EU hivatalos információs programjának - az eEurope-nak - a célkitűzéseit és a nemzeti stratégiákat. Az információs program az elsőrendű célok közé sorolja az információs társadalom megalapozását, a megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás hozzáférhetővé tételét mindenki számára, az olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet-hozzáférést. További kiemelt cél a befektetés az emberekbe és a(z információs) jártasság megszerzésébe, az internethasználat elősegítése érdekében az e-kereskedelem terjedésének felgyorsítása, az elektronikus kormányzat megteremtése, online hozzáférés kiépítése a közösségi szolgáltatásokhoz. Ezeken az általános célokon belül kell minden országnak tisztán körülhatárolt, konkrét akciókat elindítania. A program végrehajtásának az Európán belüli újfajta, digitális megosztottság minimalizálása a célja. 1.4.2 Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) A globalizálódó világban az államnak, a gazdaság szereplőinek, a különböző közösségi szinteknek (önkormányzatok, civil szervezetek, kisebb közösségek) és az egyéneknek is új kapcsolatokat, kommunikációs technikákat kell elsajátítaniuk és alkalmazniuk. Magyarországon európai összehasonlításban is kiugróan magas az internetet övező ismeret- és bizalomhiány, illetve az ebből fakadó érdektelenség (37 százalékos tömeget nem érdekel az Internet). A következő időszakban a kormányzatnak meg kell győznie az embereket az információs társadalom, az elektronikus szolgáltatások előnyeiről.
4
A szolgáltató állam kiépítésének kulcskérdése a közigazgatás digitalizálása hivatalon belül, hivatalok között, és a hivatal-ügyfél viszonylatában egyaránt, mely az ügyfelet helyezi középpontba, növeli az ügyintézés eredményességét, átláthatóságát, tisztességességét, fokozza az állam és polgára között a bizalmat. Az elkövetkező években az állampolgárok számára számos területen kell lehetővé tenni a lehetőleg napi 24 órában működő elektronikus ügyintézést. Ezek közül a legfontosabbak: az álláskeresés, a jövedelemadó-bevallás, a társadalombiztosítási ügyintézés, a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, a lakcímváltozás bejelentése, közkönyvtárakba való beiratkozás, kölcsönzés-meghosszabbítás, jelentkezés felsőoktatási intézményekbe, gépjármű-nyilvántartás, anyakönyvi adatok kikérése és rendőrségi bejelentése, építési engedélyek és tulajdonlap kérése. A gazdálkodó szervezetek számára elektronikusan is lebonyolíthatóvá kell tenni: az áfa és társaságiadó bevallását, cégbejegyzést, vámnyilatkozatok beadását, statisztikai adatok szolgáltatását, közbeszerzésekben való részvételt, környezetvédelmi engedélyek beszerzését stb. El kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek lebonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, adózással stb. kapcsolatos, személyi azonosítást igénylő ügyeket megfelelően védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. A fontosabb célkitűzések és feladatok között szerepel, hogy ki kell építeni a Magyarország összes települését és közigazgatási intézményét elérő Közhálót és biztosítani kell a közcélú adatok és szolgáltatások elérhetőségét a hálózaton keresztül. 1.4.3 e-magyarország, e-önkormányzatok Nagy mennyiségű gyorsan változó információt sok emberhez eljuttatni nagy kihívást jelent a kormányzati szerveknek. Az internet új csatornákat teremtett a polgárok jobb kiszolgálására. A polgárok az információt önkiszolgáló környezetben találhatják meg ahelyett, hogy a kormányzati irodákkal vagy a call-centerekkel lépnének költséges és munkaigényes interakciókba. Az önkiszolgálással együtt jár a költségmegtakarítás. Az ügyfél-elégedettség, és a költséghatékonyság fő elemei: • pontos és időszerű információ, • fogyasztó-orientált tartalom, • könnyű adminisztráció, • időfelszabadítás, • költséghatékony kétirányú kommunikáció, • biztonság és titkosság. Az intelligens város olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező település, amely biztosítja a kormányzat (önkormányzat), a vállalkozás, a non profit szféra (oktatás, kultúra) és az állampolgár közötti korszerű elektronikus információcserét, üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását. Az így kialakított „Intelligens környezet” új üzleti lehetőségeket teremt, javítja az életminőséget, vonzza a külföldi beruházókat. A demokratikus társadalmak lakossághoz legközelebb álló szervei az önkormányzatok, akik települési szinten jogosultak a hatalomgyakorlásra, így az elektronikus demokrácia megvalósulásában az önkormányzatok kiemelt szerepet kapnak, melyek az államháztartás legalsó szintjét jelentik. A lakosság ügyes-bajos dolgaival az önkormányzatokat keresi fel, ezeken keresztül alkot képet a rendszer egészéről. Az önkormányzatok informatikai fejlesztése visszahat mind a lakosság eszközellátottságára, mind a vállalkozások viselkedésére. Az internet segítségével korlátlan mennyiségű, minőségű, fajtájú információhoz juthatunk hozzá. Gépünk teljesítményétől, valamint a kapcsolódás technikájától függően egyszerre több összeköttetést is létesíthetünk: levelezhetünk, fájlokat tölthetünk le, miközben a világhálón kalandozunk, s mindez interaktív. Itt azonnal üzeneteket
5
lehet küldeni, a véleményünket meg tudjuk jeleníteni a különböző levelezési listákon, illetve az üzeneteinkre azonnal választ is kaphatunk. Az „Intelligens Város” legfontosabb kritériumai: • tömegesség • hétköznapivá válás • (kampányszerű) képzés, kulturális váltás A modern állam és polgárainak kapcsolata gyökeres átalakuláson megy keresztül. Az állam egyre inkább szolgál és szolgáltat, mivel elemi érdeke, hogy polgárai elégedettek legyenek az általa nyújtott szolgáltatásokkal. A központi közigazgatás és az önkormányzatok informatikai stratégiáinak egyszerre kell szólniuk az irány kijelöléséről, a lehetőségek kihasználásáról és az esélyteremtésről. 1.5. Az új médiakoncepció szükségessége Magyarországon az ezredforduló utáni első évtized végére várhatóan lejátszódik az a folyamat, amit audiovizuális forradalomnak nevezhetünk, de ebben az időszakban várhatóan a hagyományos és a folyamatosan beáramló legújabb technikák - egyre nagyobb tömegeket meghódítva - együtt élnek majd. A médiafejlődés általános iránya a sajtó, a rádió, és a televízió egy univerzális információátviteli rendszer részévé válása. Az interaktivitás új fejezetet nyit az információáramlásban, szinte végtelen lehetőséget kínálva a felhasználók számára. A kommunikáció forradalmi lehetősége az internet., a „kreatív hozzászólás médiuma”, amely Magyarországon is egyre szélesebb tömegeket vonz. Távlatai beláthatatlanok. A korábbi médiakoncepció még a hagyományos kommunikációs eszközöket tekintette elsődlegesnek, azóta azonban már az önkormányzat is rendelkezik saját portállal, és új mobilkommunikációs eszközök használata is elérhetővé vált (pl.: SMS küldés) Az új eszközök megjelenése és a hagyományos média iránti érdeklődés átalakulása indokolttá tette a médiakoncepció újragondolását.
