allen lW
rg Díj
Raou
be
Budai ófár * 20 1
0*
A B.Zs.H. Budai Körzetének Havilapja ® 2013. november ® 5774. H.esván-Kiszlév ® XV. évfolyam 8. szám
Mit szeretnél igazából? Verő Tamás: Mit szeretnél igazából? 1. oldal Imaidők és Jahrzeitok 2. oldal Háztáji Hírek 3. oldal Róna Éva: Ünnepi kiadvány 3-4. oldal
Mit szeretnénk igazából? Természetes és őszinte válasz: egészséget, és boldogságot. Ezen kívül mire vágyunk? Ne legyünk telhetetlenek, de ugyanezt szeretnénk hozzátartozóinknak is. Arra vágyunk, hogy szüleink, gyermekeink, testvéreink, férjünk vagy éppen feleségünk egészségben és örömben éljék mindennapjaikat. Nézzünk magunkba! Mi az, ami legbelül a szívünk mélyén, rejtve mindentől, most előbújik, és esdeklően könyörög? Igen, egészséget szeretnénk. Egészség és szeretet imádottunknak is, mely vágy a saját testi és lelki épségünk elé helyezve áll. Ha tehetnénk, odafentre felpillantva is csak védenénk, és óvnánk őket.
Csillag Ferenc: Amit érdemes megnézni XXXIV. 4-5. oldal Hrotkó Larissza: Nézek a múltba... 6-7. oldal 155 éve született Eliezer Ben-Jehuda 8. oldal 100 éve született India magyar Fridája 9. oldal Véletlenül találta fel Bíró a golyóstollat? 10. oldal A Micve Klub programajánlója 11. oldal A Micve Klub novemberi programja 12. oldal
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön! A társadalmi elvárások, a gazdasági helyzetünk, a körülmények arra késztetnek bennünket, hogy megállás nélkül, csak és kizárólag a munkáé legyen a főszerep. Ebből keletkezik a megélhetőségünk, s a munkakörülmények sokszor nem engednek egy percnyi szusszanást sem. Nem marad időnk, hogy szeretteinkkel legyünk, rájuk szánjuk energiánkat, életünk pillanatait. Valóban ez lenne a hosszú élet? A hosszú életet az egészségben megélt hetek, hónapok és évek jelentik. (Tudom, a pénzkereset nélkül, nagyon sok minden nem adatik meg.) A tórai parancsolatok között található hosszú élet - a hagyományos értelmezés szerint - azt is jelenti, hogy amíg emlékezünk az édesapára/édesanyára, azzal hosszú életet biztosítunk emléküknek, egykori létüknek. De most vizsgáljuk meg a tíz igét egy másik oldalról. Ne várjuk meg, amíg a szüleink, szeretteink az örök élők útjára lépnek, ha-
nem most, akár ebben a pillanatban álljunk meg, rohanjunk oda hozzájuk, vagy telefonáljunk, esetleg írjunk levelet nekik. Legyünk minél többet együtt és legyen ez őszinte, tartalmas együttlét! Álljunk meg egy pillanatra, leljünk naponta, hetente időt az együttlétre, tápláljuk a szeretet lángját! Közeleg Hanuka, a felavatás, az újjászentelés ünnepe. A mi érzéseinket is újjá kell avatni, újra kell teremteni. A hanukijában gyújtott lángok irányt mutatnak a sötétségben, melegséget, reményt adnak. Anno a maroknyi zsidó sereg felvette a harcot a túlerőben levő ellenséggel. Más kultúra, más hagyomány. Ők kitartottak, győztek, felszabadították a jeruzsálemi szentélyt. Hinnünk kell, hogy mi is fel tudjuk venni a harcot és akkor elérhetjük a hőn vágyott boldogságot. Védjük hitünket, közösségünket, családunkat, szeretteinket és akkor elérjük a vágyott célokat! Tartsunk ki hitünk mellett! Tartsuk meg Hanuka ünnepét!
