Budapest, 2013. október 30.
Termálvíz komplex hasznosítása Szolnokon, 1928.‐ ban
Dr. Barcsik József okl. gépészmérnök okl. gázipari szakmérnök ny. energetikai főtanácsos
1. Bevezetés A magyar technika történetében foglalkoztak –e a magyar mérnökök a termálvíz komplex hasznosításával? ‐ Termálvíz fűtési célú felhasználása ‐ Kísérőgáz felhasználása gázmotorokban villamos – energia termelésre ‐ Kísérőgáz eltüzelése stb.
2. Hévíz kút fúrása ‐ 1925. július 3.‐ án javaslat a Tisza szálló és gőzfürdő létesítésére. ‐ 1926.március fűtési költségcsökkentése érdekében ártézi kút fúrása Lapp Henrik Rt. pályázata 1926.10.18.‐ án elfogadva. 1927. januárban aláírás, fúrás megkezdve
2. A hévíz kút fúrása
2. A hévíz kút fúrása. A kútfúrást két szakmai konzulens > Horusitzky Henrik a m. Királyi Földtani Intézet igazgatója és > Pávai Vajna Ferenc m. kir. főgeológus segítette. A Tisza szállót és gyógyfürdőt 1928. április 14.‐ én nyitották meg. 2 db. BW széntüzelésű gőzkazán,6 bar
2. A hévíz kút fúrása
2. A hévíz kút fúrása 1928. szeptember 26.‐ án 956,6 méteren béléscső megnyitása. 1928.szeptember 29‐ én tárgyalás a kút melegvizének és a kísérőgázának hasznosításáról.
3. Becsey Antal tanulmánya a kút hasznosításáról. Becsey Antal okl. gépészmérnök 1928. november 30.‐ i megbízása a./ a kút víz‐ és gáz mennyiségének a megállapítására b./ a melegvíz, valamint a gázmennyiség kihasználási lehetőségeinek kidolgozására.
3. Becsey Antal tanulmánya a kút hasznosításáról.
3. Becsey Antal tanulmánya a kút hasznosításáról Vízmérés: 1927. 12.27. – től 52 napon át. > átl. hozam:35 m3 /h > hőmérséklete: 54oC
Gázmérés: 1928.01.20.‐ tól 29 napon keresztül > átl. hozam: 9 m3 /h > fűtőértéke: 6.600 kalória/m3
3. Becsey Antal tanulmánya a kút hasznosításáról. ‐ A kút víz túlnyomóan alkáli – karbonátokat és – hidrokarbonátokat tartalmazott az Országos Közegészségügyi Intézet vegyészének, Jendrassik Aladár analízise alapján. A víz minősítése ásványvíz. A jelentést 1929. március 11.‐ én adta át.
kW
Tisza szálló, vendéglő és a színház világítási teljesítmény igénye ( Becsey Antal -1929.VI.11.- adatai felhasználásával )
60 Színház
50
Szálloda 40
Vendéglő
30 20 10 0 17
18
19
20
21
22
23
24
1
óra
4.Rohonci Hugó jelentése az 54oC‐ ú víz értékesítéséről Rohonci Hugó okl. mérnök ( Központi fűtési rendszerek, Szellőző berendezések, Vízvezetéki, Csatornázási és Légszeszberendezések Gyára, Budapest) jelentését 1929. február 2.‐ án adta le Kidolgozta a városháza és a városi bérház fűtési tervét Kb. 300 fm. fűtővezeték elhelyezése az úttest alatt szigetelt betoncsatornában Július 18.‐ án a jelentés tovább fejlesztésével, kiviteli tervszintű ajánlatot adott, melyet a fővállalkozó átvett.
4.Rohonci Hugó jelentése az 54oC‐ ú víz értékesítéséről
4. Rohonci Hugó jelentése az 54oC – ú víz értékesítéséről. A tervezett – főbb ‐ átalakítások: > Fűtőtestek megnövelése → a termálvízzel tk = 10oC ig , folyamatos fűtés, tb = áll. > vízszintes gőzvezeték → te > kondenztorló helyére → elzárócsap ( előnyei )
4. Rohonci Hugó jelentése az 54oC – ú víz értékesítéséről Megtakarítás: Fűtés 15oC – tól 0oC – ig → 319,5 t barnaszén/év ( Ha = 2.000 kalória /kg ) > ha, fűtés utánmelegítés nélkül ‐ 5oC – ig, → + 128t barnaszén / év
5. Ganz és Társa Rt. kivitelezési ajánlata Az ajánlatát 1929. július 24.‐ én adta meg: I. csoport: az elektromos centrálé, gazométer, gázkiválasztással kapcsolatos berendezések, vízhűtés és szivattyúk. Vállalási összeg. 71.030,‐P II. csoport: fűtőberendezés és az azzal összefüggő elemek Vállalási összeg: 60.603,‐P
5. Ganz és Társa Rt. kivitelezési ajánlata 5.1. A termálvíz kezelése 5.2. A földgáz tárolása ( pgáz= 100 vo.mm) > V= 160 m3 > D= 7.000 mm > teljes harangmagasság: 5.000 mm > aknamélység: kb.3.000mm > teleszkópos kivitelű
5.3. A villamos energia előállítása. 5.3.1. A beépített földgázmotor adatai: ‐ típusa:IV AmD ‐ fordulatszáma:500 ford./perc ‐ lendítőkerékkel ellátva ‐ teljesítménye: max. 38LE
5. Ganz és Társa Rt. kivitelezési ajánlata ‐ hűtővíz fogyasztása: kb. 25 ‐ 30 liter/h, ‐ a felmelegedett víz a Tiszába kerül ‐ szabályozás: fordulatszám‐állítóval ellátott precíziós tengelyregulátorra, ‐ indítása: kézi megforgatással
5.3.2. A generátort a gázmotor szíjjal hajtja meg, melynek adatai: ‐ teljesítménye: 35kVA ‐ fordulatszáma:1.500 ford./perc ‐ cosφ = 0,7 ‐ U = 115 V ‐ f = 50 Hz ‐ feszültség szabályozás: aut. gyorsszabályozás ‐ gerjesztés: összeépített géppel
Motor‐ generátorral
6. Szakértői vélemények A Ganz és Társa Rt. ajánlatának véleményezésére a Műszaki
Bizottságba ‐1929. június 14.‐ én – felkért tagjai: ‐ Naszályi József ny. kir. műszaki főtanácsos ‐ Váncza Mihály iparvállalati igazgató ‐ Boronkay György ipariskolai tanár, gépészmérnök ‐ Körtvényessy Dezső Fa és Fémipari Iskola igazgató ‐ Surányi Imre MÁV főmérnök, a fűtőház képviselője ‐ Pécsi Iván MÁV főmérnök, a műhelyfőnök képviselője > kirendelt tagjai: ‐ Ungár Dezső városi főmérnök ‐ Hubay Ferenc városi mérnök > Az ajánlatot Becsey Antal is véleményezte.
