BUDAPEST, FEBRUÁR 1

m. ÉVFOLTAM. 4. SZÁM.

BUDAPEST, 1931. FEBRUÁR 1.

SEGÉDSZERKISZT():

roSZERUSZr() :

PINCZÉS ZOLTÁN

SWADOS

MEGJELENIK

MAHÁCS LAJOS

HAVONTA HÁROMSZOR

sZÁZADOS

SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST. t. BÖSZÖRMÉNYI-OT 21. SZ. TELEFON: 501-90.

XXI. évfolyam.

FÖSZERKESZTÖ'.

Budapest,

PINCZÉS ZOLTAN '

évre 12 peDgő, félévre 6 pengő

�

�

H'!Szek Magyarország feltámadásában.

MegjeleDik

új

'

Ktbtk.

tetotorv�n?,unk sz.inte minden módosítás nélkül het­ venhat eVlg volt nagyobb nehézségek nélkül alkal­ mazh'ató s még inkább, hogy azzal hatvanéves ko­ rá.ban is nég'yéves modern hábor lehetett viselni � �t bi�o�yít, ho� ez a törvény önmagában vév kivalo Jogaszl alkotas volt, amely aIIlnak idején maga korát alaposan megeJőzte. Ezt senki sem taO'ad­ hatja, aiki paragrafusait nem 1931-es, hanem 185 -ös szemmel olvassa. Az idők végezetéig sem éreztük volna hiányát más katonai büntetőtörvény nek, ha a világ megál­ lott 'V01na velünk ott, ahol hetvenhat esztendővel ezelőtt voltunk. Az idő kereke azonban forO'ott, legutóbbi Ikét évtizedben pedig nagyokat UgT tt ve­ lünk eJőre s mi pedi,g egyszerre csaik azon vettük észre m agurukat, mennyire megváltoZltak sok min­ denrö1l, S0t még olyan alapelvekl-ö1 vallott 'llézeteink is, amelyeket azelőtt örök időkl'e sarkalawsaknak és megtámadhatatlanokn3lk tartottunk.

�

út'

5

�

� a

a

Parquin őrnagy írja az emlékirataiban, hogy amikor Napoleon hadseregében a copfot eJtörölték, nem 'Iüs számmal akadtak öreg katonák, magasabb állású ak is. akik e forl'adalmian merész újítástól a hadsereg tradicióit, régi, /tiszta erkölcseit és rendít­ hetetlenül szigorú fegyelmét féltették. Nem találó ugyan a hasonlat, de jól el tudjuk képzelni az e\ikép­ és­ pedést é& a kétségbeesett, de valóban meggyőződ ereg­ ből faka dó .védekezést az 1855-ös osztrák hads is, ha va­ nek legha1adóbb sz.ellemü vezérei részéről t merészelte la:ki ezt az 1931. évi II. törvénycikke l ajá,nlani. És voln a nek ik ,katonai büntetőtörvényü a hadsereg­ iO'azu'k lett volna, mert akkor még sem de sőt a vi­ ek magának, sem pedig az országnak, az emberi és lágnak a közfelfog'ása sem érkezett el ly mellett a. had­ jogi fejlettségnek arra a fokára, ame ét ilyen ikevésbé sere g rendjét és feltétlen fegyelm törvény segítségémer ev és szigorú ka.tonai büntető na. vel is biztosítani lehetett vol elismerjük, nem szaezt r Akkor azonban, amiko ellenkezőjét sem. Azt ne­ bad viszont tagadnunk az öz va1ó ragaszkodásnak, vezetesen, hogy a meglevőh

;

4.

MAHÁCS LAJOS

szám,

SZÁZADOS .

a konzer ativizm snak csak addig van � létjogosult­ ?: , , saga., ami a u)n l nagy obb célszerűségében és ?" � � . nem csupan erzelml mdokokban leli mag yarázatát h�dsereg a maga koránllik ne csak anyagi és tech� , , aladas al tarts on lépés t, hane m a kOl'Sz �.v ellem feJ�?de�e, a kozfelfogás átalakulása, a világnak szel­ I eml, arsada:lmi és szociális fejlődése mind olyan . )elenseg� ikeJ) hogy legyenek, amelyeknek a had­ sereg fol�. t sem szabad nyomtaJanul átvonuiniok. Konze Va lVlzmu�'a, mint a szellem forradalmi szer­ �" tele� gemek lehiggadt fékezőjére mindig szülffiég e . volt lesz, határig, amíg nem csak , a� u)abb ak, )obbn k alkotásá ra való restséget vagy � � keptelenseget akarJa leplezni. �zonba� így is csak akkor lehet, ha az idejében való . eszsz.eru haladas szellemével párosul.

A: m��.1

1;- mai nappal hatályát vesz.ti az 1855 óta érvény­ �en allott hetvenhartkves ikatonai !büntetőtörvényünk . , �. élet ��ep a magyar honvédség eLső önáJló katonai , buntetororvenye: az 1930. évi II. törvénycikk. " �og! 3:� eddigi, osz.trák eredetű katonai bün­ �

t.

SZE RK ESZ TÖS t G ÉS K I A D ÓHI VAT AL: Budapes_, I ., Böszőrméo1li.út 2l TELEFON: 50\,90,

havoDta háromszor

Amen.

Az

február

sZÁZADOS, SEGtDSZERKESZTÖ:

KLÖFIZETtSI ARA: E gész

H szek egy stenben, hiszek egy hazáb em H�zek egy tsteni örök igazságban,

1931

� !

�

� �

�

d� csak addig a

Igazán hasznothozó

�

tiszteletreméltó hagyományok és a korszerű haladas sz.e1'lemeinek szerencsés taláLkozásából és megegyezéséből fakadt az új katonai büntetőtörvé­ n nk. Az egyetemes polgári, !helyesebben állampoI­ . gan gondola,t hatalmas térhódítását eO'észséO'es mili­ tarizmus ellensúlyozza benne s amig e yfelő az eddi­ ginél semmivel sem kisebb szigorral sujt le a katonai fegyelem és rend megátalkodott ellenségeire, addig másfelől okos és megértő mérsékletet tanusít méD' egyes katonai bűncselekményeknek is olyan indító': okaival szemben, amelyekl'e a lélektanban mentséget talált. Be aka.rja és be is fogja igazolni ez a törvény, hogy egy hadsereg' fegyeJmét nem annyira a váloga­ tás lIlélkül mindenkihez egyformán szigorú büntet€­ sek, mint inkább az egyénhez alkalmazkodó igazsá­ g'osság, ,nem utolsó sorban pedig az a közszellem ala­ pozzák meg, amelyet nem káplárbotnak vagy céltudatos népneveJésnek kell profósznak, hanem jTIegterem tenie. Lehet, hogy e téren még tennivalóink vannak. Lehet, hogy a katonai igazságszolgáltatásban is im­ már .térthódított modeM büntetőjogi felfogások és elvek egyike-másika némelyek szemében most még talán túlmerésznek látszó átmenetként fog feltűnni. időnél hát­ Nem baj. Éppen elégszer voltunk már rább egy lépéssel, nem árt, ha egyszer egy kicsit eléje is kerülünk. Nem vagyunk olyan fürgék, hogy

�

g

t"

a

a

az

hamarosan utól

ne

érjen.

Minket, csendőröket az új katonai büntetőtör­ vény áLtalános jogéleti jelentőségén túlmenően érde­ kei, mert hiszen reánk is vonatkozik. Mi azonban azt i nak, legyen a veJe való ismeret­ kívánjuk bajtársaink ségük inkább csak elméleti és ne személyes. Mert bármennyire magas is a benne foglalt jogi elvek. él"Veik, indokolások és elgondolások jogászi értéke, kézzelfogható lényege a régi maradt: a katona hallgat és engedelmeskedik.

19�1

L�EXDŰRSÉGI LAPOK

A k a to n a i büntetőreiorm. Irts: DR. 'TIU KE - 'KÉ - JÓZSEF százados-hadbíró. csendörogyész.

. tatási hatalmát a bir0sáol"' ' �7sáasz a.6Q..:o .oi ha�ságok útján alkalmazó jogu! bi.-Ói gok. illetve a gya�orolj ... _-\mi a ruilliíet közelebbröl érdeklo. a katonaság. csendőrség felet� gya].;:orlandó igazságszolgáltatást illeti, az történhetik a rendes polgári bíroságuk. vagy ;''U!ön katonai bírá-kodás útján . ,\ polgári bíráskodás kizárólagossága mellett szói kétségtelenül a feltétlen jogegység. úgyszintén a ki­ zárölagos honvédbíráskodás mellett is ugyanez. ezen­ kívül �- háborús állapot, mig mindkettőnek létesí­ tése mellett a szakszeruségl ok legfőképpen. :Mivel a hadseregnek. mint a magyar nemzeti géniusz védelmére alkotott intézménynek más egye­ temes célok megyalósítása nem rendeltetése. nem lehet létjogosultsága egy oly kizárólagos hon\"éd­ bíráskodásnak, meb-nek hatásköre zernéb'ekre és bÚllcselekrnényekre való tekintet nélkül "an megálla­ pítva (a Bach-korszakban pl. az összmonarchiában a katonai büntetőtörvénykönyv "olt hatályban a pol­ gári lakossággal szemben is). . "'1.&. ",,"".. \ 9 �"an'

.

Yiszont azt. hogy a nagyobb (polgáli) jogrerü­ leten helyezkedne el a katonai bíráskodás, mint annak szerves része, kizáliák a katonai érdekek fokozottabb megvédhetése, a katonai szellem fokozottabb ápol­ hatása és nem utolsó sorban azon megfontolás, hogy egy ilyen önmagában szerves egészet alkotó intéz-

frbmar

�

l

atj � k i mén\', minő a katona5ág intézménye. nem . bunt a sem . � !o-­ kezé l semilyen v o natk o " ban ruara goto Ilyen állapot ugyanis eloblrutobb di.5zharmo vezetne. " 'o�e e t to nak által e1kSzóba jöhet még. hogy a . , n b.rro�közönséges bÚllcselekmén:;-ek lelett a polga evezett katoD.a.l bun­ 0'0'- ítélkezzenek és csak az úg)-n e ekmén\'ek tartoznának a honvédbíráskodás ha­ Ennek azonban sok más igen nyomós érv t köre mellett hoa,\, mást ne említsek, az is ellene szólna. bűncselekmény katonai bún, közönséo-es hou\' c, <> cselekményként is minősül s így nehez v olna az eonal meghatározása. Ettő1 eltekinn-e. az választó amúgy is túlterhelt polgári bíróság ügyforgalmának aminek elkeriil e nemcsak szapolitásával jál-na, , igazságszolgáltatási. de egyene..«en államerdeK. ::'Iegoldani azt. hogy az eddig jól be"ált rendszer alapjában ne tárnadtassék meg. hogy a katonai bírás, a modern európai büntetöjogi elméletekkel. kodá tön'ényekkel és javaslatokkal is összhangban leg)-en. a nélkülözhetetlen szakszerüség.,. a kaeO'\'l'észt ho!!'y c.. c.. .,. tonai érdekek védelme és a katonai szellem apolasa is biztosíttassék, másrészt a jogeg)'_ég is megóYas­ sék. csak úgy lehetett, hogy a "J..'Ülönálló kat onai bÜTI· tetóbíráskodás fenntartása mellett az anyagi bün­ tetőjogot helyezzük közös alapra. Ez nem zárja ki. rniszelint bizonvos büncselekrném'eket. bárki kö­ \'ette el. kizáról g a h.iEönálió kat nai büntetóbirás­ kodás. vagy éppen a polgári bíráskodás jogkörének tartsunk fenn. Igy pl. kizárólag a honyédbíróságok illetéke ek a törvényhozás további intézkedéséig a kémkedés. a hütlenség büntette tekintetében. ameny-

z:í-

bö

,

t?

�

�l

ás

!!

alá.

scim;s

,

';

�

a

o

És ha s:iikség lC
Addig l/tlÍ/ tudu/u. mást. eiiak T(;./w:z<Íd .icirI/ilI:. É.' l:alami nagy-7lagy. szentelt c.;;odát l'á1'ltl/k. És ha minékiink már nem lesz jobb a: e7{t. Bili)/(:sL'ertt' ké:::cl arra. kérünk Tégt:d:

Els::.árad a vén ta

_

_

_

Sagy [:ram, mondd meg luH, meddig kell meg (á,'i! Töt'ises utakon szótlan. cs"iUlbéii járni. J/eddig hurcolja az igát még ráflunk? J/ert jaj! , .. Uram, ha mi egyszer tallJJ'aállllJl�·.' Bilincsseb:::ett kéznek lecsepeg a rérc Árl'a gyermekeink szára:: keIlYd'én. l'érázott kenyéren új daliák nönek. :-'-em lesz düula.l11UL itt a lcmdönek.'

É.� ha majd az igát 'ioká hordta níllunk, Szótlanul. mint eddig, mi is odébbál1111lk És csak arra kérünk, lwgy ez a bús iga Gy"ennekeink ,.állót nt törje fel soha.' Ami

mi büniink, megbütlhödtiink hl,. Mossa ft a:t militi a;; arcul/k redtéke. Ne pihenjiink soha boldogitó álmot. Dc add riRS:C' ,uikik ,,?\Tagy_J/agya I·oi's:ágot.''' (t

.'lIr uta}d csak a /;rlJ.dák lilélyéÚt ha járuilk, C�l/ngtalail éjben onnan i$ vigy6zunk,

Fiai/Ikat r/:;;t;.<;d biis;;ke diadalra. réssék rá ök minden sziklafal ra : "Els;;áradt a rén fa. de -a csemetéJe L!:�i!lbl:ol'onáiáral - jel - a: fget htt.'''

S:okolay Frigyes

Egy rendőrbiztos emlékére. Írta: �AGY LAJOS I.

őrmester (Szombathely).

Gu icza András bizt GS \-olt. Xcm afféle kegyelme;: Yagy méltóságos kormánybiztos. vagy aranysujtáso5 fináncbiztos. hanem a ,.\·árosbíró" uram. meg az érdemes tanács által megTálasztott rendórbiztos.

)Iegele'l'enedik elóttem daliás alakja :: mult ködél>en. )Iintha most is ott látnám állani a zent F:órián szobor töyében. kétfelé kunkorított. _zéllfekete bajuszá'l'al, 1\ tábornoki é<: t üzoltói eg�'enruha között átmenetet képez<.) magaten'ezte egyen ruhájában s pall(1�nak i, beillett ::z�­ les. hatalmas kru·djá�·al. anlint ökleló szemekkel fOg'3dta tiszteletteljes kÖ5zöntésüllket. Érdekes volt megfigyelni az ar�át. :lmikor az odot' gimnázium kapuján. egetveró zajongás
1931 !február 1.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

nyiben az utóbbit katonai titok tekinte tében követték el, va!p' a z ily cselekmény útján elköve tett szig b­ ?a� buntetendo" cselekmény tekintetében. Á.1L ez orú béke , IdeJere, mer t háború esetén mindez kiterjesztést nyer. A p <:lg� �i bün tető hatóságok is birnak ilyen kizáróla­ gossagi; Joggal és pedig a jövedéki kihágásokat illető­ leg stb. , Nagy vitát okozott annak idején az, hogy szük­ seg van-e egyáltalán külön büntetőtörvényre ha már a különálló katonai bíráskodást fenn is tartj�k: vagy ha van, mennyiben ölelje ez fel a bűncselekményeket ? Idevonatkozólag a következők lehetnek irány­ adók: A hadsereg tagjai állampolgárai is egyben a ha­ zának. A katona érezze és tudja, hogy ő tagja egy nemzetnek, viseli annak kötelezettségeit is, osztja annak érzésvilágát. Mint ilyenek, nem élvezhetnek több jogot, de IVÍszont kevesebbet sem, mint a többi honpolgárok. Ezt másképpen nem lehet elérni bün­ tetővonatkozásban, csak úgy, ha közöil büntetőtör­ vény alapján kell ítélkezni felettük. Figyelembe véve ugyanis, hogy a jpolgári büntetőtörvénykönyvekből, azok novelláiból és kiegészítő törvényeikből egységes kódexet készíteni majdnem lehetetlenség, de nem is célszerű - hiszen az élet !folyton változó követelmé­ 'nyeinek csak úgy tud megfelelni, ha az élethez símul, minélfogva állandó változásnak, módosításnak van kitéve -, ezzel eldöntetett, hogy egységes katonai kódexnek létjogosultsága nincs . Nem maradt tehát más hátra, mint általánosságban kiterjeszteni a pol­ gári büntetőtörvény .hatályát a honvédbíráskodásnak alávetett egyénekre. Hogy azonban, és itt lép előtérbe meg ,IIiyO'1cadikosoJkat majd feúnyÍlJrsa1ta hegyes bajuszá­ vaJ és bozontos, G7JemöJdóMvel, de fokról-fokTa enyhüLt a SÚg'OI"Ú arca,

minél fiatalabb csemeték haladtak el mel­

lette. Harag;udott a hetedikesekre meg a nyolcadikosokra. hQgy miért, megvoilt a maga oka. Ezek M előttünk már tÜJn.dőklő diáku�'ak ugyanis magaSGágiban elérhetetlen éj szakáIlikint

éjj,el1i

zenéket

szoktak

adni

bogárszemíí

Málcsikna:k és lenhajú Lidikn,ek s ewnköz,ben természe­ tesen hallatlanul megIZavarták a koocsendet, amire pedig Gubicza biztos uram féltékenyen vigyázott. De nemcsa:k a diáikokka:L szemben vitéz,kedett ám Gubiwa tbiztoo úr. Me.J.1; ha a szereLmében csalódott kls­

�

, hulai K usnyir a slLl'k� korcsmában jól bepálinkázv� s � alabu kank a al, nyákk Puch , sával riváli fabotra ment a Gubicza biztos úrért. A , Szrulu zsid6 ész nélkül rohant ték le az atya­ re.ndÖJ.'biztos tekintete előtt .rém ülten 'ejtet üvep árát s fiak a boto t szó nélküli fizették alZ eltörött Gubicza biz,too ÚJ' mint a keze báránykák, úgy baIJagtak ég meg�vart rendelőtt a köv.;é�i fogdá:ba, hogy a közs jéért feleljenek. , val, ha nénémasszonyék a entek i hetivásár alkalmá P, , epest �enögtönzött haj't' u,lyka furán öss7Jekülönbözve, .r os úr volt 3:Z: akwek tek' meg int csa:k GubiclJll bizt edték el egymást a ténsa szo � dörgő hangjáJra ijedten eng . , , ket bal atno Jo'bb y hog k" attá nyg bizo en des n
�

� �

�;�

�

"

-

cJ?

'OJ�

!

, teki ntélye. u 'd,.att nya IS. Ott h' kta rla ndő cse n ába osk Volt a vÍ!Jr let �én Olyan volt ez az epu v" c\!s v at''hS meg szerényen a V' •

:o

87

a katonai .szempont, a katonai érdekek is kellőleg �eg � egyenek védve a civilis jog megszorítása, vagy klteq esztése révén , mindezt egy úgynevezett katonai büntetőtörvénybe kell lefektetni és úgy intézkedni külön a katonákra, külön a különös viszonyokra álla,. potokra és körülményekre. Példakép álljon itt egy eset: Gyávaság bűncselekményt a civilis büntetőjoO" egyáltalán !lern ismer. Lehet-e tagadásba venni az hogy egy allamban és a katonaságnál erre szüksé" o­ nincs? I Az újabb külföldi törvények is az előbb vázolt álláspontot képviselik és hova-tovább teljesen általá­ nossá iVálik, hogy az általános polgári büntetőtörvény­ könyv az alap és csak azokat a kivételeket állapítják meg a katonai büntetőtörvénykönyvekben, amelyek szoros összefüggésben állanak a katonai hivatással és amelyekre nézve a polgári büntetőtörvény vagy egy­ általán nem, vagy a katonai érdekeknek nem eléggé megfelelően intézkedik. A politika, vagy államtudomány tanitása szerint a nép lállammá alakulásától kezdve nemzet. Nemzetté válásának szükségszerű attributuma, hogy öncélú­ sága érdekében igyekszik az eddig kiaknázatlanul he­ verő erőket �elhasználni, Jétküzdelméhez sorompóba állítani. Ugyanez észlelhető oly nemzeteknél is, ame­ lyek szuverének ugyan, minthogy szuverénitás nél­ kül nemzet el sem képzelhető; mégis bizonyos vonat­ kozásban szuverénitásukat önként megcsorbitották, vagyis önként feladták és teljes függetleuségüknek és önrendelkezésüknek visszaálltakor újra rendez­ kednek be. A magyar sors tragikuma folytán nemzetünk

t,

, t egy titokzatos vár. Ha arrajárva lopva be­ előttünk, min pj]l]antottunik

valamEJlyik

ablakán s megláttuk a falnak

támas.ztott fogasokat, a tetejükön ülő kékdobozokat és az ö&sz,egöngyölt, csiillogÓ!gombú tanakodtunk,

azon

hogy

fekete köpenyeket, mindig

vajjon mire kellenek a csend­

őröknek azok a hatalma" kék cson'kaJkúpok ott az állvá­

nyok tetején. Csendőröket ritkán láttunk. de élénken fog­ lalkMtatta fantáziánkat az eset, amikor a bobulyáki bérlő gyilkosát,

. uczot Ogr

megláncolva

vitté;(

el

az

iskolánk

Sok sw esett erről akkoriban az ódon kolilégium falai köWtt. A hetedikesek és nyolcadikosok verseket ír­ tak a csendőrökről, az önképzőkörben, a mi szószedeteink­

eúŐtt.

ben pedig csaJk úgy hemrzo<>egett a sok berajzolt csendőr­ kalap, a jó öreg SpotkovslZky tanár úr nem kis bosszúsá­ · . Tíz,percek all att szenvedélyes viták indultak meg a ,gála felsőbb osztáJlybeliek között, hogy ki a bátrabb? A csend­ őrök-e vagy a rendőrbiztos? Azok, akiket a rendőrbiztos egugratott néhányszor a mályvás ablakok alól egy­ már

�

egy szívet lüktető májusi éjslZakán, édhető módon a csend­ őröknek itélték oda a vitézség pálmáját, Gubicza uram l-ovására.

Ki tudja, meddig folyt volna erről a vita, ha közben el nem SlZabadulnak a háború véres fú.riái, hogy vérbe és IIáng;ba bOll'ltsák a békés emberiséget. NemsO'kára égett körülöttünk a világ. Végeláthatat­ lan 'katonavonatok vonuLtak a válfosunikon keresztül, fel , nak a fellhőkbe burkolt hegyek közé. Néhány hónap észak mulva u yanezek a katonák ooönJöttek visszafelé s nyo­

�

' ban tompa dörgés: alZ ágyúik zenéje. muki

A városon

végigviharzott

a kétségbe-esett

jön az orosz!

A Szen t Flórián-téren

katonák,

ágyuk

kiáltás:

és szekerek

8 �8�

________

________

__ ______

CSENDÖHSÉGI

fejlődése alatt ily ismételten volt ezeréves történeti helyzetekben. ,ggeI l' . I atun, Például: 1867 után lázas tevékenys� sz zon �­ be mlllda a réo'i kipróbált alkotmányos életünk tap�z I�t nY�J­ bály zást bele vinni, oolit, a or. és . klvlvo tOl venyal.ko­ tott. Számos a világ csodalatat IS agm�tIka magyar újjáébredést., A PI: tás hirdeti harom allamlg�z, szankció folyamányaként azonban . ar1ldt; a ImI­ gatási feladat még mindég béklyóba� � penzugy. Ne� ÜO'I' a hadüO'y és az ezekre vonatkozo . , lete , az onall.o é n vén ez ttal pl. az önálló vámterü aror:r terre­ maO'var bankot stb.) A most említett or�t m�g­ nu ból a hadügy közvetlenül a �agy ha r. honve se�', .nep­ előzően fordulóponthoz ért a m. Igaz­ felkelés ;stb. meo'szervezésével, bar a hadugYI ból nem a I gfontosabb szerep jutott neki. o'atás ö A m. kir. honvédségi törvénynek 1912-ben tör­ tént becikkelyezését követte a magyar nemzeti aspi­ rációk egy ligen nagy jelentőségű törvényének a meg­ alkotása: a katonai, a honvéd büntetőbíráskodásnak a modern kor követelményei szerint elkészített per­

�

ri t �

�

�

�

tl

k}

�

�

:

�

� �

rendtaltása. Független államiságunk érdekében a békeévek­ ben folytatott politikai küzdelmek eme ragyogó ered­ ménye közvetlenül a háborút megelőzően, 1914. évi július l-én lépett életbe. önrendelkezési jogunk teljes visszaállása a nagy háború és a forradalom utáni időre esik. Most már nincs semmi akadálya a teljesen önálló és független berendezkedésünknek. A modern perrendtartás után halaszthatatlanul sürgős feladatként jelentkezett az anyagi büntetőjog táboroztak.

Gubicza

tdlnia. El is tűnt,

ren dőrb i zto snak nem volt hol posz­

mintha a

föld nyelte volna

el. Vele

eg1Yütt eltűntek a csendőr ök is. Titokzatos váruk ablakai

állandóan Le voltak függönyözve.

Az utcán

otthon ukból

elűzött batyus asSllonyok., hajlotthátú aggastyánok s gir­

1931

LAPOK

február 1.

reformja is. Céltudatosan és gyorsan halad t az elő­ készítés nagy munkája. 1924-ben nyomtatásban lát­ juk a tervezetet és már 1929-ben a törvényhozás elé kerül a javaslat. Október 30-án a képviselőház egye­ sített véderő és igazságügyi bizottsága fogadja el s november 6-án már a plénum ban kerül tárgyalás alá. Hat 'ülésben tárgyalják le, úgyhogy miután a felső­ ház december 13-iki ülésében szintén elfogadja és 1930 január 23-án a Kormányzó 'Úr szentesíti, január 30-án kihirdettetik. Az új katonai büntetőtörvénykönyv (rövidítve Ktbtk. az 1930. évi II. t.-c. és az ezt életbeléptető III. t.-c. ) 1931. évi február hó l-én lép hatályba, minek folytán annal, kötelező alkalmazása éppen a mai nap­ pal veszi kezdetét. 1930 július hó l-én életbelépésének 75-ik évét töltötte be a régi katonai büntetőtörvényünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy kodifi1,ációja 1 830-ban kezdődött, éppen százéves multra tekinthet vissza.

soJkat lehetett együtt látni azzal a hófehéI'hajú őrmester­

Uj�'a

elrfoglaltuk

a iheI'yünket az iskola

menetelni,

csak

földszinű

mustlkálk, meg bozontos

sapkás kozákok mentek dél felé 6zomorúan, csendesen, mint hadi fogly ok . Az ágyúszó is mindig messzebb ről hangzott s egy szép napon egészen elhalt valahol mes ze, a kéklő hegyeken túl .

Az utolsó trénkocsi is elhagyta a Szent Flórián-tere t és nap mu, mintha a föld' alól kerü lt volna elő, újra ott allott a régi P05ztján Gubicza rendőrbiz tos. Ugyan­ abban a ruhában, ugyanazzal a pa,Hossal. mint régen, csak a balsz eme felett fehérlett egy köté s. A városkában különös híreket kezdtek suttogni. Gu­ . bICza együtt harcolt a csendőrökkel az o'roSllok ellen. Egy­ ma'ga ellfogott hat kozáJkot. A málnásold alban meg esküdöt t a csendőrökk el együtt, hogy inkább vala mennyien meg­ halnak, de OO'oszt a vuosba nem eresztenek . Rogy mindez Igaz volt-e vagy sem, azt persze nem dtuk tu , ann,yi azon­ ban bIzonyos, hogy azontúl mély ebben eme lte meg minden polgár a kalapját Gubicza előtt, akit egyé bként ettől fogva

�

�.

:

Elcsendesült a két egentáboo' iG.

