BUDAPEST IX. KERÜLETI MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

BUDAPEST IX. KERÜLETI MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015.

Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat 2015

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

A Szervezeti és Működési szabályzat célja, tartalma ....................................................... 3 Az intézmény bemutatása ................................................................................................. 5 Dokumentumok ................................................................................................................ 6 Szervezeti felépítés és vezetés .......................................................................................... 7 Az intézmény működési rendje....................................................................................... 12 Ünnepélyek, hagyományőrző tevékenységek ................................................................. 21 Egészségügyi feladatellátás biztosítása .......................................................................... 23 Reklámtevékenység gyakorlása az iskolában ................................................................. 24 Diákigazolvány igénylése, kiadása, pótlása .................................................................... 24 Balesetvédelem ............................................................................................................... 24 Karbantartás és kártérítés ................................................................................................ 24 Iskolai könyvtárszabályzat .............................................................................................. 25 A tanügyi nyilvántartások szabályozása ......................................................................... 25 A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje ................................................................ 28 A dolgozók munkarendje ................................................................................................ 29 Alkalmazotti közösségek ................................................................................................ 30 Nevelőtestületi feladatok és jogok .................................................................................. 31 Szakmai munkacsoportok ............................................................................................... 33 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, feladatai .......................................... 38 Kapcsolattartás a szülői szervezetekkel .......................................................................... 41 Külső intézményi kapcsolatok ........................................................................................ 42 Záró rendelkezések ......................................................................................................... 46 Mellékletek ..................................................................................................................... 48

2


1.


A Szervezeti és Működési szabályzat célja, tartalma

A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény belső strukturális elemeit és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja  a szervezeti felépítettség kialakítását,  működés közben kialakítandó rendezettséget,  az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Az SZMSZ Pedagógiai jogszabályi alapja  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézmény igazgatója terjeszti elő, és nevelőtestület fogadja el az iskola szülői szervezetének és a diákönkormányzatának egyetértési jogának gyakorlása mellett. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje       

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti az igazgató az iskola tantestülete az iskolai nevelő- oktató munka közösségei a Szülői Szervezet DÖK útján a tanulók közössége Intézményi Tanács

Felülvizsgálatra kerül sor jogszabály változáskor, törvényi előírások esetén. 3



Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala, és elhelyezési rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános okmány. Az iskola alapdokumentumaként a Pedagógiai Programmal, és a Házirenddel együtt megtekinthetők az iskola könyvtárában, a titkárságon és az iskola honlapján. Különös közzétételi lista Az SZMSZ az intézmény honlapjára is felkerül az intézmény legfontosabb adataival     

pedagógusok száma, végzettsége országos kompetenciamérés-értékelés eredménye intézményi éves statisztika szakkörök igénybevételének lehetősége iskolai osztályok száma, létszáma

4



2.

Az intézmény bemutatása

Az intézmény elnevezése: Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Székhelye: 1095 Budapest, Mester u. 19/I. Telephely: Tanuszoda, 1095 Budapest, Mester u. 19/U. OM azonosítója: 034942 Telefon és fax száma: ( 06-1) 216 00 56 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.molnarferencaltiskola.hu/ Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Alapító okirat: átdolgozás alatt Érvényben lévő Alapító okirat kelte: Budapest, 2012. július 10. Intézményi egységek:  1 – 4. osztály  5 - 8. osztály  uszoda

egész napos oktatás általános tanrendű oktatás helyi feladatok és kerületi feladatok

Típusa: Alapfokú köznevelési intézmény  Nyolc évfolyamos általános iskola Alaptevékenység:  nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás  integrációs és képesség-kibontakoztató oktatás,  sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek:  egész napos oktatás 1 – 4. osztályokban,  logopédiai fejlesztés  úszásoktatás tanköteles korosztály számára  gyógytestnevelés  iskolai könyvtári szolgáltatás  diáksport.

5



3.

Dokumentumok

Szakmai alapdokumentumok dátumok Alapító Okirat: átdolgozás alatt Pedagógiai Program és Helyi tanterv: 2015. március Házirend: 2015. március Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje és szabályzata Szervezési dokumentumok Intézményi munkaterv Tantárgyfelosztás Órarend, terembeosztás

6

Budapest IX. Kerületi

Szervezeti és Működési Szabályzat

Molnár Ferenc Általános Iskola

2015

4. Szervezeti felépítés és vezetés

igazgató Alapítvány a Molnár Ferenc Általános Iskoláért

iskolatitkár rendszergazda

igazgató helyettes alsó tagozat

uszoda

PR munkacsoport

patronáló munkacsoport

alsós szakmai csoport

igazgató helyettes felső tagozat

angol munkacsoport

sport munkacsoport

7

diákdiák önkorönkormányzat mányza

módszertani munkacsoport

mérés, értékelési munkacsoport

szociális kompeten cia munkacsoport

szülői tanács

pedagógiai asszisztensek



1. Az intézmény igazgatója Az intézmény vezetőjének kinevezése a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ joga az érvényben lévő törvényi szabályozások figyelembe vételével. A személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízatás legfontosabb követelményei:  az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség  intézményvezetői szakképzettség  legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat  a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás Igazgatói jogkör A köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Kiemelt feladatai és hatásköre - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.