Tanuljuk meg az ünnep hátterét, a héber szövegeket is, hiszen a múltunk, a családi történetek, a zsidó nép történetének ismeretére is szükségünk van. Kérdezzünk rá, hogy a családban van-e a hanukával kapcsolatos emlék! Amennyiben ezt is megvalósítjuk, hosszú életünk lesz a földön, hiszen a szeretet és az egészség szorosan összekapcsolódik. Az elkezdett lépésekhez adjon az Ö'rökkévaló erőt és kitartást, s akkor elérhetjük a hőn vágyott boldogságot! Verő Tamás rabbi
Budai ófár
2013. november
5774. Hesván-Kiszlév
Imaidők 2013. év novemberi imarendje - 5774. Hesván-Kiszlév November 01. 02. 04. 07. 08. 09. 11. 14. 15. 16. 18. 21. 22. 23. 25. 27. 28. 28. 29. 29. 30. 30. December 01. 02. 02. 03. 04. 05. 05.
18.00 10.00 07.01 07.02 18.00 10.00 07.02 07.03 18.00 10.00 07.02 07.03 18.00 10.00 07.02 15.40 07.03 15.40 15.30 17.30 10.00 17.00 15.40 07.02 15.40 15.40 15.40 07.03 15.35
péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat hétfő csütörtök péntek szombat hétfő szerda csütörtök csütörtök péntek péntek szombat szombat vasárnap hétfő hétfő kedd szerda csütörtök csütörtök
Jahrzeitok Dr. Bruszt Pál Tolnai Jenő Maior László Kovács István Einhorn Imre
Kábálát sábát, szombat fogadás (gyertyagyújtás:16.09) Ünnepi ima - TOLDOT (Hávdálá: 17.13.) Sáchrit - Reggeli ima Sáchrit - Reggeli ima Kábálát sábát, szombat fogadás (gyertyagyújtás: 15.58) Ünnepi ima - VÁJÉCÉ (Hávdálá: 17.03) Sáchrit - Reggeli ima Sáchrit - Reggeli ima Kábálát sábát, szombat fogadás (gyertyagyújtás 15.50.) Ünnepi ima - VÁJISLÁH (Hávdálá: 16.56) Sáchrit - Reggeli ima Sáchrit - Reggeli ima Kábálát sábát, szombat fogadás (gyertyagyújtás 15.43.) Ünnepi ima - VAJESEV (Hávdálá: 16.50) Sáchrit - Reggeli ima este erev Hanuka első napja (gyertyagyújtás:1+1) Sáchrit - Reggeli ima Hanuka első napja ( gyertyagyújtás: 2+1) Hanuka második napja (gyertyagyújtás: 3+1) Kábálát sábát, szombat fogadás (gyertyagyújtás 15.38.) Ünnepi ima - MIKÉC (Hávdálá: 16.47) Hanuka harmadik napja (gyertyagyújtás: 4+1) Hanuka negyedik napja (gyertyagyújtás: 5+1) Sáchrit - Reggeli ima Hanuka ötödik napja (gyertyagyújtás: 6+1 samesz) Hanuka hatodik napja (gyertyagyújtás: 7+1 samesz) Hanuka hetedik napja (gyertyagyújtás: 8+1 samesz) Sáchrit - Reggeli ima Hanuka nyolcadik napja
Hesván 28. 29. Kiszlév 01. 04. 05. 06. 08. 11. 12. 13. 15. 18. 19. 20. 22. 24. 25. 25. 26. 26. 27. 27. 28. 29. 29. 30. Tévét 01. 02. 02.
A Jahrzeit-Táblán szereplő elhunytak nevei az 5774. év Hesván-Kiszlév (november) havában
November 04. November 08. November 17. November 18. November 23.
Friedmann József Sebők Antalné Halmos Józsefné Székely Andor Váradi József
-2-
November 25. November 26. November 26. November 28. November 28.
