BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KOLLÉGIUMA KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAMJA

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÁLTALÁNOS ISKOLÁS KOLLÉGIUMA KOLLÉGIUMI NEVELÉSI PROGRAMJA 2005-2010

Tartalomjegyzék

I.

Bevezető (helyzetelemzés)

3.o.

II.

Az átalakulás előtt álló otthon története

4.o.

III.

A Kollégium küldetése és alapelvei

5.o.

IV.

A kollégium tevékenységének felépítése

8.o.

V.

Gyermekvédelmi feladatok

13.o.

VI.

Diákönkormányzat

14.o.

VII.

A kollégium személyi feltételei

15.o.

VIII.

Kapcsolatrendszer

16.o.

IX.

Hagyományápolás

17.o.

X.

Záró rendelkezések

17.o.

2

I. Bevezető (helyzetelemzés) A gyors társadalmi változások hatására folyamatosan emelkedik a szociális és családi okok miatt hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetbe került gyerekek száma. A gyermekvédelmi alapellátás e családok számára ugyan segítséget nyújt, de eszközei korlátozottak, és nem képes minden esetben a hátrányok kompenzálására, korrigálására. Nem tudja felvállalni e családok gyerekeinek művelődési, önképzési lehetőségeinek biztosítását, a kultúra közvetítését, és a megfelelő ismeretek és tudás megszerzését. A sokrétű hátrányos helyzetből átmeneti otthoni tapasztalataink szerint csak úgy tudnak a gyerekek kilépni, ha családi kapcsolatok megtartása mellett kollégiumi nevelésben és elhelyezésben részesülnek. A kollégiummá alakuló hetes-átmeneti otthon 39 éves gyakorlatában számtalan általános iskoláskorú gyermeket segített abban, hogy életpályájuk hátrányos helyzetük ellenére pozitív irányba folytatódjon. Mindenkor a tudás megszerzésére, a kultúra közvetítésére törekedtünk. A készségek, képességek fejlesztése, az önállóságra törekvés, az egyedi személyiségi tulajdonságok elismerése, a biztonság megteremtése kiemelt fontosságú volt. A kollégiumi nevelés alapprogramja elsősorban a középiskolások számára készült. Általános alapelvi és tartalmi kerete iránymutatást ad arra, hogy miként alkalmazható a tanköteles gyerekek számára is. Fontos figyelembe venni, hogy a nevelési célok és feladatok mindenkor az életkori sajátosságokhoz és a gyerekek adottságaihoz igazodjanak. A tanköteles korban is már kiemelt szerepű a személyiség formálása, a tanulás, az ismeretek megszerzése, mely az általános műveltséget alapozza meg, és ehhez szorosan kapcsolódik az alapvető erkölcsi szabályok elsajátítása.

3

A nevelés minden fázisában helyet kap a család, a szülő, hiszen különösen az általános iskolás korban az érzelmi kapcsolatok fenntartása, megerősítése, az egészséges személyiségfejlődés szempontjából is alapvető követelmény. A felvételt igénylő gyerekek indokai sokfélék. Anyagi, szociális, iskoláztatási okok mellett képességbeli különbségek is meghúzódnak, mellyel a család egyedül nem képes megbirkózni. A nevelési folyamatban az esélyek megteremtése érdekében beépül: -

differenciált személyiségfejlesztés

-

felzárkóztatás

-

tehetséggondozás

-

alapvető értékek közvetítése

-

továbbtanulásra felkészítés

-

életkori sajátosságokhoz igazodó szabadidő eltöltése. A kollégiumi elhelyezés lehetőség, a gyerekek és a család számára, hogy

életkörülményeik ezen idő alatt javuljanak, valamint a gyerekek számára lehetőség nyíljon az esélyegyenlőség megteremtésére. Meggyőződésünk,

hogy

a

hátrányos

helyzet

korrigálására

tett

korai

intézkedések, és a bentlakásos elhelyezés eredményesebb, ha minél előbb megkezdődhet a gyerekek átgondolt célra irányuló nevelése. Otthonunk átalakításával ebben szeretnénk maximális segítséget nyújtani a rászoruló gyerekek és szüleik számára. II. Az átalakulás előtt álló otthon története Az épület a II. kerület egyik legszebb helyén, a Rózsadombon épült 1910-13ig. Építtetője és egyben első tulajdonosa Gerstenberger Emil, magyar királyi építési tanácsos. A ház többször cserélt tulajdonost, 1924-1938-ig Ferenc József főherceg lakott benne. 1948-tól folyamatosan napjainkig gyermekvédelmi célokat szolgált. A Magyar Vöröskereszt a háború után árván maradt gyermekek számára létesített otthont, 4

