Buda Béla dr. Drogmetaforák, drogszimbolika társadalmi jelenségek jelentésvilága a mővészetekben „jelenség és jelentés” A drogfogyasztás jelensége a mővészet tükrében NDI 2010. június 28.
1. A jelentés dinamikus rétegei
jelentés: reprezentáció, kommunikatív cselekvés, konszenzus és disszenzus, a jelenség változása, a jelentés jelenséggé válik a jelentés bennünk: közvélemény – jelentés a kommunikációban: diskurzus -jelentés a nyilvánosságban: médiadiskurzus – jelentés a politikában: társadalmi cselekvés tudományos és szakmai jelentések – a jelenség és a jelentés viszonyának felelıssége
2. Drogdiskurzusok – a magyar példa
a tematizáció viszontagságai – tiltás és morális pánik között: elrettentés, felvilágosítás, egészségnevelés és egészségfejlesztés kontextualizáció – meta-szintő jelentésadás – bőnügy és büntetésvégrehajtás, egészségügy (szövıdmények, megbetegedések), szociális és foglalkozáspolitika (züllés, lecsúszás, kisiklás) politika, bulvár, érdekvédelem – nagy és növekvı távolságok jelenség és jelentések között, - értelmezések: küzdelmek a jelentés kontrolljáért
2.a Irodalom: Zsély Anna: Addikciók a médiában. A drogfogyasztók és a szerhasználat médiareprezentációjának változása 1998 és 2008 között Médiakutató, 2009/3 X. évf. 49-60.
3. A szubjektív élmény új jelentései – a metaforák
jelentések átvitele – a megismerés társas genezisének alapfolyamata – az absztrakciók kialakulási útja „forrásvidék” és „céltartomány” – az élményevidenciából az ismeretlen felé a metaforizáció kognitív keletkezése – a belsı reprezentációk analitikus és szintézikus jellege, a valóság szétszedése, átalakítása és ellenırzése az akciós felhasználásban
3.a Új adatok a megismerés kisgyermekkori mechanizmusairól Alison Gopnik, Andrew N. Meltzoff, Patricia K. Kuhl: Bölcsek a bölcsıben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? 2008. Typotex, Budapest (hatodik kiadás) Alison Gopnik: Amit a babák az igazságról, a szeretetrıl és az élet értelmérıl gondolnak. 2009. Nexus, Budapest
3.b A metafora kognitív szemantikai felfogása Andrew Ortony (eds.): Metaphor and Thought. 1993, Cambridge University Press (sec. ed.) George Lakoff, Mark Johnson: Philosophy in the Flesh. The Embodied Mind and Its Challenge to Western Thought. 1999. Basic Books, New York Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletekbe. 2005. Typotex, Budapest
4. Metaforák - nyílt és rejtett funkciója
a nyelv és a kommunikáció jelentési gazdagsága elterjedés, szervülés, közhellyé válás a metaforikus jelentéstartalmak uralma gondolkodás felett – metaforaelemzés mint dekonstrukció
5. Aktív metaforahasználat – mővészet és kommunikatív befolyásolás
metaforaelemzés – a jelentés kognitív szerkezetének feltárása – rejtett összefüggések világa, szövegkörnyezetek alapján metaforizáció – metaforák preferenciája vagy kreációja a metaforális tudatosság elınyei a kommunikációban metaforák mozgósító ereje – a közössé vált jelentések „ideológiai” befolyásoló hatása
5.a A metaforaelmélet alkalmazásai – a pszichoterápia példáján Murray Cox, Alice Theilgaard: Mutative Metaphors in Psychotherapy. The Aeolian Mode. 1987, Tavistock, London, New York Michael B. Buchholz (Hg.): Metaphernanalyse. 1993, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen Michael B. Buchholz, Cornelia von Kleist: Szenarien des Kontaktes. Eine Metaphernanalytische Untersuchung stationärer Psychotherapie. 1997, Psychosozial-Verlag, Giessen
6. Drogmetaforák - ideologikus elemek fıleg az igékben és a jelzıkben
katonai metaforák - leküzdés, visszaszorítás, stb. egészségügyi gondolkodás – fertızés, kiszőrés, betegség közigazgatás, problémakontroll, problémakezelés, management neutralizáló metaforák – fogyasztás, szedés, kipróbálás, szcénák állapotok megnevezése – bepörgött, betépett, belıtt, tiszta, absztinens, stb.
7. Metaforaelemzés a drogélményrıl a közvetlen diskurzusokban
interjúszövegek, naplók, párbeszédek metaforális tartalomelemzése a drogélmény természete – a keletkezı emóciók srtukturálása konstruktív drogkommunikáció a segítés folyamatában metaforákon át?