MáIl:

azonl hogy kli bátr abb: a csendőrök-,e

nem

.'

-

v itatkootunk

vlllgy a rendőrb iz­

tos? Különben lassan-lassan a két felső osztáIly is mind­

jobban kiül'Ü�'t: G ubicza párt ja. és ellenpá.!'tja egyformán A néhány "alka1matLa,n", ailci otthon

a ha.rcMl're ü,erült.

maradt, már nem adott neki munkát, nem zavarta meg az

Elmult egy�két év s Guibic za rendőrbiztos most már

fcl. Lassankin t mi is oda jutottunk, hogy az időt számol­ tuk s dob ogó szívvel és nem kevesebb büsZlke8ég,gel ,gon­ dol],tunk aGI időre, amikor majd mi is sorra kerü�ünlk. Megint tél lett. A hegyekről nehéz, [ojtó köd eresz­

kedett alá. Gubicza �'endőr]Yiztos a nyaka köré kamyal'Í­ totta a báránybőrga l lérjá,t azt reg,gelenkint ezüstre fes­ tette be

a

détr,

majd

s

kétfelől

hataJmas

jéglkal'áriso'k'kal

ékesítette a tél hidege. Mege redt a hó és fehér lepelle l vonta be a tájat. Azt kezdték beJztÍlni, hogy vége lesz a háborúnak. A Szent F ló rián-téren újra mozgalmas lett az élet. Egyik gyűlés a másikat érte, üres ládákból pódiumot rögtönöztek messze föld ről jött idegen ek számára, akik onnan hirdet ­ ték az új eszmét, a mindent és mindenkit m egvál tó köz­ tár saságot . Aztán kitört és tombolt a fOl'l'ada lom. A házunk előtt négy csendőr men

t�rn

t el. Sohasem lát­

ilyen szomorú csendőröket. Igaz, hogy nev etők et sem lattam, de ezeknek az arca mégis nagyon külö nös en szo-

,

.�

padjaiban.

Egyszer aztán nem jött többé közelebb az ágyúszó. :\Iegállott a visszavonulás, a csapatok kezdóek újra észak felé

l'

rel, ak,i a csendőrök parancsnoka volt.

mi reánk kezdett oillyan öldöklő szemekkel néz,n
népfelke­

)��

Hogy ez az 'Úgynevezett (mert nem volt törvé­ nyeinkbe iktatva, csak egy pátens léptette életbe) katonai büntetőtörvénykönyv a keletkezésének idő­ pontjában, de később is igen kitünö jogászi alkotás volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy igen sok

éjjeli csendet.

nagybajúszú

t

A hosszabb időre alkotott büntetőtörvények kö­ zött is patriarchális korú nak volt tekinthető, - hi­ szen pl. az 1878. évi V. t.-c. (a közönséges polgári büntetőtörvény), mely több mint 25 évvel később (1880-ban) lépett életbe s melyet mi is átveszünk most, annak ellenére sem fog tudni a számtalanszor hangoztatott reformkívánalmaknak ellenállni, hogy hiányait mintegy 120 törvény pótolja.

hes lovakat hajszoló, lengő szakáll ú ahasvé.rusok futottak délife1é. A hegyek felől pedig min , dig közelebb és közelebb jött a félelme!.e6 hang: az ág yúszó . Már a iháza,k ablakait és tetejét rázta s remegve várta mindenki, hogy mikor és hová csap b e az eIBő gl·ánát. Köroen jöttek, egyre jöttek

visszafelé a kato nák , fiata'lok és lők vegyesen.

JI

• •

1931

Jfebl'uár 1 .

CSENDÖRSÉGI LAPOK

89

�

rendelkezése, habár módosított, átszöveO'eze tt alak­ ban is az új katonai büntetőtörvénykön vün kbe be­ kerülhetett. Né�z�k, milyen szabályok irányítják jövőben cselekvesemket : � nda �on katonai büntetőszabályokat, melyek �em uJ�k es a nagyjában ismeretes polgári büntető Jogs.zabalyokat is közelebbről érinteni ezúttal nem fel�datom, :nert �gyrészt túllépné egy rövid táj ékoz­ tatas keretet, masrészt pedig az áttekinthetőséO' rovására esnék. . , Az új kato�ai büntetőtörvény a réginek egy hí­ J�n 800 �zak�szaval szemben mindössze csak 141 §­ , boi alI, ket reszbe tagolva. Az első általános rész 65. a második különös rész 76 §-t ölel fel. Az általáno� rész nagyjában a törvény hatályáról a büntetések­ 'ről, a kísérlet- és részességről, a bes� ámítást kizáró 'súlyosító és enyhítő, végül a !büntetés végrehajtását kizáró okokról szól . A különös rész az úgynevezett katonai bűntetteket és vétségeket tárgyalja. Korántsem lehet azonban azt mondani, hogy . csak 141 §-sal lesz dolgunk ezután, mert az 1. §. sze­ rint a katonai bíráskodás alá tartozó egyénekre el­ vileg minden esetben - már t. i. amennyiben maga a törvény eltéréseket nem állapít meg - a civilis büntetőtörvényeket kell alkalmazpi s ezek száma mi­ ként fentebb említém, meglehetősen nagy. Az új katonai büntetőtöl'vények aényegbe vágó és a még hatályos szabályoktól merőben különböző új intézkedése, hogy a katonai bűncselekmények el­ követőinek körét lényegesen kiterjeszti, amennyiben ily bűncselekményeknél elvileg, minden katonai egyén'

le et a te.ttess é csak különleges bűncsel ekmények­ � � ne - m!nt pelda 1 a gyávaság némely eset énél . telt tenm1:l azokra, akik fegy I�het klve veres szolgálat­ . sennek köte t�t�lre mnc lezv e. Röviden kifej. ezve, a . , reO' s�ab'aI y�k �l�PJan hadbírót, )1adbiztost, tiszt vise_ I o e es a tobbleKet nem lehetett pl. füO'O'elem sértés ? �" nt�tte, vagy vé!ségéért felelősségre 'onni és el­ I,telm, mert az �I?bb emlI,tettek nem tartozn ak az u� neve��tt � adl�� ��e�re esküvel kötelezettek közé , . ml o ll:z UJ buntetotorveny szerint ennek nem lesz , sem�.1 'akadaly a. Következésképpen a jövőben akár a h�dlclkkek�-e tett esküt v laki, akár másképpen es­ 3; kUdott, kulo.. nleges elba, nasra senki sem tarthat , szamot. , . E.z a '!rendelkezés nem volt teljesen ismeretlen a regl Jogunkban sem, mert az 1912. évi LXIII. t.-c. l� . §-a �elhatalmazta a minisztériumot, hogy bizonyos ko:.ulme?yek között a hadicikkekre felesketett kato­ nai egyenekre vonatkozó büntetőrendelkezések alkal­ m�zt�ssanak a hadicikkekre nem kötelezettekre is. mt lsn , : eretes, a. minisztérium az elmult háború ide­ Jen eit IS ezz�1 a Jogával, !úgyhogy voltaképpen ennek az elvnek logikus továbbvezetéseként, valamint a há­ b?rus ta�aszt�latok következtében előállt szükséges­ seg folytan vetetett fel a törvénybe a fenti rendel­ . kezes. � katonai büntetőtörvény beosztását követve , a 4. §-ban a régitől eltérő kiterjesztőbb . mmdJart meghatározását látjuk a háborús sz{oO'orúbb szabályok alkalmazásának : "Si vis pacem, para bellum". Ha békét akarsz készülj a háborúra". Az elmult na -y háború és for:

morú volt. Ők >voltak az utolsó magyar csendőrök, akiket

a

;

�

o

_

"k'\

\�

�

�

g

rímeket

legújabb

a

versünikhöz,

amelynek az I'esz

bátrabb?" ilJáJr t. i. Gubicz,a,e, vagy

a

ide­

ott láttam.

CÍm(): "Ki

Estére kelve a kisváros kétlábú napilapja, Vera néne riadtan vitte szét a hírt, hogy: "Meggyüttek a csehek, hogy a ragya verje k i üket! Még azt beszélik, hogy ezen­

gen katonák Azt hiiózem, senkinek sincs Ié k ts'ége amJ'ánt,

túl ük lesznek az urak. Mán a csendérek is elmentek Gubi­ czával !" Az utcán trombitaszó hallatszott. A kapuk bezáródtak " a városra reáfeküdt a sötét sejtelmek borzasztó éjjele. Gubicza rendőrbiztos elkísérte a csendőröket a váro­ közrefogja az son túl, hol az örökzöld feny'ves kétoldalról ak, egy-egy (lrszlÍIgutat. Ott elbúcsúzott tőlük. Kezetfogt elváltak. könnyüket mohó n itta b e a frissen esett hó, aztán visszament A csendőrök elmentek délfelé, Gubicza pedig város embere, neki a Szent Flórián-térre, a poszt jára. Ö a nem szabad a várost otthagynia. MlÍISnap regg el még mindig esett

Dideregve katonák lézengtek. mentünk előadásra. Az utcán idegen kurjantgatás hal­ A sarki kocs máb ól rekedt ordítozás és os, Gubic�ával, aki­ latszott. Már jött ill Szrulu, a kocsmár valamit. nek széttartott karokkal magyarázott n. Tenyérnyi pal ­ Gubicza megállott a kocsma ajtajába állott -ott, mintha a losát kirá'ntotta s kezében tartva, úgy lt volna elő. De csak történelem valamelyik lapjárÓl kerü őben már suhogott egy pillanatig állott. Mer t a következ zivatar villáma. A a kardja s csapkodott, mint a nyári nák ugráltak kifelé és kocs ma ablakain idegen, részeg kato érthetetlen nyelven ordítoztak valamit. a

hó.

kocsma ajtaját és éljeneztünk. a nyolc óra veszedel­ ahogy a torkunkon kifért. De mert ni kezdtük a lábain­ mesen közeledett, hamarosan szed ei!'ettük össze kat az iskola f(!lé, közben azonban m�r szed Mi

körülálituk

a

a

hogy ki me],]ett foglaltak álIást a

n·ímeink.

Gubicza rendőrbiztos visszadugta a k ardját

az

a

hüve­

sokáig

áiJott

lyébe, megs im og a tta a bajuszát. aztán visszament a he­ Iyéroe,

ta

Szent Fló r ián szobra elé. De nem

ott. A ,,'Zobor mögött megroppant a hó. A �zürke ködJben

hirtelen

láng villant fel s utána tompa

csattaná

rázta

meg a levegöt. Egy an-rajáró asszony elsikoltotta magát. Gubicza pedig srettárta a két karját és végigvágódott a

föl'dön. Piros vére páll'lÍIZva terült el a szűzfehér havon. A SZ8lllt FI'Órián-szobor mögül egy

idegen

katona­

ruhás all ak ugJrott fEiI és menekült vad futáJSsal. Méltóan

l ihoz, ahogy a szegMY Gubiczát hátulról gyáva módra ah

amit a kocsmában szemtől­

agyonlőtte bosszúból azért, nembe kapott tőle.

-x-

Az ősi g,irnnázium tel mében sírva búcsúzott az öreg tanál'. A pedellus levette a falról az ősi magyar címert.

M öreg, ooozhajú tanár elvette tőle, megsimogatta, majd

felemelte, mintha áLdást osztana vele, aztán megcsókolta

és ikettét�pte

a

kemény

kartont,

beledobta

a kályhába,

, y meg ne szecr1tségTtel.eníbhesse sen,ki. Ugy áJJott a 10. g ho

bo·!l'Ó k . osa Hadú'r oltára I állyhta fényéhen, millJt az őshit táJl t előtt.

Kint zúgtak a h arangoG< s haJott!i zsolozsma meló­ di' ája szűrődőtt az osztály mélységes, áJIitatos csendjébe. Gutbicza rendörbiztost kisél'te az e�z város talpig gyá_z­ ban az

.

utolsó

posztjára.

Fehérhajú

tanárunk

vette

a

J , aztán felöltöztetett és sorbaáJlított minket. Be­ kalapját állottunk a halQttkísél-ök közé. A temetőkertben némán

radalom szomorú, :de egyben igen értékes tapasztala­ tain okulva, nemkülönben az ország megcsonkított­ sága és kicsinysége fokozottabb felkészültséget, mondhatni állandó készenlétet kíván. A jelenlegi helyzet az, hogy pál' óra leforgása alatt egy ellensé­ ges �'epülőgéppel át lehet repülni országunk két leg· távolabb eső pontját. Lehet-e tehát ilyen körülmé­ nyek között addig várni, míg a �ábOl'US állapot, vagy

az elrendelt mozgósítás bekövetkezik, hogy a kivéte­ les rendelkezések életbelépj enek, miként az eddig volt. Feltételezhető-e, hogy nem fogják azt a kor­ mányt felelősségre vonni, amely elmulasztotta az időpontot - a határvédelmi zavarok időpontját - az ország kül- és belbiztonsága megvédésének szüksé­ gessége tekintetében, hogy a szigorúbb rendszabá­ lyokhoz nyúljon ? A katonai intranzigens és helye, felfogás csak az lehet, hogy nem tételezhető fel. Te· hát a kormányhatalomnak meg kell adni az eszközt is, hogy a nemzet egyetemét bármiféle veszélytől megóvhassa. Egy forradalom vagy egy lázadás szintúgy ve­ szélyeztetheti az ország kül- és belbiztonságát any­ nyira, mint egy, vagy több külellenség támadó­ tevékenysége. Angliában hirtelen lázadás esetén, sőt fegyveres zavargók ellen is a kormány elrendelheti a szükséges­ ség-hez képest még a polgári egyéneknek a katonai émetországban hasonló­ bíróság elé állítását is. képpen a háború idej ére szóló szabályok nyernek al­ kalmazást a közbiztonságot veszélyeztető lázadás miatt elrendelt hadiállapot tartama alatt. Idevonatkozó új tételünk helytelenségét j elentátongott a sötét sí rgödör,

a

koporsót letettéik a szélére.

Gernyeszeghy tiszteletes összekulcsolta a kezét kozott :

és imád­

"Uram ! Milliók atyja, tekints le reánk és n e hagyd népedet !

magyar

elveszni

árva

Karaffa

rémnapjaiban,

megóvtad nernzetemet gíts meg most

Te,

aki velünk voltál

vígasztaltad atyáinkat gályán s

egy évezred

véres viharában, se­

is bennünket és rendeld, hogy múljék el

tőlünk ez a keserű pohár. De ha úgy akarod, Uram, hogy nemzetem örök időkre bűnhődjék bűneiért, akkor szólitsd

és ítélj, mert nagy vagy és mindörökké, ámen !"

magadhoz a Te öreg szolgádat Uram és áldott most

A feje lecsuk11 0tt a mellére, fekete palástjával elta­ karta az arcát és sírt. A lehajtott fejű emberek és asszo­ nyak veIe

zokogtak.

Magyarországot.

Sirattá.k

GIJJb iCflát

és

vele Nagy­

A temető mellett i országúton géppuskás lovak nyerí­

tettek és hosszú, rendetlen sorokban jöttek, özönlöttek a .. felszabaditók".

PIhenj ott. az örökzöld fenyők alatt, ha ugyan a rab­ földben pihenni tudsz, jó Gubicza bátyánk. lII e gcsodálta­ lak gyermekszemmel, most megsiratlak csendőrszívvel. De ne félj,

éretted is felelni fognak. Hallod-e, m i n t dübörög m á r feletted az idők szeker e ? Látod-e, mint kezd lobogni fent az azúr égen az igazság szövétneke, bevilá­ gítva

a

s ivár magyar éjszakát ? lIIár fakad a vkág, amit cSfrk ? rra szedve o-dateszek majd a behorpadt s íro-dra, j ó UbI bátyám, a nagy magyar feltámadás szentséges

?

1931

CSENDOR SÉGI LAPOK

90

�

unnepen I. .

'

.

február

1.

tené, ha az új katonai büntetőtörvény kiterj esztő intézkedéseinek szükségességét tovább méltat nám. Ami a hábor ús, vagy rendkívüli idő bekövetkezé­ sét illeti, annak megállapítása elvétetett a fővezértől s átruháztatott az arra legillet ékeseb bre, az össz­ minisztériumra, vagyis a minisztertanácsra. Köztudomású , hogy a büncsel ekmény ek, melyek mindig valamely jogi 'parancs, vagy tilalom megsze­ gése folytán j önnek létre, veszélye sségükh öz, káros következményeikhez képest három nagy csoportra oszthatók és pedig 1 . büntettekre, 2. vétségekre és 3. kihágásokra. Ezeknek bünteté se sorrend szerint ; a büntetté agyonlövés, vagy kötélált ali halál és élet­ fogytigla ni, vagy határozott ideig tartó szabadság­ vesztés. Utóbbi neme a fegyház és börtön, valamint az 5 éven felüli mm'etlí államfogh áz. A vétségek bün­ tetése az öt éven aluli államfog ház, az egy naptól öt évig terj edhető fogház és pénzbüntet és. A büncselekm ények fajai eddig is azonosak vol­ tak az előbb említettek kel, míg a büntetési nemek ezután a 'fentiekben némi változást fognak jelenteni. A kihágások büntetése az eddigieknek megfele­ lően marad a fegyelmi fenyítés. Mint érdekességet említem meg, hogy míg a ,régi büntetőjogszabályban összesen mintegy 58 esetben volt halálbüntetés k iszabható, addig az ezután csak 1 1 esetre korlátozódik. Ha ehhez hozzávesszük a régi jog halálbüntetési tételeinek rendkívüli enyhítő jog­ gal szabadságvesztés büntetéssé való átváltoztatásá­ nak kizártságát, elénk tlínik az a humánus szellem, mely a régi szabályok helyett általában enyhébb tör­ vényt igyekezett a Ktbtk-ban alkotni. Itt j egyzem meg még, hogy bár a halálbünteté­ sek végrehajtása két módon, de egy eredménnyel tör­ ténik, mégis mélyreható a különbség a kétféle végre­ haj tási móddal kifej ez ett büntetés között ; ugyanis a kötéláltali halálbüntetés rendkívüli enyhítő j oggal 15, agyonlövésnél ugyanez 5, sőt kísérletnél 3 évi szabad­ ságvesztés büntetéssé változtatható át és ezenkívül enyhül a büntetési nem is. Kötéláltali halálbüntetés esetén még megmarad a kicsapás is. A Ktbtk. 8. §-ában foglalt - az ítéletben külön megjelölendő - súlyosbításokat a polgári Btk. nem ismeri, mielőttünk azonban ez már nem ismeretlen. Általában - lehet mondani - a régi szabályok ül­ tettettek át kissé átdolgozva. Elmaradt a sötét magán­ fogs gbazárás. Továbbra is alkalmazzuk a böjtöt, kemeny fekhelyet és a magánzárkát . Mindenesetre megemlítésre méltó, hogy börtönbünt etés esetén ma­ 'gánzárkasúlyosbítás nincs és hoo-y csak 1 éven aluli börtön és fogházbüntetésnél v n helve egyáltalán súlyosbításnak. Ez a Btk. 37. §-áb61 következi k amennyiben a börtönre ítéltek amúgyis mao-ánzár� káb!ln töltik büntetés üket, fogházb üntetés <> esetén ped! g � 40. §. szerint csak az 1 évnél súlyosabb bün­ , etesnel kell a naganel zárást alkalma zni. Igy lesz ; oS s �hangba l a k�t törvény s különöse n az, h ogy az ! . , elJ, telt egyemsegenek szem előtt ta,rtása mellett a szabadságvesztés arán osan megröv idíthet ő. Ugyan­ � csak a 8. §-ban van klmondva - az eddigi o-yakor­ l �tna megfelel en -, hogy minde n egyes s lyosbí ­ tas ml � de? napj a külön- külön egy-egy büntet ési nap­ nak szamIt a szabadságvesztés bünte tésben . Lényeges és gyökeres változ ás követ kezik be a J? ü �te őt rvén � vált zássa l kapcsolatban a bünte tő­ � J Ogi �rtekh atal'o es pénzb üntet ések tekin tetéb en. . . Amld on az 1928, eVl X. t.-c. (II. Bn.) a pengö re való

�

�

�

�

� �

?

6

�

1 93 1;

Az

:(ebruár 1 .

3zonos

�

OS E N D ű RS ÉG I I:AP :. O K

•

"békeso rsra' ' utott ll:!l"ya r o:sz ág és Ausztri a barátságának ko mol y jele . _ sat _ mITuszterelnokun k latogata Bécs fo g a dta . Képün k : Fogadtatás

)

�

átsz mításr� tért át, m egragadta az alkalmat, hogy egyutta l teljesen új pénzbün tetési rendszert p.ozzon be. Indoka ennek nemcsak az, h ogy a .titK. a pénzbun ­ _ tetesek alkalmazása tekintetében teljesen .rendszer­ elen - általában a bűncselelu nény tárgyi súlyához Igazodik a pénzbüntetés és például nincs pénzbünte­ tés súlyos testi sértés, magánlaksértés bűntetténél, de van ezek vétségénél-, de főként az a körülmény, hogy a k ülföldi büntetőtörvények és javaslatok nagy­ része abban az jrányban halad, hogy fl. pénzbüntetés­ ben fej lő büntető erő minél j obban kihasználtassék. Egyben eleje vétetik annak, hogy a. pénzbüntetés ,ki­ rovassék akár van vagyona, vagy jövedelme, vagy keresete az illetőnek, akár nincs, minek következté­ ben egész csomó pénzbüntetés szabatott ki telj esen cél és hatástalanul. Ennek az új pénzbüntetési rend­ szernek lényege az, hogy a bírónak módot kell nyuj­ tani arra, hogy a pénzbüntetést mint mellékbünte­ tést minden bűncselekmény ese tén kiszab hassa, ha terhelt nek megfel elő vagyona, j övedelme vagy kere­ sete van. Hogy pedig a pénzbüntetés igazságos le­ gyen, azaz egyenl ően érzékenyen sujtsa a gazdagot és szegé nyt egyaránt, a pénzbüntetést az elítélt egyén i, vagyoni és kereseti viszonyai szerint kell ki­ szabn i. Ilyen módon a büntetőtörvénynek és egyéb törvé nyekn ek és j ogszabályoknak azok a rendelke­ zései , amel yek egyes cselelunényekre mellékbün tetés­ vesz­ ként pénzb üntetést határoznak meg, hatályukat yre lehet pénz­ tik s a jövő ben minden bűncselekmén a ter­ büntetést, mint mellékbüntetést kiszabni, .lhol se.t�. , kere e, vagy helt nek meg-felelő vagyon a, jövedelm ( Folytatj uk.) . van.

�

a :k ü l önö s szívélyesség' amivel pál yaudvaron .

az

a

Hogyan is állun k azza l leszereléssel ?

a

írta: RÉCZEY FERENC vkszt. százados.

Kétezer és háromszáz esztendővel ezelőtt a gaLok pusztítva és rombolva vonultak végig felső Itálián. Döly­ fös vezérük, Brennus, a rómaiak leverése után kegyttlen hadisarcot rótt ki rájuk. Legenda szerint a hadisarc mér­ legelésénél történt, hogy az összehordott a.rany- és ezüst­ n eműek súlya jóval túlhaladta már a békekötésben eg­

�

sza.batt mennyiséget. A .római vez& figyelmeztette a győz­

tooeket, Bren nus erre gőgösen a n1lérlleg egyik serpenyőjébe s ú lyos kardját i s odavetette még jeIéül annak, hogy legyő­ zöttel· szemben az erőszaknak van igazsága. E bből az idő­ ből származik a "Vae victis", "Jaj a legyőzöttnek" hir­ hedt j elszava. Tudjuk a világtörénelemből, hogy balsikerek után Róma nem vesztette el fejét és szívét. Polgárainak haza­ szeretete, önfegyelme és katonai erényei kihevertették a veszteséges csatákat. E llenfeleit egymásután győzte le és olyan világhatalom alapjait rakta le ezekután, amelynek emlékein még ma is az egés:/J civilizált emberiség nevel­ kedik. A történelem gyakran ismétli meg önmagát. A leg­ úja.bb kor Brennusa nem elégedett meg azzal, hogy a nagy háború utáni békeszerződésekben hatalmas területektől fosztotta meg a volt központi hatalmakat. Nem elégedett meg azzal, hogy gazdasági életműködésüket egyidőre csak­ nem teljesen megbénította, pénzügyileg, iparilag és külpolitikailag kiszolgáltatta öket ellenséges érzelmű álla­ moknak, hanem min dezek fQj�be méi súlyo, k a r djá t is a

CSE NDŰ RSÉ GI LA.P OJ{

92

�

Az általános leszerel s mérleg egyik serpenyőjébe dobta. el kötötte meg a legyo­ ürügye alatt olyan rendelkezésekk a puszta vé ekezés szá­ zöttek katonai erejét, amely még éki békeszerzod sek me �­ mára sem elegendő. A páriskörny ölték a háborus lehe o­ alkotói azt hirdetik, hogy kiküszöb közötti el!ent t�ket ezutan ségeket. Az államok és nemzetek nemz,etkozl megegye­ döntöbiráskodások, jegyzékváltás
�

�

�

�

képezi. n ? A békesze.rMit látunk ezzel szemben a valóságba ldalúlag valósul­ ződések leszerelö rendelkezései csak egyo folyton nö­ köré ok hatnak meg és a le fegyverzett állam oznak. A vekvő szuronyerdők és a harcoook millió i sorak történt sem vilál!'háború legmozgalmasabb időszakában olyan nagyarányú erőkifejtés, mint amilyet j övendő há­ uorú esetén terveznek azok, akik a maguk és fajuk szá- állandósítani végig mára megszerzett vezetőszerepet akarják. Hogyan is állunk azzal a leszereLesseJ ? háborús lehetőségek kiküszöbölésével, i lletőleg a leszerelés kérdésével a Népszövetség keretében működő különböző bizottságok és albizottságok foglalkoznak. Ma­ guk a hivatalos tényezők is tisztában vannak, hogy_ a vég­ A

leges leszerelés kérdése nagyon is messze van még és meg­ elégednének egyelőre, ha sikerülne legalább a fegyzerkezé­ sek korlátozása terén némi eredményt felmutatni . Már az elvi kérdéseknél is mélyreható ellentétek 'vannak a szaba­ don fegyverkező államok és a tiltó korlátok közé szorított nemzetek között. Amazok - elsősorban Franciaország azt vitatják, hogy valamely állam háborús felkészültsége kevésbé függ haderejének létszámától, hanem abban a gaz­ dasági és pénzügyi erőtöbbletben jelentkezik, amely hadi-

600

február 1.

állapot esetén az ország il'endelkezésére áll. Ez az úgyne­ vezett "háború s potencia" sokat vitatott kérdése, amely más szóval azt jelenti, >hogy pl. 100.000 főre csökkentet t haderje dacára Németország gazdasági erőinek birtokában megmaradva a jövendő béke veszélyét hordozza magában. Franciaország ezzel szemben áJlitólag kevesebb háborús felkészültséggel l'endelkezik és még sokszoros létszámú

hadserege mellett is kevesebbet jelent. E szavakkal való bujócskajáték kétszinűségét misem mutatja jobban, mint az, ihogy ezeknek az elveknek a hirdetése mellett a győztes államok na.gyrésze a.rra törekszik, hogy a Népszövetség által ve1-etett ellenőrző tevékenység csak a békehaderők ,

katonai ereje abban a sok-sok korosztály1ból álló tartalé­ kos emberanyagban Taktározódik fel, mely tényleges szol, gálatának letelte után .beh ivásra vár. Mindezek mellett az ö.rökbéke tiszteletreméltó elméletének jelenleg még egy óriási n ehé'z sége van. A győztes államok a le.szerelést egy­ oldalúlag kívánjá·k végrebajtatn i azért, mert szerintük a biztonsag érdekei előbbrevaJók a. béke kérdésénél. J elsza­

ellenőrzésére,

valamint az államok fegyverkezéseinek nyilvánosságra való hozatalára. E hármas szempont ered­ mé yeit �egvizsgál'Va, egyiknél sem találunk olyant, amely

?

akar a Jelenre, akár a közeli jövőre nézve sok biztatót

, , .5Zélmélran{/B

6ékébel7. -

Sao

,f.