majd 120 óvodás korú gyermek oktatása és nevelése folyt Hóvirág Gyermekotthon néven. 1964-66-ig az épületet felújították. A II. kerülettől a Főváros tulajdonába került, mely 1966-tól hetes otthonként működött általános iskolás lányok számára. 1988-97 között a gyermekek összetétele hetes otthonon belül is változott, a lányotthon fokozatosan átalakult testvérek fogadására, valamint megindult a koedukációra történő áttérés is. A Gyermekvédelmi Törvény jogilag nem rendezte a hetes otthoni elhelyezést, ezért

átmeneti

otthonként

működött,

megőrizve

pedagógiai

rendszerét,

hagyományait, és gyermekvédelmi feladatait. III. A Kollégium küldetése és alapelvei Olyan kollégiumot szeretnénk: -

ahova „hazamegy” a gyerek iskola után

-

ahol befogadják, elfogadják, és biztonságot nyújtanak neki

-

amely követel, de tudja értékelni az egyéni teljesítményt,

-

ahol a felnőttek következetessége szeretettel párosul

-

ahol

a

közösség

igyekszik

többletlehetőséget

nyújtani

az

ismeretek

gyarapításához -

a kollégiumunk olyan „érdekes ház”, mely tele van tudás-képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel.

Ennek érdekében intézményünk alapvető törekvése: -

Megteremteni a megfelelő feltételeket azon gyerekek számára, akiknek szüleik életkörülményei és szociális helyzete miatt nem tudják biztosítani a tanuláshoz,

a

művelődéshez,

ellátásukhoz,

nevelésükhöz

szükséges

feltételeket. -

Biztos

hátteret

nyújtani

az

eredményes

tanuláshoz,

a

mindennapi

felkészüléshez. -

Legyen programja a hátránnyal induló gyerekekre, és az átlaghoz képest több adottsággal rendelkező, tehetséges fiatalokra egyaránt. 5

Főbb alapelveink -

az alapvető emberi és gyermeki jogokat biztosítjuk minden területen.

-

demokratikus nevelési elveket érvényesítünk

-

a gyerekek iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat megkövetelése minden velük dolgozó felnőttől,

-

alapvető erkölcsi normák elsajátíttatását, gyakorlását vállaljuk

-

reális önismeret kialakítása

-

az egyén tulajdonságainak hasznosítása a társak és a közösség érdekében

-

egymás megbecsülése, a másság elfogadása

Kollégiumi nevelés célja A gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges fejlődésének, szocializációjának biztosítása elsősorban a személyes példa erejével. Személyiségük fejlesztése, érdeklődésük felkeltése a tanulás iránt a gazdag tevékenység kínálat biztosításával Motíválás a tudás megszerzésére a továbbtanulás érdekében változatos tanulás-technikák alkalmazásával. Önállóságra szoktatás, és a közösségi munkában való részvétellel a felelősségérzet fejlesztése. Az önismeret fejlődése tevékenységeken keresztül. Munkánk sikerét jelenti, ha: -

gyermekeink többsége egészségesen fejlődik és az iskolai beilleszkedési problémák száma csökken.

-

A tanulásban elért eredmények pozitív irányban változnak

-

Önellátó tevékenységekben bevont tanulók szívesen dolgoznak, a közösségi munkában a felelősi rendszer eredményesen működik.

-

Az önismeret fejlesztését szolgáló gyakorlatok alkalmai és látogatottsága is bővül.

. 6

Kollégiumi nevelés feladatai a célok elérése érdekében -

a tanulási kultúra fejlesztése

-

a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása

-

a jelen megismerésére és megértésére törekvés

-

tanulás és művelődés segítése az egyéni adottságok figyelembe vételével

-

közösségi értékrend megismerése, szokások kialakítása, szociális készségek fejlesztése

További feladatok és elvárások -

minden gyerek ismerje meg hazánkban, Európában, majd szélesítve a világban élő népek, nemzetek életét, szokásait, kultúráját

-

szerezzen jártasságot egy vagy két idegen nyelv használatában, hogy képes legyen alapszinten idegen nyelven kommunikálni (az iskolai idegennyelvoktatáshoz kapcsolódva)

-

szerezzen ismereteket, legyen jártas saját közössége irányításában, vegyen részt a diákönkormányzat működtetésében