2. Általános rendelkezések 2.1. Fogalom-meghatározások • • •
• •
média, médiák: ang(
6
• •
• •
•
•
• •
• • • • •
tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése; időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl. közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház) műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz műsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádióműsor, illetve televízió-műsor rendszeres szolgáltatása előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben, bármely műsorterjesztő rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet műsorszolgáltató: a műsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszám szerepeljen nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató: az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a műsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel média pályázati alap: a települési önkormányzat éves költségvetésében a helyi médiumok számára megpályázható, az adott költségvetési évre külön rovaton elkülönített összeg. média klub: a helyi média működésének megkönnyítésére, igényeik kielégítésére a települési önkormányzat kezdeményezésére alakult egyeztető, információs fórum. média koncepció: az önkormányzat elképzeléseit, szándékait rögzítő, a képviselőtestület által jóváhagyott dokumentum, amely afféle szándéknyilatkozatként tartalmazza az önkormányzat közép- és hosszútávú média politikájának főbb elemeit. média politika: az önkormányzat médiumokkal kapcsolatos terveinek, intézkedéseinek összessége. tájékoztatási referens: az önkormányzat köztisztviselője, feladata a média és az önkormányzat közötti kapcsolattartás, a médiával kapcsolatos intézményrendszer kiépítésében való tevékeny részvétel.
7
2.2. A média koncepció hatálya 2.2.1. Személyi hatály A médiakoncepció hatálya kiterjed a sajtó képviselőire, valamint az internetes portál munkatársaira. 2.2.2. Tárgyi hatály A médiakoncepcióban foglaltak hatálya kiterjed a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete döntéshozatalára, a Polgármesteri Hivatal tevékenységére, az önkormányzat által fenntartott intézményekre és az együttműködő médiumokra. 2.2.3. Időbeli hatály A médiakoncepció középtávú terveket tartalmaz.
3. A tájékoztatás szervezetrendszere a kerületben 3.1. A tájékoztatásért felelős alpolgármester A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére alpolgármester(eke)t választ. A tájékoztatás önkormányzati feladat, melynek ellátását, szervezését irányítja az alpolgármester, a tájékoztatásban személy szerint aktív szerepet vállal. 3.2. A tájékoztatási munkacsoport A polgármesteri hivatalban, a Polgármesteri Kabinet Irodán belül köztisztviselőkből álló tájékoztatási munkacsoport alakul, melynek feladata a helyi és országos média munkájának segítése, az önkormányzat PR tevékenységének ellátása. A munkatársak az önkormányzat és intézményeinek információit összegyűjtik és továbbítják a sajtó képviselői és a portál munkatársai felé. Feladata az egységes települési média politika kidolgozása. 3.3.Az információ összegyűjtése és továbbítása a médiumok felé A tájékoztatási munkacsoport feladata az önkormányzat polgármesteri hivatalának, intézményeinek, gazdasági társaságainak valamint a kerület civil-, társadalmi és egyéb szervezeteinek tájékoztatása alapján összeállítani a kerületi éves, havi, heti eseménynaptárt. Ennek érdekében folyamatosan tartják a kapcsolatot a fent felsorolt szervezetekkel. A kapcsolattartás a médiumokkal és a helyi szervezetekkel több csatornás: telefon, fax, email, SMS.
4. Kommunikációs csatornák az önkormányzat és a kerületi polgárok között A lakosság tájékoztatása az önkormányzati szakmai munkáról, bevonása a döntéshozatal előkészítésébe, a nyitott, ügyfélbarát önkormányzat megvalósítása, a kerületben élő és dolgozó polgárok igényeinek, érdekeinek, véleményüknek megismerése alapfeladata az önkormányzatnak. Ennek érdekében minél több kommunikációs csatornát használ fel az információk átadására, cseréjére.
8
4.1. Az internet „A portálok ma a sokoldalú, teljességre törekvő tájékoztatás legösszetettebb, legkorszerűbb eszközei.” Az internet használata nem csak a gazdasági élet szereplőinek előnyös, az állam és az önkormányzatok is több szempontból érdekeltek egy ilyen technológia alkalmazásában. Egy önkormányzati portál működtetésétől a következő előnyöket várhatók: • „Ügyet intézni” nem csak a hivatalban, hanem otthonról, vagy más alternatív helyszínről is lehet. • Az információkérés -adás a világ bármely pontjáról megvalósítható. • A szolgáltatások éjjel-nappal elérhetőek. • Az ügyintézés ideje lerövidül, növelve ezzel a hivatalok kapacitását és az ügyfél szabadidejét. • Az ügyintézéssel kapcsolatos költségek csökkenthetők. Egy önkormányzati „portál távlati célja, hogy az e-kormányzat egyik legfontosabb elemeként minden magyar polgár számára alternatív ügyintézési és információszolgáltató eszközzé váljon. Nem helyettesítheti teljes mértékben a hagyományos módszereket, de hatással lehet az egész közigazgatási modell modernizációjára. És mint ilyen, szerepe rendkívüli.” A honlap általános tartalmi követelményei A honlappal, mint speciális műfajjal szemben Balogh Attila Balázs szerint négy alapkövetelmény állítható fel. • Szkennelhetőség: a honlapok tartalmát a sajtóhoz hasonlóan nem „olvassuk”, hanem gyorsan átfutjuk (szkenneljük) és csak a számunkra lényeges információnál állunk meg. Ezért fontos a gyorsan áttekinthető, a tartalom lényeges gondolatait kiemelő, tömören, tagoltan fogalmazott információblokkok alkalmazása (headline). • Navigációs eszközök: a honlapunkra érkező „hajóst” a „kibertérben elveszés” veszélyének elhárítására el kell látnunk megfelelő navigációs eszközzel, amelyek segítségével azonnal megállapítható, hogy hová érkezett, és hová mehet tovább. (site térképek, előre- hátra- „haza” mutató nyilak, kereső robotok, stb.) • Asszociatív háló: a honlapokon nemcsak sort sorra (lineárisan) követve közölhetünk információt, hanem az emberi gondolkodáshoz hasonlóan a tartalom megfelelő pontjáról azonnal áttérhetünk egyéb kapcsolódó témákra. A jól kialakított kapcsolókkal (linkekkel) ellátott oldalak nem önálló információblokkokból állnak, hanem szerves rendszert képező gondolati hálót alkotnak (hypertext). A linkek három fajtája különíthető el: külső kapcsolatra utalás, háttérinformációra utalás, másik oldal kapcsolódó témájára utalás. Ez utóbbi az, amely szerves gondolati egységgé képezi az oldalakat. • Interaktivitás: a honlapokon a használóknak lehetőségük nyílik a kapcsolatfelvételre, a honlap életébe kapcsolódásra, a visszajelzés különböző formáira. Egy másik nézet szerint a jó honlap ismérvei: Gyors letöltés, elérhetőség, könnyű navigálás. Azaz bármilyen értékes egy kikötő tartalma, máris elriasztja a látogatókat, ha hosszú másodperceket, ne adj isten perceket kell várnia az oldal megérkezésére. Felmérések szerint az átlagos webszörföző maximum 20 másodpercet vár, és ha nem jelenik meg az oldal, már lép is tovább. Az elérhetőség azt jelenti, hogy meg kell adni a lehetőséget, hogy a látogató megnézhesse az oldalt. Az új technológiákat csak a legújabb böngészők támogatják, amivel nagy valószínűséggel nem rendelkezik mindenki. (A felhasználók nagyobb része nem gondol a böngészők frissítésére!) Fontos, hogy a látogató ne vesszen el az oldalak sűrűjében mint egy pókhálóban (web). A navigálást meg kell könnyíteni! Önkormányzatunk már rendelkezik portállal, mely a felhasználók elismerését vívta ki, ennek ellenére továbbfejlesztése (pl. e-ügyintézés) elkerülhetetlen, folyamatos javítása, alakítása a felhasználók szükségleteinek maximális kiszolgálása érdekében kiemelt feladat.