8



Az igazgató felelőssége Az intézményvezető egy személyben felelős:  Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.  Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.  Az iskola pedagógiai munkájáért.  A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért.  A tanulók érdekeinek elsőbbségéért.  Az ifjúsági feladatok ellátásáért.  A nevelő – oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.  A tanulóbalesetek megelőzéséért.  A gyermekek egészségügyi ellátásáért.  A méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.  A kiegészítő tevékenységek szabályszerű és gazdaságos üzemeltetéséért.  A törvényben nem tiltott jogköröket átruházhatja vezetőtársaira vagy a középvezetőkre. 2. Az igazgatóhelyettes személye 2010. évi CLXXV. közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető – a 90. §ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. A magasabb vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat, a lemondási idő két hónap.  Az igazgatóhelyettest a nevelőtestületi és alkalmazotti közösség véleményének meghallgatása után az intézmény igazgatója bízza meg. Feladata a munkaköri leírásban rögzítettek szerint.  A felsős igazgatóhelyettes általános feladata az igazgató helyettesítése annak távolléte esetén. Az igazgatóhelyettes jogköre  kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre,  az intézmény tantárgyfelosztásának elkészítésére, ellenőrzésére,  az órarend elkészítése, ellenőrzése,

9


       


a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése, a tanítási órák, szakköri órák, napközis csoportok látogatása, ellenőrzése. a nevelők munkájának segítése, a naplók, szakköri naplók ellenőrzése, a tanügy igazgatási dokumentumok ellenőrzése, továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van. tanulók felvétele ügyében iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviselete és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések joga

3. A vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje Az iskola vezetője, helyettese megfelelő rendszerességgel tanácskoznak. Az igazgatóhelyettesek legalább heti 25 órát köteles az intézményben tartózkodni a kötelező órák ellátásán túl. A munkahelyen tartózkodás idejét úgy kell beosztani, hogy a mindennapi működés rendjét ne zavarja. A vezetők közül az alapfeladat ellátásához szükséges időben legalább egy főnek az intézményben kell tartózkodnia. Az intézményvezető helyettese teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti az intézmény vezetőjét, annak akadályoztatása esetén. Az intézmény vezetősége, tagjai  intézmény igazgatója,  igazgatóhelyettesek  szakmai munkaközösségek vezetői Kibővített pedagógiai vezetőség tagjai     

intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői Közalkalmazotti Tanács elnöke, A diák önkormányzat munkáját segítő pedagógus

4.A nevelőtestület A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a köznevelési törvény tartalmazza. A nevelőtestület a tanév folyamán betervezett és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület betervezett értekezletei: - a tanévnyitó értekezlet, - havi munkaértekezletek - az osztályozó értekezletek, - a félévi és a tanévzáró értekezletek.

10



A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv és munkarend összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület tagjai egyharmadának aláírásával és a Közalkalmazotti Tanács kezdeményezheti, az ok és a cél megjelölésével. Az egy osztályban tanítók értekezletét az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató hívja össze. A nevelőtestület értekezleteinek napirendjéről és döntési rendjéről maga határoz. Munkaközösség-vezető -

-

szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkaközösség szakmai munkáját, az irányítási területén utasítási, ellenőrzési és értékelési jogkörrel rendelkezik, az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti a munkaközösség éves munkaprogramját, a munkaközösség szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve a felügyelettel megbízott intézményvezetőhelyettesnek, éves munkaterv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, új kolléga munkájáról, beilleszkedésének tapasztalatairól, negyedévente beszámol az intézményvezetőnek, figyelemmel kíséri a gyakornokok munkáját támogató mentorok tevékenységét, és segíti a gyakornokok beilleszkedését, az igazgató megbízása alapján a pedagógus értékelési rendszerben szakmai ellenőrzőmunkát, továbbá óralátogatásokat végez, segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, elvégzi az e körben rábízott feladatokat.

11



5. Az intézmény működési rendje 1.A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét ki kell elhelyezni. Az épület lobogózása, annak tisztítása a Ferencvárosi Intézményüzemeltető Központ hatásköre, felelőssége, feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:      

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani,

Biztonsági szabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket.  A portás feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon keresztül be ne juthassanak az intézmény területére.  A portás feladata, hogy tanítási idő alatt az iskola bejárati ajtaja zárva legyen, gyerekek csak lepecsételt kilépő cédulával, idegenek csak engedéllyel juthassanak be, illetve ki az épületből. Az osztálytermeket reggel alsó tagozaton az osztálytanítók, felső tagozaton az ügyeletes pedagógus nyitja. A szaktantermeket, tantermeket, a tanítási órát tartó tanár zárja minden óra után, szünetben a tantermekben tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A délutáni foglalkozást tartó tanár minden foglalkozás után bezárja a tantermet, szaktantermet. Az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi a mellékhelyiségek nyílászáróinak állapotát, további feladata az elektromos berendezések áramtalanítása, és az épület riasztórendszerének bekapcsolása. A látogatás rendje Idegenek az oktatási intézményben csak igazgatói, helyettesi és engedéllyel tartózkodhatnak, az épületbe csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát, majd az épület elhagyásának időpontját. Ezt a szolgálatot teljesítő portás a belépő füzetben rögzíti, a vendéget eligazítja, vagy felkíséri a látogatott személyhez. Az intézmény igazgatója kivételes esetekben ettől eltekinthet, ilyen esetek:  az iskolai ünnepélyek és rendezvények,  szülői körök, fogadó órák. 12



A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. Az idegenek tartózkodását indokolt esetben (bérlet, tanfolyam, előadás, stb.) az intézmény vezetősége korlátozhatja. Szülő az iskola épületében a következő alkalmakkor tartózkodhat:  gyermekek szülei 7:30-7:45 és 16:00-17:30  szülői körök alkalmával  fogadóórák alkalmával  nyílt napokon  iskolai rendezvényeken  rendkívüli esetben a szülő, vagy a gyermek gondviselője az osztályfőnök, az igazgatóhelyettesek vagy az igazgató kérésére vagy engedélyével Az alkalmazottak helyiség használata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor, és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának, időpontjának és időtartamának pontos megjelölésével. A tanulók helyiség használata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával, pedagógus felügyeletével. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben: a könyvtár, a technika terem, tornaterem, tankonyha, informatika terem, interaktív terem, valamint az ebédlő - jól látható helyen - külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje, A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (informatika terem, technika terem, tankonyha, természettudományos előadók, könyvtár, tornatermek stb.) használatához. Az uszoda használati rendjét az SZMSZ melléklete tartalmazza. A berendezések használata

