Buda Béla dr. Terápiás lehetıségek, stratégiák, a terápiás beavatkozások hatékonysága
I. Az esetmegbeszélés és vidéke.. II. A segítı kapcsolat nemspecifikus terápiás tényezıi III. Krízis – veszély és alkalom IV. Krízis – döntés és lehetıség V. Pszichoterápia az addiktológiában VI. A pszichoterápiás paradigma változásai
I. Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,
esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset-feldolgozási csoporttechnikák, szupervízió, case management és más „ördögi praktikák"...
1.
Anekdotikus esetek - a kategorizáció és tipuskeresés spontán tendenciái Kuriózumok - problémaérzékenység, pathologia demonstrat physiologiam, érdeklıdésgenerálás Tanítás eseteken át - az alkalmazott humán tudományok, elsısorban a medicina oktatásának İsi technikája Esetek és módszertanitás - sikerek és kudarcok esetei - a jog paradigmái Szakágazat mint eseti tanulságok győjteménye az „állatorvosi ló”
2. Eset a szervezetben - a klinika születése a vizit és az esetbemutatás Az eset a szervezeti kooperáció szempontjából - a dokumentációk szerepe, a közös tudás és a helyettesíthetıség, a felelısség dimenziója (ügyeleti átadás, stb.) Eset és interdiszciplináris együttmőködés az esetvezetési felelısség Ventillációs (feszültséglevezetés, sztresszfeldolgozás stb.) szükségletek és esetmegbeszélés
3./1. Esetmegbeszélés
mint lélektani
(pszichoszociális) problémamegoldás Esetmegbeszélés - döntés, tervezés, monitorizálás és evaluáció Minıségkontroll, ellenırzés, uralom - esetek tükrében
3./2. Eseti
„játszmák” - az információ visszatartása és manipulációja az esetkezelésben Esetközlés - esetleírás kazuisztika - eset-vignetták esettanulmány - a jó esettanulmány nehézségei
4. A
kontextus problémája - az implicit tudás megjelenítésének nehézségei az idı, a részletek, a terjedelem növekvı gondjai Az esetbefogadó számításba vétele figyelem, érdeklıdés, érdekeltség, ismereti háttér, kontextus-ismeret, attitüdinális és motivációs szempontok, „ellenállás”, kognitív torzítási lehetıségek, stb.
4./2. Prezentációs
technikák - lineáris esetközlés, illusztrációk, „kérdve kifejtés”, vitaajánlatok, konklúziós feladványok, stb, - idıdimenzió, induktív vagy deduktív levezetés Élı esetbemutatás, elektronikus hang- és képrögzítés felhasználása, inlive folyamatkövetés - versus (vagy parallel) esetleírás és esetértelmezés
5.
Paradigmák, rendszerjellegő elıfeltevések tudattalan korrespondanciák ill. izomorfiák, diszkurzív modell, konstrukciós szemlélet, narratív megközelítés Az eset minısége - az esettanulmány céltudatossága ill. feladata -gyakorlati didaxis, tudományos publikáció, kutatás Az eset és „környezete" - az objektív esetfeldolgozás korlátai, a minısítés szempontjai, a korszerő esetfeldolgozás mint interakciós történet Az eset-kreáció és esetközlés szubjektív oldala tanulás, fejlıdés, problémamegoldás, szupervízió
6./1. Esettanulmány
és „networking" szakemberek között és az eset kapcsolati hálójában Scyllák és Charybdisek között - az eset a személyiségjogok, titoktartás, adatvédelem - ill. az illetékességi tudásszükséglet ellentmondásában Az esetmegbeszélés általános és „eseti” tervezése, szituatív és felelısségi ellenırzése a munkaszervezetben és a team-ben
6./2. Kié
az eset? - a jogi és etikai felelısségek hierarchiájának tisztázása, a tájékoztatások és beleegyezések szükségletei, a „szenzitív” adatok kezelése Az esetben résztvevık lélektani védelme - felkészítés, „debriefing", kompenzációk
7./1. A célok részletes kidolgozása kontextuális információk, deontológiai szempontok, krízismegoldás, együttmőködés, problémafeltárás ill. megoldás, team-munka, szupervízió, tanulás - eltérı módszertanok Az eset a team-ben - alapvetı folyamatok, információs munka Az eset, mint konfliktusforrás esetmegbeszélés mint team-dinamikai eszköz - az objektivált esettıl a team „saját esetéig” - a szervezetfejlesztési dimenzió
7./2. Az eset kiválasztása - a spontaneitástól a komplex tervezésig A tanulási, fejlesztési célú esetmunka követelményei - a befogadók szükségleteinek és feltételeinek vizsgálata, a visszajelentés szerepe (kérdıívek és skálák az esetmegbeszélések értékelésében)
8./1.