9
A középtávú célok között szerepel mozgóképek elérése, interaktív képviselői fogadó óra megszervezése, a hivatali ügyintézés egyszerűsítése érdekében az elektronikus ügyintézés bevezetése. 4.2. A nyomtatott sajtó A nyilvánosság megteremtésének egyik alapvető eszköze a helyi írott sajtó, amely egyaránt szolgálja az önkormányzatok szándékait és akaratát, ugyanakkor a társadalmi törekvések közvetítését is. Mérlegelhetővé teszi a döntéseket, teret nyit új kezdeményezéseknek, vagyis a helyi demokrácia, a lokálpatriotizmus kialakulásának nélkülözhetetlen eleme. A sajtónak nem felügyeletre, hanem szabadságra van szüksége. Az újságnak függetlennek kell lennie, és ugyanakkor a megfelelő munkakörülményeket is biztosítania kell. A sajtó ellenőre nem lehet más, mint a törvény, a civil társadalom és a nyilvánosan meghirdetett etikai alapelvekre alapozott szakmai becsület. A helyi média a lakosságé, azt nem sajátíthatja ki az önkormányzat. Fontos, hogy a helyi lap egyenlő távolságot tartson minden párttól, és ne változtassa arculatát a választások okán. Hosszú távon a lap kiegyensúlyozottsága és függetlensége a legkedvezőbb megoldás, mind a hatalmon lévők, mind az ellenzékiek számára. Feltétlenül szükséges, hogy felkészült szerkesztőségek jöjjenek létre, amelyek tisztességesek, korrektek, tárgyilagosan, kritikusan közvetítsék a lakosság és az önkormányzat törekvéseit. Szakmai oldalról hozzátartozik mindehhez, hogy a tudósítás valóban az, és ne véleményalkotás legyen, hogy a műfajok kellő számban és kínálatban jelenjenek meg. Hogy értelmes olvasnivalót adjunk, hiszen nagy számmal élnek idős vagy szegényebb emberek, akiknek a helyi lap jelenti az információt, a kapcsolatot a külvilággal. Ehhez természetesen a hirdetések, apróhirdetések is hozzátartoznak, hiszen a helyi lapnak egyrészt ez a szolgáltatás is a feladatai közé tartozik, másrészt a lap költségvetése szempontjából sem közömbös a hirdetésből származó bevétel. A polgárok leginkább a helyi sajtóból értesülnek a helyi közélet eseményeiről, döntéseiről, vitáiról. Nagy újságírói felelősséget kíván a testületi ülésekről történő tudósítás. Itt elsődleges követelmény a tényszerű és pártatlan újságírói munka. Ki kell alakítani egy tisztességes információs rendet, ami azt jelenti, hogy korrekt viszonyt, egyforma távolságot tartva a pártok, frakciók között. Tudósít az önkormányzati üléseken történtekről, a határozatokról, kisebbségben maradt ellenvéleményekről, időről időre lehetőséget ad a helyi képviselőknek, hogy beszámolhassanak választóiknak a ténylegesen elvégzett munkáikról, eredményeikről, elmondhassák véleményüket a saját, valamint az önkormányzat tevékenységéről, de nem ad teret személyeskedéseknek, parttalan vitáknak. Több lap indított –„Választott képviselők - képviselői válaszok” című sorozatot, amelyben az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselők megszólalhatnak, de vitázni a bizottsági üléseken és az önkormányzatban, a pártfórumokon és pártlapokban kell, nem pedig a helyi sajtó hasábjain. Nem szólhat a lap az önkormányzat állandó sikertörténetéről sem. Tényeknek, véleményeknek, kritikáknak is helyt kell adni, különben hiteltelenné válik a lap. Az újságírás szakma. Az újságíró tudja, hogy mi mennyit ér a lapban, és ha egy valóban érdeklődésre számot tartó téma jut tudomására, akár a politikusoktól is, akkor tudja, hogy ezzel milyen műfajban, milyen terjedelemben kell foglalkoznia. 4.2.1. A Városkép A Városkép közszolgálati és közösségi írott sajtótermék, nyomtatott médium, mely egységesíti a tömegkommunikáció tájékoztató és szórakoztató funkcióját. Az időszaki kiadvány profilja, tárgyköre: a közérdeklődésre számot tartó kerületi eseményekről, történésekről ad tájékoztatást; közhasznú információkat, kerületi, fővárosi (a települést érintő) híreket ismertet.