13



A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges az intézmény tulajdonát képező informatikai eszközöket. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisítenie az átvételi elismervényt. Dohányzásra vonatkozó szabályok A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az intézmény területén, és annak bejáratától 5 méteren belül tilos a dohányzás. Rendkívüli eseményre vonatkozó rendelkezések Bombariadó: Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a Tinódi utcai játszótér. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Tűzriadó: Évente két alkalommal tűzriadó-próbát tartunk a megbízott vezetésével, az eredményesség érdekében mérjük az intézmény kiürítésének idejét. 2. Tanulói beiratkozás

14



Az iskola a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót köteles felvenni. Felvételi sorrend: -

az iskola felvételi körzetébe tartozó gyermekek

-

a különleges helyzetű tanulók

-

testvére az intézmény tanulója

-

munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található

-

az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas igazolvány  a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány  a gyermek nevére kiállított társadalombiztosítási azonosító számot igazoló kártya  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító szakvélemény, amely lehet - óvodai szakvélemény - nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény - sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas igazolvány  a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány  a gyermek nevére kiállított társadalombiztosítási azonosító számot igazoló kártya  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanuló az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő tesztet ír. A tanuló eredményéről a szülőt értesítjük és szükség szerint egyéni haladási ütemet állapítunk meg számára. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A különböző profilú osztályok közötti átjárhatóság feltétele a sikeres különbözeti vizsga megszerzése.

3. A tanév helyi rendje

15



A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, a szülői tanáccsal és a diákönkormányzattal történt egyeztetés után pedig a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek:  a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program)  iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról  tanórán kívüli foglalkozások formáiról  nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról  az éves munkaterv jóváhagyásáról  a munkacsoport-vezetők újraválasztásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmények belső házirendjeit ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. 4.A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti,) rendjét,  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét  szülői értekezletek és fogadóórák idejét  a tanulók értékelésének idejét és módját. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal (ennek megtörténtét írásban rögzítik a tanulók tájékoztató füzetében), az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 5. Az intézmény nyitvatartása  Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon (hétfő - péntek) 6 órától 22 óráig tart nyitva.  Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.30 órától 17.30 óráig tart.

16



 A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján.  Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz esetén lehetséges.  Az intézmény nyitvatartási rendjét egyeztetni kell a kerületi feladatokat ellátó iskolai fogászattal, a Ferencvárosi Intézmény Üzemeltető Központtal, és a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények igazgatóságával.  Az intézmény, tanítási szünetekben a tankerületi ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanulók és nevelő kötelesek a tanóra előtt 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási órák rendjét kiemelten kell óvni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: napközben a portán való bejelentkezéssel léphet az intézménybe, kivéve a rendezvények, ünnepélyek alkalmával. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok (házirend) határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján tájékoztatja az osztályfőnököt, amit az osztályfőnök indokolt esetben korlátozhat. 6. A tanítási órák és óraközi szünetek rendje: Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási óra megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, kezdetét és végét csengő jelzi (csengetési rend a Házirendben). Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A tanítási órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaterv és a Pedagógiai Program rögzíti. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. A tanítási órák a tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. Iskolánk első négy osztálya iskolaotthonos oktatási formában működik, a 2013/2014-es tanévtől, felmenő rendszerben, a felső tagozaton egész napos iskolai oktatás valósul meg. Az óraközi szünetek időtartama: Felső tagozaton 15, 15, 15, 15, 10 perc a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet az udvaron töltik. Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Az iskolaotthonos osztályok saját időbeosztásuk szerint szervezik napirendjüket. A déli étkezésre 11.30-tól 14 óráig biztosítunk időt a tanév elején elkészített beosztás szerint pedagógus felügyelete mellett. 7.A tanórán kívüli foglalkozások rendje

17



Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Szakkört csak minimum 12 fő jelentkezése esetén indítunk. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak:  szakkörök,  diák sportkör,  képességfejlesztő foglakozás,  tanulmányi- és sportversenyek,  kulturális rendezvények,  könyvtárlátogatás. A iskolaotthonos/egész napos iskola foglalkozások rendje: 1-4 évfolyamon a tanítás 16:30-ig 5 évfolyamon a nevelés-oktatás 16 óráig tart. Szülői igények szerint az iskolában reggel 7-7.30 között, valamint 16-17.30 között ügyeletet biztosítunk. Különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint, éves tanmenet alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola biztosítja. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének függvényében indít. A képességfejlesztés célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A képességfejlesztés órarendbe illesztett időpontban vagy délutáni foglalkozás keretében történik. A képességfejlesztés differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történhet. A képességfejlesztés ingyenes. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

18



Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használatáról a Házirend intézkedik, valamint a mellékletként csatolt könyvtárműködési szabályzat. Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll, munkáját a pótosztályfőnök segíti. Az osztályfőnököt, és a pótosztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök és a pótosztályfőnököt jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. Tanulmányi- és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolát, szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások a pedagógiai program és az iskola munkaterve alapján szervezhetők és a tanmenetekben rögzítendők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek egy héttel az indulás előtt. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek, melyen a részvétel kötelező. Egyéb kirándulásokon a tanulók részvétele önkéntes. Tanulóink erdei iskolai programon vehetnek részt a Ferencvárosi Intézményüzemeltető Központ finanszírozásával. A kiránduláshoz, erdei iskolákhoz és minden iskolán kívüli programhoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Fentieken felül önkéntesség elvén alapuló szülői segítség igénybe vehető. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