Felkészítés és gyakorlat az esetmegbeszélésekben. Szervezési alapelvek - hol, mikor, kiknek, hogyan, ki(k) legyen(ek) a vezetı(k), idıkeretek, szünet, dohányzás, lezárás, összegezés, instrukciók, dokumentáció, stb. Képzés - feszes és strukturált bemutatás? absztrakciós szintek? -teoretikus keretek? - in live törekvések (protokoll, hangszalag, video) „fınök” vagy „esetgazda” ill. képzésben lévı? - a diszkusszió szintjei, céljai
8./2. Teammunka - a team szervezeti keretei és dinamikai háttere, a teammunka kultúrájának elızményei, a teammunka rejtett és nyílt kontextusai, a megbeszélés céljainak „élesre állítása” - a team-megbeszélések fıbb típusai Team-szupervízió - folyamatkövetés, esetfókusz, interakciós fókusz, az „esetmunkás” döntési és érzelmi folyamatai, személyiségproblémái a fókuszban
9./1. A Bálint-technika, az esetközlés nyelvi formációinak vizsgálata (szimbólumok, metaforák, narratív sajátosságok, nyelvi sajátosságok, elvetések, stb.) vizsgálata - pl. tudattalan tartalmak (félelmek, fantáziák, stb.) vagy promotiv üzenetek szempontjából Az eset családdinamikai (családpatológiai), csoportdinamikai ill. szervezeti háttere, a kapcsolatháló és a közösség az eset körül és ennek (segítı) befolyásolási módjai
9./2. A szakemberek, intézmények és hatóságok hálózati erıterei az esetek körül, és ezek együttmőködésének javítása - a case management feladatai Teamek és esetmenedzserek önvizsgálata - az esetmunka idıszakos értékelésének fontossága Az esetprezentáció formális készségeinek jelentısége - implicit és szokásokon alapuló esetmunka helyett explicit technikák, önreflexiók
10./1. A segítı légkör fontossága az esetmunkában - hasznos elızetes megállapodások (pl, kategorikus állásfoglalások kerülése, „egyesszám elsı személy", empatikus kérdések, a keretek explicit kezelése, világos interakciós szabályok, stb.), az információs egyeztetések fontossága („több szem...") Segitı technikák - pl. ráhangolódási vagy feloldási rítusok (pl. relaxáció, meditáció), fantáziamunka, a „szcenikus” bemutatás eszközei (élıképek, dramatikus technikák, stb.)
10./2. A kontextualizálás könnyítése alapadatok, alapösszefüggések ábrázolása flipchart, fólia, handout, családfa ill. genogram, taxonomikus, strukturális ill. folyamatábrák segítségével A „viszontáttételes” közelítés és változatai - az önexpozíció határai és szabályozásának vezetıi feladata (az esetmegbeszélés szervezeti felelısségi viszonyainak tisztázása)
11. Az esetmegbeszélés és a team-tagok szakmai háttere (tanuló képzések, egyéni szupervíziók, szemléleti elkötelezettségek, stb.), a team „állapota” (pl. kohézió, konfliktus, ellenérdekeltségek), és mindezek kezelésének módja Esetmegbeszélések gyermekek problémái kapcsán - viszontáttételes problémák Esetmegbeszélések a pszichoterápiában és a szociális munkában A képzés és szupervízió sajátos problémái - család, csoport, szervezet, stb. mint eset.