10
A tájékoztatáson túl fontos a szórakoztató funkciója, a helyi közművelődés, kulturális értékek bemutatása, közvetítése a polgárok felé. Ingyenes apróhirdetéssel (lakás-eladás, -vétel, -csere, használt tárgyak, babaholmi csere-beréje), és közérdekű közleményekkel segíti a kerületben élőket, melynek létjogosultságát a közvélemény-kutatások is alátámasztották. A felelős szerkesztő arra törekszik, hogy minden korosztály megtalálja a lapban az őt érintő legaktuálisabb híreket, programokat. Az újság közelebb hozza az itt élőket a Városházán folyó munkához, a kerületért dolgozókhoz - pártoktól függetlenül. A lap rovatrendszerrel dolgozik. Az elején az elmúlt hónap kiemelkedő eseményei, felhívások, hírek, tájékoztatók kapnak helyet, majd a Városházán és a kerületben történt események, képviselő-testületi döntések, rendeletek, határozatok, képviselői hozzászólások szerepelnek. Ezt követően, a lap „fogyaszthatóságáért”, az újság olvasmányosságáért megjelenő közéleti, kulturális és egyéb írások és a szabadidős programok szerepelnek a Városképben. A Városkép szerkesztőségének célja az, hogy a polgárok olvassák, szeressék a lapot, ezáltal a kerületet, ahol élnek, vagy dolgoznak, lokálisan kötődjenek helyi társadalmukhoz, településükhöz. Az ún. „Levelesláda” rovatban megszólalhatnak az olvasók is, de ez nem a képviselői vélemények színtere. A szerkesztő szívesen foglalkoztatja a művelődési házak munkatársait, oktatási intézmények pedagógusait is, írásaikat - ha rövidítve is - gyakran leközli. Az újság jelentős forrás a helyi kultúra terjesztésében, a kulturális programok közvetítésében. Az újság A/4-es méretben, 48 oldalon, 2+1 színnel + zöld színkísérettel, 45 grammos újságnyomó papírra készül. Tipográfiáját tekintve az újság jól olvasható talpas betűket használ, a cikkek elején minden esetben található lead. Az önkormányzat 2004. évi költségvetésében 24 millió forint szerepel a kiadási oldalon, a (hirdetési) bevételek 15 millió forintban lettek meghatározva. Az újságot kedvelik a hirdetők, a hirdetések száma, dacára az emelkedő áraknak, folyamatosan nő, bár az újság hirdetésszervezőt nem is alkalmaz! A Városkép évről évre fejlődött, mind formailag, mind pedig tartalmában. A lap internetes változata 2004. április óta jelenik meg. A közeljövőben azonban látványos fejlesztésre lesz szükség. A helyi lapok nagy része már évek óta színes, erre a változtatásra a Városkép is rászolgált. A helyi lap megjelenésének szükségességét minden kutató alátámasztja, a vélemény az, hogy hosszú távon az Internet mellett a helyi újságra is szükség van. Az elemzők szerint szükség van az olvasók aktívabb bevonására, az újság bővítésére. A terjesztők számára már így is gondot okoz az újságok postaládába helyezése, ezért az oldalszám növelése nem lehetséges. A megjelenés gyakorítását a jelenlegi szerkesztőségi létszám és a technikai feltételek nem teszik lehetővé. A megoldás a következő lehet: az újság két részletben jelenik meg, egy lapzártával. A megszokott időben a színes, hirdetéseket tartalmazó magazin jellegű rész, amely nagyobb helytörténeti cikkek, irodalmi alkotások, esszék, kritikák megjelenését is lehetővé teszi, s az önkormányzat tevékenységét ismertető, testületi határozatokat, rendeleteket tartalmazó, képviselőket, bizottságokat bemutató politikával is foglalkozó lap. 4.2.2 Egyéb lapok A kerületi eseményekkel foglalkozó lapok palettája rendkívül gyakran változik. A tendencia azt mutatja, hogy a választási időszakok előtt megnő a számuk, majd a választásokat követően újra lecsökken. A helyi információkra a napilapok közül azok számítanak, amelyeknek ún. regionális oldalaik vannak. Jelenleg ilyen lap egyedül a Reggel, mely folyamatosan várja a sajtóinformációkat. A továbbfejlődést itt is az e-mail-es kapcsolattartás eredményezheti, amikor egyszerre több médium számára is továbbítható a hír. 4.3. Az elektronikus média A helyi televíziózás a nyolcvanas években élte virágkorát, amikor a közszolgálati televízió mellett a helyi kábeltársaság hálózatán leadott műsorok jelentették a változatosságot. A
11
kereskedelmi televíziók megjelenése mellett a helyi televíziók szerepe erőteljesen csökkent. A települési önkormányzatok saját költségvetéséből nem finanszírozható a XXI. Század követelményeinek megfelelő stúdió létrehozása, de mára már a fenntartás is, a szinten tartás is komoly anyagi erőforrásokat igényel. A technika fejlődése elengedhetetlenné teszi az eszközök digitalizálását, s ez folyamatosan újabb és újabb eszközök vásárlását teszi szükségessé. A kerületi televíziók helyzetük miatt is gyakorta „kényszerpályára” kerülnek. Nehezen tudnak olyan hírkínálatot biztosítani, amely a célközönség jelentős részének érdeklődését kivívná. Az önkormányzat által megbízott médiakutató cég korábban elvégzett vizsgálatai azt mutatták, hogy a helyi események jelentős hányadát a célközönségnek nagy része egész egyszerűen nem tekinti médiaeseménynek. (Ebből következően nem látja indokoltnak e célra televízió/rádió fenntartását.) Az események minimális hírértékét ellensúlyozandó a médiumok vitatható hírértékű történéseknek is relatíve nagy publicitást biztosítanak. Ez a „túlméretezés” azonban vontatottá, unalmassá teszi kínálatukat, ami viszont alacsony közönségarányt, rövid ideig tartó médiahasználatot eredményez. A „túlméretezés” a TV 18 Magazin esetében is kimutatható. A TV 18 Magazin hírszerkesztését „ceremoniálisirányultság” határozza meg: műsoregységeinek kétharmada kulturális eseményekkel, (gyermek) rendezvényekkel, megemlékezésekkel, ünnepségekkel foglalkozik. Ezzel szemben az olyan fontos területek, mint a szociális ügyek, az oktatás, az önkormányzat működése, a kerület gazdasági élete, a környezetvédelem, hulladékkezelés, nyilvános viták csak minimális publicitást kaptak. A Periszkóp Média Kft. a TV18 televízióval kapcsolatos átfogó felmérés lezárása után a kerületi adó működtetésének esetleges módosításához fogalmazta meg javaslatait. A javaslatok összeállításakor az önkormányzat előtt nyitva álló összes lehetőséget számba vette. (A kutatást végzők kihangsúlyozták, hogy bár a javaslatokat a kutatási eredmények alapján állították össze, azok koncepcióvá érleléséhez további vizsgálatok elvégzése (hatástanulmány, közvélemény kutatás, stb.) elengedhetetlenül szükséges. Javaslatok: a) A TV18 „felfejlesztése” Egy valóban hatékony, nagy nézettségű televíziós csatorna létrehozása és működtetése – a kutatást végző cég megítélése szerint - nem megvalósítható alternatíva az önkormányzat számára. Komoly televíziós csatorna létrehozása minimálisan is több százmilliós beruházást igényelne. A megfelelő nézettség eléréséhez az országos csatornákéhoz hasonló műsorstruktúra és műsorkínálat kialakítása lenne szükséges Ez nagy költségvetésű műsorok gyártását és vásárlását feltételezi. (Szórakoztató műsorok, gyermekműsorok, vetélkedők, hírműsorok és –magazinok, játékfilmek, stb.) Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az önkormányzatnak több tucat főállású munkatársat kellene alkalmaznia a csatorna működtetéséhez és ennél lényegesen több „külsős” munkatársa is szükség volna. Mindemellett szükség volna professzionálisan felszerelt (stúdió(k) kiépítésére és üzemeltetésére. Mindezeket úgy kellene megvalósítania az önkormányzatnak, hogy vagy az önkormányzat szervezetén belül vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság keretei között folyjon a munka. b) A jelenlegi helyzet megtartása E verzió szerint a TV18 a jelenlegi struktúrában és támogatási formában működik tovább. Ez a megoldás ugyan nem jelente többletköltséget, viszont konzerválná a közvélemény-kutatás által is igazolt helyzetet, mely szerint a kerületi televízió nem tekinthető hatékonynak, éppen ezért nem tölti be a megfelelő önkormányzati médium szerepét. Kijelenthető az is, hogy a jelenlegi műsorstruktúra és működési körülmények változatlanul hagyása mellett nincs lehetőség a költségek érdemi (legalább 8-10 százalékos) csökkentésére sem. Néhány hiba kijavításával és az adás bizonyos átstrukturálásával ugyan minőségileg
12
fejlődne a TV18, ez azonban nem jelentené a nézettség érzékelhető növekedését, valamint a kerületi televízió megítélésének javulását. c) A TV18 „visszafejlesztése”, ezzel egyidejűleg más médiumok preferálása Az első két pontban foglaltakat figyelembe véve – és a kutatási eredményekre alapozva - a Periszkóp Média a kerületi televízió működtetése helyett más médiumok fejlesztését javasolja. A televízió mellett hagyományosnak tekinthető másik elektronikus médium a rádió. A médiakutató cég megítélések szerint egy hatékonyan működő önkormányzati rádió kialakításkor hasonló problémák merülnek fel, mint a televízió esetében. Egy professzionális adó elindításának és működtetésének költségei nem állnának arányban a médium hatékonyságával. A Budapest területén fogható kereskedelmi, közszolgálati, kisközösségi (stb.) rádióadók esetében olyan túlkínálat mutatkozik, hogy egy új, regionális (kerületi) jellegű adó minimálisan megfelelő (legalább 10-15 százalékos) arányú hallgatottságának elérése aránytalanul magas költségekkel járna. A Periszkóp Média határozott álláspontja, hogy az önkormányzat számára a hagyományos elektronikus médiumok (televízió, rádió) nem nyújtanak megoldást, véleményük szerint a megfelelő alternatívát az elektronikus médiumoknál lényegesen költséghatékonyabban működtethető orgánumok jelentik. • A TV18 frekvenciájának jövőbeli felhasználása A kerületi televízió „üresen maradó” frekvenciájának felhasználásával mindenképpen foglakozni kell. A frekvencia további működtetése csak úgy képzelhető el, ha az az önkormányzatnak nem jelent költségeket. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatoknak biztosított frekvenciákat harmadik fél részére bérbe adja és így bevételre tegyen szert. A Periszkóp Média javaslata szerint a frekvencia működtetését az önkormányzatnak kell végeznie, viszont a bemutatásra kerülő műsorok lehetnek pályázatra készülő produkciók. Az önkormányzat így megjelenési lehetőséget biztosít olyam kerületi alkotócsoportoknak, akik a kerülettel kapcsolatos kulturális, sport, vagy gazdasági műsorokat szeretnének elkészíteni. Természetesen a koncepció teljes kidolgozása munkát igényel, hiszen tisztázni kell, hogy milyen törvényi előírásoknak kell megfelelni, milyen anyagi források vonhatók be, milyen szponzorok, támogatók jöhetnek szóba, stb. 4.4. Mobilkommunikációs eszközök Magyarországon a mobiltelefonnal rendelkezők száma többszörösen meghaladja azokét, akik rendszeresen interneteznek. A döntéshozók és a fejlesztők mégis jóval kisebb figyelmet szentelnek arra, hogy e szinte mindenki zsebében ott lapuló készülékkel minél több ügyesbajos dolgot el lehessen intézni. A hazai és külföldi mobilkormányzati szolgáltatások azonban bizonyítják, hogy az innovatív gondolkodás képes olyan megoldásokkal előállni, amelyek megkönnyíthetik hétköznapjainkat mobiltelefonon keresztül. Az önkormányzat számára elérendő cél, hogy egyre nagyobb számban tegye lehetővé a polgároknak kérdéseik, észrevételeik sms-ben való közlését, miközben azt is biztosíthatja, hogy mind több ügyet lehessen sorban állás nélkül, (mobil)telefonon elintézni. Az sms-technológia sajátosságaiból fakadóan csak rövid üzenetek küldésére alkalmas. Ezért meg kell találni azokat az alkalmazási lehetőségeket, amelyekkel nem túl hosszú, hasznos információk juttathatók el nagy számban a lakossághoz (például hol tart egy ügy intézése, milyen dokumentumokra van szükség stb.), illetve fordítva, amelyekkel a lakosság üzenhet a hivatalnak („üzenjen a polgármesternek!”, „jelentse be problémáit sms-ben!”, véleménykérő szavazás). Tipikusan alkalmas a technológia például ügyintézési időpont kérésére. Az sms-ben történő adatforgalom ma Magyarországon nem biztonságos. Az sms a GSMszolgáltatók szóhasználatában úgynevezett aszinkron szolgáltatás, vagyis az üzenet küldése és
13
fogadása között idő telik el, akár órák vagy napok is, mialatt az üzenet a szolgáltató központjában pihen. A központban pedig az üzenet – elvileg – hozzáférhetővé válik. Ugyanakkor nem ez az egyetlen biztonsági kifogás. A biztonságos adatforgalom két alapvető ismérve a bizalmasság és a letagadhatatlanság, vagyis hogy harmadik személy ne férhessen hozzá az üzenethez, és az üzenet küldője és feladója is egyértelmű legyen. Fontos, hogy mindez harmadik szereplő előtt is bizonyítható legyen. Ez a kérdéskör nem különíthető el az elektronikus aláírás problémájától. Ennek ma már mind a hardver-, mind a szoftverigénye megoldott, illetve könnyedén elérhető. A mobiltelefonos adatforgalomnál azonban alapvetően megoldandó feladat, hogy bármiféle periférikus eszköz csatlakoztatása nélkül azonosítható, bizalmas és letagadhatatlan üzeneteket lehessen küldeni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, megszűnik a mobiltelefon magas szintű elterjedtségéből származó előnyök sora. Kerületünkben már működő szolgáltatások: • Küldjön sms-t a polgármesternek!” Az önkormányzat és a lakosság közti kapcsolattartás hatékony formájának tartják a téma kutatói a kerületünkben már működő szolgáltatást. A lakosság e szolgáltatás segítségével közvetlenül kapcsolatba léphet az önkormányzattal, elintézhet