SOO

400

�OO

100

.IDO

200

200

<00

100

6S

SO

�l.

'" '" ... '"

�

cl .0

lj

§

ll:

.�

( �

...

�

� lb ....

;r O

.� (

...

�

ti

c:l

. 'll

.�

.�

�

-!!!

�

� t..,

�

, r

�

<:>

.g'"

(

-I::

'"

\3

lb

J

szövetség állandó leszerelőbizottsága. Tevékenysége elvi­ leg hármas területre terjed. Magára az általános leszere­ lés előkészi tésére, a fegyverek és hadianyag gyártásának

600

�l

,J

1920 óta évenként többször gyülekezik össze a Nép­

700

t), '0

I

vuk : előbb biztonságot, azután leszerelést és biztonságuk alatt a békeszerződések által teremtett mai helyzetet értik.

630

.g-

j

tehát a tényleges állomány ellenőrzésére terjedjen ki. Na­ gyon jól tudjuk, ihogy . azoknál, ·akik szabadon végezhetik mozgósitási előmunkálataikat, a békehadsereg a háborús haderőnek csak igen szerény keretét ·képezi és az állam

/Iz 8urópai a/lamok (J{/a/o(J z!fai/Jak

7O° zb.

1931

//

/'

t �

1. lbra.

�

!:..

�

I'l:\

.�

� 't <:>

.�

'>:: '>

.� t: �

..

� tS. �

\) �

�..,

�

.�

.�

� ;)

�

� ..

III

. ' ÍIF! •.. ..r,,.

-�

19 31

Ifebruár

1.

CS EN DÖ RS EG I LA PO K /! veze/o" ka/ol7a/ h J .I L ara l m arr

Or05zorsróg 520 000 HodJ��,rrdm . 6 000 000 lJe';,-�/�'lszQm '

LoJrOS-JO'9

100 S9f OOO

7?omó",o

B. ,

H"

200

OOO

1150.. 0.00

L , ('7 "00. ooo

rron Cloorszóq

B · H"

100.

L

C��horszdg

H. ,

L

1S0.

,

OOO

H. , mo, OOO L 64 500 ooo

H·

L. '

L

8

B ' 30 000 H. '

35 000

8!i98 ooo

L

!

�

!

;00Ie-:

B , �8S000 H , 2 ,00. 000

2. 200 000

.JO OOO OOO

A//omo'"

f,O

70pán

8 .

OOO

H · 3 000 000 L. ' �19 ooo ooo

'12 970 ooo

35. 000

•

2'70 OOO

éqljesull

Rusz/rlO

mutatna. 1923-ig az általános leszerelést előkészítő bizott­ ságok tanácskozásai csaknem eredmény nélkül záródtak, még a fegyverkezési kiadások csökkentését sem tudták elérni. Egyetlen eredményük, hogy az egyes államoknak megküldött kérdőívek alapján statisztikai táblázatokat készítettek a fegyveres erők létszámáról és anyagáról, amely 1 9 24-től kezdődőleg a Népszövetség hivatalos ki­ a dványaként "Katonai évkönyv" címmel évről-évre meg­ j('lenik. A z 1929--1930-as évfolyam vaskos kötetben leg­ utóbb jelent meg és 6 1 állam véd erejéről közöl adatokat. A z évkönyv természetesen csak azokat a számszerű ismer­ t etéseket tart.almazza, amelyeket az egyes államok önként rendelk ezésére bocsátanak. Megbízhatóságukat és hiteles­ ségüke t ebből a szempontból kell tehát elbírál ni. A", elmul t eszten dők legfontosabb eseménye 1924"ben si a genf i proto koll u m megszerkesztése. Ez a tanácskozá nak, amely j egyzőkönyv előfu tárja annak a mozgalom amely szel­ négy évvel késő bb Ame riká ból indu lt ki . és . I
�

N ,

,(,0. >50 000

2. ábra.

�

B ·

H , f ..JOO OOO

L"

11"9/'0

Lenqy elcrrzdg

4 000 000

M09,/ororszáq

B. ,

/etszámv/szon!la/ -

220000

B. . 180 000

'" 1,00 ooo

OOO

hiborus

:JuqOSZ/o'v1o

� 300. 000

Neme/ország

.

H. ,


_t_

lJ .'

B. ,

4 500 000

B. ,

' es

Olaszorszóg

580. 000

L ,

L '/ oe ff8

93

,

30 000

6 690 000

H , L. ,

250 000

4 000 000

61 900 000

8u/qário

8. ' 20

ooo

H ; 200 ooo

L

..

, �(13. 0t70

rendelkezéseinek áthágása magában véve már támadó­ szándékot jelentsen. A támadószándék ilyenfajta szabad értelmezése azonban mégsem sikerült teljesen. Maga Anglia sem járult a szerződésnek ehhez a szövegezéséhez hozzá. 1925-ben Németország és a volt antanthatalmak között a locarnói szerződés jelent újabb közeledést, amely­ nek következményekép ( igaz, hogy csak egy év után) N émetországot is felveszik a Népszövetség tagjai közé. A leszerelést előkészítő nemzetközi bizottság 1926-ban kettéválik és két külön albizottságban foglalkozik - ez­ ideig nem sok eredménnyel - a fegyverkezések kérdésé­ vel. Az egyik albizottság tisztán a katonai, a másik a hadigazdasági helyzetet tanulmányozza. A katonai al­ bizottság 1926 szeptemberében megtartott tanácskozasán nem tudott egységes felfogás kialakulni . A hadigazda­ sági albizottság ülései némi névleges eredménnyel zárul­ tak ugyan, valójában azonban ez sem jelentett sokat, mert az egyes államok hadiköltségvetéséből a háborús e)őkészületekre vonatkozólag alig lehetett megbízható ké­ pet kapni. Elég, ha reámutatunk arra, hogy mennyivel nagyobb pénzügyi megterhelésnek vannak kitéve azok az

A régi id6kben a hangászokat, vagyis a siposok a t és do­ bosokat, a zászlósnak kellett toborowi és azok az 6 külön fel­ ügyelete és gondozása alatt állottak. Harcban a S'liIwd han­ gászai (2 sipos és 2 dabas) egy úgynevezett "Spiel"-t Mpez­ tck és beosztási helyük a zászló mellett volt.

1 9 31

CSB NDö RSÉ GI LAP OK :ilJnruok. amelyek z.soldo.s hadsereget tartanak fenn, ahol a hadi költ&gyetés ennek következtében aránytalanul nagyobbnak látszile Igaz, hogy a szabadon fegyverkező allamok közül Anglia is zsoldos hadsereget tart fenn, d�cára annak, hogy az általánosan kötelezö s ennek koyetkeztében lényegesen olcsóbb védrendszerhez is nyul­ ratna. Senidt sem té"essze n meg Anglia példája. A brit

felfogott önös érdekből .·a;;a:;zKodi;': il zsoldos hadsereghez. Egyszerű magyará­ u: la ennek az, hogy az angol birodalom ereje és uralma legfőképen a tengerentúli gyarmatokban, dominiumokbau és Indiában fekszik. Ezekben a gyarmatokban a hadserE" n'ag" át, kiképző keretét és a vezetö személyzetet ango! , ilághatalom

nagyon

is

jól

�orkatonaság képezi, ami az anyaország szempontjából loOlilikailag igen fontos tényezőt j elent. Általános véri­ l.otelezettség esetén ezt a maghadsereget természetesen g.. akIan kellene ,'áltoztatni, az egyes évfolyamokat foly­ ton

cserélni,

akiknek a

szállítása

magában

véve

már

n"",') költ>öbbletet jelentene. De meg jól kiképzett e.

jói fizetett, hosszú évekig egy helyt szolgáló, válogatott zwldos legénység máskülönben is megbízhatóbb ember­ anyagot jelent. Csak természetes azonban, hogy mozgó­

�itás esetén Anglia is azonnal az általános védkötelezett­

seghez fog nyulni, mint ahogyan azt a világháború elején i" megtette.

A genfi protokollumot követó eszt"ndők tanácskozá­ sai tiem hoznak újabb tényleges eredményt. A fegyverek

Kereskedelméről szóló megegyezésben körülhatárolják ugyan a hadianyag fogalmát, de ehhez csak nagyon kevés állam járult végeredményben hozzá. Hasonló sorsra

ju tott az a szerződés, amelyet a gázharceszközök alkal­ mazása ellen terveztek. Oroszország 1927-töl kezdődően

\'esz részt ezeken a tanácskozásokon, elvileg azonnali és . teljes leszerelés mellett foglal állást, valóságban Európá­ ban a legnagyobb létszámú haderőt tartja fegyverben. Egyébként a Szovj etköztársaság által még 1922-ben :Iloszkvába összehívott leszerelési konferencia, amelyen a a Balti államok és Lengyelország vettek részt, azért sem tudott dú!őre jutni, mert Oroszország nem volt hajlandó

a többI allamban folytatott politikai propagandáját be­ �Lí.íntt;tni. 1928-ban jön létre a fentebb már említett Kel­ .o!tg-!�le s�ödés, melynek értelmében a megegyezésre fdszohtott allamok a háborút külpolitikai eszközei k szó­ tárából állítólag teljesen törlik és azt megvetésnek tesziK kl A világ valamennyi államának megküdötték némi

fra cia módosítással ezt a szerződéstervezetet, amely � ebo:;orban arra lát-zik hivatottnak, hogy az Amerikai _ lla ok fol:-ton � gy:-o �lt- ,?növekvő gazdasági és politikai � t ulsulyat IS bIztosítsa. A p:enfi j egyzőkönyvvel ellentét­ ben ez a szerződés nem határolja körül a támadó állam fogalmát és nem is nevezi meg az ellene foganatosítandó . 'okaL A endszabal mostani berendezkedésbez ragaszkodó : � Ilamok kozul tIZenö ten még Párisban hozzájárultak eh­ � hez a �en-ez thez, a többi állam válaszjegyzékei hossza$ : t anulmany zas után különböző ellenvetések kísér etében � . erkez t k 'Issza. ?Iagyarország ismeretes válaszjegy zéke­ : � . ben k szseggel Jarult hozzá, hogy a háború eszkö zei nem­ � . zl zetko bonyodalmak esetén ne használtassanak, dp ug-yanakkor han súlyozottan mutatott rá arra a veszélyre: � �m�!y orszagot maj megcsonkított helyzetében -a korul evo fegyv rkez� államok részéről fenyegeti é, � : � :l� m : gcso� kJtottsag a béke J2'ondolatát eredetében J:<:t,eJ2'eS5e tesZi

a:-

egy kétségtelen. hogy a győztes államok ál ta lánoó . leszerelés helyett legfeljebb olyan megegyezésbn mt'nnenek bele, amely a fegyverkt-zések mai állapotát Az

az

feb ruá r 1 .

\'{'�zi alapul és évekre előre tiltaná meg ml Ddenn emu további hadianyag beszerzését. A legu tóbbi leszerelési konferencia 1930 decemberé_ ben oszlott széjjel. Angli a, Franciaország, a kisantant ÉOI

Görögország egyértelműleg csatlakoztak az eddigi fel. fogás ukhoz. Ezzel szemben az Egyesü lt Államok, Olasz. ország, Bulgária, Németország és Oroszország a leszere­ lési tervezetet egyoldalúnak, hiányosnak és elégtelennek

találták. A konferencia még csak megközelítő időpontot Sém talált arra, hogy a l eszerelés szempontjából határ­ időt tüzzön ki. Állítólag 1932 tavaszára tervezik a lefegy ­ verezesI tanácskozás döntő ülései t. Ez lenne a világ· történelem eddigi legnagyobb konferenciája, mert a tel­

szerint mintegy 60 állam közel 5000 kiküldöttel venne részt és az értekezlet 6-8 hónapig tartana. Még a nagy- és kisantanton belül sem olyan rózsá:>ak a�. állapotok, ha a dolgok mélyére nézünk. Alig egy év· tizeddel vagyunk még csak a világháború után és mál'lS vezet

fogcsikorgatva néznek egymásra olyanok is, akik a világ­ háborúban még szövetségesként áliottak egymás mellett. A háború befejezése óta Európában, de az egész világ­ politikában is új hatalmi c50pcr!o.;u lások keletkeztek. Az államok vagy egyes államcsoportok olyanok, mint az élő­ lények, azokhoz fordulnak és azokkal szövetkeznek, ahol önző, jelenlegi érdekeik azt megkívánják. A békeszerződés által teremtett helyzet fennmaradása elsősorban Francia­

ország érdeke. Ennek biztonságára szervezte meg azt a hatalmas

katonai gyűrűt,

országo t körüllugja.

hogy

a

német

nép

amely ősi

ellenségét Német·

Egé5zen 1 � 1 7-ig az voJt a helyzet. hátában ott állott kimeríthetetlen

emberanyagával az orosz kolosszus, amely francia érde­

"ekért indult a háborúba. l\1iután a cári Oroszország meg­ dőlt, azóta Franciaországnak új erőkről kellett gondos­

kodnia. Meg is találta őket Lengyelország � Csehszlová­ kia, nemkülönben Románia hadseregében. Ez a tényleges oka tehát annak, hogy Franciaország a kisántánt álla­

mokat és Lengyelországot pénzzel, hadianyaggal és egész

katonai berendezkedésével támogatja. Természetes azon­ ban, hogy az európai katonapolitikának ezen keletre hú­

zódó szálai nem egyformán érdeklik az egyes államokat.

Lengyelországnak egészen mások az érdekei, mint a kis­

antantnak és szövetségük ezért nagyon is laza alaPokon

nyugszik. Az az egy kétségtelen, hogy mélyreható ellen­

tétek állanak fenn Lengyelország és Németország, vala­

mint a lengyel köztársaság és az orosz szovjet között.

Németország keleti részét egészen

a

tengerig

lengyel

területsáv hasítja ketté, az úgynevezett danzig; korridor. Oroszország pedig nyugat felé való terjeszkedésében első­

sorban Lengyelországba ütközik. Csehszlovákia és Romá­ nia

csak

a

:\Iagyarország

magyar

mellett

kérdésben

egységesek.

legveszélyesebb

Románia

ellenfelét

Orosz­

országban látja, melytől a besszarábiai kérdés választja

el, mig Csehszlovákia és Jugoszlávia határozottan rokon­

szenveznek az orosz fajjal, ha az ottani jelenlegi tanács­ köztársasági berendezkedés természetesen nekik sincs inyiikre.

H�gcnte a c"'patok háború

idején

csak

az

Ú.

n.

téli ,_"",I·

lá",kon yoltak fah'akban Yagy "'aro ukban be!"Z.állásolva, kü· lönben a .-zabadban 1-á boroztak. A X\II. században e..noy gya· log- �agy· lo'3.S.f'z,rf·d négyszö galak-ú tábora egyfOrmán U" Jép�.s széles é, �OO lépés mély 'l'olt. A sz.azadokat egymá.,tÓJ uteak 'l'ala..--ztotlak �L lu. első sorba II z,á."2lók 'l'oltaJ;: ru-z_ mögöttük a z3.:-.zlö'!-ak sátrai. Azu.tán kŐ\-dkez.tek a lpgénxsi>g­ nek galyhóJ. d, > ;< z l .... ából "au oz.alm;i hól ii,;;-zerótt különId. InlOybói. mely.'-hen II katonák fek....!;Ükkel, g-<'.'nll(.k<>ikk l Y.� !:� �zeTetőikkel együtt eigánymódra tnnYiizlak. Ezek mi)o � ú t t aUotlak a 1 ' <-z i ,átrak. lrg-h;i h,' 1.",Iig 3 1>\'tI� t·, a Y(lunt

..-zE.l'kt'rd�

19 31 ,febr uá r

_

L

CS EN DO R SÉ GI

Fr an ciaországtól szá rm . az ik I' r eSZ� éje is, amel y C�ehs zl ovák iát g és JU o zl ���, d e fo l eg magyar ter ule ten át nyu ga ton sze' les ter ületsávval aka rja öss zek ötn i h gy ' Lengy elorSzággal és a Ba lti álla mo kka l a kö . z� et en apcsol atot megteremtve, Né metorszá ot a Ke letI ten gertöl egészen az Ad riá ig kör ülk erí tse . En ek a go n d o I atn ak megya I OSI ' 'tása' t foleg " Ola szország maga, yoz t at' tasa ' . akadal ta meg ' aki nek a szia'v ero" vIsz onyok " " roso d ese ' elle� v,an n �k agg álya i. Súly os érd eke llen ­ ��: . ": van nak e�yebkent IS Fra nciaország és Olaszorszá a . k ? z? tt. Eze k elso. sorb an a Föld köz i tenger u ralm ána k k el­ '� , dese ből , tova' bb a' az esza kafrika i gyarmatelle ntétekböl . , faka dnak . FrancIaorszag déli részén , NI'zza e's S avoya k"orny :'k e' n olya n terü letek nek bi rtokáJba n van ame l k lakossaga maj dnem kizá róla g olasz ' a foly . ton no:'vekvo"v:es e'I et ener glat o' I duzz adó Olaszországnak pedi ,. '" UJ " t eru " I e­ tekre va n szu " k sege ' . h ogy álla ndó an növekvő népfeles legét elhelyez ze. Szor o s kato nai s�övetsé�,ben VaJD Fra ncia ország Bel­ . . glUm mal I �, ame ll �e l eppen ugy, mint a vi lágh áború előtt ' N émetOl'��ag elleD I közös műk ödés t kész ít elő. . Angl at ezek a szárazföld i kérdések _ annyiban érdek ­ lIk h�.g! e�y� tIen egy állam ot sem enged túlságosan : a feje fole nom . Anél i a a tengeri uralo m kérdésében sz�kame: i k � i Egyes ült-Ál lamok kal, nemk ülönbe n Kele . azslab an J apan érd ek eOCk el áll sq,emb en. Az általán os leszerelés helyett ma fegyve rkezik a vi­ lá g. a ö �sz� h �son tjuk a világlháború előtti és a világ­ , haboru utam letszamadatokat, a kép eléggé szembeszökö. A vilá �háború előtt 1913-ban a békelétszámok a vezetö katonaI hatalmak nál a következöképen alakultak :

�

�gy

: ��� ����

:

LA PO K ��

5 9� �

�

__ __ __ __ __ __

--

__ __ __

mazá.sra kész és grorsan ütök épes sé fejlö dö had s ereget tud felá llíta ni. , E �en, a fegyverkezö gyűrűn belü l állan ak a feéyver­ kezestol es za bad katonai szervezés től eltiltott államok, .� , . amel yek fejIodese llyenformán �rösen kockára tevödik.

"

�

�

�

y

Franc iaország 800.00 fő Oroszország 1,350.000 'fö Németország 800.000 fö Ausztria-Magyarország 350.000 fő Bul gária 60.000 fö Anglia 240.000 fő Olaszorszá6' 340.000 fő A többi európai állam együtt kb. 700.000 fö. 580.000 185.000 220.000 620.00 0 680.00 0 100.00 0

U. A gyanusitott tet tenér egy egyébkénl jóhír­ lIevü tecmi/t, ammi rejtett helyen valakivel nemileg közösül. A yanus
�él'(lé8.

f.!

;

V álasz. A gyannsitott leírt cselelonénye ú. ll. szel'elrui ",n­ a m i férfi atlan és az erkölcsi. felfogásba ütköző C$I'­ lekméllY ugyan. de nem ütközik bii,llelő jogszabálvoa. BÜIl­ ' telőjogi zsarolásnak a:rert nem minősíthető, mert Hem va­ rolás,

közösülésntk végett lii r tRnt, erőszakos nemi gyon i h aszon pédig azért nem, mert fizikai erőszak nem történt a fenYe­ gotés pedig nem fenyegeiésnek.

d

felel meg a Btk. 2M. §-ában m� hatál'oz�tt

Egy 19 éves leányról azt áliifja CI fMallusiloll. 16. hogy egy bizonyos fiatalemberrel meg fog szö/wi. Az, aki (! gyanttsílotl ezl közölte, elmondja egy harmadile személynek. ez szintén tovdl)bítj" a hírt másoknak. Ki tarlozik blÍll vádi felelősséggel (/ IIfresztelésért és ld jogosult magfÍl1il1díl l'ffl 1l1l

Kérdés.

vpI

lenni?

Ma a világ,háJború után pedig még hivatalosan is a következö békelétszámokról van tudomásunk : Franciaország Anglia Ola&zország Oroszorszáé Az utódáll aJlll o k összesen Németország Ausztri a, M agyarország és Bul­ gária együtt a többi európ ai állam együt t kb.

l l " I I I " I) N.

--_r

fö fő fő fő fö fö

Y:ilasz. A gyallusított állitfu.a az 1914 :XLI. L-c. 2. §-ába ki. meriti tény�lemeit vétségének becsiiletsértés ütköző akik· mindazok, égrc felelős. UgyalllYTArt a vétségért vonhatók nek a gyanusított a megbélyegző hirt elmondta s e=k azt továbbadták. az éluekelt leállY uW.r 16 éves elmult, saját hel,.�tt(· de tehet S'JJellMÍlyében is tehet magáni.ndítványt, t ö rvényes képviselője is. JlHí soknak

M inthogy

Kérdés.

78. 000 fő 700.0 00 fő.

gyalo..A kölcsönös eröviszQil1yokat a békében a . ábra ) . l ( össze k atju állíth ján alap i ya arán szám ak zá�z Jóalj sebb béke­ Franciaország és egy pár vezető állam keve csökkentés csak léts zám ma l rend elke zik ugy an, de ez a ncia? r�zágban ,a láts zóla gos , mert magyarázatuka t Fra alkotasaban, mas fra ncia véderötörvény kül önleges meg lati idő bevezetésében államokban ped ig a röv idebb szolgá idö ala tt iöbb sorvány talá lha tj uk. A röv ide bb kik épzés i ő. Franciaországban az és így több korosztály cserélhet ­ ocsátott sorkatonaság !'en . egyéves sw léá lat í idő után elb l Ita had ügY I kormányza,t � c1el kez ési állo má nyb a ker ül és a s�tást ül, hogy ez már mo �.go bá rm iko r be hívha ió, an élk nek �b. ag a .rendes békehadero jel en ten e Ez az emberany az , ihe z mé g hozzájá;'ul a megkettőzését jel en ti, am az I g, ny od alm �k ('seien . bo s rú bo há tó ha lát hO Jy elő re nal! al ka l _ Fr an ci aorszag azon I " o kb sze 'é g! re se uli me ga lak

I�:

Tényleges szolgála lot leljesítő kal ono .érrl­ 17. ",ére súlyos testi sérlés büntettél Idh'elik el. A kalonál az Öl''' úgyhogy körletén h i v ii I eső helységbe viszik gyógyítás végelt, csr· az örs nem kérdez heli ki. A te,.üZel én szüksége. nyollto.ó kir. s lekmén yelc foganalosítása után a feljelentést rtZ illetéke ése ,'t'­ ügyészség,, " k rneglciildi, mig a sértett kalona k ikérdez /I hogy az.wl, .!J ett az illetélces rendőrkapilányságot felkéri ségne ügyész b' kir. ille/élces /dhallg atás jegyzőkönyvét az .• kalona i e illeirIr az ebb helyes e volna lelt Nem leiildje meg_ parancsnokság felleérése haslnlló célraf lIyo111o za' =lgá latban il Válasz. A bünügyi nyomozó hi"a­ éré yégzés k t e ljesítésére és egyes nyomo-,:ó cselekménye Ezek fcJ. sorolja t o t t rendő ri hatósá gOKat a Sznt. 39-1. pontja ezés­ követk elnek, közi' a katon a i parancsnokságok nem szerep flJ­ ek mélly cs�lek ozó kép a katon ai pa rancsnokságokat n�'()m ganato sftáslÍra nem lehet felkérni. �gy"n vula ill"l;­ Olyan esetben, amikor a kihallgatni kért Úl101l1 Í111)'áb an. t intéze vagy ág katon ai parancsnokság, hatós II k a tonai �nnek s ! l ú alatt e almak közvetlen rendelkezés �lyén 8z",kh k e n t intéze ,'agy j1arancsnok ságna k, haiós ágnak tOlla I ka a 0zt hogy · arról. lehet rendő ri hatós ág nincsen. szó cs"l(}kmén�' t elj0sítésél't' paran csnokságot bizon yos nyomozó fdké rjék. sség miatt sürgő vagy sZC>lJlP olltDó I célS'llerüeégi köt"le <. nem ság csnok paran ti e "'honban a kérelem teljes itésér eli. követ azt is cn esetb ilyen A eélszerüség s-z.cmpontja tehát ,nint h. inkáb 'za válas utat ű hogy a csendőr a szahá l)"szer '.Qny t al ml. il'Zt, aUle}y h b

"issza/dii ('." '/Idor " ,, -, li l i .1 szauudságlÍról IItos r(lIll1l la/ I'/1 (gy "ocsi-,�akaszb(/ lép be. an/idŐI! a. egyik 18.

Kérdés.

CSE:-.;nORSEGl

96 ;ól: .. lIt

n z IltCl$

6

biincs�/ckme.. yt kŐ " elett ri cljúró$a a csen doru ek n-:le s:l?mbe,.� uta, el kö wt le (' - pkm�IIY az l!rJl:III. t.-r

.. egy ingyNfew!" .lIiIy

Yála".

� ·ába

mi

OZ

AZ

ütközö. a lll.. kir. ('''l�lldór--�!! (·Ilt'D �'ulöletr(' jzgata� \"l't-,;� j el en"'",d t tünteti fel. Ez a �_e l.kmény az idéze t ro�házza) bűntet<"ndo . ookezO.�e ..zerillt .k ..z 1. IOn"'ény..-z.a.a mdl" öt ';Yig terjedhet. A. c��ndór köt�l(' az ilktöt i:razo!d. ..ra fel...zólitaBi. ... t m(>J't a,!radja. a Sznt. :nu. pont lj) alpontja a. Ha 8'Z i,l!3zor értellllÉ' b�n ('l ó lehet YE'ZE'tuL Ha az i ZRZOt.kt IJ("m tagadja 6.

:

a felm uta tott j!!3wló ir..1tokat a csendö r Df'm tart a J<Jeléoitőnek ..-az: bi·· l ., .gükben kételkedik (ez a ""endor zui. 310. b) Y3"'y ol nlpont ja alap· beláta.>á ra yan biz'-�). a ján szintén 3Z .,)ónn.etés "-"",elt lnthkedik. Ha az illető az igazolást mf!zta!!atlja �DI.!)� magat nl"lJl 'udja hrazolni. aT"a.g'Y megállupíthöto, ho:!y c.,.eh.·kményev(·l botr.in'Yt okowtt s hangoskodásá�a l t:�dlfg fokozza i... a bo " zut aC!. 10. é. ll. alpontj rányI. - e1fogá.>a j, kijelenthető a

�

mel?', de

1 1apjan,

19. Kérdés.

me,q.,,'::ü1.- ih �piill1,jbe

....

