Budapest, február 09

1

Nemzeti Erőforrás Minisztérium 103260/2010. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. február 09-én.

…./2011. (... ...) NEFMI rendelet az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről

Budapest, 2011. február 09.

készítette:

dr. Mairits Melinda jogi és igazgatási referens 795-4101; [email protected]; dr. Jolsvai Kinga Jogi és igazgatási referens 795-4395 [email protected]

látta:

jóváhagyta:

Mihályfi László főosztályvezető 795-4788; [email protected]; Dr. Popovics Natália főosztályvezető-helyettes 795-1117; [email protected],

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár

2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

készítette:


2011. 02. 09. 2011. 02. 09. 2011. 03. 01. – –

látta:

jóváhagyta:



3

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétel e maradt fenn

egyetért

nem ért egyet


észrevétele maradt fenn

Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium

2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa Adatvédelmi Biztos

2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet


észrevétele maradt fenn

Magyar Tudományos Akadémia Magyar Építész Kamara Budapesti Építész Kamara Magyar Nemzeti Múzeum Budapesti Történeti Múzeum készítette:


látta:

jóváhagyta:



4

Magyar Építőművészek Szövetsége Város- és Faluvédők Országos Szövetsége (Hungaria Nostra) Magyar Restaurátorok Egyesülete Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata, Porta Speciosa Egyesület ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Restaurátorok és SzépMűvesek Országos Közhasznú Egyesülete

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége MÖOSZ Megyei Jogú Városok Szövetsége MJVSZ Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége TÖOSZ Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Kerületek Szövetsége Magyar Faluszövetség

készítette:


látta:

jóváhagyta:



5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A kulturális örökség védelme – így a kiemelkedő értéket képviselő épített örökségi elemek műemlékké nyilvánítása – közérdek, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 5. §-a alapján. A műemlékvédelem feladatkörébe tartozik első lépésként a műemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése, számba vétele és dokumentálása, majd ezt követően a védendő műemléki értékek és területek meghatározása, és ezen értékek védetté nyilvánítása. A műemlékké nyilvánítással biztosítható, hogy hazánk épített örökségi értékei hosszú távon megőrizhetőek legyenek. A műemléki védettség a Kötv. 35. § (1) bekezdése szerint megszüntethető, amennyiben a védelem tárgya megsemmisült, illetve értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette. Az előterjesztett rendelettervezet 174 objektum egyedi műemlékké és 4 terület műemléki jelentőségű területté nyilvánítására, illetve 11 objektum műemléki védettségének részleges vagy teljes megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai A védelemre méltó épített örökségi értékek széles körű szakmai közmegegyezés szerint csak legfeljebb fele részben kerültek eddig jogszabályi védelem alá, ezt az elmaradást elengedhetetlen ütemezett módon folyamatosan pótolni. A műemléki védettség alkalmat ad sokszintű és sokszínű közösségi értékek fenntartására, megóvására. Emiatt a műemléki védelem nem csak egy szűkebb szakmai kör érdekeit képviseli, mivel a jövő számára is fennmaradó épített örökségi értékek határozzák meg a településképet, ezáltal a helyben lakók életterét. A műemléki értékek emellett tükrözik az évszázados hagyományokat, és vonzerőt jelentenek a turizmus számára is. A műemléki védelem kimondásának elmaradása sok esetben a védendő épített örökségi elem azonnali vagy fokozott pusztulását jelenti. A Kötv. 35. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint, a műemléki védettség megszüntetésére többek között akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette. Megszüntetendő továbbá a műemléki védelem, ha annak tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása

készítette:


látta:

jóváhagyta:



6

Az előterjesztés meglévő közfeladat (műemlék felkutatása, fenntartása, védelme) teljesítésére irányul azáltal, hogy egyrészt bővíti a már védett értékek körét, másrészt a már védendő értékekkel nem rendelkező ingatlanok műemléki védettségének megszüntetésére tesz javaslatot. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás A műemlékek védetté nyilvánítása és a védettség megszüntetése a Kötv. 32. §-a alapján, valamint a 35. § (2) bekezdése értelmében a miniszter feladata. A nemzeti erőforrás minisztere az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 52. § n) pontja alapján, a társadalom tárgyi és szellemi kulturális értékeiért való felelőssége körében eljárva dönt a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, illetőleg annak megszüntetéséről. A Kötv. 32. §-a értelmében a műemléki értékeket a miniszter a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) előterjesztése alapján rendeletben nyilvánítja védetté. A 35. § (2) bekezdése alapján a védettség megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 5.) NKÖM rendelet 3. §-ának megfelelően – a Kötv. 29. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a Hivatal elkészítette a tudományos dokumentációkat, továbbá értesítette az ingatlan-tulajdonosokat és az egyéb érintetteket. 2.2.egyéb intézkedés Nincs szükség egyéb intézkedésre. 2.3.alternatívák Alternatíva nem merül fel az előterjesztéssel érintett szabályozási körben. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Program azon célját szolgálja, amely szerint a Nemzeti Ügyek Kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát és helyreállítja a közjó primátusát.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



7

4. Előzmények, kapcsolódások Korábbi, illetve előkészítés alatt álló kormánydöntéshez nem kapcsolódik az előterjesztés. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A tervezetnek nincsenek közvetlen európai uniós jogi vonatkozásai. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nem áll fenn ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz fent megjelölt állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az Országgyűlés nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés A rendelet-tervezetnek – az előterjesztés Egyeztetési lap 2.3. pontjában felsorolt – társadalmi szervezetekkel történő egyeztetése a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan, annak időbeli ütemezéséhez igazítva kerül sor. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező 2. Tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató: igen/nem Tárcaközlemény: igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató: igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A Nemzeti Erőforrás Minisztere rendeletében 175 ingatlant nyilvánított egyedi készítette:


látta:

jóváhagyta:



8

műemlékké, 4-et pedig műemléki jelentőségű területté. Egyidejűleg részben vagy egészben megszüntette 11, eddig védettség alatt álló ingatlan műemlék védelmét. Egyedi műemlékké válik például a már évek óta forgalomszüneteltetett Józsefvárosi Pályaudvar, illetve a MÁV Északi Járműjavító épülete is. A kiemelkedő értéket képviselő épített örökségi elemek műemlékké nyilvánítása közérdek. A műemlékké nyilvánítással biztosítható, hogy hazánk épített örökségi értékei fennmaradjanak az utókor számára. A védettség azon túlmenően, hogy biztosítja a közösségi értékek megóvását, vonzerőt jelent a turizmus számára is. Nem elhanyagolható továbbá az a tény sem, hogy a megóvott kulturális örökség meghatározza egy-egy település képét is, ami pozitívan befolyásolja az ott élők életminőségét. Abban az esetben, azonban, ha a műemlék megsemmisült, a terület a védelemre okot adó értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, akkor a védettség fenntartása a továbbiakban nem indokolt. Ennek jegyében 11 esetben a műemléki védettség teljes vagy részleges megszüntetése történt, így például a Budapest II. kerület Hűvösvölgyi u. 207. sz. alatti ún. Balázs vendéglőt illetően. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár [email protected] Tel: 795-4007

4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Az érintett ingatlanok tulajdonosai, használói, a műemlékvédelmi szakma, közvetve az egész társadalom. Fő üzenet: A kulturális örökség védelme, így a kiemelkedő értéket képviselő épített örökségi elemek műemlékké nyilvánítása, közérdek. A műemléki védettség alkalmat ad sokszínű közösségi értékek fenntartására, megóvására, tükrözi az évszázados hagyományokat. Ezért a Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjával összhangban lépéseket tesz azok megóvására, ezzel is érvényre juttatva a nemzeti egység akaratát. Kommunikáció (lehetséges támadási pontok): Turisztikai és lokálpatrióta szempontból egyértelműen pozitív fogadtatás várható, az érintett ingatlanok tulajdonosaira, azonban többletkötelezettség hárul. Lehetséges támadási pont: Milyen adminisztratív, illetve pénzügyi többletet ró a műemlékké nyilvánított ingatlan tulajdonosaira, használóira a műemlékké nyilvánítás? Lehetséges válasz: A tulajdonosokat érintő többletteher elsősorban adminisztratív jellegű, azonban a hatóságnak benyújtandó dokumentumok egy részének elkészítése csak szakember által lehetséges, így annak anyagi vonzata az érintett ingatlan-tulajdonosokat terheli. Az készítette:


látta:

jóváhagyta:



9

ingatlan-tulajdonosok esetlegesen felmerülő többletterheit alapvetően befolyásolja a védett ingatlant érintő változtatási szándék, illetve annak mértéke. Amennyiben kulturális örökségvédelmi érdekből a hatóság rendeli el olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak, illetve a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, úgy az elrendelt munkálatok örökségvédelmi többletköltsége a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény (Kötv.) 68. § (2) bekezdés alapján a hatóságot terheli. Mindazonáltal az örökségvédelmi szakterület törekszik arra, hogy a vitás kérdések tekintetében a közigazgatási egyeztetés során – az érintett ingatlan-tulajdonosok, használók érdekeit, valamint a közérdeket is szem előtt tartva – mindenki számára megnyugtató, konszenzusos megoldás szülessen. Tervezett időtartam: egyszeri kommunikáció tárcaközlemény kiadásával. Eszközrendszer: Anyagi ráfordítás: anyagi ráfordítás nincs

készítette:


látta:

jóváhagyta:



10

HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A védetté nyilvánított műemléki értékek az ingatlan-tulajdonosok számára elsődlegesen többlet adminisztrációs kötelezettséget jelentenek változtatási szándék esetén. A műemléki értékeit elveszített ingatlan védettségének feloldásához, valamint a telekalakítás során létrejött, műemléki értéket nem hordozó ingatlanrészek műemléki védelmének törléséhez a közérdeken felül a tulajdonosoknak-használóknak méltányolható magánérdeke fűződik. 2. Másodlagos hatások – III. Társadalmi költségek a) Az előterjesztés a vállalkozások és a háztartások számára anyagi, vagy egyéb terhet közvetlenül és forintosíthatóan nem jelent, ha viszont az érintett ingatlannal kapcsolatban törvényből fakadó kötelezettségeiket teljesítik, akkor esetenként és egyedileg jelentkezhetnek többletköltségek. A tulajdonosokat érintő többletteher elsősorban adminisztratív jellegű, azonban a hatóságnak benyújtandó dokumentumok egy részének elkészítése csak szakember által lehetséges, így annak anyagi vonzata is az érintett ingatlan-tulajdonosokat terheli. Az érintett ingatlan-tulajdonosok esetlegesen felmerülő többletterheit alapvetően befolyásolja a védett ingatlant érintő változtatási szándék, illetve annak mértéke. b) Az előterjesztés közvetlenül nem érint pénzügyi vonatkozásban valamely konkrét társadalmi csoportot. c) Hatékonysági és versenyképességi költségek – d) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztés elfogadása esetén 174 objektum egyedi műemlékké és 4 terület műemléki jelentőségű területté válna, 4 épület védettsége egészében megszűnne, 7 másik, korábban műemléki védelem alatt álló épület, illetve ingatlan védettsége telealakítás miatt szűnne meg, és ezek egy része a továbbra is védelem alatt álló együttes műemléki környezetévé válna. készítette:


látta:

jóváhagyta:



11

A tárgyi előterjesztés ennélfogva mindösszesen 6491 ingatlan védelem alá helyezésére tesz javaslatot, amely a jelenleg műemlékként, műemléki területként védett ingatlanok (50.387) közel 13 százaléka. Az abszolút értékben 163 új műemlék a jelenlegi műemléki állomány 1,2 százaléka, ennyivel növekedik tehát átlagosan az elsőfokú hatóság eljárási kötelezettsége, feladata. A terhelés azonban nem egyenletesen oszlik meg az egyes megyék között. Az új védések az egyes megyékben általában tíznél kevesebb új műemléket jelentenek, kivéve Budapestet (51), Győr-Moson-Sopron és Tolna (16-16) megyéket. A műemléki területek esetében az előterjesztés a jelenleg területi védelem alatt álló ingatlanok tekintetében 16,8 százalékos növekményt jelent, ennyivel növekedhet átlagosan az örökségvédelmi hatóság szakhatósági eljárási kötelezettsége. Itt is megemlítendő, hogy a terhelés nem egyenletesen oszlik meg az egyes megyék között, így például a műemléki jelentőségű területek esetében Budapesten ilyen módon 1328, Miskolcon 1982, Jánoshalmán 965 és Decsen 257 ingatlannal kapcsolatban jelentkezhetnek új szakhatósági eljárások. IV. Költségvetési hatások Miként alakulnak az előterjesztés elfogadásából következően az előterjesztést megelőző és az azt követő évben (a költségvetési hatás elhúzódása esetén években) a költségvetési hatások; ide értve a bevételi és kiadási összegeket, szükség estén létszámadatokat. Az előterjesztés elfogadása közvetlenül nincs kihatással a fenti adatok változására, a tárgyi előterjesztésből fakadó tényleges költségeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vállalja. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek nincsenek egészségügyi hatásai. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek nincsenek környezeti hatásai.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



12

Melléklet az OK-12343/2010. számú előterjesztéshez

TERVEZET

A nemzeti erőforrás miniszter …/2011. (……) NEFMI rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a, illetve 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Abda (Győr-Moson-Sopron megye), 124/4 helyrajzi számú ingatlanon álló Mária szobrot. (2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Szent István utcában álló, 1700 körül barokk stílusban készült Mária-szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése. 2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Badacsonytomaj (Veszprém megye), 2556 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 0283/11, 0283/12, 0283/13, 2554, 2555 és 2557/2, helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2553 és 2559 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Callmeyer Ferenc tervei szerint 1958-1962 között emelt modern stílusú Tátika étterem építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Bakonyszentlászló (Győr-Moson-Sopron megye), 096/1, 0187/7, 0191 és 0193/1 helyrajzi számú ingatlanokat, a 0196 helyrajzi számú ingatlan vasúti nyomvonal két oldalán húzódó 50-50m széles sávját, valamint a Bakonyszentkirály (Veszprém megye), készítette:


látta:

jóváhagyta:



13

(2)

(3) (4) (5)

044, 047, 049 helyrajzi számú ingatlanokat, a 043 és 053/1 helyrajzi számú ingatlanok vasúti nyomvonal két oldalán húzódó 50-50m széles sávját, a Porva (Veszprém megye), 0106 helyrajzi számú ingatlant, a Csesznek (Veszprém megye), 079/1 és 079/6 helyrajzi számú ingatlanokat, a Nagyesztergár (Veszprém megye), 0159 helyrajzi számú ingatlant, a Zirc (Veszprém megye), 0217 helyrajzi számú ingatlant, az Olaszfalu (Veszprém megye), 0242/8 helyrajzi számú ingatlant, az Eplény (Veszprém megye), 010/7 helyrajzi számú ingatlant, a 092/6, 0141, 0178 és 0179 helyrajzi számú ingatlanok vasúti nyomvonal két oldalán húzódó 50-50m széles sávját, továbbá a Veszprém (Veszprém megye), 01064/2 és 01055 helyrajzi számú ingatlanokat a rajtuk található vasúti pályával, épületekkel, millenniumi emlékművel, alagutakkal, hidakkal, támfalakkal, omlásvédőkkel és egyéb műszaki létesítményekkel együtt. Műemléki környezetnek a Zirc (Veszprém megye), 3/12, 200/7 és 029 helyrajzi számú ingatlanokat valamint a Veszprém (Veszprém megye), 01064/1, 01064/3, 01142, 01143, 0138, 0311, 2048/1 és 2129/4 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. A védetté nyilvánítás célja az 1895-1897 között épült magas-bakonyi vasútvonal építészeti, technikatörténeti, és iparművészeti értékeinek, továbbá táji szerepének megőrzése. Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 4. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Balatonfüred (Veszprém megye), 1424/48 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1376, 1377, 1424/2, 1424/50 és 021/16 helyrajzi számú ingatlanokat, az 1424/16 helyrajzi számú ingatlan 021/16 helyrajzi számú ingatlannal határos szakaszát, továbbá az 1424/49 helyrajzi számú ingatlan 1424/50 helyrajzi számú ingatlannal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon feltárt római téglaégető kemence építészeti maradványainak megőrzése. 5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Balatonszőlős (Veszprém megye), Kossuth Lajos utca 70. házszám alatti, 150 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1, 2, 3, 4, 6, 134, 147, 148, 149/2 és 152 helyrajzi számú ingatlanokat, a 150 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 89 és 151 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



14

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1856-ban épült népi lakóház és gazdasági épület építészettörténeti értékeinek megőrzése. 6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Báta (Tolna megye), Fő utca 86. házszám alatti, 1160 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 1158, 1159, 1161, 1162, 1273, 1274, 1275, 1609, 1610, 1611/2, 1628, 1629, 1630 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 745/2, 745/3, 745/4, 1199, 1497/1, 1497/2, 1612 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszait jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1887-ben épült népi lakóépület és melléképületei (magtár, pajta, istálló, présház, kocsiszín és góré) építészeti értékeinek, valamint a bennük megőrzött eredeti berendezések megőrzése. 7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Bátaszék (Tolna megye), Szabadság utca 24. házszám alatti, 831 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 796, 830, 832, 854, 855, 856 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 844 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült historizáló stílusú népi lakóház építészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Beled (Győr-Moson-Sopron megye), 1015/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 190/1, 190/2, 191, 193, 197, 198, 199, 200, 201/1, 201/2, 202/1, 203/3, 203/6, 203/7, 211/9, 211/5, 212, 992/1, 999, 1000, 1001/1, 1001/2, 1002, 1003, 1006, 1007, 1008, 1009/1, 1009/2, 1015/1, 1015/3, 1017, 1018, 1019, 1021/1, 1021/2, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1042, 1043 és 1044 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 205/1, 1110, 1143, 1144 és 1146/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Barthodeiszky-Udvary család által 1890-ben emelt historizáló stílusú kastélyépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



15

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye), Kálvin tér 1. házszám alatti, 3391 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1588/1, 1589/2, 1589/1, 1590/1, 1590/2, 1591/1, 1591/3, 1591/4, 3333, 3336, 3382/1, 3382/3, 3382/3, 3383, 3384, 3385/1, 3385/2, 3386, 3387, 3388, 3392/4, 3392/6 3396, 3399, 3401, 3407/2, 3417 és a 3418 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2154, 2155, 3392/5 és a 3398 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1874-75-ben emelt historizáló községháza külső és belső építészeti, képző és iparművészeti értékeinek, továbbá városképi szerepének megőrzése. 10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Bojt (Hajdú-Bihar megye), Kossuth Lajos utca 40. házszám alatti, 415 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 50, 52, 53, 54, 414 és 416 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 382/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 20. század elején épült népi lakóépület és melléképületeinek megőrzése. 11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Böhönye (Somogy megye), 113 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 111/1, 112 és 114/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 111/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1787-ben épült, és a 19. században átépített református templom építészeti értékeinek és berendezésének megőrzése. 12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budakalász (Pest megye), 601 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 601 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



16

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század második felében létrehozott budakalászi régi szerb temető területének, síremlékeinek, illetve ezek értékeinek megőrzése. 13. § (5) Műemlékké nyilvánítom a Budapest 4108/1, 4108/2, 5536/1, 5536/2, 5537/4, 5537/5, 5537/7, 6229/1, 6229/2, 13472/2, 13474/1, 13474/2, 14387/1, 14387/2, 14477/3, 14477/4, 14477/5, 14477/6, 14478/7, 14617/8, 23806/1, 23807/2, 23809/2, 23809/4, 23810/2, 23813/1, 23813/2, 23817/2, 23817/3, 23817/4, 23817/5, 23928, 24314, 24316/1, 24316/2, 24317/1, 24317/2, 24497/2, 24498, 24897/1, 24897/2, 24897/4, 25123/2, 25123/5, 25123/11, 25123/12, 37060, 37061/5, 37061/6, 38017/10, 38017/4, 38017/7 helyrajzi számokon álló dunai rakpartok építményét és tartozékait. (6) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (7) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (8) A védetté nyilvánítás célja a budapesti rakpartok 19. század folyamán kiépült szakaszai építészeti értékeinek és kiemelkedő városképi szerepének megőrzése. 14. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Corvin tér 8. házszám alatti, 14277 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1898-1899-ben Kallina Mór és Árkay Aladár tervei szerint épült Budai Vigadó építészeti, iparművészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Fő utca 21. házszám alatti, 14413/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1897-ben Peterek és Wagner építőmesterek tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 16. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



17

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Áldás utca 6. házszám alatti, 12925 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 12915/1, 12915/2, 12915/3, 12915/4, 12917, 12924, 12926, 15055/2, 15056, 15057 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 12929/4 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült és a 20. század első felében átépített neobarokk stílusú villa építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Baba utca 14. házszám alatti, 15434/10 és 15440/9 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 15433/11, 15434/9, 15434/11, 15440/8 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 15437/1 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Fischer József tervei alapján 1941-42-ben emelt modern stílusú villaépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Bem tér 3. házszám alatti, 13507/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1840 körül épült klasszicista katonai élelemtár és az 1897-ben épült historizáló, volt Radetzky-laktanya épülete építészeti értékeinek megőrzése. 19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület Fő utca 66. házszám alatti, 13870 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 13834/3, 13841, 13842/5, 13869/3, 13871/1, 13871/2, 13871/3, 13871/4, 14454, 14455/1 és 14456 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 13865 és 14472 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



18

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Janáky István és Szendrői Jenő által tervezett, 1942-ben építetett, majd 1947-48-ban bővített modern stílusú épület tömegének, előcsarnokának, lépcsőházainak, folyosóinak és domborműveinek megőrzése. 20. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 94/b házszám alatti, 11173/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 11171/1, 11171/2, 11173/1, 11437/1, 11437/2, 11438/1, 11438/2, 11440/2, 11440/3, 11441/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 11154/4 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1913-ban, historizáló stílusban épült Tauszig-villa Tauszig Béla és Róth Zsigmond által tervezett épületének, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület. Margit körút 19-21. házszám alatti, 13374 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 13374 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, az 13373/1, 13373/5, 13527, 13528 és 13535 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 13543/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi alapokon 1881-ben, historizáló stílusban épült iskolaépület építészeti értékeinek megőrzése. 22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület. Árpád út 197-199. házszám alatti, 72997 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 72974, 72975, 72976, 72977, 72978, 72979, 72980, 72981, 72982, 72983, 72984, 72985, 72986, 72987, 72988, 72989, 72990, 72991, 72992, 72993, 72994, 72995, 72996 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



19

(4) A védetté nyilvánítás célja az Ybl Miklós tervei alapján 1882-88-ban, romantikus – historizáló stílusban épült templom és gyermekmenhely, valamint melléképületeik építészeti értékeinek, illetve parkja természeti értékeinek megőrzése. 23. § (1) Műemlékké nyilvánítom Budapest IV. kerület, Elem u. 5-7. házszám alatti, 72701 helyrajzi számú ingatlanon álló kocsijavító műhely, két víztorony, kovács-, esztergaműhely és öntöde, anyagszertár, olajraktár, szállítási- és tűzoltóraktár, műolaj- és rugóraktár, kócraktár épületeit. (2) Műemléki környezetnek a 72701 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét és a 72702 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1901 és 1903 között emelt MÁV Istvántelki Főműhely építészeti, technikatörténeti, iparművészeti értékeinek, berendezéseinek megőrzése. 24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, István út 10. házszám alatti, 70300 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 70295, 70297, 70298, 70301, 70664/2, 70667, 70693/2, 71804 71807/1 és 72208 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 72192, 72193 és 72282 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1952-ben Rákos Pál tervei alapján szocreál stílusban épült Állami Áruház építészeti értékeinek megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IV. kerület, Tavasz utca 21. házszám alatti, 70707/19 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Jablonszky Ferenc által tervezett, 1908-09 között szecessziós stílusban emelt egykori járásbíróság építészeti, iparművészeti értékeinek és eredeti berendezési tárgyainak megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



20

26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Irányi utca 15. házszám alatti, 23986 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Lechner Ödön által tervezett, 1910-11 között emelt szecessziós stílusú lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, József Attila utca 12. házszám alatti, 24504 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Medgyaszay István által tervezett, 1939-40-ben emelt modern stílusú lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 28. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szent István tér 3. házszám alatti, 24540 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1874-ben Lechner Ödön által tervezett, historizáló stílusú lakóház külső és belső építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 29. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Váci utca 69. házszám alatti, 23909 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



21

(4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi alapokon 1832-ben Hild József tervei szerint klasszicista stílusban épült, 1878-ban Örömy József tervei szerint historizáló stílusban átalakított lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 30.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Vadász utca 29. házszám alatti, 24824 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az ún. „Üvegház”, az ifj. Weiss Gyula és fiai által 1896-ban alapított üvegkereskedés Kozma Lajos tervei szerint 1934-ben emelt lakó- és irodaház modern stílusú épületének, valamint a belsőépítészeti értékeinek megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 31.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Veres Pálné utca 9. házszám alatti, 23976 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Lechner Ödön és Pártos Gyula által közösen tervezett, 1873-74 között épített neoreneszánsz stílusú lakóház építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 32.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Veres Pálné u. 36-38. házszám alatti, 24049 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében több ütemben épült egykori Országos Nőképző Egylet Leánygimnáziuma építészeti értékeinek megőrzése. 33.§ készítette:


látta:

jóváhagyta:



22

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 26. házszám alatti, 29078 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1881-84 között, Schubert Ármin és Hikisch Lajos tervei alapján épült lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek, illetve az Opera Patika 1888-as készítésű (Officina) berendezésének megőrzése. 34.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 32–44. házszám alatti, 29068, 29069, 29070, 29071, 29072, 29073 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az Unger Emil és Ybl Miklós által tervezett, 1872–1886 között historizáló stílusban épült lakóház-együttes építészeti értékeinek megőrzése. 35.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 103. házszám alatti, 29636 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1877-78-ban épült historizáló Knorr- (majd Hopp) villa és történeti kertje építészeti, iparművészeti, továbbá kertművészeti értékeinek megőrzése. 36. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Anker köz 1-3., Anker köz 2-4., Bajcsy Zsilinszky út 1., Deák Ferenc tér 6., Király utca 2., Király utca 4. házszámok alatti 29269/4 és 29268/5 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



23

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1908-1910 között Alpár Ignác tervei alapján historizáló stílusban épült Anker-palota építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 37. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Munkácsy Mihály utca 19. házszám alatti, 23805 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1910-12-ben Vágó László tervei szerint, szecessziós stílusban épült Schiffer-villa építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 38. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Szondi utca 61. házszám alatti, 28389 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1879-80-ban Glitzke Gottlieb tervei szerint épült historizáló lakóház építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 39. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, István út 2. házszám alatti, 33298 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 33125, 33129, 33130, 33131/1, 33131/2, 33133, 33134, 33136, 33137, 33138,, 33199, 33292/2, 33294, 33296, 33299, 33300, 33301, 33402, 33405, 33406, 33407, 33408, 33409, 33410, 33420, 33580, 33782, 33783, 33784, 33788, 33809, 33810, 33811, 33814, 33815, 33821 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 33241, 33295, 33352, 33531, 33778, 33791 és 33816 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1881-ben Steindl Imre tervei szerint épült neoreneszánsz stílusú épületegyüttes külső és belső építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek, továbbá a hozzá tartozó park építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 40. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



24

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Kazinczy utca 14. házszám alatti, 34488 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1841-1873 között három szakaszban épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 41. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Kertész utca 22. házszám alatti, 34336 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 34335, 34338, 34347, 34364, 34383, 34384 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34346, 34362 és 34373 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1885-ben, Messner Arnold építőmester tervei szerint épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 42. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Fiumei út 22-26. házszám alatti, 38818/30 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 35397 és 38818/31 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34593/4 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1867-ben épült Józsefvárosi pályaudvar és az 1892-ben épült egykori lőfegyver-próbaállomás építészeti értékeinek megőrzése. 43. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, József utca 37. házszám alatti, 35180 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 35172, 35173, 35179, 35181, 35184, 35185 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



25

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1899-ben Schomann Antal építőmester tervei szerint épült historizáló lakóház, az 1898-ban Kauser Gyula építőmester tervei szerint épült kőfaragó műhely, valamint a 20. század második felében a ház udvarában kialakított szoborpark építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 44. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Kerepesi út 7. házszám alatti, 38826 helyrajzi számú ingatlanon álló Nemzeti Lovarda főépületét. (2) Műemléki környezetnek a 38826 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1932-ban ifj. Paulheim Ferenc tervei alapján modern stílusban épült Nemzeti Lovarda főépülete építészeti és történeti értékeinek megőrzése. 45. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Köztársaság tér 4. házszám alatti, 34694 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 34686, 34687, 34693, 34695 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34690 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az Orczy Gyula tervei alapján 1912-1913-ban, historizáló – szecessziós stílusban épült iskolaépület építészeti értékeinek megőrzése. 46. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Köztársaság tér 22. házszám alatti, 34616 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 34604, 34606, 34615, 34617 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34607 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Rill Imre és Schomann Ferenc tervei szerint 1872-ben épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 47. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Köztársaság tér 23. házszám alatti, 34617 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



26

(2) Műemléki környezetnek a 34614, 34615, 34616, 34618 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 34607 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1880-as években épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 48. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Mikszáth tér 3. házszám alatti, 36604 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 36576, 36601, 36602, 36603, 36605, 36712, 36728, 36729, 36732 és 36734 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 36593, 36711, 36731 és 36733 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi alapokon 1894-ben, historizáló stílusban épült lakóépület építészeti értékeinek megőrzése. 49. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Orczy tér 3–5. házszám alatti, 36029/1, 36029/2 és 36029/3 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 36027 és 36028 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1888–1934 között több ütemben, historizáló stílusban épült Tanítónők Otthona építészeti értékeinek megőrzése. 50. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Tavaszmező utca 6. házszám alatti, 35172 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 35171, 35173, 35178, 35179, 35180, 35185, 35244, 35245, 35246 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 35261/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a mai formájában 1896-ban, Kauser Gyula tervei szerint épült historizáló lakóház (Seenger-ház) és a hozzá csatlakozó, 19. század második felében és a 20. század első felében épült műhelyépületek építészeti, képzőművészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



27

51. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Üllői út 24. házszám alatti, 36767 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 36766, 36768, 36771/14, 36836 és 36837 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 36770, 36806/2 és 36807/1 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Székháza 1870-es években, majd 1906-ban épült historizáló épületegyüttese építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 52. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Üllői út 32. és Mária utca 54. házszámok alatti, 36795 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 36771/14, 36772, 36792, 36793, 36794, 36796, 36797, 36798, 36799, 36800, 36801 és a 36862 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 36807/1, és a 36850/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a mai formájában a Heinrich-család megbízásából Hubert József és Móry Károly által 1892-93-ban tervezett, ”U”-alaprajzú, reprezentatív, háromemeletes épület és földszintes raktárépületek, az 1907-ben Hubert József által tervezett kétemeletes raktár, valamint az 1912-ben Sándy Gyula által tervezett, a raktárhoz U alakban csatlakozó épület építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá ipari- és kereskedelemtörténeti értékeinek megőrzése. 53. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület. Albertirsai út 2. házszám alatti, 39206/27 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a galopp versenypálya épületegyüttese építészeti egységének, és egyedi építészeti értékeinek megőrzése. 54. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



28

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, Kőbányai út 24. házszám alatti, 38920 helyrajzi számú ingatlanon álló MÁV Északi Járműjavító alábbi épületeit: kapuépület, mozdonyjavítóműhely és fűtőház (az ún. Eiffel-csarnok), anyaggazdálkodási osztály raktárépülete, technológiai (volt V. osztály) irodaépülete, Törekvés Művelődési Központ, igazgatósági fejépület, BGA óvóhely épületeit. (2) Műemléki környezetnek a 38920 helyrajzi számú ingatlan többi részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a MÁV Északi Járműjavító építészeti, technikatörténeti, iparművészeti értékeinek, berendezéseinek megőrzése. 55. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Etele tér 5-7. szám alatti, 2854/30 helyrajzi számú ingatlanon álló, Kelenföldi pályaudvar felvételi épületét és forgalomirányító központját, valamint a Vasút utca 1/a szám alatti vasutas lakóházat. (2) Műemléki környezetnek a 2854/30 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokon kívül fennmaradó területét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Kelenföldi pályaudvar 1884-ben, historizáló stílusban épült felvételi épülete és vasutas lakóháza, valamint a Stefler Imre tervei szerint, 1983-ban, modern stílusban épült forgalomirányító központ építészeti értékeinek megőrzése. 56. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Hegyalja út 89. házszám alatti, 2668/126 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2668/253, 2670/11, 2670/12, 8048/1, 8060/1, 8061/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2690/6 és 7934/10 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 1942-1944-ben Virágh Pál tervei szerint, tradicionalista stílusban épült Billitz-ház építészeti értékeinek megőrzése. 57. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Hegyalja út 91. házszám alatti, 2668/253 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



29

(2) Műemléki környezetnek a 2668/126, 2668/252, 8048/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2690/6 és 7934/10 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1934-ben Kaesz Gyula tervei szerint, modern stílusban épült villa építészeti értékeinek megőrzése. 58. § (1) Műemlékké nyilvánítom Budapest XII. kerület, Hegyalja út 139. házszám alatti, 8146/6 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 8146/2 és 8146/5 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 8279 és 7934/9 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1973-1977 között Szabó István tervei szerint épült modern stílusú farkasréti Mindenszentek római katolikus templom külső és belső építészeti, továbbá képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 59. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. ker. Szilágyi E. fasor 18. házszám alatti, 6836/2 helyrajzi számú és a Diósárok utca 1-3. házszám alatti, 10168/2 ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 6836/3, 9890/3, 9892/5, 9892/6, 9893/3, 9893/4, 9896/1, 9896/5, 9896/6, 9897/1, 9899/4, 9899/5, 9899/7, 9900/4, 9901/4, 9901/5, 9901/6, 9901/11, 9903/4, 9903/5, 9907/1, 9907/2, 9908/1, 9908/5, 9909/3, 9909/4, 9910/4, 9910/3, 9932/1, 9933, 10148/2, 10148/3, 10148/4, 10149/1, 10149/2, 10172, 10173/3, 10173/4, 10175/3 és 10238 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 9899/3, 9902, 9906, 9911, 10220 és 10236 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1898 és 1935 között négy ütemben, Barcza Elek, majd Korb Flóris, később Horváth Elek tervei alapján historizáló és modern stílusban épült Szent János Kórház beépítésének, építészeti, ipar- és képzőművészeti, értékeinek megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 60. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Városmajor utca 48/b. házszám alatti, 6879/4 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



30

(2) Műemléki környezetnek a 6859/3, 6878/2, 6878/3, 6879/2, 6879/3, 6880/3, 6880/4 és 6862/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6837 és 6860 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Vágó József tervei szerint 1934-ben épült modern lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 61. § (1) Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Budapest XIII. kerület, 23800/1, 23800/2, 23800/3, 23800/4, 23800/5, 23800/6, 23800/7, 23800/8 és 23801 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1800 körül Tost Károly és az 1870-es években Magyar György vezetésével kialakított, az 1910-években, valamint az 1920-as években Petz Gyula rendezési tervei szerint épült Margitsziget tájképi kert kerttörténeti értékeinek megőrzése. 62. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XV. kerület, Széchenyi tér 11. házszám alatti, 90237 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 90236 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1897-1900-ban Balassa Ernő tervei alapján épült historizáló (neoromán) stílusú Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom építészeti, képző- és iparművészeti érétkeinek megőrzése. 63. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csákvár (Fejér megye), 037/6 és 037/15 helyrajzi számú ingatlanokon álló ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 036, 037/8, 037/9, 037/10, 037/11 és 037/14 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Gurdi-major 18-19. század fordulóján és a 19. század végén emelt épületei építészet értékeinek és a major egységének a megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



31

64. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csatár (Zala megye), zártkert 901 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a zártkerti 897, 898, 899, 902, 903, 904 és 905 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1816-ban készült kőkereszt és 20. század elején épült kápolna képzőművészeti és építészeti értékeinek megőrzése. 65. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csokonyavisonta (Somogy megye), 412, 413 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 266, 267, 268, 269, 270/1, 335/5, 408, 409/1, 410, 411, 414, 415 és 416 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 335/1, 335/2, 335/4, 335/6, 404/1 és 409/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1784-ben emelt, Xantus János utcában álló, 1884-ben átépített református templom és a szecessziós stílusú református lelkészlak építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 66. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád (Csongrád megye), Kossuth Lajos tér 1. házszám alatti, 5408 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 22, 5278, 5279, 5280, 5403, 5404, 5405, 5412, 5413, 5414, 5415, 5416 és 5417 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5409 és 5411 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az Ybl Lajos tervei szerint 1913-1914-ben emelt szecessziós stílusú iskolaépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 67. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen (Hajdú-Bihar megye), 14974 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 14973, 14975, 14976, 14977, 14978 és 14983 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



32

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1860-70 között, romantikus stílusban épült Vértessy-kastély építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 68. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen (Hajdú-Bihar megye), Haláp tanya 296. szám alatti, 01678/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 01678/5 és 01678/6 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1839-ben emelt Halápi csárda népies klasszicizáló stílusú épületének megőrzése. 69. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Dózsa György utca 19. házszám alatti, 562 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 532, 535, 536, 561, 564, 580 és 581 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 516, 547 és 563 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1880-es években emelt lakóépület és gazdasági melléképületek műemléki értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 70. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Fő utca 6. házszám alatti, 503 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 433, 434, 435, 502/2, 504/1, 504/2, 509/1, 509/2 és 510 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 471/1, 471/2 és 471/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a polgárosodó népi lakóház és gazdasági melléképületei műemléki értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 71. §

készítette:


látta:

jóváhagyta:



33

(1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Fő utca 10. házszám alatti, 501 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 435, 436, 437, 500, 502/2, 510, 511, 513 és 514 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 471/1, 471/2 és 471/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a polgárosodó népi lakóház és gazdasági egysége műemléki értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 72. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Fő utca 15. házszám alatti, 517/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 496, 497, 499, 515/2, 517/2, 517/3 és 518 helyrajzi számú ingatlanokat, a 439, 471/1, 471/2 471/3 és 516 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1884-ben kialakított homlokzatát őrző historizáló stílusú lakóház műemléki értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 73. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Fő utca 30. házszám alatti, 456 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 453, 454, 455, 457, 466, 469, 470, 472 és 473 helyrajzi számú ingatlanokat, a 460, 471/1, 471/2 és 471/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi épületrészek felhasználásával 1890 és 1910 között emelt lakóház és gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 74. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Kossuth Lajos utca 22. házszám alatti, 584 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 559, 560, 561, 583, 585, 609, 611, 612 és 613/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 410 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



34

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1870 körül épült, historizáló stílusú lakóház építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint településképi szerepének megőrzése. 75. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Öreg utca 7. házszám alatti, 182 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 92, 93, 94, 99, 181, 183, 220, 221 és 222 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 29 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1907-ben emelt historizáló – szecessziós stílusú lakóház, valamint a hozzá csatlakozó és a telken álló 19. századi gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint településképi szerepének megőrzése. 76. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Öreg utca 35. házszám alatti, 431 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 50, 52, 53, 54, 55, 57, 199, 200, 420/1, 429, 430, 432 és 506 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 29 és 421 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1893-ban átépített historizáló stílusú lakóház, valamint a hozzá csatlakozó és a telken álló 19. századi gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint településképi szerepének megőrzése. 77. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Öreg utca 37. házszám alatti, 432 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 48, 49/1, 50, 53, 200, 420/1, 431, 433, 504/1, 504/2 és 506 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 29, 52, és 421 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



35

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1910-ben emelt historizáló stílusú lakóház, valamint a hozzá csatlakozó 19. századi gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint településképi szerepének megőrzése. 78. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Öreg utca 60. házszám alatti, 36 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 35, 38, 39, 440, 442, 443 és 444 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 29 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi épületrészek felhasználásával 1891 körül emelt lakóház és gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 79. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Decs (Tolna megye), Pilissy Elemér u. 3. házszám alatti, 515/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 497, 499, 500, 514, 515/1, 517/1, 517/2 és 517/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 439, 471/1, 471/2, 471/3 és 516 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi épületrészek felhasználásával az 1910-es években emelt lakóház és gazdasági épületek építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 80. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Derekegyháza (Csongrád megye), Köztársaság tér 1. házszám alatti, 8 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 6, 308/4 és 393 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 9, 134/1 és 308/12 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1923-ban, historizáló stílusban épült Weiss-féle uradalmi malom építészeti értékeinek megőrzése. 81. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



36

(1) Műemlékké nyilvánítom a Dévaványa (Békés megye), 899 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja dévaványai zsidó temető területének és sírköveinek, illetve ezek műemléki és településtörténeti értékeinek megőrzése. 82. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Dörgicse (Veszprém megye), 1652 helyrajzi számú zártkerti ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 091/2, 091/30, 091/31, 091/32, 093/10 és 093/15 helyrajzi számú külterületi ingatlanokat, a 1625 és 1651 helyrajzi számú zártkerti ingatlanokat, valamint a 092, 093/16 és 094 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1876-ban épült présház-pince építészettörténet értékeinek és a Balaton-felvidék jellegzetes építkezési formájának megőrzése. 83. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Dunaharaszti (Pest megye), Zöldfa u. 39. házszám alatti, 1001 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1000, 1002, 1005/4, 1006, 1015 és 1017 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 958 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1924-ben Weinber Ferenc által emelt német nemzetiségi lakóház építészeti és népművészeti értékeinek megőrzése. 84. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Dunaújváros (Fejér megye), 3370 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3369, 3371/7 helyrajzi számú ingatlanokat, a 3362/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határos szakaszát, valamint a 3361/1 helyrajzi számú ingatlannak a 3362/2 helyrajzi számú ingatlan kijelölt részével határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1951-1954-ben Gergely István és Nyiri István tervei szerint épült szocreál kikötőépület építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



37

85. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Dunaújváros (Fejér megye), Római körút 51/A. házszám alatti, 451/50 helyrajzi számú ingatlanon található római kori építmény építészetileg konzervált és bemutatott maradványait. (2) Műemléki környezetként a 451/62 helyrajzi számú ingatlant, valamint a 451/50 helyrajzi számú ingatlannak fennmaradó részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az általános iskola udvarának északkeleti sarkában feltárt késő római apszisos épület maradványainak megőrzése. 86. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Écs (Győr-Moson-Sopron megye), 9/10 helyrajzi számú ingatlanon álló kápolnát. (2) Műemléki környezetnek az 1/4, 9/2, 9/7, 176/1 és 195/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 9/10, 177, 198 és 195/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Fájdalmas Szűz Mária kápolna építészeti, településképi és településtörténeti értékeinek megőrzése. 87. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Fülesd (Szabolcs-Szatmár megye), Fő utca 58. házszám alatti, 295 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén épült faszerkezetes magtár megőrzése. 88. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Gelej (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Katona István utca 3. házszám alatti, 1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2, 3, 24 és 27 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 22, 26 és 23 helyrajzi számú ingatlanoknak a fenti ingatlanokkal határos szakaszait jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



38

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1894-ben épült református templom építészeti, különösen belsőépítészeti, értékeinek megőrzése. 89. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron megye), 8112/1 helyrajzi számú ingatlanon álló győri városi uszoda kapuépületét, főépületét, gépházát, eredeti medencéjét és az ingatlanon álló Cziráky-emlékművet. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Hajós Alfréd tervei szerint 1931-1933 között épült, modern stílusú győri városi uszoda épületegyüttese építészeti és iparművészeti értékeinek, berendezéseinek, valamint a Cziráky-emlékmű képzőművészeti értékeinek megőrzése. 90. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron megye), Apáca utca 23. házszám alatti, 6790 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a késő barokk lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 91. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron megye), Bécsi kapu tér 4. házszám alatti, 7487 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a győri vár 16. századi építészeti részleteit magába foglaló, 19. század első felében épült, késő barokk lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 92. §

készítette:


látta:

jóváhagyta:



39

(1) Műemlékké nyilvánítom a Gyula (Békés megye), Kossuth Lajos utca 22/b-24., Károlyi Mihály utca 2-6., és Móricz Zsigmond utca 1. házszámok alatti, 339/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1908-1911 között, szecessziós stílusban épült iskolaépületek építészeti értékeinek megőrzése. 93. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Gyula (Békés megye), Sarkadi út 1. házszám alatti, 1367 helyrajzi számú ingatlanon álló, 30108 azonosító számú (3. parcella, 8. sírhely) Teodor Papp síremlékét. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja Teodor Papp, a magyarországi román ortodox egyház jeles személyisége 1913-ban emelt síremlékének megőrzése. 94. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye), 5913 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 5894, 5900, 5901, 5902, 5903, 5908, 5909, 5911, 5912, 5914/2, 5914/3, 5914/7, 5916/1, 5916/2, 5917, 5918, 5919, 5920, 5921, 5922, 5923, 5924, 5925/1, 5925/2, 5926, 5927/1, 5927/3, 4927/4, 5927/6, 6196, 6198/1, 6198/2, 6200, 6202, 6203, 6288, 6289 és 6290 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5895, 6051, 6197/3, 6197/4, 6197/5 és 6281/8 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Kálvin téri református templom 1897-1898-ban Gerster Kálmán tervei szerint emelt historizáló stílusú épületének építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 95. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hegyhátmaróc (Baranya megye), 112 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 37, 38, 39, 72/1, 73, 109/2, 110 és 113 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 60/2, 61 és 72/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