bizonyos ügyeket, kérdéseket intézhet a hivatalhoz, panaszt és javaslatokat tehet, valamint megoszthatja tapasztalatait az illetékesekkel. Az ügyfélszolgálat 24 órán belül válaszol a megkeresésekre, illetve ha az ügy bonyolultabb, a terminálnál dolgozó munkatárs közbenjárásával eljut a kérés az illetékes ügyosztályra vagy hivatalba. A számítógépes rendszer, amelyet a Westel/T-Mobile dolgozott ki, nyilvántartja a megkeresések tartalmát és időpontját, valamint az adott választ is. Az sms-ügyfélszolgálat egy időben indult az üzenetrögzítős ügyfélszolgálattal, azonban sokkal népszerűbbnek bizonyult. Az ügyfélszolgálat havi átlagos sms-forgalma 1500 üzenet. Az egyszerű kapcsolattartás segítségével javul a hivatal lakossági megítélése, hiszen az apparátus gyorsabban tud reagálni az eseményekre, a napi problémák elintézésének ideje lerövidül. Segítségével az önkormányzati cégekkel való kapcsolattartás is felgyorsul. Ugyanakkor a lakosság egyre aktívabbá válik, és joggal érezheti úgy, hogy választott képviselői és a hivatal szívén viselik a sorsát, és figyelnek a jelzéseire. Az új kommunikációs lehetőség nemcsak a demokráciatudatot, de a politikai kultúrát is javíthatja. • Sms-riadólánc a képviselőknek Ez a szolgáltatás kerületünkön kívül Óbuda-Békásmegyeren működik. A rendszer célja a polgármesteri hivatal és a képviselőtestület közötti kapcsolattartás. A képviselőket kör-smsben értesítik az aktuális ülésekről, gyűlésekről, teendőkről, küszöbön álló önkormányzati eseményekről. A rendszer lényegesen hatékonyabbá, gyorsabbá és közvetlenebbé teszi a polgármesteri hivatal és a képviselőtestület közötti kapcsolattartást. Ez a hivatal és a képviselők számára egyaránt könnyebbséget jelent. Bevezethető szolgáltatások: • A hajdúszoboszlói kísérlet A legátfogóbb sms-re épülő közigazgatási kísérlet Hajdúszoboszlón zajlik. A város meglehetően sokat tett már ezt megelőzően az internetalapú ügyintézés megteremtéséért. A kiépülőben levő szolgáltatás a hivatal és az ügyfél részéről egyaránt előre megtervezett, programozott típusformátumokkal működik: kódolt kérdésekre automatikus válaszüzeneteket küld. Hamarosan elindul az ügyintézési információs és az ügyintézési modul. Az első keretében rövid lekérdező üzenet küldésével (például „info felfogadas”) automatikus és azonnali válaszinformáció kérhető az ügyfélfogadási időkről, a hivatali telefonszámokról, az aktuális eseményekről, a programokról, a közigazgatási szolgáltatásokról, a „fenyegető” határidőkről, mint például a helyi adó befizetése. Az ügyintézési információs modul révén hat ügykategóriában kérdezhetők le a konkrét ügyek intézéséhez szükséges információk (például 14
az illeték összege, a szükséges okmányok, dokumentumok stb.). Ezáltal elérhető, hogy a felkészült ügyfél ügyfélfogadási időben keresse meg a hivatalt. Még inkább így lehet ez majd akkor, amikor elindul az ügyintézési sms-szolgáltatás. A rendszer lehetővé teszi egyes egyszerűbb ügyekben a csak sms-ben történő ügyintézést, amikor a beérkező kérelem alapján lefolytatott eljárás eredményéről az ügyfélnek üzenetet küld a hivatal. Tervezik figyelmeztető üzenek kiküldését is egyes célcsoportok számára, például a méhészek értesítését a permetezésről, a kutyatulajdonosok tájékoztatását a kötelező eboltásról stb.). További hasznos lehetőség az sms-ben történő véleménykutatás, illetve a közösségi szavazás fontos településpolitikai kérdésekben. • Sms-ügyfélszolgáltatás az okmányirodákban Az okmányirodák túlterheltségének, az ügyfelek elégedetlenségének megszüntetése, a személyes ügyintézés megvalósítása előzetes időpont automatizált „egyeztetésével” oldható meg. Az okmányirodákat segítő és szervező informatikai rendszer célja az, hogy az ügyfelek a lehető legrövidebb időn belül és a legkevesebb utánajárással juthassanak hozzá az okmányaikhoz. Az okmányirodába érkező időpontkérést, a mobiltelefonról érkező „bejelentkezést” ellenőrzött keretek között kell tartani, hiszen a fiktív időpontkérések felboríthatják az iroda szervezettségét. Napjainkra kialakult egy olyan ügytípusmodell, amely a napi munkából merítette az alapjait, és teljesen lefedte az okmányirodai munkát. Az ügyfeleknek fontos segítséget jelent, hogy az ügytípusokhoz elkészültek a segédletek, a „mit hozzon magával” típusú listák, amelyeket az ügyintézésre váró személy valamilyen formában (papír, e-mail) megkap, így a tényleges ügyintézés már felkészülten és hatékonyan folyhat. A rendszer például arra is képes (ha ismert az ügyfél GSM-telefonszáma), hogy váratlan üzemzavar esetén – felajánlva az új időpontot – sms-ben értesítse az ügyfelet a problémáról, megelőzve a felesleges várakozást. A rendszert használó okmányirodától a helyszínen vagy távolról lehet időpontot kérni. Személyes megjelenéskor az ügyfél – az intelligens terminál segítségével – saját maga vagy a recepciós munkatárs segítségével kezdeményezi az ügyintézést. A polgárnak lehetősége van elfogadni a kapott időpontot, de választhat egy másik, számára megfelelőbb napot is. • Iskolai osztályzat sms-ben Az általános és középiskolás tanulók szüleinek elektronikus úton küldheti el az oktatási intézmény gyermekeik iskolai osztályzatait, intőit, hiányzásait, illetve lehetőséget biztosít a gyerekek tanáraival való kétirányú elektronikus kommunikációra. Ma már az országban több helyen is nyújtanak hasonló szolgáltatást. Háromféleképpen lehet megtudni, illetve elküldeni az információkat: e-mailben, sms-ben, illetve úgynevezett virtuális osztálynapló segítségével. A programot a suli.info fejlesztette ki. Az sms-ben történő osztályzatküldés ötlete elsősorban a tanár és szülő közötti félreértések elkerülése érdekében született meg. Nemcsak a gyermek esetleges füllentésének, a vele történtek elhallgatásának veszi elejét, hanem a tanár-szülő kapcsolatot is aktívabbá, élőbbé teszi. A szülő arról is időben értesül, ha a gyermek esetleg nem azért nem ment iskolába, mert elcsavargott, hanem valami baja van. (Kerületünkben már működik ilyen rendszer: Bókay iskola) • Segélykérés sms-ben A beérkezett üzenetek alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetekben lehet alkalmazni a rendőrkapitányságok, valamennyi társszerv, a mentőszolgálat, a tűzoltóság, a közszolgáltatók és a szolgáltatásokban érintett intézmények, továbbá valamennyi ismert segélyhívó és tudakozó felé. Az sms-fogadófelületre érkező üzenetek vételét a kifejlesztett program automatikusan visszaigazolja az azt küldő félnek. A siketek, illetve a nagyothallók számára gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőség, hogy veszély esetén segítséget hívjanak.