-

ismerje meg a kollégium hagyományait, tevőlegesen vegyen részt a hagyományok

megtartásában, a kollégium

arculatának

kialakításában,

melyben minden gyermek és felnőtt részt vállal. -

A testi, lelki egészség megőrzése érdekében 

egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése



egészséges életmódra törekvés



helyes önismeret, énkép kialakítása és megerősítése



empátia és tolerancia társaikkal, és környezetünkben élőkkel



viselkedéskultúra kialakítása, megerősítése, gyakorlattá tétele

7

IV. A kollégium tevékenységének felépítése A kollégiumba felvételt nyert gyerekek iskoláztatása több iskolában történik. Az elhelyezést kérő gyerekek normál tantervű és speciális feladatokat is ellátó tantervi követelménnyel dolgozó iskolákba járnak. A különböző részképesség-zavarral küzdő gyerekek fejlesztése, majd konkrétan az éves foglalkozási terv alapján kollégiumi foglalkozásokon történik. A beszéd- és diszlexia korrekcióval továbbra is a logopédus foglalkozik, a mentálhigiénés

ellátásukról

a

pszichológus

gondoskodik

egyéni

és

csoportfoglalkozások keretében. A fentiek miatt a kollégiumban szervezett foglalkozások (csoportos és egyéni) tervezésénél figyelembe kell venni az iskolán kívüli, de ide kötődő programokat is, meg kell teremteni azt az egyensúlyt, mely alapvetően figyelembe veszi a gyerekek terhelhetőségét. Kötelezően biztosítandó foglalkozások: -

tanóra (a tanulás differenciált segítése)

-

felzárkóztatás ( tanórán kívüli foglalkozás)

-

fejlesztés (speciális problémával küzdő gyerekek számára)

-

tehetséggondozás (valamilyen területen jó adottságokkal, illetve szélesebb körű érdeklődést mutató gyerekek fejlesztése)

-

irodalmi, vizuális, zenei képességek fejlesztése,

-

személyes törődést biztosító foglalkozások 

csoporton belüli egyéni beszélgetések



személyiségproblémák rendezése



családi kapcsolatok fenntartása, kapcsolati zavarok rendezése – családgondozóval

-

diákönkormányzat

működtetése

(felelősi

rendszer

kialakítása,

diákönkormányzati vezetők felkészítése,) otthongyűlés -

hétvégi

programok:

kirándulás,

uszoda,

múzeumlátogatás,

színházi

programok 8

A kollégiumi foglalkozások szervezésében alapvető követelmény, hogy a programok tervezésében a gyerekek aktívan vegyenek részt. A kollégiumban négy csoport működik. A csoportok elhelyezése lehetővé teszi, hogy egymást nem zavarva szervezhessék életüket. Minden csoporthoz tartozik két lakószoba, fürdőszoba, és előtér. Ezen kívül rendelkezésre állnak olyan helységek, ahol a közös programokat, a szakköri foglalkozásokat bonyolíthatják. Mindkét szinten társalgó előtérrel 42+21 m². Ebédlő 80 m², könyvtár 32 m², tornaszoba 32 m², számítógép-, és szakköri helyiség 14 -14 m². A

kollégiumi

program

megvalósításához

minden

olyan

helyiséggel,

berendezéssel, felszereléssel rendelkezünk, mely lehetővé teszi a foglalkozások szervezését a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Minden csoport rendelkezik televízióval (kábeltévé csatlakozással), videóval, számítógéppel, sztereo rádióval, magnó- és cd lejátszóval. A kötelező, kötelezően választott, és szabadon választható foglalkozások tervezése, szervezése elsődlegesen a csoport szinten történik. Ezen felül különböző témákra bontottan szerveződnek foglalkozások házon belül, és házon kívül is (könyvtár, múzeum, színház, sportkör). A csoportfoglalkozások feladatai -

csoportba tartozó gyerekek megismerése

-

szokások kialakítása, megerősítése

-

szociális viselkedés és az együtt élési szabályok elfogadtatása, elsajátítása, és betartása

-

értékrend kialakítása

-

egészséges életmódra szoktatás

-

állóképesség fejlesztése és megőrzése

-

testi-lelki egyensúly megteremtése

-

praktikus ismeretek elsajátítása

-

szabadidő szervezése.