.1 rog/yot

Bu dajJes(cn,

melJekril.

kt.<�rij I'gy

dllnm

február l .

jog. illet":e,,, az id "-a� a ;zo_ k hogy In!a ak. mon,d�?jdont a ,zabal�- "k "-ak annyit t tulajdouo-ok o,,,tati anul bll"]ak . mert ha IDk ",ű -z l ák. már . n l I­ lIü;e..; t ulajct(l.cközij.� ég. Mindenik tá r.,tu aj d� fJ .. köt,'\lt"1S nc tu�1ulnJdo a A I< jogát. tulaj· Illá.>ik II t"letl",u tartani rendellr:.l"7le y nttese l tnek dou tú r",yallak ha'zná l ataról c ak e g ha II tu lajdo llo�ok eg:rike a tul ajdon taT:'l'UO ':I1kt-nye ... dil tozlatást l....zközölt, am h-cj UlCgká ro�itott8 a t..: I:t l tulaj­ ." 1;::w4 : 1r-.írtHl:lnít.a.s�nl tartozik. Hu II tnlajilollostár,ak a ház h8.>ználala UlooJú 'Jun melC' allal'ouni nClIl tndn ak. a hD.,=álat módját perben kell el­ van különben ll1iuden ("�ye." tu!3jd� ak dijnlcui. Jnga k-iilö u a t UI 8jdoDk özö s ...é� mt:�-zünte té� t )Jer u tj án kö,"··tt"lni. Ha ct m�'!!oszt.j... lermészctbt>ll u�m le-bH�!!t.... az ingat la n t llYil,DnO� á n-t> résf?'ll dadják ... a 11l]ajdouQ.,ok k;;zt a lot f�lyt k"z4,

_I..

tulajdon

basznftlatát

�

Y'- ehíra

f�lo'ztj ák.

kÖl'etségéJlt!k

..4 j';för a szökerl? , .!I elfogdsa

�piilelbe nuou"'/. n'",1 l i ltaklJ:,í, fogadja.

1 931

logoly

tCtil a

cse",l.őrjarur

kiilföltli

LAPOK

regeft

02

lIiként kell .llJiraln/

a járőr eljcíni.'!df !

Yála.sz. o-\. Szu!. 499. poutj "i n a k � . 1,,>1;:<"Zt (> nkhiil iséget éh-ezó köyet lakását v ugy hi'\at3�i heJyi&égét b magában fO!rl aJja. a kö \'"(�·t�g i é-pitlct sért het.d ­ l,'nsé:>;ébe ütközött bel e a járőr. amidón a z o'pü l etben hi..-aü,­ Ezzel a Sznt. idézett h:06 tenfiÍ'\"alót végzcndö. m egjelent . helye ""Zerint -zolg-álati kötel..56oégszegést kö .... telt el. :l(). Kerdés.

.d gyallllsitolt tölföll

rndaszfegy .'errel

lesbe­

oli. Ioogy le/úje harago.<át, a sértett et. .d .<értett mri.
lolt a ,:[elét

(I

OlJnnusitolf

le....helye

Ieri' k i t'i leUtöl elril/.

közelében,

tekin l .'e

i.' res:edelembe dBntloelné. A

de

rt

azt. hog" mas

le.
gyolw .... i­ személy

haza,,,ellet

"

.fIvmwsitott Ill inde=t elmondja a júrörllek. .11il.1) blÍn cselekméulI

fl

gyollusifolt cselekménye

kö:lésri

lltiin

s

mil

kell

a jórörnek1

tem.ie

a

gya.."sUott

Válasz. A goyanusitottnak az a csplekménye. hogy a �ér­ tett ..letére t ör..-é u. le--be áUt töltött \luská ..-al s ("sak azért ál l t ..I ter..-" J."iyi!elétól. mert a .,ért�ttrt nem ta lálta egyedi; l, a Btk. 2;8. � -ába ütközö gyilko"á� büutettére ,"on a tkozó e1ö a k-é....z;ület. mjnt il yen azonban n�m biintetbetö. Ellenbpn rry3nusi tottnak az a c.sflekm�ny(>. hOgj mindezt a járunlt:K ... lmondta. ,e z..s.edelmcs fenyegett-st jt>lcnt a se r te tt el szemb�n • ezért a gyanusí lottat a Kbtk . .fi. �-ába ütköz" k ihágá , miatt fel kell jelenteni. A járórnek tehát a g)-an1l.>í!1J1t köz· lp�ei után az ('ljárá�t azonn al Dlf'.!! kel l indítania .... a '\"adá"'z­ r�ert őrizetbe ken ,ennie. akárm ennyi TP tÖITénycs. le!:Q-I:':1 is egyébkélJ t a fegy..-er birtokolása. 21. Kérdés Ház kÖzö.< hllajdona esetén ".íly jogszabályo" lri'hl yesi ilneJ..: a közös lwsználafrn ronofkozólng, lw a lok· ré.'\zek nem h--ii lönítllefók Fl akként, hogy m inrlp!l.1l ik I " lnjd')­ llosJJak eU.IIenlő

becsü

lakrész illS�OU'

Válasz. "incsen olyan általános érvpnY'Í jogszabály. am�­ Iy.t ilyen .,-iták elintézésében kulcsként l ehetne felhasznál n i . Közli. tul aj don esetén a tulajdon-társakat ú",,-n e....zett erpzheti.

ErMetileg minden századnak .,-olt külön zászlója, mely 3 ren dfokmatú liszt, a zászlós, gondja ira volt hi• ..-3. Háhorúban a zászlót éjnek idején sohasem volt szahad .· l ha ,,")"n i3 . Ha elaludt fs a zá.. .lót akármi módon ellopták " ag)' " I ragadták. akkor a zászlós élete a katonák kenyére· k,,",,
" >l!alae"lIl)-ahb

Tf.hamot ki�1Jott ,"otna

•• N�.lj��I N.�M�I'I��. Orvvadászok l eleplezése.

Írta :

KOYÁCS SÁNDOR II.

alhadnagy, nagybajomi szakaszparancsnok .

A Csendőrségi Lapok 1930. é\'i 4 . zámában :lIátéffy százados úr az ornadászatró! szóló cikkében

I tván

az 'ory,"adászok ü l dözéséről é.

ről Írt. En

most a százados

ártalmatlanná

úr tanulsá>tos

tételé­

fejtegetéseihez

i l l usztráci óképen - két megtörtént esetet szándé­ kozom ismertetn i. Azt h iszem. f iatalabb bajtársaim ta­ nul hatnak belőle valamit. mert bizon�' az or\'vadá.szok tényleg sok

agyafurtsággal,

ra\'aszoággal

dolgoznak

és igyekeznek a csendőrök eszén túljárn i .

1899. é\'ben a zalaszántói örsön. mint örsparancs­ nok teljesítettem szolgálatot. Október 17-én délelőtt 8

ól'akor gróf

Festetics

Zalaszántón

lakó

főerdésze

gához kéretett és a következőt adta elő :

hó . őröm folyó .

lG-án

d. u.

ma·

.. Egyik erdő·

10-1 1 óra közötti időben.

a felsőzsidi szőlőhegy melletti erdőrészen Tatai János" felsőzsidi lakost tetten érte.

midőn a gróf tulajdonát

képező erdőben egy őzet lelőtt. A z erdőör Tatait hatá­ rozottan felismerte. Tatai a tettenérés alkalmával az özet magához véve. a közeli szőlőhegyre menekült, ho,a

az erdőőr már nem merte követni !s így az elejtett őzet

nem tudta őrizetbe venni." A főerdész kérte a nyomozá, azonnali bevezetését. A nyilatkozatot aláírta. Az örsön két c sendőröm volt otthon, egy harmadik .zabadságon volt, de még aznap be kel lett \'onulnia. Én sürgős irodaI munkával voltam elfoglalva, magam nem mehettem ki a nyomozásra, de ezt nem i s tartot· tam feltétlenül szükségesnek, miután ·az erdőőr az on'­ \'adászt határozottan feHsmerte. A Ihonlévő

két lesendőrt szolgálatba yezényeJtem . útbaind ításkor ;el láttam őket a kellő útbaigazítások kal és meghagytam nékik, hőgy az őzet vagy l egalább an· nak a bőrét. mint

bűnjelet feltétlenül

biztosítsák. •

.-\. newket meg" úl tozt n t tn k . (Szerk.!

előkerítsék �<

193 1 !feb ruá. r 1 .

CSE ND OR SEG I

I S t6 z a fel sőz sid i sző lőh egy em l'ékeres-em S� i�� � :: � I , a á rő gyors n 'a hely ­ r színre ér�et�tt. �nS��;t , Iro . j d al: mun kamat Dél be n 'ib evo nu lt la ISza s go volt Icse ndőröm . IDéI utá n 1 ora,kOO" bevonu l t a Jaro r IS, l egnagyobb meg lepe té­ sem r'e redmé n n Ik,ü 1. lA j árőr veze tő jel'entette, hogy gyan U Sltot t IJdva nsag ara mind en eiMp zellhe tő helye n megt arto ta -a házk utatást, de az őzet, vagy 'annak ma­ l'advá ;yalt Inem talált a. Gyan us,ított pedig tagadja, hogr Q Ivad tt /Volna. ,Tekint ettel arr·a, ,hogy 'll ,gya­ nusItot t tekmtelyes, vagyonos ember, otthon hagyták.

:�

'

:

�

�

Járő

�

�

b�? �

�

�

��

e lirend e l em, :hogy gyorsan ebédelj enek meg. Félor a mulva mind a négye n pótny omozá sra in­ d u ltunk. lAZ/ért i n d u l tunk mi'nd 'a négyen , mert tudtam, h gy ,gyanw sI·tottna k ikét pin céj'e /Van. \Egyik járőrt elu ld tanukk al 18. messze bb lévő ,pince feI ügyel etJél'e

z:n ek

�

�

� ten:

en

? edlg

laz erdőőr lés !egy másik pol'gá'l·i tanuva l gya� nus ltott közelebbi pincéjéh ez mentem, mert ott sz ­ kott.. legtöbbsz ör tartózkod ni. A feltevésem az volt, hOg� az loznek ott k e l l lennie.

Az öreg Tatait, ki tekintély es, birói tisztséget vi­ selt ember volt, a borpincén él ilévő !Szobájában találtuk. IUedelmes en 'köszöntöttem. ülőhellyel , majd borral kí­ nált bennünket. Az ülőhelyet elfogadtam, de a bort n e m fog.adt l. Azzal érvel tem, hogy nem vagyok . s o J a s , Ide .etvagy·a m, ill Z van. Egy iki& IŐzpecsenyével . kJ.nalJolll meg, azt elfogadQm. A z öreg mosolyogva azt mondta, hQgy \ll. Z )Őzpec.senyét ő is \Szereti. Ő is meg­ . enné .sZIVesen, de ILegnagyobb s·ajnálatára nincs miből őzpecsenyét készítenie. ' Erre én Ikijelentettem neki, hogy mi' ;pedi.g az őrert jöttünk. Felszólítottam, hogy

: :n

� �

a tegnap éjjel lőtt ő�t ;wl.gy annak !Inaradványát adja elő. Az öreg azt válas,zolta, \hogy .az őzet előadni Inem

tudja, mert

lő

n e m rőtt őzet.

A

csendőrök mindenét át­

kutatták, de nem találtak nála semmit. Ha úgy tetszik, kutas,sam lát é n i s mindenét, de Ihiábavaló fáradság lesz. E rre megkezdtem a házkutatást. A szobát, prés­ h ázat, rpadlását a Ilegalaposabban átkutattam. Eredmény nél k ü l . Lementünk a borpincébe. Az öreg kinyitotta a p i n cét, lm i nket udvari,as'an elöre bocsájtott. A Iborpincét M inden egyes ·hordót külön· is alaposan átkutatM m. küLön megviz.s gáltam. Az üres ,hordókat bottal átkutat­ tam. Hiába . Semmi 'eredmény. El're megáll tam és kissé gondo lkoztJa m, hogy mit fogok CJsirl álnlÍ. iKijelentettem, n hogy megy ünk toválbb a mbilk pincé hez. Tatait közbe í­ persz e Ifigye ltem, .látta m, ·hogy a kijele ntésem felvid csak fö­ totta. 'Moso lyogv a azt fellelte, tessék, de az is ltunk ti pinc é­ lösle ges fára dság lesz. IMid őn' kifel é indu lt benn ünke t, ből, Tatai i,smét udva rias an előretesséke zalé ptem . Tatai én .az .ajtó ból 'azo nba n észr evét lenü l viss or piIIa ntottam meg beh úzta mag a után az ajtó t. EJcl< Az lajtó <eddi g nyitott az őzet az ajtóra fel-a}Qasz tva, 'I1atai előzékenykedésé­ álla pot ába n elta kar ta. Ez V'Ol t h irtei'e n mozdu J.attal nek la magyarázata. A z 'őZ/e t egy ajt ón. Az erdőőr me.g az l eakasztottam é s k i dob tam az : k. Tatai .an ny it m�ndott öreg Igyan usí tot t n agyot Inézte az fáJ, hogy m hittem volrna, csak IY,se ' � 'ez t má r m é o 'aJ "N te�, " ől, ,pedig nagyon szere mé g ne m is ettem az özb ntJ a, m törődik, cs'a k az bá A 40 0 korona bü ntetés sel' ne az orv­ [M ost má r I'á tja , :}Jo gy k. ltu ali gt t me fö� gy az ho �koskodis, . gy ni . Hi áb a mi nd en ba H ke l f,e s l s tta dá m va i toreán ut Az k. lna alá en t megt a mai csendőrök mi nd ent. de lm ese n Ibe i,smert mi nd ol gabír?'Í hiva­ a ke sz th ely i sz . rt sé gá há ki ti V ad ás za vo lt az oregnek, a az ,ig g le ny Té . ta ln ak fe lje l en te tt em

LA PO K

97

m�rt pontosan korona pénzbü ntetésre ítélték I ZSId en, amíg Zalaszántón teljesítettem szolg álatot ' töb� e: nem fordult elő orvvadászat. év?en PerJakon, Muraközben, teljesítettem szolgalatot, mmt örsparancsnok. , Hari s Károly muracsányi körjegyző, mint vadász­ ", pa berJo asz odott, hogy orvvadászok garázdálkodnak a vadás teruleten. Az ol'vvadászokat megnevezn i nem tud­ ta,.. meg csak gyanuja sem volt senkire. Járőreim állan­ ?oan puhatoltak az orvvadászok után, nyomoztam magam IS, de eredmény nélkül.

400

:903. �

�

�

Julius l ,-é , éjjel egy órakor rendes szolgálatba . . mdult am. z orJaratban Muracsány község is benne volt. Az orvvadaszokra lest tartottunk, de lövést nem hallot­

�

� �

tun eggel hét, órakor MUl'acsány községbe érkeztünk. : A, k eg leport�az�sa közben az úgynevezett Lukovnyák­ . fele Kocsmahoz ertunk. A kocsmának az utcai ajtaja nyitva volt. A kocsma előtt megálltunk s hallgatóztunk. A kOCSmá­ , ban nema csend volt. A nyitott ajtó és a nagy csend szokatlan volt. Azt gondoltuk, hogy valami nincs rendjén

�

� �

ezért be� é tü k. A ocsmában nem találtunk egy lelket . . se�. Koruineztem es akkor megpiIIantottam valamit ' ami felkeltette érdeklődésemet.

� �

�

, Közben b�jött a kocsmárosné . Kérdeztem tóle, hogy . rert van ny�tva a kocsmaajtó. Azt felelte, hogy taka­ rlt?tta a helYlséget és az ajtót szellőztetés végett hagyta

rr:

nyJtva. Ezalatt gondolkoztam afölött, amit az előbb észre­ vettem. Abban a szekrényben, amelyben az üvegek és poharak állottak, az üvegek és poharak mögött ugyanis egy közönséges ölfahasáb feküdt.

A kocsmárosnétól megkérdeztem, hogy az az ölfa­ hasáb miért van ott az üvegszekrényben az üvegek háta mögött, mi szükség van ott arra ? A kocsmárosné azt felelte, hogy ö nem tudja, az ura tette oda. Kérdeztem, hogy az a fa máskor is ott szokott lenni ? A kocsmárosné azt felelte, hogy nem tudja.

Beszélgetés közben kinéztem a kocsmaajtón és lát­ tam, hogy egyik községi esküdt a kocsma előtt ment el. Megállítottam és behívtam a kocsmába.

A kocsmárosnét felszólítottam, hogy a szekrényből szedje ki az üvegeket és a hasábfadarabot vegye ki on­ nan. A felszóIitásomnak eleget is. tett. A hasábfadarabot átvettem tőle és az asztalra tettem. Alaposan megvizs­ gáltam, forgattam, kopogtattam. Vizsgálódás közben fel­ fedeztem, hogy a hasábfába egy betétlap van beletolva. Olyan, mint az iskolásgyermekejl: lapos tolltartója szo­ kott lenni. A betétlapot kihúztam. Ekkor láttam, hogy a hasábfa kivájatába egy kétcsövű vadászpuska volt két darab tölténnyel. vagy részre bontva elhelyezve,

20

25

Míg a puskát vizsgálgattuk, megérkezett a kocsmáros is. Látta, hogy már tagadásnak nincs helye s beismerte. hogy egy társával ö szokott kjjárni a község. határába engedé ly nélkül vadászn i. Kiderült, hogy fegyvertartás i engedélye nincs. Blőadta, hogy nála már többízben tal·­ találták tottak fegyver után házkutatást, de sohasem meg fegyverét, pedig azt mindig ott szokta tartani a hasábfába rejtve az üvegszekrényben. Lukovnyák Györgyöt és társát vadászati kihágásért perlaki szolgabirói hivatalban feljelentettem. A va­ a. dászpuskát Muracsány község elöljáróságának átvéte li

elismervény ellenében átadtam. A h asábfadarabot, melyben a vadászpuska volt elrejt­ ve, az akkori székesfehérvári csendőriskola parancsnok­ ságához, jelentés kiséretében, elküldtem, hogr esetleg oktatásra felhasználtassék.

Ig�- sikerült :lIuTacsányban az on-vadászokat lelep­ ILlni és ártalmatlanná tenni. Ezek után megszünt az on,,-adászat. •

A két leírt e�etböl különösen a házkutatás megtar­

tása tekintetében vonhatunk le tanulságot. Azok az em­ berek. akik valamit elrejtenek, kétféleképpen szoktak tárgyat gondolkozni. Egyesek odateszik az elrejtendő az abból Ezek nyiltan. úgy.sZÓI"án a kutató szeme elé. elgondolásból indulnak ki, hogy a kutató mindenféle ra­

nehezen hozzáférhető, vagy mesterséges rejtekhe­ lyeket fog keresni. Igy gondolkozott az öreg Tatai, még­ pedig. az első járőrrel szemben teljes eredménny el. Ezzel II kutatást tartó csendőrne k számolni kell. Ezért ház­ kutatásnál elsősorban egy általános .,külső házkutatás­ \'asz,

saI" az iI�'en helyeken kell keresni . A kocsmáros a mes­ ter"ége' rejtekhelyek híve volt_ A hasábfa-rejtés ügye.> .8"öndolat volt. Annál nagyobb hiba volt azt az üveges �zekrénybe te�ni, ahol nem szokás fahasábokat tartan!. i\Iilyen felületesen végezhették a kutatásokat azok a jár­ őrök. akiknek nem volt szemük ennek a kiáltó ellentét ­

1981

LAP O I\ _

C .) E JliDO R S E G l

febr-uár l .

- legfeljebb 6-7 óraí időtar truni-a - felvegye. másrészt 'Ineg arra, hogy a megfőzött, roegsütött, avagy -éppen nyere, de előzőleg ÖS'SZJeVagda1t, ö&.-zerág«t ételeket az.on &-:-'1 tulajdonképpen i

bélemésztésre előkészitse. Akiknél valami okból a gyQIlli"o t teljes egészében óki oope. rá1ják, aw'knál a z éteTek claprózásá.ra, összerágására �. s&kkal nagyobb gondot kell fordítani . A gyomor által ké­ szített, de most már hiányzó savat stb. pedig itkez.és eJött, va.gy ala tt pasztillák, cseppek stb. formájában mint orvos­ óm

a

alaH

ságot kell bevenni. Ez.ért a gyomoroperáltak részére más étren d és más étkezési eljárás van előírva, különösen ak­ kor, ha az egész ,gyomor ki van operálva. SzerenC6ére a gyomornak a teljes egészében való eltávol ítása elég ritka.

A K

L K-B

=

=

= =

r.ek a felfedezésére ! Mint minden nyomozási tevékeny­

gyo111 0r.sz aj � y o rn o r k a l' ú l ép

nyornbél

séget, - úgy a házkutatást is gondolkozva kel! végézn i . .>.ki" gondolkozva néz - az lát is_ Itt h ibáztak a z előző

lárőrnk. Kovács tiszthelyettesnek elég volt egy piJlantá,

€" gyanuja már felébredt. :Ilert gondolkodott.

Gyomorbajok.

:\IeSSll iről fel lehet ismerni a gyomorbajoo embereket .

A gyomorbajban srenvedő beteg rendesen rossz bőrben,

rossz színben van, a valóságnál öregebbnek, fonnyadtnak

látszik. Az arca elkeseredettséget, in ge.rlJék.enységet, bána­

tot, haragot tükrözik vissza. Ezen külső jelekhez járumak

a még rossz.abb belső tulaj donságok ; a gYO!III orbajos em­ bert az áUanoo gyomorfájdalmruk emberkerürővé, i
tS3sá. elégedetlenn§ teszik és ezek miatt a jelleme is vál­ tozáson megy át. Ez.érl van a gyomorbajosok közt annyi i rigy, rossz.indul-atú, rosszakaratú, rnindenkibe egyén nem tehet, sőt rendesen nem is tud az ő összeférhetetlen ter­ mészetéről.

Ezek után lássuk az.okat a mimdennapi okokat és el­

változásokat, amelyek együttesen az úgynevezett ,gyomor­ ba .; okat okozzák. Ezek : a gyomorsavhiány, gyomorsavtúl­

t,'ngc>s, gyotnorlágulás, gyomoridegesség, gyomorszűkület, gyomorsiilyedés, gyomorfekély, gyomorrák. Előbb azollban i"merkedjünk meg a gyomorra] magával. .

.

A gyomor.

Gyomor nélikül bármilyen hosszú ideig el lehet éln i . A gyomor ugyanis

nem

más,

m i n t tartály, éléskamra,

amely egyrész.t csak arra swLgál, hogy a belek által meg­

emésztendő ételeket és folyadékokat egy

bizonyos

időre

Az ajkaktó l a metszőfogakig a távolság 2 cm. A met­ s,zőfog>aktól a n y elŐ
cm

utat

tesz meg, amj'g e1JUJt a gyomor szájáig. Pll. a kardnyelők, booiIlyel6k átlag 50 cm hossz.ú

kardot, botot tudnak "le­

nye'ln,i" , azért, mert még 8--1 0 cm hosszan

a

gyomorw'be

i s be tudják tolni a kardot, a botot. Alhol a nyelőcső ibele­ szájad7JiJk

gyomorba, ott van a gyomor szája ( A ) . Ahol a gyomor átJmegy a bétbe, ott van a gyomorkapu (Kl a

( más néven gyQmorzáró, gyomorcsukó a neve ) . A gyomor­

száj a szegycsont vége afatti területen, az úgynevez.ett gyomorgödörben van . Ezen a helyen h iányzik, vagy csak

igen csekély a hasjz.omzat, a-reli ez a hely már a saját ke­ z ürukkel' való erős Ilyomásra is fáj. A boxolók ezt a helyet keresik. ez a híres "gyomorgödör ütés" 'helye. Az álJ.ka­ pocsra-adott lrorogütés és a gyomO'l'gödör ütés

a

győz.elmet

jelentő "knoc:l>-outolás" két helye. Az üres gyomor nem tátorug. nem lötyög. hanem a falai egym(1.ssaJ összefeküsznek. Egy kevés, kb. 30 cm-nyi

fdlya� a�Jl!blln. Igy is van- a gyoJIjorban, ez saját gyo­ mornoov. A. tele gYomO'r 2-272 Ittter fi>lyadékot tud ma­ gába fogadni, de gyomortáguJásnál 8-- 1 2 Iiternyi is lehet a gyomo�- üd-taTta1Ima. Rendes gy.omornak az al ó határa a

( E ) 3-4 cm-l-e1 feljebb, a köldök fele tt van . Tág;ult gyomornláJ ez a határ messze lenn, akár a szemé­ remesonrtná.l i s lehet. A rendes, egészséges gyomornak a

feneke

193.1 Jteb ruáJ.·.

1.

C SE N O O H � F: G I

teából, kávéból, zsern!é , ből' áiI>l 6ó7 - reggerI uta ' n 2-3 or a mu lva ; e b éd! v·aosora után ped , Q, g OO'a m uijv
. .

l€lll nÍJe . A g.yömor

� áJ& ��o"

fa'la yz úlll va staJg B I f al a' a gyo r _ � ­ Jui>ri,gy_el mi,ntegy 'telJe.szó r n . Y a ar tyatl'e"" g bon tja , a külsö fa,lát h hal ' 't , ' eg vonja; Ibe. Ezen két rét fal' közt a kfu\körö.s., a €Ilce, � s � b en 'a hOSSZalnti i�m ()kib ól . , v an . A gy'OOlOl"1i! hasü�'eglben fekszi k . bal l'a ' V'a n z· ep (L ). , Vő1 e J,ryb bra l\7a,n a máj, ame ly ném i1eg rá . l b°1"U I a �YOlh rra , a gyomor mög ött va'n a g'eIl'incoszloll SI ' li! a tta I efelé ped I g a be:llek

�

t�

lZ9'lThrétl�

�

�

?

A

áUó

To"le

Gyomo?"SavtúltengéS, gYOlnor.s�vhiány. le.gtö bb emb �r lfutott már felvágott d isznógyomrot.

A z ember ,gyo=a IS t elJ es en ilyen . Ha a gyomor Ül-.eS or be l ső. falazatán hata�ma8 ránc ok futn ak végig eppellJ u gy, mmt a harmimilkám . A r áncok közt 'természete­ sen rk h úzódna k EwelF szemben a Ikifeszített gyomor . heM f l an ezek a· ha,l'mo n ilkaszerű I!'ánco k maj dnem telje­ s n IryenlkOl' a sima; fallon igen.-i,gen, sOIk apró

�

�

� �

:

.

� e. el,81m�1In ak

g Olb lat8mk. Ezelk a göb ök a Igyomorm iri.gyek, ·amelye k a avanyú ízű gyomoI'llledvet termelik . A gyom o r ugyanis 24 ora al'at t a .8IZüks éghez /klépest 1-1 Y2 liter gyomo.rnedvet

�

t ermel. Ez a gyom OJrn edJv llIégyféle folyadékból' ájI' : aj savllIkbM (legilnJkálbb sós-avbóll) ;

bJ peps2ÍnJből

cJ olltóból

dJ

(ez

( fehérje

erjesztő) ;

a,lvasztja meg a tejet) ;

gyomorl ipá?Jebó)

rul hozzá) .