15
Ugyanakkor a rendőrség közreműködésével egyéb közszolgáltatókkal is azonnali kapcsolatot vehetnek fel mobiltelefonjuk segítségével. • ParkTel: az intelligens parkolórendszer A ParkTel szolgáltatása egyelőre Budapest egyes kerületeiben és néhány nagyobb városban könnyíti meg az autósok dolgát. A rendszer segítségével 2002 októbere óta a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. által üzemeltetett, a legfontosabb utak melletti parkolóhelyeken a járművezetők a szolgáltatást mobiltelefonjuk segítségével, előre kifizetett kontójuk terhére vehetik igénybe. Bár a szolgáltatás életszerű, gondot jelenthet, hogy csak a főváros bizonyos részén működik, valamint a reklámkampányok ellenére sok autós a mai napig nem tud a lehetőségről. A potenciális felhasználók attól is tartanak, hogy esetleges műszaki hiba miatt az előre kifizetett kártyáról az üzemeltető cég több pénzt emel le, mint amennyi megilleti – tehát ellenőrizhetetlen a parkolásért kifizetett összeg. A szolgáltatásnak Budapest egész területére való kiterjesztésével jelentősen megnövekedhet a használók száma. Felmerült, hogy az előre kifizetett ParkTel-kártya helyett a mobiltelefonszámlával lehessen fizetni a szolgáltatásért, esetleg átutalással. Ezek lehetőségeit a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. még vizsgálja, ám mindenképpen többletköltségeket vonnának maguk után. A mobilszámlás fizetés az adózás szempontjából is problémákat vet fel, ugyanis a parkolás és a telefonálás áfa-tartalma nem egyezik meg, és az előbbié nem igényelhető vissza. • Véradás Az MTN Networks Sri Lankában működtetett, az Egészségügyi Világszervezet által is elismert szolgáltatása lehetővé tette, hogy sms-ben keressenek véradókat és egyeztessenek vércsoportot olyan kritikus helyzetekben, amikor társadalmi válsághelyzet idején hiány van vérből. • Programajánló Az angliai Rushmoor városában nagy sikert hozott az Infotxt elnevezésű kezdeményezés, amelynek során rövid szöveges üzenetben tájékoztatják a városlakókat – és elsősorban a fiatalokat – az aktuális szórakozási, időtöltési lehetőségekről. Az üzenetküldésben közreműködő cég munkatársai úgy vélik, hogy a kezdeményezést a jövőben más célokra is ki lehet próbálni, például árvíz-megelőzési információk küldésére vagy útkarbantartási munkálatokra való figyelmeztetésre. • Adóbevallás Norvégiában lehetőség nyílt arra, hogy az emberek az adóbevallásukat sms-ben küldjék be. A norvég adóhivatal az első a világon, amely bevezeti ezt az új rendszert. Az sms-szolgáltatás azoknak az adófizetőknek könnyíti meg a dolgát, akik az ország földrajzi adottságai miatt postán keresztül nem tudják elküldeni a nyomtatványt. Nekik már elég csak egy sms-t küldeniük, amely tartalmazza a befizetett összeget, egy adóazonosító számot és egy PIN kódot. Az üzeneteket a központi hivatal rendszere hagyományos formára alakítja, persze ehhez szükség van az adatok (munkahely, állandó bevételi források) folyamatos bejelentésére sms-ben vagy wap-on keresztül. 4.4. Egyéb kommunikációs csatornák Call center A polgármesteri hivatalban intézhető ügyekről ad felvilágosítást a telefonos ügyfélszolgálat. Itt az általános kérdésekre is választ kapnak az érdeklődők, megtudhatják, hogy milyen ügytípushoz milyen adatokra, dokumentumokra van szükség. „Zöld szám” Az ügyfeleknek lehetőségük van az ingyenesen hívható telefonon bejelenteni közérdekű észrevételeiket, illetve panaszaikat. A rögzített bejelentés az illetékes irodára kerül, ahol az érdemi ügyintézés megtörténik. 16
Kiadványok A kerületben élők nagy része még a papíralapú információszerzést részesíti előnyben, ezért kiemelt fontossága van a település életében a minden postaládába ingyenesen eljuttatott kiadványoknak. Ezek között első helyen szerepelnek a „Segíthetünk” sorozat régebbi és új részei, melyek bemutatják a polgármesteri hivatalban intézhető ügyeket, bemutatják az önkormányzat intézményekben folyó munkát, s a lakosság számára segítséget nyújtanak mindennapi életükben. Elkészült részek: közbiztonsági, drog megelőzési, szociális és egészségügyi Tervezett részek: okmányirodai, építéshatósági, ügyfélszolgálati ügyek. Az intézményválasztásban a szülők segítségére vannak a bölcsődék, óvodák, iskolák bemutatását szolgáló kiadványok, melyekből megtudhatják, hogy az adott intézményben milyen programok működnek. Ezeken kívül a kerületet népszerűsítő, bemutató színes, többnyelvű információs kiadványok a hozzánk látogató magyar és külföldi partnerek számára adnak ismereteket a Főváros XVIII. kerületéről. Ezek elkészítésében részt vállalhatnak a kerületi vállalkozások is. Fontos kiadványaink a lokálpatriotizmust elmélyítő helytörténeti ismereteket adó könyvek, melyek szerkesztésére, összeállítására a Pedagógiai Intézet és Helytörténet Gyűjtemény munkatársai eddig is nagy figyelmet fordítottak. A kerület történetét bemutató új kiadványok készítésére, a kutató munkára figyelmet kell fordítani, különös tekintettel egy-egy évfordulós eseményre. Teletext Az MTV teletextjén rövid információkat, kerületi híreket lehet elhelyezni, így egy gyors információs csatornát biztosíthatunk a kerület élete iránt érdeklődők számára.