-

feladatok megosztása csoporton belül 

pontos munkavégzés megkövetelése,



rendszeres ellenőrzés, értékelés. 9

Egyéni foglalkozások feladatai -

személyes törődés

-

odafigyelés a gyerek minden tevékenységére

-

higiéniai szokások elsajátítása, gyakorlása, készséggé fejlesztése

-

bizalomra épülő kapcsolat kialakítása

-

egyéni problémák megbeszélése

-

családi kapcsolatok ápolása

-

felmerült kapcsolati problémák rendezése

-

reális önismeret kialakítása

-

önállóságra nevelés 

tanulásban



saját életük és ügyeik intézésében



jövőjük kialakításában.

A fenti feladatok ellátásában, szervezésében felelősek a csoportnevelők, segítőjük -

a gyermekfelügyelők,

-

a pszichológus,

-

a családgondozó.

Kötelező foglalkozások: (kollégiumi szinten szerveződők) -

fejlesztés,

-

manuális és vizuális készségfejlesztő foglalkozás

-

irodalom, színjátszás, és könyvtári foglalkozás

-

informatika

-

nyelvi szakkör

-

énektanítás és mozgáskultúra

-

természetjárás. A

csoport és

az

otthonszintű

foglalkozásokra

éves

terv

készül,

a

foglalkozásokon végzett munka elemzése és értékelése negyedévenként, de legalább félévenként TEAM munkában történik. 10

Szabadidő szervezése: A tanköteles korú gyerekek iskolai terhelése az ígéretek ellenére sem csökkent. A napi házi feladatok elvégzése, és a kötelező foglalkozások együttesen tovább szűkítik a szabadidő eltöltésére fordítható tényleges időt. Ezért a gyerekek ismeretében a teljes nevelési folyamatba kell beépíteni azokat a szabadidős programokat,

melyek

a

gyerek

pihenését, kikapcsolódását, és

érdeklődési

területéhez kapcsolódó tevékenységet is szolgálják. Feladata: -

pihentető kikapcsolódás biztosítása, játéktanítás, rendszeres napi testedzés, séta.

-

önképzés feltételeinek biztosítása

-

vizuális, zenei képességek fejlesztése

-

az önkifejezésre szolgáló foglalkozások szervezése (színjátszás, drámajáték, tánc)

-

sport, labdajátékok, úszás, futás, stb.

-

természetjárás. A szabadidő-szervezés kapcsolódik a többi nevelési területhez is, hogy

egymást segítve alakítsa a benne résztvevőket. Az átmeneti otthonon belül a sokszínű szabadidő eltöltésének, ezen belül a készségek, képességek fejlesztésének több éves hagyománya volt. Erre épülnek a kollégium szakköri keretben szerveződő foglalkozásai. -

Manuális foglalkozások, rajz, festés, agyagozás, üvegfestés, terményekből készíthető képek, figurák készítése a gyerekek számára kedvelt elfoglaltságot jelent. A nevelők egyéni adottsága, kreativitása példaként áll a gyermekek előtt

-

Új tematikával indul az irodalmi, színjátszó, zene és mozgás szakkör, a gyerekek kifejezőkészségét fejleszti, mely egyaránt alkalmas az adottságok felfedezésére, tehetséggondozásra és fejlesztésre. Ehhez a foglalkozási körhöz kapcsolódik a szavaló-énekverseny, mesedramatizálás, az ünnepek előkészítése, az ünnepi műsor összeállítása és megvalósítása. 11

-

Folytatódik a számítástechnikai ismeretek bővítése külön szakköri formában, melyhez az internet használata is kapcsolódik.

-

Új tematikával tervezzük az idegen-nyelvi szakkör működtetését. Az Európai Unióba történő belépéssel előtérbe került az Uniós országok, népek nyelvének, szokásainak, hagyományainak megismerése. A nyelvismeret új ösztönzést jelent, melyet támogatni kell, ezért a szakkör az idegen-nyelvű

kommunikáció

alapjainak

ismeretére,

gyakorlására,

a

beszédkészség fejlesztésére ösztönzi a résztvevő gyerekeket. -

A hétvégi programokba illeszkedik a természetjáró szakkör. Átgondolt program alapján ismerkednek meg a gyerekek a szűkebb és tágabb környezetük természeti tájaival, környezetvédelmével.