19



Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra a tanmenetbe betervezett program szerint az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni. Mindennapi testedzés A gyermekek egészsége érdekében az iskolában minden nap biztosítani kell a testmozgást, ami az iskolánkban az alábbiak szerint történik: Az iskolai sportkörök tevékenységüket a tanulási idő tiszteletben tartásával végezhetik.  A tanulók érdeklődésüknek megfelelően a szülő hozzájárulásával valamennyi sportkör edzéseit látogathatják.  Az igényfelmérés után törekedni kell arra, hogy 20-25 gyereknél több egy csoport foglalkozásait egyszerre ne látogassa.  Iskolánkban a mindennapi testedzés része az úszás, a korcsolyázás és a néptánc oktatása. 8. A diákönkormányzat DÖK szervezet A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja a DÖK képviselőit, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott DÖK látja el. A DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A DÖK működését a vezető pedagógus koordinálja. Az diákönkormányzat legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire

20



az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a következőkben:  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  a házirend elfogadásakor és módosításakor. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

6. Ünnepélyek, hagyományőrző tevékenységek A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az intézmény hagyományos rendezvényei, ünnepélyek Diákjaink személyiségének alakításában nagy jelentősége van a színvonalas, élményt nyújtó iskolai megemlékezéseknek, ünnepélyeknek.                 

tanévnyitó ünnepély, az elsősök köszöntése október 6. – megemlékezés az aradi vértanúkról október 23. – ünnepély az 1956-os forradalomról november – Márton napi vigasság december – Luca napi vásár december 6. - Mikulás ünnepség december – adventi gyertyagyújtások, utcai éneklések december – közös ajándékkészítés december utolsó tanítási napja a karácsonyi ünnep jegyében január 22. – a Magyar Kultúra Napja február – farsang március 15. – ünnepély az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére március – húsvéti kézműveskedés Alapítványi Nap – osztályok, csoportok bemutatkozása április 11. – Költészet Napja április 22. – Föld Napja június 4. – Nemzeti összetartozás napja

21



 ballagás  tanévzáró ünnepély  Molnár Ferenc projekt nap Egyéb hagyományok      

Iskolakóstolgató Nyílt tanítási napok Tanulmányi versenyek és vetélkedők Erdei iskolák Nyári táborok Napközis tábor

A hagyományápolás külsőségei, feladatai Intézményünk jelképei Az intézmény címerének, illetve jelvényének szimbólumai és a címer és jelvény leírása: Álló ovális pajzs, szélén arany mezőben álló nagybetűkkel Molnár Ferenc Általános Iskola felirat, középütt tízszirmú kék mezőben nyitott könyv, mögötte aranyágú fa. Az intézmény tanulói és dolgozói az iskolai rendezvényeken kötelesek kitűzni. Az intézmény zászlójának leírása: Arany rojttal szegélyezett mintás fehér selyem brokát alap közepén az iskola címere. A Molnár Ferenc emlékérem leírása: 11 cm-es átmérőjű körben Molnár Ferenc kissé jobbra forduló, szembe tekintő realista portréja, fölötte félkörívben Molnár Ferenc emlékérem felirattal, hátoldalán a kitüntetetett gravírozott nevével és a kitüntetés évszámával. Anyaga bronz. Készítette: Pál János Ervin szobrászművész. Iskolapóló: Zöld színű pamutpóló, az elején sárga színű nyomott iskola jelvénnyel, a hátán tanulóink által tervezett „Molnár Ferenc Általános Iskola” felirattal. . Az intézmény tanulói az iskolai,és az iskolán kívüli rendezvényeken használják. Pedagógus egyen póló: A munkanapokhoz rendelt, előre meghatározott színű ( hétfő-fehér, kedd-sárga, szerda-kék, csütörtök-rózsaszín, péntek-piros ) pamutpóló, az elején nyomott iskola jelvénnyel. Az intézmény dolgozói a mindennapi munka során ezt viselik. Iskolaköpeny: Zöld és sárga színű pamut köpeny az elején sárga színű nyomott iskola jelvénnyel, leány és fiú fazonnal varrva. Alsó tagozaton valamennyi tanuló, felső tagozaton felmenő rendszerben hordják tanulóink. A kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon is.

22


7.


Egészségügyi feladatellátás biztosítása

Az iskola területén és környékén a szeszes ital fogyasztása, és bármiféle drog használata TILOS! A tanulók szünetekben a folyosókon, jó idő esetén az udvaron tartózkodnak. Az udvari felügyeletet az ügyeletes tanárok látják el. Az iskolaotthonos és egész napos oktatásban részesülő tanulók szabadidejük nagy részét lehetőség szerint szabad levegőn töltik. Egészségügyi szűrések (iskolaorvos, fogorvos) Az intézményben heti egy alkalommal van jelen az iskolaorvos és a védőnő. Ezeken az alkalmakon biztosítjuk az iskolai szűrővizsgálatok elvégzését, és az aktuális védőoltások beadását. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a gyógytestnevelés indokoltságának szűrését is az iskolaorvos látja el. Osztályfőnöki órákon 5. és 6. évfolyamon felvilágosító foglalkozásokat tartunk, ehhez igénybe vesszük az iskolai védőnő vagy orvosi egyetemre járó fiatalok közreműködését. Minden évben két alkalommal biztosítunk fogászati szűrést tanulóink számára az intézményben működő gyermekfogászati rendelőben. Munkavédelem A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat a hatályos Munkavédelmi Szabályzat előírásai tartalmazzák: Ügyrendi szabályok Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje Munkavédelmi oktatás rendje Munkavégzésre vonatkozó általános és speciális szabályok Munkáltató munkavédelmi feladatai Munkavállaló munkavédelmi jogai és kötelezettségei Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodó szerek juttatása Munkavédelmi eljárások rendje Elsősegély-nyújtás szabályai Tűzvédelem A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat a hatályos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai tartalmazzák: Az iskola tűzvédelmi szervezete Tűzvédelmi felelősök és azok feladatai Az iskolára vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályozása A tűz megelőzésével, oltásával kapcsolatos feladatok Tűzvédelmi oktatás

23


8.