5. A helyi média támogatása A helyi média létezése, támogatása fontos az önkormányzat számára. Ennek érdekében a képviselőtestület a saját médiumai mellett támogatja a nem önkormányzati fenntartású helyi sajtót is. A helyi média támogatására, a médiapolitika megvalósítására szolgáló összeget az önkormányzat az éves költségvetésében média alap néven különíti el. Önkormányzati támogatásban azok az időszaki kiadványok részesülhetnek, melyek a kerület életét mutatják be, a kerület lakóihoz szólnak. A támogatás elnyerésének (pályázaton való részvételnek) feltétele a nyilvántartásba vétel. 5.1.Pénzbeli támogatás Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete 2005-től kezdődően minden évben a költségvetésben külön rovaton média pályázati alapot különít el a helyi média közvetlen támogatására. A támogatásra évente az OKSB ír ki pályázatot. 5.2. Egyéb támogatások Az önkormányzat a helyi médiát lehetőségeihez mérten egyéb módon is támogatja. Ennek keretén belül: - helyet biztosít portálján a médiumok internetes változatai számára - lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi médiumok kapcsolatot alakítsanak ki a kerület testvérvárosaiban működő médiumokkal - e-mail-ben tájékoztatja a helyi médiumokat a kerületi eseményekről, biztosítja számukra a hivatal által kiadott sajtóanyagokat - helyet biztosít a médiumok közötti tapasztalatcserére, képzésekre és továbbképzésekre - háttérbeszélgetéseket, találkozókat szervez a kerület vezetőivel
17
-
a helyi média képviselői számára biztosítja a részvételt az önkormányzati rendezvényeken
6. A média szerepe a kerület településmarketingjében A településmarketing nagyon általánosan megfogalmazott célja, hogy javítsa a település lakóinak életminőségét, olyan települési környezetet hozzon létre, ahol az ott élők valóban otthon érzik magukat. E cél eléréséhez össze kell hangolni a település által kínált lehetőségeket a vonzani kívánt vevők (ezek lehetnek befektetők, lakosok, turisták) ún. célcsoportok igényeivel. Ebben nagy szerepe van a helyi önkormányzatoknak. Az ő feladatuk, hogy − magas színvonalon elégítsék ki a lakosság igényeit, − támogassák a településen már jelenlevő vállalatok fejlődését, segítsék azokat különböző kedvezményekkel, tanácsadással, − új vállalkozásokat vonzzanak a településre, − tegyék vonzóvá a települést az odalátogató turisták számára, emeljék a szolgáltatások színvonalát, hogy ezzel is több látogatót vonzanak a térségbe, − célozzanak meg olyan lakossági csoportokat, amelyek letelepedése előnyös a település számára és növeli a lakosság elégedettségét. A média szerepe azután kerül előtérbe, hogy döntés születik arról, hogy a település milyen funkciókat, tevékenységeket lát el, s milyen társadalmi csoportokat, kíván megnyerni. Ekkor az adott csoportokhoz el kell juttatni a számukra létrehozott speciális várostermékeket, azaz a fogyasztókat informálni kell a település nyújtotta – őket érdeklő – lehetőségekről. A sikeres településmarketing hatékony kommunikációs stratégiát feltételez, ami átfogó célkitűzés és feladatrendszert jelent. Ezt a stratégiát követve alakítja ki és tervezi meg a település arculatát, üzenetét, amely PR (public relations) tevékenységen keresztül jut el a fogyasztóhoz. A PR, azaz a kapcsolatépítés célja, hogy bizalmat építsen ki az önkormányzat és a környezete között. Megfelelő színvonalú kommunikációra szükség van szervezeten belül és kívül egyaránt. Az ún. belső -PR munka fontos elemei: − a belső információs hálózat kiépítése és hatékony működtetése, − továbbképzések, értekezletek tartása, − belső kiadványok, hírlevél hirdetőtáblák, Internet kapcsolatok amelyek a fontosabb ügyekről való gyors tájékoztatást szolgálják, − ötletbörzék tartása, az új gondolatok innovatív elképzelések megismerése és terjesztésének elősegítése érdekében. Az alkalmazottak tájékozottsága, elégedettsége a külső kapcsolatok szempontjából is jelentős. A színvonalas belső PR tevékenység gyakorlatilag megalapozza a külső PR hitelességét. Többször volt szó arról, hogy a települést nem általában, hanem az egyes piaci célcsoportok igényéhez igazodva kell értékesíteni. A helyi lakosság felé irányuló kommunikáció célja a lokálpatriotizmus, a közösséghez való tartozás tudatának erősítése, a lakosság cselekvőkészségének fokozása. A kapcsolattartás, az informálódás történhet közvetlenül lakossági összejöveteleken, különböző fórumokon és a médián, nyomtatott elektronikus sajtón keresztül. A kapcsolattartásnak kölcsönösen kell működnie, az önkormányzatnak is
18
ismernie kell a működésével, a település általános állapotával, a szolgáltatások színvonalával kapcsolatos lakossági véleményeket. A külső kommunikáció másik fontos területe a vállalkozók irányába folytatott tevékenység, amely szükségessé teheti a piac további szegmentálását, mert az irányított információk az egyes vállalkozói körök speciális igényeit is ki kell elégítsék. Ebben segíthetnek a szakfolyóiratok, konferenciák, vásárok, szakkiállítások. A településmarketingben is kiemelt szerepe van az önkormányzati portálnak, mely információkat és szolgáltatásokat egyaránt nyújt minden célcsoport felé. Az érdeklődők az interaktív portálon információkat szerezhetnek a kerület turisztikai, nevezetességeiről, sport és kulturális lehetőségeiről, szállás és vendéglátóhelyeiről, rendezvényeiről, egészségügyi szolgáltatásokról. Középtávon az interaktivitás biztosítása érdekében olyan alkalmazások fejlesztése is elengedhetetlen, amelyek lehetővé tesznek speciális szolgáltatásokat, például asztal és szállásfoglalást, on-line jegyrendelést stb. A településmarketing eszközei közül az önkormányzat is felhasználhat újakat, mint az óriásplakát, a településrészekre kihelyezett hirdetőtáblák. Ezek megfelelő helyszínekre helyezésével csökkenthető a választási kampányok időszakában a „plakátháború” is, illetve a közérdekű információk közelebb kerülhetnek az állampolgárokhoz.
7. Média klub Az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel egy média klub létrehozása, amely a helyi médiában dolgozók számára biztosítana teret arra, hogy egymással kapcsolatot építsenek ki, megfogalmazzák a kerületi médiaetikai irányelveket, olyan összejöveteleket tartsanak, ahol a szakma kiválóságaival is találkozhatnak. Ez elsősorban a diákújságírók számára fontos, tehát megszervezésében nagy szerepet kapna a KEDÖK és az Ifjúságért Közalapítvány is. A jól működő média-klub a helyi közélet új színtere lehet.
19