A gyerekek életrendje A kollégiumban a házirend, a hetirend és a napirend szabályozza a gyerekek életrendjét, mely összhangban van az iskolai elfoglaltságokkal, valamint a gyerekek életkori igényeivel. A napirend biztosítja a tanulásra, a pihenésre, művelődésre és játékra fordítandó időt. Mind a házirend, mind a napirend betartása mindenki számára kötelező. A tanulás és az iskolai munka A zavartalan tanulás tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. A tanórákat nevelők vezetik, a tanóra szervezése az ott tanuló gyerekek adottságaihoz, képességeihez igazodik. Lehetőséget biztosít az egyéni tanulásra, a differenciált segítségnyújtásra, valamint a kiegészítő eszközök használatára, az ellenőrzésre és értékelésre. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek segítése a napi tanulási időn kívül történik. (szaktanári korrepetálás, fejlesztőpedagógus, logopédus) A felzárkóztatás két szinten történik -

alapok pótlása (alapkészségek gyakoroltatása, írás, olvasás, helyesírás, szorzótábla)

12

-

hiányzásból adódóan a tananyaggal kapcsolatos hiányok pótlása, (egyéni segítség, kiegészítő magyarázat, szaktanári korrepetálással)

V. Gyermekvédelmi feladatok A nevelő testület kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett környezetből kikerülő gyerekek beilleszkedését, életük figyelemmel kísérését. Egyéni nevelési program alapján tervezik, szervezik és segítik tanulásukat, kapcsolatuk alakulását felnőttekkel, társakkal és családjukkal. A

gyermekvédelmi feladatok

ellátásának legeredményesebb

módja

a

csoporton belüli egyéni foglalkozások, mely a megértésre és a bizalomra épül. Fontos, hogy az itt töltött időben a gyerekek hátrányaik rendeződjenek, megismerjék és éljenek a művelődési, ismeretszerzési lehetőségekkel, melyet családjuk, környezetük nem tud biztosítani. Gyermekjóléti szolgálatokkal rendszeres kapcsolatot tartva közösen kell továbbra is dolgozni azon, hogy a gyerekek fejlődését, életútját negatívan befolyásoló tényezők fokozatosan rendeződjenek. Az intézmény sajátosságából adódóan a gyermekvédelemnek kiemelt szerepe van. A felelős- a családgondozó és a pszichológus- minden gyermek számára állandóan elérhető. A kollégium közösségi tevékenysége A közösségi élet lehetőséget teremt a gyermekek egyéni személyiségfejlesztésére is. A közösségi élet színterei: -

szakkörök

-

diákönkormányzat

-

csoportok belső közös élete, és rendezvényei

-

kollégiumi rendezvények (ünnepek, évfordulók)

13

VI. Diákönkormányzat A nevelés fontos területe a gyermekvezetők nevelése annak érdekében, hogy saját életük szervezésében, jogaik és kötelezettségeik gyakorlásában szerepet tudjanak vállalni. Az

általános

iskolás

korban

a

hangsúly

a

gyermekvezetői

szerep

megtanításán van. A gyerekek képviselőiket maguk választják saját csoportjukból. A csoportképviselőkből alakul a diákönkormányzat vezető testülete. Ebből a testületből önmaguk választják meg a diákönkormányzat vezetőjét. A diákönkormányzati munka alapja a csoportokban működő felelősi rendszer, melynek munkáját a nevelővel közösen heti rendszerességgel elemzik és értékelik. A felelősi munka elvégzése alapján a gyerekek önmaguk választhatják ki azokat a gyerekeket, akik a diákönkormányzati munkában is megbízhatóan dolgoznak társaikért. A diákönkormányzat saját működési szabályzat alapján működik. Véleményezési jogukkal a házirendben meghatározott módon élhetnek. Felkészítés az önálló életre A

kollégiumi

nevelés

minden

fázisába

beépül

a

továbbtanulásra,

pályaválasztásra, az önálló életre és a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés. Ebben kiemelt feladat: -

az együttélés szabályainak megtanulása

-

pozitív magatartásminta közvetítése

-

szociális készségek elsajátítása (empátia, tolerancia, segítőkészség)

-

másság elfogadása

-

önállóságra, öntevékenységre nevelés

-

reális önismeret kialakítása és erre alapozott pályaválasztás

14

VII. A kollégium személyi feltételei Nevelőtestület A kollégium nevelőtestülete mind életkori összetételben, mind szakos összetételben megfelel a feladatok elvégzéséhez. Minden pedagógus a nevelőtanári feladat ellátásán túl egyéb kvalifikációval is rendelkezik, ami színesíti a nevelői munkájukat. Mindenkinek van egy olyan érdeklődési területe, mellyel szívesen foglalkozik úgy, hogy ez kollégiumi szinten is hasznosulni tudjon. Technikai dolgozók A kollégium gazdasági integrációban működik. A technikai dolgozók a Fővárosi