(a

?!Sírok

feltlolgozásához

já­

Ezek közülI kettő Ikülőnősen életfQiIJtoss ágú nedv. É s

pedilg a só sav, meg a pepszí,Tt. Ez a k·ettő együttesen já:t­

srzilk IköZl'e az élet [enntall'tásálho'Z okvetlenül sZ!übéges fe­

hérjék

fel doij.gozásához

(lá.s.d bővebben :

" A lt ápl>á>lk ozás"

Csenrlőrség,i Lapok, 1929 április 10. >sz. ) . A sósavat ma'ga a' -gyomor termelli. AZOIIllban gyomorhurut­

cíl!}1Ű fejezetet,

balll soonvedőkné!, tO'VáJbbá, ha a gyomorba erjedő anya­ golk is j utottak, akkor erjedés Iközben mlég kevés, úgyneve­

zett eIl'jedö, va'gy szerves s avaIk is iképződnek. Ilyen szer­ ves savaIk lehetnek a következők : vajsav, e cets av, tejsav s'tb. T�háIt a gyomornedv nemcsak egyedül :sósavtól, hanem a fent em'hlte.tt 3-4 sa>vtó1 is savanyú írzŰ.

a ,gyomol'beteget azza,U küldi kór­ két há.'ZIba, hogy próbaregge lit vegyenek tőle, akiko·r ezáltal ll! ,g.yo ­ d oll g'ot aka.r megJtudlni. E IÖ8zör aq,t, hogy rendes-e másodszor mor k i ü,l' ülési Iképess ége és a k iü['ül és� ideje , orsavzaval'ba� . pedlilg, hogy nem i%eruv>ed"e a bete g gyom prób are ggeht Illyen prólba,reg,geLi v izs,gá1!at a l k llllmával a orbó l' és aJ! így 30- 40 perc mul va Ik iszivattyúza:ák a gyom gálj ák ar,ra' nézve, hogy kapott gyomorta>rtalmalt megv'izs embernél az ös �zes meruJlYli savat tal1talm az. Egészséges' vaj sav, ecets v, tejsav saVllIk me nny iség e ( tehát a sooav, embffi' n el e �ye u s>tJb. ) ·!kereken 60. Ugyancsak egészs éges zl é,ge !kereken 30. A orha mag-ának a só.s av nak a men[lyis Jelezve : dáu l így :anna lieletben ezek: tÖrtszálmolk�k.a � pél . os.szes sav: J lent J avat, a 30/fJIJ• A 30 jelenti a! sós vag,, va l·ak lnel a s � av menn yis'éget. O.rvo�illalg, ha a sosa 40, yr I, ha ennél �eV'esebb, aikk or sós.awlÍ'ám r;esze TeTl ésll'�l ng l� ú t v sa só ; bb l tö né vllJgy en t pl. ' megválltozlk" OOha IS ám srz 60 t! fen . a: r n ko e ly tes en i , s o savl ehe t a törtsz ám : 10/" ő tJk,ez e v. lkö a l l á ll Yl sösaV1hbán túmtenlgésnél' pedIiig pl'. 40/M. agy teJJ' esen néJI keves ebb, av . es nd re a ·ik.nIé� l k a t ' ,,"ua Illet n e gb o;é n , ve y " sa", sze !S� ,.,b so " ,{ ' azo . av, ors om gy y h i án zik a le he t a sosav M e gkevesb edett ek dn nve sze n �ba ré gi ;.ósavh ián koh01i-stákn ál ) , rv ad ás ba n ( al so a ty ár J h áliklJ ny or a gyom A mikor

az

orvoo

�

60. �

.

T""-

.

_

:

.�

��I.g besz.éhm�.

�

�

�

1,0'

�

�

LA PU K

�

g yom or u r tban ,

g

·· gyomori degessé�ben . · " yomo rrákba n � szenvedoknél . KT u onos · .. . n a gyomo . n. degesS'é g igen gyakran , � . �'V' " ' . ha t lSoo hlannYa,l, laltetve sósavszegoo Ység>gel . A. sóslUl'Lany'ban, 1 I ve sósa vsze.g!énYségb en s!ZJenved'Ök,l.'e jelle mző, .ogy endk Ivul sze l'e1J k , i lletve kívá njádr a savaTlyút és nem Isrrtenk azt ·'a min dén tÍlzedrik emlbertől ha1lrható ,paMlSzt h og y gyom régésÜik VaJn. A sava nyúság mel!lett· üyen be� � tegeknek h uslevest , sült Ihúsdk at, Ú. n . {}i'kánsizű mártá­ sdk,ai, füstölt hÚ5okat, szardenát sOlVány sonkát kávét ú i fal.okat .alköholo3 és 1lÓ tarta fogyasztan io . . . leg,. csakI S az l�en eteleket szeretik a sooav ban szegé ny

���

?

! �t

:-

l

�

emberek.'

k�1

k Té.nY�

..� s�vtúltengésben

szenvedők . sokszo.l'OSben a következő tünetek jellem zik : . ffiil rrdenekelőtt küdönösen e gyes ételek , italolk elfogyasztás a ut , 2 ó.r a mullva f€ilTé,pő gyomo.ré.gés, kü lönlben pedig

�

u:t< ?

�

t;m

an 1.

gyomor nyomáls, na,gyfokú gyomor telt.;éll'i érres, sava'llYú felböföglés, émelygés, es etleg sava nyú hán yás és . ' elég sokszor görcsszerű gyomorfájások.

'gyakol'l]

g

Gyomor.savtúl'ten ést idézhetnek elő a követ.kező be­ tegségelk : friss gyomorhUru t. gyomoridegesség, gyomor­ tálg>uJ.á s. Az es etek t ú1n yc mó részében a sósavtú!tengés mégi s csak azt jelenti, hogy az i�letö egyén gyoma:r­

fek!éI Yl'e haj lam os s hogy orvosi kezelés, illetve orvosi ta­ nács nélIkül gyomOl'fekélyt kaphat . M�'Ve� a kel1'emetlen tünetek oka a savtúltengés, azért

itt a le,goOkos-abb eljáráls az étJkezés után ?Iz-l óra mulva

elgly ikéshegynyi slZÓdát lbevenn i. Gyomo>régésre ha'jlamos ·emberek szeretik a húsokat, lküiön'Ösen a fehé r húsokat, a márnyast , a főtt marhahúst. borj úhúst, a tojást, zs ír ok­ ból pedlig a könnyen emészthető vajat �s tej fe It.

EzekIkel szemben ke rÜlIUli iken az erő�n fűszerezetJt, savanyított és sózott ételeket, a kávét és az allkoholt. Ita-

1111 legjobbak az alikáJ.ikus ( lúgcs ) ásván yvizek , ikülönösem a karIsbádi sós ivóvizek.

GyoJno·ridege.sség.

:\oIint a neve i s mu t at j a, a gyomol' működést intéző i'Óege'knek a zava ráról van s'Zó. Rendesen különben is ide­ ges, · h isztériáls egyéneknél Tép fel : tehát az idegbaj okban, elő­ a tú'lifeszítet t idegmunkávaJl foglali.igy pépes érrres a szájban, gyamornyo má!lkor teltség érzete , gyomorgörcsök, egysz er savhi ány, ( farkas­ savtúlteng.és, étvág yta1anság, avagy .nagy evés or falának étvágy ), ideges hányás, ök lendezések, a .gyom látható görcsös néha még a hason kívüla-ől is szemmel teljes gyomor­ hulfiámzás a , másk or meg e n n &k elaen,téte, a esen fü ggetlen�k petyhüdtség. Mindezek II panasz lúnosa>bb 'gyo� ideg>esség a legn ehezebben gy ógy a baj tula jdonképpen I m orbajdk iközé t a rtozik Itt cs·ak kez elés e hozhatja m e� :I o,kának a me gta l ál ás a és annak nem gyógyított vél
�

100 Gyo?nortágulá.s, gyornorszükület.

vül kellemetlen gyo­ Elég gyakran eIQforoUló, rendild on túl csak has:i műtét mOl'betegseg, amely bizonyos fok Hsa'bb műtéti gyógyíltás a árán gyógyi,th.ató. Legu-odiká ek a kivágása. A másik tá.grult gYO
kdn lávü� Jgen ro=zagú felböfőgésekben, öklendezések­

hirtelen, minden be've7i!tés néIküJii hányingel'ekben is s.lJenklban. Minél töl)be>t esznek és isznak, annáJJ szomja­ sabbak. Szál'8z és piros o nyelvük. Szájuk igen ross,z­ ben

s

szagú. Hányás, ljányingeo, öklendezés gyötri őket, amit a gyomorban felhal.!nooódott, onnan eltávozni n em tudó és el!\}':re jobban rothadó táp1á.lékok idéznek elő. Minden ok nélJkül néha igen j ól' hallható loccsanások is hallhatók

gyomorbólL

jobban érnik

éjje�

Minél ma

bőségesebben

pat.

>tud.nak

hányni,

a

annál

Legi nká:bb elfogja őket a hányás

avagy �eg,gel éhJgyomorra. Egyébként egyJk követ­

kez.ményes, áll'andó tünet még a székre!ked'éa is. Ennek a betegsé®ne'k kH OIka van.. Egyik

-

a ri t­

kábbik - az, hogy valamiill"en ismeretlen szervezeti, oknál fogva a gyomorfa'l' l!\}'enge és a különben is álLandó gyo­ m()rmunka következtében kezd ldtáS'ulrui . Ha pedig bizo­

nyos tágulást már elért, a'kk()r nincs megál lás. Másilk le� gya.kort'b'b - ok a a gYOlDortágulásnak az, hogy valami

miatt

a gyomorkapu (gyomOll'Záiró.,gyomorcsukó) ( K. ) megSQiűkült. Ezt a sz1Thülést a legtőbbsrzör tube:rkulótikus

heg;ek, vagy gyomorfekiély, vagy gyom()rráik után vissza­ maradó hegesedések idézik elő. A legtöbb esetben tel'lIlé­ szetesen fekély, csak másodsooban I!'ák. A szíí:kü1t kapum kereS2tül � Y rizomzat nehezebben tudja átnyomni a

� o:n?

�:evo taJplálliékot, eWrt mi�di.g jobban és jobban erol!ko� k s e özb€lll ter� észetesen egyre jobban és j�b­ . ban tá81u1., Koz!ben ilDllDdlS' több és !több étel halmozódik fe� a�el most már a tömegénél és súlyán ál' fogva . IS tovat1b táJgatJ8\ h úrm:a öbJooí ti a gyom rot Jlem is , sWl'Va 8>!'ll'Ó� hogy !közJben a gyomor egyre erőlk í k. hogy sok tartalmától a hány ás által' me,gszabad uljon. Gyo�o águlásban levő ember naponta sokszor egyék , . es mIDd ig 19leTL keveset. A smlárd ><-lá ""'1' léko "' re-olI U"A.lVU ,' " I &'PII'6 ra 068Ze " keII rágnia. Fődo " log a könnyen emés7lthetö ' a, Igy es föreg pépes ét� lek f()gya sztás Pl. az igen sűrű . n y"",os
�e.

�

,oen:re'

!

,

öd

�

,

. �e

LA PO K

CS EN DO RS EG I

' " sovany

'

-

� ?l:

' ,

;! , �:�::n �:��: '

�

.

a;

február

1931

1.

Gyo?norsülyedés.

A gyomrot erős szalagok tartjálk meg a helyén. Ha valami ltyen oknál fogva ezek a szala'gak meglazuln ak, meg,n yúllnak" akkol!' természetesen a z .egész ,gyomor lejebb szál�', leereszkedd!k. Ezt nevezzülk gyomorsü1yedésnek. Te­

hát a gyomor lesüO'yedlhet aJkár a !has a'ljára, a sze:m.érean­ csontig is, anélkül azonban, ho,gy e&'ö'úttab [kj ilS' tágulna. A gyomOtrsü�yedés �'endesettl nőknéll fOll'du� elő. Oka i�g­

tö'bbször a ,gyakori szül�, fűzők hOl!'dása', erősen megszo­

l'itott szoknya, a hirtelen lesoványodás, testi megerőlte­ tés. Néha veleszületett i s lehet a baj. A gyomorsülyedés következményei lehetnek és rendesen lesznek i s : étvágy­ talanság, lesoványodás, felböfögés, nyomás- és teltség­

érzés a gyomorban, korgások, székrekedés, h úzó-vonagló hasi-fájdalmak, főfájás, bágyadtság érzése és következ­ ményes idegesség. Néha a sülyedés átmegy gyomortágu­ lásba.

A

főleg az

gyomorsülyedést okvetlen

nők nem

előidéző okok hordanak

sülyedés. A

kezeltetni

megszüntetéséből áll.

fűzőt, sokkal

kell,

ami Amióta a

kevesebb a gyomor­

további kezelés vill anyozásból,

masszirozás­

ból, diétás étkezésből, haskötő hOl'dásából áll. Szakorvos tanácsát okvetlen ki kell kérni.

Gyo?n01}ekély. Az eddig előadott gyomorbaj okat tulajdonképpen . mmd ennek a fejezetnek a kedvéért tál'gyaltam. Kérem

az olvasót, de különösen a szódaevőket, hogy az alábbia­

kat figyelmesen és többször is olvassák el, mert sokszor

6-12

csak

órai időtartamon fordul meg az életük azok­

nak, akik az alább leirandó bajban szenvednek. A z alább elm?ndottak al �pján azonban már maga a beteg is tljdni fogja, hogy mIt kell tennie élete megmentésére. És min­ denkinél fokozottabb mértékben áll

ez

a tény az elha­

gyott vidékeken szétszórtan szolgálatot teljesitő csendőr­ bajtársainkra nézve.

M i nden tizedik ember gyomorégésben szenved és ha

más orvosságot nem is, de legalább szódát kell szednie,

hogy a gyomorégéstől és egyéb kínos fájdalmaktól meg­

szabaduljon. A legtöbb szódaevő magától is rájön arra, hogy bizonyos ételektől tartózkodnia kell.

ezek az

Hogy melyek

ételek, azt a "sósavtúltengés" fejezetében elő­

!

ző eg már hallottuk. újra és újra hangsúlyozom, hogy mmden szódaevő,

.

;.

. �. . I """ t.; . ......

..' "l�

-u: �r;. fi',:') r::k ;.1 ..:.:,11'1 !._' �� :.. r·i�j i" 'l j

'

•

1::. -"arr:"

, .
.........

tehát gyomorégésben szenvedő ember

igen nagy mértékben hajlamos a gyomorfekélyre, sőt na­ gyon

soknál

kisebb-nagyobb

mértékben

már

meg

is

van a fekély anélkül, hogy arról tudna. Már itt jelzem, de később részletesen és

nyagolt

is hallani fogj uk, hogy az elha­

nem kezelt gyomorfekélyből

gyomorhegese­

dések, gyomorszűkület fejlődhetik ki, sőt az esetek 60 százalékában kifejlődhetik. a minden emberi betegségek

legsúlyosabbika, a gyomorrák is. Tehát, ha a fáj dalrnak miatt még el is hanyagolnók a gyomorfekél yünk kezelé­

sét, ne tegyük ezt a gyomorrák veszélye miatt.

Mi a gyomorfekély ? Nem más, mint a belső gyo­

morfal

egy

részének önmaga

által

Rendes, egészséges gyomor csakis

�eg,

�

való

megemésztése.

a belékerült ételeket

ellen en saját magát már nem tudja meg­ emésztem. Hogy ml az a valami, ami a gyomrot a saját emészti

maga megemésztésétől megvédi, azt még nem tudjuk. mégiscsak az zonb � n a gyomorfekélyes embereknél

�

t�ttém k, hogy a g:.:omor a saját falát helyenként mégis . Ikezdl, megemészti. Ott, ahol ez az önemésztés meg­ . Isebb-nagyobb seb, maj d fekély képződik éppen I ndul, , ugy, mmtha pl. a kezünk bőrére valahol egy csepp maró­ , gy csepp sav cseppenik. Ez a fekély lehet lug, vag . , gomgostufeJnYI, de lehet pengőnyi ötpengőnyi is.

�

Ezek

�

! :

a gyomorfekélyek

mindig

szabályos

kerekalakiíak

:<J' ",'"o

193 1 Ifeb ruá.r 1 .

CS EN DO RS EG I

és lef elé a mé lyb e tö lcs . ér sze rű en szu" k u " I nek . Te lje sen olyan a I ak ' ak, mI. TIt azok , a kic sik e, szi nt én töl . cséralakú es I g�m fa da lm as fekélyek , am ely ek má r mi nd � eg yik ün k ny elv en elo, f rd ultak. Va n teh át a gy om orb an � eg y ny ilt seb , egy fek ely , am ely et ne m leh et bek ötn i am ely et ' �e m leh et a kül ső beh atá sok elle n me gvé den i. Ez t a fek el yt , a gy o � o 'b J' U to O ete lek , ita lok és az álla ndó ; .. gyomoros sze huz oda sok , de kül önö sen a . gyo mo r�a vak . egyre ., IZ, ga tJa . k , ma fJa k es dör zsö lik. Ezé rt érthető, hogy a gy0:n orf eké lyek �lyan , lass an, nag yon neh ezén gyógyulnak ee hogy anny Ira fajn ak. Hog y � i .az � a az öne més ztés kife jlőd ésén ek, hog y ml ert kezd I kI, mle rt sebz i meg sajá t magát a gyomor, a�t az orvo stud omá ny ma még bizt osan nem tudj a. Erre nezv e csak külö nféle sejté sek, feltevések vann ak. Hit majd tudn i fogj u k az önem észté s okát , meg i s tudju k azt majd akad ályoz ni, i l letve meg ia tudju k gyógyítan i . M i lyen tünet ei vann ak a kezdő dő, illetve a már meg­ lévő gyomo rfekél ynek ? 1 . A fekély re való hajlam ot, esetleg már a fekély­ képződ és megin dulásá t előre j elzi az éveken át tartó gyomor égés, vagyis az állandó gyomorsavtúltengés. A o

�

�

•

�

o

legújabb

nézetek

szerint éppen ez a gyomorsav-egyen · súly az okozója a fekély képződésé nek. Tehát, ha a már ismert törtszám valakinél pl. 50(90, akkor ő már ki van téve a gyomorfek ély keletkezés ének. 2. Gyomorfájdal mak. Az evés után egy-két óra mul­ va fellépő állandó gyomorfájások, ha azok mindig ugyan­ azon ételekből és mindig pontosan a gyomor egy és ugyanazon a részén lépnek fel ; továbbá, ha ezek a fáj­ dalmak heteken, hónapokon, éveken át mindig megvanak ; ilyen esetben okvetlen gyomorfekélyről van szó. Ezek az annyira jellemző gyomorfájdalmak gyakran na­ gyon is megenyhülnek, ha a beteg a testének a helyzetét változtatja, pl. vízszintes helyzetben való lefekvés a jobb oldalra. Nagyon jó fájdalomcsiIlapító eljárás az is, ha a beteg a hasáról mindenféle ruhát leszed. 3. A gyomorfájdalmakkal egvütt kisugárzó fájdal­ mak lépnek fel a hátban, a vállakban, de leIrtöbbször csakis a bal vállban. Ezek a hátba és bal vállba kisu­

gárzó gyomorfá jdalmak bárki számára i gazán egyszeru (N e felejtsük el, figyelme ztetői a meglévő fekélynek. hogy az epekők ólika fájdalm ai meg csakis a jobboldali

lapockába szoktak kisugárzani ! ) A gvom orfek ély okozta gyomorfájdalmakat � en;- le­ en a het összetéveszteni a vakbélrohammal, amely szmt r azelőtt gyom orba n kezd ődik , mert a vakbélbajos embe or ma­ sem szen vede tt gyomorbaiokban ; a baj kezdete . s. mnc el kél orfe gyom a Ez fel. lép � gas láz, rázóhide g fekely okozta A vese kőro ham is has onlí that a gvomor le�jel �mzőbb t net� , fájd alm akh oz. de a vesekőroham I fajd alrn ak. kIzáro­ hog y a szin tén ren dkivü.1 súly os haS ároznak kl, de solag csakis a hólyagba és a combra sug has em a hátr a. a váll akb a. lyes közül nyolcvanna 4 A há nv ás. Száz gvomorfeké lva kis ebb-nagyobbfoku az ét ezé s utá n 2-3 óra mu vás lép fel, a :IY hán yin .crer vag y ren des hán e a ön ny ebb ül. A . an va bet eg mi nd ig nagyon me gk g epe és vér IS ..lehet. éte lm ararlékok, eze nk ívü l mé . szes emlivérhánvások.. Az os 5 . Gy om orvé l'zé sek . tosabb tun et . Akinél vérbIz tett tün ete k kö zt ez a leg rf kélye o a bi Z h a an elő, n hányás fordul g lehet ly g IS. , zés vér a n va va n, ab bo l eml item meg, I. S v rZ I'k . Itt el g te be a .R'Y , a" a vérzés ho ' ás n ' ' vérh ány u az és e köpés hogy a tüdőbajosok vér é ge tudja, hogy 'os emb er már l" b aj o t" d " u A s. má en pirosan eg ész I , rekedt, élénk cse "hé ko óan a tüdeje beteg, álland

�

}

�

} :!�� : o

k

�

o

_

�

;i! ����� � � �� / �

o

�

LA PO K

101

véres a köpete. Ezenkívül úgy a köpet e, mint az Ú. n. vérhá nyása " habos , vagyi s levegővel telített tehát a " t d kbol jött. Emellett a tüdőbetegn ek állan óan apró lazal vannak. Ezzel szemben állandó gyom orégés ei, gyo­ morfájásai nincsenek. A tüdőből jövő vérre szemb l en a gyomorból jövő vér sötétbarna " kávéalJ' szerű darabos o etelmaradékok vannak benne, savanyú szag ú és nem habos. A gyomorbetegnek lázai nincsenek és régót a vannak gyomorégés ei, gyomorfáj dalma i. Pers2ie, ha valaki elő­ zőleg cseresznyét, csokoládét. vörösbort és más hason ló vörös dolgokat evett és utána hányt, akkor ezekn ek az ételeknek a színére figyelemmel kell lenni e. Az elhanyagolt gyomorfekélynek halálosvégű vesze­ delme is lehet : elvérzés, átfúródás és a rák. A z elvérzést már említettem. Felismerése a legegy­ szerűbb. A halálos elvérzések mégis az összes haláles e· teknek csak 15-20 százalékát teszik ki. Természetesen a föld alól is elő kell keríteni az orvost, de addig, amíg meg nem érkezik. az ilyen életveszélyes vérzéses gyomor­ beteg a jobb oldalára és a testét összehúzva, ott, ahol éppen van, rögtön feküdjék le. A nyugalom abszolut le­ gyen. Ezenkívül hideg borogatást kell rakni a hasra : egy-két kávéskanálnyi konyhasó lenyelése addig is, míg orvos jő, megáBíthatja a vérzést. Enni-inni természete­ sen a legszigorúbban tilos. A gyomorfekély leggyakoribb halálosvégű következ­ ménye azonban mégis a gyomorátfúródás. A gyomorfE'­

� �

d

kélyből származó összes halálesetek 70 százaléka i lyen átfúródásból következik be. Az átfúródás esetében csak 1'ögtöni operáció mentheti meg a beteg�t. A gyomorfekély�átfúródásnál vagy gyomorlövések­ néj is tehát minden azon fordul meg, hogy akár maga a beteg, akár az odahívott orvos felismel'ik-e rögtön az igazi bajt. Kérdés, melyek azok a tünetek, amelyekről a gyomorfekély-átfúródást nemcsak az orvos, hanem maga a beteg is könn ven felismerheti. A beteg hirtelen igen éles, szúró fájdalmat érez a gyomrában ; ő maga azt mondja, hogy .. mintha tőrt döftek volna a gyomrába". A hirtelen nagy fájdalom még a legerősebb férfit is leveszi lábáról é's a betegen a teljes megsemmisülés érzése lesz úrrá. Az ilyen szeren­ csétlen ember begörbített háttal, a hasán összefogott ke­ zekkel, eltorzult arccal teljesen tehetetlenül fekszik az ágyban, miközben hangosan nyög, időnként levegő után kapkod és gyorsan, igen aprókat lélegzik, mert még a légzés is erősíti a fájdalmakat. Ezért lélegzik az ilyen beteg csak a mellével, míg a hasi légzést telj esen ki­ Kapcsolja. A has maga teknőszerűen behúz6dott és desz­ kakempny. Ez a deszkakeménység rendkivül jellemző az átfúródásra. A gyomornak a legkisebb megérintésére ls hangosan jajgatva reagál a beteg. Ezek a kínzó fáj­ dalmak átlag egy órán keresztül mindig egy és ugyan­ azon a helyen vannak ; úgy egy óra mulva azonban ki­ sugárzó fájdalmak alakjában megjelennek a hátban, de főleg a bal vállban is. A beteg kínjai ezáltal természe­

tesen még nagyobbak lesznek. A tanácstalanul, tehetetlenül álló hozzátartozók néha akaratlanul is a másvilágra segítik a betegjüket azáltal, hogy a házi patikából ópiumcseppeket adnak be n i. Ugyancsak a halálát okozza a betegének az orvos IS, aki a betegséget nem ismerte fel, de segíteni akarván. legalább a fáidalrnak csillapítására szintén ópiumot vagy morfium injekciót adott a betegének. Az óniumcseppek vagy a morfiumin.iekció ugyanis neJ1:yed-félóra mulva megs7.iintetik a fájdalmakat és egvúttal eltüntetik az át­ fúródásnak előzőleg leírt ismertetc5jeleit és így az oda­ érkezlS orvos már nehezen tudná azt megállapHani, hogy

�

tO:.!

CSEN U ű l{ S E G I

itt csak órákon múlik az életbenmaradás. Az ópium. morfium bevétele után úgy a beteg maga, mint a hozzá­ tartozók il'. 'boldogok és áldják az ópiumot, a morfiu mot. Az előbb még borzasztó kínokban fetrenő beteg már "szik-iszik is nagy boldogságában már csak azért is, mert roppant szomjúság gyötri . Erre aztán a család, fl beteg, sőt esetleg maga az orvos is, aki már nem látta 'os tüneteket. a várakozás álláspontjára helyezked­ a sl1l1 nek. D e csakhamar jő a nagyobbik baj. Úgy 6-8 óra nlUlva új ra orvosért rohannak, mert a beteg még rosz­ szabbul lett ; az arcát halálos verejték lepi el, orra ki­ hegyesedik, szemei besüppednek, a pulzusa egyszerre 1 40-150 lesz. Nyelve száraz, ajkai cserepesek, a szom­ júság még kínzóbb, az előbb még deszkakemény has már nincs teknőszerűen behúzódva, hanem fel van puffadva. Csuklás lép fel. A bélműködés megáll, szelek nem tá­ voznak. A várakozás miatt okvetlenül túl lesz a beteg a 1 2 órás átfúródási időn, amikor már az operáció sem mindig tud segíteni, mert gen yes hashártyagyu lladás Ipphet fel, az pedig életveszélyes. ;\1 i

okozza ezt a hirtelen fellépő átfúródást ? Gyomor­ fekéivben szenvedő embernél aránylag már kis ütés, esés a hasra kiválthatja az átszakadást. Épp úgy oka lehet valami nehéz tárgynak a hi rtelen való felemelése, ami a hasizmok erős megf�szülésével jár. Oka lehet a hir­ telen lehajlás is, avagV a guggoló helyzetből való hirte­ len felállás. i\Iotorbiciklin rázódás, elesés, futballozás, stb. természetesen mind kiválthatják az átfúródást. Az annyiszor emlegetni hallott röntgenezés ( röntgenkása­ evés.) okozta átfúródás a legnagyobb ritkaságszámba megy. Lássuk ezek után, mit kell tehát a gyomorfekélyes embernek tenn ie ? gyomorégésekben, gyomorfájdalmakban, fájdal­ mas hányásokban szenvedő embernek okvetlenül állandó­ an . orvosi kezelés .avagy megfigyelés alatt kell állnia, mert ne feledjük el, hogy a gyomorfekély tisztára bel­ gyógyászati bete'gség, ami belső kezelésre, diétára az eset�k . 80 százalékában, minden operáció nélkül is, ok­ vetlen meggyógyul, vagy legalább is elviselhetővé lesz Tehát csak az esetek 20 százaléka kerül operffi,cióra. Át­ lagban. száz gyomorfekéIY-<1peráltból (az átfúródásokat nem számítva) 1 1 hal meg ( 1 1 százalék), !;l9 pedig élet­ ben marad s ez pedig igen ki tűnő eredmény. Csak az átfú,ródás iár gyakoribb halállal. A

Az átfúródás tüneteit előzőleg részletesen leírtam, azok után bárki könnyen felismerheti a veszélyt. Ha pe­ díg felismerték, akkor alapos fájdalomcsillapítás (ópium, morfium) után a beteget még legkésőbb 12 órán belül rögtön és csakis olyan kórházba szabad szállítani, ahol sebészet is van, nehogy az újabb szállitgatással időt ve­ szítSÜDk. Hangsúlyozom azonban, hogy ópi umot, mOl'fi­ umot . \!agy egyéb fájdalomcsillapítószert csak akkor sza­ bad adni a betegnek, ha már felismertük, hogy miről van szó, mert ha felismertük, utána úgyis a. rögtöni operáció következik. V.égül még egyet ne felejtsenek el a gyömol'fekély­ ben szenvedők, nevezetesen azt, hQgy a nem· kezelt, az efhanyagolt gyomol'fekélyből az esetek 60 százalékában gyomorrák Lehet. A gyomorrákl'ól pedig ma már min­ denkinek tiszta fogalmai vannak. Tehát újra hangsúly o­ 'lom ; ne csak az elvérzés, a'l átfúródá s veszélye miatt kezeltessük a gyomorfekélyünket, hanem a mai kor leg­ nagyobb betegsége, az esetleges rák miatt is, amelyről majd le,l"Jrozelebb többet ill fogok mondani. Dr. Kpmén1l GYllÚt altan. orvos,

L A PO K

19� 1

februá r

1.