40

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Hunyadi János utcában található, 18. század első felében több periódusban emelt, majd többször átalakított római katolikus kápolna építészeti értékeinek, illetve a kápolna telkén álló keresztek és Szent Vendel szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése. 96. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely (Csongrád megye), Petőfi utca 15. házszám alatti, 12702 helyrajzi számú, valamint a Márton utca 1. házszám alatti 12701/1 és 12703 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 12697, 12698, 12699, 12700, 12701/1, 12704, 12705, 12706, 12708, 12709 12711, 12712, 12713, 12714, 12715, 12716, 12760, 12761, 12763, 12764, 12765 és 12766 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 12737 és 12762 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a hódmezővásárhelyi evangélikus templom, lelkészlak és iskola 19. század közepi – 20. század eleji épületegyüttes egészének, homlokzatainak, valamint a templom belső terének megőrzése. 97. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kápolnásnyék (Fejér megye), 436/50, 436/51, 436/52, 436/53, 436/54, 441 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 436/40, 436/43, 436/45, 436/48, 436/49, 440, 443/13, 443/14, 444/4, 444/5, 445/5, 445/6, 446/6, 446/7, 447/7, 449, 450, 456, 458/1, 459/1, 460/1, 484/1, 485/1 és 486 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 434/1, 436/14, 436/25, 447/4, 457 és 470 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1830 körül klasszicista stílusban emelt, 1907-ben historizáló stílusban átépített Dabasi Halász-kastély épületének, melléképületeinek és parkjának megőrzése. 98. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kaposvár (Somogy megye), 18216/7 és 18216/8 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. készítette:


látta:

jóváhagyta:



41

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a korábbi alapokon Rippl-Rónai József tervei szerint 1908 után kialakított villa történeti kertje kertművészeti értékeinek megőrzése. 99.§ (1) Műemlékké nyilvánítom a Kaposvár (Somogy megye), Baross utca 2. házszám alatti, 7131/10 és 7131/11 helyrajzi számú ingatlanokat, a 7131/22 és 9051/6 helyrajzi számú ingatlanokon álló II. és III. számú váltókezelői tornyokat, valamint a 7131/22 helyrajzi számú ingatlanon álló szelvényszám mérőt. (2) Műemléki környezetnek a 7131/9, 7131/12, 7131/13, 7131/14 és 9053 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 7131/7 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a kaposvári vasútállomás historizáló stílusú épületének, homlokzatainak és belső tereinek, építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint a két váltókezelői torony, illetve az egyetlen fennmaradt szelvényszám mérő építészeti és vasúttörténeti értékeinek megőrzése. 100. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kerepes (Pest megye), Szabadság út 252. házszám alatti, 73/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 58, 59, 73/3, 237, 238 és 247/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6, 63, 75, 245 és 246 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a nagyváradi káptalan által az 1710-es években, barokk stílusban építtetett lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 101. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kisbucsa (Zala megye), 0145 helyrajzi számú ingatlanon álló, Nepomuki Szent János szobrot és védőépületét. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



42

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század második felében, barokk stílusban készült, szoborfülkében álló Nepomuki Szent János szobor képzőművészeti és építészeti értékeinek megőrzése. 102. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kiszombor (Csongrád megye), Óbébai utca 56. házszám alatti, 888 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Rónay-sírkertben álló Rónay-sírkápolna, Borzeczky-kripta és Kálvária kápolna maradványai, továbbá a keresztút stációk építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 103. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komárom (Komárom-Esztergom megye), Petőfi Sándor utca 23. házszám alatti, 4822 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 4821/2, 4823, 4826/1, 4826/2, 4826/3, 4826/5, 5463, 5464, 5465, 5466, 5467 és 5468 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 4001/4, 4001/6, 4001/8, 4825 és 4826/9 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Szőny településrészen álló egykori Zichy-magtár 18. századi épületének megőrzése. 104. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Komló (Baranya megye), 0172/11 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 0172/10 és 0174/2helyrajzi számú ingatlanokat, a 0172/14 helyrajzi számú ingatlannak a 0172/10 és a 0158 helyrajzi számú ingatlanok közötti részét, valamint a 0158 és a 0173 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal és ingatlanrészekkel határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Jánosi Engel Adolf és családja által 1900-ban emelt historizáló stílusú kastélyépület építészeti, iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 105. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



43

(1) Műemlékké nyilvánítom a Kóny (Győr Moson Sopron megye), 86 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 80, 83, 84, 85, 87, 90, 266/9, 283/5, 312/2 és 317 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 159, 283/6 és 316 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Szabadság téren található, római katolikus templom 17-18. századi eredetű és a 19-20. század folyamán historizáló (neogótikus) stílusban átalakított épületének, képző és iparművészeti értékeinek, valamint eredeti, barokk stílusú berendezésének, a templomkertben álló kőkeresztnek és a Páduai Szent Antal szobornak a megőrzése. 106. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kőszeg (Vas megye), Rákóczi utca 121. házszám alatti, 2840 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2839 és 2909/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2578/3, 2580/1, 2841, 2842, 2896 és 2903/5 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi eredetű egykori vámház épületének és városképi szerepének megőrzése. 107. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kőszeg (Vas megye), Várkör utca 67. házszám alatti, 1871, 1872 és 1873 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek az 1865, 1869, 1870, 1874, 1875, 1876 és 1877 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1760 és 1868 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi eredetű, 19. század folyamán többször átalakított lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 108. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kőszeg (Vas megye), Várkör utca 69. szám alatti, 1874 és 1875 helyrajzi számú ingatlanokat.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



44

(2) Műemléki környezetnek az 1871, 1872, 1873, 1876 és 1877 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1760 és 1868 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század utolsó harmada és a 20. század első harmada között több ütemben épült egykori Lauringer-ház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 109. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kőszegpaty (Vas megye), 112 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 29, 30, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40/1, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48/1, 49, 51, 52, 54, 101, 109, 110, 111, 113, 115, 116, 117, 118, 121, 122, 123, 125, 126, 131 és 132 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 64/1 és 48/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja középkori eredetű, a 18. században bővített római katolikus templom külső és belső építészeti, képző és iparművészeti értékeinek megőrzése. 110. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Kerületiház utca 8. házszám alatti, 5 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3, 4, 7 és 82 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6 és 44 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Jung József tervei szerint, 1782-ben emelt, többször átépített egykori törvényhatósági ház és börtön épülete építészeti értékeinek megőrzése. 111. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Mátyás király út 3. házszáma alatti, 3545 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2117, 2118/4, 2118/5, 2115, 3544 és 3547 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3546 és 3551 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1860-70-es években emelt Talányi-ház építészeti, valamint képzőés iparművészeti értékeinek megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



45

112. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kutas (Somogy megye), 283/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2/1, 81/1, 82, 83, 282, 283/2, 433 és 434 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 185, 315/3, 315/4 és 690/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 1947-1950 között épült szocreál stílusú, Ady Endre utcai református templom, valamint a 19. század második felében épült parókia és istálló építészeti értékeinek és berendezésének megőrzése. 113. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Lad (Somogy megye), 382/4 és 383 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá történeti kertként műemlékké nyilvánítom a 011/2, 011/3, 011/4, 011/6, 011/8, 011/9, 011/10, 0179/1, 382/5, 382/6, 384/1, 384/2, 385, 386, 387, 388, 389, 390/3, 390/4, 392/1, 392/2 és 393 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 012 és 0168 helyrajzi számú ingatlanoknak a 011/1 helyrajzi számú ingatlannal határos szakaszát. (2) Műemléki környezetnek a 011/1, 013/2 és 0178 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 0168 helyrajzi számú ingatlan 013/2 és 0178 helyrajzi számú ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1905-1912 között Möller István tervei szerint épült, historizáló stílusú Hoyos Miksa-kastély építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint a 19. század harmadik negyedében kialakított, és a 19.-20. század fordulóján egzótákkal gazdagított történeti kert kerttörténeti értékeinek megőrzése. 114. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Magyartelek (Baranya megye), 1/6 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1/2, 1/3 és 1/5 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1844-1848 között épült, majd a 19. század végén bővített késő klasszicista és korai historizáló stílusú Czindery-kúria épületének, valamint melléképületeinek, víztornyának és 19. század végén telepített parkjának megőrzése. 115. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



46

(1) Műemlékké nyilvánítom a Mezőhegyes (Békés megye), 0457/46. helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 0457/16, 0457/45, 0457/47, 0457/48, 0457/49 és 0457/58 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 0522/1 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1860 körül klasszicista stílusban emelt 6-os majori magtár építészeti, iparművészeti, gazdaságtörténeti értékeinek megőrzése. 116. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Görgey Artúr utca 10. házszám alatti, 8433 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 8432, 8435, 8864/5 és 7633/12 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 8434 és 8473 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1900 körül historizáló stílusban épült lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 117. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Görgey utca 28. házszám alatti, 8421/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 7633/12, 8198/1, 8417, 8418, 8419, 8420, 8421/2, 8422, 8425, 11687/1, 11689/6, 11690 és 11691 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottságának Vincze Pál tervei szerint, szocreál stílusban, 1951-1952-ben épült székháza építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 118. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Régiposta utca 22. házszám alatti, 3603 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3603 helyrajzi számú ingatlan épületen kívül fennmaradó területét, a 3604 és 3554 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3558, 3601 és 3602 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



47

(4) A védetté nyilvánítás célja a 1900 körül épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 119. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miszla (Tolna megye), 0330/2, 0330/3, 0330/4, 0331, 0332/2, 0332/3, 0332/4, 0333/2, 0333/4, 0333/5, 0333/6, 0333/7 és 0333/8 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 0330/1, 612, 613, 614, 615, 616, 617, 618, 619, 620, 621, 622, 623, 624, 625, 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 634, 635, 636, 637, 638, 639, 640, 641, 642, 643, 644, 645, 646, 647, 648, 649, 650, 651, 652, 653, 654, 655, 656, 657, 658, 659, 660, 661, 662, 663, 664, 665, 666, 667, 668, 669, 670, 671, 672, 673, 674, 675, 676, 677, 678, 679, 680, 681, 682, 683, 684 és 685 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század közepén barokk stílusban emelt Nemeskéri Kiss-kastély, 18. és 19. századi eredetű melléképületei, a hozzá tartozó kert és birtok egykori területe, valamint Nemeskéri-Kiss Pál sírja építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 120. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye), Mosonvár u. 15. házszám alatti, 3233 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3226/2, 3227, 3228/2, 3229/2, 3230/3, 3230/4, 3231/2, 3234, 3236, 3237, 3238, 3239, 3240, 3241, 3242 és 3243 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3232/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Medgyaszay István által 1909-ben tervezett, és 1910-ben épült iskolaépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 121. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nádudvar (Hajdú-Bihar megye), Csillag utca 12. házszám alatti, 2693 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2442, 2443, 2444/1, 2444/2, 2692 és 2694/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2445 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században épült fazekasműhely épületének és berendezésének, valamint melléképületeinek megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



48

122. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nagyigmánd (Komárom-Esztergom megye), Rákóczi Ferenc utca 5. házszám alatti, 479 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 478, 480, 641 és 642 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 476 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1881-ben épült népi lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 123. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nagymágocs (Csongrád megye), Szentesi út 11. házszám alatti, 02/3, 05, 06/69, 987, 989 és 1019 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 986, 988, 1016, 1018, 1020/1, 1026, 1027, 1028, 1032 és 02/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 990/15 helyrajzi számú ingatlan 986 és 1016 helyrajzi számú ingatlanokkal határos szakaszát, és az 1017 helyrajzi számú ingatlannak a 988, 990/15, 1016, 1018 és 1027 helyrajzi számú ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Károlyi-uradalom 1848-49-ben, feltehetően Ybl Miklós tervei szerint emelt tiszttartói háza építészettörténeti értékeinek, valamint az uradalomközpontba vezető út vonalának és szegélyező kettős fasorának kertművészeti és tájképi értékeinek megőrzése. 124. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nemeskolta (Vas megye), Dózsa György utca 22. házszám alatti, 147 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 125, 126, 127, 129, 145/1, 148, 150 és 117/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 144, 119/2, 119/6 és 173/8 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Cziráky János által 1864-ben emeltetett romantikus stílusú római katolikus templom építészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 125. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nemesvita (Veszprém megye), Dózsa György utca 5. házszám alatti, 308/1 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



49

(2) Műemléki környezetnek a 239, 305, 306, 307, 308/2 és 309 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 257, 341/2 és 342/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század elején épült plébániaház, az egykori Töreky-kúria építészeti értékeinek megőrzése. 126. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nyergesújfalu (Komárom-Esztergom megye), Kossuth Lajos utca 196. házszám alatti, 796 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 793, 794, 795, 797, 798 és 803 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 802 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben Kernstok Károly festőművész által építtetett villa és műterem építészeti és művészettörténeti értékeinek megőrzése. 127. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), 1386 és 1388 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1843-ban létrehozott nyíregyházi zsidó temető területének, síremlékeinek, ezek képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 128. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Óföldeák (Csongrád megye), külterület 0130/5 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 0130/24 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1860-as években épült késő-klasszicista Návay-kastély és istállója, valamint az 1910 körül épült gazdatiszti lak és parkjuk építészeti és műemléki értékeinek megőrzése. 129. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



50

(1) Műemlékké nyilvánítom az Óföldeák (Csongrád megye), Micsurin utca 2. házszám alatti, 269 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 265, 266, 267, 270, 271/1, 271/2, 272, 273, 275, 276, 279/1, 279/2, 280, 281, 282, 283, 284, 287, 288 és 289 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 285 helyrajzi számú ingatlan 269 helyrajzi számú ingatlannal határos szakaszát, és a 239 helyrajzi számú ingatlan 267, 270, 271/1 és 271/2 helyrajzi számú ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén klasszicista stílusban épült Návay-kúria építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 130. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Orosháza (Békés megye), Dózsa György utca 22. házszám alatti, 3107 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3102, 3104, 3106, 3288, 3289, 3915 és 3916 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3108, 3616, 3617 és 3398 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Gémes Ferenc által 1910-ben építtetett, szecessziós stílusú Gémespalota építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 131. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Osli (Győr-Moson-Sopron megye), 0344/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében emelt Szent Vendel kápolna építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 132. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécel (Pest megye), 762/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 763, 764/1 és 764/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



51

(4) A védetté nyilvánítás célja a péceli Fáy-kastély feltehetően a 18. század végén épült barokk, és a 19. század végén épült historizáló stílusú szárnya építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 133. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécel (Pest megye), Korányi utca 8. házszám alatti, 2478 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2461, 2462, 2475, 2477, 2479, 2513, 2523 és 2524 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2167 és 2496 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Lechner Ilka számára 1897-ben magyaros szecessziós stílusban Lechner Ödön tervei szerint épült nyaralóépület megőrzése. 134. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs (Baranya megye), Ágota utca 3. házszám alatti, 16978 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1772 után épült barokk eredetű, az 1860-as években historizáló stílusban átalakított Krautszak-malom és tímárműhely együttese építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 135. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs (Baranya megye), Szigeti út 69. házszám alatti, 436/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 436/1, 437/3, 437/5, 437/6 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1914-ben emelt malom építészeti, iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 136. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécsudvard (Baranya megye), Széchenyi utca 72. házszám alatti, 286 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



52

(2) Műemléki környezetnek a 184/2, 186/4, 187, 284, 285, 287 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 155/5 és 185 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1922-ben épült népi lakóház építészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 137. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pölöskefő (Zala megye), 529 helyrajzi számú ingatlanon álló kőkeresztet. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1829-ben Zitterbarth József kőfaragóműhelye által emelt, Petőfi Sándor utcai kőkereszt képzőművészeti értékeinek megőrzése. 138. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Rábapordány (Győr-Moson-Sopron megye), 543/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 24/4, 26/6, 27/1, 33/1, 38, 42, 43, 44, 45/1, 46/1, 52/1, 55, 64/1, 65, 66, 70, 83, 103, 105, 110, 111, 112/1, 113, 120, 121/4, 671, 672, 673, 674/1, 675, 676, 677/4, 677/5, 678, 679, 684, 691, 694/1, 694/3, 694/4, 695/1, 696/1, 696/2, 697/1, 701/1, 701/2, 705, 706 és 707 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 543/13, 543/14 és 732 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1867-ben emelt, 1912-ben bővített, Gévay-Wolff Lajos utcában elhelyezkedő római katolikus templom külső és belső építészeti, képző és iparművészeti értékeinek megőrzése. 139. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Bartók Béla utca 12. házszám alatti, 991 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 947, 948, 949/2, 986, 987, 990 és 998/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 943, 953 és 954 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos területét jelölöm ki. készítette:


látta:

jóváhagyta:



53

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Lux Kálmán által tervezett, 1930-34 között emelt historizáló stílusú evangélikus bányásztemplom építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 140. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sárbogárd (Fejér megye), 4860/3 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 4836, 4838, 4839, 4840, 4841, 4843/2, 4844 és 4860/4 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1823-ban emelt egykori Zichy-magtár építészeti értékeinek és díszítőelemeinek megőrzése. 141. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Somogysámson (Somogy megye), Fő utca 104. házszám alatti, 121 helyrajzi számú ingatlant, valamint a Fő utca 112. házszám alatti, 120 helyrajzi számú ingatlanon lévő plébánia épületét. (2) Műemléki környezetnek a 116, 122/1, 290, 291, 292, 294 és 295 ingatlanokat, a 120 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 118, 176, 197 és 293 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1773-ban épült barokk templom és az 1802-ben épült plébánia építészeti, városképi, iparművészeti értékeinek és eredeti berendezési tárgyainak megőrzése. 142. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sonkád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Kossuth Lajos utca 4-2. házszám alatti, 93/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 69, 71, 72, 93/1, 94/1, 118, 119 és 120 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 117 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Hangya Szövetkezet által az 1910-es években emeltetett magtárépület (ún. nagymagtár) építészeti és iparművészeti értékeinek, továbbá településképi szerepének megőrzése. 143. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



54

(1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Paprét 26. házszám alatti, 2348 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az 1781, 1782, 1783, 1784, 1786/1, 1787, 1789/2, 1790/2, 2347/1, 2347/2, 2347/3, 2356/1 és 2356/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1785, 1806, 1807, 1808/1, 1808/2, 2200, 2255, 2256, 2257 és 2350 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század folyamán több ütemben épült klasszicista - historizáló lakóház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése. 144. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Rákóczi utca 8. házszám alatti, 283 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 283 helyrajzi számú ingatlan védendő épületén kívül fennmaradó területét, a 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 410, 411, 3117, 3118, 3120, 3122/3, 3123, 3131, 3133, 3134, 3135/3, 3137, 3144/1, 3145 és 3146 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 282 és 3153 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század során több ütemben, historizáló stílusban épült egykori Honvéd Tiszti Leánynevelő Intézet építészeti értékeinek megőrzése. 145. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Rákóczi utca 14. házszám alatti, 412 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 283, 292, 323, 409, 410, 411, 415, 416/1, 416/3, 3150, 3151 és 3152 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 408 és 3153 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1847-ben és 1850-ben, Leopold Walter tervei szerint, klasszicista stílusban épült lakóház építészeti értékeinek megőrzése. 146. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Rákóczi utca 53. házszám alatti, 3152 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



55

(2) Műemléki környezetnek a 412, 413, 414, 415, 3151 és 3237 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 408, 2998, 3030/1 és 3153 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1847-ben klasszicista stílusban épült, majd 1914-20 között historizáló stílusban átalakított lakóház építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 147. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Újteleki utca 52. házszám alatti, 414 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 412, 413, 415 és 3152 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 408 és 3153 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1912-ben Schármár Károly tervei szerint szecessziós stílusban épült lakó- és üzletház építészeti értékeinek megőrzése. 148. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Söjtör (Zala megye), Deák Ferenc utca 237. házszám alatti, 590 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 453, 589 és 592/1 helyrajzi számú ingatlanokat, az 591 helyrajzi számú ingatlant, valamint a 539 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén klasszicista stílusban épült, 1900 körül historizáló stílusban átalakított Lochuk-kúria építészeti értékeinek megőrzése. 149. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabás (Somogy megye), Fő utca 49. házszám alatti, 175 helyrajzi számú református templomot és lelkészlakot. (2) Műemléki környezetnek a 21, 22, 23/2, 24/2, 25/2, 26, 174, 176, 178, és 179 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 158, 159, 177 és 285 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



56

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század első harmadában épült barokk templom és a 19. század második felében épült lelkészlak építészeti, városképi és iparművészeti értékeinek, továbbá eredeti berendezési tárgyainak megőrzése. 150. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szabás (Somogy megye), Fő u. 137. házszám alatti, 284/2, 284/3, 284/4, 284/5, 284/6, 284/7, 284/8, 286, 287 és 288 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 215, 218/2, 222, 223, 225, 226, 227, 229, 230, 278, 281 és 290 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 158, 220, 282, 285 és 289 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1890-es években épült egykori Fekete-kúria külső és belső építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, a hozzá tartozó park kerttörténeti értékeinek, valamint a 19. század második felében épült római katolikus kápolna külső és belső építészeti, illetve képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 151. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szany (Győr-Moson-Sopron megye), 1128 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 539, 554, 555, 556, 557, 558, 559, 560, 561, 567, 568, 569, 573, 578, 580, 1087, 1096, 1097, 1098, 1099, 1100, 1104, 1107/2, 1111, 1113, 1120/1, 1127, 1129, 1130 és 1131 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 610/1, 866, 1030 és 1138 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a szanyi római katolikus templom késő barokk és historizáló stílusú épületének és berendezésének megőrzése. 152. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szarvas (Békés megye), 01266/1, 01266/2, 01266/4, 01266/5, 01266/7 és 4/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5301/1 helyrajzi számú ingatlanon álló Gazdasági Tanintézet főépületét. (5) Műemléki környezetnek az 5301/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a 3, 4/2, 5/1, 6, 7/4, 8, 9 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2043 és 5301/2 helyrajzi számú ingatlanokat és a 4280/1, 4281, 4282/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal érintkező szakaszát jelölöm ki. (2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



57

(3) A védetté nyilvánítás célja az egységes oktatási és építészeti koncepció szerint, Nászay Miklós és Lakos Miklós építészek tervei alapján 1927-ben emelt Szarvasi Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézet főépülete, 1929-ben emelt tanárlakásai, valamint a Bikazúgban 1929-ben létesített tangazdasági major építészeti, iparművészeti, képzőművészeti, agrártörténeti értékeinek megőrzése. 153. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged (Csongrád megye), 17282 helyrajzi számú ingatlanon található kápolnát, remetelakot és koldusházat. (2) Műemléki környezetnek a 17282 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 1880 körül emelt kápolna, remetelak, és koldusház építészeti értékeinek, valamint teljes berendezésének megőrzése. 154. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár (Fejér megye), 7671/16 helyrajzi számú ingatlanon álló vasútállomás felvételi épületét (állomásépületét) és a Pályamunkás című szobrot, a 7671/9 helyrajzi számú ingatlanon álló II. számú állítóközpont épületét, valamint a 7671/10 helyrajzi számú ingatlanon álló járműjavító-műhely és mozdonyfordító-korong épületét. (2) Műemléki környezetnek a 7671/9, 7671/10 és 7671/16 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó részét jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1951-52-ben Kelemen László tervei alapján emelt felvételi épület (állomásépület), az 1952-53-ban Rimanóczy Gyula tervei alapján emelt II. számú állítóközpont, az 1956-ban Kóthai Nándor által alkotott Pályamunkás szobor és az 1964-ben Gerencsér Ferenc, Kirchner Kornél, Fröschl Károly tervei alapján emelt járműjavító-műhely és mozdonyfordító-korong építészeti, technikatörténeti, iparművészeti, képzőművészeti értékeinek megőrzése. 155. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár (Fejér megye), Koronázó tér 3. házszám alatti, 387 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



58

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori Ősfehérvár étterem épületének és az alatta található középkori Szűz Mária prépostsághoz tartozó maradványoknak a megőrzése. 156. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szekszárd (Tolna megye), 7363 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1965-ben Makovecz Imre tervei szerint emelt Sió csárda építészeti, iparművészeti értékeinek megőrzése. 157. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szentendre (Pest megye), Dózsa György út 3. házszám alatti, 396/1 helyrajzi számú ingatlanon található egykori HÉV kocsiszínt. (2) Műemléki környezetnek a 396/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 383, 384, 385, 386/1, 386/2, 387/1, 394/3 és 396/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1914-ben Zielinszky Szilárd által tervezett és Sorg Antal által épített vasbetonvázas HÉV kocsiszín építészeti, iparművészeti és közlekedéstörténeti értékeinek megőrzése. 158. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szentes (Csongrád megye), Jókai Mór utca 71. házszám alatti, 2523 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2500, 2501, 2502, 2503, 2508, 2509, 2510, 2524/1, 2524/2, 2698, 2701, 2702 és 4571 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2477, 2505, 2522, 2604, 4567 és 4634 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja Dobovszky József István által épített magyaros szecessziós stílusú református templom építészeti, valamint képző és iparművészeti értékeinek, továbbá a telkén álló parókia épületének megőrzése. 159. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei), 2023/8 és 2024 helyrajzi számú ingatlanokat. készítette:


látta:

jóváhagyta:



59

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1889-ben emelt, 1922-29-ben, majd 1971-81-ben átépített Szerencsi Cukorgyár megmaradt épületeinek építészeti, technikatörténeti és iparművészeti értékeinek, berendezésének megőrzése. 160. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye), 3243/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 3243/2 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1909-1910-ben Ast Ede tervei alapján épült vasbeton víztorony építészeti, képző- és iparművészeti érétkeinek megőrzése. 161. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Sóház utca 2. házszám alatti, 917 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 850, 894, 895/2, 915/1, 916, 918/1, 918/2 és 919 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 914, 925/1 és 861 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Sztehlo Ottó által 1984-ben tervezett, historizáló stílusú református templom, parókia és régi gyülekezeti ház építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 162. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Templom út 2-4. házszám alatti, 930/2 és 930/3 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 896, 921, 922, 923, 924, 925/2, 929, 931, 932, 936, 937, 1034 és 1039 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 913, 914, 925/1, 968 és 1056 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga építészeti értékeinek, valamint berendezésének megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



60

163. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tápiószele (Pest megye), 2272/1 és 2272/2 helyrajzi számú, valamint a Múzeum utca 13. házszám alatti 2282 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2270, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277/2, 2278/3, 2278/4, 2280/1, 2280/3, 2280/4, 2283/1, 2329/1, 2329/2, 2330, 2331/1, 2331/2, 2332, 2335, 2337 és 2340 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2394 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1910-es években kialakított Blaskovich-kúria kertje egységének, és egykori gazdasági épületeinek megőrzése. 164. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna (Tolna megye), Bezerédj Pál tér 1. házszám alatti, 457/9 helyrajzi számú ingatlant. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a selyemgyár épületei építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése. 165. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tótkomlós (Békés megye), Bajza utca 4. házszám alatti, 2501/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 2400, 2404, 2408/1, 2408/2, 2409, 2497, 2501/1, 2505és 2503 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2404, 2452 és 2502 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1857-ben épült szlovák evangélikus iskola és tanítólakás építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 166. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tótkomlós (Békés megye), Luther utca 1. házszám alatti, 469 helyrajzi számú ingatlant. készítette:


látta:

jóváhagyta:



61

(2) Műemléki környezetnek a 451, 452, 453, 454 és 468 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 456 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1763-ban épült evangélikus parókia és melléképülete, valamint a telken álló mészosztó építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. 167. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Újszentmargita (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Rákóczi Ferenc utca 19. házszám alatti, 538/2 helyrajzi számú ingatlant, a Rákóczi Ferenc u. 23. házszám alatti 538/12 helyrajzi számú ingatlant, valamint a 538/3 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 353/11, 353/12, 354/1, 357/1, 358/1, 360, 535/1, 535/2, 536/1, 536/2, 537, 538/11, 540, 542/1 és 542/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 334/2, 334/3, 334/4, 539 és 542/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1892-ben emelt plébániaépület és az 1893-94-ben emelt klasszicizáló római katolikus templom építészeti-, valamint képző és iparművészeti értékeinek, a településkép meghatározó együttesének a megőrzése. 168. § (1) Műemlékké nyilvánítom az Újudvar (Zala megye), 013/3 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek az Újudvar, 1631/2, 013/5, 013/6 helyrajzi számú ingatlanokat, a Nagykanizsa (Zala megye), 0545/3 és 0554 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az Újudvar, 013/4 és 017 helyrajzi számú ingatlanok, és a Nagykanizsa, 0541 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok általa határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén, barokk stílusban épült kápolna építészeti értékeinek megőrzése. 169. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vajta (Fejér megye), 739/2, 740 és 741 helyrajzi számú ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek az 554, 555/1, 555/2, 556, 557, 558, 559/1, 559/2, 560/1, 560/2, 560/3, 560/4, 560/5, 738, 742, 743, 744, 745, 746, 747, 748 és 750 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 561/1, 561/2, 561/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom. készítette:


látta:

jóváhagyta:



62

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi alapokon a 19. században emelt, mai formájára a 20. század elején kiépített Zichy-Wenckheim-kastély és gazdasági melléképületei, víztornya, illetve történeti kertje építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá kerttörténeti értékeinek megőrzése. 170. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vállaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), 064/2 helyrajzi számú külterületi ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 064/3, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 32, 610 és 611 helyrajzi számú ingatlanokat, a 064/4, helyrajzi számú ingatlan 061/5, 499, 506/2 és 507/2 helyrajzi számú ingatlanokkal érintkező szakaszát, valamint a 609 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a temetőben álló, 1868-ban emelt kálváriakápolna és az előtte álló stációépítmények, valamint a temető 19-20. századi faragott kőkeresztjei és öntöttvas keresztjei építészeti, képző- és iparművészeti, valamint településtörténeti értékeinek megőrzése. 171. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vállaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Szabadság utca 2. házszám alatti, 605 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 4, 5, 6, 7/1, 8, 602, 603, 604, 606/1, 606/2 és 606/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 579 és 608/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategória kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja 19. században épült sváb népi porta együttesének, a lakóépület, a cifra csűr és a három ólas góré építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése. 172. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vékény (Baranya megye), Fő utca 55. házszám alatti, 71 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 017/7, 017/8, 017/9, 017/10, 017/12, 017/13, 019, 68, 69, 70, 72, 74/1 és 74/2, helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 63/5 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által közrefogott szakaszát jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század első felében épült malom ép szerkezetének megtartása, továbbá építészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



63

173. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zalaszántó (Zala megye), zártkert 895/2 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a zártkert 889, 890, 891, 895/1 és 896 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1914-ben, historizáló stílusban épült Szent Donát-kápolna képzőművészeti és építészeti értékeinek megőrzése. 174. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zsáka (Hajdú-Bihar megye), Felszabadulás út 55. házszám alatti, 412/1 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a 412/2 és 414 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja a 1860 és 1887 között emelt, 1895-ben és 1911-ben átalakított, bővített szélmalom építészeti, iparművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése. 175. § (1) Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a Budapest XIX. kerület területén az 1. számú mellékletben leírt határon belül a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat. (2) Műemléki környezetnek a 160980/1, 160980/2, 160980/3, 160980/4, 161173/2, 161175, 161176, 161177, 161178, 161179, 161180, 161181, 161182, 161183, 161184, 161186, 161187, 161190/1, 161190/2, 161191/2, 161192, 161193, 161194, 161197, 161198, 161199/1, 161199/2, 161202, 161203, 161204, 161205, 161208, 161209, 161210, 161211, 161215, 161216, 161217/1, 161220, 161221, 161222, 161225, 161226, 161227, 161228, 161231, 161232, 161233, 161234, 161238, 161239, 161240/1, 161242, 161243, 161244, 161247, 161248, 161251, 161252, 161253, 161254, 161255, 161258, 161259, 161260, 161261, 161264, 161265, 161266, 161269, 161270, 161273, 161274, 161275, 161278, 161279, 161280, 161281, 161282, 161283, 161286, 161287, 161288, 161291, 161292, 161293, 161297, 161297, 161298, 161299/1, 161299/2, 161302, 161303, 161304, 161305, 161308, 161309 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 160772, 161172, 161200, 161237 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki. (3) A védetté nyilvánítás célja az 1909–20 között épült Wekerle-telep településszerkezetének és építészeti arculatának, valamint egyedi építészeti értékeinek megőrzése. 176. § készítette:


látta:

jóváhagyta:



64

(1) Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom Decs (Tolna megye) területén az 3. számú mellékletben leírt határon belül a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléki jelentőségű területnek nincs műemléki környezete. (3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja megőrizni Decs településmagjának 18. századi eredetű szerkezetét, 19. századi és 20. század eleji, jellemzően historizáló stílusú épületállományának, a lakó és melléképületeknek az egységes településképét. 177. § (1) Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom Jánoshalma (Bács-Kiskun megye) területén az 5. számú mellékletben leírt határon belül a 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléki jelentőségű területnek nincs műemléki környezete. (3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja Jánoshalma településmagja 18. századi eredetű szerkezetének, valamint 19. századi és 20. század eleji, jellemzően historizáló stílusú épületállományának megőrzése. 178. § (1) Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területén az 7. számú mellékletben leírt határon belül a 8. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat. (2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléki jelentőségű területnek nincs műemléki környezete. (3) A védetté nyilvánítás célja Miskolci belvárosának, az avasi pincesornak és az egykori Mindszent település középkori eredetű utcahálózatának és településszerkezetének, valamint a terület nagyrészt 18-20. század közötti épületállománya építészeti, képző- és iparművészeti, ipar- és kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. 179. § (1) A 2362/1987. számú, 1987. március 11-én kelt OMF határozattal műemlékké nyilvánított Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 207. házszám alatti, 11364 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A műemléki védelem alatt álló ún. Balázs vendéglő műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, védettségének fenntartása ezért nem indokolt. 180. § (1) Az 1620–24/1951 VKM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított Budapest VIII. kerület, Tömő utca 4–6. szám alatti, 36302 helyrajzi számon nyilvántartott, időközben telekalakítás készítette:


látta:

jóváhagyta:



65

következtében 36302/1, 36302/2, 36302/3 helyrajzi számokra megosztott ingatlanok tekintetében a 36302/1 és 36302/2 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanok műemléki védettségét megszüntetem. (2) A 36302/3 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettsége a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoznak, ezért műemléki védelmük a továbbiakban nem indokolt. 181. § (1) A 22509/1958 ÉM határozattal műemlékké nyilvánított Csákánydoroszló (Vas megye), 1/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) Az 1/1, 2/1 és 416 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon a műemléki védettség a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy nem a történeti kert része, hanem a birtoktest alárendelt része volt, műemléki értéket nem hordoz. 182. § (1) Az 12313/1977. számú, 1977. szeptember 12-én kelt OMF határozattal műemlékké nyilvánított Emőd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Szilfa utca 3. házszám alatti, 617/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóház megsemmisült, védettségének fenntartása ezért nem indokolt. 183. § (1) Az 22509/1958. számú ÉM és 120344/1958. számú MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított Kocs (Komárom-Esztergom megye), 1273/9 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A műemléki védelem alatt álló, Szabadság utcában álló majorsági épület műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, védettségének fenntartása ezért nem indokolt. 184. § (1) A 8266/1988. számú, 1988. július 20-án kelt OMF határozattal műemlékké nyilvánított Komlóska (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Ságvári Endre utca 8. házszám alatti, 372 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóház és csűr megsemmisült, műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, a védelem fenntartása ezért nem indokolt. készítette:


látta:

jóváhagyta:



66

185. § (1) A 22509/1958. számú ÉM és 120344/1958. számú MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított Pécs (Baranya megye), Felsőmalom utca 11. házszám alatti, 16632 helyrajzi számon nyilvántartott, időközben telekalakítás következtében 16632/5 és 16618 helyrajzi számokra megosztott ingatlanok tekintetében a 16618 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A 16632/5 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettség a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoz, ezért műemléki védelme a továbbiakban nem indokolt. 186. § (1) Az 5800/1986. számú, 1986. május 13-án kelt OMF határozattal műemlékké nyilvánított Szarvaskend (Vas megye), Királyhegy 39. házszám alatti, 1271 helyrajzi számon nyilvántartott, időközben telekalakítás következtében 1271/1 és 1271/2 helyrajzi számokra megosztott ingatlanok tekintetében a 1271/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A 1271/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettség a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoz, ezért műemléki védelme a továbbiakban nem indokolt. 187. § (1) A 22509/1958. számú ÉM és 120344/1958. számú MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított Szigetszentmárton (Pest megye), Templom utca 1. házszám alatti, 1/2 helyrajzi számon nyilvántartott, időközben telekalakítás következtében 1/3 és 1/4 helyrajzi számokra megosztott ingatlanok tekintetében az 1/3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) Az 1/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettség a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoz, ezért műemléki védelme a továbbiakban nem indokolt. 188. § (1) A 22509/1958. számú ÉM és 120344/1958. számú MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Fő utca 20. házszám alatti, 803/1 helyrajzi számon nyilvántartott, időközben telekalakítás következtében 803/5 és 803/6 helyrajzi készítette:


látta:

jóváhagyta:



67

számokra megosztott ingatlanok tekintetében a 803/5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan műemléki védettségét megszüntetem. (2) A 803/6 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettség a továbbiakban is fennmarad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoz, ezért műemléki védelme a továbbiakban nem indokolt. 189. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 192. § (1) bekezdése által műemlékké nyilvánított Veszprém (Veszprém megye) 2327/1 helyrajzi számú ingatlanon nyilvántartott, és időközben telekalakítás következtében 2322/1, 2322/2, 2322/3, 2322/4, 2322/5, 2322/6 helyrajzi számokra megosztott ingatlanok tekintetében, a 2322/1, 2322/2, 2322/3, 2322/4 és 2322/5 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanok műemléki védettségét megszüntetem. (2) A 2322/6 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon a műemléki védettség fenntartása a továbbiakban is indokolt. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok műemléki védettségének megszüntetését az indokolja, hogy műemléki értéket nem hordoznak, ezért műemléki védelmük a továbbiakban nem indokolt. 190. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 192. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Műemlékké nyilvánítom a Veszprém (Veszprém megye), 2322/6 helyrajzi számú ingatlant.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009 (III. 6.) OKM rendelet 192. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Műemléki környezetnek a 2281, 2321, 2322/1, 2322/2, 2322/3, 2322/4, 2322/5, 2327/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 2307/1, 2355/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát, illetve a 2370/1 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határolt, 50 méter széles szakaszát jelölöm ki.” (4) E § (2)-(3) bekezdése a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. Budapest, 2011. Dr. Réthelyi Miklós s.k. nemzeti erőforrás miniszter készítette:


látta:

jóváhagyta:



68

1. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez A Wekerle-telep műemléki jelentőségű terület határvonala a Határ út (160001 helyrajzi szám) délkeleti telekhatárának északkeleti végpontja és a Pannónia út (160772 helyrajzi szám) találkozásának pontjától indul ki az óramutató járásával megegyező irányban. Először a Pannónia út (160772 helyrajzi szám) északkeleti telekhatára mentén röviden keleti irányba tart, majd délkeleti irányban halad tovább az Ady Endre út (161310 helyrajzi szám) délnyugati telekhatára mentén. A 161308 helyrajzi számú telek határát elérve a Bercsényi utcai teleksor és a Rákóczi utcai teleksor közötti telekhatárokon halad végig a 161188 helyrajzi számú telek déli sarokpontjáig. Innen északnyugatnak fordulva elhalad az 161188 és 161173/1 helyrajzi számú telkek határán, metszi a Bercsényi utcát (161172 helyrajzi szám), majd az utca északi határát követve halad nyugatnak a Pannónia útig (160772 helyrajzi szám). A Pannónia út keleti határán halad tovább észak felé, majd a 160981 helyrajzi számú ingatlan délkeleti és délnyugati telekhatárának vonalában nyugatra fordul, nyugat felé halad az 160981 és 160982 helyrajzi számú ingatlanok, majd a Zoltán utca (160974 helyrajzi szám) déli telekhatárain. A Zoltán utca (160974 helyrajzi szám) délnyugati határán északnak fordul, elhalad a 160980/2 és 160980/3 helyrajzi számú ingatlanok északkeleti és északnyugati telekhatárain, így elérve a Nagykőrösi út (160002 helyrajzi szám) északkeleti telekhatárát. Innen a határ északnyugati irányban folytatódik tovább a Nagykőrösi út északkeleti határvonala mentén, így elhaladva a Hungária út telekhatára mentén északi irányba fordulva éri el a Határ út telekhatárát, ahonnan a Határ út délkeleti határa mentén halad a kiindulópontig. 2. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez 160003, 160014, 160025, 160036, 160047, 160058, 160069, 160080, 160091, 160102, 160113, 160124, 160135, 160146, 160157, 160168, 160179, 160190, 160201,

160004, 160015, 160026, 160037, 160048, 160059, 160070, 160081, 160092, 160103, 160114, 160125, 160136, 160147, 160158, 160169, 160180, 160191, 160202,

160005, 160016, 160027, 160038, 160049, 160060, 160071, 160082, 160093, 160104, 160115, 160126, 160137, 160148, 160159, 160170, 160181, 160192, 160203,

készítette:


160006, 160017, 160028, 160039, 160050, 160061, 160072, 160083, 160094, 160105, 160116, 160127, 160138, 160149, 160160, 160171, 160182, 160193, 160204,

160007, 160018, 160029, 160040, 160051, 160062, 160073, 160084, 160095, 160106, 160117, 160128, 160139, 160150, 160161, 160172, 160183, 160194, 160205,

160008, 160019, 160030, 160041, 160052, 160063, 160074, 160085, 160096, 160107, 160118, 160129, 160140, 160151, 160162, 160173, 160184, 160195, 160206,

160009, 160020, 160031, 160042, 160053, 160064, 160075, 160086, 160097, 160108, 160119, 160130, 160141, 160152, 160163, 160174, 160185, 160196, 160207,

látta:

160010, 160021, 160032, 160043, 160054, 160065, 160076, 160087, 160098, 160109, 160120, 160131, 160142, 160153, 160164, 160175, 160186, 160197, 160208,

160011, 160022, 160033, 160044, 160055, 160066, 160077, 160088, 160099, 160110, 160121, 160132, 160143, 160154, 160165, 160176, 160187, 160198, 160209,

160012, 160023, 160034, 160045, 160056, 160067, 160078, 160089, 160100, 160111, 160122, 160133, 160144, 160155, 160166, 160177, 160188, 160199, 160210,

160013, 160024, 160035, 160046, 160057, 160068, 160079, 160090, 160101, 160112, 160123, 160134, 160145, 160156, 160167, 160178, 160189, 160200, 160211,

jóváhagyta:



69

160212, 160213, 160214, 160215, 160216, 160217, 160218, 160219, 160220, 160221, 160222, 160223, 160224, 160225, 160226, 160227, 160228, 160229, 160230, 160231, 160232, 160233, 160234, 160235, 160236, 160237, 160238, 160239, 160240/1, 160240/2, 160241, 160242, 160243, 160244, 160245, 160246, 160247, 160248, 160249, 160250, 160251, 160252, 160253, 160254, 160255, 160256, 160257, 160258, 160259, 160260, 160261, 160262, 160263, 160264, 160265, 160266, 160267, 160268, 160269, 160270, 160271, 160272, 160273, 160274, 160275, 160276, 160277, 160278, 160279, 160280, 160281, 160282, 160283, 160284, 160285, 160286, 160287, 160288, 160289, 160290, 160291, 160293, 160294, 160295, 160296, 160297, 160298, 160299, 160300, 160301, 160302, 160303, 160304, 160305, 160306, 160307, 160308, 160309, 160310, 160311, 160312, 160313, 160314, 160315, 160316, 160317, 160318, 160319, 160320, 160321, 160322, 160323, 160324, 160325, 160326, 160327, 160328, 160329, 160330, 160331, 160332, 160333, 160334, 160335, 160336, 160337, 160338, 160339, 160340, 160341, 160342, 160343, 160344, 160345, 160346, 160347, 160348, 160349, 160350, 160351, 160352, 160353, 160354, 160355, 160356, 160357, 160358, 160359, 160360, 160361, 160362, 160363, 160364, 160365, 160366, 160367, 160368, 160369, 160370, 160371, 160372, 160373, 160374, 160375, 160376, 160377, 160378, 160379, 160380, 160381, 160382, 160383, 160384, 160385, 160386, 160387, 160388, 160389, 160390, 160391, 160392, 160393, 160394, 160395, 160396, 160397, 160398, 160399, 160400, 160401, 160402, 160403, 160404, 160405, 160406, 160407, 160408, 160409, 160410, 160411, 160412, 160413, 160414, 160415, 160416, 160417, 160418, 160419, 160420, 160421, 160422, 160423, 160424, 160425, 160426, 160427, 160428, 160429, 160430, 160431, 160432, 160433, 160434, 160435, 160436, 160437, 160438, 160439, 160440, 160441, 160442, 160443, 160444, 160445, 160446, 160447, 160448, 160449, 160450, 160451, 160452, 160453, 160454, 160455, 160456, 160457, 160458, 160459, 160460, 160461, 160462, 160463, 160464, 160465, 160466, 160467, 160468, 160469, 160470, 160471, 160472, 160473, 160474, 160475, 160476, 160477, 160478, 160479, 160480, 160481, 160482, 160483, 160484, 160485, 160486, 160487, 160488, 160489, 160490, 160491, 160492, 160493, 160494, 160495, 160496, 160497, 160498, 160499, 160500, 160501, 160502, 160503/1, 160503/2, 160504, 160505, 160506, 160507, 160508, 160509, 160510, 160511, 160512, 160513, 160514, 160515, 160516, 160517, 160518, 160519, 160520, 160521, 160522, 160523, 160524, 160525, 160526, 160527, 160528, 160529, 160530, 160531, 160532, 160533, 160534, 160535, 160536, 160537, 160538, 160539, 160540, 160541, 160542, 160543, 160544, 160545, 160546, 160547, 160548, 160549, 160550, 160551, 160556, 160557, 160558, 160559, 160560, 160561, 160562, 160563, 160564, 160565, 160552, 160553, 160554, 160555, 160566, 160567, 160568, 160569, 160570, 160571, 160572, 160573, 160574, 160575, 160576, 160577, 160578, 160579, 160580, 160582, 160583, 160584, 160585, 160586, 160587, 160588, 160589, 160590, 160591, 160592, 160593, 160594, 160595, 160596, 160597, 160598, 160599, 160600, , 160601, 160602, 160603, 160604, 160605, 160606, 160607, 160609, 160608, 160610, 160611, 160612, 160613, 160614, 160615, 160616, 160617, 160618, 160619, 160620, 160621, 160622, 160623, 160624, 160625, 160626, 160627, 160628, 160629, 160630, 160631, 160632, 160633, 160634, 160635, 160636, 160637, 160638, 160639, 160640, 160641, 160642, 160643, 160644, 160645, 160646, 160647, 160648, 160649, 160650, 160651, 160652, 160653, 160654, 160655, 160656, 160657, 160658, 160659, 160660, 160661, 160662, 160663, 160664, 160665, 160666, 160667, 160668, 160669, 160670, 160671, 160672, 160673, készítette:


látta:

jóváhagyta:



70

160674, 160675, 160676, 160677, 160678, 160679, 160680, 160681, 160682, 160683, 160684, 160685, 160686, 160687, 160688, 160689, 160690, 160691, 160692, 160693, 160694, 160695, 160696, 160697, 160698, 160699, 160700, 160701, 160702, 160703, 160704, 160705, 160706, 160707, 160708, 160709, 160710, 160711, 160712, 160713, 160714, 160715, 160716, 160717, 160718, 160719, 160720, 160721, 160722, 160723, 160724, 160725, 160726, 160727, 160728, 160729, 160730, 160731, 160732, 160733, 160734, 160735, 160736, 160737, 160738, 160739, 160740, 160741, 160742, 160743, 160744, 160745, 160746, 160747, 160748, 160749, 160750, 160751, 160752, 160753, 160754, 160755, 160756, 160757, 160758, 160759, 160760, 160761, 160762, 160763, 160764, 160765, 160766, 160767, 160768, 160769, 160770, 160771, 160773, 160774, 160775, 160776, 160777, 160778, 160779, 160780, 160781, 160782, 160783, 160784, 160785, 160786, 160787, 160788, 160789, 160790, 160791, 160792, 160793, 160794, 160795, 160796, 160797, 160798, 160799, 160800, 160801, 160802, 160803, 160804, 160805, 160806, 160807, 160808, 160809, 160810, 160811, 160812, 160813, 160814, 160815, 160816, 160817, 160818, 160819, 160820, 160821, 160822, 160823, 160824, 160825, 160826, 160827, 160828, 160829, 160830, 160831, 160832, 160833, 160834, 160835, 160836, 160837, 160838, 160839, 160840, 160841, 160842, 160843, 160844, 160845, 160846, 160847, 160848, 160849, 160850, 160851, 160852, 160853, 160854, 160855, 160856, 160857, 160858, 160859, 160860, 160861, 160862, 160863, 160864, 160865, 160866/1, 160866/2, 160867, 160868, 160869, 160870, 160871, 160872, 160873, 160874, 160875, 160876, 160877, 160878, 160879, 160880, 160881, 160882, 160883, 160884, 160885, 160886, 160887, 160888, 160889, 160890, 160891, 160892, 160893, 160894, 160895, 160896, 160897, 160898, 160899, 160900, 160901, 160902, 160903, 160904, 160905, 160906, 160907, 160908, 160909, 160910, 160911, 160912, 160913, 160914, 160915, 160916, 160917, 160918, 160919, 160920, 160921, 160922, 160923, 160924, 160925, 160926, 160927, 160928, 160929, 160930, 160931, 160932, 160933, 160934, 160935, 160936, 160937, 160938, 160939, 160940, 160941, 160942, 160943, 160944, 160945, 160946, 160947, 160948, 160949, 160950, 160951, 160952, 160953, 160954, 160955, 160956, 160957, 160958, 160959, 160960, 160961, 160962, 160963, 160964, 160965, 160966, 160967, 160968, 160969, 160970, 160971, 160972, 160973, 160974, 160975, 160976, 160977, 160978, 160979, 160981, 160982, 160983, 160984, 160985, 160986, 160987, 160988, 160989, 160990, 160991, 160992, 160993, 160994, 160995, 160996, 160997, 160998, 160999, 161000, 161001, 161002, 161003, 161004, 161005, 161006, 161007, 161008, 161009, 161010, 161011, 161012, 161013, 161014, 161015, 161016, 161017, 161018, 161019, 161020, 161021, 161022, 161023, 161024, 161025, 161026, 161027, 161028, 161029, 161030, 161031, 161032, 161033, 161034, 161035, 161036, 161037, 161038, 161039, 161040, 161041, 161042, 161043, 161044, 161045, 161046, 161048, 161049, 161050, 161051, 161052, 161053, 161054, 161055, 161056, 161057, 161058, 161059, 161060, 161061, 161062, 161063, 161064, 161065, 161066, 161067, 161068, 161069, 161070, 161071, 161072, 161073, 161074, 161075, 161076, 161077, 161078, 161079, 161080, 161081, 161082, 161083, 161084, 161085, 161086, 161087, 161088, 161089, 161090, 161091, 161092, 161093, 161094, 161095, 161096, 161097, 161098, 161099, 161100, 161101, 161102, 161103, 161104, 161105, 161106, 161107, 161108, 161109, 161110, 161111, 161112, 161113, 161114, 161115, 161116, 161117, 161118, 161119, 161120, 161121, 161122, 161123, 161124, 161125/1, 161125/3, 161125/5, 161125/5, 161125/6, 161125/7, 161125/8, 161126, 161127, 161128, 161129, 161130, készítette:


látta:

jóváhagyta:



71

161131, 161132, 161133, 161134, 161135, 161136, 161137, 161138, 161139, 161140, 161141, 161142, 161143, 161144, 161145, 161146, 161147, 161148, 161149, 161150, 161151, 161152, 161153, 161154, 161155, 161156, 161157, 161158, 161159, 161160, 161161, 161162, 161163, 161164, 161165, 161166, 161167, 161168, 161169, 161170, 161171, 161188, 161189, 161191/1, 161195, 161196, 161200, 161201, 161206, 161207, 161212, 161213, 161214, 161217/2, 161218, 161219, 161223, 161224, 161229, 161230, 161235, 161236, 161237, 161240/2, 161241, 161245, 161246, 161249, 161250, 161256, 161257, 161262, 161263, 161268, 161271, 161272, 161276, 161277, 161284, 161285, 161289, 161290, 161295, 161296, 161300, 161301, 161306, 161307 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 160001, 160772, 161172, 161199/1, 161199/2, 161267 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakasza. 3. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez A decsi műemléki jelentőségű terület határának kiindulópontja az 59 helyrajzi számú ingatlan északi sarka. A határ innen délkelet felé indul az 1552 helyrajzi számú közterület délnyugati határa mentén. Metszi a 40 helyrajzi számú közterületet (Pilisi Elemér utca), majd továbbhalad délkelet irányában az 1, 32, 35, 36 és 39 helyrajzi számú ingatlanok északkeleti telekhatárán. Az 1 helyrajzi számú ingatlan keleti sarkán délnyugat felé fordul, majd a 12, 15 és 16 helyrajzi számú ingatlanok keleti, a 18 és 20 helyrajzi számú ingatlanok délkeleti, majd a 22 helyrajzi számú közterület déli határán halad tovább dél felé. A 468 és 470 helyrajzi számú ingatlanok déli határán haladva elérkezik a 471/1 és 471/2 helyrajzi számú ingatlanokhoz (Fő utca), ezeket metszi, majd az út túloldalán, az 1153/2 helyrajzi számú ingatlan, az 1071/1 és 1153/4 helyrajzi számú közterületek északi határán halad tovább nyugat felé. A 1071/8 helyrajzi számú ingatlan délnyugati sarkánál észak felé fordul és északnyugat felé halad tovább a 628 és 630 helyrajzi számú ingatlanok keleti határán. A 630 helyrajzi számú ingatlan északkeleti sarkában ismét nyugat felé fordul és délnyugat felé halad tovább a 617 helyrajzi számú közterület (Pilisi Elemér utca) déli határán. A 632 helyrajzi számú ingatlan délnyugati sarkánál északra fordul, metszi a 617 helyrajzi számú közterületet és északnyugat felé halad tovább a 658 helyrajzi számú közterület keleti határán. A 650 helyrajzi számú ingatlan északnyugati sarkában kelet felé fordul, és a 602, 603 és 650 helyrajzi számú ingatlanok északnyugati határán halad északkelet felé, metszi a 410 helyrajzi számú közterületet (Kossuth Lajos utca), és továbbhalad északkelet felé az 589/1 és 589/2 helyrajzi számú ingatlanok északnyugati határán. Az 550 helyrajzi számú ingatlan déli sarkához érve az ingatlan határán előbb északnyugat, majd északkelet felé halad, az 547 helyrajzi számú közterület (DózsaGyörgy utca) északi határát követi, majd az 547 helyrajzi számú közterület keleti határán délre fordul. Az 543 helyrajzi számú ingatlan déli határa mentén kelet, majd észak felé fordul, metszi a 420/3 és 420/5 helyrajzi számú közterületeket (Ady Endre utca) és észak felé halad tovább a 279/3 helyrajzi számú közterület nyugati határán. A 205 helyrajzi számú ingatlan északi határának vonalába érve kelet felé fordul, metszi a 279/1, 279/2 és 279/3 helyrajzi számú közterületeket (Őcsényi utca), és a 205 és 197 helyrajzi számú ingatlanok északi határán haladva eléri a 421 helyrajzi számú közterületet (Móricz Zsigmond utca) és metszi azt. A 421 helyrajzi számú közterület keleti határán haladva délkelet felé fordul, majd a 429 helyrajzi számú ingatlanhoz érkezve, annak északi határán kelet felé fordul, és a 429 és 430 helyrajzi számú ingatlanok északnyugati határa mentén északkelet felé halad készítette:


látta:

jóváhagyta:



72

tovább. A 29 helyrajzi számú közterülethez (Öreg utca) érkezve metszi azt, majd tovább halad az 57, 58 és 59 helyrajzi számú ingatlanok északnyugati határán északkeleti irányába, majd eléri a kiindulópontot. 4. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez 1, 2, 3, 5, 7, 9, 10/2, 12, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 22, 23, 24, 25, 26, 27/1, 27/2, 28, 31, 32, 35, 36, 39, 41, 42, 43, 45, 46, 47, 48, 49/1, 49/2, 50, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 420/1, 420/2, 420/3, 420/5, 429, 430, 431, 432, 433, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445, 446, 447, 448, 449/1, 449/2, 450, 451, 452, 453, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471/1, 471/3, 472, 473, 475, 476, 477, 478, 480, 481, 482, 483, 485, 488, 489, 490, 491, 492, 493, 494, 495, 496, 497, 498, 499, 500, 501, 502/2, 503, 504/1, 504/2, 505, 506, 507, 508, 509/1, 509/2, 510, 511, 513, 514, 515/1, 515/2, 516, 517/1, 517/2, 517/3, 518, 519, 522/2, 522/3, 522/4, 522/5, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530/2, 531, 532, 533, 534, 535, 536, 537, 538, 539, 540, 541, 544, 547, 550, 551, 552, 553, 554, 555/1, 555/2, 556, 557, 558, 559, 560, 561, 562, 563, 564, 566/1, 566/2, 569/2, 570, 571, 572, 573, 574, 578/2, 579, 580, 581, 582, 583, 584, 585, 586, 587, 589/1, 589/2, 602, 603, 604, 605, 606, 608, 609, 611, 612, 613/1, 614, 615, 616, 618, 619, 620, 621, 622, 623, 624, 625, 626, 627, 639, 640, 641, 642, 643, 644, 645, 646, 647, 648, 649, 650, 1153/1, 1071/3, 1071/4, 1071/8 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 29, 40, 279/1, 279/2, 279/3, 410, 421, 471/2, 617 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakasza.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



73

5. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez A határvonal legészakibb pontja a Bálvány utca északi határán található, ahonnan az utcát merőlegesen keresztezve a Remete utca keleti határvonala mentén délnek halad, míg eléri az Álmos utca északi határát. Itt annak mentén röviden keletre tartva, majd délnek fordulva továbbhalad az Eötvös utca keleti határa mentén. Innen a Kálvária utcát keresztezve annak délkeleti határa mentén halad délnyugatra, majd a Magyar László utca nyugati határa mentén délkeletre tart. A Halasi út keresztezése után a Kürt utca, majd Vörösmarty utca déli határa mentén tart délnyugatra. A Petőfi Sándor utcát elérve annak keleti határa mentén délkeletnek fordul, majd a Bem József utcát keresztezve továbbhalad annak délkeleti határa mentén délnyugati irányba. A Jókai utca nyugati határán északnyugati irányba halad, míg eléri a Tenner Imre utcát, ahol annak délkeleti határa mentén délnyugatra fordul. A Tulipán utcát keresztezve annak nyugati határa mentén északra tart, majd a Rákóczi utca keresztezése után továbbhalad az 1611 helyrajzi számú utca nyugati határa, majd a Kossuth utca keresztezése után a Szemere utca nyugati határa mentén. A Deák Ferenc utca keresztezése után elhalad annak északi határa mentén északkeleti irányba, majd északnyugatnak fordul a Jókai utca nyugati határa mellett haladva. A Széchenyi utca északi határa mentén keletre, majd a Dózsa György utca nyugati határvonalán északra halad tovább. Innen keleti irányba fordulva halad tovább a Botond és a Mészáros utca északi határán, észak felé fordul a Szabad május tér északi határán, majd északkeletre halad tovább a Fecske utca északi határa mentén. Innen az Orczy utca nyugati határát elérve annak mentén északra halad tovább, majd a Bálvány utca északi határának vonalán haladva eléri a kiindulópontot. 6. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, 1/6, 1/7, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21/1, 21/2, 21/3, 21/4, 22, 23, 24, 25, 26/1, 26/3, 26/4, 29, 30, 32, 33, 34, 35/1, 35/2, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44/1, 44/2, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78/1, 78/2, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86/1, 86/2, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94/1, 94/2, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133/1, 133/2, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 165, 166, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178/1, 178/2, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195/1, 195/2, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205/1, 205/2, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 333, 334, 335, 336, 337, 338, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 356, 357, 358, 359/1, 359/2, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368/1, 368/2, 369, 370, 371, 372, 373, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 384, 385, 386, 387, 388, 389, 390, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398, 399, 400, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 411, 412, 1405, 1406, 1407, 1408, 1409, 1410, 1411, 1412, 1413, 1414, 1415, 1416, 1417, 1418/1, 1418/2, 1419, 1420, 1421, 1422, 1423, 1424, 1425, 1426, 1427, 1428, 1429, 1430, 1431/1, 1431/2, 1432, 1433, 1434, 1435, 1436, 1437, 1438, 1439, 1440, 1441, 1442, 1443, 1444, 1477, 1478/1, 1478/2, 1479, 1480, 1481, 1482, 1483, 1484, készítette:


látta:

jóváhagyta:



74

1485, 1486, 1487, 1488, 1489, 1490, 1491, 1492, 1493, 1494, 1495, 1496, 1497, 1498, 1499, 1500, 1501, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508, 1509, 1510, 1511, 1512, 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1518, 1519, 1520, 1521, 1522, 1523/1, 1523/2, 1524, 1525, 1526, 1527, 1528, 1529, 1530, 1531, 1532, 1533, 1534, 1535, 1536, 1537, 1538, 1539, 1540/1, 1540/2, 1541, 1542, 1543, 1544, 1545, 1546, 1547, 1548, 1549/1, 1549/2, 1550, 1552, 1553, 1554, 1555, 1556, 1557, 1558, 1559, 1560, 1561, 1562, 1563, 1564, 1565, 1566, 1567, 1568, 1569, 1570, 1571, 1572, 1573, 1574, 1575, 1576, 1577, 1578, 1579, 1580, 1581, 1582, 1583, 1584, 1585, 1586, 1587, 1588, 1589, 1590, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596, 1597, 1598/1, 1598/2, 1599/1, 1599/2, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 164/1, 164/2, 1806/3, 1806/5, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025, 2026, 2027, 2028/1, 2028/2, 2029, 2030, 2031, 2032, 2033, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2180, 2181, 2182, 2183, 2184, 2185, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197/1, 2197/2, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205/1, 2205/2, 2206, 2207, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225/1, 2225/2, 2226, 2227/1, 2227/2, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256/1, 2256/2, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323, 2324, 2325, 2326, 2327, 2328, 2329, 2330, 2331, 2332, 2333, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2339, 2340, 2341, 2342, 2343, 2344, 2345, 2346, 2414/1, 2414/2, 2415, 2416/1, 2416/2, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441/1, 2441/2, 2442, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453/1, 2453/2, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462/1, 2462/2, 2463, 2464, 2465, 2466, 2467, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2529/6, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124/1, 4124/2, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129/1, 4129/2, 4130, 4131, 4132, 4164/2, 4165, 4166, 4167, 4168, 4169, 4170, 4171, 4172, 4173, 4174, 4175, 4176, 4177, 4178, 4179, 4180, 4181, 4182, 4183, 4184, 4185, 4186, 4187, 4189, 4190, 4191, 4192, 4193, 4194, 4195, 4196, 4197, 4198, 4199, 4200, 4201, 4202, 4203, 4204, 4206, 4207, 4208, 4209, 4210, 4211, 4212, 4213, 4214, 4215, 4216, 4217, 4218, 4219, 4220, 4221, 4222, 4223, 4224, 4225, 4226, 4227, 4228, 4229, 4230, 4231, 4232, 4233, 4234, 4235, 4236, 4237, 4238, 4239, 4240, 4241, 4242, 4243, 4244, 4245, 4246, 4247, 4248, 4249/1, 4249/2, 4250, 4251, 4252, 4253, 4254, 4255, 4256, 4257, 4258, 4259, 4260, 4261, 4262, 4263, 4264, 4265, 4266, 4267, 4268, 4269, 4270, 4271, 4272, 4273, 4274 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 730/1, 1171/2, 1297/1, 1297/2, 1445, 1551, 1806/4, 1806/6, 1806/7, 1806/8, 1994, 2034, 2208, 2475, 2519, 2529/1, 2529/5, 4099/1, 4099/5, 4133, 4275, 4356, 4543 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakasza. készítette:


látta:

jóváhagyta:



75

7. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez A miskolci műemléki jelentőségű terület határának déli kezdőpontja a 8421/1 helyrajzi számú ingatlan délkeleti sarka, innen indul észak felé a 8198/1 helyrajzi számú Görgey Artúr utca, majd a 8473 helyrajzi számú Szemere Bertalan utca nyugati telekhatára mentén, tovább halad észak felé, majd az Arany János utca vonaláig, ahol keletre fordul, s kelet felé halad a 6843/3 helyrajzi számú Arany János utca, majd a 6823/4, 3700/57 helyrajzi számú ingatlanok északi telekhatára mentén, keresztezi a 3700/58 helyrajzi számú Corvin utcát, majd folytatódik kelet felé a 3700/83 helyrajzi számú ingatlan északi telekhatára mentén. A határvonal északnak fordul a 3700/82 helyrajzi számú telek keleti határa mentén, s északnak halad a 3719 helyrajzi számú Ady Endre utca nyugati telekhatára mentén, majd metszve az utcát keletnek fordul a 4213 helyrajzi számú BajcsyZsilinszky utca északi telekhatára mentén a 4241 helyrajzi számú Katalin utca keleti telekhatárának vonaláig, ahol délre fordulva halad a Katalin utca keleti telekhatára mentén, majd keletre fordul a 4243 helyrajzi számú ingatlan északi telekhatára mentén, majd tovább halad kelet felé a 6822/7 helyrajzi számú Szinva patak északi partja mentén 4251 helyrajzi számú ingatlan északkeleti sarkáig, innen keletre fordul metszve a 4253 helyrajzi számú ingatlant, amelynek keleti telekhatára mentén észak felé halad, majd keletre fordul a 4260 helyrajzi számú ingatlan déli telekhatára mentén. A határvonal metszve a 4260 helyrajzi számú ingatlant északnak fordul a 4261 helyrajzi számú ingatlan keleti határvonala mentén, majd észak felé halad a 4262, 4263, 4264 helyrajzi számú ingatlanok telekhatára mentén, majd utóbbi északkeleti sarkánál nyugat felé fordul. Innen kelet felé halad a 4183 helyrajzi számú ingatlan déli telekhatára mentén, metszi a 3719 helyrajzi számú ingatlant, majd annak nyugati telekhatára mentén északnyugat felé halad. A határvonal északnyugat felé halad a 3720, majd a 2674 helyrajzi számú ingatlanok déli telekhatára mentén, metszi a 2673 helyrajzi számú ingatlant, amelynek nyugati telekhatára mentén délnek fordul, majd továbbhalad délnek, követve a 208/2 helyrajzi számú ingatlan északi és nyugati telekhatárát, délnek halad a 207/2, 206, 204 helyrajzi számú ingatlanok nyugati telekhatára mentén, majd a 204 helyrajzi számú ingatlan telekhatárát követve keletnek fordul és kelet felé halad a 203 helyrajzi számú ingatlan déli telekhatára mentén a 198 helyrajzi számú ingatlan nyugati telekhatárának vonaláig. Itt délnek fordul a 198 helyrajzi számú ingatlan nyugati telekhatára mentén, metszi a 9 helyrajzi számú ingatlant, majd annak déli telekhatára mentén nyugatra, majd délnyugatra halad. Az ingatlan déli sarkát elérve keletre fordul a 1797 helyrajzi számú ingatlan északi telekhatára mentén, majd tovább halad kelet felé a 1798 helyrajzi számú ingatlan északi telekhatára mentén a 1811 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatárának vonaláig. Metszve a 1798 helyrajzi számú ingatlant, az 1811 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatára mentén délnek fordul, majd metszve a 1812/3 helyrajzi számú ingatlant, annak déli telekhatára mentén halad nyugat felé. A határvonal a 2031 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatárának vonalában délnek fordul, metszi a 1812/4, 1812/1 helyrajzi számú ingatlanokat, majd dél felé halad a 2031 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatára mentén, metszi a 2227 helyrajzi számú ingatlant, majd továbbhalad a 2196 helyrajzi számú ingatlan nyugati telekhatára mentén. Az ingatlan délnyugati sarkánál keletre fordul a 2196, 2195, 2190, 2189 helyrajzi számú ingatlanok déli telekhatára mentén, majd délre fordul a 2191 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatára mentén, metszve a 2186 helyrajzi számú ingatlant, készítette:


látta:

jóváhagyta:



76

továbbhalad délnek a 2168, 2170, 2171 helyrajzi számú ingatlanok keleti telekhatára mentén, metszi a 2338 helyrajzi számú ingatlant, majd annak déli telekhatára mentén halad a 2384 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatáráig, majd délnek és keletnek halad a 2384 helyrajzi számú ingatlan déli telekhatára mentén, majd délnyugatnak halad a 2307 és 22590 helyrajzi számú ingatlanok délkeleti telekhatára mentén. Metszve a 22590 helyrajzi számú ingatlant, továbbhalad délnyugatnak a 22613 délkeleti telekhatára mentén, majd a 22614 és a 12513 keleti telekhatára mentén. A határvonal keletnek fordul a 12519, 12459 helyrajzi számú ingatlanok északi telekhatára mentén, majd délkeletnek halad a 12201 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatára mentén, majd a 12174/1 helyrajzi számú ingatlan délnyugati, majd délkeleti határvonalát követve fordul élesen északkelet felé, és halad a 12173, 12064/14 helyrajzi számú ingatlanok déli, délkeleti telekhatára mentén a 11986 helyrajzi számú ingatlan nyugati telekhatárának vonaláig. Itt metszve a 12001 helyrajzi számú ingatlant, a 11986 helyrajzi számú ingatlan telekhatára mentén halad előbb délnek, majd keletnek, azután megint délnek, s követve a 13003 helyrajzi számú ingatlan telekhatárát fordul előbb délnyugatnak, majd délkeletnek, majd északkeletnek. Innen kelet felé halad, követve a 8864/14, 11838/1, 11838/2, 11838/3, 11649, 11806, 11664 helyrajzi számú ingatlanok északi telekhatárát, majd délre fordul a 11674 helyrajzi számú ingatlan keleti telekhatára mentén, majd dél felé halad a 11696, 11694 helyrajzi számú ingatlanok kelet telekhatára mentén. Itt nyugatra fordul a 11692 és a 11687/2 helyrajzi számú ingatlan északi telekhatára mentén, majd előbb délnek, majd délkeletnek halad, a 11687/1 helyrajzi számú ingatlan nyugati és déli telekhatára mentén. Itt továbbhalad a 11691 és 8421/1 helyrajzi számú ingatlanok déli telekhatára és éri el a kiindulási pontot. 8. számú melléklet a /2011. ( . .) NEFMI rendelethez 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, 1/6, 1/7, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21/1, 21/2, 21/3, 21/4, 22, 23, 24, 25, 26/1, 26/3, 26/4, 29, 30, 32, 33, 34, 35/1, 35/2, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44/1, 44/2, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78/1, 78/2, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86/1, 86/2, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94/1, 94/2, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133/1, 133/2, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 165, 166, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178/1, 178/2, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195/1, 195/2, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205/1, 205/2, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 333, 334, 335, 336, 337, 338, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 356, 357, 358, 359/1, 359/2, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368/1, 368/2, 369, 370, 371, 372, 373, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 384, 385, 386, 387, 388, 389, 390, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398, 399, 400, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 411, 412, 1405, 1406, 1407, 1408, 1409, 1410, 1411, 1412, 1413, 1414, 1415, 1416, 1417, 1418/1, 1418/2, 1419, 1420, 1421, 1422, 1423, 1424, 1425, 1426, 1427, 1428, 1429, 1430, 1431/1, 1431/2, 1432, 1433, 1434, 1435, 1436, 1437, 1438, 1439, 1440, 1441, 1442, 1443, 1444, 1477, 1478/1, 1478/2, 1479, 1480, 1481, 1482, 1483, 1484, készítette:


látta:

jóváhagyta:



77

1485, 1486, 1487, 1488, 1489, 1490, 1491, 1492, 1493, 1494, 1495, 1496, 1497, 1498, 1499, 1500, 1501, 1502, 1503, 1504, 1505, 1506, 1507, 1508, 1509, 1510, 1511, 1512, 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1518, 1519, 1520, 1521, 1522, 1523/1, 1523/2, 1524, 1525, 1526, 1527, 1528, 1529, 1530, 1531, 1532, 1533, 1534, 1535, 1536, 1537, 1538, 1539, 1540/1, 1540/2, 1541, 1542, 1543, 1544, 1545, 1546, 1547, 1548, 1549/1, 1549/2, 1550, 1552, 1553, 1554, 1555, 1556, 1557, 1558, 1559, 1560, 1561, 1562, 1563, 1564, 1565, 1566, 1567, 1568, 1569, 1570, 1571, 1572, 1573, 1574, 1575, 1576, 1577, 1578, 1579, 1580, 1581, 1582, 1583, 1584, 1585, 1586, 1587, 1588, 1589, 1590, 1591, 1592, 1593, 1594, 1595, 1596, 1597, 1598/1, 1598/2, 1599/1, 1599/2, 1600, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1606, 1607, 1608, 1609, 1610, 1611, 164/1, 164/2, 1806/3, 1806/5, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025, 2026, 2027, 2028/1, 2028/2, 2029, 2030, 2031, 2032, 2033, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2180, 2181, 2182, 2183, 2184, 2185, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197/1, 2197/2, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205/1, 2205/2, 2206, 2207, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225/1, 2225/2, 2226, 2227/1, 2227/2, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256/1, 2256/2, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323, 2324, 2325, 2326, 2327, 2328, 2329, 2330, 2331, 2332, 2333, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2339, 2340, 2341, 2342, 2343, 2344, 2345, 2346, 2414/1, 2414/2, 2415, 2416/1, 2416/2, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441/1, 2441/2, 2442, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453/1, 2453/2, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462/1, 2462/2, 2463, 2464, 2465, 2466, 2467, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2529/6, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124/1, 4124/2, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129/1, 4129/2, 4130, 4131, 4132, 4164/2, 4165, 4166, 4167, 4168, 4169, 4170, 4171, 4172, 4173, 4174, 4175, 4176, 4177, 4178, 4179, 4180, 4181, 4182, 4183, 4184, 4185, 4186, 4187, 4189, 4190, 4191, 4192, 4193, 4194, 4195, 4196, 4197, 4198, 4199, 4200, 4201, 4202, 4203, 4204, 4206, 4207, 4208, 4209, 4210, 4211, 4212, 4213, 4214, 4215, 4216, 4217, 4218, 4219, 4220, 4221, 4222, 4223, 4224, 4225, 4226, 4227, 4228, 4229, 4230, 4231, 4232, 4233, 4234, 4235, 4236, 4237, 4238, 4239, 4240, 4241, 4242, 4243, 4244, 4245, 4246, 4247, 4248, 4249/1, 4249/2, 4250, 4251, 4252, 4253, 4254, 4255, 4256, 4257, 4258, 4259, 4260, 4261, 4262, 4263, 4264, 4265, 4266, 4267, 4268, 4269, 4270, 4271, 4272, 4273, 4274 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 730/1, 1171/2, 1297/1, 1297/2, 1445, 1551, 1806/4, 1806/6, 1806/7, 1806/8, 1994, 2034, 2208, 2475, 2519, 2529/1, 2529/5, 4099/1, 4099/5, 4133, 4275, 4356, 4543 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakasza. készítette:


látta:

jóváhagyta:



78

INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Kötv. 7.§ 10. pontja szerint műemléki érték minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. A műemléki értékekkel rendelkező temetők és temetkezési helyek a műemlékvédelem sajátos tárgyai körébe tartoznak, és műemléki védelemben részesíthetők. Ugyanebbe a körbe tartoznak az adott települések azon részei, amelyek jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva – műemléki védelemre érdemes módon – fejezik ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. E településrészek műemléki jelentőségű területekként kerülhetnek védelem alá. Az előterjesztésben jogszabályi védelemre javasolt műemléki értékek e kritériumok alapján kerültek kiválasztásra. A Kötv. 40.§-a alapján, a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok, műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölhet műemléki környezetet. Bizonyos esetekben pedig nincs szükség az egyedi védelemben részesített ingatlan szomszédságában műemléki környezetnek akár ex lege kijelölésére sem, például ha az adott terület műemléki jelentőségű területként védett. A műemléki környezet rendeletben történő kijelölését elsősorban a telekalakítások során létrejövő kedvezőtlen helyzet kialakulásának megelőzése indokolja. A jogszabálytervezetben védelemre javasolt ingatlanok közül néhány esetében szükséges kikötni az állam elővásárlási jogát, amelyre a Kötv. 86. § (1) bekezdése ad lehetőséget. Ennek építészettörténeti és településszerkezeti-tájszerkezeti indokai lehetnek. Az állami elővásárlási jog kikötése szükséges és indokolt azokban az esetekben, amikor a védelemre javasolt épület és/vagy alkotója a magyar építészettörténet kiemelkedően fontos emléke és/vagy alakja. Az elővásárlási jog kikötésének indokoltságát tovább erősíti, ha a tárgyi objektum a kiemelkedő szerepű építész életművében főműnek, nemzetközi mértékkel nézve is jelentős alkotásnak tekinthető. Az állami elővásárlási jog kikötését indokolhatja még az adott objektum településszerkezetben és településképben, illetve tájképben betöltött szerepe, amely az objektum beágyazódottsága, alapterülete, nagysága, magassága, láthatósága, illetve látképformáló ereje alapján határozható meg. A Kötv. 31. §-a alapján a műemléki értékkel rendelkező ingatlanokat, illetve területet, illetve listára vett műemléki értéket, a kulturális örökségvédelmi hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja. Erre lehetőség van soron kívül, a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, továbbá abban az esetben, ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti. Az ideiglenes védettség fenntartása azonban időkorlátokhoz kötődik. Legfeljebb egyéves időtartamra szól, amely indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre hosszabbítható meg. Az előterjesztésben a védelemre javasolt objektumok több mint egyharmadának esetében is sor került ideiglenes védelemre, amely vagy már lejárt, és meghosszabbítására nincs lehetőség, készítette:


látta:

jóváhagyta:



79

vagy a közeljövőben fog lejárni. Ezekben az esetekben a végleges védettség elmaradása a műemléki értékek elvesztéséhez, az objektum pusztulásához vezethet. Az előterjesztés mellékletében található miniszteri rendelet tervezet az alábbi objektumok egyedi műemlékké, illetve területek műemléki jelentőségű területté nyilvánítására, valamint műemléki védettségének részleges vagy teljes megszüntetésére tesz javaslatot: egyedi műemlékké nyilvánításra tett javaslat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Abda - Mária-szobor Badacsonytomaj - Tátika étterem Győr–Veszprém közötti magasvasút vonala Balatonfüred - római téglaégető kemence Balatonszőlős, Kossuth Lajos u. 70. Báta, Fő u. 86. Bátaszék, Szabadság u. 24. Beled - Barthodeiszky-Udvary-kastély Berettyóújfalu, Kálvin tér 1. Bojt, Kossuth Lajos u. 40. Böhönye - református templom Budakalász - régi szerb temető Budapest - rakpartok Budapest I. ker., Corvin tér 8. Budapest I. ker., Fő u. 21. Budapest II. ker., Áldás u. 6. Budapest II. ker., Baba u. 14. Budapest II. ker., Bem tér 3. Budapest II. ker., Fő u. 66. Budapest II. ker., Hűvösvölgyi út 94/b. Budapest II. ker., Margit krt. 19-21. Budapest IV. ker., Árpád út 197-199. Budapest IV. ker. - MÁV Istvánteleki Főműhely Budapest IV. ker., István út 10. Budapest IV. ker., Tavasz u. 21. Budapest V. ker., Irányi u. 15. Budapest V. ker., József Attila u. 12. Budapest V. ker., Szent István tér 3. Budapest V. ker., Váci u. 69. Budapest V. ker., Vadász u. 29. Budapest V. ker., Veres Pálné u. 9. Budapest V. ker., Veres Pálné u. 36-38. Budapest VI. ker., Andrássy út 26. készítette:


látta:

jóváhagyta:



80

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

Budapest VI. ker., Andrássy út 32-44. Budapest VI. ker., Andrássy út. 103. Budapest VI. ker., Anker-palota Budapest VI. ker., Munkácsy Mihály u. 19. Budapest VI. ker., Szondi u. 61. Budapest VII. ker., István út 2. Budapest VII. ker., Kazinczy u. 14. Budapest VII. ker., Kertész u. 22. Budapest VIII. ker. - Józsefvárosi pályaudvar Budapest VIII. ker., József u. 37. Budapest VIII. ker. - Nemzeti Lovarda főépülete és istállóépületek Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 4. Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 22. Budapest VIII. ker., Köztársaság tér 23. Budapest VIII. ker., Mikszáth tér 3. Budapest VIII. ker., Orczy tér 3-5. Budapest VIII. ker., Tavaszmező u. 6. Budapest VIII. ker., Üllői út 24. Budapest VIII. ker., Üllői út 32. Budapest X. ker., Albertirsai út 2. Budapest X. ker. - MÁV Északi Járműjavító Budapest XI. ker. - Kelenföldi Pályaudvar épületei Budapest XII. ker., Hegyalja út 89. Budapest XII. ker., Hegyalja út 91. Budapest XII. ker., Hegyalja út 139. Budapest XII. ker. - János kórház Budapest XII. ker., Városmajor u. 48/b. Budapest XIII. ker. - Margitszigeti tájképi kert Budapest XV. ker. - római katolikus templom Csákvár - Gurdi-major Csatár - kőkereszt és kápolna Csokonyavisonta - református templom és lelkészlak Csongrád - Kossuth Lajos tér 1. Debrecen - Vértessy-kastély Debrecen - Halápi csárda Decs, Dózsa György u. 19. Decs, Fő u. 6. Decs, Fő u. 10. Decs, Fő u. 15. Decs, Fő u. 30. Decs, Kossuth Lajos u. 22. Decs, Öreg u. 7. készítette:


látta:

jóváhagyta:



81

76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

Decs, Öreg u. 35. Decs, Öreg u. 37. Decs, Öreg u. 60. Decs, Pilissy Elemér u. 3. Derekegyháza –-Weiss-féle malom Dévaványa - zsidó temető Dörgics - présház-pince Dunaharaszti, Zöldfa u. 39. Dunaújváros - kikötőépület Dunaújváros - római kori építmény maradványai Écs - római katolikus kápolna Fülesd, Fő u. 58. Gelej - református templom Győr - városi uszoda és Cziráky-emlékmű Győr, Apáca u. 23. Győr, Bécsi kapu tér 4. Gyula - iskolaépületek Gyula - Teodor Papp síremléke Hajdúböszörmény - református templom Hegyhátmaróc - római katolikus kápolna Hódmezővásárhely - evangélikus templom, lelkészlak és iskola Kápolnásnyék - Dabasi Halász-kastély Kaposvár - Róma-villa kertrésze Kaposvár - vasútállomás Kerepes, Szabadság út 252. Kisbucsa - Nepomuki Szent János szobor Kiszombor - sírépítmények Komárom-Szőny - Zichy-magtár Komló - Jánosi-kastély Kóny - római katolikus templom Kőszeg, Rákóczi u. 121. Kőszeg, Várkör u. 67. Kőszeg, Várkör u. 69. Kőszegpaty - római katolikus templom Kunszentmárton - egykori törvényhatósági ház és börtön Kunszentmárton, Mátyás király út 3. Kutas - református templom és parókia Lad - Hoyos Miksa-kastély Magyartelek - Czindery-kúria Mezőhegyes - 6-os majori magtár Miskolc, Görgey Artúr u. 10. Miskolc - múzeum épület, volt pártház készítette:


látta:

jóváhagyta:



82

118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159.

Miskolc, Régiposta u. 22. Miszla - Nemeskéri Kiss-kastély Mosonmagyaróvár - iskolaépület Nádudvar - fazekasműhely Nagyigmánd, Rákóczi Ferenc u. 5. Nagymágocs - egykori Károlyi uradalom tiszttartói háza és fasor Nemeskolta - római katolikus templom Nemesvita - plébánia, egykori Tőreky-kúria Nyergesújfalu, Kossuth Lajos u. 196. Nyíregyháza - zsidó temető Óföldeák - Návay-kastély Óföldeák - Návay-kúria Orosháza, Dózsa György u. 22. Osli - római katolikus kápolna Pécel - Fáy-kastély Pécel, Korányi u. 8. Pécs, Ágota u. 3. Pécs, Szigeti út 69. Pécsudvard, Széchenyi u. 72. Pölöskefő - kőkereszt Rábapordány - római katolikus templom Rudabánya - evangélikus templom Sárbogárd - Zichy-magtár Somogysámson - római katolikus templom és a plébánia épülete Sonkád - magtár Sopron, Paprét 26. Sopron, Rákóczi u. 8. Sopron, Rákóczi u. 14. Sopron, Rákóczi u. 53. Sopron, Újteleki u. 52. Söjtör - Lochuk-kúria Szabás - református templom és lelkészlak Szabás - Fekete-kúria Szany - római katolikus templom Szarvas - Gazdasági Tanintézet főépülete, tanárlakások és tangazdasági major Szeged - kápolna, remetelak és koldusház Székesfehérvár - vasútállomás épületei Székesfehérvár, Koronázó tér 3. Szekszárd - Sió csárda Szentendre - HÉV kocsiszín Szentes - református templom Szerencs - Cukorgyár épületei készítette:


látta:

jóváhagyta:



83

160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174.

Szolnok - víztorony Szolnok - Sóház utcai református templom Szolnok - zsinagóga Tápiószele - Blaskovich-kúria Tolna - régi selyemgyár épületei Tótkomlós - szlovák evangélikus iskola és tanítólakás Tótkomlós - evangélikus parókia Újszentmargita - római katolikus templom és plébániaépület Újudvar - kápolna Vajta - Zichy-Wenckheim-kastély Vállaj - temető és kálváriakápolna Vállaj, Szabadság u. 2. Vékény, Fő u. 55. Zalaszántó - római katolikus kápolna Zsáka - szélmalom

műemléki jelentőségű területté nyilvánításra tett javaslat: 1. 2. 3. 4.

Budapest XIX. ker. - Wekerle-telep Decs - településmag Jánoshalma - településmag Miskolc - belváros

javaslat fennálló műemléki védettség részleges vagy teljes megszüntetésére: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Budapest II. ker., Hűvösvölgyi út 207. (védettség teljes megszüntetése) Budapest VIII. ker., Tömő u. 4-6. (védettség részleges megszüntetése) Csákánydoroszló - Batthyány-kastély (védettség részleges megszüntetése) Emőd, Szilfa u. 3. (védettség teljes megszüntetése) Kocs - majorsági épület (védettség teljes megszüntetése) Komlóska, Ságvári Endre u. 8. (védettség teljes megszüntetése) Pécs, Felsőmalom u. 11. (védettség részleges megszüntetése) Szarvaskend, Királyhegy 39. (védettség részleges megszüntetése) Szigetszentmárton, - római katolikus templom (védettség részleges megszüntetése) Tiszaderzs - Borbély kúria (védettség részleges megszüntetése) Veszprém - vízimalom (védettség részleges megszüntetése)

készítette:


látta:

jóváhagyta:



84

RÉSZLETES INDO KOLÁS az 1. §-hoz Abda legrégebbi emléke az 1700-ban állított Szűz Mária oszlop. Eredeti helyén, a Rábca folyó hídjának déli felén 152 évig állt. Innen 1852. február 19-én bontották el és helyezték át mai helyére, a római katolikus templom elé. Az alapkövön található német nyelvű felirat tanúsága szerint az áthelyezési munkálatokat Veisz András győri kőfaragó mester irányította. Az emléket az áthelyezés után, a kor szokásainak megfelelően, kovácsoltvas kerítéssel vették körül. A kora miatt is védelemre érdemes szobor a későbbi felújítások ellenére őrzi eredeti stílusjegyeit, formáját, Mária megformálásában az 1700 körüli késő manierista-kora barokk művészet jellegzetes nőalakját láthatjuk. a 2. §-hoz A Balaton-környék turisztikai fejlesztését az 1957-ben alakult Balatonkörnyéki Főépítészség koncepciója alapján hajtották végre. Ennek során új szállodákat, éttermeket, üdülőket terveztek a tó partjára. A fejlesztés része volt a badacsonytomaji Tátika étterem, amely Callmeyer Ferenc tervei szerint épült 1958-1962 között. A szinte utópisztikusan modern megjelenésű épület leghangsúlyosabb eleme a széleken lábazati pillérekre, középen terméskő-falazatú részre támaszkodó, áramvonalas megjelenésű, dobozszerű felépítmény, amely tagolatlan oldalhomlokzattal, illetve főhomlokzatán a Balatonra néző üvegfallal és terasszal alakított. A badacsonytomaji Tátika étterem a korai modern épületekre jellemző lendületességet idéző megformálásával a szocreált követő, a modernizmus iránya felé visszatérő építészeti időszak egyik legszínvonalasabb alkotása, a 20. század második fele Balaton-környéki építészetének emblematikus darabja. Elhelyezkedésénél fogva is kiemelten fontos, nagy távolságból is megmutatkozó településképi szereppel bír, a hajókikötő, a badacsonyi tópart jellegzetes eleme. a 3. §-hoz Az eredetileg Győrt Dombóvárral összekötő helyi érdekű vasútvonal 1895-97-ben épült. A Vinye állomástól Zircig a Cuha-patak völgyében futó része különösen gazdag a 19. század végének technikai színvonalát jellemző műszaki létesítményekben. Több alagút, híd, támfal, egy helyen pedig omlásvédő boltozat építése volt szükséges a hegyi terep leküzdéséhez. Olaszfalu és Eplény határán található Magyarország mai területén az egyik leghosszabb vasúti alagút. Az építők a Millennium tiszteletére emlékművet is állítottak. A bakonyszentlászlói vasútállomáson az építéskori lakóépületek, gazdasági épületek és egyéb kiszolgáló épületek is megmaradtak, nagyrészt eredeti, vagy kevéssé átalakított formában. Az eplényi vasútállomás épületei már az első világháború utáni fejlesztések eredményeként épültek, műszaki berendezései, köztük az ún. Bebrits-Csonka vágány technikai kuriózumnak számítanak. A Veszprém (Gyulafirátót) határában található 19. század végi völgyhidak lassanként az utolsó üzemelő, 19. század végi hasonló létesítmények közé tartoznak. A készítette:


látta:

jóváhagyta:



85

vonal csökkenő jelentősége miatt kevés későbbi átalakítás történt, ezért az ma is jól reprezentálja a 19. század végi ipari fejlettséget, valamint a vasútépítés vidék fejlődésére gyakorolt hatását. A későbbi átalakításoktól alig érintett, közel eredeti állapotában fennmaradt vasútvonal különös jelentőségét adja, hogy rendkívül nehéz terepen, a Magas-Bakonyt átszelő Cuha-patak völgyében vezet pályája, ezért építésekor rendkívül sok műtárgy (alagút, völgyhíd, támfal) létesítése vált szükségessé, amelyek hűen reprezentálják az építés korának technikai lehetőségeit és megoldásait. A legnehezebb adottságú magashegyi pályákat megközelítő paraméterekkel bíró vasútvonal Magyarország hajdan nagyszámú, hasonló jellegű létesítményei közül az egyik utolsó, ily módon a 19. századi ipari fejlődés jelentős emléke, amely a technikai eredmények vidék fejlődésére gyakorolt hatását ma is kézzel fogható módon mutatja, ezáltal korának gazdasági fejlődését saját példáján át szélesebb kontextusban is érzékelteti. Fontos műemlékek (Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém) között – környezetbarát módon – kapcsolatot teremtve a műemlékek megismerésének szolgálatában is áll. Pályája a Magas-Bakony legszebb hegyvidéki részén haladva elszakad a közúttól, ezért teljesen zavartalanul érvényesül eredeti, 19. századi jellege. Ipar- és gazdaságtörténeti szempontból, valamint a kulturális örökség és természeti értékek népszerűsítése tekintetében is egyedülálló objektum hazánkban. a 4. §-hoz Nyugat-keleti tájolású, 20 x 30 cm nagyságú agyagtéglákból falazott, római kori téglaégető kemence, amely nagyjából négyzet alaprajzú volt, lekerekített sarkokkal. Az égetőteret kettéosztó, 58-81 cm széles, 6,46 m hosszú, boltozott tüzelőcsatorna bejárata kelet felé nézett; alja íves, tapasztott volt. A déli oldalon látható boltozatindítás alapján a terméskőbe mélyítették, majd helyben égetett agyagtéglákkal falazták. A kemence ipari műemléki érték, feltárt felmenő falainak kis része, rostélya és agyaggal tapasztott tűztere jó állapotban maradt fenn. A létesítmény közvetlen közelében elhelyezkedő, annak feltételezhetően szerves részét képező épületmaradványok egyelőre nincsenek feltárva. A védelemre javasolt ingatlan jelenleg Balatonfüred önkormányzatának tulajdonában van, amely a bemutathatóságra való tekintettel olyan védőépület terveit készítette el, amely a területet nemcsak a látogatók fogadására, hanem későbbi régészeti kutatásokra is alkalmassá teszi. az 5. §-hoz Az utcavonalban álló, fésűs beépítést lezáró népi lakóház 1856-ban épület, építtetője – a homlokzat feliratos stukkódísze szerint – Hardi János volt. A háromrészes, középen pitvar-konyha elrendezésű lakórészhez hátul gazdasági épületrész csatlakozik. Az épület a Balaton-felvidék jellegzetes épületeinek korai emléke. Kiemelkedő értékét korai eredetén kívül a nagyszámú megmaradt részlet adja: homlokzati stukkódíszén kívül sok eredeti nyílászáró, eredeti burkolatok is találhatóak a változatlan térszerkezetben. Az épület statikai állapota egy 1965-ös felvétel bizonysága szerint évtizedek óta stagnál, nem romlik, építészettörténeti értékei mindenképpen indokolják megmentését. Mivel az ingatlan tulajdonosai az készítette:


látta:

jóváhagyta:



86

épületet el kívánják bontani, megmentésére kizárólag az egyedi műemléki védelem alá helyezés ad lehetőséget. a 6. §-hoz A bátai Fő utca 86. házszám alatt álló lakóépületet P. Sümegi Mihály földműves-kisbirtokos, községi másodbíró építtette 1887-ben, és leszármazói birtokolták 2000-ig. Az anyakönyvek tanúsága szerint időnként három generáció is együtt lakott a házban. A tulajdonosok az eredeti állapoton nem sokat változtattak. 2001-ben az épületet az önkormányzat megvásárolta, és az eredeti állapotot helyreállította. 2002-ben itt nyílt meg a módos paraszt család életmódját bemutató tájház állandó kiállítás, három évvel később pedig az állandó hímes tojás kiállítás. A ház a településre jellemző fésűs beépítésben álló, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, fehérre meszelt épület, mely terméskő alapra, vályogból épült. A lakóépület folytatásában fagerendás, deszkamennyezetes pajta és istállóépület van. A bátai tájház a sárköz 19. század végi, a gazdálkodás megváltozását követő időszak népi építészetének kivételes épségben megőrzött példája. A lakóház Báta népi örökségének első védett műemléke lehet, követendő példaként a gazdag épített örökséggel bíró településen élők számára. a 7. §-hoz A Szabadság utca 24. szám alatti szalagtelken elhelyezkedő lakóépület, jelenleg tájház a 19. század végi jómódú sváb gazdálkodócsalád utcafrontos, homlokzatán stukkódíszes, falazott oszlopos gangos, vályogfalú, cseréppel fedett nyeregtetős épülete. Az udvart az utca felé falazott kerítés és deszka nagykapu zárja le. A szoba-konyha-szoba-szoba-kamra-présház-hátsó konyha-istálló alaprajzi elrendezésű épülethez sorosan nyitott szín csatlakozik, fölötte kukoricagóréval. Az első udvart és a gazdasági udvart a házzal egybeépített, arra merőlegesen álló szín és „kicsiház” választja el a telek teljes szélességében. Az épület lakórésze teljes hosszában alápincézett, dél-keleti oldalán oszlopos gang fut végig. Az eredeti állapotában fennmaradt, jó állapotban megőrzött, helyreállított, közösségi funkciót ellátó épület az átalakuló városkép fontos eleme, az e tájegységen élő sváb népesség építészetének jellegzetes emléke, mára már eltűnőben lévő beépítési forma, így védetté nyilvánítása indokolt. a 8. §-hoz A kastély telkén 1760 körül tiszttartói házat és majort építtetett a gróf Esterházy-család. Az új birtokos, Barthodeiszky (II.) Antal, 1886-ban kezdte lebontatni az Esterházyak majorházát, és a neves bécsi építészt, Ludwig Schönét bízta meg a jelenlegi kastély terveinek elkészítésével. A kései historizáló stílusú, főként neoreneszánsz formaelemeket tartalmazó kastély 1890-ben készült el. Szabadon álló, összetett tömegű, magasföldszintes kastélyépület. Az épület homlokzatai egységes kialakításúak: a hosszabb homlokzatok középrizalitjai északias törtíves oromzatúak, oldalrizalitja trapézoromzatúak, a rövidebb oldalak közepén szintén törtíves oromzatok emelkednek. A kerti készítette:


látta:

jóváhagyta:



87

homlokzat középső tengelyében timpanonos kocsifelhajtó áll. A kastély vasrácsos kerítése, kővázás kapuépítménye szintén eredeti formájában maradt fenn. A beledi kastély a Nyugat-Magyarországon sokat foglalkoztatott bécsi építész, Ludwig Schöne fiatalkori, de érett alkotásai közé sorolandó. A megrendelő igényessége tükröződik az építész megbízásában. Az épületben jelenleg a település általános iskolája működik, így az értékvédelmi szempontok nehezen érvényesíthetőek. Az épület értékeinek hosszú távú megőrzését, a szakszerű felújítást csak az egyedi műemléki védelem alá helyezés biztosíthatja. a 9. §-hoz Az egykori piactéren elhelyezkedő községháza Berettyóújfalu legrégebbi középülete és egyben első emeletes épülete, 1874-75-ben emelték. Építésének idején nemcsak a település, hanem az egész térség legjelentősebb épülete volt. Főhomlokzata változatlan formában megmaradt, a később épült épületrész homlokzatának átalakításakor az épület egységes megjelenésére törekedtek. Belső tereiből a funkcióváltások ellenére is épen maradt az emeleti nagyterem és a lépcsőház. Az épület jelenleg múzeumként és könyvtárként üzemel, e funkciók fenntartása leginkább méltó hasznosítása az értékes épületnek. A település központjában álló épület védetté nyilvánítása biztosítaná az épület egyedi értékeinek megőrzését, a városképben betöltött előkelő szerepének fennmaradását. a 10. §-hoz A Bojt, Kossuth u. 40. szám alatt található lakóházat a Búthy-család építtette feltehetően 1900-1910 között. Nevükhöz a településen több, hasonló megjelenésű és korú épület fűződik. A lakóház a helyi építészeti jellegzetességeket hordozza, ezeknek a településen fellelhető leghitelesebb és legteljesebb megnyilvánulása. A jó állapotú, de ma már lakatlan házban az elmúlt évtizedek átépítései okozta változások javarészben visszaállíthatók, így az épület a tervek megvalósulásával a vidék legjelentősebb és legszebb tájházainak egyikévé válhat. a 11. §-hoz Kerítéssel részben körbezárt, nagyobb kertben szabadon álló, egyhajós, egy kiugró homlokzati toronnyal ellátott református templom. A korábbi elpusztult fatemplom helyén Festetics Lajos katolikus földesúr 1787-ben saját költségén kőtemplomot építtetett a református gyülekezet részére. 1840-ben Festetics Antal a templomot újjáépíttette és megnagyobbíttatta. Ekkor vette fel a templom mai, klasszicizáló stílusú formáját. Tornyát az 1880-as években historizáló stílusban emelték. Az egyhajós, két oldalkarzattal alakított templomtér három csehsüveg-boltozatos szakaszból áll, mennyezetét a csillagos eget mintázó festés díszíti. A keleti fal középső falszakaszához kapcsolódik a szószék, a 20. század elejéről származó úrasztala és Mózes-szék. A böhönyei református templom 18. századi eredetű, a 19. században többször átalakított épülete több stílus együttélésének érdekes példája: a különböző jellegű részek a csillagos eget idéző mennyezet alatt különös harmóniát varázsolnak a templomba. Az impozáns, különleges stílusú készítette:


látta:

jóváhagyta:



88

templom építészeti értékei mellett falukép, településtörténeti szempontból is méltó a műemléki védelemre. a 12. §-hoz A 18. században Budakalászra betelepült szerb lakosságnak a század második felében kialakított temetője. Az ún. régi temetőben 40-50 darab, a 19. század első feléből származó sírkő található. A sírkövek különleges kialakításúak, gyakorta szív-motívummal díszítettek, s a temetőben egy szív alakú sírkő is látható. A feliratok néhol nehézkesen olvashatóak, azonban feltehetőleg az 1830-as években készült legtöbbjük. A temető 19. század első feléből származó sírkövei különleges értéket jelentenek, egyedi kialakításuk, díszítőformájuk, a sírkövek viszonylag nagy száma alapján a régi szerb temető műemléki védelemre méltó. a 13. §-hoz A budapesti rakpart felépítménye 1859-től kezdődően több ütemben és többféle formában épült ki, az első igazán nagy építkezési hullám 1871-től 1875-ig tartott. Az 1879-1881 közötti években a Fővámház és a Boráros tér között függőleges magas partfal épült 850 méter hosszban, majd 18801884 között ezt meghosszabbították a déli összekötő vasúti hídig. 1892-ben a kiépített rakpartok összes hossza már meghaladta a 8600 métert. Kialakítása elsődlegesen a 19. századi településfejlesztés eredménye, mivel Budapest lakosainak száma 1800 és 1890 között 80%-al megnőtt, ami mutatja a város hallatlanul gyors fejlődését. A rohamosan növekvő vasúthálózat és az egyre fejlődő hajózás egymással versenyezve a kereskedelmi életet gyors fejlődésre ösztönözte. Ehhez járult még az egyre fokozódó iparosítás, amely éppen az ország addigi kereskedelmi gócpontjában, a fővárosban öltött nagy arányokat. Megélénkült a városi közlekedés is, így a helyi hajóforgalom is kifejlődött. Az ipar és kereskedelem rakpartokat és árurakodókat, a közlekedés és teherszállítás pedig jó kikötőket és hidakat kívánt. Ehhez járultak még az árvízvédekezés szempontjai. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelte Budapest Duna-parti látképét; a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. Indoklásuk szerint a budapesti Duna-part – amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek – jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait. A város számos műemléke Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére. A rakpartművek 19. században kiépült szakaszai önmagukban is jelentős építészeti és ipartörténeti értéket képviselnek, védelmüket önmagában ez is indokolhatja. A Duna-parti sáv Duna felőli határát a rakpartok kialakítása határozza meg, alapvető eleme a város többszörösen védett, kiemelkedő városépítészeti értékeket hordozó látványának. A rakpartok Budapest városképében játszott jelentős szerepe csak úgy őrizhető meg, ha azok javítása, felújítása az eredeti kialakítást megtartva illetve rekonstruálva történik. Ennek biztosítása érdekében szükséges az objektum egyedi műemléki védelem alá helyezése. készítette:


látta:

jóváhagyta:



89

a 14. §-hoz A Corvin tér képét meghatározó Budai Vigadó épülete a budapesti polgárság közösségi akaratának egyik fontos példája. Az épület kialakítására 1896-ban írtak ki pályázatot, amelyen több neves építész is részt vett. A pályázatot követően a Kallina Mór – Árkay Aladár alkotta építészpáros által készített tervek kerültek kivitelezésre, az engedélyezési terveket 1897 augusztusában adták be. Az épület utcavonalban álló, zártsorú beépítést lezáró, kétemeletes, manzárdtetős, belső udvar körül kiépített historizáló-szecessziós középület, mely főhomlokzatával a Bem térre néz. Az épület építészeti kialakítása és díszítőelemei majdnem érintetlenül maradtak meg, az időközben elbontott teraszt a közelmúltban korabeli tervek és ábrázolások alapján rekonstruálták. Az épületbelső is szinte érintetlenül őrzi a korabeli kialakítást, az épület kívül-belül tökéletesen korhűen helyreállítható. a 15. §-hoz A budai Fő utcában álló négyemeletes lakóház a Margit híd és Lánchíd közötti rakpartszakaszon a mostani nagy épületek közül az elsők között épült meg. Peterek és Wagner építőmesterek 1897-ben készítették el a lakóház terveit Hubay Jenő hegedűművész és családja számára. Az épület egyfajta előfutár szerepet töltött be, elindítva a budai Duna-rakpartot a fejlődés útján. A téglány alaprajzú, négyemeletes, nyeregtetős, neoreneszánsz stílusú épület valamikor a rakpartig ért, de a II. világháborúban Duna felőli oldalát bombatalálat érte. Függőfolyosóját és lépcsőházát a 20. század elején beüvegezték, így belső udvari homlokzata egyedi kialakítást kapott. Az első emeleten található a híres „fehér zeneterem”, ahol a Hubay család és baráti körük rendszeresen tartottak zenés esteket. A Hubay palota védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megőrzése, valamint az épület egyedi értékeinek megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú. a 16. §-hoz Az épület a rózsadombi villanegyed egyik korai emléke, amely nem hangsúlyos méreteivel, hanem a máig megőrzött barokk stílust követő részleteivel, harmonikus egységével illeszkedik a kertbe és az utcaképbe. A villa építéséről nem maradt fent adat, de feltételezhető, hogy a 19-20. század fordulóján épült neobarokk stílusban. Ebben az időszakban gyorsult fel a terület villákkal, lakóházakkal való benépesítése, amelyben nagy szerepet játszottak az ideköltöző értelmiségiek. A lakóház tulajdonosai és építői is pedagógusok voltak. 1890-es évek előtt szőlőtőkék borították a telket, majd a századfordulón már megjelent a mai is álló, méretében nem túl hivalkodó, de részletformáiban gazdag, egyemeletes, kiskupolás rizalittal utca felé forduló villaépület. A 20. század első felében az épület utcai frontját átalakították, de megtartották a barokk formakincset, így a villa összhatásában nem sérült. A kiemelkedő településképi szereppel bíró, nívós épületen átalakítások és bővítések folynak, amelyek veszélyeztetik ennek az egységnek a megmaradását, ezért az épület mielőbbi védettség alá helyezése javasolt. a 17. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



90

A Baba utcai villaépület a magyar modernista építészet egyik legfontosabb, nemzetközi szempontból is kiemelkedő alkotása, a korszakkal foglalkozó szakkönyvek állandó illusztrációja. A Rózsadombon emelkedő, egyemeletes, lapostetős, szabadon álló villaépület Fischer József tervei szerint készült 1941-42-ben, modern stílusban, Járitz István autókereskedő megbízásából. A tervező a CIAM-CIRPAC szerveződés Molnár Farkas melletti legfontosabb magyar alkotója. Az épület felvonultatja a modernista építészet legfontosabb stílusjegyeit, főbb jellemzői: egyszerű szín- és formahasználat, szigorú funkcionalitás, pillérekre állított épületrészek, tolóajtók, sarkok kiváltása. A szakirodalom szerint a villa a nemzetközi modernizmus könnyedebb, levegősebb, dogmáktól mentesebb változatához tartozik, alkotójára Hans Scharoun és Heinrich Lauterbach organikus építészete, illetve Le Corbusier párizsi egyetemi svájci pavilonja hathatott. A villát az államosítás óta kórházként használják, keletről épületszárnnyal bővítették, belsejét részben átalakították. A Járitz-villa átalakítása, bővítése ellenére, máig őrzi legfontosabb stílusjegyeit, így a magyar építészettörténet elsőrangú alkotásának számít. a 18. §-hoz Az egykori magtár és laktanyaépület nemcsak tömegében és térszerkezetben, de sok részletében is őrzi 19. század közepi és 1897-es kialakítását. A szabadon álló, körülépített udvaros, kétemeletes épület, a Bem tér felé tekintő főhomlokzatán háromemeletes kiemelkedő és előrelépő középrizalittal. A magtárépület udvari homlokzatait lemezprofilú osztópárkányok és szalagkeretes ablakok tagolják. Mivel az épület a 19. század elejétől katonai feladatokat látott el, így - építészeti értékein túl - a magyarországi hadtörténelem egyik fontos emlékeként is védendő műemléki értéket képvisel. a 19. §-hoz Az egykori Ipari Anyaghivatal épületét, amely a második világháború után a Könnyűipari Minisztériumnak adott otthont, Janáky István és Szendrői Jenő tervezte klasszicizáló modern stílusban, és 1942-ben nyolc hónap alatt épült fel. 1947-48-ban ugyanez az a tervezőpáros bővítette egy emelettel, illetve az oldalszárnyak meghosszabbításával. Az 1950-es évektől kezdve a belsőben többször végeztek átalakításokat, amelyek elsősorban a helyiségek elosztását, illetve az épületben több helyen is használt bauxitbeton pillérek megerősítését érintették. Az épület 1983 óta a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (METESZ) székháza. Janáky István a 20. századi építészet kiemelkedő alakja, aki számos épületen ötvözte a modern formanyelvet a klasszikus hagyománnyal. A Budapest Világörökség MJT területén álló épület nemcsak tömegalakítását és külső kialakítását tekintve, de a belsőben máig megőrzött anyaghasználatában és részletképzésében is a modern építészet legjellegzetesebb és legkifejezőbb példái közé sorolható. a 20. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



91

Az egyemeletes villa 1913-ban épült a neves építészek, Tauszig Béla és Róth Zsigmond részére, terveit ők maguk készítették. A villa Tauszig Béla tulajdonában volt egészen 1973-ban bekövetkezett haláláig. A külső homlokzatot alapvetően nem változtatták meg, csupán 1955-ben az első emeleti nyitott erkély egy részét zárttá alakították. A belső tereket többször is átalakították, de mai is őrzi eredeti stukkódíszeit, lépcsőházát, falfestészeti díszeit és színes üvegablakait. A villa jelentősen hozzájárulhat az adott kor gondolkodásmódjának megértéséhez, megőrzésével Budapest építészeti öröksége gazdagodik. a 21. §-hoz A budai körút képét meghatározó, nagyméretű, zártsorú beépítésben álló, kétemeletes, E-alaprajzú nyeregtetővel fedett, téglaburkolatú, kétemeletes iskolaépület. Tíztengelyes utcai főhomlokzatának földszintjén két szélső tengelyben félköríves bejárati ajtók láthatóak. A homlokzat többi tengelyében félköríves ablakok. A domboldalban álló épület kétkarú lépcsőházai keresztirányú folyosókra vezetnek. Az épületben számos eredeti tartozék található. Az 1881-es átalakításának formáját őrző épület korábbi alapokon épült. Mivel az épület már a 19. század elején iskolaként működött, így - építészeti értékein túl - mint a főváros egyik legkorábbi iskolaépülete is védendő műemléki értéket képvisel. a 22. §-hoz Az Újpesten birtokos gróf Károlyi-család segítségével 1882-88-ben épült a Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet istvántelki fiókintézete és kápolnája. Az épületek terveit Ybl Miklós készítette. Az épület jelenleg plébániatemplomként, plébánia-hivatalként, valamint fővárosi fenntartású nevelőotthonként működik. A nagyméretű telken szabadon áll az egyemeletes, közelítőleg U alakú építmény. Az U alak öblében helyezkedik el a homlokzati tornyos templomépület. A telken további melléképületek állnak, amelyek közül az egyik az itt működő plébánia hivatala. A historizáló stílusú templom homlokzatai dísztéglával burkoltak, a sarkok kőarmírozásúak, a nyílások szintén kőből készült kereteléssel vannak ellátva. A templom lépcsős tömegű, előrelépő tornyának földszintjén romanizáló bélletes kapu nyílik historizáló veretű szárnyakkal. A kapu fölött 1970-ben készült Szent István-mozaik látható. A plébániaépület négyzet alaprajzú, földszintes, északnyugat-délkeleti gerincirányú nyeregtetővel fedett épület, melynek délkeleti oldalán nyeregtetős fatornác áll. Az épületegyüttes Ybl Miklós magas színvonalú alkotása. A viszonylag kisméretű főépület változatos tömegtagolásával, dombon történő elhelyezésével monumentális hatást kelt. A templom belső tere egyszerű kialakítású, berendezései és díszítményei egységes, nyugodt hatást keltenek. A nagyméretű parkban elhelyezkedő főépület és templom, valamint a stílusukban ehhez igazodó melléképületek egységesen megőrződött historizáló együttest alkotnak, amelynek megóvása nemzeti érdek. a 23. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



92

A vasút rohamos fejlődése miatt a 19. század végén szükségessé vált a Nyugat Pályaudvarhoz kapcsolódó, a korábbinál jóval nagyobb kapacitású, új MÁV műhelytelep, az Istvántelki Főműhely kiépítése. 1901-ben kezdődött földmunkákkal a terület feltöltése, és 1902-ben épültek fel a műhelycsarnokok, köztük a hatalmas méretű kocsiszerelő műhely. 1903-ban folytatódott az építkezés, és ekkor készült a mozdonyszerelő műhely. Az együttes 1904. június 1-én került átadásra. Az első világháborúig készült el a kazánház, s néhány raktár. A második világháborúban a telep károkat szenvedett, a sérült épületeket helyreállították, részben átépítették. 1950 és 1990 között Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzemnek hívták a Főműhelyt, amelyet 1992-ben zártak be. Jelenleg az együttes részben a MÁV feladatait látja el, részben egyéb célokra (raktározás, öntöde, stb.) hasznosítják. Az Istvántelki Főműhely egykor az egyik legfontosabb vasúti járműjavító műhely volt Magyarországon. Épületeit a kor igényei és magas szintű szakmai tapasztalatai alapján hozták létre. A telep épületállománya gyakorlatilag építéskori állapotában maradt fenn. Az együttesnek kiemelkedő értékű építészeti részlete az impozáns, hatalmas alapterületű kocsijavító műhely és a két víztorony. Az épületek igényes téglahomlokzatai, a telep ötletes elrendezése a romló állapotok ellenére is a régi századforduló színvonalas, ipartörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű emlékévé teszik az együttest. a 24. §-hoz Az István út és az Árpád út kereszteződésében álló, kétemeletes, lapostetős áruház fehér terméskő burkolatú homlokzatát egyenes záródású nyílások bontják meg. A földszinti részt a tizenöt oszlopból álló árkádsor teszi mozgalmasabbá. Az áruház átriumos kialakítású belső terének a megvilágítását a lapostetőben lévő, üvegtéglás felülvilágító szolgáltatja. A földszintes kis üzletek helyén álló Állami áruház 1952-ben épült, terveit Rákos Pál készítette. A 20. század közepén Újpestnek tipikusan falusi arculata és hangulata volt, melyben az Állami Áruház felépítése szimbolikusan indította el az urbanizációt. Nem véletlen, hogy az áruház mögött a 1970-es években kilenc-tízemeletes házakból álló lakótelep épült fel. Az útkereszteződésben álló épület városképi szempontból meghatározó, fajsúlyos elem, a szocreál építészet mind tervezésében, mind kivitelezésében emblematikus alkotása. Az újpestiek személyes kötődését az épülethez nagymértékben erősíti, hogy 1952-ben itt forgatták Latabár Kálmán főszereplésével az Állami Áruház című vígjátékot. a 25. §-hoz Az akkor még nagyközség státuszú Újpesten 1900-tól kezdett működni a járásbíróság. A kerület népességének növekedésével az ügyek száma is megszaporodott, és egyre sürgetőbbé vált egy önálló bírósági épület kialakítása. 1908-ban megkezdődött az építkezés Jablonszky Ferenc tervei alapján, aki Hauszmann Alajos mellett dolgozva, majd később önállóan is számos igazságügyi épület létrehozásában vett részt. Nevéhez fűződik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a gödöllői Városi Bíróság, a hódmezővásárhelyi Városi Bíróság, a miskolci Városi Bíróság, stb. építése. 1909ben költözött be az újpesti bíróság az új épületbe, amelyhez fogház is épült. Az épületen a készítette:


látta:

jóváhagyta:



93

századforduló irányelvét követve, a szecesszió által preferált dekoratív faltagolás jelenik meg: vörös téglaberakás és világos falsíkok váltakozása. Ez a jellegzetes homlokzatkiképzés Újpest több középületét is jellemzi, amellyel karakteressé teszik a kerület arculatát. Az épületben jelenleg a IV. és a XV. Kerületi Bíróság és Ügyészség működik. Az épületen a közelmúltban szükségszerű változtatásokat kellett végezni a további üzemeltetés hatékonyabbá tétele érdekében, de a bővítés a műemléki értékeket nem érintette. a 26. §-hoz A Belváros frekventált helyén, az Irányi utca Váci és a Veres Pálné utca közötti szakaszán fekszik az ötemeletes, szecessziós stílusú lakóház, amelynek tervezője a magyar szecesszió kiemelkedő alakja, Lechner Ödön. A 19. század közepe óta a Vermes-család tulajdonát képezte a telek, amelyen 1910-ben Vermes Gyula megbízására új épületet emeltek. A terv nemcsak egy bérház kialakítására, hanem a földszinten bolthelyiségek létesítésére is irányult. Az épületen a tervező a szecessziós formakincs mellett újszerű technológiai elemet is alkalmazott: a műkőlappal burkolt teljes homlokzati síkot. A hangsúlyosan megmozgatott, előre-hátraugró felület látványát érdekessé teszik a kőlapok illesztésénél elhelyezett szegecsek és a kőlapok geometrikus hálója. A belső teret íves főés melléklépcsőház, téglány alakú belső udvar, a sarkokat, éles lemetszéseket eltüntető függőfolyosó-rendszer és falat díszítő vakolat-architektúra jellemzi. A magvalósult ötemeletes épületen Lechner újszerű ötletei mellett megmutatkozik a köré csoportosuló építészek (Körössy Albert, Vágó József) modernebb felfogása is, s egyben a zseniális Lechner válaszának is tekinthető Otto Wagner bécsi építészetére. a 27. §-hoz Az összetett funkciójú épület építtetője a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) Országos Nyugdíjpénztára volt. Építészeti terveit Medgyaszay István készítette 1939-ben. A többfunkciójú (lakás, iroda, üzlethelyiség), ötemeletes, vasbetonvázas, lapostetős, két lépcsőházas, T alaprajzú épület a József Attila utca és a Hild tér sarkán helyezkedik el. Az egykori szűk utca miatt a Hild térre néző homlokzat egy része visszaugratott, a sarkon a háromtengelyes, árkádos, rizalitszerűen előreugró tömeget négy vaskos pillér tartja. Az árkád alatt keresztülhaladva felvezetést és hangsúlyt kap az épület bejárata. Az épület belső és külső megjelenését elegancia jellemzi. Az előcsarnokban márványburkolat, kazettás vasbeton mennyezet, bronzszobrok, a lépcsőházban látványos világítótest emelte az épület méltóságát. A földszintet és a félemeletet összefogó, körbefutó, légies üvegportálok felett az emeleti szinteket burkoló valószerű kőfelület súlyos tömegként lebeg. A honfoglalás kori motívumokkal teljes felületükön díszített, több emeleten át egy motívummá összefogott erkélyek összképükben nem egy épület különálló funkcionális tartozékai, hanem inkább a keleti, toronyszerű, kultikus épületek szoborarchitektúráját idézik. Medgyaszay négy évtizedes törekvése a korszerű, sajátos magyar építészet megteremtésére ebben az összetett funkciójú épületben utolsó csúcspontját érte el. a 28. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



94

A háromemeletes épület Lechner Ödön egyik korai, eklektikus stílusú alkotása, amely a Szent István Bazilika mellett helyezkedik el, a tér szerves részeként. Lechner berlini, illetve olaszországi tanulmányútját követően tervezte Kiss Kornél számára 1874-ben az építményt, amelyen elsősorban a neoreneszánsz stílusjegyek dominálnak, főként firenzei példákat követve. A neoreneszánsz homlokzat harmonikus egysége, a finoman részletező, dekoratív architekturális alakítás (különösen elegáns a lépcsőház oszlopainak kialakítása) Lechner formaérzékének ékes bizonysága, s általa a kevéssé ismert korai tervezésű művében is megmutatkozik a magas színvonal és a tehetség. A védetté nyilvánítás Lechner Ödön alkotásának és a Budapest belvárosi városkép egyik legismertebb terén álló épület külső és belső értékeinek fennmaradását biztosítja. a 29. §-hoz A védendő épület a Váci utca egyik legkorábbi háza. Legrégebbi részei az 1720-as évekből származnak, mai tömegét és belső kialakítását 1832-ben nyerte el, Hild József klasszicista tervei nyomán. Külső homlokzatát Örömy József 1878-ban historizáló stílusban alakította ma látható formájára. A saroképület rendkívül markáns utcaképi elemet képez az 1832-es egyemeletes formát őrizve, s nagyban hozzájárul a Váci utca történeti hangulatához. Az épület historizáló homlokzatdíszítése a kísérletező kedvű korai historizmus egyik szépen megvalósított példája. Az épület mai arculatát adó 1832-es és 1878-as átalakítások jó nevű építészek nevéhez köthetőek, a lakóház ily módon további építészettörténeti kutatások kiindulópontja is lehet. a 30. §-hoz Az „Üvegház” elnevezésű épület az ifj. Weiss Gyula és fiai által 1896-ban alapított táblaüvegnagykereskedés székháza volt. 1933-ban leégett, s az újjáépítéssel Kozma Lajost bízták meg, aki a homlokzatot fehér márványüveggel borította: sokféle építési üveget, üvegtéglát, drótüveget, katedrál- és ornamentüveget, valamint vastag szerkezeti öntött üveget alkalmazott a felületen, a belsőben a lépcsőház is üvegelemekből készült. Az épület nevét is e megjelenés inspirálta. Az Üvegházban működött 1944 júliusától a budapesti Svájci Követség speciális osztálya, mely a svájci konzul, Carl Lutz vezetésével fölvállalta a német kormány által engedélyezett 8000 magyar zsidó család kivándorláshoz szükséges dokumentumokkal való ellátását. Az épületet és az üvegkereskedést az 1950-es években államosították, homlokzatát átalakították. 2000 körül tulajdonjogilag felosztották, az emeleti lakásokat magántulajdonosoknak adták el. A földszinten található a Carl Lutz emlékszoba. Az „Üvegház” a magyar építészet eddig alig ismert és el nem ismert épülete, a magyar modernizmus egyik legjelesebb építészének különleges és értékes alkotása, emellett pedig a magyar holocaust történetének fontos színhelye. A magyar modernizmus egyik főművének védetté nyilvánításával lehetővé válhat az épület szakszerű rekonstrukciója. a 31. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



95

A Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán áll az egykori Kecskeméti-ház, amely nevét onnan kapta, hogy a terület 1800-tól 1910-ig Kecskemét város tulajdona volt. A város céljait szolgáló háromemeletes épületet 1873-74 között Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették német neoreneszánsz stílusban. A ház különlegességei a Kecskemét város kérésére a sarokrizalitok fülkéibe állított, egymás alatt sorakozó egész alakos szobrok, melyek Kecskemét város történetéhez és kultúrájához kötődő neves magyar személyiségeket ábrázolnak. Kecskemét város elsősorban polgárai számára kívánt bérlakásokat biztosítani, de a későbbi bevételek nem hozták be a kívánt pénzösszeget, így 1910-ben eladták. A II. világháború alatt a nyugati szárnyat bombatalálat érte, amelyet csak részlegesen építettek vissza. Az 1970-es években a lakóház teljes renoválására, a födémek és a tetőzet kicserélésére került sor. A ház a Belváros eklektikus építészeti örökségének jelentős eleme, amely nemcsak az eklektikus építészet kiemelkedő értéke, de Lechner Ödön korai művészetének is páratlanul fontos emléke. a 32. §-hoz A Veres Pálné utca 36-38. házszám alatti iskola a 19. század során több periódusban épült. Az utca képét meghatározó épületek közül a 36. házszám alatti 1886-ban épült fel kétemeletes lakóházként, 1897-ben egy- és kétemeletes toldalékot építenek hozzá. A 38. házszám alatti, eredetileg 1871-ben épült háromemeletes lakóházban 1896 körül helyezték el az Országos Nőképző Egylet leánygimnáziumát. Az épületbelsőkben korábbi eredetre utaló boltozatok, stukkódíszes közlekedőterek, eredeti nyílászárók és egyéb tartozékok találhatóak. Az épületnek egyedi hangulatot kölcsönző részletei, a 36. házszám alatti épület udvari homlokzatának fa-üveg szerkezetű folyosója, valamint a 38. házszám egy-légterű belső lépcsőházának szellemes kiképzése. Az épület, mint a budapesti historizmus középület-építészetének egyik fontos, hiteles részletekkel fennmaradt emléke méltó az egyedi műemléki védelemre. a 33. §-hoz Zártsorú beépítésben álló, háromemeletes, historizáló lakóház belső udvarral és neoreneszánsz főhomlokzattal. A homlokzatok, a kapualj, a lépcsőház és a belső udvar egyaránt igényes kialakításúak. Különösen figyelemreméltó az udvar Andrássy út felőli homlokzatának öntöttvas oszlopokra támaszkodó loggiasora. A ház 1881-84 között épült Schubert Ármin és Hikisch Lajos tervei alapján. Az ingatlan 1899-ben Török Sándor gyógyszerész tulajdonába került, aki 1888-ban alapított patikáját átköltöztette az épület utcai homlokzatának bejárattól jobbra levő oldalára. A gyógyszertár az Opera Patika nevet kapta, amelynek megőrződött eredeti, historizáló berendezése és meisseni patikaedényei jelentős iparművészeti értéket képviselnek. Minthogy a lakóház világörökségi területen, egyben Budapest legpatinásabb útvonalán áll, mindenképpen szükséges műemléki védelem alá helyezése, s ezzel együtt eredeti állapotban való megőrzése, funkciójának megtartása és méltó kezelése. a 34. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



96

Az Andrássy út 32–44. számú épületek együttese az Andrássy út legnagyobb egységes beépítésű tömbje. Az együttes hét darab, négy- és ötemeletes épületből áll, homlokzataik hasonlóak, így változatos, de egységes arculatot kölcsönöznek a térfalnak. Az együttest oldal- és középrizalitként kialakított részei magasabbak, ötemeletesek, a hét lakóház együtt egy nagy palotaépület illúzióját kelti. A bérház-együttes terveit 1872-ben kezdte készíteni Unger Emil a Sugár úti Építő Vállalat részére. Unger halála után Ybl Miklós fejezte be a terveket, és dolgozta ki a részleteket. 1884-ben Haggenmacher Henrik sörgyáros vásárolta meg a teljes háztömböt, s egészen a II. világháborúig a család tulajdonában maradt. a 35. §-hoz Knorr József megbízására 1877-78-ban épült egyemeletes, tornyos villaépület. 1880-ban telekvásárlás révén hátsó kerttel növelték területét. 1885-ben a villát Hopp Ferenc vásárolta meg, aki 1906-ban néhány helyiséggel bővítette, s keleti tárgyú gyűjteményét helyezte el a falak között. A kertben kínai-japán elemekkel kialakított orientalizáló kertet hozott létre. Az épület és a kert épített elemei máig megmaradtak. Az épület ma az alapító nevét viselő múzeumnak ad otthont (Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum). A villa az egykori Sugár, ma Andrássy úti építkezések első korszakának egyetlen hiteles állapotban fennmaradt épülete. A később hozzávásárolt telekkel együtt az egyetlen Andrássy úti ingatlan, amely egykori, különleges kertjét is teljesen megőrizte. Az építmény a világörökségi címet viselő Andrássy út fontos eleme, hazánk egyik legfontosabb műemlék-együttesének kvalitásos, megőrzésre és műemléki védelemre érdemes értéke. a 36. §-hoz Az Anker-palota 1908-1910 között épült, Alpár Ignác 1907-ben készített tervei alapján. A bécsi székhelyű Anker Biztosítótársaság építtette irodák, üzletek és lakások kaptak helyet a belső utcával elválasztott két épületben. A kivitelezést a Grünwald testvérek cége végezte. A palota már megépülésekor is sok kritikát kapott. Leginkább főhomlokzatát és tömeg-kialakítását érte bírálat. Mára a palota építészettörténeti megítélése megváltozott, az alaprajz újító megoldását kiemelendőnek tartják. Az épület építéstechnika-történetileg is jelentős, hisz az 1900-as évek elején ritkaságnak számított a vasbeton ilyen nagyméretű épületen való alkalmazása. A homlokzati díszítő szobrokat Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette. Az épület – mely a biztosítótársaságok által emelt épületek közül a legnagyobb méretű volt a dualizmuskori Budapesten – a historizmus késői szakaszának jelentős alkotása, városképi szerepe is kiemelkedő. Az épület tervezője, Alpár Ignác, a korszak egyik legnevesebb alkotója, művei (Tőzsdepalota, Anker-palota, Vajdahuyadvár, stb.) ma is meghatározó elemei Budapest arculatának. a 37. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



97

Keskeny, mély telken, szabadon álló, aszimmetrikus elrendezésű, többemeletes villaépület, amelynek első traktusa egy-, hátsó traktusa kétemeletes. A villát Schiffer Miksa, a Grünwald testvérek és a Schiffer Építési Vállalat egyik tulajdonosa építtette 1910-12-ben. Az építészeti terveket Vágó József készítette, a belső díszítésében jelentős művészek (Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Rippl-Rónai József, Csók István, Fémes Beck Vilmos, Kisfaludi Strobl Zsigmond) vettek részt. Az épület a magyar építészettörténet kiemelkedő emléke. Egyrészt a neves építészek és a dekorációban résztvevő neves képzőművészek életművében játszott kiemelt szerepe miatt, másrészt művészeti alkotásként is teljesen egyedülálló, a magyar szecessziós építészet egyik legnagyszerűbb fennmaradt emléke. Az épület különleges értékét jelenti, hogy számos eredeti részlete maradt fenn a többszöri átalakítás ellenére. Az épületet mai használója értékének megfelelően kezeli, de a műemléki értékek hosszú távú megőrzését csak az egyedi műemléki védelem alá helyezés biztosíthatja. a 38. §-hoz A Szondi és a Székely Bertalan utcák sarkán álló historizáló lakóházat 1879-1880-ban Burián Sándor és neje építtette, Glitzke Gottlieb tervei alapján. A nagyrészt érintetlen épület máig megőrizte szép tagolású homlokzatát és egykori belső kialakítását. Az épület saroképületként jelentős településképi szerepet tölt be, nyugodt tömege, jó tagolású homlokzata az utcakép történeti hangulatú elemévé teszi. Az épület építészet- és kultúrtörténeti szempontból egyaránt védelemre érdemes. a 39. §-hoz A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának István utcai épületeit Steindl Imre tervezte 1879-ben. Az épületegyüttes és a hozzá tartozó kert a Rottenbiller utca-István utca-Bethlen Gábor utca-Dembinszky utca által határolt tömbben helyezkedik el, a pavilon-rendszerben épült együttes épületei téglány alaprajzú, kovácsoltvas kerítéssel övezett kertben állnak. A historizáló, neoreneszánsz jellegű épületek változatos alaprajzzal, téglaarchitektúrával, különböző szintszámmal, félköríves ablaksorokkal, magas-tetővel épültek és neves természettudósokat, illetve állat-, és ornamentális motívumokat ábrázoló Zsolnay-kerámiákkal díszítettek. Az épületbelsőkben jellemző a lépcsőházak kovácsoltvas korlátja és a terazzo padlóburkolat. A régi főépület díszterme reprezentatív stukkódíszítést kapott, lépcsőházát Róth Miksa üvegablakai díszítik. A kertben számos tudós szobra áll. Az együttest az 1890-91-ben és az 1960-as években további épületekkel bővítették, és az eredeti épületeken a 20. század folyamán kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Az eredeti épületek átépítéseik ellenére is őrzik Steindl Imre, a kor egyik legjelesebb építésze által tervezett jellegüket, és színvonalas, valamint egyedi díszítőelemeik jelentős részét. Az együttes méltó és igényes helye az egyetemi oktatásnak, tervezője személye, egységessége és az építészeti, képzőművészeti és kertészeti elemek harmóniája révén színvonalas alkotás, méltó a műemléki védelemre. készítette:


látta:

jóváhagyta:



98

a 40. §-hoz A zártsorú beépítésben álló egyemeletes lakóház neves építészek – Pollack Mihály, Zofahl Lőrinc és Lohr János – tervei szerint épült, három fő szakaszban, 1841-1873 között. Az udvar hátsó részén található üzemépületet a 19. század végén emelték. A romos állapotú épületbelsőben kiemelkedő értéket képvisel az U alakú vörösmészkő lépcső korlátja, amelyet hermaszerűen megjelenített szárnyas nőalakok díszítenek. A védelemre javasolt lakóház a terület egyik legkorábbi épülete. Az épület jó arányú homlokzata és igényes részletei a romos állapot ellenére is jól tükrözik az egykori igényes kialakítást. Az 1841-től 1873-ig, három fő szakaszban épült lakóház különleges lépcsőkorlátjával alapos javításra szorul, ám színvonalas egyedi részleteivel feltétlenül érdemes az egyedi műemléki védelemre. a 41. §-hoz A Wesselényi és Kertész utca sarkán álló, kétemeletes, belső udvaros historizáló lakóház 1885-ben épült, a fennmaradt tervek szerint Messner Arnold építőmester tervei szerint. A klasszicizmus építészeti formanyelvét alkalmazó historizáló épület kiemelkedően szép példája a korszak bérházainak. A ház tömegét kiegyensúlyozott arányok, a szerkezeti és díszítő elemek alkalmazásában visszafogottság és harmónia jellemzi, az utcaképnek meghatározó eleme, amelyet az igényesen kialakított tagolás eredményez. A házat különösen értékessé teszi a homlokzat eredeti díszítése, a lépcsőház és az udvar értékes eleme, a fennmaradt vörös-mészkő kút. a 42. §-hoz A mai Józsefvárosi pályaudvar a Salgótarján – Pest vasútvonal kiépítése révén jött létre, annak pesti állomásaként. A vasút építése a Császári és Királyi Szabadalmaztatott Pest – Losonc – Besztercebányai Vasút és Kőszénbánya – társulat, a későbbi Magyar Északi Vasút kezdeményezésére 1863-ban kezdődött meg. 1867 év végére komoly anyagi nehézségek merültek fel, és a vasútvonal 1868. július 1-jén az újonnan megalakult MÁV tulajdonába került, így a Józsefvárosi pályaudvar lett a MÁV első pesti pályaudvara. Az indóház első terve 1864-ben készült, benne irodák, valamint kiszolgáló helyiségek helyezkedtek el. A felvételi épülettel közel egy időben készültek el az üzemi épületek. A Keleti pályaudvar megnyitása után 1884-től 1936-ig a Józsefvárosi pályaudvar csak teherszállítási feladatokat látott el, ezért a várótermek, poggyászmegőrzők, pénztárak helyén irodákat hoztak létre. A második világháborúban a felvételi épület komolyabb sérüléseket nem szenvedett. A későbbiekben mind az áru- és személyszállításban a forgalom nagysága ingadozott, míg 2003-ra a vasútállomás funkció nélkül maradt. Az áruszállítást a soroksári Budapesti Intermodális Logisztikai Központ vette át, a személyszállítást megszüntették, és a pályaudvart bezárták. Az épületet jelenleg a MÁV irodaépületnek használja. A közel 150 éves indóház a magyar vasúttörténet egyik legrégebbi építménye, amelynek megőrzése a magyarországi ipari fejlődés jelentős korszakára emlékeztetheti az utókort. A jó állapotban lévő épületegyüttes a többszöri átalakítások ellenére megőrizte eredeti, dinamikusan tagolt egységes jellegét. készítette:


látta:

jóváhagyta:



99

a 43. §-hoz Egykor zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, háromemeletes lakóház, melynek tetőterében műteremlakást alakítottak ki. Homlokzatát gazdag neoromán-neogótikus vakolatdíszes kialakítás jellemzi. Eredeti faragott bejárati kapuja a bal első tengelyben nyílik. Az utcai épület korábban ott álló ház helyére 1899-ben épült, Schomann Antal építőmester tervei szerint. Az épület udvari szárnya mögött, kerítéssel leválasztott telekrészen földszintes épületek találhatóak. Az első, kisméretű épület lakásként szolgál, a hátsó egykor kőfaragó műhely volt, ma műteremként és kiállítótérként funkcionál. Kiemelkedő kultúrtörténeti és művészettörténeti értéket képvisel a műteremben található Martsa-gyűjtemény, amelyben 20. századi magyar képzőművészeti alkotások mellett jelentős mennyiségű és minőségű népművészeti tárgy is található. A hátsó műhelyépületet Seenger Béla kőfaragó mester építtette 1898-ban Kauser Gyula tervei szerint. Az épület a Tavaszmező utca 6. számú épülettel és annak – eredetileg ipari rendeltetésű – épületeivel, továbbá a területen található idős fákkal együtt komoly építészettörténeti, helytörténeti és ipartörténeti értéket képvisel. a 44. §-hoz Ifj. Paulheim Ferenc tervei alapján 1932-ben épült a Nemzeti Lovarda – más néven Tattersall – épületegyüttese. A főépület mellett egykor Európa egyik legnagyobb fedett lovardája állt, amelyet 1957-ben bontották le. A ma is több mint 4 hektáros területű Nemzeti Lovarda eredeti beépítéséből fennmaradt, központi épület, az ún. Kóbli megőrzendő, védendő értéket képvisel, a tőle nyugatra álló istállóépülettel együtt. A Nemzeti Lovarda az ügetővel egységes koncepció alapján épült. Az épületegyüttes a magyar modern építészet egyik kiemelkedő színvonalú példája, a magyar lóversenytenyésztés és lóversenysport nemzetközi híréhez méltó építészeti emléke volt. Az ügető lebontása után a Tattersall a komplexum utolsó, egyedül megmaradt része. Védelme nem csak építészeti szempontból fontos, de az egykor nemzetközi hírű magyar lóversenyzés és lótenyésztés emléke miatt is. a 45. §-hoz Az egykori polgári leányiskola épülete a Köztársaság tér és a Szilágyi utca által határolt saroktelken helyezkedik el, L alakú beépítésben. A zártsorú beépítést megszakítva, az utcasarkon az udvar kapott helyet, csak falazott kerítés és ellipszis alakú sarokpavilon zárja a sarkot. Az épületben rusztikázott kőburkolatú alagsor, magasföldszint, két emelet és a főpárkány fölött beépített manzárd található. A manzárd nyílásainak mellvédjében domborművek készültek. A tantermek az udvarra, a folyosók a világítóudvarokra néznek. Az eredeti tervek szerint a tantermek és a szaktantermek mellett szertárakat, tornatermet, tantestületi termet, két iskolaszolga lakást és egy igazgatói lakást alakítottak ki. A tornaterem a Köztársaság tér felőli, beforduló szárny legfelső emeletén kapott helyet. Két lépcsőház készült, az egyik a Köztársaság tér bejárati tengelyében, a másik az L alakú készítette:


látta:

jóváhagyta:



100

szárnyak találkozási pontjánál, 45 fokos szögben. Az Orczy Gyula által tervezett épület egyediségét a különleges beépítés, a sarokpavilon, a domborművek, valamint a népi szecesszió és a későeklektika keveredése eredményezi. a 46. §-hoz A Köztársaság tér és a Berzsenyi utca sarkán álló kétemeletes lakóház a környék egyik legrégibb, még ma is álló impozáns építménye, amelynek a görög klasszicizmusból kölcsönzött építészeti és szobrászati elemekből kialakított historizáló homlokzata harmonikus arányaival, a térre néző szomszédos épületekkel együtt a környezet meghatározó eleme. 1872-ben épült Rill Imre és Schomann Ferenc tervei szerint, építtetője Tay Ferenc volt. Külső értékei mellett igényesen kialakított, de egyszerű bejárati folyosója, valamint oszlopos lépcsőháza növeli építészettörténeti értékét. a 47. §-hoz A kétemeletes épület is a terület legkorábban épített és fennmaradt lakóházai közé tartozik, építése 1880 körül történhetett, tervezője ismeretlen. A szomszédos, azonos tömbben lévő házakkal alkot szoros formai és stiláris egységet, amelyek között a reneszánsz és klasszicista elemekből építkező, harmonikusan megformált historizáló homlokzata nagyobb átalakításoktól mentesen maradt fenn. Homlokzatát gazdag kiképzésű díszítményei teszik egyedülállóvá, az eredeti építészeti kialakítását ma is őrző épület hangulatos színfoltot kölcsönöz a Köztársaság tér e szakaszának. a 48. §-hoz Zártsorú beépítésben álló, egyemeletes, U-alaprajzú, nyeregtetővel fedett historizáló lakóház. Az épületet, feltehetően az itt korábban állott lakóház részeinek felhasználásával, 1894-ben dr. Jordán Ferenc építtette át. Az oszlopos udvari folyosót és a szélfogót pedig feltehetőleg 1904-ben építtette dr. Jordán Ferencné. A lakóépület nemcsak tömegében és térszerkezetben, de sok részletében is őrzi 1894-es kialakítását, a házban nagyrészt eredeti nyílászárók, burkolatok, korlátok és rácsok találhatóak. Az igényes kialakítású lakóépület a palota-negyednek azon polgári épületei közé tartozik, amelyek nem méretükkel, hanem igényességükkel igyekeztek felvenni a versenyt a területnek nevet adó főúri palotákkal. a 49. §-hoz 1885-ben Mária Dorothea főhercegnő védnökségével alakult meg a róla elnevezett (Mária Dorothea, máshol Mária Dorottya) egylet, amelynek célja a magyar tanítónők és nevelőnők menedékházának létesítése volt. Mária Dorothea anyagilag is támogatta az egyesületet, s így az építkezést is. A Mária Dorothea Egylet által alapított Tanítónők otthonának épülete az Orczy úton épült fel több ütemben. 1888. június 11-én kapott engedélyt az egylet egy egyemeletes menedékház felépítésére, amelynek tervező építésze Pucher József volt. 1898-ban kétemeletes toldalékkal bővült készítette:


látta:

jóváhagyta:



101

az épület, amelynek építésze már Pucher István volt. 1910-ben az épületen további átalakításokat végeztek, 1934-ben pedig Morbitzer Nándor tervei alapján bővítették ki emeletráépítéssel. A 19. század végén több ütemben kiépült épület ma is őrzi 19. század végi formáját. Az 1934-es bővítéskor a már fennálló épület formájához és stílusához alkalmazkodva épült fel a következő emelet. Az épületbelsőben máig megmaradt az eredeti historizáló térszerkezet, továbbá az eredeti burkolatok nyílászárók és egyéb részletek. A jelentős utak kiszögelésében álló épület tornyával és historizáló homlokzatával a városkép meghatározó eleme. az 50. §-hoz A lakóépületet mai formájára Seenger Béla kőfaragó mester építtette ki historizáló stílusban 1896ban, Kauser Gyula építőmester tervei szerint, a korábban itt álló épület befoglalásával. Gazdagon tagozott homlokzata az utcakép fontos eleme, amely szerencsés módon megőrizte 20. század eleji képét. Az épületbelső kiemelkedő egyedi értékekkel bír: az egyszerű kialakítású kapualjból jobbra nyílik a vörös-fehér sakktáblamintás márványpadlóval burkolt lépcsőház, benne háromkarú, négyzetes orsóterű, öntöttvas korláttal határolt vörösmészkő lépcső visz az emeletre. A lépcsőház mennyezetén Kölber Dezső Művészetet és Mesterséget megjelenítő allegorikus festménye látható 1896-ból. Az épület udvari homlokzatán eredeti faszerkezetű loggia fut körbe, a földszinten a korábbi díszes öntöttvas oszlopok befoglalásával. Az emelet épületén az utcai szárnyban kéttraktusos elrendezésben szobasorok, az utcán középen az egykori szalon. Az előtérben és fogadószobában megtalálhatóak az eredeti gazdagon faragott fa falburkolatok, reprezentatív ajtók, ablakok. Az épület szorosan kapcsolódik a hátsó telekhatárnál szomszédos József utca 37. számú épülethez, mind történetében, mind kialakításában. Egykor a szintén Seenger által építtetett házzal összefüggően használták a Tavaszmező utcai házat; a közös udvarban működött a kőfaragó műhely. A Tavaszmező utca képe ma igen szerencsés módon megőrizte 20. század eleji képét. az 51. §-hoz A Magyar Evangélikus Egyház Országos Székháza két épületből álló együttes, amely a Szentkirályi utca és az Üllői út sarkán helyezkedik el. Az Üllői úti épület korábbi alapokon az 1870-es években épült mai formájára Buzzi Bódog tervei szerint. Homlokzatát a II. világháború után egyszerűsítették le. A Szentkirályi utcai épületet Francsek Imre tervei szerint építették 1906-ban, a már ott álló, 1902-ben megvásárolt saroképület mellé építve. A Szentkirályi utcai épületben díszes kiképzésű kápolna található, az Üllői úti épület első emeletén az egykori kiskartali Podmaniczky-kastély könyvtára látható eredeti berendezésével. A historizmus két különböző korszakát képviselő épületegyüttes az előnytelen beavatkozások ellenére kiemelkedő építészettörténeti és kultúrtörténeti értéket képvisel. Díszes kiképzésű kápolnája, közlekedőterei, a benne található ritkaságértékű míves könyvtárberendezés együtt olyan szellemi és esztétikai értéket képvisel, melyek eredeti helyükön és állapotukban való megőrzése mindenképpen indokolt. Az épület fenntartása fontos lehet a hívek számára az egyház hagyományainak, állandóságának kifejezéseképpen is. Az Üllői úti épület homlokzatának eredeti készítette:


látta:

jóváhagyta:



102

állapota fotók alapján rekonstruálható, felújítása esetén az épületegyüttes ismét a településkép egyik értékes elemévé válhatna. Az épületek egyszerű kialakítása nem dísztelenséget, hanem visszafogottságot jelent, amely jól illeszkedik a lutheri elvekhez. Az 1906-ban kialakított székház saját korában méltó folytatója volt az evangélikus egyház építészeti, művészeti hagyományainak, és ma is vállalható értéket képez. Fenntartását csak az egyedi műemléki védelem biztosíthatja. az 52. §-hoz Az ingatlan Üllői úti részére, a vasáru-nagykereskedelemben érdekelt Heinrich-család terveztette az ismert építészpárossal, Hubert Józseffel és Móry Károllyal 1892-93-ban, az U alakú alaprajzú, reprezentatív, háromemeletes épületet, valamint a hozzá kapcsolódó földszintes raktárépületeket. 1907-ben Hubert József a Mária utcai telekhatárral párhuzamos, de attól beljebb húzódó, téglány alaprajzú kétemeletes raktárt tervezett az ingatlanra. Az épületegyüttes mai formáját 1912-ben nyerte el, amikor teljes egészében beépítésre került a Mária utcai telekhatár. A Sándy Gyula által megálmodott új raktárépület U alakban csatlakozott az 1907-ben emelt raktárépülethez. Az épület azóta szinte érintetlen állapotban maradt fenn. A 19. sz. elejétől a hazai vasáru-kereskedelemben vezető szerepet betöltő Heinrich-család által több perióduson át, sajátosan beépített, két utcára nyíló L alakú telek a Belső-Józsefváros jelentős építészeti emléke. Az együttes különleges beépítését a korszak jeles építészei irányították. Az Üllői úti épületrész értékeit –a külső homlokzatok megformáláson túl- a reprezentatív első emeleti térsor, s főként a lakás fő attrakcióját jelentő, historizáló stílusú, faburkolatos, tálalószekrényekkel berendezett, kifogástalan állapotban fennmaradt ebédlőterem jelenti. Az udvari ipari épületek különlegességük miatt képviselnek védendő értéket. A részben funkció nélküli ingatlan hasznosítását tervezik, a tervezett átalakítási munkák során csak az egyedi műemléki védelem biztosíthatja az épületegyüttes egységes kezelését és a védendő értékek teljes körű megóvását. az 53. §-hoz A galopp versenypálya telepének kiépítése az 1910-es években kezdődött meg a víztorony és az istállók létesítésével. Építtetője a Magyar Lovaregylet volt. A telep északnyugati sarkában található felügyelői ház és istállók nagy része 1913-16 között épült fel. E korból származik a felügyelői házon túl az istállók közül a tizennégy darab középrizalitos, valamint a négy darab asszimetrikus, egyik végén manzárdtetős kiképzésű oldalrizalitos épülete. Az ún. I. osztályú tribünt Wellisch Andor tervezte, statikusa Folly Róbert és Janicsek József, kivitelezője a Kondor és Feledi cég volt. A tervezés 1923-ban, a kivitelezés 1924-25-ben zajlott. Az I. osztályú tribüntől délre elhelyezkedő totalizatőr épületeket - és valószínűleg a kaput is - Sorg Antal tervezte és kivitelezte 1941-ben. Az istállótelep déli végén álló öt darab vasbeton vázas, ám a korábbiakhoz igazodó homlokzatképzésű, ám azoknál egyszerűbb kialakítású istálló 1952-ben épült, miután az oldalrizalitos istállók közül hármat a metróépítkezés miatt lebontottak. A galopp versenypálya időben a főváros harmadik lóverseny pályájaként épült fel, ma azonban ez a legrégebbi fennmaradt versenypálya. Az 1913 és 1925 között kiépült lóversenypálya 1925-re elkészült tribünjeihez tartozó, s a területen elsőként felépült istállók, valamint a későbbi, szintén készítette:


látta:

jóváhagyta:



103

igényes kialakítású melléképületek eddig nem részesültek egyedi védelemben. A versenypálya kimagasló építészeti értéket képviselő I. osztályú tribünje elé, az épület és a versenypálya közé a közelmúltban új lelátót építettek, amely a tribün eredeti funkciójában való használatát lehetetlenné teszi. A nagyméretű ingatlant minden bizonnyal további előnytelen építkezések, épületbontások is veszélyeztetik, amely eddig nem volt megakadályozható, mivel a korábbi műemléki védelem a nagyméretű telek épületei közül csupán az I. osztályú tribünt nevezte meg védendő értékként. A több évtizeden keresztül épült együttes egységes képének és egyedi értékeiknek megőrzését, a jövőbeni építkezések kellő felügyeletét csak a területen álló épületek egyedi védelem alá helyezése biztosíthatja. az 54. §-hoz A MÁV Főműhelyét egy korábbi gyár épületeinek felhasználásával 1869-70 hozták létre. 1875-től kezdődött meg a műhely szisztematikus kiépítése: épülő raktárak, irodák között 1886-ban készült el a hatalmas méretű, máig szinte sértetlenül megmaradt mozdonyjavító műhely (ún. Eiffel-csarnok). Az 1900-as évek elejére teljesen felépült az akkor már, illetékességi köre miatt, Északi Főműhelynek nevezett együttes. A második világháborúban egyes részei elpusztultak, a romba dőlt régi csarnok helyén 1959-62-ben emeltek impozáns újat, elegáns irodaépülettel. A területen áll a magyar művelődéstörténetben fontos szerepet játszó Törekvés egyesület 1920 körül újjáépült székháza, amely, kulturális szerepe mellett, városképileg és építészetileg is fontos emlék. Az együttes fontosságát is jelző hatalmas óvóhely az egyetlen ilyen formájú, típusú építmény Budapesten, de országos viszonylatban is ritkaságnak számító, hidegháborús mementó. A MÁV Északi Járműjavító (kezdetben Főműhely, majd Északi Főműhely) alapításakor a legfontosabb vasúti járműjavító műhely volt Magyarországon. Az 1886-ban elkészült mozdonyjavító műhely a magyar ipari-mérnöki építészet egyik legimpozánsabb, legkvalitásosabb alkotása. Az együttest folyamatosan bővítették, s mindig magas színvonalú építészeti elemmel egészítették ki. Az üzem megjelenésében fontos szerepet játszó irodaépület az 1960-as évek építészetének jeles darabja, izgalmas külsővel és nagyvonalú belsővel. Az Északi Járműjavító 140 éven át hazánk egyik legfontosabb ipari üzeme, a Monarchia, a két világháború közötti korszak és a szocialista népköztársaság számára egyaránt kiemelkedő szerepű létesítmény volt: mindennek elsőrangú építészeti lenyomatait őrzi a ma még jó állapotú, számos célra kiválóan hasznosítható, a 2009-ben bezárt épületegyüttes. az 55. §-hoz A Kelenföldi pályaudvar felvételi épülete és Vasút utca 1/a. szám alatti vasutas lakóépület feltehetően egyszerre, 1884-ben épültek, historizáló stílusban, típustervek szerint. A felvételi épület téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, oromzattal alakított fő- és oldalrizalitokkal. A felvételi épület vágányok felőli homlokzatát az 1900-as évek elején szecessziós stílusban átalakították. Az oldalrizalitos, egyemeletes vasúti lakóház homlokzatát egy későbbi átalakítás során kissé leegyszerűsítették. 1983-ban épült a pályaudvar forgalomirányító központjának modern, lapos tetős, készítette:


látta:

jóváhagyta:



104

egymásba metsződő hasábokból álló, aszimmetrikus kialakítású épülete. Terveit a MÁVTI tervezője, Stefler Imre készítette. A pályaudvar épületegyüttesének épületei több különböző korszakból származnak, a maguk korában magas mind színvonalú, korszerű épületek voltak. A felvételi épület mai, rossz állapotában alig emlékeztet egykori fénykorára, ám az épület Budapest főváros közlekedéstörténetének fontos emléke, impozáns, jó arányú épület. A vasúti lakóház egyre fogyatkozó számú típusépület jó állapotban fennmaradt darabja, méretével, igényes formájával hozzájárul a pályaudvar látképének egységéhez. Az 1980-as évek színvonalas modernizmusát képviselő forgalomirányító központ szintén értékes eleme az együttesnek. az 56. §-hoz Erősen lejtő terepen, szabadon álló, a hegyoldal felé földszintes, a lejtő felé alagsor felett egyemeletes, tetőbeépítéses villaépület. 1942-1944-ben Virágh Pál tervei szerint épült. Az épület kiemelkedő, reprezentatív alkotása az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején a hazai magánépítészetben (villaépítészetben) hangsúlyossá váló tradicionalista irányzatnak, amellyel tervezője az 1930-31-ben a stuttgarti Technische Hochschulén, Paul Schmitthenner ösztöndíjas diákjaként ismerkedett meg. A grandiózus belső terek mára – talán az utcai front kivételével – elpusztultak, de az épület külső megjelenése, festői tömegalakítása, jellegzetes részletképzése jól tanúskodik a tervező dél-német építészet inspirálta, Magyarországon egyedülálló stílusáról. az 57. §-hoz A lejtős terepen, szabadon álló családi házat Kaesz Gyula tervezte 1934-ben, Lengyel Béla könyvvizsgáló és felesége számára modern stílusban. A négyzetes alaprajzú épület vakolt homlokzatú lakószintje a Hegyalja út felé még a terepszinten áll, a kert felé már emeletmagasságban van. A színvonalas modern villaépület az elsősorban iparművészként, bútorok, enteriőrök, üzletportálok tervezőjeként aktív Kaesz Gyula talán legfontosabb önálló épülete. A hazai modern építészetnek ahhoz a – például Kozma Lajos nevével jellemezhető – vonulatához sorolható, amelyre az avantgarde radikalitásával, szigorával szemben a racionális alaprajzszervezés, a modern tömegalakítás mellett is a változatosabb anyaghasználat, gazdagabb részletképzés, oldottabb komponálás volt a jellemző. A belső megosztása és az alagsori terasz beépítése ellenére ezekből az értékekből a ház máig sokat megőrzött. az 58. §-hoz A farkasréti templom 1973-1977 között épült, a telken korábban álló épület alapjainak felhasználásával, annak tájolását, alaprajzát követve, „helyreállítási terv” szerint. A szabálytalan alaprajzú templom a Farkasréti térre néző főhomlokzattal szabadon áll. Zsaluzott beton és vassal erősített üreges beton béléstestekből álló falai, valamint festett üvegfelületei eltérő magasságú és alakú részekre tagolónak. A megemelt, lépcsőkön megközelíthető templomszinten az épületbelső két egységre, az előtérre és a templomtérre osztható. Tervezője Szabó István (1914-1988) építész, készítette:


látta:

jóváhagyta:



105

aki a tervért 1978-ban Ybl-díjban részesült. Az üvegfelületek és a belsőépítészeti elemek is az ő tervei alapján készültek. A templom a modern magyar egyházi építészet egyedi, különleges alkotása, amely külső és belső kialakításában egységes stílusú, egyetlen alkotó által kialakított épület, az 1970-es évek egyházi építészetének ritka reprezentánsa. az 59. §-hoz Lejtős terepen, több ütemben épült pavilonos rendszerű kórház, amelynek alacsonyabb területén téglaburkolatos, poroszsüveg födémes, nyeregtetős, palafedésű épületek, valamint egy modern, téglaburkolatos, terméskő-lábazatos, alacsony tetőhajlású pavilon, a középső és a felső, magasabb területén eltérő szintszámú épületrészekből álló, vakolt homlokzatú, cserépfedésű épületek készültek. A kórház négy építési ütemben készült. Az első ütemben, a terület alsó részén, 1895-98 között a főbejárati épület és tíz pavilon, az 1900-as évek elején további három pavilon épült fel Barcza Elek tervei szerint. A második ütemben, 1912-13-ban, a terület középső, magasabb részén új épületek készültek el Korb Flóris tervei szerint. Ő volt a harmadik ütem tervezője is, amely kivitelezésére 1925-26-ban került sor, a felső részen emelt három szanatóriumi épület kivitelezésével. 1934-35-ben további új pavilon épült Horváth Béla tervei szerint. A kórház egyes épületei önmagukban is, de együttesként – a hozzá tartozó parkkal együtt – jelentős műemléki értéket képviselnek. A tervezők életművében is jelentős szerepet játszik a kórházépületek tervezése. Az együttes építészeti értékei mellett védendőek az ipar-, és képzőművészeti értékei is. A kórház védetté nyilvánítása az együttes történeti arculatának megóvása, valamint az épületek egyedi értékeinek megóvása érdekében elengedhetetlen fontosságú. a 60. §-hoz A Városmajor utcában, utca felé lejtő terepen, zártsorú beépítésben áll a lépcsős tömegképzésű, lapostetős, modern lakóház. 1934-ben épült dr. Basch Lóránd részére, Vágó József építésztervei szerint. Az utcai homlokzat kőlap burkolatú, a magas lábazati sáv terméskő burkolatú. Az utcai homlokzat bal oldalán található a bejárat, felette tömör mellvédes terasz. A belső udvari homlokzatot sarokablak, elválasztott szalagablak, íves erkély teszik egyedivé. A lakóház Vágó József utolsó megépült épülete, ez zárja le építészi pályáját. Noha nem a legjelentősebb alkotása a tervezőnek, modern stílusú alkotásainak egyik legletisztultabb darabja. Az épület műemléki védelem alá helyezése biztosíthatja életművének teljesebb megmaradását, lehetőséget ad annak jövőbeni feldolgozására. a 61. §-hoz A Duna két ága között elhelyezkedő, több részből álló Margitsziget, 1799-ben került József nádor tulajdonába, aki az osztrák Tost Károly kertész segítségével kezdett a sziget angolparkká alakításába. József nádor halála után, utódai, 1847-ben István főherceg, majd 1867-ben József főherceg örökölte a szigetet. Utóbbi világszínvonalú fürdőhelyet kívánt kiépíteni a szigeten, ezért a készítette:


látta:

jóváhagyta:



106

fürdőtelep megtervezésével Ybl Miklóst bízta meg. A historizáló stílusú épületegyüttest 1869-ben adták át, és 1870-ben hozták létre a kertben a fürdőtelep részeként a mesterséges vízesést. A munkálatok során a délre fekvő Festő-szigetet, feltöltéssel a Margitszigethez csatolták, az északi Fürdő-szigetet pedig 1873-ban elkotorták. A Margitsziget mint fürdő- és nyaralóhely gyorsan népszerű lett előbb az arisztokrácia, majd az írók, művészek és tudósok, valamint a jobb módú polgárok körében. József főhercegtől 1908-ban a magyar állam vette meg a szigetet, és átadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. 1911-ben nagyszabású kertészeti rendezést kezdtek el, ennek keretében jött létre a Vadaskert és a fácános. 1921-ben rendezési pályázatot írtak ki a szigetre, amin Petz Gyula tervét fogadták el. 1928-29-ben jött létre a sziget egyik különlegessége, a Japánkert, amit a berlini Späth cég alakított ki a vízesés mellett. A károkat okozó világháború után az 1960-as években folytatták a sziget parkosítását, 1966-68 között alakították ki a Művészsétányt Arany János 1912-ben és Tompa Mihály 1940-ben emelt szobra körül. Az elmúlt néhány évtizedben felújították a Vadasparkot és a zenélő kutat. A Margitsziget 19. század közepén (jelentős tervezett beavatkozások nyomán) kialakult „történeti kertje” az elmúlt 150 év kiemelten kezelt zöldfelülete. A főhercegi angolkert, az elegáns fürdőtelep kertje, majd a fővárosi közpark jellegzetességei nagyrészt megőrződtek, a középkori emlékeket kerti elemként magába foglaló „kert” történetét érdekes részletekkel, különlegességekkel gazdagították, így a park – miközben alapvetően egyetlen, illetve összefüggő egységet alkot – több korszak lenyomatát viseli magán. Nemcsak kertművészeti, botanikai szempontból fontos emlék, hanem a szellemi örökség területére tartozó vonatkozásai is nagy jelentőségűek. A Margitsziget Budapest fővárosnak a földrajzi elhelyezkedése miatt is különleges adottságokkal bíró, egyik legfontosabb zöldterülete. Területének egységes műemléki védelmével biztosítható a kert megmaradása, értékőrző fejlődése, valamint a műemléki szempontok érvényesítése a felújításra váró, helyreállítandó épületek munkálatainál, a kert (rehabilitációs szemléletű, ugyanakkor előremutató) gondozásánál. A „történeti kert” kategóriájú műemléki védelem a (budapesti MJT részét alkotó) sziget teljes területére kiterjed. a 62. §-hoz Háromhajós, keresztházas bazilika, főhomlokzati középtoronnyal, neoromán architektúrával. Az 1884-től önálló rákospalotai egyházközség tagjai 1891-ben tartott népgyűlésükön határozták el, hogy a nagyszámú hívő befogadására alkalmas, monumentális, elegáns templomot emelnek településükön. A tervezéssel Balassa Ernőt, a MÁV főmérnökét bízták meg, aki ellenszolgáltatás nélkül készítette el a terveket. A település által ingyenesen átengedett területen az építkezés 1897ben kezdődött meg, a templom felszentelésére 1900. július 1-én került sor. A belső ekkor még kifestetlenül állt, a figurális képek 1910-re, a dekoratív kifestés 1928-ra készült el. A teljesen befejezett templomot 1928. május 2-án ismét felszentelték. A rákospalotai plébániatemplom tervezője a historizmus elveinek megfelelően a középkori, román kori építészetet álmodta újra, megoldásaiban, kivitelezésében az ipari előállítás, sorozatgyártás miatt néhol sematikusabb, művészi színvonalában kissé egyenetlenebb, de monumentális, értékes művet hozott létre. A település történetében is kiemelten fontos rákospalotai Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom figyelemre és védelemre méltó alkotás. készítette:


látta:

jóváhagyta:



107

a 63. §-hoz A csákvári Gurdi-major már az 1780-as években is létezett. A több alegységre tagolható gazdasági terület épületeinek többsége a 18. és 19. század fordulóján épült, ezek közül még ma is több áll. Itt épült fel a 1893-ra az Esterházyak Főldmívesiskolája is. A Gurdi-major területileg közvetlenül kapcsolódik az Esterházy-kastélykerthez, egyes épületei a parkban álló ún. Gessner-ház felől jól láthatóak voltak, ennek megfelelően építészeti megfogalmazásuk kimondottan igényesen készült el. A Gurdi-major a 18. század végén és a különösen a 19. század első felében felvirágzó majorsági gazdálkodás jelentős emléke. Az Esterházy-kastélykert közvetlen szomszédságában felépült gazdasági egység épületei rendkívül magas színvonalon épültek meg, boltozott helyiségekkel, homlokzati díszekkel és faragott kő keretelésű ablakokkal. Az eredeti majorság több épülete még ma is áll, a teljes gazdasági egység a későbbi beépítések ellenére is többé-kevésbé egységes képet mutat. a 64. §-hoz A Csatár településtől délre eső szőlőhegy északi végében, a hegyormon áll az egyszerű kialakítású kereszt. A kereszt felirata szerint 1816-ban készült, stílusjegyei alapján minden bizonnyal a keszthelyi kőfaragó műhelyben. Négyzetes alaprajzú hasáblábazaton áll az egyszerű kereszt, amelynek előlapján Mária alakja látható. A kereszt talprészén olvasható az 1816-os évszám, felette emelkedik a hasábos kialakítású kereszt, rajta Mária és a megfeszített Krisztus alakja laposan faragott, stilizált formákkal lett kialakítva. A szobor körül jellegzetes szalagfonatos kőkerítés látható. A kereszttel egy telken áll egy egyszerű kialakítású, kontyolt tetejű kápolnaépület, mely feltehetően a 20. század elején épült. A szobor már kora miatt is védelemre volna érdemes, de különös figyelmet érdemel a keszthelyi kőfaragó műhellyel való közvetlen kapcsolata miatt. A kereszttel egy telken álló kápolna épület a kereszttel való céljából érdemes a megőrzésre és védelemre. a 65. §-hoz A község déli településrészén, az észak-déli főút és a Babócsa felé vezető út találkozásának északnyugati részén, sík terepen áll a téglalap alaprajzú egyhajós, északon a homlokzat elé épített középtornyos, délen félköríves apsziszáródású, külsejét tekintve késő barokk stílusú református templom. A templom a gyülekezet 18. századi viszontagságai után, 1784-ben épülhetett fel II. József türelmi rendeletének hatására. A barokk templom építtetője az addigra mezővárosi rangot szerzett település volt, de a gyors építést gróf Széchenyi Ferenc földesúr is támogatta. Tervezője, építésze nem ismert. A templom fennállásának millenniumára, 1884-re felújították, bővítették, belsejét klasszicista stílusban átalakították. A templom a község kiemelt helyén áll, tőle nyugatra, szabadon álló, utcavonalas beépítésben áll az L alaprajzú, földszintes, szecessziós utcai homlokzatkialakítású református lelkészlak. készítette:


látta:

jóváhagyta:



108

Az építményt a Somogy megyei református templomok sorából kiemeli építészeti kvalitása, igényes belső kialakítása. A falusi templomok között elegánsnak, finoman kidolgozottnak számító homlokzat mögött a karcsú vasoszlopok tartotta belső meglepő könnyedsége különleges térélményt nyújt. A református templom és a színvonalas szecessziós homlokzattal alakított lelkészlak igényes együttest alkot. A templom településképi szerepe alapján is méltó arra, hogy a község erdőcsokonyai részének első műemlékévé váljon. a 66. §-hoz Az 1913–1914-ben Ybl Lajos tervei alapján felépült egykori polgári fiúiskola három oldalon szabadon álló, főhomlokzatával a Kossuth Lajos tér felé néző, L alaprajzon emelt épület. A szecessziós épület északi és nyugati homlokzatainak meghatározó elemei a díszpárkány, a virágmotívumos szemöldökpárkányok és a színes majolikából készült magyaros díszek. A déli homlokzatot mozgalmas tömegformálás és festői tetőjáték jellemzi. Az ereszpárkányt színes festésű faragott fakonzolok tartják. Az épület belsejének figyelemre méltó része az íves lezárású pillérekkel határolt, inda- és tulipánmotívumos vasrácsokkal díszített lépcsőház. A gimnázium épülete egyszerre idézi a Lechner Ödön nevéhez köthető magyaros ornamentikájú díszítőstílust, illetve a Kós Károly és a Fiatalok csoportja által képviselt népies szecesszió jegyeit. Ez a kettős igazodás az épületet a magyar szecessziós építészet izgalmas emlékévé avatja. Az épület főhomlokzatával a város főterének számító Kossuth Lajos tér felé fordul, így a Gimnázium homlokzata a városközpont egyik fontos vizuális eleme. a 67. §-hoz 1852-ben Balogh Mihály városi főmérnök alapította Debrecen első tégla- és cserépgyárát. Az 186070 között, közvetlenül a gyártelep mellett emelt kastély a gyár tulajdonosainak lakóhelyeként szolgált. A kastély építéstörténetéről kevés adat ismert, azonban a részletazonosságok alapján feltételezhető, hogy a terveket Ybl Mikós, vagy a mester közeli munkatársa készítette. Balogh Mihály 1903-ban közös vállalkozásba kezdett a vele rokonságban álló Vértessy Istvánnal, aki a vállalat vezetőjévé és felvirágoztatójává, a kastély és az utca névadójává vált. Mivel a téglagyártáshoz szükséges agyagkitermelés után maradt hatalmas gödrökben kimutatható gyógyhatású sziksós tó alakul ki, Vértessy 1925 júniusában megépítette a kastély melletti tónál a város első strandfürdőjét. A kastély a II. világháborúban megsérült, majd 1952-ben államosították az ingatlant és feltöltötték a tavat is. Az 1950-es évek elején a kastély környezetében kialakított sertéshizlalda dolgozóinak szállása volt a kastély, a 20. század második felében szociális szállásként működött, állapota jelentősen leromlott. Jelenlegi tulajdonosa az épület felújítását, konferenciaközpont létrehozását tervezi a falak között. A mesterien tervezett és kivitelezett épület feltehetően Ybl Miklós, vagy közeli munkatársa alkotása. A szimmetrikus alaprajzi és homlokzati szerkesztésű épület Ybl Miklós romantikus stíluskorszakát reprezentálja. A tulajdonos által helyreállítani szándékozott, jelenleg romos kastély egyedi műemléki védelmével az igényes felújítás biztosíthatóvá válna. készítette:


látta:

jóváhagyta:



109

a 68. §-hoz A debreceni tanács 1731-ben három pusztai kocsmát állíttatott, amelyek közül a szatmári úti kocsma Halápon épült fel. A földbe ásott pincét faszerkezettel erősítették meg. Ezt a létesítményt a század közepén téglából emelt vendégfogadóval egészítették ki, majd 1776-1777-ben istállót építettek hozzá. Köhler György építőmester 1839-ben tervet készített a kicsinek bizonyult régi épület helyett építendő új vendégfogadó számára, amelyet még ebben az évben felépítettek. Az épületet a 20. század folyamán részben átalakították. A vendégfogadó az egyik első ilyen funkciójú épület, a hajdúsági, egykori pusztai életmód egyik utolsó tanúja. Az épület alapításától fogva azonos funkciót lát el, és jelentős tájékozódási pontként, „középületként” működött a 18. századtól fogva. Szerepe szimbolikus, fennmaradása és eredeti állapotban való megőrzése a helyi közösség számára alapvető fontosságú. a 69. §-hoz Saroktelken, szabadon álló, L alaprajzú, kontyolt nyeregtetős, utcafrontos lakóház és hozzá csatlakozó téglalap alaprajzú gazdasági szárny. Az épület magja feltehetően a 19. század második felében épült, mai tömegét többszörös átalakítás nyomán nyerte el. Az épületbelsőben megőrizték a szabadkéményes hidegkonyhát a füstölővel és a kemencével. A lakóház értékes építészeti kialakítású tömege és az eredeti állapotukat őrző gazdasági épületek, a jellegzetes sárközi nagygazda porta máig fennmaradt példái. a 70. §-hoz Zárt sorú beépítésben álló, L alaprajzú utcafrontos lakóház, udvari szárához csatlakozó gazdasági szárnnyal, a tetőn hódfarkú cserépfedéssel. A mai épületet a Mozolay-család emelte 1901-ben. Homlokzatát 2007-ben renoválták, utcai ablakainak külső nyílószárnyait az eredeti mintájára, újakra cserélték. Az építés korabeli tömegét és homlokzati tagozatait, részben külső és belső nyílászáróit és burkolatait is őrző lakóház Decs egyik legkiemelkedőbb városképi szereppel bíró épülete. Udvarában megőrizték az eredeti melléképületeket is, így az épület, a sárközi módos parasztporták, az ún. polgárházak kiemelkedő példája; egyedi védelemre méltó. a 71. §-hoz Zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú utcafrontos lakóház és magtár, udvari szárához csatlakozó alacsonyabb gerincmagasságú toldalékkal. A nyeregtetőkön hódfarkú cserépfedés található. Az 1864-es kataszteri térképen az egykori Községi utcában fésűs beépítésű, téglány alaprajzú ház áll a mai épület helyén, az 1911-es térképen azonban az épület már L alaprajzú, utcafrontos. Az építéskori tömegét és homlokzati tagozatait, részben külső és belső nyílászáróit és burkolatait is őrző lakóház Decs egyik legkiemelkedőbb településképi szereppel bíró épülete. A lakóház és a magtár egysége, közös tető- és homlokzatkialakítása még egyedibbé teszi az épületet, amely a sárközi módos parasztporták, ún. polgárházak különleges példája. készítette:


látta:

jóváhagyta:



110

a 72. §-hoz A védelemre javasolt historizáló stílusú lakóház feltehetően a 19. század közepén itt állt hosszúház felhasználásával és kibővítésével 1884-ben nyerte el mai alakját, jelenleg zártsoros beépítésben álló, L alaprajzú, nyeregtetős, utcafrontos sarokház. Az 1884-ben kialakított homlokzatát, részben külső és belső nyílászáróit és burkolatait is őrző lakóház Decs jelentős településképi szereppel bíró épülete. A lakóház szép példája a sárközi módos parasztportáknak. Egyedi védelme az épülettípus fennmaradását és megbecsülését szolgálja, valamint hozzájárul a település 19. század második felében és végén kialakult településképének megőrzéséhez, Decs legvirágzóbb korszaka megbecsüléséhez. a 73. §-hoz A Fő utca végén álló, nagy udvarral, díszes kerítéssel, impozáns góréval és gazdasági épületekkel kialakított földszintes, L alaprajzú lakóház. A mai épület feltehetően a 19. század közepén itt állt hosszúház felhasználásával és kibővítésével 1890 körül kapta mai homlokzatát. 1910 körül akkori tulajdonosa, Majsai Sándor építette elegáns kerítését. A lakóház, amely Decs jelentős településképi szereppel bíró épülete, szinte átalakítás nélkül őrzi kialakítását. Homlokzati architektúrája a legdíszesebbek közül való, kiemelkedő értékű kovácsoltvas ráccsal ellátott falazott kerítése és a benne nyíló pilléres kocsi-kapu, illetve az impozáns kukoricagóré. A lakóház az egyik legszebb, autentikus példája a sárközi módos parasztportáknak, az ún. polgárházaknak. a 74. §-hoz Fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős lakóház. A hozzá csatlakozó, azonos gerincmagasságú gazdasági szárnyat lebontották. Udvarát az utca felé vakolt kerítésfal zárja, benne pilléres kapuval. Az építéskori tömegét, 1870 körül kialakított homlokzatát, külső és belső nyílászáróit, burkolatait és nyomokban belső festését is őrző lakóház Decs jelentős településképi szereppel bíró épülete. a 75. §-hoz A védelemre javasolt historizáló-szecessziós stílusú épület a 19. század második felében épült téglány alaprajzú lakóház átalakításával és bővítésével alakult ki 1907-ben. Jelenleg is az építtető család birtokolja. A zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú lakóházhoz alacsonyabb gerincmagasságú nyújtott téglány alaprajzú gazdasági épület csatlakozik. Az épület ma is őrzi eredeti homlokzatát, külső és belső nyílászáróit, burkolatait. Jelentős településképi szerepén túl különleges értéke a belső egysége, eredeti részleteinek sokasága. a 76. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



111

Fésűs beépítésben, saroktelken álló téglalap alaprajzú lakóház, hozzá csatlakozó, azonos gerincmagasságú gazdasági szárnnyal és gazdasági melléképületekkel. Armírozással tagolt és egykor pilaszterekkel díszített utcai homlokzatát tornácajtó és két ablaktengely osztja. Az egyszárnyú, rátétes tornácajtó fölé K J és B E monogram, oromfalba 1893-as évszám került. A korábbi lakó- és gazdasági épület felhasználásával ebben az évben átalakított és újjáépített lakóház ma is őrzi eredeti homlokzatát, külső és belső nyílászáróit, burkolatait. Az épület jelentős településképi szerepén túl különleges értéke a belső egysége, eredeti részleteinek sokasága. a 77. §-hoz Saroktelken, zártsoros beépítésben álló, megközelítően U alaprajzú együttes: L alaprajzú utcafrontos lakóház és magtár, Ady Endre utcai szárnyához csatlakozó alacsonyabb gerincmagasságú gazdasági szárnnyal és ehhez épült L alaprajzú toldaléképülettel. A ma álló épület egy 19. századi hosszúház egy részének elbontását követően épült fel mai formájában. Az építkezés 1910-ben, a Kalán és Döme családok nevéhez köthető. A lakóház ma is őrzi eredeti homlokzatát, külső és belső nyílászáróit, burkolatait. Az épület egyedi védelme hozzájárul a Decs 19. század második felében és végén kialakult településképének megőrzéséhez. a 78. §-hoz Utcavonalon, szabadon álló, összetett alaprajzú, kétudvaros, nyeregtetős lakó- és gazdasági épületegyüttes. Utcai szárnyához kelet felől kerítésfal csatlakozik. Korábbi alapokon 1891 körül kiépült nagygazda porta. Ekkor alakították ki homlokzatát, alaprajzi elrendezését, amelyet a szomszédos telek megszerzésével tovább bővítettek 1911 után. Mérete kiemeli a decsi lakóépületek közül: a tornácos kialakítású lakóház előtti nagyméretű ún. tisztaudvarról kisebb hátsó ún. gazdasági udvar nyílik. Az építés korabeli tömegét, homlokzati tagozatait és nyílászáróit nagyrészt őrző lakóház és gazdasági épületegyüttes a decsi nagygazda porták monumentális léptékű, legnagyobb, legépebb és legszebb példája. Tulajdonosai gondosan felügyelték az elmúlt évszázad során, így nem csak építészeti részleteinek döntő többsége őrződött meg, de berendezési tárgyai, tüzelőberendezései, gazdasági szerszámai is megmaradtak. Az épület a magyar polgárias népi építészet kiemelkedő értéke, hosszú távú megőrzése mindenképpen indokolt. a 79. §-hoz Korábbi alapokon 1910 körül kiépült népi lakóház. A két utcára néző homlokzatú, a település főutcáján álló lakóépület gyakorlatilag érintetlenül őrizte meg nemcsak egykori utcai homlokzati kialakítását, továbbá udvarát, belső burkolatait, nyílászáróit és korabeli sárközi bútorzatát. A fontos településképi szereppel bíró épület egyedi módon, múzeumi hitelességgel, de élő környezetként mutatja be a sárközi polgárság életkörülményeit, épített környezetét. a 80. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



112

A Derekegyházán 1914 óta birtokos, 1922-ben elhunyt báró Weiss Manfréd gyermekei és örökösei nagyarányú birtokfejlesztésbe kezdtek apjuk halála után. Ennek során korszerű, és megjelenésében is nagyon igényes malmot építettek, amelyet keskeny nyomtávú vasút szolgált ki az uradalom jobb infrastrukturális kiépítésének jegyében. Az uradalomtól a háború után Bujáki István főmolnár vette át a malmot, majd azt az 1948-ban megalakult Derekegyházi Állami Gazdaság üzemeltette. A malomban üzemelő eredeti gőzgépet 1957-ben dízelmotor váltotta fel. Az őrlés 1960-ban szűnt meg, ekkor szétszerelték a gépeket, a malomszék egy másik malomba került. Ezután a malom raktáraként szolgált, jelenleg pedig képkeretező és - nyomtató műhelyként üzemel. A hagyomány szerint 1923-ban emelt, historizáló stílusú, különösen igényes megjelenésű, impozáns épület nemcsak kiemelkedő építészeti értékei miatt érdemes a védelemre, hanem egy nagyszabású birtokfejlesztési koncepció ipartörténetű jelentőségű emlékeként is. a 81. §-hoz Dévaványán Békés megye egyik legjelentősebb, 1822-ben megalakult zsidó hitközsége működött. Ebben az időben hozták létre a zsidó temetőt a település nyugati szélén. A meglévő legkorábbi sírkövek az 1830-as és 1840-es években készültek. Az 1850-es években Dévaványa lett a környék zsidó hitéleti központja. A századforduló gazdasági-társadalmi felemelkedését a temetőben található nagyszámú korabeli gránit síremlék is dokumentálja. A II. világháború idején a település zsidósága szinte teljesen elpusztult. A temető eredeti szerkezete alapján három részt különböztethetünk meg összesen mintegy 200 sírkővel és kb. 250 beazonosítható sírhellyel. A sírkövek anyaga gyakran tardosi vörösmárvány, amelyekre egyedi motívumokat faragtak. Különlegesen értékes síremlékek a férfiak fertályában található tardosi vörösmárványból készült rabbi-sírok. Egyes síremlékeken háromnyelvű művészi faragású feliratok, és díszítőelemek láthatók. A temető híven őrzi 19. század közepi állapotát, hitelesen dokumentálja a Monarchia magyar-zsidó történeti korszakát. Az Alföldnek ezen a vidékén nincs műemléki védelem alatt álló zsidó temető. Miután a helyi zsinagóga már lebontásra került, a temető védetté nyilvánítása a zsidóság egyik legjelentősebb alföldi központjának utolsó megmaradt emlékhelyét részesítené méltó megbecsülésben. a 82. §-hoz A présház téglány alaprajzú, nyeregtetős, nádtetős épület, melynek északkeleti oldalához cserépfedésű istálló kapcsolódik. A Balaton északi partja mentén az 1650-es évektől vannak följegyzések pincékről. Anyaguk a helyben található vulkáni eredetű kőzet, amelyet kívülről bevakoltak. Az oromfalat leggyakrabban az építtető monogramja és az építés vagy javítás évszáma díszíti. A tárgyi épületet 1876-ban építették a homlokzatán elhelyezett évszám tanúsága szerint. A Balaton-felvidék hagyományos építészetét képviselő épület a szőlőtermeléshez kapcsolódó létesítmények jellegzetes példája. Az épület jellegében és részleteiben is őrzi eredeti értékeit. a 83. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



113

A ma tájháznak otthont adó népi lakóépület Dunaharaszti egykori német telepes részén, az Alsófaluban (Altstadt) található. 1924-ben Weinber Ferenc kezdte építtetni feleségével, Stöckl Máriával. A ház két részletben épült, a hátsó részt a II. világháború előtt alakították ki. A ház pincéje 1943-ban készült. 1948-ban egy felvidéki magyar családot telepítettek a házba, az eredeti tulajdonosok a hátsó konyhába és a kamrába szorultak, majd 1962-ben végleg kiköltöztek. A helyi vállalkozók által létrehozott Heimatland Harast Hagyományőrző Alapítvány megvásárolta, majd visszaállította a ház eredeti állapotát és berendezte azt. 2007-ben az épület Német Nemzetiségi Tájházaként nyílt meg, és 2009-ben elnyerte az Év Tájháza címet. A német nemzetiségi lakóház külső kialakításában és alaprajzi elrendezésében egyaránt jól reprezentálja a két világháború közötti (német nemzetiségi) építészeti képet: az alföldi, háromosztatú lakóház tornáccal bővülését, a szabadkéményes konyhát felváltó lakókonyhát és külön fözőkonyhát magába foglaló öthelyiséges (tisztaszoba - tisztakonyha – lakószoba – konyha – kamra) elrendezést. Az épülettípus az elmúlt 30-40 évben, különösen Pest megyében, rohamos fogyni kezdett, a lakott épületeket pedig általában átépítették. A műemlékké nyilvánítás nemcsak egy építészeti érték védelem alá helyezését jelentené, hanem a lelkes örökségvédő közösség elismeréséül is szolgálna. a 84. §-hoz A téglány alaprajzú, háromemeletes, lapostetős szocreál kikötőépület a várossal szemben, egy félszigeten, a parttal párhuzamosan áll. A korábbi sztálinvárosi vasmű nyersanyagszükséglete jórészt vízen érkezett az iparvárosba, így a kikötő szimbolikus kapuja volt a városnak. Gergely István és Nyiri István (KÖZÉPTERV) tervei a dunaújvárosi kikötőről már 1951-re elkészültek, de csak 1954 nyarán fogadta a hajóállomás az első hajót. Dunaújváros a szocreál építészet fellegvára, amely a mai napig megőrizte arculatát. A várossal szemben lévő félszigetre épült kikötőre kitűnően rálátni a Duna-part feletti sétányról. Így a város szerves részének tekinthető. Az épület a magyar szocreál építészet kiemelkedő emléke, amely saját építészeti értékei, tervezőinek fontossága és városképi szerepe miatt egyaránt műemléki védelemre méltó. a 85. §-hoz A dunaújvárosi Öreg-hegy nyugati lejtőjén, építkezést megelőző régészeti kutatás során, 1972-73ban került elő egy 5-6 m hosszú, apszisos épületet, az Intercisa római katonai tábor körüli polgári település északnyugati részén. Az építmény a római kori temető délnyugati széle közelében helyezkedett el. Téglalap alakú belső terét a nyugati oldalon félköríves apszis zárta le, keleti vége megsemmisült. Az épület az apszis padlóján talált táblaüveg-maradványok és nagy mennyiségű téglatöredék alapján üvegezett ablakokkal ellátott, cseréptetővel lefedett épület lehetett. Funkcióját illetően megoszlik a kutatók véleménye, lehetett lakóépület, de a római temetőhöz tartozó ókeresztény templom vagy temetőkápolna is. Az utóbbi mintegy száz évben szisztematikusan kutatott dunaújvárosi katonai tábor és vicus feltárt épületei közül mindössze négy objektum falmaradványai kerültek konzerválásra és bemutatásra. A készítette:


látta:

jóváhagyta:



114

négy helyszín közül három (a castrum, a Domanovszky téren feltárt lakóház, valamint a katonai fürdő) műemléki védettség alatt áll, a negyedik épület, az egykori vicus nyugati részén álló apszisos épület védettsége azonban – feltehetően tévedésből – elmaradt. Fenti okokból a már konzervált és bemutatott épületmaradvány műemléki védettsége messzemenően indokolt. a 86. §-hoz A Fájdalmas Szűzanyának szentelt útszéli kápolna a 82-es út oldalában áll. A kápolna téglány alaprajzú, vastag falazatú, karcsú, magas építmény, amelyet eredetileg a település északi szélére építették, feltehetően a 18. század második felében. A kápolna szakrális kisemlékeink közé tartozik, amelyek manapság javarészt ismeretlenek, elhanyagoltak. Az épület a helyi közösség értékőrző szemléletének köszönhetően megújult, a műemléki védelem, amellett, hogy az épület fennmaradását biztosítja, a helyi lakosság örökségvédő tevékenységét is elismerné. a 87. §-hoz A nagyjából 4x8 m alapterületű, téglány alaprajzú, tölgyfából emelt, nyeregtetős gazdasági épület a falu közepén, a telek oldalhatárától egy méterre áll. A sarkainál kőlábakra helyezték, belül egyetlen deszkapadlós helyiség található, benne kétrekeszes, ún. beépített hombár maradványai láthatók, tetőtere osztatlan. A mai cserépfedést valószínűleg a két világháború közötti időszakban kapta. Az épületet feltehetően többször átépítették, mert az eredeti fakötések és faszegek mellett gyakori a vasszeges kapcsolat, és ezt erősíti a faanyag változó kora is. A telken egy átalakított „hosszúház” és egy 1934-ben épület facsűr áll. Fülesd az elmúlt évtizedek folyamán elvesztette műemlékeit. A magtár a település utolsó eredeti állapotában megmaradt, hagyományos népi épülete, a szatmári gazdasági épületek szép példája, ezért méltó a műemléki védelemre. a 88. §-hoz A templom a korábbi, 18. századi templom anyagát és részben építészeti elemeit felhasználva, 1893 júliusa és 1894 decembere között épült –– historizáló stílusban, Szívós Zsigmond építész tervei alapján. Az egyhajós templom utcavonalon, szabadon áll, kerítéssel körbezárva. A templomépület nyugati homlokzatán torony emelkedik, hajója félköríves záródású, kontyolt nyeregtetővel fedett. A hajó északi és a déli oldalán egy-egy cinterem található. A déli oldal belső részén késő barokk kőkeretes bejárati kapu nyílik. A hajó síkmennyezetű, festése 1894-ben készült neoreneszánsz stílusban. A hajó mindkét végén karzat van, a karzatokat két-két öntöttvas oszlop tartja. A rendkívül igényes, tölgyfából faragott, neoklasszicista stílusú berendezés (padok, mózesszék, szószék) 1894ből való. A toronysisak 1894-es mintát követve 2007-ben készült. A templomépületnél nagyobb művészettörténeti értékkel rendelkezik a jó állapotban fennmaradt, kvalitásos, neoreneszánsz stílusú kifestés és a belső bútorzat. A templom igazi különlegessége méretében rejlik: a hívek nagyméretű, reprezentatív szakrális teret kívántak létrehozni, s erejükön felül, hitelt felvéve a település református közösségénél jóval nagyobb befogadóképességű templomot emeltek. készítette:


látta:

jóváhagyta:



115

a 89. §-hoz A városi uszoda telkén álló Cziráky-emlékmű 1912-ben készült, a Rába szabályozásának emlékére. A területen 1931-33 között szabadtéri uszoda épült Hajós Alfréd tervei szerint. Az uszoda főépülete szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes, lapos tetős épület. Az épület száraiban lépcsőházak, hátrahúzott középtengelyében öltözőkabinok, horizontálisan osztott üvegablakokkal tagolva. A felső szinten, az U alak szárai között betonkonzolos alátámasztású terasz nyílik. Az épület mögött gépház található, amelyben ma is működőképesek az eredeti, 1933-as berendezések. A strand területe pavilonos kialakítású földszintes bejárati épületen át közelíthető meg. A győri városi uszoda már megépítése idején nagy visszhangot váltott ki építészkörökben. Az uszoda tervezője Hajós Alfréd volt, s az épület Győr városának egyik legelső következetesen modern épülete volt. Az épület jellegzetes elrendezésű, az egyes épületek alapvetően nagyvonalú, kubusos stílusában számtalan apró részletfinomságot rejlik. A korábban helyi védelem alatt álló épület védelmét törölték, az épületet az új fürdő megépítésével egyidejűleg bontani szándékozták. Az ideiglenes műemléki védelem alá helyezéssel sikerült átmenetileg megóvni strandépületet, de megőrzése csak az egyedi műemléki védelem kimondásával lehetséges. Az uszoda-strand védetté nyilvánításával műemléki védelem alá kerülhet a területen álló, városképileg kiemelkedő szerepű obeliszk, az ún. Cziráky-emlékmű is. a 90. §-hoz A 17. századi előzmények felhasználásával épült késő barokk lakóépület Győr történeti városközpontjának északkeleti részén, a Dunával párhuzamosan futó Apáca utca északi oldalán, zártsoros beépítésben helyezkedik el. Az L alaprajzú, egyszintes alápincézett lakóházat nyeregtető fedi. A történeti városközpontban álló, ma is 18-19. századi házakkal szegélyezett utcában, zártsoros beépítésben álló lakóépület, mind városképi, mind helytörténeti és műemléki szempontból kiemelkedő értéket képvisel, további beható tudományos vizsgálatához, műemléki helyreállításához és megtartásához műemléki védelemre lenne szükség. a 91. §-hoz A zártsorú beépítésben álló, kétemeletes, L alaprajzú épületnek ma csupán kerítő- és osztófalai állnak. Főhomlokzata hattengelyes, a földszinti második és ötödik tengelyében vörösmészkő keretű bejárati ajtókkal, a többi tengelyben ablakokkal. Az épület kapujából merőleges keskeny kapualj és folyosó vezet a kisméretű udvarra, amelynek magas határoló falait részben a Bécsi kapu tér 3., részben a Sforza-félbástya falazata adják. Az épület alapja feltehetően a 16. században, 1561 után épült, s kapcsolatban állt a Sforza-bástyával. Az épület legkorábbi része a földszint jobb oldalán húzódó széles dongaboltozatos tér, valamint az alatta lévő hasonló pozíciójú pince. A földszinti tér keleti végén élszedett, vállköves kialakítású kőkeretes nyílás található. Az épület mai formájára két ütemben épült ki, 1803-1805 körül, illetve 1839 előtt. Az egyszerű kialakítású épületen leginkább a késő barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit ismerhetjük fel. A győri vár építése a 16. századi Magyarország legnagyobb, legjelentősebb, legjobban dokumentált építkezése volt. A vár az újolaszbástyás várak közül Európában is a legelsők között született meg, készítette:


látta:

jóváhagyta:



116

így maradványainak kutatása nem csak a hazai, hanem az európai építészettörténet részére is fontos adatokkal szolgálhat. A vizsgált lakóházban található, az egykori győri vár 16. századi kialakításának egyes részleteit őrző falak, a pincerendszer és kő kapukeret olyan egyedülálló építészeti és történeti értéket képviselnek, amelyek önmagukban indokolják a védetté nyilvánítást. Mindehhez a késő barokk lakóház további értékeket sorakoztat fel. a 92. §-hoz Három utca által határolt saroktelken helyezkedik el az egykori állami elemi fiúiskolából, az állami elemi és polgári leányiskolából, valamint a hozzá kapcsolódó tornateremből álló épületegyüttes. A telken korábban az Arany Korona vendégfogadó, Békés vármegye legrégibb fogadója állt. A három épületből álló épületegyüttest Pfaff Ferenc, gyulai építész tervezte, 1908 és 1911 között épült. Pfaff Ferenc, aki nem azonos a MÁV Magasépítési Osztályát vezető Pfaff Ferenccel, a Lechner Ödön által megteremtett, a magyar népművészet motívumkincséből táplálkozó új építészeti formanyelv követőjeként kezdett dolgozni, de később megtalálta saját építészeti nyelvét, aminek legjobb példája a gyulai iskola. Az épületegyüttes őrzi az építéskori kialakítását, szinte hiánytalanul fennmaradtak az eredeti szecessziós nyílászárók, korlátok és burkolatok. A történeti városmagban álló épületegyüttes külső homlokzatai kiemelkedő szerepet töltenek be a városképben. a 93. §-hoz Teodor Papp (1822-1887) a magyarországi román ortodox egyház jeles személyisége volt. A gyulai ortodox temetőben lévő sírját egy több gránittömbből álló obeliszk alkotja, melynek előlapján az elhunyt neve, a bibliai Zsoltárok Könyvéből származó idézet és az 1913-as évszám olvasható. Teodor Papp a magyarországi román ortodox egyház jeles személyisége volt. Jogászként munkájával, tehetős emberként pedig anyagilag is támogatta egyházát, több román kulturális társulat alapító tagja volt. Halála után az általa alapított Teodor Papp Alapítvány a szegény sorsú gyulai román diákok iskoláztatását segítette. Teodor Papp sírja a hosszú időszakon át közkedvelt, obeliszk jellegű síremléktípus egy jeles darabja, a gyulai ortodox temető egyik legkiemelkedőbb emléke. A védetté nyilvánítás a város neves szülöttének, a gyulai ortodox román közösség jelentős személyiségének emlékét tiszteli meg, és elismeri az utódok által állított emlék esztétikai értékét és minőségét is. Megőrzése a típus kutatói és a helytörténészek számára is alapvető fontosságú. a 94. §-hoz Hajdúböszörményben a 17. században a Tiszántúl egyik legtekintélyesebb református gyülekezete alakult ki. A hajdúböszörményi református közösség első temploma a mai Bocskai téren található. A gyülekezet lélekszámának növekedése miatt vált szükségessé újabb templom építése. A második templom a Kálvin téren 1898-ban épült fel Gerster Kálmán budapesti építész tervei alapján, Röszler Richárd kivitelezésében. A historizáló stílusú épület ünnepélyes avatása 1899. november 19-én volt. Az épület berendezései és burkolatai az építés korából származnak. Eredeti állapotban fennmaradt a karzatra és a toronyba felvezető fa szerkezetű lépcső, valamint a toronyban található 1898-ban készítette:


látta:

jóváhagyta:



117

Nagyváradon készült óraszerkezet. A sajátos – a 19. századi magyarországi zsinagógák tömeg és téralakítására emlékeztető – külső és belső kialakítású épület önmagában is érdekes és értékes változata a kor egyházi építészetének, emellett településtörténeti, valamint meghatározó utcaképi szerepe indokolja műemléki védelem alá helyezését. A kapcsolódó parókia-épület nem képvisel műemléki értékeket, ezért a templom műemléki környezetén belüli elhelyezkedése alapján való védelme elegendő. a 95. §-hoz A település központjában áll a 18. század első felében emelt kisebb templom.. A kápolnát a 18. század első felétől több periódusban átépítették, bővítették és megújították. Ennek következtében az épületen jól tanulmányozhatók a kistérség szakrális építészetének periódusváltozásai, amelyek mind a külsőn, mind a belsőn megfigyelhetők. A kápolna arányos tömege a településkép meghatározó eleme. Az építmény telkén három sírkereszt áll, egy klasszicista kőkereszt 1819-ból, és egy szent Vendel-szobor 1925-ből. Az épület berendezése, festményei és a körülötte, a kertjében álló keresztek, sírkövek és Szent Vendel szobra is jelentős művészettörténeti értéket képviselnek. A helyi közösség a romló állapotú templom bontását tervezte, műemléki védelmével lehetőséget kell teremteni, módot kell találni az épület helyreállítására. A műemléki védelem kimondásának elmaradása az épület azonnali pusztulását jelentené. a 96. §-hoz A klasszicista stílusú hódmezővásárhelyi evangélikus templomot a hívek adományaiból 1841 és 1843 között építették, 1844-ben szentelték fel. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati tornyos épület. Tornyának bádogsisakja 1889-ben, orgonakarzata 1910-ben készült el. Belsejének egyszerű, díszítetlen kialakítását és bútorzatát a festett üvegablakok színesítik. A templom mögött álló egykori lelkészlakot 1861-ben, az egykori iskolaépületet 1905-ben emelték Mayerffy József és felesége felajánlásából. A földszintes, L-alaprajzú épület utcai homlokzata neobarokk stukkódíszt visel, udvari homlokzatai mentén részben beüvegezett tornác fut körbe. A templom és az egykori iskolaépület egységes, mind a mai napig együtt használt együttest képeznek. Építéstörténetükkel a város vallási, kulturális és társadalmi életének fontos adalékai. a 97. §-hoz A Dabasról Fejér megyébe házasodott Halász család kastélyát – téglány alaprajzú, kéttraktusos épületét – 1830 körül klasszicista stílusban emeltette Halász Sámuel. Halász Kázmér 1907-ben Varga Elemér tervei alapján historizáló stílusban átépíttette, egytraktusos oldalszárnnyal bővíttette. 1945-ig a Halász-család birtokában maradt az építmény, 1945 után azonban állami tulajdonná vált, és a helyi termelőszövetkezet irodái működtek benne. Egyik tatarozásakor historizáló tetődíszeinek jelentős részét eltávolították. A kastély a középnemesi építkezés jelentős emléke, a Dabason híres építési aktivitással bíró família nagyméretű kúriáinak Fejér megyei változata. Nem csupán az 1830 körüli puritán klasszicista épület maradt fenn, de a 20. század elején megnövekvő luxusigényeket készítette:


látta:

jóváhagyta:



118

kielégíteni bíró épületszárny is áll, eltávolított díszei a megmaradt részletek, illetve a fényképek és eredeti tervek alapján helyreállíthatóak. Az épület műemléki felügyelet mellett igényesen, hitelesen helyreállítható, tervezett kulturális célú hasznosítása pedig minden szempontból ideálisnak mondható. A műemléki védelem kimondása egyaránt érdeke a befektető-tulajdonosnak, a műemléki hatóságnak, s mindenekfelett az épületnek. a 98. §-hoz A védett villaépülethez, az ún. Róma-villához tartozó kertet a festő Rippl-Rónai József 1908-ban vásárolta, és itt élt 1927-ben bekövetkezett haláláig. A kertet részben eredeti haszonkerti kialakításban hagyta meg, amely gyümölcsöst, legelőt, konyhakertet és szőlőt egyaránt magában foglalt, kiegészülve a szőlőművelés, gyümölcstermesztés és a háztáji állattartás épületeivel és építményeivel. A kert a villaépület körül kapott díszes jelleget, a kocsifordulóban kialakított kiemelt ágyással, valamint a házhoz vezető gesztenyefasorral, itt barokk kori szobrok, valamint Medgyessy Ferenc plasztikai alkotásai kerültek felállításra. A villa oldalhomlokzatai mellett és mögött is további díszkerti részek kaptak helyet, amelyek jellemző fái közé tartoztak az erdei és lucfenyők. A villától délkeletre elterülő geometrikus kert középrészében szőnyegágyat alakítottak ki, amelynek terepformái még ma is láthatóak. A kert nagyrészt őrzi eredeti szerkezetét, tudatos, bár a kertművészet mércéjével mérve nem magas színvonalú kialakítása egy más ágban kiemelkedő jelentőségű művész keze nyomát viseli. Megállapítható, hogy a védelemre javasolt, jelenleg egymástól elválasztott telkek egykor egy kertet alkottak. A forrásokon túl ezt igazolja a fennmaradt kertszerkezet, az egy ültetési korszakot képviselő növényállomány, valamint az épített elemek körül mindenhol egységesen alkalmazott téglaburkolat is. A műemlék villa és történeti kertje történeti együttest alkot, egységes jogi kezelése, egységes műemléki felügyelete fontos, amelynek megteremtéséhez legalkalmasabb jogi eszköz a műemléki védelem. a 99. §-hoz A kaposvári vasútállomás a MÁV egykori kiváló vasúti építészének, Pfaff Ferencnek (1851-1913) egyik legletisztultabb, funkciójában és megjelenésében legátgondoltabb műve. A keramittégla burkolású épületet 1898-99 között eklektikus stílusban emelték, alaprajza hosszított elrendezésű, a közép- és sarokrizalitok két-, az azokat összekötő szárnyak egyszintesek. Az épületterveket kiemeli korának és építészének egyéb munkái közül az a tény, hogy azokat még kétszer változtatás nélkül felépítették az ország vasúthálózatának más pontjain (Szatmárnémetiben és Versecen), ami egy ilyen nagyszabású építkezésnél ritkaságszámba menő gyakorlat. Az állomásépülettel egy időben épült, kétszintes, téglaburkolású váltókezelői tornyok (II. és III. számúak), valamint a II. számú előtt álló szelvényszám mérő értékes vasúttörténeti emlékek. a 100. §-hoz Az előkertes beépítésben álló, földszintes, csonkakontyos tetejű, téglalap alaprajzú, földszintes épület a település legrégibb fennmaradt lakóépülete. A lakóházat a nagyváradi káptalan építtette az készítette:


látta:

jóváhagyta:



119

1710-es években, feltehetően tiszttartói laknak. Kerepes ekkor a nagyváradi káptalan birtoka volt. Több adat is azt bizonyítja, hogy a káptalan a szatmári békekötés után berendezkedni kívánt Kerepesen, mivel ekkor tiszttartói és földesúri házat is építettek itt. Az épületet a helybeli hagyomány az 1713-ban épült provizori (tiszttartói) házzal azonosítja. Az egyszerű kialakítású épület számos eredeti építészeti részletet őriz: barokk vasrácsos, kőkeretes ablakok, az udvari homlokzaton szemöldökgyámos kőkeretű kétszárnyú bejárati ajtó. Az épület megőrzését a település történetében játszott kiemelkedő szerepe mellett fennmaradt építészeti értékei is indokolják. A műemléki védelem az épület hosszú távú fennmaradását, helyreállítását biztosíthatja. a 101. §-hoz Az országút mentén álló, négyzetes alaprajzú, téglával fedett nyeregtetős épület főhomlokzata félköríves nyílással fordul az út felé. A dongaboltozatos fülke hátsó falán, magas, ívű íves hátú fülke nyílik, amelyben – négyzethasábos talapzaton – áll Nepomuki Szent János szobra. A papi öltözetben ábrázolt álló férfi alakja előtt felhőn térdeplő puttó látható, amint a szent felé feszületet tart. A szobor feltehetően a 18. század közepén készülhetett, pontos készítési dátuma ismeretlen. Az 1783-ban készített I. katonai felmérés a szobrot már feltünteti. Az érett barokk stílusában készült szobor szerencsés módon megőrizte eredeti kialakítását, feltehetően színezésmódját is. A műalkotás a magyarországi barokk szobrászat egyik jellegzetes, kiemelkedően magas színvonalú alkotása, amelynek megőrzése mindenképpen indokolt. a 102. §-hoz A Rónay család 1781-től birtokolta Zombort. Kezdetben a faluban álló középkori rotundába temetkeztek, majd 1808 után a községi temetőtől keletre, az egykor Rónay János tulajdonában lévő területen alakítottak ki sírkertet. A sírkert a községi temetőtől keletre fekszik. Mai területén három épület áll. Nyugatra Rónay Jánosné Karácson Emília 1873-ban építtetett egy kálvária-épületet, hátsó részében családi kriptával. Az épületet eredetileg falazott stációk vették körül, amelyek közül kilenc ma is áll. A Kripta mellett keletre álló centrális, neoromán stílusú sírkápolnát Rónay Jenő 1902-1906 között építtette. A sírkertben áll egy 1930-as években emelt, art-deco stílusú kripta is, amely a Rónayakkal rokon Borzeczky-család elhunyt tagjai számára épült. A sírkert a település történetében nagy szerepet játszó család emlékét őrzi. Az együttes építészetileg színvonalas, egyedi kialakítású építményekből áll, műemléki védelme településtörténeti és építészettörténeti szempontból is indokolt. a 103. §-hoz A magtár téglány alaprajzú épület, négy sarkán és a Ny-i oldal tengelyében magas, zömök támpillérek erősítik meg. A homlokzatokat három szinten lapos arányú, kőkeretes ablakok törik át. Az építményt több más majorsági épülettel együtt emelte Zichy Miklósné Berényi Erzsébet grófnő, aki 1770-körül a gazdaság székhelyét Szőnyben alakította ki és haladó szellemű gazdálkodási készítette:


látta:

jóváhagyta:



120

tevékenységet szervezett. A törökkor alatt elnéptelenedett, majd újratelepített település fénykorát ekkor, a 18. század második felében élte. A magtár Szőny történelmének egyik legjelentősebb időszakában épült, annak történetével szervesen összefügg. A hasonló időszakban emelt épületek már műemléki védelem alatt állnak. A magtár elhelyezkedésénél fogva is jellemző épülete Szőnynek. Védetté nyilvánítása építészettörténeti és településtörténeti szempontból is indokolt. a 104. §-hoz Komló külterületén, Jánosi puszta területén szabadon álló, U alaprajzú, kétemeletes kastélyépület. Az uradalmat 1880-ban vásárolta meg Jánosi Engel Adolf, ahol hamarosan nagy mennyiségű szénkincset talált, aminek bányászatát 1894-ben kezdte meg. Az épületet jelentős bevételből emelte az Engel Adolf és Fiai nevű vállalat 1900 körül, valószínűleg a vállalat tervezése alapján. Vadászkastélyként, nyári rezidenciaként szolgált a nemességet is elnyerő család számára. Az államosítás után gyermekotthon kapott helyet falai közt, jelenleg üresen áll, hasznosításra vár. Külső megjelenésében csaknem hiánytalanul megőrizte mindazokat a kialakítási sajátosságokat és részleteket, amelyek jól tükrözik az építtető ízlésbeli irányultságát és a tervező egyedi törekvéseit, tanúskodva az adott korszak építészeti, építési színvonaláról. A település történetével szorosan összefügg a kőszénbányászat, s így a komlói kőszénbányászatot megalapozó Jánosi Engel Adolf birtokán épült kastélya nem csak a magyar historizmus jelentős alkotása, de felidézi a terület egykori gazdagságát és jelentőségét is. Országos védetté nyilvánítása feltétlenül indokolt. a 105. §-hoz A település központjában kialakult tér északi részén, kisebb dombon emelkedik a barokk eredetű, jelenlegi formájában neogótikus, Szent Mihály titulusú templom. Az épület egyhajós, a hajó keleti részét azonos magasságú kereszthajó bővíti, a szentély poligonális alaprajzú. A templom 1723-ban épült, vagy ekkor bővítették barokk stílusban, és 1755-ben tornyot építettek hozzá. Az épületen az 1860-as évek elején munkálatokat végeztek, jelenlegi formáját a barokk épület befoglalásával, megnagyobbításával 1905-ben nyerte. Kiemelkedő, ezért fokozottan védendő műemléki értéket képviselnek a barokk berendezés darabjai: a főoltár, szószék, keresztelőkút is. A templom déli oldala mellett 1800-ból való kőfeszület áll, a templomkertben Lourdes-i barlang, valamint a gyermek Krisztust tartó Paduai Szent Antal oszlopon álló szobra látható. A templom melletti téren Immaculata oszlop látható. A templom és környezete a település meghatározó építészeti elemei, megőrzésük településképi szempontból kiemelkedő fontosságú, szakszerű további kutatásuk településtörténeti és építészettörténeti szempontból is érdekes lehet. a 106. §-hoz Az egykori vámház épülete a város déli határában, a városba Szombathely felől bevezető országút és a Gyöngyös patak kereszteződése mellett, a patakon átvezető híd északkeleti oldala mellett áll. A szabadon álló egyszintes részben alápincézett épület T alaprajzú. Az egykori vámház 18. századi eredetű, barokk stílusú épülete jelen átalakított formájában is kiemelkedő műemléki, helytörténeti készítette:


látta:

jóváhagyta:



121

értékeket hordoz, a városkép – különösen a város délkeleti határának – fontos eleme. Eredeti funkcióját tekintve is unikális, hisz országszerte egyre kevesebb ilyen típusú, 18-19. századi épület áll. Műemléki értékeinek megőrzéséhez, szakszerű helyreállításához műemléki védelemre van szükség. a 107. §-hoz A Fő tér északnyugati részén áll a zártsoros beépítésben elhelyezkedő kétszintes, téglány alaprajzú, nyeregtetővel fedett lakóház. Főhomlokzata hattengelyes, keletről a harmadik tengelyben egyenes lezárású portál nyílik, a földszinten és az emeleten álló téglány alakú, egyenes szemöldökpárkánnyal zárt ablakok sorakoznak. Az emeleti ablakokat vakolatdíszes mellvéd és szemöldöksáv díszíti, a főpárkány gazdagon tagozott. Az épület 18, század végi eredetű, egyszintes elődjét 1767 után építette Mikos Károly, aki 1772-ben eladta Chernel Sámuelnek. A Chernel família bővítette kétszintessé a 19. század elején. 1852-ben a Kőszegi Takarékpénztár vásárolta meg, 1855-1856 folyamán épült ki mai formájában, Schäffer Gusztáv tervei szerint. A szomszédos, hasonló korú épületekkel együttesen alkotják Kőszeg jellegzetes patinás hangulatú körútját. A 18. századi eredetű, 19. század folyamán többször átalakított lakóház tipikusnak mondható a környezetben, történetisége és értékes egyedi részletei megóvása érdekében az egyedi műemléki védelem feltétlenül szükséges. A Várkör Kőszeg egyik fő „turistaútvonala” eredetiségének, régi hangulatának, ezen belül az egyes épületek egyedi értékeinek megőrzése kiemelten fontos a város idegenforgalmi vonzerejének megőrzése szempontjából. a 108. §-hoz A 18. század végén-19. század elején késő barokk stílusban felépült, az egykori Takarékpénztár (Várkör 67.) épületével és a Városház u. 5 szám alatti sarokházzal zártsoros beépítésben elhelyezkedő lakóház Kőszeg Fő terének, a Várkör Jézus Szent Szíve templomtól északra eső térfalának meghatározó épülete. Az épületben a XIX. századtól a vasművesként ismert Lauringer család lakott, üzletük, műhelyük az államosításig az épületben működött. A lakóház több historizáló stílusú, műemléki értéket képviselő felszerelése a Lauringer-család tagjainak sajátkezű munkái. Az épület és tartozékainak védetté nyilvánítása azért is kiemelkedően fontos, mert a Lauringerhagyaték az utóbbi években szétszóródásnak indult. A védetté nyilvánítást a ház kiemelkedő építészeti és helytörténeti értékei mellett az is indokolja, hogy a kutatások szerint az épület pincéjében húzódik a 16. századi közepi városárok falának egy szakasza. a 109. §-hoz A Szent Miklós templom első okleveles említése 1283-ból származik; a kisebb település az Eszterházy-család birtoka volt. Az épület Kőszegpaty főutcájának végén található kiteresedésben áll, az utca másik végét a Patthy-kastély uralja. Az eredetileg Nagypatyhoz tartozó római katolikus templomot többször átépítették. Az épület tájolása középkori eredetre utal, amelyet megerősít a Vas megyében szokatlan, gótikus támpilléres falmegtámasztás. A 18. század második felében a teljesen készítette:


látta:

jóváhagyta:



122

ép hajóhoz, a korábbi szentély helyén egy újabb hajószakaszt és poligonális, keresztboltozatos szentélyt építettek. A templom tipikus képviselője a környékbeli falusi templomoknak. A kastély és a templom által alkotott tengely értékes történeti településmagot alkot, amelynek fennmaradása a templom védetté nyilvánításával és megfelelő műemléki környezet kialakításával biztosítható. a 110. §-hoz A Kunszentmárton településközpontjának nyugati szélén elhelyezkedő, kétszintes, a Nagykun Kerületi házhoz szervesen kapcsolódó egykori börtönépület egy három egységből álló, mára sajnálatos módon szétszabdalt épületegyüttes egyik elemeként 1780 és 1783 között épült, a közeli templomot is építészként jegyző, Jung József neves pesti építész 1779-es datálású tervei alapján. Az első periódusú épület utcai frontján kaptak helyet a foglárok szobái, valamint a börtönigazgató lakrésze, a délnyugati traktus pedig börtönként szolgált, két szinten elhelyezett, a folyosóról fűtött, boltozott börtöncellákkal, valamint az épületrész központi részén szintén téglaboltozattal fedett, a két szintet átfogó, íves záródású börtönkápolnával. A maga idejében rendkívül modernnek tekinthető épület, harminc évtől eltekintve, börtönként működött egészen 1959-ig. Az 1970-es évek elejéig az utcai traktus a rendőrkapitány szolgálati lakásaként funkcionált, a hátsó traktusban ekkortájt helyezték el a helytörténet gyűjtemény anyagát. 1985-től az egész épület Helytörténeti Múzeumként működik. A település központjában álló, a Nagykun Kerületi házhoz szervesen kapcsolódó egykori börtönépület Kunszentmárton egyik legjelentősebb épülete. Elhelyezkedése és funkciója alapján ma is fontos településszervező elem. A helyreállított és múzeumi célokat szolgáló épület számos eredeti részletet őriz. A védetté nyilvánítás település- és kultúrtörténeti, valamint építészettörténeti szempontból is indokolható, és a 18. századi börtönépítészet egyik legépebben fennmaradt emlékének hosszú távú megőrzéséhez elengedhetetlen fontosságú. a 111. §-hoz A Kunszentmárton település központjában álló egykori Talányi-házat, Johann Treffler, az 1830-as években Alsó-Ausztriából előbb Öcsödre, majd Kunszentmártonba települt orvosborbély építtette az 1870-es években, romantikus stílusban. Tervezője és kivitelezője jelenleg nem ismert. Pincéjében 1968-tól a Mátyás-pince étterem üzemelt. Az épület megjelenését a középkori várkastélyokra emlékeztető kis bástyatornyok határozzák meg, s adnak festői megjelenést az épületnek. Az eredetileg kéttraktusos belső északnyugat felé talán nyitott verandás volt, az utcai frontot a reprezentatív terek foglalták el. A polgárházon megjelenő, szokatlan módon várkastélyokat idéző bástyás homlokzat a magyar romantikus építészet különleges emléke. Az épület mai, pusztuló állapotában is számos eredeti részletet őriz, igényesen helyreállítható. a 112. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



123

Az épület elődjét, az 1902-ben épült templomot a német csapatok a második világháborúban felrobbantották. Az új templomot 1947-1950 között építették szocreál stílusban. Az egy homlokzati tornyos, téglány alaprajzú református templom kerítéssel körbezárt kertben, szabadon áll. Az épület finom és elegáns ötvözete a modernizmus egyszerűségének és a klasszicizmus előkelőségének. A telken áll az 1850-es években épült parókia, amely eredetileg zsidó kereskedőház volt. A parókia L alaprajzú épülete jelenleg is eredeti kiosztását őrzi, nyílászárói, kőburkolatai, hajópadlói, kályhái eredetiek. A református templom 1945 utáni szakrális építészet ritka, harmonikus arányú, a településképet erősen meghatározó alkotása. A telkén álló parókia kivételes épségben őrzi külső és belső eredeti megjelenését, tömegformáját, ezért a településkép meghatározó eleme. a 113. §-hoz A község belterületén álló kastély nevét a kasztíliai Hoyos városából származó grófi családról kapta. A két épületből álló kastélyt gróf Hoyos Miksa Viktor, az 1827-ben honfiúsított Hoyos János Ernő dédunokája építtette. Tervezője Möller István építész volt. A historizáló stílusú, de szecessziós és romantikus stílusjegyeket is ötvöző kastély építése 1905 és 1912 között folyt. A kastély környezetében megtalálhatóak a korábbi, 19. század közepén épült, 1882-ben még álló korábbi, feltehetően klasszicista kastély kiszolgáló épületeinek egy része, köztük az 1958 óta műemléki védelmet élvező klasszicista istálló. A kastély környékén nagykiterjedésű, közel 30 hektáros tájképi stílusú történeti kertet alakítottak ki a 19. sz. harmadik negyedében, amelyet Hoyos Miksa a 19.-20. sz. fordulóján különleges növényekkel gazdagított. A kastély kertjében kolostorrom és 17. századi szobortöredékek találhatóak. A számos stílust ötvöző kastély a magyarországi műemlékvédelem és műemlék-restaurálás kiemelkedő személyiségének, Möller István építésznek, műegyetemi tanárnak kevésbé ismert, ám jelentős, önálló alkotása. A kastélyt nemcsak építészeti és téralakítási kvalitásai teszik méltóvá az országos védelemre, értékét tovább növeli, hogy egykori könyvtára belső berendezésének egy része is fennmaradt. A kastély körüli közel 30 hektáros tájképi stílusú kert szinte épp állapotában maradt fenn. A kastély-együttes és kertjének egységes műemléki védelme biztosíthatja az eladás alatt álló kastély és melléképületei, illetve a történeti kert egységes szellemben való kezelését és helyreállítását. a 114. §-hoz A kúria szabadon álló, földszintes, nyeregtetős, toldalékokkal bővített T-alaprajzú épület. A kúriát 1844–1848 között építették, a klasszicizmus és a korai historizálás közötti, átmeneti stílusban, majd a 19. század végén historizáló stílusban bővítették. A kúria mögött keletre, arra merőlegesen keskeny, földszintes, egytraktusos, nyeregtetős historizáló stílusú istálló, a kúriától északra, a parkban kisméretű, nyolcszög alaprajzú víztorony áll. A kúriát kiterjedt park veszi körül. Kistelek a 18. század második felében került a Czindery családhoz. 1860-ban az uradalom Wenckheim-Czindery Béla, majd hamarosan dericzki vagy dezséri Országh I. Lajos tulajdona lett. Országh II. Lajos idejében jelentős építkezések történtek a birtokon, ekkor emelhették az istállót és készítette:


látta:

jóváhagyta:



124

a park víztornyát is. A nagy park létesítését is az ő nevéhez köthetjük. A major fennmaradt régi gazdasági épületeinek egy része a 19. század végére, a 20. század elejére keltezhető. A kúria az 1950-es években a TSZ központja lett, a rendszerváltás óta üresen áll. A park 1989-ben helyi természeti védettséget kapott. Az épületegyüttes és parkja építészettörténeti, illetve természeti értékeire való tekintettel országos védettségre érdemes. a 115. §-hoz A mezőhegyesi Ménesbirtok, a Császári és Királyi Ménesintézet a 18. század végétől folyamatosan bővülő építészeti együttes. A 6-os major épületcsoportja az építkezések kései korszakában, 1860 körül épült, feltehetően a Hild János féle központi magtár típustervének felhasználásával, klasszicista stílusban. Későbbi átépítés nyomai nem figyelhetők meg az épületen, a magtár őrzi eredeti formáját. A mezőhegyesi Ménesbirtok belterületi részei és a hozzá szervesen kapcsolódó majorságok épületegyüttese kiemelkedő emléke a magyar építészet- és gazdaságtörténetnek. A település központjához viszonylag közel található 6-os major magtára ma is a legfontosabb településszervező eleme a majornak. A magtár mai állapotában szinte minden eredeti részletét megőrizte, hitelesen felújítható. A védetté nyilvánítás településtörténeti és örökségvédelmi szempontból is alapvető fontosságú, amellyel egy magas színvonalú emlék csatlakozna a már védelem alatt álló műemlékegyütteshez. a 116. §-hoz A zártsorú beépítést lezáró földszintes lakóház saroktelken áll, azon U alakban épült ki. Az 1880-as évekbeli térképeken az épületet még nem mai formájában ábrázolják, ekkor csupán északi szárnya állt. Az épület mai formájában 1890-1911 között épülhetett, részleteinek neobarokk historizáló stílusjegyei alapján 1900 körül. Az épület meghatározó eleme a Görgey utca képének, mai kialakítása közel egykorú a Népkert pavilonjának épületével. A gazdag homlokzati tagolású épület korábbi, feltehetően 19. század első feléből származó épületrészeket is magába foglal. Az épület belső terei kivételesen igényes historizáló nyílászárókat őriztek meg. Az épületet az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, sok értékes részletét megsemmisítve. Megmaradt értékeinek megőrzésére, azok jövőbeni szakszerű felújítására csak az egyedi műemléki védelem lehet biztosíték. a 117. §-hoz A mai Görgey Artúr utca e telkén a 19. század közepétől a 20. század közepéig a Kálváriához vezető út nyílt. A Népkertből jó rálátás nyílt a Kálvária szoboregyüttesére. Nyilván nem ok nélkül választották ezt a telket a Magyar Dolgozók Pártja székházának építésekor: a monumentális épület teljes egészében elvágta ezt a korábban meglevő átlátást, átjárást. Az épület terveit Vincze Pál készítette, 1951-52-ben épült fel. Az egyiptizáló, sásleveles fejezetű oszlopokkal kialakított készítette:


látta:

jóváhagyta:



125

timpanonos bejárati portikusz, a monoton ritmus szerint váltakozó ablakokkal és vaskorlátos franciaablakokkal kialakított homlokzatok uralják a környék meghatározó elemévé vált épület megjelenését. A volt pártház, amely 1980 óta múzeumépület, elegáns, nagyvonalú külső és belső kialakítása, klasszicizáló részletképzése, a nemes anyagok használata által nem csupán a korszak legjelentősebb miskolci középülete, de a szocreál kori középület-építészetünk egyik országos jelentőségű emléke is. Kisebb változtatásoktól eltekintve külső és belső kialakítása a mai napig változatlanul maradt fenn, értékeinek hosszú távú megőrzését az egyedi műemléki védelem alá helyezés biztosíthatja. a 118. §-hoz Az 1900 körül épült földszintes, részben alápincézett lakóház Miskolc belvárosában, a Régiposta és a Szentpáli utca sarkán áll. Az U alakú, az utcafrontokon nyeregtetős, az udvari szárnyon fél nyeregtetős, cserépfedésű, függőfolyosós épület egy belső udvart vesz körül. Az épület Miskolc jellegzetes belvárosi polgárházainak egyike, és ma is szervesen hozzátartozik a belvárosi utcaképhez. A homlokzatképzés, tetőforma, tömegalakítás és az eredeti részletek műemléki értékeket képviselnek. Az épület védetté nyilvánítása a környezet történeti arculatának megóvása érdekében, valamint az épület egyedi értékeinek megőrzése érdekében elengedhetetlen fontosságú. a 119. §-hoz A település legjelentősebb épületét Nemeskéri Kiss Sándor építette, barokk stílusban. Nemeskéri Kiss Pál volt császári és királyi kamarás, fiumei kormányzó, a birtok körül virágzó gazdaságot hozott létre. A feltehetően 1759-ben emelt kúriát a 19. század folyamán többször bővítették, timpanonos portikusszal bővítették és átalakították. A főépületektől távolabb több, 19. századi eredetű, nyújtott téglány alaprajzú gazdasági melléképület, ól található. A Nemeskéri Kiss Pál sírját jelző obeliszk a birtok felett, az erdőben található. A település központjától nem messze található kúria elhelyezkedése alapján ma is az egyik legfontosabb településszervező elem. Tulajdonosai Tolna megye gazdasági fellendülésében nagy szerepet játszottak és az országos politikában is részt vállaltak. A fő- és melléképületek számos átépítésen, átalakításon estek keresztül, mai állapotukban mégis számos eredeti részletet őriznek, helyreállíthatóak. A védetté nyilvánítás településtörténeti és örökségvédelmi szempontból is alapvető fontosságú. a 120. §-hoz A város déli részében sík terepen, szabadon álló, négyzet alaprajzú, kétszintes, erőteljesen a homlokzatok síkjai elé ugró betongerendás síkfödémmel fedett szecessziós iskola. Az egykori Népiskolát 1909-ben tervezte Medgyaszay István, és 1910-ben építette Orosz István. A négyzet alaprajzú, kétszintes épület egy központi, átriumos, fémvázas üveggúlával fedett aula, illetve lépcsőháztér köré szerveződik. 1994-ben további épületrészekkel bővítették, melyek egy kétszintes folyosóval kapcsolódnak a korábbi épület délkeleti oldalához. Az iskola országos műemléki készítette:


látta:

jóváhagyta:



126

védelemre feltétlenül javasolt, mivel átalakításai, későbbi bővítései ellenére is őrzi a magyar építészettörténet kiemelkedő alkotója, Medgyaszay István építészetének jellegzetes vonásait, és a korai vasbeton-építészet egyik kiváló példája. a 121. §-hoz A lakóház-műhely – az ún. Korsós-ház – a nádudvari fekete kerámiagyártás egyik legrégebbi emléke. A nádazott nyeregtetős vályogépület nagyméretű szalagtelken, erőteljesen visszaugratva épült fel. Előtte, az oldalkertben áll a cserépfedésű, bejárata fölött kis előtetővel kialakított szárítóraktározó szín. Az előkertben kicsiny téglakemence, a szélesebb oldalkertben hátul egy léces kukoricagóré helyezkedik el. Az épület és melléképületei, valamint belső berendezése eredeti állapotát őrzi és helyreállítható. Az egyedülálló fazekas-ház fennmaradását és múzeummá válását a műemléki védelem jelentős mértékben támogathatja. a 122. §-hoz Az előkertes beépítésben telek oldalhatárán álló, földszintes nyeregtetős lakóház 1881-ben épült, udvari homlokzata előtt végighúzódó falazott pilléres, nádstukatúr síkmennyezetes tornáccal. A nyári konyhával és kamrával kiegészített háromosztatú lakóház mögött korábban további gazdasági épületek álltak. A Nagyigmánd, Rákóczi u. 5. számú lakóépület a település utolsó eredeti állapotát őrző népi lakóépülete. Az épület mindig kiemelkedett a nagyigmándi átlagos népi épületek sorából: építtetője a falubíró volt, aki méretében és kialakításában is igényes épületet hozott létre. Íves vonalú oromzata városi, polgári mintaképekre utal. Nagyigmánd épített népi örökségét jelenleg műemlék nem képviseli, noha a település a közelmúltig bővelkedett népi emlékekben. Az 1968-ban végzett felmérés több tucat népi épületet tartott értékesnek, és még a 2002-es rendezési terv is szinte egységes utcasorokat tudott helyi védelem alá helyezni. 2006-ban ezen épületek 90%-a „felújítás, komfortosítás, modernizálás tömeges igénye” miatt kikerült a helyi védelem alól, és a tárgyi épület kivételével mindet elbontották. A statikai vélemény alapján az épület rossz állapota ellenére fenntartható, bár benne jelentős átépítések szükségesek. Az épület jelenleg ideiglenes védelem alatt áll, de tulajdonosa bontásra szánja. Az épület megmentéséért az örökségvédelmi szervek és az önkormányzat együttműködésére lenne szükség. a 123. §-hoz A nagymágocsi Károlyi-uradalom a 19. század közepén országos hírű mintagazdaság volt. A birtokszervezés során emelt számos korszerű és igényes megfogalmazású épület egyike a hagyomány szerint 1848-1849-ben épült tiszttartói ház. Tervezője Ybl Miklós lehetett, aki ekkoriban a Károlyiak szolgálatában állt, és Nagymágocson is több gazdasági épületet tervezett. A tiszttartói ház az uradalomnak a kastély, valamint az ugyancsak Ybl által tervezett templom és magtár utáni legjelentősebb épülete volt. A tiszttartói ház elé vezető kettős platánsor legalább másfél száz éves, és telepítése a reformkori uradalomszervezés időszakára vezethető vissza. A készítette:


látta:

jóváhagyta:



127

feltehetően Ybl Miklós által tervezett épület jó állapotban maradt meg, őrzi eredeti szerkezetének nagy részét, sőt még nyílászáróinak többségét is. Az épület előtti kis kert az előző századforduló ízlésének nyomát őrzi. Az uradalom tájszépítési tevékenysége kiterjedt az utak fásítására is, ezek közül maradt fenn a tiszttartói ház elé vezető kettős platánsor. A Károlyiak kastélya jelenleg is jelentős vonzerővel bír, amelyet az uradalom építkezéseinek és tájszépítéseinek más védett emlékei még tovább erősíthetnek, és felhívhatják a figyelmet a gazdaság és a reprezentáció közötti összefüggésekre. a 124. §-hoz A Dózsa György utca térszerűen kiszélesedő részén, szabadon áll az egyhajós, homlokzati középtornyos, romantikus stílusú templomépület, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel, a déli oldalon a szentélyhez épült téglalap alaprajzú sekrestyével. Hajója négyszakaszos, az első szakasz felett nyolcszögű pillérpáron álló karzattal. A mai templom 1864-ben épült fel a falu birtokos családjának, a Czirákyak vagyonából. A templomról, annak tervezőjéről, a kivitelezés részleteiről nem maradt semmilyen irat, gróf Cziráky Jánosnak a szombathelyi püspökhöz intézett levelén kívül. Cziráky ebben tájékoztatja az egyházmegye vezetőjét, hogy az erősen leromlott állapotú, korábbi templom helyére teljesen új épületet emeltetett, amelynek belső berendezését a következő évre halasztotta, de felszentelésére felkéri a püspököt vagy helyettesét folyó év szeptember 4.-ére. A levélből az is kiderül, hogy az építkezés lebonyolítását az anyaplébánia, Szentléránt plébánosa irányította. A rendkívül egységes templomépület jelentős építészeti és településképi szerepű, a hazai romantika építészetének szerény méretű, de jó színvonalú emléke. a 125. §-hoz A plébánia eredetileg a Töreky-család kúriája volt. Az épület a település belsejében, domboldalban, nagyméretű, szabálytalan négyszög alakú telek DNy-i sarkában áll. A szabálytalan „L” alaprajzú, cseréppel fedett, nyeregtetős, részben alápincézett épület udvari szárnya öt helyiségből áll, az első négy szoba előtt hatszakaszos csehsüveg-boltozattal fedett, egykor nyitott tornác húzódik. A mai épület telkén 1705 körül emeltetett lakóépületet Töreky Ferenc. A kúria 1847-ben került az egyházközség tulajdonába. Az épületet a 19. század folyamán és a 20. század első felében többször felújították. Tömegformája, homlokzatai, belső terei, nyílászárói és további részletei eredetiek, illetve a 19. századi átalakítások során jöttek létre. A település központjában álló egykori kúria értékes elemévé válhat Nemesvita és az ország történeti épületállományának. a 126. §-hoz Kernstok Károly (1873-1940) Nyergesújfalun, anyai nagyszüleinek házában nevelkedett. Közel negyven évesen visszatérve, 1912-ben épített itt villát. A Tanácsköztársaság bukása után németországi emigrációba kényszerült, ahonnan 1925-ben tért vissza Nyergesújfalura. Ekkor építtette a szabadon álló, csonkakontyolt nyeregtetős villát, nagy előkerttel, D-i sarkán faoszlopos készítette:


látta:

jóváhagyta:



128

tornáccal. Kernstok Károly, a Nyolcak-csoport vezéregyénisége életútját, munkásságát meghatározó erővel kísérte végig Nyergesújfalu. A magyaros-szecessziós stílusjegyeket hordozó, arányaiban és részletkiképzésében igényes és színvonalas épület Nyergesújfalu 20. század eleji beépítését őrzi. A villaépület építészettörténeti értékei mellett még jelentősebb annak eszmei értéke. Kernstok Károly életének és munkásságának egy hosszú szakasza kötődik Nyergesújfaluhoz és a villához. Az épület és – eredetileg nyolchektáros – kertje évről-évre otthont adott azoknak az alkotótáboroknak, ahol a kor jelentős művészei is megfordultak. Ez a villa, illetve kertje volt a helyszíne az 1919-es művészeti szabadiskolának, a növendékek sorában Derkovits Gyulával. Az épület helyi védelem alatt áll. a 127. §-hoz Az 1843-ban létrehozott nyíregyházi zsidó temető mintegy kétszáz év történelmét őrzi. Nyíregyházán a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb zsidó hitközsége működött. Az első zsidók 1840-ben telepedtek le, a hitközség 1865-ig a nagykállói rabbi felügyelete alá tartozott, a város ekkor lett önálló rabbi-székhely. A felekezeti szétválás miatt a temető status quo és ortodox részből áll. Az 1894-ben bővített, majd 1896-ban felvételi épülettel kiegészített temető, amelynek legelső megmaradt sírkövei az 1850-es évekből származnak, sok sírkövével gazdag tárháza a folyamatosan változó síremléktípusoknak. A temetőben összesen 2243 sírkő van. A temető területén gondnoki épület, raktár és ravatalozó áll, s 1953 óta a temetőben áll az elhurcoltak emlékműve is. Különlegesen értékes síremlékek a status quo részen található rabbi-sírok, valamint a 34 kohanita és 11 levita sír, amelyek között szépen megmunkált, régi síremlékek is vannak. A sírkövek anyaga főleg gránit és márvány. Nyíregyháza környékén nincs műemlékileg védett zsidó temető. A nyíregyházi temető védetté nyilvánításával a zsidóság egyik legjelentősebb észak-alföldi központját jelző örökségi együttes méltó megbecsülése valósul meg, ami egyben elősegíti a méltó megemlékezés művészeti értéket képviselő, jelentős helytörténeti értékkel bíró helyszínének fennmaradását is. a 128. §-hoz Óföldeák-Návay-kastély: A Návay család tulajdonában lévő óföldeák-gencsháti birtokon az 1860-as években épült a földszintes kastély késő-klasszicista stílusban. Dóroszlopos portikuszú főhomlokzata íves oromzattal rendelkezik, harmonikus arányú homlokzatait a sarkokon pilaszterek tagolják. A 19. század második felében, a kastéllyal körülbelül egy időben épült az igényes kialakítású istálló. A Géza-kúriaként is ismert gazdatiszti lakot 1910 körül emelték. Földszintes, rizalittal, háromszögű oromzatokkal, lombfűrészelt, faragott fadíszítményeivel a századelő „svájci típusú villáit” idézi. Csongrád megye négy vidéki kúriájának egyike korai építésénél, egységes hangulatánál fogva mindenképpen megőrzésre érdemes épületegyüttes. A hatalmas, öreg fákkal teli park közepén egységes szigetet alkotó három épület építési idejét és jellegét tekintve is a régió ritka emlékei közé készítette:


látta:

jóváhagyta:



129

tartozik, megőrzése a 19. századi alföldi vidéki kúriaépítészet példájaként szakmailag is rendkívül fontos. a 129. §-hoz A Návay-család kúriája a település belterületén, a középkori templom közelében, attól északra épült fel a 19. század közepén, klasszicista stílusban. Az egyszerű, földszintes épület portikuszát téglából falazott pillérek tartják, a homlokzatok vakolati díszítései közül a párkányok maradtak meg, az épület belső felosztását az 1960-as évek felújítása során változtatták meg. A kúria kertje eredeti kiterjedésének nagyobb részét őrzi, és, bár növényállománya csak az elmúlt évtizedekre tekinthet vissza, szerkezete és terepformái között eredeti kialakításának elemei is felfedezhetőek. Habár az épület stílusjegyeit és eredeti részleteit jórészt elvesztette, a kúria tömege, homlokzatának leghangsúlyosabb eleme, a négy pillérrel alátámasztott, oromzatos portikusza még eredeti kialakítását őrzi, és kertjével együtt az alföldi kúriaépítészet még mindig értékelhető és helyreállítható állapotban fennmaradt emléke. A tulajdonos önkormányzat a kúria helyreállítását tervezi, de csak a műemléki védelem biztosíthatja az értékek fennmaradását a felújítás során. a 130. §-hoz A nagyméretű, helyi viszonylatban palotának számító és akként is emlegetett Gémes-palotát építtető Gémes Ferenc 1890 táján telepedett le Orosházán, a malom és a sütöde bérlője lett. Családi rezidenciáját 1910-ben építtette, a ma már nem álló malom tőszomszédságában. Az épület tervezője nem ismert. Az Orosháza kertes területén álló épület egykor, nemcsak építészettörténeti, de kultúrtörténeti értékei miatt is a település legjelentősebb épülete volt. Elhelyezkedése alapján ma is az egyik legfontosabb településszervező elem a városrészben. Tulajdonosa, Gémes Ferenc, Békés megye gazdasági fellendülésében nagy szerepet játszott. Az épület stílusában az Alföld déli részén virágzó, a szecessziós stílusban szinte önálló fejlődési utat bejáró irányzat legkvalitásosabb, s egyben talán legnagyobb méretű emléke Orosházán. Az épület még mai, lepusztult állapotában is számos eredeti részletet őriz, hitelesen helyreállítható. A védetté nyilvánítás településtörténeti és örökségvédelmi szempontból is alapvető fontosságú, elmaradása az épület pusztulását jelentené. a 131. §-hoz A kápolna a település déli határán kívül, a Kapuvár felé vezető út mentén áll. Az épület longitudinális elrendezésű, nyeregtetővel fedett, egyenes szentélyzáródású épület. Az útra néző keleti homlokzatát oromzatos lezárású harangtorony koronázza. Feltételezhetően a 19. század második felében – 1860 körül – építették Szent Vendel, a jószágtartó gazdák, pásztorok, és főleg a juhászok védőszentjének tiszteletére. A kápolna a szakrális kisemlékek csoportjába tartozik. Az emlékcsoport a vallási szokások megváltozása miatt és a közösségek csekély anyagi ereje miatt veszélyeztetett. Romantikus-historizáló kialakítása a környéken hagyományos kápolna-típus kiemelkedő, kvalitásos képviselőjévé teszi. Műemléki védelme hosszú távú fennmaradásának biztosítéka is. készítette:


látta:

jóváhagyta:



130

a 132. §-hoz Szabadon álló, a 19. század végén épült emeletes kastélyépület, hozzá csatlakozó, feltehetően a 18. századból vagy a 19. század első feléből származó földszintes szárnnyal. Az eredeti udvarház főtömbből hátranyúló földszintes hosszú szárny, amelynek eredeti helyiségeit csehsüveg-boltozat fedi. Az emeletes, historizáló új épületrész közel négyzet alaprajzon épült, reneszánsz és barokk motívumokkal (ilyen pl. a délkeleti sarokra állított, tömzsi, gúlasisakos torony, vagy a bejárat szegmensíves timpanonja). A villaszerű épületrész belső terei egyetlen központi helyiség köré rendeződnek. Az épület különleges értékei az épületasztalos-munkák, a falépcsőház, a burkolatok, a kovácsoltvas-művesség termékei és a finoman megmunkált stukkódíszek. A 19. és 20 század fordulóján készült kertből fennmaradtak az egykori szerkezet emlékét őrző elemek: díszmedence, lépcsők, tiszafák és platánok. Az épületben és a 20. századi melléképületekben mezőgazdasági gépész szakoktatás folyik, jelenleg kollégium. A műemléki védelem egy olyan emlék fennmaradását tenné lehetővé, amely két korszak építészeti, ipar- és képzőművészeti alkotásainak is helyet ad. a 133. §-hoz A szabadon álló, földszintes nyaralóvillát Lechner Ödön építette húgának, Lechner Ilkának 1897ben. Az épületet a későbbi tulajdonosok többször is bővítették, de az épület javarészt Lechner keze nyomát, stílusát őrzi. A homlokzat déli és keleti homlokzatán téglasorokból kialakított szalagdíszítés látható, az exteriőr különös értékeit adják a Zsolnay gyárból kikerült oromzati, tetőés homlokzati díszek. Az ereszcsatornákat figurális vízköpők és egyedi kialakítású összefolyók teszik különlegessé, a nyílászárók többsége eredeti. A belső mennyezeti stukkódíszei kiváló minőségűek. A toldaléktagokban elhelyezett színes üvegablakok részben eredetiek, részben jól helyreállítottak. A regényeket író és ruhákat tervező Cserneczky Gyuláné Lechner Ilka (1852-1938) nyaralóját egykor a körösfői asztalosmester, Péntek Gyugyi Györgynek magyaros faragású tölgyfa bútoraival rendezték be. A későbbi tulajdonosok által végbevitt bővítések ellenére a villa karaktere Lechner művészetét idézi, értékét a kert idős fái is emelik. a 134. §-hoz A malom épületét 1772-t követően építtette Krautszak György tímármester. A liszt és kallómalom mellett tímárműhely is működött itt. Az utcai épület historizáló stílusú átalakítása az 1860-as évek végén történhetett. A 19. század közepén már álltak az együttes udvari szárnyai is. Az épületet 1895-ben megvásárolta a város és vincellériskolát alakított ki benne. A kétszintes épület utcavonalon áll, egykor szabadon álló tömegét később körülépítették. A főépületet egyik oldalról kontyolt nyeregetető fedi, hozzá a 19. század közepén merőleges udvari szárnyat toldottak, mely a telekhatáron befordulva U alakúvá teszi az együttest. A telek keleti oldalán folyt le a Tettyepatakból kivezetett malomárok, amelynek vizét a malom és az udvari szárnyban elhelyezett műhely használta. készítette:


látta:

jóváhagyta:



131

Az épületegyüttes Pécs 18. századi beépítését őrzi, és szorosan kapcsolódik a Felsőmalom utcai tímárházak sorába, mint ipartörténeti emlék. Mai, historizáló homlokzata jelentős városképi szereppel ruházza fel. A műemléki védelem a barokk eredetű, ipar-, és településtörténeti értékekkel, továbbá kiemelkedő városképi szereppel bíró épület fennmaradását, értékeinek további feltárását teszi lehetővé. a 135. §-hoz A telek közepén, az utcától beljebb, azzal párhuzamosan, szabadon álló, többszintes, tagolt tömegű épület, amely valószínűleg 1914-ben épült fel, mint műmalom. A következő évtizedekben Pécs e nemben legkorszerűbb, legnagyobb kapacitású üzeme volt. A városban akkor már rendelkezésre álló elektromos energiával működtették, villanymotoros meghajtással létesítették. A malom eredeti berendezése Messerschmitt gyártmányú volt. Az építtető pénzemberek igényessége – a korszerű műszaki megoldásokon túl – a malomépület, sőt a melléképületek, de még az utcai kerítés esztétikai kvalitásaiban is tükröződik. Az üzem és a raktárak kései historizáló stílusú, a funkcióhoz illeszkedő, ipari architektúrája mellett, már a szecesszió is jelentkezik, az utcai épületen, valamint a kerítés kovácsoltvas rácskapuján. Feltehetően a két világháború közötti időszakban bővítették a malmot, ekkor kaphatta a mellékszárnyat. A bővítés során az eredeti architektúrát folytatták. A második világháború után a megszálló szovjet csapatok a malom Messerschmitt gyártmányú berendezését leszerelték és a Szovjetunióba szállították. A malmot hamarosan Ganz Danubius gyártmányú gépsorokkal szerelték fel. Jelenleg üresen áll, raktározásra használják. A többszintes, korának jellegzetes ipari-építészeti jegyeit magán viselő, tégla architektúrájú malomépület építészeti megformálása alapján, mint az adott épülettípus jellegzetes, mégis egyedi karakterű képviselője, országos védelemre érdemes. Értékét növeli a félévszázados, működőképes berendezése, amely ugyan abban az értelemben nem „eredeti”, hogy nem az épület építésének korából származik, de működőképes volta miatt a korábbi berendezés mintegy „korszerűsített változataként” megőrzése különösen fontos. a 136. §-hoz Pécsudvard faluképének egyik meghatározó eleme a Széchenyi utca 72. szám alatti, polgárosodó jelleget mutató népi lakóépület. A homlokzaton olvasható évszám tanúsága szerint 1922-ben épült. A fésűs beépítésű utcán, hosszú szalagtelken álló egytraktusos épület fehérre meszelt, gazdag architektúrájú, vakolatdíszes főhomlokzatát színes Zsolnay kerámiák díszítik. A portán, az épületen kívül egy kút helyezkedik el. Az eredeti formájában fennmaradt, jó állapotban megőrzött, helyreállított polgárosodó stílujegyeket mutató népi lakóépület a falu kiemelkedő, meghatározó építménye, valaha a falu többségét adó horvát népesség építészetének emléke, jellemző beépítési formája, így védetté nyilvánítása indokolt. a 137. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



132

Dusnok településrészen, út mentén fekvő temetőben álló kőkereszt. A kőkereszt magas, széles talapzaton áll, mellette Mária és János apostol szobraival. Felirata szerint Bertalan János és Petrits Rozália állíttatta 1829-ben. A kőkereszt – funkcióját tekintve temetőkereszt – a keszthelyi Zitterbarth-műhely munkája, a környéken egyedülállóan igényesnek számító kialakítása és érdekes ikonográfiája miatt érdemel műemléki védelmet. a 138. §-hoz A település központjában, széles utca tengelyében áll a korábbi épület helyén épített Szent András templom. A templom 1867-ben épült, 1912-ben az egyhajós, keleti oldalának közepén félköríves szentélyzáródású épületet kelet felé megnyújtották, kereszthajót emeltek a szentélye elé, melyet sekrestyével bővítettek, továbbá az északi hajófalhoz kívülről újabb tornyot építettek. Az átalakítással egy időben építették két manuálos, tizenhat regiszteres orgonáját is. 1963-ban Samodai József a templom négyezetét, szentélyének és hajójának boltozatát, valamint a kereszthajószárak falait secco technikájú festéssel díszítette. Az egyedi kialakítású, a nyugati és az északi oldalon is toronnyal rendelkező templom a település leghangsúlyosabb épülete, és elhelyezkedéséből adódóan a község központjának meghatározó eleme. Az épület változatos, szokatlan tömegalakítása, impozáns belső tere, egységes, századfordulós berendezése (oltárok, padok, szószék), míves – 1938-39-ból származó – üvegablakai indokolják műemléki védelmét. Az épület védetté nyilvánítása szimbolikus jelentőségű lehet a település lakói számára, és jó példaként szolgálhat a település további örökségi értékeinek megőrzésében. a 139. §-hoz A rudabányai 19-20. századi bányászat egyetlen építőművészeti és történeti emléke az evangélikus templom, amely ma is központja a helyi németség – a bulénerek – kultúrájának. Az épület tervezője, Lux Kálmán kiemelkedő szereplője a magyar építészettörténetnek és műemlékvédelemnek. Az egyszerű, visszafogott építészeti elemekből álló templom az egykor jelentős bányászat különleges emléke, s szerényebb építészeti értékeit ellensúlyozza történeti, kulturális fontossága. A különleges bányásztemplom a magyar műemlékállomány sajátos eleme lehet. a 140. §-hoz Téglány alaprajzú, szabadon álló, háromszintes, nyeregtetős magtárépület, amely 1823 körül a Zichy-család megbízásából épült. Az ablaknyílások tardosi kővel keretezettek, félkörívesek. A jelenlegi főhomlokzat középső tengelyében nyíló ajtó felett 1823-as évszámot tartalmazó márványtábla látható. A hátsó homlokzat eredeti kialakítása megegyezik a főhomlokzatéval, kőkeretes kapuja felett a Zichy-család faragott-festett címere látható. Az alsó szinthez az épület teljes hosszában fedett, panelelemekből készült bővítmény csatlakozik; az épület belseje 5 szintes. Jelenleg takarmánykeverő üzem működik benne, és a 20. század második felében emelt készítette:


látta:

jóváhagyta:



133

melléképületeiben. A magtár helyi védelem alatt áll. Annak ellenére, hogy az épület jó állapotban van és jelenleg is eredeti rendeltetésének megfelelően használják, országos műemléki védettséggel biztosított lenne a későbbiekben végzendő felújítási munkálatok szakmai felügyelete, és a Fejér megyében található kisszámú magtár egyikének fennmaradása. a 141. §-hoz A település központjában, sík terepen, szabadon álló, keletelt, egyhajós, nyugati homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású barokk templom. 1765-ben kezdték építeni, a munkálatok befejezésére és a templom felszentelésére 1773-ban került sor. Az 1781-ben ledőlt torony helyett egy évszázaddal később, 1872-ben építettek újat, és ekkor bővítették a karzatot is. A szentélyhez dél felől alacsony, négyzet alaprajzú sekrestye épült. A templomtól délre fekvő, utcavonalra helyezett, észak-déli tengelyű, kontyolt nyeregtetős plébániaépület 1802-ben épült. A templom műemléki védelmét tömegformája, és a településképben betöltött jelentős szerepe egyaránt indokolja. A templom értékét tovább növeli a 19. század végi egységes berendezése. A sok eredeti részlettel rendelkező plébánia épületével együtt történeti épületcsoportként is érdemesek a védelemre. A védetté nyilvánítás a plébánia esetében is elengedhetetlen az esetleges eladás után bekövetkező funkcióváltásból adódó szakszerűtlen felújítási- és átalakítási munkálatok miatt. a 142. §-hoz Az egész régióban egyedülálló sonkádi magtár a régi századforduló gazdasági életében fontos szerepet játszó Hangya Szövetkezet egykori céljait – a falusi áruellátás biztosítását – még ma is jól láthatóan szimbolizáló, impozáns építmény. Téglány alaprajzú, nyeregtetős épület, parasztházakat idéző kialakítással. Kétszintes belsejében fennmaradt a míves faszerkezet, a homlokzaton is jelentkező faragott végű szarufákkal. Az 1910-es években emelt ún. nagymagtár őrzi eredeti kialakítását, igényes faszerkezettel rendelkezik, népies külső megformálásával pedig harmonikusan illeszkedik a településközpont megmaradt népi szövetébe. A sonkádi magtár különleges agráremlékként és az eddig egyetlen műemlékkel rendelkező Sonkád településképi szerepű objektumaként egyaránt műemléki védelemre méltó épület. a 143. §-hoz A tágas udvar körül kiépült, egyszerű kialakítású, szép építészeti arányokkal rendelkező lakóház az 1830-40-es és az 1870-es évek között több szakaszban épült ki. A legkorábbi épületrész építtetője nemes Zahradnik Vincéné gróf Bolza Matild volt, keletkezésének pontos ideje nem ismert. A saroképület-rész átépítéséhez 1846-ban Hild György készített tervet. A főhomlokzat jobb oldali részén álló szárnyat 1858-ban építették a Josef Merkl soproni építész tervei alapján. A jobb oldali udvari szárny az 1860-as években épülhetett. A bal oldali udvari szárny bővítése és átépítése valószínűleg az 1870-es években zajlott. A legkorábbi eredetű épületrész homlokzatai őrzik az eredeti klasszicista tagolást, a szervesen csatlakozó romantikus-historizáló épületrészek kissé megemelt párkánymagassággal, egyszerű, díszítetlen homlokzattal folytatják a letisztult képet. Az készítette:


látta:

jóváhagyta:



134

épületben található egy ortodox zsidó imaterem, amely ma már használaton kívül áll. A Paprét 26. házszámú épület a nyújtott, szabálytalan formájú Paprét egyik térfalát alkotja, ezért egyedi építészeti és történeti értékein túl városképi szerepe meghatározó. Megóvása történeti környezetének megőrzéséhez feltétlenül szükséges. a 144. §-hoz Zártsort lezáró kétemeletes saroképület. Az épület a nagyméretű telek utcai frontját foglalja el; az épület Hátulsó utcai rövid homlokzatához alacsonyabb modern gyárépület csatlakozik. Az épület elsőként felépült, a mai épület nyugati szakaszán álló részét Nagy Sándor táblabíró építtette 1833ban Hild Vencel tervei szerint. Ezt az egyemeletes, kétemeletes középrizalitú, U alakú városi palotát 1883-ban Schneider Márton tervei alapján kétemeletessé építették át a „K. und K. Offiziers Töchtererziehungs Institut” – a katonatiszti leánynevelő intézet –, majd 1944-ig a Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet részére. Az épületet Schneider 1883-ban készült terveinek felhasználásával 1890-ben újabb, szintén rizalittal kiemelt homlokzatú szakasszal bővítették. Az épület nagyméretű sarokrizalittal lezárt újabb szakasza az 1927-ben bekövetkezett bővítés eredménye. Az épület háromhajós, klasszicista kapualja, a reprezentatív lépcsőházak, a boltozott belső terek és az igényes burkolatok az épület fő jellegzetességei. Az 1883-ban épült rész rizalitjának második emeletén volt található az Intézet könyvtára és kápolnája is. Ebben az épületben hirdették ki az 1921-es soproni népszavazás végeredményét, erről az épület kapualja mellett elhelyezett tábla is tudósít. Az épületben 1945 után a Soproni Ruhagyár működött. A nagyméretű historizáló épület egy egész utcaszakasz képét határozza meg. Az épület mértéktartó, ám dekoratív homlokzattagolása és díszítése egyszerre ad nyugodt és változatos képet. Az épületbelsőben megfigyelhető a bécsi eredetű klasszicizmus hatása, amelyet az épület későbbi bővítései során mindig tiszteletben tartottak. Az épület mind külső megjelenésében, mind belső kialakításában jelentős építészeti értékek hordozója, s mint korai középület is mindenképpen méltó az egyedi műemléki védelemre. a 145. §-hoz Szabadon álló kétemeletes, körülépített udvarú, lapított ötszög alakú telken álló lakóépület. A közlekedési csomópontban, két utca találkozásánál, az egykori városkapu közelében található kétemeletes klasszicista épület szárnyai hosszan elnyúló, téglány alakú udvart fognak körül. Az első épületrészt a bécsi Leopold Walter tervei alapján építette fel Preisz György részére 1847-ben Handler József építőmester. Handler József 1850-ben a telek Újteleki utca 43. szám alatti részén Leopold Walter 1847-es terveit felhasználva bővíttette az épületet. A telek Élesszög utcai hosszoldalán álló modern épületszárny az 1960-70-es években épülhetett. Az épület két kapualja, a ión oszloppárokkal támasztott pihenőjű főlépcsőház, a páros pillérekkel támasztott pihenőjű melléklépcsőház, az igényes kialakítású, öntöttvas lépcsőkorlátok, a nyílászárók és a folyosók kelheimi burkolatai a klasszicista épület fő értékei. A soproni klasszicizmus sajátosságát jelenti a közvetlen bécsi kapcsolatok jelenléte, s a Rákóczi utca 14. szám alatti épület e kapcsolatnak az készítette:


látta:

jóváhagyta:



135

egyik legjelentősebb emléke. Az épület modern udvari szárnya építésekor a korábbi épületrészek építészeti értékeit nem rombolták le, így az ma is teljes egészében látható. a 146. §-hoz A három homlokzatával utcafronton álló, saroktornyokkal és erkélyekkel díszített épület 1847-ben épült; tervezője ismeretlen. Az épület mai alakjára történő átépítése 1914 és 1920 között Kunt Mihály tervei alapján történt. A 19. század közepi épület jellegzetességei közé tartozik az igényes mintázattal lerakott kelheimi burkolat, a belső terek cseh- és teknőboltozatai, a szoborral díszített kör alakú lépcsőház és a zárterkélyek ablakainak kőkeretes kialakítása. Az épület századfordulón keletkezett részei közé tartozik a homlokzati díszítés, a főbejárat kapuszárnyai, a lépcsőház orsóterében talapzaton álló szobor és a lépcső korlátja. Sopron építészetének egyik kiemelkedő fontosságú periódusa volt a klasszicista építészeti stílus. Számos egyedi építészeti mű született ekkor, mint például ez a későbbiekben átépített lakóház, amelynek kör alaprajzú lépcsőháza egészen különleges hangulatot ad az egyébként egyszerű kialakítású háznak. A lépcsőház felülvilágítóján beáradó fény a lépcső tövében, a sugaras mintájú kőburkolatú padlón elhelyezett, fénytől megriadó férfi szobrával a lépcsőház teljes terét igényes képzőművészeti alkotássá teszi. a 147. §-hoz Az Újteleki utca 52. számú üzletházat és lakóépületet Benkő Géza soproni kereskedő építtette Schármár Károly 1912-ben készült tervei alapján. Az épületen ma látható Pum Géza felirat az épületet 1931-től birtokló kereskedő üzletének működése idején került a homlokzatra. Az egykori Benkő-ház a csupán néhány épületből álló soproni szecessziós épületállomány egyik fontos darabja. Az elhelyezkedésénél fogva kiemelt városképi szerepet játszó épület szecessziós homlokzatalakítása Sopronban rendkívül ritka, országos viszonylatban pedig – mint az összes soproni szecessziós épület – nemcsak magas fokú igényességével, hanem egyedi felfogásával is kitűnik. Ez a lakóház homlokzatában mintha a magyaros szecesszió stílusát kicsit a svájciasalpesies jellegű építészet elemeivel vegyítené. Az épület mint a 20. század első felének egyik fontos kereskedelmi emléke is védendő. A földszintjén található boltok és portáljaik, valamint az egykori építtetőre és kereskedőre utaló homlokzati felirat egyedülálló módon őrizték meg az építéskorabeli hangulatot. a 148. §-hoz Szabadon álló, téglány alaprajzú földszintes, csonkakontyolt tetejű lakóház, amely a 19. század közepén épült, feltehetően a Lochuk-család számára. Az északnyugat-délkelet hossztengelyű épület főhomlokzata a délnyugati hosszoldalon található, ahol kétoszlopos, nyeregtetős, timpanonos koldusbeálló látható a bejárati ajtó előtt. Az épület homlokzatain egyszerű, tagolatlan lábazat, tagozott zárópárkány fut körbe. Az épületben eredeti nyílászárók, eredeti és igényes későbbi burkolatok, teljes épségben fennmaradt 19. század végi tűzhely és konyha találhatóak. készítette:


látta:

jóváhagyta:



136

Rossz állapotban, de szinte teljességgel eredeti formájában megmaradt kisnemesi lakóépület, figyelemre méltó egyedi építészeti elemekkel. Ezek megőrzését és szakértelemmel való felújítását segítheti elő az egyedi műemléki védelem. a 149. §-hoz A települést átszelő főúttól keletre, sík terepen, szabadon álló, kelet-nyugati tengelyű, téglalap alaprajzú hajóból, nyugaton a homlokzat síkja elé épített kétszintes barokk toronyból álló református templom, és tőle északra elhelyezkedő, a nyugati és északi telekhatárra tolt egyemeletes, téglalap alaprajzú református lelkészlak. A templom hajóját keleten kontyolt nyeregtető, tornyát bádogból alakított gúlasisak, a lelkészlakot észak-déli tengelyben álló gerincű nyeregtető fedi. Az 1800-as években kezdték építeni az új református templomot, az 1731-ben emelt és 1771-ben már romos állapotú tornyos fatemplom helyett. A barokk templomot 1912-ben, neogótikus stílusban átalakították. A 18. századi eredetű, jó arányú, egyszerű, belső kialakításában és egyes részleteiben egyedi elemeket is felvonultató épület a korabeli falusi templomok átlagos színvonalát reprezentálja, gótikus átalakítása mindezt sajátos ízzel fűszerei. A templom mellett, utcafronton álló, azzal együttest alkotó kétszintes lelkészlak egyedülálló megjelenésű és belső részletformálását tekintve is értékes. A védetté nyilvánítás megakadályozná a kritikus állapotban lévő, használaton kívüli lelkészlak esetleges lebontását és a szakszerű felújítás után elősegíthetné újbóli hasznosítását. a 150. §-hoz A historizáló stílusú kúria a település fő utcája mellett, szabadon áll. Az 1890-es években épülhetett, de építéstörténetének pontos meghatározását nehezíti, hogy az épületekről írott források, anyagok – néhány említésen kívül – nem állnak rendelkezésre. A szájhagyomány szerint a téglagyárral rendelkező Vasdinnyei-család építette, akiktől báró Fekete Aladár vásárolta meg. A földszintes, téglalap alakú alaprajzú, klasszicizáló jellegű, két reprezentatív homlokzattal alakított, erőteljes kváderekkel díszített kúriaépület a közel eredeti formában maradt fenn. A kúriához tájképi stílusú kert tartozik, alsó szintjére a kúria nyugati díszlépcsőjével egy vonalban lépcső vezet. A növényzet kora alapján feltételezhető, hogy a kertet kúriával egyidőben hozták létre. A kert már telepítésekor is kiterjedt a kisméretű templom és a melléképületek területére is. A kúriától délre, szabadon áll az egyhajós, sokszögletes záródású, kontyolt nyeregtetős, homlokzat síkja elé ugró, keleti tornyos templom. Az építmény a 19. sz. második felében épült, és az 1910-es években átalakították. A kúria a település épített örökségének legjelentősebb emléke, amelynek értékét a feltehetőleg vele egyidőben létrehozott tájképi stílusú kertje tovább növeli. A kúria és kertje egyedi építészeti-, téralakítási-kertművészeti értékei miatt feltétlenül országos műemléki védelmet érdemel. A külső megjelenésében egységes, eredeti és az átépítés idejéből származó belső részletekkel rendelkező római katolikus templom a kúria-együttes integráns részeként méltó a műemléki védelemre. a 151. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



137

A római katolikus templom a keresztutcás elrendezésű település délkeleti részén helyezkedik el. Téglány alaprajzú, háromhajós, keleti végén kontyolt nyeregtetővel fedett tömbjét keleti oldalon a főhajó szélességében megjelenő félköríves apszis zárja, nyugati homlokzata felett három torony emelkedik. A templomot 17. századi előzmények után 1767-ben Zichy Ferenc győri püspök építtette. A barokk épületet 1867-1868-ban historizáló stílusban kibővítették, átépítették. A főoltár és a szószék 18. századiak, 19. századi kiegészítésekkel. A faragott díszítésű templomi padok között 1758-as festett, címeres darab is található. A főoltár mögötti Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló táblakép 1853-ból származik (Ludwig Beyfluss munkája). A 19. század utolsó harmadából való Madonna-táblaképen a templom ábrázolása is látható. A templomkertben 18. századi barokk Nepomuki Szent János szobor, valamint egy 1868-ban állított neogótikus feszület található. A püspöki kastély mellett a templom a vallási központ másik legfontosabb emléke, amely regionális viszonylatban kiemelkedő műemléki és helytörténeti értékeket képvisel. Mindezek méltó fenntartásához, megőrzéséhez tudományos dokumentálásához, jövőbeni szakszerű helyreállításához, illetve restauráláshoz műemléki védelem szükséges. a 152. §-hoz Az 1927. december 18-án felavatott Szarvasi Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetet – az ország első középfokú gazdasági iskolája – a Tessedik Sámuel által alapított, 1780 és 1806 között működő szarvasi Gyakorlati Gazdasági és Ipari Iskola szellemi utódaként jött létre. Az iskola kétszintes épületének terveit és költségvetését a földművelésügyi minisztérium műszaki osztályán Nászay Miklós királyi mérnök készítette. Az épület – a Petőfi utcai szárny kivételével, amely az új kollégium építésekor, 1967–68-ban bontásra került – ma is meghatározza Szarvas nyugati részének városképét. Az építkezés kivitelezését a budapesti székhelyű Stabil Építő Rt., a berendezést Palágyi Gyula budapesti bútorgyáros részvénytársasága végezte. A Tanintézethez tartozó tangazdasági major építését a külterületi Bikazugban 1929 tavaszán kezdte meg Lakos Miklós budapesti építési vállalkozó, szintén Nászay Niklós tervei alapján. Az intézet tanárai kezdetben bérelt lakásokban laktak, 1929 januárjában azonban megkezdődött az Ótemplomtól nyugatra fekvő telken a nyolc lakást és tornatermet magába foglaló szolgálati lakás felépítése. Terveit Lakos Miklós készítette. A szarvasi iskola, tangazdaság együttese a magyar agrártörténet jelentős emléke, amely a középfokú oktatás megkezdését jelentette. Az oktatási koncepciót, amely megegyezett a Tessedik által 130 évvel korábban létrehozott iskola-tangazdaság elvével, azonnali gyors építkezés követte, s az 192729 folyamán létrejött együttes máig fennmaradt. Az iskolaépület – ma Főiskola – Szarvas városképének meghatározó eleme, a főúton érkező számára a város első térfalát adja, emellett belső kialakítása is jelentős. A tangazdaság egyedülálló intézmény, amely a tanári lakásokkal együtt a Szarvas történetében meghatározó szerepű mezőgazdasági iskola színvonalas kiegészítő együttesét alkotja. a 153. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



138

A Karmelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnát Miklós István remete saját kezűleg építette az 1879. évi árvíz után. A jelenlegi épületegyüttesből a kápolna és az ebből nyíló ún. remetelak épült fel elsőként. Ehhez toldották hozzá a mindenkori temetőcsősz-sírásó lakását, valamint még egy szobát előtérrel, a helyi koldusok részére. Tápé a szegedi nagytájnak hagyományokban leggazdagabb néprajzi szigete, az építészetileg egyszerű, de sajátos funkciójú kápolna és koldusház pedig Tápé vallásos életének központja. Az országosan is egyedülálló különlegességet jelentő építmény a táj népi szakralitásának, illetve áhítatformájának kultikus jelentőségében, a csíksomlyói Salvator-kápolnához hasonlítható emléke. Az épületkomplexum a paraszt-barokk vallásosság formavilágának, a 19. század végi népi hitéletnek megőrzésre méltó lenyomata, mely a maga teljességében (berendezésével, kegytárgyaival) méltó az országos szintű műemléki oltalomra. a 154. §-hoz A székesfehérvári pályaudvar historizáló stílusú épületét a 2. világháborúban lebombázták. Újjáépítése az új rendszer kiemelt vállalkozásai közé tartozott. Az építkezés vezetésével Kelemen Lászlót bízták meg, az ő tervei szerint 1951-52-ben épült a vasútállomás impozáns, E-alaprajzú fogadóépülete. A hatalmas, oromzatos fedésű központi üvegcsarnokhoz az alacsony mellékszárnyak kolonádokkal kapcsolódnak. A vasútállomás a „funkcionalista és konstruktivista törekvésektől való elfordulás jegyében”, társművészeti alkotások (reliefek, hatalmas festett pannók, üvegfestmények, szobrok) használatával gazdagon élő szocialista-realista stílusú, klasszicizáló elemekkel alakított épület. A vágányok között, két pilléren elhelyezett II. számú állítóközpontot feltehetően a neves építész, Rimanóczy Gyula tervezte 1952-ben, építése a következő évben történt. A különleges kontúrú, toronyszerű épületben ma is az eredeti berendezéseket használják. A mozdonyfordítókorong 1951-52-ben, az állomás újjáépítésével egyidőben épült. A járműjavító modernistafunkcionalista stílusú, klinkertégla-burkolatos üvegcsarnokát 1964-ben emelték Gerencsér Ferenc, illetve Kirchner Kornél, Fröschl Károly (UVATERV) tervei alapján. A székesfehérvári vasútállomás a II. világháború utáni újjáépítés legnagyobb vasúti épülete, amely jól szervezett, áttekinthető, a mai funkciókat is tökéletesen befogadó tereivel, letisztult homlokzataival a szocialista realizmus klasszicizáló hagyományokra támaszkodó stílusú épületei között is kiemelkedő jelentőségű emlék. Építészeti megformálása mellett társművészeti alkotások sora pontosította a vasútállomás ideológiai mondanivalóját, mélyítette művészi hatását, s ezek a társművészeti alkotások napjainkig hiánytalanul fennmaradtak. A II. számú állítóközpont európai szinten is egyedi jelenség: a kontinensen csupán egyetlen hasonló, a vágányok között toronyként magasodó, a mérőeszközök hatását erősítendő a vágányok valós képét is látni engedő torony létezik. Alkotója a modern magyar építészet kiemelkedő személyisége, a pasaréti templomot és a Postaigazgatóságot is jegyző Rimanóczy Gyula volt. A járműjavító-műhely és mozdonyfordítókorong funkcionalista-modernista épülete a szocreáltól való építészeti elfordulás jegyében született, megjelenésével teljessé teszi a vasúti gócpont képét. a 155. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



139

A lakóépület Székesfehérvár belvárosában, a Romkert és Nemzeti Emlékhely déli oldala mellett épült 1934-ben, Vidor Emil műépítésztervei szerint. A kétszintes, alápincézett téglány alaprajzú épület – amelyben egykor az „Ősfehérvár” elnevezésű étterem működött – kelet felé szabadon áll, nyugat felől zártsoros beépítésben helyezkedik el, keleti homlokzatrészén üzletportálok sorakoznak. Az épület délnyugati része alatt elhelyezkedő pincében, a 18. században részben átalakított, Szűz Mária prépostsági templomhoz tartozó 11. századi pillér in situ maradványai találhatók. Az épületet műemléki értékei, városképben elfoglalt helye és környezete, valamint a pincéjében és közvetlen környékén található középkori maradványok miatt régészeti, történeti és műemléki szempontból is kiemelkedő jelentőségű, fokozottan védendő emlék. a 156. §-hoz A Sió csárda Szekszárd külső részén, a 6-os főút és a domboldal présházai között található. 1965ben épült, Makovecz Imre egyik korai alkotása, amelyen már erőteljesen látszanak az organikus építészet stílusjegyei. Jellegében a frissen elkészült velencei Cápa vendéglőt követi, ám ezen hangsúlyosabban jelennek meg az újszerű elemek: hagyományos és új anyagok együttes használata, szokatlan forma. Ezzel az uralkodó technokrata szellemű modern építészettel helyezkedik szembe. Makoveczre 1964-ben, Svájcban óriási hatást tett az antropozófia szimbolikus alkotása, a Rudolf Steiner által megálmodott Goetheanum. Makovecz a csárdák tervezéséhez később e szellemi és formai irányzatot nevezte meg mintának. Az egykorú kritika ettől eltérően az alkotásban népi hagyományokat idéző, szecessziót újraértelmező játékos gesztusokat vélt felfedezni. Az épület részei híven követik funkciójukat: az étterem, a bisztró és borozó, illetve a kiszolgáló helyiségek élesen elválnak, így tagolódik két részre: egy kontyolt nyeregtetős, nádfödémes és egy lapostetős, az emelkedő talajviszonyokhoz igazodó egységre. A védendő objektum a hazai organikus építészet iskolateremtőjének egyik korai alkotása. Makovecz Imre és szűkebb köre lassan formálódó és művekben egyre inkább kiteljesedő, a közösségi értékeket is – hagyományanyagukkal együtt – újra vállaló, az építőszellemet és közösségalakító hatást értéknek valló gondolkodásmódja rendkívül fontos szerepet játszott a magyar építészet történetében. Az országos viszonylatban is csak két ma is álló épülettel reprezentált építészeti gondolkodás avatja az épületet különleges alkotássá. A csárda kialakítása az eredetinek felel meg, de ma már nem üzemel, állapota folyamatosan romlik. A történeti értékei alapján a szekszárdi Sió csárda épülete jogosan foglal előkelő helyet a magyar építészettörténetben, megmaradása, szakszerű felújítása szellemi-építészeti örökségünk szempontjából kiemelkedően fontos. a 157. §-hoz A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. szentendrei vonalát 1888-ban gőzvontatással helyezték üzembe. A szentendrei vonal 1914-ben történt villamosításakor épült a vasbetonvázas, kilencvágányos, háromhajós, szegmensíves tetőformájú, felülvilágítós kocsiszín, és a keleti oldala mentén a lapostetős kiszolgáló épület. Az épület tervezője Zielinszky Szilárd mérnök, a magyar korai vasbeton-építészet kiemelkedő alakja, az épület kivitelezője pedig a nem kevésbé neves készítette:


látta:

jóváhagyta:



140

szakember, Sorg Antal építési vállalkozó volt. A csarnok délkeleti oldalához, a melléképület folytatásaként, az 1928-ban megindult Szentendre−Visegrád-Gizellatelep közötti autóbuszüzem kiszolgálására gépkocsiszínt toldottak. A csarnok északi és déli oldalain vágánycsoportok találhatóak. 1992-ben a kocsiszín falai között és szabadtéri kiállító vágányokon nyílt meg a Városi Tömegközlekedési Múzeum. A szentendrei HÉV kocsiszín a magyar korai vasbeton-építészet kiemelkedő alkotása, amely nagy fesztávú, íves tetőformájával magas technikai színvonalat képvisel, s közel eredeti állapotában, kevés változtatással maradt fenn. Tervezője a magyar korai vasbeton-építészet kiemelkedő alkotója, a margitszigeti, a szegedi víztornyok, a városligeti híd, a Zeneakadémia födémszerkezete és számos más, jelentős mű létrehozója. A kivitelező a két világháború közötti időszak legkeresettebb és legigényesebb építési vállalkozóinak egyike volt. Az épület jelenleg múzeumként üzemel, amely funkció méltó hasznosítása az értékes épületnek. Az épület védetté nyilvánítása egyszerre biztosítaná a vasúti és közúti közlekedés fejlődéstörténete jelentős emlékének megőrzését, valamint az építészettörténetileg kiemelkedő fontosságú alkotó és kivitelező művének fennmaradását. a 158. §-hoz A Vörösmarty és a Jókai utca sarkán, északnyugat-délkeleti tengelyben áll a magyaros szecessziós stílusú református templom, amely 1912-1924 között épült. A telek Vörösmarty Mihály utcai oldalán helyezkedik el a földszintes, növényi és sokszögletű ornamensekkel díszített, 1912-ben emelt lelkészlak. Szentes második református temploma Dobovszky József István, a szentesi születésű és Szentesen is tevékenykedő építész egységes külső és belső berendezéssel bíró épülete. A népi díszítőművészetből merített magyaros motívumrendszert a szecesszió dekorativitásával ötvöző templom jelentős településképi elem is. a 159. §-hoz A Szerencsi Cukorgyárat 1889-ben alapították, és még ugyanabban az évben fel is épült az akkori Európa egyik legmodernebb cukorgyára. Az 1889-ben emelt épületekből, a városképi szerepű kéményen kívül, csak a Cukormúzeum épülete maradt meg erőteljesen átépített formában. A Cukorgyár bővítése már 1890-ben megkezdődött, és 1896-ban újabb, ma is álló kémény épült, s fokozatosan átalakították a főépületet. Az 1922-1929 közötti nagyrekonstrukció során épült a mára emblematikussá vált kapu, a stílusban hasonló irodaépület, illetve az erőmű, a nagyraktár és egyéb épületek. Az államosított gyárban 1971 és 1981 között került sor újabb felújításra, ekkor a főépületet teljesen modernizálták. 2008-ban a termelés megszűnt, a gyárat bezárták, az épületek többségét lebontották. A Szerencsi Cukorgyár a magyar cukorgyártás és édességipar szimbolikus helyszíne, legismertebb központja volt. A gyár 2008-as bezárása és bontása során csupán a legfontosabb épületeket sikerült megőrizni az utókor számára. Az 1889-ben alapított, későbbi, jellemző arculatát az 1923-29-es és az 1971-81-es átépítéssel elnyerő cukorgyár városképi szerepű kapuépítménye és irodája építészetileg is jó színvonalú emléke a korszaknak. A kémények megmaradása fontos a városkép szempontjából. A központi raktár külső megformálása igényes, belső terei különleges hangulatúak. A külsőleg készítette:


látta:

jóváhagyta:



141

érdektelen réparaktár különleges faszerkezete miatt érdemes az utókor figyelmére. A kazánház impozáns, lenyűgöző vasbeton-szerkezetű épület. A ma múzeumépületként használt egykori irodaépület az 1889-es kialakítás egyetlen, szinte eredeti formájában fennmaradt emléke. A hatalmas, szegecselt falú melasztartályok a cukorgyártási technológia egy részének fakuló mementói. a 160. §-hoz A rendezett parkban álló szolnoki víztorony monolit vasbeton szerkezetű, téglaszerkezetű kitöltő falakkal. A víztorony és a vízmű kiépítésére 1908-ban kiírt pályázatra érkezett 13 pályamű közül a szolnoki városi képviselő testület 1909-ben Ast Ede és társai mérnökök által benyújtott terv mellett döntött, bizalmat szavazva a korszerűbb, szilárdabbnak és tartósabbnak ítélt, bár még kevéssé ismert vasbeton szerkezetnek. A víztorony 1910-ben készült el, és az építmény az 1970-es évekig látta el eredeti funkcióját. Ekkor már nem tudta biztosítani a magas lakóházak vízellátását, víznyomását, ezért bezárták. Az Eötvös téri víztorony a vasbeton építés egyik korai és szép példája. Csak hat évvel fiatalabb hazánk legidősebb, a szegedi Szent István téren található vasbeton víztoronynál, egyidős a margitszigetivel, és idősebb az újpestinél. Nem csupán a víztornyok történetében, de a vasbetonépítkezés történetében is különleges szerepű emlék. A medencetér kialakításában egészen új megoldást hoz, ezért is figyelemre és megőrzésre méltó példája az ipari építészetnek, és a 20. század elején alkalmazott vasbeton építéstechnikának. a 161. §-hoz A szolnoki református templom a római katolikus nagytemplom és a zsinagóga szomszédságában, a Tisza-parti parkban áll. Alapkövét 1893 őszén tették le, tervezője Sztehlo Ottó, kivitelezője Kocsis Lajos aradi építész volt. A Szegedi Kis István köz felől is megközelíthető gyülekezeti ház magával a templommal és a lelkészlakással alkot egy épületegyüttest. Az épület a magyar műemlékvédelemben is kiemelkedő szerepet betöltő építész jeles alkotása, kiemelkedő városképi szereppel bír. Erődszerű kiképzése, téglahomlokzatai, historizáló, egységes stílusú belső berendezése Szolnok legkvalitásosabb és ezért műemlékként védendő épületévé avatják. a 162. §-hoz A legnevesebb magyar „zsinagóga-építész” Baumhorn Lipót által tervezett szolnoki zsinagóga sajátos stílusban épült, eklektikus és szecessziós hatásokat is mutat. A saroktelken álló, nyugatkeleti tájolású, hosszanti elrendezésű épület központi eleme a nyolcszögű kupoladobon magasodó, gazdagon díszített kupola, amely a belső tér ünnepélyességét is emeli. A külső faltagolást meghatározzák a fiatornyokban végződő, ornamentális fejezetekkel ellátott pilaszterek, sokszögű falpillérek, s a gótikus hatást mutató mérműves rózsaablakok. Az 1970-72-es felújítás-átalakítás során az épület új funkciót kapott, azóta – szakrális jegyeitől javarészt megfosztva, fehérre vakolt belső falakkal - Szolnoki Galéria néven kiállító- és koncertteremként működik. Az épület műemléki készítette:


látta:

jóváhagyta:



142

védettsége városképi szempontból is elengedhetetlen fontosságú, emellett hozzájárulhat a tervező életművének teljesebb megismeréséhez. A védelem a zsinagóga mellett, annak közvetlen szomszédságában lévő „mozi” épületére is kiterjedne, mivel abban a zsinagóga eredeti berendezéséből padsorokat és más berendezési tárgyakat őriznek. a 163. §-hoz Tápiószele belterületén áll az 1906-ban Viczián Kálmán által építtetett neoklasszicista kúria. Blaskovich György és testvére, János 1911-ben vásárolta meg azzal a céllal, hogy itt letelepedjenek. Az ő nevükhöz fűződik az 1910-es években kialakított eklektikus kert, amelyben megjelenik a geometrikus, szabályos formájú díszkert, és a sétáló utakkal bejárható angolpark. A pihenés mellett, a kert hátsó, északi és oldalsó, keleti részében haszonnövényeket is termesztettek, gyümölcsfákat is neveltek. A család műgyűjtésének köszönhetően a kúriában értékes művészeti és a köznemesi élethez tartozó, igényes kivitelű berendezési tárgyak őrződtek meg, így az épület a köznemesi életet hitelesen bemutató múzeummá vált 1952-ben. 1967-től, Blaskovich Múzeum néven működik az intézmény. A kúria épülete és a díszkerti rész műemlék, ám a hozzátartozó szőlős- és zöldségeskert (a 2272/1 és 2272/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok), valamint az egykori gyümölcsöskert, két gazdasági épülettel (jelenleg a 2282 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan) nem áll védelem alatt. 2007-2008-ban a kertre átfogó rekonstrukciós terv készült, amelynek első ütemében megújult a park nyugati fele. A rekonstrukciós terv az egykori teljes kúriakert felújítását tűzte ki céljául. Az 1915-ből fennmaradt eredeti kertterv és korabeli fotók mutatják a terület egységét. A kert különleges értéket képvisel a 20. század eleji középnemesi kúriakertek kiemelkedő példájaként, amely az eredeti tervek fennmaradásának köszönhetően rekonstruálható, így védettsége mindenképpen javasolt. A kúria teljes eredeti kertjének, gazdasági épületeinek védelem alá helyezésével egy részben eredeti állapotában megmaradt, részben hiánytalanul helyreállítható eklektikus kert értékei őrződnének meg. a 164. §-hoz A selyemgyártás meghonosítója, Bezerédj Pál általa 19. század végén a történelmi Magyarország területén létesített 9 selyemgyár közül a tolnai volt a legnagyobb, referenciagyárként működött. A selyemgyártás 1971-ben szűnt itt meg. A Bezerédj-féle selyemgyárak közül a tolnai őrizte meg leginkább eredeti állapotát. A Duna-holtág melletti gyártelepen álló selyemgyári épületek: fonoda, cérnázó, istálló, kocsiszín, valamint az Orphelináta leányotthon épülete. A fonoda 100 m hosszú, emeletes, egytraktusos, nyeregtetős, téglaarchitektúrás épület, amelyet acélszerkezetű híd köti össze a tengelyére merőlegesen álló téglány alaprajzú, kétemeletes, téglaarchitektúrás, nyeregtetős cérnázóval. A fonoda mellett szabadon álló, kétemeletes, nyeregtetős téglaépület az Orphelináta leányotthon. A telepen álló új, a selyemgyár történeti beépítéséhez nem tartozó, azonban legutóbbkori ipartörténeti szempontból értékes épületek: a telep közepén, a fonoda előtti téren álló, vasbeton szerkezetű és téglaburkolatos csarnokok, a porta épülete, valamint az egykori Orphelináta mögötti trafóház. Az épületkomplexum hosszú távú megőrzése csak állandó műemléki védettséggel biztosítható. készítette:


látta:

jóváhagyta:



143

a 165. §-hoz 1857-ben épült evangélikus iskola és tanítólakás. Az iskola egy tantermes, a lakás három szobás, kéttraktusú, részben alápincézett, udvari homlokzata tornácos. Tótkomlós evangélikus szlovák település, amely szlovák nyelvhasználatával, nemzetiségi nyelvű iskolájával őrzi szlovák identitását. A védendő iskolaépület a település történelmének egyik fontos emléke, jellegzetes szlovák iskolaépület, nagyrészt eredeti állapotában maradt fenn. A településen egykor tíz szlovák iskola működött, a 21. századot már csak ez az épület érte meg. Az evangélikus iskola és a szintén felterjesztésre kerülő evangélikus lelkészlak műemlékké nyilvánításával a tótkomlósi szlovákság épített örökségének legfontosabb elemei őrizhetnék meg hagyományos arculatukat. a 166. §-hoz Az 1763-ban épült egykori lelkészlakás egy téglány alaprajzú, kontyolt tetős, tornácos, részben alápincézett épületből, és a merőlegesen hozzáépített kisebb, nyeregtetős, deszkaoromzatos épületből áll. A telek átellenes sarkában található a mészégető gödör, amelynek fontos szerepe volt az 1831-ben pusztító kolera legyőzésében, ugyanis innen hordták a meszet temetéskor az áldozatok tetemeire. Mindegyik épület telekhatáron áll, az udvar fehérre meszelt, tömör téglakerítése fogja össze őket. Az épület jelenleg is lelkészi hivatalként működik. A szlovák nemzetiségű település legfontosabb épített örökségi emlékei közé tartozik a parókia épületegyüttese, a szintén felterjesztésre kerülő evangélikus iskolával és tanítói lakással együtt. a 167. §-hoz Újszentmargita római katolikus temploma a község központjában álló, jelentős településszervező elem. Az Árpád-kori eredetű pusztai település templomának építését a főkáptalan rendelte el; az épületet 1893-1894-ben emelték és 1895-ben szentelték fel Szent Margit tiszteletére. A plébánia L alakú épülete a templomtól messze, az egykori egységes telek északi végében, az utcavonalra merőlegesen áll, feltehetően 19. századi eredetű. A templom és a parókia egykor egy ingatlanon álltak. A település Árpád-kori eredete ellenére nem rendelkezik műemlékkel, ezért 19. századi, historizáló stílusú templomának és plébániaépületének védetté nyilvánítása szimbolikus jelentőséggel bír, s egyúttal jó példaként szolgálhat a település további örökségi értékeinek megőrzéséhez. a 168. §-hoz A település szélén álló kisméretű barokk kápolna teljes épségben maradt fenn. Markáns formája és a tájban való elhelyezése hűen tükrözi az építéskori kialakítást és elrendezést. A 18. század végi építmény mind kora, mind építészeti kvalitása tekintetében érdemes a műemléki védelemre. készítette:


látta:

jóváhagyta:



144

a 169. §-hoz A védelemre javasolt régi Zichy-, vagy más néven Zichy-Wenckheim-kastély addig szolgált a család vajtai fő rezidenciájaként, amíg Zichy Aladár 1923-ban meg nem építette új kastélyát a településtől délre. A földszintes, négy szárnyépületből álló, szabálytalan U alaprajzú, észak felé egy további toldalékszárnnyal bővített kastély feltehetően 18. századi eredetű épületrészek összekapcsolásával és átalakításával a 20. század első negyedében nyerte el mai formáját, de sok részletében a korábbi építészeti megfogalmazás emlékét őrzi. A kastélytól északra álló, vakolatlan tégla homlokzatú víztorony és a gazdasági épületek a 19. és 20. század fordulója körüli évtizedekben épültek. A kastélytól délnyugatra fekvő, nagy kiterjedésű díszkert a 20. század első negyedében készült. Az együttes jó példája az arisztokrácia uradalmi székhelyeken létrehozott, alárendelt szerepű rezidenciáinak. Az épület történeti értékét tekintve nagyobb jelentőségű, mint a már régóta védett, pedig csak 1923-ban (igaz, Pollack Mihály korábbi tervei szerint) épített új kastély, és e jelenség szakmai korrigálása is mindenképpen indokolt. Az épület sok szerkezeti és építészeti részlete (pl. tetődíszek, ajtók, kandallók) eredeti, ezek kimagasló igényességgel készültek el. A kert területe még nagyrészt ép, és megfelelő kutatások segítségével hitelesen helyreállítható. a 170. §-hoz A főutcára majdnem merőlegesen, a templom mögötti dombon helyezkedik el a temető. Az 1868ban épített ravatalozó kápolna a domb tetején emelkedik, míg a kápolnához vezető út mentén a kálvária kis nyeregtetős stációi sorakoznak. A kápolna előtt nagy kő oszlopszékes keresztek állnak. Oldalt és mögöttük láthatjuk a temető legrégebbi, különlegesen míves, 19. századi öntöttvas keresztjeit és a századforduló, valamint az I. világháború idejének faragott kőkeresztjeit. A temetőben kiemelkedően nagy számban találhatók védelemre méltó sírjelek, amelyek a kápolnával egységében megőrizve, jelentős képzőművészeti, ipartörténeti és helytörténeti szereppel bírnak. a 171. §-hoz A népi porta Vállaj településközpontjában, az eredeti településszerkezetre jellemző fésűs beépítésben áll. A mai formájában 19. századi, historizáló stílusú, városias megjelenésű lakóépület vakolatdíszes főhomlokzatával fordul a falu felé. Jelentős településszerkezeti szerepén túl olyan egyedi értékekkel is bír, amelyek méltóvá teszik az egyedi műemléki védelemre. A lakóház a sváb népesség építészeti jellegzetességeit a mai napig megőrizte (méret, alaprajz, homlokzati kialakítás) és a porta belsejében további színvonalas melléképületek állnak. Ezek közül kiemelkedik a méretében és megmunkálásában, díszítésében is egyedülálló csűr. a 172. §-hoz A Fő utca 55. szám alatti szabálytalan alakú telken helyezkedik el a 19. század első felében épült háromszintes malomépület, egyben molnárház. A szarufás, csonkakontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett épület alapja kő, falazata vályogtégla és vert fal. A malom ma is működőképes, azonban készítette:


látta:

jóváhagyta:



145

lapátkereke hiányzik, és a Malom-árok megszűnése miatt ma már vízzel nem hajtható meg. Az épület lakórésze formáját a 20. század közepén történt korszerűsítés során nyerte el. Ekkor épült a fedett bejárati épületszárny az úgynevezett „tornác“, amely megszakítja az épület keleti oldalán végigfutó nyitott gangot. A malomhoz nyugati oldalról később hozzáépített gépterem található. Az épülettel párhuzamosan, attól hátrább, keleti irányba helyezkedik el vele egykorú, egytraktusos melléképülete, amelyben az itt őrlető gazdák szállhattak meg, lisztjükre várva. Az épületegyüttes országos védelmét a malomépület építészeti értékei, a működő malomszerkezet, s a melléképületekkel együtt alkotott gazdasági szerveződés különlegessége indokolja. a 173. §-hoz A Szent Donátnak szentelt kápolnát a homlokzaton elhelyezett tábla tanúsága szerint 1914-ben építették a zalaszántói hívek adakozásából. A jó arányú, gazdagon tagolt homlokzatú, késő barokk stíluselemeket is alkalmazó, historizáló épület a környék 18. századi templomépítészeti hagyományait folytatja. Tagolt tornyával, falazott gúlasisakjával, pilaszteres tagolásával a Keszthely környéki historizáló építészet kései, de értékes példája. Az épület jelentőségét emelik a neorokokó falképek. A kápolna előtt álló, valószínűleg az 1920-as években készült, igényes kialakítású, gazdag tagolású, architektonikus talapzaton emelkedő, romos állapotban lévő kőkereszt szakszerű helyreállítása is műemléki érdek, védelme ezért a kápolnával együtt javasolt. a 174. §-hoz Zsáka település birtokosa, Rhédey Gábor báró 1860 és 1887 között építtetett a szélmalmot a falu keleti részén, amelyet 1895-ben gőzmalommá, majd 1911-ben olajmotorokkal működő vámmalommá alakítottak, s ekkor oldalszárnyakkal is bővítettek. Az államosítás után megszűnt malomként funkcionálni, magtárként használták. Hazánkban ötvennél kevesebb szélmalom maradt meg, ezek fele áll műemléki védettség alatt. A zsákai malom impozáns alkotás, faluképi szerepe mellett építészeti különlegesség, a korábbi szélmalom és a százéves motoros malom furcsa, meglepő és látványos egysége: a szögletes malom középrészén felfelé szűkülve domborodik ki az egykori szélmalom teste. Szélmalomként is védelmet érdemelne ritkasága miatt, ám a bővítés sajátossága országos viszonylatban is egyedi értékké avatja a 175. §-hoz A Wekerle-telep nemzetközi összehasonlításban is az egyik legnagyobb méretű és várostervezésileg legjobban sikerült példája a központilag tervezett és felépített kertvárosoknak. A várostervező, illetve az egyes lakó és középületek típusterveit készítő építészek közötti mintaszerű együttműködés eredménye a karakteres megoldásokban bővelkedő, otthonos, barátságos városrész, amelynek lakói hamar lokálpatriótákká váltak, s valóságos közösséggé formálódtak. Az anyagi lehetőségekhez alkalmazkodva a legkorszerűbb lakások épültek fel, amelyek ma is vonzóak. készítette:


látta:

jóváhagyta:



146

A telep 1909–26 között épült ki. A telep kialakítására pályázatot írtak ki, de végül a tervpályázati eredményeket összegezve Győry Ottmár főmérnök dolgozta ki a telep szabályozási tervét. A legelső típustervek 1909 első negyedében készültek, de valószínűleg 1910 végére minden terv elkészült. A tervek közül többet a minisztérium alkalmazottai terveztek, vagy terveztek át. Az eredeti terveket a tervezők nevének betűjelei alapján nevezték el, de ennek ellenére nem minden tervezőt tudunk ma már azonosítani. Típusházat tervezett a telepre Árkay Aladár – Kallina Géza, Komjáthy Sándor, Vásárhelyi Dezső, Tichtl György, Wälder Gyula. A több éven át elhúzódó építkezés során a típustervek többször módosultak, a terveket felülvizsgálták, s a javított változatban épültek meg. Az idő múlásával egyre több apró dekoratív részlet maradt le az épületek kivitelezése során, feltehetően gazdasági okok miatt. A szabályozási terv elképzelése szerint telepített épületek kialakítása követi a szigorúan meghatározott városépítészeti elveket. A hierarchikus rendben szerveződő utcák térfalait az utca jelentőségének megfelelően formálták. A hangsúlyos helyeken építészetileg is hangsúlyos elemeket alkalmaztak. A városi rendszerhez igazodott a közintézmények elhelyezése is. Az oktatási tömböket a jelentős útvonalak csatlakozásánál alakították ki. a lélekszám alapján osztották a települést körzetekre, és jelölték ki az iskolák, óvodák helyét. A több útvonal találkozásánál kialakuló háromszög alakú telken úgy helyezték el az épületet, hogy a hangsúlyos bejárati építmények fordultak a főútvonalak felé. Ugyanilyen hangsúlyos épületek voltak az igazgatói lakások is. A telepnek egyedi hangulatot kölcsönöz, hogy szigorúan megkötött városépítészeti elvek mellett, de több építész dolgozta ki az épületek terveit. Ezzel a különböző formavilágú építészek is nagyon egységes, de ugyanakkor változatos együttest tudtak alkotni, hiszen mindenki alávetette magát a rendezési elképzelésnek. A telepen kialakult városépítészeti rend nemcsak az épületek tömegformálásának hatásából adódott. Az épületek telepítésénél nagyon következetesen határozták meg az előkertek nagyságát. Ugyanezt a következetességet figyelhetjük meg a kertészeti kialakításnál. A Wekerle-telep hazánk egyik legismertebb, legértékesebb építészeti, s ma már műemléki együttese. Védetté nyilvánításával régi adósságot dolgozhatnak le az örökségvédelemért felelős szervek. a 176. §-hoz Decs középkori eredetű település, első írott említése 1398-ból származik. A település ekkor a váci káptalan birtoka volt; 1402-ben IX. Bonifác pápa engedélyt adott a váci egyház prépostjának, hogy Decsen templomot vagy kápolnát építsen. A középkori eredetű településszerkezetről nem állnak rendelkezésre források, a ma ismert településmag a 18. század végi szerkezetet, illetve telekosztásokat őrzi. Az Ófalu településrész legrégebbi épülete, az Öreg utcában álló 15. századi, gótikus eredetű, többször átépített református templom. A település feltehetően ebben az időszakban alakulhatott ki. Decs a török hódoltság idején nem vált lakatlanná, a 16.-17. században elpusztult környező települések megmaradt lakosai is ide menekültek. A 17. századtól a bátai apátság birtoka volt. Az 1784-es I. katonai felmérés és az 1864-es kataszteri térkép megközelítően azonos- máig fennmaradt –utcahálózatot és utcavonalas beépítést jelöl a településen, az ún. Ófaluban. A településrész szerkezetét jellemzően észak-déli, illetve kelet-nyugati irányú, részben készítette:


látta:

jóváhagyta:



147

egymást keresztező utcák és közök határozzák meg, és ez a település legértékesebb épületállománnyal rendelkező része. Kisebb számban szép példái maradtak fenn a korábbi, jellemzően 1860-1880 között épült típusnak az Öreg, Fő, Kossuth, Dózsa György utcákban és egyes keresztutcákban. Utcavonalon, fésűs beépítésben állnak a téglalap alaprajzú lakóházak, csatlakozó gazdasági szárnyakkal, udvarukat az utca felé kerítésfal határolja. Az épületeket főként bátaszéki kőművesek építették, vályog vagy még inkább téglafalazatúak, cserépfedéssel. Néhány 1910 körül épült lakóház klinkertégla burkolatú, míves kerámiadíszekkel és fémmunkákkal. A gazdasági épületek impozáns méretűek (háromszintes magtárak, téglából épült ólakra emelt fa górék, magas kocsiszínek), mennyezetük gyakran mestergerendás deszkafödém. A református templom tornyához csatlakozóan az 1890-es években megépült az új iskola és a rektorház. A régi községháza telkén emelték az 1920-as években az új községházát és mellette a jegyző házát. A tőle É-ra lévő telken álló házat az 1980-as években elbontották, itt kis parkot alakítottak ki, emlékművel. Decs község a Sárköz talán legjobban megőrzött települése. Lakóházai a 19. század végi gyarapodás nyomán kialakult polgárosodó népi építészet sajátosságait hordozzák. A máig megőrzött 19. század végi, 20. század eleji lakó- és melléképületek homlokzatai egységes, még szinte megbontatlan faluképet alakítanak ki, amelyet a historizáló stílus jellemez. A 20. századi építészetet szecessziós ízlésű polgárházak képviselik. Decs épített örökségének jelentőségét a műemléki jelentőségű terület státusz elismeri, megőrzését szakmai felügyelettel biztosítja. a 177. §-hoz Jánoshalma – az egykori Jankovácz – főbb vonalaiban őrzi a 18. század végére kialakult településszerkezetét. A török kiűzése után betelepült szerbek, majd bunyevácok mellett 1730-tól válik jelentőssé a magyar népesség, velük érkeznek szlovákok, s további délszlávok. A kereskedelemből élő városban hamarosan megjelennek a zsidó hitű lakosok is. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal, saját kultúrájuknak megfelelően építkeztek. 1807-ben Jankovácz kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcskereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták, utalva az itt egykor birtokos Hunyadi Jánosra. A város szerkezeti központja ma is a Béke tér, körülötte régi vonalukon futnak a több évszázados utcák. Bár Jánoshalma településképén sokat rombolt az elmúlt ötven év, a településszerkezet és a történeti épületállomány még ma is jól reprezentálja a település korábbi építészetének gazdagságát. A település építészetileg kevéssé egységes képet mutat, érintetlen történeti, építészettörténeti értékű utcaképeket, házsorokat kevés helyen látunk. Dózsa György út kivételével csupán elszórtan, készítette:


látta:

jóváhagyta:



148

egyesével vagy teljesen átépített, műemléki értéket nem hordozó épületek között, két-három, alkalmanként négy épületet tartalmazó csoportokban állnak még a Jánoshalma arculatát egykor meghatározó, historizáló stílusú, paraszti-polgári életmódot és ízlést őrző épületek. Ennek ellenére számos kiemelkedően értékes épületet találunk, amelyek sajátosságai országos viszonylatban is értékessé teszik együttesüket. Ezek a túlnyomórészt sajátos ízlésvilágú, helyi jellegzetességeket mutató historizáló stílusú épületek. Kiemelkedő értéket képviselnek a homlokzatok sgraffitto díszei, a gazdagon faragott kapuzatok, valamint a szintén egyedi kovácsoltvas munkák. Az egyes épületek egyedi védelme csak kevés esetben volna elképzelhető és szükséges, ezért a műemléki jelentőségű terület kijelölésével biztosítható a ma meglevő értékek védelme. Ezzel egyúttal a település szerkezete és a ma még meglevő utcaképek hosszú távú megőrzésére is lehetőség nyílik. a 178. §-hoz A védelem alá helyezendő terület magába foglalja Miskolc történeti területét: a belvárost, az avasi pincesort, valamint az 18. század eleje és 19. század vége között ideiglenesen önálló, a város testébe ékelődő Mindszent települését. A terület határán belül a kisszámú középkori és koraújkori emlék mellett tömegesebben a 18. századból maradt fenn összefüggő és értékelhető építészeti emlékanyag. Erre szervesen rakódott rá a 19. század folyamán a kisszámú, de igényes klasszicista stílusú, majd a romantika és a historizmus korszakának bővebb és változatosabb építészeti anyaga, amely a város magyarországi viszonylatban érintetlennek tekinthető képét alapjaiban határozza meg. Jelentős, jó színvonalú épületállomány képviseli a 20. század elejét és a két világháború közti korszakot. Kevésbé szervesen csatlakozik ehhez a huszadik század második felének épületállománya, amelyben szintén találunk jó kvalitású épületeket. Különösen fontossá teszi a belváros épületállományát a Miskolcon, mint területi központban létrejött és szinte érintetlenül fennmaradt reprezentatív kialakítású középületek – pénzintézetek, szállodák, iskolák, különböző hivatali épületek – nagy száma. Miskolc belvárosának a térségben kiemelkedő kereskedelmi központ szerepét tükrözik a Széchenyi utca kereskedőházai, melyeknek sajátos hangulatot kölcsönöz a helyenként még meglevő átjáróházas elrendezés. Az Avas pincesorának épületei részben ma is őrzik a 19. század eleji kialakításukat, de közöttük néhány barokk kori is található. Maguk a hegybe vájt borospincék a középkortól kezdve készültek, így ezek Miskolc város történetének legrégebbi tanúi. A kijelölt terület olyan rendkívüli, sajátos és egyedi történeti és építészeti elemeket foglal magába, amelyek megőrzése nemcsak Miskolc város számára, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára nagy fontosságú, hanem országos szinten is lényeges volna. Bár a területen a huszadik század második felének nagyszabású, ám egyúttal meggondolatlan városrendezési koncepciójának köszönhetően egyes épülettömbök építészeti értékeit súlyos veszteségek érték, a terület történeti egysége (az utcahálózat, egyes történeti épületegyüttesek, egyes utcák házsorai) mégis viszonylag épen megmaradt, s a kijelölt terület határvonalán mindenfelé találunk a város régebbi korszakaiból származó értékes épületeket. A fentiekhez hozzájárul, hogy a város kiemelkedően szép természeti környezetben helyezkedik el, ami építészeti és történeti értékeivel együttesen – a nehézipar felszámolása utáni időkben – talán egyik alapja lehet a város új arculata kialakításának. A kijelölt területen számos „hézag”, készítette:


látta:

jóváhagyta:



149

beépítendő terület található jelenleg, és találunk elhibázott koncepció alapján született, a városképet hátrányosan befolyásoló, kevésbé színvonalas épületeket is. A város építészeti és történeti értékeinek módszeres feltárása után egy értékvédelmi szempontokon alapuló városfejlesztési terv jó irányba haladva változtathat ezen, s kialakíthatja Miskolc megfelelő fejlesztési irányvonalát. a 179. §-hoz A Hűvösvölgyi úton található ún. Balázs vendéglő, a 18. század legvégén létesült Buda város határában, s mint ilyen a főváros egyik legrégebben fennálló vendéglátóhelye volt. Az épület kezdetekben a mainál kisebb volt, jelenlegi formáját több ütemben nyerte el. 1981-ben leégett, és az 1987-ben történt helyreállításkor sok eredeti részletét elbontva újították fel. Az átalakítások ellenére, az épület történeti értékei megőrzése céljából sor került annak műemlékké nyilvánítására is, 1987-ben. Az azóta eltelt idő során, az épületen további átalakítások történtek, 2004-es bezárása óta pedig lepusztult, romos állapotba került. Az eredeti épület történeti szerkezeteinek nagy részét ugyan ma is őrzi, egyéb építészeti értékeinek elvesztése miatt azonban műemléki védettségének fenntartása a továbbiakban nem indokolt. a 180. §-hoz Az 1620–24/1951 KM sz. határozat alapján műemléki védelem alatt álló, 15661 műemléki törzsszámon nyilvántartott Budapest VIII. kerület, Tömő utcai ingatlan korábban a 36302 helyrajzi számon állt. A 36302 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa a telek megosztását és egyéb ingatlanokkal való összevonását kérelmezte, melyhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fővárosi Irodája 460/861/011/2007 ügyiratszámú határozatában járult hozzá. A telkek megosztása után a műemléki értéket képviselő romantikus lakóház (épült 1872-ben Lohr János tervei szerint) a 36302/3 helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. A 36302/1, 36302/2 helyrajzi számú ingatlanokon műemléki érték nem található, ezért a műemléki védelem fenti ingatlanokról való törlése indokolt. a 181. §-hoz A 15-16. századi épület felhasználásával 1728-ban épült csákánydoroszlói Batthyány-kastély angolkertjét a 19. század első felében alakították ki. A törlésre javasolt ingatlan nem tartozott a kert területéhez, attól – a kataszteri térkép szerint – csatorna választotta el. Tárgyi ingatlan valamilyen gazdasági együttes része lehetett. A telken jelenleg álló épület 1950-ben, kétlakásos erdész szolgálati lakóházként épült. A telek megosztására 1992-ben került sor. Az ingatlan a kastély kertjéből lett kialakítva, annak a védelmét vitte tovább az utódtelek. A kastélykert 1958 óta védett. A területrész egyedi védettségének törlésével és műemléki környezetként történő kijelölésével az együttes nem veszít az értékéből. a 182. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



150

A műemlékileg védett népi lakóház 2009-es helyszíni kulturális örökségvédelmi hatósági ellenőrzése során kiderült, hogy az épületet lebontották, a telek elhagyatott, gazos, az ingatlan hátsó részében egy legyező alakú épület alapozása található. Előzményként ismertté vált, hogy az önkormányzati tulajdonú telken az 1980-as évek végén panziót kívántak létrehozni, és jogerős építési engedély nélkül építették az alapozást. Az 1990-es évek elején a népi lakóépület faanyagát (tetőszerkezetét és nyílászáróit) ellopták, így az épület élet- és balesetveszélyessé vált, ezért az önkormányzat 1994 körül az épületet teljesen elbontotta. Mivel a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, a műemléki védelem fenntartása a továbbiakban nem indokolt. a 183. §-hoz A kocsi Szabadság utcai majorság eredetileg téglány alaprajzú épület volt hátrafutó gazdasági szárnnyal, melyből a főépületet teljesen elbontották, illetve átépítették, helyére modern, jellegtelen épületet emeltek. A gazdasági szárny csekély része, illetve az alatta lévő pince még áll. Mivel az épület eredeti jellegét teljes mértékben elvesztette, a műemléki védelem fenntartása nem indokolt. a 184. §-hoz A Komlóska, Ságvári Endre utcai előkertes építmény, szoba-konyha-kamra-istálló elrendezésű volt. Falazata az első szoba és a konyha udvari homlokzati részén keresztfejes boronafal, a konyha hátsó homlokzati részén – a szabadkémény miatt sárba rakott kő. A hátsó szoba és az istálló talpas-vázas, állókarós sövényfonatos paticsfal. A talpfa az egész épület alatt végighúzódott. A telket egykor keresztben L-alakú csűr zárta le. Az épület hosszabb ideje nagyon rossz állapotban volt, ami miatt a Hivatal több ízben hatósági kötelezést írt elő az ingatlan tulajdonosának a lakóház felújítására. A helyreállításra azonban – elsősorban az elégséges anyagi fedezet hiányában – nem került sor. A 2009 novemberében a Hivatal által végzett helyszíni szemlén megállapításra került, hogy az épület és a csűr megsemmisült, helyreállítására már nincs remény, így műemléki védelmének törlése indokolt. a 185. §-hoz 18. században épült klasszicizáló, késő barokk lakóház. A műemléki védelmet 1958-ban jegyezték be a ma már két különálló ingatlanra, az 16632/5 és 16632/6 helyrajzi számú telkekre. Az 16632/5 helyrajzi számú ingatlanon áll a műemléki védelem alapját képező klasszicizáló, késő barokk lakóház. Az 16632/6 helyrajzi számú telken lévő épületeket az eltelt évtizedek alatt lebontották, így a telek jelenleg üres, beépítetlen, parkolóként használják. Mivel a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem fele meg, a műemléki védelem fenntartása nem indokolt. a 186. §-hoz készítette:


látta:

jóváhagyta:



151

19. századi népi pinceépület, hajlított pince. Az 5800/1986. OMF határozat alapján műemlékké nyilvánított 1271 helyrajzi számú ingatlan a KÖH engedélyével megosztásra került, aminek következtében két önálló ingatlan jött létre. A műemléki értéket jelentő pince a telekalakítás következtében létrejött 1271/2 helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. A létrejött másik – 1271/1 helyrajzi számú – ingatlan műemléki értéket nem hordoz, ezért egyedi műemlékként való védelme a továbbiakban nem indokolt. a 187. §-hoz Az 1788-ban épült szigetszentmártoni római katolikus templom telkének 2008-ban történt megosztását követően az eredeti ingatlan helyén két utódtelek jött létre, melyek közül a műemlékileg védett barokk templom az 1/4 helyrajzi számú telken helyezkedik el. A műemléki védettség megszüntetését az egyházközség a szomszédos, 1/3 helyrajzi számú telek esetében kérvényezte, ahol az 1939-ben épült plébánia áll. A 2009 júniusában végzett helyszíni szemlén a Hivatal munkatársai megállapították, hogy az épület nem képvisel építészeti értéket, ezért védettsége megszüntethető. Az épületben található kékmintás mozaikpadló másodlagos felhasználása javasolt. a 188. §-hoz 1750-1756 között barokk stílusban épült egykori Borbély-kúria. 2001-ben történt telekmegosztás során az eredeti 803/1 helyrajzi számú ingatlan helyén két utódtelek jött létre, melyek közül a műemlékileg védett Borbély-kúria a 803/6 helyrajzi számú telken helyezkedik el. A 803/5 helyrajzi számú ingatlanon a község 1960-as években épült kultúrháza áll, műemléki érték nem található. Mivel az ingatlanon található épület a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg, a műemléki védelem fenntartása nem indokolt. a 189. §-hoz A 9/2009. (III.6.) OKM rendelet 192. § alapján műemlékké nyilvánított 2327/1 helyrajzi számú ingatlan a KÖH engedélyével megosztásra került, aminek következtében hat önálló ingatlan jött létre. A műemléki értéket jelentő vízimalom a telekalakítás következtében létrejött 2322/6 helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. A létrejött másik öt – 2322/1, 2322/2, 2322/3, 2322/4 és 2322/5 helyrajzi számú – ingatlan műemléki értéket nem hordoz, ezért védelmük egyedi műemlékként való fenntartása a továbbiakban nem indokolt. Mivel a telkeken várhatóan lakóépületek épülnek, amelyek jellege erőteljesen befolyásolja a malom városképi szerepét, a létrejött ingatlanok műemléki környezetként való kijelölése megalapozott, továbbá szükséges a megosztás után létrejött műemlék ingatlanhoz újra kijelölni a műemléki környezetet. a 190. §-hoz

készítette:


látta:

jóváhagyta:



152

A rendelet-tervezet módosítja 190. §-val az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 9/2009 (III. 6.) OKM rendelet 192. § (1) bekezdését, ezért szükséges az érintett szakasz helyébe módosító rendelkezést léptetni. A fenti rendelet (2) bekezdésének módosítása azért szükséges, mivel a telekalakítás révén újonnan kialakított műemlék ingatlanhoz, új műemléki környezetet szükséges kijelölni.

készítette:


látta:

jóváhagyta:



153

készítette:


látta:

jóváhagyta:



Budapest, február 09

Recommend Documents