Gyermekvédelmi

Intézmények

Gazdasági

Szervezetéhez

tartoznak,

munkaköri kötelességeiket és feladatuk ellátását a gazdasági szervezet igazgatója ellenőrzi. Gyerekek összetétele A kollégiumban általános iskolás korú gyerekek nevelkednek 6-16 éves korig. Családi hátterük: 2004-es felmérés szerint: -

teljes családban él a gyerekek

28,6 %

-

csak az anya neveli a gyerekeket

-

csak az apa neveli a gyerekeket 8,1 %

-

rokon neveli a gyerekeket 8,2 %

-

nagyszülő neveli a gyerekeket

38,8 %

16,3 %

A kollégiumban testvéreket is fogadunk: -

négyes testvérpár 1

-

hármas testvérpár 4

-

kettes testvérpár

5

15

A nevelőmunka ellenőrzési és értékelési rendje Az

igazgató

ellenőrzi

a

kollégium

nevelő

munkára

vonatkozó

alapdokumentumokat, és azok érvényesülését, tapasztalatait megbeszéli az igazgatóhelyettessel, és az érintett nevelőkkel. A vezetők kiemelten foglalkoznak a pályakezdő, illetve a kollégiumi nevelő munkában még tapasztalatot nem szerzett kollegákkal. Ellenőrzéseik kiterjednek a csoportfoglalkozásokra, tanórákra, szakkörökre, a gyermekfelügyelők munkájára, a fenntartást és az ellátást biztosító munkatársakra. Az ellenőrzés belső szabályait az intézményi SZMSZ tartalmazza. VIII. Kapcsolatrendszer Kapcsolatainkban kiemelt szerepű, hogy jó kapcsolatot tartsunk fent az iskolák vezetőivel, tanáraival, az osztályfőnökökkel napi kapcsolatban állnak a nevelők, részt veszünk az osztályozó konferenciákon, nyílt napokon, az iskolák által szervezett rendezvényeken. A kollégium a II. kerületben működik, ezért fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatunkat erősítsük a kerületi Önkormányzat, és hozzájuk tartozó művelődésiés sportintézményeinek vezetőivel. Kapcsolatot tartunk minden kerületi gyermekjóléti szolgálattal, gyermekeink szociális helyzetének mielőbbi rendezése céljából. Kapcsolatot

tartunk

a

Főváros

által

fenntartott

gyermekvédelmi

intézményekkel és kollégiumokkal, hogy szakmai munkánkat tapasztalatcserék szervezésével is gazdagítsuk. A szülőkkel tartott rendszeres, bizalomra épülő kapcsolat kialakítását változatlanul fontosnak tartjuk, tekintettel arra, hogy közös feladatunk a gyerekek személyiségéhez, adottságaihoz igazodó nevelési rendszer kialakítása. A partnerkapcsolatok ápolásának szabályozása a Minőségirányítási Program része.

16

A felvétel rendszere A felvételről a szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatára a kollégium igazgatója dönt, kikérve a nevelő, pszichológus, családgondozó véleményét. A kollégisták egy tanévre nyernek elhelyezést, a tanév szorgalmi idejére. Ennek szabályozása az SZMSZ része. IX. Hagyományápolás Kollégiumi

nevelési

programunkba

továbbvisszük

az

ünnepek

méltó

megünneplésének hagyományát, mely külsőségében és tartalmában is érzelmileg gazdagítja a résztvevőket. A nemzeti és hagyományos ünnepek mellett fontos szerepet tölt be a gyerekek személyes ünnepeinek megtartása. Hagyománnyá vált 1966-tól a kerek évfordulók megünneplése, melyet a továbbiakban is folytatni kívánunk. A

gyermekotthonok

számára meghirdetett vers-

és

mesemondó, és

énekversenyek szervezését és rendezését is vállaljuk. X. Záró rendelkezések A helyi nevelési program felülvizsgálatát a MIP- ben meghatározott időközönként végezzük el az ott leírt módon. A program módosítását kezdeményezheti az intézmény vezetősége, a nevelőtestület 20%-a, valamint a szülők közössége. Elfogadása

a

nevelőtestület

joga.

A

fenntartó

jóváhagyásával

válik

érvényessé. A megalakuló Kollégiumi Széket egyetértési jog illeti meg.

Budapest, 2005. június 10.

17