Elmarad a testörbál. A m. kir. testörség Bessenyei Köre DÚnden évbcn szokásos leslörbúlt 1930-:11 lolén, Icklulett.1 II súlyos ga-roabági viszonyo'kra, neln t a rt j a meg, hanf'm 8 lestör a\tisztikar II szokásos búli kiadásának egynegyed részét a Kormányzóné Ö Fömélt ósúga n)'om
Szakaszparancsnoki teendőkkel megbízattak a debreceni VI. kerületben Füzy György és (Mz István tiszthelyettes. Ezrcdösszcjövctel. A volt budapesti 4-cs tábori tarackcbI'erl (Anurássy-laktan)'a) vol L tisztjei feb már 6-án cste kilenc óra· kor a Bel"árosi Kávéhá. elsőemele t i különtermébcn ezred· ÖSS'l.ejö\'ctelt tartaDll k . Dr. Gerle Sándor ügyvéd (Petőfi Sán­ flor-utca 10) és dr. Hcr6eh Ernő ügy"éd (KC'rtész-ntca *2-411 I'Qlkérik H% 'C'Zrcd volt tisztjeit, hogy az összejöv{ltclrr pljünni �, lak,u;cimüket "elük közöln'Í szí vc�kedjenek.

A mentők mu nkája decemberbon. A nu d ap e. ti Önkéntl" \ ; lcut6 Egyesület most tette köZ'<ó decemberi adatait. Decem· be rb en 1a48 f�dH, 754 nőt. 72 gyermeket.- összesen tehát 217t ",emélyt részesitettek első segilöégben. Sebészeti b aleset 8,;2 \"ol t . cl megfulladás veszélye 56 személyt fcn l�cgetctt, mérg<'7.t's 93 volt. Elmez" varral 25 személyt vittek kórházba. Foglalko· z,u;i bole<;et 386 volt. A "aRÚt cg)', a yillamos 12, S"Lomélynntó 37, t eberautó ll, motorkerékpár 4, kerékpár 7, lovaskocsi R sr,omólyt g-áwlt ol. Öngyilkosság, illetvo öngyHkosság-i kisérlet 130 volt. Sp ort b ales e t 44 swmélyt ért. Az életulllak köziil szú rással i8-un, lövéssel 8-ali, leu grá..«sal 7-rn, akasztással 9-1'11. "ízbeugrással 12-f'1l, mtil'gczéssel 59-cu, gázrué rgez.ésse! l3-all eb'yéh módon ]le(lig 4-eu követték 1'1 tettü ket. Közöttük 62 férfi és 68 nő volt. A m e n tő k 17 öngyilkos t t a láll a k holtan. Legtöb· heli, 18-an, barbitursavas készítményekkel (veronál, luminál) mérge.ték m('g m agukat, de a IÚb'111érg,,"ésok száma is " " !r)' . 'Mg m i ndig 15 szomély mérg-ezto meg magát l ú gg-a1 1

Aki D .. mjau lch és Pöltenberg tábornokkal tá ncolt, Hclm· "old Károly, volt uagybecskereki földbirtokos öz\'eg)'e 96 éves korában Zalaegerszegen meghalt. Az olhúnyt nagyasszony �gyike volt azokuak a ritka embereknek, akik a ó-nberg túbornok. A két lwnnwgcnerális egy győzelem ö rö mére háúmulatsúgot ren dC"6d t és ennek során frlkérték l,{mcra Helmbold Károlynét, aki akko r még 14 éves leányka volt.

lég'Wotta ereje, Az. oln,;z hacl,el'eg jele n l e g 941 "elldelkezik, melyek 101 J'cl)i1löszúzadba vannak beoS"é]l' peni öuálló légiflottát. 20 sz"zad (180 gép) fl szárazfölrli had· sereg, 13 század (117 gép) a tengerészet és 10 század (70 gép) a gyarmati badsereg rcndelkewsére á l l . Az ö.náJJÓ lég ifl o tt a 26 vadáb"'l,-s-mzadra (312 gép), 10 nappali hombavrtő századra (60 gé p) , 10 éjjeli bombavető századra (100 gél»), 6 vodú.7.· szúzaura (54 hidroplán) és 6 bombavető század ra (48 hidl'o ­ p1áu) tagozódik. A Icngerészetnek yall eg)" !\Ei ra g l ia llf'\"il r ep ülőgép anyahaj6ja, mely 20 rl'pii!őgép befogadására kél"" Ezenkh'Ül löbb hadihajó cl vau l á t va katapnltákkal és hp \'Hll rend�\'P 1-3 repülőgép befogadására. Tartalékos tiszti �'yakorlóil1tézct ll'rancinors.l á�'han. A \ \11'­ coing-i katonai kerületben gyakol'lóintézl'tet l é t esíte tt ek fl tar· talékos lisztek számára. Az első tanfolyamo n 400 hallgató vesz r&srtt. .Av. intézetnek vannak olyan oszfúly�i is. melyek az i fjúság k a tonai előképzésével foglalkoz nak a hartseregbe val6 be16pésii k elött. Ha a ttlreoillgi int"7.�t h e \;á l i k , a francia harl� I'ezető ég több hason'16 lntézpt fehlllitú sát tervezi. Az osztrák csendőrség vesztesegel 1930, évben: Az' o''Ltr:ík espnrlőrgpg tagjai kÖ7,iil az 1930. évhon ""olgálattelj"",íté. köz­ lJen kileJlcen .z,',\v"utok súlyos .ér�lést. _\ sérii lé�..k ok a t ,hat ('setben bal cbc t ek képC"Lték. míg' hároU1 t'�t'IIUÜl' "ü lIiizokkl'l folytatot t küzdelem 'során sehesült meg. Az olasz

rrpülőgéppel

193 1 feb ruár

, Fe gy ver

1.

� -=-:...

-

�(:2I .'.sc.\ UÓ HSE GI

_ _ _ _ _ _ _

has zuá lat . Rá koskere., ztlÍ r kö u,.é gb en Jan . _ uar . . 16-án 'l " O I'U l ' " Ile". ckor u k'" -oz wg há"l a elö tt Herm ". an Jri l10S és Jla er .lIt/wty rák osk ereszt úri l ak oso k a �zolgá lat ban ,Ul ott D� m ny l l szt hel yet test Icfegyve rezéSi szándékból m gtá dti k A J á rő: a lám adó k . elle n kar d é s szu ron y fegyve a . rt las lt. fegyverhas:iffi á lat kov ebk eztéhen Herman és Ma yel �úlyos de n �I?,- é l e tveszé lye s sér ülés t sze nve dte k. Csendo reO' véll em �. "end t meg . A kiv i'zsgúl á s foly ama tba II n lll . Az örs állo mán yáb a lart ozó és . szab adsá gon l e.vő Cas pCt1 József orID('sle r janu ár 18-á n fél 24 Óra tájb an Aba . ­ llJSZa �" t ó kozs égbe n, a Szap olya i-téren Nádasi ",,,d rás 23 éves , otla m lako s szub óseg éd ellpn k ardf pgyv erl hasvnált . Nádasi A n drás Cds'p ár őrmester gyal ogtis zti k a rdjá lól fején jOhb és halkezéu vágá si sebe ket szellYede lt. A sérülés e-lől'p átha lÓlag :lf) napo n alul gyógyn l . A k i v i 7J" gálá s megiuduH . (lj o lasz tenget· alattjáró, A legú jabb olasz tengeralattjáró. a "Ma nara " most \"6Wbl pl'ób aútj át, mely ek során sikerült 109 m é t e r nl·úlyöégl'e a tengC'l" sz í ne a l á ]l1!el'Ü hlj/� . A t a n k és az au t,i kiszo l'itja a lovat a z ango l hadse regb ől . A l11 0 1'l''''U Posl él'd(}kcs k im u tlltást kö:z,öl a z ango l hadsereg lóá l l o m á ny{uH,k csökkenésé ről, mely a h al.lerő mech ani'öá l ásá­ l l a k fokoz atos k iúpitó sét tük"ö zi vissza . Míg 19i2-b en az angol I1rudse reg rekon strnkc iója idején a létszám (Iudia n'élkü l) 2R.628 volt, folyó év má rci usá ban végződő költsé gvetési évben már csak 17.319, vagyis II csökk enés 11.318 da rab. A lóállo­ mány legnag yobb leszáll ítását mutatj a 'a táborj . tüzér.>ég. a m e l y nek mochall i zá l ása a legjObb an előreha ladt. A lovase:. rc­ dek lóállom ány a üs csökken t, m égp e di g 1312 uara hba l , ami jór,'!;',t a mechani zál t gépfc.,, "'Y vero>;?tagok számlájá ra írandó A. műszakI csapatok csökkenó se 300, a jelzőcsapatoké körül · he>,liil 200 és a se g édcsapatok (Irón, egészségü gy ,tb.) lóá llomá ­ lIyál is 221>2-ről 600-ra szállítotlá k It,. A világMború kitöré­ ,ekor a mozgósítás egyik legnagyohb problémája a hadilét­ "w.mhoz s:z,ükséges lova k beszerzóse volt. Tizenkét nappal fi uadüzenet után az akkor mintegy 25.000 darabból álló lóállo­ mányt 125.000 dal'ahra szaporították fel. A v i l á gháború folya· mán Angliában össze sen 467.973 lovat és igás állatot vellek katOlla i célokra és 617.9-35 d a rabot h 01Jlak a dominiumok
. " Sá� dol .

� �:

(lb?(ljszúlll�.i

_

:

:

�

A

l

Elitélték, mer t rádión a magyar H i mnuszt vette, A kassai híróság most tárgyalta Pausz Bélának, a kassai Schalkhaz­ szálló igazgatójÍlunk rCl�dtörvényes ügyét, aki a vád szeri n i

mult

év

anguszhlsáJbaJl

Kas.án,

Fő-ulca i

lakásában,

nyitott

ablak mellett rádióján a magyal' IlinHluszL v e tte Budapest­ ről, úgy hOb'Y a Himnusz hangjai kihall atswttak az utcára . A vádlolt azzal. védeke zett, hogy lakásán aont teheti, amöl akar. A bíróság azon ha n nem fogadla cl a védekezést és Pauszt 15 nap i fogházra ítélte kiizbéke báborítása c írn.en .

Olaszország új tenge r entú l i repülést tervez. nalbo tábol'­ lIok R io de JaneÍl'óban kijelentette, hogy Ol aszország új nagy él : t"ngerent ú l i l'epü lést készit elő. A olasz }égiflotta ismé t Ameriká ba repüL Balbo cáfolta azt a hírt, hogy a �ra'Zlllal kormány megvásá roIta az ol asz légiflott a nyolc gépét os hogy

?

"",o1, at iitveneze r zsú k kávéval fi'lJCti meg. . . 22-1k� ta l' A sz ab ads á g h ar c leng;ye l léglói. Az 1849 jalmá r . évfordulÓja rali iitköz et és az 1863. januál' 23-iki varsói csata r�sztvett len.gyel alkalm áJhól januá r 21-';n a szabllldsághilrcban . l O lll sták eg L légiók e m lékez'e tére gyülekezőt t �rtott . Leó elJl �k IDon sága A mcgn yiló beszé det Mikló ssl Ferd mand lana ra tem e d'i eg! dolt , ulán a dr. Szabó Lás:.ló, a szege A. hanket tte. kove l oU .. Iőad úst. A z előad ást társ3 svac bora volt. ii n n �p i szón oka dr. Csetty Béla képv is�lő . esze t ne Ic. Az au szt mbúv ál'hajó az ango l ten ge r . új < 't r .. ango l ' ,,' rha jójá t bocsátotta az l úd hajó had két Icgn agyob b b U\ a enO' özit ��d ldk " fo azO lra l a r·n �, amely ·"sé � adllll ralttas ren del kell . talr ürta ' k te l 19 e � kés zü hnjó hadho21 oszt otla be' . A hilJ �k . onl -38.0oo f ' 38 .0UO fon nta rt USI k o I é g Ük HlII k 1500-1500 tOlllla el. két d OZ1· tengeri haj.óha f"ld o k" �venlOOn t A két buv árh aJó II !. ajó ját h iva tot t pót olD uvu lt és ' kim ust rál t búv árh Guy Curl' volt é r.tl William . öt fo nt egy ellenséges ka t onn könyvébe n megJ el eut nem,rég . arha J'ó pal. ancsnok , buv a n gol . a21 ango l haclvooca, h g ( B y G uess !lnd By God") elmo ndj vérdíjat" (blo(){l o eje �k ' t Még a vilúgháb orúba n f ta' m ogölt minden l buv ar a ó k ol ang az i k ) ött ney tűz lIlo pél dául sike­ nlÍ.Órl. ! k vag ért róz l m.a s 6ge esztenJ , c'gy�s ('] ] c.n& nYSé géVel e lsü lly 10 főn ezer Jót aha I'iilt ('1-'1' csat enlő arány ­ �� SZt Ll svét egy J.� VéV d fout o � r az admira l iláR öteo ogy esetb :" ' tlől c>*lk ség e k al töro k Dsrm han a Irú v á rhlljó le gé ny G ' ' , ül " . H " hllV!l l ll llJ ó " ]J , . . .. az dli" nu aZ,. a d . d, s ' "k rlell I"'rl �. foul ot k;i,· I t OO. OOO zl<'bc ly,," (.lbli1 "zn l l il ó "",, p n t

�

..

� .

.

•

�; �

. '

.

Ő

� � ��

�� �

�: \� � ?z�

i

Ha

'fars.,,:

la"t

LA Po K

mi �'a.litás a� igényt a7i'a tl utasitotta el, hogy az ellell 'lo' lSJÍ,g. haJó fegyverzete csak védelmi és nem táma]dó jellegÜ A való azonban az volt , hogy nem. aklartak a búvárhajó ie­ �nY S�g>ének k!isebba.rá nyú hadi tettéért fejenként ezer fontot fizetnI.

"ali.

A székesfeh érvá ri kerületi i ute r u átusi al ap vagyonmél' l eg e A mul t é v december vége vel lezárt pénztarl nap ló és szám­ auásl előjegyzések alap Jan készített vagyonmérleg szerint II sreke.sfehervari kelii let inter nátus aJapjanak vagy ona 24.886 peng? és ul fIllér t tett kí, mely összegboi készpénzcn aradvl).,ny : , p 51 f, kmtl evő kölcsön összege 14.409 P r. Az 1929. ev végével mnta tkozott 2O.Wil P 22 f vagyonnal szemben a gya­ rapO
.

�0.416

50

A német haditengerészet. h árom új hajóját bocsátották vízre. Január 24-én délbe n vövfd katonai ünnepség kereté ben IL n.ém-et hadttengerészet három új egységét bocsatottak vízre. Az e gyi k egy 'tü:z,erségi iskolan aszád, amelyet, Prenz el

mazott tenge l'n agy "tlre.mse" nevre keresz.telt,

halászőrhajó, tek el.

amelyeket

"Eibe"

és "Weser"

nYllgl!l­

másik kettő névre keresztel­ a

akar építtetni a 'l'ótföld déli határán egy C/lelt szakértő. A Prldomnost eimű cseh folyólfatban egy katonai szakértő avt inditványoz'loa, hogy francia és belga mintára létesítsenek a csehSzlo vák hatál' menten erödlárreot. a m e l y azonban nem erődök boI , hanem á l landó betonfedezékfJk­ hől állna. Ennek kö1tségei "em rúgnának sokra. Különösen a 'r6tföld déli határán van rájuk szliksóg és elkészűlésüklJ,.-T'l hosszabb ideig foglalkozntatni lehetne a m'Unkanélkülieketkato na i

Erődöket

Öngyilkosság-, Léhő"" Pál n-yugállolllány u csendőrt.i6'l.l­ helyettes, gyö m rői lakos, jamlár la-án ' virradóI'u J5áltaszék községben, a Zsigó-féle szállodában öngy i l kos"á gi s-L.ándékhol felakasztotta magát és meghalt. l\fódosítják a lúg'kől'clldeletet, A közclmultban a Budapesti önkéntes Mentöegyesület n keresked el mi lIIiuiszlériumhoz be­ a dván yt intézett, amelyben a lúgkoreudelet SZIgorítását kérle. A kereskedelmi miu isztérium m ost értesítette a mentöegyesü­ letet, hogy a lúgkő forgalombahazatalának korhltozásál'Ó1 . szóló rendelet módosítása iránt a táJ.·gya-lásokat megkezdte

Halálozás. Csiszér And,.us, a veszpr émi osztály állomá­ nyába tartozó alhadnagy a bud ap es t i r. .z. ho nvéd és közren­ dészeti kórházban meghalt, Csiszér alhaduagyot január 24-én délután a kórház halottasterméből hozzátartozójn kívűl szá­ mos bajtá rs a kísérte el utolsó útjáJ.·a.

Előléptek, '" budapesti I. kerületbe" törzsormeslerré: Lé­ nárt I mre és S. Nagy Mihály őrmeslerek ; ör1llesterré: HOJ:­ váth G. 'l'amás, Kme tyó János, Klausz János, Sáfár IlUre. Gáspár Ven ­ Barth Lás7.ló, Bagoly János, Bognár Mihály : tiszthelyettessé g. kel'ületben IV. pécsi del csendőrök. - A Lajos, Potó törzsőTlnesterré: Kiss Gyula II. tör:zJSőrmester; TÖl'Ők József IV., Papp Ferenc II. őrmesterek; önnesten;é: Fer�nesik AndrM, Vm'ga János III., Kagy József r., " János Vonyik József, Keszler István, Nagy Gy. Ferenc, M át JállO�' Mi l án k ov ics Vendel és Révész F�rene csen.c!öl:ök. A sze edi V. kerületben tőrzsörmeslerl'é: &zab6 János Varga János II. örmestcrek ; őrmeslerr é: Szabó . Antal ' : . "" , Korhies Józscf cse ll dől ök. - A delnete1ll l f. kerit/e/oe" lö' z ... örmester ré: S7.0boszlai János és H � i nrieh )fjJuí]y iirmesterek ;

és

Ra,pos�

g

.

nr �. .

·

ö" mesterré: Barta Lajos csendőr.

ll. Icer!ilet?clI 1'.,1Házasságot kötöttek: A széh-e .• ,"aron. Dunaf() riával ks József l ö rzsőrmester Vörös Má '';'" h ttes iszthelye t . .Iny )f .. A szegedi V. I,eritlelben Pói LajOS tos Gnóz­ ,.iá val S2en l e sr n . - A debrecen i Y J. keru/eiben _ kozseghen rki r ke t á v törZSŐ1'mc Hlcr Slossel' Ju!iannúyal

fellél'vl'Í,-(

'

� � �!.é.�

nég)'üléses" Cilroen, úi, ka­ A m?tor n c ves Jlluhel: ­ eladó_ ssal, dukkozá rosszéri áv" l, új . . az r s�­ l1J�k,. "Jak részck alkat főbb bell generáljavitással, ) ag; ,,"?l�an tter I a ltan garantá t kmrkén �" belsőgu mik is. 100 okolt: o�sagl takf\J.·"k ek n zt s i rt ndő e s c uta2ó fogyaszt á s, a srkat . k ból i s igen alkalm as (maga kezelhc ttl. A. e ad,\s, feltetekl 'ből nyészt� t ' L1lla a fajtiszt á tovább ,;,, . � e>,lőnyösok. Ela(lók onyaa7 al s"ármazó C" l1csiJIa prémn yulak, eladó yor",h lrp� �e', értél'unt u Og, PI'MW és húsa nyulak 10 s.a!)orl llatlaJ. A . . ' n loyólbe janak fordul kozók szándé Venni k. . sön tenyészthetö eimre28. csi-út Munká Gyula, Lajos, T61h :IIvet1enii l vi téz 40 ÓV"", ho�itt aL'­ Örsfőző n ö i ,\Il ást keres Elek " t'l1n�Ll (Budn pest, tozói n i ncspn ek. Éropk lőt1é, Tóth JJllr�n . , X., Yil l{,m-ú t 21 S'lÚIl1 ).

Autó, 5 HP, n égybengeres ,

;

�

��

Julialuta,

_

!

Hl4

CSENDORSEGl

LAPOK

1931 február

1.

vi�swvonuló csendőrség 1918 őszén a saját hibáján lávül ke­ rült. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes csendőrök voltak ren­ detlenkedők és zav,art tkeltók.

Vitatkozók, Csepreg. A Közlekedési Kódex 15. §-a szerint a közforgalom céljál'l8 szolgáló úton közlekedő minden járó­ műnek szürküiettól napkeltéig ki,ilágítva kell lennie. Ha va­ laki ,a kerékpárját maga mellett vezeti, jlyen esetben ez a ke­ rékpár nam "közlekedik". Ha tehát V'alaki nappal lámpa nél­ kül elkerékpároz a szomszéd faluba s ott tovább maradván mint gondolta, éjszaka indul hazafelé, de a Ikerékpárt mellett vezeti, ezzel nem követ el kihágást, mert akkor ezen az alapon a lámpa nélkül sétáltatott gyerekkocsi tologatóját is meg kelJene büntetni, elvégre ilyen értelemben li gyerek­ kocsi, sőt még a gyalogos is ,,közlekedik". Nem az a fontos a közlekedés szempontjából, hogy a rendes gyalogjáró sebeSBé­ gével haladó ember mit vezet, tol maga mellett vagy előtt, ha­ nem az, hogy ta j áróműveik szokásos gyors haladása miatt szerencsétlenség be ne következhessék. Egy sebesen haladó kerékpár okozhat ilyen balesetet, de a gyalogosan ballagó em­ ber mellett gördülő !kerékpár bajt nam okozhat. Még most csak az a kérdés, hogy a gyakorlatban előfordul-e ilyen ke­ rékpár-meIJetti ballagás? Ne igen hlgyjenek az ilyen kifogá­ soknak. A j ószemű ember világosabb éjszakában messziról észreveszi a kakastollat vagy szuronyt s abban a pillanatban IG is ugrik természetesen a kerékpárról és 1Úgy állítja be '8 dolgot a járőrrel találkozva, mintha a Közlekedési Kódex eIJen álmában sem követne el merényletet.

�

Olvassa el, mielőtt

ír

nekünk!

Közleményt nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár­ Idtól elfogadunk. A lapunkban megjelent közlemények tulaj­ donjogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk uélkUl uem szabad utánnyomatni_ Kéziratot csak akkor küldünk vissza_ ha a beküldő megcimzett és bélyeggel ellátott borítékot mellé­ keJ. A közleményeket kérjük a papímak csak az egyik olda­ lára, félhasábosan, írógéppel, vagy jól olvasható kézírással írni ; olvashatatlan kézirattal nem foglalkozunk. A szerkesztői üzenetekben mindenkinek ,'álaszolunk, de a kérdező teljes ne­ vét, rendfokozatát és áIJomáshelyét tüntesse feJ. Névtelen le­ vélre nem válaszolunk. Kéziratok sorsáról is csak szerkesztői üzenetben adunk választ_ Levelet nem írunk, bélyeget tehát felesleges beküldeni. Jeligéül legcélszerűbb egy kisebb hely ­ ség nevét, vagy többjegyű számot választani. Ha jelige nincs megjelölve, a kérdező nevének kezdöbetűi és állomáshelye alatt válaszolunk. Közérdekű kérdésekre a "Cscndör leksz1kon" rovatban adunk választ. Előfizetni csak legalább félévre lehet_ A csendőrség tényleges és nyugáJlományú legénységi egyénei az előfizetési ár felét fizetik. Csak a m. kir. csendőr­ ség, honvédség és az álIami rendőrség, továbbá a bíróságok, igazságügyi és közigazgatási hatóságok tényleges vagy nyug­ áUományú tagjaitól fogadunk el előfizetést, mástól nem_ Az előfizetéseket kérjük 'Pontosan megújítani, mert a feJszóIítá8 költségét külön felszámítjuk. A nekünk szánt pénzkülrlemé­ nyeket kérjük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-Krisztinavá­ rosi flókj ának (Budapest, I., Krlsztiua-körút 141.) 167%. számú cselil<számlájára befizetni, a csekkre pedig feljegyezni, hogy a beGzetés a mi j avunkra történt. A szerkesztök a szerhsztő­ ségben ünnepnapok kivételével 15-18 óráig találhatók. 8zol­ gálati beosztási helyeiken a lap ügyei vel nem foglalkoznak. A hozzánk intéze�t .leveleket így kelJ címezni : HA Csendőrsllgi Lapok szerkesztosegének, Budapest, 1., Böszörményi-út 21. 3zam." "v

Zágon. 1 . Abból, hogy oa Csendőrségi Lap�kat polgári , egyen�ne k az előfizetés felajánlása esetében sam iküldjük, . nem kovetkezik az, hogy ·a lap tartalma hadititok amit Lakat 21att Ilrell f!:artJani az örsirodában. 8emnti i3H
Postázás. A postázás központosításának az 18 célja, hogy a postára adott levelek száma minél kevesebb legyen. Ha pl. az osztályparancsnokságnak és a helyben állomásozó szárny­ parancsnolcságnak egy időben van az x.-i főszolgabíróhoz el­ küldendő ügyirata, akkor .,zt l a Ikét ügyil13tot egy boritékban kell elküldeni, IDert ezzel az eljárással a csendőrség egy le­ vélnek a postai szállítási díját megtakarította. A számypa­ l'ancsnokság tehát azokat .az ügyiratokat, amelyeket az osz­ tályparancsnokság útján továbbít, boritékolás nélkül adja át az osztályparancsnokság postázójának, az utóbbi a szárny­ parancsnokságtól így átvett ügyrratokat elosztja és a saját postájával együtt boritékolja, megcímezi és postára adja. Ha a boritékolást a szárnyparancsnokság végezné, akkor a bori­ tékkal a postaküldemények súlyát fölöslegesen emelné, de ettól eltekintve is költséges, tehát fölösleges az ilyen kettős bori­ tékolás és címezés. Az osztálysegédtisztségnél levő segédmun­ kásnak az semntivel sem ad több munkát, ha a szárnypa­ l·a.ncsnokság ügyiratait mag'a rendezi és boritékolja - az osz.­ tály ügyirataival együttesen -, mintha beboritékolt és meg'­ címzett leveleiket vesz át továbbítás végett. De még ha több munkával járna is az .ügyiratok boriték né!küli elosztá;sa, ak­ kor js lJlleg kell umme, mert 18 vonatkozo rendelet ertelme erre kötelezi. edel­ K. , B. Őrm., Békásmegyer. Az egyes or�zágok keresk re amelyek arukra, olyan hogy mi szerződéseinek az a célja, vezmén � vám,k s kölcsönö e.ct: y: et kölcsönösen szükségük van, ,:" foIos­ de buzaja, a keves zágnak állapítsanak meg, Csehors lege van ipari termékekböl. Nálunk viszont a búza sok. . és az , ipari termelésünk nem tudja mmdenben Idelegítem a szukség­ letet. ,A két ország' között tehát létrejött egy surződés, amely­ nek! az a célja, hogy alacsony vám mellett Ibevehessünk Cseh­ országba búzát és lisztet, viszont ök onnan alacsony vámmal behozhassanak hozzánk ipari termékeket. Az i lyen kölcsönö­ sen megállapított kedvezmények anÍndkét országot előnyhöz juttatják a hasonló termelésű más országokka.l szemben. Ben­ nünket az agrárállamokkal, aníg Csehországot az ipari álla­

mokkal szemben, mert hiszen awk nam részesülnek a vám­ kedvezményben s így versenyképes áron szállítani nem tud­ nak. A csehek a magyar liszt ellen inditottak támadást bizo­ nyos keverési szabályozással és máskülönben is ki akarj ák használni a magyar mezőgazdaság nehéz helyzetét. A magyar ,kormány természetesen ilyen áron nem hajlandó a cseh ipar­ nak piacot biztosítani s :így most szerzödésen kívüli állapot van 'a két ország között. ,Ez azt jelenti, hogy a, csehek a ma­ gyar árukkal szemben és viszont ani 'az övéikkel szemben olyan vámtételeket állapítunk meg, amilyent akarunk. E zen a ré­ ven aztán a többi, hasonló termelésű országok versenyképesek lesznek, ami azonban a termelésben mindenütt bizonytaLansá­ got és kényszerű itervszerűtlenséget okoz. Valószínű, hogy meg tudunk egyezni Ausztriával s akkor Csehország el­ I'eszti a magyar piacot anélkül, hogy bennünket bele­ fojthatna az amúgyis nagyon alacsony áru búzánkba. Ausztriának pedig szintén j ó , ha a magyar piacot ipari ter­ mékei számára biztosíthatja. 2 . A lekszikon rovatban kap választ.