Reklámtevékenység gyakorlása az iskolában

Az iskolában reklámtevékenységet csak a törvény által szabályozott formában szabad végezni. Szigorúan tiltott a politikai pártok és az egészségre káros termékek (szeszes ital, dohány- áru stb.) népszerűsítése. A reklámtevékenység nem zavarhatja a mindennapi tanulási tevékenységet, nem akadályozhatja és befolyásolhatja a tanulókat és a nevelőket a pedagógiai munkában. Az iskolában reklámfelirat, tábla elhelyezése igazgatói engedély után helyezhető el.

9.

Diákigazolvány igénylése, kiadása, pótlása

Az igénylés megkezdése előtt az okmányirodában kell elkészíttetni a fényképet és aláírás képet. Az okmányirodai folyamat során a jogosult adatai ellenőrzésre kerülnek a személyi adat- és lakcím nyilvántartás alapján. Az okmányirodában a jogosult egy Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlapot kap, ezen az adatlapon szerepel egy 16 karakterből álló NEK azonosító, melynek a diákigazolvány igénylés folyamatában fontos szerepe van, ezt meg kell őrizni! Az okmányirodai szolgáltatás ingyenes. Ezután kell az iskolában bejelenteni a diákigazolvány igényt, és meg kell adni a NEK azonosítót, illetve be kell fizetni a diákigazolvány díját, ami 1.400,- Ft. A diákigazolványt a gyártó közvetlenül a lakcímre postázza az elkészült kártyát.

10.

Balesetvédelem

A tanév első napján minden tanuló balesetvédelmi tájékoztatásban részesül. A tanulók kötelesek a saját és mások testi épségének védelmében a szabályokat betartva viselkedni. A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak az iskola épületében, és a hozzá tartozó udvarokon. A tanulók becsengetéskor a tantermek/szaktantermek előtt várják a nevelőt, és csak a nevelő kíséretével mehetnek be az osztálytermekbe. Az ablakokból kihajolni, oda kiülni, bármilyen tárgyat kidobni szigorúan TILOS! Az iskola épületébe – a szakórán szükséges eszközökön kívül – szúró-, vágóeszközt, vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat behozni tilos. Az iskolában nem megengedett mobiltelefon, és az audio-vizuális eszközök használata, így az iskolaidőben bekapcsolt mobiltelefont, audio-vizuális eszközöket, a nevelő elveszi, és az igazgatói irodában adja le, ahol csak a szülő veheti át. Petárdát, fegyverként használható tárgyat (pl. spray, könnygáz, gumilövedék, légpuska, gumibot, boxer, vipera, nuncsaku) behozni vagy tanulónak magánál tartani rendőrségi intézkedést von maga után.

11.

Karbantartás és kártérítés

Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

24



A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A ferencvárosi intézményüzemeltető központ feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése, a megfelelő jogszabály alapján.

12.

Iskolai könyvtárszabályzat

Az iskolában lévő könyvtárat az iskola tanulói minden nap használhatják, szervezett könyvtári órák és a kölcsönzést illetően. A nyitvatartási idő szabályozott, nyilvános helyen megtekinthető. A könyvtárat a tanulók délelőtt és délután is használhatják. A tankönyvek kölcsönzésénél a könyvkölcsönzési előírásai a mérvadóak. A kikölcsönzött irodalmi művekért a tanulók kártérítési kötelezettséggel tartoznak. A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.

13.

A tanügyi nyilvántartások szabályozása

1. A tanügyi nyilvántartások formái A beírási napló, a felvételi és haladási, és értékelő napló  Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt alkalmazott vezeti.  A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt.  A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját  A tanórai, a tanórán kívüli, nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, elektronikus naplót, foglalkozási naplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.

A törzslap  Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló tanév végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót, valamint a tanuló oktatási azonosító számát.

25



 A testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló esetén a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.  A megsemmisült, vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani. A bizonyítvány  A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót, és a tanuló oktatási azonosító számát.  Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.  Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.  Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.  A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.  2001. évi C. törvény alapján, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről rendelkezik, külföldről érkezett tanuló bizonyítványát csak hivatalos fordítással együtt lehet elfogadni. A magyar bizonyítvány végén található jegyzet rovatban a kiállítás folytonosságát jelezni kell a megfelelő iktatószámmal. A tantárgyfelosztás és órarend  Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni.  A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója, az általános helyettese - a nevelőtestület véleményének kikérésével – készíti el.  A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Jegyzőkönyv  Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény

26



működésére, a gyermekekre, a tanulókra., vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte, vagy az intézmény dolgozójának külön kérésére.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.  A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá A tanügyi nyilvántartások vezetése  A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

feladatokhoz

 Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.  A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és az igazgatóhelyettes a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.  A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.  Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.  Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése  Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.  Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.  Az iskola nyilvántartást vezet:  az üres bizonyítvány-nyomtatványokról  a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról  az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról 27



Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos Magiszter digitális napló elektronikusan előállított adatai, papíralapon tárolt adatként is kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola pedagógusai. Az adatok tárolása a szolgáltató központi szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy felsős igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

14.

A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

Szülői Tanács: Nevelési céljainkat csak a szülői közösséggel együttműködve tudjuk eredményesen megvalósítani. Legfontosabb partnereinknek tekintjük őket. Minden tanévben megválasztjuk az osztályok szülői közösségéből a szülői munkaközösséget /osztályonként 2-3 fő/. Közülük kerül ki a Szülői Tanács, amely rendszeres kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és az őket megválasztó szülőkkel. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol a Házirend, a Pedagógiai Program, az SZMSZ, és a beiskolázási terv elfogadásánál. Részt vehet az évenként megrendezett szülői fórumon, a szülői körökön, fogadóórákon. Figyelembe vesszük véleményüket, javaslataikat az iskolai tevékenységgel kapcsolatban. Évente elégedettségmérést végzünk a Mérés és értékelési munkacsoport éves munkaterve alapján, amelyben a szülői szervezet is bekapcsolódhat. A szülők bekapcsolódhatnak az iskolai rendezvények lebonyolításába is. Önálló kezdeményezéseikre is számítunk. Az iskola és az osztálytermek szépítésében kérjük a szülői közösség aktív részvételét. Igény szerint segítséget nyújtunk a szülők részére nevelési feladatok megoldásában.