7.a Egy magyar metaforakutatás drogtémában Rácz József, Kaló Zsuzsa: Metaforák és pszichoaktív anyaghasználat. Korunk. Fórum – Kultúra – Tudomány. 2009/7. III. Évf. 14-22.
7.b Szerélmények metaforikus dimenziói (Rácz, Kaló: 18. old.) Szubsztanciális
Téri észlelés
Mozgásészlelés
Heroin
FOLYADÉK
KINT-BENT
DIFFERENCIÁLA TLAN
Partidrogok
GÉP (digitális) TARTÁLY
FENT-LENT
HORIZONTÁLIS
Marihuána
GÉP (mechanikus) TARTÁLY
KÖZEL-TÁVOL
CENTRIFUGÁLISCENTRIPETÁLIS
Felépült droghasználók
TÁRGY
Komplex
Komplex
Gyógyszerhasználó (altató)
GÉP
KINT-BENT
HARC
7.c Destruktív diskurzusok szerekrıl és lelkiállapotokról John Booth Davies: The Myth of Addiction. 1992, 1997. harwood academic publishers, Amsterdam John Booth Davies: Drugspeak. The Analysis of Drug Discourse, 1997. harwood academic publishers, Amsterdam Lisa Capps, Elinor Ochs: Construction of Panic. The Discourse of Agoraphobia. 1997. Harvard University Press, London, Boston
7.d Kutatási perspektívák a metaforális megközelítésbıl
a szerek hatásának „megtanulása”a metaforák tükrében (Schachter - teoréma, „becoming a marijuana user, stb.) metaforális kommunikáció a drogszcénában – mikrokultúra a nyelvi kommunikációban a terápiás kapcsolat és a változás metaforái
8. A szimbólum
a szimbólum a kulturális kontextus terméke és kontextualizációs eszköze (míg a metafora a gondolkodásé és a nyelvé) jel – a jel-lemzı, jel-legzetes, jel-entıs – jel-kép – a vizuális nyilvánosság közege – a szimbólum történetisége közösségteremtés, értékképviselet és közösségi szabályozás a szimbólumban
9. Ritus és kultusz a szimbólum révén
szimbolikus cselekvés és kommunikáció – szocializáció és ünnepteremtés, a kollektív identitás fenntartása szimbólum: komplex kulturális összefüggések felidézése, szimbólumcsaládok szemiotikus hasonlóságok a metafora és a szimbólum között – jelrendszerek, ikonok, piktogramok – a közvetlen jelentési közösség, az összetett utalások funkciója
9.a Irodalom:
Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András. Szemadam György: Jelképtár, 2004, Helikon, Budapest
10. Kémiai anyagok és különleges élmények a szimbólumgenezisben
endogén kulturális drogok, viselkedési „abúzusok” a rituális élményben és praxisban lelki találkozások – a vallások élményháttere különleges ingerek és látványosságok a szimbolikus reprezentációk befogadásában
11. Mővészetek, metafora, szimbólum
a metaforák növekvı íve a költészetben, drámában, irodalomban, a kultúra megidézése a szimbólumokon át, az ábrázolt történetiség másodlagos szimbolikája metafora és szimbólum a mindennapi vizuális kultúrában film – a valóság transzformatív leképezése, a másodlagos szimbolika fókusza napjainkban képzımővészet – a (vizuális) szimbólumok civilizációs forrása
12. Képzımővészetek – a látomások az alkotásban
kultuszok szimbólumai mint megrendelések, a leképezés új szimbólumai az ábrázolási változások új szimbolikája, „izmusok”, témák, színek és formák, tárgyszimbolika a „megváltozott tudatállapotok” az alkotásban és a mőben a pszichedelikus mővészet – a drog mint eszköz a mővész számára
13. Drog és irodalom
drogmetaforák – szerény tükrözıdés drogszimbolika – a drog körüli társadalmi események és diskurzusok mint másodlagos szimbólumok – társadalom, hatalom, emberi egszisztencia, szabadság, lázadás, stb. érdektelenség a dorgtéma iránt? - a „nem normalizálható abnormis”?
14. Dorg és film
a drog, mint a megváltozott „rendszer” és „életvilág” szükséglete, menekülés, gyorsulás, stb. „mint a világ” a drog, mint összetett szimbolikus üzenet eleme – az üzenet a kor aktuális témája – kiszakadás, leállás, lázadás, kiterjesztett önpusztítás, stb. drogos „életstílusok” a filmben – a legjellegzetesebb szimbolikus üzenet, az „Unbehagen” leküzdése az „örömelv” révén, a transzcendens és a spirituális világ igénye (önmagunk megismerése révén)
15. Drog a magyar filmben
a drog erıteljesebb jelenléte a magyar filmben (?) – a „fő” a nyolcvanas évek filmjeiben, az alkohol droganalóg használata, a szer nyilvánvaló politikai szimbolikája a drogjelenség szélsıségeinek túltengése a magyar filmben (?) - halál, viktimizáció, kirekesztés „nem találjuk a helyünket a nagy szabadságban…” a drog, mint a „másság” szimbóluma, a közösségi felelısség, a magárahagyottság, a társadalmi korlátok jelképe, mint a személyes elakadás és a konfliktus forrása
16. Új amerikai filmek a drogról
Danny Wedding Mary Ann Boyd, Ryan M. Niemec (eds.):Movies and Mental Illness. Using Films to Understand Psychopathology. 2010. Hogrefe, Camridge (MA), Göttingen , stb. 107. old.
16.a Table 7.3. Substances abused with accompanying film examples
Abused Substance
Film example(s)
Comments Rating
16.b Alcoh ol
Leaving Las Vegas (1995)
Nicholas Cage as an alcoholic giving up
xxxx
Born of the Fourth of July (1989)
Tom Criuse as a bitter veteran
xxxx
House of Sand and Fog (2003)
Jennifer Connelly relapsing
xxxx x
16.c Heroin
Sedatives/Hyp notics
Pulp Fiction (1994)
Uma Thurman mistakes cocaine for heroin in classic Tarantino scene
xxxx x
Quitting (2001)
Deterioration and withdrawals
xxxx
I’m Dancing as Fast I Can (1982)
Valium addition
xx
16.d Cocaine
Crack Cocaine
Traffic (2000)
Dynamic, integrated drug film
xxxxx
Blow (2001)
Johnny Depp as a famous cocaine importer
xxx
MacArthur Park (2001)
Gripping realism in LA
xxx
16.e Amphetami Walk the line (2005) ne
Johnny Cash mixing uppers & xxxx song x
Requiem for a Dream (2000)
Ellen Burstyn’s role is unforgottable
xxxx
Spun (2002)
Methamphetamine addiction and lifestyle
xxx
16.f Hallucino Fear and Loathing in Las gens Vegas (1998)
Normalizes drug use
xx
Inhalants
Philip Seymour Hoffman depicts gasoline huffing
xx
Mickey Rourke pumping for a fight
xx
Steroids
Marijuan a
Love Liza (2002)
The Wrestler (2008)
The Big Lebowski (1998) Jeff Bridges as „The Dude”
x
x x xx
16.g Nicotine
The Royal Tenenbaums (2001)
Gwyneth Paltrow’s character tries to hide her smoking habits
xxx x x
Caffeine
Coffee and Cigarettes (2003)
Vignettes with both substances
xxx
Combina Eyes Wide Shut tion (1999)
Speedball (cocaine & heroin)
xxx x x
Polysubs Naked Lunch tance (1991)
Bad spray and other substances
xx
17. A zene és a drogok
zene – érzelem, hangulat, közérzet, spiritualitás – a rituális eredet áru és fogyasztás a modern társadalomban – önstimuláció, oldódás, lelki közösség – egyéni és kollektív szimbólumképzés – „ visszaélési” lehetıségek új rítusok eszköze – mozgalmak, életformadivatok, „neotribabális” közösségek, zenei irányzatok, mint szimbólumok
18. Drogkutatási tanulságok – a mővészetek vonatkozásában
szimbólumhatások és „szimbólumérzékeny” – csúcsjellegő élményformák a drogos élettörténetben (esetleg „karrierben”) a szerkötıdés és problémás szerhasználat élményformáinak narratívái – metaforaelemzés ingertúlterhelés, participációs nyomás, a világ (és a részvétel) irreális mediatizáltsága?
19. Antropológiai tanulságok
a mővészetek viszonylagos érdektelensége (?) – a drogjelenség pozitív értékelési módjainak cáfolata (?) kérdıjelek a módosult tudatállapot és az élményigények körül, fejlıdési próbálkozás helyett negatív coping a drogos életstílus kulturális elemzése, postmodern alternatív kultúra keletkezése vagy a „Kilépés” szubkulturális spektrumának bıvülése?
20. Drogmegelızés, drogterápia és mővészetek
a mővészetek teljes érdektelensége a „helyes út”, a konformizmus és az adaptáció felé térítés erıfeszítései iránt (?) klinikai „toposzok” teljes hiánya a mővészeti ábrázolásban (?) – a nárcizmus, a mentalizációs képtelenség és következményei, komorbiditás és öngyögyítás (öngyógyszerelés), stb. – egyáltalán a lelkiismeret, a bőntudat, a vágy „kiveszése” (?) mővészeti nevelés és mővészetterápia – tudja-e oldani, a „dorgos élet” kommunikációs gátlásait és zavarait?