193 1 )február 1

B: L. tő�m., Fonyód. \1. A bérbe adó is köt eles ga'bonajegy­ gy.ci a tvenn azt a gabonát, � elyet a :bérösszeg fejében ter­ } m�zetbe!l atvesz. H a ezt Illem t eszi, meg kell tenni ellene a fe I J el ,:nté s , me rt lU. b ol ettá val való visszaélésnek is bünteté si té1":ele! v�n nak� A bol�ttat:ö:V Y azi örsön is megvan. A j övő. erbol val� levon a s ,kllatasba helyezésével a kérdés nincs el m e, attol ,
t

?n

m:1 � � �1tel<0t-ve

szolgálhat nak felmondási alapu l egyik .részrő l ,sem. Az bízo­ nyos, hogy a ,bérbeadónak e z jelentős veszte ség, de hát a bérlő is nem egyszer Ifizet r á a b érletre. 2 . Minde n szerződ és­ nek meg'Vlan a ikellő j ogi h atálya, ha bizonyítani leh t, hogy a szerződés létrejött. A szerződés joghatálya ugyanis egyálta­ lában nincsen formákhoz kötve, elég a szóbeli megegyezés is, ha ;tanuk vannak rá s a z egyszerű írásbeli szerződés, akár­ milyen ·papiroson, !akármilyen írással és akárhol megirva is teljes értékű szerződés. ,T anukról azonban ajánlatos minden esetben gx>ndoskodni, hogy a �'ződés létrejöttét ikésőbb egyik !fél se tagadhassa le, illetve egyik se el a szerződés lényeges pontj ait.. Csupán egyes szerzödésekre ír elő a magánjog j oghatályt jelentő alakiságokat, amikor a dolog rtermészetéből következik, hogy a szerződés megkötése körül i hiányosságo.k ikésőbb (Vagy csak nehezen jóvátehetők vagy egyáltal áb an j óvá sem ;tehetők. ilyenek pl. az ajándéko­ zási szerződések, végrendeletek 3. A magasabb fizetési foko­ zatokba _ló besorolást a belügyminiszter úr m agának tar­ totta fenn. Ez nem j lenti , hogy a ,besorol áso k megszün­ tek, hanem azt, hogy az erre vonatkozó intézkedéseket a . bel­ ügyminiszter ú rtól Ikell várni s az ilyen j avaslatokat, felter­ jesztéseket mellőznt kell. A törzsőrmester ek azonos veZénylési pótdíjat Ikapnak, szolgálati időre való tekintet Illé lkül . 14. Az igényj ogosult<>ággal kapcsolatban 1apunk egyik közelebbi szá­ mában részletes táj éikoztatást közlünk. 5. Már csak a jövo év február 1-én keroődő iJanfolyamra pályázhat. Olvassa el la­ punk .mul tévi 34. számában "útmesteri tanfolyam" jeligérc Idild ött üzenetünket. 6. Nem lehe t megérten i a kérdésből, mit jelent ebben az esetben a megszakítás. írja meg pohtoSlan, mi.. ről v an szó. :Altalában annyit, hogy a h áborús évek nyugdíjba yaló · ,beszámításában ninc&en .változás, 'T. Olvassa el lapunk évi ;23. számában :közzétett 138. lekszikonvá:laszunkat. Ott a nyugdíjidő kbzámításá ra vonatkozólag mindent meg­ is, hogy mennyi szolgá1ati idő után talál s megtalá lj a mennyi nyugdíj illeték�s. ,A ülönbség azó�a annyi, h �gy, � nyugd íj ba 8 beszámítható illetekekhez tartozik a ICSendorsegl v yre lfon o , pótdij is. . Valószinűleg a kat,on i n yugdíj � a !kerdeset Ismetelje erven�es. . nem e az pedíg a csendőrségr A. tanfo-: . sek e út elye � z � T ftudni? világo abban : mit akar 19:'lzolni 10. . kovet Iy,amok rövid ISzünetekkel egymást nem tenni t Jelentes de kel l la szolgálati lappal a késedelmet, n , :t� a ó att kell sehová. ll. N agyon homá:ly os a kér és, ono­ l � k hogy félreértés lesz a válaszból, ezen ,a teren pedIg le­ ;en !kerülni ikell a félreértéseket. Isméte lje meg 'I!: ér es t A . O?endor�rsok I!em hetőleg k<mkrét eset felemHtésével. �, alla gesz­ agJar t, o;sök az s oik ág állategészségügyi hatós s�e.;;.z eJeler:­ se,:té tehat ol poJltb ségügyi :közegek, ilyen szem s�gu� ha ­ egesz állat okú tésére nem kötel ezettek. A z elsőf , ) r te m�� ��gel ,a k�z­ ság a főszo lgabíró (városokban polgá: iik ,a sertés­ esseg sági jegyzők és az állatorvosok ; az o kotel hogy , h�J gytig ­ vé szt bejelenteni. Tekintettel azonban ru-ra en n � � ? dának a sertése sertésvés2lbe esik IS ,a g�zd " ve , ko gast l, kiha az állatorvost nem hívj a, álJ.ll;tegészségügy el , a. csendőrnek, � a ;ráj ön !lz I y� lategeszse�� sen meg ikell temue al orv?si bizo­ abíróhoz. l3. K�rdes, hogy �z lentést a ríős a . zolg ki s hogy az Igazo vanyból nyítványt mik o.r, éS lk' áll totta n, ige a H t ségtel enü l kitün ik-e. ,.< i etel "'" sebesülés háborus ered akkor elegendő. úton, " , történik szolgálati Battonya. 1 . Ha ,az atye�e Illem vám­ a t r endfokozatá el d közv tlenül , akkor a. csendorsegnél e g csak csendőr ren ­ l E Ifigyelembe. . . megőrségnél nem veszik Azért kba . , lovas ,tan íoIyamo fokozatuakat vezenyeInek jd jelentkeznI. Iema r ko mi I e ' entk )el a aik atn ozh kikép­ bálk pró na k id�jén: A lovas . J gtu me ól csb lesz­ an par �s t het. .Ez évben ;iY �o k a jövő t� en ily k, lyi fo n wa állandóa Csendőrségi Közlö!:�?�:' . éVI kul ono­ neik. 3 . .olvassa el az M. rendeletet � I . b a e .66 nt megjel nt 137 9-V ésé ) . l ­ eltérőleg törte t. . d · z e , ek VlSSW b 6. . hivataltól a sen a r endelet ' azd a . rje a­ ké on r út vonás szolgálati. endfokozatuak uJ;1 ra sát. .4 · s sítá lyó fo t e z ö nb lö ü nban a s�pk3; ró já és azo tézk . . t . ' es z d a m r é '" " k, ez gombJal ríeh�le zkodn.l , anu'g a hna 81 alka 18 ldr. Az kell m. éVi III. t.-C. a nem vonatkozIk. Ehhez 'át .k : 5 . zzá ályo szab uár l. lIlapJ másként nem l '1 882 jan t'áu J on Időp ak Qeendőrség feJálUtásán

e

:ferdíthesse

azt e

1929.

azt

�

?}

t?r �

9.

s

H: �

1 2.

�sak � � t � � � � � }<

r

_

'

e

2

k

1929.

:

t e 1?��;á�r�!:t� ���� I

!

e

105

CS EN DO RS �G I LAPO K

�t� ;:

!�!

1 92�:z;tBtŐl

t �ő�� ��

�

előlte meg, h. vata o san tru:át a test ület ettől a naptól kezdve . all fen�: Az ?tvene,ves Jubileum meg ünneplését bizottság ké­ szíti elo] .a bJ�ttsag azonban csak most alakult meg B így most meg semmit sem tudunk 18. részle tek teikintetében.

!

!

G. I . Azoknak, akik 15 évnél !kevesebb beszámítha tó szol­ gálati idővel mentek ll1yugállományba, 60. életévük eléré.;e ��án a szolgálati időnek megfelelő teljes nyugd íjat (folyosít­ Jáik, a 40% levonása tehát megszünik. Erre hivatalból törté­ nik intézkedés, de hogy 'biztosabb legyen a dolog, nyilvá ntartó gazdasági hivatalához bejelentheti, hogy a 60. életév ét be­ töltötte.

Nyus ty a. 1 . A német Lrontharcoso k ;szövetségének té!l.Y­ leges allományú csendor vagy honvéd nem lehet tagja. I\Ilint a legtöbb szövetségben, ebben is politika van. Bővebo magya ­ rázat nélkül is meg kell érteni�, hogy ez lehetetlen. 2., a., . 4 A német frontharcos jelvényeket, kereszteket, érmeket tény­ leges magyal' csendőr nem viselheti. l!:gyik berlini német haborúviselt egyesület kiadott egy háborus emlékérmet azt s�k magyar állampolgár is megkapta, bizonyos összeg tese meJlett, h a IgaZOlta, hogy a haborúban résztvett. Viseln i azonban ezt az érmet sem szabad egyelőre, mert a honvé­ delmi miniszter megtiltotta, tekintve, hogy a szóbanforgó érmet csupán egy egyesulet s nem a német államfő alapí­ totta és adományozta. Lehet, hogy valamikor a német-magyal' háborús és későbbi politikai baratság jegyében meg fogj ák engedni, hogy az érmet magyar áJlampolgár s köztük a honvédség és csendőrség tagJ ai is viselhessék. 5. A magyar frontharcosok szövetségébe sem léphet be magyar csendőr. En­ nek az egyestiletnek is vannal<: politikai célkltuzései, a ::;zut. 83. pontja szerint pedig a csendor csak politikával nem iog­ lalkozó társadalmi és kulturális egyesületbe léphet be, a ke­ rületi parancsnokság engedélyével. Magától értetődő, hogy a honvédség tagjai is csak politikamentes egyesületnek lehet­ nek tagjai, ugyancsak megfelelő engedély menett. 6. A nő, amint ft"rjhez megy, felveszi a férj nevét : Nagy Jánosné (szül. Ki� Mária) . Ha az asszony ozvegyen marad, nem lehet tovább Nagy Jánosnénak nevezni, mert hiszen Nagy János már nem é;. Ezért kell az özvegyasszonynak férjezett neve elé az özvegy jelzőt tennie ; ebben benne van az, hogy Nagy János volt a férje, de meghalt. A férfi özvegységre jutásá­ val kapcsolatban erre a jelzőre nincsen szükség, mert ba Nagy Jánosnak meghal a felesége, ő akkor is változatlanul Nagy János marad. Az özvegyi jelző ezek szerint nem a csa­ ládí 5,llapot kifejezésére szolgál, hanem a férjezett, de aztán özvegyen maradt nő nevének a kiegé�zítésére. Hogy ez a jelző tényleg nem a családi állapot kifejezésére SZOlgái, azt az elválások utáni névhasználat is mutatj a ; erre az esetre külön jelzőt nem használnak az emberek. Ha Nagy Jánosné elválik a férj étól és a bíróság megengedte neki a volt férje­ zett nevének a használatát, továbbra is Nagy Jánosnénak özvegyi nevezheti magát . ,Annak a különbségnek, ami az jelző használata körül a férfi és a nő között van, az az oka, hogy a családok a férfitagok nevével élnek továbh, a nők neve férjhezmenésükkor használatból kikerül és csak anya­ könyvi adat marad a jövőre. Többi kérdéseire lekszikon­ választ kap.

I�fize­

Régi. Ön azt akarja tudni, hogy az emberek honnan "ették a nevüket. ,Erről sokkal többet lehetne írni, mint amennyi helyünk van. A névhasználat az egyes nemzeteknél különbözőképpen alakult. A régi görögöknél pl. egyáltalában nem voltak családnevek, az újszülöttnek ,éppen olyan önké­ nyesen adtak családi nevet, mint ahogyan a mai újszülött a keresztnevét !kapja. .Később az apa nevéből alakítottak az újszülöttnek új nevet. Más nemzeteknél máskél,It �t a dolog, a lényeg azonban minden nemzetnél �l1.'den Ido� egy volt s ez ma is : a ne�ek az �n:�rek megJelolesét szolgál­ , á t k. A gyakorlat ma az osszes CIvIlizalt nemzetekn�1 azono.�­ llak mondható : van családi név és a családon Ibeiül mel?J!
�

l?

�

���

�

��. c.saládi, e szerrnt ��

�

ó!á �

CSE.\ DO n SEGI Csak eg) \ ágy. Ez. az 3 kertJe.:-, amtre nIa senki neDI tud bizonytalan. hogyan alakul a n,js-fogyaték. \ruaszt acini, mert tudunk adni e tekintetben : tür�lem. tanácsot egy Egyetlen �finden elhamarkodott lépé,; feltétlenül me,gb0S.5zulja magát. RÓ'·irág. A hon" édségnél karpa..s zományosként szolgála­ tot teljesítók is ""ak próbacsendőrként léphetnek be - ami­ kor l'an feh-étel - és senuni elönyben nem részesülnek : t>ppen úgy elyégeznek minden tanfol)-amot és letesznek min­ den \i:z.sgát, mint akármelyik másik próba.csendőr s ha az idők .során arra méltónak bizonyulnak. elérhetik az alhad­ nagyi rendfokozatot, mint bárki más, akiben yan töreh·és. Kem ajánljuk neki, de ha mindenképpen csendőr szeretne lenni. kihallgatáson adja eló a kéreImét s a hom-wség át­ teszi hozzánk az ügyet. Az okmányait ebben az esetben a honvédség előljárói úgyis beesatolják az ügyíratokhoz. Zsófika. A .. Legén y a gáton" címú regényt szerzője yaló­ szÍmi1eg köny,-alakban is kiadja. �Iihelyt a kön�..,- megjelent. írunk róla.

Gazdasági hhatal, Szék�sfehér, ár. Az 1 928. é,'i 33. szám !J" ételéyel e!küldöttük mindet. 1927-ben legmagasabb számunk a 24-es yolt, ez az é,-folyam tehát ezek szerint teljes.

1010. magaslat. L Az útmesteri próbaszolgálatot meg­ szü/Úették, a kiképzés útmesteri tanfoiyamokon történik. A tanfolyamok minden él' február l-én kezdődnek s az ideire a beuta)ások most mennek ki. Erről tehát lekésett, de nem is j uthatott ,-olna be semmiképpen, mert az igényjogosultsága körül még a leyelében tárgyalt fennakadás Yan. Május 1 . után szolgálati úton kérje az. igazoh-ány1: s aztán az ősz folya­ mán kisérje figyelemm,,1 a Budape.>ti Közlönyt, ahol a pály�" ""ti felhívás megjeleruk, akkor adja be a kén-ényét. Ha a le\'elében említett üzenetünket elol\'assa, nundennel tisztában lesz. Azzal is, hogy a megkérdezett rendelet közlönyben nem jelent meg. Szebb jö,ö. 1. Ahhoz a keliileti parancsnoksághoz llyujtsa be közyetJenül a kéreimét, amelyiknek az állományából le­ sz:ere}t. Nem. kell semmi féle okmányt csatolnia, c,;ak magát a J.:erv<myt adja be, leirya az ügy"t úgy, mint ahogyan lenlé­ ben nek� megírta. 2. A renofokozatát visszakapja, ha 'JSSZ3yesZÍk. A t.ávol töltött idő természetesen nem számít Be a további előléptetés sz"mpontjából, máskülönben pedig az 00. h�ználhatóságától s előlj árói megítélésétől függ, hogy a torz.sormestert rendfokozat= mennyi újabb szolgálati idő ';'tán fo� ák . érdemesne� talá �LÍ. Erre vonatkozólag megkötő es szabalyozo rendelkezesek nmcsenek. 3. A nősülési kérvény -�zempontjából szükséges szolgálati időbe csak a táyol töltött idő nem ozámít be, az öté,i szolgálat azonban igen. Igy c.ak egy éyig kell még szolgálatot teljesítenie s akkor az eh­ hez szük..<éges szolgálati ideje megl.esz.

Cserpatak. frjon Budapestre, a Szépmüvészeti III üzewn igazgatóságának, mert mi nem tudjuk megmonrlani, személyes utánjárásra pedig ?�m t�lálunk időt. Nagyon TalószÍnú, hogy ,csak akkor tudjak a kepet ott is megbecsülni ' ha m�gmutatja nekik, mert a lenIében írt adatok aligha elegendők ehhez. Igazság. Pazarlás l'olna a laktanya udvarát na'pszámos­ sal megtisztíttatni a hótól, még a régi jó időkben is urizálás lett volna ez, hát még manapság ! Az örsparancsnokhelyettest nyugodtan fel lehet menteni az llyen mUl1J<ák alól, akármilyen ren�foko.,at?an van js, de ha jókedvében maga is megmar­ ' kolJ a a lapatot, ezzel semmIt sem árt sem az egészségének es gondolk� ású és nyugodt lev �_ e:� á;l1ásának. Egés rgoJu orson fel sem merulhetnek ilyen kérdések. •

•

_

�

�

Déva. A tavasz folyamán valószínú1eg lesz felvétel a csend�r�ghez. Az érd."kelt forduljon a területileg illetékes ,�ndororsparancsnoksaghoz, ahol minden részletfelvilágosí­ tast megadnak s a kellőleg felszerelt kérvényt a kerületi pa­ rancsnoksághoz terjesztik fel. A felvétel tekintetében döntés
_

Olgatelep. A rendőrséghez újabban 172 cm-nél alacso­ nyabb embert nem "esznek fel. De most 2 méteren felüliek ;oem kellenek, mert létszámfölöslegük van. Szigetvár. A személyi okmányait is áttették az új kerüle­ téh; z, abból kitüruk, h.ogy ,?iko� lett volna wron az előlép­ tkté�re .. H � azonb�n ugy erzI, hogy elfcJejtették, adja elő . ugy�t orskih�l g:,tl!" 0n s kérje, hogy ü!.'yében fehilágosítást i!-aPJ�n szolgálatJ mon. Ez nem kJ'üelés csak érdeklődés ' amit il különleges kÖrülméuy�k ulle tnek ind�kolttá.

1931

LAPOK

február

l.

J . F. ny. tiszthelyettes, Aszód. A kerületi parancsnoksá g orvosfonökétól kérjen biz.on�in·ányt arra yonatkozólag bogy szolgilatképes. A bizonyítványt nyujtsa be a kerületi pa �l1C8lloksághoz azzal a kérelemme l, hogy újabb fdühiz..sgáltatása iránt intézkedés történjék.. Az ügy az on-osi bizonyítvánn)'ll1 és a kerületi parancsnokság " éleméDyével a belügynunisztér úr elé (\'1. ej osztály) kerül s akkor \ agy elutasítják a ké­ relmet, mint kellő alappal nem rendelkezőt, vagy pedig II felülvizsgálat megtarlására teszik meg az intézkedéSéket. .... yisszavétel tehát nem chi kérdéseken, hanem a kérelme20 "gyéni körülményein döl cl. .!\lagánJevelet nem Írunk, a levél­ pez csatolt 20 f bélyeget lapunk javára bevételeztük. elő az ügy�t. Talpra magyar! ÖrskihaJlgatason adja Kérje, bogy szolgálati úton a belügyminiszter úrhoz felter­ jeszte,sék azzal 3 kéreimével, hogy nősülési kérvényét az erre vonatkozó általános tilalom ellenére is kivételesen be­ adhassa . Lebet, hogy méltányolni fogják azt, hogy Ön már 1928-ban benyujto= a nősülési kén-ényét, akko r sorszámot is kapott s aztán egyéni okok miatt ncm vette igénybe azt a sorszámot, amelynek a z alapján már régen megnosülheten '·olna. A menyasszonya ugyanaz, akI 19:':8-ban volt s talán e:. a körülmény alapja lehet kivételes elbirálásnak. De, ha eZ megtörténnék, akkor sem sokat nyerne, mert a régi ,sorszá­ mot természetesen nem kaphatná vissza, hanem a vegére ke­ rülne a jelenleg engedélyre yáró kéryényeknek s amikor íg)­ Önre sor kerülhet, akkor már a többiek is ben;rujthatják a kér­ yényüket. AnnYI eJonye maradna mindössze, hogy az annak idején újonnan beérkező kén'ényeknél jobb sorszámot kapJ:ta. a

P. L. th_ Szentes. A pályázata is. szép volt, örülÜnk, hogy jutalom Grómot szerzett.

Puszta. 1. Kem kell, nem is lehet küni, mert a belügy­ miniszter úr a magasabb tizet<\si fokozatokba \'aló sorola;t maganak tartotta fenn s allJlg e tekintetben intézkedést nem tesz, addig ezzel a kérdéssel kapcsolatban beadványolt fel­ rerjesztésenek helye nincsen. 2. Ulvassa el lapunk 1929. éVI 23. számában megjelent 138_ iekszíkonválaszunkat. 3. _-\ ;,zut. Z6 1 . pontja eneimeben minden ltozOJuonsagI szolgálat­ Dan eltöltött Idon ek egyharmada piheno. A helYI ugyelet i:; közbiztonsági szolgálat, piheno tehat szintén illetékes. Önök 8 orát töltottek heJli ügyeleti szolgálatban, ennek megfelel .. óra nagyplheno. 19y a kózbiztonsagi szoJgalatban toltött összes ido 1� ora, annak egyharmada (.. ora) pIbenö két­ harmada (8 óra) peillg a "aJoban szoJgálattal eItojtott ido. Alpár, Előfizetés" a mult év végével küldöttunk.

lejárt.

CsekkJapot

M, l. tör m., Szombathely. Előfizetése mult év október nó 31-en IeJ art. AnnaK laeJen nem uJltotta meg s '" lap KLlJaeSet nO\'emoer vegev-eJ. oeszuntettuK. A mult Jlonap e.1�­ Jen kuloott ;j pengoVt!1 el011zeteset a lotyO ev JU111US ;:iV-lg renaezre, eDDO! az eVIOJyamool meg lS kapott rrtlllOen sz.amol.. A mult e\"I01yamooJ hlé111yZO sz.aluokat �ZJ"esen elkuloenok uunaen eUellszulgaltataS nelkul IS, de tartalekpelaanyarnK ,nmd eltogytak.

:l-laros. Születési anyakönyvi kivonatot, a néhai szülök házassagl anyaKonyYl K1\ ona ...at, haJoLtl a1IyaKo11y\"1 kn oJla­ tUkat, az ön szu!eresi anyakOllY' l kIvonatat, a Jeany _vagyoni \ iszonyait igazolo kózsegl bIzonyltvanyt, esetjeg telekKuJlyvl
Szórakozó: N agyon helyp.s, kurizáljon csak llyugodta�, , :' cs�dor feJesege�e � ol annak .b.eU lennie, ahogy lé­ ert �ll � . Irta. Csak eppe? azt az "unnot' nel!!. ertjük a dologban, hogy ne legyen az es mégls az legyen. !Ez bajosan fog menUI. ,\nnYI bIZO? YOS, hogy . a kalap és a ,,flanc" még nem tes,", sen­ . kit urmove, de hagyjule lS ezeket a ilogaJmakat. A cse..�dör felesége ;szeresse az u;át, nev� IJe tisztességgel II gyermekeit, legyen h.a � Ias, d� lgos es takal'e!,os, ne pletyl<áljon, maradjon . egyszeru . e;s szereny. Az orssel es a szolgalattaJ minét kevesel>­ bet t r�dJek. Ha Ilyen feleséget talál magának, gratulálunk . ? �rKász. Ha a bányatársládába annak idején befIzette a .. Jaruleko.kat s eZ t Iga2�lni tudja, akkor a k�rdés.es idő a , n y;ugillJaba beszamít nato, mert megszakltás Ezt mncsen. mar most �negs��rezheti s szorgjlati útOIt kérheti, hogy ' 'a� aJl)'akonYVl lapJapan á.tyezessek. •

1 9 3 1 Ifebruár 1 .

CSE N DÓ R S EGI

�

107

L A PO K

Mag as. Jó n ány hónappal korábban jelentse 'h e , iJ lO yan ll a dolo g s kerje, hogy a kötelezőj c letelte előtt 1cs rel­ less�n, mert most más pályán kedve szeri nt !tudna elhelyez­ kedni. Jelent.s.e be a ponto időt is, amik or >az 'Új állást e� !kel­ � lene fog alrua, hogy a k t . szolgálat között 00 napnál !több , .� m egs � a�l ;; ne Jegyen . külonben elveszíti a csendő rségi szol­ , : . , gal �tI � eJet a 1ll dlJabo l. Ilyen csodár a, !hoVY állást kap �9 ' , . valosz muleg el fogjak en.gedni. GyergyÓ. Ny. hadbírá-ezredes cÚTIe : J3udapest ' rTI . , Bul'yov szky-ut ca 25. ll. 1. s z . Igazolás. 1 . , 2" , 3 . Címe ismeretlen. 4. iKisfaludi Péter Ele­ , . mel n y . alezredes Clme : Budapest, VIII., Csepreghy-utca e. sz.

� ,

:!

! � �

" . A . ;L ; őnn., . �'e.�t�sz e�t �.iklós. IAmúgy is az,t tettük s így eloflzetesevel a J Ovo ev vpgeIg gondja nincsen.

�

I P. őrmester, Rétság. K:utattuk a nyivántartásban, de ' cI,.nle l ;;meretlen. �ak, hogy lapunk olvasóit .kérdezzük meg, " ember nmcs ertelme, mert llyen nevu rengeteg van az orszá " ­ ban s csak fö\'ösle �eseI.1 zaklatnánk közülük egy csomót � , se talaJlná meg a? IgazIt . Okosabb volna laz. ha a volt ezredtár­ � aiv�1 ke.resne ,érintkezést � a�októl megtudhatná, hogy az IlIeto hova valo ember, a többIre könnyen rájöhetne. iHaJ azon­ ban marosvásárhelyi ezrednél szolgált biztO'San odaát van Erdélyben. De ha ott is vannak ismerő ei, akkor még �gy is a n yomára juthat. Morva. Ha: közben megnősült, nem veszi vissza a csend­ őrség, még abban az esetben sem, ha a vámőrség Illem gördí­ tene is akadályt a visszahelyezés elé. Most ,már legokosabban teszi, ha igyekszik a vámőrségnél véglegesen 'berendezkedni és !haladni. L. E. tőrm . Olyan levélért, amit bajtársaink nekünk írtak, még soha senkit meg nem fenyitettek, mert mi senkinek a levelét ki nem adjuk a kezeink közül, azt után pedig kívül senki nem
írta :

még

�

szóba.

Háború

a

tengeren.

GYőZő folyamör­ fó'kapitány.

B. BRAUN-VIMMER

(4)

A v; l'E;tlen német és osztrák-magyar tengerészet , .. vegu me s c,sak alálra voltak szánva, anélkül, hogy . p a masIk celt elerhettek volna, mert , mint politikai eszköz a

!