28



15.

A dolgozók munkarendje

A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell a munkahelyen tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 35 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, ügyelettel, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető helyettesek állapítják meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezheti indokolt esetben. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt a legrövidebb időn belül jelezni kell a vezető helyettesnek. Az „anyanapok” igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei:  a dolgozók egyenletes terhelése,  az intézmény zavartalan feladatellátása,  a rátermettség és alkalmasság,  a szükséges szakmai felkészültség, A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása,) az intézményvezető adja, a vezető helyettes javaslatai segítségével. A vezető helyettes jogosult rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. A pedagógus képzés formái A pedagógus képzésben két, egyenrangú formacsoportról beszélhetünk: - az önképzésről - az intézményes (szervezeti keretekben folyó) képzés. Intézményes keretek között zajló képzés lehet: tanfolyam, távoktatás, vagy levelezős képzés.

29



A pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit, - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért a vezető helyettes és az ügyeletvezető pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus a felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyelet rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok látják el. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha ezt a szülők kérik. A tanulók munkarendje Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével.

16.

Alkalmazotti közösségek

Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre, álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

30



A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenléténél határozatképes. A kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái:  közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések,  nyilvános fórumok, intézményi gyűlések,  bizottsági ülések,  eseti megbeszélések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

17.

Nevelőtestületi feladatok és jogok

A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület (tantestület) az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület tagjai:  a pedagógusok,  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők:  a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása,  a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása,  a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése,  a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, 31



     

a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása,  a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme. A nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre:  a pedagógiai program elfogadása és módosítása,  az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása,  környezeti- egészségnevelési program elfogadása,  a minőségfejlesztési program elfogadása,  a tanév munkatervének elfogadása,  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,  a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkacsoportokra a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkacsoportok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi/év végi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - bizottságokat hoz létre tagjaiból (változó összetétellel). A Fegyelmi Bizottság feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata  az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy helyettese,

32


   


az érintett tanuló osztályfőnöke, egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, egy, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője.

Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, diákönkormányzat) képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak  alakuló értekezlet  tanévnyitó értekezlet,  munka értekezletek havonta  félévi és tanév végi osztályozó értekezlet,  nevelési értekezlet,  félévi értekezlet  tanévzáró értekezlet, Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja. Rendkívüli nevelői értekezlet összehívásáról minden esetben tájékoztatni kell az intézmény igazgatóját. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet tisztázás után az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a 2 hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni.

18.

Szakmai munkacsoportok

A törvényi szabályozás értelmében: A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.  A szakmai munkacsoport meghatározza a csoport működésének rendjét, elfogadja a munkatervét.  A szakmai munkacsoport vezetőjét az intézmény igazgatója bízza meg a szakmai munkacsoport kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkacsoport dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.  A szakmai munkacsoport dönt a szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, a továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek időpontjáról.

33


   


A szakmai munkacsoport - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkacsoport véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. A szakmai munkacsoport gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről.

Munkacsoportok céljai és feladatai A munkacsoportok feladatai  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  egységessé teszi az intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb. feladatait és tételsorait,  kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a vizsgákat, versenyeket,  javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint)  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, Az intézmény szakmai munkacsoportjai, céljai, feladatai A PR csoport Célja: Az iskola széleskörű megismertetése, népszerűsítése, az iskola tanulói létszámának növelése érdekében. Feladatai Az intézményi PR-stratégia elkészítése.(honlap szerkesztése, frissítése; iskolaújság szerkesztése,; iskolarádió - legalább alkalmankénti – működtetése; kapcsolattartás a kerület és más kerületek intézményeivel, a médiával, a szülőkkel; szórólapok, kiadványok tervezése, készítése, terjesztése; az iskola belső képének megtervezése, folyamatos aktualizálása; publikációk; szakmai módszertani anyagok összeállítása, közlésének megszervezése; szülői kérdőív összeállítása az igények felmérése szempontjából). A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik.

34



Módszertani munkacsoport Célja A módszertani kultúra (kooperatív technikák) fejlesztése és átadása, az egyénre szabott oktatás kialakítása. A projekt, mint munkaforma bevezetése. Feladatai A nem szakrendszerű oktatás bevezetése, példaértékű megvalósítása; módszertani műhely létrehozása, belső továbbképzés szervezése. A tanév folyamán első és ötödik évfolyamon egyegy projekt megvalósítása. A kompetencia alapú programcsomag alkalmazása. (elemzések, értékelések, tanmenetjavaslatok; egyéni – diák – portfoliók készítése; mérések; bemutató nap megszervezése → interaktív tábla) A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik. Mérés, értékelési munkacsoport Célja Biztosítani az iskolában a minőségirányítási politika eredményes és hatékony működését. Az intézményben történő pedagógiai folyamatok szakmai elemzése. Feladatai Az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott célok adott tanévre vonatkozó meghatározása, tervezése, végrehajtása. A munkacsoportokkal való kapcsolattartás, a mérések elemzése. Az elemzés eredményeinek megismertetése az érintett pedagógusokkal illetve szükség szerint a tantestülettel. Javaslat tétel intézkedési terv készítésére az érintett pedagógusok számára. A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik. Patronáló csoport Célja A hátránnyal küzdő diákok esélyegyenlőségének segítése, a pedagógusok számára segítségnyújtás az egyénre szabott differenciált oktatás megszervezésében. Feladatai Az éves munkaprogram elkészítése. Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal. Folyamatos konzultáció az osztályfőnökökkel, tanítókkal, tanárokkal. Szükség szerint esetmegbeszélések szervezése, segítségnyújtás a felmerült problémák megoldásához. Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások szervezése és lebonyolítása a rászoruló gyerekek számára. (felmérések: elsősök év eleji fejlesztős, logopédiai, gyógytestnevelés, DIFER; családlátogatás; óralátogatások; fejlesztési tervek készítése, a fejlesztett tanulók év végi értékelése; csoport – és egyéni foglalkozások szervezése az iskolapszichológussal) A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik.