6. Szakértői vélemények A beruházást segítő vélemények: ‐ „ .. az ártézi kút gázának áramfejlesztési célokra tervbe vett kihasználása feltétlenül igen rentábilis és gazdasági szempontból elsőrendű fontossággal bír,..” ( város iparvállalatai ) ‐ „…a tervezendő beruházást nagyon gazdaságosnak találta, mivel különösen az üzemnek a szén szükséglete oly horribilis, hogy annak beszerzése az üzem rentabilitását veszélyezteti azonban a betervezett létesítményekkel úgy a tüzelőanyag, mint a villanyáram szükséglet kiadásai minimálisra redukálhatók s így a beruházott összeg több évi költségvetésbe beállítva minden nehézség nélkül kifizethető lesz, „ ( képviselőtestület 1929. június 28.)
7. Beruházás kivitelezése A vállalkozói szerződés 1929.november 28.‐án elfogadva. ‐ A város 1929. december 10.‐ ig vállalta a gépház, a gépalapok, a
gazométer és a szökőkút medence elkészítését. ‐ A munkálatok felügyeletére és ellenőrzésére Körtvényessy Dezső ipariskolai igazgatót kérték fel, mert „ a Ganz gyár által vállalt gépi berendezései és szerelési munkálatok azonban olyan természetűek, amelyeknek felügyelete és ellenőrzése nem tartozik a mérnöki képesítés munkakörébe.” ‐ Sztrájk a kivitelezés során. ‐ Ideiglenes átvétel 1930. augusztus 11.‐ én, ‐ A fűtési rendszert nem vizsgálták. Üzemi próbák, több mint 8 órán keresztül, különböző terhelések mellett A vállalt határidőre 1931.január 31.‐ re a létesítmény elkészült, az átadást február 4.‐ re tűzték ki.
7. Beruházás kivitelezése A beruházás lezárása: „ ..a végszámla összege 129.633 Pengő 02 fillér volt, az előirányzott 131.633 Pengő 14 fillér, így tehát 2.000 Pengő 12 fillér megtakarítás állott elő” A utó‐felülvizsgálatra és az átvételre 1931. november 10.‐ én került sor Végleges átvétel 1932 január 30.‐ án
8. Összefoglalás A beruházás üzenete 8.1. Város részéről: ‐ Polgármester szerepe ‐ Képviselőtestület támogatása ‐ Külső szakemberek véleményei, kivitelezésben betöltött szerepük
8.1.Becsey Antal komplex szemlélete ‐ minél kisebb beruházás költség, annál nagyobb kihasználás ‐ műszaki – gazdaságossági számítások > fűtési célú hasznosítás > többfokozatú ( HMV, strand –uszoda fürdő ) felhasználás > ÁLDÁSVIZ > kísérőgáz tüzelésre > kísérőgáz gázmotor → villamos energia > geológia és geofizika → földgázmező
8.3.Rohonci Hugó javaslata ‐ Gőzfűtés átalakítása szivattyús melegvíz fűtésre ‐ Távfűtő vezeték a városházáig ‐ Központi fűtés a városházán
8.4.Ganz és Társa Rt. kivitelező > Határidőre elkészült > Megtakarítás a beruházási költségből > Rendelkezésre állt a szívógáz IVAmD típusú gázmotor ‐ generátor
8.4.Ganz és Társa Rt. kivitelező
9. Epilógus ‐ A termálkutat 1968.‐ ban lezárták ‐ A gázmotor és a generátor üzemeltetését leállították ‐ A gáztartályt lebontották. ‐ A BW kazánokat – a 60.‐ as években ‐ átállították széntüzelésről földgáztüzelésre. ‐ Új kutat fúrtak a Verseghy Ferenc gimnázium előtti parkban. ‐ Napjainkban termálvizet szolgáltatnak HMV – ként a Szigligeti Színháznak és néhány lakóépületnek
barcsikj@t‐online.hu