�

:m,

tJ;agédia végén kifejlődött körülmények köz,ött tényleg n valt>ak Scapa-FI ��, az ős ellenségnek eme sokat em!ege­ . . . azoknak tett kikotoJe, lett ho SI temetoJe a német páncélosok­ nak, amelyek Skagerrakban örök emlékez.etű dicsőséget sze­ reztek a letünt császári lobogónak.

�.e

. •

.

!

Mivel az értékes csatahajók, mint már tudjuk, a flotta magvát képezik és üzembentartásuk költséges, elsősorban a hazai partok mentén állomásoznak, hogy mindiO' kéznél ma­ radjanak. Távolabbi tengereken való alkalmaz sra azok az egységek szolgálnak, amelyeket a "cirkálók" gyüjtónévve! csoportosítunk. Ezeknek a 'hajóknak jel,legzetesebb tulajdonsá­ gai : elsősorban ' a gyorsaság, mozgékonyság, a célnak meg­ felelő tüzérségi felszerelés és az a képességük, �ogy aránylag sok üzemanyagot tárolhatn8lk, ami által hosszabb időn keresz­ tül függetJeníthetik magukat a k ' ikötőktő!. Megkülönböztetünk nagyobb lés könnyebb vagy kis cirkálókat. A modern hajó-

á

r. PUCII- MÖVE K R r. FIÓKTELEPE

BUDAPEST

tők Örömmel sietek én is a "Puch"-dicsőí rolt vásá nél önök Az . közé nagy tábo ra obb meg­ Puch" motorkerékpár a legnagy olyan ése kez a ot Iégedésemet vált � , yer­ lasg Isko az an könnyű, hog y úgyszol-:. . Nagy­ e vel e den kuz mek is könnyen meg . helyezett bIza­ szerűen megfelel a beléje etni, a ,, � ,:ch"­ lomnak. Ká r a szót veszteg fogadJ. :"k .:" rt Ezé motor utolérhetetlen. orsrol n ez.e S t. , legh álá sab b köszöneteme , a lya f asz � ,:, me� ? két csendőr fog a tav , vasal'O lm , . Pu ch" motorkerekpart "kn él . no o ,,P�ch" " . a ' k a " ' l atJ mert saj át sumükkel . nnyu keényét és ko motor ,kiváló tel jes ítm �elését. cember 23 . A lpá r, 1930 de Mély tisztelettel : . ter, s k. Fodor törzsőrmes

�

GvAR I F I Ó K:

•

�,

�

m otorkerékpárok a le g ü z e m bi zto s a b b a k !

yasz­ Egyszerü a keze lésü k és üzemanyagfog igen tásu k a legc seké lyeb b, csendőrőknek eklődők­ ked vező fizetési feltételek . - Érd ját, hogy nek elkü ldjü k cseo dőr vev őink listá hassanak m o t o rj a i n l n ó l i o f o r m á l ó d j á n l a t o t ! K é r j e n m é g m a á r a

z. . s 9 r é .. t nc e r e F t z is L , B u d a p e st, V I .

CSE:'\DOkSEGI

108

1931 február 1.

LAPOK

/

F, ld, rítö ,fIotil"'-

.-1 .�Yo ·a 'fI" Mrktiló. epltes techniája, különösen a turbinák alkalmazása óta, újabb hajótípust létesített, amelynek egységei gyorsaságuk meI:ett ol ran erosen is vannak megépít"e, hogy a sorhajók élén ered­ ményesen résztyehetnek a legerős,bb tüzharcban. Ilyen jár­ mÚ" ek a csatahajók és cirkálók között képeznek átmp.J1etet és a "csatacirkálók" nevet ';selik. Ismerünk ezenkh-ül még t Ol'pedójármü"eket, am�lyekhez a torpedónaszádokat és torpedórombo:ókat soroJjuk. ( Helye­ sebb kifejezés torpedónaszádromboló lenne. ) Ezek igen gyors. könny,; jármúvek, melyeknek föfegyvel'e a torpedó; gyors· tüzelóágyúkból álló gyenge tüzérségüket csak magukfajtájú ellenség ellen használják. Harcközben csak nagyobb számban és csoportosan je:ennek meg nappal a színen, kis, igen gyors felderítő cirkálók vezetésé"el, hogy egy kedvező pillanatában a tomboló harcnak, tömegesen támadjanak az ellenségnek már gyengített hajói ra. Egyébként csak parti háborúban szerepel­ nek és amennyiben itt nem éjjeli támadásra indulnak, leg­ inkább csak fe!derító szolgálatokat \'égeznek. Vízalattjáró naszádok, mint már ne,iik is elárulja, arány-

ffillllllllllllllllllllllllllllllllllllmllllllllllllillll1lllllllmllllllllllllllllllllllllllllllllmll�1111111111IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIImllllllllllllll

egedü-Harmonika-Trombiták,

lag kisméretú olyan jármú"ek, amelyek a "íz felülete ;llatt halad"a, a lehetőség szerint észre,- étlenü, közelítik meg az ellenséges hajót, hogy annak ,;zalatti részeit kilőtt t"rpe.

dókkal megtámadják. Röviden jellemez " e , múszaki szempont, ból eléggé bonyolult szerkezetük a.rra képesíti őket. h�gy szükségszerint "agy a viz felett "agy a "íz színe alatt halad, hassanak. Víz alatt 'l'ízszintes kormánylapáttal tartják magu­ kat - mondbatnám lebegő helyzetben - a ,izben a meg­ kh-ánt mélységben. A szi,aralakú hajótestet a nagy ,-íza:atti nyomás ellen igen erős bordázat és 'l'ízálló fedólapok yédik:

belsejében cellák vannak, melyek " ízzel tölthetők "agy szük­ ség szerint légnyomással gyorsan kiüríthetők, aszerint. hogy a jármú süllyedni "agy emelkedni ki,'án. o-\. yízálló hajóte
' Üzleti felszámolás miaU

c s e n d ő rsé g i j á rő rt á s k á t

\'alódi tebénb6rból. amig a készlet tarI.

Citera, Tambora. mindenfajta zenekari fa- é s rém­ fuvós hangszer. HarmonJkákat csakis megb:z­ bató. ó g y á r t m á n y o k a t bozunk fo�alomba. Rakóczf-tárogaló saIát fa"lmány. Ovakod .. junk az IHenl álgyárosok által felaJánloH külföldon k6szült utá "zatoktól •. Hibás hang­ . li . Arjegyz6ket szereket szaluizeruec Javftun I n g y e n k Qid az

ELS Ö

MAGYAR

darabonkéut

S peng6ért szállU utllnvétel melleU SPITZ BERNÁT m. kir ud \'a ri suUlJtó. felszárnohi..s alatt Budapest, V. kerület,

Erzsébet..tér

2,

l. emelet.

HANGSZERGYÁR

STOWASSER ki;;"'I��;'i 5.

(Budánl.

11I"11JI 1"11II1"",III""IIIIII"IIIiI"IlJl!II"tIll"IIIJlII"IIIIIIIIIIJlII"IIIII""11 1111111111111111111 111111111:1111111

1111111 I

Budapest, lJ., Láochid

al egredUIi h8ngszergyir 81 orslagb".

csendőrség l egrégi b b , legmegbiz­ hatóbb és legOlcsóbb bevásárlási helye

IL

JDbb gyar nincs!

II 1111111111111 111111111111 1 l11111tIllI",IIII11II1I 1 ""IIIIIIIIIIIII","ilIIIIIIIII""1I

A

8

I

Női-, h:di-, valamint tc.rúlközók. aboroszok,

havi

Budapest, VIII., Üllői-út 14.

I 111111

r é s z l et!

ruházati R.-1.

e g y e D r u b a sz.6velek, bélésAruk, ,'�szon, sifon, Eefirek és egyéb v:\slonáruk. női s férfifehérncmOek készen és rcndclé�rl', , kötött g)ermekgarrutu rák" keztyllk. hansnyák. kész kötöt t kabátok, függöny és Cü�gönykelmck új, gy�rilnO' �It!rilizált ,hr;y. loll3k ts pelyhek, paplanok, mindennemti mosókclmék kapbatók.

III II I 'II " 1 111111111,,11'111111"111111"111111"'111111111 lilii 111111 111 111111 1111111111111111111 1 I I '1:11"1111""'111111"'1 1'1 1"111

"

lill 111111111II

'11'11"'11'11111'1 '"111111"111 11'"111111111111'1 1"111111 '111'11' 11111'"'1

I

I' II '

I II

3 1 i_ _ 1 9_ _ eh r_ uM _ '_ ' 1__ . _______________� C SE ND OR SE Gl

__

__

ket én ism ert em, igen ;ros sz és kén yelmetlen volt.' Fél ig merült álla potban vagy közvetl enül .a VÍZI színe .alatt a paranc s­ nok egy különleg�sen szerkesz tett, kitolható és körben for­ gatható látókészülék kel - az úgy nevezett peri szkó ppa l tájé­ kozó dik és követi az ellensége s hajó moz gásá t. Víz felett kőol ajm otor ok hajtják, víz lalatt csak akkumulátorokkal táp­ lált villa nyos moto rok alka lmas ak mozg atására, melyek azon­ ban, a telep ek gyors kime rülése következté ben hosszabb időn át nem tarthatók üzem ben. Ebből az követ kezik, hogy ezek a jármű vek a víz alatt csak egy bizony os, aránylag elég l'övid időn belül járhatnak, tehát előbb-utóbb vagy fel kell mHülniök vagy pedig, h a ezt a tenger mélysége megengedi, a fenékre ereszkednek' le és ott laddig maradnak mozdulatlanul, amíg a hajó helsejében lélegzésl'e alkalmas levegő van. Ez is csak egy bi7.onyos �deig lesz lehetséges, bár vannak eszközök, amelyek a levegő javítását és utánpótlását eszközlik. A víz felszÍnén e zek a járművek nagyobb gyorsaságot képesek el­ érni mint a víz alatt, "de ezzel szemben az elégő motor­ olaj ól származó füst már elég nagy távolságról árulójuk lehet. A víz alatt haladó járművek ll1yomdokvonalát pedig elég (gyakran a felszínre_ jövő gépolajfoltok teszik felismer­ hetővé. . Nem merült álla,Jlotban saját védelmére a >víza!lattjáro eleinte egy kisméretű ágyút használt; az elmult háborúban ke­ reskedelmi 'hajók élsüllyesztésére már elég 'hatásos gyors­ tüzelőágy1Út szereltek fel a németek. lMa, a m�m?yire �� &me:; ­ tes már igen nagy és erősen felfegyverzett VJzalattJaro haJok ép lnek, melyek a tenger színe alatt haladó cirkálóknak is

LA PO K

109

_

t

�

Ü

• A najóépftés gyors előrehaladását a n_ború óta legjobban a le�: ujabb francia vfzalattjár6 hajó épltésl adatai IllusztrálJák. � "Surcouf . 1:l0 ITI hosszú jármű. amely a viz alatt több mint �O()O ton_na \'lzcl s�ori.t kl: 30 személyzete 150 főből áll, hatósugara 13.000 ten�eTl m�rfoldre 1erJed ! darab torpedót vihet magá,val állltólalt- 130 méter mélYSégben

is ü1.cmbi1.tosan Jár.

és - ami igen . nagy

Jelentőséggel

blr -­

Német

vízalaMfá,ró ?w.szád.

beillenek. Weddingen 1914- ben még 00 tonnás kis járművel, 4 az "U-9"-el három darab 12.000 tonnas angol cirkálóval állott szemben, amelyek egyenként �8, darab ágyút viseltek. Éppen 60 perc leforgása alatt 6 torpedólövés mind a három hajót és azok személyzetének kétharmad részét (1600 ember) megsemnúsítette. A sikelült támadásnak, lnint ismere tes, igen nagy volt a mOl'ális hatása, de amellett a német ek részére sztratégiai előnyöket is jelentett és nagyban emelte ennek az új és eddig még kipróbálatlan fegyvernemnek tekintélyét. A német vízalattjáró ettől kezdve mindvégig réme maradt az angol hajózás nak. Hasonló körülmények között sül lyesztett e el egy éjjeli támadás alkalmával az "U-5" a , ,Le on Gambetta" ( 12.000 1;. ) nevű francia cirkáló! az AdriálYan. Nem csodál­ hatja tehát senki, hogy ilyen érzékeny veszteségek után az ellenfél !minden eszkőzt kipróbált, Jhogy ezt ,a félelmetes és álnok víz alatt támadó harceszközt ártalmatlanná tegye. igy keletkeznek a sokat emlegetett U-csapdák, ll; különféle ri asztó torlaszok vontatott vagy kirakott fogóhálók, bombák, vízalatti hallgató észülékek stb., melyek a háború végén ll11ár n agyon

k

HagedD

.,.mon/um T�roll.'6 csak ill a valódi 0lmb.lam HarmonlIt. Oltera

és az összes legjobb hensrszerek, továbbá e legjobb ricU6k6.zilékek cS8kis itt e gyárban k.ph.lók.

---'1 . ....SZÁLLíTÓ ! CSENDŐRSÉG.

4 0 év óta fenlJálló

régi

e l ismert

BAROSS-TÉR

Egyedtll m.grar hugsurtrÁr

9.

-

-

e,

�

Ugya naz .Herk ules Loden » Khaki kamgarn, szintartó. tiszta gyapJu Ugya naz extra finom ban -:- - -

Csend6rkalap-toU, valódi kakast oll, csa

�

érték atáD

;:

3

.. táruk arany- és ezus megbízható

szállítója

PETŐ EMIL Budapest,

22.50- 25.-

»

Véglegesilell csendőröknek előnyös részlet·

7.60

»

v. kerület, Falk Miksa utca

:!:so :

= = =

6

BUDAPEST, VO., RAKÖCZI.ÍJT 71. ré8z1etflzetéa. kedvezmény

orsdgbaD Csend6rségnek

- 15'20 P

_

dupla. d us al egyu' lI kivi telb l''1 van rakt áron . tollforgo tokk m

II

ORAK

legerősebb

- minő é�ben

:::� � MOGYORÓSSY GYULA h;;�":

"

SZÁM.

lA keleti p allyaudvar érkezésI oldalain) TE(EFON : J. 321-78.

Khaki poszt6, Loden, színtartó gyapju,

- EgyeDruhák kiiloD

Arjegyzéket ingyen küld

;:�e����i�� t��r:.:

MA' RER strapára, méterje

a csendőrség bevásárló h e l y e !

cég,

..leoeJl Ja vIt . le&iobb hurok... kéozlt. Múvé

havi hitelre.

I

12.

fizetési könnyitések.

Az "OplimeM svájci óregyár m8gyerorsu\gi egyedárusít6ja.

en személyes kem "h Iyem e helY8zin Egyenruhe-szab6ségom és 8eP . működik ellett szakképzett vezetése

�

r

---

A m. I eg o I

kir. csendőrség tagajai

Kérem • eimre ügyeinIl

c

s Ó bb vásárolnak

n poszt6�

lextilárut r e h é r n e m ü ! és

ZSEF ej E J ET Károly klrily·OI 5 VII � F E Kiral! szakUzt,léb,n B:es csend!rségl ruh Ké r/e n kllltsó96bacSOmagot ! Kedvez6 fIzeté s I fellól�::' ri l pr er n nysz mentes vélelké

Csendőrség es honvédség szükséges .' 'pe ft "' e ' r ft k ön y v e k és le

számára

kaphatók

-[ é l e k ö n y v k e r e s k e d é s b e n,

GR ILL BUDAPEST, Y. KEROLET, DDROITYA UTCA 2.

L�E:-' DÖH�EGI

110

-------

LA P( ) I\

1931

február l

nehezen kikerulhetó, sokszor vég:etes, elleneszközei lettek IB ,;zal3ttjáró járművekru:k, tie azért a parancsnokok támadó k"dyét nem csiikentették. Amidőn már az Ad�ia déli nynását úgy elzárta az ellen­ ség, hogy ,;zalattjáró naszádaink csak a legnagyobb nehézsé­ :;ekkel és veszélyek között találtak utat a Földközi-tenger felé, nem inaradhatott el az ellenlökés az ann)"ira kényelmet­ len kapuzár ellen. Ez ,-ezetett az otrantói ütközethez, amely­ ben gyors cirkálóink oly eredményesen oldották meg nehéz feladatukat és később túlerővel >lemben is vité-.rul hely t­ állottak. Végül meg kell említenem a különféle !Kgédhajókat, amelyek a hajóhadat többféle szempontból kiegészítik. Első­ ,arban az aknahajók, továbbá az utóbbi időkben mindinkib" emlegetett anyahajói a repülőknek, a menw- és szivattyúhajói<, ,-égül az anyagszáJlító "" műhd yh:.jók (·mlítendők.

Y.

'.Iost már rátérhétek arra is, hogy a tengerészet fegyve­ reinek ismertetéshel kiegészítsem azt az általános képet, ame­ lyet a ,;zi haderőknek a háborúb3n való alkalmazásáról 3Z olvasónak bemutatni kivántam. A vértezett hajóorr, vagy ahogy helytelenül hívni szok­ ták, sarkant)'lÍ, (ki látott sarkat)'Út a csizma orrán ? ) bár sze­ rencsésen használva igen veszélyes túmadóeszköz lehetett, c,ak az elmult időkben számított a feg)'verek közé. 'Hoss"-ú idón keresztül következetesen alkalmaz ták úgy a franciák mint a németek hajóikon; a delfinére hasonlitó hajóorr ige jellegzetes és harcías külső képet is adott ezeknek a hajóknak. A kézi ,őfegyeverek a modem tengeri harcban nem jön­ nek addig számításba, ameddig nagyobb járművek ágyútűz­ ben állanak e ssal szemben. Alkalmazásuk nagy hajókkal szemben legfelJebb csak másodrendű célokat követhet. Gép­ fegyverek a parti háborúban jelentéktelenebb és csak ,-érte-

�

�

I I I

1 1 1 1 1 I 1 1 I

1 1 1 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 I I I I 1 1 I 1 I

I

I I I I

I

.1z otrantó; iitközetben megsénW k"mén ". zetlen jármű'-ek vagy repülők ellen haswáltalnak a közelből jövó támadásoknál, vagy pedig a partra szállások ki,-éJésében működnek közre. Az ágyú az egyetlen fegyver, amely "ll tengeri harcb= is minden cél ellen egyformán eredményesen használható. Az ág)'Ú úgy a támadónak, mint a ,édőnek harceszkö"-,, - közel­ harcban vagy távolságokra egyaránt és pedig. úgy élőcélok mint hajók, parti erödítmények, ütegek 'Stb. leküzdésére ; en, nélfogva egyik olyan hajón sem nélkülözhető, amelyet fel­ fegyverzett ellenség elé akarunk küldeni. (Folytatjuk.)

1 1 I 1 I

1 1 I I I

1 1 I 1 1 1 1 I I

I I

I I I I

I I

I I

1 1 I 1

G O N D O L T- E M Á R A R R A

hogy heti 2 p e n g ő t h a félretesz, a k k o r é l etm ódját n e m kell

megv á l t oztat n i a és m égis az évek fo l y a m á n több ezer p e n g ő t ő k é t g y űjt Ö n össze !

TA K A R É K O S S Á G A B O L D O G U L Á S T I T K A ! K E R .J E D I .J M E N T E S E N T A K A R E K O S s A G I R E N D S Z E R O,N K I S M E R T E T E S E T , PO R T Ó M E N l E S E N K O L D .J O K

B U D A P E S T S Z É K E S F Ö VÁ R O S I T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T 11 1 11 1 11

§§§ VI.,

I I II I

ANDRÁSSY.ÚT

II I I I

II I

1

11 11 11

20.

SZÁM §§§§§

11 1 1 1

I

I I

I I I I

II I

II I

I I

I I

I I

I I I

1981 lfebruár

1.

CSE ND OR SEG I

Számrej tvény.

( '" yers László tÖl'lu. (Kaposvár) d iJ'nyn . � l tc< o I'('jl " l'J1�'C )

;

17, 53, 7, l H íres tüzh ányóhegy. . , _7, 2, 44 = VIla, gtaj . 35, 68, 64, 27_ = Bolygó ,

.. 23 , 54 , 37 . 6 6, 1 8 , .nyu fegyvere.

4{) ' I I " 6 I I , 41 - A gyalogsa'g ko"n"J

9, 1 3 , 16, 14 = Gyümölcs. 15, 25, 26 = Haszn os növény. 19, 4\3, 21 = Víziállat.

47, 36, 29, 27 = Jó kézben erős . fegyv e r . 33, 42, 71, 33, 66 = Ruhaszín. 39, 29 = Legkisebb folyócska. 49, 50, 54, 58 = Kártékony állat. 4, 20, 32, 61 = Az elmult háborúban használt harci -eszköz. 67, 63, 64 = Gyáva ember teszi. 62, 72 = Katonai alakzat. 8, 34, 10, 38, 51, 53, 5, 22, 66 = Ilyen kihágás is van. csendőr írásának külalakja 23, 24, 31, 65, 68, ·51 = A . Ilyen legyen. 4,5, 38, 24! 6.0, 46, �2, 28, 24, 37, 30, 3 . .== A csendőr szolgalatba mmdIg maga val viszi. l l , 72 -:- A 12 csillagkép egyike. 06, 71, 70, 7 =. A csendőr életében sokat szerepel. 57, 58, 59, 48 = Mostanában kevés van belőle. 24, 37, 52, 69 A legtöbb mesterségben nélkülözhe. =

�5,

tetlen.

Minde n szám eg y . óetűt jelent. A beWk (l-től 72-ig) adtn szövegnek kell eszébe;utnia minden csendőrnek, Jw a budapesti laktan!Ja udvQll'án felállitott szobrot. megpillant ja. Megfejtést csaM a csendő1'ség legénységi eg!Jéneitől foga­ du.nk el. Határidő : februw· 20. A helyes megfejtők között Azbej 1m1'" festő művésznek lapunk multévi 86. számáb al' közölt "Téli ő1'jámtban" cí mű ízlésesen beke1'etezett képét i1.-. .s orROlju /( h. Az e1'edmé nyt a rná / cins 1-i számun kbam közölji '

' '

Meg fejtés.

.A fulyó ('y i 1. s7.i.Í 1llun k h i l l l közöl t t';!i� " kövd kező :

l('rf's7:t r(l.itn; ll�"

r "[zszinfe,l,' soroA' :

•

.�J. 31. Ital. 34. i t (ti). 35. \"or&. 36

g-?l.

111

40, Hal. 41. Elad. 42. Sőt. 43. ' ,l;I�" , 48, a . .Alap (Alapi), 51. Késő. 52. Füguőleges

B��eSSég-.

J"

37

El

L��. 45,

Salát".

sOl'ok:

:� �6 Áit ,'il.'

O. ·T. E.

2. .OVid. 3. La. 4. Ddd. 5. Ga bonája. 6. Ad' l, 7 8 IDke. 10.. Se. ll. Zsuz i. 18. Tó . : Utód. ,�, . 22. Dalol",at. 23, Ol. 25. E ledel e. 26. . Ávas· ?fl R edő 28 29. Zso ld. 32. l'éL 33. Alak. 39. Teás. L. 47. Lo. 48. AJ. 49. La. 50. PÓ. B e ér�ezet t !IO !"egfejlés. Ebből helye,sen fejtették meg a .. kove tkezok : ZrmYt J ózse! csendőr (Gamás) Vasi l>'erenc őrm Tata), CS�!llca áno.s csendőr (Tokod-alt ró), Remeler Fe�

::za.

.arat�. �

I

il.

J.

a

s. A:

e!w csendőr (Gonyu), Nyers László tőrm. (Kaposvár) Ju­ hasz ndr( őrm. ( EI : ő elek) , Szekér István örm. ,;. kel eszt ur), T mcz Rezso csel1dőr ' (Tata), jJfárton Mihály th. (Szombalh . ely), S,pos Imre től'm . (Na" nYba· tony), K.ss ' La}os ' l. ? T (JI m . ( .;,omló), Dén József örm. (Szombathely), Pálfy István , csm/dol' (Szécseny), Bakos István tŐl'm. (Jászl dány) , Fehér G2/orgy gth. ( u dapest) Juhász Lojos I. glh, (BUdapesti, : . [(?néz Sar;dOl' lo,. .n. (Okany), Csiki Pál esendő,' (Jászladány), Jm.tos Marton . gth. (Budape�t), Deák Ká lmán ,"endőr (Vesz­ IJ/'em), Ra d ics Sándor gflt . ( B u dapes /) , PapJ) Lajos őnn. (Ku,,­ b aj a), . Halmos Al1úrás tő rn ., (Nagydorog), Máthé György th, (Sul'Ospata k), Rernák Pál lönn. (Jfe.,őker('szle�), GábM . i h . (SIJJ) ron), Kőszegi lsil'án (Debrecen), Hárán1} : [,.I van torm. (Debrecen), .P o tik József t h . ( Klót il dl iget), lIM­ r cz Sándo/' tőrm. (K is ku nhalas), Majoros bnre esendő,. (T��� ), Elek Pál csendőr (Recsk) . lllés Mihály őrm. (Beret'!)Sz ká ly) , Ferem·zy István Juhász Sán r őr , . ". ormo (v eszprém) , Sz,ma 1 llklob Tó , t .

�

�

�

•

t

•

r

La}o�

tör",.

r

o

1.llo1��!alu), lZ·

�o

•

(Mura­

a

l!

/ a tit. (Balatol1berény)

ti

csendőr (SóslógyógYfiirdö; Plagh Károl)} törlll. ' (8zik: sza), Al1lal Ágos/on törm. (Bu'dapesi), Biró Ist1)án gth. ml1dapesf), Csobod Ferenc tőrnl. (Halvan), Kósi Pál th. (Szo m Q h ely), Horváth József csendő/' (Nagycenk), Belány Jdnos őnn. (Tiszakürt), J(álrluil1 Im re Il. tűr m. (Szombat­ hel.v), Kel/ecsey Perenc őrm. (Ba lf).

.lli!'lós

b t

A szerkesztöségürik:tJeu ' niegcjtett

során a nyerte; címére

sorbolAs

szivortárcát Vincze Rezső esendől' (Tata) idejűen clkiildöttük,

bőr

egy­

A szerkesztésért és kiadásért felelős :

l I l t'gtpj­

1. H \
LA PO K

PINCZÉS ZOLTÁN

százados,

Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, VI., Rózsa-utca l l l . sz. Felelős üzemvezető : &yőry AladÁr. •

úri s zabó s ág a

é. m. kir. el!yenruházati és fe szerelési intézete

!

':�::!j l��r 1. R I-TE ONY APP IV., ST, APE BUD A L 'HALA'SZ GYU CSE N DŐ RSÉ GI DO LM ANY OK

39, Ala pít ási év: S PEC IÁL IS KÉS ZITŐJE. - Tel .: Aut. 833-

1915. Ezöstkoszolus mester

mé lye n

y téli árucikkeinket sz!ves tudomás(ll'R bozni, hOj: zerencsénk j t vev6ink i ünnep"k után is uJév s é yi cson . val6 tekintettel a kará "á.la szdus vÜI nagy kés� l"tünkr. ren .\us b6 l-Ig tart. - A"an dóDn márc éVI . 1931 . r unk sftás kiáru tt- és köto téli on-, s6 vIUz Ol em·, sely .t-, árakoo árUSItJuk ' kabútokban, oltonyókben, szov S . n i-, férfi- és gyerrnek ek ' I e t e ' lé kun k van . ké z It · . fe teSI ' - f Ize e vezo ., sib , f.hérnemfiekben, stb an, okb lan pap an, szövöttárukb

,

E t e s í t é s! ' 11."toH le sz a

Va

�J

_

g

· RI . a z at I h U R M R O F E R '

Kd

•

•

Bud ape st, VI, Vilm os csá szá r út 5. (TELEfON : Automata 130-96, 132-96)