35



Sport munkacsoport Célja A személyiség és a mozgáskultúra fejlesztése a mozgásos cselekvéseken keresztül. A mozgás, testedzés váljon életformává. Feladatai Biztosítani a tanulók szervezetének egészséges fejlődését, az egészség megszilárdítását. A játékok iránti igény felkeltése és a sportjátékok megszerettetése. Több uszodahasználati lehetőség biztosítása a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Intézményi és kerületi sportrendezvények lebonyolítása. A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik. Szociális kompetencia munkacsoport Célja A társadalomban elfogadott viselkedési normák tudatosítása és elfogadtatása a tanulókkal. Az eltérő szociokulturális körülmények közül érkező gyerekek együttnevelése, a személyközpontú oktatás és nevelés megvalósítása. Feladatai Az éves munkaterv megszerkesztése. Az osztályfőnöki munka koordinálása. „Molnáros” szokásrend kialakítása. Olyan nevelési és tanulásszervezési módszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét, alkalmasak a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére. Belső továbbképzések szervezése és lebonyolítása. A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik. Alsó tagozatos szakmai csoport Célja A társadalomban elfogadott viselkedési normák tudatosítása és elfogadtatása a tanulókkal. Az eltérő szociokulturális körülmények közül érkező gyerekek együttnevelése, a személyközpontú oktatás és nevelés megvalósítása. A későbbi tanuláshoz, problémamegoldáshoz, önmegvalósításhoz, egészséges életvitelhez szükséges készségek, képességek, attitűdök megalapozása. Feladatai Korszerű tanítási módszerek (kooperatív oktatás, projekt, epochális rendszer) megismerése, alkalmazása. Bemutató órák szervezése, lebonyolítása. Személyiség – és magatartásfejlesztés. A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése a iskolaotthonos időszakban, hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása. A csoport dokumentációt készít a tervekről, és az elvégzett feladatokról. (írásos anyagok, fényképek, tablók, poszterek stb.) Figyeli az aktuális pályázatokat és lehetőség szerint pályázik. 36



Angol nyelvi munkacsoport Célja Különböző módokon, szinteken, más-más tanulási módszerek segítségével és eltérő technikák megmutatásával segíteni az angol nyelv elsajátítását. Legfőbb cél az érdeklődés felkeltése, a szókincs bővítése, az angol nyelv szabályrendszerének megértése, az angol nyelvi kommunikáció megtanítása, az angol nyelv megszerettetése. Feladatai Az angol nyelv oktatása minden évfolyamon, különböző képzési formákban. A népszerű angol nyelvi előnyprogram fenntartása, ahol felmenő rendszerben van lehetőség a nyelv intenzív tanulására. Az angol nyelvoktatás alapjainak megteremtése, mint a sikerorientált nyelvtanulás, valamint azok a tevékenységi formák, melyek kiegészítik, élményekkel gazdagítják a nyelvtanulás folyamatát, ilyen a Tabello angol nyelvi program használata, a szakköri munka alsó és felső tagozaton, kerületi versenyen való részvétel, nyelvi táborok szervezése, angol nyelvi szereplés iskolai rendezvényeken. Munkacsoport vezetők feladatai, jogai A szakmai munkacsoport tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkacsoport vezetőt választanak. A munkacsoport vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkacsoportot az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkacsoport tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkacsoport vezető feladatai    

irányítja és felelős a munkacsoport tevékenységéért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervezhet, összeállítja a pedagógiai program alapján a munkacsoport éves programját, beszámol a tantestületnek a munkacsoport tevékenységéről,

Szakmai munkacsoport vezető jogai  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkacsoport tagjainak tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkacsoport tagjainak szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,  hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkacsoport tagjainak jutalmazására. A munkacsoport vezetők megbízás alapján tanügyigazgatási és szakmai munkát is elláthatnak.

37


19.


A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, feladatai

Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni és értékelni kell. Az ellenőrzés módszerei      

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített munkák vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése.

A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó szakmai munkavégzését előzetes bejelentés nélkül ellenőrizni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban, vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a

38



saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek,  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai munkáját,  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát,  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet,  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét,  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét,

39



 a pedagógusok adminisztrációs munkáját,  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult Az intézmény dolgozói közül bárkit szakmai kompetenciájának megfelelően meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni és ezt nyilvánosságra hozni. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai Minden dolgozóra vonatkozóan:  a munkafegyelem megtartása  a munkaidő kihasználása  a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala  a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása  a leltár rendje Pedagógusokra vonatkozóan:  a szakmai munka színvonala  a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése  a tanulói házirend betartatása a tanulókkal  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja  tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja  a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása  nevelői ügyelet ellátása  kapcsolattartás a szülőkkel A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez  Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során

40


     


a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése o a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás

20.