2013. november Ros Hasana előestéjén, valamint Kol Nidré alkalmával is több száz ember gyűlt össze zsinagógánkban és annak udvarán, hogy együtt imádkozhassunk és köszönthessük az 5774. évi zsinagógai esztendőt és az engesztelés napját. Az ünnep valamennyi napján zsinagógánk telve volt imádkozó hívekkel, ami külön örömmel töltötte el szívünket. Minden kedves hittestvérünknek boldog újesztendőt kívánunk és kérjük az Ö'rökkévalót, adjon egészséget, boldogságot és minden jót nekünk, családunknak és a közösség minden tagjának. Őszi nagyünnepeink alkalmával Ilan Mor, Izrael Állam Magyarországra akkreditált nagykövete, Mira Hoxha az Albán Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint M. André Goodfriend, az Egyesült Államok ideiglenes nagykövete is megtisztelte jelenlétével közösségünket. Szimchát Tóra estéjén és másnap délelőttjén zsúfolásig megtelt zsinagógánk. Közösségünk gyermekes családjai és rokonaik, zsidó iskolák diákjai sok-sok cukorral és csokoládéval édesítették meg ittlétünket. Vidáman, dalolva kísértük valamennyi Tóránkat hétszeres körmenetben a tekercs befejezése és újrakezdése alkalmából. Kívánjuk valamennyiüknek, hogy a jókedv tartson ki sokáig szívünkben és lelkünkben! Október 2-án tartottuk meg a Szimchát Tóra alakalmából rendezett halvacsorát, ahol 84-en ünnepeltünk együtt. A három hátán Halpern György, Kőszegi Zoltán és Szerényi Győző voltak. Kellemes barokk zenét hallgathattunk viola de gamba hangszeren Budai Dávid előadásában, akinek ezúton is
Budai ófár
Háztáji Hírek köszönetünket fejezzük ki. Köszönet illeti mindazokat, akik nagy igyekezetükkel hozzájárultak ahhoz, hogy ünnepeinken minden szépen, jó körülmények közepette, rendezetten menjen. Todá Rábá! Hálánkat fejezzük ki a nagyünnepek alkalmával felajánlott és a már befizetett adományokért. Az önkéntes biztonsági személyzetnek is köszönjük egész évi áldozatos munkájukat. Háber Tibornénak, Bébinek 94. születésnapja alkalmából jó egészséget kívánunk. Mázál Tov! Bis 120! Köszönetünket fejezzük ki azon hittestvéreinknek, akik a Frankel Zsinagóga Alapítvány számára utalták adójuk 1 % - át, amelynek összege 580.910.-Ft volt. Ígérjük, hogy a felajánlásokat ez évben is az előre
5774. Hesván-Kiszlév meghatározott elvek szerint fogjuk felhasználni, a Frankel közösség céljaira. Amennyiben közel vagy a bar/bat micvádhoz: várunk mindenkit nagy szeretettel vasárnaponként a Talmud Tórára a Mezuza Klubban 10.00-12.00 óra között. Péntekenként imaidőben gyermekeknek szombat fogadás Szabó Évivel a Mezüze Klubban. Gyertek gyermek kabalat sabatra! Elkezdődött a hétfőnkénti felnőtt oktatás. Minden héten 19.00 órától Balázs Gáborral várjuk az érdeklődőket. További info: www.hillel.hu A közösség nevében nagyon szépen köszönjük Tárkányi-Gottfried Szilárdnak a terveket, és feleségének Somogyi Zsuzsának áldozatos, kitartó munkáját a Mezüze Klub felújításásának lebonyolításban és szervezésben. Todá Rábá! Hírdetés Idős személy gondozását, háztartás vezetését vállalom, együttlakással Budapesten és környékén. Tel: 06-20-224-95-90. Keressen meg minket, ha:
www.hotan.hu
[email protected]
Ünnepi kiadvány Nagy örökünkre zsinagógánk 125. évfordulójának és az erre az alkalomra megjelentetett könyvnek a nagyvilágban is híre ment. Köszönet érte Róna Évának, aki az Új Kelet című izraeli hetilap októberi számában tette közkincsé alábbi írását. Postaküldemény érkezett számomra. Feladó: a Budapest Zsidó Hitközség Budai Körzete - 1023 Bp. Frankel Leó út 49. A színes borítójú, 91 oldalas, rövid írásokat tartalmazó, fényképekkel ellátott könyv címe: Frankel 125. A mellékelt névkártyára a Budai Sófár című színvonalas havilap fő-
szerkesztője a következőt írta: „Kedves Éva! Szeretettel küldöm a magam és a közösségem nevében ezt az ünnepi kiadványt. Jó egészséget kívánok Neked és családodnak. Üdvözlettel: Sárosi Viktória”. Érdeklődéssel olvasom az ismerős írók érdekes írásait. Csillag Ferenc szerkesztő „125 év” című beszámolója különösen felkeltette a figyelmemet. Ebből idézek néhány részletet: „Buda szívében éppen 125 éve áll egy zsinagóga. 1888-ban épült, Fellner Sándor tervei alapján egy korábbi, kisebb imaház helyén. A neogótikus klinkertéglás templom
-3-
eredetileg szabadon állt. Földszintes házak, a zsidó mészárszék, valamint a hitközségi lakások vették körül.1928-ban felépül mellette a budai zsidó hitközség hatemeletes bérháza, amely a Duna felől nyitott, így a templom keleti falát látni engedi. Az épületet 2000-ben felújították, azonban a világháborúban megrongált eredeti képét sajnos nem sikerült teljesen helyreállítani. Napjainkban a zsinagógában újra élénk a kulturális és hitélet. Ennyi információ olvasható - írja Csillag Ferenc - a fővárosi zsinagógákat bemutató internetes anyagon, a Frankel zsinagógáról. Nekünk mégis töb-
Budai ófár
2013. november bet jelent. A kerek évfordulót köszöntő sorokkal szubjektív érzéseinket kívánjuk közreadni. A Duna felől nézve alig-alig lehet észrevenni, pedig naponta tízezrek pillantanak rá autóból, autóbuszból, valamint az arra sétálók…
szült, akárcsak a padok. Külön érdemes szólni a csillárokról. Egyszerűségükbe is feltűnően szépek.”
A belső tér
A bejárat 125 év! Klasszikus értelemben véve, a templom a harmadik emberöltőhöz közeledik… Személyesen nem ismert eleink olyan nyomokat hagytak, amelyekre a közösség minden tagja büszke lehet. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a főváros legmeghittebb gyülekező helye, mondhatni ékköve ez a templom. A neo-klasszicista épület, építészeti csoda. Kívülről rendkívül egyszerű téglaborítású építmény, bent azonban harmonikusan elrendezett, világos terem fogadja a látogatókat. A fehér falakat szép gesztenyebarna és aranyozott faragások díszítik. A tóraszekrény nemes diófából ké-
A továbbiakban Csillag Ferenc kitér a 125. évfordulóját ünneplő templom látogatottságára. Valamikor csak a környékbeli iparosok, kereskedők jártak ide - írja, - napjainkban a főváros minden részéből, sőt az ország minden pontjáról érkeznek hitüket gyakorlók szombatfogadásra, vagy nagyobb ünnepekre. Olykor kicsinek bizonyul a zsinagóga. Idősek, fiatalok töltik meg a padsorokat. A férfiak gyakran magukkal hozzák az istentiszteletre fiaikat, a nők lányaikat, olykor óvodás korú gyermekeiket, vagy csecsemőiket is. A könyv hangsúlyozza, hogy a templom legrendszeresebb látogatói a holokauszt túlélői, az akkori fiatalok, akik a mai idősebb korosztályt képviselik. Ők a zsidó tragédia szenvedő tanúi. A könyvből tudomást szereznek az olvasók arról is, hogy a zsinagógában márványtáblákat állítottak a holokauszt áldozatainak emlékére. Megrendítő mindenki számára, hogy az áldozatok között lehetettek szüleik, nagyszüleik, rokonaik, hittestvéreik, tanítóik, barátaik, kedveseik, - a 20. század leggonoszabb korszakának ár-
5774. Hesván-Kiszlév tatlanul meggyilkolt áldozatai. Konrád György megható sorainak említése válasz a fenti gondolatokra: „Ha elveszítem a múltamat, akkor elveszítem önmagamat. Akkor nem látom, hogy mi köt az élethez…” Arra is utal Csillag Ferenc, hogy a Frankel zsinagógát gyakran látogatják olyan fiatalok, akik autentikus személyektől szeretnének tájékoztatást kapni a vészkorszak borzalmairól. Verő Tamás rabbi bármikor hajlandó válaszolni a kérdezőknek… Éppen 125 éve avatták fel a zsinagógát, szögezte le többek között a szerző. Ünnepi alkalom ez egy zsinagóga, egy hitközség életében. A ma templomlátogatóira nagy feladat vár, hiszen gyermekeiknek, unokáiknak nem csak a hitet, a szellemiséget is át kell adniuk. Az idejárók valódi közösségi életet élnek. Tisztelik, szeretik és becsülik egymást.
A közösség Az ünnepi megemlékezés könyvének bemutatott írása azzal a kívánsággal zárul, hogy a következő 125 évben a hitbeli elkötelezettség, a mély baráti segítő szellem megőrződjék és továbbadassék a jövendő generációknak, a zsinagóga pedig erősödjék, gazdagodjék hűséges híveinek örömére. Róna Éva
Amit érdemes megnézni XXXIV. Tadeusz Stobodianek: A mi osztályunk (Katona Kamra) Szász János: A nagy füzet (film) E számban két rendkívül különös darab bemutatására vállalkozom. Alig-alig összevethető művekről van szó, ám mégis összeköthetők, ugyanis mindkettőben gyereksorsokat rajzol meg az író, s mindkettőben a II. világháború embert próbáló, jellemet alakító hatásáról szólnak a szerzők. Tadeusz Stobodianek: A mi osztályunk (Katona Kamra) Néhány gondolattal emlékezzünk meg a lengyel szerzőről! Tadeusz Slobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drá-
maírója, tanár, rendező, dramaturg, színházkritikus, a Wierszalin Társulat és a varsói Dráma Laboratórium megalapítója. Tadeusz Slobodzianek műveit eddig több mint harminc irodalmi és színházi díjjal tüntették ki. Háromszor nyerte el a lengyelországi Kortárs Darabok Versenyének fődíját, kétszer az edinburghi Nemzetközi Színházi Fesztivál Fringe First díját, 2010ben A mi osztályunk című darabjáért elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat „Az év legjobb drámája” kategóriában. Műveit a világ legjelentősebb színpa-
-4-
dain játsszák. „A mi osztályunk” ősbemutatójára a londoni Royal National Theatreben került sor, azóta Varsóban, Barcelonában, Torontóban, Philadelphiában és Budapesten is műsorra tűzték. A darabot 2011. októberében vette műsorára a Katona József Színház Kamrája. A bemutató óta sok idő telt el, mégis igen nehéz az előadásra jegyet kapni. (Szemfülesnek kell ahhoz lenni, hogy az internetes jegybeszerzés eredményes legyen.) Nos, két éves türelmes várakozás után szeptember végén eljutottam az előadásra.
2013. november Ahogyan azt megszoktuk a Kamrában, a terem kialakítása úgy történt, hogy a nézők maguk is részesei a darabnak, azaz egy iskolai osztályban érezzük magunkat. Ilyen tanteremben már mindenki ült, korábbi iskolai élményeink feltétlenül felidéződnek. Szemlélődünk, figyelünk, s már a darab elején magunk is szereplőivé válunk az eseményeknek..
A háttérben Haumann Péter A színmű egy felvonásos, ám élesen elválasztható fejezetekre tagolható részek fedezhetők fel benne: háború, német megszállás és zsidóüldözés, felszabadulás, szovjet megszállás, kommunizmus. Minden, amit megélhettek a húszas években születettek. A darab 1935-ben indul, az iskolások, három lány és hét fiú lép a terembe, első napjukat töltik a lengyel kisváros iskolájában. Vannak itt zsidók, vannak itt lengyelek. A gyerekek tanulnak, játszanak, énekelnek a tanteremben. Az első beszélgetés témája: „Mi leszel, ha nagy leszel?” - s mindenki feláll, s megfogalmazza vágyait. Van, aki a szülői foglalkozást választaná, s van olyan tanuló is, aki nagy vágyainak ad hangot. Gondolkodásuk tiszta, gyermeki. Az események ezekkel a gyerekekkel történek meg úgy, hogy nincs jelen egy felnőtt, aki irányítaná őket. Ám életükbe belegázol a történelem. Tudjuk, hogy egyikük sem futja be azt a pályaívet, amelyről szólt. Nem is teljesedhetnek a vágyak, hiszen a XX. század minden évtizede beleszólt a privát életükbe. S ezek a gyerekek képtelenek felnőtté válni. Az egyikük külföldre, Amerikába menekül, s társak nélkül marad, van, aki azért, mert korán meghal, vagy menekülésre kényszerül, de olyan is van közöttük, aki képtelen felfogni, mi is zajlik körülötte. Tipikus közép-európai sorsok jelennek meg a néző előtt, s ezzel idézik fel (a szerző és a rendező) a saját múltbeli tragédiákat, az elhurcolt, a megalázott ősök történetét, a lezáratlan, ki nem beszélt fájdalmakat. Ugyanakkor a történet nem a csupán a vészkorszakról és annak kegyetlenségéről szól, hanem a szerző, Stobodianek elviszi a történetet az ezredfordulóig. Így kapunk képet a sztálini időkről, de a hatvanas évek Lengyelországáról is. Azt tapasztaljuk, hogy a
Budai ófár szerző történelmi tablót alkot, ítéletet nem alkot. Nem titkolt szándéka, hogy az elemzést mindenki egyénileg tegye meg. 2000re az osztály egykor volt tagjai igencsak megfogyatkoznak. Csupán ketten élnek: Abram, Haumann Péter, akit családja még 1937-ben Amerikába menekített, s az egykor Rachelka névre hallgató, de a kikeresztelkedés okán Mariannává lett szereplő, Bodnár Erika. Már képtelenek egymás gondolatait átvenni, egymásra figyelni. Máté Gábor igen feszes rendezésében nincsenek fő- és mellékszereplők. Itt mind a tíz gyerek/felnőtt jelentős szerepet játszik. A bő két órás produkció alatt a diákok szinte soha nem hagyják el a tantermet/színpadot. Időről-időre maguk rendezik át a tantermet/színpadot, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy a felnőtt világ alakításába belenőttek. Az idő múlását a táblán átírt évszámok jelzik. Az előadásban több torokszorító pillanat is van, talán a legemlékezetesebb Abram monológja, amelyben a dédszüleitől kezdődően sorolja fel azokat a személyeket, akiket elveszített a XX. század folyamán. S a névsor végeláthatatlan. Az előadás szereplőit muszáj felsorolni: Bodnár Erika, Pálos Hanna, Pelsőczy Réka, Haumann Péter, Ujlaky Dénes, Bán János, Kovács Lehel, Szacsvay László, Takátsy Péter és Rajkai Zoltán. Valamennyien együtt mozognak, élnek, lélegzenek a produkcióban.
5774. Hesván-Kiszlév A történet már kiindulásában is érdekes, ugyanis ikerpár fiúk kora kamaszkoráról szól. A történelem úgy rendezkedik, hogy a gyerekeket annál az anyai nagymamánál kell elhelyezni, hogy a háborút túléljék, aki a lányát semmire sem tartja, kapcsolatuk sincs, s a magány egészen durvává tette. A
Gyémánt László és András két fiú az osztrák határ melletti kis faluban lel otthonra. De lehet-e otthona a gyerekeknek ott, ahol egy kedves szót sem kapnak, ahol a pofonok rendre csattannak, a durvaságok folyamatosan hangzanak? S miként válaszol erre a két gyerek? A kezdetben riadt tekintetük egyre keményebbé válik, s a film végére mindketten tudatosan alakítják útjukat, melyen elszántan, de egyedül indulnak el. Nincs elválás, nincs visszatekintés, csak jobbra-, illetve balra visz tovább az út.
Jelenet a filmből
Jelenet az előadásból Megrázó előadást láttunk, s ajánlom mindenki figyelmébe. A nagy füzet (film) Ágota Kristóf Trilógia című regényének első könyvét vitte filmre Szász János. A film születését különös érdeklődés övezte. Ennek több oka is lehet. Aki olvasta a regényt, az a történet filmes változatára volt kíváncsi, aki kedveli Szász János képi világát, az bizonnyal a szürke és színes képekért, de vannak olyanok is, akiket a filmfinanszírozás új rendszere tett kíváncsivá, azaz a Nemzeti Filmalap közreműködése. Be kell vallanom, magam az első kategóriába tartozom. Körülbelül három évvel ezelőtt olvastam el a regényt, amely mindvégig igen feszült, izgalmas történet, írói bravúr a történetalakítás és a tömörség.
-5-
Szász János remek szereplőket talált a filmhez. A nagyanyát Molnár Piroska formálja meg. Alakítása robusztus, zsémbes, durva. „Szukafattyak!” - ordítja unos-untalan. A film végére, amikor testi ereje is fogytán van, megenyhül, de szeretni a gyerekeket nem képes. Az ikerpár figuráját Gyémánt László és Gyémánt András játssza. A Somogy megyéből származó és ma is ott élő fiúk oly természetességgel mozognak a vásznon, mintha sokadik filmjüket forgatnák. A filmet lehet szeretni, sokan így nyilatkoznak, lehet fanyalogni, ilyen véleménnyel is találkoztam, meggyőződésem, hogy igen jó alkotás született. A rendező kerüli a didaktikus, szájba rágós stílust. A megjelenő naturalizmussal épp azt a kegyetlen valóságot hangsúlyozza, amelyben a gyerekkor elveszhet, a családi kapcsolatok szétrombolódhatnak. A filmet mindenképpen érdemes megnézni, Ágota Kristóf regényét pedig el kell olvasni. Aki ajánlotta: Csillag Ferenc