Kapcsolattartás a szülői szervezetekkel

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata: A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. 1.és 5. osztályban javasolt az első negyedévben, egyébként szükség szerint. Szülői kör: Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása  A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  a tanév rendjéről, az éves munkatervről  az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, 41



 a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé  segítségnyújtás és tanácsadás az egyéni nevelési helyzetekben, a pályaválasztással, a gyermek orientációjával kapcsolatban Gyakorisága: évenként 3 alkalommal (szeptember, január, június), illetve szükség szerint Fajtái:     

leendő elsős szülők tájékoztatása osztály szülői kör évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére) iskolai szintű (valamennyi szülő részére) pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára)

Fogadóóra Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése.(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: minden hónap első hétfőjének délutánja Probléma esetén előre egyeztetett időpontban. Nyílt tanítási nap Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

21.

Külső intézményi kapcsolatok

42



Külső kapcsolatok célja és módjai: Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módon:  közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok: Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel:

43

Naponta

Negyedévente

Tanóra, tanórán kívüli tevékenységek

Szülői értekezlet, fogadó óra, rendezvények, nyílt napok, szülői fórum

Szülői Szervezet

Munkaközösségek, nevelőtestületi értekezletek, rendezvények

Alapítványi ülések, rendezvények

Értekezletek

Nyílt napok, Játszóház

Diákok

Szülők

Szülői Szervezet

Alkalmazotti kör (pedagógusok)

Alapítvány a Molnár Ferenc Általános Iskoláért kuratóriuma

Logopédus, pszichológus

44

Kerület Óvodái Liliom u. Óbester u. Thaly K. u. Vágóhíd u. Erkel u. Évente

Negyedévente

Alkalmanként

Naponta, havonta

Alkalomszerű

Együttműködé si formák gyakorisága

Együttműködési formák

Közvetlen partnereink

óvodavezetők

Logopédus, pszichológus

Szabadidő szervező

Munkaközösségvezetők, igazgatóhelyettesek, Közalkalmazotti Tanács

Szülői Szervezetvezetője

Szülői Szervezet vezetője

DÖK-vezető

Kapcsolattartó személy a partner részéről

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató

DÖK-segítő tanár

Kapcsolattartó személy az intézmény részéről

Csoportos interjú, kérdőív

interjú

Évente, szeptemberbe n

Évente, február

kérdőív

Kérdőív, csoportos interjú

Kérdőív

Kérdőív, interjú

Módszer

Évente, január

Évente

évente szeptember

Évente

Évente

Azonosítás gyakorisá ga Megtalálható

Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat 2015

Partnereink Tanulónyilvántartó, alkalmazotti adatbázis, partnerlista, telefonszámokkal és címekkel az igazgatói helyettesi irodában



Közvetett partnereink Közvetett partnereink IX. kerületi iskolák

IV. Béla Általános Iskola Hejőkeresztúr H2O program Kürt Alapítvány Tabello interaktív nyelvtanítás Unikredit Bank Zwack Unikum Nyrt. Deák Közalapítvány Leövey Klára Gimn. természettud. labor ELTE Tanárképző Kar Kodolányi János Tanárképző Kar Számalk OKJ képzés

Kapcsolattartó személy a partner részéről igazgatók Kovácsné Dr. Nagy Emese Megbízott munkatárs Megbízott munkatárs Kürt János

Kapcsolattartó személy az intézmény részéről igazgató igazgató

Azonosítás gyakorisága

igazgató igazgató igazgató

havonta negyed évente negyed évente

Megbízott munkatárs Megbízott munkatárs Megbízott munkatárs

igazgató igazgató igazgatóhelyettesek

negyed évente negyed évente évente

Sebők Katalin

igazgatóhelyettesek

havonta

Hegedűs Léna Oktatásért felelős referens Jenei Erika

igazgatóhelyettesek igazgatóhelyettesek

félévente félévente


félévente


hetente

igazgatóhelyettesek 216-0056

hetente


hetente

Megbízott munkatárs Pressley Ridge Magyarország Alapítvány Ferencvárosi gyermek- Dr. Kiss Éva 1095 Mester u. 19. orvosi szolgálat

Védőnői szolgálat Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó

FECSKE Családsegítő Szolgálat Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola

IX. kerületi Rendőrkapitányság

216-0056 Kindl Mónika Győffi Lili 1097 Vágóhíd u. 35. 215-9145 1094 Balázs Béla utca 22/b

hetente havonta

Alsós igazgatóhelyettes hetente 216-0056 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 216-0056 igazgató 456-0428 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 216-0056 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 7-es osztályfőnökök 216-0056 igazgató 456-0428 továbbtanulási felelős

1092 Köztelek u. 8. 218-3834 Zupka Zsolt

IX. kerületi 1091 Üllői út 45. Humánszolgáltatási Iroda 215-1077/345 Gyámügyi Csoport Gyámhatóság 1092 Ráday u. 57. 215-1077 IX. ker. Munkaügyi Tanácsadó Iroda Központ vezetője Ferencvárosi Művelődési 1096 Haller út 27. Központ 216-1300 Középiskolák a továbbtanulástól

45

hetente

naponta havonta havonta

havonta 3 évente, november 2 évente, szeptember évente



függően

22.

Záró rendelkezések

Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével érvényes. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, - így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. Az intézmény dokumentumait (pedagógiai program, SZMSZ, házirend,) az iskola könyvtárában, titkárságán megtekinthető. A dokumentumok nyilvánosságát az iskola honlapján történő elhelyezéssel biztosítjuk. Az iskola honlapcíme: www.molnarferencaltiskola.hu

46



A Molnár Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat megismerte és elfogadásra javasolja.

Budapest, 2013. március 19.

……………………………… DÖK vezető

A Molnár Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Tanács megismerte és elfogadásra javasolja.


………………………………….. Szülői Tanács vezetője

A Molnár Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács megismerte és elfogadásra javasolja.


………………………………….. KT vezetője

47



23.

Mellékletek

 A Molnár Ferenc Általános Iskola könyvtárának használati szabályzata  Uszodahasználati házirend  Irat és adat kezelési szabályzat

48

BUDAPEST IX. KERÜLETI MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents